2015

Nemzetközi magánjog 1. Nemzetközi polgári eljárásjog Joghatóság 2014/2015

A nemzeti és nemzetközi jog viszonya 3 lefedett terület: joghatóság, határozatok elismerése és végrehajtása, jogsegély  Jogforrások: 

◦ Nmj tvr. ◦ EU jog (Brüsszel rendeletek) ◦ Nemzetközi egyezmények (pl. 2005, Hágai Egyezmény a joghatósági megállapodásokról)

A joghatósági szabályokról általában Joghatósági jogforrások viszonya

A szerződő felek legalább egyike



Eu-n kívüli honosságú, nemzetközi polgári v kereskedelmi ügy,

 

valamely Szerződő Állam fórumának kizárólagos joghatósága.

nemzetközi polgári és kereskedelmi ügy



 

a felek mindegyike Eu-ban honos

az alperes az EU-ban lakóhellyel rendelkezik



a felek nem valamely Szerződő Állam joghatóságát kötötték ki



(csökkentett szerep a fentiekhez képest)

A jogforrások hatálya Nmj tvr. 54.§. - 62/H.§. 2.§ : Nem lehet alkalmazni e törvényerejű rendeletet olyan kérdésben, amelyet nemzetközi szerződés szabályoz.  Br.I. 1. cikk (1) E rendeletet polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni a bíróság jellegére való tekintet nélkül. E rendelet nem terjed ki különösen az adó-, vám- vagy közigazgatási ügyekre. 

Hatály… 

 

 

A Br.I. exorbitáns (kapcsolatszegény, gyenge kapcsolattal rendelkező, a honi felperesek érdekeit szolgáló) joghatósági szabályai: a rendelet alkalmazási körében ha az alperes nem rendelkezik az EU-ban lakóhellyel, a rendelet nem alkalmazható De: vö: munkaszerződések új szabályozása De: a tagállami joghatósági szabályoknak feltétlenül érvényesülniük kell Cél: megvédje az EU-s alpereseket az egyoldalú, túlzó és tisztességtelen joghatósági szabályoktól Jogeset: Owusu (C-281/02. sz. ügy)

C-281/02. sz. ügy Owusu vs.Villa Holidays Bal-Inn Villas nevében N.B.Jackson Tényállás: Owusu brit állampolgár, aki a jamaicai nyaralásán súlyos balesetet szenvedett (a víz hasig ért, fejes…), mind a 4 végtagja megbénult. A nyaralóház bérleti szerződése a károsult szerint hallgatólagosan magában foglalta, hogy a magánstrand ésszerűen biztonságos vagy rejtett veszélyektől mentes. Beperelt az Egyesült Királyságban mindenkit, akinek a strand üzemeltetésével összefüggésben feladata volt. N.B.Jackson, a nyaralóház bérbeadója, szintén brit állampolgár  Előzmények: volt ugyanitt ugyanilyen per 2 évvel korábban, szintén jamaicai alperesek ellen.  Joghatósági kifogás: minden alperes élt vele, minthogy az eset szorosabb összefüggésben van Jamaicával  Angol jog: forum non conveniens, a jogvita elbírálására más állam fóruma alkalmasabb.  Jogkérdés: A Brüsszeli Egyezménnyel ellentétes-e, hogy a bíróság más állam javára megállapítja joghatósága hiányát (f.n.c.)?  Ítélet: az Egyezmény célja a Közösségben az ott lakóhellyel rendelkező személyek jogvédelmének megerősítése közös joghatósági szabályokkal. A f.n.c. elve sérti a Brüsszeli Egyezmény 2. cikkében foglalt kógens szabályokat. 

A joghatósági okok rendszere polgári és kereskedelmi ügyekben a vonatkozó közösségi és magyar jogforrásokban

Általános

Különös (v. párhuzamos, v. vagylagos)

Speciális

Kizárólagos

Kikötéses

Megállapodásos alávetéses) Jogszabályhely Brüsszel I

(v. Perbebocsátkozáson alapuló

2-4. cikk

5-7. cikk

8-21. cikk

22. cikk

23. cikk

24. cikk

4-6. cikk

7-9. cikk

10-23. cikk

24. cikk

25. cikk

26. cikk

Egyezmény

2-4. cikk

5-6. cikk

7-15. cikk

16. cikk

17. cikk

18. cikk

Kódex

54§

55-59/A§

60-62§

62/A-B§

62/F-G§

62/H§

Általános szabály

Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságra tekintet nélkül, az adott tagállamban perelhető

A felperes választhat, hogy vagy az általános joghatósági szabály alapján perel, vagy valamelyik különös joghatósági ok alapján joghatósággal rendelkező másik bíróság előtt indít eljárást.

A speciális joghatósági szabályok politikai indoka a kiszolgáltatotta bb fél védelme. Csak szűk körben, bizonyos szerződéstípuso knál alkalmazható szabályok.

Brüsszel Ia

A jogvita és egy A felek explicite tagállamok megállapodnak egy között bíróság különösen joghatóságában. szoros, a felperes és az alperes lakóhelyétől független kapcsolaton alapulnak. Hivatalból kell figyelembe venni.

A felek úgymond ráutaló magatartással, implicite állapodnak meg egy bíróság joghatóságában.

Általános joghatóság 





Nmj trv.: mindenki perelhető Magyarországon, akinek lakóhelye, sz.t.h. vagy székhelye van Magyarországon, kivéve, ha a magyar bíróság joghatósága kizárt. Brüsszel I. és Ia: … valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságára való tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt perelhető. Brüsszel II.: A házasság felbontásával, különválással vagy a házasság érvénytelenítésével kapcsolatos ügyekben annak a tagállamnak a bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amelynek területén ◦ ◦ ◦ ◦ ◦

A házastársak sz.t.h. Legutóbb sz.t.h. Közös kérelem esetén a házastársak egyike sz.t.h. A kérelmező sz.t.h., ha megelőzően legalább 1 évig ott tartózkodott A kérelmező sz.t.h., ha legalább 6 hónapig ott tartózkodott és az adott tagállam állampolgára

Az általános joghatóság egyes kérdései

Nmj tvr: ◦ Pertársaság: egységes pertársaság esetén (Pp.51. § a. pont) a magyar bíróságnak az összes alperes vonatkozásában van joghatósága ◦ Mellékkötelezett: főkötelezettel együtt perelhető ◦ Viszonkereset: ha a keresetre joghatósággal rendelkezik



Brüsszel I.: ◦ domicílium („lakóhely”) megítélése: 59.cikk (Br. Ia 62. cikk): a lakóhellyel rendelkezés megállapítása során a fórum a saját jogát alkalmazza. Máshol lakóhellyel rendelezés: az adott állam jogát alkalmazza. ◦ 60.cikk (Br. Ia. 63. cikk): Jogi személy székhelye:  Létesítő okirat szerinti székhelye  Központi ügyvezetése  Üzleti tevékenységének fő helye



Br.I. folyt… ◦ 2. Cikk 2. : Arra a személyre, aki nem állampolgára annak a tagállamnak, ahol lakóhellyel rendelkezik: a tagállam állampolgáraira irányadó szabályok alk. ◦ Egy másik tagállam bíróságai előtt csak akkor lehet perelni, ha a rendelet kifejezetten megengedi.

Különös/párhuzamos/vagylagos joghatóság

A felperesnek lehetősége van választani az általános és a különös joghatóság között  Nmj tvr.  Tárgykörök: szerződések, szerződésen kívüli jogviszonyok, fióktelep…, vagyon jelenlétén alapuló…, öröklés, gyermek elhelyezése, házassági vagyonjog, gyámság és gondnokság 

◦ Szerződések (55.§: szerződéssel összefüggő jogviták esetében eljárhat a magyar bíróság akkor is, ha a teljesítés helye belföldön van) vö. Br.I. 5. cikk (1) „teljesítés helye”  Adásvétel tárgyának átadása  Ahol a tevékenységet el kell végezni  Amelyet a magyar jog teljesítési helyként meghatároz.

P.1. Szerződések ◦ Nmj: Szerződések (55.§: szerződéssel összefüggő jogviták esetében eljárhat a magyar bíróság akkor is, ha a teljesítés helye belföldön van) vö. Br.I. 5. cikk (1) „teljesítés helye”: • Adásvétel tárgyának átadása  Ahol a tevékenységet el kell végezni  Amelyet a magyar jog teljesítési helyként meghatároz.

Br.I: 5. cikk (1) A releváns joghatósági ok a szerződés teljesítésének helye. A cikk vonatkozásában az elsődleges kérdés: „szerződés” fogalma, amelyet a bírói joggyakorlat dolgoz ki. 

P.I. Szerződések Martin Peters-ügy   





Jellege: előzetes döntéshozatal, holland bíróság kezdeményezi Felek: Martin Peters Bauunternehmung GmbH vs. Zuid Nederlandsee Vereniging, német és holland illetőség Tényállás: A német gazdasági társaság tagja volt a holland építész egyesületnek, amely egy határozatában meghatározott pénzösszeg megfizetésére kötelezte. Az egyesület kártérítési igénnyel lépett fel a holland bíróság előtt, amelynek joghatóságát az alperes vitatta. Kérdés: ◦ 1, Egy egyesület szerve által hozott, fizetésre kötelező határozat szerződéses igénynek tekinthető-e? ◦ 2,Van-e különbség a megítélésben, ha tagdíjfizetésről vagy egyéb, belső határozaton alapuló fizetésről szól a jogvita? Ítélet: ◦ 1. A „szerződéses igény” (matters relating to a contract) megítélése önálló, csak a Brüsszeli Egyezmény keretén és céljain belül értelmezhető kérdés. Az egyesületi tagság szerződéses jogviszonyt hoz létre a felek között, így az 5.cikk (1) szakasz alkalmazható. ◦ 2. Nincs különbség a megítélésben, hiszen a szerződéses viszonyt a felek között a tagság létrehozza.

P.I. Szerződések Handte-ügy   





Jellege: előzetes döntéshozatal, francia bíróság kezdeményezi Felek: TMCS, francia illetőségű társaság, illetve Jakob Handte & Co. (Handte Germany és Handte France), Bula et Fils (svájci) Tényállás: A svéd Bula társaságtól rendelt fémpolírozóhoz Németországban gyártott (H.G.), de francia társaság (H.F.) által értékesített és üzembe helyezett szivattyú a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas. Kártérítési per minden eszköz forgalmazója és gyártójával szemben. H.G. joghatósági kifogással él. Jogkérdés: A Brüsszeli Egyezmény 5.(1) szakasza alapján a „szerződéses igény” kategóriájába tartozik-e a gyártó és egy végfelhasználó közötti viszony? Ítélet: ◦ 1. A „szerződéses igény”, mint autonóm fogalom a Br.E. körében jelent minden szabadon vállalt kötelezettséget a felek között. ◦ 2. Mivel egy forgalmazó esetén a szerződéses feltételek eltérhetnek a gyártó és a forgalmazó, valamint a felhasználó és a fogyasztó között, a felek között (TMCS és H.G.) nincs szerződéses kapcsolat, így az 5.(1) nem alkalmazható ◦ 3. A gyártó nem láthatja előre az így ellene potenciálisan induló jogi eljárásokat, ezért az elfogadhatóság a jogbiztonság alapelvébe ütközik.

P.I. Szerződések Tacconi-ügy   





Jellege: előzetes döntéshozatal, olasz bíróság kezdeményezi Felek: Tacconi (olasz), HWV (német gyártó) Tényállás: A Tacconi társaság ötvényminta-forma (moulding plant) beszerzéséről tárgyalt a HWS-sel, amivel összefüggésben, a HWS jóváhagyásával, lízing-szerződést kötött a Tacconi egy olasz pénzügyi társasággal. Az ügylet a HWS-sel meghiúsult a német társaság felróható magatartása miatt (a perben vitatott), ezért a Tacconi kártérítési pert indított. Jogkérdés: A szerződéskötési folyamat során keletkező károk (culpa in contrahendo) szerződéses igénynek minősülnek, vagy szerződésen kívüli károkozásnak? Ítélet: Ha a felek között nincsen „szabadon vállalt kötelezettség”, akkor szerződés sincsen. Így az 5.(1) helyett az 5.(3) szakasz alkalmazandó, amelynek célja, hogy olyan felelősségi helyzetekre adjon megoldást, amelyek nem esnek az 5.(1) hatálya alá.

P.I. Szerződések Falco-ügy   





Jellege: előzetes döntéshozatal, osztrák bíróság kezdeményezi Felek: Falco Privatstiftung, Ausztria, Gisela Weller-Lindhorst, Németország Tényállás: az alapeljárás tárgya, hogy egy koncertről készült videofelvétel Ausztriában, Németországban és Svájcban történő forgalmazására kötött szerződés teljesítése során licencia-díj vitatott, valamint hogy ezen koncertről készült, jogalap nélküli hangfelvétel forgalmazása kapcsán licenciadíj-megállapításra és megfizetésre kötelezzék az alperest. Jogkérdés: az a szerződés, amelynek lényege, hogy valamely szellemi tulajdonjog jogosultja díjazás ellenében a vele szerződő félnek átengedi a felhasználási jogokat, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés-e? Ítélet: mivel a felhasználó esetében nincs szó teljesítési kötelezettségről, csak jogosultságról (nincs tevékenység), így ez nem minősül szolgáltatás-nyújtásnak.

P.I. Szerződések Color Drack-ügy   





Jellege: előzetes döntéshozatal, osztrák bíróság kezdeményezi Felek: Color Drack, Ausztria, Lexx International Vertriebs, Németország Tényállás: A Color Drack több eladója részére a Lexx árukat kézbesít, a Color Drack pedig megfizeti az áruk ellenértékét (hasonló a magyar bizományosi értékesítéshez). A szerződési feltételek szerint az el nem adott árukat a Lexx köteles visszavenni és vételárukat visszatéríteni a C.D-nak, és ez utóbbi kötelezettség megszegése a jogvita tárgya. Jogkérdés: ha a szolgáltatásnak több teljesítési helye is van (ugyanabban a tagállamban), és több bíróság is illetékes, a felperes szabadon választhat-e, hogy melyik bíróság előtt indítja meg az eljárást? Ítélet: a Br.1. célja, hogy az a bíróság tárgyalja az ügyet, amellyel a jogvita a legszorosabb kapcsolatban van. Több helyre szállított áruk esetében elsősorban az elsődleges szállítási hely irányadó, ha ilyen nincsen, akkor minden szállítási hely szerinti bíróság előtt indítható kereset.

  





P.I. Szerződések Wood Floor-ügy Jellege: előzetes döntéshozatal, osztrák b.k. Felek: Wood Floor Solutions (Ausztria), Silva Trade (Luxemburg) Tényállás: kereskedelmi ügynöki szerződés megszüntetése miatt kártérítési és kártalanítási per Jogkérdés: szolgáltatásnyújtási szerződés esetén, ha a szolgáltatást több tagállamban nyújtották, melyik bíróságnak van joghatósága? Ítélet: (a Color Drack-hoz képest itt a különbség a több tagállamban van) ha a szolgáltatásnyújtásnak van súlypontja, vagy jellemző teljesítési helye, vagy ahol az ügynök a tevékenységét túlnyomóan végezte, akkor ez alapozza meg a joghatóságot. Ha egyáltalán nem állapítható meg ilyen legszorosabb kapcsolat, akkor az ügynök lakóhelye alapozza meg a joghatóságot.

P.I. Szerződések Car Trim- ügy (rossz a hivatalos fordítás16.pontja)   

 

Jellege: előzetes döntéshozatal, német b.k. Felek: Car Trim (német), KeySafety (olasz) Tényállás: A KeySafety légzsákrendszereket szállít olasz autógyártóknak, és a Car Trim e rendszerekhez gyártásához szükséges alkatrészeket szállított (számos más szolgáltatás nyújtása mellett) 5 szállítási szerződés alapján, amelyeket a K.S. felmondott, ezt a C.T. szerződésszegésnek tekintette és kártérítési pert indított az alkatrészek gyártási helye szerint illetékes bíróság előtt. Jogkérdés: az előállítandó áru szállítására vonatkozó szerződés esetén ez ingó dolog értékesítése, vagy szolgáltatás nyújtása? Ítélet: ◦ meg kell határozni a jellemző kötelezettséget, a szempontok: fogyasztási termék (áru)? Az alapanyagot a vevő szolgáltatja (szolg.)? Milyen mértékben felelős az eladó a minőségért? Ebben az esetben: a gyártandó áru szállítására vonatkozó szerződés: áru értékesítése. ◦ A szállítás helye : a vevő részére a fizikai átadás, vagy az első fuvarozó részére történő átadás? Az egyezmény értelmében és szellemében az egyetlen biztosnak tekinthető hely a vevő részére történő fizikai átadás.

P.II. Tartás Az Nmj tvr. korábbi 56.§-e a Tartási rendelet hatályba lépésével hatályon kívül került.  5.cikk (2) alapján tartással kapcsolatos ügyekben 

◦ A tartásra jogosult lakóhelyének vagy szokásos tartózkodási helyének bírósága előtt perelhető ◦ Ha az ügy kimenetele személyi állapotot érintő járulékos kérdés, az ilyen eljárásra saját joga alapján joghatósággal rendelkező bíróság előtt, kivéve, ha ez a joghatóság csak az egyik fél állampolgárságán alapul Cél: A tartásdíjra jogosult, mint gyengébb fél védelme. A felek a fentiektől megállapodással eltérhetnek. De: A Tartási rendelet szabályai mindezt felülírják, részletezik. 

Brüsszel Ia: 7. cikkből a tartásra vonatkozó rész már (értelemszerűen) hiányzik

P.II. Tartás A Tartási rendelet szabályai  

Hatályos: 2011. június 18-tól Joghatósággal rendelkezik az a bíróság:

◦ Amelynek illetékességi területén az alperes szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy ◦ Amelynek illetékességi területén a jogosult szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy ◦ Amely saját joga alapján személyi állapottal kapcsolatos ügyekben joghatósággal rendelkezik, feltéve, hogy ez a kérdés a jogvitában felmerül, kivéve ha csak az egyik fél állampolgárságán alapul ◦ Amely saját joga alapján szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben joghatósággal rendelkezik, ha ez a jogvitában felmerül, kivéve ha csak az egyik fél állampolgárságán alapul

P.II. Tartás Boogaard-ügy

 







Jellege: előzetes döntéshozatal, holland b.k. Felek: Boogaard (volt férj, holland), Paula Laumen (volt feleség, brit) Tényállás: a felek házasságuk alatt házassági szerződést kötöttek, amelynek értelmében a válás során úgy egyeztek meg, hogy tartás címen meghatározott összeget fizet a volt férj, amelynek nagysága indokolatlanná teszi a rendszeres fizetést. A válást brit bíróság mondta ki, annak holland bíróság előtt való érvényesítésekor (bizonyos vagyontárgyak értékesítésében nem tudtak megegyezni) merült fel a kérdés: Jogkérdés: ha a bírósági határozatban egy meghatározott összeget állapítanak meg tartásdíj címen, az jogi szempontból házassági vagyonjogi határozatnak minősül, vagy tartási ügyben hozott döntésnek? Ítélet: a tartás fogalmát a jogforrások nem adják meg pontosan, de az az összeg, akár egyösszegű, akár tartós kötelezettség, amely a volt házastárs életkörülményeihez, költségeihez járul hozzá, tartásnak minősül. Akkor is, ha erről egy válási eljárás során dönt a bíróság.

P.II. Tartás Jackie Farrell-ügy Jellege: előzetes döntéshozatal, ír b.k.  Felek: Jackie Farrell (ír), James Long (belga)  Tényállás: J. Farrell a gyermeke után kéri tartás megállapítását az ír bíróságtól, akinek állítása szerint J.Long az apja, aki ezt tagadja. A joghatóság alapja: tartásra jogosult lakóhelye. Long: még nincs is tartásra jogosult megállapítva, csak az általános szabályok alapján lehet perelni. Az ír jog alapján tartásra az jogosult, akinek a jogát bírósági ítélet megállapította.  Jogkérdés: Feltétele-e az 5. (2) alkalmazásának, hogy a tartásra jogosultság (maintenance creditor) tényét egy korábbi határozat már megállapítsa, vagy az is tartásra jogosult, aki először igényli ez?  Ítélet: 1. A tartásra jogosult fogalmát a bíróság a Br. Egyezményen belül autonóm módon értelmezi, az ír jogot nem kell figyelembe venni. 2. A Br.E. szelleméből az következik, hogy tartásra jogosulti körbe tartozik az is, aki a jogosultság megállapítását először kéri, és az is, akinek már van erre vonatkozó bírósági határozata, mert a cél általában a gyengébb pozícióban lévő fél védelme. 

P.III. Szerződésen kívüli károkozás  







Nmj tvr. 56/A. §. vö. Br.I. 5.(3) és (4) (1) Szerződésen kívüli károkozásból eredő jogviták esetében eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a károkozó magatartás elkövetésének helye (DELICTUM) vagy a károsító eredmény bekövetkezésének (DAMNUM) helye belföldön van. (2) Bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti, büntetőeljárásban érvényesített igény tekintetében magyar bíróság eljárhat, ha az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény magyar büntető joghatóság alá tartozik (ADHÉZIÓS ELJÁRÁS). (3) Kártérítési járadék megállapítása vagy felemelése iránti perben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a jogosult lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van. (4) Károsodás veszélye miatt érvényesített igények tekintetében magyar bíróság eljárhat, ha az a hely, ahol a károsító esemény bekövetkezése fenyeget, belföldön van.

P.III. Szerződésen kívüli károkozás 



Br.I.5(3) : jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből eredő igénnyel kapcsolatos ügyekben annak a helynek a bírósága előtt, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet. (ua: Br Ia 7.(2) pont) Bírói esetjog: minden olyan követelés, amely nem 5.(1), és az alperes felelősségének megállapítására irányul, deliktuálisnak vagy kvázi-deliktuálisnak minősül (ld. Tacconi, Kalfelis)

P.III. Szerződésen kívüli károkozás Kalfelis-ügy Jellege: előzetes döntéshozatal, német b.k.  Felek: Kalfelis vs. Bankhaus Schröder… Frankfurt (német képviselet), Bankhaus Schröder… Luxembourg (anyavállalat), magánszemély képviselő  Tényállás: Kalfelis ezüstrudakkal összefüggő spot és futures ügyletekre kötött szerződést a luxemburgi bankház német képviseletével. Az ügylet teljes bukás lett, Kalfelis jogalap nélküli gazdagodás jogcímén, valamint jóerkölcsbe ütköző szerződésre hivatkozással kéri a befizetett összeg visszatérítését egyetemlegesen az összes alperestől.  Jogkérdés: 1. A perbe vont alperesek között kell-e szoros kapcsolatnak lenni, hogy a 6.(1) alkalmazható legyen? 2. Ha az igény nem kifejezetten kártérítésre irányul, akkor is alkalmazható-e az 5.(3)?  Ítélet: 1. Igen, különben sérülne az alperes védelmét szolgáló elve. 2. Minden olyan igény, amely az alperes felelősségének megállapítására irányul, és nem szerződés, az az 5.(3) hatálya alá tartozik. 

P.III. Szerződésen kívüli károkozás DFDS Torline- ügy   





Jellege: előzetes döntéshozatal, dán b.k. Felek: Dán Hajózási Társaságok Egyesülete, és DFDS Torline hajótulajdonos, vs. SEKO Svéd Szakszervezeti Szövetség Tényállás: A DFDS egyik hajóján, a Tor Caledonián (dán lobogó alatt) lengyel személyzet teljesít szolgálatot dán jog alapján, egyéni munkaszerződéssel, amelyet a dán érdekvédelem és a hajótulajdonosok megállapodása alapján kötöttek. A hajó Svédország és Nagy-Britannia között szállít. A svéd SEKO célja, hogy a munkavállalókra nézve fogadja el a DFDS a kollektív szerződést, ezért sztrájkot hirdetnek, ami mellé szimpátia-sztrájkkal kapcsolódik a svéd, Tor Caledoniát kiszolgáló személyzet. A DFDS bíróság előtt kezdeményezi a sztrájk jogellenessé nyilvánítását, a döntés idejére a SEKO felfüggeszti a sztrájkot. A DFDS mégsem küldi a kikötőbe a hajót, hanem egy másikat küld helyette, és az ebből eredő kárának a megtérítését kéri. Jogkérdések:1. Az 5.(3) hatálya alá tartoznak-e a sztrájk jogellenességével összefüggően keletkezett, vagy potenciálisan keletkező károk? 2. A kár magában foglalja-e a potenciálisan bekövetkező károkat is? 3.Van-e különbség a megítélésben azon ténynél fogva, hogy a SEKO felfüggesztette a sztrájkot a jogerős bírói döntésig? Ítélet: 1. Igen, mert a jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekményekből származó bármely igény ide tartozik. 2. A bekövetkezett és valószínű károkra is vonatkozik. 3. A perelhetőség előreláthatósága szempontjából a jogsértő cselekménnyel való felhagyás indifferens.

P.III. Szerződésen kívüli károkozás Henkel-ügy 

 





Jellege: előzetes döntéshozatal, osztrák b.k. Felek: Osztrák Fogyasztóvédelmi szervezet vs. K.H.Henkel, német kereskedő Tényállás: Henkel promóciós értékesítő utakat szervezett többek között Ausztria területén. Az utak szerződési feltételei a fogyasztóvédők szerint tisztességtelenek, így megelőző pert indítottak a kereskedő ellen. Jogkérdés: a megelőző per tárgya, vagyis tisztességtelen ászf az 5.(3) szakasz hatálya alá tartozik-e, ahol nincs káresemény, sem kártérítési igény, vagy a 5(1), mint szerződéses viszony alá esik? Ítélet: mivel a felek között nincsen szerződés, így az nem lesz szerződéses igény, és a korábbi ítélkezési gyakorlat alapján ami az alperes felelősségének a megállapítására irányul és nem 5(1), az a jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekmény, vagyis 5(3). A kárnak nem kell közvetlenül felmerülnie.

P.III. Szerződésen kívüli károkozás Visser-ügy

  





Előzetes döntéshozatal, német b.k. Felek: G (német) vs. Cornelius de Visser (ismeretlen?) Tényállás: Visser üzemeltet egy honlapot, amelynek domain-név tulajdonosa, és holland címmel szerepel a honlapon. G-ről készült félmeztelen fényképek jelentek meg ezen a honlapon, amelyek közzétételére G nem adott meghatalmazást. Eljárási probléma: a címeken a címzett ismeretlen, ezért a német bíróság előtt folyó perben hirdetményi kézbesítéssel közölték vele az eseményeket. Jogkérdés: 1. mivel nem lehet tudni, hogy az alperes hol tartózkodik, de valószínűsíthető, hogy EU-s állampolgár, lehet-e vele szemben az 5.(3)-t alkalmazni a fájdalomdíj megfizetése iránti ügyben? 2 a hirdetményi kézbesítés megfelel-e a Br.I. alapelveinek? Ítélet: 1. az 5.(3) és a 4.(1) cikkek összefüggése szerint, ha nincs bizonyíték arra, hogy az alperes az unión KÍVÜL lakik, akkor lehet alkalmazni az 5.(3)-t. 2. Ha a bíróság mindent megtett annak érdekében, hogy az alperes védekezni tudjon, jogszerű lehet a hirdetményi kézbesítés.

P.IV. Adhéziós eljárás Nmj tvr. (2) Bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti, büntetőeljárásban érvényesített igény tekintetében magyar bíróság eljárhat, ha az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény magyar büntető joghatóság alá tartozik (ADHÉZIÓS ELJÁRÁS).  Br.I. 5(4) büntetőeljárás alapjául szolgáló cselekményen alapuló polgári jogi kártérítés vagy az eredeti állapot helyreállítása iránti igény tekintetében annak a bíróságnak is van joghatósága, amely a büntető eljárásban eljár, amennyiben saját joga alapján jogosult polgári igény elbírálására 

P.IV. Adhéziós eljárás Krombach-ügy (TK 470. pontja hiányos választ ad!) 

Előzetes döntéshozatal, német b.k.



Felek: D. Krombach (német) vs. A. Bamberski (francia)



Tényállás: Németországban nyomozást indítottak Krombach ellen halált okozó testi sértés gyanújával, de az eljárást megszüntették. Az áldozat francia 14 éves lány, ezért az áldozat állampolgársága alapján a francia hatóságok is eljárást indítottak, ahol az áldozat apja polgári igényt is nyújtott be. Az eljáráson sem a terhelt, sem a védője nem vehetett részt, az ítéletet távollétében, meghallgatása nélkül hozták, elbírálta a francia bíróság a polgári igényt is. A németországi végrehajtást támadta meg Krombach az eljárási jogellenességre hivatkozva.



Jogkérdés: 1. a megkeresett állam bírósága figyelembe veheti-e, hogy a származási állam bírósága a joghatóságot csak az áldozat állampolgárságára alapozta? 2. Figyelembe veheti-e, hogy a származási állam megtagadta az ügyvédi képviseletet a polgári ügyben? FELÜLVIZSGÁLHATJA-E A MEGKERESETT ÁLLAM A SZÁRMAZÁSI ÁLLAM JOGHATÓSÁGÁT? (exorbitáns hatály ebben az esetben)



Ítélet: 1. a Brüsszeli Rendelet (35. cikk) alapján a származási állam joghatósága nem vizsgálható felül, a közrendbe való ütközés a joghatósági szabályokra nem alkalmazható!!!! 2. De: a Br.I. azon célja, hogy egyszerűsödjön a külföldi határozatok végrehajtása, nem valósítható meg a védelmi jogok rovására, vagyis a megkeresett bíróság a közrendbe ütközés körében azt figyelembe veheti, hogy a származási bíróság elutasította az említett személy azon jogát, hogy személyes megjelenés nélkül védekezzen.

P.V. Fióktelep, képviselet, telephely 



Nmj tvr. 56/B.: eljárhat a magyar bíróság külföldi honos gazdasági társaságok magyar vonatkozású ügyében, ha fióktelep, kereskedelmi képviselet van az országban, és a jogvita ezzel összefügg, ill. önálló vállalkozóként működő külföldi állampolgár esetében Br.I. fióktelep, képviselet vagy más telephely működéséből származó jogvita esetén a telephely bírósága előtt is lehet perelni

P.VI.Vagyon - célvagyon Nmj tvr 57.§. Exorbitáns szabály: az alperesnek belföldön nincs lakóhelye, de van végrehajtás alá vonható vagyona (ideértve a követelést is), vagyonjogi perekben eljárhat a magyar bíróság is.  Br.I. 5. (6) a törvény erejénél fogva létrejött, írásba foglalt vagy szóban megkötött és írásban megerősített célvagyon („trust”) alapítója, kezelője, kedvezményezettje a célvagyon helyének bírósága előtt is perelhető  Célvagyon – „trust”: bizalmi vagyonkezelés – új a Ptk-ban 

◦ 2014. évi XV. törvény a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályozásáról ◦ Ptk 6:310§: a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő saját nevében, harmadik személy javára a vagyonrendelő rendelése alapján tulajdonába adott dolgok, jogok, követelések és más forgalomképes javak kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles.

P.VII. Nmj tvr 58-59/A.§§  



Ezek nagy részét a Brüsszeli rendeletek és a kétoldalú nemzetközi egyezmények felülírják. Lényeg, ha a felek valamelyike magyar állampolgár, vagy Magyarországon szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, eljárhat a magyar bíróság is. Tárgykörök: öröklési ügyek, gyermekelhelyezés és kapcsolattartás, szülői felügyelet, házassági vagyonjog, gyámság és gondnokság.

P.VIII. Rakománymentés vagy segítségnyújtás Br.I. 5. 7. :  Br.Ia 7. 7.: annál a bíróságnál is lehet perelni, ahol a követelt ellenérték megtérítésére a rakományt lefoglalták, vagy más biztosítékot adtak. (pl. autómentő társaság tevékenysége kapcsán a díjfizetés biztosítékaként lefoglalt rakománnyal összefüggő jogviták) 

P.IX. Br.I. 6-7. cikkek Br.Ia. 8-9. cikkek  

Vö: Nmj tvr. 54.§ (2)-(4) már tárgyalt részek 6-7. cikkek (8-9.) a különös joghatósági okok tekintetében további 5 esetkört nevesítenek: ◦ Több személy együttes perlése esetén, ha a keresetek között szoros kapcsolat áll fenn (ld. Kalfelis-ügy) ◦ Harmadik félként szavatossági vagy jótállási ügyekben bevont alperes együttes perlése, kivéve a rosszhiszemű eljárást ◦ Ugyanazon tényálláson alapuló viszontkereset ◦ Szerződéses igénnyel összefüggő ügy együtt bírálható el ugyanazon alperes ellen folyó, ingatlannal kapcsolatos üggyel, az ingatlan fekvési helye szerinti bíróságon is ◦ Hajó használatából és üzemeltetéséből eredő származó felelősség és a felelősség korlátozása iránti keresetek.

Speciális joghatóság    



Nmj tvr nevesíti: fogyasztói és munkaszerződésekből eredő jogviták (60-62.§§) Br.I. biztosítási (8-14.§§), fogyasztói (15-17.§§), egyéni munkaszerződés (18-21.§§) Közös jellemző: gyengébb felet tartalmazó szerződések. Sajátosság a különös joghatósághoz képest: nem EU-s alperesekkel szemben is alkalmazható szabályok, ha az alperesnek fióktelepe, képviselete vagy más telephelye van az egyik tagállamban, és a jogvita ehhez a helyhez kapcsolódik (9.(2), 15.(2) és 18.(2)) A speciális joghatósági szabályok kiegészítik a párhuzamos joghatósági szabályok alkalmazását

Sp.I. Fogyasztói szerződések 



Nmj tvr. 60.§: a fogyasztó igényeit Magyarországon érvényesítheti, ha a fogyasztó sz.t.h. Magyarországon van, és a másik fél belföldön tevékenységet fejt ki, vagy tevékenysége belföldi fogyasztók felé is irányul, vagy ha Mo.on telephelye van. Br.I. lényege, hogy a fogyasztó a saját domicíliuma szerinti országban perelhet, az alperes domicíliuma szerinti ország mellett, míg őt kizárólag a saját domicíliuma szerinti országban lehet perelni

Sp.I. Fogyasztói szerződések 



A Br.I. nem vonatkozik MINDEN fogyasztói szerződésre. Korlátozások (15.§): ingó dolgok részletfizetésre történő értékesítése, áruvásárlási kölcsön tárgykörében alkalmazandó, ha a kereskedő tevékenysége a fogyasztó államában folyik vagy oda irányul. Nem alkalmazható fuvarozási és személyszállítási szerződésekre, de alkalmazható utazási irodai szolgáltatásra. (vö. Róma I. 5. cikk)

Sp.I. Fogyasztói szerződések Yusufi-ügy   





Előzetes döntéshozatal, osztrák b.k. Felek: Daniela Mühlleitner (A), Ahmad és Wadat Yusufi (GER) Tényállás: A német hölgy magánhasználatra keresett autót a német autókereskedés honlapján. Telefonon felvette a kapcsolatot a társasággal, akik ajánlottak neki egy autót, a részleteket emailen küldték meg. A hölgy elutazott Németországba, és a társaság telephelyén megkötötték az adásvételi szerződést. Hazaérve vette észre a lényeges hibákat, a németek nem javítottak vagy mondták fel a szerződést, ezért kérte az osztrák bíróságtól a szerződés megsemmisítését. Jogkérdés: a 15. (1) c. pontnak megfelelő fogyasztói szerződésnek minősül-e az internetes felületen indult, de végül személyesen Németországban kötött szerződés? Szükséges-e, hogy távollévők közötti szerződésről legyen szó? Ítélet: a 15.(1) c. pont lényege, hogy a kereskedő tevékenysége az adott országba irányuljon, és ez a tény megállapításra kerüljön. Hogy maga a szerződés távollévők között jön-e létre, az az alkalmazhatóság szempontjából indifferens.

Sp.II. Munkaszerződések 



Nmj tvr. 61.§: a munkavállaló, mint gyengébb fél Magyarországon perelhet, ha ez a szokásos munkavégzés helye, vagy ha ez nem állapítható meg, az őt alkalmazó telephely Magyarországon van/volt. Br.I. 18-21.§§: lényege: a munkavállalót csak a domicíliuma szerinti országban lehet perelni, míg ő perelheti a munkáltatót annak székhelye szerint, a szokásos munkavégzés helyének államában, ilyen hely hiányában a munkavállalót alkalmazó fióktelep, telephely államában.

Sp.II. Munkaszerződések 

A Br.I. szűk körben engedi, hogy a felek a fentiektől eltérjenek joghatósági megállapodással (21.§): ◦ Ha a megállapodás a jogvita keletkezését követően jött létre, vagy ◦ Lehetővé teszi a munkavállaló számára a szakaszban megjelölttől eltérő bíróságok előtti perindítást (további szabadságot ad a munkavállalónak)

Sp.II. Munkaszerződések Mahamdia-ügy   





Előzetes döntéshozatal, német b.k. Felek: Admed Mahamdia vs Algériai Köztársaság Tényállás: Mahamdia (algériai és német állampolgár) az algériai nagykövetségen sofőr volt, postai feladatokat is teljesített, vitatott, hogy tolmácsolt is. Munkaszerződésében az algériai bíróságok joghatóságát kötötték ki. Az elmaradt túlórái kifizetését kérte a német bíróságtól, mire válaszul elbocsátották. Jogkérdések: 1. a nagykövetség „fióktelepnek, telephelynek” minősül-e? 2. a jogvita keletkezését megelőzően kötött joghatósági megállapodás kizárja-e a Br.I. rendelet alkalmazhatóságát? Ítélet: 1. akkor lesz valami „telephely”, ha van egy olyan tevékenységi központ, amely a külvilág számára valamely anyavállalkozás részeként jelenik meg, illetve a jogvitának az egység működtetésével vagy az anyavállalkozás nevében vállalt kötelezettséggel kapcsolatban kell felmerülnie. A nagykövetségek mentessége nem abszolút, ilyen jellegű polgári jogvitákban nem élhetnek joghatósági kifogással.2. a 21. § nem zárja ki más állam joghatóságának kikötését, csak kiszélesíti a munkavállaló fórumválasztási lehetőségeit.

SP.II. Munkaszerződések Mulox-ügy (C-125/92)   

 

Előzetes döntéshozatal, francia bíróság k. Felek: Hendrick Geels (holland, Fro.ban él) vs. Mulox Ltd. (angol) Tényállás: az alapügy felperese Hendrick Geels holland állampolgár, aki Franciaországban élt életvitelszerűen, alperese pedig a Londonban székhellyel rendelkező Mulox IBC Ltd. A peres felek között 1988. november 1-től munkaviszony állt fenn, amely alapján Geels marketing igazgatóként a Mulox termékeit értékesítette Németország, Belgium, és Hollandia területén, valamint a skandináv országokban, amelyből kifolyólag sokat utazott. A felperes 1990. januárjától kezdve Franciaországból dolgozott, utazásai során innen indult és ide érkezett vissza. Miután munkaviszonyát megszüntették, Geels pert indított volt munkáltatójával szemben Franciaországban. Jogkérdés: 5.(1) alapján munkaszerződés esetén hol van a teljesítés helye? Ítélet: ha a munkavállaló több országban is teljesíti a kötelezettségét, akkor az lesz a teljesítési hely, ahol vagy ahonnan elsődlegesen teljesíti a munkaviszonyból eredő kötelezettségét (the place where or from which the employee principally discharges his obligations towards his employer.)

Sp.III. Biztosítási szerződések  



Nmj tvr. nem nevesíti a speciális joghatósági okok között Br.I. lényege: a biztosítót nemcsak annak domicíliuma szerinti országban, hanem a felperes domicíliuma szerinti országban is lehet perelni; Érintett felek (elhatárolásuk fontos!): biztosítási kötvény jogosultja, biztosított, kedvezményezett, károsult – őket feltételezzük „gyengébbik félnek”

SP.III. Biztosítási szerződések Br. Ia. 10-13. cikkek 

Ha a „gyengébb fél” a felperes, joghatósággal rendelkezik: ◦ Az alperes székhelyének tagállama szerinti B. ◦ A felperes székhelyének tagállama szerinti B. ◦ Társbiztosító esetén a főbiztosító székhelyének tagállama szerinti B. ◦ Fióktelep, képviselet, más telephely működéséből származó jogvita esetén eszerinti tagállam B. ◦ Felelősség- és ingatlanbiztosítás: káresemény bekövetkezésének helye szerinti tagállam B.

Sp.III. Biztosítási szerződések Br. Ia 14. cikk: A biztosító viszont csak az alperes lakóhelye szerinti államban indíthatja meg az eljárást  Kivétel: viszontkereset  Br. I. 13 cikk, Br. Ia. 15. cikk: eltérés megállapodással:  

◦ Ami a jogvita keletkezését követően jött létre ◦ Lehetővé teszi a gyengébb fél részére a más bíróságok előtti eljárást ◦ Minden fél ugyanabban a tagállamban honos, és a káresemény külföldön történt ◦ Tagállamban nem honos kötvényjogosulttal kötik ◦ Biztosítási szerződéssel kapcsolatos, amelyben több kockázat is felmerül

Sp.III. Biztosítási szerződések Odenbreit-ügy   





Előzetes döntéshozatal, német b.k. Felek: J. Odenbreit német lakos, FBTO holland biztosító Tényállás: Odenbreit Hollandiában autóbalesetet szenvedett, amelynek másik érintettje egy az FBTO által biztosított személy volt. Mint károsult, közvetlen keresetet indított a biztosító ellen saját lakóhelye szerinti bíróság (Németo.) előtt. Jogkérdés: Ha egy biztosító egy adott tagállamban székhellyel rendelkezik, a károsult indíthat-e közvetlenül peres eljárást ellene a saját lakóhelye szerinti tagállamban, ha ott az ilyen eljárás megengedett? Ítélet: a Br.I. 9. (1) b. pontját (keresetet indíthat: jogosult, biztosított és kedvezményezet )és a 11. cikk (2) bekezdésének utaló szabályát (a 8,9,10, cikket kell alkalmazni a károsult által indított keresetekre…)úgy kell értelmezni, hogy a károsulttal kiegészíti a 9. szakaszban felsorolt „gyengébb feleket”, vagyis a közvetlen keresetindítás megengedett.

Sp.III. Biztosítási szerződések Vorarlberger Gebietskrankenkasse   





Előzetes döntéshozatal, osztrák b.k. Felek:Voralrlberger Gebietskrankenkasse (Ausztria), Schwäbische Allgemeine Versicherungs AG (német) Tényállás: osztrák állampolgárságú férfi (G.Kerti) német autópályán balesetet szenved, hirtelen fékez, és a mögötte haladó német autó hátulról belerohan. Nyaki gerincsérülés miatt munkaképtelennek nyilvánítják. Az osztrák társadalombiztosítási szerv (VGKK) mint törvényi engedményes kártérítési igényt nyújtott be a gépjármű biztosítójával szemben a kifizetett egészségügyi ellátásért. Jogkérdés: megindítható-e a per Ausztriában a Br.I. 9. és 11 alapján, ha a felperes nem a károsult, hanem annak törvényi engedményeseként a társadalombiztosítási szerv? Ítélet: 1. Szemantikai kérdés: a „károsult” fordítása a német nyelvben pl. bővebb jelentéssel bír, mint az angol „victim”, amely közvetlen károsultat jelent csak. A bírói joggyakorlatból a károsult tág értelmezése következik. 2.Mivel a tb. szerv nem tekinthető „gyengébb félnek”, ezért a rendelet szelleméből nem következik annak védelemre szorultsága.

Kizárólagos joghatóság (Állami örök ingatlan diplomáciai okirattal közhitelű nyilvántartásba

iparjogvédelmet kér gazdasági társaság végrehajtásával) 

Nmj tvr. 62/A. §

◦ Belföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi hatályú jog, bérlet, haszonbérlet ◦ Magyar állampolgárságú örökhagyó belföldi hagyatéka ◦ Magyar állami szerv elleni eljárás (kiv: ha kifejezetten lemondott…) ◦ Diplomáciai vagy egyéb mentességet élvezőkkel szembeni eljárás ◦ Belföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítése ◦ Belföldi iparjogvédelmi jog megadása, terjedelme, megszűnése ◦ Belföldi székhelyű gazdasági társaságok: alapítás, fizetésképtelenség, megszűnés, létesítő okirat érvényessége, határozatok felülvizsgálata ◦ Közhitelű nyilvántartások ◦ Belföldi végrehajtás

Személyállapoti perek megítélése  

Nmj tvr. 62/B.§ A magyar bíróság a magyar állampolgár személyi állapotát érintő perekben mindig rendelkezik joghatósággal. Személyállapottal kapcsolatos perek: ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦



Házassági perek Származás megállapítása Szülői felügyelet Gondnokság alá helyezés Örökbefogadás megszüntetése Volt házastárs névviseléstől való eltiltása

Brüsszel II. rendelet (2201/2003/EK rendelet) szabályai: ◦ Hatály: házasság felbontása, különválás, házasság érvénytelenítése, és szülői felelősség ◦ Nem alkalmazható: szülő-gyermek viszony megállapítása, örökbefogadás, gyermek neve, nagykorúvá válása, tartás, célvagyon, gyermek által elkövetett bűncselekmények eredményeként tett intézkedések.

2141/2010. számú polgári elvi határozat Tényállás: A magyar állampolgárságú felek élettársi kapcsolatából 2002ben Magyarországon született gyermek. A felek 2007-ig életvitelszerűen Spanyolországban éltek, de az életközösség megszűnt, az apa hazaköltözött, a spanyol bíróság az anyánál helyezte el a gyereket. 2007 nyarán egy láthatás alkalmával a felperes apa kijelentette, hogy nem engedi vissza a gyereket, magyar bíróság előtt pert indított 2007 júniusban. A perben egyezséget kötöttek, de ezt megszegve az anya 2008-ban nem hozta vissza Magyarországra a gyereket – újabb per indult 2008 márciusban, amiben az anya már vitatta a magyar bíróság joghatóságát.  Jogkérdés: mi tekinthető a gyermek szokásos tartózkodási helyének ebben az esetben? Megállapítható-e a magyar bíróság joghatósága? Alkalmazható-e a perbebocsátkozás szabálya?  Ítélet: (felülvizsgálati eljárásban) a Brüsszel IIa 10. cikknek sem az a), sem a b) pontja nem alkalmazható, ugyanis a felügyeleti joggal rendelkező alperes nem fogadta el az elvitel, illetve visszatartás tényét, illetve a bíróság megkeresésekor (a gyermek elhelyezése iránti keresetlevél benyújtásakor) a gyermek még nem tartózkodott egy éve Magyarországon. A perbe bocsátkozás megalapozottságához az alperesi joghatóság elismerésének kifejezettnek kell lennie, ami itt nem volt meg. 

Kizárólagos joghatóság Br.I. 22. cikk: attól függetlenül alkalmazandó, hogy az alperes rendelkezik-e az EU-ban domicíliummal vagy sem.  Főszabály szerint egy tagállami bíróság nem vizsgálhatja felül más tagállam joghatósági döntéseit (pl. Krombach-ügy), kivétel: ha megsértették a kizárólagos joghatósági, biztosítási vagy fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos szabályokat. 

Br.I. kizárólagos joghatósági esetkörök (22. cikk) Ingatlanon fennálló dologi jog vagy bérlet: ingatlan fekvési helye (kivéve: üdülőbérlet) (jogeset: Ausztria vs. Csehország Temelini atomerőmű ügye)  Társasági jogi jogviták: székhely elve  Közhitelű nyilvántartás: nyilvántartás vezetésének helye  Szellemi alkotások: ahol a védelmet kérik  Határozat végrehajtása: ahol a végrehajtást kérik 

Kizárólagos joghatóság Honeywell-ügy  







Előzetes döntéshozatal, holland bíróság k. Felek: Solvay SA (belga), Honeywell (holland) és a Honeywell belga képviseletei Tényállás: A Solvay, mint európai szabadalom jogosultja a Honeywell összes székhelyét egyszerre vonta perbe a belga képviselettel szabadalombitorlás miatt, és kérte, hogy az összes ország vonatkozásában tiltsa meg a bíróság a hamisított termék forgalmazását. A Honeywell a szabadalmak semmisségére hivatkozott. Jogkérdés: az európai szabadalom által megteremtett nemzeti szabadalmak megsértését elbírálhatja-e egy másik tagállam arra hivatkozással, hogy esetleg több eljárásban ugyanolyan jogalapon egyébként eltérő ítéletek születnének? Ítélet: ha a bíróság csak ideiglenes vagy biztosítási intézkedésről dönt, akkor elbírálható más tagállamban is, de más tagállam nemzeti joga alapján a kizárólagos joghatóság miatt a szabadalom semmisségéről döntést nem hozhat.

Megállapodásos joghatóság   





Felek által kikötött joghatóság ill. perbebocsátkozáson alapuló joghatóság Nmj tvr.: csak akkor alkalmazandó, ha egyik félnek sincs domicíliuma az EU-ban Br.I. 23. cikk: felmerült vagy jövőben felmerülő vitákra a felek köthetnek ki joghatóságot, amely eltérő rendelkezés hiányában kizárólagos. Br. Ia 25. cikk: új szabály: „feltéve, hogy a szóban forgó tagállam joga értelmében a megállapodás az anyagi érvényességet illetően nem minősül semmisnek” Formai követelmények: ◦ Írásban, vagy szóban írásbeli megerősítéssel (elektoronikusan is lehetséges) ◦ Felek közötti gyakorlatnak megfelelően ◦ Kereskedelmi szokásoknak megfelelően, amelyet a felek ismertek vagy ismerniük kellett volna…

Megállapodásos joghatóság perbebocsátkozás 



Nmj trv: a magyar bíróság joghatóságát megalapozza az is, ha az alperes anélkül, hogy kifogásolná a joghatósága hiányát, az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatot tesz (kivéve ha a joghatóság kizárt) Brüsszel I. 24.cikk: valamely tagállamnak az a bírósága rendelkezik joghatósággal, amely előtt az alperes perbe bocsátkozik, kivéve ha az alperes csak a joghatóság kifogásolása céljából jelent meg a bíróságon (vagy ha a joghatóság kizárt)

Perbebocsátkozás – új szabályok Kioktatási kötelezettség (?) Br. Ia. 26. cikk (2) bekezdés: A speciális joghatósági ügyekben (fogyasztó, biztosítás, munkaügyek)  Ha az alperes:  

◦ Bizt. Kötv. Jogosultja, biztosított, kedvezményezett ◦ Károsult, fogyasztó ◦ Munkavállaló,



Mielőtt a bíróság megállapítja joghatóságát, gondoskodnia kell arról, hogy az alperest tájékoztassák a bíróság joghatóságának kifogásolásához fűződő jogáról, valamint a perbe bocsátkozás jogkövetkezményeiről

Perbebocsátkozáson alapuló joghatóság Bilas-ügy   







Előzetes döntéshozatal, cseh b.k. Felek: cseh biztosító és szlovák biztosításikötvény-jogosult (Michal Bilas) Tényállás: a biztosító eljárást indított Bilas ellen elmaradt biztosítási díjak és kamatai megfizetése iránt. A biztosító Csehországban indította az eljárást, és Bilas érdemi nyilatkozatot tett, a joghatóságot nem kifogásolta. Jogkérdés: vizsgálhatja-e a bíróság a joghatóságának hiányát akkor, ha az eljárást a biztosításokra vonatkozó speciális szabályok megsértésével indították, de az alperes nem kifogásolta a joghatóság hiányát? Ítélet: a bíróság csak akkor tagadhatja meg az eljárást, ha a joghatósága kizárt. Mivel a biztosításra vonatkozó szabályok nem állapítanak meg kizárólagos joghatóságot, ha az alperes azok ellenére perbe bocsátkozik, akkor a bíróságnak kötelessége eljárni az ügyben. FIGYELEM! Az új szabályok alapján ez már nem fordulhatna elő!!