2015

KAKUCSI KÖKÖRCSIN ÓVODA (2366 Kakucs, Székesi út 3.)

MUNKATERV 2014/2015. Intézmény OM- azonosítója:

Intézményvezető:

032999

Spanyielné Elek Györgyi Legitimációs eljárás Véleménynyilvánítók: Varróné Elek Anita .../2014. (09. 01.) ügyiratszámon szülők közössége nevében elfogadta: Spanyielné Elek Györgyi Egyetértését kinyilvánító: Szalay István nevelőtestület és alkalmazotti fenntartó nevében közösség nevében A dokumentum jellege: Nyilvános Érvényessége: 2014.09.01. – 2015.08.31. Ph.

1

Tartalomjegyzék

1. A MUNKATERV JOGSZABÁLYI HÁTTERE…………………………………………...4. 2. AZ INTÉZMÉNY KIEMELT CÉLJAI ÉS FELADATAI…………………………............5. 3. CSOPORTBEOSZTÁSOK………………………………………………………………...8. 4. A NEVELÉSI ÉV RENDJE………………………………………………………………..9. 5. ÓVODAI SZAKAMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK………………………………………10. 5. 1. Gyermekvédelmi Szakmai Munkaközösség 5. 2. Minőséggondozó Szakmai Munkaközösség 6. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI……………………………………………………………15. 6. 1. Szülői értekezletek 6. 2. A Szülői Munkaközösség értekezletei – fórumai 6. 3. Értekezletek 6. 3. 1. Munkatársi értekezletek 6. 3. 2. Nevelőtestületi értekezletek 6. 4. Az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai nyílt napok 6. 5. A gyermekek fizikai állapotát felmérő egészségügyi vizsgálatok és azok időpontjai 7. A PEDAGÓGIAI CÉLKITŰZÉSEK ÉS FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁT SZOLGÁLÓ - MÉRÉS-ÉRTÉKELÉS…………………………………………………....18. 8. AZ ÓVODA SZOLGÁLTATÁSAI……………………………………………………..19. 9. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI, JELES NAPJAI……………………………………………………………………………………..20. 10. MEGBÍZATÁSOK ÉS RESZORT FELADATOK……………………………………22. 11. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ ELLENŐRZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ TEVÉKENYSÉG…23. 12. A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG TAGJAINAK NÉVSORA…………………………………...27.

2

13. AZ ÓVODA DOLGOZÓINAK MUNKAIDŐ BEOSZTÁSA…………………………28. MELLÉKLET 1. Az irodalomhallgatás, mint az anyanyelvi nevelés eszköze 2. Portfólióműhely JEGYZŐKÖNYV SZÜLŐI NYILATKOZAT

3

1. A MUNKATERV JOGSZABÁLYI HÁTTERE  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  A 2011. évi CXC. törvény végrehajtási rendeletei: -

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

-

229/2012. VIII.28.) Korm. Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. 1. melléklet a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelethez  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról  Oktatási hivatal: Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez  Kiegészítés az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez. Óvodai nevelés  Oktatási hivatal: Országos tanfelügyelet. Kézikönyv óvodák számára

4

2. AZ INTÉZMÉNY KIEMELT CÉLJAI ÉS FELADATAI Elsődleges cél:  A gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek tiszteletben tartásával valamennyi óvodaépületünkben a nyugodt, és kiegyensúlyozott légkör biztosítása  Törvényes és színvonalas intézményműködés biztosítása További céljaink:  Az óvoda szabályozódokumentumainak (PP, SZMSZ és mellékletei, Házirend) egységes értelmezése, gyakorlati bevezetése, megvalósítása 

A szervezet szakmai színvonalának további erősítése



Az irodalomhallgatás, mint az anyanyelvi nevelés eszköze

A célok elérését támogató kiemelt feladataink:  A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a végrehajtási rendeletek minél szélesebb körű, és alapos megismerése, gyakorlati alkalmazása Felelős: Spanyielné Elek Györgyi Határidő: 2015. 06.30. 

A gyermekek egyéni fejlettségi állapotára épülő nevelés és fejlesztés családjaik széleskörű bevonásával



Fokozott figyelem többek között a környezetre, az infrastruktúrára, a személyzeti ellátottságra, az irányításra és a minőségbiztosításra

A célok elérését támogató kiemelt feladataink: Felkészülés a külső tanfelügyeleti szakmai ellenőrzésekre és a pedagógusok előmeneteli rendszerének alapját képező minősítési rendszer bevezetésére  Az intézményvezetés felelőssége a nevelőtestület felkészítése a tanfelügyeleti ellenőrzésre, ennek érdekében az intézményi önértékelés jogkövető megszervezése, ha szükséges, a tevékenységlátogatási, dokumentumellenőrzési intézményi gyakorlat megújítása.  A pedagógusok felelőssége abban áll, hogy a nevelési, tevékenység és foglalkozáslátogatás, és az azt követő interjú, valamint a dokumentumellenőrzés során úgy a belső, mint a külső ellenőrzésnél felkészültségüket, pedagógiai kompetenciájukat, hivatásszeretetüket bizonyítsák, hiszen az egész intézményről alkotott kép az egyes pedagógusok és a vezetés összteljesítményét mutatja.  Mind a belső, mind pedig a külső szakmai ellenőrzések során annak feltárása folyik, milyen módon és mértékben jelennek meg a pedagógus munkájában az alábbi szakmai tartalmak: - Az általános pedagógiai szempontoknak való megfelelés, - Az Óvodai nevelés országos alapprogram nevelési céljainak való megfelelés, - Az intézmény pedagógiai programjának való megfelelés. 5

 Az intézményi önértékelés (teljesítményértékelés), valamint minősítővizsgán és a minősítési eljárás során a pedagógusnak a mesterségbeli tudásáról kell számot adnia. Pedagóguskompetenciák a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet szerint: - 1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás -

2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók

-

3. A tanulás támogatása

-

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség

-

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység

-

6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése

-

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

-

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

Részcélok:  Olyan, fejlődési szempontból megfelelő tevékenységrendszer előtérbe helyezése, amelyek mind a kognitív, mind a nem kognitív készségek elsajátítását elősegítik, ugyanakkor elismerik a játék fontosságát, amely a kudarcmentes iskolakezdés, eredményes tanulás szempontjából kulcsfontosságú;  A színvonalas kisgyermekkori nevelés biztosítása minden gyermek számára, különösen a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű, migráns vagy roma háttérrel rendelkező, illetve a sajátos nevelési igénnyel gyermekek részére;  Az óvodai nevelés minőségbiztosításának előmozdítása a működés garanciális elemeinek meghatározásával a kulcsszereplők, köztük a családok, a szakszolgálati, a szociális és az egészségügyi hálózatok bevonásával;  Az óvodapedagógus, az óvodavezető, a pedagógiai és nevelőmunkát segítő (pedagógiai asszisztens, dajka), valamint a technikai személyzeti ellátottság javítása, a foglalkoztatottak szakmai felkészültségének fejlesztése;  A szülők támogatása azon szerepükben, hogy az első életévekben ők gyermekeik első számú nevelői, valamint az óvodapedagógusok arra való ösztönzése, hogy alakítsanak ki szoros együttműködést a szülőkkel, a családokkal annak érdekében, hogy megismertessék velük a kisgyermekkori nevelés és gondozás kínálta lehetőségeket és a kisgyermekkori tanulás fontosságát.

6

Kiemelt figyelmet fordítunk a pedagógiai program bevezetése során az Óvodai nevelés országos alapprogramjának „üzeneteire”:  Az eddigi gyakorlat továbbfejlesztése, értékmegőrzés  Hatékony együttműködés a családokkal, a család elsődleges szerepének hangsúlyozása  Anyanyelvi nevelés; a beszélő környezet, az óvodai nevelés egészében jelen van  Hátránycsökkentő szerep: Inkluzív (befogadó) pedagógiai szemlélet  Játék megerősítése, a szabad játék kitüntetett szerepe  Kompetenciafejlesztés, támogató differenciált nevelés  Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés; kiegészül az erkölcsi neveléssel  A tevékenységekben megvalósuló tanulás: Az óvodai tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység mely a teljes személyiség fejlődését támogatja.  Iskolásítási tilalom: A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben, majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik.  Óvónő feltétlen jelenléte: Kulcsszereplő az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára.  Egészséges életmód igénye: Az egészség védelme, karbantartása tanítható. Egészségnevelési program kivitelezése  Környezettudatosság: a fenntartható fejlődés érdekében hangsúlyt fektetünk a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására  Mozgás megújulása: Egészségfejlesztő testmozgás → Az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vétele minden gyermek számára biztosítandó lehetőség. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő kooperatív mozgásos játékok alkalmazására Fontos feladataink az év folyamán:           

A HOP-ban kitűzött célok megvalósítása Mozgásfejlesztés lehetőségeinek mélyebb kiaknázása Szomszéd község óvodái közötti szakmai kapcsolat erősítése Hagyományok ápolása. Munkák arányos elosztása. Információk gyorsabb terjedése Só szoba kihasználása A szűkebb környezet társadalmi-gazdasági igényeinek kielégítése Témahétbe szülők bevonása, fejlesztési tapasztalatok megbeszélése Tudatos, egyénre szabott integrációs és egyéni fejlesztés, a gyermek sikeres életútjának elősegítése Az alap dokumentumok felülvizsgálata

7

3. CSOPORTBEOSZTÁSOK

Ssz.

Csoport neve

Létszám

Óvodapedagógus

Dajka

1.

Katica Kis cs.

23

Prohászka Csabáné Spanyielné Elek Györgyi

Szűcsné Szabó Bernadet

2.

Csiga Kis cs.

23

Dr. Zöldiné Bárdos Brigitta Greman Lászlóné

Takácsné Jakab Erika

3. Pillangó Középső cs.

25

Adamicza Zoltánné Roskóné Erős Mária

4. Süni nagycsoport

29

Nagy Henrietta Nagy Noémi

8

Elek Jánosné Csernák Evelin

Fogadóóra Minden hónap első kedd 15.30 óra Minden hónap első péntek 15 óra Minden hónap első hétfő 15.00 óra Minden hónap első hétfő 15:30 óra

4. A NEVELÉSI ÉV RENDJE Nevelési év időtartama: A nevelési év első napja 2014. szeptember 1. (hétfő), utolsó napja 2015. augusztus 31. Nevelés nélküli munkanapok időpontjai és felhasználásuk – intézményi szint Felhasználás tárgya

Ssz. 1.



 2.



Időpont

A többször módosított 2011. évi CXC. köznevelési törvény és végrehajtó rendeleteinek további közös értelmezése Nevelési értekezlet a 2014-15-ös tanév teendőiről. A község által szervezett adventi vásáron való aktív részvétel a gyermekekkel és a szülőkkel közösen.

Spanyielné Elek Györgyi 2014. 09. 16.

2014. 12. 13.

3.   

Szakmai munkaközösségek beszámolói 2. félév programja Az irodalomhallgatással elért eredmények értékelése

4.

2015. 02. 16.

Adamicza Zoltánné Roskóné Erős Mária Spanyilené Elek Györgyi Prohászka Csabáné

2015.06.01.06.17.

Nevelési évzáró értekezlet

Felelős

Spanyilené Elek Györgyi Nagy Henrietta

Iskolai szünetek időpontjai:   

Őszi szünet: 2014. október 27.-tól október 31-ig. Téli szünet: 2014. december 23-tól 2015. január 5-igTavaszi szünet: 2015. április 2-07-ig.

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint az iskolai szünetek idején a gyermekek létszáma lecsökken, így ezeken a napokon – előzetes szülői igényfelmérés alapján – a fenntartó jóváhagyásával az intézmény összevont csoportokban üzemel, vagy zárva tart.

9

5. ÓVODAI SZAKAMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK

5. 1. Gyermekvédelmi Szakmai Munkaközösség A munkaközösségi foglalkozások időpontja minden hónap első szerda 14-től 16 óráig. Munkacsoport vezető: Greman Lászlóné (nyugdíjazása után) Roskóné Erős Mária Folyamatos részvétel kerületi továbbképzéseken és szakmai programokon Tagjai:  Prohászka Csabáné  Roskóné Erős Mária  Nagy Henrietta  Dr. Zöldiné Bárdos Brigitta Folyamatos részvétel önkormányzati továbbképzéseken és szakmai programokon. Céljaink a törvényi elvárások szerinti működés során:  A prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve szükség szerint segítségnyújtás, valamint együttműködés a különböző intézményekkel és szakemberekkel  A családok tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése a rászorulók körében  Szoros kapcsolat kialakítása a közvetlenül, vagy látens módon segítséget kérő családokkal Figyelembe vesszük:  Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek kultúráját  A sajátos nevelést igénylő gyermekekkel kapcsolatos törvényi elvárásokat és intézményi alapelveket  A differenciált fejlesztés lehetőségeit a hátrányos helyzetű és a nehezebben kezelhető gyermekek számára  A gyermekvédelmi feladatok ellátását a helyi nevelési programban részletezett kompetenciaszintek betartásával végezzük. Kiemelt feladat havi rendszerességgel az étkezési kedvezményben részesülő gyermekek adatainak egyeztetése az önkormányzattal. A gyermekvédelmi munkacsoport működési rendje A munkacsoport vezetője folyamatosan rész vesz az önkormányzati szinten szervezett továbbképzéseken, intézményi szinten pedig az alábbiak szerint látják el feladataikat.

10

Téma

Ssz. 1.

 

2.

Esetmegbeszélés: Pedagógiai esetmegbeszélő módszer tanulása

Munkatervi feladatok pontosítása Változások a gyermekvédelmi törvényben

Helyszín és időpont 2014. 10. 09.

2015. 02. 02.

Megjegyzés Gyermekvédelmi törvény áttanulmányozása Greman Lászlóné Roskóné Erős Mária Kérjük, hogy hozzatok magatokkal megoldásra váró problémás helyzeteket, eseteket!

Szükséges eszközök és információk:  PP  Jegyzetfüzet  Laptop Gyermekvédelmi feladataink havi bontásban: Feladat / tevékenység

Felelős

Nagy Henrietta  Kedvezményes étkezési térítésre feljogosító dokumentumok begyűjtése az érintett szülőktől (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, szociális étkezési támogatás, szükséges nyilatkozatok)  Szükség és igény szerint konzultáció a szülőkkel, családsegítővel, fenntartóval Feladat / tevékenység Felelős  A gyermekvédelmi szempontból veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és nehezen nevelhető gyermekek feltérképezése, ezekről feljegyzés készítése, folyamatos nyomon követésük  Tanulási nehézséggel, magatartás zavarral és beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek feltérképezése, vizsgálatuk kezdeményezése a Nevelési Tanácsadóban  Kapcsolatfelvétel a Nevelési Tanácsadó munkatársával  Konzultáció az óvodavezetővel: az egyes gyermekek helyzete, a segítségnyújtás 11

Határidő 2014. 09. 16.

Határidő folyamatos

óvónők

november

lehetőségei, feladatai  Igény szerint részvétel családlátogatásokon, hospitálás a csoportokban, konzultáció a szülőkkel és óvónőkkel  Októberi statisztikához adatok gyűjtése és elemzése  A karácsonykor segítségre szoruló gyermekek és családok feltérképezése, konzultáció a családsegítővel, források keresése  Változások felmérése az étkezési kedvezmények területén, szociális étkezési támogatások felülvizsgálata

óvónők

2014. 09.01-től folyamatos 2014. 12. 01-től 2014. 12. 10-ig

Nagy Henrietta

2015. 01. 31.

Greman Lászlóné 

 

Statisztikai adatváltozások nyomon követésefélévi értékelés elkészítése, visszacsatolás az óvónők felé Aktuális feladatok ellátása Óvónői értekezleten beszámoló a gyermekvédelmi tevékenységről

óvodavezető óvónők családsegítő feladatfüggő Roskóné Erős Mária

2015. 02. 16.

folyamatos 2015. 06. 08.

Az esélyegyenlőség területén a feladatunk:    

Hátrányos helyzetű gyermekek óvodai felvétele, óvodai életének biztosítása Hátrányos helyzetű veszélyeztettet gyermekek és családok segítése A gyermekek fejlődését korlátozó ártalmak kiszűrése, külső speciális szakemberek bevonásával A társintézményekkel való kapcsolattartás mélyítése

5. 2. Minőséggondozó Szakmai Munkaközösség A munkaközösség ez évi kiemelt feladata a gyermekek irodalomhallgatásának és anyanyelvi nevelésének előkészítése, valamint segítségnyújtás a pedagógusoknak. A gyermekek érési nyitottságaihoz igazodó anyagválasztás, az óvodapedagógus magával ragadó bemutatása nagymértékben fejleszti a gyermeki beszédet, a kommunikációt. Intézményünk számára ez kiemelt feladat. A munkacsoport vezetője: Prohászka Csabáné Tagjai:  Adamicza Zoltánné  Nagy Henrietta  Spanyielné Elek Györgyi  Dr. Zöldiné Bárdos Brigitta

12

Munkaközösségünk ez évi tevékenységében meghatározó lesz a külső tanfelügyeleti szakmai ellenőrzésekre és a pedagógusok előmeneteli rendszerének alapját képező minősítési rendszer bevezetésére történő tudatos felkészülés. A munkaközösségek delegált tagjai – amennyiben arra lehetőség adódik - részt vesznek a munkaközösségi feladatok ellátását segítő külső szakmai továbbképzéseken, konferenciákon és egyéb szakmai rendezvényeken.     

törvények és jogszabályok tanulmányozása, közös értelmezése hatékony feladatvállalás a munkaközösségben  szakmai információ áramlás biztosítása a közvetlen munkatársak és a munkaközösség között az intézmény szabályozó dokumentumai (PP, SZMSZ és mellékletei, Házirend) szerinti működés folyamatos nyomon követése, a szükséges korrekciós javaslatok megtétele a külső szakmai ellenőrzés és értékelés – elsősorban a szabályozó és kötelezően vezetendő dokumentumokra vonatkozó - nyilvános szempontjainak megismerése és közös értelmezése a pedagógus portfólió – egyéni portfólió elkészítéséhez segítségnyújtás

Szükséges eszközök és információk:  Az intézmény működését szabályozó dokumentumok (SZMSZ, PP, Házirend, Munkaterv)  Az Óvodai nevelés országos alapprogramja  Oktatási Hivatal: Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez  Kiegészítés az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez. Óvodai nevelés  Oktatási Hivatal: Országos tanfelügyelet. Kézikönyv óvodák számára  Tevékenységlátogatás (bemutató foglalkozás) előtt közvetlenül minden kolléga: -

Kézhez kapja az Útmutató elvárásainak megfelelő tevékenység tervet

-

Bepillantást nyerhet az éves és tematikus tervbe, valamint a csoport naplójába

 Tevékenységlátogatás során a tanfelügyeleti ellenőrző látogatás szempontjait tartalmazó Foglalkozás megfigyelési lapot hozza magával és alkalmazza minden megfigyelő.  Tevékenységlátogatás után legkésőbb egy héttel, minden látogató eljuttatja - az Útmutató elvárásainak is megfelelő -, reflexiót is tartalmazó Hospitálási naplót, mely a bemutató kolléga teljesítmény értékelésének dokumentációit, illetve saját döntés szerint a pedagógiai portfóliójának részét is képezheti.  Intézményi gyakorlat ismerete 13

 Jegyzetfüzet  Munkatársak véleményei és javaslatai az egyes területeket illetően A Minőséggondozó szakmai munkaközösség működési rendje A munkaközösségi foglalkozások időpontja általában: minden hónap második hétfő 14:0016:00 óráig. Téma

Ssz.

1. Alakuló ülés  Munkatervi feladatok pontosítása, véglegesítése  Munkaidőnyilvántartás  Igény szerint a törvényi változások további közös értelmezése

Időpont

Megjegyzés

2014. 09. 08.

Prohászka Csabáné Az előző tanév áttekintése, értékelése.

2014. 10. 13.

Éves megbeszélése

2014. 11. 10.

Egyéni feladatvállalásokra kerül sor folyamatos kapcsolattartás emailben. Az előre megküldött segédanyagokat mindenki hozza magával!

2.



3.



4. 

Éves célok és feladatok időarányos értékelése; félévi beszámoló előkészítése A pedagógus portfólió – egyéni portfólió elkészítéséhez segítségnyújtás

2015. 01.12.

5. 

A pedagógus portfólió – egyéni portfólió elkészítéséhez segítségnyújtás

2015. 02. 09.

6.  

Minőséggondozói Kézikönyv Mit kezdjünk a különböző mérési eredményekkel? Szabályozó dokumentumaink bevezetési tapasztalatai  esetleges korrekciós javaslatok.

2015. 03. 09.

Éves célok és feladatok értékelése; éves beszámoló előkészítése Munkaközösség vezető teljesítményének értékelése

2015. 06. 08.



7. 

8.  

Az irodalomhallgatás, mint az anyanyelvi nevelés eszköze, a munkacsoport kiemelt feladata A pedagógus portfólió átdolgozott változatának áttekintése

2015. 04. 13.

Az eltelt időszakban kiadott segédanyagot, mindenki hozza magával!

A bevezetés tapasztalatainak folyamatos megfigyelése, jelzése. kérdőívek

Melléklet: 1. Az irodalomhallgatás, mint az anyanyelvi nevelés eszköze 2. Portfólióműhely 14

tervek

6. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 6. 1. Szülői értekezletek Szülői értekezletek szervezésére óvoda és csoport szinten kerül sor évente minimum két, illetve rendkívüli vagy egyéb alkalommal. A csoportok szülői értekezletein minden esetben két óvodapedagógus vesz részt. A csoportok szülői értekezletei készített feljegyzéseket, valamint a résztvevő szülők aláírását is tartalmazó jelenléti ívet a csoportnaplók tartalmazzák. A Szülői Munkaközösség tagjainak megválasztására a nevelési év első szülői értekezletén kerül sor. Intézményi szintű - szülői értekezletek - fórumok    

Évnyitó szülői értekezlet -Szeptember -Óvodapedagógusok Fél évzáró szülői értekezlet -Január -Óvodapedagógusok Iskolás lesz a gyermekem –Március -Óvodavezető és Nagy Henrietta Óvodás lesz a gyermekem –Június -Óvodavezető és leendő kiscsoportos óvónő

6. 2. A Szülői Munkaközösség értekezletei – fórumai Szervezésére az év folyamán legalább két alkalommal, illetve igény vagy szükség szerint kerül sor. Az intézményi szinten is működő Szülői Szervezet tagjainak száma csoportonként két fő. Ssz. 1.

2.

3.

Téma Az éves munkaterv céljainak és feladatainak véleményeztetése • Aktuális programok, feladatok Az Óvoda javára szervezett jótékonysági bál előkészítése

Helyszín és időpont 2014. 10. 02.

Felelős óvodavezető

2015. 01. 08.

Óvodavezető SZMK elnök

A nevelési év értékelése

2015. 06.

óvodavezető

•

6. 3. Értekezletek 6. 3. 1. Munkatársi értekezletek Célja a teljes dolgozói kört érintő, elsősorban az intézmény céljainak elérését szolgáló működési / pedagógiai tervek és értékelések közös értelmezése, szükség szerinti megvitatása intézményi szinten legalább két alkalommal. Ssz. 1. 2.

Téma Előttünk álló nevelési év feladatainak megbeszélése 2. félév programjai munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás

15

Helyszín és időpont 2014..08.11. 2015. 02. 09.

Felelős Spanyielné Györgyi Spanyielné Györgyi

Elek Elek

6. 3. 2. Nevelőtestületi értekezletek: 2014. 08. 12. Felelős: óvodavezető - törvényi változások ismertetése - munkaterv megbeszélése, feladatok vállalása a törvényi változásoknak megfelelően - csoportbeosztások elkészítése 2014. 09. 15. Felelős: munkaközösségek vezetői - munkaközösségek feladatainak megbeszélése, feladatok kiosztása 2014. 11. 03. Felelős: óvónők - középső csoportos szülőknek minőségfejlesztési kérdőív kiosztása, óvónővel egyeztetés - téli ünnepi kör megbeszélése: Mikulás, karácsony megszervezése - hospitálások elindítása a csoportok között -iskolaérettségi vizsgálaton való részvétel megbeszélése - fejlesztőpedagógus felkérése, munkájának ismertetése a szülői értekezlet formájában 2015. 01. 12. Felelős: óvodavezető, nagycsoportos óvónő - első félév értékelése - szülői értekezlet előkészítése, - iskolaérettség felmérése a nagycsoportban (nagycsoportos óvónő, logopédus) 2015. 03. 17. Felelős: óvodavezető, pedagógiai asszisztens - beíratással kapcsolatos teendők előkészítése - nyílt hét programjainak megbeszélése - tavaszi ünnepek előkészítése - teljesítményértékelés megbeszélése - SZMK tagokkal egyeztetés a családi- és gyermeknapról - az igazgatónővel és az első osztályos tanítóval kapcsolatfelvétel (nagycsoportos óvónő) 2015. 06. 08. Felelős: óvodavezető, vezető helyettes - éves értékelések megbeszélése - nyári munkarend előkészítése 6. 4. Az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai nyílt napok Nyílt napok:  2014. 10. 17. Őszi tökfaragó napok az óvodában.  2014. 11. 20. A Pillangó és Süni csoportban foglalkozás bemutatása  2015. 04. 01. Leendő óvodásainkat szüleikkel együtt várjuk  bepillantást nyerhetnek az óvoda életébe  bekapcsolódhatnak a gyermeknek és felnőtteknek szervezett tevékenységekbe  feltehetik kérdéseiket az óvoda működésével, szokás-szabályaival kapcsolatosan Felelős: Óvodapedagógusok 16

6. 5. A gyermekek fizikai állapotát felmérő egészségügyi vizsgálatok és azok időpontjai A gyermekorvos és a védőnő intézményben való tartózkodásának időpontját a központi faliújságok tartalmazzák. A vizsgálat időpontját a gyermekorvos határozza meg, melyről az óvodapedagógusok 1 héttel előtte értesítik a gyermekek szüleit. Szűrővizsgálatok: - Fizikai állapotvizsgálat - Látásvizsgálat - Hallás vizsgálat - Iskolai alkalmassági vizsgálat Felnőttek munkavédelmi oktatása és egészségügyi vizsgálatának rendje:  munka-, és tűzvédelmi oktatás: 2015. február  egészségügyi vizsgálata: 2015. augusztus

17

7. A PEDAGÓGIAI CÉLKITŰZÉSEK ÉS FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁT SZOLGÁLÓ MÉRÉS-ÉRTÉKELÉS Terület Légkör Dolgozók közérzete

Érintettek köre

Módszer/eszköz

Teljes dolgozói kör

Kérdőív, fókuszcsoportos megbeszélés

Gyermekek fejlettségi állapotmérése Értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, Valamennyi mozgásfejlődés eredménye gyermek

Dolgozók teljesítményértékelése Tanügyigazgatási, tervezési és értékelési dokumentumok, pedagógiai gyakorlat, közösségért végzett feladatok. Munkaköri feladatok minősége Intézményértékelés Csoport szint: - Nevelési ciklusok értékelése - Nevelési év értékelése Intézményi szint: - Féléves költségvetési beszámoló - Nevelési év értékelése - Kiemelt feladat értékelése

óvodapedagógusok pedagógiai munkát segítők óvodapedagógusok

Időpont

Felelős

Elvárt eredmény

óvodavezető

Erősségek és fejlesztendő területek beazonosítása

Megfigyelés, óvónők választása szerint DIFER állapotfelmérés

10. 10.-5 évesek valamennyi gyermek

nagycsoporto s óvónő

Adatokkal feltöltött fejlődési napló, mely a szülői beszélgetések alapja

Dokumentumelemzés, megfigyelés ellenőrzés

Dokumentumok minden hó 20.

óvodavezető és általános helyettes együtt

Pontos adatszolgáltatás és vezetés, értékelésre alapozott nevelési tervek, elvárt színvonalú pedagógiai gyakorlat, munkaköri feladatok jó színvonalon történő ellátása.

óvodavezető munkaközöss ég vezetők

Intézményi, csoport, és egyéni szinteken történt tervezésnek való megfelelés

Elemző értékelés

óvodavezetés óvodapedagógusok óvodavezetés

Látogatási ütemterv szerint

Pozitív fenntartói és szülői visszajelzések

18

8. AZ ÓVODA SZOLGÁLTATÁSAI Alapszolgáltatások 1. Logopédiai ellátás - Balázs Györgyné- heti 5,5 óra, hétfő és szerda 2. Fejlesztőpedagógiai ellátás- Csongrádiné Dénusz Amanda- heti 11 óra, kedd, csütörtök és péntek Szülői igényekre alapozott (a szolgáltatónak kifizetett térítési díj ellenében nyújtott) szolgáltatások, melyeket a nevelési időn kívül tartanak az oktatók. 1. Gerincerősítő torna – heti 1 X 45 perc, hétfő délután 2. Lovaglás –heti1X 2 óra, szerda délután 3. Karate – heti 1X 45 perc, csütörtök délután

19

9. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI, JELES NAPJAI

Szeptember 23.

Takarítás világnapja Nagytakarítás az óvoda épületén belül.

Október 04. Állatok világnapja Feladat ajánlás Vadon élő állatok, bogarak megismerése, hasznuk, fontosságuk. Kirándulás a Vadasparkban. Jelszónk:

December 16.

Ne félj a bogaraktól, rovaroktól, ismerd meg őket! Madárkarácsony

Feladat ajánlás:

Madárkalács készítése, elhelyezése kiválasztott fára. Madáretetők kihelyezése, felkötése.

Jelszónk: Március 22.

Védd az állatokat, gondoskodj róluk! A víz világnapja

Feladat ajánlás:

A víz fontosságának tudatosítása. Élhetünk-e víz nélkül? Takarékoskodjunk a vízzel!

Jelszónk:

Vigyázz a patakok, folyók, tavak, vizek tisztaságára! A föld napja

Április 22. Feladat ajánlás:

Jelszónk: . Május 18. Feladat ajánlás:

a

Szép környezet kialakítása, virágok, bokrok, facsemeték ültetése. Értékeink megóvása. Szeresd a fákat, virágokat! Soha ne tépd a vadvirágot, ne törd a fákat, bokrokat! Válassz egy fát, vigyázz rá, gondozd! Madarak és fák napja A madarak környezetünkben.

itatása

közvetlen

Jelszónk: Ne bántsd a madarakat és más állatfajtákat!

20

Ünnepek, hagyományok, rendezvények: A népi hagyományainkat aktuális, komplex módon jelenítjük meg a mindennapi tevékenységekben. Törekszünk az énekes,- mondókás, dramatikus játékok hitelesebb, élményszerűbb átadására. Gyakran használunk jellegzetes népi hangszereket, zajt keltő eszközöket. Természetes és sokrétű módon alkalmazzuk óvodai életünkben népköltészeti értékeinket és népmese hagyományainkat. Az idei tanévben kiemelt feladatunk a gyermekek irodalmi nevelése.

Szokások, hagyományok, rendezvények

Jelképek, programok

Szüreti mulatság

Must készítése, gyümölcsök kóstolása, kisvonatozás a faluban. Ajándék készítés, dalok, versek, zenés előadás

Mikulás ünnepség megszervezése a bölcsődéseknek és az óvodásoknak Adventi készülődés Adventi vásáron való részvétel

Adventi koszorú, naptár készítése és a vásáron való árusítás. Gyermekek előadása.

Luca nap

Búzaültetés, kalendárium készítése

Karácsonyi készülődés Adventi gyertyagyújtás az óvodában

Fenyőfa díszítése az udvaron, karácsonyi dalok éneklése. Szülők és gyermekek megvendégelés.

Farsangi mulatság

Kiszebáb készítése, jelmezes felvonulás

Március 15.

Zászlók, kokárdák készítése, elhelyezése, az emlékműnél

Húsvét

Tojásfestés, locsolkodás

Nyílt napok

A szülők betekintése a csoportok életébe

21

10. MEGBÍZATÁSOK ÉS RESZORT FELADATOK Feladat/ terület

Hozzárendelt személy

Gyermekvédelmi Szakmai Munkaközösség

Greman Lászlóné, Roskóné Erős Mária

Minőséggondozói Szakmai Munkaközösség

Prohászka Csabáné

Jeles napok

Greman Lászlóné, Dr. Zöldiné B. Brigitta, Prohászka Csabáné

KIR és nyomtatványok

Nagy Noémi

Auladíszítés

Roskóné Erős Mária Nagy Noémi

HH, HHH gyermek nyilvántartása

Nagy Henrietta

Tűz -és munkavédelem

Spanyielné E. Györgyi

HACCP

Spanyielné E. Györgyi

Tornatermi beosztás

Nagy Henrietta

Színház látogatás

Nagy Henrietta

Torna, lovaglás

Spanyielné E. Györgyi

Leltár felelős:- nagy értékű Bútor, játék, textil, edény

Spanyielné E. Györgyi Nagy Henrietta, Szűcsné Sz. Bernadett

Főzőkonyha összekötő

Nagy Henrietta

Tisztítószer felelős

Elek Jánosné

Edény, evőeszköz, mosogató konyha felelősök

Takácsné J. Erika, Szűcsné Sz. Bernadett

Homokozó és udvari játékfelelős

Csernák Evelin

22

11. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ ELLENŐRZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ TEVÉKENYSÉG Az ellenőrzés és értékelés alapelvei az alábbiak: - Az értékelés területei lefedik a működés valamennyi területét - Kiemelt hangsúlyt helyezünk a szabályozó dokumentumainkban foglaltak betartására - Az ellenőrzés formai (megfelelőségi) és tartalmi (minősítő értékelési) feladatai az intézményvezető döntése szerinti megosztásra kerülnek - A szakmai munka értékelésének alapjai az intézményi gyakorlat szerinti teljesítményértékelési rendszer, a külső szakmai ellenőrzés és értékelés valamint a Pedagógus életpálya modellhez kapcsolódó nyilvános szempontok Ellenőrzés-értékelés területei

Érintettek

Időpontok

Felelős

Megjegyzés

megfelelési ellenőrzés

értékelés

óvodavezető (önellenőrzés)

óvodavezető

óvodavezető óvodavezető

óvodavezető óvodavezető

Óvodavezető, pedagógiai asszisztens

óvodavezető

óvodavezető (önellenőrzés) óvodavezető

óvodavezető

óvodavezető

óvodavezető

A működés törvényessége – Gazdálkodás Étkezési befizetések dokumentumainak ellenőrzése Felvételi és mulasztási napló Statisztikai adatok nyilvántartása KIR- adatbázis naprakészsége

óvodavezető óvodapedagógusok óvodapedagógusok

havonta

10.01. szükség szerint

Pedagógiai asszisztens

A működés törvényessége – Tanügyigazgatás Törzskönyv Jegyző értesítése beíratással kapcsolatban Felvételi, előjegyzési napló Óvodai szakvélemény

óvodavezető

09.01.

óvodapedagógusok óvodavezető Nagycsoportos

Lezárás 08.31. Nyitás 09.01. 03.15. 23

óvodavezető

óvodavezető

óvónő Ellenőrzés-értékelés területei Továbbképzési terv

Érintettek

Időpontok

Felelős megfelelési ellenőrzés

óvodapedagógusok

Megjegyzés értékelés óvodavezető

03.15.

Intézmény működését szabályozó dokumentumok – felülvizsgálat, elkészítés Pedagógiai program SZMSZ és Mellékletei

óvodapedagógusok szakmai munkacsoportok

01.31.

Házirend Munka és tűzvédelmi szabályzat HACCP

megbízott dajkák

óvodavezető h. óvodavezető óvodavezető h. óvodavezető óvodavezető h. óvodavezető óvodavezető h. óvodavezető óvodavezető h. óvodavezető

óvodavezető

Óvodavezető h.

óvodavezető

óvodavezető h.

óvodavezető

óvodavezető

Részt vesz a Minőséggondozói szakmai Munkaközösség.

óvodavezető óvodavezető óvodavezető

A működés feltételei – eszköz, felszerelés Helyi szintű leltározás

munkaterv szerinti felelősök

Hivatal által

A működés feltételei – fizikai környezet Bejárás: munkavédelmi - munkavédelmi szemle megbízott

Ellenőrzés-értékelés

Érintettek

negyedévente

Időpontok 24

Felelős

Megjegyzés

területei

megfelelési ellenőrzés

értékelés

Személyi Személyi anyagok Egészségügyi könyvek Munkaköri leírások Teljesítményértékelés záró dokumentuma

óvodavezető

óvoda dolgozói minden dolgozó értékelt munkatársak

11.30 09.30. 11.15. 08.31.

óvodavezető

óvodavezető h. óvodavezető

óvodavezető munkaközösség vezetők óvodavezető óvodavezető h.

Nevelési folyamatok – fejlesztési tartalmak – alkalmazottak munkája Tervezési és értékelési dokumentumok

óvodapedagógusok

10.30., 01.20., 05.20.

óvodavezető

Nevelési gyakorlat: - szülői értekezletek - befogadás - foglalkozásvezetés - tervezés - értékelés

óvodapedagógusok

Látogatási ütemterv szerint

óvodavezető óvodavezető h. szakmai munkaközösség vezetők

Nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkája

nevelőmunkát segítő alkalmazottak

Látogatási ütemterv szerint

óvodavezető h.

Gyermekvédelem

felelős óvodapedagógusok

10.30., 01.20., 05.20.

Munkaközösség vezető

Érintettek

Időpontok

Ellenőrzés-értékelés

25

Felelős

Feladatelosztás szerint részt vesznek: Munkaközösség vezetők Feladatelosztás szerint részt vesznek: Munkaközösség vezetők

Részt vesz: Gyermekvédelmi munkacsoport vezető Megjegyzés

területei Szakmai Munkaközösségek és Munkacsoportok tevékenysége

megfelelési ellenőrzés óvodavezető h.

értékelés

munkacsoport vezető

Félévente feladatterv szerint

óvodavezető óvodavezető h.

Óvodavezetés: óvodavezető h

Szóbeli értékelés: 11.04. 01.06. 03.03. 06.02.

óvodavezető

óvodavezető

Kapcsolattartók: óvodapedagógusok

01.31. 06.30.

óvodavezető

óvodavezető

A szervezet működése Vezetés színvonala

Kapcsolatok: - fenntartóval - bölcsődével - iskolával - védőnővel - logopédussal - szülői szervezettel - szakszolgálatokkal

26

12. A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG TAGJAINAK NÉVSORA

Katica csoport: Csernák Andrea, Kázsmérné Szabó Andrea Csiga csoport: Varróné Elek Anita, Bandziné Csernák Nikoletta Pillangó csoport: Goldáné Fajt Mária, Pálinkás Ildikó Süni csoport: Takácsné Kucsák Erzsébet, Kajáryné Kovács Adrien,Kovácsné Gergely Mariann

Szülői Munkaközösség elnöke: Varróné Elek Anita

27

13. AZ ÓVODA DOLGOZÓINAK MUNKAIDŐ BEOSZTÁSA Az intézményünk nyitvatartási ideje: 6: 30-tól 17óráig tart.

Nagy Henrietta

Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

8-15:30

6:30-11:30

7:30-14:30

7:30- 15

7:30-12:30

2.5 ó hely.

2.5 ó hely.

Czakó Lívia

8:30-12:30

8:30-15:30

8:30-15:30

8:30-15:30

8:30-15:30

Adamicza Zoltánné

7:30- 15

7-12:30

8-15:30

7:30-11:30

7:30-14

Z Roskóné Erős Mária

9-16

10-17

8-12:30

9-16

9-15:30

Zöldiné Bárdos Brigitta

7:30-12:30

7:30-14

6:30-12:30

7:30-14:30

7:30-15

10-17

7:30-12:30

9-16

9-15:30

10:30-17

CS

K

CS

CS

K

7:30-14:30

8:30-15:30

7:30-12:30

7:30-14:30

6:30-12:30

Z

Z

Z

Z Greman Lászlóné

Prohászka Csabáné

Nagy Noémi

Spanyielné E.Györgyi

9-15:30

9:30-16

7:30-12:30

10-17

9-16

K

CS

K

K

CS

6:30-11:30

8:30-15:30

11-17

8:30-14:30

8-12

CS

P+S

K

K

K

28

6:30-15

8-15:30

8:16

8:30-16:30

Elek Jánosné

Szűcsné Sz. Bernadett

Takácsné J. Erika

Csernák Evelin

Takácsné J. Erika

Csernák Evelin

Elek Jánosné

Szűcsné Sz. Bernadett

Szűcsné Sz. Bernadett

Takácsné J. Erika

Csernák Evelin

Elek Jánosné

Csernák Evelin

Elek Jánosné

Szűcsné Sz. Bernadett

Takácsné J. Erika

Rapcsák Éva takarító

9:30-17:50

A dajkák heti váltásban dolgoznak.

29

Melléklet: 1.

Az irodalomhallgatás, mint az anyanyelvi nevelés eszköze A gyermekek érési nyitottságaihoz igazodó anyagválasztás, az óvodapedagógus magával ragadó bemutatása nagymértékben fejleszti a gyermeki beszédet, a kommunikációt. Népi mondókák gyermekversek: Népi mondókák, gyermekversek mondogatása hatásosan segíti a beszédészlelés, és a beszédmegértés fejlődését. Továbbá fejleszti: - a beszéd autizmusait; -

a tiszta beszédhallást;

-

a helyes légzést;

-

a helyes ejtést, artikulációt;

-

az egyes beszédhangok, hangkapcsolatok törvényszerűségeit (hasonulás, összeolvadás, rövidülés, nyúlás, hangkiesés).

A népi mondókák, versek ismételgetése alkalmat teremt a gyermek számára a beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés gyakorlása. A népi mondókák tartalmát kiscsoportos korban még maga a mozgás jelenti és nem a szöveg. Szeretik a ritmikus, zenei hatású mondókákat, amikre lépegetni, tapsolni, hajladozni, táncolni, ringatózni lehet. A versek szövegének mondogatása jó játékot jelent a gyereknek: - játékot a képzelettel, -

zenei hatású szavakkal,

-

játékot a ritmussal.

A vers érzelmeket kelt, meghittséget sugároz, ismereteket és a kifejezés új formáit nyújtja: - új szavakat, -

gondolatok új összekapcsolásának formáit.

A gyermek a verses forma szövegéből megtanulja: - a muzikális szavakat (izzik, zizeg, lepereg, Csóri csóka) -

igéket, főneveket, mellékneveket, határozószókat, ezek mondatbeli szerepét (muzsikája tilinkó, lombos ág, lompos-loncsos és bozontos, Liba pék, gyöngyvirág nyitogató)

-

a hangok érzelemkeltő hatását, azt, hogy a magas magánhangzók vidámak, élénkek, pattogóak. A mélyek elgondolkodtatóak, lassúak, komolyak, szomorúak, sötétek. A mássalhangzók is lehetnek lágyak, amelyek könnyedséget, puhaságot fejeznek ki 30

(l,h,m) vagy éppen kemények (k,t,v,z) amelyek határozottságot, harciasságot érzékeltetnek. -

színeffektusokat közvetítő szavakat, szókapcsolatokat (piros kendő, arany koszorú, lila fecske)

-

hangfestő-, hangutánzó-, rokon értelmű igéket, ikerszavakat, szóismétléseket (henyél, császkál, mászkál, ingó-bingó, illeg-billeg, tarkabarka, dibben-dobban, kunkorodik, döfögő-döcögő)

-

a spontán felkiáltásokat, indulatszavakat (jé! hejhó, seje-haj)

-

az érzékszervi képzeteket felidéző kifejezéseket (mézillatú, puha moha, mézédes)

-

a nyelvi komikum, humor verbális példáit (Csimpilimpi, Tengerecki Pál, Kutyafülű Aladár, egyedem-begyedem, letye-petye-lepetye)

-

az új, ismeretlen szavakat, régies-népies tárgyak nevét (nád, láp, köd, dér, galagonya, sajtár, csupor, nyújtófa)

-

a költői kifejezőeszközöket (őszanyó, gyümölcsérlelő, gezemice lángos).

Feladatunk: - az óvodáskorú gyerekek életkorának megfelelően válasszuk meg a bemutatott irodalmi alkotásokat, -

a bemutatás legyen érthető, szemléletes, tisztán artikulált, nyelvileg tökéletesen megformált,

-

a versritmust minden alkalommal hibátlanul kell érzékeltetnünk,

-

csak egyénileg vagy kiscsoportosan gyakoroltassuk, mondogassuk a gyerekekkel együtt a verseket,

-

a versek bemutatásakor ne alkalmazzunk fölöslegesen különböző eszközöket.

Népmese A népmese a szépséges magyar nyelv kincseskamrája. Az óvodáskorú gyermekek a beszéd és kommunikáció legváltozatosabb kelléktárát sajátítják el ebből a népköltészeti műfajból. Tudnunk kell, hogy a népmese nyelvi-stiláris elemei csak akkor érintik meg a gyermeket, csak akkor ragadnak meg emlékezetében és csak akkor épülnek be verbális kifejező eszköztárába, ha az óvodapedagógus bemutatása beszéd- és előadás technikai szempontból képszerű, fantáziamozdító, a mese szereplőit a metakommunikatív eszközök változatos alkalmazásával megjelenítő. A gyermek empatikus képességei, szárnyaló fantáziája, mesetudata segítségével a beleélés folyamatában emlékezetébe vési a mese jellegzetes nyelvi fordulatait, szövegrészleteit. Ezek 31

utánzó képessége révén a későbbiekben megjelennek beszédében, a legkülönfélébb kommunikációs helyzetekben és a legkülönfélébb tevékenységeiben. Milyen nyelvi kommunikációs kifejezőeszközöket tanul meg az óvodáskorú gyermek a népmesék szövegéből, az óvodapedagógus modell értékű bemutatásából? Megtanulja: - A mese mondanivalójából, a szereplők viselkedéséből erkölcsi fogalmak szóbeli kifejezéseit (igazságosság, becsületesség, szerénység, jószívűség, bátorság, együttérzés, kapzsiság, gonoszság, irigység, nagyotmondás). -

A szokatlan használatú mozgásképzeteket keltő igéket, hangfestő,, hangutánzó, rokon értelmű szavakat (torzsalkodik, lármázik, megszeppen, köhintett, biccentett, csattogott, suhant, zsörtölődik, hevert, dorombol).

-

A régies-népies kifejezéseket (abrakolják, strázsálni, megreguláz, pödörte, uzsgyi, girhes, szegődj be, apámuram).

-

A jellegzetes szóismétléseket, ikerszavakat (illeg-billeg, ímmel-ámmal, sírás-rívás, járt-kelt, hanyatt-homlok, jártamban keltemben, üggyel-bajjal).

-

A legkülönfélébb néprajzi és régies kifejezéseket (strázsa, kondás, tarisznya, szűr, vályú, kút kávája, zsiványok, ládafia, kincseskamra, szolgáló, király, szegénylegény, báró, gróf, török császár, asztalfia, ruca, kemence, mécses, banya, vasvilla, palota, vár).

-

A kifejező jelzőket, jelzős szerkezeteket (lompos medve, ravaszdi róka, ordas farkas, rút boszorkány, csillagszemű juhász, szegény ember, égő kemence, ágrólszakadt, temérdek sok, zsiványtanya, hamuba sült pogácsa).

-

A legkülönfélébb ragozott szóalakokat (kérni, lótni-futni, kergetni, égetni, álmélkodással, jártamban-keltemben, futva, lélekszakadva, csizmám alatt, kemence szélén, alázatosan).

Sajátjává válnak a népi szólások, közmondások, népmesei sztereotip mondatok, népmesei hasonlatok. „ Alig tudtam egérutat nyerni. ’’ „ Ment, ment, mendegélt. ’’ „ Jó tett helyébe, jót várj. ’’ „ Mit volt, mit tenni?’’ „ Hullott a könnye, mint a záporeső.’’ „ Egy falat nem sok, annyi sem volt.’’ „ Szeme-szája tátva maradt.’’ „ Égszakadás, földindulás.’’ „ Szegény, mint a templom egere.’’

32

A népmesenyelvezete segíti az idő és a térviszonyok érzékelését, az óvodáskorú gyermek időés térszemléletének kialakulását, fejlődését. Nem jelentenek azonban nehézséget számukra népmeséink cselekményének időmeghatározásai, időmegjelölései, amelyek soha sem elvontak, mozgással, cselekvéssel érzékeltetik az eltelt időtartamot, az idő múlását, a rövidebb, hosszabb időegységeket. „… mentek, mendegéltek, már el is fáradtak ’’, „… hajnalban, ahogy felkelt a nap ’’, „… már délfelé járt az idő ’’, „… telt, múlt az idő, egyik év a másikra, elmúlt egy esztendő, elmúlt kettő, eljött a harmadik ’’. A népmese szűkszavúan, de megrajzolja a cselekmény színterét – a hely-, mód-, állapothatározó különböző kifejezőeszközeivel – „láthatóvá” teszi a különböző térviszonyokat, valaminek a mértékét. „ Hetedhét országon is túl…” „ Az üveghegyen innen…” „ Túl volt már erdőn, mezőn…” „… ahol még a madár sem jár”. „… megijedt, majd elállt a lélegzete…” „… állt, mintha gyökeret vert volna a lába”. A gyerekek könnyen megjegyzik a népmesék szövegéből a ritmikus, játékos mondatokat. „vörös, mint a róka” „sír, mint a záporeső” „annyi volt, mint fűszál a réten” „köd előttem, köd utánam”. A műmesék Maradandó hatásúak a gyermek szókincsgyarapításában, kifejezőkészség fejlődésében a műmesék, a reális történetek, az irodalmi színvonalú elbeszélések is. A műmesékből választékos, művészien megformált mondatokat, képszerű kifejezéseket, új fogalmakat tanulnak meg a gyermekek. Móra Ferenc, Zelk Zoltán, Hárs László, Mészöly Miklós meséiből sok szófordulatot megjegyeznek, hétköznapi, spontán beszédükben, játékukban többször is felelevenítik ezeket. Hatnak esztétikai érzelmeikre a költői képek, a hasonlatok, a megszemélyesítések. „A bokrok azt recsegték, a szellő azt dudorászta…” „Úgy villogott a szeme az éhségtől, mint a parázs.” Reális történetek, elbeszélések A reális történetek, a művészi színvonalú elbeszélések megismertetik a gyermekeket a körülöttük lévő valóság egyes szituációival, a hétköznapi beszéd kifejezéseivel, szófordulataival, az utánzásra késztető udvarias viselkedés szóbeli kifejezéseivel. A reális valóságból – általában a gyermek környezetéből, mindennapi életéből, tapasztalati világából – merítik témájukat. Az egyszerű cselekmény a mindennapi élet egyszerű nyeli kifejező eszköztárával elevenedik meg az óvodás korúak előtt. A monológok, dialógusok a gyermeki beszéd egyszerű szó és mondatfűzéséhez, közlésmódjához igazodnak.

33

A reális történetek, elbeszélések óvodapedagógusi bemutatása nem lehet mesei hangvételű. A reális téma, a hétköznapi nyelvi-, stilisztikai elemek a mindennapi beszéd stílusjegyeit követelik meg ezen irodalmi műfajok bemutatásakor. A gyermekek megismerhetik: - konkrétan meghatározott fogalmakat (a környezet élő és élettelen világának verbális kifejezőeszközeit), -

a szemléletes nyelvi eszközökkel érzékletessé tett színeket, színárnyalatokat,

-

a különböző formákat, arányokat,

-

a dolgok jellegzetes tulajdonságait meghatározó jelzőket (kerek, szögletes, hegyes, fényes, lapos, üreges…)

-

utánzási mintát nyernek a gyerekek ezekből a művekből a párbeszédekre, a tömör mondatalkotásra, a felkiáltások, felszólítások, kérdések helyes alkalmazására.

Feladatunk: - művészi értékű irodalmi alkotásokat mutassunk be a gyerekeknek; -

az irodalmi nevelés tartalmát mindig a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően válasszuk ki;

-

bemutatáskor alkalmazzuk a beszéd- és metakommunikáció formáit;

előadás

technikai eszközöket,

a

Az irodalom hallgatása – a mese, a vers-szeretete az anyanyelvi és kommunikációs képességfejlesztés legváltozatosabb módszereinek éltetője.

34

2. Portfólióműhely A pedagógiai portfólió elkészítését – a munkaközösségek terveibe beépített tartalmakon túl igény szerint, ebben a nevelési évben is támogatni kívánjuk. Ssz.

Téma 1.  A pedagógiai portfóliót támogató Útmutató használhatósága  Kompetenciaterületek és indikátorok 2.  Szakmai életút értékelése  Intézményi környezet bemutatása 3.  A feltöltendő dokumentumok kapcsolati rendszere: csoportprofil, tematikus + foglalkozástervek, nevelési terv, a megvalósítás és értékelés dokumentumai 4.  A feltöltendő dokumentumok kapcsolati rendszere: Különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel való foglalkozás, hospitálási napló, esetleírás, IKT alkalmazás  Reflektív pedagógus – reflektív gyakorlat 5.  Kész portfólió tartalmak egymásnak történő bemutatása

Időpont

----------------14:00-18:00 óráig

----------------14:00-18:00 óráig ----------------14:00-18:00 óráig

----------------14:00-18:00 óráig

----------------14:00-18:00 óráig

35

Megjegyzés Szükséges:Útmutató a pedagógusok minősítéséhez + Óvodai kiegészítés

Előzetes felkészülést igényel a kiküldött anyagok szerint! Mindenki hozza magával a nevelési év során készített tervezési dokumentumait!

Mindenki hozza magával a nevelési év során készített tervezési dokumentumait!

A bemutatni kívánt tartalmakat célszerű előre emailben megküldeni egymásnak!

Érvényességi rendelkezés:  

A munkaterv a csatolt szülői nyilatkozattal és a nevelőtestületi elfogadást igazoló jegyzőkönyvvel együtt érvényes. A dokumentum tartalmi elemeinek módosítására törvényi változás, valamint a nevelőközösség többségének javaslata alapján kerülhet sor.

Kakucs, 2014. 09. 01. ………………………….. Spanyielné Elek Györgyi óvodavezető

36

JEGYZŐKÖNYV

Készült Időpontja: 2014. 09.01. Esemény: Nevelőtestületi tanácskozás 1. Téma: A 2014-2015. nevelési év feladatelosztásának véglegesítése, munkaterv elfogadása 2. Aktuális információk és felvetések Jelen vannak: Jelenléti ív szerint (Jelenléti ív csatolva) Jegyzőkönyvvezető: Nagy Noémi Jegyzőkönyv hitelesítő: Nagy Henrietta (Lentebb aláírás szükséges) Határozat: 144/2014. (09. 01.) sz. határozatával a nevelőtestület a 2014-2015. nevelési év Munkatervét elfogadta. (igen: 8, nem: 0, tartózkodó: 0)

Ph.

Kakucs, 2014. 09. 01. …………………… Nagy Noémi jegyzőkönyvvezető …………………… Nagy Henrietta jegyzőkönyv hitelesítő …………………………… Spanyielné Elek Györgyi óvodavezető

37

A nevelési értekezleten jelen vannak:

Adamicza Zoltánné Czakó Lívia Valéria Greman Lászlóné Nagy Henrietta Nagy Noémi Prohászka Csabáné Roskóné Erős Mária Spanyielné Elek Györgyi Dr. Zöldiné Bárdos Brigitta

38

SZÜLŐI NYILATKOZAT

A Kakucsi Kökörcsin Óvoda 2014-15. évi munkatervét az intézmény Szülői Munkaközössége elfogadásra javasolja.

Kakucs, 2014. 09.01.

………………………. Varróné Elek Anita SZMK elnök

39