SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2015. (VI. 04.) KT. határozat–tervezete Sárospatak Város Önkormányzatának sportkoncepciójáról
Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testülete tárgybani javaslatot megtárgyalta és Sárospatak Város Önkormányzatának sportkoncepcióját, a határozat melléklete szerinti tartalommal elfogadja.
Felelős: polgármester Határidő: azonnal
dr. Vitányi Eszter jegyző
Aros János polgármester
Sárospatak Város Önkormányzatának SPORTKONCEPCIÓJA
Sárospatak, 2015. június
Aros János polgármester
Készítették: Vighné Fehérvári Zsuzsa ifjúsági és sportreferens dr. Vitányi Eszter jegyző
1
I. Bevezetés
A sport az ókortól kezdődően jelentős szerepet tölt be a társadalmak életében. Terepe volt az erő összemérésének, valamennyi olyan mozgásformában, ami a napi életben szerepet játszhatott, dobás, futás, birkózás, ökölvívás. A XIX. századtól jelentősen megváltozott a sport szerepe. Először a munkásegyesületek megalakulásával, valamint az újkori olimpiák megrendezésével éledt fel az „ép testben ép lélek” görög mintája. A XX. századra kialakult a tömegsport és az élsport, megteremtve a gazdaság csatlakozásának lehetőségét, és részben üzletté téve azt. A század második felétől néhány sportág nagy tömegeket megmozgatóvá vált, így a futball, az atlétika, úszás, kézilabda, kosárlabda, a tudományos-technikai forradalom motorizációs vívmányainak köszönhetően megjelentek technikai sportágak, divat lett sportosan élni. Sárospatak Város Önkormányzata által a középtávú sportkoncepció meghatározása során figyelembe vett legfontosabb jogszabályi rendelkezések: 1. Magyarország Alaptörvénye, melynek XX. Cikke deklarálja a testi és lelki egészséghez való alapvető jogot. 2. A sportról szóló 2004. évi I. törvény, melyben Magyarország Országgyűlése kinyilvánította, hogy a „nemzet közössége a test művelését, a sportot, a nemzet alapértékének, kívánatos célnak tekinti”. 3. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, miszerint a „mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán” meg kell szervezni. 4. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény,mely a helyi önkormányzati feladatok között szabályozza a sport és ifjúsági ügyeket. (13. § (1) bekezdés 15. pont ). 5. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény Az Európai Sport Charta szerint sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken elérendő eredmények céljából. Az állam legfontosabb célja az, hogy az állampolgárai életminőségét, egészségi állapotát javítsa. Ezt leghatékonyabban az aktív sportolás megkülönböztetett, átfogó-nem csak pénzügyi- támogatása révén érhetjük el. A sportkultúra fejlesztése csak hosszú távon érvényesülhet, működtetése csak tervezetten lehet hatékony.
2
A helyi társadalmi és gazdasági változásokhoz igazodva, azok várható hatásaira építve, figyelembe véve az előírt jogszabályi kötelezettségeket szükségessé válik meghatározni az Önkormányzat szerepvállalását Sárospatak sportéletében.
II. A település bemutatása, demográfiai helyzetelemzés
Sárospatak – 1968. óta ismét város - Magyarország észak-keleti részén, Borsod-AbaújZemplén megye zempléni régiójában, a Bodrog-folyó két partja mentén fekszik. Három tájegység, a Hegyköz, Bodrogköz és Hegyalja találkozási pontjában, egyben az EperjesTokaji Hegyvonulat és a Nagy Magyar Alföld ölelkezése mentén épült fel. Jelenlegi kiterjedése 1883 és 1965. között, az egykori Sáros-Nagypatak, Sáros-Kispatak, Józseffalva, Bodroghalász és Végardó községek egyesüléséből jött létre. Az idők folyamán olyan történelmi alakjai befolyásolták fejlődését, mint a Perényiek, Rákócziak, a vár egykori urai. Külön említést érdemelnek a város kulturális életére egykoron nagy hatást gyakorolt Lorántffy Zsuzsanna és Comenius Ámos János. A város értékes egyedi sajátosságokkal rendelkezik: része a világörökséggé nyilvánított Tokaj-hegyaljai borvidéknek, átkelőhely a síkság és a hegyvidéki tájak között, bővelkedik a zempléni erdők kiváló kiránduló és vadászati adottságaiban. Valamennyien jól kihasználható forrásai lehetnének a település fejlődésének, a lehetőségek azonban nagyrészt kihasználatlanok. A rendszerváltoztatást követően az egyébként sem jelentős ipara fokozatosan leépült, megközelíthetősége a megfelelő infrastruktúra hiányában nehézkes, háttérintézményei anyagi gondokkal küzdenek. A város lakossága mindezek hatására az elmúlt években csökkent. Az országos helyzethez hasonlóan kedvezőtlenül alakultak a demográfiai viszonyok is.
Demográfiai adatok:
Lakosság összesen (2015. január 1.) 12 676 fő A lakosság 2015. január 1-jei számából: 0-2 év
3-5 év
6-13 év
305 fő
300 fő
833 fő
14-17 év 478 fő
18-54 év 6534 fő
forrás: www.borsod.gov.hu
3
55-59 év 1047 fő
60-69 év 1752 fő
70-79 év 951 fő
80-x év 476 fő
III. Sportkoncepció alapelvei, jogszabályi háttér
Az országos sportpolitika általános alapelvei Ezeket a sportról szóló 2004. évi I. törvény a következők szerint határozza meg: -
Magyarország állampolgárait megilleti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem (a megelőzés és a rekreáció) fontos eszköze, a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja.
-
A testnevelés és a sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában. Az állam feladata ezért, hogy közérdekből segítse elő az állampolgárok testneveléshez és sportoláshoz fűződő joga gyakorlati megvalósulását, és támogassa a civil szervezetek keretében kifejtett, tisztességes és az esélyegyenlőség jegyében is folytatott sporttevékenységet, ideértve a fogyatékosok sportját is. Az állam az ifjúság testnevelését és sportját, valamint az intézményen kívüli diáksportot. Az állam a szabadidősport és a diáksport támogatásával is előmozdítja a mozgás gazdag életmód elterjedését, a rendszeres testedzést. Az állam támogatja a versenysportot, sportolóinknak a nemzetközi sportéletben való részvételét, kiemelkedő jelentőséget tulajdonít az olimpiai és a paraolimpiai eszmének. Az állam erősíti a sport egyes területein a piaci viszonyok kialakulását, a sporttal összefüggő üzleti vállalkozásokat, biztosítja a testkultúra fejlesztését szolgáló képzés feltételrendszerét. A testnevelés és a sport fejlesztését össze kell hangolni az egészségügyi célkitűzésekkel, a környezet- és természetvédelemmel, valamint a területfejlesztéssel. Az állam feladata, hogy hozzájáruljon a sporttal kapcsolatos önveszélyeztető káros tendenciák (pl. dopping) csökkentéséhez, gondoskodjon a sportrendezvények biztonságáról, a sportolói személyiségvédelemről, a sport huliganizmussal szembeni fellépésről.
-
-
Nemzeti Sportstratégia A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló országgyűlési határozatot 2007-ben fogadta el a parlament ötpárti egyeztetéssel. 2010 óta még hangsúlyosabbá vált az a kormányzati szándék, hogy a sport stratégiai ágazattá váljon. Átalakult a sport kormányzati és szakmai irányítási rendszere, és a sportfinanszírozásban a programfinanszírozás felé történtek változások. A módosított sporttörvény és az új sportstratégia, továbbá az EU sportpolitikai irányvonal –változásai szükségessé teszik a bátrabb és tudatosabb stratégiai tervezést, és az átláthatóbb és ellenőrizhetőbb megvalósítást.
4
A települési önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatai (Kivonat a sportról szóló 2004. évi I. törvényből) 55. § (1) A települési önkormányzat - figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára -: a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, b) az a) pontban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. (2) A települési önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - a köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint - biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez, vagy az ezek feladatait ellátó diáksport-egyesületek feladatainak zavartalan ellátásához szükséges feltételeket. (3) A megyei és a fővárosi önkormányzat az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl sportszervezési feladatai körében: a) segíti a területén tevékenykedő sportszövetségek működésének alapvető feltételeit, b) közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében, c) segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását, d) adottságainak megfelelően részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban, e) ellátja a nemzeti sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokat, f) közreműködik a sport népszerűsítésében, a mozgás gazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében, g) közreműködik a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában.
Az Európa Tanács által elfogadott Európai Sport Charta alapelvei: Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2001. május 16-án REC (92) 13. és REC (92) 14. számmal ajánlásokat fogadott el a tagállamok számára az átdolgozott Európai Sport Chartáról, valamint a Sport Etikai Kódexről. A sportkoncepció prioritásainak meghatározásánál az Európai Sport Charta alapelvei közül az 1. cikkelyben megfogalmazottakat célszerű kiemelten figyelembe venni: A sport az emberi fejlődés fontos tényezője, ezért támogatása és fejlesztése érdekében a kormányoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük abból a célból, hogy e charta előírásait, a Sport Etikai Kódexében lefektetett elvekkel összhangban alkalmazzák a következők szerint: - Minden egyén számára lehetővé kell tenni a sportolást; - a fiatalok számára biztosítani kell az alapvető sportolási lehetőségek megszerzését
5
- a társadalom széles rétegei számára hozzáférhetővé kell tenni a sportolási és rekreációs lehetőségeket - az átlagosnál tehetségesebb sportolók számára, pedig meg kell adni az egyéni sportteljesítmények javításának lehetőségét - védeni és fejleszteni kell a sport erkölcsi és etikai alapjait, a sporttevékenységekben Az Európai Unió tiszteletben tartja az egyes tagállamok sportszervezési tradícióit, nem szól bele a sportstruktúrákba. Ebből következik az is, hogy nincsenek közösségi előírások a sporttevékenységek, az egyesületek finanszírozására sem. Az állami, önkormányzati sportcélú támogatások, továbbá a klubok üzleti célú finanszírozása megengedett a sport területén, de csak akkor, ha nem sértik a közösségi versenyjogot.
IV.
Az önkormányzat szerepvállalása
Sárospatak Város Önkormányzata felismerte, hogy a testkultúra színvonala az egészséges, sportos életmód a város lakóinak alapvető érdeke, valamint a versenysport az itt élők számottevő hányadának – mint nézőknek, szurkolóknak, vagy éppen, mint versenyzőknekegyfajta szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget nyújt. - Ahhoz, hogy céljainkat elérjük, közös gondolkodás, együttműködés, valamint a sport eredményeinek ismerete és elismerése szükséges. - Az önkormányzat, mint a helyi sport legfőbb támogatója a városi sportélet kulcsfontosságú területein megfogalmazta elképzeléseit. Az igazgatási, szervezési, koordinálási feladatok főbb elemei: a) Sportfejlesztési és sportfinanszírozási célok meghatározásának előkészítése, végrehajtása, ellenőrzése; b) közreműködés a sportkoncepció előkészítésében, végrehajtásában, indokolt esetben módosítási javaslatainak előkészítésében; c) kapcsolattartás a testneveléssel és a sporttal foglalkozó szervezetekkel; d) közreműködés a gyermek- és ifjúsági sport, a helyi élsport, versenysport, szabadidősport feltételeinek biztosításában; e) a helyi sportfeladatok ellátása érdekében együttműködés a megyei és országos sportszervezetekkel, a sportban érdekelt társadalmi és gazdasági szervezetekkel.
6
V. A sport működési területei
a. Óvodai testnevelés A testnevelés, mint nevelési terület •
a testkultúra műveltségtartalmának közvetítésével járuljon hozzá a művelt ember formálásához; •
oktatási folyamata szolgálja az egészséges testi, lelki és szellemi fejlődést, az egészség megszilárdítását; •
a motoros oktatás eszközeivel és lehetőségeivel neveljen a munkavégzésre testileg– lelkileg alkalmas embereket; •
a mozgásszükséglet kielégítésével és fenntartásával a mozgásos tevékenységek közben átélt élményekkel egy életre szóló elkötelezettséget alakítson ki az egészséges életmód iránt; •
belső értékeinek értelmet, érzelmeket és akarati tulajdonságokat fejlesztő erejével tanítson meg a társadalmi együttélésre.
Az óvodai nevelés országos alapprogramja értelmében a kisgyermekkorban a legnagyobb a mozgás jelentősége. A személyiség valamennyi szegmensét fejleszti. Mozgásos cselekvésen, játékon keresztül tapasztalja meg önmagát, társait és az őt körülvevő világot. A mozgás élménye segíti énképének formálódását. Az egészséges gyermek fejlődésében a mozgásfejlődés bázisán alakulnak ki az író- rajzolómozgások, valamint a beszéd. Ezért, ha a mozgásfejlődés késik, vagy zavart szenved, akkor ez a grafomotorium és a beszéd késői szerveződését vonja maga után. A torna, és a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás). Fejlesztik a testi képességeket, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. Sárospatak Város Önkormányzata, mint a Carolina Óvoda és Bölcsőde fenntartója, a jogszabályoknak megfelelően: • biztosítja az intézmény személyi és tárgyi feltételeit, ezen belül a testnevelési feladatok megvalósításához szükségeseket, 7
• lehetőség szerint támogatja az egészségmegőrzéssel és a testkultúra fejlesztésével kapcsolatos programokat, • figyelemmel kíséri és a kiírt feltételek ismeretében benyújtja azokat a pályázatokat, amelyek az intézményen belül a testnevelés és egészség megőrzés feltételeinek javítását célozzák, • szükség esetén, előre egyeztetett feltételekkel rendelkezésre bocsátja a városi sportlétesítményeket az intézmény számára.
b. Diáksport Sárospatak Város Önkormányzata 2012 októberében döntött a köznevelési intézmények működtetési feladatainak 2013. január 1-től történő átadásáról a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban KLIK) részére. Ezzel együtt a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 76.§ (5) bekezdésének a) pontja, valamint a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény 8.§ (1) bekezdés b) pontja szerint az Önkormányzat tulajdonában lévő, az intézmények feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon - taneszközök, intézményekben lévő eszközök, felszerelések - a KLIK ingyenes vagyonkezelésébe kerültek. A köznevelési intézményekben folyó testnevelési feladatok ellátását, mint korábbi fenntartó, az Önkormányzat biztosította, anyagi lehetőségeinek függvényében fejlesztette – pl. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola udvara, műfüves pályával való ellátása, az Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium sportudvarán szintén műfüves pálya létesítése, illetve az ún. TAO-s támogatás lehetőségeit kihasználva, a városban működő sportegyesületek közreműködésével fejlesztések realizálása. Célként fogalmazódik meg a városban működő egyházi fenntartású intézményekkel való további szoros együttműködést a sport és a testnevelés területén. A diáksport feltételeinek megteremtése, javítása és koordinálása az alábbiak szerint: • a köznevelési intézményekben tanuló diákok számára lehetőség biztosítása a sportlétesítmények használatára, • a sportinfrastruktúra fejlesztésére rendelkezésre álló források maximális kihasználása, igény szerint együttműködés közös pályázatok benyújtása érdekében, • a köznevelési intézményekben működő diáksport egyesületek anyagi és erkölcsi támogatása, • a Diákolimpiai versenyrendszer koordinálása és a versenyek szervezése a Sárospataki Polgármesteri Hivatal szakreferensén keresztül, • együttműködés a diáksport szervezetek által szervezett versenyek megrendezésében, azok anyagi és erkölcsi támogatása.
8
c. Utánpótlás nevelés Az utánpótlás nevelés - elsősorban a kiválasztás és a tehetséggondozás, mint folyamat alappillére az iskola, ezzel párhuzamosan az iskolákban működő diáksport egyesület. Az iskolai testnevelés, a diáksport és az utánpótlás nevelés összefügg, és kiegészíti egymást. Az utánpótlás nevelés lényege kettős: • az egyik - és ez ismert inkább a köztudatban – a versenysport utánpótlás bázisának biztosítása, • a másik a szervezett keretek között végzett rendszeres, céltudatos tevékenység, mely leginkább mozgástanításra, képességfejlesztésre és akarati-erkölcsi tulajdonságok kialakítására, fejlesztésére irányul. A városunkban élő és tanuló gyermekek és fiatalok abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy minden köznevelési intézményben, az iskolai testnevelésen túl, aktívan működik diáksort egyesület. A szervezetek keretei között, az átjárhatóság a jellemző, így a sportágak kínálatában bővelkedő szakosztályok között választhatnak a sportolni vágyók. Ezen túl a Sárospataki Utánpótlásnevelő Sportiskola Egyesület tevékenysége kiterjed az egész településre, az oda jelentkezők elsősorban a nagy múlttal rendelkező Sárospataki Torna Club szakosztályaiban folytathatják felnőttként sporttevékenységüket. A vízi sportok kedvelőinek a Zempléni Vízilabda Klub különböző korosztályokban kínálja az úszás és a vízilabda sportágat. Az egyesületek szakmai munkájának sikerességét mi sem bizonyítja jobban, mint azok a sporteredmények, amelyeket évről évre szereznek minden sportágban a gyermekek és fiatalok. Városunk egyik legkiemelkedőbb, az utánpótlás neveléssel foglalkozó rendezvénye az „Óriás leszel!” programsorozat, amely már országos elismertséget hozott a szervezők és a város számára is. A szakmai tanácskozáson túl számos sportágban mérethetik meg magukat a versenyzők, illetve olyan kiemelkedő olimpikonokkal, sportolókkal találkozhatnak, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalok számára. A városban működő, utánpótlással foglalkozó sportegyesületek: Sárospataki Utánpótlásnevelő Sportiskola Egyesület Sárospataki Rákóczi Diáksport Egyesület Árvay Diáksport Egyesület Sárospataki Református Kollégium Diáksport Egyesület Árpád Vezér Diáksport Egyesület Zempléni Vízilabda Klub Vay Miklós Diáksport Egyesület Sárospataki Torna Club Sárospatak Város Önkormányzatának célkitűzései az utánpótlás neveléssel kapcsolatban: • az egyesületekkel történő folyamatos kapcsolattartás, • sportesemények, rendezvények koordinálása, segítségnyújtás a szervezésben,
9
• lehetőség szerint anyagi és erkölcsi támogatás nyújtása a működéssel kapcsolatban, • szakmai segítségnyújtás és együttműködés pályázatok előkészítése és benyújtása esetén, • kapcsolattartás a megyei és országos szintű utánpótlással foglalkozó szervezetekkel.
d. Szabadidősport A szabadidősport fogalma jelen értelmezésben azonos az egészségmegőrzés, egészségvédelem, az egészséges, mozgás-gazdag életmód kialakítása céljából végzett sporttevékenységgel, mely az aktív pihenést, felfrissülést, felüdülést, örömélményt jelent az egyén számára. A szabadidősport tehát nem eredményorientált, hanem kedvtelésből, az egészséges életmód megőrzésért, illetve az egészség helyreállításáért, a mozgás öröméért, időtöltésként végzett sporttevékenység. Az egészségmegőrzésben meghatározó szerepet tölt be, mely a munkaképesség megtartásán, javításán kívül az önmegvalósítás, a szórakozás, a közösségi tevékenység fontos eszköze. A lakosság széles rétege számára biztosítani kell az alapvető sportolási és rekreációs lehetőségeket. A sporttörvénynek és a Nemzeti Sportstratégiának megfelelően kiemelten kell kezelni a lakosság sportját, a szabadidősportot. Az egészséges életmód kialakításához elengedhetetlen a rendszeres sporttevékenység, a fizikai aktivitás, ehhez szükség van olyan egyesületekre, klubokra melyek szakembereik segítségével lehetőséget biztosítanak a lakosság számára, hogy megtalálják önmagukra nézve a legmegfelelőbb sportolási lehetőségeket. Városunkban egyre nagyobb népszerűségnek örvend a szabadidősportok közül a futás, kocogás és a kerékpározás. Természeti és infrastrukturális adottságaink- Tengerszem, Botkő, kerékpárút- motiválják a mozogni vágyókat a szabadba. Sárospatakon az Önkormányzaton kívül több szabadidő sporttal foglalkozó egyesület és vállalkozás is segíti a sportolni vágyók igényeinek kielégítését. Az Árpád Vezér Diáksport Egyesület az egyik mozgató rugója a szabadidősport tevékenységek szervezésének. Megalakulások óta több olyan sporteseményt kezdeményeztek, amelyek hagyománnyá váltak pl. Fitnesz nap, Mindenki tornája, kerékpáros túrák szervezése. A Zempléni Lovas Egyesület mind a fiatalok, mind a felnőtt korosztály körében népszerű tevékenységét folyamatosan bővíti. Bemutatóikkal és a lovagolni vágyók igényeinek kielégítésével színesítik a sárospataki sport palettáját. A Plasztik Kulturális, Szabadidősport és Sport Egyesületen belül a gyermekek találnak remek kikapcsolódást a mazsorett csoportokban történő gyakorlás és a fellépési lehetőségek alkalmával. Az egyik legnagyobb taglétszámot a Bodrogmenti Sporthorgász Egyesület tudhat magáénak, ezt a környezetünkben található, jó minőségű természetes vizek – Bodrog, Berek holtágindokolják. A technikai sportok szerelmesei a Sárospataki Modellező Klubban hódolhatnak szenvedélyüknek, a bemutatók alkalmával gyakran szórakoztatják a nagyérdeműt.
10
Önkormányzati célkitűzések a szabadidősport fejlesztésével kapcsolatban: • a lakosság minél nagyobb mértékű bevonása a szabadidősport rendezvényekre, • a Sárospataki Rendelőintézettel együttműködve lakossági szűrések megvalósítása, • a szabadidősporttal foglalkozó szervezetekkel való szoros együttműködés, lehetőség szerint anyagi és erkölcsi támogatása, • a városi szabadidősport események koordinálása, • a diáksport egyesületek tagjainak bevonása a szabadidősport tevékenységekbe az egészséges életmódra nevelés érdekében, • szakmai fórumok, az egészséges életmódra nevelő előadások szervezése, megvalósítása, • a szabadidősport támogatására kiírt pályázatokon való részvétel.
e. Versenysport A város versenysportjában éllovasként tekinthetünk az 1945-ben alakult Sárospataki Torna Clubra. Az Egyesület jelenleg három eredményesen működő szakosztályt működtet: labdarúgás, kézilabda, ökölvívás. Mindhárom sportágban nagy az érdeklődés elsősorban a fiatalok részéről, s a felkészítő munkának köszönhetően szép sikereket értek és érnek el sportolóink. Az utánpótlás nevelésnek köszönhetően sikerült megvalósítani az ún. felmenő rendszert, így a diáksport egyesületekből és a Sárospataki Utánpótlásnevelő Sportiskola Egyesületből egyenes út vezet a Clubba. Az Egyesület folyamatosan törekszik szponzori és pályázati támogatások elnyerésére, ennek köszönhetően a tárgyi, személyi és infrastrukturális feltételek biztosítottak a sportolók számára. Természetesen a diáksport egyesületek, és a szabadidősporttal foglalkozó egyesületek is lehetőségeik szerint részt vesznek versenyeken, ahol összemérhetik felkészültségüket másokkal. A versenysporttal kapcsolatos önkormányzati célkitűzések: • • • • •
Városi Sportpálya üzemeltetése, lehetőség szerinti fejlesztése, a versenysporttal foglalkozó egyesületek, szakosztályok anyagi és erkölcsi támogatása, az egyesületek közötti koordináció megvalósítása városi szinten, együttműködés és segítség nyújtása pályázatok benyújtásával kapcsolatban, kiemelkedő teljesítményt nyújtó sportolók elismerése.
11
VI. Sportlétesítmények
A Sárospatakon található Városi Sportpálya a szabványoknak és az elvárásoknak megfelelő füves labdarúgó pályával, edzőpályával és atlétikai futópályával rendelkezik. Az ott található épületben négy öltöző helyiség áll a sportolók és egy öltöző a játékvezetők rendelkezésére a szükséges mosdókkal. A városban működő sportegyesületek, diáksport egyesületek valamint a köznevelési intézmények térítésmentesen vehetik igénybe a létesítményt előre egyeztetett időpontban és időtartamban. Baráti társaságok, munkahelyi kollektívák is rendszeresen használják a létesítményt heti rendszerességgel. A volt önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben található, sportolásra alkalmas létesítmények a KLIK- kel kötött vagyonkezelői szerződésben foglaltak értelmében továbbra is használhatóak előre egyeztetett időben és módon, természetesen nem zavarva az ott folyó alaptevékenységet: • Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium tornacsarnoka az egyetlen fedett, nagyobb létszám befogadására alkalmas sportlétesítmény városunkban, • a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola udvarán található egy műfüves pálya, valamint egy kézilabda pálya, illetve két tornaszoba. A városban működő egyházi fenntartású iskolákban jelenleg egy műfüves pálya, egy tornaszoba, egy tornaterem és szabadtéri pályák szolgálják a testnevelési és sportfeladatok ellátását. Az extrém sportolók számára 2015-ben készült el egy pálya, melyet elsősorban a fiatal korosztály használ előszeretettel. Az önkormányzati tulajdonban lévő PATAQUA Kft. üzemelteti a Végardó Fürdőt, amely a vizes sportágaknak adnak lehetőséget az ideérkező turistákon, fürdőzni vágyókon kívül. Elsősorban a Zempléni Vízilabda Klub szakosztályai és a szabadidejükben úszóknak biztosít helyet. Önkormányzati célkitűzések: • a jelenlegi sportlétesítmények állagának megőrzése, lehetőség szerinti javítása, fejlesztése, • a sportinfrastruktúra fejlesztésére előirányzott állami támogatások figyelemmel kísérése, támogatási igények megfogalmazása • sportinfrastruktúra fejlesztése céljából kiírt pályázati lehetőségek felkutatása, pályázatok benyújtása • sportcsarnok építése, egyéb, szabadidős létesítmények megvalósítása az anyagi feltételek megteremtésével, • a Végardó Fürdő bővítése szabványos méretű, versenyek rendezésére alkalmas fedett úszómedencével, az anyagi feltételek megteremtésével.
12
VII. Sportegészségügy
A sárospataki sportolók egészségi állapotának vizsgálatát a Sárospataki Rendelőintézet által hetente egy alkalommal biztosított sportorvos végzi a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Versenyek, sportrendezvények egészségügyi biztosítását a szervezők biztosítják a jogszabályi előírásoknak megfelelő szakemberekkel.
VIII. Sportfinanszírozás
Sárospatak Város Önkormányzata éves költségvetésében a sportegyesületek, és a helyi sportélet támogatására meghatározott összeget különít el. Az összeget pályázati eljárás keretében bocsátja a sportegyesületek, szakosztályok rendelkezésére a sportrendeletben foglaltak szerint. A költségvetés tartalmazza a Városi Sportpálya fenntartási költségeit, valamint sport szakfeladaton szerepelnek az önkormányzat által szervezett rendezvények költségei is. Sportolók, sportegyesületek részéről beérkezett kérelmekről a Képviselő- testület dönt.
IX. Utószó
Településünk testnevelőinek és sportszakembereinek hite, tudása és szakmai elhivatottsága, valamint az önkormányzati képviselő-testület kedvező hozzáállása garancia arra, hogy a sportkoncepcióban megfogalmazott elvek a gyakorlatban eredményesen megvalósuljanak.
Sárospatak, 2015. június
Aros János polgármester
Záradék: Elfogadta Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testülete .../2015. (VI.04.) KT. határozatával.
13
