2015. tanév

EFEB Üzleti Szakközépiskola

OM:200706

HÁZIREND

2014/2015. tanév

1


OM:200706 A Házirend célja

A Házirend a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény és a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény, valamint az iskola Pedagógiai és Szakmai programjának figyelembevételével készült. A Házirend nem vonhatja el és nem csorbíthatja a tanuló alkotmányosan és egyezményekben biztosított jogait. Az iskola házirendje állapítja meg – a jogszabályokban és helyileg meghatározott – tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjével, az iskola helyiségeinek használatával kapcsolatos szabályokat. A Házirendben foglaltak megtartása kötelező mindenkire nézve, tanulókra, pedagógusokra és más alkalmazottakra, valamint az iskolában tartózkodókra. Iskolánk a tanulmányi feladatok ellátása mellett, célkitűzéseiben tanulóközpontú, a tanulókat partnernek tekintő, a kölcsönös együttműködés, tiszteletadás, bizalom elvén működő iskolai élet kialakítását kívánja megvalósítani. Tanulóinktól azt várjuk, hogy értékeljék, becsüljék meg a saját érdekeiket szolgáló, fejlődésüket, jövőjüket megalapozó iskolai szolgáltatásokat. Használják, de óvják is az iskolát. Gondoljanak arra, hogy a rendelkezésre álló feltételek helytállásra, eredményességre köteleznek. Az iskola adatai Az iskola fenntartója: A Magyar Felnőttoktatásért Alapítvány (1114 Budapest, Villányi út 5-7.) Az iskola székhelye: 1339 Budapest, Frangepán u. 19. Elérhetőségeink: Tel: 1/239- 9024 Mobil: 06-70/930-5521, 06-70/612-1326 E-mail: [email protected] Az EFEB Üzleti Szakközépiskolában szakirányú, felsőfokú, iskolai továbbtanulásra, valamint szakirányú, munkába állásra felkészítő, szakmai, elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az érettségi végzettséghez kötött szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakképesítés szerezhető.

2


OM:200706

1. A tanuló kötelességei és jogai 1.1 A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelező tanórákon, a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, b) eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének, c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett, közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák és rendezvények előkészítésében, lezárásában, d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, f) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, g) az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, h) fegyelmezett magatartásával, műveltségével, szakmai tudásával járuljon hozzá az iskola jó hírnevéhez, i) segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését j) megtartsa az iskolai Házirendben és Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban foglaltakat.

1.2 A tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve továbbtanuljon, b) az intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, c) részére a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, d) tájékoztatást kapjon tanulmányi előmeneteléről, munkája értékeléséről, érdemjegyeiről, az osztálynaplóba bekerülő bejegyzésekről (pl. késés, mulasztás), e) kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön, f) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, az intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, g) az oktatási jogok biztosához forduljon.

3


OM:200706

1.3 A tanulónak különösen joga, hogy a) igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit, b) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, c) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, d) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon, e) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, f) választó és választható legyen a diákképviseletbe. 1.4 A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén a kötelezettségek teljesítése és a jogok gyakorlása a tanulót illeti meg vagy terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai döntésekről a szülőt is értesíteni kell. 1.5 Az intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában az intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket az intézmény biztosította. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. 1.6 Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi. A diákigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány, közokirat. A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és a tanuló aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának napját, az igazolvány érvényességére vonatkozó adatot és az igazolvány típusát. A diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet az intézmény terjeszti elő.

4


OM:200706

2. A tanuló mulasztásának és késésének, illetve annak igazolására vonatkozó rendelkezések 2.1 A tanuló tanítási óráról való távolmaradását az órát tartó pedagógus köteles feljegyezni. 2.2 A tanítási óra kezdési időpontjától számított öt percen belüli megjelenés késésnek minősül, ezt az osztálynaplóban nem kell feltüntetni. A későn érkező tanulónak joga van a tanórán részt venni, amennyiben nem zavarja a tanítás rendjét. 2.3 Budapest közigazgatási határán túl lakó tanuló bejárónak minősül. A közlekedési eszközök miatti késés a közlekedési társaságok által igazolható. (BKK, MÁV, Volán igazolás). 2.4 Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. 2.5 Betegség vagy más rendkívüli esemény miatti hiányzás első napján a tanulók/szülők telefonon értesítsék az iskolát (Titkárságot, osztályfőnököt). A mulasztást a tanulónak az iskolába jövetele napján azonnal, de legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán - vagy ha a mulasztás indokának megszűnése után gyakorlati foglalkozásra kell mennie - nyolc munkanapon belül igazolnia kell. 2.6 Ha az osztályfőnök a mulasztás megkezdésétől számított három napon belül nem kap hitelt érdemlő értesítést a tanuló távolmaradásáról, telefonon fel kell szólítania a tanulót, ill. a szülőt a mulasztás igazolására. Továbbá fel kell hívni a figyelmet az igazolatlan mulasztás esetleges következményeire. 2.7 Ha a tanuló vagy a szülő ezen felszólításra nem reagál, nyolc nap eltelte után ajánlott levélben a felszólítást meg kell ismételni, és újból fel kell hívni a figyelmet az igazolatlan mulasztás következményeire. 2.8 A mulasztott órák anyagát és a házi feladatokat pótolni szükséges. 1 vagy 2 napos hiányzás esetén a mulasztást azonnal pótolni kell, 3 - 5 napos hiányzás esetén a mulasztást 5 napon belül pótolni kell. Tartós hiányzás (6 napnál hosszabb) esetén a mulasztott anyagból be kell számolni (szóban vagy írásban) a tanárral egyeztetett időpontban. 2.9 Előre látható esetben az iskolából való távolmaradásra írásban kérhet engedélyt a tanuló az osztályfőnöktől maximum 3 napra, több napra pedig az iskola igazgatójától. Ebben az esetben a tanulónak egyénileg kell gondoskodnia a tananyag pótlásáról a hiányzás végéig. 2.10 Sportrendezvényre, külföldi útra és egyéb ilyen jellegű távolmaradásra mindig írásbeli kérelem alapján adhat engedélyt az igazgató osztályfőnöki javaslatra. 2.10 Családi okok miatti rendkívüli hiányzás különösebb indoklás nélkül igazolható (félévenként 3 nap, akár folyamatosan, akár több részletben). 2.11 Ha a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott a kötelező foglalkozáson részt venni, akkor ezt hivatalos írásos igazolással kell bizonyítani, és igazolni. 2.12 Amennyiben a föntebb leírt módon a hiányzás igazolása nem történik meg, úgy az igazolatlan hiányzássá válik. 2.13 A tanuló havi mulasztásait az osztályfőnöknek a napló megfelelő rovatában a hónap elteltével (következő hónap 8-áig) összesítenie kell. • 30 igazolatlan óra a nem tanköteles korú tanulók esetében az iskolából való automatikus kizárást vonja maga után, • 250 óra hiányzás (igazolt és igazolatlan összesen) a tanuló esetében azt jelenti, hogy a tanuló nem osztályozható (amennyiben az igazolatlan óráinak száma nem haladja meg a törvényben meghatározottakat, akkor a tantestület engedélyezheti számára az osztályozó vizsga letételét. Az igazolatlan mulasztás következményei a magatartás jegy megállapításához: 0 – 3 óra 5 példás 4 – 6 óra 4 jó 7 – 9 óra 3 változó 10 órától 2 rossz.

5


OM:200706

2.14 A kötelező nyári szakmai gyakorlat nem teljesítése automatikusan a tanulói jogviszony törlését vonja maga után. 2.15 A szakmai képzések részét képező, külső helyszíneken megtartott órák, órarendbe illesztett kiállítás- és vásárlátogatások, múzeumi tárlatvezetések, tanulmányi kirándulások teljes értékű tanóráknak tekintendők, mulasztásuk az iskola székhelyén megtartott órák mulasztásával egyenértékű. 3. A mulasztások egyéb következményei 3.1 Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen • a szakközépiskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát, vagy • a nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, vagy • egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a törvény értelmében a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. 3.2 A gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. 4. Magántanulói státusz 4.1 Kérelemre magántanulói státusz igényelhető. 4.2 A térítési díj mértéke magántanulói státusz esetén • az adott szakképzésre és tagozati formára megállapított tandíj/tanév+ vizsgadíj. 5. Felmentési kérelem 5.1 Kérhető óralátogatás alól írásban a bizonyítványmásolatot, mint indoklást alátámasztó dokumentumot mellékelve. Az iskola igazgatójának címezve beadható, az első féléves és az egész tanévben tanulandó tárgyakra vonatkozóan 2014. szeptember 15-ig a Titkárságon. A második féléves tárgyakra 2015. február 1-jéig. 5.2 Az időben beadott kérelmek elbírálása ingyenes, a határidőn túli kérelmek külön eljárási díja 2000.- Ft/tantárgy. 6. Az iskola működési rendje 6.1 A tanév rendjét miniszteri rendelet, helyi rendjét a nevelőtestület határozza meg és rögzíti éves munkatervében az adott tanév nyitóértekezletén. 6.2 A szorgalmi idő, az emberi erőforrások minisztere 35/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet és a 2014/2015. tanév rendjéről és az egyes oktatást szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról a 47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelet alapján mint nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában, a szakmai vizsga évét kivéve, minden évfolyamon 180 tanítási napból áll.

6


OM:200706

6.3 Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig 7.00 órától 20.00 óráig van nyitva. A nappali tagozatos tanulók a tanórán kívüli foglalkozásokat 14.30 órától 20.00 óráig szervezhetik meg. 6.4 Az iskola épületében működő liftet a tanulók nem használhatják. 6.5 A tanteremben tartott utolsó óra után az ott tartózkodó osztálynak kötelessége az összes széket az asztalra felhelyezni, az ablakot becsukni, a fűtő/hűtő berendezések termosztátját alapállásra állítani, a villanyvilágítást lekapcsolni. 6.6 A gyakorlati foglalkozás idején a tanulók kötelesek a munkahely előírásait maradéktalanul betartani. 6.7 A tanuló kötelessége az általa okozott kárt megtéríteni a Ktv. 77§ (2. bek.), valamint a többször módosított 11/1994. MKM rendelet 33§. (2. bek.) alapján. 7. Fogadóórák a tanulók hivatalos ügyeinek intézésére 7.1 A tanulói hivatalos ügyek intézésére az Iskolatitkárság Ügyfélfogadási rendje szorgalmi időben és vizsgaidőszakban Kedd 08:00 – 16:00 Csütörtök 08:00 – 16:00 valamint 16.00 - 17.00 (esti tagozatosoknak) 7.2 A tanulói befizetéseket az EFEB Ügyfélszolgálat Pénztárában tehetik meg hétköznap 10:00-18:00 óra között. 7.3 Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyelet hétköznap 9.00-14.00 óráig tart. 8. Igazgatói, tanári és egyéb fogadóórák 8.1 Az iskola igazgatója tanulmányi és nevelési ügyekben, telefonon vagy e-mailben előre egyeztetett időpontban tart fogadóórát a tanulók és szülők számára. 8.2 A tanárok a szülők és a tanulók kérésére, tanulmányi és osztályfőnöki kérdésekben, előzetesen egyeztetett időpontban, személyesen is rendelkezésre állnak. 8.3 Foglalkozás- egészségügyi szakorvos: Dr. Szklenárik Z. György. 8.4 Tanulók és szüleik kérésre, előzetesen egyeztetett időpontban pályaorientációs konzultáción vehetnek részt. Az iskola pályaválasztási és karriertervezési tanácsadója Bujdosó Erika gyakorlati oktatásvezető.

7


OM:200706

9. A tanítási órák időrendje 9.1 Az iskolában a nappali oktatás rendje szerint az órákat 8.00 és 17.30 között kell megszervezni, a szakmai gyakorlat ettől eltérő időpontban, 7.30-kor is kezdődhet. Csengetési rend 1. óra 08.00 – 08.45 2. óra 08.55 – 09.40 3. óra 09.55 – 10.40 4. óra 10.50 – 11.35 5. óra 11.45 – 12.30 6. óra 12.45 – 13.30 7. óra 13.40 – 14:25 8. óra 14:35 – 15:20 9. óra 15:30 – 16:15 10. óra 16:25 – 17:10 9.2 Az iskola esti oktatási rendjében az egyes képzésekhez tartozó tanítási idők egyedien kerülnek kihirdetésre. 10. A tanórák rendje 10.1 A tanuló a tanítási órákra, a gyakorlati foglalkozásokra • 10 (tíz) perccel az előírt, első foglalkozás kezdési időpontja előtt érkezzen meg és tisztán, ápoltan, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg, • a tanítási órákhoz és a gyakorlatokhoz szükséges felszereléseit tartsa rendezett állapotban, és a mindenkori órarend beosztása szerint hozza magával azokat. A gyakorlati foglalkozásokra mindig vigye magával a szükséges munkaruhát. A gyakorlati képzéseken kizárólag érvényes egészségügyi alkalmassággal lehet részt venni. 10.2 A tanuló a tanítási órákon és a gyakorlati foglalkozásokon • aktívan vegyen részt, • viselkedjen fegyelmezetten, • tegyen meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy a tananyagot a lehető legteljesebb mértékben elsajátítsa, és • ebben legyen társai segítségére is. 10.3 A tanítási órákon csak a szaktanár által engedélyezett eszközök tárgyak lehetnek a tanuló asztalán. 10.4 A tanórához nem szükséges tárgyak (pl. mobiltelefon) használata a tanórákon tilos, azokat a tanórán kikapcsolt állapotban a tanuló magánál (táskájában) tarthatja. IKT eszközök (pl. laptop) kizárólag a tanórai munka elősegítésére, az órát tartó tanár engedélyével használható. 10.5 A tantermek, számítástechnikai termek, a képzések speciális igényei szerint kialakított szaktermek (gyógy- és sportmasszőr gyakorlati terem, kozmetikus és gyógyszertári asszisztens szaktanterem és a többi, tanítási tér) használatának rendjét, baleset-, tűz- és munkavédelmi előírásait a szaktanárok az első tanítási órán ismertetik.

8


OM:200706

11. A tanórák közötti szünetek rendje 11.1 Más tanterembe, szaktanterembe vonulás előtt, valamint az utolsó, tanítási óra után a tantermet tiszta, tanításra alkalmas állapotban kell elhagyni. 11.3A folyosók, mellékhelyiségek tisztaságáért minden tanuló felelős. 11.3 Az óraközi szüneteket a tanulók a kulturált magatartás elvárásai szerint, a balesetvédelmi előírások szabályait betartva tölthetik el, ügyelve saját és társaik testi épségére. 11.4 A nemdohányzók védelméről és a dohány termékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény alapján a közoktatási intézményekben, tehát az EFEB Üzleti Szakközépiskolában is, zárt légtérben és az intézmény területén nyílt légtérben is TILOS A DOHÁNYZÁS! 11.4 Az a tanuló, aki az iskola területén, környezetében vagy rendezvényein dohányzik fegyelmező büntetésben részesül. Amennyiben a tanuló dohányzása miatt az iskolát megbüntetik, akkor a törvény által kiszabott pénzbüntetést az iskola a tanulókra hárítja. 11.5 A tanári szobába tanuló csak az igazgató vagy a tantestület valamely tagjának felszólítására léphet. 12. A tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek rendje 12.1 Az iskola a tanórai foglalkozások mellett – igény szerint – tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Minden foglalkozás csak igazgatói hozzájárulással és tanári felügyelettel tartható. 12.2 Az iskola székhelyén szervezett tanórán kívüli foglalkozások lehetnek tehetséggondozó, szakmai versenyre felkészítő és szabadidős jellegűek is. 12.3 Könyvtári szolgáltatásokat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tagkönyvtára nyújt. (Elérhetőségei: 1138 Budapest, Dagály utca 9. Telefon: 1/340-3309 e-mail:[email protected]) Szolgáltatásairól és azok igénybe vételének feltételeiről a Könyvtár honlapján tájékozódhatnak diákjaink. 12.4 A tanév rendjéhez illeszkedő, iskolai rendezvények szervezésére és lebonyolítására igazgatói hozzájárulással van lehetőség. A képzésekhez kapcsolódóan, nem órarendi foglalkozások, tanulmányi- és osztálykirándulások szervezhetőek, ezekhez igazgatói hozzájárulás és tanári felügyelet szükséges, a tanulók részvétele ezeken nem kötelező. 13. A tanulói tevékenység értékelése 13.1 A diákok tevékenységének legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. 13.2 A szaktanár a szakmai vizsgakövetelmények figyelembe vételével határozza meg, és a tantárgy oktatásának kezdetén ismerteti a tanulókkal a teljesítendő, minimális, tantárgyi követelményeket. 13.3 A tanulónak egy tantárgyból félévente legalább 3 db, minősítő (nem elégtelen) osztályzatot kell szereznie. 13.4 A tanuló a Félévi értesítőben kapott érdemjegyét a féléves munkájára kapja, a tanév végén a Bizonyítványban kap értékelést egész éves munkája alapján. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár javaslata alapján a tantestület határozza meg. 13.5 A tanuló félévi és év végi érdemjegyét a tanórai foglalkozásokon, a gyakorlati foglalkozásokon, valamint a félévi és évzáró, osztályozó vizsgákon végzett szóbeli és írásbeli munka, illetőleg gyakorlati tevékenység figyelembe vételével kell megállapítani. 13.6 A félévi és az év végi, tantárgyi vizsgákon a megjelenés kötelező. A meg nem jelenő tanuló a vizsga napján jelzett, elfogadható indokkal (egészségügyi problémák, stb.) kérheti a vizsga halasztását a tanév rendjében megjelölt pótbeszámoló időszakára.

9


OM:200706

13.7 A tanulmányok alatti vizsgákat vizsgabizottság előtt lehet letenni. 13.8 Ha a tanuló év végén egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, javítóvizsgát tehet. Három elégtelen osztályzat esetén, írásos kérelem alapján – amelyről a nevelőtestület dönt – tehet javítóvizsgát. Ennél több tantárgy követelményeinek nem teljesítése esetén tanulmányait nem folytathatja. 14. A félévi és év végi osztályozó vizsgák rendje 14.1 A tanév rendjében meghatározott vizsgaidőszakokon belül az egyes képzések vizsganapjai a szorgalmi időszak végén kerülnek kihirdetésre. 14.2 A közép- és emelt szintű képzéseken részt vevő diákok vizsgáit nem előzi meg felkészülési időszak, a vizsgaidőpontok az órarend szerinti oktatásba illeszkednek, a tanítás folyamatosan zajlik. félévi vizsgák időszaka: 2015. január 5 – 9. 14.3 A nem szakmai vizsgával záruló évfolyamon tanulók a tanév végén osztályozó vizsgát tesznek. év végi vizsgák időszaka: 2015. június 8 – 12. 14.4 A szakmai vizsgával záruló évfolyamon tanulók a tanév végén osztályozó vizsgát tesznek. A szakmai vizsgát megelőző, év végi vizsga sikeres teljesítése a képzést záró végbizonyítvány megszerzésének és a szakmai vizsga megkezdésének a feltétele. év végi vizsgák időszaka: 2015. április 20 - 24. 15. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése 15.1 A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelését a nevelőtestület határozza meg az osztályban tanító tanárok és az osztályfőnök javaslatára, és a tanév végi osztályozó konferencia hagyja jóvá. 15.2 A magatartás és szorgalom jegyek kialakításánál figyelembe vehető szempontok: hiányzás, tanulmányi követelmények teljesítése, tanórán kívüli projektekben való részvétel. 15.3 A magatartás értékelése: Példás fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait példamutatóan látja el, három, vagy annál kevesebb igazolatlan órája van. Jó enyhébb fegyelmi vétsége volt, tanulmányi és közösségi feladatait jól ellátja, hat vagy annál kevesebb igazolatlan órája van. Változó lényeges fegyelmi büntetésben részesült, vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak figyelmeztetés hatására látja el, vagy kilencnél kevesebb igazolatlan órája van. Rossz súlyosabb fegyelmi büntetésben, fegyelmi tárgyalásban részesült, és/vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak rendszeres figyelmeztetés hatására látja el, vagy tíznél több igazolatlan órája van.

15.4 A szorgalom értékelése: Példás legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelezettségének, segíti társait tanulásukban, vagy legalább 3 tárgyból javít eredményén (0,3 rendűséget javít) Jó képességeit nem használja ki maradéktalanul, az órákon nem aktív, azonban javít eredményén

10

EFEB Üzleti Szakközépiskola Változó Hanyag

OM:200706

tanulmányi munkája ingadozó színvonalú, kötelességeinek hiányosan tesz eleget, egyáltalán nem aktív tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (1 vagy több bukás, vagy tanulmányi eredménye messze elmarad a képességei alapján tőle elvárhatótól)

15.5 A magatartás és szorgalom jegyek értékelése egymástól független, mindkettőnél csak a vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni. 16. Dicséret, jutalmazás 16.1 Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei, csoportjai szóbeli, írásbeli és tárgyi jutalmazásban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munka általában tanévenként kerül jutalmazásra. 16.2 A jutalmazás (dicséret) formái: • osztályfőnöki (Odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több szóbeli dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért.) • szaktanári (Odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató- vagy sorozatos gyűjtőmunkáért, és folyamatosan kiemelkedő tanulmányi munkáért.) • igazgatói (Tanulmányi városi, megyei, országos versenyen elért 1-15. helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt.) • tantestületi dicséret (A tantestület szavazata alapján tanév végén adható.) 16.3 A jutalmazás (dicséret) alapja lehet: • kimagasló tanulmányi eredmény, • példamutató magatartás, szorgalom, • eredményes szereplés versenyeken, pályázatokon, • kimagasló sporteredmények. 16.4 A kiemelkedő közösségi munkáért, bukásmentes tanévért kollektív jutalomban (dicséretben) is részesülhet az osztály. 16.5 A jutalmak formái: • könyvjutalom, • tárgyjutalom, • oklevél, • pénzjutalom. 17. A tanuló fegyelmi felelőssége, anyagi felelőssége 17.1 Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos – a Házirendbe foglalt – kötelezettségeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. 17.2 A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. A fegyelmező

11


OM:200706

intézkedés és a fegyelmi büntetés nem lehet megtorló vagy megalázó, testi fenyítés nem alkalmazható. 17.3 Tettenérés esetén a tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni. 17.4 A kártérítés mértékéről a gazdasági vezető javaslatára a tantestület dönt, vizsgálat alapján. A vizsgálat során meg kell állapítani a károkozás körülményeit, az okozott kár nagyságát, és a felügyeletet ellátó személy felelősségét is. A vizsgálat tényéről és a döntésről a tanulót, ill. szülőjét értesíteni kell, és felszólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén az előírásoknak megfelelően az iskola pert indíthat. A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad. 18. A fegyelmi vétség 18.1 A tanuló fegyelmi vétséget követ el, ha: • megsérti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben, vagy a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben, vagy a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvényben előírt kötelességeit; • megsérti a Házirendet vagy a gyakorlati képzési hely munkarendjét; • a tanulószerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesíti; • a kötelező foglalkozásokról igazolatlanul távol marad; • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti; • az iskola által szervezett rendezvényeken magatartása ellen kifogás merül fel; • bármely módon árt az iskola jó hírének. 18.2 Fegyelmi büntetések: • megrovás, • szigorú megrovás, • áthelyezés másik, azonos típusú iskolába, • eltiltás a tanév folytatásától, • kizárás az iskolából. 18.3 A fegyelmi büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben, a vétség súlyától függően el lehet térni. 18.4 Fegyelmi vétség első esetében szóbeli, ismételt esetben írásbeli figyelmeztetést adhatnak a Tantestület tagjai(szaktanár, osztályfőnök, igazgató). 18.5 A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve a Nevelőtestület átruházott jogkörében a Fegyelmi Bizottság dönt. A Fegyelmi Bizottságnak két állandó tagja a Fegyelmi Bizottság elnöke – tartós akadályoztatása esetén a Tantestület által ideiglenesen megbízott személy – és a mindenkori ifjúságvédelmi felelős. A Fegyelmi Bizottság további tagjai az osztályfőnök – akadályoztatása esetén az igazgató által megbízott személy – valamint az osztály és az iskolai diákbizottság által megbízott képviselő. A Fegyelmi Bizottság az elnök döntése alapján kibővíthető. 18.6 Fegyelmi büntetésként eltiltás és kizárás tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható. 18.7 Fegyelmi felelősségre vonást az osztályfőnök megelőző, fegyelmező eszközök alkalmazása után, és a megfelelő feltételek fennállása esetén kezdeményezhet. 18.8 A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója, vagy a nevelőtestület dönt.

12


OM:200706

19. A fegyelmi eljárás lefolytatása 19.1 A fegyelmi eljárás lefolytatása a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény valamint a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény szerint történik. • A fegyelmi eljárást az erre jogosult az e célra szolgáló adatlapon indítja meg. • A Fegyelmi Bizottság a tanulót, vagy gondnokság alatt álló tanuló esetében a szülőt, továbbá a gyakorlati képzési hely vezetőjét a fegyelmi eljárás megindításáról értesíti. • A tanulót és a szülőt a Fegyelmi Bizottság tájékoztatja jogairól. • Ha a fegyelmi eljárás igazolatlan mulasztás miatt indul meg, tanköteles tanuló esetében a lakóhely szerint illetékes jegyző is értesítést kap. • A Fegyelmi Bizottság elnöke a fegyelmi eljárás alá vont tanulót meghallgatja, a fegyelmi előkészítő eljárásról jegyzőkönyvet készít, melyet a fegyelmi tárgyaláson az érintettek jelenlétében a Fegyelmi Bizottság tagjai előtt felolvas. • A Fegyelmi Bizottság a fegyelmi tárgyalás során bizonyítási eljárást folytat le, melyről jegyzőkönyvet készít. • A Fegyelmi Bizottság a döntését nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a Fegyelmi Bizottság elnökének szavazata dönt. • A fegyelmi határozatot a Fegyelmi Bizottság elnöke hirdeti ki és indokolja. Megszüntető a határozat, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést. • Az érintetteket a Fegyelmi Bizottság elnöke írásbeli határozatban tájékoztatja. A határozatot az osztálynapló megjegyzés rovatába is be kell jegyezni. 19.2 A Fegyelmi Bizottság döntése ellen a tanuló vagy képviselője az iskola igazgatójához a jogszabályban meghatározott feltételekkel és határidőn belül felülvizsgálati kérelemmel élhet. További fellebbviteli kérelmet a fenntartóhoz, a Magyar Felnőttoktatásért Alapítványhoz nyújthat be. 20. A tanulókra vonatkozó védő, óvó előírások 20.1 Az iskola minden dolgozójának és tanulójának feladata, hogy a tanulók testi épségének megőrzésében közreműködjön. 20.2 Ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, minden tanulónak kötelessége segítséget nyújtani, a szükséges intézkedéseket megtenni, tanárait, az iskola vezetőségét azonnal értesíteni. 20.3 Minden tanulónak ismernie kell, és be kell tartani a tantárgyak keretében oktatott biztonsági, tűzvédelmi és a testi épség megóvásával kapcsolatos előírásokat. 20.4 A tanítási órán kívüli foglalkozásokon, kirándulásokon, kulturális és sportrendezvényeken minden tanuló köteles a felügyelő, kísérő tanár balesetek megelőzését szolgáló intézkedéseit betartani. 20.5 A fűtő/hűtő berendezésekre, ablakokba, lépcsőre és korlátra ülni veszélyes és tilos! A tantermek ablakain kihajolni, hangosan kiszólni, bármit kiadni, kidobni, az iskola épülete előtt hangoskodni, zajongani tilos! 20.6 Az iskolában, az iskola által szervezett rendezvényeken, valamint az intézményen kívül a tanulók részére szervezett foglalkozásokon tilos a szeszesital és a kábító hatású szerek fogyasztása, terjesztése! Ezek hatása alatt álló tanulónak az iskolában vagy annak rendezvényein tartózkodni tilos! Ennek a tilalomnak a megszegése a legsúlyosabb fegyelmi vétségek közé tartozik. 20.7 Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Indokolatlanul sok pénzt, értéktárgyakat a tanuló csak saját felelősségére hozhat magával. 20.8 Az iskolába behozott tárgyakért, azok eltűnéséért az intézmény semmilyen felelősséget nem vállal. 13


OM:200706

21. Tűz- és bombariadó esetére vonatkozó rendelkezések 21.1 Rendkívüli események (baleset, tűz- és bombariadó, természeti katasztrófa) esetén a szükséges intézkedéseket az iskola balesetvédelmi, illetve tűzvédelmi előírásai szerint kell elvégezni. 21.2 A tűz- és bombariadó jelzésének (folyamatos, éles, riasztó csengetés) észlelése után a tanulók vegyék magukhoz az értékeiket (igazolvány, pénz, esetleges felsőruházat), ezután az osztályban órát tartó tanár felügyelete mellett, a legrövidebb időn belül, fegyelmezetten, a kijelölt útvonalakon hagyják el az iskola épületét, majd a tanár felügyelete mellett várják meg az iskola vezetőinek döntését a továbbiakról. 21.3 A tanítási órák pótlásáról az iskola vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület és a diákönkormányzat együttesen dönt. 22. Az iskolai Diákönkormányzat működési rendje 22.1 A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére Diákönkormányzatot hozhatnak létre. A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A Diákönkormányzat képviseli a diákság érdekeit, szervezi a diákönkormányzat működését, a diákság iskolai életét. 22.2 A diákság legfelsőbb tájékoztató, tájékozódó és döntési fóruma a diákközgyűlés. A diákközgyűlésre minden osztály 2 főt delegál. A tanév során két alkalommal, a Diákönkormányzat és az iskolavezetés által egyeztetett időpontban hívható össze. 22.3 A Diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért tanár segíti, aki – a Diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a Diákönkormányzat képviseletében is. A felkért tanár segítőt diákközgyűlésen kell – hozzájárulásával – megválasztani, tisztsége okán az intézményvezetőség tagja. 22.4 A Diákönkormányzat munkaprogramja, tevékenysége nem lehet ellentétben az iskola céljaival. A Nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat munkaprogramjával, működésével kapcsolatban. 22.5 A Diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 23. A tanulói jogok érvényesítése, a jogorvoslati jog gyakorlása 23.1 A tanuló egyéni érdeksérelme esetén (ha a döntés méltánytalan vagy a tanuló érdekeit sérti) írásban panaszt nyújthat be felülvizsgálat kérése céljából. A felülvizsgálati kérelem tartalmazza a panasz lényegét tényekkel, adatokkal alátámasztva. 23.2 A panasz kivizsgálására vizsgáló bizottság (DÖK és nevelőtestület képviselőiből) jogosult. A panasz érdemi elbírálásáról az orvoslás benyújtásától számított 20 napon belül az igazgató köteles intézkedni, és arról írásban értesíti a tanulót. 23.3 Jogszabálysértés esetén a tanuló, illetve törvényes képviselője törvényességi kérelemmel az igazgatóhoz fordulhat, s ennek elbírálása az iskolafenntartó hatásköre. 23.4 Minden egyéb, az iskolai élettel kapcsolatos érdeksérelmi ügyben a DÖK-höz fordulhatnak a tanulók, ennek módját és rendjét a DÖK SzMSz-e tartalmazza.

14


OM:200706

23.5 Amennyiben úgy véli, hogy jogait sérelem érte, illetve jogsérelem veszélye áll fenn az oktatás bármely résztvevője (tanuló, szülő, pedagógus, valamint ezek közösségei) panaszt emelhet az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalánál. Budapest, 2013. július 25. Takács Istvánné sk. igazgató A nevelőtestület jóváhagyásául:

Bujdosó Erika sk. tanár

Fenyvesiné Pintér Ágnes sk. tanár

15

2015. tanév

Recommend Documents