DMA Divat-és Művészeti Szakközépiskola Munkaterv 2014/2015 Tanév
A 2014/2015 tanév rendje:/35/2014.(IV.30)6 EMMI rendelet alapján. A tanítási év: -
Első tanítási nap 2014.szeptember 1: hétfő
-
Utolsó tanítási napja 2015. június 15: hétfő
Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap a középfokú iskolákban 2015.április.30 A tanítási napok száma: a nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolákban: 180 nap. Az első félév: 2015.január 16-ig tart. 2015 január 23-ig értesítik az iskolák a tanulókat ill. a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről.
-
Őszi szünet: 2014.okt.27-2014.okt.31-ig tart; Szünet előtti utolsó tanítási nap 2014.október 22: szerda. Szünet utáni első tanítási nap 2014.november 3: hétfő.
-
Téli szünet: 2014. december 22 -2015.január.02 Karácsonyi party: 2014.december 18: csütörtök. Szünet előtti utolsó tanítási nap 2014.december 19: péntek Szünet utáni első tanítási nap 2015.január 5: hétfő.
-
Tavaszi szünet: 2015.április 2- 2015.április 7-ig. Szünet előtti utolsó tanítási nap: 2015.április 1: szerda. Szünet utáni első tanítási nap: 2015.április 8: szerda.
Szakmai ellenőrzések-országos: A köznevelési ellátásban résztvevő kollégiumok ellenőrzése. Szakmai vizsgaidőszakok: -
Írásbeli: 2015.május 11-12-13-14-15
-
Szóbeli és gyakorlat: vizsga tevékenység 2015 május-június között. 1
A 2014/2014 tanév rendezvényterve
DÁTUM
RENDEZVÉNY MEGNEVEZÉSE
2014.szeptember.1
A tanév első tanítási napja
2014.június.15
A tanév utolsó tanítási napja
2014.augusztus.26
Tanévnyitó
2014.november.3
Nevelőtestületi értekezlet
2015 január16
Osztályozói értekezlet
2015.január.26
Nevelőtestületi értekezlet
2015.április.01
Nevelőtestületi értekezlet
2015.április.28
Osztályozói értekezlet
2015.június.08.
Osztályozói értekezlet
2015.június.26
Tanévzárás értekezlet
Iskolai ünnepségek 2014.augusztus.31
Tanévnyitó ünnepség
2014.október.22
Nemzeti ünnep (1956.október.23)
2015.március.16
Nemzeti ünnep (1848.március.15)
2015.június.11
Tanévzáró ünnepség
Megemlékezések 2014.október.06
Aradi vértanúkról való megemlékezés A kommunista diktatúra áldozatairól való
2015.február.25
megemlékezés
2015.április.16
A holokauszt áldozatairól való megemlékezés
2015.június.16
Nemzeti összetartozás napja
2
A legfontosabb jogszabályok amelyek alapján a munkákat végezzék a 2014/15 tanévben. Szakképzés dokumentumai: A 2011.évi CLXXXVII. törvény rendelkezései alapján megjelent OKJ-s és OKJ módosításának eljárás rendjéről szóló 150/2012 VII.6.kormányrendelet. -
150/2012. VII.6. Kormányrendelet szerint kiadott OKJ 2012. szeptember 1-én lépett hatályba.
-
37/2013 (V.28) EMMI r.-ben kiadott szak mai és vizsgakövetelmények.
-
Szakképzési kerettanterv
-
Komplex vizsga
-
Komplex vizsga szóbeli tételei Napjainkra megváltozott a „kitanulta a szakmát” kifejezés jelentése és a helyesebb ha azt mondjuk, hogy „megszerezte a szakképesítését”. Az előző tanév kezdetéig megjelentek a szakképzés szerkezeti és tartalmi megújítását szabályozó jogszabályok. A szakképzési kerettantervek alkalmazása valamennyi iskolarendszerű képzésben kötelező, így egységes óratervek, egységes tartalmat jelentő tantárgyak keretében sajátítják el a szakmát a fiatalok. A szakképzési rendszer átjárhatósága, rugalmassága, az élethosszig tartó tanulás lehetőségének biztosítása érdekében számos újítás született. A képzési folyamat szabályozása mellett megváltozott a szakmai vizsgák jellege. 2015-ben először tesznek komplex szakmai vizsgát a végzős tanulók. A komplex szakmai vizsgánál a hangsúly az átfogó tudás és a gyakorlati készségek mérésére helyeződött, amelyet a gyakorlatorientált, a valós munkatevékenységhez közelítő feladatok számonkérését teszi lehetővé. A szakképzés finanszírozásának alapelve mely szerint az első szakképesítés iskola rendszerben mindenkinek ingyenes, kiegészül azzal, hogy az állam csak a valóban hasznosítható
szakképesítéseket
finanszírozza.
A
szakmaszerkezeti
döntés
megyénként és fenntartónként határozza meg a korlátozás nélkül beiskolázható, a nem támogatott és a korlátozottan támogatott képzéseket. Olyan képzéseket akar támogatni az állam, amelyre a munkaerőpiacnak szüksége van. Az állam, a gyakorlatorientált duális szakképzés általánossá válását támogatja.
3
Munka alapúvá kell tenni a tanulást, erősíteni az együttműködést az oktatás és az üzlet világa között. A vizsgáztatás dokumentumai: Elektronikus Törzslap: A komplex szakmai vizsgatörzslapok kitöltése a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatósága (NMH SZFI) által üzemeltetett elektronikus felületen történik. Így a vizsgára történő jelentkezéstől a vizsga törzslapjainak kitöltésén át egységes rendszerben történik a vizsgák nyilvántartása. Az elektronikus rendszer mellett megmarad a papír alapú nyilvántartás is. Komplex tételsor /szóbeli/illeszkedik a szakmai vizsgáztatás folyamatába. Az elmúlt években leértékelődött a kétkezi munka. Az iskolai rendszer szerkezetében és tartalmában is messze került a munkaerőpiactól ami munkanélküliséget is eredményezett. 2012-ben lépett hatályba a módosult 2011-es szakképzési törvény. Az állam által elismert új szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei a kiadott követelménymodulok tartalmából épültek fel és komplex vizsgatevékenységeket tartalmaznak. A szakmai vizsgán (komplex) a szakképesítés valamennyi követelményére kiterjedően kell majd számot adni a tudásról. Szakképzési tankönyvellátás: Jogszabályok:2013.évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról. A 14/2013 IV.05 NGM rendelet 2-6.sz. mell. szakképzési kerettantervekhez elkészült tankönyvek a Szak-és Felnőttképzési Igazgatóság új könyve: Dr. Koch Mónika: Munkahelyi egészség és biztonság alapjai. Bruesztné Kunvári Enikő: A foglalkoztatás alapjai Kiss Katalin: A tervezési folyamat alapvető lépései Sánta Eszter: Öltözéktervezés A tankönyvkatalógus fellehető a nive.hu weboldalon.
4
Jogszabályi változásokból adódó feladatok: gyakornok besorolása A jogszabályok különválasztják a 2013.szeptember elsejét megelőzően és a 2013 szeptember 1-ét követően létrejött pedagógus munkakörrel kapcsolatos követelményeket. A
köznevelési
intézményben
a
munkakör
betöltéséhez
előírt
végzettséggel
és
szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus munkakörben foglalkoztatottat (pedagógus) gyakornok fokozatba kell sorolni. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor gyakornoki idő kikötése kötelező. A minősítő vizsgán megfelelt minősítést kapott gyakornokot pedagógus I. fokozatba kell sorolni. A pedagógus I. fokozatba lépéshez a gyakornoknak legalább 60%-ot kell elérnie a minősítő vizsgán. Feladat: -
gyakornoki szabályzat elkészítése.
Határidő: szeptember 30. Felelős: Igazgató
-
Mentor kijelölése:
Határidő: szeptember Felelős: Igazgató
-
Regisztráció a KIR-ben.
Felelős: Iskolatitkár Határidő: kinevezés másnapja. Az elmúlt tanév jogszabályi változásaiból adódó feladatok: Hatályba lépett a köznevelési törvény és a 326/2013 VIII. 30 kormányrendelet számos előírása. -
a heti 22-26 nevelés-oktatással lekötött munkaidő;
-
a heti 32 órás kötött munkaidő
-
maximum 30 napra lehet 26 óra feletti órát elrendelni;
-
elkezdődött a portfólió feltöltése;
A minősítéssel kapcsolatos feladatok 2015-ben megkezdődnek.
5
Feltételek: 30 év szakmai gyakorlat vagy szakvizsga és legalább 8 év szakmai gyakorlat. 2015-ben azokat minősítik akik 2014 április 30-ig jelentkeztek és igazgatójuk a KIR-ben regisztrálta a tevékenységüket, és portfóliójukat november 30-ig feltöltik a rendszerbe; A gyakornok alkalmazásával kapcsolatos problémákról A legfontosabb előírásokat a Köznevelési törvény 97.§ (20) határozza meg: · Az a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, aki 2013. szeptember 1-jén már legalább két éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába sorolandó. ·
Aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba kerül besorolásra. A munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók esetén a Pedagógus I. fokozatba történő besorolásnál a munkaviszonyban töltött időt kell alapul venni. A gyakornoki besorolás legfontosabb tényezője a pedagógus munkakörben történő alkalmazás kezdő időpontja. 1. A pedagógus munkakörbe 2013. szeptember 1-jén vagy ezt követően kinevezettek 2. A pedagógus munkakörbe 2013. szeptember 1-jén vagy ezt követően kinevezettek 3. A
gyakornoki
besorolás
kérdéseit
számukra
a 326/2013.
(VIII.30.)
Kormányrendelet határozza meg. 4. A 36.§ (1) bekezdése előírja, hogy a szóban forgó kormányrendelet gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseit a 2013. szeptember 1-jén vagy azt követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni. 5. 2.§(1): A két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógusmunkakörben foglalkoztatottat Gyakornok fokozatba kell besorolni. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor gyakornoki idő kikötése kötelező. 6. 2.§ (2): Gyakornoki időként a foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjától számított kétéves időszakot kell a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben rögzíteni. A gyakornok 7. a) a gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy 8. b) ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában 9. tesz minősítő vizsgát. 6
10. 2.§ (6): A munkáltatónak a jogviszony létesítésekor a kinevezési okmányban, munkaszerződésben elő kell írnia azt az időpontot, ameddig a gyakornok minősítő vizsgát köteles tenni. Pl.: ha a pedagógus kinevezése 2013. október 1-jén történt, akkor a munkáltató: gyakornok fokozatba sorolja, továbbá a munkaszerződésben előírja számára a 2015. szeptember 30-ig tartó kétéves gyakornoki időszakot előírja, hogy 2015. szeptember hónapban gyakornoki vizsgát kell tennie, kijelöli számára a munkáját segítő mentort, erről tájékoztatja a gyakornokot. Megjegyezzük, hogy a 2013. szeptember 1-jén vagy azt követően létesített jogviszony esetében a gyakornoki besorolás és a gyakornoki idő szempontjából nincs különbség a határozatlan és a határozott időre kinevezett pedagógusok között. 6.§ (1) Az intézményvezető kijelöli a mentort, aki segíti a gyakornokot. A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. A 2013. szeptember 1. előtt és után gyakornoki fokozatba sorolt pedagógusokra is vonatkoznak a köznevelési törvénynek a gyakornok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejére vonatkozó előírásai. Nkt. 62.§ (11) A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje tanítók, általános és középiskolai tanárok esetében a teljes munkaideje ötven százaléka, óvodapedagógusok esetében hatvanöt százaléka lehet. A gyakornoki fokozatba sorolt tanárok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje tehát heti 20 óra lehet. (40 óra-50%-20óra) Feladat: A gyakornok felkészítése a minősítő vizsgára. Felelős: igazgató és a mentor Határidő: folyamatos
7
A pedagógusok előmeneteli rendszeréről Jogszabály ismertető 2014.március 25 A Magyar Közlöny (www.magyarkozlony.hu) 2014. évi 43. számában jelent meg a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm.rendelet módosításáról szóló 99/2014. (III. 25.) Korm. rendelet. A rendelet 2014. március 26-án hatályba lépett! Az alábbi táblázat összefoglalja a feladatokat, kiemelve a pedagógust és az igazgatót közvetlenül érintő feladatokat.
Pontosításra került a 12. § (2) bekezdése is, ám a lényeg nem változott: a megismételt minősítő vizsga,a megismételt, továbbá a nem kötelező minősítési eljárás díja a minimálbér 70%-a (2014-ben ez 71.050.-Ft).
8
A 326/2013.(VIII.30.) Korm.rendelet 32. § (2)bek. módosítása alapján „a 2013.szeptember 1jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus először 2014-ben kezdeményezheti a minősítési eljárást. A saját kezdeményezésre induló minősítési eljárás feltételeként előírt szakmai gyakorlat idejébe, a gyakornoki időben megszerzett szakmai gyakorlat kivételével be kell számítani a 2013.szeptember 1. előtt megszerzett szakmai gyakorlatot is.”Azonban(!), aki saját kezdeményezésére kéri a minősítési eljárást, annak le kell rónia az eljárási díjat is! A rendeletmódosítás több ponton módosította a Kormányrendeletet, az Oktatási Hivatal az intézményeknek megküldött értelmező levelekkel segíti a minél pontosabb jogértelmezést, de az alapos áttanulmányozás, összeolvasás szükséges. Az intézményvezetőknek a felkészülést követően tájékoztatási kötelezettsége is van kollégáik felé. A pedagógusok jogai, kötelességei: Az NKTV. a pedagógusok kötelességeit új elemekkel egészíti ki. -
Pl. a tanuló munkájának értékelése, minősítése (eddig joga volt)
-
A pedagógus továbbképzés teljesítése;
-
pedagógus-hivatás etikai normáinak betartását beemeli a kötelességek közé.
-
A törvény megfogalmazza azokat az értékeket melyet mindenkitől elvár:
-
- egymás szeretetére, tiszteletére nevelés;
-
családi élet értékeinek megismerése,megbecsülése
-
környezettudatosságra, hazaszeretetre nevelés
Feladat: Munkaköri leírások aktualizálása. Határidő: folyamatos Felelős: Igazgató
Feladat: Pedagógus életpálya modell bevezetése. 2013.szeptemberben az életpálya modell bevezetése 60%-os szinten úgy történt meg, hogy a köznevelési törvényben meghatározott illetmény alapot 60%-al megemeli.
9
A köznevelési törvény 97§ a következő (20 a) bekezdéssel egészül ki. A 2013.szeptember 1 és 2014 augusztus 31 között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének: 118,5%-a középfokú; 157,8%-alapfokozat; 172,9%-mesterfokozat esetén; Feladat: átsorolások Felelős: gazdasági ügyintéző+igazgató Határidő: 2014.szeptember Átkerülés Pedagógus II. és Mesterpedagógus fokozatba. Kormányrendelet 36 § (3.bekezdés) A pedagógus szakvizsgával és tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus kérheti ideiglenesen a Pedagógus II. fokozatba sorolását 2015.január 1-vel; A besorolás feltétele, hogy 2014 április 30-ig feltöltse portfólióját a miniszter által üzemeltetett informatikai rendszerbe. A portfólió elemeit a rendelet 8 §-a határozza meg. A 2015. január 1-i ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógus legkésőbb 2018.december 31-ig a 3 § szerint minősítési eljárásban vesz részt. A pedagógusokkal kapcsolatos változások: 2013. szeptember 1-től lépett hatályba a köznevelési törvény számos olyan előírása, amely alapvetően változtatja meg az intézményvezetők munkaidő beosztással kapcsolatos feladatait. 2013 szeptember 1-én lép hatályba a 326/2013 VIII.30 kormányrendelet „a pedagógusok előmeneteli
rendszeréről
és
a
közalkalmazottak
jogállásáról
szóló
1992.évi
XXXIII.köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról –amely fenntartótól függetlenüla köznevelési törvény hatálya alá tartozó minden intézményre vonatkozik majd. A rendelet megjelenésével a köznevelési intézményekre vonatkozóan hatályát veszti a 138/1992 (X.8) kormányrendelet 2013.szeptemberétől (09.01) alapvetően átalakul a pedagógusok beosztási rendje. A vezetők kivételével megszűnik a kötelező óraszám fogalma és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő kerül, melynek mértéke-a munkáltató döntésétől függően-heti 22-26 óra között lehet. Új kategóriaként jelenik meg a pedagógusok kötött munkaidejének fogalma,
10
melynek mértékét –teljes státuszban történő alkalmazás esetén-heti 32 órában határozza meg a törvény. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő: A köznevelési törvény (NKT. 62 § 6. bekezdés) 2013. szeptember 1-től hatályosan rendeli el ’ A teljes munkaidő 65 százalékban (a továbbiakban: neveléssel oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el..’ (22-26 óra/hét) A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő tartalmának meghatározása az intézményvezető hatásköre. Munkaszervezés, tantárgyfelosztás miatt az órarendi órákon túl egyéb foglalkozások megtartását írjuk elő, törekedve a tantestületben az egyenletes munkaterhelés kialakítására. Az e célból tervezett egyéb foglalkozások köre, melyet a tantárgyfelosztás is tartalmaz: a) szakkör, érdeklődési kör, fejlesztő foglalkozások; b) egyedi v. csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás; c) szakmai versenyek, kulturális versenyek, pályázatok, divatbemutatók, iskolát népszerűsítő programok; d) a tanórák keretében meg nem valósítható programok-tárlat, múzeum, műhelylátogatás, kiállítások, vásárok Feladat: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő rögzítése, nyilvántartási rendszer finomítása. Felelős: Igazgató Határidő: 2014.október.30. A pedagógusok kötött munkaideje: Az NKT. 62 § (5.bekezdés) definiálja a kötött munkaidő fogalmát: A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus munakörben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének 80%-át (kötött munkaidő) az intézményvezető által-az e törvény keretei között meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag, az intézményen kívül ellátható feladat ellátásával bízzák meg. (heti 6 óra kötött munkaidő, heti 22-26 óra neveléssel oktatással töltött idő. A kötött munkaidő többségében olyan feladatokat kell elvégezniük a pedagógusoknak, amelyek kizárólag az intézményben teljesíthetőek. A tanítási órák, egyéb foglalkozások
11
megtartása kitöltheti ennek a munkaidőnek többségét, ezt a feladatcsoportot nevezzük a neveléssel-oktatással eltöltött munkaidőnek. Feladat: kötött munkaidő rögzítése, nyilvántartás kidolgozása. 2014 szeptembertől finomítás a tapasztalatok alapján. Felelős: igazgató Határidő: 2013.szeptember 1-től. Eseti helyettesítés szabályozása: A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha: -
a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére;
-
a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt;
-
a betöltött munkakör ellátása betegség, baleset, vagy egyéb ok miatt lehetetlenné vált;
A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn túli elrendelés, a pedagógusonként változó heti 22-26 órán felül, elrendelhető helyettesítés mértéke: A pedagógus számára elrendelhető tanóra és egyéb (eseti) foglalkozások száma egy tanítási napon kettő, egy tanítási héten a 6 órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés csak a fenti valamelyik eset fennállása esetén rendelhető el. Egy pedagógus számára tanévenként 30 tanítási napra. Felelős: Igazgató
Helyzetelemzés: A 2014/2015 tanévben tanulólétszámunk Nappali tagozaton: 13.évfolyam: összlétszám: 26 fő Divat-és stílustervező: 12 fő Grafikus: 14 fő Esti tagozaton: 38 fő Divat-stílustervező: 17 fő Grafikus: 21 fő Nappali tagozaton: 14.évfolyam: 20 fő Divat-stílustervező: 13 fő Grafikus: 7 fő Nappali tagozaton: 15.évfolyam: 8 fő Divat-és stílustervező: 8 fő 12
Személyi feltételeink: Engedélyezett dolgozói létszám: 9 fő Az intézmény főállású alkalmazottjainak száma: 4 fő Részmunkaidős alkalmazottak száma: 1 fő Óraadók száma: 12 fő Megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadó: 12 fő Pedagógus továbbképzések: Jogszabály szerint kötelező, mely kötelezettség az NKT. 62§ alapján 55. életévre módosult. Felül kell vizsgálni és aktualizálni a továbbképzési tervünket. Feladat: továbbképzési terv aktualizálása Felelős: igazgató Határidő: folyamatos TÁMOP pályázat továbbképzési programjának megvalósítása 2015/15 tanévben tervezett belső továbbképzések:
Változások a tanügyi jogszabályokban;
Pedagógus portfólió készítése;
Digitális tananyagfejlesztés;
Interaktív tábla használata;
Felkészülés a komplex szakmai vizsgára;
Felelős: Igazgató Határidő: folyamatos Tárgyi feltételek: Tárgyi eszközök bővítésére, korszerűsítésére alig van forrás. Külső forrás igénybevételére szinte egyáltalán nincsen lehetőségünk. A nyár során fenntartói beruházásból megújult az iskola, tisztasági festés, parketta padlózatának rendbetétele, bútorzat bővítése történt. Nevelési feladataink: 1.
Cél: Művészeteket befogadó, értő, és kedvelő fiatalok nevelése, pozitív értékek fejlesztése.
13
Iskolánk művészeti iskola, így a művészetet annak eszközeit hívja segítségül. tanulóink személyiségfejlesztése érdekében; Segíti annak kiteljesedését, képessé tesz a harmonikus életre, örömforrásul szolgál a mindennapi életben, örök érvényű értékeket képvisel, közvetít és hagyományoz. Segíti kötődésünket a nemzethez, közösséghez, családhoz.
2.
Cél: Autonóm személyiségek nevelése Feladataink: Társadalmi
elvárásoknak
megfelelő
viselkedés,
magatartás
és
munkakultúra
elsajátításának gyakoroltatásának elősegítése. Lehetőséget biztosítani tanulmányainknak, képességeinknek kibontakoztatására az eltérő szociális helyzetben élőknek esélyteremtés hátrányainak leküzdésében. Feladat: Házirend aktualizálás Határidő: november 1 Felelős: Igazgató
3.
Cél: Kreatív gondolkodás fejlesztése A legfőbb, legfontosabb feladatunknak tekintjük tanulóink kreativitásának fejlesztését, a kreatív gondolkodásra nevelést. Ezáltal válnak sikeresebbé, ezáltal tudnak majd alkalmazkodni, gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni a munkaerőpiac elvárásaihoz, a gyorsan változó környezethez. A kreatív gondolkodásra nevelés eszköztára jelen kell legyen oktatási módszereinkben, oktatási programjainkban, tanáraink szemléletében, a motiváló környezetben, tanulóinkban. Kiemelt gondot fordítunk arra, hogy a szakelmélet és a szakmai gyakorlat azonos hangsúllyal szerepeljen oktatási programunkban. Gyakorlatias,
gyakorlatközpontú
oktatásra
törekszünk.
Kiemelten
kezeljük
a
nyelvoktatást és a kommunikáció fejlesztést. Fontosnak tartjuk, hogy a jó hangulatú nyitott légkörű iskolában minden tanuló megtalálja a lehetőséget érdeklődése kielégítéséhez, saját fejlődéséhez és és a munkaerőpiacon hasznosítható ismereteket kapjon. Kreatív gondolkodást segítő feladatgyűjtemény összeállítása. Felelős: munkaközösség vezető Határidő: folyamatos
14
4.
Cél: Kiemelt célunk az egészséges személyiség kialakítása: feladat: Nyitott, barátságos iskolai légkör. Következetesség az elvárásokban. Világosan megfogalmazott követelmények. Tanulmányközpontú tanítás. Kompetenciafejlesztés: A kompetencia azon ismeretek, képességek, készségek, magatartási és viselkedésjegyek (attitűdök) összessége, amely által a személyiség képes lesz egy adott feladat eredményes fejlesztésére. Kulcskompetenciák az egész életen át tartó tanulásnak szükséges készségek és képességek (alkalmazóképes tudás) A kompetenciafejlesztés területe: -
Kommunikációs (anyanyelvi és idegen nyelvi) információs készségek;
-
Kreativitás fejlesztés;
-
Problémamegoldó-képesség;
-
Konfliktus megoldás;
-
Együttműködési készség;
-
Fenntarthatóság elfogadása (megfelelő viszony a környezethez);
-
Fizikai és mentális egészség;
A kompetenciafejlesztés színtere a tanórán kívüli tevékenységek. Tanulmányi és egyéb versenyek Országos mintázó, és rajz verseny. Tájékoztató rendszer és közzétételi lista Az intézmény minden év október 31-ig (október 1-i állapotnak megfelelően) a KIR tájékoztató rendszerében adatokat köteles megadni, továbbá a megadott adatokat ezen időpontig a köteles átvezetni. Az adatokat kizárólag a KIR felületen kell rögzíteni. A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat. Feladat: közzétételi lista frissítése, hivatalos adatszolgáltatás biztosítása. Felelős: Iskolatitkár Határidő: folyamatos Feladat: KIR rendszer aktualizálása, adatmódosítás Felelős: Igazgató, iskolatitkár 15
Határidő: folyamatos Feladat: Honlap frissítése Facebook oldal frissítése Felelős: Grafikus művésztanár Határidő: folyamatos Tanítás nélküli munkanapok felhasználása a 2014/2015 tanévben 2014/15-ben 6 napot tervezhetünk 6 napot a DÖK Diákönkormányzat használhat fel. 3 napot pedagógusok továbbképzésére | (kreatív tábla használata | tananyagfejlesztés | kooperatív technikák | portfólió) 2 napot tanulmányi kirándulásra szánunk. Feladat: Igazgató Határidő: folyamatos Ellenőrzés, értékelés iskolánkban Értékelés: Minden emberi munkának, teljesítménynek szüksége van a visszajelzésre, megerősítésre, és/vagy a hibajelzésre. Létfontosságúak azok a tényezők, folyamatok, amelyek tájékoztatnak a teljesítményükről. A teljesítményértékelés célja: -
értékelő, minősítő következtetésre jutni az elért eredményekről
-
fejleszteni,
változtatni
akarja
az
értékeltek
teljesítményt
eredményező magatartását. Magában foglalja azt is, hogy -
mit értékelünk
-
ki értékeljen
-
melyik eljárást alkalmazzuk
-
hogyan ismertessük meg az értékelési eredményeket
-
értékelés nem egyenlő az ellenőrzéssel.
Az érékelés az intézmény, a fenntartó és a központi irányítás jóváhagyott dokumentumában megfogalmazott szakmai célkitűzéseket veti össze a tényleges működés eredményével. Szempontrendszere az érintettek bevonásával válik legitimmé.
16
Intézményi értékelési rendszerünk A pedagógusmunka értékelésével kapcsolatban csak azt tudjuk, hogyan Ha viszont kialakulóban
nem
működik.
lévő intézményrendszere (országos) csupán hatósági jogkörével
próbál meg élni, számíthat minőségbiztosításnak.
az
intézmények
Reméljük,
hogy
ellentállására külső
s ez is ellene
törekvéseink
találkoznak
hat
a
belső
minőségbiztosítási szándékainkkal. Értékelés:
-
a tanulók
-
a pedagógus
-
az intézmény szervezet szintjén kell elvégeznünk.
A tanulók értékelése csak akkor tudja betölteni fejlesztő szerepét, ha beillesztjük a teljes nevelési – oktatási folyamatba. Típusai:
diagnosztikus (helyzetfeltárás) formatív (fejlesztés, formálás) szummatív (eredmények megállapítása)
A pedagógusok értékelése: Ahhoz, hogy megismerjük azokat a módszereket, amelyek segítségével a pedagógusok teljesítményét értékeljük, számba kell vennünk azokat a tényezőket, személyiségjegyeket, magatartásformákat, amelyet az oktatásügy, a társadalom elvár tőlünk pedagógusoktól. Az ellenőrzés, értékelés elfogadható mutatói: -
képzettség
-
tanítványaink mérhető és tapasztalható fejlődése
-
kötelességek teljesítése
-
személyiség és etikai normák megtartása
A pedagógusmunka értékelése a személyügyi munka egyik legneuralgikusabb pontja. Teljesítményértékelésükhöz támpontul szolgál a Pedagógiai Program, valamint a Minőségi, illetve a Kiemelkedő munkateljesítményért járó kereset kiegészítés szabályzata. Az iskola mint szervezet értékelése Az oktatás szolgáltatásként való funkcionálása magával hozta, hogy az intézménynek piaci viszonyok között kell működniük.
17
A kereslet határozza meg a kínálatot, s szelektálja az iskolákat, amelyek az új viszonyok között életképtelenek. Ezért is fontos, hogy megismerjük szervezetünk belső folyamatait, kísérjük figyelemmel az iskolahasználók igényeit, tartsuk a kapcsolatot velük. A pedagógiai munkaközösségünk tevékenységében központi helyet foglal el értékelési rendszerünk (belső) fejlesztése, az iskolaműködés elemzéséhez használható csomópontok megkeresése. Várható feladatok: -
tanulók értékelése |
A Pedagógiai Programban meghatározott értékelési rendszerünk fejlesztése. -
pedagógus értékelés |
szempontrendszerének fejlesztése, kidolgozása, gyakorlatban való érvényesítése -
intézményértékelés |
elemzési csomópontok meghatározása, módszerek kidolgozása. Munkaközösség: Fogalma szerint az azonos tantárgyat tanító tanárok közössége, melynek élén egy olyan kolléga áll, akinek megbízatásával rátermettsége és szervezőkészsége miatt a többiek egyetértenek. Iskolánkban sajnos nincs olyan tanári kar, ahol több (7-8) ember foglalkozna egy – egy tantárggyal, így önálló sejtbe tömörülni nincs értelme. Ezért választottuk helyette a művészeti munkaközösség alakítását, még akkor is, ha tudjuk, hogy ezzel a munkaközösség alapfunkcióját veszélyeztetjük, hogy tudniillik a meghatározott tantárgyat gondozza. A feladatok összekeverednek, összemosódnak a kevert típusú közösségben, s ez kihat az egész iskola munkájára. A jó munkaközösség olajozottan szervezi a tantárgyi, iskolai életet. Időben jól informálja tanulóit a vizsgákról, versenyekről, pályázati lehetőségekről, hozzásegíti a diákokat ahhoz, hogy iskolai vagy iskolák közi szinteken is jól szerepeljenek.
18
A munkaközösség és az igazgató Az iskola működésében az intézményvezető nem az egyes tanárokkal tart kapcsolatot, kivéve amikor konkrét problémák megbeszélésével személyes kontaktusnak kell létrejönni, hanem a munkaközösség-vezetőn keresztül érintkezik a tantestület egészével. Számára a munkaközösség-vezető összekötő funkciót tölt be az iskolavezetés elhatározásai, javaslatai döntései közvetítésével. Igazgató gyűjti össze azokat a felülről jövő, iskolát mozgató információkat, amelyek az iskola életét belülről befolyásolják. A munkaközösség konkrét feladata
Házi versenyek szervezése és lebonyolítása, hiszen ezek a megmérettetések készítik fel a diákokat a megyei, országos döntőkre.
A tehetséges diákok kiválogatása és támogatása, kevésbé felkészült tanulók felzárkóztatása, az esélyegyenlőség megteremtése.
Szakkönyvek felkutatása, propagálása.
Beszámoló tudományos konferenciákról.
A munkaközösség speciális feladata A kezdők segítése. A gyakornok segítése A tanév eleji munkaközösségi értekezlet fő témái:
a tanév szakmai és speciális célja
az év végi komplex vizsga, szóbeli tételsor szóbelihez
az év ünnepélyeinek helye és szerepe az oktatásban
szakmai kirándulások szervezése
munkaközösségi tagok munkájának értékelése
továbbképzés területei (kreatív tábla használata, digitális tananyagkészítés)
A célok megbeszélése után a munkaközösség-vezető elkészíti a munkaközösség részletes munkatervét. Előzetes bejelentkezés alapján órákat látogat, szakmai – pedagógiai szempontból értékeli, javaslatot tesz javításukra.
19
Óralátogatás célja:
segítőkészen vizsgálni a tanárok szakmai módszereit, pedagógus magatartását, a tanóra hatékonyságát, eredményességét
az óra után szakszerű óraelemzés – megállapítani mit lenne jó változtatni, jobbítani, egymás látogatása is jó lenne.
Emberi kapcsolatok kialakítása a kollégák között
kirándulás
tanévnyitó, - záró ünneplése
egy –egy kolléga sikerének megünneplése.
I. A 2014/21015 tanév kiemelt feladata az előbbiek alapján: -
biztosítani iskolánkban a nyugodt munkavégzés feltételeit
-
az iskola pedagógusait segíteni a komplex szakmai vizsgára való felkészítésben.
-
szakképzési jogszabályok, dokumentumok (Szakmai és vizsgakövetelmények; Szakképzési
kerettanterv;
Nemzeti
köznevelési
trv.;
Szakképzési
trv.)
megismerésének, alkalmazásának segítése, irányítása, az egy szakmai csoportban dolgozó tanárok munkájának összehangolása. -
a szakképzési kerettantervekben foglaltak megvalósítását segítő tárgyi feltételek biztosítása előteremrése.
-
SNI diákok részére szakmai vizsgára felkészítő tananyag összeállítása
-
tanmenetek gondos elkészítése
-
pedagógusok képzése, továbbképzése
-
folyamatos belső ellenőrzés
-
városi rendezvényeken való részvétel
-
IKT technológia alkalmazásának segítése
Az oktatás terén
projekt- és portfolio módszer rendszeres alkalmazása
kooperatív technikák elsajátítása, alkalmazása
motiválás, önművelés igényének felkeltése, az élethosszig tartó tanulás érdekében
infokommunikációs technika
idegen nyelvi kommunikáció erősítése 20
tehetséggondozás, hátránykompenzálás
Nevelés terén:
Egyetemes emberi értékek tisztelete
Viselkedéskultúra fejlesztése
Felelősség önmagunk és társaink iránt
Környezetkultúra javítása
Egészséges életmód kialakítása, fenntartása
Fenntartható fejlődés, fenntartható életmód kialakítása
Alternatív módszerek kipróbálása, alkalmazása – terepgyakorlat, tanulmányút, komplex játszóház, workshop, témanap.
Közösségépítés, közösségfejlesztés
II. A nevelő – fejlesztő tevékenységek alapformái: a., Tanítás – tanulás: Közvetlen célja: meghatározott ismeretek, jártasságok, képességek, készségek megtanulása. Közvetett célja: művelődési képességek általános fejlődése. Nevelési lehetőségeket rejt magában (nevel az oktató stílusa, magatartása, az oktatás formája, módszerei). b., Társadalmilag hasznos munka: Legfőbb ismerve, hogy olyan értéket hozzon létre, amely erőfeszítésre serkenti az egyént és elismert társadalmi – közösségi – egyéni szükségleteket elégít ki. Fontos, hogy a fiatalok érdekeltek legyenek a munkájukban (erkölcsileg és anyagilag) Közvetlen célja: konkrét szükséglet kielégítése (környezetgondozás, életrendformálás, termelés) Közvetett célja: olyan egyedi képességek és tulajdonságok kifejlesztése, amelyek a rendszeres munkatevékenységben alakíthatók a legsikeresebben (pl. együttműködés, gazdálkodás képessége) Nevelési lehetőségek: az együttes munka inspirál kölcsönös függőség- és felelősségi rendszer szervezési képesség versengés, szolidaritás c., Társas – közösségi élet: 21
A szervezett és spontán együttélési tanulási formák tartoznak ide. Közvetlen célja: a közösség iránti szükséglet kielégítése Közvetett célja: az együttműködés formáinak újjáélesztése Tevékenységei: Tájékoztató alkalmak, fórumok Közérzetjavító összejövetelek Közösségi munka (önkéntes és ingyenes segítő tevékenységek) d., Szabadidős tevékenységek: Az idővel való szabad rendelkezés a lényege. Személyes szükségletek határozzák meg, mit kezdjen magával az egyén szabad idejében. Tartalma: pihenés, szórakozás, szabad művelődés, kötetlen sporttevékenység, játék Feladat: szabadidős tevékenységek körének bővítése, gazdagítása. Döntő jelentősége van az önfejlesztés, permanens művelődés kialakításában. III. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1., Önismeret, személyiségformálás Önismeret: azok az elképzelések, amelyeket személyiségünkről, képességeinkről, viselkedésünk okairól elérni akart céljaink és a valóság összhangjáról kialakítunk. Célunk: Fel kell készítenünk tanulóinkat a rájuk váró versenyre; mindent megtenni azért, hogy egészséges önelfogadású, önmagukban bízó, képességeiknek megfelelően teljesítő fiatalokat bocsássunk ki az iskola kapuján. Olyan fiatalokat, akik tudják, hogyan lehet tőkét kovácsolni a sikerekből, ismerik adottságaikat, képességeiket és tudják, miként lehet újrakezdeni a kudarc után a próbálkozásokat. Módszerei:
csoportmódszerek önismereti játékok
Iskolánkban a személyiség formálása tanórán és tanórán kívül folyik. Formálnunk kell a fiatalokat a ,
személyiségjegyek alakításával;
,
az érték- és normarendszerrel;
,
a nemzeti és európai kultúra közvetítésével;
,
a környezetkultúra elemeinek megismertetésével;
,
az önfejlesztés, önnevelés képességének kibontakoztatásával. 22
Kiemelt figyelmet fordítunk az iskola hagyományrendszerére, tehetséggondozó foglalkozásokra, az iskolai normarendszer nevelő hatására, a tárgyi-szellemi környezet formáló hatására. 2., A kommunikációs kultúra fejlesztése: Célunk, a kommunikatív személyiség fejlesztése. Sikeréhez nyitottság, empátia szükséges. Feladatunk, hogy diákjainkat felkészítsük írásban és élőbeszédben, anyanyelven és idegen nyelven a sikeres kommunikációra. Véleménynyilvánítás gyakoroltatása. Stresszhelyzetekre felkészítő feladatok gyakoroltatása. Értékelés, önértékelés gyakoroltatása. Formái: tanórák ,magyar és idegen nyelven, tanórán kívüli lehetőségek, programok 3., Környezeti nevelés: A mai környezeti nevelés a holnap környezeti kihívásaira készít fel. Lényeges eleme a jövő megéléséhez szükséges készségek megalapozása. A környezeti nevelésnek értékközvetítőnek kell lennie. Célunk: személyiségformálás ökológiai szemléletű magatartás formálása javítani a természeti és az ember által létrehozott környezettel szembeni tűrőképességüket. felkészíteni tanulóinkat a környezeti problémák kezelésére. Feladatunk:
együttműködési készség kialakítása környezetjobbító cselekvésre késztetni megmutatni a természet értékeit, az ember és a környezet harmonikus kapcsolatát
A környezeti nevelés át kell hassa az iskolai élet színtereit. Nem nélkülözheti a közvetlen megtapasztalást. Tantárgyiasítani nem szabad. Módszere: élménypedagógia, mert a személyiségformáláson, ismeretközvetítésen túl a megélhető élményekre is épít. 23
A nevelés eszköze a személyesen átélhető élmény. Az élmény – személyes tartalmú, de közösségben megélhető. Tevékenységei:
tereptanulmányok természetvédelmi akciók tanulmányi kirándulás témanap (pl.: Föld napja, Madarak és fák napja.) önképzőkör jeles napok rendezvények.
4., A fenntartható és tudatos fogyasztás Magyarországon az emberek egyre inkább igénylik a jó minőségű termékeket, egyre inkább kíváncsiak arra, hogy hol, milyen körülmények között készülnek a termékek, mi történik velük használat után, élettartamuk végén. A fogyasztók alapvető joga az egészséghez való jog, így meg kell adni minden lehetőséget, hogy olyan terméket válasszanak, amelyek hozzájárulnak a környezet egészségesebbé válásához. Tudatos és kritikus fogyasztói magatartás olyan viselkedés, melyet a hatásvadász marketinghatásoktól A tudatos vásárló 12 pontjának betartása! –
A pénzeddel szavazol – eldöntheted, hogy vásárlásoddal mit támogatsz
–
A szemét a legdrágább. Pénzkidobás és terhelés a környezetnek.
–
Vásárlás előtt írd össze mindig mire van szükséged
–
Cetli – mindig írd fel előre mit akarsz vásárolni.
–
Helyben, piacon, boltban vásárolj és ne nagy bevásárlóközpontban.
–
Mennyi műanyagot viszel hazaKeresd az újrahasznosítható csomagolást.
–
Keresd az eredetit! Kerüld a nem természetes alapanyagokat!
–
Olvasd el a címkéket! Kerüld a vegyszereket!
–
Erőszakmentes szépség 24
Kerüld az állati eredetű anyagokat! –
Tartós használat Kerüld az eldobható dolgokat!
–
Frisset! Friss hazai zöldséget és gyümölcsöt vegyél az üvegházi és a több tízezer kilométert utaztatott helyett.
–
Helyi terméket vásárolj! Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat.
–
Nem mindegy! Keresd mindig a legjobb terméket, járj utána, légy tudatos
Ne vásárolj semmit nap – szállj ki a mókuskerékből és ezen a napon semmit ne vásárolj HAVONTA 1X! 5., Fenntarthatóság, fenntartható fejlődés A művészet eszközeivel és nyelvével társadalmi és környezeti kérdéseket feszegetünk. Ez a fajta alkotómunka szemléletformáló mert az alkotás eredménye értékkel ruházza fel a hulladékot Tevékenységek: Képtervezés. Azaz hogyan kommunikálunk vizuálisan. A ruha teszi …......... öltözködés, divat Inspiráció:
a magyar népmese világa Virágok virága, virág ékszerek.
Design leckék – a környezet és az ember kapcsolatáról tárgykultúráról, avagy hol találkozik a design a fenntartható fejlődéssel. Célunk, a fiatalok figyelmének ráirányítása korunk globális társadalmi és környezeti kihívásaira. Tevékenységforma: workshop, havonta egy alkalommal. 6., Vizulális nevelés A világ értő használatára nevel. Segíti a tanulókat a világ megismerésében, megtanítja annak értő használatára és arra, hogyan tegyék azt otthonossá maguk számára. 25
Célunk: a látható világ feltárása a vizuális minőségek – pl.: szín, forma, kompozíció törvényei szerint. Megláttatni a hétköznapi világban fellelhető értékeket. Az utánunk következő nemzedék is ismerje meg az emberiség kulturális örökségét képező jelentős műalkotásokat, nemzetünk történetének értékeit. Tevékenysége:
művészeti tanulmányi versenyek, művészeti pályázatok, megmérettetések, tanórai és tanórán kívüli művészeti tevékenységek, művészeti kurzusok, workshop-ok.
7., Népszokások, hagyományok, szerepük iskolánk életében. Legfőbb célunk a ránk bízott fiatalok nemzeti identitásának kialakítása, erősítése. A népi tradíciók ápolásával, felelevenítésével alkalmat teremtünk tanítványainknak a szűkebb közösségen túl a történelmi nagy közösséghez a nemzethez tartozás megélésére is. A népi tradíciók beemelése iskolai ünnepeink sorába egyfajta híd szerepet tölt be az ünnepek és a szürke hétköznapok között. Régi magyar népszokásaink a munkához, családi és közösségi élet eseményeihez, és a naptári év jeles napjaihoz kapcsolódnak. A hagyományápoló
tevékenység alkalmat teremt a viselkedéskultúra és a közösségi
magatartás tanulására is. 8., Testi – lelki egészség Alapvető célunk mindent megtenni azért, hogy diákjainkat a balesetek, betegségek elkerüljék, ezért őket az egészség megőrzésére, az egészséges állapot megbecsülésére neveljük. Célunk még: a magatartás befolyásolása felkeltés káros hatások kivédésére megfelelő életvitel kialakítása Feladataink: tisztaság iránti tartós igény kialakítása környezethigiénére való nevelés egészséges táplálkozásra nevelés rendszeres testmozgás, a mozgás örömszerző funkciói 26
baleset megelőzés, egészség óvása mentálhigiéné, prevenció függőséghez vezető szokások megelőzése harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés társsá, szülővé, családi életre nevelés. Tevékenységek:
tanórán kívüli foglalkozások
kirándulás kerékpár-túra gyalogtúra úszás tánc (népi, társas, stb.) lovaglás természetjárás sportdélután, házibajnokság 9., Diákok, drog, iskola A legfontosabb veszélyfajták: alkohol, drog, dohányzás, egymás terrorizálása, bűnözés Feladatunk a fiatalok ismereteinek gyarapítása, egészséges életvitel kialakítása Lehetőségünk van a megelőzésre, közbelépésre, gyógyításra. Tevékenységek: felvilágosító előadások rendhagyó beszélgetések együttműködés civil szervezetekkel Erkölcsi nevelés – az iskolában jelen kell legyen az iskola értékrendjében, a pedagógusok és a diákok értékrendjében. A morál a legfontosabb emberi érték. Tanítása történhet szituációs játékok, esetmegbeszéléssel, szakemberekkel történő beszélgetéssel. Viselkedéskultúra – erkölcsi kategória, a magatartás egyik megnyilvánulása. Legfontosabb elemei: - ösztönös, velünk született reagálás, torzult szabályok, adott szituációkhoz illő aktuális viselkedés. Cél:
hogy tanulóink megtalálják helyüket az életben, eligazodjanak a társadalmi együttélés szabályaiban. Legyenek tisztában önmagukkal, képesek legyenek jól dönteni, társaikat is erre ösztönözni. 27
10., Az iskola hagyományőrző szerepe. Ünnepségek:
vannak hagyományos, minden évben ismétlődő ünnepségeink ( tanévnyitó, tanévzáró, divatbemutató, divattervező pályázat)
Kulturális rendezvények:
show műsor elsősavató diáknap karácsony köszöntő
Ünnepi megemlékezések:
október 23. március 15.
Kulturális intézmények látogatása:
hang- és népzenei koncertek színház- és mozi látogatás kiállítás megtekintése múzeum látogatás
11., A normarendszer nevelő hatása: csak az a tanuló tud az elvárásoknak megfelelően viselkedni, cselekedni, aki ismeri a rá vonatkozó szabályokat. A normarendszer tárgyi és szellemi környezet formáló hatása, az intézmény külső megjelenése az iskola külső képe hatással van az itt dolgozókra, tanulókra 12., Művészet és kultúra: Az iskolába folyó művészet és kulturális tevékenység észrevétlenül is formálja a diákokat. Kiállítások (tanítványok, tanárok, képző- és iparművészek, népi iparművész amatőrök tárgyai, alkotásai). Iskolatörténeti dokumentumok gyűjtése:
tárgyi emlékek
dokumentum jellegű fényképek évkönyv iskolatörténeti munka Hosszú távú fejlesztési elképzelések: multimédiás oktatási módszer bevezetésének feltételeit megteremteni
28
IV. A munkaközösség feladatai: Iskolánk, kis iskola, tantestületét mindössze …...tanár alkotja Iskolánkban egy munkaközösség működik, típusa szerint kevert típusú, szakmai – pedagógiai. Feladatuk nem egy- egy tantárgy gondozása, de ha jól működik majd, olajozottan szervezi a tantárgyi és iskolai életet. Időben és jól informálja tanulóit a vizsgákról, versenyekről, pályázati és továbbtanulási lehetőségekről, hozzásegíti diákjainkat, hogy az iskolai és az iskolák közötti versenyeken, megmérettetéseken is jól szerepeljenek. Fontos, hogy tagjai tisztában legyenek azzal, mindenki kaphat a másiktól valami hasznosat és adhat is számára. A munkaközösség vezetői összekötő funkciót tölt be az iskolavezetés elhatározásai, javaslatai, döntései közvetítésével. Ők közvetítik azokat az észrevételeket is amelyek a vezetők munkáját formálják, befolyásolják. Konkrét feladatai:
házi versenyek szervezése, felkészíteni diákjainkat megyei, országos versenyekre, tehetségek gondozása, hátrányos helyzetű diákok segítése, kirándulások, ünnepségek szervezése, lebonyolítása.
Speciális feladata:
kezdők segítése, óralátogatás, emberi kapcsolatok alakítása
A munkaközösség külső kapcsolata: kapcsolatfelvétel azonos profilú hazai intézményekkel, külföldi iskolákkal diákcserék bonyolítása szakmai együttműködés külföldi iskolákkal V. Iskolánk belső ellenőrzési, értékelési rendszere: Értékelés:
minden emberi munkának, teljesítménynek szüksége van a visszajelzésre, megerősítésre, és/vagy a hibajelzésre
Célja:
értékelni, minősíteni az elért eredményt fejleszteni az „értékeltek” teljesítményét eredményező magatartását A szakmai munkát irányító dokumentumokban megfogalmazott szakmai célkitűzéseket veti össze a tényleges teljesítménnyel 29
Szempontrendszere az érintettek bevonásával válik legitimmé Saját értékelési rendszert kell kifejlesztenünk, ahol bemeneti méréseink adják a viszonyítási alapot. A tantárgyi tudás oldala belső „vizsgarendszerrel” megoldódni látszik. Értékelést: a tanulók a pedagógus az intézmény szervezet szintjén kell elvégeznünk A tanulók értékelése csak akkor tudja betölteni fejlesztő szerepét, ha beillesztjük a teljes nevelési - oktatási folyamatba. Típusai: diagnosztikus/helyzetfeltárás formatív/fejlesztés formálás szummatív/eredmények megállapítása A pedagógusok értékelése: Az ellenőrzés, értékelés elfogadható mutatói: o képzettség, o tanítványaink mérhető és tapasztalható fejlődése, o kötelességek teljesítése, o személyiség és etikai normák megtartása. Az iskola, mint szervezet értékelése: Az oktatás szolgáltatásként való funkcionálása magával hozta, hogy az intézményeknek piaci viszonyok között kell működniük. A kereslet határozza meg a kínálatot és szelektálja az iskolákat. Ezért is fontos, hogy megismerjük, az iskola, mint szervezet belső folyamatait, és kísérjük figyelemmel az iskolahasználók igényeit, tartsuk velük a kapcsolatot. VI. Az igazgató ellenőrzési terve: Október:
Tanévnyitással kapcsolatos tanügyi nyilvántartások vezetése
November:
Törvénymódosításból adódó tennivalók - belső szabályzatok aktualizálása
December:
Gazdálkodási helyzetkép
Január:
Félévi értékelés előkészítése
Február:
Személyi anyagok ellenőrzése
Március:
KIR-ben szereplő adatok ellenőrzése, aktualizálás, megtörtént-e?
Április:
Vizsgaremek készültségi foka 30
Vizsgák előkészítettsége Május:
Felkészülés a szakmai vizsgáztatásra Tanévzárás teendői
Június:
Tanév végi leltár
Óralátogatások: folyamatosan a tanév során
31
