2015.04.23.
Széchenyi István Egyetem
Vízvédelem KM011_1 2014/2015-ös tanév II. félév 8. rész: A vízvédelem szervei, jogi szabályozás Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék
Széchenyi István Egyetem
Törvények • 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól (módosítás: 2000. évi XCVII. törvény, 2001. évi LV. törvény, 2004. évi LXXVI. törvény) • 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról • 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről • 2000. XLII. törvény a víziközlekedésről • 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról • 2011. évi CCIX törvény a víziközmű szolgáltatásról
Országos Vízügyi Főigazgatóság + 12 területi szerv
1
2015.04.23.
Fontosabb rendeletek • 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról • 232/1996 (XII. 26.) Korm. rendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól • 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről
Fontosabb rendeletek • 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról • 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról
• 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az árvíz- és belvízvédekezésről
• 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről
• 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
• 25/2002. (II. 27.) Korm. Rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról
Fontosabb rendeletek
Fontosabb rendeletek
• 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről
• 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól
• 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről
• 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról
• 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről • 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól
• 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól • 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól
2
2015.04.23.
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
Fontosabb rendeletek • 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól • 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről • 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról • 58/2013. (II. 27.) Korm. Rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
Vízjogi engedélyek (72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról)
• ~: Vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez, továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz szükséges. Elvi vízjogi engedély: • az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldásának lehetőségeit, feltételeit határozza meg, azonban vízi munka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetve vízhasználat gyakorlására nem jogosít
•
A vizekkel és vízilétesítményekkel összefüggő feladatok (az állam és a helyi önkormányzatok feladatai)
•
A tulajdonra és a tulajdon működtetésére vonatkozó rendelkezések (az állam, a helyi önkormányzatok és az ingatlantulajdonosok tulajdona)
•
gazdálkodás a vízkészletekkel (vízkészletjárulék, mezőgazdasági vízszolgáltatás díja)
•
vizek kártétele elleni védelem és védekezés
•
a vizekkel és vízilétesítményekkel összefüggő ingatlanokra vonatkozó rendelkezések
•
vízügyi hatósági jogkör
•
vízgazdálkodási társulatok (víziközmű társulat, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás)
Vízjogi engedélyek Vízjogi létesítési engedély: • a vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges • feljogosít az engedélyben meghatározott vízimunka elvégzésére, a vízilétesítmény megépítésére, de a vízhasználat gyakorlására, a vízilétesítmény üzemeltetésére nem Vízjogi üzemeltetési engedély: • a vízhasználat gyakorlásához, a vízilétesítmény üzemeltetéséhez
3
2015.04.23.
Díjak
A díjak alapjául szolgáló főbb jogszabályok
Ivóvízdíj és szennyvízdíj
• 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról
Vízkészletjárulék
• Víziközmű szolgáltatásért kell fizetni: ivóvíz szolgáltatás, szennyvíz elvezetés és -tisztítás (településenként különböző érték)
Talajterhelési díj Vízterhelési díj
Vízkészletjárulék • A vízhasználó a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vagy engedély nélkül felhasznált, az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után vízkészletjárulékot köteles fizetni • vízhasználó: vízjogi engedély alapján vízhasználatot gyakorol vagy vízjogi engedélyben vízkészletet köt le
• 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról • 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról (vízkészletjárulék) • 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról (vízterhelési díj, talajterhelési díj, levegőterhelési díj)
Vízterhelési díj • a vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végző kibocsátóknak kell fizetni • a felszíni vizeket terhelő, a törvény mellékletében meghatározott vízterhelő anyagok kibocsátása után • a közcsatornán elvezetett, majd felszíni vízbe bocsátott
• üzemi vízfogyasztó: ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget használ fel
vízterhelő anyag után fizetendő díjat a szennyvíztisztító
• Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie pl.:
szolgáltató a terhelés arányában áthárítja a
– visszasajtolt vízmennyiség után
telepet, illetve a közüzemi csatornahálózatot működtető szolgáltatást igénybe vevőkre
– 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után
4
2015.04.23.
A vízterhelési díj mértéke
Vízterhelési díj (folyt.) nem kell vízterhelési díjat fizetni:
• VTD (Ft/év) = Σ (Mi [kg/év] x Pi [Ft/kg]) x T x I ahol
• a felhasznált vízben levő vízterhelő anyag kibocsátás után, ha a felhasznált vizet újrahasználja és a használat során nem terheli a befogadót • a felhasznált nyers vízben eredetileg is megtalálható vízterhelő anyag mennyisége után • az elvezetett csapadékvíz mennyisége után • a nehézfémek csoportjába tartozó vízterhelő anyag kibocsátása után, amennyiben a kibocsátó által alkalmazott technológiából adódóan az ilyen típusú vízterhelő anyag kibocsátása kizárt • az extenzív módon üzemeltetett halastavak esetén
•
VTD: a fizetendő vízterhelési díj
•
Mi = az adott i-edik vízterhelő anyag nettó - belépő-kilépő közötti különbség - kibocsátott éves mennyisége (kg/év), illetve
•
Mi = Q x Ci(átlag) ahol a
•
Q = éves kibocsátott szárazidei szennyvízmennyiség, m3/év
•
Ci(átlag) = az „i” paraméter éves átlag koncentrációja kg/m3 (Ci = 0, ha Ci kisebb, mint a vizsgálati módszer alsó méréshatára)
•
Pi: az adott (i-edik) vízterhelő anyagra érvényes egységdíj
•
T: területérzékenységi szorzó
•
I: iszapelhelyezési szorzó, melynek értéke 1, amennyiben a vízhasználat során nincs iszapképződés
Talajterhelési díj •
•
a talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.
A talajterhelési díj mértéke TTD = E*A*T, ahol •
TTD: a fizetendő éves talajterhelési díj
•
E: egységdíj (Ft/m3) (120 Ft/m3)
•
A: díjfizetési alap (m3) (a szolgáltatott víz mennyisége, korrigálva a locsolási kedvezmény mennyiségével)
•
T: területérzékenységi szorzó
•
A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos megállapítási, bevallási, befizetési, ellenőrzési, adatszolgáltatási, eljárási szabályokat, valamint a díjkedvezmények és mentességek eseteit a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg.
mentesül a fizetés alól, aki: aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz, és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapotfelmérés keretében mért értékeket.
5
2015.04.23.
219/2004. (VII. 21.) korm. rend. a felszín alatti vizek védelméről
Talajterhelési díj (folyt.) • a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat - a fővárosban a kerületi önkormányzat - környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi. • az önkormányzat a talajterhelési díjból származó bevételt a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel, mint pl. csatornázás, szennyvíztisztítás, vízbázisvédelem, a települési monitoring kialakítása és működtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme.
a rendelet célja a felszín alatti vizek • jó állapotának biztosításával és annak fenntartásával, • szennyezésének fokozatos csökkentésével és megelőzésével, • hasznosítható vízkészleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal, • a földtani közeg kármentesítésével összefüggő feladatok, jogok és kötelezettségek megállapítása
219/2004. k. r.: A földtani közeg és a felszín alatti vizek állapotát érintő tevékenységek
219/2004. k. r.: Általános rendelkezések • környezeti célkitűzéseket fogalmaz meg több pontban
a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmének biztosítása érdekében (a jó állapot elérése érdekében)
• a környezeti célkitűzések megvalósításával kapcsolatos általános rendelkezéseket írja le • összhangban az EU Víz Keretirányelvében
alkalmazandó megszorítások, intézkedések, tiltások felsorolása pl. tilos •
fokozottan érzékeny területeken az olyan tevékenység, amelynek következtében a fedőréteg eltávolítása révén a felszín alatti víz
megfogalmazottakkal
felszínre kerül •
fokozottan érzékeny területeken az olyan bányászati tevékenység, melynek következtében a bányatalp 10 m-en belül megközelíti a karsztvízszintet
•
a mellékletben felsorolt anyagok felszín alatti vizekbe juttatása (közvetlenül, bányatavakon keresztül stb.)
6
2015.04.23.
219/2004. k. r.: Tevékenységek engedélyezése
219/2004. k. r.: Károsítás kivizsgálása
vízkivételek engedélyezésére vonatkozó egyes szabályok vízkivétel csak úgy és annyi, hogy átmenetileg se veszélyeztesse a környezeti célkitűzések eléréseit ill. a víztestre vonatkozó intézkedések megvalósítását a szennyező anyagok földtani közegbe ill. felszín alatti vízbe történő elhelyezése és bevezetése engedélyköteles: • A hatóság adja ki az engedélyt • környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználati engedély is szükséges lehet egyes tevékenységeknél • monitoring működtetése • engedélyt meghatározott időre (max. 12 év) adják, min. 4 évenként felülvizsgálat • engedély módosítható, visszavonható bejelentés, adatszolgáltatás részletei
• szennyező: haladéktalan bejelentési kötelezettség • szennyező: vízminőségi kárelhárítást azonnal meg kell kezdenie • hatóság kivizsgál, majd ha szükséges, szennyezettségi intézkedésre kötelez • be nem tartás esetén bírság kiszabása
219/2004. k. r.: Országos Környezeti Kármentesítési Program OKKP célja: • a felszín alatti víz ill. földtani közeg veszélyeztetettségének, szennyezettségének, károsodásának megismerése, nyilvántartásba vétele • a szennyezettségi kockázat csökkentése • a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése kutatási, nyilvántartási, szabályozási, informatikai feladatokat is magában foglal az OKKP
219/2004. k. r.: Kármentesítés a kármentesítésre a szennyezettséget okozó ill. annak jogutódja köteles ill. aki az adott terület tulajdonjogának megszerzésével vagy más módon a kármentesítést átvállalja • • •
a kármentesítés szakaszai: tényfeltárás műszaki beavatkozás monitoring
részletezi a rendelet
kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyezés szennyezettségi határértéket meghaladóan ne tevődjön át más környezeti elemre
7
2015.04.23.
219/2004. k. r.: Nyilvántartási rendszer FAVI: a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszere • •
az adminisztratív, azonosítási jellegű adatok a felszín alatti víz, a földtani közeg: a) veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával járó tevékenységet folytatókra és tevékenységükre b) veszélyeztetésére, terhelésére, szennyezésére, károsítására, továbbá kármentesítésére, c) állapotára, d) állapotával kapcsolatos követelményekre, e) védelméhez kapcsolódó környezetvédelmi intézkedésekre vonatkozó adatokat, információkat gyűjtő, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató rendszer.
219/2004. k. r.: Mellékletek • a szennyező anyagok jegyzéke • a felszín alatt víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolása • az engedélyekhez szükséges dokumentációk követelményei • a szennyezettség megállapítására tartott helyszíni szemle jegyzőkönyvének és záródokumentációjának követelményei • műszaki beavatkozási terv és záródokumentációjának tartalma • kármentesítési monitoring jelentés és záródokumentációjának tartalma • felszín alatti vízvédelmi bírság számítása • a felszín alatti víztestek kémiai állapotának minősítésére szolgáló küszöbértékek meghatározása
219/2004. k. r.: Bírság felszínalattivíz-védelmi bírság: • a részletezett tilalmak és előírások megszegése (felszín alatti víz és földtani közeg minőségének megóvásával kapcsolatos tilalmak és előírások) • jogerős kármentesítési műszaki határozat végre nem hajtása • adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségek elmulasztása esetén kell fizetni
220/2004. (VII. 21.) korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól a rendelet célja: • a felszíni vizek minőségének megóvása, fenntartása és javítása, a vízi és vízközeli, továbbá a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőlények és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítása, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzése érdekében a szennyezések megelőzése és csökkentése
8
2015.04.23.
220/2004. k. r.: Kibocsátási határértékek
220/2004. k. r.: Általános szabályok • •
• • • • • •
a jó állapot ill. jó ökológiai potenciál eléréséhez a vízhasználó köteles hozzájárulni diffúz szennyezések esetén a legjobb környezeti gyakorlaton alapuló műszaki intézkedések alkalmazásával kell a vízszennyezést megelőzni ill. csökkenteni a felszíni vizekbe határértéken felül tilos szennyező anyagot bevezetni a kibocsátó köteles a kibocsátandó használt vizet az előírt minőségűre megtisztítani közcsatornába tilos bármilyen hulladékot (élelmiszer-hulladékot) bocsátani elválasztott rendszerű csapadékcsatornába tilos szennyvizet vezetni szennyvizet kibocsátó létesítményeket az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell üzemeltetni, létesíteni stb.
technológiai határérték: •
az adott technológiára vonatkozó kibocsátási határértékek, az elérhető legjobb technológia alapján kell meghatározni
területi határérték: •
a közvetlen bevezetésre vonatkozó területi határértéket a vízminőségvédelmi kategóriák alapján kell meghatározni
küszöbérték: •
a közcsatornába bocsátható szennyvíz szennyezőanyagtartalmának mértéke
egyedi határérték: • •
hatóság állapítja meg a külön jogszabályban előírt, egy adott szennyezőanyagra vonatkozó legkisebb határértéknél nem lehet kisebb, illetve legnagyobb határértéknél nem lehet nagyobb
220/2004. k. r.: Kibocsátási határértékek (folyt.) •
A hatóság a kibocsátási határértéket a technológiai határérték és a területi határérték alapján határozza meg a következők szerint: a) ha a tevékenységre van technológiai kibocsátási határérték, akkor kibocsátási határértéknek azt kell előírni b) ha a tevékenységre vagy a kibocsátásra jellemző szennyező anyagok közül egy adott szennyező anyagra nincs technológiai határérték, akkor a vonatkozó területi határértéket kell előírni kibocsátási határértéknek
•
a fenti határértékeket konkrétan (kivéve az egyedi határértéket) a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet (a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól) határozza meg
220/2004. k. r.: Bírságok kibocsátási határértéket túllépők, ill. engedélyben meghatározottól eltérő vagy tiltott szennyezőanyagot kibocsátók által fizetendő:
• csatornabírság: vízszennyező anyagnak a küszöbérték fölötti mértékű közcsatornába bocsátása után fizetendő vagy
• vízszennyezési bírság: vízszennyező anyagnak a kibocsátási határértéket meghaladó mértékű közvetlen vízbe vezetése vagy közös üzemi (ipari) csatornába (nem közüzemi) vezetése esetén fizetendő
9
2015.04.23.
220/2004. k. r.: Bírságok (folyt.)
220/2004. k. r.: Bírságok (folyt.) rendkívüli vízszennyezési bírság és rendkívüli csatornabírság:
• Vízvédelmi bírságot fizet, aki: • nem készít önellenőrzési tervet, felszólításra sem • vízhasználatáról, szennyvízkibocsátásáról valótlan adatot közöl • szennyezéscsökkentési ütemtervét nem készíti el, ill. nem a jóváhagyott ütemezés szerint végzi • adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti • engedély nélkül kezdi meg tevékenységét • engedélyezéshez szükséges adatokban bekövetkezett változást nem közöl • engedély nélküli szennyvíz bevezetését nem szünteti meg az előírt határidőre • stb.
220/2004. k. r.: Felszíni vizek kármentesítése
• a rendkívüli szennyezések okozása esetén • bírság összege: 1X: kibocsátó haladéktalanul bejelenti, maximális együttműködés a károk enyhítésében 2X: kívülálló észleli a szennyezést, de a kibocsátó közreműködik a kárenyhítésben 3X: kibocsátó haladéktalanul bejelentette, de nem működik közre a kárenyhítésben 5X: kibocsátó a bejelentési és kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget
220/2004. k. r.: Mellékletek • a vízszennyező anyagok listája (fő szennyező anyagok; I.
• kivizsgálás
és II. listába tartozó anyagok, anyagcsoportok; elsőbbségi és
• kármentesítés
elsőbbségi veszélyes anyagok, anyagcsoportok)
• tényfeltárás
részletezi a
• beavatkozás
rendelet
• a bírságok kiszámítási módjai és összege • a szennyvízkibocsátás engedélyezéséhez benyújtandó
• monitoring
engedélykérelmi dokumentáció, a beavatkozási terv és a
• adatszolgáltatás
monitoring jelentés ill. záródokumentáció tartalmi követelményei
10
2015.04.23.
28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól A rendelet a 220/2004. korm. r.-ben meghatározott kibocsátási határértékek konkrét értékeit tartalmazza Technológiai határértékek: • települések szennyvízelvezetésére és -tisztítására vonatkozó technológiai határértékek
28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól (folyt.) a szennyvizek befogadóba való közvetlen bevezetésére vonatkozó, vízminőségvédelmi területi kategóriák szerint meghatározott kibocsátási határértékek (területi határértékek) (Balaton és vízgyűjtője, egyéb védett területek, időszakos vízfolyás, általános védettségi kategória befogadói)
• 220/2004. k. r. 1. számú melléklete szerinti I. listába tartozó anyagok és az azbeszt kibocsátási határértékei
a közcsatornába bocsátható szennyvizek szennyezőanyag tartalmának küszöbértékei
• az egyes tevékenységek folytatása során keletkező használt- és szennyvizek kibocsátására megállapított technológiai határértékek (mindenféle könnyű- és nehézipari, élelmiszeripari tevékenység)
a befogadóba való közvetlen bevezetésre a hatóság által megállapítható egyedi határértékek szennyezőanyagok szerinti legkisebb és legnagyobb értékei
201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről •
az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékeket tartalmazza
•
a vízminőség ellenőrzésének módja (akkreditált laborban, az üzemeltető gondoskodik róla, eredmények összesítését, feldolgozását és értékelését, valamint jelentések készítését a volt ÁNTSZ intézete (elnevezés jelenleg: megyei kormányhivatalok), illetve az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) végzi) a minőségjavító beavatkozás és a vízhasználat korlátozásának kiváltó okai és megvalósítási módjai
•
•
átmeneti engedély: korlátozott időtartamra kaphatják a vízszolgáltatók, ha a rendeletben előírt határértéket nem tudják biztosítani, de az ivóvíz fogyasztása nem veszélyes az emberi egészségre, és más mód nincs a vízellátásra
201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről: mellékletek 1. sz. melléklet: határértékek • • • •
•
A) Mikrobiológiai vízminőségi jellemzők (Escherichia coli) B) Kémiai vízminőségi jellemzők (pl. nehézfémek, nitrit, nitrát, peszticidek, fenol, policiklusos aromás szénhidrogének…) C) Indikátor vízminőségi jellemzők (pl. pH, vas, mangán, szulfát, ammónium, coliform, fenolindex, olajszármazékok…) D) Szennyezésjelző vízminőségi jellemzők és határértékek karszt-, talaj- és partiszűrésű vízbázisok esetében (KOIps, ammónium, nitrit, klorid) E) Mikroszkópos Biológiai vízminőségi jellemzők és határértékek (pl. baktériumok, gombák, férgek, üledék…)
a vízkezelésre és a vízzel érintkező anyagokra vonatkozó előírások
11
2015.04.23.
ivóvíz minőségű víz: •
a) nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet, és
•
b) megfelel az 1. számú melléklet A) és B) részében meghatározott követelményeknek
kifogásolt minőségű ivóvíz: •
olyan víz, amely az emberi egészséget veszélyeztető anyagot vagy szervezetet nem tartalmaz, de amelyben a vízfelhasználást zavaró, például esztétikai vagy egyéb panaszt okozó anyag és/vagy szervezet előfordul;
•
az 1. számú melléklet A) és B) részében meghatározott határértékeknek megfelel, azonban az 1. számú melléklet C), D) és/vagy E) részében előírt valamely határértéknek nem felel meg
201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről: mellékletek 2. sz. melléklet: vízminőség-ellenőrzési követelmények (vizsgálandó jellemzők, minimális mintavételi és vizsgálati gyakoriság) 3. sz. melléklet: a vízminőség vizsgálatára szolgáló módszerekkel szemben támasztott követelmények (nemzetközileg elfogadott módszerek alapján kell, közlik a szabványt ill. a metodikai leírást) 4. sz. melléklet 5. sz. melléklet: Ivóvízellátásban a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek bejelentésének és a technológiák ivóvízbiztonsági engedélyezésének feltételei, Az OTH-hoz benyújtandó engedélyezési vagy nyilvántartásba vételi kérelem tartalmi követelményei, Az OTH-hoz benyújtandó felülvizsgálati kérelem tartalmi követelményei, Szempontok a vízellátásban használni kívánt szerkezeti anyagok vizsgálatához 6. sz. melléklet: Az ivóvízbiztonsági terv tartalmi követelményei
221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól • • • • • • • • • •
vízgyűjtő gazdálkodási tervek környezeti célkitűzések a vízgyűjtő jellemzői és az emberi tevékenység környezeti hatásai az ivóvíz kivételre kijelölt víztestek és megkülönböztetett védelem alatt álló területek a felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a védett területek állapotának monitoringja a vizek használatával kapcsolatos költségek viselése a vízszolgáltatások költség-visszatérülése az intézkedési program a nyilvánosság részvétele és konzultáció tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek
mellékletek: • vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységek • a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalma
12
