2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra
Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő az annak megállapítására jogosult szerv részére. Az egyéni vállalkozó Öntől kért tanácsot az öregségi nyugdíjra jogosultsága kapcsán az egyéni vállalkozói tevékenységének folytatására vonatkozóan. Milyen tanácsot adott neki? (Melyik tanács helyes?)
a) Egyéni vállalkozói tevékenységét 2015. április 10-én meg kell szüntetnie, mivel nem állhat biztosítással járó jogviszonyban azon a napon, amelytől kezdődően részére öregségi teljes nyugdíjat állapítanak meg. b) Nem szükséges egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetni, mivel az a nyugdíjazással átalakul kiegészítő tevékenységű vállalkozói jogviszonnyá. c) Egyéni vállalkozói tevékenységét 2015. április 10-től szüneteltetnie kell, azt attól a naptól folytathatja, amelyet megelőzően részére öregségi teljes nyugdíjat állapítanak meg. Indoklás: 1997. évi LXXX. törvény 4.§ e) pont
A magánszemély az közteherviselési hozzájárulás nem jogosult:
egyszerűsített megfizetésével
a) táppénzre; b) nyugdíjbiztosítási ellátásra; c) egészségügyi szolgáltatásra. Indoklás: 2005. évi CXX. törvény 9.§ (1) bekezdés, 1997. évi LXXX. törvény 14.§
Melyik állítás nem helyes? a) Nyugdíjszolgáltatás esetén jövedelemként azon ekho-alap 61%-át kell figyelembe venni az ellátási alap számításánál, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15% volt. b) A felszolgálási díj 81%-a beszámít a nyugdíjalapba, ha a foglalkoztató megfizeti a 15% nyugdíjjárulékot a felszolgálási díj után. c) A főállású, havi 50ezer forint tételes adó megfizetésével a katás majdani nyugdíjának összegét 81.300,- Ft alapulvételével határozzák meg.
Indoklás: 1997. évi LXXX. törvény 39.§
Meg kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a) keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül; b) egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel; c) foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 20 órát. Indoklás: 1997. évi LXXX. törvény 37/A.§
Amennyiben mentesítő körülmény nem áll fenn a járulékfizetési időszakban a biztosított egyéni és társas vállalkozónak havonta legalább a) a minimálbér után kell megfizetnie a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot pedig a minimálbér másfélszerese után. b) a minimálbér másfélszerese után kell megfizetnie a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. c) a minimálbér után kell megfizetnie a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. d) a minimálbér másfélszerese után kell megfizetnie a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot pedig a minimálbér után. Indoklás: 1997. évi LXXX. törvény 27.§ (2) bekezdés, 29.§ (3) bekezdés
Munkaerő-piaci járulékot fizet a) a biztosított mezőgazdasági őstermelő, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év; b) az a foglalkoztatott, aki szolgálati járandóságban részesül; c) az egyéni vállalkozó, aki vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik; d) az a biztosított, aki egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban személyesen munkát végez.
Indoklás: 1997. évi LXXX. törvény 25/A.§
A megbízási jogviszonyból származó, a minimálbér 30%-át el nem érő jövedelmek után a) szocho-t nem kell fizetni, csak eho-t; b) szocho-t kell fizetni, eho-t nem; c) szocho-t és eho-t is kell fizetni. Indoklás: 2011. évi CLVI. törvény 455.§ (1) bekezdés, 1998. évi LXVI. törvény 3.§ (5) bekezdés
A kifizetőt terhelő szocho alapja a) a késedelmes teljesítéshez kacsolódó kamat; b) a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj; c) a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás. Indoklás: 2011. évi CLVI. törvény 455.§ (1) bekezdés c) pont
Melyik állítás nem igaz? a) A biztosított mezőgazdasági őstermelő nem köteles járulékot fizetni a minimálbér vagy az előző évi bevételének 1/5-e után, ha gyermeknevelési támogatásban részesül, kivéve, ha ezalatt munkát végez b) A gyermeknevelési támogatásban részesülő egyéni vállalkozónak nem kell legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 112,5%-a után szochot fizetni akkor sem, ha munkát végez. c) A gyermeknevelési támogatásban részesülő munkát vállaló jogosult táppénzre.
Indoklás: 1997. évi LXXX. törvény 30/A.§ (4) bekezdés
A betegség miatti keresőképtelenség tartalmára betegszabadságra lehet jogosult a) az egyéni vállalkozó; b) a társas vállalkozó; c) a szakközépiskola tanulója; d) a megbízásos jogviszonyban álló személy. Indoklás: 2011. évi CLXXXVII. törvény 67.§ (1) bekezdés
Melyik állítás nem helyes? A bruttó munkabér összegével, de személyenként havonta legfeljebb 100ezer forinttal csökkenthető a szakképzési hozzájárulás alapja a) a 25 év alatti pályakezdő foglalkoztatottak esetében; b) az 55 év feletti foglalkoztatottak esetében; c) a tartósan álláskereső személyek esetében. Indoklás: 2011. évi CLV. törvény 4.§ (1a) bekezdés
Az egyéni vállalkozó szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles a) önmaga és az általa foglalkoztatott után; b) az általa foglalkoztatott után, de önmaga után nem; c) önmaga után, de az általa foglalkoztatott után nem. Indoklás: 2011. évi CLV. törvény 2.§ (5) bekezdés
Melyik jogcímen keletkezett jövedelem után kell megfizetni a százalékos mértékű ehot? a) Az ápolási díj után. b) A magyarországi biztosítási jogviszonyára tekintettel a munkavállaló részére a belföldi munkáltatója külföldi anyavállalatától kifizetett bónusz után. c) A táppénz után. Indoklás: 1998. évi LXVI. törvény 3.§ (1) bekezdés, (5) bekezdés
Amennyiben mentesítő körülmény nem áll fenn a járulékfizetési időszakban a járulékokat a járulékfizetési alsó határa után kell megfizetnie annak a társas vállalkozónak, aki a) felsőfokú intézmény nappali tagozatos tanulója; b) egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tag az egyik tagi jogviszonyában; c) heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll.
Indoklás: 1997. évi LXXX. törvény 31.§ (4) – (6) bekezdés
A nyugdíjas egyéni vállalkozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot főszabályként a) az egyéni vállalkozóként köteles megfizetni a nyugdíjas; b) a társas vállalkozás köteles megfizetni a nyugdíjas után; c) a felek kölcsönös megegyezésétől függ, hogy havonta a nyugdíjas vagy a társas vállalkozás fizetie meg. Indoklás: 1997. évi LXXX. törvény 38.§ (2) bekezdés
