2015. (IV.29.) határozata

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 71/2015. (IV.29.) határozata Mezőkövesd Város Önkormányzatának gazdaságfejlesztési programjáról 2015-2019

1. Mezőkövesd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az előterjesztést megtárgyalta és Mezőkövesd Város Önkormányzatának 2015-2019. közötti időszakra vonatkozó gazdaságfejlesztési programját elfogadja. 2. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedések előkészítésére, megtételére. Felelős: polgármester Határidő: értelem szerint

Dr. Jakab Orsolya sk. jegyző

Dr. Fekete Zoltán sk. polgármester

Jegyzőkönyv hitelesítő Malatinszky Károly sk. települési képviselő Kiadmány hiteléül:

Molnár Istvánné sk. települési képviselő

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAM MEZŐKÖVESD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

2015-2019

Mezőkövesd Város Önkormányzata 3400 Mezőkövesd Mátyás király út 112.

Tartalomjegyzék

ELŐZMÉNYEK ...................................................................................................... 5 1.

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS ........................................... 6 1.1. 1.2. 1.3.

2.

MUNKAHELYTEREMTÉS ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉS ..................................... 16 2.1 2.2 2.3

3.

JELENLEGI HELYZET.......................................................................................24 CÉLKITŰZÉSEK ............................................................................................25 FELADATOK ................................................................................................26

VÁROSÜZEMELTETÉS, GAZDÁLKODÁS, PÉNZÜGYI HELYZET ........................ 27 6.1 6.2 6.3

7.

JELENLEGI HELYZET.......................................................................................19 CÉLKITŰZÉSEK ............................................................................................23 FELADATOK ................................................................................................23

ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS INGATLANGAZDÁLKODÁS .................................... 24 5.1 5.2 5.3

6.

JELENLEGI HELYZET.......................................................................................18 CÉLKITŰZÉSEK ............................................................................................18 FELADATOK ................................................................................................19

KÖZSZOLGÁLTATÁSOK, HATÓSÁGI DÍJAK .................................................. 19 4.1 4.2 4.3

5.

JELENLEGI HELYZET.......................................................................................16 CÉLKITŰZÉSEK ............................................................................................17 FELADATOK ................................................................................................17

BEFEKTETÉSEK TÁMOGATÁSA ..................................................................... 18 3.1 3.2 3.3

4.

JELENLEGI HELYZET........................................................................................ 6 A FEJLESZTÉSEK FORRÁSA ................................................................................ 8 CÉLKITŰZÉSEK, FELADATOK A KÖVETKEZŐ 2014. – 2020. KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN .............12

JELENLEGI HELYZET.......................................................................................27 CÉLKITŰZÉSEK ............................................................................................32 FELADATOK ................................................................................................32

HELYI KÖZÖSSÉGEK ERŐSÍTÉSE (SPORT, KULTÚRA, VÁROSMARKETING) .. 32 7.1 7.2 7.3

KULTÚRA ...................................................................................................32 SPORT ......................................................................................................34 VÁROSMARKETING ........................................................................................35

ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................ 35

Előzmények Mezőkövesd Város Önkormányzat feladat-és hatáskörének ellátására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezései az irányadóak. Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényének 13. § (1)bekezdése az alábbi helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokat azonosítja: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8.gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 8a.szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. Mezőkövesd Város Önkormányzata a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényének 116. §-a alapján a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit tartalmazó gazdasági program készítésére kötelezett az alábbiak szerint:  A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól.  A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják.

 A gazdasági program, fejlesztési terv - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket.  A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselőtestület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

1. Településfejlesztés és területfejlesztés 1.1.Jelenlegi helyzet Mezőkövesd 17 ezer főnyi lakosával a Bükkalja és az Alföld találkozásánál fekvő település, amelynek 1464-ben adományozott városi rangot Mátyás király. Mezőkövesd arculatában, szerkezetében és építészetében a mezőgazdasági, a fejlett ipari, valamint a kulturális-turisztikai jegyek egyaránt tükröződnek. A Zsóry Fürdő gyógyvize, a gazdag matyó népművészeti kincs és a mozgalmas kulturális élet méltán tette ismertté településünket hazánkban, Európában és szerte a világon. Elődeink és a ma itt élők vallásos lelkületét hirdetik a város templomai, őseink iránt érzett tiszteletünk jele a múzeumok, gyűjtemények gazdag tárháza. Mezőkövesd a múltja mellett jelene, jövője okán is méltán lehet büszke, bizakodó. Az autópálya és a vasútvonal közelsége gazdaság-földrajzi értelemben is előnyös helyzetbe hozza városunkat, amelyet az utóbbi években megpróbáltunk és a jövőben is törekszünk kihasználni. Olyan európai kisvárost építünk, amely nyugodt, rendezett, tiszta, továbbra is fejlődik és ahová vendégként ellátogatni, fiatalként pedig hazatérni, családot alapítani is érdemes. Mezőkövesd Város Önkormányzatának 2004-ben elfogadott településszerkezeti terve, valamint Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve - összhangban a 67/2007. (III.28.) ÖK. számú határozatban elfogadott településfejlesztési koncepció céljaival jelenleg is felülvizsgálat és módosítás alatt van. A felülvizsgálat és a folyamatos aktualizálás a város fejlődési érdekeit tartja szem előtt. Az előző képviselő-testület által elfogadott gazdasági programjában megfogalmazott fejlesztési elképzelések szinte teljes egészében megvalósultak. Figyelemre méltó eredmény, hogy szinte valamennyi beruházásához sikerült pályázati forrást elnyerni. Megvalósult fejlesztések (zárójelben a megvalósítás befejezésének éve):  Megújult a Zsóryba vezető kerékpárút burkolata, illetve a Zsóry és az „alagút” közötti szakasz közvilágítása (2012.)  A Kánya patak középső szakaszának rekonstrukciója (2011.)  Városi óvoda (László K. úti székhely) infrastrukturális fejlesztése (2011.)  „Vonzó és élhető városi környezet kialakítása Mezőkövesden” város rehabilitációs projekt keretében az alábbi fejlesztések valósultak meg (2013.): o

Kavicsos Szabadidő Park kialakítása

o

Városi Galéria felújítása

o

Buszparkolók és városi parkolók kialakítása, fejlesztése

o

Megvalósult a városi piac fejlesztésének második üteme (Piaccsarnok)

o

Piaccsarnokhoz kapcsolódó út, járda fejlesztések

o

Szent László tér átalakítása

o

Közösségi Ház felújítása

 Kavicsos Szabadidőparkban térfigyelőrendszer került kialakításra (2013.)  Épületenergetikai korszerűsítés a Mezőkövesd Városi Sportcsarnokban (2013.)  Épületenergetikai fejlesztés megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva a Polgármesteri Hivatal "A" épületében Mezőkövesden (2013.)  Az Egri úti tagóvoda kapacitásbővítő fejlesztése (2013.)  Hadnagy úti sportcentrum fejlesztése (2013.)  Bayer Róbert kollégium és Szent László Gimnázium épületeinek energetikai korszerűsítése Mezőkövesden (2013.)  Idősek Klubjának korszerűsítése Mezőkövesden (2013.)  A szennyvízhálózat rekonstrukciójának 3. üteme (2014.)  Dohány úti tagóvoda energetikai fejlesztése (2015.)  Móra Ferenc úti tagóvoda energetikai fejlesztése (2015.)  Mező Ferenc Tagiskola energetikai fejlesztése (2015.)  Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola energetikai fejlesztése (2015.) Folyamatban lévő fejlesztések:  Mezőkövesdi Rendelőintézet infrastrukturális fejlesztése  Városi közvilágítás fejlesztése  Szent István Katolikus Általános Iskola energetikai felújítása  A Zsóry-fürdő komplex fejlesztése, gyógyászati és új élményelemekkel való bővítése  Fotovoltaikus rendszerek kialakítása Mezőkövesden Az elmúlt négy esztendőben ismét több olyan magánberuházás történt a városban, amelyek - összhangban az önkormányzat városépítési, fejlesztési elképzeléseivel jelentősen javították a városképet és munkahelyeket teremtettek, nem utolsó sorban pedig az önkormányzat adóbevételeinek stabilitását eredményezték.

Megvalósult infrastrukturális magán beruházások:  Üzemcsarnok felújítás a Bakai Kft-nél  Telephely építés a DÉMI Kft.-nél  Erfavad Kft. Komplex Technológiafejlesztése  Telephelyfejlesztés a Fapalló Kft.-nél  Technológiai fejlesztés a Graf Állványzat Kft-nél  Új üzemcsarnok építése a Jacsó Kft. telephelyén  A Kiss és Társa Kft. telephelyének komplex fejlesztése  A Kiss és Társa Kft telephelyének fejlesztése új csarnok építésével  Technológiai fejlesztéshez kapcsolódó munkahelyteremtés a Kovács Kft-nél  Kövesdi Kis Pingvin Bölcsőde és Családi Napközi létrehozása  LÁZÁR 2000 Kft telephelyének fejlesztése  Komplex technológiafejlesztés és a foglalkoztatás bővítése az LEAX Hungary Zrt.nél  A Magányos Idős Emberek Gondviselése Alapítvány épületenergetikai fejlesztése  Telephelyfejlesztés a Mezőkövesdi Bútoripari Kft.-nél  Épületkorszerűsítés és gépi beruházás a P&P Fémipari Kft-nél  I. osztályú üdülőházak és központi épület építése a Zsóry Fürdő területén Fentiekben részletezett, megvalósított fejlesztések és beruházások kiváló alapot teremtenek a 2014-2019. évekre vonatkozó gazdasági programnak. A kormány adósságkonszolidációs program keretében átvállalta városunk adósságát, az így felszabaduló források gazdaságfejlesztési célokra használhatók. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy a bennünket körülvevő gazdasági folyamatok módosíthatják az elképzelések megvalósítását. Kiemelendő a következő időszak fejlesztési irányainak meghatározásához, hogy Mezőkövesd Városa 2013. évben besorolást kapott Magyarország hivatalos gyógyhelyei közé, azaz hivatalosan is „gyógyhely” minősítést kapott.

1.2.A fejlesztések forrása Fejlesztési elképzeléseink megvalósítása során továbbra is három alapvető forrásra támaszkodhatunk, amelyek természetesen szoros összefüggésben vannak egymással:  Önkormányzati pénzeszközök  Pályázatokon elnyerhető források  Magántőke

Önkormányzati pénzeszközök A kitűzött fejlesztési célok megvalósítása során az önkormányzati pénzeszközök biztosítják a pályázatokhoz szükséges önerőt. Az elmúlt évek szigorú költségvetési gazdálkodásának eredményeképpen a város valamennyi pályázati forrásból megvalósuló beruházáshoz képes volt biztosítani a szükséges önerőt, továbbá képes volt fedezetet biztosítani a beruházások megvalósítása során felmerült többletkiadásokra. A folyamatban levő, illetve azon beruházások esetén, ahol a támogatási szerződés megkötése megtörtént a szükséges önrész az önkormányzat költségvetésében elkülönítésre került. Alapvető követelmény, hogy a fejlesztésekhez szükséges források biztosítása nem veszélyeztetheti a városüzemeltetést és az önkormányzati intézményrendszer működtetését. Pályázatokon elnyerhető források Az Európai Uniónak benyújtott Széchenyi 2020 pályázati ciklusban tervezett operatív programok tervezetét Brüsszel kisebb módosításokkal elfogadta. Ennek köszönhetően a 2015. év második felében várhatóan már konkrét pályázati felhívások megjelenése várható. E források működésének alapvető filozófiája, hogy az önkormányzatok direkt pályázati lehetőségei a korábbi évekhez viszonyítva jelentősen szűkülnek. Az új pályázatok elsősorban a gazdasági szereplőket, közülük is a kis- és közepes vállalkozásokat célozzák meg. Feladatunk tehát kettős. Egyrészt az önkormányzat által még elérhető pályázati lehetőségek felkutatása, valamint a helyi vállalkozások segítése a források megszerzésében. Összességében a települési önkormányzatok elsődleges pályázati forrása a Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásai lesznek. Az önkormányzatoknak ezen operatív program kereteiben tervezett prioritásokban szükséges a tervezett fejlesztéseiket elhelyezni, és lehetséges pályázati forrásokat találni az elképzelések finanszírozására. A városban működő vállalkozások, intézmények, vállalkozók, szolgáltatók részére azonban további ágazati operatív programok is elérhetőek lesznek. ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAMOK Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Intelligens Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Versenyképes Közép Magyarország Operatív Program (VEKOP) Végrehajtási Koordinációs Operatív Program (KOP) Vidékfejlesztési Program (VP) Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) A TERÜLETI OPERATIV PROGRAM (TOP 2014 - 2020) prioritásai és a kapcsolódó fejlesztési elképzelések Gazdaságfejlesztés (TOP 1.1.) A beavatkozás az (önkormányzati többségi tulajdonú) üzleti infrastruktúra, így iparterületek, ipari parkok, technológiai parkok, inkubátorházak, innovációs központok, logisztikai központok fejlesztésére, kiemelten a szolgáltatás-fejlesztésre fókuszál. Lehetőséget biztosít a meglévő kapacitások és szolgáltatások minőségi fejlesztésére, a még szükséges infrastrukturális háttér kiépítésére, indokolt esetekben új üzleti infrastruktúra, elsősorban iparterületek kialakítására, továbbá a barnamezős területek ipari, gazdasági funkcióval történő hasznosítására (beleértve a terület ehhez szükséges előkészítését), az iparterületek elérhetőségét és feltárását segítő vonalas infrastruktúrák, kapcsolódó közlekedési útvonalak fejlesztésére. E fejlesztéseken keresztül növekszik az

üzleti infrastruktúrát igénybe vevő kkv-k száma, a gazdasági aktivitás, illetve a vállalkozások magasabb minőségű és szélesebb körű szolgáltatásokat vehetnek majd igénybe, így nő a versenyképességük. Ezáltal növekszik a foglalkoztatottság. Tervezett önkormányzati fejlesztések: Volt repülőtér területén ipari terület kialakítása; barnamezős iparterület kialakítása a volt laktanya területén Turizmusfejlesztés (TOP 1.2.) Az intézkedés célja a térségi szintű, turisztikai termékcsomagok és kisléptékű tematikus turisztikai fejlesztések támogatása, amelyekkel a megyei szintű turisztikai vonzerő elemekre épülő, koordinált fejlesztések valósíthatóak meg. Ennek keretében a helyi, térségi jelentőségű, turisztikai vonzerőt képező kulturális, épített, természeti örökség turisztikai hasznosítására, fejlesztésére nyílik lehetőség, a térség gazdaságának diverzifikációja, a helyi gazdaság élénkítése és a foglalkoztatás növekedése érdekében. Ennek eredményeképpen hosszabb időt tudnak eltölteni a turisták az adott területen, igényeik kiszolgálására pedig vállalkozások bevonásával szükséges turisztikai szolgáltatásokat nyújtani (magánvállalkozások turisztikai szolgáltatásai jelen intézkedésben nem támogathatók), amelyek munkahely-teremtéssel járulnak hozzá a térség fejlődéséhez. A turisztikai szolgáltatások iránti kereslet multiplikátor hatásán keresztül pedig tovagyűrűző hatásokat generál a helyi vagy térségi gazdaságban. Tervezett önkormányzati fejlesztések: Turizmusfejlesztés a Hadas városrészben; Volt Kis Templom fejlesztése Közlekedésfejlesztés (TOP 1.3., TOP 3.1.) TOP 1.1.:A munkanélküliek 50%-a kistelepülésen él, ahol a helyi elhelyezkedési lehetőségek mellett a munkaerő mobilitása is erősen korlátozott, ebben jelentős szerepe van a nehézkes közlekedési lehetőségeknek. A települések és térségek gazdasági fejlődésének, a befektetők vonzásának, a gazdasági és beszállítói kapcsolatoknak, valamint a munkavállalói mobilitásnak további feltétele, hogy rendelkezésre álljanak az ezt szolgáló térségi közlekedési kapcsolatok. A munkaerő mobilitás mellett az útfejlesztések a gazdasági övezetek, iparterületek feltárását, jobb elérhetőségét is biztosítják, amely a vállalkozások betelepüléséhez, működéséhez, közvetetten a foglalkoztatás növeléséhez vezet. TOP 3.1.:A települési, főképp városi közlekedési fejlesztések terén kiemelt jelentőséggel bír a környezetbarát közlekedési módok elterjesztése, a közösségi közlekedés térnyerését szolgáló beruházások (forgalmi pálya fejlesztése, pl. buszfordulók, buszsávok és megállók) megvalósítása, valamint a járási, települési kapcsolatok javítását célzó, új közösségi közlekedési viszonylatok kialakítása, a beavatkozásokhoz kapcsolódó buszbeszerzés. Fontos terület a módváltó rendszerek fejlesztése, köztük a P+R, B+R parkolók és csomópontok fejlesztése. Az intézkedés hangsúlyt helyez a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítására. A kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése terén lehetőség nyílik a helyi, helyközi, hivatás-forgalmi és egyéb célú kerékpárforgalmi létesítmények építésére és felújítására, a kerékpáros közlekedési infrastruktúra bővítésére, a műszakilag és forgalomtechnikailag nem megfelelő kerékpárforgalmi létesítmények, balesetveszélyes gócpontok korrekciójára. Jelentős fejlesztési célterület a kerékpáros közlekedés közösségi közlekedéshez való kapcsolódása, így a közlekedési csomópontokban meg kell valósítani a közösségi közlekedési beavatkozásnál is jelzett módváltó rendszerek kialakítását, illetve a közösségi kerékpáros rendszerek kiépítését. A beavatkozások során a kerékpáros közlekedési felületek akadálymentesítésére is kiemelt figyelmet kell fordítani. Tervezett önkormányzati fejlesztések:Repülőtérre vezető, volt katonai út (33111. számú Közút) teljes felújítása; Autóbusz állomás áthelyezése; Bogács-Mezőkövesd kerékpárút kiépítése; Mezőkövesd-Mezőnyárád-Bükkábrány-Harsány-Vatta településeket összekötő kerékpárút építés

Városfejlesztés (TOP 1.4., TOP 4.1., TOP 4.2.) TOP 1.4.: A gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.) valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítását és a szolgáltatások minőségének fejlesztését szolgáló intézkedés fő célja a kisgyermeket nevelők munkavállalásának támogatása, a családok segítése. Az intézkedés a 3 éves kor alatti gyermekek és a 3-6 éves gyerekek óvodai elhelyezését is támogatja. A TOP elsősorban az önkormányzati fejlesztésekre fókuszál, de a minél rugalmasabb és költséghatékonyabb szolgáltatások megvalósítása érdekében teret kíván adni az egyéb alternatív gyermekmegőrzési formáknak is (pl. családi napközik vagy óvodával integráltan működő bölcsődék) annak érdekében, hogy a helyi igényeken alapuló leghatékonyabb megoldást lehessen kialakítani az adott térségben, településen. TOP 4.1.: A prioritás kiemelt intézkedését képezi az egészségügyi terület. Az intézkedés lehetőséget nyújt egyrészt a helyi önkormányzatok egészségügyi alapellátási szolgáltatásának helyet adó épületek korszerűsítésére, felújítására, átalakítására, illetve indokolt esetben új létesítésére. Célja a szolgáltatások színvonalának és a munkafeltételek minőségének javítása korszerű infrastruktúra-fejlesztéssel és eszközbeszerzéssel, figyelembe véve a környezettudatos gondolkodásmódot, a környezetbarát technológiák és anyagok alkalmazását. Tervezett önkormányzati fejlesztések:Óvodafejlesztések (Egri úti, Móra F., és a Dohány úti Tagóvodák felújítása, tornaszoba, sószoba, orvosi szoba, udvar felújítása, óvodai eszközök beszerzése; László Károly úti Óvoda udvarának felújítása és óvodai eszközök beszerzése; Közintézmények (óvodák, szociális intézmények és iskolák) közös, 1500 adagos konyhájának kialakítása, konyhai eszközök beszerzése); Rendelőintézet lapostetős épületének fejlesztése, kialakítása; Környezetvédelmi és városképi fejlesztések (TOP 3.2., TOP 2.1.) TOP 3.2.:Az önkormányzati tulajdonú épületek, intézmények, infrastruktúra energiahatékonyság-központú rehabilitációja, az épületek hőszigetelésének javítása. Az önkormányzati tulajdonú épületek intézmények és infrastruktúra energetikai korszerűsítése, megújuló energiaforrások alkalmazása. TOP 2.1.:A beavatkozási terület fontos célkitűzése a népességmegtartáshoz való hozzájárulás. A cél elérése érdekében olyan projektek kaphatnak támogatást, melyek hozzájárulnak a városi közterületek környezettudatos, család- és klímabarát megújításához. Ilyen fejlesztések lehetnek például a családok és fiatalok szabadidő hasznos eltöltését segítő rekreációs övezetek, városi közösségi kertek, közösségi terek kialakítása. A beavatkozás keretében többnyire olyan települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések kapnak helyet, mint például a belterületi csapadékvíz elvezetése. Az intézkedés keretébenelsődlegesen a városfejlesztési beavatkozásokkal érintett területen nyílik lehetőség belterületi csapadékvíz elvezetésre, kis mértékben más településeken. Tervezett önkormányzati fejlesztések:Városi csapadékvíz elvezetés fejlesztése; Zöld Város kialakítása; Energetikai fejlesztés a Bárdos Lajos Tagiskolában; Napelemes rendszer kialakítása saját villamos energia igény kielégítése céljából az önkormányzat intézményeiben; Magántőke A városfejlesztés harmadik alapvető pillére a magántőke, amelynek bevonásával a legeredményesebben lehet munkahelyeket teremteni, s az önkormányzat saját bevételeit növelni. A befektetés-támogatási politika csak akkor lehet eredményes, ha:  a város teljes körű és korszerű infrastruktúrával rendelkezik,

 megfelelő a városmarketing,  a városban már jelen levő befektetőkkel kialakított jó kapcsolat révén élnünk kell a „kapcsolati tőke” kínálta lehetőségekkel,  az önkormányzati adópolitika is befolyásolja a befektetők döntését,  a rendezési terv folyamatos aktualizálása a befektetői igények, valamint a városfejlesztési elképzelések harmonizálásával. A gazdasági válság elmúltával valószínűsíthető a magánerős beruházások fokozatos megindulása a városban.

1.3.Célkitűzések, feladatok a következő 2014. – 2020. közötti időszakban Célunk, hogy a 2014-2019-es önkormányzati ciklus során Mezőkövesd megmaradjon a korábbi években megszokott fejlődési pályán. Mivel a hazai és unós pályázati lehetőségek iránya és lehetősége döntően a jövő kérdése, a koncepcióban foglalt célkitűzéseken túl a város – a lakosság igényeinek és az önkormányzat anyagi teherbírásának megfelelően – további fejlesztések megvalósítására is nyitott. Együttműködésre törekszünk térségünk megválasztott országgyűlési képviselőjével, a Kormánnyal annak érdekében, hogy a közös munka sikere az egész térség javát szolgálja. A város és környezetének folyamatos fejlesztése a vonzóbb, élhetőbb, esztétikusabb, környezet kialakítása érdekében. A céljaink elérése érdekében az alábbi fejlesztések kerültek meghatározásra. A fejlesztéseket elsősorban a TOP pályázati forrásokból kívánjuk megvalósítani. Azonban vannak olyan fejlesztési elképzeléseink, melyek az ágazati programokban elérhető támogatások forrásaiból támogathatóak. Ezeken kívül az esetleges hazai támogatási lehetőségek folyamatos figyelése, további előre nem tervezett fejlesztési lehetőséget biztosít a város számára (pl.: belterületi utak fejlesztése).

TOP forrásból tervezett fejlesztések: Projekt rövid leírása

TOP prioritás

Becsült bruttó költség

Év

Volt repülőtér területén ipari terület kialakítása

Iparterület infrastruktúrájának kiépítése, korszerűsítése, és a hozzá vezető út fejlesztése. Közművek kiépítése (4,5 km ivóvíz, 4 km szennyvíz, gázhálózat, villamos hálózat).

TOP 1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók

2 500 000 000 Ft

2015

Barnamezős iparterület kialakítása a volt laktanya területén

Iparterület infrastruktúrájának kiépítése, korszerűsítése, elérhetőségének javítása

TOP 1.1. Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók

500 000 000 Ft

2015

2 000 000000 Ft

2015

Projekt címe

Hadas infrastruktúrájának fejlesztése (1. projektelem) elektromos légvezeték földkábeles kialakítása, közműrekonstrukció, Turizmusfejlesztés a Hadas burkolatok építése városrészben Volt kis templom multifunkcionális kulturális központtá fejlesztése.

TOP 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

Repülőtérre vezető út felújítása

Az M3-as autópálya Mezőkövesdi lehajtójától a repülő térig vezető kb. 5 km hosszú, volt katonai út (33111. számú Közút) teljes felújítása.

TOP 1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés

500 000 000 Ft

2016

Óvoda felújítások

Egri úti, Móra F, és a Dohány úti Óvoda felújítása, /tornaszoba, sószoba, orvosi szoba, udvar felújítása, óvodai eszközök beszerzése/ László Károly úti Óvoda udvarának felújítása és óvodai eszközök beszerzése Közintézmények (óvodák, szociális intézmények és iskolák) közös, 1500 adagos konyhájának kialakítása, konyhai eszközök beszerzése

TOP 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

140 000 000 Ft

2015

TOP 2.1. Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés

200 000 000 Ft

2015

TOP 2.1. Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés

200 000 000 Ft

2015

TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

400 000 000 Ft

2015

Csapadékvíz elvezetés

Zöld város kialakítása

Autóbusz állomás

Városi csapadékvíz elvezető hálózat fejlesztése A projekt keretében a város több pontján olyan több generációs játszótér és fitness park létrehozását tervezzük, ahol a család minden tagja kikapcsolódhat és mozoghat. A kisebb gyerekek számára zárt és biztonságos játszóteret, a nagyobbak számára biciklis és gördeszkás gyakorló pályát, vagy szabadtéri fitness parkot kívánunk kialakítani. A kialakított park körül esetlegesen futópálya kialakítása is megvalósítható. A Mezőkövesdi buszpályaudvar jelenleg a város szívében helyezkedik el. Távol a vasúti megállótól. A projekt során a város központjából kivinnénk a buszpályaudvart a vasútállomáshoz, így megvalósul a két utazási forma összekapcsolása. Az új buszpályaudvar és a vasúti pályaudvar megújításával további kapcsolódó szolgáltató is beköltözhet, ezzel a pályaudvaroknak egy új funkciót adunk és a helyi gazdaságot is fellendítheti.

Bogács-Mezőkövesd kerékpárút

A két települést összekötő kerékpárút kiépítése

TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

300 000 000 Ft

2015

Közúti közösségi közlekedés

Mezőkövesd-Mezőnyárád-Bükkábrány-Harsány-Vatta településeket összekötő Kerékpárút építés

TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

540 000 000 Ft

2015

Energetika

Energetikai fejlesztés a Bárdos Lajos Tagiskolában. Napelemes rendszer kialakítása saját villamosenergia-igény kielégítése céljából az önkormányzat intézményeiben.

TOP 3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása

300 000 000 Ft

2015

Rendelőintézet lapostetős épületének fejlesztése, kialakítása

Gyula utcai orvosi rendelő új épület építése, háziorvos, fogorvos és iskolai egészségügyi ellátás kialakítása, rendelők eszközparkjának korszerűsítése. A Mezőkövesdi Rendelőintézet területén lévő lapostetős épület felújítását és átalakítását tervezzük. Az épület jelenlegi funkciója helyett 2 felnőtt háziorvosi, 1 gyerek házi orvosi és a védőnői rendelés kerül beköltöztetésre. A fejlesztés során az épület akadálymentesítése, energetikai korszerűsítése is megvalósul.

TOP 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

200 000 000 Ft

2015

Helyi foglalkoztatási paktum

Együttműködés munkaerőpiaci szervezetekkel, folyamatos tájékoztatás és képzés megszervezése. Lakhatási támogatás a munkába állóknak. Helyi termékek piacra jutásának segítése, arculatterv és weboldal készítése.

TOP 5.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával

1 000 000000 Ft

2016

Helyi közösségi programok támogatása

Helyi és térségi jelentőségű rendezvények, programok támogatása (pl.: Matyó Húsvét)

TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása

50 000 000 Ft

2016

Egyéb forrásból tervezett fejlesztések:  A Zsóry fürdő szomszédságában lévő arborétum fejlesztését tervezzük pihentető tó kialakításával és aktív pihenést biztosító sétaútvonalak megépítésével. A területen kialakításra került egy szabadtéri színpad. A fejlesztés során kiváltásra került a fürdő bejárata előtti parkoló, ahol szökőkút és pihenőpark kerül kialakításra összekapcsolva az arborétum területét a fürdővel, hogy a terület komplexen egybefüggő képet adjon az ideérkező vendégek részére. (GINOP)  Bárdos Lajos Tagiskola fejlesztése (EFOP)  Hór patak árvízvédelmi összekötése a Kánya patakkal (KEHOP)  Idősek otthona épületének építése vagy felújítása (EFOP)  Gimnázium rekonstrukció 2. ütem (EFOP)  Viziközmű rekonstrukció (KEHOP)  Belterületi utak burkolatainak felújítása (Hazai)  TAO források felhasználása Források, lehetséges támogatásintenzitások meghatározása A TOP forrásokból megvalósítani tervezett fejlesztések várhatóan 100%-os támogatás intenzitásúak lesznek, azaz az önkormányzatnak nem szükséges önerőt biztosítania a fejlesztések megvalósítására. Ez alól kivételt jelent a TOP 1.1. prioritás, ahol költséghaszon elemzés segítségével kerül meghatározásra a támogatás intenzitása. Ezen prioritás esetében számolnunk kell önerő biztosításával. A GINOP források felhasználásánál várhatóan 50-70%-os támogatási intenzitás lesz elérhető a tervezett fejlesztésekhez, azaz 30-50%-os mértékű önerő biztosítása lesz szükséges ezen fejlesztési elképzelések megvalósításához. A hazai források támogatás tartalma előre nem ismert. Feladatok meghatározása  A jelenleg folyamatban lévő Integrált kidolgozásának befejezése és elfogadása

Településfejlesztési

Stratégia

(ITS)

 A településszerkezeti terv, valamint Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv folyamatos aktualizálása  Folyamatos kapcsolattartás a Megyei Önkormányzattal  Tervezett fejlesztési elképzelések előkészítése (tervezés, tanulmányok készítése, engedélyek megszerzése, stb.)  Lehetséges uniós pályázati lehetőségek folyamatos figyelése  Egyéb források felkutatása  Folyamatban lévő fejlesztések befejezése  Megvalósult fejlesztések fenntartása  További fejlesztési lehetőségek keresése (Svájci, Norvég, Interreg támogatások)

2. Munkahelyteremtés és gazdaságfejlesztés 2.1

Jelenlegi helyzet

Egy város gazdasági helyzetét jelentősen befolyásolja a helyben működő vállalkozások teljesítménye és eredményessége. A magánberuházások által javul a helyi munkaerőpiac helyzete, és növekedtek a helyi adóbevételek. Mezőkövesd centrális elhelyezkedésének köszönhetően rendkívüli adottságokkal rendelkezik. A városban található továbbá Közép-Európa egyik legnagyobb volt szovjet katonai repülőtere ipari és logisztikai beruházások megvalósításához is lehetőséget nyújt. A város előnyei a kiváló megközelíthetőség, közvetlen autópálya kapcsolat (M3 – Budapest 1 óra alatt elérhető), jól kiépített infrastruktúra, két megyeszékhely, Miskolc és Eger közelsége. Mezőkövesd vezetése vállalkozó- és befektetőbarát, kedvezményes feltételekkel igyekszik a városban tartani, illetve ide vonzani a cégeket. A városban számos iparterület és egy ipari park várja a betelepülni vágyó vállalkozásokat. A Mezőkövesdi Ipari Park mindössze 2 kilométerre található az M3-as autópálya mezőkövesdi lehajtójától, a területtől pár száz méterre húzódik a BudapestMiskolc vasúti fővonal, illetve a mezőkövesdi pályaudvar. Az ipari park üzemeltetője Mezőkövesd Város Önkormányzata. Kihasználtsága:  Hasznosítható terület: 33,3 ha  Betelepített terület: 30,3 ha  Hasznosítható szabad terület: 3 ha Betelepült vállalkozások  Matyó Agrártermelő Zrt.  Szőlő 2000 Kft.  Agrár-COOP Kft.  LEAX Hungary Zrt. A parkban működő vállalkozások összesen 308 főt foglalkoztatnak Mezőkövesden jelenleg 1127 db regisztrált vállalkozás működik, ebből 679 db egyéni vállalkozás és 448 db társas vállalkozás. A város gazdaságára az ipar-építőipar túlsúlya jellemző, melyek arányukban meghaladják az országos arányt. A városban nagy hagyománya van a gépgyártásnak és a fémfeldolgozásnak, s az 1990-es évek elejétől a korábbi gépgyártási kultúrára épülve megerősödött a fémfeldolgozás, autóalkatrészek gyártása. A helyi vállalkozások elsősorban beszállítóként állnak kapcsolatban a megtelepült külföldi vállalatokkal. Az ipari termelés súlyát a város gazdasági életében nagyon jól példázza, hogy a 10 legjelentősebb iparűzési adót fizető cég legjelentősebb része ipari tevékenységet folytat. A város mezőgazdasági területének kiterjedése kb. 8000 ha, amit átlagosan jó termőhelyi adottságok jellemeznek. A városban régi hagyománya van a helyi élelmiszeripari és könnyűipari termékek előállításának, a matyó népművészet 2012-től az

UNESCO szellemi világörökségének része. Emellett a kereskedelem, vendéglátás területén is számos vállalkozás indult, ez az ágazat is sok embert foglalkoztat, hiszen a város nevezetességeire, leginkább a matyó kultúrára és a gyógyvízre építve számos vendéglátó-és szálláshelyet hoztak létre.

A vállalkozások fejlődését mutatja, hogy 2007-2013 között az UMFT/USZT pályázati forrásokból 33 vállalkozás részesült támogatásban, melynek eredményeként közel 5 milliárd forint értékű beruházás valósulhatott meg a városban. A támogatott projektek célja elsősorban a vállalkozások telephelyének fejlesztése, bővítése, technológiai fejlesztés, valamint kutatás-fejlesztés és innováció.

2.2

Célkitűzések

A város hosszú távú célja lakosai számára megfelelő számú és minőségű munkahely megteremtése, ezáltal kedvező munkaerő-piaci helyzet kialakítása, mely hozzájárul az életkörülmények minőségi javulásához. Ehhez elengedhetetlen a turizmus, mint húzóágazat és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, valamint az idegenforgalmi kínálat bővítése a gazdasági versenyképesség további fokozása érdekében. A gazdaság diverzifikációja érdekében szükséges a mezőgazdasági termelés fejlesztése, helyi termékek kialakítása és piacra jutásának elősegítése. Indokolt egy járási szintű foglalkoztatási paktum megszervezése együttműködve munkaerő-piaci szervezetekkel, folyamatos tájékoztatás és képzés megszervezése annak érdekében, hogy a szükséges szakképzett munkaerő rendelkezésre álljon a vállalkozások számára. A városvezetés arra törekszik, hogy a térségi jelentőségű vállalkozásokat minél eredményesebben bekapcsolja a fejlesztésekbe, kooperációkat, beszállítói kapcsolatokat alakítson ki. Kiemelt cél, hogy a logisztikai beruházásokhoz szükséges alapinfrastruktúrát megteremtse, illetve autóipari háttéripart megerősítse. Az új munkahelyek létrejöttét elsősorban a helyi kis- és közepes vállalkozások fejlődésének elősegítésével kívánjuk szolgálni, a vállalkozásbarát adópolitika segítségével, az iparűzési adó kedvező szinten tartásával, az önkormányzati megrendeléseknél a nyílt és tisztességes verseny biztosításával, a helyi vállalkozásoktól való ajánlatkérésekkel. A munkahelyteremtés másik lényeges módja a járási központi funkció betöltéséhez szükséges intézmények befogadása. Ezek az intézmények közvetlenül és közvetve is munkahelyteremtő hatással bírnak, hiszen a szolgáltatásaikat igénybe vevők a város többi szolgáltatását is használják.

2.3

Feladatok

 Volt repülőtér területén ipari terület kialakítása, térségi logisztikai központ infrastruktúrájának megteremtése  Barnamezős iparterület kialakítása a volt laktanya területén  Turizmus fejlesztés a Hadas városrészben,  Kulturális, sport és szabadidős programkínálat bővítése, turisztikai programcsomagok kialakítása.  Turisztikai marketing kommunikáció erősítése.  Jellegzetes helyi termékek értékesítésének elősegítése a turisták részére.  Vállalkozások támogatási rendszerének kialakítása, gyors és pontos ügyintézés a hatósági eljárások során.  Intenzív kapcsolat az önkormányzat, a munkaügyi központ és foglalkoztatók között.  Átképzés, továbbképzés minőségének javítása, élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtése.

 Foglalkoztatási programok bővítése, közfoglalkoztatás hatékonyabbá tétele, közmunka program továbbvitele.  Ösztöndíjak létrehozása a fiatalok helyben tartása érdekében.

3. Befektetések támogatása 3.1

Jelenlegi helyzet

Egy város gazdaságának fejlődési irányát alapvetően meghatározzák az újonnan megjelenő és letelepülő vállalkozások. A vállalkozói befektetések vonzása érdekében javítani szükséges Mezőkövesd külső és belső adottságain, feltételein. Mezőkövesd esetében a külső feltételek adottak. Kedvező térszerkezeti pozíciója Mind közúton (M3 autópálya), mind vasúton egyszerűen elérhető a kistérség gazdasági, kereskedelmi, kulturális és turisztikai központja. Mezőkövesd a belső feltételek megteremtésével tudja vonzóbbá tenni magát a befektetők számára. Ez egyrészt a megfelelő infrastrukturális feltételek és szükséges munkaerő biztosítását, másrészt az értékesíthető ingatlanok ismertetését, kínálatát jelenti. A befektetők Mezőkövesdre csábításának egyik legfontosabb várospolitikai eszköze a városmarketing, mely egységes arculat, imázs formájában jeleníti meg, pozícionálja és kommunikálja a várost. Az imázs alakítása szempontjából rendkívül fontosak azok a kommunikációs eszközök, ahol a város megismerhető. Ilyen csatorna Mezőkövesdi Újság és a Mezőkövesdi Televízió, valamint mind a lakosság, mind a Mezőkövesd iránt érdeklődők számára hasznos információkat tartalmazó megújult városi honlap (www.mezokovesd.hu).

3.2

Célkitűzések

A város jövőjét, fejlesztési lehetőségeit döntően meghatározza a településen működő vállalkozások eredményessége. Fontosnak tartjuk, hogy továbbra is szoros kapcsolatot alakítsunk ki az itt székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetekkel, másrészt a célunk befektetési vágy ösztönzése. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával kialakult hatékony együttműködést, rendszeres információ és tapasztalatcserét folytatni kell annak érdekében, hogy a városban működő vállalkozások mindig naprakészek legyenek mind az önkormányzati, mind az országos szabályozók változását, illetve a pályázati feltételeket és lehetőségeket illetően. Az önkormányzat arra törekszik, hogy a városi beruházások megvalósításakor a törvényi lehetőségeket tiszteletben tartva lehetőleg helyi vállalkozóknak biztosítson munkalehetőséget. Mezőkövesd Város Önkormányzatának célja, hogy hatékony befektetés ösztönzési politikája révén újonnan letelepülő vállalkozások jelenjenek meg, ezáltal növekedjen a városban ténylegesen működő vállalkozások száma, mellyel javul a város gazdasági versenyképessége. A befektetés-támogatási politika része a rendezési terv folyamatos aktualizálása a befektetői igények, valamint a városfejlesztési elképzelések harmonizálása. Mezőkövesd következő évtizedes fejlődését alapvetően meghatározza az idegenforgalom, a Zsóry fürdő gyógyhely terület és az abban rejlő lehetőségek kihasználása. A városmarketing további javítását megújult turisztikai kiadványokkal, ezekhez arculatában is igazodó, áttekinthető, informatív városi honlap működtetésével kívánjuk elérni.

A városvezetés olyan befektetéseket kíván támogatni, engedélyezni, idevonzani, amelyek munkahelyeket teremtenek, növelik az adóbevételeket és az egyéb bevételeket, de nem veszélyeztetik az itt élők egészségét és a természeti környezetet.

3.3

Feladatok

 Új, kulturális, természeti és idegenforgalmi értékeinket bemutató városkép kidolgozása, az idegenforgalomban érintett valamennyi szervezet, vállalkozás összehangolt tevékenységével.  Mezőkövesd turisztikai jellegével összeférő befektetők vonzása, valamint a turisztikai funkció erősítése érdekében élelmiszert- és más helyi terméket feldolgozó befektetők csábítása  Mezőkövesd és térsége (mint ipari befektetések célpontja) közötti közösségi közlekedés fejlesztése  Befektetői kiajánlások készítése konkrét, kiemelt befektetési lehetőségekről.  Vagyongazdálkodás szempontjából értékesíthető, vagy bérbe adható ingatlanok folyamatos nyilvántartása, ebből származó bevételek maximalizálása  Kommunikációs eszközök fejlesztése  A befektetési ügyekben egyedi döntéseket kell hozni, a döntéseket pedig konkrét megállapodásban vagy a településrendezési tervben kell rögzíteni.

4. Közszolgáltatások, hatósági díjak 4.1

Jelenlegi helyzet

Mezőkövesd város közszolgáltatásokkal való ellátottsága kedvező. A szolgáltatásokat állami vagy önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok, illetve költségvetési szervek biztosítják. A nyújtott szolgáltatások minősége jó. Az elmúlt évek fejlesztései ellenére a közszolgáltatást nyújtó egyes intézmények műszaki állapota azonban nem megfelelő. Az állami vagy önkormányzati gazdasági társaságok által nyújtott szolgáltatások esetében az önkormányzat törekszik arra, hogy magas minőségű szolgáltatásokat biztosítson a településen élőknek, alacsony költségek mellett. A települési önkormányzati közszolgáltatásokat az állami vagy önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság (ÉRV Zrt., Mezőkövesdi VG Zrt.), illetve költségvetési szervek (nevelési, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények, valamint a polgármesteri hivatal) és az egyház nyújtják. A Mezőkövesdi VG Zrt. feladatai közé a fürdőüzemeltetés, fürdőfejlesztés, hulladékkezelés és szállítás, temetkezési szolgáltatások, parkfenntartás, út-, járdatisztítás, kéményseprő-ipari szolgáltatás, parkoló üzemeltetés, gyepmesteri szolgáltatás, állati hulladékkezelés, piac- és városüzemeltetés, helyi járat szervezése, egyéb városüzemeltetési feladatok tartoznak. A település közüzemi szolgáltatásokkal való ellátottsága országos és regionális összehasonlításban is kedvező. A közüzemi ivóvízvezeték hossza 134,1 km, ennek kiépítésével együtt az ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 97%, mely jelenleg 7246 lakást érint. A szolgáltatott víz mennyisége 658.000 m3, amelyből a lakosság fogyasztása 494.000 m3 évente. Az egy lakosra jutó vízfelhasználás 28 m3/év. Az ivóvizet az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Rt. biztosítja karsztvízből. A vizet a sályi és kácsi kutakból nyerik, az Andornak-völgyi középmélységű kutakból biztosítják a tartalék víz-készletet. A szennyvízhálózatot csakúgy, mint a vízhálózatot az ÉRV Zrt. tartja fenn. Ők végzik a szennyvíz gyűjtését, kezelését, tisztítását. 2014. márciusában befejeződött a KEOP-1.2.0 pályázati konstrukció keretében a szennyvízberuházás 3. üteme, melyben 1 982 592 733 Ft összköltséggel, 29,3 km A

gerincvezeték valósult meg. Rákötött ingatlanok száma: 2165, ezáltal a településen a szennyvíz elvezetés 100%-ban megvalósult, a lakások közel 100%-a bekötésre került. A közüzemi szennyvízhálózat hossza összesen 110 km. A KEOP-1.2.0 pályázatnak köszönhetően a lakások 94%-a (7385 lakás) van közcsatorna-hálózatba kapcsolva. A város területén összesen 99 km hosszú úthálózat épült ki, amelynek 92%-a burkolt út és az összterülete 390.000 m2. Részben a sajátos városépítészet miatt (korábban a főútra koncentrálódtak a kereskedelmi egységek, a környező utcák pedig teljesen beépítettek), részben az egykor a városközponton keresztül áthaladó 3. számú főút forgalmának városon kívülre helyezésével tehermentesíteni lehetett a Mátyás király utcát, ezzel az útfelületen kialakított sáv korlátozott használatával – csak 11 es 13 óra között ingyenesen – lehetővé teszik a parkolást, elősegítve ezzel a lakosság ügyintézési lehetőségét. 1997-től a helyi járatú autóbusz-közlekedés üzemeltetését a Városgazdálkodási Zrt. végzi. 17 buszjárat összeköti a város különböző részeit és benne a Zsóry területet. A jelenlegi csapadékvíz elvezetés összefoglaló értékeléseként általánosságban megállapítható, hogy Mezőkövesden a város épített környezetében a csapadékvíz elvezető rendszerének kialakítása hiányos, a csapadékvíz elvezető rendszerrel rendelkező területeken is a vízelvezetés többnyire nem megfelelően működik, – többek között utóbbi évek egyre szélsőségesebb meteorológiai viszonyai miatt is-, gyakoriak az elöntések, sok és növekvő a tartósan vízállásos terület. A közszolgáltatások hatósági díjait az alábbi alapelvek figyelembevételével alakítja ki:  a lakosság fizetőképessége  a nyújtsanak fedezetet a közszolgáltatás fenntartásához kapcsolódó költségekhez  kiegészítő szolgáltatások biztosításával az érintett gazdasági társaságok számára lehetővé váljon a kiegyensúlyozott pénzügyi működés;  a városban fizető parkoló rendszer működik, ezáltal a városba érkezők is kiveszik a részüket a közszolgáltatások biztosításának költségeiből A humán közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását a város tudatos és átgondolt módon tervezi és valósítja meg. Az intézmények infrastrukturális állapota változó, többségük felújítása időszerűvé vált. Az egyes szolgáltatást igénybevevők létszámát nagyban befolyásolja Mezőkövesd lakosságának számbeli változása és korösszetétele. A lakosságszám az odavándorlások ellenére csökkenő tendenciát mutat, ezzel párhuzamosan öregedő korszerkezet jellemző, azaz a fiatalok arányának csökkenésével nő az idősebb korosztály aránya.  Élve születés ezer lakosra: 8,5 fő (KSH)  Halálozás ezer lakosra: 15,6 fő (KSH)  Természetes szaporodás, illetve fogyás ezer lakosra: -7 fő (KSH)  Belföldi vándorlási különbözet ezer lakosra: 2 fő (KSH)

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei korfájának vizsgálata alapján látható, hogy az elmúlt pár évben a születések száma, ha minimálisan is, de növekszik. Az óvodai ellátást Mezőkövesden egységesített intézményként 2003-tól a Városi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde látja el. Az intézményhez 4 db óvoda és 1 db bölcsőde tartozik. 3 óvoda energetikai korszerűsítése pályázati támogatásból megvalósult 2015. évben, azonban az épületek belső felújítására és kapacitásbővítésre további pályázati lehetőségek felkutatása szükséges. Tagintézményei:  Városi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde, László Károly úti székhely (5 csoport, 100 férő-hely)  Egri úti Tagóvoda (6 csoport, 150 férőhely)  Dohány utcai Tagóvoda (5 csoport, 125 férőhely)  Móra Ferenc utcai Tagóvoda (5 csoport, 110 férőhely)  Deák Ferenc utcai Bölcsőde (9 csoport, 100 férőhely) Az óvoda hivatalos statisztikai adatai: Mutatók - MEZŐKÖVESD

Idősz ak

2014.

Óvodába Óvodába Óvodai Óvodai beírt beírt Óvodai férőhely férőhely gyermek gyermek gyermekcsopo ek ek ek ek rtok száma száma száma száma száma (db) (fő) (fő) (fő) (fő)

485

428

485

428

21

 Óvodás gyermekek száma ezer lakosra: 25,8 fő

Óvodapedagóg usok száma (fő)

47

Hátrány Óvodába os beírt helyzetű leány óvodás gyermek gyermek ek ek száma száma (fő) (fő) 2H:28 220 3H:26

 Száz óvodai férőhelyre jutó beírt gyerek száma: 88 fő Általános iskolai oktatást a 2012. évi CLXXXVIII. törvényi változások alapvetően átformálták. A törvényi változásoknak megfelelően 2013.01.01-től a város alapfokú oktatási intézményei beolvadtak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba (KLIK). Ezáltal a Mezőkövesdi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény– Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, mely 3 tagiskolát is magában foglal, az iskolák fenntartását állami kézbe adta. A Mezőkövesden működő Szent István Katolikus Általános Iskola az Egri Főegyházmegye fenntartásában működik. Tagiskolái Mezőkövesden:  Mezőkövesdi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (székhely)    

Mező Ferenc Tagiskola Bárdos Lajos Tagiskola Szent Imre Tagiskola Alapfokú Művészeti Iskola Mutatók - Mezőkövesd

Időszak

Általános iskolai feladatell átási helyek száma (db)

Általános iskolai osztályterm ek száma (db)

2014. évi oktatási statisztikai adatok

5

85

Általános Általános iskolai iskolai osztályok tanulók száma a száma a nappali nappali oktatásba oktatásba n (db) n (fő)

65

1274

Általános iskolai főállású pedagógus ok száma (fő)

145

Hátrányo s Számítógépp helyzetű el ellátott általános általános iskolai iskolai tanulók feladatellátá száma a si helyek nappali száma (db) oktatásba n (fő) 2H 70 3H 252

5

Középfokú oktatás is biztosított Mezőkövesden 2 intézményben. Ezen intézményekben nem csak a város lakossága, hanem a környező településen élők számára is elegendő középfokú oktatás zajlik. Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Ellátott feladatok: 4 évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás, 6 évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás, szakközépiskolai nevelés-oktatás (közismereti képzés), szakközépiskolai nevelés-oktatás (szakképzés). Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola Az iskola képzési szerkezete: szakközépiskolai képzés három szakmacsoportban (gépészet, informatika, kereskedelem-marketing); szakiskolai képzés (bútorasztalos, gépi forgácsoló, géplakatos, élelmiszer- és vegyi áru eladó, mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító, női szabó, központi fűtés- és csőhálózat szerelő, villanyszerelő kőműves). Az érettségire épülő szakképzés is egyre népszerűbb, itt 3 szakmát sajátíthatnak el a tanulók. (autószerelő /gépjárművillamosság-szerelő/, kereskedő, gazdasági informatikus). Akkreditált felnőttképzési intézményként az iskola különböző OKJ-s tanfolyamokat is szervez. Az iskola az Egri Főegyházmegye fenntartásában működik. A városban a szociális ellátás szervezése a Mezőkövesdi Kistérségi Szociális- és Gyermekjóléti Szolgálat feladata. Alaptevékenységi körében az alábbi feladatokat látja el:     

Családsegítő szolgálat Gyermekjóléti szolgálat Idősek Otthona Idősek Klubja Idősek Gondozóháza

Házi segítségnyújtás Fogyatékkal élők ellátása Szociális étkeztetés Hajléktalan ellátás Közösségi pszichiátriai ellátás

    

Mutatók - Mezőkövesd

Idős zak

2010. év 2011. év 2012. év 2013. év

Tartós bentlakás os és átmeneti elhelyezé st nyújtó intézmén yeinek gondozott ak száma (fő)

Fogyaté kosok nappali ellátásá ban részesül ők száma (fő)

Pszichi átriai betege k nappali ellátásá ban részesü lők száma (fő)

Szenvedély betegek nappali ellátásában részesülők száma (fő)

Hajléktala nok nappali ellátásába n foglalkozt atottak száma (fő)

Családs egítő szolgála tok száma (db)

Időskor úak otthona iban ellátott ak száma (fő)

Szociális étkeztet ésben részesül ők száma (fő)

Házi segítségnyú jtásban részesülők száma (fő)

Idősek nappali ellátás ában részes ülők száma (fő)

146443

75054

37905

88228

6116

2131

2010

451

714

48675

155091

87941

37066

88886

6802

2636

2472

482

704

49191

165382

125281

36666

90100

7125

2590

2962

550

654

49478

170136

131791

36654

91001

7353

2877

3015

517

630

49941

Az egészségügyi ellátó rendszer viszonylag fejlett: Az egészségügyi alapellátásban jelenleg 7 területi ellátással rendelkező felnőtt háziorvos és 2 területi ellátási kötelezettség nélkül dolgozó háziorvos, valamint 3 területi ellátással rendelkező gyermek háziorvos dolgozik. A városban hat vegyes körzeti, egy iskola-egészségügyi és egy ifjúsági feladatot ellátó védőnő dolgozik. A szakorvosi ellátás nem tartozik a szorosan vett alapellátási feladatokhoz, ez az önkormányzat által elvállalt lakossági szolgáltatás. Ez a város saját lakosságán túl biztosítja a vonzáskörzetébe tartozó mintegy 50 ezer fő ellátását is. A szakorvosi feladatok ellátása a Mezőkövesdi Rendelőintézetben történik. A rendelőintézet jelenleg felújítás alatt áll pályázati forrásból, melynek köszönhetően az ellátott lakosság egy modernebb, minden igényt kielégítő környezettel találkozhat a szakrendelések felkeresésekor. A felújítást követően egy gazdaságosabb és fenntarthatóbb épület kerül átadásra, mely az üzemeltető önkormányzat pénzügyi terheit is csökkenti.

4.2

Célkitűzések

A város célja az általa nyújtott közszolgáltatások hatékony megvalósítása, a szolgáltatások színvonalának emelése, hozzáférhetőség biztosítása és az igénybevevők körének bővítése érdekében úgy, hogy a hatósági árak meghatározásakor kiemelt figyelmet fordítanak a fogyasztók fizetőképességére.

4.3 

Feladatok

A felszíni, csapadékvizek elvezetésének rendezésére olyan csapadékvíz elvezetési hálózat, hálózati rendszer kialakítása szükséges, amely összefüggő, egységes rendszerben, tartósan oldja meg a város problémáit.



Közszolgáltatást nyújtó intézmények külső-belső felújítása, energetikai korszerűsítése, eszközbeszerzések, akadálymentesítés elvégzése, szakemberek folyamatos képzése, továbbképzése.



Hazai és Európai Uniós pályázatok folyamatos figyelemmel kísérése, elérhető támogatások lehívása.



Járási együttműködés közszolgáltatások területén.



A hatósági árak rendszeres felülvizsgálata a pénzügyi és gazdasági helyzet, valamint a meghatározó piaci folyamatok figyelembevételével.

szélesítése

a

fejlesztések

és

5. Épített környezet és ingatlangazdálkodás 5.1

Jelenlegi helyzet

Mezőkövesd elhelyezkedése és főbb építészeti elemei: Mezőkövesd arculatában, szerkezetében és építészetében a mezőgazdasági, a fejlett ipari, valamint a kulturális-turisztikai jegyek egyaránt tükröződnek. A Bükk hegység és az Alföld találkozásánál fekvő matyó főváros, legérdekesebb része a Hadas nevű városrész, mely népi műemlékházaival, szabálytalanul kanyargó kis utcáival maga a megtestesült matyó világ. Építészeti elemek:  Hadas városrész  Szent László Gimnázium és Közgazdasái Szakközépiskola épülete,  Mária és a szentek barokk szobor-csoport,  Kavicsos-tó és Szabadidőpark  Gépmúzeum  horgásztó a bogácsi út mellett  Kisjankó Bori Emlékház  Zsóry fürdő  stb. Lakásgazdálkodás: Mezőkövesd Város Önkormányzata jelenleg 50 db bérlakással rendelkezik, ezekből 23 db társasházban, 1 db szövetkezeti házban, 16 db önkormányzati tulajdonú társasházban található. Ezen felül pedig 10 db kertes házzal rendelkezik az Önkormányzat. Ezekből összkomfortos 29 db, komfortos 17 db, 1 félkomfortos, és 3 db pedig komfort nélküli. A lakások legnagyobb része a város frekventáltabb részén található, néhány darab (főleg a fél-, illetve komfort nélküliek pedig a város külső részein. Díjszabás 2014. évben: 

összkomfortos: 550 Ft/m2



komfortos: 393 Ft/m2



félkomfortos: 209 Ft/m2



komfort nélküli:111 Ft/m2

Az önkormányzat tulajdonában álló 2004-ben épült társasházban található 16 db lakás műszaki állapota jó, a többi lakás felújítandó, illetve korszerűsítendő. Lakásépítés: Az Önkormányzat 2004-ben állami támogatással építette a 16 lakások társasházát, Mezőkövesden frekventált, közkedvelt kertvárosi részén. Jelenleg nincs tervben új lakások építése. Belterületi építési telkek, területek: LK/2.1 övezetbe tartozó önkormányzati ingatlanok: (10 db) 

1 ha 2947 m2



544 m2



642 m2



463 m2



484 m2



896 m2



896 m2



896 m2



896 m2



1010 m2

Lke/3.3 lakóövezetbe tartozó önkormányzati ingatlan: (1 db) 

8000 m2

VT5.1. azaz település központi vegyes terület elsősorban idegenforgalmi létesítmények elhelyezésére szolgáló terület: (1db) 

1893 m2

Önkormányzati lakáspiac tendencia Az önkormányzati tulajdonú bérlakásokra nagy igény van Mezőkövesden az elmúlt években. A 16 lakásos társasházban található jó műszaki állapotban lévő költségelven kiadható lakások mindegyike bérbe van adva. Üresedés esetén azonnal bérbe tudja adni az Önkormányzat ezeket a lakásokat, sőt jellemző, hogy egy lakásra több pályázat is érkezik. Főleg fiatal párok, kisgyerekes családok veszik bérbe ezeket a lakásokat, általában 5 évre. A szociális bérlakásokra jelentős a kereslet, még az alacsony komfort fokozatú lakások is kelendőek. Gyakran keresik fel a Hivatalt olyanok, akik kilakoltatás előtt állnak, és olcsó bérleti díjú lakást szeretnének. Szükséglakása az Önkormányzatnak nincsen, de nagy lenne rá az igény. Sokan próbálnak segítséget kérni lakhatásuk rendezése érdekében az önkormányzattól. Elmondásuk szerint jó helyen lévő, megfizethető, rendes lakókörnyezetben lévő bérlakást találni nagyon nehéz Mezőkövesden.

5.2

Célkitűzések

1) Az önkormányzati vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.

2) A vagyongazdálkodás feladata az önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá a feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése. 3) Az önkormányzati vagyonfejlesztés céljait a Képviselő-testület döntései és az éves költségvetési rendelet határozza meg. 4) Az önkormányzati vagyon hasznosításának alternatívái: 5) a) A feladat ellátásához nem szükséges vagyon értékesítése: a rendelkezésre álló szabad vagyon értékesítését forgalmi értékbecsléssel megalapozva, nyilvános pályázati kiírás alapján, a vagyonrendelet előírásai szerint, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján kell lefolytatni. 6) b) Használatba-adás, bérbeadás: A lakás és nem lakáscélú helyiségek hasznosítása elsősorban bérleti szerződés keretében tehető meg. A bérlet útján nem hasznosított ingatlan esetében törekedni kell arra, hogy minél rövidebb ideig legyen kihasználatlan állapotban, ezért folyamatos pályáztatás szükséges. A bérleti díjakat a piaci viszonyoknak megfelelően kell megállapítani. Törekedni kell arra, hogy a bérleti díjak, lakbérek fedezetet nyújtsanak az ingatlan karbantartására, felújítására és az üzemeltetési költségekre. 7) A vagyonhasznosítás bevételeit minél nagyobb vagyontárgyak megóvására, felújítására kell fordítani.

arányban

a

megmaradó

Épített környezetre vonatkozó célkitűzés: Mezőkövesd Város célja az épített környezeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal kapcsolatban – a helyi adottságok figyelembevételével – a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.

5.3

Feladatok

Feladatként jelenik meg, hogy Mezőkövesd város területén további ipari, idegenforgalmi, kulturális, munkahelyteremtő beruházások valósuljanak meg. Törekedni kell arra, hogy a megvalósuló beruházásokat elsődlegesen pályázati forrásból tudja biztosítani az Önkormányzat. Tervezett építészeti fejlesztések:  Hadas infrastruktúrájának fejlesztése (1. projektelem) elektromos légvezeték földkábeles kialakítása, közmű rekonstrukció, burkolatok építése  Volt kis templom multifunkcionális kulturális központtá fejlesztése  Volt repülőtér területén ipari terület kialakítása  A város több pontján olyan több generációs játszótér és fitness park létrehozását tervezzük, ahol a család minden tagja kikapcsolódhat és mozoghat. A kisebb gyerekek számára zárt és biztonságos játszóteret, a nagyobbak számára biciklis és gördeszkás gyakorló pályát, vagy szabadtéri fitness parkot kívánunk kialakítani. A kialakított park körül esetlegesen futópálya kialakítása is megvalósítható.  Zsóry gyógyhely fejlesztése: séta- és pihenőpark kialakítása

6. Városüzemeltetés, gazdálkodás, pénzügyi helyzet 6.1

Jelenlegi helyzet

Az önkormányzat feladat-és hatáskörére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak. Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 24/2013. (X.31.) önkormányzati rendelete alapján működik. Mezőkövesd Város Önkormányzata jogi személy. Adatai: Hivatalos megnevezése: Mezőkövesd Város Önkormányzata Székhelye: 3400 Mezőkövesd, Mátyás Király út 112. A város képviselő-testületének hivatalos elnevezése: Mezőkövesd Város Képviselőtestülete (továbbiakban: képviselő-testület) A képviselő-testület hivatalának neve: Mezőkövesdi Közös Önkormányzati Hivatal Az önkormányzat azonosító adatai:  törzsszám: 726478  adószám:15726470-2-05  KSH statisztikai számjel: 15726470-8411-321-05 A képviselő-testület tagjai a megválasztott képviselők és a megválasztott polgármester. A képviselő-testület tagjainak száma 12 fő. A képviselő ellátására – megbízatása testület által

testület munkáját bizottságok segítik, bizonyos önkormányzati feladatok állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választ. Az ideiglenes bizottság feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselőtörténő elfogadásáig tart.

A képviselő-testület állandó bizottságai:  Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság 9 fő  Ügyrendi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottság 9 fő A bizottságok az önkormányzat előkészítő, véleményező javaslattevő, szervező és ellenőrző, a képviselő-testület által átruházott hatáskör esetén ügydöntő szervei. Közös Önkormányzati Hivatal a hatékony működése érdekében az alábbi irodákra tagolódik:  Szervezési Iroda  Kincstári Iroda  Adócsoport  Hatósági és Szociális Iroda  Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda  Kistérségi Csoport Az ügyfél központúság érdekében a Közös Önkormányzati Hivatal nyitvatartása során figyelembe veszi a lakosság szabadidejét is ezért csütörtökön meghosszabbított nyitva tartással várja a lakosságot. Ügyfélfogadási rend:  Hétfő 8.00-12.00  Szerda 8.00-12.00  Csütörtök 8.00-18.00 Mezőkövesd Város Önkormányzatának gazdasági szervezetei, illetve azokban foglalt tulajdoni hányad bemutatása:



Városgazdálkodási Zrt. 100 % Az Önkormányzat 100%-os tulajdonát képező Városgazdálkodási Zártkörűen működő Részvénytársaság (VG Zrt) az Önkormányzattal kötött szerződés alapján az alábbi városüzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat látja el: - a településüzemeltetéssel, - fürdőüzemeltetéssel, - alvállalkozóként a városi ivóvíz és szennyvízszolgáltatással kapcsolatos feladatokat.



Mezőkövesdi Média Non-profit Kft. 100 % Mezőkövesd Város Önkormányzata 20/2006. ÖK határozatában hozta létre a Mezőkövesdi Média Közhasznú Társaságot. A Kht. a törvényi változásokkal összhangban 2009-től Mezőkövesdi Média Nonprofit Kft-ként folytatja működését. A társaság célja, hogy komplex médiaszolgáltatást nyújtson mind a helyi újság, a helyi televízió, továbbá a városi honlap, - mint internetes felület- számára úgy, hogy az lehetőleg minden korosztály igényének megfeleljen. A kft ellátja ezen kívül az Önkormányzat sajtóreferensi feladatait is.



KÖZKINCS-TÁR Kulturális, Könyvtári, Turisztikai és Múzeumi Nonprofit Kft.100 %

    

A Mezőkövesdi KÖZKINCS-TÁR Kulturális, Könyvtári, Turisztikai és Sportcentrum Nonprofit Kft. a 2003-ban az Önkormányzat által alapított Művelődési Közalapítvány utódjaként ellátja: a Közösségi Ház, a Városi Galéria, a Tourinform Iroda, a Városi Könyvtár, szervezi és segíti a város kulturális életét.

Bevételek és kiadások A 2013. évtől az önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozási rendszerben is változások mentek végbe, az önkormányzati feladatok egy részét az állam látja el a továbbiakban. A feladatok átrendezése tovább folytatódott, elsősorban a szociális ellátás területén került sor jelentősebb változtatásokra 2015. évben. Új finanszírozási rendszernem a normatív támogatási rendszeren alapul, ahogyan korábban. Kiemelkedő szerepe van az ágazati feladatok meghatározásának, a kötelező önkormányzati feladatok és helyi közügyek szétválasztásának. Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény alapján a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a hivatkozott törvény 2. melléklete szerint állapítja meg, a működési és felhalmozási költségvetési támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok által ellátandó 3. melléklet szerinti feladatokra. A települési önkormányzatok számára átengedett bevételek  a gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 40%-a és a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a.  A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a települési önkormányzat által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a.

 a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a  a környezetvédelmi, természetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a.  a szabálysértésekről kiszabott és végrehajtott szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, a települési önkormányzat fizetési számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett bevétel 100%-a.  a közúti közlekedésről szóló törvény felhatalmazása alapján kiszabott közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%a  a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének 100%-a.

A köznevelési ágazatban az önkormányzatok fő feladata az óvodai ellátás. A jogszabályi előírások alkalmazásával biztosítja az óvodapedagógusok illetményét, ami a Magyar Államkincstár központi illetményszámfejtésén alapul. Figyelembe veszi továbbá a közoktatási/köznevelési törvény óvodai nevelésszervezési paramétereit (csoportátlag létszám, foglalkozási időkeret, gyerekekkel töltendő kötött idő, stb.), valamint a kereseteket meghatározó törvények kötelezően elismerendő elemeit. Az önkormányzatok kulturális feladatainak – ezen belül a kulturális javak védelme, a muzeális intézmények, a közművelődés és a nyilvános könyvtári ellátás – biztosításához a központi költségvetés 2015. évben is önálló előirányzaton biztosít támogatást. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás, stb.) teszik ki. A helyi önkormányzatokat megillető, helyben maradó személyi jövedelemadó részesedés, valamint a jövedelemkülönbség mérséklésére fordított forrás 2013-tól megszűnt. Településkategóriák szerint eltérő mértékű támogatás illeti meg az önkormányzatokat a településüzemeltetésre biztosított támogatások közül a közvilágítás fenntartásának, a köztemető, közutak fenntartásának támogatására 2015. évben. Továbbra is önkormányzati feladat a gyermekétkeztetés. A gyermekétkeztetésre nyújtott támogatás átkerült a köznevelési feladatokból a szociális és gyermekjóléti, gyermekétkeztetési feladatok támogatásába. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi II. törvény 86. § c) pontja alapján a települési önkormányzat köteles biztosítani a házi segítségnyújtást. A gondozási tevékenységek változás, hogy az új szabályozás szerint (1/2000.(I.7.) SzCsM. rendelet 27.§ (5) bekezdés) a létszámnormák teljesítése szempontjából a társadalmi gondozó nem vehető figyelembe, ezért a szakmai létszám társadalmi gondozóval nem váltható ki. A kellő felkészülési idő érdekében ez a szabály csak 2015. július 1-jén lép hatályba. A jogszabályi szigorítás jelentősen megnöveli a házi segítségnyújtás feladatának ellátására fordítandó kiadások összegét, tekintettel arra, hogy jelenleg főállású szakdolgozói létszámot az eddigi 16,5 főről 27,3 főre kell megemelni annak érdekében, hogy a jelenlegi költségvetésben tervezett központi támogatást igénybe tudjuk venni és a 246 fő gondozottat el tudjuk látni.

A pénzbeli szociális ellátások kiegészítésére biztosított „a települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása” jogcímen nyújtott támogatásnál figyelembe vételre kerül a település egy lakosra jutó adóerő-képesség, ez alapján az elismert támogatás 25%-ára jogosult Önkormányzatunk. Önkormányzatunk saját forrásból történő szerepvállalása a szociális ellátások terén így jelentősen megnövekszik. Az önkormányzat gazdálkodására az elmúlt években a működőképesség fenntartása, a kötelezően ellátandó feladatok finanszírozásának biztosítása volt jellemző. Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja a kötelező és önként vállalt közszolgáltatások színvonalas ellátása, a város fejlesztése, a források és a vagyonérték növelése, a lakossági ellátás javítása, a foglalkoztatás bővítése. A fejlesztések pénzügyi szükségletének kielégítéséig, a meglévő források befektetésével törekedni kell a minél magasabb hozamok elérésére, az önkormányzat fejlesztési forrásának gyarapítására. Az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötésével, befektetésével az önkormányzat vagyonának gyarapodását kell elősegíteni, a befektetéseknél kellő óvatossággal, körültekintéssel kell eljárni, csak a tőkegarantált befektetési formákat lehet választani. A pénzügyi politika része a kiadások legszükségesebb mértékre korlátozása, az ésszerű, takarékos gazdálkodás. A korábbi időszakban a képviselő-testület folyamatosan megtette a racionalizáló, takarékosságot célzó intézkedéseket. Ezen a téren tovább kell haladni és csak az indokolt igényeket finanszírozhatóan kielégítő intézményhálózatot, illetve közszolgáltatási struktúrát működtetni. A fejlesztési források beszűkülésével önkormányzati beruházás pusztán önerőből már nem valósítható meg, csak a pályázati lehetőségek kihasználásával. Az Európai Unió által kiírt pályázati lehetőségeket széleskörűen ki kell használni, a térségi erőforrásokat koncentráltan, a magasabb színvonalú ellátás biztosítása érdekében kell igénybe venni. Az önkormányzati intézmények még inkább éljenek a pályázatok útján, illetve alapítványok révén megszerezhető nem önkormányzati források működésbe, illetve fejlesztésekbe történő bevonásával. Mezőkövesd Város Önkormányzatának bevételei és kiadásai

A bevételek között a működési, felhalmozási bevételek, egyéb bevételek szerepelnek. A működési bevételek között találhatók a közhatalmi bevételek (helyi adóvételek), önkormányzatnak átengedett közhatalmi bevételek (gépjárműadóból, termőföld bérbeadásából származó jövedelmek).

2013. évben pozitív eredmény volt, hogy az építményadó bevétele, illetve az idegenforgalmi adó bevételének teljesítése meghaladta a tervezett bevételt, míg az iparűzési adó tekintetében elmaradást volt tapasztalható. A talajterhelési díjból származó bevétel 800 eFt-tal haladta meg a tervezett előirányzatot. Megállapítható, hogy a helyi adókból származó bevétel 80%-a származott iparűzési tevékenység végzéséből eredő adóból. A 2013. évben végrehajtott adósságkonszolidáció eredményeképpen, az önkormányzatnak a 2012. december 31-én fennálló folyószámlahitel állományát át kellett alakítania rövidlejáratú működési hitellé, mely 2013. június 30-áig konszolidálásra került, úgy, hogy a Magyar Állam átvállalta a hitel törlesztését. A második konszolidáció során, a 2013. december 5-én fennálló folyószámlahitel állományát kellett az önkormányzatnak rövidlejáratú működési hitellé alakítani 2013. december 31-ig, és ez a hitelállomány került 2014. évben konszolidálásra. A számviteli előírások alapján az adósságátvállalással érintett hitel összege nem jelenik meg az önkormányzat pénzforgalmában, csak a fennálló adósságállománya került csökkentésre. A költségvetési kiadások a legszükségesebb szinten maradtak, úgy, hogy az önkormányzat által kínált közszolgáltatások színvonalán ez nem érződött meg, biztosítottak voltak a jó, illetve javuló feltételek. Az Önkormányzat bevételeinek egy részét adják a helyi adókból származó bevételek. A sajátbevételek növelése terén, önkormányzatunk már élt a helyi adók bevezetésének lehetőségével, azonban a jogszabályi változásból adódóan 2015. évtől nem vezetett be új települési adót, és a meglévő helyi adók tekintetében sem élt az adó mértékének emelésével. Helyi adók:  Építményadó - 37/2006.(XII.18.) ÖK. számú önkormányzati rendelet 4.§-a alapján az adó évi mértéke szálláshely esetén 600 Ft/m 2, vendéglátó egységként, pénzügyi intézmények esetén 900 Ft/m2, előzőekben nem tartozó nem lakás céljára hasznosított építmény estén 500 Ft/m2.  Helyi iparűzési adó - 35/2009. (XII.23.) ÖK. számú önkormányzati rendelet állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a, ideiglenesen végzett iparűzési tevékenység esetén naptári naponként 5.000.- Ft.  Idegenforgalmi adó - 34/2009. (XII.23.) ÖK. számú önkormányzati rendelet alapján a településen eltöltött vendégéjszakák esetén személyenként és vendégéjszakánként 350 Ft. A magánszemélyektől az önkormányzat kommunális adót nem szed. Az önkormányzat 2000-2013 közötti pályázati ciklusban számos Európai Uniós pályázatot nyújtott be, melyből 38 db pozitív elbírálásban részesült. Mindezeknek köszönhetően 6,2 milliárd forint értékű beruházás megvalósítása vált lehetővé. A pályázatok célját figyelembe véve számos területre kiterjedően valósítottak meg pályázatot, úgymint a Zsóry Gyógy és Strandfürdő turisztikai célú fejlesztése, városfejlesztés során belváros rehabilitáció, csapadékvíz, szennyvíz beruházások, óvoda felújítások, járóbeteg-szakellátás javítása, energetikai korszerűsítések. A beruházások megvalósításával közszolgáltatások színvonalának javításához, a turisztikai vonzerő fokozásához, élhető és vonzó város kialakításához járultak hozzá.

6.2

Célkitűzések

Az Önkormányzat elsődleges célkitűzése a város gazdaságos és eredményes működtetésének megvalósítása, a költségvetés egyensúlyának biztosítása a hitelképesség megőrzésével, az eladósodás elkerülésével. A 2014-2020-as pályázati ciklus során cél az Európai Uniós pályázati források kiaknázása, a működési költségek csökkentése érdekében az Önkormányzat kezelésében lévő intézmények, épületek energetikai korszerűsítésének megvalósítása. A hatékony működés során cél a szolgáltatás színvonalának megőrzése, illetve a lehetőségekhez mérten történő emelése.

6.3

Feladatok

 Az önkormányzat költségvetési egyensúlyának megőrzése. A 2015. évi költségvetési rendeletben foglaltak szem előtt tartásával.  A jogszabályi változásokból adódó feladatokra azonnali reagálás, figyelembe kell venni a térségi és regionális célkitűzéseket, a városunkban működő vállalkozások, civil szervezetek kezdeményezéseit, a lakossági igényeket, mind rövid, mind hosszútávon, és a pénzügyi lehetőségek függvényében a legkedvezőbb megoldást kell megtalálnia.  A bevételi lehetőségek szélesebb körű kiaknázása érdekében, fokozott figyelmet kell fordítani az előírt helyi adókból származó bevételek, beszedésére, a kintlévőségek behajtására, hangsúlyosabb szerepet kell kapnia az adóellenőrzéseknek.  Az igazságos közteherviselés elvének szem előtt tartásával az Önkormányzatnak minden jogszerű eszközt (ellenőrzés, behajtás, végrehajtás) alkalmaznia kell az adóbevételek megszerzéséért, az adóhátralékok csökkentéséért.  Önkormányzat által nyújtott közszolgáltatások fejlesztése, ügyintézési idő és terhek csökkentése.  Gazdaságos feladatellátás mellett színvonalas közszolgáltatás megvalósítása.  Önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működési költségének csökkentése, az épületek energetikai korszerűsítés megvalósításával.

7. Helyi közösségek erősítése (sport, kultúra, városmarketing) 7.1

Kultúra

Mezőkövesd kulturális életének központja a Hadas városrész (UNESCO). A mezőkövesdi Hadas városközpont apró telkeivel, szabálytalanul kanyargó utcákkal, meszelt falú, nádtetős parasztházaival 150-200 év távlatából idézi fel az egykori mezővárosi életformát. Napjainkban a Mezőkövesden tevékenykedő neves kézműves mesterek alkotó házainak, így az élő matyó népművészetnek autentikus színhelye. Legismertebb népművész, Kisjankó Bori (1876-1954) otthonában emlékházat rendeztek be. Az 1850 körül épült ház máig is híven őrzi a mezőkövesdi népi építészet jellegzetességeit, a lakásbelső pedig a híres „íróasszony” (hímzés minta rajzoló) tárgyait. Az ősi városmagban lévő népi lakóházakban műhelyeket, rendeztek be, ahol mesterségüket gyakorolják, legszebb darabjaik itt készülnek. Szívesen fogadnak látogatókat – előzetes egyeztetés alapján –, akik bepillanthatnak a különféle kézműves mesterségek fortélyaiba és ajándéktárgyakat is vásárolhatnak. A Hadas városrész rengeteg lehetőséget biztosít a város lakosságának és az ide látogatóknak egyaránt. Elérhetőek a következő múzeumok, kiállítások: Bútorfestő- és hímző alkotóház

A mezőkövesdi asztalosmesterek egyik legjelesebb dinasztiájának fia Kovács Szabolcs, népi iparművész. Korszerű használati tárgyain a matyó hagyományokat viszi tovább. A régi díszítőstílus jellemzője a vörös alapozás, melyre széles fekete hullámos és tört vonalúmárványszerű csíkozás kerül, valamint a fehér, bordó, kék, sárga, zöld szín árnyalataival festett apró virágokból és levelekből komponált csokrok, koszorúk, füzérek. Mindkét parasztház kézzel festett bútorokkal van berendezve. A hímzőház matyó motívumokkal hímzett lakástextíliák bemutatóháza is egyben. Fazekas műhely A Hadas városrészben elsőként kezdte meg kézműves tevékenységét az egykori parasztházban. Azóta sok követőre talált kezdeményezése. Az épület XIX. századi nádfedeles lakóház, védett műemlék. 1982-től működő fazekasműhely. Hagyományos háromosztatú - szoba, konyha/pitvar, kamra - parasztház. A szobában a mester munkáiból kiállítás látható. Az egykori konyhában működik a korong, a kamra raktárként szolgál. A kemence a fazekas szomszédos lakóházában (Eötvös J. u.23.) került elhelyezésre. A műhelyben a Közép-Tiszavidék ismert edénytípusai - Miska kancsók, madaras butellák, szilkék tányérok stb.- készülnek. A látogatók megtekinthetik az edénykészítés munkafolyamatait (korongozás, festés, égetés). Gari Takács Margit emlékház és zeneház Gari Takács Margit, a nagy mesemondó, adatközlő egykori lakóháza. Játékház A 2004-ben korhűen felújított műemlékvédelem alatt álló tájház ugyanazon év augusztusában nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt. Nevét onnan kapta, hogy állandó kiállítás látható népi játszóházak, kézműves táborok alkalmával készített tárgyakból. A vállalkozó kedvűek "belekóstolhatnak" néhány régi kézműves mesterségbe, mint például: szövés, fonás, gyöngyfűzés, gyöngyszövés, hímzés, játékkészítés, gyékény-, szalmacsuhéfonás stb. Igény szerint egyéni vagy csoportos foglalkozások megrendelhetők. Kontyos ház 2008-ban befejezett népies stílusban épült, az egykori üstökös házakat idéző nádtetős lakóház. Nem látogatható, de nagyszerű példája annak, hogy egy ősi településrészbe tökéletesen illeszkedő családi ház hogyan kerülhet megvalósításra. Mézeskalácsos ház A 150 éves ház a matyók életéről mesél. A háromosztatú elrendezés - tisztaszoba, konyha, kamra - hűen követi a régi építészeti jelleget. A bútorok, berendezési tárgyak és textilek részben családi hagyaték részei, és a Matyó múzeum gyűjteményéből származik. Ebben a tájházban bemutatásra kerülő mesterség: amézeskalácsosság. Ez ugyan nem jellegzetesen matyó, de a népi kultúra fontos része. A szimbólumokat bemutató süteménysütés közel 400 éves múltra tekint vissza, s ma is megmosolyogtató élményt jelent a látogatók számára. A ház adottságai lehetővé teszik kisebb-nagyobb létszámú csoportok számára a mézeskalács sütés, a díszítés fortélyainak kipróbálását. Ehhez előre történő bejelentkezés szükséges. Muskátlis ház Kisjankó Bori u. 1. Szövő- és festő alkotóház Mezőkövesd egyik legrégebbi, 1817-ben készült, eredeti formájában helyreállított épülete. A több éven át tartó felújítási munkáknak köszönhető, hogy építészeti értékeink fokozott védelme érdekében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztere 1999ben műemlékké nyilvánította. A hagyományos beosztású házat a kőből faragott ablakkeretek, a rendkívül ősi, "szabadkéményes" pitvar, valamint (a kamra alatti) boltíves pince különleges építészeti értékké teszik. Az alkotóházként és bemutatóházként is hasznosított épületben a tulajdonosok mellett az Életfa Alkotóközösség munkáiból látható válogatás. A fonott díszek, kisebb-nagyobb szőttesek mellett rajzok, grafikai lapok, különböző nyomatok, akril-, akvarell és

olajfestmények is megtekinthetők. Az oktató- és nevelőmunkában, művészeti, "múzeumi órák" során is jól alkalmazhatók a hely sajátos adottságai, népi építészetünk máig föllelhető értékei. Tűzzománcos műhely Az épületben tűzzománc és pasztell kép kiállítás látható. Az érdeklődők a tűzzománc készítésének technikájával is megismerkedhetnek. Üvegcsiszoló műhely A műhelynek korábban helyet adó, de egy tűzeset áldozatául esett százéves nádfedeles ház helyén épült a városrész hangulatához illeszkedő népies ház. A műhelyben megtekinthető a különböző üveg dísztárgyak készítése, a gravírozás művészete. A Hadas városrészt a következő ciklusban szeretnénk még inkább a város központi helyszínévé tenni. Pályázati forrásból egy központi tér kialakításával a város főútjáról is jól látható turisztikai attrakció kialakítása a cél, mely megfelelő helyszínt biztosít a város nagyobb rendezvényeinek. Cél, hogy az UNESCO világörökség részét képező Hadas városrész a térség, az ország és a környező országok számára is ismert és elismert turisztikai attrakcióvá váljon. Növelve ezzel a városba látogató turisták számát és a városban töltött éjszakák számát. A turizmus fejlődésével a város gazdasága is növekszik. A Hadas városrész mellett a kulturális élet másik központja a Közösségi Ház, ahol rengeteg rendszeres, idény jellegű és eseti jellegű programok várják a művelődni, szórakozni vágyókat. További látnivalók: 

Matyó Múzeum



Hajdú Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeum



Takács István Életmű kiállítás



Kisjankó Bori Emlékház



Iskolatörténeti Gyűjtemény



Matyó Porta



Szent László Templom



Jézus Szíve Templom



Református Templom



Zsóry Gyógy- és strandfürdő



Kavicsos-tó Szabadidőpark

7.2

Sport

Mezőkövesd a térség sportéletének szerves része. Számtalan egyéni és csapat sportágak képviselőivel találkozhatunk a város lakossága között. A legnagyobb nyilvánosságnak természetesen a jelenleg az NBII mezőnyt erősítő Mezőkövesd Zsóry labdarúgócsapat és az első osztályban szereplő Mezőkövesdi Kézilabda Club örvend. A labdarúgás és a kézilabda szakosztályok a női vonalon is megtalálható a városunkban. Minden korosztálynak megtalálhatjuk a számára megfelelő csapatot a két sportág tekintetében.

Azonban városunkban több további csapatsportágak is elérhetőek azok számára, akik ezt a két sportágat nem kívánják űzni. További csapatsportok:  Tánc Röplabda



A csapatsportok mellett számos egyéni sportok is jelen vannak a város életében, ahol amatőr vagy profi szinten lehetőség van egy-egy sportág elsajátítására. Sportolóink számos versenyen öregbítik városunk hírnevét. Egyéni sportágak: 

Atlétika



Ökölvívás



Sakk



Kerékpár



Triatlon



Úszás

A sport napjaink egyik legjobb gazdasági ágazata. Egy-egy sikeres sportág első körben térségi vagy országos jelentőségű versenyeket hozhat a városba. Ezen versenyek magas színvonala befektetőket és a média érdeklődését is felkeltheti.

7.3

Városmarketing

Mezőkövesd, mint a Matyó kultúra fővárosa, eddig is ismert volt a térség és az ország lakossága számára. A 2013-ban elnyert „gyógyhely” elismerés további ismeretséget hozhat a városnak és további látogatószám növekedést. A befektetők Mezőkövesdre csábításának egyik legfontosabb várospolitikai eszköze a városmarketing, mely egységes arculat, imázs formájában jeleníti meg, pozícionálja és kommunikálja a várost. Az elmúlt években számos hatékony és eredményes munka zajlott a vonzó arculat kialakítása érdekében. Az imázs alakítása szempontjából rendkívül fontosak azok a kommunikációs eszközök, ahol a város megismerhető. Ilyen csatorna a Mezőkövesdi Újság, és a Városi Televízió, valamint mind a lakosság, mind a Mezőkövesd iránt érdeklődők számára hasznos információkat tartalmazó megújult városi honlap (www.mezokovesd.hu). A sikeres városmarketing kialakításához fontos a város erősségeit segítségül hívni és ezeket összehívni. A város történelme, kultúrája, sportélete és a gyógy turizmus számos lehetőséget teremt a város imázsának kialakítására és szélesebb körben történő megismertetésére. Egy jó kommunikációval rendelkező város befektetőket vonz, ezáltal növekszik, fejlődik a város gazdasága is.

Összefoglaló A gazdasági programunk célja, hogy a meglévő és lehetséges pénzügyi forrásokat prognosztizálja, számba vegye a 2014-2020 időszakban elérhető Európai Uniós támogatásokat.

A fejlődést elsősorban az infrastruktúrán, a humán ellátórendszer fejlettségén, a nyújtott szolgáltatások mennyiségén és minőségén méri le a lakosság és az idelátogató, így a humán szféra szervezeteinek, ellátási területeinek számbavétele szerves része a gazdasági koncepciónak. Az önkormányzati intézményrendszernek biztosítania kell a város lakossága számára a jó színvonalú közszolgáltatásokat, az egészségügyi, szociális és gyermekjóléti, valamint a közoktatási ágazatban egyaránt. Ezek elemzéséből kiindulva tudunk előre tervezni, meghatározva a lehetséges irányokat, a fejlesztési célkitűzéseket. A kiemelt turisztikai célkitűzés Mezőkövesd Város Önkormányzatánál a fürdőkultúra további népszerűsítése, fejlesztése, a Matyó hagyományok ápolása, a város vonzerejének növelése. Ezen területek jövedelemtermelő képességének növelése a turizmus eszközeivel lehetséges, ez pedig feltétele az ágazat fejlődésének. További kiemelt célkitűzés a város és a térség gazdasági szerepvállalásának növelése, ipari területek fejlesztésével, a logisztikai központok létrehozásával, infrastrukturális elérhetőség javításával. A fejlesztések a helyi lakosság érdekeit szolgálják, a helyben maradás és megmaradás esélyét növeli.