2015. ( III.31.) határozatával jóváhagyta:

Mezőzombor Község Önkormányzatának

2015 – 2020 évekre szóló

GAZDASÁGI PROGRAMJA A Képviselő-testület 4/2015. ( III.31.) határozatával jóváhagyta: Mezőzombor, 2015. március 31.

Radó Béla polgármester

TARTALOM:

I.

Bevezetés

II.

Mezőzombor község történeti áttekintése

III.

Helyzetelemzés 1. A település földrajzi elhelyezkedése, adottsága 2. Főbb demográfiai jellemzők 3. A település infrastrukturális helyzete 4. Helyben dolgozók, vállalkozási tevékenységet végzők száma 5. Az önkormányzat által ellátott feladatok 6. A település területe és környezeti állapota 7. A település hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere 8. Az előző ciklusban megvalósult, áthúzódó, folyamatban lévő fejlesztések 9. A település jelenlegi állapotában meglévő gyenge- és erős pontok

IV.

Fejlesztési koncepció 1. A szerencsi többcélú kistérségi társulás területfejlesztési koncepciójából Mezőzombor község gazdasági programjához illeszkedő területek bemutatása 2. Az önkormányzat kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatai 3. Fejlesztési alapelvek

V.

Stratégiai fejlesztési célok 1. Fejlesztési célok, elképzelések 2. Állagmegóvás, karbantartás 3. A megvalósítás mechanizmusa 4. Munkahelyteremtés, foglalkoztatás elősegítése 5. A helyi adópolitika célkitűzése 6. A közszolgáltatások biztosítása, s azok színvonalának javítása 7. Az önkormányzat gazdálkodása 8. Egyéb elképzelések

Összegzés

2

I. Bevezetés

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. § (1)-(4) bekezdése kötelezően írja elő az önkormányzatok részére a gazdasági program készítését, melyet a választásokat követően a Képviselőtestületnek kell jóváhagynia. A törvény rendelkezései szerint: „A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembe vételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálja. A gazdálkodás kereteit, a jogszabályi rendelkezéseket és a szakirodalmat összevetve a gazdasági programot úgy lehet definiálni, hogy az nem más, mint az önkormányzat hosszabb távra szóló tervezési alapdokumentuma, amely felöleli az ágazati-, községi- és térségi alapon megfogalmazott fejlesztési célokat, s ezzel irányt szab az önkormányzati döntéseknek, a település fejlesztésének. Az elkövetkező évek hatalmas fejlesztési forrásait csak szoros kistérségi, regionális együttműködéssel lehet igénybe venni. Így községünk életében is egyre többször fog szerepet kapni a más településekkel történő összefogás kérdése, az itt élő emberek magasabb színvonalú oktatási-, nevelési-, szociális-, egészségügyi szolgáltatása érdekében.

3

Így a jelen gazdasági program egyaránt épít:  az elért eredmények megőrzésére, azok továbbfejlesztésén keresztül, a tartós értékek megteremtésére,  az érvényben lévő testületi határozatokra,  a korábban megfogalmazott ágazati koncepciókra,  a közmeghallgatások javaslatokra,

során

begyűjtött

véleményekre

és

 a törvények által meghatározott önkormányzati feladatok ellátási kereteire,  a rendelkezésre álló és megszerezhető forrásokra,  a működés és fejlesztés területén a prioritások kijelölésére,  a településen ellátandó feladatok hatékonyságának növelésére vonatkozó ötletek és elképzelések rendszerbe foglalására, s  figyelembe veszi a község adottságait és  támaszkodik a Szerencs-i kistérségben rejlő lehetőségekre is.

4

II. Mezőzombor község történeti áttekintése A tatárjárás által elpusztított falu nevét a történeti feljegyzések 1298-ban említik először, amit Lehel fia Sumbor nevéből származtatnak. A község urai a történelem folyamán gyakran változtak. Számos pereskedés ismert a megye nemesei között a községért, már a XIV. századtól kezdve. Az egyházak szerepe mindig fontos volt Mezőzombor életében. Az Árpádok korában főesperesség volt itt. A számos kúriával és gazdag termésű szőlőkkel rendelkező falu birtokosai között 1593-ban szerepel először a Rákócziak neve. A falu bora a tokajiéval volt egyenértékű, de lakossága életében a tiszai halászat is fontos szerepet játszott az évszázadok folyamán. 1665-ben Mezőzombort II. Lipót császár különféle szabadalmi jogokkal ruházta fel, ám később fejlődése megtorpant és jelentősége a többi hegyaljai település mögé szorult. Lakosságának nagy része fokozatosan bérmunkássá és cseléddé vált a XIX. század folyamán, amikor Bodrogkeresztúrhoz közeli határában kőbányát nyitottak. A különböző felekezetek egy tanerős iskolákat nyitottak a községben az 1880as években, amiket 1908-ban négy tantermes állami iskola váltott fel. A község foglalkozási szerkezetét jelentős mértékben átalakította, amikor megkezdte termelését a közeli Szerencs cukorgyára. Itt igen sokan találtak munkát a zomboriak közül. A mezőgazdaság területén foglalkoztatottak főként Harkányi báró szőlőjében vagy az Andrássy-birtokon dolgoztak.

5

1944-ben közel egy hónapig állt a front a település határában, ami sok kárt okozott. 1945-ben földosztás volt Mezőzomboron, majd megalakult a földművesszövetkezet. Az ötvenes években a helyiek elvégezték a templom felújítását, a bekötőút építésére, erdősítésre és szőlőtelepítésre került sora falu határában. Külön program keretében sor került a belvízelvezetésre is. A tsz jelentős támogatásban részesítette az 1960-as és 70-es években a jó közlekedési helyzetét kihasználó, és Szerencs szomszédságában egyre jobban fejlődő mezőgazdasági települést. Fiataljai közül mind többen választották az ipari munkát, ezért Miskolcra, Szerencsre és más nagyobb településekre is sokan ingáztak még az 1980-as évek végén is.

A település nevezetességei:  a község híres műemlék jellegű épülete a Patay, vagy más néven Sárga borház a 37-es főút mellett, a falu határában. Ma étteremként működik.  Idegenforgami szempontból a Bortó és a Sós Borház említendő.  A községben római katolikus, görög katolikus és református templom található.  Tárgyi emlékei:  Az önkormányzat rendezési tervében helyi védelem alá helyezett olyan lakóépületeket, melyek őrzik a település építészeti értékeit  a Béke kert méltó emléket állít nagy történelmi eseményeinknek az ott található emlékművek által, valamint szabadidő parkként szolgál, ahol játszótér, szalonnasütők, padok, szabadtéri színpad várja a pihenni vágyókat,  az Andrássy park a falu központjában a község emléket állít az általános iskola számára területet adományozó földbirtokosnak.

6

III. Helyzetelemzés

1. A település földrajzi elhelyezkedése, adottsága A település az Észak-Magyarországi Régióhoz tartozik. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében-, Miskolctól 50 km-re, Szerencstől 2 km-re fekszik. A világörökség részét képező Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék- és a Szerencs kistérség egyik » Területe: belterület: 215 ha külterület: 3663 ha. » Népessége 2015. január 1-én 2.499 fő. A község határa ásványkincsekben gazdag, területén zeolit, bentonit, kvarcit, kaolin található. Domborzati viszonyai kedvezőek szőlőtermesztésre, tokaji bor előállítására, de a talaj termőképessége előnyös bizonyos gyümölcs- (kajszi, meggy) és egyéb gabonafélék (búza, kukorica, napraforgó) termesztésére is. 2. Főbb demográfiai jellemzők 2015. évben:  Állandó népesség: » ebből: Nő: » Férfi:

2.499 fő 1313 fő 1186 fő

Személyek száma

Kor szerinti csoportosítás

Megoszlás %-a

0-6

összesen 244

fiú/férfi 113

leány/nő 131

9,55

7–14 15 - 18 19 - 60 60 -

281 178 1380 416

124 85 675 159

157 93 704 257

11 7 56,16 16,29

Összesen:

2499

1156

1342

100

7

3. A településen infrastrukturális helyzete:  A település elérhetősége: » Közúton: a 37. sz. fő közlekedési út illetve Szerencs felől egyaránt a 3714. sz. közúton » Vasúton: közvetlen megállóval a Szerencs –MezőzomborNyíregyzáza, illetve Szerencs-Mezőzombor- Sátoraljaújhely vonalon.  Vonalas közmű kiépítettsége: » vízhálózat, » a vezetékes földgáz, » a szennyvíz hálózat, » közvilágítás.  Telefon ellátottság: » vezetékes telefonhálózat kiépítés, » internet ellátás biztosított.  Szilárd hulladék kezelése: » Intézményes szemétszállítás formájában történik, » Szelektív hulladék sziget egy helyen került kialakításra.  Utak állapota: » a belterületi utak 80 %-a pormentesített. 4. Az önkormányzat által ellátott feladatok:  Kötelező feladatok: » Egészséges ivóvízellátás, » Óvodai nevelés, » Egészségügy alapellátás, » Szociális ellátás két fontos feladatkört foglal magába:  Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátási kötelezettség (pl. rendszeres és rendkívüli települési támogatás)  Személyes gondoskodás keretébe tartozó kötelezettség (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, speciális alapellátási formák), » Közvilágítás, » helyi közutak és köztemető fenntartása, 8

» A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok érvényesülése, A HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖRÉBEN FALADATA MÉG A: » gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás, » településfejlesztés, településrendezés, » épített és természeti környezet védelme, » lakásgazdálkodás, » vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, » csatornázás, » közterületek fenntartása, » köztisztaság és településtisztaság biztosítása, » helyi tűzvédelemről-, » közbiztonság helyi feladatairól való gondoskodás, » hulladékgazdálkodás, » közösségi tér biztosítása; » közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; » az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. KÖZREMŰKÖDÉS: » helyi energiaszolgáltatásban, » a foglalkoztatás megoldásában A feladatok ellátásához az önkormányzat az alábbi intézményeket működteti:

Intézmény megnevezése

Háziorvosi rendelő Idősek Klubja Település üzemeltetés

Csoport, osztály, körzet, férőhely száma 1 1

Gyermekek, személyek száma fő

Működési formája

2200 önkormányzati 20 önkormányzati Teljes település önkormányzati

Védőnői szolgálat Családsegítő-és Gyermekjóléti Szolg. Óvoda Községi könyvtár Művelődési ház

2 4 -

Teljes település önkormányzati Teljes település társulási 100 önkormányzati Teljes lakosság megyei - önkormányzati

Polgármesteri Hivatal

-

Teljes település önkormányzati

9

Ravatalozó

-

-

-

5. A település területe és környezeti állapota: A településhez tartozó ingatlanok bemutatása:  Belterület: lakóterület  Külterület: - mezőgazdasági termőföldek, - zártkertek (szőlő, gyümölcs ültetvények) - erdő, gyep, kivett területek

BELTERÜLET NAGYSÁGA: 215 ha 1) Utcák száma: 26 db. Illetve 3 tanya Az utcák megnevezése: -

Arany J. Ady E. Árpád Batthyány Bercsényi Béke Béke köz Damjanich Dobó I. Dózsa Gy. Jókai József A. Kinizsi Kossuth Kölcsey Legelő köz Lehel Mátyás

10

-

Petőfi S. Rákóczi Rózsa F. Széchenyi Szabadság Táncsics Temető Zrinyi

Tanyák: Bekényi tanya Zserc tanya Fehértói tanya Külterületen található jelzett idegenforgalmi jellegű területek, gazdálkodások:    

Bortó Sós Borház Disznókő Rt Sárga Borház Csárda

2) Ingatlanok száma: 940 db. a) üres telek: 39 db. b) családi házak száma: 820 db. c) önkormányzati tulajdonban lévő lakóház: 2 db. d) önkormányzati intézményi épületek száma: 8 db. - Védőnői Szolgálat és Orvosi rendelő - Családsegítőés Gyermekjóléti Szolgálat - Idősek Klubja - Iskola - Községháza és Művelődési Ház - Óvoda - Polgármesteri Hivatal - Ravatalozó - Sport Öltöző - Településüzemeltetés 4 ingatlan

11

KÜLTERÜLET és ZÁRTKERT NAGYSÁGA együttesen: 4044 ha Melyből: 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8)

Mezőgazdasági szántó föld: Rét, legelő Kert: Gyümölcsös: Szőlő: Erdő: Nádas: Kivett:

58 % 17% 3% 3% 6% 3% 3% 9%

A település környezeti állapota:  A település környezetére pozitívan ható tényező: » kedvező természeti feltételek, » jó levegő, szennyezettség nincs, » jó vízminőség,  A település környezetére negatívan ható tényezők: » a bányászattal járó sérült táj látványa, » a megszűnt, illetve szüneteltetett külszíni bányák rekultivációjának elmaradása, » a megszűnt, szüneteltetett bányákban és a külterületeken az illegális szemét elhelyezése,

6. A település hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere:  Hazai kapcsolatok: » Közvetlen, jó kapcsolat alakult ki a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzattal és Hivatalával » A BAZ Megyei Kormányhivatallal

12

» Szerencs várossal, mint kistérségi központtal, a kistérség településeivel » Tokaj várossal, mint a világörökség részét képező Tokaji Borvidék székhelyével, s a borvidék településeivel » Környező községekkel  Nemzetközi kapcsolatok: Hosszú évek eredményeként fokozatosan alakult ki a barátság az » Szlovákia – Szomotor településsel, » Románia – Hosszúmező településsel.

7. Az előző ciklusban megvalósult, áthúzódó, folyamatban lévő fejlesztések:  Megvalósult fejlesztések: Fejlesztés megnevezése

Összeg (E.Ft.)

Kölcsy Ferenc Általános Iskola felújítása

115.223

Orvosi rendelő felújítása Idősek Klubja felújítása Településközpont megújítása

28.421 91.076 50.000

13

 Folyamatban lévő fejlesztések: Fejlesztés megnevezése

Összeg (E.Ft.)

Energetikai fejlesztés (községháza, művelődési ház, óvoda) Alkotóház és sétány kialakítása Községháza komplex felújítása

77.000 90.000 79.980

8. A település jelenlegi állapotában meglévő gyenge- és erős pontok: SWOT analízis

Erősségek:         

világörökség részét képező Tokaji zárt borvidékhez való tartozás gazdag ásványi anyagok megléte nemzetiségi nyelv, kultúra helyi gasztronómia közbiztonság az itt élők szorgalma infrastruktúra teljes kiépítettsége Szerencs város közelsége Idegenforgalmi szálláshelyek megléte

Lehetőségek:    

falusi turizmus erősödése betelepülők érdeklődése növekszik a falusi turizmus iránti igény EU-s fejlesztési, pályázati források igénybevétele

Gyengeségek:        

munkahelyek hiánya bejáró dolgozók napi ingázása pénzügyi gyengeségeink magas halandósági ráta gazdaság alacsony szintje helyi adók alacsony összege szolgáltatások alacsony szintje roma kisebbség halmozott hátrányai

Veszélyek:      

elmaradott térség, közlekedési viszonyok miatt nem jönnek befektetők intézményi létszámok csökkenése üres lakások számának növekedése munkanélküliség fiatalok elvándorlása fogyasztási szokások megváltozása

14

IV.

Fejlesztési koncepció

1.

A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciójából Mezőzombor község gazdasági programjához illeszkedő területek és feladatok bemutatása: Szerencs többcélú kistérségi társuláshoz illeszkedő fejlesztés:  a 39-es számú –Mád, Rátka, Szerencs településünket elkerülő útként kezdeményezett- út központi beruházásának megvalósítása, mely Mezőzombor esetében is jelentőséggel bír  a szociális területen a jelzőkészülékekkel ellátott személyek szolgáltatásainak közös megszervezése és ellátása,  a községeket összekötő kerékpárút megépítése  az egészségügyi ellátás egységes műszerezettségének pályázatokból történő biztosítása,  a csapadékvíz elvezetés települések közötti rendszerének figyelemmel kísérése.

2.

Az önkormányzat kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatai: Kötelező feladatok:  Oktatás: A következő évekre szóló legfontosabb cél a község közoktatási értékeinek megőrzése, az értékközvetítés szerepének erősítése különösen: » a lokálpatriotizmus-, » a környezetvédelem-, » egészségvédelem területén.  Szociális gondoskodás: A már meglévő és működtetett szociális intézmények további 15

fenntartását indokolja a lakosság korösszetételének alakulása. Bár a község megfelelő intézményhálózattal rendelkezik, de biztosítani szükséges a fogyatékosok esélyegyenlőségét, s keresni kell egy bentlakásos intézmény megépítésének lehetőségét.  Gyermekvédelem: A gyermekvédelem körében kiemelt feladat a felnövekvő generáció egészséges testi, szellemi fejlődésének elősegítése, s Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal a folyamatos együttműködés biztosítása.  Hulladékgazdálkodás: A hulladékgazdálkodás terén törekedni kell: » a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére, » a legkedvezőbb szolgáltató cég kiválasztására, » a helyi rendelet EU-s és központi jogszabályok összhangjára. Önként vállalt feladatok: Az önkormányzat az itt élő emberek igénye és életkörülményeinek javítása céljából el kell, hogy lásson olyan feladatokat is, melyekre az állami finanszírozás nem-, vagy csak minimális szintű fedezetet biztosít. Ezen feladatok megvalósítása, fenntartása, illetve fejlesztése csak a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében, illetve pályázati pénzek felhasználásával történhet.

Ilyen feladat:  Környezetvédelem: A környezetvédelemmel kapcsolatos teendőket a jogi szabályozás (1990. évi LXV. Törvény) nem sorolja a kötelező feladatok közzé, viszont a környezetvédelemmel foglalkozó jogszabályok kötelező környezetvédelmi feladatokat írnak elő az önkormányzatoknak. Fontosságát községünkben jelzi, hogy: » az önkormányzat rendelkezik környezetvédelmi programmal, » a helyi rendezési terv is tartalmaz környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat, » fontos, hogy a község utcái és közterületei -az utcák, árkokgazmentesek, rendezettek legyenek,

16

» az ingatlantulajdonosok az ingatlanok előtti közterületet és kertjüket gyomtalanítsák, különös tekintettel a parlagfűre, » ne legyenek az utcán különböző kupacok, építési anyagok, » a község közigazgatási területén, kül- és belterületen illegálisan lerakott szemetet, építési törmeléket össze kell gyűjteni és elszállíttatni, indokolt esetben rekultiválni.

 Művelődési tevékenység: Az itt élők kulturális, szórakozási és hagyományőrző igényeinek a kielégítését hivatott teljesíteni. Feladata továbbá az ifjúság szabadidő hasznos eltöltésének szervezése, az Alkotóház működtetés, a községi könyvtár működési feltételeinek biztosítása, s a hagyományőrző énekkar fenntartása.  CIVIL szervezetek támogatása: » Sport, » Polgárőrség » Hagyományőrző csoportok (népdalkör) » Nyugdíjas klub Az önkormányzat fontosnak ítéli a településen működő Civil szervezetek szerepét, így működésüket anyagi és szellemi téren egyaránt támogatja.

17

V. Stratégiai fejlesztési célok

1.

A fejlesztési célok, elképzelések:

 Község belterületi útjainak építése, felújítása: A község belterületén található utakat 100%-os mértékben szilárd burkolattal szükséges ellátni, illetve az aszfalttal borított, de sajnos a közművek építése során több helyen megrongálódott belterületi utakat szükséges felújítani. Az építendő, felújítandó utak sorrendjét az határozza meg, hogy melyiket lehet beilleszteni a pályázati kiírások közzé.  Sérült járdaszakaszok folyamatos felújítása: A község legtöbb utcájában még a 60-as években épületek meg a betonjárdák. Az elmúlt évek megmutatkoznak a járdák állapotában, de azok a járdák sincsenek kifogástalan állapotban, melyek a 80-as évek végén járdalapokból vagy aszfaltból készültek, mivel a közművek építése során megsérültek, s több helyen megsüllyedtek. Sérült járdaszakaszok a település minden utcájában találhatóak, de sürgősségi sorrendet kell felállítani az alábbi utcák járdáinak helyreállítási munkálataihoz.

 Csapadékvíz elvezetés: Az utak megépítésével egy időben törekedni kell a csapadékvíz elvezetés teljes kiépítésére is. Lehetőség nyílik az EU-s pályázati csomagban a teleülés főbb vízgyűjtő árkainak rendbehozatalára, melynek tervezési munkálatai elindultak. Ahhoz, hogy a csapadékvizeket a településről gondtalanul el lehessen vezetni, gondoskodni kell a külterületen lévő vízelvezető árkok folyamatos karbantartásáról, felújításáról is.

18

 Településközpont rehabilitációja: » az idegenforgalom –falusi turizmus- növelése érdekében indokolt a település zöldfelületének javítása. Az utak mentén fasorok, parkok kialakítása, » parkolók kiépítése, » utcatáblák, információs táblák elhelyezése (forrása pályázati pénzből már biztosított), » közterületi berendezések, padok, hulladékgyűjtők, egyéb eszközök elhelyezése, » játszótér kialakítása, » programok biztosítása, » a településközpont további fejlesztése, Alkotóház kialakítása.  Átereszek: » Az önkormányzat tulajdonát képező átereszek folyamatos tisztántartása, szükség esetén azok átépítése elengedhetetlen. » A magánlakások előtti kapubejárók előtt lévő átereszek folyamatos tisztántartására szükség szerint fel kell szólítani az ingatlantulajdonosokat, megelőzve ezzel a csapadékvíz okozta károkat.

 Parkolók kialakítása:

A megnövekedett gépkocsiforgalom és a gyalogosan közlekedők biztonsága érdekében, az önkormányzati épületek előtt, parkolók kiépítését, illetve a közterületek burkolását javasolt megvalósítani, az alább megnevezett közintézmények előtt: » » » » » » » »

Posta épülete-, Polgármesteri HivatalÓvoda, Iskola előtti területek, melynek kapcsán megszűnhetnek az időszakos rendezvényeihez kapcsolódó parkolási nehézségek, Idősek Klubja, Családsegítő-és Gyermekjóléti szolgálat, Orvosi rendelő és Védőnői Szolgálat, Település üzemeltetés telephelyei. 19

2.

Állagmegóvás,

karbantartás:

 Óvoda épülete: Ahhoz, hogy gyermekeink jól érezzék magukat ebben az épületben, s szívesen járjanak oda, szükséges az épület állagának folyamatos karbantartása, az udvari játékok felülvizsgálata, bővítése, az eszközellátottság további fejlesztése, tornaszoba kialakítása.  Községháza és Művelődési ház épülete: Szükséges az épület teljes szigetelése, a lapos tetős szerkezet magas tetővel történő ellátása, a fűtés korszerűsítése, belső terek modernizálása.  Település üzemeltetés: A megnövekedett településüzemeltetési feladatok ellátásához szükséges az adminisztrációs munkálatok és a telephely különválasztása, ezért ki kell alakítani az e célra megvásárolt épületekben a funkcióknak megfelelő helyiségeket, el kell látni megfelelő dologi és technikai felszereltséggel.  Önkormányzat tulajdonában lévő egyéb épületek: Törekedni kell az Önkormányzat vagyonának megóvására, a tulajdonában álló épületek állagának megőrzésére, lehetőség szerinti fejlesztésére, gyarapítására. 3.

A megvalósítás mechanizmusa: A tervezett fejlesztési elképzelések csak akkor fognak megvalósulni, ha a következő alapvető feltételeknek az önkormányzat eleget tud tenni: » ha az önkormányzat tagjai és a hivatal vezetése a kitűzött célok iránt elkötelezett, » ha rendelkezésre állnak a szükséges dokumentumok (projekt tervek, megvalósíthatósági tanulmányok), illetve folyamatosan történik előkészítésük, » a jó marketing munka, » a finanszírozáshoz szükség források pályázati lehetőségek kihasználásával biztosítható.

4.

Munkahelyteremtés, foglalkoztatás elősegítése: a településen igen kis esélye van a helyben foglalkoztatásnak, ezért az alábbi feladatok szem előtt tartásával elő kell segíteni a népesség megtartását: 20

» felül kell vizsgálni a munkaügyi központ szerencsi kirendeltségével kötött együttműködést, » segíteni kell az álláskereső lakosok továbbképzési lehetőségét , » fel kell mérni a környék munkaerő-piaci és munkahely kínálati helyzetét, s annak kívánalmaihoz történő illeszkedést elő kell segíteni, » fel kell mérni a kistérség gazdasági szerkezetének átalakulását, » kapcsolatot kell kialakítani a képzésben résztvevő intézményekkel, » meg kell vizsgálni az együttműködés lehetőségét a településen működő vállalkozásokkal, » ki kell használni a közmunka programok által biztosított lehetőségeket.

5.

A közszolgáltatások biztosítása, s azok színvonalának javítása:  Az önkormányzat tevékenysége: legfontosabb alapja: » a törvényesség, » a nyilvánosság, » az átláthatóság.  Az önkormányzat kiemelten kezeli a testületi döntéseket előkészítő hivatali munkát, az előterjesztések szakmai színvonalának folyamatos javítását, a döntések végrehajtásának mind eredményesebb szervezését. » Az intézményi struktúra korszerűsítésének folytatása mellett folyamatosan törekszik az ágazati minimum követelmények fokozatos teljesítésére. » Kiemelten kezeli a hivatal közszolgálati munkájának minőségi javítását, a polgárok ügyeinek gyors és hatékony intézését.

21

6.

Az önkormányzat gazdálkodása: Mezőzombor a gazdasági- és infrastrukturális szempontból hátrányos helyzetű települések közzé tartozik, így mind e helyzetéből adódóan, mind pedig a Szerencs kistérség keretein belül tudja érvényesíteni pályázati lehetőségeit, mivel besorolás szerint a leghátrányosabb kistérségek egyike. Az Önkormányzat a gazdálkodás stabilitása érdekébe az alábbi célkitűzéseket fogalmazza meg: » az önkormányzat csak olyan kötelezettséget vállal, mely reálisan megvalósítható, költségvetési fedezete az önkormányzat költségvetéséből, átvett pénzeszközből, pályázati pénzekből, vagy törvényesen felvehető hitelből megvalósítható, » az önkormányzat gazdálkodását, feladatmeghatározását a vonatkozó jogszabályi előírások mellett a település rövid és hosszú távú igényeinek, céljainak megfelelően alakítja, » figyelembe veszi a térségi és regionális célokat, » törekszik jogi és gazdasági eszközök felhasználásával a munkahelyteremtés elősegítésére, a település lakosságszámának növelésére, » az önkormányzat minden lehetséges törvényes eszközt megragad bevételi forrásainak növelésére:  együttműködik közvetlenül és intézményei útján a gazdálkodó szervekkel,  igénybe veszi a pályázati lehetőségeket ( ágazati pályázatok, EU pályázatok) és kialakítja a pályázatírás érdekeltségi rendszerét,  nemzetközi kapcsolatait ezen a téren is erősíti,  ésszerű és elfogadható mértékig terheli a lakosságot,  a hátralékok, kintlévőségek beszedésére hatékony intézkedéseket tesz. » az intézményhálózatban, polgármesteri hivatalban biztosítani kell legalább a bér reálértékének megőrzését,

22

» az önkormányzat a munkanélküliség csökkentése, a munkába való visszatérés elősegítése, nem utolsó sorban az önkormányzati feladatellátás biztosítása érdekében számol közmunkás foglalkoztatással, » költségei kímélése érdekében lehetőség szerint foglalkoztat pályakezdő munkanélkülieket.

7.

Egyéb elképzelések:  Mezőzombor község önkormányzata: » a község polgáraival, gazdasági és civil szervezeteivel és az egyházzal partneri viszonyt épített ki, melyet a jövőben is gyümölcsöztetni kíván. » mint a Szerencsi többcélú kistérségi társulás tagja, szoros együttműködésre törekszik a térség településeivel, » a meglévő nemzetközi kapcsolatok erősítésével.

ÖSSZEGZÉS Mezőzombor község Gazdasági Programja a település középtávú jövőképének a felvázolását tűzte ki célul azzal a céllal, hogy a fejlesztésekkel sikerül megtartania lakosságát, intézményeit és hivatalát. Ennek megvalósításához kéri és igényli a községben működő szervezetek, intézmények, vállalkozások és minden tenni akaró Mezőzombori lakos segítségét. Mezőzombor, 2015. 03. 31. Radó Béla polgármester

23