Ügyiratszám: MN/31886-6/2014. Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat E-mail: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 50/2015. (I.13.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) Személyes adat (Személyes adat ; a továbbiakban: Kérelmező) részéről 2014. november 28-án érkezett, a Magyar RTL Televízió Zrt. (1222 Budapest, Nagytétényi út 29., továbbiakban: Médiaszolgáltató) RTL Klub elnevezésű csatornáján 2014. november 21-én 18 órától sugárzott „Híradó” című műsorszámmal kapcsolatos kérelme alapján 2014. november 29-én indult hatósági eljárásban a Kérelmező kérelmét e l u t a s í t j a. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 15 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól (a továbbiakban: bíróság) lehet kérni a Médiatanácshoz (1088 Budapest, Reviczky utca 5.) benyújtandó keresetlevéllel. A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben kérhet. A keresetet a bíróság 60 napon belül bírálja el. INDOKOLÁS A Kérelmező a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz 2014. november 28-án érkezett beadványában a Médiaszolgáltató RTL Klub állandó megnevezésű médiaszolgáltatásában 2014. november 21-én 18 órától sugárzott „Híradó” című műsorszám „Többen maradhatnak a devizahitelesek” elnevezésű hírblokkjában elhangzottakat kifogásolta. A Kérelmező szerint a Médiaszolgáltató megsértette a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 12. § (2) bekezdésében, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-ában foglalt kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség alapelvi követelményeit, amikor nem közölte a Jobbik álláspontját, annak ellenére, hogy az ügyhöz kapcsolódóan Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője közleményt adott ki. A Kérelmező beadványában a jogsértés tényének megállapítását kérte, valamint azt, hogy a Médiatanács kötelezze a Médiaszolgáltatót arra, hogy a Jobbik kifogásban megjelölt álláspontját ismertesse.
Az Mttv. 181. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az Smtv. 13. §-ában és az Mttv. 12. § (2) bekezdésében meghatározott kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség megsértése esetén a kérelem elbírálására a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásai tekintetében a Médiatanács, más médiaszolgáltatások vonatkozásában a Hivatal rendelkezik hatáskörrel. A Médiatanács a 968/2013. (VI. 5.) számú határozatával módosított 1327/2011. (X. 5.) számú határozatában a Médiaszolgáltatót jelentős befolyásoló erejű (JBE) médiaszolgáltatóként azonosította. A Médiatanács ezt követően a 947/2014. (IX. 30.) számú döntésével az Mttv. 70. § (6) bekezdése szerint megállapította, hogy a Médiaszolgáltató e minősége nem változott. Az Mttv. 181. § (1) bekezdésének és a 182. § u) pontjának megfelelően a Médiaszolgáltató, mint JBE médiaszolgáltató esetében az eljárás lefolytatása a Médiatanács hatáskörébe tartozik. Az Mttv. 166. §-a értelmében a Médiatanács a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértésével kapcsolatos eljárásban az Mttv. 181. §-ában meghatározott eltérésekkel az Mttv. általános eljárási szabályait (Mttv. 144-165. §) és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit alkalmazza. Az Mttv. 144. §-a értelmében a Médiatanács hatósági eljárásaiban az Mttv.-ben foglalt eltérésekkel a Ket. rendelkezései szerint jár el. A kiegyensúlyozottsági kérelem alapján, az Mttv. 181. § (1) bekezdése szerint 2014. november 29-én hatósági eljárás indult. A Médiatanács a hatáskör megvizsgálását követően a kérelem érdemi elbírálásának további feltételeit, azaz az eljárási szabályok teljesülését ellenőrizte. Az Mttv. 181. § (1) bekezdése értelmében az Smtv. 13. §-ának, vagyis a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése esetén benyújtott panasz kérelemnek, a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató kérelmezőnek minősül. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése esetén tehát a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató hatósági eljárást kezdeményezhet, tehát bárkinek – a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően benyújtott – kérelme, így jelen esetben a Kérelmezőé is, érdemben elbírálandó. Az Mttv. 181. § (2) bekezdése szerint: „Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. A kérelmező az általa kifogásolt tájékoztatás közzétételétől, ismétlés esetén az utolsó ismétléstől számított hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont - megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti közzétételét, amelynek közzététele a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges. Nem élhet a kifogásolás jogával a kérelmező, ha az ismertetésre nem került álláspont kifejtésére ezen álláspont valamely képviselője már lehetőséget kapott, vagy ha e lehetőséget a kérelmező kapta, de azzal nem élt.” Az Mttv. 181. § (3) bekezdése szerint: „A médiaszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kérelmezőt haladéktalanul írásban értesíteni kell. A kérelmező a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül - a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett tájékoztatás közzétételétől számított tíz napon belül - a kifogásolt műsorszám és az érintett médiaszolgáltató pontos megnevezésével hatósági eljárást kezdeményezhet a Hatóságnál.” A Kérelmező beadványához mellékelte a Médiaszolgáltató szerkesztősége részére 2014. november 24-én 12 óra 19 perckor fax útján küldött kifogása, valamint a sikeres fax-adást igazoló jelentés másolatait, továbbá rögzítette, hogy kifogására a Médiaszolgáltatótól választ nem kapott. A Kérelmező a Médiaszolgáltató döntésének elmaradása miatt, a kifogásolt műsorszám közzétételétől számított tíz napon belül, a 2014. november 28-án érkezett beadványával hatósági eljárást kezdeményezett a Médiatanácsnál. A Médiatanács az eljárás tárgyát képező kérelem vonatkozásában megállapította, hogy az a hivatkozott eljárási szabályoknak megfelel, így érdemben elbírálható.
2
A Médiatanács a 2014. december 3-án kelt, dr. Auer János koordinátor tag, a Médiatanács tagja által aláírt MN/31886-2/2014. számú végzésében a Ket. 29. § (3) bekezdésében foglaltak szerint értesítette a Médiaszolgáltatót az eljárás megindulásáról, nyilatkozattételi és iratbetekintési jogáról, valamint az Mttv. 155. § (3) bekezdés a) pontja alapján kötelezte, hogy terjessze elő nyilatkozatát és szolgáltasson adatot arról – az esetlegesen ezt alátámasztó dokumentumok csatolásával együtt –, hogy a kiegyensúlyozottsági kérelemmel érintett műsorszámban – vagy amennyiben megítélése szerint a kifogással érintett műsorszám jellegéből adódóan a kiegyensúlyozottság követelménye műsorszámok sorozatában is megvalósítható, az azt követően sugárzott híreket szolgáltató műsorszámaiban – biztosította-e a kérelemben megjelölt álláspont megjelenését, valamint nyújtsa be a kiegyensúlyozottsági kérelemmel kapcsolatos álláspontját tartalmazó nyilatkozatát. A Médiaszolgáltató a végzést a tértivevény tanúsága szerint 2014. december 5-én vette át, nyilatkozata 2014. december 29-én, postai úton érkezett meg a Hatósághoz. Nyilatkozatában előadta, hogy álláspontja szerint nem érkezett meg hozzá a Kérelmező kifogása, és annak megküldését a Kérelmező nem igazolta. Véleménye szerint tehát a beadvány érdemi elbírálásra emiatt alkalmatlan, és ez már önmagában is kellően indokolja a kérelem elutasítását. Előadta továbbá, hogy az Smtv. 13.§-a szerint a lineáris médiaszolgáltató a közérdeklődésre számot tartó országos és európai, valamint a Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről köteles tájékoztatni. Tehát mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy mi volt a kifogásolt műsorszám témája, milyen mélységben járta körbe az összeállítás az aktuális hírt, és milyen körben tárta fel az adott probléma környezetét. Csak és kizárólag ennek megválaszolása után van arra lehetőség, hogy a kiegyensúlyozottság kérdése egyáltalán felmerülhessen. 2014. november 21-én került sor a fair bank törvény és a forintosítás általános vitájára a parlamentben. Ennek apropóján számolt be a Médiaszolgáltató a devizahitelek átváltási árfolyamáról, valamint a megvalósítás aktuálisan ismertté vált technikájáról. A parlamenti vitanap lényege, hogy abban az Országgyűlés szereplői felszólalnak. Ekként ismertette álláspontját a Kormány, a Fidesz, a KDNP, az MSZP, az LMP és a Jobbik. Tekintettel azonban arra, hogy az aznapi Híradóban nem a vitanap rövid összefoglalásáról volt szó, hanem a forintosítás árfolyamát járta körbe a riport, ekként véleménye szerint a kiegyensúlyozottság is csak és kizárólag e téma kapcsán vizsgálható. Két miniszter a Kormány álláspontját, illetve a módosításokat ismertette a sajtóval. Ugyancsak a parlamentben tartott az MSZP is ugyanerről a kérdésről tájékoztatót. E két eltérő álláspont ismertetésére került sor a tárgyi hírműsorszámban. Előadta továbbá, hogy egy vitatott kérdés, közérdeklődésre számot tartó esemény bemutatásakor az egyes, az ügy szempontjából releváns nézeteknek kell megjelenniük. Az Alkotmánybíróság 1/2007. (1.18.) számú határozatában foglaltakra utalva a Médiaszolgáltató részletesen kifejtette, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja vele szemben, hogy minden egyes álláspontot, minden műsorszámban megjelenítsen. Szerkesztői szabadsága körében tehát szabadon válogathat az egyes események között, és felelőssége pusztán arra terjed ki, hogy a kiválasztott témákat a törvényben foglalt követelményeknek megfelelően mutassa be. Hangsúlyozta továbbá, hogy ha egy sajtótájékoztató, vagy egy országgyűlési, illetve EP képviselő bármely közleménye minden további nélkül, akár több napon keresztül is, bárki számára alanyi jogot keletkeztet a tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorban való szereplésre, akkor mindez azt eredményezheti, hogy bármely politikai erő különösebb erőfeszítés nélkül könnyen tematizálhatná a műsorszámokat. Ha és amennyiben egy párt például naponta 5-6 sajtótájékoztatót tart, vagy ugyanennyi közleményt ad ki, amiről köteles lenne a Médiaszolgáltató beszámolni, akkor bizonyossággal állítható, hogy teljes mértékben kiegyensúlyozatlanok lennének a műsorszámok, hiszen azok nagyobb részét, ha nem az egészét pusztán ezen beszámolók tennék ki. A Jobbik - közleménye szerint - nem ért egyet a Kormány devizahitelesek forintosításáról szóló javaslatával, azonban az átváltási árfolyamra, vagy a forintosítás tervezett megvalósítási technikájára nem tért ki, e tekintetben véleményt nem fogalmazott meg. Ezzel szemben olyan állításokat tett, amelyek egyáltalán nem kapcsolódtak a hírhez, így többek között az esteleges demonstrációhoz való csatlakozás feltételeivel voltak kapcsolatosak. A Médiaszolgáltató véleménye szerint tehát egyértelműen rögzíthető, hogy a sugárzott műsorszám témáját illetően a Jobbik eltérő releváns álláspontja nem került közlésre, ekként közleményük ismertetése nem növelte volna a politikai üzenet hírértékét, hiszen jelen ügy alapjául szolgáló hírben elsősorban annak volt relevanciája, hogy a devizahitelek forintosítását milyen árfolyamon tervezi a törvényjavaslat megvalósítani.
3
A Médiaszolgáltató ezt követően előadta azt is, hogy hírszerkesztősége az elmúlt 17 évben megalkotta saját szakmai, etikai és jogi kódexét, amelynek betartása iránt elkötelezett annak érdekében, hogy minden körülmények között szakmailag helyesen és etikusan járjon el, miközben betartja a hatályos jogszabályokat. Ismertette továbbá álláspontját a hírszerkesztés általános szabályairól, illetve kifejtette, hogy véleménye szerint önmagában az, hogy egy párt tart egy sajtótájékoztatót, vagy kiad egy közleményt, még nem szükséges és elégséges feltétel ahhoz, hogy az részben vagy egészben adásba kerüljön. Erre tekintettel előadta, hogy álláspontja szerint a 2014. november 21-én 18 órakor kezdődő Híradó, azon belül a „Többen maradhatnak a devizahitelesek” című hírblokk teljes mértékben kiegyensúlyozott volt, ezért a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése miatt benyújtott panasz elutasítását kérte. A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tényállást tárta fel, és azt az alábbiak szerint értékelte. 1. Az eljárás tárgyát képező tájékoztatásban elhangzottak ismertetése A Médiaszolgáltató RTL Klub adóján 2014. november 21-én 18 órától sugárzott „Híradó” című műsorszámban 18 óra 29 perc 39 másodperces kezdettel közzétett „Többen maradhatnak a devizahitelesek” elnevezésű hírblokkban a következők hangzottak el: Hírolvasó: „Több adós maradhat devizahiteles, ha akar. Így módosították a forintosításról szóló törvényjavaslatot. A miniszter elmondta, azok dönthetnek így, akiknek a kölcsönszerződése 2020. végéig jár le. A korábbi javaslat szerint ugyanis csak a 2015 végéig lejáró szerződések esetén engedélyezték, hogy ne forintosítsanak. Kiderült az is, hogy mi lesz azokkal, akik korábban beléptek az árfolyamgát rendszerébe. A mostani elképzelés szerint nem emelkedik a havi törlesztő-részletük, de hosszabb lesz a futamidő. Az MSZP úgy látja, 185 forintos árfolyamon kellene átváltani az összes devizahitelt.” Narrátor: „Bruder Hajnalka nagyon várta a devizahitelek forintosítását. A szülői házra még édesanyja vett fel kölcsönt. Azóta a hétmilliós tartozásból tizennégymillió lett, havonta nyolcvanezer forintos törlesztővel. A Házon Kívül című műsorban azt mondta, csalódott, amikor kiderült, hogyan váltják forintra a hitelét.” Bruder Hajnalka: „Mindenki úgy gondolta, hogy nagyjából 160 forint környéke, mikor fölvette az ember, vagy mit tudom én, 20-30% egy ingadozó árfolyam, de hát erre senki nem gondolt, hogy éppen a novemberi árfolyamot fogják bevonni ebbe a történetbe.” Narrátor: „A forintosításról szóló törvényt hétfőn nyújtotta be a Kormány. E szerint januártól az euró–hiteleket 309, a svájci frank hiteleket 256, a japán jen hiteleket pedig 2,1 forintos árfolyamon rögzítik.” „Nehezen döntötték el, melyik miniszter lépjen be először az ajtón. Trócsányi László igazságügyi és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról tartott sajtótájékoztatót, hogy néhány pontban máris módosítanak a még el sem fogadott jogszabályon. Az eredeti javaslat szerint a 2015. végéig lejáró hiteles esetében lehetett dönteni arról, hogy deviza-alapú maradjon. Ezt a lehetőséget kiterjesztenék a 2020. december 31-ig lejáró hitelekre.” Trócsányi László: „Azoknak a szerződéseknek, amelyeknek 10 év, vagy 6 évnél hosszabb ideje jár le, az kb. a szerződéseknek a két harmadát érinti. Tehát 2020. december 31-ig is biztosítani kívánjuk a választás lehetőségét.” Narrátor: „Emellett tovább csökkentenék az átváltott hitelek kamatát. A bankok által kérhető kamat-felár is csökkenne, az eredeti tervezethez képest minimum 1%, a lakáscélú hiteleknél legfeljebb 4,5, a nem lakáscélúaknál legfeljebb 6,5% lehet. Kiderült az is, hogy az árfolyamgátba korábban belépők hiteleit is átváltják, de azt ígérik, hogy a 180 forintos árfolyamon rögzített törlesztő-részlet nem növekszik. A 180 és a forintosítás 256 forintos árfolyama közötti különbözet miatt a hitel futamidejét növelnék. Az MSZP szerint azon az árfolyamon kellene átváltani a hiteleket, ami akkor volt, amikor a Fidesz átvette a kormányzást.”
4
Burány Sándor: „A gyenge forintért a Fidesz gazdaságpolitikája elsősorban a felelős, mi azt követeljük, hogy 185 forintos árfolyamon történjen meg a forintosítás.” Narrátor: „Az Országgyűlés november 25-én fogadhatja el a forintosításról szóló törvényt.” 2. A Kérelmező által csatolt MTI tudósítás A Kérelmező álláspontjának alátámasztására a Médiaszolgáltatónak küldött kifogásában ismertette az MTI alábbi tudósítását: Devizahitelek - Jobbik: a kormány a "pénzügyi szemét legalizálását" vinné keresztül. Budapest, 2014. november 21., péntek (MTI) - A Jobbik "a pénzügyi szemét legalizálásaként" értékeli a kormány devizahitelek forintosításáról szóló javaslatát. Z. Kárpát Dániel frakcióvezető-helyettes pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: a javaslat 100 milliárdos nagyságrendben hagy a bankoknál az emberektől indokolatlanul elvett forintokat. Álszent indoklásnak nevezte, hogy a kormánypárti felszólalók a parlamenti vitában a Kúria határozatára és az Alkotmánybíróság döntéseire hivatkozva álltak ki a piaci árfolyam mellett. Az ellenzéki politikus jelezte: csatlakoznak az Otthonvédelmi Tanács demonstrációjához, amelyet a leendő szavazáskor tartanának. Hozzátette: minden "tisztességes" utcai tüntetésen ott lesznek/ amennyiben az "nem CCCP-pulóverek és európai uniós zászlók mögött zajlik, és nem külföldi behatolási kísérletek övezik". MTI 2014. november 21., péntek 14:14. 3. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkotmányos értelmezése és szabályozása Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése szerint „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit”. Az Alaptörvényben foglalt, a sajtó sokszínűségére vonatkozó kötelezettség részben a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményén keresztül valósul meg. A kötelezettség tartalmát az Smtv. 13. §-a és az Mttv. 12. § (1)-(2) bekezdése együttesen határozzák meg. Az Smtv. 13. §-a szerint: „A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg.” Az Mttv. 12. § (1) és (2) bekezdései szerint: „A médiaszolgáltatások tájékoztatási tevékenységének meg kell felelnie az Smtv. 13. § szerinti kötelezettségnek. A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a műsorszámok jellegétől függően – az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.” Az Smtv. tehát a kiegyensúlyozottság követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások által közzétett tájékoztató, híreket szolgáltató műsorszámaival kapcsolatban fogalmazza meg. A hírműsorszám fogalmát az Mttv. 203. § 17. pontja határozza meg: "időtartamának legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel - ide nem értve a közlekedési híreket, az időjárás-jelentést és a sporthíreket - foglalkozó műsorszám.".
5
A törvény rendelkezése szerint ezeknek a műsorszámoknak a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről kiegyensúlyozottan kell tájékoztatást adniuk. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, amely a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás megteremtését segíti elő, nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. Azt ugyanis, hogy mely események tartanak számot a közérdeklődésre, azaz mely eseményekről készül beszámoló az egyes műsorszámokban, kizárólag a szerkesztő, illetve a médiaszolgáltató döntheti el, tehát nem létezik egyes eseményekről való beszámolási kötelezettség, és a kiegyensúlyozott tájékoztatás csak a ténylegesen közzétett tartalmak vonatkozásában vizsgálható. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye alapján a nyilvánosságot érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak, híradásnak meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, egy adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat a közösség számára össze kell gyűjteni és be kell mutatni. Az Smtv. alapján a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének (összefoglalóan) a közéleti kérdésekkel kapcsolatban, az ilyen híreket, tájékoztatást közzétevő műsorszámokban kell eleget tenni. Arra vonatkozóan nincs jogszabályi rendelkezés, hogy ezek milyen műfajú műsorszámok lehetnek, tehát a jogalkalmazás során a döntő kérdés nem a műsorszám műfaja, hanem a tájékoztatás, a hír közzétételének a megtörténte. Ettől függetlenül lehet annak is jelentősége, hogy a vizsgált műsorszám milyen módon közelített a témához, az milyen módon szerepelt benne. Az Smtv. a „demokratikus közvélemény biztosítása érdekében” írja elő a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, vagyis a jogszabály meghatározza a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkalmazási körét. Mindezzel összhangban állapította meg a Kúria Kfv.III.37.472/2013/11. számú ítéletében, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem terjed ki valamennyi, a nyilvánosság előtt zajló vitára vagy véleménykülönbségre. A Kúria előbbiekben hivatkozott döntése alapján ahhoz, hogy egy adott tájékoztatással kapcsolatban felmerüljön a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, azaz a szabály alkalmazható legyen, szükséges, hogy a tájékoztatás tárgya, tartalma összefüggésben álljon a demokratikus közvélemény igényeivel, szükségleteivel. A demokratikus nyilvánosság számára fontos kérdések köre rendkívül szerteágazó, taxatív felsorolásuk még általános jelleggel sem lehetséges. Az Smtv. szerint kiterjed a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége minden, „a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményről, vitatott kérdésről” szóló tájékoztatásra. Azaz, nem pusztán a közvetlen „politikai” vonatkozással bíró ügyek tartoznak ide, hanem általában a közéleti kérdések. Jelen esetben a kifogásolt műsorszegmens a Médiaszolgáltató „Híradó” című műsorszámának része volt, amelyben a Médiaszolgáltató a devizahitelek forintosításával, illetve annak módjával foglalkozott. Mivel tehát a Médiaszolgáltató a tárgyi hírműsorszámban közérdeklődésre számot tartó, valamint Magyarország polgárai számára jelentőséggel bíró eseményről számolt be, a műsorblokk a demokratikus nyilvánosság megteremtését elősegítő tájékoztatásnak minősült. Tekintettel arra, hogy a vizsgált tartalommal kapcsolatban a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége fennáll, az Smtv. és az Mttv. vonatkozó szabályai alapján a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának vizsgálata során a Médiatanács a hiányolt vélemény tekintetében az egyedi ügy tényállási elemei alapján elsődlegesen az alábbi szempontokat vizsgálja: - a hiányolt vélemény releváns-e a közzétett tájékoztatás vonatkozásában, - a hiányolt vélemény érdemben eltérő-e a közzétett álláspontokhoz képest, és - a hiányolt vélemény megfelelő időben elérhető volt-e a médiaszolgáltató számára. Amennyiben a Kérelem által hiányolt álláspont a fenti feltételek bármelyikének nem felel meg, akkor a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye megsértése megállapításának sincs helye. Jogsértés megállapítására tehát csak az említett három feltétel együttes teljesülése esetén van mód, azonban ebben az esetben is vizsgálni szükséges, hogy a kifogásolt műsorszámban egyedi jelleggel, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában valósult-e meg a tájékoztatás.
6
4. A vélemény releváns volta a közzétett tájékoztatás vonatkozásában A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, hogy az alapján a médiaszolgáltatónak minden egyes álláspontot minden műsorszámban meg kell jelenítenie, valamennyi szembenálló nézet bemutatására ugyanis nem minden esetben van lehetőség. Ezt az értelmezést erősíti meg az Alkotmánybíróság az 1/2007. (I. 18.) számú határozatában. A szabályozás célja ugyanis arra irányul, hogy a jogszabályi rendelkezések biztosítsák a közönség számára, hogy közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassa ki álláspontját. A közérdeklődésre számot tartó ügyeket érintő médiatartalmak vonatkozásában csupán a konkrét ügyhöz, a tárgyalt témához közvetlenül, szervesen kapcsolódó vélemény, különösen annak lényegi mondanivalója tekintetében merülhet fel a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése. Egy álláspont kifejtése során ugyanis annak képviselője egyéb, a tárgyalt témához nem kapcsolódó – és így a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye vizsgálatának szempontjából relevánsnak nem minősülő – véleményt is megfogalmazhat. A fentiekre tekintettel tehát mindenekelőtt a kifogással érintett tájékoztatás tárgyának, témájának meghatározása szükséges, ugyanis csak ennek alapján vizsgálható, hogy a kérelmező által megjeleníteni kért álláspont – illetve annak egyes tartalmi elemei – a műsorszámban elhangzottak szempontjából relevánsnak minősül-e. Azaz, amennyiben egy álláspont a műsorszámban közzétett tájékoztatáshoz közvetlenül nem kapcsolódik, a kiegyensúlyozottság vizsgálata szempontjából nem minősülhet relevánsnak, ebből következően egy ilyen vélemény közzétételének hiánya nem vezethet a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének sérelméhez sem. Az érintett műsorszegmensben a devizahitelek forintosításáról és annak módjáról volt szó. E körben a hírolvasó, illetve a narrátor ismertette, hogy az eredeti elképzelés szerint csak a 2015 végéig lejáró szerződések esetén lett volna lehetséges, hogy e hitelek ne kerüljenek forintosításra, ám a törvényjavaslat tervezetét akként módosították, hogy azoknak a hitelei is maradhatnak deviza-alapúak, akiknek a kölcsönszerződése 2020 végéig jár le. A narrátor számszerűen ismertette továbbá, hogy az egyes devizanemekben nyilvántartott hiteleket milyen forint-árfolyamon váltják majd át. Beszámolt arról is, hogy az árfolyamgátba korábban belépők hitelei is forintosításra kerülnek oly módon, hogy a 180 forintos árfolyamon rögzített törlesztő-részlet nem növekszik, hanem várhatóan a 180 és a forintosítás 256 forintos árfolyama közötti különbözet miatt a hitel futamideje fog növekedni. A Médiaszolgáltató riportere megszólaltatta Bruder Hajnalka devizahitelest, aki csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy várakozásaival ellentétben a Kormány a devizahiteleknek a novemberi, piaci árfolyamon átszámolt forintosítása mellett döntött, s nem pedig azon a 160 forint körüli árfolyamon, amelyen ezeket a hiteleket fölvették az emberek. A híradásban az MSZP országgyűlési képviselője, Burány Sándor kifejtette azon véleményét, miszerint 185 forintos árfolyamon kellene átváltani az összes devizahitelt. A narrátor azt is megemlítette, hogy az átváltott hitelek kamatát tovább csökkentenék oly módon, hogy a bankok által kérhető kamat-felár kevesebb lenne. Végül beszámolt arról, hogy az Országgyűlés november 25én fogadhatja el a forintosításról szóló törvényt. A Médiatanács megállapította, hogy a tárgyi műsorszegmens lényegi mondanivalója az volt, hogy az egyes devizanemekben nyilvántartott hiteleket milyen forint árfolyamon fogják átváltani, és milyen futamidejű szerződések esetén van arra lehetőség, hogy az adott hitel továbbra is deviza-alapú maradjon. Az alkalmazandó átváltási árfolyammal kapcsolatban egy megszólaltatott devizahiteles csalódottságának adott hangot, mivel ez az árfolyam számára nem olyan kedvező, mint ahogyan azt remélte. A Kérelmező azon véleménye, amely szerint a piaci árfolyam alkalmazása a bankokat gazdagítja, és a piaci árfolyam alkalmazása melletti érvek álszentek, relevánsnak minősül, hiszen az elhangzottakhoz szervesen kapcsolódik.
7
A Kérelmező azon álláspontja azonban, miszerint csatlakozni fognak az Otthonvédelmi Tanács demonstrációjához, továbbá minden "tisztességes" utcai tüntetésen ott lesznek, nem releváns, hiszen a tárgyi műsorszegmens lényegi mondanivalóját nem érinti. 5. A hiányolt vélemény eltérő tartalma a közzétett véleményhez képest Tekintettel arra, hogy az előző pontban foglalt indokok alapján megállapítható, hogy a Kérelmező által hiányolt vélemény részben releváns a közzétett tájékoztatás vonatkozásában, a Médiatanács azt a kérdést vizsgálta, hogy a hiányolt álláspont, vélemény az adott tájékoztatással kapcsolatban ismertetett nézetektől érdemben eltérő volt-e. Nem határozható meg absztrakt módon, hogy hány, a témában álláspontját közzétevő félnek és hány eltérő véleménynek kell teret adni a műsorszámban. Amennyiben több szervezet, társadalmi csoport, politikai párt is ugyanazon, vagy nagyban hasonló álláspontot képvisel egy adott ügyben, s azok között érdemi különbségek nem fedezhetők fel, abban az esetben elég csak az egyik ilyen szervezet vagy csoport álláspontját közzétenni. A törvényi szabályozás a különféle véleményeket és azok bemutatását védi a demokratikus közélet kialakítása és a közügyek megvitatásának elősegítése céljából, nem pedig az egyes vélemények megfogalmazóit. A vonatkozó médiaigazgatási szabályozás alapján a Médiaszolgáltató a kiegyensúlyozott tájékoztatás körében nem köteles egy adott üggyel kapcsolatban valamennyi létező álláspontot felderíteni, a Médiaszolgáltatónak nem kötelezettsége, hogy minden egyes nyilvánosságra hozott véleményt, azok képviselőivel együtt megjelenítsen. A Médiaszolgáltatónak a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges – a fentiek szerint az adott hír vonatkozásában releváns, és – egymástól eltérő véleményeket kell bemutatnia, vagy legalább utalni arra, hogy léteznek ilyen, eltérő nézetek. Az egyes véleményeknek, és nem azok képviselőinek kell a médiatartalomban megjelenniük, így több, azonos vagy nagyban hasonló vélemény megléte esetén a szerkesztő választhat valamely nézet több képviselője közül, akit az adott műsorszámban szerepeltet, vagy akinek a véleményét maga tolmácsolja. A fentiekre tekintettel a Médiatanács megállapította, hogy a Médiaszolgáltató törvényi kötelezettségének az Mttv. 3. §-ában rögzített szerkesztői szabadság keretei között, valamint az Mttv. 181. § (2) bekezdésében foglaltak alapján eleget tett, mivel a Kérelmező azon álláspontja, amely szerint nem a piaci árfolyam alkalmazása lenne a kívánatos a forintosítás során (mivel „a javaslat 100 milliárdos nagyságrendben hagy a bankoknál az emberektől indokolatlanul elvett forintokat”), kifejtésre került a tárgyi műsorszegmensben, az alábbiak szerint: Bruder Hajnalka devizahiteles ismertette azon véleményét, amely szerint nem a piaci, hanem egy olyan árfolyam alkalmazását várta volna, amely ahhoz közelít, amelyen a hitelét fölvette, tehát rá nézve kedvezőbb: „Mindenki úgy gondolta, hogy nagyjából 160 forint környéke, mikor fölvette az ember, vagy mit tudom én, 2030% egy ingadozó árfolyam, de hát erre senki nem gondolt, hogy éppen a novemberi árfolyamot fogják bevonni ebbe a történetbe.” Ezzel kapcsolatban hangzott el Burány Sándor véleménye is, amely szerint az összes devizahitelt 185 forintos (azaz a jogszabály-tervezetben meghatározottnál kedvezőbb) árfolyamon kellene átváltani: „A gyenge forintért a Fidesz gazdaságpolitikája első sorban a felelős, mi azt követeljük, hogy 185 forintos árfolyamon történjen meg a forintosítás.” A Médiatanács a fentebb írtak alapján megállapította, hogy a Kérelmező azon véleménye – amely szerint a piaci árfolyam alkalmazása kedvezőtlen a devizahitelesek számára – tehát releváns ugyan a közzétett tájékoztatás vonatkozásában, ugyanakkor azonban az részben Bruder Hajnalka devizahiteles megszólaltatása útján, részben pedig a Burány Sándor által elmondottak alapján a tárgyi műsorszegmensben bemutatásra került, azaz a tájékoztatás kiegyensúlyozott volt. Mivel tehát Médiaszolgáltató a műsorszám közzététele során jogszerűen járt el, a Médiatanács a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértéséhez szükséges további konjunktív feltétel meglétének vizsgálatát mellőzte.
8
A Médiatanács a fentiekben kifejtettekre tekintettel megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a kifogással érintett műsorszám sugárzásával nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint a Kérelmező kérelmét elutasította. Az eljárás során a Ket. 153. §-ában foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdése da) alpontjában, valamint az Mttv. 163. § (1) bekezdésében és a 181. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezéseken alapul. A halasztó hatály kérdését az Mttv. 163. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés rendezi. A tárgyalás tartására vonatkozó kérelemről szóló tájékoztatást a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 338. § (1) és (2) bekezdése tartalmazza. Budapest, 2015. január 13.
A Médiatanács nevében
dr. Karas Monika elnök
dr. Auer János hitelesítő tag
Kapják: 1. Személyes adat
9
