NEW YORK-i ELSŐ MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ
First Hungarian Reformed Church of New York City 344 East 69th Street New York, NY 10021
: (212) 734-5252
elsoreformat.us
NT. Fogarasi Anita Deák Lehel Vasárnapi iskola vezetô: Bázsa Tünde Főgondnok: Balla István Orgonál: Vilmányi Zita
KARÁCSONYI ÚRVACSORÁS ISTENTISZTELET
2015 december 25.-én NT. MIHÁLY LAJOS NT. FOGARASI ANITA
Karácsonyi gondolat A magasban dolgoznak! Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: "Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.- Máté evangéliuma 2,2 Az egyik templom tornyának a felújításánál a következő tábla figyelmeztette a járókelőket: Vigyázat, a magasban dolgoznak! Akik kitették ezt a feliratot, talán nem is tudták, hogy a torony felújításon túl mekkora isteni igazságot hirdettek azzal a táblával. Bizony az első karácsonykor is dolgoztak a magasban, hiszen különös csillag ragyogott akkor az égen, amely mutatta Jézus születésének a helyét. Mégis azt olvassuk a Bibliában, hogy csak a napkeleti bölcsek vették észre és követték Jézus csillagát. Vajon miért? Hiszen olyan sokan szerepel-tek még a karácsonyi történetben: Augusztus császár, Heródes király, írástudók, pásztorok... A válasz nagyon egyszerű. Azért, mert csak a betlehemi bölcsek néztek fölfelé, csak őket érdekelte mit látnak az égen. A többi ember azonban mással volt elfoglalva. Augusztus császár talán csak a birodalmával volt elfoglalva, Heródes Jézus "eltávolításával foglalkozott, az írástudók saját tudományukkal törődtek, a pásztorokat a nyájuk kötötte le. Életünk, ünnepeink legnagyobb nyomorúsága, hogy elfelejtünk fölfelé nézni, megfeledke-zünk Jézusról, Istenről. Hiszen manapság is olyan sok minden lefoglal minket. Olyanok vagyunk, mint Augusztus császár, csak saját életünkkel, a mi kis birodalmunkkal foglalkozunk. A világ olyan, mint Heródes király, Jézust el akarja távolítani az életből, ünnepből. Bár jóllehet kell a világnak karácsonyfa, ajándék, csillogás, ünnepi étel, de Jézus nem kell. Pedig karácsony Jézus születésének az ünnepe. A fölfelé nézés ünnepe, amikor földi rohaná-sunk, elfoglaltságunk közepette megállít az Isten, hogy egy pár napon át felemeljük lélekben tekinte-tünket. Istenre nézzünk, s túl lássunk gondon, bánaton, megpróbáltatáson, bizonytalanságon, s meg-lássuk az Ő igazi szeretetét. Hiszen "úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.- /János 3,16/ S ahol megtapasztalják Isten sze-retetét, ott tudják igazán egymást szeretni az emberek. Ott tudnak a másiknak megbocsátani, örömet okozni, s egymást Isten ajándékának tekinteni. Isten arra tanít bennünket, hogy lássunk túl a földi ünneplésen, a földi karácsonyon, s keressük meg Jézust, mint a napkeleti bölcsek. Ezen az ünnepen is, ha fölfelé nézünk, meglátjuk a betlehemi csillagot. Jóllehet, már nem az égen, hanem templomunk tornyán van, s a magasból hirdeti: Itt lehet Jézussal találkozni. Adja Isten, hogy templomunkban sokan találkozzunk egymással és Jézussal! Baráth Andrea, református lelkipásztor
„Hála legyen az Istennek kimondhatatlan ajándékaiért!” 2 Korinthus 9, 15
A közfelfogás az, hogy a Karácsony az ajándékozás ünnepe, amikor minden embert eltölt egy kis szeretet, és igyekszik kisebb-nagyobb ajándékkal, valami aprósággal kedveskedni, örömet szerezni a másiknak. Vajon miért éppen Karácsonykor történik mindez? – tehetjük fel a kérdést. A válasz egyszerű és nem rejt magá-ban semmi véletlenszerűt. Meg vagyok győződve róla, hogy ez a nagy általános karácsonyi ajándékozgatás tulajdonképpen egy akaratlan utalás és egy öntudatlan vissza-emlékezés arra a legnagyobb szeretetre, amellyel Isten ajándékozta meg ezt a földi világot az első Karácsony al-kalmával, Jézus személyében. Azóta is a legnagyobb aján-dék nem az a hőn vágyott meglepetés, amit díszes csoma-golópapírba rejtve találunk a feldíszített fenyőfa alatt, ha-nem az a Valaki, Akire minden ajándék utal és mutat: az önmagát megüresítő, értünk emberré lett JÉZUS KRISZTUS! Karácsonykor Isten a szó szoros értelmében meg-ajándékozta ezt a földi világot az Ő egyszülött Fiával. Ha pedig azt kérdezed, hogy miért, a válasz világos és egyszerű. Az ajándék funkciója az, hogy kimutassam a szeretetemet és örömöt okozzak annak, aki fontos számom-ra. Mi emberek ezért ajándékozunk, és Istennek is ez a cél-ja! Isten örömet akar okozni neked és nekem, minden embernek. Nem akármilyen, ideig - óráig való örömet, hanem igazi, végtelen boldogságot. Természetesen előfordul, hogy valaki mégsem tud örülni annak az ajándéknak, amit kap. El tudom képzelni, hogy Szenteste is lesznek majd néhányan, akiket betölt majd egy gondolat: én nem ezt vártam! Ugyanígy soraimat olvasva is akadnak néhányan, akik az Isten ajándékáról hallva, ki nem mondva, meg nem vallva, magukban érlel-nek egy gondolatot: én nem ezt vártam Istentől! Én mást szeretnék! Talán jobb idegrendszert, jobb egészséget, jobb anyagi helyzetet, a családi élet rendeződését, több megér-tést, több szeretetet, és lehet még sorolni. Szomorú, ha nem tudjuk elhinni, nem akarjuk meg-érteni, hogy nekünk valóban arra van szükségünk, akit Is-ten ad. Nekünk valóban Jézusra van szükségünk, hogy igazán örülni tudjunk. Minden vágyad teljesülhet, de ha Jézus-ban nem látod meg az Isten ajándékát, akkor üresnek érzed magad minden meg-valósult álmod közepette is. Isten Jézus Krisztusban MINDENT adott. Mindent, amit csak az Isten adhat. Mindent, ami ahhoz kell, hogy a múltunk terheit végre letehessük. Mindent, ami ahhoz kell, hogy bizakodva nézzünk a holnap még oly sötét alagútja felé. Mindent, ami ahhoz kell, hogy a mában hálaadással tudj élni, és a körülöttünk lévő sokféle válságban is meglásd a váltság útját. Lám, mi mindent ajándékozott nekünk Isten az Ő Fiában. Édesatyai szívének minden melegét, féltését és szeretetét. Ennél többet Isten sem adhat. Jézus az Ő legnagyobb, legdrágább karácsonyi ajándéka mindannyiunk számára. Gottfried Richárd
Karácsonyi gondolatok, emlékek
"Attól kezdve mindig vártam a karácsonynak ezeket a falu egész közösségét megmozgató eseményeit is" - Csiszár Ákos karácsonyi emlékei. Nagy ünnepeink közt nem lehet fontossági sorrendet felállítani, talán csak időbeliséget. Most, karácsonykor mennyei Atyánk üdvözítő szeretetének egyik fontos eseményéről szól az Evangélium: Jézus megszületett az idők teljességében! De ha az Ige nem öltött volna testet, akkor nem történhetett volna meg nagypénteken a Golgotán a bűneinkért vállalt keresztáldozat sem. Akkor nem történhetett volna meg a húsvéti feltámadás reményt adó eseménye sem. És ha pünkösdkor nem árasztja ki Isten a Szentlelket, akkor nem lehetne az a bizonyosságunk, amit hitvalló őseink a Heidelbergi Kátéban így fogalmaztak meg: „Az, hogy testestől-lelkestől – akár élek, akár halok – nem az önmagamé, hanem az én hűséges Uramnak és Megváltómnak, Jézus Krisztusnak a tulajdona vagyok. Ő drága vérével minden bűnömért maradéktalanul megfizetett, és az ördög hatalmából megszabadított." Most mindennek az összefüggésében figyeljünk a karácsonyi csodára! Nem akarom a Jézus születéséről szóló evangéliumi történeteket csokorba szedni – mégis a szeretetről szólok –, hanem arra szeretnék koncentrálni, hogy a karácsony ünneplése hogyan jelentkezik a mai nemzedék életében, illetve én hogyan éltem meg a szentestéket. A karácsonynak mint ünnepnek az elmúlt kétezer év alatt kialakultak ünnepi szokásai. Ma már elképzelhetetlen feldíszített karácsonyfa nélkül az ünnep. Az utolsó évszázadban velejárója lett karácsonynak szeretteink megajándékozása, ezzel örömszerzés gyermekeknek, szülőknek. Sajnos vannak, akik életében eltolódott a karácsonyi ünneplés a földi ajándékozás irányába. Nekik a karácsony az emberi szeretet ünnepévé lett, de úgy, hogy életükben Jézusnak már nincs hely. Megelevenednek bennem korábbi karácsonyi események. Mi a parókián hatan voltunk testvérek. A „Jézuska" a szentesti istentisztelet utánra mindig „becsempészte" a karácsonyfát. Mesekönyvek és társasjátékok is voltak alatta. Mintegy hétesztendős voltam, amikor Tákoson karácsony este két-háromfős csoportok ajkán hangzott a kérdés ablakunk alatt: „Szabad az Istent dicsérni?" Majd felcsendült a kántálók karácsonyi éneke. Aztán jöttek az újabb és újabb csoportok. A kántálók után jöttek a betlehemezők. Mindig legalább hatan voltak. A karácsony éjszakájának minden pásztora ott volt, beöltözve. Hetekkel korábban készítették el a kellékeket is: a kis istállót és a kis jászolt. Az „öreg" bölcs bemondásaival vitt humort a szenteste történetébe. Attól kezdve mindig vártam a karácsonynak ezeket a falu egész közösségét
megmozgató eseményeit is. Színesítője lett a karácsonyi ünneplésünknek, a közösség karácsonyának. Másnap a karácsonyt ünneplőkkel tele volt a templom: együtt az úrasztalánál a Jézus áldozata általi lelki megújulásban. A másik karácsony esti örök közösségi emlékem a tiszakanyári lelkipásztorságom idejéből való. Ott már gyülekezeti kántálás is volt. A szentesti istentisztelet után három, húsz-harminc fős kántáló csoport indult el a templomból. Először a lelkészüket „kántálták meg", aztán a falu három irányába indultak. Minden háznál kántáltak. Csendes szentesti időben csodálatos volt, ahogy három irányból fel-felcsendült az Istent dicsőítő ének: „Ünnep a földön, ünnep a mennyben, drága karácsony vár a szívünk..." Olyan volt, mint az angyalok éneke. Ilyen meghitt karácsonyokat kívánok a mai ünneplőknek is! Csiszár Ákos Megjelent a Reformátusok Lapja legfrissebb számában.
A távoli emlékek nosztalgikussá varázsolják előttünk – az idősebb korosztályra gondolva – karácsony ünnepét. A háború utáni években szegény volt az ország, szegények voltunk mi, diósjenői reformátusok is, akkor még mint kisgyerekek. Az ünnepet nem az ajándékok bősége, vagy a különleges falatok finomsága jelentette. Mégis voltak meghitt és boldog karácsonyok. A mai megítélés szerint a karácsony anyagias, önző ünneppé vált. Sok ember a szeretet, a család ünnepének neve-zi, csupán az Isten szeretetét felejtik el belőle. Azt a szeretetet amelyben Fiát küldte a Földre, hogy a bűnös világ Megváltója legyen. Jézus Krisztus nélkül a világ, s benne a mi népünk és egyéni életünk is a sátán hullámvasútján utazik a kárhozat felé, s ő menet közben fosztogat, s végül az életünket is elveszi. Egy-egy nehézség, baj, tragédia terhe alatt Istenhez kiáltunk segítségért, de a baj elmúlásával visszazökkenünk a világ szokása szerinti kerékvágásba. Karácsony örömüzenete, hogy kiszállhatunk a hullámvasútból. Az Emberfia már kétezer éve eljött, s Szentlelke által ma is köztünk van. Táplálja azokat, akik összekötötték életüket Vele. Ez a karácsony minden földi kincset meghaladó, Istentől küldött ajándéka. Ne a csillogás, villogás, a különlegesség legyen elsődleges számunkra karácsonykor, hanem a megérkezett Krisztus. Legyen meghitt, boldog karácsonya minden kedves olvasónknak, és reméljünk Istentől áldott békés új esztendőt. Vasas Mihály
Ragyogsz-e még égi fény? Ragyogsz-e még égi fény, Sötét éjszakában? Tündökölsz-e biztatón, a bűnös világban? Gyúlj ki újra, s hirdessed, Él az Úr, az Isten, Irgalommal ránk tekint, S fényesség lesz itt lenn. Angyalének hangozol-é, Bűnös Bábelünkben? Békességet hirdetsz-e, Feldúlt keblünkben? Óh, zendülj meg, s mondjad el, Él az Úr, az Isten, Kegyes szava felhangzik, S békesség lesz itt lenn! Kis gyermek, mosolyogsz-e még Jászol bölcsőcskédben? Szállást vajon vészed-é Csüggő szívünkben? Óh, add, hogy szívünk, szemünk Most csak Téged lásson, Akkor lészen végre itt Igazi karácsony!
Szeretetmorzsák
„Sokkal fontosabb, hogy Jézus Krisztus a Földön járt, mint az, hogy az ember a Holdon járt.” James Irwin Hold asztronauta „Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnep különböző. Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme, mély és varázslatos, rendhagyó. Készülj fel rá testben és lélekben.” Márai Sándor „Fogjunk össze, tegyük szebbé, boldogabbá a gyermekek, a felnőttek, az idősek életét. Fogjunk össze azért, hogy az emberek örömmel, több szeretettel tudjanak odafordulni embertársaikhoz.” Wass Albert „Ahol Krisztus van, ott van a világosság is. Az egyetlen fény mindannyiunknak Krisztus. Ő tud és akar is minden helyzetben tanácsot adni nekünk és segíteni rajtunk.” Luther Márton „Uram, emlékeztess mindenkit: semmi más nincs, amivel Hozzád kicsit is hasonlíthatnánk, mint éppen a jócselekedetek. Ne engedd, hogy belefáradjunk a jó cselekvésébe.” Kálvin János „Cselekedj mindenkor becsületes szándékkal, meglásd, segít az Isten!” Kolping
Istentôl gazdagon megáldott boldog karácsonyi ünneplést kívánunk! „Bizony, bizony, mondom nektek, hogy amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.” Jn. 16:23 Imalánc- Imalánc
Imalánc- Imalánc- Imalánc- Imalánc
Imádkozzunk testi, lelki betegeinkért Kiss Mártonért, a Kiss családért Enright Lilikéért, Karakas Hajnalka unokájáért Karakas Lászlóért Imádkozzunk Torres Editért Juhos Juditért „Noémi”- ért Imádkozzunk Isten gondviselô oltalmáért életünk minden napján, minden helyzetében Imádkozzunk a vasárnapi iskoláért Imádkozzunk gyülekezetünk egységéért Az imalánc láncszemei,- az imádkozók,- minden este nyolc órakor igyekeznek könyörgésükkel, kérésükkel Istenhez folyamodni, a közösség és saját maguk javára és épülésére. Kérjük jelezzék imatémáikat, hogy azok bekerülhessenek a bulletinbe.
“üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.” Lk. 2:11 Bevonulás, buzditás elcsendesedésre: Gyülekező ének...........................................................................................324. Dicséret 1.- 2.v. Apostoli köszöntés Az összes gyertya meggyújtása
Fennálló ének ............................................................................327. Dicséret 1.v. Főének...................................................................................315. Dicséret 1.- 5.v. Fohász az Istentisztelet áldottságáért Igeolvasás.............................................................................................Lk. 2:1-20 Imádság
Igehirdetés előtti ének ..................................................................329. Dicséret 1.-2. v.
Igehirdetés:.......................„ Karácsonyi igehirdetés"....................... Lk. 2:10-11 Igehírdetés utáni ének...................................................................329. Dicséret 5.v. Könyörgő imádság, Csendes Perc, Úri imádság.....................................................Mt 6, 9-13 Úrvacsorához készülve:......................................................................................438. Dicséret 6. v. Úrvacsora alatt.....................................................................459, 460, 461, 462 , 463. Dicséretek A vasárnapi iskolások mûsora Vendégeink köszöntése Hirdetések Köszönjük a szeretetvendégség elkészítését a gyülekezet szolgáló közösségének Imatémákat várunk az Imaláncba Újraindítottuk a betegsegélyzô alapot, - céladományokat várunk Az Úr legyen gyülekezetünk őriző pásztora. Adakozás - doxológia - az adományok felajánlása "Adjátok meg mindenkinek, amivel tartoztok: akinek az adóval, annak az adót, akinek a vámmal, annak a vámot, akinek a félelemmel, annak a félelmet, akinek pedig tisztelettel: a tiszteletet."(Róm 13,7)
Tetőled jön minden áldás, Tied minden hálaadás, Téged dicsér minden élet, Atya, Fiú és Szentlélek!
Záróének: ......................................................................................................90. Zsoltár 1. v. Áldás ......................................................................................................4Mózes 6,24-26 Himnuszok Áldjon meg téged az Úr és őrizzen meg téged! Ragyogtassa rád orcáját az Úr és könyörüljön rajtad! Fordítsa feléd orcáját az Úr és adjon neked békességet! Ámen.
Várj alázattal és elcsendesedve az Úrra! Imádkozz és dolgozz önmagadért, szeretteidért, egyházunkért, lelkipásztorainkért és az igehirdetés áldásáért!
ORANDO ET LABORANDO IMÁDKOZVA ÉS DOLGOZVA
