A SZOLNOKI FŐISKOLA
2013/2014. tanévi OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE
A Szolnoki Főiskola fejlődése a 2013/2014-es tanévben A 2013/2014. tanév a felsőoktatási struktúraátalakítás kezdeti évének volt tekinthető. Az áprilisi megállapodás több pontban szűkítette a képzési portfóliót. Felfüggesztésre került a Nemzetközi gazdálkodási és a Mezőgazdasági mérnök szakok hirdetése, a budapesti telephelyen és a kiskunfélegyházi telephelyen nem lehet új képzést hirdetni, ki kell futtatni a képzéseket. A Nemzetközi gazdálkodási szakot külföldi hallgatók számára lehet hirdetni, amennyiben sikeres akvizíciót tudunk bonyolítani. 2013. szeptemberében a Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szak akkreditációs monitoring vizsgálata zajlott, a szak akkreditált 2016-ig. Külön említést érdemel, hogy ebben a tanévben már nem indult felsőfokú szakképzés, helyét a felsőoktatási szakképzési szakok vették át új tartalommal. A piaci bevezetés jól sikerült, szinte a teljes képzési paletta indult nappali és levelező tagozaton. Az éves felülvizsgálati audit a Főiskola integrált irányítási rendszerének áttekintése, a környezeti irányítás és a minőségirányítás működésének és fejlődésének tanusítása. A tanévben sikeresen zajlott, főiskolánk folyamatosan fejlődik, a küldetésének, a munkaerőpiaci igények kielégítésének eleget tesz. A külső irányító hatóságok és a szabályozók változása dinamikus környezetet teremt, melyben a főiskola rugalmas alkalmazkodása szükséges. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény többszöri módosítása, a felvételi szabályok ismételt változása a hiteles informálás többletfeladatát jelentette az intézmény számára. A főiskola további fejlődését jelentősen meghatározzák az időszak alatt megvalósítás alatt lévő pályázatok. Az idegen nyelvi képzés fejlesztését célzó önálló, a vízgazdálkodási agrármérnök szak fejlesztésére elnyert konzorciális és az intézményi szolgáltatások fejlesztése érdekében számos tevékenység kiterjesztését megvalósító, szintén konzorciális pályázat több százmillió forint fejlesztési forrást jelent az intézmény számára, valamint a versenyképesség javulását is előrevetíti. Az összehangolt szervezetfejlesztési pályázat képzésfejlesztési alprojektje a duális képzés tapasztalatait, a felnőttképzés új rendszerének kialakítását tűzte ki célként. Környezettudatos tevékenységünk és fejlesztéseink eredményeképpen napkollektorok, napelemek, geotermikus rendszereink nemcsak hatékony energiafelhasználást tesznek lehetővé, hanem jelentős energiaköltség megtakarítást is eredményeznek. Mindezek közepette a főiskola igyekezett megőrizni azon értékeit, amelyek eredményeinek elérésében és teljesítményében meghatározóak voltak. Az intézmény fontos minőségcéljai teljesültek, képes volt egyben megújulni is, fejlesztéseinek hangsúlyát a természettudományos képzési területek irányába áthelyezni. ISO 9001:2000 szabvány szerinti tanúsítvánnyal a Szolnoki Főiskola 2005. óta rendelkezik. Az oktatás-képzés a TQM elvei alapján az EFQM modellre épül. Ennek megfelelően a tevékenység elemzése során kiemelten kezeltük azokat a külső és belső információkat, amelyek az oktatás-képzés konkrét eredmények és tapasztalatok alapján történő minősítését mutatták. A többször ülésező Kompetenciatanács segítségünkre volt a képzési programok fejlesztésénél. Folyamatosan vizsgáljuk a hallgatók, oktatók és a munkaerőpiaci szervezetek,
2
mint megrendelőink véleményét a képzésről és annak eredményességéről. Figyelembe vesszük a DPR eredményeket és a független felsőoktatási rangsorokat. A nemzetköziesítés területén jelentős áttörés nem tapasztalható, bekapcsolódtunk a Campus Hungary programjaiba. Az angol nyelvű képzéseken az alacsony csoportlétszámok változatlanul jellemzőek, de ez nagyon jó lehetőséget biztosít az Erasmus Mobility programban résztvevő hallgatók számára a bekapcsolódásra. Oktatói cserelátogatások is bonyolódtak. A nemzetközi kapcsolatok ápolására törekedtünk, új kapcsolatot alakítottunk ki a Sapientia Egyetem karával egy konferencia kapcsán. Több nemzetközi szervezet aktív tagja főiskolánk, helyet ad a szervezetek rendezvényeinek. Együttműködési megállapodásunkat újítottuk meg a Lomonosov Egyetemmel. A megszerezhető kompetenciák és tudás minőségére kiemelt figyelem irányult az alapképzési szakok tantervfejlesztési folyamatában. Ebben az évben is jelentős szakirányú továbbképzési szakfejlesztés történt, a vízgazdálkodási képzések tovább folynak. Pályázati fejlesztés három angol nyelvű szakirányú továbbképzés. 1. Oktatási tevékenység és oktatással kapcsolatos szolgáltatások A Szolnoki Főiskola Intézményfejlesztési tervében szereplő képzésfejlesztési célok megvalósulása érdekében 2013-ban a 2010-es jelentősebb módosítás után csak kisebb, főként technikai változtatások következtek be (heti egy órás tantárgy heti két órássá alakítása, a tantárgynevek tantárgyi tartalomhoz igazítása, az értékelési formák egységesítése) az oktatás, mint alaptevékenység területén. A szakkollégiumi kurzusok tovább folytatódnak, amelyek jellegükből következően alacsony létszámmal is indultak. A kutatócsoporti foglalkozások is a különleges kurzusok közé tartoztak. A képzéskínálat fejlesztésére a felsőoktatási szakképzési szakokon került sor. Négy szintű követelményrendszert kellett figyelembe venni, felsőoktatási közös modulok, szakterületi közös modulokat, a szak közös ismeretköreit és a szakirány speciális területét. A kialakított közgazdász-asszisztensi képzési programok rendkívül gyakorlatorientáltak, ugyanakkor a megfelelő alapszakokba magas kreditszámmal beszámíthatóak. Akkreditációra került előkészítésre a GVAM felsőoktatási szakképzési szak. A tartalomfejlesztés megjelent a tananyaghordozókban is, a saját készítésű jegyzetek vagy hiánypótlónak számíthatók az adott szakmai területen, vagy az ismeretek aktualizálása miatt újrakiadott művek, vagy a távoktatási módszertant beépítő, vagy abba beleillő digitális kiadványok. A Képzésfejlesztési koncepció újragondolása vált szükségessé, amely meg is történt a Kompetencia Tanács véleményét is figyelembe véve. A szakirányú továbbképzések rugalmasan alkalmazkodnak a diplomával már rendelkezők egyéni és vállalati képzési igényeihez, az előbbi az üzleti (főként a pénzügyi és marketing jellegű). A Szolnoki Főiskola kettős funkciót lát el, egyrészt üzleti képzéseivel a „Gazdaság főiskolájaként” a piac szereplői számára magas színvonalon képzett, kreatív, a munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelő gyakorlatorientált képzésben résztvevő szakembereket kíván kibocsátani. Másrészt felvállalja a „Térségfejlesztő főiskola” szerepet az agrár- és műszaki képzéseivel. Kiemelt szempontnak tekintjük a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kompetenciák elérését, amely meghatározza az elméleti és gyakorlati képzést, kijelöli annak fejlesztési irányait. A főiskola jelmondata: A Hallgatókért, a Tudásért, Érted.
3
A Szolnoki Főiskola üzleti szakjaira jelentkezők száma volt ebben a tanévben is a legmagasabb, ez is igazolja, hogy a főiskola kínált alapszakjaival a hazai üzleti képzésben jelentős szerepet tölt be. Az agrár és műszaki szakokra jelentkezés tendenciája, növekvő az állami ösztöndíjas kapacitás miatt, megfelel az országos átlagnak. A 2013. évi felvételi eljárás is – főként a finanszírozás megoszlása miatt - csökkenő hallgatói létszámot eredményezett. A pótfelvételi során a felvettek létszáma növelte az elsős hallgatói létszámot. A felvételi eredmények igazolták, hogy a jelentkezők azonosulnak a Szolnoki Főiskola által képviselt minőség- és gyakorlatorientált képzési, oktatási kínálattal és módszerekkel. A megszűnő felsőfokú szakképzés sikerét a levelező tagozatos szakok indulása is bizonyítja. Keresztféléves képzést nem sikerült beindítani. Az előző időszak pozitív fordulata azonban erre a tanévre nem húzódott át. A szakmai oktatás és oktatóink is állandó szakmai megújulásra törekednek, többségük tudományos fokozattal rendelkezik, illetve PhD képzésben vesz részt. Alapképzési szakjaink megkövetelik a naprakész tudást és a rugalmas, hallgatókhoz igazodó oktatási módszereket. Az oktatók tevékenységéről a hallgatók elismerően nyilatkoznak, amely évente ismétlődő OHV felmérésen alapul. A kapott visszajelzéseket a tanszékek beépítik oktatási programjukba. Szakmai partnereink tevékenységünket piacképes, magas színvonalú elméleti és gyakorlati képzésnek minősítették, hallgatóink nagy része a legnagyobb hazai vállalatok és multinacionális cégek elismert felső- és középvezetői, illetve sikeres vállalkozók. Végzett hallgatóink az országos átlagnál rövidebb időtartam alatt tudnak elhelyezkedni, stabil munkahelyet szerezni. A külföldi gyakorlatok kiszélesítik a végzés utáni elhelyezkedési lehetőséget. A képzéshez nélkülözhetetlenek széleskörű és folyamatosan bővülő hazai és nemzetközi üzleti, valamint felsőoktatási kapcsolataink. A hazai nagyvállalatokkal történő együttműködés fejlesztése a szakfejlesztést, az oktatás gyakorlatorientációját, a szakmai gyakorlóhelyek bővítését célozzák. Az általános felvételi eljárásban országosan a jelentkezők előző évinél magasabb aránya nyert felvételt (75,62%) és 74,5%-a kapott állami ösztöndíjat. Az intézményi 2011 jelentkezésből 438 volt az elsőhelyes, az általános felvételi eljárásban közülük 290 főt, a pótfelvételi eljárásban 33 hallgatót vettünk fel, csökkent a pótfelvételin bekerülő hallgatók aránya.
4
A jelentkezők és felvettek számának alakulása (2012-2013) Az alapképzésben az oktatás nappali, levelező és távoktatásos, a felsőfokú szakképzésben nappali és levelező, a szakirányú továbbképzési szakokon pedig levelező formában folyt. Az alapképzésben (főiskolai és BA) a nappali és levelező tagozaton tanulók közül magasabb a levelezős arány.
A nappali tagozatra jelentkezők számának alakulása 2012-höz viszonyítva
5
A levelező tagozatra jelentkezők számának alakulása 2012-höz viszonyítva
Összesített jelentkezési adatok 2013 Finanszírozási forma szerint a nappali és levelező tagozaton állami finanszírozású és költségtérítéses hallgatók tanulnak, míg a távoktatás csak költségtérítéses formában szervezett, az állami finanszírozású és költségtérítéses hallgatók aránya.
6
Összesített felvételi eredmények A műszaki és mezőgazdasági képzési területen alapképzésben a felvétel során a tendencia változatlan. Az agrárszakok keresettsége csökken, a műszaki szakok iránti kereslet növekedett. Különösen a levelező tagozat, műszaki menedzser szak iránt emelkedett az igény.
Nappali tagozat felvételi eredményei szakonként A műszaki és agrár képzési terület hallgatói létszáma növekedett.
7
Levelező tagozat felvételi eredményei Az alapképzésben az oktatás nappali és levelező, a felsőfokú szakképzésben nappali, a szakirányú továbbképzési szakokon pedig levelező formában folyt. Az alapképzésben (főiskolai és BSc) a levelező tagozaton tanulók némileg magasabb aránya jellemző a nappali tagozattal szemben. Finanszírozási forma szerint a nappali és levelező tagozaton állami finanszírozású és költségtérítéses hallgatók tanulnak, az állami finanszírozású és költségtérítéses hallgatók aránya
Felsőoktatási szakképzés felvételi eredményei
8
Összesített felvételi eredmények NAPPALI
LEVELEZŐ
SZAK kereskedelem és
2011
ÁLLÖ
ÖNK
PÓTF
ÖSSZ
2011
ÁLLÖ
ÖNK
PÓTF
ÖSSZ
marketing
42
-
22
5
27
98
1
15
4
20
nemzetközi gazdálkodás
30
-
11
2
13
20
-
-
-
-
pénzügy és számvitel turizmus-vendéglátás (magyar) turizmus-vendéglátás (angol)
38
-
15
1
16
80
1
15
6
22
61
-
34
3
37
57
-
20
6
26
3
-
6
1
7
-
-
-
-
-
műszaki menedzser gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök
12
17
0
0
17
35
6
1
0
7
20
1
1
22
11
0
0
11
0
0
0
0
0
11
1
1
13
186
37
89
13
139
329
14
54
17
99
-
12
0
1
13
-
-
-
-
-
-
11
1
0
12
-
10
2
1
13
pénzügy és számvitel foksz pénzintézeti
-
10
0
0
10
-
-
-
-
-
turizmus vendéglátás foksz vendéglátó
-
10
1
0
11
-
-
-
-
-
turizmus-vendéglátás foksz turizmus
-
15
1
1
17
-
7
2
FOKSZ összesen
0
58
3
2
63
17
4
1
22
95
92
15
202
31
58
18
121
mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök Alapképzés összesen kereskedelem és marketing foksz kereskedelmi logisztika nemzetközi gazdálkodási foksz nemzetközi szállítmányozás és logisztika
Mindösszesen
9
A hallgatói létszám tanévi alakulásáról az alábbi táblázatok nyújtanak tájékoztatást. A hallgatói létszám alakulásában a főiskola ismertsége, elismertsége és az adott év felvételi rendszere, valamint ennek következtében kialakult keretszámok és ponthatárok játszanak szerepet. A magas ponthatárok miatt a normál felvételi eljárásban felvett alacsony hallgatószámot a hatékony pótfelvételi kampány során jelentkező hallgatók kiegészítették, arányaiban a felsőfokú szakképzési szakok felé eltolódva. A főiskolai képzésekben résztvevő, képzési időn túli hallgatók száma csökkenő, már csak öt szakon folytatták tanulmányaikat (kereskedelmi, külgazdasági, vendéglátó és szálloda, idegenforgalmi és szálloda, mezőgazdasági gépészmérnök) nappali, levelező és távoktatásos formában. A hallgatók egy része 2014.februárjában záróvizsgát tett. 2013/2014. tanév hallgatói megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a BA szakok tekintetében képzési formánként jelentős eltérés mutatkozik. A nappali tagozatos hallgatók legnagyobb, de csökkenő arányban Turizmus –vendéglátás szakon folytatták tanulmányaikat, ezt a feltörekvő Pénzügy-számvitel szak, majd a Kereskedelem és marketing szak követte. A többi hallgató Nemzetközi gazdálkodás szakon tanult. Ezzel szemben levelező tagozaton és távoktatásban a Kereskedelem és marketing szakos hallgatók aránya a legmagasabb. A Nemzetközi gazdálkodási szakon tanulók aránya ebben az évben minden képzési formában a legalacsonyabb volt. A felsőfokú szakképzési szakok közül ebben a tanévben az Idegenforgalmi szakmenedzser és a Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szakon tanult legtöbb hallgató, míg levelező tagozaton az utóbbinak egyértelmű a fölénye.
9
Az ügyfélhívó és helyfoglaló rendszer működik. Az ügykezelési fegyelem mind hallgatói, mind oktatói oldalon javult. A távoktatás a képzésszervező és szaktutori rendszerével az egyéni ütemterv szerinti tanulást biztosítja, ugyanakkor egy személyes kapcsolat lehetőségét is kínálja a sikeres elsajátítás érdekében. A távoktatás képzési forma feladata egy olyan komplex oktatási rendszer biztosítása az önálló tanuláshoz, amely a rendelkezésre álló humánerőforrások és technológiák optimális elosztásával elősegíti a Szolnoki Főiskola oktatótevékenységének fejlődését. A képzésszervezés feladata a távoktatásos hallgatók tanulási tevékenységének folyamatos követése a beiratkozástól a diploma megszerzéséig. Fontos feladatnak tekintjük a távoktatásos képzésben részt vevő hallgatók jó közérzetének biztosítását, tanulásuk teljes körű támogatását, gondjaik, problémáik nyugodt, empatikus, barátságos légkörű kezelését. Kiemelt jelentőségű a folyamatos elérhetőség biztosítása, és a hallgatók személyre szabott támogatása a teljes tanulási folyamatban. A képzésszervező tutorok a kapcsolattartáshoz felhasználják a Főiskola által nyújtott valamennyi kommunikációs csatornát (ILIAS keretrendszer, hagyományos és elektronikus levelezés, telefon, Skype, stb). A 2013/2014. tanévben a budapesti levelező tagozatos képzést is sikerült indítani, ami visszaigazolja a bővülő piaci lehetőségeket. A távoktatásos képzésről összességében elmondható, hogy a hagyományos képzésben részt vevő hallgatói csoportok kifutása után a létszám kb. 150-200 főben prognosztizálható a továbbiakban. A képzésen tanuló hallgatók és az elmaradt tárgyaikat teljesítő „hagyományos” távoktatás hallgatóinak segítése még differenciáltabb munkát kívánt a képzésszervező tutoroktól. A tanévben három záróvizsga időszakot ütemeztünk be, két diplomaátadó ünnepséggel, összevonva az őszi és téli vizsgaidőszakot. Az alapképzési szakokon kívül a hagyományos főiskolai szakos, valamint a szakirányú továbbképzési szakon tanuló hallgatók fejezték be tanulmányaikat. A bizottságok külső szakemberei elismeréssel szóltak a törekvésekről, az új típusú képzésekről. A februáriban nagyobb arányban vehettek át diplomát hallgatóink a nagyobb számú sikeres nyelvvizsga miatt. Még nem érezhető azon intézkedés hatása, mely szerint egy nyelvi előkészítő tárgy felvételére kötelezzük a hallgatókat kritériumfeltételkénti előírásával, amely a szintrehozás funkcióját is betölti. A 2013/14-es tanév őszi szemeszterében a Szolnoki Főiskola záróvizsgáit november 26-án, valamint január 27-30 között szerveztük. Ebben a vizsgaidőszakban zömében az alapképzésben résztvevő nappali tagozatos hallgatóink jelentkeztek záróvizsgára, de számos levelező és távoktatás tagozatos hallgató is most fejezte be tanulmányait 8 alapképzési és 3 hagyományos főiskolai szakon. Szakirányú továbbképzésben abszolutóriumot szerzett hallgatóink közül 4 szakon jelentkeztek záróvizsgára. Néhány szó a bizottságokról: összesen 274 hallgatónk 31 záróvizsga bizottság előtt bizonyíthatta felkészültségét. A vizsgabizottságok munkájában 81 fő vett részt. Elnökként és tagként 27 külső szakember, vállalat- és intézmény vezető, egyetemi oktató fogadta el főiskolánk felkérését, 54 saját oktatónk vizsgáztatott és 11 alsóbb évfolyamos hallgató is betekinthetett a vizsgákba jegyzői feladatokat ellátva. A záróvizsgázók a Bizottság előtt szakdolgozatukat ismertették és védték, majd komplex tételekből feleltek. Ezekre kapott osztályzataik és tanulmányaik átlaga adta a diploma minősítését. Alapképzésen záróvizsgázóink közül már a nyelvvizsgát is megszerezte 78 fő, így ők diplomát kapnak, záróvizsga tanúsítványt kap 167 fő. Hallgatóink felkészültségét dicséri, hogy 43-an kiváló minősítésű diplomát vehetnek át.
10
A szakonkénti eredmények részletesen: Szakirányú továbbképzési szakokon 26 fő záróvizsgázott, szakmérnök, szakközgazdász illetve diplomás szakreferens képesítést szereztek Vízgazdálkodási, Logisztikai, Pénzügy, adó és ellenőrzés, Épületgépész szakmérnök szakokon. A második diplomájukat szerző hallgatóink záróvizsga átlaga 4,75, 13 fő kiváló, 12 fő jó, 1 fő közepes minősítést ért el. Összegezve: jelen vizsgaidőszak lezárultával 105 oklevél és 169 záróvizsga-tanúsítvány kerül kibocsátásra. A 2013/14-es tanév tavaszi szemeszterében a Szolnoki Főiskola záróvizsgáit június 16. és június 20. között, szakmai vizsgáit május 14. és július 01. között szerveztük. Ebben a vizsgaidőszakban az alapképzésben résztvevő nappali, levelező és távoktatás tagozatos, a szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgatók jelentkeztek záróvizsgára. Szolnokon vizsgáztak a budapesti képzési központ és a kiskunfélegyházi telephely hallgatói is. Szakirányú továbbképzésben abszolutóriumot szerzett hallgatóinkbak is szervezetünk záróvizsgát, valamint. 10 felsőfokú szakképzési program is ekkor fejeződött be szakképesítést adó szakmai vizsgával. Összesen 131 alapképzésben résztvevő és 186 Fsz. hallgatónk 19 záróvizsga bizottság és 9 szakmai vizsgabizottság előtt bizonyíthatta felkészültségét. A vizsgabizottságok munkájában 60 fő vett részt, elnökként és tagként 21 külső szakember, vállalat- és intézményvezető, egyetemi oktató fogadta el főiskolánk felkérését, 39 saját oktatónk vizsgáztatott és 11 alsóbb évfolyamos hallgató jegyzői feladatokat látott el. A záróvizsgázók a Bizottság előtt szakdolgozatukat ismertették és védték, majd komplex tételekből feleltek. Ezekre kapott osztályzataik és tanulmányaik átlaga adta a diploma minősítését. A felsőfokú szakképzésben a szakmai vizsgák modulokból állnak, egy modulon belüli vizsgarészek százalékos teljesítése kerül átlagolásra és határozza meg az eredményt. Alapképzésen záróvizsgázóink közül már a nyelvvizsgát is megszerezte 34 fő, így ők diplomát kapnak, záróvizsga tanúsítványt kap 96fő. Hallgatóink felkészültségét dicséri, hogy 7-en kiváló minősítésű diplomát vehetnek át. Szakirányú továbbképzési szakokon 18 fő záróvizsgázott, Pénzügy-adó és ellenőrzés szakközgazdász-szakreferens, Épületgépész szakmérnök, Hulladékgazdálkodási szakmérnök, Marketingkommunikáció szakközgazdász szakokon. A második diplomájukat szerző hallgatóink záróvizsga átlaga 4,6 . 6 fő kiváló, 12 fő jó, minősítést ért el. Összegezve: jelen vizsgaidőszak lezárultával kibocsátásra.
52 oklevél és 96 záróvizsga-tanúsítvány kerül
Szakmai vizsgákat Idegenforgalmi szakmenedzser, Adóigazgatási szakügyintéző,Banki szakügyintéző, Pénzügyi szakügyintéző, Számviteli szakügyintéző, Kereskedelmi szakmenedzser, Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző, Logisztikai műszaki menedzserasszisztens, Reklámszervező szakmenedzser, Vendéglátó szakmenedzser, Költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző felsőfokú szakképzési szak képzésében végző hallgatók részére két időszakban, május 14-től május 29-ig és június 10– július 01.. között szerveztük. Összesen 186 hallgató jelentkezett szakmai vizsgákra. Közülük 122 fő kezdte meg a vizsgát. Hallgatóink felkészültségét dicséri, hogy 14–en kiváló minősítésű bizonyítványt vehetnek át, ami 81-100% közötti teljesítményt 48 fő jó minősítésű bizonyítványt vehet át, ami átlagosan 71 és 80 % közötti teljesítményt jelent, 36 végzett
11
hallgató közepes minősítést kapott, ami 61 és 70% közötti eredmény elérését jelentette, valamint elégséges a minősítése 3 hallgatónknak. (Sikertelen vizsga 21 fő) Összegezve: jelen vizsgaidőszak lezárultával 271 vizsgázóból 249 fő tett sikeres vizsgát, így ennyi szakképesítő bizonyítvány került kibocsátására.
Sport és kultúra támogatására szánt összegeket a HÖK és a Testnevelési csoport sporteszközök vásárlására, uszodabelépőkre, házi mozi működtetésére, tanulmányi kirándulások költségeinek fedezésére, konditerem kialakítására és üzemeltetésére, valamint sport és kulturális tevékenységben kiemelkedően közreműködő hallgatók ösztönzésére, jutalmazására használta fel. A főiskola sportolói támogatási rendszert „sportösztöndíjat” működtet. 2012-ben négy hallgatónk nyert el Köztársasági Ösztöndíjat. Bursa Hungarica ösztöndíjban nappali tagozatos hallgatóink közül közel 250 fő részesült. A Főiskola a Szolnoki Szimfonikusokkal kötött szerződés alapján négy előadásra szóló nagysikerű Campus bérletet hirdetett meg. A Campus főépületének többfunkciójú hasznosítása számtalan eseményt vonzott, folyamatos kiállítások, bemutatók tették színessé a hétköznapokat. A tanév az energiaracionalizálás éve volt, a kollégium tetején napkollektorokat helyeztünk el, az izzókat energiatakarékosra cseréltük az integrált környezetirányítási rendszerünk működése egyre hatékonyabb. A Campus főépületének európai színvonalú oktatótermek megteremtették a korszerű, teljes informatikai támogatottságú oktatási módszerek alkalmazásának lehetőségét is. A mobil és telepített számítógépekkel való ellátottság rendkívül jó, minden oktató rendelkezik számítógéppel, a főépületben minden teremben található laptop, projektor, valamint a vezetések és a vezeték nélküli internet elérhetőség is biztosított. Az oktatótermeken túl a főiskola épületeiben jelentős szabad hozzáférésű számítógép és internet elérhetőség biztosította a tanulást. Az oktatást végző humánerőforrás a tanév során folyamatosan rendelkezésre állt. Az oktatás személyi feltételeit tekintve a mindenkori MAB szabályozásnak megfelelő, a természetes fluktuációból adódó oktatói szükségleteket kizárólag fokozatos oktatókkal elégítjük ki. Az óraadók száma és az általuk ellátott órák aránya csökkent. Az alapképzésben és felsőfokú szakképzésben működő szakfelelősi rendszer jól működött, a szakfelelősök koordináló, fejlesztést támogató szerepe teljes mértékben megvalósult. A főiskolai alapképzésben a szakés tanszékértékelések jelentősen támogatták az oktatási-képzési tevékenységet és szakfejlesztését, reális képet adva a szakon folyó munkáról, a fejlesztési lehetőségekről. Az oktatók szakmai kompetenciája magas szintű, a tanév során több, mint 80 főállású kolléga biztosította az ismeretek átadását és a hallgatók felkészítését. Az oktatók több, mint 40 százaléka tudományos fokozattal rendelkezik és közel 30 százalékuk PhD képzésben vesz részt. A tanévben a tehetségsegítéshez kapcsolódóan folytak szervezett továbbképzések. A PhD képzést 2 fő befejezte növelve a fokozattal rendelkező oktatók arányát. Doktori képzésbe iratkozott 1 fő. Nemcsak növekedés volt jellemző, nyugdíjba vonulás miatt, illetve a jogviszony megszűnése miatt összességében csökkent mind az oktatói állomány, mind a fokozatos állomány.
12
A Hallgatói Szolgáltatások Központjának munkája a 2013/2014-es tanévben nagymértékben összefonódott a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0005 „A tehetséggondozás műhelyeinek (TDK és Szakkollégium) fejlesztése a Szolnoki Főiskolán” című Európai Uniós pályázat megvalósításával. A pályázat keretében a tanév végén külső szakértő segítségével hatékonyságvizsgálatot végeztünk a tehetséggondozás folyamatait illetően, amelynek a legfontosabb megállapításai a következők: - A projekt szakmai szempontból eredményesen zárult, fő céljait elérte. - A projektmenedzsment jól teljesített, de fontos, hogy a konkrét végrehajtási tapasztalatokat a későbbi projektek vegyék figyelembe. - A projekt jelentősen hozzájárult az oktatók és – részben – a hallgatók tanítási, illetve tanulási motivációjának erősödéséhez. - A projekteredmények fenntartásának van esélye, ehhez azonban egyrészt a Főiskola vezetésének további elköteleződésére, másrészt további támogatási források rendelkezésre állására van szükség. Jelenleg mindkét feltétel teljesülésére komoly esély látszik. - A tudományos munkát segítő tevékenységek közül a hagyományokkal rendelkező TDK eredményei jelentősen javultak, a szakkollégium működését a projekt elindította, de ahhoz, hogy a szakkollégium fenntartható működésének kockázatai tovább mérséklődjenek, további fejlesztő intézkedések látszanak szükségesnek. - Kifejezetten sikeresnek ítélhető a projektben létrehozott kutatócsoportok működése, míg a szakbizottságok működése lényegesen kevesebb hozzáadott értéket hordoz magában. - A szakkollégium kurzuskínálata szűk, a kurzusok nem egyértelműen igazodnak a Főiskola Intézményfejlesztési Tervében megfogalmazott stratégiájának céljaihoz. A szakértők az alábbi fő javaslatokat fogalmazták meg: - Kurzusok kínálatának jelentős bővítése, összhangban az Intézményfejlesztési Terv céljaival, és maximális mértékben kihasználva a tervezett integrációból fakadó lehetőségeket (pl. mesterképzésre való felvételnél előnyt jelentő kurzusok). - A szakkollégium rendszerszerű működésének megszervezése (tagság nyilvántartása, felvételi eljárás, hallgatókkal szembeni teljesítmény követelmények meghatározása). - A szakcsoportok feladatainak átgondolása, a hallgatói aktivitás koncentrálása a kutatócsoportokban végzett munkára. - A kutatócsoportok külső kapcsolatrendszerének bővítése, a privát és a közszféra kutatásokba való bevonásának erősítése. - A külső környezet (versenytársak) tevékenységének folyamatos figyelése, értékelése. A Bethlen István Szakkollégium a 2013/2014-es tanévben a hallgatói autonómiát szem előtt tartva kezdeményezte, hogy az elnöki pozíciót hallgató töltse be. Munkáját alelnök és oktatói mentor segíti. A szakkollégiumi kurzus – mint a tehetséggondozás felsőoktatásban elterjedt formája – lényege a gazdagítás, amelyet az oktató többféleképpen érhet el a kurzus vezetése során a gyakorlatban: - a mélységben történő gazdagítás során több lehetőséget kínál a tehetséges hallgatóknak tudásuk és képességeik alkalmazására, mint általában a többi hallgatónak; - a tartalmi gazdagítás során a tananyagot a „hallgatókra érzékenyen” szerkeszti meg, azaz figyelemmel van a hallgatók egyedi természetére, szükségleteire, érdeklődésére, mindezek fejlesztése mellett; - a feldolgozási képességek gazdagítása elsősorban a kreatív és a kritikus gondolkodás fejlesztését jelenti felfedező, illetve interdiszciplináris tevékenység közben.
13
A 2013/2014. tanév I. és II. félévében 22 különböző kurzus kínálatából választhattak a hallgatók: A 2011/2012. tanévben létrejöttek a BISZ kutatócsoportjai: összesen nyolc oktató által vezetett, tudományos tevékenységet végző 3-4 fős hallgatói csoport kezdte el a munkát, majd a 2013/2014. tanévben folytatódott a kutatócsoportok működése. A Bethlen István Szakkollégium a Minősítési Bizottság döntése értelemében ismét elnyerte a Szakkollégiumi ígéret címet. A kutatásokban való részvétel motiválta a kutatócsoportban résztvevő oktatókat és hallgatókat egyaránt. A hallgatók elsősorban a kiscsoportos munkavégzés és a publikáció, a munka eredményének nyilvános megjelenése és elismerése miatt vettek részt a munkában. Az oktatóknál erős motiváló tényező volt az egyéb – pl. PhD fokozat megszerzésére irányuló – kutatások elmélyítésének lehetősége, valamint az a kihívás, hogy kisszámú érdeklődő diák figyelmét kellett lekötniük, ami egészen másfajta felkészültséget és képességeket kíván meg, mint az átlagos – valamennyire megszokottá vált – oktatói munka. A részt vevő oktatók jelentős része számára ez komoly inspirációt jelentett és úgy tűnik, hogy erre lehet építeni a szakkollégium fejlesztése során is. A kutatócsoportok kapcsán is megállapítható, hogy azok működése nagyban függ a vezető személyiségétől, lelkesedésétől, így viszonylag jelentős különbségek is kialakulhatnak a kutatások iránti érdeklődés terén és a kutatók aktivitásában is. További motiváció lehetne a kutatással összefüggő képzés lehetősége (csak a kutatásban részt vevők – mind diákok, mind oktatók – számára), illetve ha a kutatásokba sikerülne az eddigieknél jobban bevonni olyan külső szereplőket, akik konkrét elvárásokkal, célokkal jelennek meg, akár a magán, akár a közszféra (pl. önkormányzatok, térségfejlesztő szervezetek), vagy a térségben aktív civil szervezetek részéről. A diákok munkájának publikálási lehetőségét érdemes lenne bővíteni, ehhez az Economica mellett esetleges helyi, térségi kiadványokban való teljes vagy kivonatolt megjelenés feltételeit is érdemes lenne feltárni. Összességében a szakkollégium egészének eredményességét a kutatócsoportokban folyó munka sikeresen képes támogatni, így a kutatócsoportok működésének segítése, fejlesztése, további támogatása indokolt. A támogató csoportok esetén az Idegen Nyelvi csoport működése – vélhetően, mert szervesen kapcsolódik a már hagyományokkal rendelkező „International Club” rendezvényeihez – népszerűnek és hasznosnak értékelhető. A további fejlődés útja minden bizonnyal a hallgatók szakmai nyelvtudásának emelését célzó tevékenységek bővítése lehet. A pszichológiai támogatás esetén a kulcsfontosságú, hogy egyrészt eljut-e a segítség igénybevételének lehetősége a hallgatókhoz, másrészt hogy a hallgatókban tudatosul-e, hogy a segítségre szükségük van, azzal könnyebben, jobban teljesíthetik a szakkollégium tanulmányi feltételeit, harmadrészt pedig ki kell, hogy alakuljon a hallgatók személyes bizalma a kortárs segítők iránt. Ezek érdekében fontos, hogy a csoport minden olyan lehetőséget megragadjon, amelyen a kortárs segítők személyesen is megmutatkozhatnak a diákok előtt és lehetőséget kapnak arra, hogy bemutassák, milyen estekben és hogyan képesek segíteni. Mindkét támogató csoport működésében kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon a későbbiekben (is) az, hogy segítse a bármilyen okból hátrányos helyzetű hallgatókat abban, hogy érdemben és eredményesen bekapcsolódhassanak a tehetséggondozási műhelyek munkájába. A 2013/2014. tanévben nem volt OTDK, de az Intézményi Tudományos Diákköri Konferenciákat (ITDK) megszerveztük.
14
A HSZK a karrierszolgáltatások közül álláshelyek, gyakornoki programok közvetítésében, személyes, önismereti és karriertanácsadásban, karriernap szervezésében vett részt. Pályakövetési szolgáltatásai a DPR felmérésekre és adatszolgáltatásra és az Alumni hírlevél összeállítására terjedt ki. A Hallgatói Szolgáltatások Központja, mint a Szolnoki Főiskola Tehetségpont-Központja kapcsolatainak és együttműködési megállapodásainak működtetése keretében 2013. április 13-án szervezői segítséget nyújtott a Curie Tehetséggondozó és Oktatásfejlesztő Közhasznú Alapítvány által szervezett Curie Matematika Emlékverseny országos döntőjének, amelyen 8 korcsoportban 80 általános és középiskolás tehetséges tanuló mérhette össze a tudását, majd 2013. április 27-én a Curie Környezetvédelmi Emlékverseny országos döntőjének, amelyen 5 korcsoportban kb. 180 diák versenyzett. A Szolnoki Főiskola kollégiumi kapacitása 360 férőhely. A kollégium, mint szervezet a hatályos kormányrendeletben meghatározott alapszolgáltatásokat a kollégiumok épületeiben biztosítja a hallgatók számára. A kollégium célja, hogy segítse, illetve lehetővé tegye a felsőfokú tanulmányok végzését, elsősorban azon vidéki hallgatók részére, akik tanulmányi eredményük, szociális helyzetük, továbbá közösségi munkájuk alapján arra jogosultak és érdemesek. A kollégiumok szakmai – közéleti tevékenysége elsősorban a kollégistákkal zajló napi munkakapcsolat, illetve a főiskola más egységeivel történő együttműködésre vonatkozik. Ilyen például a Nemzetközi Klub rendezvényeinek helybiztosítása. A kollegium nyáron a férőhelyhasznosításban jelentős szerepet vállal, a megrendezett EFOTT sikerében jelentős feladata volt. önböző. A kollégium tagja a FEKOSZ-nak, melynek gyűléseire a kollégiumi koordinátor vagy a KOB diáktagjai utaznak, hogy az aktualitásokról első kézből kapjunk hírt. A kollégiumok működésének tárgyi feltételei a kollégiumi berendezések, melynek leltári felelőse mindkét épületben az üzemeltető Szolnok Hostel kft. Az ÁÉV Diákotthon, a 2007-es felújítást követően teljesen új berendezési tárgyakat kapott, a lakószobák felszereltsége megfelel a legmagasabb elvárásoknak is. Az állagmegóvás részben a komoly beléptetőrendszernek, illetve a folyosókon is elhelyezett biztonsági kamerarendszernek köszönhető. A Szolnoki Főiskola Könyvtár és Távoktatási Központja az intézmény önálló egységeként két fontos területen szolgáltat: Könyvtárszakmai- és a Távoktatás képzésszervezői feladatait látja el. Felhasználói részére szabad hozzáférés biztosítása az elérhető hazai és nemzetközi információhoz és tudásanyaghoz. Az állománygyarapításra fordított összeg közel egyharmadát kvázi „kitermelte” a szervezeti egység. A dokumentumtípusok szerinti gyarapodást vizsgálva megállapítható, hogy az előző évhez képest a bekötött folyóiratok és a hangoskönyvek esetében volt csak emelkedés. Az erősen lecsökkentett folyóirat előfizetéseknél ügyeltünk arra, hogy az oktatott tudományterületek szinte mindegyikéhez tudjunk periodikumot kézbe adni. Az első évfolyamos, nappali tagozatos Hallgatók mintatantervében szereplő Tanulás- és kutatásmódszertan tárgy sikeres teljesítésének része a könyvtárhasználati foglalkozásokon való részvétel is. 2013-ban több időpontot ajánlottunk fel. A Könyvtár - alkalmazkodva a megváltozott olvasói szokásokhoz -, folyamatosan új, elektronikus szolgáltatások bevezetésére törekszik. Immár „hagyományosnak” mondható a negyedéves periodicitással megjelenő Könyvajánló kiadvány a könyvtár legfrissebb dokumentumaiból ad válogatást, kiegészült a standard folyóiratok ismertetésével (http://konyvtar.szolfportal.hu/konyvajanloink). A Szemle című folyamatosan frissülő témafigyelés online verziója is 2012-ben indult. A Rólunk írták - Rólunk mondták alcímet viselő szolgáltatás több mint 10 éve működik, ez évtől
15
azonban közzé is tesszük a honlapunkon, ahol visszamenőleg is meg lehet keresni a híreket. (http://konyvtar.szolfportal.hu/aktualis-havi-szemle) 2012-ben indult az Ízelítő című összeállítás, amely az aktuális szezonokhoz igazodó válogatást tartalmaz a Könyvtár Szakácskönyv különgyűjteményből. Elérhetősége: http://konyvtar.szolfportal.hu/izelitoink. Szintén új szolgáltatás a Cikk-lapozó, amely a havi rendszerességgel megjelenő folyóiratcikk gyarapodási jegyzéket a szabványnak megfelelő leírásban tartalmazza, és az elektronikus hozzáférés esetében az online forrást is jelöli. (http://konyvtar.szolfportal.hu/cikkgyujtemeny). A Hasznos linkek című távoli hozzáférésű adatbázisunk általános és szaktémakörökben kidolgozás alatt van, folyamatosan, a Tanszékekkel együtt dolgozva, egyezetve épül. (http://konyvtar.szolfportal.hu/altalanos-informacio-es-mediaforrasok Az ALEPH integrált könyvtári rendszer verziófrissítése 2013-ban megtörtént. A távoktatás képzésszervezői feladatainak irányítását a Szolnoki Főiskola Könyvtár és Távoktatási Központjának a vezetője látja el, távoktatási koordinátor közreműködésével. A rendszer működésének szakmai felügyelete a Főiskola oktatási és tudományos rektorhelyettesének a hatáskörébe tartozik. A képzésszervezés személyi feltételeit vizsgálva, a 2013/14. tanévről elmondható, hogy a zavartalan működés elsősorban annak köszönhető, hogy a feladat ellátásában résztvevők nagyon sok többletfeladatot vállaltak, rugalmasan vették át a távozó kollégák feladatait, és szervezték át alaptevékenységüket. A 2013/14. tanévben félévenként átlagosan 70-75 új mappa került feltöltésre, módosításra. A képzésszervezői feladatok közül nem csak a távoktatás szereplői közötti zavartalan kommunikáció elősegítése, a hallgatók minden területre kiterjedő segítése, hanem a lemorzsolódások minimális szintre történő csökkentése is kiemelt, stratégiai jelentőséggel bír. Az ILIAS verziófrissítése 3 év óta húzódó probléma, amelyet a humánerőforrás leterheltsége nem tesz lehetővé. A félévek során a képzésszervezők minden a rendelkezésükre álló technikai eszközzel, a lehető legrövidebb időn belül próbálnak segíteni a hallgatóknak problémáik megoldásában, ill. szakmai kérdésekben a Tanszékekhez, tanulmányaik adminisztrálásával kapcsolatban a TOK illetékes munkatársához irányítják az érdeklődőket. A főiskola Felnőttképzési és Szakképzési Központjának feladatköre átalakult, a szervezési és adminisztrációs feladatokat a TOK látja el, a szakmai irányítás a tanszékekhez került. OKJ képzéseket a főiskola érdeklődés hiányában nem indított, helyet biztosít más szervezetek OKJ képzéseinek, amelyekbe a hallgatók is bekapcsolódhatnak. Szervezi a felsőfokú szakképzések vizsgáit és végzi az adminisztrációt. Fsz partneriskolai hálózatunk 5 iskolára szűkült. A vizsgák szabályosan, az előírásoknak megfelelően zajlottak. A vizsgázók felkészültségét a vizsgabizottságok megfelelőnek találták és pozitíven jegyzőkönyvezték. A modulrendszerű OKJ-s képzésben a vizsgák rendkívül összetettek és időigényesek, ennek ellenére a megszerzett bizonyítványok átvételére külön ünnepséget szerveztünk hallgatóink számára. A felnőttképzési tevékenység az előkészítő és a szakmai felkészítő tanfolyamokra terjedt ki, valamint a Go-Card tanulásmenedzselő programra. A program lényege, hogy a hallgatók térítésmentesen, ill. kedvező térítés ellenében félévente 30 óra keretében kérhetnek vizsgafelkészítő órákat a számukra nehézséget jelentő tantárgyakból. A program népszerűségét a résztvevők száma alapján lehet megítélni, amely folyamatosan emelkedik. A tanterven felüli Go-card konzultációs órákat a hallgatói igényeknek megfelelően és/vagy az oktatók javaslatára a tanszékvezetők által összeállított kínálatban jelenik meg a főiskola honlapján és a Neptunon.
16
2. A kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység A K+F+I koncepció mentén tevékenykedtek a tanszékek a tanévben, 11 kutatóhelyet regisztrált a főiskola a Regionális Fejlesztési, Szaktanácsadási és Kutatóközponttal. A kutatási koncepció közös háttere a fenntartható fejlődés, ami csak úgy valósulhat meg, ha a globális, hosszú távú célok megoldását levisszük a régiók, a vállalatok, a háztartások, az egyének szintjére, és minden szintnek megtaláljuk a fenntarthatósági feladatait. A Szolnoki Főiskola olyan oktatási és gazdálkodási egység, amelynek profilja szerteágazó és széleskörű, a fenntartható fejlődés mindhárom alappillérére (természet, társadalom, gazdaság) kiterjed, ezért különösen alkalmas arra, hogy a fenntarthatóság helyi, regionális szinten történő megvalósítási lehetőségeit, feladatait, megoldásait vizsgálja, továbbá segítsen azok koordinálásában a helyi hatóságoknak. Az oktatási egységek a közös kutatási területnek megfelelően fejlesztették tovább oktatási tevékenységüket, új tartalmakkal bővítve a képzési kínálatot. Az elnyert TÁMOP pályázat továbbra is segíti a hallgatók bevonását a kutatásba. K+F+I prioritásaink kutatási és oktatási céljainkhoz igazodnak. A Szolnoki Főiskolán a Tudományos Tanács eddig is olyan kutatásokat támogatott és kíván támogatni a jövőben is, amelyek célja a régió fenntartása és fejlesztése. A 2014-es évre benyújtott pályázatok elbírálásánál is előnyt élveztek azok a kutatások, azok, amelyek figyelme nemcsak a saját szektorukra terjed ki, hanem Szolnokot és környékét, Jász-Nagykun-Szolnok megyét vagy az egész Alföld-régiót szerves egységnek tekintik. A támogatás prioritási szempontjai: kapcsolódás a közös kutatási irányhoz, folyamatban lévő doktori cselekmények, dokumentált kutatási tevékenység, publikációk, tudományos közélet, tudományos rendezvények, külső pályázati forrásokhoz kapcsolódás, több szervezeti egységet átfogó kutatási témák, releváns szakmai publikáció elősegítése. Új célként jelent meg a koncepcióban, szélesítve a kutatási lehetőségeket: - a régió versenyképességének javítása, a versenyképesség tényezőinek feltárásával, a beazonosítható és adaptálható "jó gyakorlat", az általánosítható eszközök és módszerek publikálásával - a régióban zajló tevékenységek diverzifikálási lehetőségeinek elemzése, az összefüggések vizsgálati eredményeinek kommunikálása Új területként pedig a technikai-technológiai terület került beépítésre. A K+F+I tevékenység pénzügyi alapját jórészt belső források jelentették. A dokumentált kutatási tevékenység a benyújtott és elnyert K+F+I jellegű pályázatok számával és a pályázati támogatások összegével minősíthető. Az elmúlt tanévben számunkra megpályázható K+F+I projekt nem került kiírásra. A K+F+I belső, intézményi forrásai is pályázati rendszerben, a Kutatástámogatási Alapból kerülnek felosztásra. A Tudományos Tanács kialakított és működtetett egy belső pályázati rendszert is a tudományos munka támogatására, amelynek bázisát az intézményi forrásokból elkülönített kutatási normatíva jelenti. Az egyéni, vagy kutatóműhelyi pályázatokat a Tudományos Tanács szakmailag véleményezi és dönt a támogatások odaítéléséről és a teljesítések elfogadásáról. A döntés folyamán prioritást élveznek a tudományos fokozatszerzéshez kötődő, a posztdoktori, habilitációs cselekményekkel kapcsolatos és a külső pályázati források elérését előkészítő témák. A kutatómunka támogatására a tanszékek, kutatóműhelyek oktatói pályázhatnak megfelelő programokkal.
17
A 2014. évi kutatási pályázatok értékelése és elszámolása 2014. decemberéig megtörtént, az előző évivel megegyező összeget használtunk fel a 25 pályázat (csökkenő a kutatócsoportok kialakítása miatt) finanszírozására, 2 900 ezer Ft-ot. Összesen 25 pályázat nyert el támogatást az előző évi 29-cel szemben, a kutatócsoportokba tömörülés az egyik oka a csökkenésnek, ami megfelelő irányú folyamat. A pályázók többsége fokozatszerzésre, ill. a fokozatszerzés egyéb kiadásaira (eljárási díjak, nyelvvizsgák), valamint konferenciaszereplésre fordította az elnyert összeget. Néhányan a publikációs indexeiket erősítették, és voltak, akik primer kutatásokat, ill. hosszabb ideje folyó vizsgálatokat finanszíroztak belőle. Három pályázat nem valósult meg, amelyből egy átcsoportosításra került. Összességében elmondható, hogy a Kutatástámogatási Alap jól szolgálja a tudomány érdekeit, a nyertesek tudnak élni vele. A szervezetileg is elkülönült RFSZK-n, valamint a pályázati úton létrehozott innovatív klaszteren kívül a K+F+I minősítésének intézményi, kutatóműhelyi, szervezeti egységi szempontrendszere az oktatói követelményrendszerben rögzítetteken, a MAB akkreditációs követelményrendszerén és a minőségbiztosítási rendszerünkben foglaltakon alapul. Ezen dokumentumokban foglalt minőségi mutatók egymással szinkronban vannak és egyértelműen meghatározottak. A 2013/14-es tanévben a doktori tanulmányokat folytató oktatóink közül mindenki befejezte a képzési szakaszt. Az intézménynél teljes, vagy részmunkaidőben foglalkoztatott, felhasználási nyilatkozatot tett tudományos fokozattal rendelkező oktatói háttér a szakok indításának és működtetésének, a további szakfejlesztésnek akkreditációs feltétele, ezáltal a felsőoktatási intézmények létének a meghatározója. A minősített, tudományos fokozattal rendelkezők száma, aránya humán erőforrás vonatkozásában a K+F+I tevékenység feltételeként is jelentkezik. A 2013/14-es tanévben 35 fő rendelkezett tudományos fokozattal és 20 fő vett részt PhD. képzésben. Két fő szerzett fokozatot, mindketten gazdálkodás és szervezéstudományok területen. A K+F+I munka harmadik dokumentálható mutatócsoportjába tartozik a publikációs tevékenység, mint a felsőoktatási működéshez jogosítványt adó akkreditációs eljárás szerves része. Az oktatói-kutatói foglalkoztatási követelményrendszer részletesen tartalmazza a kutatóműhelyek, tanszékek, oktatók publikációs munkájának elemzését, értékelését, az egyes publikációs aktivitások mérését. Az oktatóink ennek megfelelő súllyal publikálnak, hozzák nyilvánosságra K+F+I tevékenységük eredményeit. A főiskolán, az intézményakkreditációhoz kapcsolódóan kiadásra kerül az oktatók közleményeinek bibliográfiai adatait tartalmazó publikációs jegyzék, a publikációk az MTMT adatbázisba fokozatosan feltöltésre kerülnek. A főiskola oktatói, kutatói és egyéb besorolású munkatársai az elmúlt évben különböző formában közel 170 közleménnyel jelentkeztek. Jelentősen gyarapítja a publikációk számát a főiskola tudományos folyóirata, az Economica, melyből a tanév során három szám jelent meg. A Szolnoki Főiskola egyre inkább kihasználja a Campus kedvező adottságait a rendezvények, konferenciák megszervezésére. Saját kezdeményezésű és befogadott központi és tanszéki szintű rendezvényei lehetőséget nyújtottak arra, hogy az intézmény oktatói, tehetséges hallgatói – más kutatóműhelyek, felsőoktatási intézmények munkatársaival együtt – megfelelő módon (akár idegen nyelven is) tudjanak számot adni közös és egyéni kutatási eredményeikről, K+F+I tevékenységükről. Oktatóink tevékeny szerepet vállalnak a városi, megyei tudományos, ismeretterjesztő rendezvények szervezésében, illetve előadói ezen
18
konferenciáknak. Az egyes szervezeti egységek, szakmai profiljuknak megfelelően maguk is szervezői, résztvevői tudományos rendezvényeknek. Az MTA DAB JNSZM Szakbizottságának működése is növelte a tudományos rendezvények számát növelte, a szakcsoportok értekezleteinek a főiskola ad helyet. A Szolnoki Főiskola legfontosabb saját szervezésű tudományos rendezvényei voltak a 2013/14-es tanévben a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan a Nemzetközi Konferencia, a Nemzetközi Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Diákkonferencia és a Kutatók Éjszakája. Nyílt napjaink is a tudományt népszerűsítő rendezvények kategóriájába tartoznak. Jelentős rendezvények még az intézményi TDK konferencia, megyei Tudomány Napi rendezvények. A tudományos szakmai közéletben végzett tevékenység legnagyobb sikere az MTA DAB JNSZM Szakbizottságának megalakítása a főiskola jelentős részvételével. Így közvetlen kapcsolatba kerülhetünk a tudományos szervezetekkel, lehetőségeink kibővülnek az ismeretszerzésre és átadásra. A tudományos szakmai közélet mád szervezeteiben a részvétel egyrészt intézményi delegálás, másrészt egyéni aktivitás formájában történik. A főiskola oktatói és kutatói több tudományterületen nemzetközi szakmai-tudományos szervezetekben, ill. azok hazai szervezetében képviselik intézményünket. Széleskörű tudományos és szakmai közéleti tevékenység végzése elsősorban a posztdoktori szakaszban, a már korábban tudományos fokozatot szerzett, esetleg habilitációra készülő oktatóinkra jellemző. Az egyre növekvő számú tudományos fokozattal rendelkező, ill. annak megszerzésén munkálkodó oktatóink mind aktívabb szerepet töltenek be nemzetközi, országos, regionális és helyi szakmai-tudományos köztestületekben, tudományos-ismeretterjesztő társaságokban, közhasznú egyesületekben is. A főiskola oktatói, kutatói számos nemzetközi szervezetben – ezek közül több külföldi székhelyű –országos és regionális szervezetben képviselik a főiskolát. Egy-egy aktív oktató több testület munkájában is részt vesz. A testületek, szervezetek által kapott felkérések előadások, korreferátumok megtartására a szakmai közéleti aktivitás része. Ezen kívül BA és BSc szakjainkhoz kötődően végeznek tudományos és szakmai közéleti tevékenységet és bekapcsolódnak a doktori iskolák munkájába is, ahol oktatói, témavezetői, opponensi, vagy bizottsági munkát végeznek. A főiskola oktatói tevékeny részt vállalnak a képzéseinknek helyet adó város, megye és a régió szakmai-kulturális ismeretterjesztő közéletében is. 3. Nemzetközi kapcsolatok A főiskola nemzetközi kapcsolatai kiemelkedően fontos a főiskola fejlődése és az elvárásoknak megfelelő szolgáltatások nyújtása szempontjából. Főiskolánk 2003. óta vesz részt az Erasmus LLP programban. A benyújtott pályázataink minden évben folyamatosan sikeresek, amelynek eredményeképpen a kiutazó hallgatóink száma is folyamatosan emelkedik. Jelenleg 53 külföldi felsőoktatási intézménnyel van Erasmus mobilitásra vonatkozó bilaterális szerződésünk és a Businet nemzetközi szervezeti tagságunk révén további 90 felsőoktatási intézménnyel állunk kapcsolatban. A tanév során az Erasmus+ szerződések megkötése folyt. A hallgatói mobilitás két fő területre terjed ki: tanulmányi és szakmai gyakorlati mobilitásra. Megkülönböztetünk kifelé és befelé irányuló mobilitást. 2013/2014-es tanévben 11 hallgató
19
utazott külföldre részképzésre. A célországok közül kiemelkedő volt Spanyolország és Lengyelország. A beérkező hallgatók száma évről évre emelkedik, a kezdeti 2-3 főről már 10 fölé emelkedett. 2013/2014-ben 18 Erasmus-os diák töltött el intézményünkben 1 illetve 2 szemesztert. A származási országok közül kiemelkedik Spanyolország, Litvánia és Lengyelország de rendszeresen érkeznek hallgatók részképzésre Franciaországból és Belgiumból is. 2013/2014-es tanévben Erasmus ösztöndíjjal 11 hallgató támogatására volt lehetőségünk. Mindezen eredmények alapján a Szolnoki Főiskola oktatási és kutatási tevékenysége a 2013/14-es tanévben sikeresnek tekinthető, fejlődésünk garanciája az év során megvalósítás alatt álló, a különböző tevékenységek korszerűsítését célzó pályázatok.
Szolnok, 2014. 09.30.
Dr. Túróczi Imre rektor
20
