Zárójelentés A 2011/2012., 2012/2013. és 2013/2014. tanévi iskolagyümölcs-program értékeléséhez
Készült a Vidékfejlesztési Minisztérium részére 2014. május. 26.
Szakmai vezető: Lévai Róbert Kutatásvezető: Demeter Endre A tanulmányt írták: Demeter Endre Girasek Edmond Lakatos Zsombor A kézirat lezárva: 2014. május 25. Kapcsolat: cím: telefon: fax: e-mail: internet:
Eruditio Oktatási Szolgáltató Zrt. 1055 Budapest, Honvéd tér 10/A, I. em/3. +36-1-786-02-88 +36-1-799-88-56
[email protected] [email protected] http://www.eruditiozrt.hu/
2
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ...................................................................................... 3 Ábra és táblázatjegyzék ............................................................................ 8 1.
Angol nyelvű összefoglaló / English Summary .....................................16 1.1
Introduction ................................................................................16
1.2
The major results related to scheme ...............................................17
1.3
Based on the study the following recommendation are elaborated........20
2.
Bevezetés .....................................................................................22 2.1
A zárójelentés célja ......................................................................22
2.2
A zárójelentéshez kapcsolódó kutatási, elemzési tevékenység .............23
2.3
A zárójelentés szerkezete ..............................................................25
3.
Szakirodalmi áttekintés ...................................................................27 3.1
Az iskolagyümölcs-program előzményei, múltja ................................27
3.1.1
A programot életre hívó célok és nemzetközi kutatások, valamint az
EU szerepe és szabályozási környezete .................................................27 3.1.2
A program kezdeti lépései és tanulságai európai szinten ...............30
3.1.3
A magyar kórkép ....................................................................33
3.1.4
A program hazai bevezetésének módja és a hazai sajátosságok .....37
3.1.5
A stratégia és a programok jellemzői a vizsgált időszakban ...........41
4.
Az iskolagyümölcs-program értékelésének módszertana .......................46 4.1
Az értékelés kialakítása és az alkalmazott módszerek ........................46
4.2
A megválaszolt értékelési kérdések .................................................48
4.3
A minta nagysága és az alkalmazott mérési eszközök ........................49
4.4
Az adatok minősége és megbízhatósága ..........................................51
4.5
A kutatás lebonyolítása során felmerült problémák ............................52
5.
Az elemzések során használt magyarázó változók bemutatása ...............54 5.1
A programban való részvétel .........................................................54
5.2
Alkalmazott területi változók ..........................................................54
3
5.2.1
Regionális változók .................................................................54
5.2.2
Településtípus szerinti változók .................................................56
5.3
Kérdezettek neme ........................................................................56
5.4
Évfolyamok .................................................................................57
5.5
Családi háttér..............................................................................57
5.6
Társadalmi, gazdasági háttér .........................................................58
5.7
Saját zöldség- és gyümölcstermesztési lehetőség ..............................63
5.8
Az iskolai közétkeztetés igénybevétele ............................................64
5.9
Válogatósság az iskolai étkeztetéshez való viszony alapján .................66
5.10
Otthoni táplálkozási szokások......................................................67
5.11
Testalkat .................................................................................70
5.12
Egészséges életmód ..................................................................75
6.
A kutatás fontosabb eredményeinek bemutatása .................................83 6.1
A célcsoportok táplálkozási szokásainak bemutatása..........................83
6.2
A büfé használata ........................................................................87
6.3
Az előző napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás ..................................92
6.4
Gyümölcsök és zöldségek kedveltsége .............................................95
6.4.1
Gyümölcsök kedveltsége .........................................................95
6.4.2
Zöldségek kedveltsége ............................................................97
6.4.3
Szülői válaszok ......................................................................99
6.5
7.
Az iskolagyümölcs-program hatása és megítélése ........................... 100
6.5.1
A program ismertsége ........................................................... 100
6.5.2
A hozzáférhető gyümölcs mennyisége és forrásai....................... 104
6.5.3
Gyümölcs és más termékek iskolai és otthoni fogyasztása ........... 111
6.5.4
A programmal való elégedettség ............................................. 119
6.5.5
A kísérő intézkedések kedveltsége .......................................... 126
6.5.6
A program lebonyolításának megítélése pedagógus szemmel ....... 129
Az iskolagyümölcs-program adatbázisainak bemutatása...................... 135
4
7.1
Az iskolagyümölcs-program vizsgált időszakjai ............................... 135
7.2
Az iskolagyümölcs termékek általános jellemzői .............................. 137
7.2.1
Az iskolagyümölcs termékek kiosztásának időpontja .................. 137
7.2.2
Az iskolagyümölcs termékek tanulókra jutó heti mennyiségének
jellemzői ........................................................................................ 138 7.3
Az iskolagyümölcs termékek minőségének általános ismérvei............ 140
7.3.1
A biotermékek aránya az iskolagyümölcs termékek között .......... 140
7.3.2
Az iskolagyümölcs termékek eredete ....................................... 141
7.4
Az iskolagyümölcs-program kísérő intézkedéseinek általános bemutatása 142
7.4.1
Az iskolagyümölcs-program kísérő intézkedéseinek terjedelme .... 142
7.3.2. Az iskolagyümölcs-program kísérő intézkedéseinek felelőse .......... 143 7.4. Kiosztott termékek bemutatása...................................................... 143 8.
A kutatás eredményei alapján megfogalmazható ajánlások.................. 147 8.1
Kutatás-módszertani ajánlások .................................................... 147
8.1.1
Kontrollcsoport mint módszer értékelése, kiváltását lehetővé tevő
eszközök ....................................................................................... 147 8.1.2
Mintavétel, szükséges adatbázisok, ezek forrása (tagintézményi
problematika, KLIK és egyéb fenntartók) ............................................ 148 8.1.3
Kérdezéstechnikával kapcsolatos javaslatok .............................. 149
8.1.4
A kutatás lebonyolítása, kapcsolattartás az iskolákkal................. 150
8.1.5
Az adatbázis felhasználásával kapcsolatos további javaslatok ...... 150
8.2
A program lebonyolítását érintő javaslatok ..................................... 151
8.2.1
A programban részt vevő iskolák bővítésének lehetősége ............ 151
8.2.2
Tárolás ............................................................................... 151
8.2.3
A minőségi problémákkal kapcsolatos visszajelzések .................. 152
8.2.4
A program életkori kiterjesztésével kapcsolatos javaslatok .......... 152
8.2.5
Az osztási időszak ................................................................ 153
8.2.6
Kiosztott mennyiség és összetétel ........................................... 153 5
8.2.7 8.3
A kiosztás módja .................................................................. 154
Kísérő intézkedéseket érintő javaslatok: ........................................ 155
8.3.1
Élményalapú kísérő intézkedések ............................................ 155
8.3.2
A tanult tehetetlenség problematikája...................................... 155
8.3.3
Tájékoztatás, a szülők bevonása ............................................. 156
8.3.4
Online kísérő intézkedés ........................................................ 156
1.
számú melléklet: Az értékelés háttere.............................................. 157 1.1
Az iskola-gyümölcs program európai uniós háttere: ......................... 157
1.2
Magyar helyzet .......................................................................... 157
1.3
Eddigi kutatási eredmények ......................................................... 158
2.
számú melléklet: Módszerek .......................................................... 160 2.1
Az értékelés kidolgozása ............................................................. 160
2.2
Szervezési szakasz..................................................................... 163
2.2.1
A mintavétel kialakítása és lebonyolítása .................................. 163
2.2.2
A kutatásba bevont intézmények köre ..................................... 165
2.2.3
Az adatfelvétel lebonyolítása .................................................. 167
2.3
Megfigyelési szakasz .................................................................. 168
2.3.1
Az adatfelvételbe bevontak létszáma ....................................... 168
2.3.2
Az adatfelvétel során használt mérési eszközök ......................... 170
2.4
Elemzési és minősítési szakasz..................................................... 171
2.5
Értékelési kihívások .................................................................... 173
2.5.1
Szervezési kihívások ............................................................. 173
2.5.2
A mérési eszközök tervezésével kapcsolatos kihívások................ 178
3.
melléklet – Eredmények ................................................................ 180 3.1
Az értékelési kérdésre adott válaszok ............................................ 180
3.1.1
A program végrehajtásának hatékonysága ............................... 180
3.1.2
A program további fejlesztési lehetőségei, a programban résztvevők
fejlesztési igényei ............................................................................ 182
6
3.1.3
A gyermekek étkezési szokásaira kifejtett hatások ..................... 183
3.1.4
A különböző kiosztott termékek kedveltsége ............................. 183
3.1.5
A kísérő intézkedések megítélése, hatása ................................. 184
3.2 4.
5.
Részletes adatok bemutatása....................................................... 184 melléklet – Következtetések és fontosabb ajánlások ........................... 185
4.1
A kutatás főbb következtetései..................................................... 185
4.2
Kutatás-módszertani ajánlások .................................................... 188
4.3
A program lebonyolítását érintő javaslatok ..................................... 191
4.4
Kísérő intézkedéseket érintő javaslatok ......................................... 194 melléklet – A felhasznált adatok, statisztikák, esettanulmányok, felmérések
bemutatása ......................................................................................... 196 6.
melléklet – Hivatkozások és irodalomjegyzék .................................... 198
7
Ábra és táblázatjegyzék 2.2.1. táblázat: Az EU-s források felhasználási aránya tanévenként ................25 3.1.2.1. táblázat: Az EU-s források felhasználási aránya tanévenként..............31 3.1.3.1. táblázat: Zöldség-, gyümölcsfogyasztás alakulása Magyarországon .....33 3.1.3.1. ábra: A napi 400 grammnál kevesebb friss zöldséget, gyümölcsöt fogyasztók aránya ..................................................................................34 3.1.3.2. táblázat: A túlsúlyos és kórosan sovány gyermekek aránya iskolai évfolyamok szerint..................................................................................35 3.1.3.3. táblázat: Az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás mennyisége (kg/év)....37 3.1.5.1. táblázat: A program változásai 2009/2010 és 2013/2014 között .........42 3.1.5.2. táblázat: Az iskolagyümölcs-programban résztvevők száma ...............44 3.1.5.1. ábra: A program megvalósítására fordított forrás összege – 2009/2010 -2012/2013 ...........................................................................................44 3.1.5.3. táblázat: A legnépszerűbb kiegészítő intézkedések az egyes tanévekben ...........................................................................................................45 4.1.1. táblázat: Vizsgálati csoportba került iskolák (résztvevők) .....................46 4.1.1.2. táblázat: Kontrollcsoportba került iskolák (nem résztvevők) ...............48 4.3.1. táblázat: A kutatásba bevont diákok és szülők száma a részt vevő iskolákban .............................................................................................50 4.3.2. táblázat: A kutatásba bevont diákok és szülők száma a nem részt vevő iskolákban .............................................................................................50 4.4.1. táblázat: Konfidencia-intervallumok becslése .....................................51 5.1.1. táblázat: A programban részt vevő és nem részt vevő válaszadók, N=6900 ...........................................................................................................54 5.2.1.1. ábra: Válaszadó diákok régiók szerinti megoszlása, N=3646, N=3223 .55 5.2.2.1. ábra: Válaszadó diákok településtípus és program intenzitás szerint, N=3223 ................................................................................................56 5.4.1. ábra: A kérdezett diákok száma évfolyamonként iskolájuk részvételi intenzitása alapján, N=3677.....................................................................57
8
5.5.1. ábra: Kivel él egy háztartásban a kérdezett, N=3667 ..........................57 5.6.1. ábra: A válaszoló szülők iskolai végzettség szerinti megoszlása, N=2687 59 5.6.2. ábra: A válaszoló szülők iskolai megoszlása az iskolák programban való részvételének intenzitása alapján, N=3051 .................................................59 5.6.3. ábra: A kutatásban résztvevők háztartásának nettó összjövedelme, N=2243 ................................................................................................60 5.6.4. ábra: A kutatásban résztvevők háztartásának nettó összjövedelme, N=2417 ................................................................................................61 5.6.5. ábra: Háztartásának becsült nettó jövedelme és a szubjektív jólét az iskolák programban való részvételének intenzitása alapján, N=2243, N=1378 ..61 5.6.1. táblázat: A diákok aránya a saját szobával és mobiltelefonos internetelőfizetéssel való rendelkezés szerint, N=1379 ............................................62 5.7.1. ábra: Zöldség- és gyümölcstermelés a diákok és a szülők szerint, N=3680, N=2837 ................................................................................................63 5.8.1. ábra: Az iskolában ebédelők aránya és a közétkeztetés keretében igénybe vett étkezések száma, N=2889 .................................................................64 5.8.2. ábra: Az étkeztetési támogatások igénybe vétele a családi jövedelmeknek megfelelően, N=2241 ..............................................................................66 5.9.1. ábra: A közétkeztetésben kapott ebédhez való viszony, N=3002 ...........66 5.10.1. ábra: A hétköznapokon is otthon tölthető étkezések heti gyakorisága, N=2425 ................................................................................................67 5.10.2.
ábra:
Otthoni
melegétel-fogyasztás
gyakorisága
évfolyamonként,
N=2647 ................................................................................................68 5.10.3. ábra: Otthoni uzsonnázás gyakorisága évfolyamonként, N=2484 .........69 5.10.4. ábra: Otthoni melegétel-fogyasztás gyakorisága és az iskolai étkezések számának összefüggése, N=2823..............................................................69 5.11.1. ábra: A kérdőívben szereplő rajzok, amelynek segítségével a diákok kiválaszthatták a saját testalkatukat ..........................................................71 5.11.2. ábra: A testalkat önkép megoszlása és az iskola programban való részvétele – évfolyamok szerint, N=3847 ...................................................71
9
5.11.3. ábra: Testtömeg-index átlagértékek és az iskola programban való részvétele – évfolyam szerint, N=2607 ......................................................72 5.11.4. ábra: A szülők szerint túlsúlyos gyermekek aránya és az iskola programban való részvétele - évfolyamok szerint N=2448 .............................72 5.11.5.
ábra:
A szülők szerint sovány gyermekek aránya
és az iskola
programban való részvétele - évfolyamok szerint, N=2405 ............................73 5.11.6. ábra: A túlsúlyos diákok aránya az osztályokban az osztályfőnökök szerint, átlagosan, N=133 ........................................................................74 5.11.7. ábra: Az alultáplált diákok aránya az osztályokban az osztályfőnökök szerint, átlagosan, N=133 ........................................................................74 5.12.1. táblázat: A diákok egyes állításokra adott válaszainak átlagértéke, programban való részvétel és évfolyamok szerint, N=3508 ...........................76 5.12.1. ábra: Szülők maguk és gyermekük értékelése – keveset mozog – programban való részvétel és évfolyamok szerint, N=2482 ...........................77 5.12.2. ábra: Szülők maguk és gyermekük értékelése – rendszeresen járnak orvosi, fogorvosi szűrésre – programban való részvétel és évfolyamok szerint, N=2482 ................................................................................................78 5.12.2.
táblázat:
Szülők
értékelése,
a
felsorolt
tényezők
jellemzőek-e
gyermekükre – programban való részvétel és évfolyamok szerint, N=2529 ......79 5.12.3. táblázat: Szülők értékelése, a felsorolt tényezők jellemzőek-e saját magukra– programban való részvétel és évfolyamok szerint, N=2566 .............80 5.12.4. táblázat: Pedagógusok értékelése: az alábbi állítások fontossága a diákjaik számára, N=131 .........................................................................81 6.1.1. táblázat: A szülők és a diákok étkezési szokásai közti összefüggések .....83 6.1.1. ábra: Ízlés szerinti fogyasztás és a végzettség kapcsolata, N=2818 .......85 6.1.2. ábra: Ízlés szerinti fogyasztás és a településtípus kapcsolata, N=2962 ...85 6.1.3. ábra: Idényjellegű fogyasztás és a végzettség kapcsolata, N=2830 .......86 6.1.4. ábra: Idényjellegű fogyasztás, és a település típus kapcsolata, N=2973 .86 6.2.1. ábra: 5-6. osztályos diákok által iskolai büfében vásárolt termékek és gyakoriságuk, a programban való részvétel szerinti bontásban, N=808 ...........87
10
6.2.1. táblázat: Szülői kérdőív alapján azon diákok aránya, akik a táblázatban szereplő termékeket vásárolják az iskola büfében, N=2702 ...........................88 6.2.2. ábra: A szülők becslése szerint gyermekeik átlagos heti költése az iskolai büfében, átlagértékek programban való részvétel és évfolyam szerinti bontásban, N=1257 ................................................................................................90 6.2.3. ábra: Büfé, étel- és italautomata-ellátottság az iskolákban, N=37 .........90 6.2.2. táblázat: Osztályfőnökök becslése alapján az egyes termékeket vásárló tanulók aránya az osztálylétszámhoz képest N=80 .......................................91 6.3.1. ábra: Gyümölcs-, zöldség- és gyümölcslé-fogyasztás az előző napon, N=3680 ................................................................................................92 6.3.2. ábra: Az elmúlt napi gyümölcsfogyasztás gyakorisága és a programban való részvétel kapcsolata, N=3677 ............................................................93 6.3.3. ábra: Az elmúlt napi gyümölcs-, zöldség- és gyümölcslé-fogyasztás étkezésenként, N=3680 ...........................................................................94 6.4.1. ábra: Gyümölcsök kedveltsége, N=3591 ...........................................95 6.4.2. ábra: Gyümölcsfogyasztás gyakorisága, N=1351 ................................96 6.4.2.1. ábra: Nyers zöldségek kedveltsége, N=3548 ...................................98 6.4.2.2. ábra: Nyers zöldségek fogyasztásának gyakorisága N=1330 ..............98 6.4.3.1. ábra: A diákok gyümölcsfogyasztásának gyakorisága az otthon kapott gyümölcsök mennyisége alapján – szülői válaszok, N=3080 ..........................99 6.4.3.2. ábra: A diákok zöldségfogyasztásának gyakorisága az otthon kapott zöldségek mennyisége alapján – szülői válaszok, N=1330 ........................... 100 6.5.1.1. ábra: Diákok és szülők elképzelése arról, hogy iskolájuk részt vesz-e a programban, N=3611, N=3055............................................................... 101 6.5.1.2. ábra: A programban való részvételüket helyesen tudók aránya, N=2733, N=2031 .............................................................................................. 101 6.5.1.3. ábra: A plakát ismertsége a diákok körében, N=3611 ..................... 102 6.5.1.4. ábra: A plakát kitételét tapasztaló szülők aránya iskolánként, N=2686 ......................................................................................................... 102 6.5.1.5. ábra: A programban részt vevő szülők információforrásai, N=1599 ... 103 11
6.5.2.1. ábra: Az iskolai gyümölcsforrások és a becsült fogyasztás átlagai a jogosultságok alapján, N=3159............................................................... 105 6.5.2.2. ábra: Az otthonról kapott gyümölcsadagok a szülői válaszok alapján, N=2862 .............................................................................................. 107 6.5.2.3. ábra: Az otthoni gyümölcsadagok a részt vevő szülők esetében a programhoz való tudatos viszonyulás alapján, N=2302 ............................... 108 6.5.2.4.
ábra:
A
hozzáférhető
összes
gyümölcs
mennyiségének
átlaga
évfolyamonként, N=2524 ...................................................................... 109 6.5.2.5. ábra: A hozzáférhető összes gyümölcs mennyiségének átlaga a háztartások összjövedelme alapján, N=1961............................................. 110 6.5.3.1.1. ábra: Az iskolában osztott gyümölcsök elfogyasztása a programban való részvétel szerint, N=2784 ............................................................... 111 6.5.3.1.2. ábra: Almafogyasztás otthon és az iskolában a diákok válaszai alapján, N=3149 .................................................................................. 113 6.5.3.1.3. ábra: Egyéb gyümölcs fogyasztása otthon és az iskolában a diákok válaszai alapján, N=3099....................................................................... 113 6.5.3.1.4. ábra: Édesség fogyasztása otthon és az iskolában a diákok válaszai alapján, N=3106 .................................................................................. 114 6.5.3.2.1. ábra: A gyümölcsevés iránti vágy évszakonként a diákok körében, N=3106 .............................................................................................. 115 6.5.3.2.2. ábra: A gyümölcsosztás időszakának fontossága a tanév különböző intervallumaiban, N=169 ....................................................................... 116 6.5.3.3.1. ábra: Nyers zöldség fogyasztása otthon és az iskolában a diákok válaszai alapján, N=3087....................................................................... 116 6.5.3.3.2. ábra: Gyümölcslé fogyasztása otthon és az iskolában a diákok válaszai alapján, N=3123 .................................................................................. 117 6.5.3.3.3. ábra: Gyümölcslé kedveltsége a programban való részvétel alapján, N=3123 .............................................................................................. 117 6.5.4.1. táblázat: A program megítélése a tanárok és a szülők szerint, N=123, N=1616 .............................................................................................. 119
12
6.5.4.1 ábra: Az iskolában kapott gyümölcs és gyümölcslé mennyiségének megítélése, N=2867 ............................................................................. 120 6.5.4.2 ábra: Az iskolában kapott gyümölcs minőségének megítélése, N=2867 ......................................................................................................... 121 6.5.4.3 ábra: Az iskolai és az otthoni gyümölcs ízletessége, N=2801............. 122 6.5.4.4.
ábra:
A
termékosztás
gyakoriságával
kapcsolatos
igények
a
pedagógusok szerint, N=117 .................................................................. 122 6.5.4.2. táblázat: A programhoz kapcsolódás okai fontosságuk szerint N=26 . 123 6.5.4.5.
ábra:
A
termékosztás
gyakoriságával
kapcsolatos
igények
a
pedagógusok szerint, N=2640, N=161 ..................................................... 124 6.5.4.6. ábra: A programból kapott napi gyümölcsért való fizetési hajlandóság aránya a programhoz való viszony alapján, N=2345 ................................... 125 6.5.5.1. ábra: A lebonyolított kísérő intézkedések gyakorisága az osztályfőnöki válaszok alapján, N=133 ....................................................................... 126 6.5.5.2. ábra: Kísérő intézkedések népszerűsége a diákok körében, N=3633, N=1369 .............................................................................................. 127 6.5.5.3. ábra: Kísérő intézkedések hasznosságának megítélése a részt vevő gyermekkel rendelkező szülők, illetve a tanárok körében, N=1583, N=161 .... 128 6.5.6.1 ábra: Elégedettséggel a beszállítókkal, N=26 ................................. 130 6.5.6.2 ábra: A program lebonyolításának nehézsége, N=26, N=8................ 131 6.5.6.1. táblázat: Az iskolagyümölcs-programban nem részt vevő iskolák, programból való kimaradásának okai ....................................................... 133 7.1.1.1. táblázat: Az egyes tanévekben vizsgált időszakok .......................... 135 7.1.1.1. ábra: A programban résztvevő iskolák száma a különböző tanévekben, N=2232 .............................................................................................. 135 7.1.1.2. ábra: Az iskolák részvétele a szállítási időszakokban, N=2232 .......... 136 7.1.1.2. táblázat: Igénybe vett szállítási időszakok száma iskolákként, N=2232 ......................................................................................................... 136 7.2.1.1. ábra: Az iskolagyümölcs termékek kiosztásának időpontja, tanévenként (%) .................................................................................................... 137 13
7.2.2.1. ábra: A termékosztás heti gyakorisága szállítási időszakonként a 201112-es tanévben, N=1777 ....................................................................... 138 7.1.2.2. ábra: A termékosztás heti gyakorisága szállítási időszakonként a 201213-es tanévben, N=1880 ....................................................................... 139 7.1.2.3. ábra A termékosztás heti gyakorisága szállítási időszakonként a 201314-es tanévben, N=2029 ....................................................................... 139 7.3.1.1. ábra: A biotermékeket kapó iskolák százalékaránya a 2013-14-es tanévben, N=2029................................................................................ 140 7.3.2.1. ábra: Az iskolagyümölcs termékek eredete, tanévenként, N=2232 .... 141 7.3.1.1. ábra: Az iskolagyümölcs-program kísérő intézkedéseinek terjedelme, tanévenként ........................................................................................ 142 7.3.2.1. ábra: Az iskolagyümölcs-program kísérő intézkedéseinek felelőse, tanévenként ........................................................................................ 143 7.4.1.1. tábla: Kiosztott gyümölcsök átlagos aránya típusonként (évenként) .. 144 7.4.1.2.
ábra:
Gyümölcsök
kizárólagosságának
aránya
iskolánként
és
tanévenként, N=2232 ........................................................................... 145 7.4.1.3. ábra: Gyümölcs/gyümölcslé kizárólagosságának aránya iskolánként és tanévenként, N=2232 ........................................................................... 145 7.4.1.4. ábra: Zöldségek osztásának és változatosságának aránya iskolánként és tanévenként, N=2232 ........................................................................... 146 A kutatásba bevont diákok és szülők száma a részt vevő iskolákban ............. 169 A kutatásba bevont diákok és szülők száma a nem részt vevő iskolákban ...... 169 Az elsődleges adatfelvétel során használt mérési eszközök .......................... 170 Az adatfelvétel során meghatározott csoportokban tapasztalt gyümölcshöz való jutás és annak forrásai .......................................................................... 171 Az adatfelvétel során meghatározott csoportokban tapasztalt gyümölcsevési hajlandóság ......................................................................................... 171 Az adatfelvétel során meghatározott csoportokban tapasztalt status-különbségek ......................................................................................................... 172 Konfidencia intervallumok becslése .......................................................... 172 14
Az iskolagyümölcs-programban résztvevők száma ..................................... 180
15
1. Angol nyelvű összefoglaló / English Summary 1.1
Introduction
The main objective of our final report is the assessment of Hungarian School Fruit Scheme in the 2011/12, 2012/13 and 2013/14 school years. In the past three years the number of participating schools increased from 1774 to 2032. The most important change was the expanding range of participating agegroups, so from 2013/14 school year not only the first four grades of schools were involved, but the Scheme became available for the 5th and 6th graders as well. As a result, the number of students participating in the scheme increased from 305000 to 539000, while the number of suppliers increased from 39 to 108. The range of distributed
products also
expanded
during
the period of
investigation (strawberry, sweet cherry, peach, cherry, beetroot, pumpkin), however apple and fruit juice are still dominant. For the assessment study data were collected about attitude and opinion related to the School Fruit Scheme and eating habits from the relevant actors (students, parents and teachers) in order to learn the effectiveness of the Scheme. 37 schools were involved in the study, 27 schools were participating in the Scheme and 10 schools were not participating, so they were included as reference (control-group) in the assessment. During the data collection, self-administered paper questionnaires were distributed specially created for the different age groups. The total number of respondents was 3628 students among graders 2-6, and 944 students among them were learning in control-group schools. In the course of data-collection the connectivity of students and parents responses was ensured. 2653 questionnaires filled by parents and their children were recorded. The connectivity of students and parents responses made it possible to measure and learn about the social status, and food consumption habits at home. Furthermore, 169 teachers from 37 schools responded to the online institutional questionnaires, these also can be connected to the students’ responses. Data collection was executed from March 2014 to the beginning of May 2014. This was delivery period in the schools participating in the Scheme. Significant amount of fruits and vegetables in local and field production were not available.
16
1.2
The major results related to scheme
The Hungarian School Fruit Scheme effectively contributes and supports the fruit consumption in the schools. In the control-group only 3.6 portion of fruit is available from which 1.9 portion was taken from home and 1.7 portion was given from public catering. 6.0 portion of fruit is available for students participating in the scheme during 5 school days weekly: 2.4 portion from the school fruit scheme, 2.2 portion from public catering and 1.4 portion from home. The mean value of fruit taken from home differs because 59% of parents in the control-group send fruit to the school by their children to eat, while only 46% of parents do this in the participating schools. Parents send in approximately 3.4 portion of fruit in a week. Parental awareness of the Scheme significantly influences the parents’ attitudes towards the Scheme. The more informed the parents are, the more they take into consideration when they assemble their children’s snack package, but only five percent of the parents take this into account each day. Those who pay attention to the School Fruit Scheme, are fewer and send less fruit to school in the delivery period. Fruit distributed in the School Fruit Scheme is almost exclusively apple (different fruit were distributed only in 4 schools out of 27 prior to the week of the data collection), and in addition fruit juice distribution is also frequent (fruit juice was not distributed in only 5 schools out of 27). Half of the fruits given by the parents are also apple. However, the rejection of apple is quite low among students, only 1 percent of students say that they do not like apple and 86 percent like it. The most rejected fruits are plum (12%) and pear (7%), which are the second and third most frequent distributed fruits, although the majority of students like these fruits (63%,
and 71%). It would be important to popularize these fruit
types. Distribution of vegetables practically does not take place in the course of the Scheme: carrot distribution was only in one school out of 27 schools in the week prior to data collection. Although the popularity of vegetables is less favourable than of fruits, teachers, parents and children agree on increasing the diversity of products distributed.
17
Recently the diversity is ensured by fruit juices only, which are highly popular among the students: fruit juice given in schools is drunk always by 78% of the students, while fruits are eaten always by only 45% of students. The perceived number of distribution by students was also measured. Based on this measurement it can be seen that 1 distribution per week is not perceived by the students in non-participating schools or they do not remember it from 1.7 distributions weekly, while in the participating schools 2 distribution was not perceived from 4.6 weekly. It makes reasonable to review the distribution and to examine the quality of fruits given in course of public catering. In Hungary the School Fruit Scheme has
strict quality standards for products
distributed. In case of apple, the apple has to be first class product and has 60 mm diameter at least. Due to this, students’ responses on fruit quality in participating and non-participating schools vary considerably. 3 percent of students in participating schools perceive bad taste, and 8 percent think fruits which are distributed in the Scheme are ugly, while in the non participating schools these rates are 17 and 27 percents. Obviously the general standard of public catering is related to the fact that older students require it less, especially who pay total amount of money for it.
In
Hungary 100 percent discount of catering fee may be received by students who are entitled for child protection1 support or are chronically ill, whereas students from large family (at least three children) are entitled for 50 percent discount. As a result from our data it can be seen that students with higher status are the ones who access less fruit from public catering. Based on our data it can be seen that where the family income is more than 1300 €, (higher status families, 9.6 percent of our respondents) students have only 12 portions of fruit weekly, while students in the worst family income category (family income is less than 330€) have 15 portions of fruit weekly. Important to note that this difference is not only made by the public catering, but by the decreased amount the fruit given at home. Noteworthy that having a meal at home is more typical in lower status families, while the eating out is more 1
The most typical reason for entitlement to the family income per capita does not exceed
130 percent of the prevailing minimum old-age pension, or to 140 per cent for single parents (about 120 €).
18
typical for the higher status families, so their children become independent consumers earlier. Our research data show that the Scheme primarily influences the direct fruit consumption, so its effects can be seen in the daily and weekly fruit consumption. Long-term effects, the general fruit consumption (annually in our study), also the popularity of fruits are more difficult to be measured. In the course of using the school buffet not surprisingly it can be observed that in the control group schools, students more often buy fruits. From our results it can be seen that the quantity of fruits eaten is primarily determined by family environment (14 percent whose fruit source from outside is more significant, among them the higher status is overrepresented). Following the family eating habit pattern is quite strong, especially in the case of vegetable and fruit consumption (correlation values higher than 0.600). Therefore, it is important that the Scheme access not only the students, but the parents as well, and involve them into the attitude change regarding fruit and vegetable consumption. The program-related attitude change arrangements are the accompanying measures. The most popular accompanying measures are where students can access new products or obtain experiences. For example, tasting, trips to producers, harvesting programs, and cooking programs. Also it can be seen that the creativity-requiring programs are not so popular in Hungary, especially among the higher grades (e.g.: drawing or photo competition). In the course of school lessons difference can be seen in knowledge transfer between grades but the topic is also quite important. For example, a lesson about dental care would be listened by less than half of higher graders, but more than three-fourth of second graders. In the case of teachers the most popular accompanying measures are the ones which are similar to traditional forms: visit the producer is similar to class-trip, or direct knowledge transfer is similar to traditional lessons. Based on these results, for the execution of most effective experience-based accompanying measures the teachers have to be convinced. The experience-based accompanying measures are also important because they provide opportunity to involve parents. According to parents’ responses, each accompanying measures is useful and important.
19
The general opinion of participating schools is that Scheme execution does not cause difficulties because they are satisfied with the suppliers, and the incidental quality problems can be solved with the help of suppliers. The largest problem in the execution is the proper storage of the products – this is the first cause to non-participation among the non-participating schools, however they also consider the administration burden and disposal issues. Only half of the participating schools reported about disposal, they do not distribute in general 4 percent of products due to these reasons. The storage issue also has effect to the expansion of the Scheme in further grades, due to inappropriate storage capacity. Regarding the cooling capacity of schools, we can state that the infrastructure is not sufficient for distributing cooling-requiring products.
1.3
Based on the study the following recommendation are
elaborated
Review of data collection with control-population in order to measure the effectiveness of the Scheme with a sustainable method in long term.
Extension of sampling period with additional 2-4 weeks due to the accurate check of the school lists containing participating and nonparticipating schools, and the establishment contact with the KLIK and other schools owners.
Connectivity between students, parents and school data is important also in the future in order to have reliable information about students’ sociodemographic data and families’ food consumption.
Use of questionnaires with different length according to age groups in the future studies.
Use of the same questionnaire in the test and control population, namely do not use separated questionnaire for the participating and nonparticipating students. We suggest the same in the case of parents’ survey as well. It is important to note that the questions about consumption of fruits have to be connected to fruit distribution in the school, not to the Scheme. With this approach the fully filled institutional survey on fruit distribution should be guaranteed.
20
One of the most important difficulties of the expansion of the Scheme is the storage capacity of schools. This inhibits both the new schools entries into the Scheme both the expansion of the Scheme to further age groups. Therefore, we propose a central program which supports to increase of the storage capacity of schools. To prepare this program it is worth to execute an online survey or census with the participation intention of schools in the Scheme.
The delivery periods should be designed to cover better the period of the year when raw fruit and vegetables are expensive. So the delivery focus should be from the beginning of November to end of April.
The diversity of distributed products should be increased. Formally this can be achieved by mandatory distribution of at least three different products – maybe vegetable at least once a week. The preferences and consumption of raw vegetables are significantly lower than fruits while vegetables are cheaper and their storing is more feasible.
Problems of low diversity can be dealt with distribution of salads made from fruits or vegetables but these are more difficult to store and cool, and this way the feasibility is problematic. Preparing salads from fruits or vegetables in the upper grades could be an objective of accompanying measures.
Among the accompanying measures those should get priority support that connect the fruit and vegetable consumption with interesting experiences on these products. It is also important that students leave behind their daily routine and new stimulus should reach them. The fixation of these stimuli is more efficient, and in this way attitude change is more possible.
Among the accompanying measures those are extremely important that access the parents, because the family’s food consumption practices are extremely important. The students’ attitude changes can be fixed with the support of family environment. Those implementation of accompanying measures should be supported, which take place outside school hours, thus offering an opportunity to involve parents, such as a cooking competition, a development of community gardens, or harvesting together with the parents.
21
2.
Bevezetés
2.1
A zárójelentés célja
Az
Unió2
Európai
meghirdetése
(EU)
mellett,
2008-ban
hogy
ezzel
döntött
az
egyrészről
iskolagyümölcs-program
stabilizálja
az
agrárpiacot,
másrészről elősegítse az egészséges táplálkozást, és az egészséges életmódra nevelést az európai fiatalok körében, ezzel is támogatva az életminőségük javulását. A program keretében a fő tevékenység a korosztály egészséges élelmiszerrel (gyümölcs, zöldség és ezek feldolgozott termékei) való ellátása, melyhez ún. kísérő intézkedések csatlakoznak, melyek célja az egészséges életmódra
való
nevelés
elősegítése,
a
program
hatásának
hosszú
távú
elősegítése. Magyarország a program kezdetétől részt vesz a megvalósításban egyre növekvő intenzitás mellett. Az
iskolagyümölcs-program
értékelésének
kötelezettségét
az
oktatási
intézményekben tanuló gyermekek tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról szóló 288/2009/EK bizottsági rendelet 12. cikke írja elő. E jogszabálynak megfelelően kutatásunk célja a magyarországi iskolagyümölcs-program végrehajtásának és hatékonyságának értékelése, különös tekintettel a program által a gyermekek étkezési szokásaira kifejtett hatásokra. A kutatás során igyekeztünk mindenben megfelelni az Európai Bizottság által kiadott értékelési útmutatónak, ugyanakkor tekintettel voltunk a speciális hazai viszonyokra és a program megvalósításának hazai specifikumaira is (ezek között mindenképpen meg kell említeni a program hazai elterjedtségét). Jelen tanulmány célja a 2017. február 28-ig elkészítendő ún. értékelő jelentés előkészítése. Ezért értékelő munkánk felöleli a 2011/2012, a 2012/2013, illetve a 2013/2014 tanévi iskolagyümölcs-program megvalósítását is. Mivel jelen kutatásunkat megelőzően Magyarországon a témában nem történt több
ezer
gyermek
kérdőíves
megkeresésével
történő
adatfelvétel,
így
kutatásunk több szempontból pilot jellegű. Ennek megfelelően jelen munkánk fontos hozadéka azon tapasztalatoknak az összegyűjtése is, mely elősegítheti a következő vizsgálatok megvalósítását.
2
http://ec.europa.eu/agriculture/sfs/european-commission/index_en.htm#h4-1 22
Az értékelésnek a kutatási tervben rögzített céljai a következők:
mérje és értékelje a program végrehajtásának hatékonyságát;
feltárja a program további fejlesztési lehetőségeit, a programban résztvevők fejlesztési igényeit;
meghatározza a programnak a gyermekek étkezési szokásaira kifejtett hatásait, különösen az étkezési szokásokban bekövetkezett változásokat;
feltárja a különböző kiosztott termékek kedveltségét;
megismerje a kísérő intézkedéseknek a program végrehajtására gyakorolt hatását.
2.2
A zárójelentéshez kapcsolódó kutatási, elemzési tevékenység
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által a rendelkezésünkre bocsátott adatok értékelésén túl a fenti célok elérése érdekében kérdőíves kutatást szerveztünk, melynek segítségével elérhettük az iskolagyümölcs-program által érintett csoportokat: diákokat, szülőket, valamint intézményi oldalról a pedagógusokat. A kérdőíves technika lehetővé tette, hogy részletekbe menően megismerjük a válaszadók étkezési szokásait, az iskolagyümölcs-programmal kapcsolatos véleményét, fejlesztési javaslatait. A pedagógusok körében emellett kitérhettünk
a
nehézségekre. termékekre,
program Az
megvalósításával,
adatfelvétel
hanem
a
során
programhoz
nem
lebonyolításával csak
kapcsolódó
a
kapcsolatos
programban
kísérő
kiosztott
intézkedésekre
is
koncentráltunk. A szülők és a diákok esetében a táplálkozási szokásaik megismerése, valamint az iskolagyümölcs-program által kiosztott termékek szerepének, fontosságának mérése végső soron azt a célt szolgálta, hogy megismerjük, a program végrehajtása miként és mennyiben növeli a gyermekek, illetve szüleik zöldségés gyümölcsfogyasztását. A kutatás során azzal kapcsolatban is adatokat gyűjtöttünk, hogy a programban résztvevők körében mekkora mérvű a gyermekkori elhízás, illetve a program indukál-e pozitív változásokat az egészségmagatartásban. Jól látszik, hogy a fenti célok elérése érdekében rendkívül fontos, hogy a programban résztvevők adatait értelmezni tudjuk, melynek bevett eszköze a mért adatok összevetése.
23
Ennek érdekében az adatfelvételt kiterjesztettük olyan iskolákra, illetve iskolák tanulóira és szüleire is, amelyek nem résztvevői az iskolagyümölcs-programnak. Ekképp lehetőségünk nyílt kontrollcsoport kialakítására, mely csoportban mért adatok hozzásegítenek ahhoz, hogy mérhetővé váljon az iskolagyümölcsprogram hatása. Fontos jeleznünk, hogy a jelen kutatásunk nem alkalmas arra, hogy segítségével időbeli trendeket állapítsunk meg; ennek oka, hogy ehhez olyan longitudinális kutatásokra
van
szükség,
amelyek
időben
több
adatfelvétel
adataira
támaszkodhatnak. Ugyanakkor a mostani keresztmetszeti adatfelvételünk mérési eszközeinek megtervezésekor, figyelembe vettük az iskolagyümölcs-program időbeli hatásainak megismerésére való előirányzatot. Ebben a jelentésben ezért csak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által rendelkezésünkre bocsátott nyomon követési adatbázisból tudunk trendszerű megállapításokat tenni. A 2014. március közepétől május elejéig tartó adatfelvétel során a célcsoportokat különböző
kérdőívekkel
vontuk
be
az
adatfelvételbe.
Az
intézményi
–
intézményvezetőket és osztályfőnököket érintő – kérdőívet online vettük fel, míg a szülők és a diákok számára készített kérdőívek papíralapúak voltak. A diákok számára összeállított kérdőíveket a pedagógusok segítségével tanóra keretében vettük fel, ami meghatározta a kérdőív hosszát, illetve évfolyamonként az életkori sajátosságokhoz igazított kérdőívet használtunk, így az 5–6. évfolyam számára összeállított kérdőív jóval bővebb. A kérdőíveket úgy alakítottuk ki, hogy az a programban nem részt vevő gyermekek számára is megválaszolható legyen minden kérdés esetében – megtartva ezzel kompetens mivoltukat. A szülők minden esetben – évfolyamtól függetlenül – ugyanazt a kérdőívet kapták, ezeket a gyerekek vitték haza és vissza az iskolába. Nem volt követelmény az adatfelvétellel szemben, de nagyon fontosnak tartottuk, hogy az intézményi, szülői és diák kérdőívek összeköthetők legyenek. Ennek elérése lehetővé tette, hogy olyan társadalmi, gazdasági háttérváltozókat ismerjünk meg, melyeket a gyerekektől nem állt volna módunkban lekérdezni, illetve a szülők és a diákok táplálkozási szokásai is összeköthetővé és összehasonlíthatóvá váltak. Értékelő és kutató munkánkat háromfős Szakmai Tanácsadó Testület segítette, akik aktívan közreműködtek a mérési eszközök kialakításában, valamint az adatokra
alapozott
javaslatok megfogalmazásában.
Testületet a következő szakemberek alkották: 24
A
Szakmai
Tanácsadó
2.2.1. táblázat: Az EU-s források felhasználási aránya tanévenként
Név
Szervezet
Beosztás
Dr. Stummer Ildikó
Agrárgazdasági Kutató Intézet
osztályvezető
Holtságné Csipán Ágnes
Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetsége
elnök
Dr. Németh Ágnes
Országos Gyermekegészségügyi Intézet
osztályvezető
2.3 Jelen
A zárójelentés szerkezete zárójelentés
szerkezetét
a
megrendelői
formai
és
tartalmi
követelményeihez szabtuk. Ugyanakkor, miként a kutatás maga a jelentés is magán őrzi annak pilot jellegét, amit a kutatási jelentés elkészítéséhez rendelkezésre álló szűkös időkeret is erősít; ennek oka az elhúzódó adatfelvétel, a
magas
szülői
válaszadási
hajlandóságból
fakadó
többletkódolási
és
adattisztítási munkák. A zárójelentés öt nagy egységre bontható, ezek a következők:
Az értékelés háttere. Ez magában foglalja a szakirodalmi áttekintést, ide értve
az
uniós
bevezetésével
és
és
a
hazai
jogszabályi
végrehajtásával
környezetet,
kapcsolatos
a
tudnivalókat,
program különös
tekintettel a program céljára, illetve a program hazai kiépülésére, bővülésére. Ehhez kapcsolódóan bemutatjuk a hazai lakosság és a gyerekek
zöldség-
és
gyümölcsfogyasztási
szokásait
az
elérhető
statisztikák alapján, valamint feldolgozzuk az iskolagyümölcs-programhoz kapcsolódó hazai és nemzetközi vizsgálatokat.
Az értékelés módszereinek bemutatása. Ebben a fejezetben az értékelés során alkalmazott módszerek és a megválaszolt értékelési kérdések kapcsolatán túl bemutatjuk az adatforrások körét. Részletesen ismertetjük az adatfelvétel megvalósulását, melynek során kitérünk az elvárt és megvalósult mintanagyságra, s ehhez kapcsolódóan beszámolunk az adatok
megbízhatóságáról,
az
alkalmazott
módszerekből
adódó
korlátokról. Végezetül kitérünk a felmerült problémákra is.
Az adatfelvételbe kerültek jellemzése. Ebben a fejezetben azokat a társadalmi, gazdasági és táplálkozási jellemzőket mutatjuk be, amelyek ismerete a következő fejezet eredményeinek értelmezéséhez szükséges. Azaz olyan tényezőket veszünk sorra, amelyek meghatározhatják a
25
kérdezettek iskolagyümölcs-programhoz fűződő viszonyát, mint például a kérdezettek neme, évfolyama, családi és gazdasági háttere, a szülők iskolázottsága, testalkatuk, életmódjuk és táplálkozási szokásaik.
Az eredmények értékelése. Ebben a fejezetben részletesen kitérünk az iskolagyümölcs-program táplálkozási szokásokban játszott hatásaira, a programmal való elégedettségre, a kísérő intézkedésekkel kapcsolatos véleményekre,
majd
szót
ejtünk
a
program
lebonyolításával
és
ismertségével kapcsolatos helyzetről is. Végül az étkezési napló és a büféhasználat kapcsán szerzett eredményeket is bemutatjuk.
Következtetések, ajánlások. Ebben a fejezetben a javaslatokat három témában tesszük meg: 1. kutatás-módszertani javaslatok; 2. a program lebonyolítását érintő javaslatok; 3. kísérő intézkedéseket érintő javaslatok. A javaslatok bemutatása során igyekszünk megvilágítani, hogy azok a nemzeti stratégia és/vagy az uniós politika átalakítására vonatkoznak-e.
26
3.
Szakirodalmi áttekintés
3.1
Az iskolagyümölcs-program előzményei, múltja
3.1.1 A programot életre hívó célok és nemzetközi kutatások, valamint az EU szerepe és szabályozási környezete Az Európai Unióban az elmúlt évtizedek folyamán drasztikusan megnőtt a túlsúllyal küzdők száma. Egyes becslések szerint ma több mint 22 millió embert érint ez a probléma az Unión belül. Ha ez a tendencia így halad tovább, akkor várhatóan meg fog növekedni a túlsúllyal kapcsolatos betegségek, így a szív- és érrendszeri megbetegedések, a 2-es számú diabetes, a hipertónia, egyes daganatos
betegségek,
valamint
az
izom-
és
csontrendszeri
betegségek
előfordulási aránya is. Ezeknek a betegségeknek a kialakulási esélyeit nagyban befolyásolják az életvezetési és táplálkozási szokások. Hollandiában
a
2000-es
években
végzett
felmérések
kimutatták,3
hogy
különösen a 11 éven aluliak körében alacsony a napi gyümölcs- és zöldségfogyasztás. Egészségnevelési szempontokból ez azért is meghatározó fontosságú, mert hosszútávon kimutatható, hogy a daganatos betegségek 30–40%-a megelőzhető a zöldség és gyümölcs fokozott mértékű fogyasztásával, és ez gátolja a szív és érrendszeri betegségek kialakulását is. Az egészséges életmódra nevelés gyermekkorban alapvető jelentőségű, hiszen egyrészről a táplálkozási szokások ekkor alakulnak ki, másrészről hosszútávon a felnőttkori jóllétet is ez határozza meg. Az étkezéssel kapcsolatos viselkedési szokások soktényezősek. Elsősorban a beszerezhetőségen, illetve elérhetőségen, valamint az egyéni ízlésen múlnak. Nyilvánvaló, hogy az a környezet, amely sok lehetőséget nyújt gyümölcs és zöldség fogyasztására, ahol az elérhetőség foka magas, nagyobb mértékű
gyümölcs-
és
zöldségfogyasztást
is
eredményezhet.
Ugyanakkor
kimutatható hatása van a szociális, tanult, illetve társadalmi normákon alapuló tényezőknek. A szülőnek, illetve az iskolának mint a gyermek életében meghatározó mintaközvetítőknek, alapvető szerepük van a gyümölcs- és zöldségfogyasztási szokások kialakításában.
3
The Schoolgruiten Project Evaluation of a primary school fruit and vegetable scheme in the Netherlands, EMGO Institute for Health and Care Research (www.emgo.nl), Department of Epidemiology and Biostatistics of the VU University Medical Center Amsterdam, 2009 27
Egy az USA-ban készült, a gyermekek táplálkozási preferenciáit vizsgáló tanulmány4 megerősíti, hogy az egészséges ételek elérhetősége mellett az is fontos, hogy milyen ismereteket szereznek a gyermekek a zöldség- és gyümölcsfogyasztással, illetve az egészséges életmóddal és táplálkozással kapcsolatban. A szerzők rámutatnak a különböző oktatóanyagok, mesék, filmek, rajzfilmek
fontos
„étvágygerjesztő”
ismeretterjesztő, szerepére
is.
A
figyelemfelkeltő médiában
az
és
–
étkezési
mondhatni szokások
–
ilyen
módszerekkel való befolyásolása a reklámok révén már bevett gyakorlat, csak a cél ebben az esetben nem elsődlegesen az egészséges táplálkozásra nevelés, mint inkább egyszerűen a kereslet növelése és a piacteremtés. A „From ’best practice’ to ’next practice’: the effectiveness of school-based health promotion in improving healthy eating and physical activity and preventing childhood
obesity”5
kiterjesztésének
c.
kutatás
eredményeit
egy
követte
Kanadából nyomon.
származó 150
jó
gyakorlat
iskolában
végeztek
vizsgálatokat, amiből 10 iskola már csatlakozott az „APPLE school” (Alberta Project Promoting active Living and Healthy Eating School) programhoz. Ez a program az aktív életmódot és egészséges táplálkozást népszerűsítette az iskolákban. A kutatást két lépcsőben 2008 és 2010 során végezték, 5. osztályos gyermekek
körében.
Az
eredmények
azt
mutatták,
hogy
azok,
akik
a
programban részt vettek, sokkal több zöldséget és gyümölcsöt esznek, kevesebb kalóriát fogyasztanak, mindazonáltal fizikailag aktívabbak, és kisebb arányú körükben az elhízás. Ezek az eredmények átfogóan igazolták, hogy a program hatására a résztvevők egészségtudatossága fejlődött, és az is bizonyosságot nyert,
hogy
a
jó
gyakorlat
szélesebb
rétegek
számára
is
hatékonyan
kiterjeszthető. Egy 2004-ben Belgiumban végzett kutatás6 arra is rámutatott, hogy bár a serdülőkor igen fontos korszak a későbbi étkezési és életvezetési szokások kialakulását illetően,
és az iskola fontos értékközvetítő, szemléletformáló
4
Increasing children's consumption of fruit and vegetables: Does the type of exposure matter? Chelsea L. Osborne, Catherine A. Forestell, The College of William & Mary, Williamsburg, VA 23185, United States 5 Fung et al. International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity 2012, http://www.ijbnpa.org/content/9/1/27 6 ORIGINAL COMMUNICATION School food policy at primary and secondary schools in Belgium-Flanders: does it influence young people’s food habits? CA Vereecken1*, K Bobelijn1 and L Maes1; Department of Public Health, Ghent University, Ghent, Belgium, European Journal of Clinical Nutrition (2005) 59, 271–277 28
szerepet tölthetne be ezen a téren, a legtöbb középiskola büféjében és az iskolában található automaták többségében minimális tápanyagértékű és magas zsír-, valamint cukortartalmú ételekhez juthat hozzá a diák. Ez elsősorban a középiskolákban volt jellemző, mivel az általános iskolákban, sok esetben az iskola
szabályzata
korlátozta
az
iskolában
kapható
élelmiszerek
körét.
Ugyanakkor a szerzők arra is felhívják a figyelmet, hogy maguk az árusok is érdekeltek az egészségtelenebb termékek terjesztésében, mivel ha a diákok választhattak egyrészről az egészségesebb élelmiszerek, pl.: gyümölcsök, vagy az
egészségtelenebb
árucikkek,
pl.:
chipsek
és
cukros
üdítők
között,
hajlamosabbak voltak az utóbbiakat előnyben részesíteni. Ebben szerepet játszhat egyrészről a kortárs csoport hatása, másrészről az, hogy ezek az élelmiszerek inkább a szabadidő és a kikapcsolódás kellékei (ahogy ez már a reklámipar
szlogenjeiből
is
ismert:
„Haverok,
buli,…).
Összegzésként
megállapítják, hogy az iskolában fellelhető gyümölcskínálat nem feltétlenül fogja növelni a diákok gyümölcsfogyasztását, ugyanakkor a chipsek és cukros üdítők visszaszorítása
csökkentheti
az
egészségtelen
élelmiszerek
fogyasztásának
gyakoriságát. Ezeknek a kutatásoknak az eredményei jól mutatják, hogy milyen megfontolások vezettek
odáig,
hogy
az
Európai
Unió
2009-ben
megteremtette
az
iskolagyümölcs-program jogszabályi alapjait:
A Tanács 13/2009/EK rendelete alapján (2008. december 18.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendeletnek és a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó
egyedi rendelkezésekről szóló
1234/2007/EK rendeletnek (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet)
az
iskolagyümölcs-program
létrehozása
érdekében
történő
módosításával.
A
Bizottság
288/2009/EK
intézményekben
tanuló
rendelete
(2009.
gyermekeknek
az
április
7.)
az
oktatási
iskolagyümölcs-program
keretében gyümölcs-, zöldség-, feldolgozott gyümölcs- és feldolgozott zöldség-, valamint banántermékekkel való ellátásához nyújtott közösségi támogatás tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításával.
29
2008-ban azért döntött az EU7 az iskolagyümölcs-program meghirdetése mellett, hogy ezzel egyrészről az agrárpiacot stabilizálja, másrészről elősegítse az egészséges táplálkozást és az egészséges életmódra nevelést az európai fiatalok körében, ezzel is támogatva az életminőség javulását. A program a 2009/2010es tanévben indult. A tagállamok számára 90 millió euró támogatási keret áll rendelkezésre, az adott tagországnak 25–50%-ig terjedő önrészt kell biztosítania a pályázat során.8 A vizsgált időszakban három ország (Egyesült Királyság, Svédország és Finnország) kivételével minden EU-s tagország részt vesz a programban. A támogatásra jogosult intézmények köre az EU-s szabályozások alapján a közoktatás teljes skáláját lefedi, a bölcsődétől a középiskoláig. Az EU-s alapelvek szerint a szezonális és regionális szempontokat szem előtt kell tartani az élelmiszerek beszerzése és felhasználása során, a szervezési, logisztikai és környezetvédelmi szempontok miatt. Ugyanakkor minden tagországban az illetékes nemzeti egészségügyi hatóság dönt a támogatásra jogosult termékek listájáról. A szemléletformálás jegyében, a tagállamoknak kísérő intézkedéseket is be kell építeniük a program kereteibe, ezzel segítve az egészséges életmódra és táplálkozásra nevelést a gyermekek körében. Többek között ilyen program lehet a termelők meglátogatása, kertészeti órák szervezése, versenyek és pályázatok kiírása, oktató és ismeretterjesztő órák tartása. Ezek a kísérő intézkedések a támogatás feltételeit képezik, ugyanakkor a vizsgált időszakban külön forrás nem áll rendelkezésre ezek megvalósításához.
3.1.2 A program kezdeti lépései és tanulságai európai szinten A programban részt vevő tagállamoknak vállalniuk kellett, hogy a program első évében országos szinten felmérést készítenek a program megvalósulásának sikerességéről,
majd
ezt a
vizsgálatot ötévente
megismétlik.9 A
kezdeti
értékelésekre 2010–2012 között került sor, s ezek elsősorban a program adminisztratív kereteit, a program megvalósításában részt vevő kollégák és a célcsoport
elégedettségét
vizsgálták
a
7
részt
vevő
tagországok
szintjén.
http://ec.europa.eu/agriculture/sfs/european-commission/index_en.htm#h4-1 A támogatási rendszer a 2014/2015. tanítási évtől változik. Erre a későbbiekben még kitérünk. 9 A programban részt vevő egyes országokról készült jelentések ezen a linken érhetők el: http://ec.europa.eu/agriculture/newsroom/97_en.htm 8
30
Adminisztratív szempontból megállapítható, hogy a program a részt vevő országok többségében sikeresen beágyazódott, kialakult a szükséges infrastrukturális és adminisztratív háttér. Az iskolagyümölcs kedvező fogadtatásra talált mind a diákok, mind a tanárok és a szülők körében. Az értékelésekből továbbá az is látszik, hogy az oktatás, az egészségügy és a mezőgazdaság közötti partnerség kialakításának követelménye sikeresen teljesült. Uniós szinten mára több mint 8,6 millió gyermeket érint a program, és több mint 61 ezer iskola vesz részt benne. A kedvezményezettek standardnak mondható 6– 10 éves korosztályát több ország kiterjesztette korban lefelé és felfelé is. Az EU-s átlagot tekintve megállapítható, hogy évente 45 adag zöldség, illetve gyümölcs kerül kiosztásra diákonként, és egy adag termék átlagköltsége 0,3 euró, súlya pedig 133 gramm. 14 tagállamban 100 százalékban friss terméket osztanak, 7 tagállamban pedig 70% feletti a friss termékek aránya. (Magyarországon a friss termékek aránya 80%.) Az EU-s források kihasználtsága a program kezdete óta folyamatosan növekszik, a 2009/2010-es tanévben még csak 37%-os volt, mára éves szinten az EU-s források 78,3%-a felhasználásra kerül. Annak ellenére, hogy az EU-s források kihasználtsága a program kezdete óta folyamatosan növekszik, az előrejelzések szerint a 2013/2014. tanévben 57,7%-os lesz a felhasználás, azaz drasztikusan csökkenni fog.10 (A csökkenés oka, hogy néhány tagállam egyáltalán nem (CY) vagy csak részben (RO, PT, FR, ES) valósította meg a programot. – A nem kellő mértékű felhasználás pontos okai nem ismertek.) 3.1.2.1. táblázat: Az EU-s források felhasználási aránya tanévenként 2009/2010. tanév
2010/2011. tanév
2011/2012. tanév
2012/2013. tanév
37%
65,7%
64,3%
78,3%
Forrás: MVH
Ez a folyamat részben annak köszönhető, hogy a programban részt vevő tagországok köre bővült, másrészt azonban az egyes országok által igényelt és felhasznált EU-s támogatások mértéke is növekedett, ami a program folyamatos bővülését mutatja a tagországokon belül. A 2013/2014. tanévben a program 90 millió
eurós
támogatási
keretének
háromnegyedét
(68,8
millió
eurót)
a
következő nyolc EU-s tagország használja fel: Olaszország (20,5 millió eurót), 10
SCHOOL FRUIT SCHEME – Expenditure for school years 2012-2013 and 2013-2014; Európai Bizottság AGRI C.2 2014. 31
Lengyelország (13,6 millió eurót), Németország (12 millió eurót), Románia (4,9 millió eurót), Franciaország (4,7 millió eurót), Magyarország (4,5 millió eurót), Spanyolország (4,4 millió eurót), valamint Csehország (4,2 millió eurót).
A
legtöbb részt vevő tagállamban a tagállami finanszírozás állami forrásból valósul meg. A diákok legszélesebb rétegeit, a legnagyobb gyakorisággal értelemszerűen azokban az országokban tudják elérni a nemzeti programok, ahol egy adag termék ára az EU-s átlag alatt van. Azokban az országokban, ahol a célcsoportok 60%-át sikerül bevonni, a program sikeresnek mondható. A kísérő intézkedések tekintetében nincs egységesen kialakult standard, ami adódhat abból is, hogy az EU-s szabályozás tág kereteket hagyott e lehetőségek terén, és nem nyújtott konkrét segédanyagokat, másrészt finanszírozást sem a programok megvalósítására, s egységes követelmény rendszer sincs. Így az egyes nemzeti és iskolai programok ezen a téren igen eltérőek. Néhány tagállamban és régióban a kísérő intézkedéseket egyszerűen a hagyományos iskolai tanterv keretében hajtják végre, máshol azonban az intézkedések a beavatkozás központi elemét képezik (például Írországban11). Az eddigi átfogó elemzések főbb vonalakban a következő eredményeket mutatják:12 A gyümölcsök nagyobb népszerűségnek örvendenek a zöldségeknél. Fontos a választék sokszínűségének fenntartása, hogy a gyermekek ne unjanak rá az egyes gyümölcs- vagy zöldségfajtákra. A program leginkább a szociálisangazdaságilag hátrányosabb helyzetben lévő csoportok körében népszerű, és ezekben a körökben tűnik a legeredményesebbnek is, hiszen így sok olyan gyermek juthat gyümölcshöz, akinél a táplálkozás nem választás kérdése. Általános tendenciaként jelentkezett, hogy a fiúk kevesebb gyümölcsöt és zöldséget esznek, kevésbé egészségesen táplálkoznak, így erre a program megvalósítása során nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben. (Mint később látni fogjuk, a magyar példa is ezt igazolta.) Ahhoz, hogy az étkezési szokásokban
hosszú
fenntarthatóságát,
és
távú
hatást
növelni
finanszírozásnak alapvető
a
érjenek
el,
biztosítani
gyümölcsosztás
kell
gyakoriságát.
a
program Ebben
a
jelentősége van (minél nagyobb mértékű EU-s
hozzájárulásra van szükség). 11
Az Írországban végzett kutatás azt igazolja, hogy a szilárd kísérő intézkedéseken alapuló „Food Dudes” elnevezésű programjuk elengedhetetlen a gyermekek zöldség- és gyümölcsfogyasztásának fenntartható növekedéséhez. 12 http://ec.europa.eu/agriculture/sfs/documents/documents/com2012-768_hu.pdf 32
3.1.3 A magyar kórkép A magyar lakosság körében a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, nemcsak hogy messze elmarad az Egészségügyi Világszervezet által javasolt napi 400 grammos értéktől, de a KSH adatai szerint akár éves, akár napi szinten nézzük, folyamatos visszaesést mutat. 3.1.3.1. táblázat: Zöldség-, gyümölcsfogyasztás alakulása Magyarországon 2002 Gyümölcsfo48,1 gyasztás (kg/fő/év) Zöldségfo62,7 gyasztás (burgonya nélkül) (kg/fő/év) Zöldség-, 110,8 gyümölcsfogyasztás összesen (kg/fő/év) Napi 0,304 zöldség-, gyümölcsfogyasztás (kg/fő/nap) Forrás: KSH, 2014.
2003 52,4
2004 48,5
2005 45,1
2006 44,6
2007 44,9
2008 42,0
2009 42,2
2010 37,1
2011 38,9
2012 37,5
56,3
60
57,9
53,9
52,5
52,3
51,6
47,8
50,2
47,9
108, 7
108, 5
103
98,5
97,4
94,3
93,8
84,9
89,1
85,4
0,29 8
0,29 7
0,28 2
0,27 0
0,26 7
0,25 8
0,25 7
0,23 3
0,24 4
0,23 4
A KSH legújabb felmérései alapján megállapítható, hogy a 2002. évi átlagos 50 kg/fő/év gyümölcsfogyasztás 2012-re 40 kg/fő/év alá csökkent. A zöldségek esetében is hasonló mértékű a visszaesés. A helyzetet súlyosbítja, hogy ha az adatokat nem a teljes népességre vetítve, hanem kor szerinti bontásban nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a fiatalok jelentősen kevesebb gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, mint az idősebb korosztály.
33
3.1.3.1. ábra: A napi 400 grammnál kevesebb friss zöldséget, gyümölcsöt fogyasztók aránya
Forrás: Sarkadi Nagy Eszter dr., Bakacs Márta, Illés Éva, Zentai Andrea, Lugasi Andrea dr., Martos Éva dr. Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP2009
A gyümölcsfogyasztás visszaszorulásával összefüggésben növekszik a túlsúlyos és elhízott gyermekek és felnőttek száma is. 2012-ben az OÉTI13 felmérései alapján azt lehet mondani, hogy az iskolás gyermekek 10–12%-a elhízott, ez valamivel magasabb az EU-s átlagnál. Az alsósoknál a lányok, idősebb korban a fiúknál több a túlsúlyos. Ha az elhízott és túlsúlyos kategóriát együtt vizsgáljuk, akkor a WHO 2009-es vizsgálata alapján láthatjuk, hogy Magyarországon a 7 évesek körében (tehát az iskolába lépési életkorban már) a fiúk 20%-a elhízott vagy túlsúlyos, a lányoknál pedig még magasabb, 25%-os ez az arány. Szintén aggasztó adat, hogy a vérnyomásmérés során kiszűrtek száma az elmúlt években folyamatosan nő (az arány 2009/10-es tanévben 2,4%, 2010/11-ben 2,7%, 2011/12-ben 2,9%). A másik oldalról viszont kezelendő problémaként merült fel az elmúlt években a kórosan sovány gyermekek arányának drasztikus növekedése. A másodikosok kivételével minden korosztályban megfigyelhető volt a növekedés, leggyakoribbnak a 10. osztályosok körében mutatkozott, ahol 10 év alatt négyszeresére nőtt a kóros soványság előfordulása (0,6→2,6%).
13
http://www.ogyei.hu/upload/files/2011_2012_evi_iskolaegeszsegugyi_jelentes.pdf
34
3.1.3.2. táblázat: A túlsúlyos és kórosan sovány gyermekek aránya iskolai évfolyamok szerint Évfolyam
II. osztályosok
IV. osztályosok
VI. osztályosok
VIII. osztályosok
X. osztályosok
XII. osztályosok
Obesitas
10,7%
12,4%
12,0%
11,8%
12,1%
12,2%
Kóros soványság
2,2%
2,2%
2,3%
2,1%
2,6%
2,2%
Forrás: OGYEI 2012
A HBSC 2010-es felmérése azt mutatta, hogy önbevallásos alapon a tanulók kevesebb mint harmada (31%) válaszolta, hogy napi rendszerességgel fogyaszt gyümölcsöt. Több mint 13% azoknak az aránya, akik még heti gyakorisággal sem esznek gyümölcsöt. Minél idősebbek a fiúk, annál kevesebb gyümölcsöt fogyasztanak, lányoknál ez a tendencia a 9. évfolyamig tart. A lányok a 9. évfolyam kivételével szignifikánsan jobb arányokat mutatnak, mint a fiúk. A zöldségfogyasztás kapcsán még borúsabb a kép, mindössze 23,6% állította magáról, hogy napi rendszerességgel fogyaszt zöldséget. Jelentős azonban azoknak az aránya, akik még hetente sem esznek zöldségféléket (17,0%). Itt szintén kimutatható az idősebb évfolyamok felé irányuló kedvezőtlen tendencia. Ha csak az iskolás korosztályt (1–12 osztályig) nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy 2010-ben az iskolások zöldségfogyasztása 28%-a, gyümölcsfogyasztásuk pedig 55%-a a WHO által ajánlottnak (OÉTI, 2014). Az elemzések sok esetben mutattak ki szignifikáns összefüggést a táplálkozási mutatók között, ami különböző életmódok elkülönülését mutatja már ebben az életkorban is. Megállapítható,
hogy
nemtől
függetlenül
mindazok,
akik
rendszeresen
reggeliznek, nagyobb arányban fogyasztanak a mindennapokban gyümölcsöt, és különösen zöldségeket. Egyúttal az édesség- és üdítőfogyasztás az ilyen fiatalok körében kisebb arányú, mint a ritkán vagy soha nem reggelizők körében. Tehát a HBSC kutatás eredményei alapján igazoltnak tekinthető, hogy az egészségesebb táplálkozási szokások szorosan együtt járnak. Az étkezési szokások terén a társadalmi-gazdasági háttérnek meghatározó szerepe van. A KSH statisztikái azt mutatják, hogy ha a társadalmat jövedelmi decilisek szerinti bontásban vizsgáljuk, akkor látható, hogy a legfelső tized és a legalsó
tized
között
a
zöldségfogyasztásban
több
mint
kétszeres,
a
gyümölcsfogyasztásban pedig négyszeres a különbség. 14
Országos Egészségügyi Intézet – Összefoglaló jelentés a 2009/2010/2011/2012. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról 35
36
3.1.3.3. táblázat: Az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás mennyisége (kg/év)
Jövedelmi tizedek 1
Gyümölcsök
Zöldségek (burgonya nélkül)
14,0
29,2
2
21,8
33,1
3
25,5
37,4
4
26,9
37,2
5
34,9
47,4
6
39,0
50,2
7
45,2
56,2
8
52,6
61,4
9
53,5
56,2
10
61,8
67,0
4,4
2,3
A legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelműek fogyasztásának aránya Forrás: KSH, 2012
Sajnos vannak, akik számára a változatos étrend nem megfizethető alternatíva, és az alacsony jövedelműek esetében az alultápláltság is növekvő problémát jelent hazánkban. Az iskolának éppen abban lehet szerepe, hogy széles körben tegye elérhetővé a rostban gazdag táplálékot. Másrészről az egészséges életvezetési és étkezési szokások átadásával csökkentheti azok hátrányát, akik ezeket az
ismereteket,
életvezetési szokásokat a
családból nem
hozzák
magukkal.
3.1.4 A program hazai bevezetésének módja és a hazai sajátosságok Magyarországon az Európai Unió által finanszírozott iskolagyümölcs-program a 2009/2010. tanévben indult az európai uniós iskolagyümölcs-program részeként. A
nemzeti
stratégiát
az
iskolagyümölcs-programmal
kapcsolatban
a
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium dolgozta ki az Oktatási és Kulturális Minisztériummal, az Egészségügyi Minisztériummal, az Országos Élelmezés-
és
Táplálkozástudományi
Intézettel,
az
Önkormányzati
Minisztériummal közösen a FruitVeB Zöldség–Gyümölcs Szakmaközi Szervezeti és Terméktanács, valamint érdekképviseleti szervezetek bevonásával. A törvényi szabályozás
betartatása
és
a
program
pénzügyi
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal feladata lett.
37
lebonyolítása
pedig
a
A
288/2009/EK
rendelet
által
előírt,
minimális
társfinanszírozási
arány
Magyarország esetében 31%, de 2009/10-ben, 2011/12-ben és 2013/14-ben a magyar állam a kötelezőnél nagyobb mértékű nemzeti forrást biztosított a program végrehajtásához.15 A tagállamoknak évente kérelmezni kell a közösségi támogatást,
és
az
Európai
Bizottság
a
kérelmek
figyelembevételével,
a
költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatok alapján dönt a támogatás felosztásáról. A támogatás első évében Magyarország az igényelhető támogatási keret teljes összegét fel tudta használni, és a program kezdete óta minden tanévben több mint 90 százalékot lehívott az EU-s keretből.16 Ezzel élen járt a tagállamok között. Hazánkban a program végrehajtásához szükséges tagállami hozzájárulást az állam vállalta magára, ingyen biztosítva ezzel a termékeket valamennyi résztvevő számára. A zöldség-, gyümölcstermékek kiosztása a szokásos, iskolai étkezések keretében biztosított zöldség- és gyümölcsmennyiségen felül történik, és az iskolai étkezésektől
függetlenül,
attól
eltérő
időben
kell
elvégezni.
A
program
hatékonyságának növelése érdekében kísérő intézkedéseket kellett végrehajtani. A kísérő intézkedéseket vagy a szállító vagy az iskola hajtotta végre, vagy közösen valósították meg. A kísérő intézkedések oktatási célokat szolgálnak és a célcsoport egészséges étkezési szokásokat érintő ismereteinek fejlesztésére irányulnak. A program előkészítése a 2009/2010-es tanév őszi félévében indult el, és az egész országban, minden olyan köznevelési intézményre kiterjedt, amely jelezte részvételi szándékát.
A 2009/2010. tanévi végrehajtást az iskolagyümölcs-program 2009/2010. tanévi végrehajtásáról szóló 129/2009. (x. 8.) FVM rendelet szabályozta.
Az első két tanévben az alma volt az egyetlen támogatott termék (innen kapta a program kezdetben az iskolaalma nevet).
15
Az uniós és hazai forrás arányai a fent említett években a következők voltak: 2009/10: 51,8% – 48,2% 2011/12: 66,6% – 33,4% 2013/14: 52,2% – 47,8% 16 Az uniós forrás felhasználása 2009 után: 2010/11: 91,3% 2011/12: 92,0% 2012/13: 92,8% 2013/14 (előrejelzés): 92,8%. 38
A termékek szállítása 2010. január 4-én indult meg, és a 2009/2010-es tanév tavaszi félévében két időszakban folyt: I. időszak: 2010. január– március, illetve a II. időszak: 2010. április–június volt.
A támogatás mértéke ekkor: bruttó 40 Ft/db volt, így több mint 28 millió almát osztottak ki.
Ebben az időszakban összesen 1 608 iskola vett részt (az alsó tagozattal rendelkező
általános iskolák 70%-a), ez összesen 277 875 tanulót
jelentett (az általános iskola 1–4. évfolyamán tanuló gyermekek 72%-a).17
Méretkövetelményként kikötésként jelent meg, hogy csak I. osztályú almát lehet osztani a program keretében.
A 2010/2011. tanévi végrehajtást az iskolagyümölcs-program 2010/2011. tanévi végrehajtásáról szóló 58/2010. (V. 7.) FVM rendelet szabályozta.
A tanév során három szállítási időszak volt: I. időszak: 2010. szeptember– november, II. időszak: 2010. december – 2011. február, III. időszak: 2011. március–június.
A támogatás mértéke bruttó 37 Ft/db-ra csökkent, így a rendelkezésre álló forrás több termék kiosztását tette lehetővé. Ennek az intézkedésnek és a megnövekedett uniós támogatásnak köszönhetően, ebben az évben több mint 40,6 millió alma került kiosztásra.
Kísérő
intézkedések:
két újdonság
került bevezetésre,
egyrészt új
intézkedésként megjelent a kóstoltatás, másrészt az iskolakert létrehozása és a pedagógusok továbbképzése kikerült a választható intézkedések listájából (az iskolák körében nem volt rá igény).
Ebben az időszakban összesen 1 726 iskola vett részt (az alsó tagozattal rendelkező általános iskolák 72%-a), ez összesen 297 865 tanulót jelentett (az általános iskola 1–4. évfolyamán tanuló gyermekek 77%-a).18
A méretkövetelmény tovább szigorodott az I. osztályú termék tekintetében (min. 60 mm).
Magyarországon az iskolagyümölcs-programmal kapcsolatban eddig az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) és az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) végzett kutatásokat. Mindkét kutatás a 2010–2011-es tanév során megvalósultakra vonatkozott. 17 18
Forrás: MVH Forrás: MVH 39
Eredmények az OÉTI 2011-es kutatása alapján:
A program időben elkezdődött, s a rendeletekben előírtaknak megfelelően zajlott le.
A lekérdezésben részt vevő összes fél – iskolák, szülők, gyerekek, beszállítók – elégedett volt a program megvalósulásával.
A kezdeményezés sikerességét mutatja az is, hogy nagy volt az érdeklődés az iskolák irányából a program iránt.
Az esélyegyenlőség
elve megvalósult,
hiszen a
hátrányos helyzetű
régiókból is azonos arányban vettek részt a tanulók a programban, mint nem hátrányos helyzetű régiókból.
Az ellátás gyakorisága kiemelkedő volt hazánkban, hiszen az érintett iskolák túlnyomó részében (98%), a pályázati feltételek felső határának 19
megfelelően, a diákok heti 4 alkalommal kaptak gyümölcsöt.
Az eredmények azt mutatják, hogy a részt vevő iskolák olyan gyakran éltek a gyümölcsosztás lehetőségével, amilyen gyakran csak lehetett. Eredmények az AKI vizsgálata alapján:
A szállítók: átlagosan 64 iskolának szállítottak almát, és 94 hektáron termeltek. Számukat tekintve ugyanakkor a 20 hektár alatti területen termelők voltak a legtöbben (csaknem a beszállítók harmada).
A szállítók a program céljait tekintve legfontosabbnak azt tartották, hogy a gyermekeket helyben termett gyümölccsel lássák el, második helyen az értékesítés
biztonságát,
harmadik
helyen
pedig
az
elvárt
minőség
rendszeres biztosítását jelölték meg.
Az iskolák képviselői a program legnagyobb előnyének azt tartották, hogy segíti a rendszeres gyümölcsfogyasztást és az egészségesebb táplálkozást.
Az áru minőségével az iskolák 70%-a teljes mértékben elégedett volt, és 10% alatt volt azok aránya, akik nem tartották megfelelőnek a minőséget. Fontos
azonban
kapcsolatban,
megjegyezni,
hogy
az
iskolák
hogy
több
panasz
érkezett
gyümölcsszállítmánnyal
azzal
kapcsolatos
reklamációjára a beszállítók sok esetben nem reagáltak, ezért az iskolák fontosnak tartanák, hogy problémák felmerülése esetén könnyebben lehessen beszállítót váltani.
20
19
Az AKI kutatási jelentése alapján, az iskolák harmadában ezt meg is haladta a gyakoriság, mivel ezekben az intézményekben mind az öt tanítási napon sor került a gyümölcsosztásra a korábbi napokon megmaradt gyümölcsből. 20 E probléma orvoslására került bele a rendeletbe, hogy a minőségi kifogásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy példányát az MVH-nak is meg kell küldeni, 40
A programmal kapcsolatos hiányosságok:
Mind az iskolák, mind a beszállítók hátránynak tekintik a programmal járó adminisztrációs nehézségeket.
Az iskolák nehezményezték, hogy a felsős tanulók a vizsgált időszakban 21
még kimaradtak a kedvezményezettek köréből.
Az iskola táplálkozás-egészségügyi környezete (büfé, menza) nem változott.
Az iskolák a kísérő programoknak és a szülők bevonásának tulajdonították a legkisebb jelentőséget.
Az iskolagyümölcs-program céljairól sem a szülők, sem a gyerekek nem voltak tájékozottak, pedig a szülők bevonása és partnersége ennél a korosztálynál nélkülözhetetlen az átfogó változások megvalósításához.
A kísérő intézkedések átfogó tartalmi elemzése és hatékonyság-vizsgálata az eddigiekben forráshiányból eredően nem valósult meg.
A program célkitűzései között szerepel az egészséges étkezéssel kapcsolatos ismeretek átadása, s a hatékonyság tekintetében az EU alapvető fontosságúnak tartja a szemléletformálást és a szülők bevonását. A kutatási eredmények alapján a legnagyobb hiányosságok éppen ezeken a területeken mutatkoztak.
3.1.5 A stratégia és a programok jellemzői a vizsgált időszakban A kezdeti tapasztalatok tanulságai alapul szolgáltak a 2011 őszétől napjainkig tartó stratégiai változásokhoz. A 2011/2012-es tanévtől kezdődően a részt vevő iskolák adminisztrációs kötelezettsége szigorodott. Azon felül, hogy a tanulók számát és a kiosztott termék mennyiségét nyilvántartásba kell venni, az iskolai tárolás során selejtessé vált termékekről is jegyzőkönyvet kell vezetni. A programban kiosztható termékekre vonatkozóan a méretkövetelményeket minden, a programban osztható gyümölcsre külön meghatározták (az alma esetében kikötés, hogy I. osztályúnak kell lennie a terméknek és meg kell haladnia a 60 mm-es méretet). Ezek az intézkedések a szállítók számon kérhetősége révén a minőségjavítást célozták.
hogy ki tudja vizsgálni a panaszt, és szükség esetén el tudjon járni a problémával kapcsolatban. 21 A programban résztvevők köre a 2012/2013. tanévben az 5-6. évfolyamos tanulókra is kiterjedt. 41
A megvalósítás során szervezési, logisztikai és környezetvédelmi szempontok miatt a regionális termékeket kell előnyben részesíteni. A kedvezményezettek köre kezdetben csak az alsó tagozatos osztályokra terjedt ki, a 2013/2014-es tanév azonban ebben is megújulást hozott, mivel az új szabályozás szerint az 5–6. osztályos gyerekek is részt vehetnek a programban. A következő táblázat ezeket a folyamatokat ábrázolja. 3.1.5.1. táblázat: A program változásai 2009/2010 és 2013/2014 között 2009/2010 1-4. osztályos diákok 2010. 01-03. 2010. 04-06.
2010/2011 1-4. osztályos diákok 2010.09-11. 2010.12.2011.02. 2011.03-06.
2011/2012 1-4. osztályos diákok 2011. 09-11. 2012. 01-03. 2012. 04-06
2012/2013 1-4. osztályos diákok 2013. 09-10. 2013. 10-12. 2014. 02-05. 2014. 05-06.
2013/2014 1-6. osztályos diákok 2013. 09-10. 2013. 10-12. 2014. 02-05. 2014. 05-06.
termékek
alma
alma
alma, körte, őszibarack, nektarin, szilva, paradicsom, paprika, karalábé, sárgarépa, 100%-os gyümölcslé
kiosztási gyakoriság támogatás mértéke
2-5 db/hét
1-4 db alma/hét bruttó 37 Ft/db
2-4 adag/hét
alma, körte, őszibarack, nektarin, szilva, paradicsom, paprika, karalábé, sárgarépa, 100%-os gyümölcslé, zöldséglé, földieper cseresznye, barack, meggy, cékla, sütőtök 2-4 adag/hét
alma, körte, őszibarack, nektarin, szilva, paradicsom, paprika, karalábé, sárgarépa, 100%-os gyümölcslé, zöldséglé, földieper cseresznye, barack, meggy, cékla, sütőtök 2-4 adag/hét
legfeljebb bruttó 200 Ft/hét/tanuló
legfeljebb bruttó 200 Ft/hét/tanuló
legfeljebb bruttó 200 Ft/hét/tanuló
célcsoport időtartam
bruttó 40 Ft/db
Forrás: MVH
A termékek köre két fokozatban, két egymást követő tanévben (2011/12-ben és 2012/13-ban) bővült, ezzel változatosabbá, sokszínűbbé téve a gyermekek számára elérhető gyümölcsök és zöldségek, illetve gyümölcs- és zöldséglevek körét. A 2011/2012. tanévi végrehajtást az „51/2011. (VI. 6.) VM rendelet az iskolagyümölcs-program 2011/2012. tanévi végrehajtásáról” szabályozta.
Termékkör bővülése: a legnagyobb változást az jelentette, hogy bővült a szállítható termékek köre, megjelent az alma mellett a körte, őszibarack, nektarin, szilva, illetve a paradicsom, paprika, sárgarépa, karalábé, 100%os gyümölcslé (alma, körte, barack, meggy) is. 42
Beszállítói kör bővülése: beszállítóként már nem csak az almatermelők, hanem az iskolagyümölcs-programban szállítható terméket termesztő termelők is részt vehettek.
Az elszámolási egység a darab helyett az adag lett (1 adag = pl. 1 db alma / 4 db szilva / 10 dkg sárgarépa / 2 dl gyümölcslé stb.).
Támogatás mértéke: időszakonként és termékenként változó, de 200 Ft/hét/tanuló lett a maximum.
Hetente legalább
kétféle terméket kell
kiosztani és a
tanulónként
kiosztható mennyiség: 2–4 adag/hét. A 2012/2013. tanévi programot az „50/2012. (V. 25.) VM rendelet az iskolagyümölcs-program végrehajtásáról” (több évre szóló rendelet) szabályozta.
Termékkör
bővülése:
ebben
az
évben
a
termékkör
kismértékben
szélesedett, a tanév végén már földiepret és cseresznyét is lehetett szállítani, illetve bővült a kiosztható gyümölcslevek köre és új elemként megjelentek a zöldséglevek is.
A
szállítók
csak
a
saját
vagy
a
termelőtagjaik
zöldség-
vagy
gyümölcstermő területeivel azonos vagy szomszédos megyében lévő teljesítési helyszínekre szállíthattak.
Szállítási időszakok: további változás, hogy az addigi 3 helyett 4 szállítási időszak lett kialakítva, a változatosabb termékkínálat érdekében a tanév elején és végén egy-egy rövid, 3–4 hetes időszak, ősszel és tavasszal pedig két hosszabb, 8–10 hetes időszak.
Kísérő intézkedések: az oktatási anyag készítése kötelezővé vált, ezen felül minimum még egy intézkedést meg kellett valósítani.
A 2013/2014. tanévben továbbra is érvényben maradt az 50/2012. (V. 25.) VM rendelet, a következő változtatásokkal:
A célcsoport az általános iskolák 5–6. osztályosainak bevonása révén bővült.
Olyan vállalkozások is részt vehettek szállítóként, amelynek tulajdonosai kizárólag elismert termelői szerveződések / az iskolagyümölcs-programban szállítható terméket termesztő termelők.
A megállapodások több évre szólhattak (max. 3 év).
A megállapodásokat a szállítóknak már nem az iskolákkal, hanem a fenntartókkal kellett megkötniük (KLIK). 43
A megállapodásokat tanév közben át lehetett ruházni egy másik szállítóra.
A tanév során legfeljebb két alkalommal a termékek módosításának jóváhagyása iránti kérelmet lehetett benyújtani.
A
programban
való
részvétel
kritériumaként
legalább
két
kísérő
intézkedést kötelező volt vállalni a megvalósítás során. A 2011/12. tanévben országos szinten 1 895 tonna friss termék és 8 533 hektoliter gyümölcslé, majd az ezt követő 2012/2013. tanévben 2 076 tonna friss zöldség–gyümölcs és 11 075 hektoliter gyümölcslé került kiosztásra. A 2013/2014. tanévben előreláthatóan 3 000 tonna friss termék és 22 858 hektoliter gyümölcslé kerül kiosztásra. Mind a szállítók, mind a részt vevő iskolák száma, mind a részt vevő tanulók létszáma folyamatosan emelkedett a program négy tanéve alatt. 3.1.5.2. táblázat: Az iskolagyümölcs-programban résztvevők száma Résztvevők köre: iskolák tanulók szállítók Forrás: KLIK
2009/2010 1608 277 875 19
2010/2011 1726 297 865 33
2011/2012 1774 305 000 39
2012/2013 1880 341 274 46
2013/2014 2032 538 832 108
3.1.5.1. ábra: A program megvalósítására fordított forrás összege – 2009/2010 2012/2013
Forrás: MVH
A 2013/2014. tanévben 2818 millió forint a kifizetett támogatások tervezett összege, s ennek 53 százaléka a nemzeti forrás. A kísérő intézkedések megvalósítása a programban részt vevő partnerek számára kötelező volt, a megvalósításhoz azonban a vizsgált időszakban nem volt pénzügyi finanszírozás hozzárendelve. A Vidékfejlesztési Minisztérium rendeletei egyes
44
kísérő intézkedések minimum tartalmi követelményeit előírták, viszont a tartalmi szabályozásra vonatkozóan egységes koncepció nem létezett EU-s szinten. A hazai szabályozás a következő kísérő intézkedésekre adott lehetőséget: interaktív
honlap
üzemeltetése,
a
termelőkhöz
szervezett
tanulmányutak,
oktatási segédletek készítése és alkalmazása, egészséges életmódot ösztönző versenyek, pályázatok, kóstoltatás. Az egyes tanévek a leggyakrabb választott kísérő intézkedések mentén is összehasonlíthatóak, ez látható az alábbi táblán. 3.1.5.3. táblázat: A legnépszerűbb kiegészítő intézkedések az egyes tanévekben Tanév
Leggyakrabban választott intézkedés
2. leggyakrabban választott intézkedés
2009/2010
Honlap létrehozása
Apró ajándékok (pl. matrica, írószer stb.)
2010/2011
Apró ajándékok, verseny, pályázat
Oktatás (egészséges étkezés / zöldséggyümölcs ágazat)
2011/2012
Apró ajándékok, verseny, pályázat
Interaktív honlap létrehozása
2012/2013
Apró ajándékok, verseny, pályázat
Oktatás (zöldség-gyümölcs ágazatot érintő ismeretek)
Forrás: MVH
45
4.
Az iskolagyümölcs-program értékelésének
módszertana 4.1
Az értékelés kialakítása és az alkalmazott módszerek
Az iskolagyümölcs-program értékelésének elveit a kutatási tervben dolgoztuk ki, ennek
során
rögzítettük
az
elsődleges
adatforrásnak
tekintett
kérdőíves
adatgyűjtések mintavételi keretét és módszertanát, valamint a másodlagos adatforrásoknak
tekintett
adatbázisokat,
illetve
kutatási
jelentéseket.
Az
értékelési munka központi eleme volt a célcsoportok online és önkitöltős kérdőívvel történő lekérdezése, melynek módjával és nehézségeivel kapcsolatban a 2. számú mellékletben adunk bővebb tájékoztatást. A feldolgozott irodalmat és kutatási jelentéseket az 5. számú mellékletben mutatjuk be részletesen, a rendelkezésünkre álló adatbázisok feldolgozásának eredményeit pedig a 7. fejezetben közöljük. Az elsődleges adatforrás esetében az adatok megbízhatósága szempontjából kulcskérdés volt a megfelelő mintavétel. Bár a megfigyelési egységet az egyes személyek (diákok, tanárok, szülők) képezik, mintavételi egységnek az iskolákat tekintettük, melyek esetében a programban érintett évfolyamokból egy-egy osztály
lekérdezését
kellett
megvalósítani.
A
mintavételi
keretet
az
iskolagyümölcs-programban részt vevő (vizsgálati csoport), illetve nem részt vevő
(kontrollcsoport)
iskolák
listája
jelentette.
Az
előzetes
terveket
túlszárnyalva összesen 37 intézményben került sor a kérdőívek felvételére, két elemzési
csoport
kontrollcsoport
lehatárolásával:
(nem
résztvevők)
vizsgálati –
e
két
csoport
csoport
(résztvevők)
és
összehasonlíthatósága
elengedhetetlenül szükséges volt a program hatékonyságának méréséhez. A kutatásba a következő iskolák tanulóit vontuk be: 4.1.1. táblázat: Vizsgálati csoportba került iskolák (résztvevők) Megye
Település
Iskola
Településtípus Régió
Bács-Kiskun
Kecskemét
Kecskeméti Református Általános Iskola
Nagyváros
Dél-Alföld
Baranya
Hidas
Benedek Elek Általános Iskola és Óvoda
Község
Dél-Dunántúl
Békés BorsodAbaújZemplén
Csabacsűd
Trefort Ágoston Általános Iskola
Község
Dél-Alföld
Tiszaújváros
Tiszaújvárosi Általános és Alapfokú Művészet Iskola
Város
ÉszakMagyarország
46
Budapest
Budapest
Csongrád
Szentes
Fejér
Ercsi
Győr-MosonSopron
Győr
Hajdú-Bihar
Debrecen
Heves JászNagykunSzolnok
Eger
Jókai Mór Általános Iskola Kiss Bálint Református Általános Iskola Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Int. Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Általános Művelődési Központ Debreceni Egyetem Arany János Gyakorló Általános Iskolája
Nagyváros
KözépMagyarország
Város
Dél-Alföld
Város
Közép-Dunántúl
Nagyváros
Nyugat-Dunántúl
Nagyváros
Észak-Alföld
Nagyváros
ÉszakMagyarország
Város
Észak-Alföld
Mezőtúr
Lenkey János Általános Iskola Mezőtúri Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda
KomáromEsztergom
Tatabánya
Kertvárosi Általános Iskola
Nagyváros
Közép-Dunántúl
Nógrád
Kálló
Kállói II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola
Község
ÉszakMagyarország
Pest
Gödöllő
Város
KözépMagyarország
Somogy SzabolcsSzatmárBereg
Fonyód
Damjanich János Általános Iskola Palonai Magyar Bálint Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde
Város
Dél-Dunántúl
Tiszadob
Széchenyi István Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
Község
Észak-Alföld
Tolna
Szekszárd
Babits Mihály Általános Iskola
Nagyváros
Dél-Dunántúl
Vas
Boba
Napsugár Általános Iskola
Község
Nyugat-Dunántúl
Veszprém
Gógánfa
Fekete István Általános Iskola
Község
Közép-Dunántúl
Zala
Keszthely
Egry József Általános Iskola
Város
Nyugat-Dunántúl
Csongrád
Csongrád
Piroskavárosi Általános Iskola Város
Győr-MosonSopron
Győr
Hajdú-Bihar
Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskolája Bocskai István és Kalmár Zoltán Egyesített Általános Balmazújváros Iskola
KomáromEsztergom
Tatabánya
Tolna
Szedres
Fejér
Kápolnásnyék
Szedresi Bezerédj István Általános Iskola Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
Zala
Hévíz
Vörösmarty Mihály Általános Iskola
Móra Ferenc Általános Iskola
47
Dél-Alföld
Nagyváros
Nyugat-Dunántúl
Város
Észak-Alföld
Nagyváros
Közép-Dunántúl
Község
Dél-Dunántúl
Község
Közép-Dunántúl
Város
Nyugat-Dunántúl
4.1.1.2. táblázat: Kontrollcsoportba került iskolák (nem résztvevők)22 Megye
Település
Baranya
Vajszló
Budapest
Budapest
Budapest
Budapest
Budapest
Budapest
Csongrád
Szeged
Iskola Kodolányi János Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola* Terézvárosi Magyar-Angol és Magyar-Német Két Tannyelvű Általános Iskola*
Településtípus Régió
Angol Nyelvet Emelt Szinten Oktató Általános Iskola Bajza József Általános Iskola Rókusi Általános Iskola Gyárvárosi és Szabadhegyi Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola*
Község
Dél-Dunántúl
Nagyváros
KözépMagyarország
Nagyváros
KözépMagyarország
Nagyváros
KözépMagyarország
Nagyváros
Észak-Alföld
Nagyváros
Nyugat-Dunántúl
Győr-MosonSopron
Győr
Heves
Eger
Egri Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskola
Nagyváros
ÉszakMagyarország
KomáromEsztergom
Vértessomló
Német Nemzetiségi Általános Iskola
Község
Közép-Dunántúl
Pest
Gödöllő
Város
Közép-Dunántúl
SzabolcsSzatmárBereg
Szakoly
Község
Észak-Alföld
4.2
Erkel Ferenc Általános Iskola Szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium*
A megválaszolt értékelési kérdések
A főbb értékelési kérdéseket, célokat a kutatási tervben rögzítettük, melyek megválaszolásához
nélkülözhetetlenek
voltak
a
különböző
adatforrások
elemzései. A főbb célok a következők voltak:
A kutatás mérje és értékelje a program végrehajtásának hatékonyságát. Ennek érdekében egyrészt sor került az MVH monitoring adatok, nemzeti stratégia és miniszteri rendeletek elemzésére, másrészt a célcsoportokat célzó adatfelvételek központi elemévé tettük a program hatékonyságának elemzését a programban részt vevő és nem részt vevő diákok, szülők, iskolák összehasonlítása által.
A
kutatás
tárja
fel
a
program
további
fejlesztési
lehetőségeit,
programban résztvevők fejlesztési igényeit.
22
*-gal jelölt iskolák az elmúlt évek során részt vettek az iskolagyümölcs-programban. 48
a
Az
adatfelvételek
során
alkalmazott
kérdőívek
mérték
a
jelenlegi
programelemekkel kapcsolatos elégedettséget, feltárva a beavatkozási pontokat, emellett a szülők és a pedagógusok nyílt kérdések szöveges válaszain keresztül is kifejthették fejlesztési javaslataikat.
A kutatás határozza meg a programnak a gyermekek étkezési szokásaira kifejtett hatásait, különösen az étkezési szokásokban bekövetkezett változásokat. A
gyermekek
gyümölcs-,
zöldség-
és
egyéb
fontosabb
élelmiszercsoportokkal kapcsolatos fogyasztási szokásait is megismertük mind a diák, mind a szülői kérdőívek segítségével, a gyerekek körében az előző napra vonatkozó naplózást is alkalmaztuk. Ez arra is lehetőséget biztosított, hogy a kontroll- és a vizsgálati csoportba tartozó gyermekek szokásaiban megfigyelhető különbségeket mérjük, megvilágítva a program által kiváltott változásokat.
A kutatás tárja fel a különböző kiosztott termékek kedveltségét. A
kedveltséget
háromfokú,
piktogramokat
tartalmazó
Lickert-skála
segítségével mértük a gyermekek körében. A kiosztásra kerülő termékek kedveltségének mérését szintén kiterjesztettük a kontrollcsoportra, így lehetővé vált a programnak a kiosztott termékek kedveltségére gyakorolt hatásának mérése.
A kutatás ismerje meg a kísérő intézkedéseknek a program végrehajtására gyakorolt hatását. A kísérő intézkedésekről árfogó képet alkottunk az MVH monitoring adatbázisából, ezt a kérdőívek segítségével a célcsoportok véleményeivel egészítettük ki, amit attitűd-skálák segítségével mértünk.
Ezen főbb kutatási kérdésekre adott válaszok az 5. mellékletben olvashatóak.
4.3
A minta nagysága és az alkalmazott mérési eszközök
Az alábbiakban az elsődleges adatfelvétel fontosabb tulajdonságait mutatjuk be. A lebonyolítás alatt az iskolák által megadott osztálylétszámok alapján összesen 4 606 diák és szülői kérdőívet küldtünk ki, melynek a diákok esetében a 79
49
százalékát, a szülők esetében 58 százalékát tudtuk visszagyűjteni. Az alábbi táblázatokban ismertetjük a kutatásba bekerülők számát. A nagy esetszám elősegíti az adatok megbízhatóságát. Mivel a kérdőíveket nem osztottuk ki az első évfolyamosoknak, mert a kérdőív kitöltésével egy tanóra alatt nem tudtak volna megbirkózni, ezért a második évfolyam esetében alacsonyabb elemszámokat találunk.
4.3.1. táblázat: A kutatásba bevont diákok és szülők száma a részt vevő iskolákban Évfolyam
Kitöltő diák
Kitöltő szülő
2. évfolyam
579 fő
400 fő
3-4. évfolyam
1094 fő
710 fő
5-6. évfolyam
1054 fő
694 fő
Összesen
2684 fő (2,27x)
1804 fő (67%)
4.3.2. táblázat: A kutatásba bevont diákok és szülők száma a nem részt vevő iskolákban Évfolyam
Kitöltő diák
Kitöltő szülő
2. évfolyam
165 fő
165 fő
3-4. évfolyam
443 fő
391 fő
5-6. évfolyam
336 fő
293 fő
Összesen
944 fő (1,58x)
849 fő (90%)
Az intézményi online kérdőívünket összesen 169 pedagógus töltötte ki, s mind a 37 részt vevő iskolából legalább egy pedagógus adatot szolgáltatott. A kérdőívek szerkesztésénél a standard survey eszközöket alkalmaztuk. A kérdéseket szinte minden esetben zárt kérdésként tettük fel, amennyiben nem konkrét mennyiségre (pl. darab) kérdeztünk. A zárt kérdéseknél minden esetben előre meghatároztuk a lehetséges válaszopciókat, amennyiben ezt nem lehetett maradéktalanul definiálni, ott felkínáltuk az egyéb válasz lehetőséget, valamint különböző
skálákat
(attitűd-skála,
Lickert-skála)
alkalmaztunk.
A
kérdés-
struktúrák minden esetben lehetővé tették a leíró statisztikai, illetve a többdimenziós elemzéseket, ez utóbbiak során főként két- és többdimenziós statisztikai módszereket alkalmaztunk.
50
4.4
Az adatok minősége és megbízhatósága
A gyűjtött adatok nagy száma miatt adataink megbízhatósága rendkívül magas, annak ellenére is, hogy a kontrollcsoportba tartozó iskolák esetében nem sikerült a kutatási tervben előre meghatározott reprezentativitási kritériumokat teljes mértékben érvényesíteni. Amennyiben az egyes változók eloszlásának esetében feltételezzük, hogy a változók normál eloszlásúak és minden adott csoportba tartozó válaszadó válaszolt, akkor az elemszámtól függően az alábbi konfidencia-intervallumok (megbízhatósági intervallumok) adódnak. 4.4.1. táblázat: Konfidencia-intervallumok becslése Évfolyam
Kitöltők száma
2. évfolyam (résztvevő)
Konfidencia intervallum
579 fő
+/- 2,69%
3-4. évfolyam (résztvevő)
1094 fő
+/- 1,96%
5-6. évfolyam (résztvevő)
1054 fő
+/- 1,99%
Összesen (részt vevő diák)
2684 fő
+/- 1,25%
2. évfolyam (nem résztvevő)
165 fő
+/- 5,04%
3-4. évfolyam (nem résztvevő)
443 fő
+/- 3,11%
5-6. évfolyam (nem résztvevő)
336 fő
+/- 3,38%
944 fő
+/- 2,11%
Diákok összesen
3628 fő
+/- 1,07%
Szülők (résztvevők)
1804 fő
+/- 1,52%
849 fő
+/- 2,22%
2653 fő
+/- 1,26%
Összesen (nem részt vevő diák)
Szülők (nem résztvevők) Szülők összesen
Azaz a szülők válaszaiból adódó eloszlásoknál szereplő értékek – amennyiben az összes szülő érvényes választ adott – a bemutatott értékhez képest 99 százalékos valószínűség mellett, maximum csak 1,26 százalékkal térne el, ha az összes szülőt megkérdeznénk. (És a minta ténylegesen véletlenszerű lenne, aminek korlátja, hogy a szülői válaszadás nem véletlen – pl. alapvetően befolyásolja a szülő–gyermek, szülő–iskola viszony.)
51
4.5
A kutatás lebonyolítása során felmerült problémák
A kutatás megvalósítása során felmerülő problémákról és döntési helyzetekről a 2. számú mellékletben külön fejezetben számolunk be. Itt most csak a három legfontosabbat ismertetjük:
A kontrollcsoportba kerülő iskolák kiválasztása: A
kutatás
lebonyolításának
egészére
nézve
a
legnagyobb
kihívást
a
kontollcsoportba tartozó iskolák részvételének biztosítása jelentette, melynek elsődleges
oka
az
iskolagyümölcs-program
elterjedtsége,
valamint
a
kiválasztáshoz rendelkezésre álló adatbázisok részletezettsége és tagolatlansága volt (a minta kiválasztásához tagintézményi szintű adatbázisok lennének jól használhatóak, ugyanakkor a szerződéskötések nem tagintézmény szinten történnek). Ezért fontos tapasztalat, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni az alapsokaságot leíró adatbázisok beszerzésére az MVH-án és a KLIK-en keresztül (utóbbitól van esély tagintézmény szintű adatokat is szerezni), illetve érdemes ezek megbízhatóságára időt és energiát fordítani. Ez együtt jár a későbbi kutatások előkészítő szakaszainak időbeli meghosszabbításával, hogy a hivatali utak végigjárhatóak legyenek.
A kontrollcsoportba kerülő iskolák biztosítása: Ennél is jelentősebb problémának tűnik, hogy a kontrollcsoport esetében gyakorlatilag nem lehetett a mintavételi szempontokat érvényesíteni, mivel számos megyében a program penetrációja teljesnek tekinthető. De ha éppen nem, akkor is nehézséget okoz a megfelelő településtípus biztosítása. További probléma, főként a nem KLIK fenntartású (egyházi, alapítványi) intézmények esetében, hogy a kialakított módszertan mellett az iskolák nem hajlandóak a részvételre, mivel félnek a szülői kérdőívek miatt kialakuló, rájuk nehezedő nyomástól, hogy ezután vegyenek részt a programban. Összességében úgy látjuk, hogy az iskolagyümölcs-program további terjedése mellett a kontrollcsoportos kutatási módszertan a későbbiekben nehezen lesz fenntartható, különösen, hogy a kontrollcsoportba kerülő intézmények között is jellemző volt, hogy régebben (pl. előző tanévben) részesei voltak a programnak.
52
Az iskolagyümölcs-programból kapott gyümölcsök mérése A kutatás tervezésekor nem rendelkeztünk arra vonatkozó információval, hogy az intézményben tanulók mekkora arányban ismerik a programot, illetve képesek-e elkülöníteni a program keretében kapott és a közétkeztetés keretében kapott zöldséget, gyümölcsöt. Ezért nagyon fontosnak tartottuk, hogy olyan kérdőívet alakítsunk ki, amely úgy méri az iskolai gyümölcsfogyasztást, hogy nem tesz különbséget a közétkeztetésből és az iskolagyümölcs-programból kapott gyümölcsök között – ennek a módszernek az előnye, hogy így ugyanaz a kérdőív a kontrollcsoportban is alkalmazható volt. Ellenkező esetben a kontrollcsoport számára külön kérdőívet kellett volna szerkeszteni, kihagyva azokat a kérdéseket, amelyekben nem kompetensek, mivel
a
kompetenciahiány
alapvetően
befolyásolja
a
kitöltés
minőségét,
különösen a korcsoportban. Ráadásul a kontrollcsoport számára szerkesztett külön kérdőívek miatt hat különféle diákkérdőívvel kellett volna dolgoznunk az adatfelvétel kérdőívekkel
során,
ami
kapcsolatos
jelentős
logisztikai
kommunikációban,
problémát eljuttatási
jelentett és
volna
a
összegyűjtési
munkában, kódolásban és az adatbázisok egyesítésében. Szintén nehézséget okoz, hogy a kérdés kapcsán fontos: a diákok vissza tudjanak emlékezni az utóbbi öt iskolai napra, hiszen nem mindennap kerül sor termékosztásra az iskolagyümölcs-program keretében. Ezért az iskolai osztás keretében elfogyasztott gyümölcsök mennyiségére csak az 5–6. évfolyamosok esetében kérdeztünk rá – adataink alapján (osztályokon belüli szórás) ezt a kérdést a 3–4. évfolyamosok kérdőívébe is érdemes lehet próbakérdezés szintjén beemelni. Mindemellett az adatok értelmezéséhez azt is tudnunk kell, hogy a közétkeztetésben milyen étkezésekre jogosultak a diákok. A fentiek ellenére az értékelési kérdések megválaszolásához nélkülözhetetlen volt, hogy reális képet kapjunk arról, hány alkalommal kaptak gyümölcsöt a diákok
az
iskolagyümölcs-programból.
Ezért
rendkívül
fontossá
vált
a
pedagógusok lekérdezése, így intézményi szinten tudtuk felmérni, hogy az előző héten az iskolagyümölcs-program keretében milyen termékek kiosztására került sor. Emellett intézményi szinten arról is adatot kellett gyűjtenünk, hogy a közétkeztetés alkalmával, mely étkezések során (reggeli/tízórai, ebéd, uzsonna) történt gyümölcsosztás. Ugyanakkor ebből következően az is rendkívül fontos, hogy a különböző adatbázisok összekapcsolhatóak legyenek.
53
5.
Az elemzések során használt magyarázó változók
bemutatása Ebben a fejezetben azokat a kutatásba bevont tényezőket (változókat) igyekszünk egyesével bemutatni, melyek a kutatási koncepciónk alapján hatással lehetnek arra, hogy a kérdezettek milyen táplálkozási szokásokkal rendelkeznek, valamint miként viszonyulnak, illetve vesznek részt az iskolagyümölcs-programban és a programmal kapcsolatban milyen elvárásokat fogalmaznak meg. A magyarázó változók hatását minden egyes kérdés kapcsán vizsgáljuk, de csak ott jelöljük, ahol szignifikáns hatást tapasztalunk. Ezt a módszert alkalmazzuk már ebben a fejezetben is, amely a magyarázó változók kereszthatásainak megismerését is lehetővé teszi. E módszer segítségével mélységében tudjuk feltárni azokat a területeket, problémákat, lehetséges beavatkozási pontokat, amelyekre koncentrálva az iskolagyümölcs-program hatékonyságának fejlesztése lehetővé válik.
5.1
A programban való részvétel
Kutatásunk egyik legfontosabb törekvése, hogy az iskolagyümölcs-program hatásosságát mérje. Ennek érdekében nem csak olyan iskolákra (s ezen keresztül diákokra és szüleikre) terjesztettük ki az adatfelvételt, ahol az iskolagyümölcs-program keretében termékosztás zajlik, hanem olyan iskolákra is, melyek nem részesei a programnak. 5.1.1. táblázat: A programban részt vevő és nem részt vevő válaszadók, N=6900
Iskola részt vesz a programban Iskola nem vesz részt a programban, ebben a tanévben Összesen
5.2
Iskolák száma 27 10 37
Diákok száma 3047
Szülők száma 2345
Válaszadói szülői arány 77%
1016 4063
878 3223
86% 79%
Alkalmazott területi változók
5.2.1 Regionális változók A regionális megoszlás esetében a régiók közötti különbségek az adatfelvétel során tapasztalt problémákra vezethetők vissza. Így azon régiók képviseltetik magukat több intézménnyel, amelyek esetében a második adatfelvételi körben is vontunk be intézményt. 54
5.2.1.1. ábra: Válaszadó diákok régiók szerinti megoszlása, N=3646, N=3223
fő 800
iskolaszám 8 7
6
6
6
6
700
6
600
5
5
4
4
4 3 2
500 400
549 486
604 545
616 481
383
460 423
520
300
588 535 348 331
1 0
200 100 0
D-Alf
D-Dt
É-Alf
Diák
É-Mo
Szülő
55
Köz-Dt
Iskola
Köz-Mo
Ny-Dt
5.2.2 Településtípus szerinti változók 5.2.2.1. ábra: Válaszadó diákok településtípus és program intenzitás szerint, N=3223
% 26,7
26,9 11,6
35,4 61,5 37,9
Résztvevő (75%)
Nem résztvevő (25%)
nagyváros
kisváros
község
Az adatfelvétel lebonyolítása során egyértelművé vált, hogy a kutatási tervben lefektetett
mintavételi
elveket
a
kontrollcsoport
esetében
nem
tudjuk
maradéktalanul biztosítani, mivel az iskolagyümölcs-program penetrációja olyan nagy,
hogy több
régióban sem
találtunk a
településtípussal kapcsolatos
elvárásunknak megfelelő, a programban részt nem vevő iskolát – ennek eredményeként a nagyvárosi iskolák felülreprezentáltsága, illetve a kisvárosiak alulreprezentáltsága szembeötlő a mintában.
5.3
Kérdezettek neme
A kutatásba a célcsoport sajátosságainak megfelelően némileg több fiút sikerült bevonnunk (51,4%). A nemek megoszlásának vonatkozásában nem találtunk szignifikáns
különbségeket
az
iskolák
programban
való
részvételének
intenzitásában; és nemtől függetlenül a szülők 77 százaléka adott választ. A nemmel kapcsolatban érdemes megjegyeznünk, hogy adataink alapján ez mind a gyümölcs-, mind a zöldségfogyasztás esetében fontos tényező. Általánosságban megállapítható, hogy a lányok jobban kedvelik a zöldségeket, mint a fiúk, és hozzájuk
képest
különösen
szeretik
a
gyümölcsöket.
Ez
a
fogyasztás
gyakoriságában is szembeötlő, s kizárólag az előző napi zöldségfogyasztásban nem találtunk különbséget.
56
5.4
Évfolyamok
A kutatás során az általános iskola öt évfolyamát vizsgáltuk, a második évfolyamtól a hatodik évfolyamig. Tettük ezt azért, mert az iskolagyümölcsprogram
célcsoportja
az
általános
iskolai
évfolyamok
első
hat
osztálya,
ugyanakkor az első osztályosok számára a kérdőíves vizsgálatban való részvételt túlságosan nehéznek ítélték azok a pedagógusok, akiknek napi szintű kapcsolata van a korosztállyal. Az évfolyamok szerinti bontás alapján láthatjuk, hogy a programban résztvevők évfolyamonként közel azonos számban kerültek a mintába. 5.4.1. ábra: A kérdezett diákok száma évfolyamonként iskolájuk részvételi intenzitása alapján, N=3677
800 700 600
fő 165
220
223 178
158
500
Nem résztvevő
400 300
Résztvevő 579
2. évf.
527
570
511
546
3. évf.
4. évf.
5. évf.
6. évf.
200 100 0
5.5
Családi háttér 5.5.1. ábra: Kivel él egy háztartásban a kérdezett, N=3667
édesanyával
95%
édesapával nevelőszülővel
78% 10%
testvérrel nagyszülővel
78% 15%
57
A családi háttér vizsgálata során a diákokat arról kérdeztük, hogy mely családtagjaikkal élnek együtt, egy háztartásban. A válaszok alapján a kutatásban részt vevő iskolások körében a diákok háromnegyede (75,8%) él együtt mindkét vérszerinti szülőjével. A későbbi statisztikák alapján erre a családra, mint teljes, klasszikus családra fogunk hivatkozni. Ha a családi hátteret évfolyamok szerinti bontásban vizsgáljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy míg az édesanyjukkal élők aránya évfolyamonként nagyjából megegyezik, addig az édesapával élők száma az évfolyamok előrehaladtával szignifikánsan csökken. A klasszikus, teljes családban élők aránya a 2. évfolyamtól 82,4 százalékról a 6. évfolyamra 70,2 százalékra csökken. A nagyszülőkkel való együttélés esetében is a szignifikánsan csökkenő tendencia figyelhető meg, ami érthető módon következik a nagyszülők öregedéséből. A nevelőszülők és testvérek aránya ezzel szemben évfolyamonként nő, ami a testvérek esetében szintén életkori okokra vezethető vissza.
5.6
Társadalmi, gazdasági háttér
A diák és a szülői kérdőívek összekapcsolását a társadalmi háttér megismerése miatt tartottuk különösen fontosnak, hiszen a kisiskolásoknak számos olyan kérdést nem tehettünk fel (jövedelmi viszonyok, szubjektív társadalmi helyzet, szülő végzettsége), amelyre a gyermek nem feltétlen tud adekvát választ adni, miközben azok – várakozásaink alapján – alapvetően befolyásolják az otthoni gyümölcs- és zöldségfogyasztást, esetleg a program megítélését is. A státusz vizsgálatok tanulsága alapján az egyik legfontosabb tényezőnek tekinthető a végzettség, ami alapvető hatással van az értékrendre, valamint a fogyasztási és ekként a táplálkozási szokásokra is. A kérdőívet kitöltő szülők esetében azt tapasztaljuk, hogy a KSH adataihoz képest23 a mintánkban tapasztalhatók aránya nagyjából megfelel a 25 évesnél idősebb magyar lakosság arányainak. Kivételt a főiskolai tanulmányokkal rendelkezők arányában, illetve a 8 általánost végzők arányában tapasztalhatunk. Előbbi csoport a mintánkban felülreprezentált, utóbbi alulreprezentált.
23
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf015.html 58
5.6.1. ábra: A válaszoló szülők iskolai végzettség szerinti megoszlása, N=2687
Kevesebb, mint 8 általános
2,5
8 általános
12,2
szakmunkásképző, szakiskola szakközépiskolai érettségi gimnáziumi érettségi főiskolai szintű osztatlan képzésben… egyetemi szintű osztatlan képzésben…
21,4 18,7 12,6 21,8 %
10,9
Az iskolai végzettséget településtípusonként vizsgálva meglehetősen nagy eltérésekre bukkanunk, míg a nagyvárosokban élő felsőfokú végzettségű szülők aránya a mintánkban 47,4 százalék, addig a községekben ez az arány csak 14,2 százalék. Amennyiben viszont a 8 általános iskolánál többet nem végzők arányát vizsgáljuk, akkor a községekben élő szülők 30,5 százaléka tartozik ebbe a csoportba, míg a nagyvárosiaknak csak 5,5 százaléka. Regionális bontásban a központi régió emelkedik ki, mivel ott 55,1 százalék a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők aránya. A fentiekből következik, hogy a főként nagyvárosi felülreprezentáltsággal bíró kontrollcsoportba tartozó iskolák esetében jóval nagyobb arányban találunk diplomával rendelkező válaszadókat. 5.6.2. ábra: A válaszoló szülők iskolai megoszlása az iskolák programban való részvételének intenzitása alapján, N=3051
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
28%
diploma
44% érettségi 31%
24%
szakvégzettség érettségi nélkül
14% 8%
17%
8 általános vagy kevesebb
Nem résztvevő
Résztvevő
34%
59
5.6.3. ábra: A kutatásban résztvevők háztartásának nettó összjövedelme, N=2243
0 – 100 ezer forint
15,3
100 – 150 ezer forint
16,6
150 – 200 ezer forint
19,3
200 – 250 ezer forint
15,2
250 – 300 ezer forint
12,8
300 – 400 ezer forint
11,1
400 – 500 ezer forint
4,8
500 ezer forint felett
4,9
%
A státuszvizsgálatok második legfontosabb dimenziójának a havi jövedelmet tekintik, mely alapvetően meghatározza a fogyasztási, így az élelmiszerfogyasztási lehetőségeket is. Természetesen a végzettség és a jövedelmi viszonyok rendkívül erős korrelációt mutatnak jelen kutatásban is. A
jövedelmi
viszonyokkal
kapcsolatban
fontos
megjegyeznünk,
hogy
az
iskolavégzettséghez képest a regionális különbségek nőnek, míg a településtípus hatásai némileg
mérséklődnek,
de ennek ellenére a
település marad a
meghatározóbb elem. Ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy a minta a hazai településekre a kis elemszám miatt nem tekinthető reprezentatívnak, azaz a kiválasztott települések gazdasági-társadalmi státusza meghatározó a mintába kerülő gyerekek családjainak jövedelmi viszonyai kapcsán. Végezetül a szülőktől azt is megkérdeztük, miként vélekednek arról, hogy a magyar átlaghoz képest milyen az anyagi helyzetük (szubjektív státusz). E mutató kapcsán azt tapasztaltuk, hogy bár a szubjektív státusz nagyon erős összefüggésben áll a havi jövedelemmel, s némileg kisebb, de erős összefüggést mutat az iskolai végzettséggel, ugyanakkor a másik két státuszmutatóhoz képest – a
várakozásainknak megfelelően –
különbségeket mértünk.
60
jóval kisebb
területi és regionális
5.6.4. ábra: A kutatásban résztvevők háztartásának nettó összjövedelme, N=2417
kiemelkedő anyagi jólétben él
1,0
sokkal jobb anyagi körülmények között él
7,3
kicsivel jobb anyagi körülmények között él
49,4
kicsivel rosszabb anyagi körülmények között él
29,8
sokkal rosszabb anyagi körülmények között él
10,9
kirívóan rossz anyagi körülmények között él
A
továbbiakra
1,5
nézve
%
nagyon
fontos
megjegyeznünk,
hogy
míg
a
kontrollcsoportba tartozó szülői válaszok esetében mind az iskolai végzettség, mind a jövedelem kapcsán szembetűnőek a regionális és főként a településtípus okozta eltérések, addig ez a jólét szubjektív megítélésénél eltűnik. Emiatt a szubjektív jólét jóval fontosabb szerepet fog játszani a későbbi elemzésekben. 5.6.5. ábra: Háztartásának becsült nettó jövedelme és a szubjektív jólét az iskolák programban való részvételének intenzitása alapján, N=2243, N=1378
Ft 300000 240000
6 4,6
4,4
180000 120000
4 3,5
3,3
60000 0
5
3 2
201270
255445
Résztvevő
Nem résztvevő
Átlagos bevétel
Szubjektív szülői helyzet
Diák vagyoni helyzet
1
A kutatásban részt vevő gyermekektől a válaszok megbízhatósága és a kérdőív hossza miatt közvetlenül nem gyűjtöttünk státuszmutatókat. Ezért a kérdőívben mindössze két olyan mutatóval rendelkezünk, amelyek az életmód-életstílus megragadásán túl a családok vagyoni helyzetéről is valamilyen módon számot 61
ad. Ezek a saját szobával való rendelkezés, illetve a mobiltelefonon keresztüli internetelérés (mindkét változó csak a felsős tanulók körében szerepelt a kérdőívben).
Erősebb
összefüggéseket
a
saját
szoba
megléte
esetében
tapasztalunk a státuszváltozókkal, melynek alapján kijelenthető, hogy a család státusza meghatározója annak, hogy a gyermek rendelkezik-e saját szobával. Ezért a saját szoba meglétének esetében érdemes a diákoknak azt a csoportját megvizsgálni, akiknek a szülei válaszoltak a kérdőívünkre, és külön azokat is, akiké nem. Ennek kapcsán azt tapasztaltuk, hogy a két csoport között nincs szignifikáns különbség, azaz az, hogy a szülők válaszoltak-e a kérdőívünkre vagy nem, nem státuszfüggő. (Ezt az eredményt a mobiltelefonon keresztüli internetelérés is megerősíti, mivel ott sem találunk különbséget a válaszoló szülővel rendelkező
és
nem
rendelkező
kérdezett
diákok
között.)
Ebből
arra
következtethetünk, hogy a szülők státuszváltozói által nyert megállapítások a teljes populációra igaznak tekinthetőek. A státusz konzisztencia
a
saját szoba és a
mobiltelefonhoz kapcsolódó
internetezési lehetőség között is megjelenik. Éppen ezért e két változóból létrehoztunk egy szintén egytől hatig terjedő, a diákok vagyoni helyzetét mérő változót az 5–6. évfolyamosok körében. 5.6.1. táblázat: A diákok aránya a saját szobával és mobiltelefonos internet-előfizetéssel való rendelkezés szerint, N=1379 Saját szobával rendelkezik
Testvérrel megosztott szobája van
Nincs saját szobája
Összesen
Okostelefon internet-előfizetéssel
13,2%
4,9%
1,5%
19,5%
Okostelefon internet-előfizetés nélkül
37,2%
16,9%
1,8%
55,9%
Hagyományos mobiltelefon
10,2%
5,0%
1,3%
16,5%
2,7%
4,0%
1,4%
8,0%
63,3%
30,7%
5,9%
100,0%
Nincs mobil telefonja Összesen
62
5.7
Saját zöldség- és gyümölcstermesztési lehetőség
Az iskolagyümölcs-program megítélése kapcsán fontos befolyásoló tényező lehet, hogy a diák családi forrásból is hozzájut-e gyümölcshöz, illetve zöldséghez. Bár a kutatásban részt vevő diákok 79 százaléka nyilatkozott úgy, hogy családjuknak van telke vagy kertje, csak 62 százalékuk családjában történik termesztés. A legjellemzőbb, hogy mindkét típusú élelmiszerből termelnek. 5.7.1. ábra: Zöldség- és gyümölcstermelés a diákok és a szülők szerint, N=3680, N=2837
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
%
47,0
41,7
9,0
6,7 14,6
zöldséget és gyümölcsöt is termelnek csak gyümölcsöt termelnek csak zöldséget termelnek
15,2 20,2
22,6
8,5
14,4
Diák
Szülő
van kertjük, de nem termelnek nincs kertjük
Abban, hogy egy család melyik típusba tartozik a legmeghatározóbb szerepe a településtípusnak van: a községekben élő családok 65 százaléka zöldséget és gyümölcsöt is termeszt, miközben csak 9 százalék az olyan családok aránya, akik semmit sem. A nagyvárosok esetében ezek arányok: 39 százalék, illetve 40 százalék. Ennek megfelelően alakulnak a kontrollcsoport iskoláiban és a többi iskolában mért adatok is. Azok a gyerek, akik édesanyjukkal és édesapjukkal is együtt éltek, kicsit nagyobb arányban számoltak be arról, hogy családjukban folyik zöldség- vagy gyümölcstermelés, ezt a trendet a szülői válaszok is megerősítették. Azt gyanítjuk, hogy e mögött a gyermekek kiterjesztett család értelmezése rejlik, mely a nagyszülők kertjével, telkével is számol. Ezt támasztja alá, hogy a szülők 7 százalékkal kevesebben jelölték azt, hogy lenne kertjük, illetve termesztenének gyümölcsöt vagy zöldséget. A legnagyobb eltérés a második évfolyamban mutatkozik: a válaszadó szülővel rendelkező gyerekek mindössze 65–68 százalékának egyezik a válasza a szülőével a zöldség- és gyümölcstermelésre vonatkozó kérdések kapcsán, míg a felsőbb évfolyamokban (már a harmadikban is) ez az arány 75–80 százalék között mozog. Mindenesetre ezek a kvázi tényszerű kérdések is jól jelzik, hogy a szülői és gyermek nézőpontok nem tökéletesen megfeleltethetőek egymásnak, ezért a program kapcsán is érdemes a szülői és a diák véleményeket külön megismerni.
63
5.8
Az iskolai közétkeztetés igénybevétele
Az iskolai étkeztetés igénybevételével kapcsolatban is ugyanazt a kérdést tettük fel a gyerekeknek és a szülőknek, nevezetesen, hogy melyik étkezés jár a gyermeknek. A válaszok e kérdéskör kapcsán jóval nagyobb összhangot mutattak, az ebéd jogosultság esetében a válaszok 92 százalékos egyezést mutattak, de a többi esetben is 90 százalék körüli egyezést mértünk. Érdekesség, hogy itt is a másodikosok válaszai térnek el leginkább a szüleikétől, a reggeli esetében az egyezés csak 79 százalék, az uzsonna esetében 82 százalék, miközben minden más évfolyam esetében 90 százalék körüli az egyezés. Ezek az arányok a kontrollcsoport esetében is ezekkel megegyező trendeket mutatnak. A diákoknak mindössze 17 százaléka nem veszi igénybe az iskolai közétkeztetést, a fennmaradó 83 százalék 98 százaléka adataink alapján ténylegesen
az
iskolában
ebédel.
Az
iskolában
történő
ebédelés
erősen
évfolyamfüggő, pontosabban, míg alsóban a benn ebédelők aránya 90 százalék körül mozog, a felsős évfolyamokban ez az arány rohamos esésnek indul, s hatodikban már csak 63 százalék. 5.8.1. ábra: Az iskolában ebédelők aránya és a közétkeztetés keretében igénybe vett étkezések száma, N=2889
db 3,0
91%
2,5
2,4
88% 2,1
100%
89%
90% 80%
74%
2,1
62%
2,0
60%
1,5
1,5
70%
1,2
1,0
50% 40% 30% 20%
0,5
Iskolában igénybe vett étkezések száma Iskolában ebédelők aránya
10% 0,0
0% 2. évf
3. évf
4. évf
5. évf
6. évf
Ezzel párhuzamosan a többi étkeztetés (reggeli/tízórai, uzsonna) igénybevétele is csökkenésnek indul. Ez az előzetes kutatásainknak és próbakérdezésünknek tanulsága szerint a büfé igénybevételének a növekedésével jár, már ahol erre van lehetőség.
64
Fontos
megjegyeznünk,
hogy
az
iskolai
közétkeztetés
igénybevételével
kapcsolatban a kontrollcsoport és a többi iskola esetében semmilyen szignifikáns eltérést nem mértünk. Az
5.8.2
ábrán
érdemes
megfigyelni,
hogy
azokban
a
családokban
a
legmagasabb a nem az iskolában étkező gyerekek aránya, amelyek közepes családi összjövedelemmel rendelkeznek. Ennek oka az lehet, hogy ezekben a családokban
tűnik
leginkább
jellemzőnek
az,
hogy
nem
jogosult
a
gyermekétkeztetési támogatásra és az egyik szülő nincs állásban. A szülők számára készített kérdőív kitért arra is, hogy a gyermek jogosult-e valamilyen étkezési támogatásra. Az ingyenes étkezésre jogosultság feltétele lehet a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben való részesülés, a három vagy több testvér, esetleg a tartós betegség, illetve fogyatékosság.24 A jogosultsági rendszer folytán a kedvezményes étkeztetés erős összefüggést mutatat a státuszváltozókkal, ezeken belül is a jövedelmi szinttel, a regionális dimenziók közül pedig a településtípus hatása számottevő – nem meglepő módon inkább a községek iskoláiban vannak jelen nagyobb számban a kedvezményre
jogosultak.
Ennek
megfelelően
a
kontrolliskolákban
a
legalacsonyabb, míg az alacsony intenzitású iskolákban a legmagasabb a teljes kedvezményre jogosultak aránya a megkérdezettek körében (17% vs. 32%). Témánk
szempontjából
fontos,
hogy
akik
teljes
támogatást
élveznek,
gyakorlatilag minden lehetséges iskolai étkezést igénybe vesznek (2,7 db), az 50 százalékos kedvezményben résztvevők átlagosan 2,1 db étkezést, míg a kedvezményre
nem
jogosultak
1,9
db
étkezést,
ennek
megfelelően
a
közétkeztetésből több gyümölcshöz jutnak.
24
A jogosultságról bővebben: http://www.kormany.hu/download/0/46/a0000/Tan%C3%A9vkezd%C3%A9shez%20kap csol%C3%B3d%C3%B3%20t%C3%A1mogat%C3%A1sok.docx 65
5.8.2. ábra: Az étkeztetési támogatások igénybe vétele a családi jövedelmeknek megfelelően, N=2241
100 % 4,2 90 80 60
13,0
14,0
8,5
6,5
nincs befizetve
62,0
nem részesül támogatásban
32,5 48,1 8,1
50 30
12,4
13,8
21,4
70 6,0
40
7,9
68,4
20
51,5
55,9
100 – 150e Ft
55,5
56,6
13,1 21,5
150 – 200e Ft
39,6 24,1
30,0
10,3
5,2
200 – 250e Ft
250 – 300e Ft
1,6 300 – 400e Ft
22,3
10 0 0 – 100e Ft
50,7
25,0
3,8
6,5
400 – 500e Ft
500e Ft felett
50%-os támogatásban részesül 100%-os támogatásban részesül
5.9 Válogatósság az iskolai étkeztetéshez való viszony alapján Fontosnak tartottuk megismerni azt is, hogy a diákok mennyire kritikusak az iskolai közétkeztetéssel kapcsolatban, ezért megkérdeztük tőlük, hogy milyen gyakorisággal eszik meg az iskolai ebédet – ezt a változót a későbbiekben mint a válogatósság indikátorát fogjuk használni. 5.9.1. ábra: A közétkeztetésben kapott ebédhez való viszony, N=3002
8% 19%
7%
Mindig megeszi Általában megeszi Általában nem eszi meg Nagyon ritkán eszi meg 66%
66
Az adatainkból úgy tűnik, hogy a diákok inkább válogatósak, semmint finnyásak, azaz a legtöbben rendszeresen jól laknak a menzán, ha nem is minden nap. A menza megítélését is megvizsgáltuk a többi magyarázó változónk tükrében. Érdekes módon a szülők státuszváltozóival nem találtunk kapcsolatot, viszont a gyerekek vagyoni helyzetével igen. Azaz akinek van saját szobája és a telefonjával folyamatosan online tud lenni, azokra sokkal jellemzőbb, hogy nem eszik meg az iskolai ebédet (mintha ez a változó a kényeztetést is megragadná bizonyos fokig). Kevésbé meglepő, hogy azok, akik több étkezésre be vannak fizetve,
inkább
válogatósak,
s
ez
a
soványakról
is
elmondható.
Az
is
megfigyelhető, hogy évfolyamonként előrehaladva egyre többen nem eszik meg az ebédet az iskolában.
5.10 Otthoni táplálkozási szokások A diákok otthoni étkezéseinek gyakoriságát a szülői kérdőívben a szülők megkérdezésével mértük. Mindegyik kérdésnél – hányszor reggelizik otthon, hányszor eszik otthon meleg ételt, hányszor uzsonnázik otthon – az egy hétre számolt gyakoriságot kellett a szülőnek megadnia. Szintén heti gyakoriságot kérdeztünk a vacsora és a vacsora utáni étkezés esetében. 5.10.1. ábra: A hétköznapokon is otthon tölthető étkezések heti gyakorisága, N=2425
6,8 5,5 4,6 3,4
reggeli
uzsonna
vacsora
vacsora utáni evés
A válaszok többségében 0–7 közt oszlottak meg, de több kérdésnél születtek hét feletti gyakoriságról árulkodó válaszok is. (A legnagyobb arányban 7 feletti válaszok az otthoni melegétel-fogyasztás esetében voltak megfigyelhetőek, a többi kategóriában ezek elhanyagolható (4–5 eset) gyakorisággal fordultak elő).
67
A háttérváltozók (a szülő iskolai végzettsége, a jövedelem és a településméret) vizsgálata az otthoni étkezések gyakoriságának kérdésében azt mutatja, hogy a kevésbé tehetős családokban az otthoni étkezések közül a reggeli, az uzsonna és a vacsora utáni evés jellemzőbbek, mint a tehetőseknél. Mindez valószínűleg az anya munkavégzésével, valamint a házon kívüli étkezések magasabb költségével lehet leginkább összefüggésben. Ezzel szemben a vacsora a magas iskolai végzettségűek gyermekei esetében jellemezhető magasabb átlagszámmal (6,4 – maximum általános iskolai végzettségű szülő vs. 6,9 – diplomás szülő). Nem meglepő tény az sem, hogy aki több otthoni étkezésen vesz részt, az több otthoni gyümölcsöt fogyaszt, az már inkább, hogy több gyümölcsöt is visz be az iskolába. 5.10.2. ábra: Otthoni melegétel-fogyasztás gyakorisága évfolyamonként, N=2647
2 évfolyam
12,5%
19,9%
3 évfolyam
12,7%
17,4%
4 évfolyam
10,3%
5 évfolyam
10,1% 13,8%
17,4%
18,3%
6 évfolyam 7,5% 11,8%
50,3%
14,9%
55,0%
16,4%
55,0%
14,0%
62,1%
16,0%
64,7%
0-2 alkalommal
3-4 alkalommal
5-6 alkalommal
7 vagy több alkalommal
Az évfolyam szerinti bontással az otthoni étkezések két kategóriája, a melegételfogyasztás
gyakorisága,
és
az
otthon
fogyasztott
uzsonna
gyakorisága
szignifikáns összefüggést mutat, amiből az olvasható ki, hogy általánosságban az életkor előrehaladtával az otthoni étkezések száma folyamatosan nő.
68
5.10.3. ábra: Otthoni uzsonnázás gyakorisága évfolyamonként, N=2484
2 évfolyam
37,8%
3 évfolyam
35,2%
4 évfolyam
31,7%
5 évfolyam
31,0%
6 évfolyam
22,1%
13,3% 10,1%
38,9%
14,0% 7,8%
43,0%
13,8% 8,5%
46,1%
10,9% 8,2%
49,9%
12,2% 9,9%
55,9%
0-2 alkalommal
3-4 alkalommal
5-6 alkalommal
7 vagy több alkalommal
5.10.4. ábra: Otthoni melegétel-fogyasztás gyakorisága és az iskolai étkezések számának összefüggése, N=2823
Nem eszik az 6,9% 7,4% 9,3% iskolában Napi 1-szer eszik az iskolában
11,1%
20,1%
Napi 2-szer eszik az iskolában
12,5%
15,6%
Napi 3-szor eszik az iskolában
12,5%
18,9%
76,4%
18,3%
12,8%
50,5%
59,1%
17,5%
51,2%
0-2-szer eszik otthon meleg életelt hetente 3-4-szer eszik otthon meleg életelt hetente 5-6-szor eszik otthon meleg életelt hetente 7-szer vagy többször eszik otthon meleg életelt
Az iskolai étkezések gyakoriságával az otthoni melegétel-fogyasztás gyakorisága fordítottan arányos, tehát, ha valaki többször eszik a menzán, kevesebb alkalommal fog otthon meleg ételt enni. Mivel az életkor előrehaladtával a diákok egyre kevesebb alkalommal esznek az iskolai menzán, így ez az otthoni étkezések számának növekedését eredményezi. Ezekből a tendenciákból is látható, hogy a kamaszkorban a közétkeztetés táplálkozási szokásokra gyakorolt hatása csökken, hiszen a diákok egyre inkább az otthoni étkezést választják az iskola menzája helyett.
69
Éppen
ezért
lehet
fontos
a
közétkezés
elhaló
szerepének
pótlására
az
iskolagyümölcs-program felsőbb évfolyamokra történő kiterjesztése. A másik megfontolandó lehetőség a szülők bevonása a programba, hiszen az otthoni fogyasztási szokások befolyásolhatják leginkább egy fiatal későbbi étkezési szokásait.
5.11 Testalkat A kutatásban részt vevő diákok testalkatát kétféleképpen mértük a kérdőíves felmérésünk során. Egyrészt arra kértük őket, hogy az alábbi rajzok közül válasszák ki, melyik az, amelyik leginkább hasonlít rájuk, ezzel a saját szubjektív testképet
vizsgáltuk.
Ezen
felül
megkérdeztük
a
testsúlyukat 25
testmagasságukat, amelyből kiszámolható a testtömeg-index
és
(BMI), amely
objektíven írja le a testalkatot. Ez utóbbi, objektív mutató, mindössze a 3–4. és az 5–6. osztályos diákok kérdőívében szerepelt. A testtömeg-index és a diákok szubjektív testképe között meglehetősen erős összefüggés látható, ami mindenképpen azt jelenti, hogy a diákok saját becslése reálisnak tekinthető, ugyanakkor a testtömeg-index szórása túl alacsony, így önállóan nem elegendő a testalkat bemutatására. Mivel azonban mindkét mérési technika másképpen jeleníti meg a tanulók testalkatát, így jól kiegészítik egymást, ezért az alábbiakban mindkettőt részletesen bemutatjuk. Ebben a fejezetben a kiválasztott rajzokból (szubjektív önkép) képezett három kategóriás változót és a testtömeg-indexet használjuk a testalkat mérésére, s ezek segítségével igyekszünk modellezni a testalkatra gyakorolt esetleges hatásokat. Ezen kívül megvizsgáljuk a szülők, illetve az osztályfőnökök válaszait, illetve az iskolagyümölcs-programban való részvétellel való összefüggést.
25
testtömeg (kg) / testmagasság (cm)2. Felnőttek esetén léteznek meghatározott határok, amelynek segítségével az egyének besorolhatóak különböző kategóriákba, azonban a gyermekek esetében inkább összehasonlításra alkalmazzák, kategóriahatárok nélkül. Ráadásul a kutatásunkból csak évfolyamokat ismerünk, melyeken belül másfél éves különbségek is adódhatnak, ami a 8 éves korcsoport esetében rendkívül nagy.
70
5.11.1. ábra: A kérdőívben szereplő rajzok, amelynek segítségével a diákok kiválaszthatták a saját testalkatukat
Sem a program, sem az évfolyamok esetében nem találtunk a szubjektív önképpel szignifikáns kapcsolatot, azaz az iskolák iskolagyümölcs-programban való részvétele nincs hatással arra, hogy mennyire találják magukat a diákok vékonynak, illetve túlsúlyosnak.
2.osztály
3-4. osztály 5-6. osztály
5.11.2. ábra: A testalkat önkép megoszlása és az iskola programban való részvétele – évfolyamok szerint, N=3847
iskola részt vesz a programban
30,8%
61,1%
8,1%
iskola nem vesz részt a programban
33,9%
59,6%
6,4%
iskola részt vesz a programban
33,7%
59,3%
7,0%
iskola nem vesz részt a programban
36,5%
iskola részt vesz a programban iskola nem vesz részt a programban
58,9%
43,6%
49,4%
20,0%
66,7%
4,6% 7,1% 13,3%
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% sovány
átlagos
testes
A testtömeg-index esetében is hasonlóan vizsgáltuk az iskolagyümölcs-program hatását. A testtömeg-index átlagértékeit az 5.11.1.2. ábra jeleníti meg. Míg a 3–4. osztályos diákoknál nem tapasztalható szignifikáns összefüggés, addig az 5–6. osztályos diákok körében a programban való részvétel típusa szerint szignifikáns, igaz azt mutatja, hogy az iskolagyümölcs-programban részt vevő iskolák tanulóinak magasabb a testtömeg-indexe, mint a nem részt vevő iskolákban. Az 5–6. osztályos diákok
testtömeg-index-szóródásának
és
a
programban
való
részvételnek
meglehetősen gyenge összefüggéséről van szó, ami háttérszámítások szerint inkább a településtípusok közötti különbségnek köszönhető. 71
A gyermekek testalkatáról azonban nem csak magukat a diákokat kérdeztük meg, hanem a szülőket és az osztályfőnököket is, némileg árnyalva így a képet. A szülőknek arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy a gyermekük túlsúlyos-e, illetve sovány-e vagy sem,
itt tehát nincsenek részletesebb,
testalkatra
vonatkozó számok, ezen dichotóm kategóriák megoszlásait mutatjuk be.
3-4. osztály
5-6. osztály
5.11.3. ábra: Testtömeg-index átlagértékek és az iskola programban való részvétele – évfolyam szerint, N=2607
iskola részt vesz a programban
18,67
iskola nem vesz részt a programban
17,83
iskola részt vesz a programban
17,27
iskola nem vesz részt a programban
17,02
15
17
19
21
23
25
27
29
2.osztály
3-4. osztály
5-6. osztály
5.11.4. ábra: A szülők szerint túlsúlyos gyermekek aránya és az iskola programban való részvétele - évfolyamok szerint N=2448
iskola részt vesz a programban
11,2%
88,8%
iskola nem vesz részt a programban 8,4%
91,6%
iskola részt vesz a programban 8,1%
91,9%
iskola nem vesz részt a programban 7,8%
92,2%
iskola részt vesz a programban 7,4%
92,6%
iskola nem vesz részt a programban
100,0% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% túlsúlyos
nem túlsúlyos
72
A szülők szerint a túlsúlyos diákok aránya 8–10 százalék közötti minden évfolyamon,
a
program-részvételi
kategóriákkal
nem
látható
szignifikáns
kapcsolat. Hasonló összevetés látható az 5.11.5. ábrán, ahol a szülők véleménye szerint sovány gyermekek arányát láthatjuk azonos bontásban. A sovány gyermekek aránya minden esetben magasabb, mint a túlsúlyos gyermekeké, és hasonlóan az előzőhöz, itt sem látható szignifikáns különbség a programban való részvétel szerinti kategóriákban.
2.osztály
3-4. osztály
5-6. osztály
5.11.5. ábra: A szülők szerint sovány gyermekek aránya és az iskola programban való részvétele - évfolyamok szerint, N=2405
iskola részt vesz a programban
20,1%
79,9%
iskola nem vesz részt a programban
19,3%
80,7%
iskola részt vesz a programban
22,3%
77,7%
iskola nem vesz részt a programban
17,8%
82,2%
iskola részt vesz a programban
19,9%
80,1%
iskola nem vesz részt a programban
30,8%
69,2%
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% sovány
A
szülők
mellett
az
intézményi
nem sovány
kérdőívben
az
egyes
osztályfőnökök
is
megbecsülték, mennyi túlsúlyos és alultáplált gyermek jár az osztályukba, és ez összehasonlítva az osztálylétszámokkal megmutatja az osztályban túlsúlyos és alultáplált gyermekek arányát. Ezek az arányok láthatóak az iskola programban való részvétele és az évfolyamok szerinti bontásban az alábbi ábrákon. A túlsúlyos diákok aránya 7–10 százalék között szóródik osztályonként, az alultáplált gyermekeké ennél jóval alacsonyabb 0–3% között található, azokban sem a túlsúlyosok, sem az alultápláltak
arányánál
nem
tapasztalhatunk
szignifikáns
különbségeket
sem
évfolyamonként, sem a programban való részvétel típusai szerint. Fontos
megjegyezni,
hogy
a
tanulók
és
a
szülők
szubjektív
értékelése
összefüggést mutat, vagyis a két értékelés nagymértékben hasonló. Azonban a tanárok eltérő értékelésének oka valószínűleg percepciós tényezőkre vezethető vissza. 73
A fenti adatok és összefüggések, pontosabban az összefüggések hiánya alapján megállapíthatjuk, hogy az iskolagyümölcs-program hatása a testalkatra, illetve az esetleges túlsúlyra nem mérhető, illetve nem állapítható meg ezen kutatás keretein belül. 5.11.6. ábra: A túlsúlyos diákok aránya az osztályokban az osztályfőnökök szerint, átlagosan, N=133
9,8
5-6. osztály 7,5
iskola részt vesz a programban
8,0
3-4. osztály 6,7
iskola nem vesz részt a programban 8,4
2. osztály 7,2
0,0
2,0
4,0
6,0
8,0
%
10,0
5.11.7. ábra: Az alultáplált diákok aránya az osztályokban az osztályfőnökök szerint, átlagosan, N=133
1,4
5-6. osztály
1,6
iskola részt vesz a programban
1,4
3-4. osztály
1,6
iskola nem vesz részt a programban 3,0
2. osztály
1,6 % 0,0
2,0
4,0
6,0
8,0
74
10,0
5.12 Egészséges életmód A diákok egészséges életmóddal kapcsolatos gyakorlatát, illetve attitűdjeit 15 állítással mértük, amelyekkel kapcsolatban arra kértük őket, hogy értékeljék, mennyire igazak rájuk az egyes tételek. Ötfokozatú Lickert-skálákról van szó, ahol az 1-es jelentése „egyáltalán nem igaz rám” az 5-ös jelentése pedig „teljes mértékben igaz rám”. A továbbiakban ezen állítások átlagértékein keresztül mutatjuk be az életmóddal kapcsolatos gyakorlatokat és attitűdöket. Az állítások között szerepelnek egészséges életmódra és lelki egészségre (mentálhiginé) fókuszáló állítások. A felsorolásból látható, hogy az állítások első fele vonatkozik kifejezetten az egészséges életmódra, a többi inkább mentálhigénés, jóllét (well-being) és általános életmódbeli kérdéseket mér.
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk az
ezen állításokra adott válaszok átlagértékeit, az iskola programban való részvétel és évfolyam szerinti bontásban. Az egyes állítások átlagértékei között nincs jelentős mértékű szóródás, azonban néhány esetben található szignifikáns különbség az értékek között. Az 2. osztályos tanulóknál a „Legalább 10 órát alszom
minden
nap”
iskolagyümölcs-program
szignifikánsan részt
vevő
magasabb
intézményekben
értékelést tanuló
kapott
diákoknál,
az és
ugyanezt mondhatjuk el a szülőkkel való beszélgetés és a barátokkal való játék értékeléséről is. Az összefüggést kontrollálva településtípusra és a státuszra, az látszott, hogy az összefüggés a státusz változó hatását közvetíti. A 3–4. osztályos tanulóknál a rendszeres sport, mozgás ért el szignifikánsan magasabb átlagot a programban nem részt vevő iskolák diákjainál.
Az 5–6.
osztályos diákoknál a napi legalább két fogmosás értékelése szignifikánsan magasabb értéket ért el a programban nem részt vevő iskolák tanulóinál, és ugyanez állapítható meg a „jól teljesítek az iskolában” mondatnál is. A napi televízió-nézés
átlagértéke
pedig
a
programban
részt
vevő
iskoláknál
szignifikánsan magasabb, továbbá szintén megállapítható, hogy a programban nem részt vevő iskolák tanulói szignifikánsan erősebben ragaszkodnak ahhoz, hogy a telefonjuk mindig náluk legyen. Ezekben az esetekben mindig a településtípus és a státusz az, amelyekkel összefüggés látható, tehát a bemutatott összefüggések mögött ezen változók hatása áll.
75
5.12.1. táblázat: A diákok egyes állításokra adott válaszainak átlagértéke, programban való részvétel és évfolyamok szerint, N=3508
(1=egyáltalán nem igaz, 5=teljes mértékben igaz) 2. osztály
Rendszeresen mozgok, sportolok Sokat vagyok szabad levegőn Egészségesen táplálkozok Napi két liter folyadékot iszom Vigyázok az egészségemre Mindennap legalább kétszer fogat mosok Legalább 10 órát alszom minden nap Jól teljesítek az iskolában Minden nap beszélgetek a szüleimmel Minden nap beszélgetek a barátommal Minden nap játszom a barátaimmal Minden nap játszom számítógépen, telefonon, tableten Minden nap nézek televíziót Minden nap internetezek Mindig nálam van a telefonom
3-4. osztály
5-6. osztály
nem résztvevők
résztvevők
nem résztvevők
résztvevők
nem résztvevők
résztvevők
4,00
4,32
4,47
4,29
4,35
4,24
4,13
4,35
4,48
4,53
4,34
4,37
4,00
4,27
4,19
4,11
3,93
3,81
4,13
4,20
4,12
4,10
3,92
4,01
4,50
4,49
4,46
4,44
4,19
4,14
4,38
4,23
4,25
4,21
4,35
4,18
3,50
4,29
4,06
4,06
3,51
3,68
4,13
4,33
4,29
4,23
4,02
3,85
3,44
4,27
4,75
4,67
4,61
4,61
4,25
4,57
4,76
4,77
4,84
4,76
3,81
4,49
4,61
4,58
4,23
4,34
2,94
3,51
3,44
3,59
4,06
3,94
4,13
4,01
3,91
4,03
4,17
4,34
2,88
3,01
3,02
3,13
3,81
3,84
2,25
2,09
2,69
2,58
3,98
3,45
A szülői kérdőívben szerepelt egy olyan kérdésblokk, amelyben a felsorolt állítások közül választhatták ki, hogy igaz-e a szülőre, a gyermekükre, vagy mindkettőjükre, esetleg egyikükre sem. Ebből kettő az egészséges életmód témához tartozik: a kevés mozgás és a rendszeresen látogatott orvosi és fogorvosi szűrések. Az alábbi két ábrán (5.12.1. és 5.12.2.) e két kérdés megoszlása látható az iskola programban való részvétele és évfolyamonkénti bontásban.
76
Kevés mozgás esetében látható, hogy 10–12 százalék közötti azok aránya, akik úgy válaszoltak, hogy rájuk és gyermekükre is igaz, 30–50 százalék szerint csak a szülőkre igaz, és 50 százalék körüli azok aránya, akik szerint sem a gyermekre, sem a szülőre nem igaz az állítás. Nem látható szignifikáns összefüggés a programban való részvétellel. Ehhez hasonlóan, az orvosi és fogorvosi szűrések rendszeres látogatása látható az 5.12.2 ábrán. Itt minden esetben a döntő többség úgy nyilatkozott, hogy ő is és a gyermeke is rendszeresen jár orvosi és fogorvosi szűrésekre. A 3–4. és az 5–6. osztályos diákok körében látható szignifikáns összefüggés, mely szerint a programban nem részt vevő iskolában tanuló 3–4. osztályos diákok és szüleik között jelentősen magasabb azok aránya, akik mindketten rendszeresen járnak szűrésre, de itt is megjelenik a településtípus hatása, és ugyanez tapasztalható az 5–6. osztályos diákok esetében is.
2. osztály
3-4. osztály
5-6. osztály
5.12.1. ábra: Szülők maguk és gyermekük értékelése – keveset mozog – programban való részvétel és évfolyamok szerint, N=2482
iskola részt vesz a programban
13,6%
iskola nem vesz részt a programban
11,2%
iskola részt vesz a programban
11,9%
29,1%
32,1%
iskola részt vesz a programban
iskola nem vesz részt a programban
54,9%
34,1%
iskola nem vesz részt a programban 6,7%
51,5%
42,7%
9,9%
53,6%
48,5%
34,7%
53,7%
50,0%
50,0%
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% önre és gyermekére is igaz
csak a gyermekére igaz
77
csak Önre igaz
egyikükre sem igaz
iskola részt vesz a programban
56,3%
iskola nem vesz részt a programban
18,3%
71,1%
iskola részt vesz a programban
10,1%
59,6%
iskola nem vesz részt a programban
21,9%
17,0%
70,4%
16,6%
20,0%
13,6%
12,4%
iskola részt vesz a programban
58,4%
17,8%
20,0%
iskola nem vesz részt a programban
57,1%
21,4%
21,4%
2. osztály
3-4. osztály
5-6. osztály
5.12.2. ábra: Szülők maguk és gyermekük értékelése – rendszeresen járnak orvosi, fogorvosi szűrésre – programban való részvétel és évfolyamok szerint, N=2482
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% önre és gyermekére is igaz
csak a gyermekére igaz
csak Önre igaz
egyikükre sem igaz
A diákoknál használt állításokat a szülők is értékelték fontosságuk szerint, így lehetőség volt különbséget tenni az állítás igazságtartalmával kapcsolatosan a gyermekre és a szülőre vonatkozóan is (tehát külön-külön értékelés történt). A válaszokból számolt átlagértékek láthatóak az 5.11.2.–5.11.3. táblákban. Az egyes állítások esetében nem látható olyan szignifikáns összefüggés, amely a programban
való
részvételnek
lenne
köszönhető,
ugyanis
a
látszólagos
összefüggések mögött mind a településtípus magyarázó hatása látható. A szülők magukra vonatkozó állításainak jellemzésénél a másodikos diákok szüleinek válaszai között szignifikáns különbség tapasztalható a napi legalább egy liter folyadék fogyasztásánál a programban részt vevő diákok szülei javára. A 3–4. osztályos
diákok
szülei
esetében
szintén
a
legalább
napi
egy
liter
folyadékfogyasztás, a napi legalább 3 szabadban töltött óra, legalább napi két fogmosás tételeknél látható szignifikáns összefüggés, két esetben a programban nem részt vevő iskolákban tanulók szülei javára, a szabadban töltött idő tételnél pedig a programban részt vevő diákok szülei javára látható a különbség. 78
Az 5–6. osztályos tanulóknál a legalább nap 3 óra szabadban töltött időnél, napi 2 óra szabadidőnél és napi 8 óra alvásnál van szignifikáns különbség, mindhárom esetben az iskolagyümölcs-programban részt vevő iskolák diákjainak szülei javára. 5.12.2. táblázat: Szülők értékelése, a felsorolt tényezők jellemzőek-e gyermekükre – programban való részvétel és évfolyamok szerint, N=2529 (1= egyáltalán nem jellemző, 5=nagyon jellemző) 1-2. osztály
Napi egy órát aktívan sportol gyermeke Naponta legalább 1 liter folyadékot iszik gyermeke Legalább napi 3 órát tölt a szabadban gyermeke Naponta legalább kétszer mos fogat gyermeke Rendelkezik napi 2 óra szabadidővel gyermeke Legalább napi 10 órát alszik gyermeke Jól teljesítsen az iskolában Biogazdaságokból, őstermelőktől, származó táplálékokat fogyaszt gyermeke
3-4. osztály
5-6. osztály
nem résztvevők
résztvevők
nem résztvevők
résztvevők
nem résztvevők
résztvevők
4,86
4,15
4,21
4,10
4,08
4,22
4,21
4,55
4,54
4,47
4,56
4,57
3,57
3,98
3,80
3,97
3,61
3,89
4,21
4,50
4,46
4,34
4,37
4,40
4,71
4,40
4,22
4,41
4,24
4,37
4,71
4,60
4,44
4,49
4,17
4,35
4,50
4,58
4,52
4,46
4,44
4,37
2,77
2,94
2,85
2,80
2,73
2,80
Ha megvizsgáljuk a szülői minta hatását (szülői válaszokból), akkor látható, hogy a folyadékfogyasztás, szabadban töltött idő, fogmosás és az iskolai/mindennapi teljesítmény tételek esetében lehet tetten érni hasonlóságot a szülők és a gyermekek mintázata között. Ezeken a területeken tehát a szülői minta hatása alapvető, más területeken pedig a szülői minta eltér a gyermekekre vonatkozó, kérdőívekbe beírt mintázatától.
79
5.12.3. táblázat: Szülők értékelése, a felsorolt tényezők jellemzőek-e saját magukra– programban való részvétel és évfolyamok szerint, N=2566 (1= egyáltalán nem jellemző, 5=nagyon jellemző) 1-2. osztály
Napi egy órát aktívan sportol Ön Naponta legalább 1 liter folyadékot iszik Ön Legalább napi 3 órát tölt a szabadban Ön Naponta legalább kétszer mos fogat Ön Rendelkezik napi 2 óra szabadidővel Ön Legalább napi 8 órát alszik Ön Jól teljesít a mindennapokban Ön Biogazdaságokból, őstermelőktől, származó táplálékokat fogyaszt Ön Figyel arra, hogy magyar élelmiszert vásároljon Ön
3-4. osztály
5-6. osztály
nem résztvevők
résztvevők
nem résztvevők
résztvevők
nem résztvevők
résztvevők
2,15
2,52
2,44
2,38
2,34
2,40
4,07
4,56
4,56
4,42
4,59
4,45
2,79
3,39
3,18
3,44
3,11
3,52
4,64
4,41
4,53
4,33
4,41
4,39
2,93
3,21
3,31
3,27
3,04
3,43
3,43
3,50
3,41
3,51
3,23
3,55
4,29
4,30
4,34
4,27
4,35
4,29
2,64
2,94
2,83
2,75
2,72
2,74
3,71
3,87
3,86
3,81
3,82
3,80
A vizsgálathoz természetesen hozzátartozik a pedagógusok értékelése is, ahol arra kértük őket, hogy az osztályukba járó diákokra vonatkozóan értékeljék, mennyire jellemző egy-egy állítás. Ez jól látható az 5.12.4. táblázatban. Ezzel kapcsolatban
fontos,
hogy
egyik
esetben
sem
különbség a résztvevők és nem résztvevők között.
80
tapasztalható
szignifikáns
5.12.4. táblázat: Pedagógusok értékelése: az alábbi állítások fontossága a diákjaik számára, N=131 (1=egyáltalán nem fontos, 5=nagyon fontos) 2. osztály
Rendszeresen mozogjanak, sportoljanak Sokat legyenek szabad levegőn Egészségesen táplálkozzanak Napi két liter folyadékot igyanak Vigyázzanak az egészségükre Mindennap legalább kétszer fogat mossanak Legalább 10 órát aludjanak minden nap Jól teljesítsenek az iskolában Minden nap beszélgessenek a szüleikkel Minden nap beszélgessenek a barátaikkal Minden nap játsszanak a barátaikkal Minden nap játsszanak számítógépen, telefonon, tableten Minden nap nézzenek televíziót Minden nap internetezzenek Mindig legyen náluk a telefonjuk
3-4. osztály
5-6. osztály
nem résztvevők
résztvevők
nem résztvevők
résztvevők
nem résztvevők
résztvevők
4,71
4,16
4,14
4,45
4,18
4,20
4,71
4,40
4,36
4,58
4,18
4,24
4,43
3,88
3,71
3,94
3,73
3,88
4,14
3,60
3,43
3,64
3,73
3,66
4,71
4,08
3,71
4,03
3,82
3,88
4,00
3,48
3,71
3,67
3,82
3,61
3,71
3,48
3,29
3,42
2,82
3,39
4,29
4,04
4,21
3,97
4,36
3,83
4,57
3,92
4,00
4,18
4,00
3,95
4,86
4,24
4,57
4,58
4,36
4,39
4,86
4,71
4,57
4,76
3,91
4,38
3,14
3,48
4,07
3,94
3,73
3,78
3,29
4,00
4,14
3,85
3,36
3,75
2,57
3,21
3,62
3,67
3,55
3,80
1,43
2,00
3,14
2,64
3,82
3,61
A fentiek értelmében megállapítható, hogy az iskolagyümölcs-programnak meglehetősen korlátozott a hatása az életmódra, különösen az egészséges életmódra. Igaz ugyanakkor, hogy az iskolagyümölcs-programnak nincs olyan eleme, amely komplexen befolyásolná az egészséges életmódot. A program és a kísérő intézkedések a zöldség–gyümölcs egészséges táplálkozásban betöltött szerepére, az egészséges étkezési szokásokra és a zöldség–gyümölcs ágazattal
81
kapcsolatos
ismeretekre
fókuszálnak,
így
legfeljebb
a
zöldség-
és
gyümölcsfogyasztást növelheti, vagy az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismereteket bővítheti, de a programtól ez a hatás közvetlenül semmiképpen nem elvárható.
82
6.
A kutatás fontosabb eredményeinek bemutatása
6.1
A célcsoportok táplálkozási szokásainak bemutatása
A család értékközvetítő hatását tekintve a szülői kérdőívben rákérdeztünk arra, hogy
a
szülő
és
gyermeke
milyen
gyakran
fogyasztanak
az
egyes
élelmiszerekből. Az élelmiszerek közül összesen 8 kategóriára kérdeztünk rá: az almára, más gyümölcsre, zöldségre, nyers zöldségre, csokoládéra, snackre, rostos és szénsavas üdítőre. Az eredmények erős, illetve közepesen erős összefüggéseket mutattak, szinte minden kategóriában. 6.1.1. táblázat: A szülők és a diákok étkezési szokásai közti összefüggések
Korreláció
Nyers zöldség
Zöldség
Más gyümölcs
Rostos üdítő
0,668
0,647
0,615
0,606
Szénsavas üdítő 0,575
Alma
Snack
Édesség, csokoládé
0,508
0,500
0,376
Ezeket az összefüggéseket a fenti táblázatban a szülők válaszai alapján néztük, melyekben nekik kellett megadniuk, hogy a különböző élelmiszerekből milyen rendszerességgel fogyasztanak ők, illetve gyermekeik. Az eredmény azt a feltételezést erősíti meg, hogy a szülők mintaközvetítő szerepének elsődleges szerepe
van
a
gyermek
étkezési
szokásainak
kialakításában.
Mint
az
összefüggések erősségéből is látszik, ez a gyümölcs- és zöldségfogyasztás, illetve
rostos
üdítők
fogyasztása
esetében
meghatározóbb,
a
csokoládé-
fogyasztásban azonban kevésbé hangsúlyos. Valószínűsíthető, hogy az eltérés abból adódik, hogy az édességek, desszertek, nyalánkságok beszerzésében a fiatalok önállóbbak, ugyanakkor a gyümölcsök és főként a zöldségek inkább az otthoni
főétkezések
részét
képezik,
melyek
összetevőinek
beszerzése
elsődlegesen a szülők feladata. Az otthoni gyümölcs- és zöldségfogyasztási szokások tekintetében egy másik megközelítésből
azt
vizsgáltuk,
hogy
a
gyümölcsök,
illetve
zöldségek
vásárlásakor milyen szempontokat tart elsődlegesen szem előtt a megkérdezett, illetve hogy a háztartásban megtalálhatók-e házilag készített, illetve termesztett élelmiszerek. A 16 témához kapcsolódó kérdésből 4 összevont változót képeztünk, a válaszok elrendeződésének mintázata alapján. Az így kapott változóstruktúra az eredeti információ 58 százalékát őrizte meg, ami jónak mondható. A négy összevont változót a következő módon lehetne jellemezni: 83
1. „Minél több, annál jobb” dimenzió mentén azok szerepelnek pozitív értékkel, akiknek elvük, hogy minél több és többféle zöldséget és gyümölcsöt egyen a gyermekük. 2. „Idényjellegű vásárlók” dimenzió mentén azok szerepelnek pozitív értékkel, akiknek elvük, hogy a vásárlásnál az idényjellegű élelmiszereket részesítsék előnyben, legyen szó akár gyümölcsökről vagy zöldségekről. 3. „Saját termelő” dimenzió mentén azok szerepelnek pozitív értékkel, akik maguknak termelik a különböző élelmiszereket, lefagyasztják, illetve feldolgozzák, így saját maguk számára állítják elő az otthon fogyasztott gyümölcsök és zöldségek nagy részét. 4. „Ízlés szerinti” dimenzió mentén azok szerepelnek pozitív értékkel, akik azt veszik meg gyermeküknek a gyümölcsökből és zöldségekből, amit az megkíván. A fogyasztási szokásokkal kapcsolatban a szülőknél arra is rákérdeztünk, hogy a válaszadók mennyit költenek különböző élelmiszerekre. Látható, hogy ezek a válaszok erősen korrelálnak egymással, tehát, aki többet költ zöldségre, az rostos üdítőre is többet költ, ami egyszerűen abból adódik, hogy magasabb az élelmiszerre fordított havi összeg, amiből gazdálkodnak. Ezeket
a
fogyasztási
csoportokat
el
lehet
különíteni
iskolai
végzettség
szempontjából, anyagi helyzetüket tekintve, illetve településtípus alapján. Anyagi helyzet szempontjából azok vannak a legjobb helyzetben, akik kedvük szerint bármit megvehetnek a gyereküknek, amit az megkíván.
84
6.1.1. ábra: Ízlés szerinti fogyasztás és a végzettség kapcsolata, N=2818
diploma érettségi szakvégzettség érettségi nélkül 8 általános vagy kevesebb
24,3%
34,8%
29,6%
40,9%
35,7%
42,1%
34,7%
30,2%
50,0%
27,7%
27,5%
22,5%
Nem az izlés az elsődleges szempont a vásárlásnál Ha teheti izlés szerint vásárol Gyermekének izlése szerint hajlamos vásárolni 6.1.2. ábra: Ízlés szerinti fogyasztás és a településtípus kapcsolata, N=2962
község
41,9%
31,6%
26,5%
kisváros
30,8%
34,2%
35,0%
nagyváros
30,2%
33,9%
36,0%
Nem az izlés az elsődleges szempont a vásárlásnál Ha teheti izlés szerint vásárol Gyermekének izlése szerint hajlamos vásárolni
Ugyanakkor az idényjellegű gyümölcsök fogyasztása, illetve a minél több és változatosabb gyümölcs, illetve zöldség mellett voksolás elsősorban a kisebb pénzből gazdálkodó, alacsonyabb végzettségű, vidéki szülőkre igaz. Az sem meglepő, hogy a kistelepüléseken termelnek és dolgoznak fel többen gyümölcsöt és zöldséget saját maguk.
85
6.1.3. ábra: Idényjellegű fogyasztás és a végzettség kapcsolata, N=2830
diploma
40,0%
érettségi
szakvégzettség érettségi nélkül
32,3%
31,3%
34,5%
26,8%
8 általános vagy kevesebb
27,8%
34,3%
33,3%
32,8%
39,9%
30,5%
nem számít az idény
36,6%
inkább idény jellegű terméket fogyaszt
inkább idény jellegű terméket fogyaszt
6.1.4. ábra: Idényjellegű fogyasztás, és a település típus kapcsolata, N=2973
község
29,3%
kisváros
35,2%
nagyváros
34,4%
31,9%
38,8%
33,7%
32,8%
nem számít az idény
31,1%
32,8%
inkább idény jellegű terméket fogyaszt
inkább idény jellegű terméket fogyaszt
A gyümölcs- és zöldségfogyasztás mennyisége és a fogyasztási dimenziók között nem mutatható ki összefüggés.
86
6.2
A büfé használata
gyümölcs, nyers zöldség
pékáru, szendvics
édesség, csokoládé
chips, sós rostos, szűrt rágcsálnivaló gyümölcslé
szénsavas üdítő
6.2.1. ábra: 5-6. osztályos diákok által iskolai büfében vásárolt termékek és gyakoriságuk, a programban való részvétel szerinti bontásban, N=808
iskola részt vesz a programban
14,4%
28,2%
iskola nem vesz részt a programban
12,1%
34,4%
53,5%
31,3%
53,8%
iskola részt vesz a programban
14,9%
iskola nem vesz részt a programban
16,3%
iskola részt vesz a programban
57,4%
31,1%
21,1%
52,6%
38,2%
40,7%
iskola nem vesz részt a programban
17,0%
iskola részt vesz a programban
19,0%
49,7%
31,3%
iskola nem vesz részt a programban
20,4%
46,4%
33,2%
iskola részt vesz a programban iskola nem vesz részt a programban
43,2%
33,3% 30,7%
iskola részt vesz a programban 5,3% 9,5%
39,8%
37,9% 39,1%
28,7% 30,2%
85,2%
iskola nem vesz részt a programban 6,3% 15,4%
78,2%
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% hetente többször is
ritkábban
soha
A büfé használat, illetve az iskolai büfében vásárolt termék jó indikátora lehet az iskolagyümölcs-program hatásosságának, éppen ezért kutatásunkban is helyet kapott. E témában is gyűjtöttünk információkat a diákoktól, szülőktől és az osztályfőnöktől is. Diákok esetében csak az 5–6. osztályos tanulókat kérdeztük meg az iskolai büfében történő vásárlásaikról, ez látható a 6.2.1. ábrán. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy büfé az iskolák kevesebb mint kétharmadában működik, így természetesen csak azok a diákok válaszoltak, ahol ez releváns, ezért alacsonyabb a válaszadók száma. Érdemes felhívni a figyelmet, hogy a leggyakrabban vásárolt termékcsoportok a pékáru, szendvics és a csokoládé, édesség, míg a gyümölcs és nyers zöldség a legritkábban vásárolt árunak számít,
87
a diákok válaszai alapján, jóllehet ezt jelentősen befolyásolja, hogy mindössze az iskolai büfék közel felében kapható alma vagy más gyümölcs. Egyik termék esetében
sincs
szignifikáns
különbség
az
egyes
termékek
vásárlási
gyakoriságában az iskolagyümölcs-programban való részvétel szerint. A szülői kérdőívekből a diákoknál részletesebb adatokat gyűjthettünk. Egyrészt megkérdeztük milyen termékeket vásárolnak a gyermekeik a büfében, másrészt azt az összeget, amit az iskolai büfében elköltenek. A szülők válaszai alapján a diákok által vásárolt termékek aránya látható a 6.2.1. táblában. A leggyakrabban megvásárolt termékek itt is a csokoládé, édességek, snack, sós rágcsálnivaló és a szendvics, pékáru. Ebben a táblázatban több helyen tapasztalható szignifikáns különbség a programban részt vevő és nem részt vevő iskolák diákjainak vásárlási szokásai között. Az alma esetében mindkét évfolyamnál (a 2. osztályosok szülei úgy válaszoltak, hogy gyermekeik nem vásárolnak almát az iskolai büfében), a többi évfolyamra nézve viszont szignifikáns különbség látható, és a programban nem részt vevő iskolák diákjainál sokkal gyakoribb az alma vásárlás. Vagyis a programban nem részt vevő iskolák tanulóinak egy részénél az almafogyasztással kapcsolatos igény a büféből kerül kielégítésre, melynek során tudatos vásárlóként választják az almát. 6.2.1. táblázat: Szülői kérdőív alapján azon diákok aránya, akik a táblázatban szereplő termékeket vásárolják az iskola büfében, N=2702
5-6. osztály
3-4. osztály
2. osztály
alma
más gyümölcs
nyers zöldség
csokoládé édesség
snack, sós rágcsál nivaló
szendvics, pékáru
rostos gyümölcs -lé
szénsavas üdítőital
résztvevők
13,5%
12,4%
16,9%
9,3%
2,9%
nem résztvevő
20,0%
40,0%
26,7%
résztvevők
1,3%
,2%
,1%
15,4%
13,7%
22,2%
11,5%
3,1%
nem résztvevő
6,7%
,3%
,3%
17,7%
11,4%
35,1%
12,2%
5,7%
résztvevők
,9%
,1%
,1%
11,8%
11,7%
24,1%
13,1%
5,1%
nem résztvevő
17,2%
1,0%
,3%
16,3%
10,4%
36,1%
16,0%
8,3%
88
A csokoládé és édességvásárlásnál az 5–6. osztályos tanulóknál van szignifikáns különbség, a programban nem részt vevő iskolák diákjai gyakrabban vásárolják ezeket a termékeket az iskolai büfében. A snack és sós rágcsálnivalónál a 2. osztályosoknál szerepel hasonló irányú, szintén szignifikáns különbség. Szendvics és
pékáru
termékeket
szignifikánsan
gyakrabban
vásárolnak
(2.
osztály
kivételével, ott nem szignifikáns az összefüggés) a programban nem részt vevő iskolák tanulói. Itt tehát már látható és mérhető az iskolagyümölcs hatása, ugyanis
néhány
termékcsoportból
jelentősen
kevesebbet
vásárolnak
a
programban részt vevő iskolák tanulói. A kérdőívben a szülőket arra is megkértük, hogy becsüljék meg, gyermekük hetente körülbelül mennyit költ az iskolai büfében. A szülők véleménye szerint a diákok átlagosan 398,3 forintot költenek hetente az iskolai büfében, de az érvényes
választ
adó
szülők
száma
alacsonyabb,
mindössze
1257
fő.
Évfolyamonként előrehaladva megállapítható, hogy a 2. osztályos tanulók 22 százaléka nem vásárol a büfében, 3–4. osztályosok között 27 százalék, az 5–6. osztályosok között pedig már közel 30 százalék ez az arány. Nyilván arról van, hogy egyre inkább van lehetőségük iskolai büfén kívüli üzletekben vásárolni. Évfolyambontásban megállapíthatjuk, hogy 350–460 forintot költenek a diákok hetente az iskolai büfében, de csak a 3–4. osztályosok körében szignifikáns a különbség, ahol a programban részt vevő iskolák diákjai kevesebbet költenek az iskolai büfében. A
programban
nem
részt
vevő
5–6.
osztályos
diákok almavásárlásának
gyakoriságát alaposabban is elemeztük, és több változóval megvizsgáltuk az összefüggést. A magas arány együtt jár a programban való részvétel hiányával, ugyanakkor nem állíthatjuk, hogy oksági kapcsolatról lenne szó. Viszont a családméret és a család szubjektív státuszával (nagyobb család és a magasabb szubjektív státusz növeli
az almavásárlás előfordulásának valószínűségét)
szignifikánsan összefügg.
89
2. osztály
3-4. osztály
5-6. osztály
6.2.2. ábra: A szülők becslése szerint gyermekeik átlagos heti költése az iskolai büfében, átlagértékek programban való részvétel és évfolyam szerinti bontásban, N=1257
iskola részt vesz a programban
395,8
iskola nem vesz részt a programban
421,5
iskola részt vesz a programban
373,0
iskola nem vesz részt a programban
462,9
iskola részt vesz a programban
350,0
iskola nem vesz részt a programban
344,4 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500Ft
0
A téma feldolgozása nem lenne teljes az iskolák vezetői és az osztályfőnökök megkérdezése nélkül. Az iskolák vezetőitől megtudtuk, hogy a büfé, az étel- és italautomaták közül melyik működik az iskolában, az osztályfőnököktől pedig szintén a tanulók vásárlási szokásairól gyűjtöttünk újabb információt. A büfé- és automataellátottság követhető a 6.2.3. ábrán. Leggyakoribb a büfé, az iskolák körülbelül negyedében van italautomata, ételautomata viszont sehol nem elérhető, az iskolák egyharmadában pedig egyáltalán nem működik semmi ezek közül. E tekintetben nem tapasztalható szignifikáns különbség a programban részt vevő és nem részt vevő iskolák között.
egyik sem
ételautom italautoma ata ta
büfé
6.2.3. ábra: Büfé, étel- és italautomata-ellátottság az iskolákban, N=37
iskola részt vesz a programban
60,7%
iskola nem vesz részt a programban
66,7%
iskola részt vesz a programban
28,6%
iskola nem vesz részt a programban
22,2%
iskola részt vesz a programban
0,0%
iskola nem vesz részt a programban
0,0%
iskola részt vesz a programban
35,7%
iskola nem vesz részt a programban
33,3% 0%
10%
90
20%
30%
40%
50%
60%
70%
Az osztályfőnököktől azt tudtuk meg, hogy az osztályból mennyien vásárolnak a büfében és az automatákból legalább heti rendszerességgel az osztálylétszámhoz viszonyítva. Az osztályfőnökök szerint az édességek és a sós rágcsálnivalók a legnépszerűbbek,
egyes
évfolyamokon
belül
pedig
egyik
esetben
sincs
szignifikáns különbség a programban részt vevő és nem részt vevő iskolák között. A pontos számok az alábbi táblázatban láthatók.
5-6. osztály
3-4. osztály
2. osztály
6.2.2. táblázat: Osztályfőnökök becslése alapján az egyes termékeket vásárló tanulók aránya az osztálylétszámhoz képest N=80 rostos szűrt gyümülcslevet
szénsavas üdítőitalt
gyümölcsöt
édességet, csokoládét
chipset, sós rágcsálnivalót
1,7
6,2
1,7
19,9
14,4
1,7
5,0
0,0
8,3
8,3
17,9
1,8
0,0
26,4
18,4
12,3
5,8
1,8
19,3
12,1
11,2
7,3
1,5
23,2
18,5
23,1
22,3
1,0
44,8
37,7
iskola részt vesz a programban iskola nem vesz részt a programban iskola részt vesz a programban iskola nem vesz részt a programban iskola részt vesz a programban iskola nem vesz részt a programban
A büféhasználat kapcsán – különösen a szülői válaszok alapján – eltérés tapasztalható az iskolagyümölcs-program mentén, de ezt az osztályfőnökök válaszai nem édességből
és
erősítették meg. sós
Az mindenesetre figyelemre méltó,
rágcsálnivalóból
lényegesen
kevesebbet
hogy
vásárolnak
a
programban részt vevő diákok, a szüleik véleménye szerint, ami mindenképpen örvendetes, ugyanakkor a tudatos gyümölcsvásárlóvá válás tekintetében úgy tűnik hasznosabb, ha nem kerül sor almaosztásra. Ennek valószínűleg két oka van: egyrészt mivel akik kapnak gyümölcsöt a program keretében, azok a zsebpénzüket másra tudják elkölteni; másrészt részben ebből következően, nem lesz belőlük tudatos gyümölcsvásárló, mert a program keretében kapott almára nincs befolyásuk, nem saját döntés eredményeképpen fogyasztják. Éppen ezért kiemelkedően fontos szerepe lehet a kiegészítő intézkedéseknek, amelyek valódi attitűdváltozást érhetnek el a tanulóknál, amelynek egész életükre szóló hosszú távú hatásai vannak.
91
6.3
Az előző napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás
A lekérdezés során az előző nap vonatkozásában étkezési naplót is kitöltettünk a diákokkal – éppen ezért arra kértük az intézményeket, hogy az osztályokban az adatfelvételre sose a hét első tanítási napján kerüljön sor. A naplózás során arra voltunk kíváncsiak, hogy az elmúlt nap folyamán a különböző étkezésekhez fogyasztottak-e a tanulók gyümölcsöt, zöldséget, illetve rostos gyümölcslevet. (A kérdéseknél nem kötöttük meg, hogy csak friss, nyersen fogyasztott élelmiszerek kerülhetnek a naplóba, így itt a feldolgozott gyümölcsök, illetve zöldségek arányával is számolni kell). A válaszokból kiderül, hogy a diákok között azoknak az aránya, akik nem fogyasztottak előző nap gyümölcsöt, 5 százalék, ugyanez az arány a zöldségeknél már 14 százalék, a gyümölcsleveknél pedig 29 százalék. Ha a gyakoriságot vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy az elmúlt napon a kérdezettek fele 1 alkalommal fogyasztott gyümölcsöt (50%) és zöldséget (54%). A rostos üdítők esetében ez 46%. Egy alkalomnál többször a legtöbben gyümölcsöt fogyasztottak. 6.3.1. ábra: Gyümölcs-, zöldség- és gyümölcslé-fogyasztás az előző napon, N=3680
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
5%
14% 29%
50% 54% 43% 26% 13% 6% gyümölcsöt négyszer, vagy többször
21%
16%
8% 3% zöldséget
7% 5%
háromszor
kétszer
rostos gyümölcslevet egyszer
egyszer sem
A nemek megoszlása mindhárom terméktípus fogyasztásának esetében szignifikáns különbségeket mutat a lányok javára. A gyümölcsök esetében 4,5 százalékkal, a zöldségek és gyümölcslevek esetében 7 százalékkal több azoknak a lányoknak az aránya, akik legalább egyszer fogyasztottak a megelőző napon az adott termékből. A településtípus
tekintetében
egyedül
az
előző
napi
zöldségfogyasztás
mutat
összefüggést. Itt azt láthatjuk, hogy a településméret csökkenésével azon diákok aránya is csökken, akik az előző napon zöldséget fogyasztottak.
92
Mindez azért is meglepő eredmény, mert ha azt vizsgáljuk, hogy a családban termelnek-e zöldséget vagy gyümölcsöt – ami a kisebb településeken fordul el nagyobb arányban –, a napló kérdésében ez egyértelműen pozitívan befolyásolja az előző napi zöldség-, illetve gyümölcsfogyasztást is. (Mint később látni fogjuk, ezt az összefüggést más kérdések is igazolják.) Az ellentmondás abból adódhat, hogy mivel a naplóban az előző nap fogyasztott élelmiszerekre kérdeztünk, így a március–áprilisban zajló lekérdezés miatt a szezonális termékek sokkal kisebb súllyal tudtak a mintába kerülni. Ebben az időszakban a családok anyagi helyzete valószínűleg nagyobb hatással lehet a fogyasztott termékek körére, mint az, hogy mit tudnak otthon megtermelni. 6.3.2. ábra: Az elmúlt napi gyümölcsfogyasztás gyakorisága és a programban való részvétel kapcsolata, N=3677
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
12,8%
16,0%
Egyszer sem Egyszer
44,7%
46,0%
Kétszer 24,2%
22,9% 10,8% 4,3%
12,1% 6,3%
nem résztvevők
résztvevők
Háromszor Négyszer
Ha ezeket az arányokat a programban való részvétel szerinti bontásban vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy azok, akik az elmúlt nap folyamán nem fogyasztottak gyümölcsöt, a kontrollcsoportban 3,2 százalékponttal nagyobb arányban fordulnak elő, mint a programban részt vevő diákok esetében. Az adatok lehetőséget adtak arra is, hogy a gyümölcs, zöldség, illetve gyümölcslé fogyasztási szokásokat az étkezések rendszerében is vizsgáljuk. A tanulók legnagyobb része (körülbelül harmada) uzsonnára, valamint – némileg meglepő módon – vacsora után fogyaszt gyümölcsöt. A legtöbben arra a kérdésre, hogy milyen gyümölcsöt ettek tegnap, az almát említették, illetve nagyobb arányban (100 feletti esetszámmal) a banánt, narancsot, körtét és a mandarint. A déli gyümölcsök nagy aránya is azzal magyarázható, hogy a lekérdezés időpontjában a Magyarországon is honos gyümölcsöknek még nem volt szezonja.
93
Ebédre, illetve vacsorára pedig zöldséget ettek a legtöbben (szintén a tanulók harmada). A zöldségek közül az adatfelvételt megelőző napon legtöbben répát, uborkát, paradicsomot és paprikát fogyasztottak. A gyümölcslevek esetében a reggeli és a vacsora mutatkozott a leggyakoribb időszaknak: a diákok ötöde fogyasztott reggelire gyümölcslevet, negyede pedig vacsorára. 6.3.3. ábra: Az elmúlt napi gyümölcs-, zöldség- és gyümölcslé-fogyasztás étkezésenként, N=3680
Reggeli
gyümölcsöt
61,5%
Tízórai
63,5% zöldséget
Ebéd
44,1%
Uzsonna
rostos gyümölcslé
49,7%
Vacsora
44,5%
Vacsora után
egyiket sem 58,3%
0%
20%
40%
60%
80%
100%
A diákok válaszai alapján azt is ki tudtuk számolni, hogy mekkora volt azon diákok aránya, akik az előző napon egyáltalán nem fogyasztottak a programban kiosztható
termékcsoportokból.
A
diákok
16
százaléka
nem
fogyasztott
gyümölcsöt, 24 százaléka zöldséget, míg 38 százaléka gyümölcslevet. Ez alapján a mintánkba kerülőknek mindössze 4 százaléka volt az, akik egyik terméket sem vették magukhoz a lekérdezést megelőző napon – a programmal ezek minimális erősségű szignifikáns összefüggést mutatnak. Fontos még megjegyeznünk, hogy a termékek közül egyedül a gyümölcslé-fogyasztás függ össze a család státuszával, s mint feldolgozott termék, ehhez inkább a magas státuszú gyerekek jutnak hozzá.
94
6.4
Gyümölcsök és zöldségek kedveltsége
6.4.1 Gyümölcsök kedveltsége Az
ételallergiával
kapcsolatban,
hogy
allergiásak-e
valamilyen
zöldségre,
gyümölcsre vagy tejtermékre, a mintában csak az 5–6. osztályos tanulókat kérdeztük. Az 1396 válaszadóból 114-en számoltak be valamilyen allergiáról, ami 8,2 százalékot jelent. A különböző ételallergiák aránya igen heterogén volt, legnagyobb arányban a tej (26 fő – 1,9%), illetve alma (17 fő – 1,2%) allergia fordult elő. A szülők esetében 3040 válaszadónak a 14,2 százaléka nyilatkozta azt, hogy a családban előfordul ételallergia. Az ételallergia konkrét típusát a válaszadók 10 százaléka nevezte meg. Legnagyobb arányban a tejérzékenység fordult elő, ez a válaszok alapján a megkérdezett családok közel 8 százalékát érinti (243 fő). A szülői válaszok közül más markánsan megjelenő ételallergiatípus nem különíthető el. A családot érintő alma-allergiáról a szülők közül mindössze 5 fő számolt be (0,2%). 6.4.1. ábra: Gyümölcsök kedveltsége, N=3591
Banán
89%
8% 3%
Dinnye
89%
8% 4%
Alma
86%
13% 1%
Citrusfélék
86%
10% 3%
Szőlő
87%
10% 4%
Barack
86%
10% 4%
Bogyósok
86%
10% 5%
Cseresznye
82%
Körte
71%
Szilva
:I
:( 0%
21%
68%
Héjas gyüm. :)
13% 20%
63% 20%
29% 40%
60%
80%
5% 7%
12% 8% 100%
A gyümölcsök kedveltségét egy háromfokú (szeretem, közömbös, nem szeretem) skálán vizsgáltuk (az egyszerűség kedvéért a válaszlehetőségeket egy-egy piktogrammal jelöltük a diákok kérdőívében: :I ). Jellemző, hogy aki egyik gyümölcsöt szereti, az nagy valószínűséggel az összes többit is szeretni fogja. Az eredményeket nézve megállapíthatjuk, hogy a legkedveltebbek a banán és a dinnye. Ezek közül a banán – az alma mögött – a második leggyakrabban elemózsiaként az iskolába küldött gyümölcs. 95
A dinnye esetében a problémát annak szezonális jellege, hosszútávon történő tárolási nehézségei okozzák, ami miatt a programba való bekerülése nem megoldható. Az átlagos kedveltség szempontjából a harmadik legkedveltebb az alma,
mellyel
kapcsolatban
külön
érdemes
kiemelni
rendkívül
alacsony
elutasítottságát. Ebből az is következik, hogy a programban kiosztott gyümölcsök el nem fogyasztása mögött nem a gyümölcs elutasítottsága áll. Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy a három legnépszerűtlenebb gyümölcs(csoport) között szerepel a körte és a szilva, ráadásul a szilvának messze a legmagasabb az elutasítottsága. Ugyanakkor – az alma mellett – éppen e két gyümölcsfajta a legnagyobb mennyiségben osztott termék. Ebből adódóan érdemes lenne e gyümölcsök népszerűsítésre nagyobb hangsúlyt fektetni, ennek jó
eszköze
lehet
a
kóstoltatás,
a
gyümölcsök
különböző
fajtáinak
megismertetése, hogy az elutasítás minél kevésbé legyen automatikus. A diákok esetében a gyümölcsfogyasztás gyakoriságát csak az 5–6. évfolyamban kérdeztük, erre egy négyértékű skálát alkalmaztunk, melyen a minimum érték az egyszer sem, a maximum pedig a 10 alkalomnál többször volt. A gyakoriság főbb tendenciáiban követi a
kedveltséget.
Két feltűnő
különbségként érdemes
kiemelni az alma első helyre ugrását, illetve a dinnye hátrébb szorulását a gyakoriság listán a kedveltségéhez képest, ez az almánál az egész éves beszerezhetőséggel, a dinnye esetében pedig az erősen szezonális jelleggel magyarázható, miközben a szintén egész éves beszerezhetőséggel jellemezhető déli gyümölcsök a lista élére kerülnek. 6.4.2. ábra: Gyümölcsfogyasztás gyakorisága, N=1351
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
%
86
6 7 1
77
12 9 3
többször
76
12 9 3
72
69
72
69
66
16
14
17
17
22
9 3
11 3
10 3
10 3
10 2
maximum 10-szer
egyszer-kétszer
96
53
49
47
22
25
24
18
20
8
6
egyszer sem
18 11
A
gyümölcspreferenciák
tekintetében
elmondható,
hogy
a
településméret
csökkenése a 11 gyümölcskategóriából 7 esetben (a szőlő, a szilva, a narancs, a körte, a dinnye, a dió/mandula/mogyoró, valamint a banán esetében) pozitív irányban befolyásolja a gyümölcsök kedveltségét, a többi esetében nincs hatással. A településtípus a gyümölcsök fogyasztásának gyakoriságát azonban nem befolyásolja. A gyümölcstermelési szokások viszont, szinte minden gyümölcs esetében összefüggést mutatnak a fogyasztás gyakoriságával. Azokban a családokban, ahol gyümölcsöt termelnek, szinte minden gyümölcs esetében magasabb a fogyasztás éves gyakorisága. Elsősorban a szélsőértékek terén mutatkozik különbség, tehát azok aránya, akik egyszer sem fogyasztanak egy adott gyümölcsből, alacsonyabb, míg azok aránya, akik évi 10 alkalomnál többször fogyasztanak egy adott gyümölcsből, magasabb azoknál, akik a családon belül termelnek valamilyen gyümölcsöt. Ez az összefüggés a kérdezett gyümölcsök közül a déligyümölcsöknél (banán, narancs) és a dinnye esetében nem mutatkozik meg szignifikánsan. Ugyanakkor egy adott gyümölcs kedveltsége és fogyasztási gyakorisága között az összefüggés szignifikáns, s vélhetően az oksági kapcsolat kétirányú, azaz aki egy adott fajta gyümölcsöt sűrűn fogyaszt, az jobban fogja kedvelni az adott gyümölcsöt, és ha jobban kedvel egy adott gyümölcsöt, akkor gyakrabban fogja fogyasztani. Ez az összefüggés pedig az almánál is fennáll, amellyel kapcsolatban – a gyakori osztás miatt – felmerült, hogy a diákok ráuntak; ám ez nem igazolódott be. A programnak ugyanakkor egyetlen gyümölcs kedveltségére sincs hatása, azaz a résztvevők ugyanannyira kedvelik az almát, mint a nem résztvevők.
6.4.2 Zöldségek kedveltsége A zöldségpreferenciák és fogyasztási gyakoriságok mérésére a gyümölcshöz hasonló struktúrájú változókat használtunk. A naplóhoz képest ebben az esetben különbséget jelentett, hogy a nyersen fogyasztott zöldségekre kérdeztünk rá. Ennek
ellenére
a
naplónál
tapasztaltakhoz
hasonlóan,
a
leggyakrabban
fogyasztott zöldségek ebben az esetben is az uborka, sárgarépa és a paradicsom, s ezek is mutatkoznak a legnépszerűbbnek. A skála másik végén a retek, a káposzta és a karalábé mindkét szempontból sereghajtónak számít. A zöldségek esetében a gyakoriság és a preferencia sorrend főbb vonalakban szintén egyezést mutat.
97
6.4.2.1. ábra: Nyers zöldségek kedveltsége, N=3548
0%
20%
40%
Uborka
60%
80%
100%
82%
Sárgarépa
68%
Paradicsom
67%
Saláta
64%
Paprika
63%
zöldborsó
62%
Hagyma
12% 23%
11%
25%
:I
13%
25%
22%
27%
:(
24%
34%
31%
:)
13%
26%
40%
Karalábé
14%
23%
49%
Káposzta
9%
18%
53%
Retek
6%
27%
29%
40%
6.4.2.2. ábra: Nyers zöldségek fogyasztásának gyakorisága N=1330
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
% 32
36 71
61
59
55
59
53
52
17 23
21 14 15 10 5
13 12
többször
18
19
17
14
16
17
8
7
10
maximum 10-szer
16
19
16
17
15
24
12
egyszer-kétszer
24
20
24
23
21
35
egyszer sem
A zöldségek kedveltségénél jól látszik, hogy jóval nagyobb az elutasítottságuk, mint
a
gyümölcsöknek.
Éppen
ezért
nagy
haszonnal
kecsegtetne
a
zöldségsaláták osztása, mert abban mindenki megtalálhatná a kedvére valót, s ezzel jelentősen növelni lehetne az egyes zöldségek nyers fogyasztásának elfogadottságát. Pozitívum, hogy a zöldségek népszerűségi listáján azok a termékek szerepelnek, amelyek a programban oszthatóak. A
kontrollcsoportba
tartozók
és
a
programban
résztvevők
között
a
zöldségfogyasztás esetében sem volt szignifikáns eltérés. A zöldségfogyasztás rendszerességére vonatkozóan az otthoni zöldségtermelés nem mutat olyan
98
egyértelmű összefüggést, mint a gyümölcsök esetében. A településtípussal viszont már négy zöldség fogyasztása is kapcsolatot mutat: a paradicsom, sárgarépa,
saláta
és
káposztafogyasztás
gyakorisága
is
összefügg
a
településmérettel, de míg az első három esetben a településmérettel arányosan nő, addig a káposzta esetében fordítottan arányosan csökken a fogyasztás gyakorisága.
6.4.3 Szülői válaszok 6.4.3.1. ábra: A diákok gyümölcsfogyasztásának gyakorisága az otthon kapott gyümölcsök mennyisége alapján – szülői válaszok, N=3080
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
45%
41%
28%
30% 27%
30% 23%
15% 6% 6% 1%
17% 6% 4% 1%
11% 7% 2%
40-nél több alkalommal 6-10 alkalommal
23% 26% 26% 15% 9% 2%
21% 21% 24% 18% 15% 2%
21% 24% 28%
20%
17%
14%
23%
22%
23%
17% 26%
26%
30%
16%
17%
19%
10% 2%
11% 2%
10% 2%
21-40 alkalommal 1-5 alkalommal
10%
25% 18% 15% 4%
21% 20% 6%
11-20 alkalommal egyszer sem
A szülők esetében a gyermek gyümölcsfogyasztását többek között egy olyan kérdéssel
is
mértük,
amelyben
rákérdeztünk,
hogy
egy
évben
milyen
rendszerességgel ad a szülő a gyermekének az egyes gyümölcsökből. Ebben a kérdéskörben az almát nem kérdeztük, mert azt részletesebb, mennyiségi vizsgálat alá vontuk, ami alapján kijelenthető, hogy 98,6 százalékuk évi negyven alkalomnál többször ad gyermekének almát. Lényegében a szülői válaszok is a diákoknál megfigyelhető eloszlásokat tükrözték (ennek megfelelően magas korrelációkat is mértünk közöttük), egy lényegesebb változás volt, hogy a héjas gyümölcsök (dió, mandula, mogyoró) a szülők gyakorisági sorrendjében előbbre kerültek. A zöldségek esetében, az összefüggés még alapvetőbb volt. Az egyetlen meghatározóbb változás a gyakoriságok terén, hogy a szülői válaszok alapján a hagyma előkelőbb helyre került a sorban a zöldségfogyasztás gyakoriságának a
99
ranglétráján. Ez az eredmény is a szülői minták gyermekre gyakorolt hatásának erősségét jelzi. Mivel egy család egy fogyasztási egység, és a fontosabb élelmiszerek beszerzését a szülők végzik, illetve irányítják, ebből adódóan érthető, ha az alapélelmiszerek fogyasztásában – különösen a főétkezések alapjául szolgáló zöldségek esetében – a szülői minták a meghatározóak. 6.4.3.2. ábra: A diákok zöldségfogyasztásának gyakorisága az otthon kapott zöldségek mennyisége alapján – szülői válaszok, N=1330
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
6.5
49%
47%
44%
37%
35%
25% 23%
18% 22% 10% 6% 7% 6%
25%
25%
14% 6% 5% 3%
14% 7% 7% 4%
12% 10% 13% 11%
21% 16% 12% 10% 6%
21% 13% 13% 7%
24% 19% 16% 12% 17% 12%
18% 22%
13% 17%
16% 14% 8%
13% 16%
21% 22%
11%
16%
15% 24% 19% 14%
40-nél több alkalommal
21-40 alkalommal
11-20 alkalommal
6-10 alkalommal
1-5 alkalommal
egyszer sem
21%
Az iskolagyümölcs-program hatása és megítélése
Ebben a fejezetben a programmal kapcsolatos ismereteket, véleményeket, fejlesztési javaslatokat fogjuk górcső alá venni. Az iskolagyümölcs-program ismertségének vizsgálata után kitérünk a kiosztott termékekkel és az egész programmal való elégedettségre, külön tárgyalva a kísérő intézkedéseket.
6.5.1 A program ismertsége A program ismertségével kapcsolatban mind a diákoknak, mind a szülőknek azt a kérdést tettük fel, hogy az iskola részt vesz-e az iskolagyümölcs programban. A diákok esetében a program ismertségét messze előzetes elvárásaink felett mértük, a részt vevő diákok körében szinte minden gyerek jól tudja ezt a tényt, de aki nem, az is inkább bizonytalan. A szülők esetében már jóval nagyobb a bizonytalanság, de a programban részt vevő gyerekek szülei alapvetően jól informáltnak nevezhetőek ebben a kérdésben.
100
6.5.1.1. ábra: Diákok és szülők elképzelése arról, hogy iskolájuk részt vesz-e a programban, N=3611, N=3055
100 % 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
4,5 0,8
19,7 3,9
94,7
31,3
nem tudja
46,4
42,6 76,3
Diák
Szülő
nem
32,6 26,0
21,0
Diák
Szülő
Résztvevő
igen
Nem résztvevő
Az adatainkból szembetűnő, hogy mind a gyerekek, mind a szülők körében magas azok aránya, akik rosszul informáltak a programmal kapcsolatban, amiért elsődlegesen azok az iskolák a felelősek, amelyek az elmúlt évek valamelyikében részesei voltak az iskolagyümölcs-programnak, de mára kikerültek belőle. Azon iskolák esetében, amelyek részt vettek, de ma már nem, a szülők 40, a diákok 50 százaléka abban a hitben él, hogy az iskola részese a programnak, míg azon iskolákban, ahol a vizsgálati időszakban soha nem működött a program, a diákoknak csak 11 százaléka, a szülőknek 7 százaléka vélekedik ekképp. Ugyanakkor
a
szülőknek
a
programban
való
részvétellel
kapcsolatos
informáltsága jóval pontatlanabb a gyerekekénél, lévén, hogy körükben sokkal nagyobb a bizonytalanok aránya. Ez az évfolyam előrehaladtával változik: a szülők egyre nagyobb arányban tudják helyesen, hogy az iskola részt vesz-e a programban, míg a diákoknál pont ellentétes tendencia figyelhető meg, azaz minél idősebb a gyermek, annál valószínűbb, hogy jól informáltak a szülei, és annál kevésbé valószínű, hogy ő maga az lenne. 6.5.1.2. ábra: A programban való részvételüket helyesen tudók aránya, N=2733, N=2031
100 % 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
98,3
93,4
69,0
67,1 54,5
44,2 22,7
22,4
2. évf.
3. évf.
Diák résztvevő Szülő résztvevő
91,6
91,0
89,9
74,9
77,0
76,2
41,7 31,4
40,7 30,9
47,6 34,8
5. évf.
6. évf.
4. évf.
101
Diák nem résztvevő Szülő nem résztvevő
Mind a diákok, mind a szülők körében az iránt is érdeklődtünk, hogy találkoztake a program plakátjával. A diákok esetében arra is rákérdeztünk az 5-6. osztályban, hogy fel tudják-e idézni, milyen állat található a plakáton. Annak ellenére, hogy a „sünis plakát” nem az országos kampány része, a diákok jelentős része nem csak azzal volt tisztában, hogy a plakát ki van-e helyezve (az intézményi kérdőívek alapján ez minden érintett iskolában megtörtént), hanem nagy részük (65%) azt is helyesen tudta, hogy milyen állat található rajta. Egyfajta referencia értékként a kontrollcsoportban mért adatokat is közöljük, hogy a résztvevők csoportjának tudatosságát és a tippelésből fakadó arányt érzékeltessük. 6.5.1.3. ábra: A plakát ismertsége a diákok körében, N=3611
% 100
4,5
90 31,3
80 70
65,2
60 50
nem tudja
nem
94,7
42,6
40
igen
30 20 26,0 12,0
10
állatot jól választók
0
résztvevő
nem résztvevő
6.5.1.4. ábra: A plakát kitételét tapasztaló szülők aránya iskolánként, N=2686
100
%
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 igen
nem
102
nem tudja
A szülők esetében azt mutatjuk be, hogy mennyire eltérő a plakát kihelyezés hatékonysága iskolánként. A plakáttal találkozó szülők aránya sehol sem éri el a 80 százalékot (legjobb: 78%), miközben a programban résztvevők esetében az átlag mindössze 52 százalék. A programban nem részt vevő iskolákban (a plakáttal nem találkozók esetét bordóval jelölve) jellemzően a szülők nem tudják eldönteni, hogy találkoztak-e a plakáttal, bár ez esetben is jellemző, hogy sok helyütt ugyanakkora, ha nem nagyobb arányban vannak azok a szülők, akik látni vélték a plakátot, mint azok, aki határozottan állítják, hogy nem találkoztak vele (ez jól mutatja a plakátozás mint ismeretátadási forma korlátait), miközben három olyan iskola is van, ahol a szülők nagy számban emlékeznek a plakátra, bár az iskola jelenleg nem vesz részt a programban, noha a múltban részt vett. Ezek
alapján
kijelenthetjük,
hogy
a
programnak
a
szülők
felé
történő
kommunikálásában a plakát fontos, de önmagában nem elégséges eszköz. A plakáton kívül a szülők esetében vizsgáltuk a személyes tájékozódás lehetőségeit is a programmal kapcsolatban. Ez alapján egyértelmű, hogy a legfontosabb forrásnak a gyermekek bizonyulnak – ezért érdemes olyan kiegészítő programokra koncentrálni, melynek az otthoni környezetben hírértéke van, így számolhatunk a gyerek beszámolóival. A szülők és a tanárok programmal
kapcsolatos
kommunikációját
mindenképpen
érdemes
lenne
erősíteni. 6.5.1.5. ábra: A programban részt vevő szülők információforrásai, N=1599
% 100 90
soha 26,3
80 60
57,1
58,7
70 26,3
ritkábban, mint havonta
50 40 30 20 10
Legalább havonta
15,5
32,0
0
Gyerekkel
25,7
30,3
9,5 6,1
8,2 4,4
Más szülőkkel
Tanárokkal
Legalább hetente
A gyerek-szülő kommunikáció fontosságát az is jól mutatja, hogy egyedül ennek van hatása arra, hogy a szülő jól tudja-e, hogy az iskola részt vesz-e a 103
programban – annak ellenére, hogy ez esetben lehetne amellett érvelni, hogy ez iskolai feladat lenne. Viszont a tekintetben, hogy a szülő ismeri-e a plakátot, illetve a napi elemózsia összeállításánál számol-e a programmal, már a tanárokkal és a szülőtársakkal történő kommunikáció hatása is lényegesnek bizonyul.
6.5.2 A hozzáférhető gyümölcs mennyisége és forrásai A kiosztott termékek érzékelésének mérésekor abból indultunk ki, hogy a válaszadóink
nem
feltétlenül
tudják
megkülönböztetni
a
közétkeztetésből
származó gyümölcsöt az iskolagyümölcs-program keretében kapott gyümölcstől – bár adataink alapján ez utólag túlzott aggodalomnak tűnik a programban résztvevők esetében, miközben a nem résztvevők között nagyon magas a bizonytalanok és a részvétel tényét rosszul ismerők aránya (6.5.1.2. ábra). Ez a magas arány azért problematikus, mert azok a gyerekek, akik rosszul tudják, hogy iskolájuk részt vesz-e a programban, a kérdőív kérdéseit is félreértelmezik, ha
azok
konkrétan
vonatkoznak,
nem
az
pedig
iskolagyümölcs-programban csak
az
általánosságban
osztott az
termékekre
iskolában
kapott
gyümölcsökre, zöldségekre. A másik fontos prekoncepciónk abból adódott, hogy az alacsonyabb évfolyamra járók nem fogják tudni értelmezni, hogy az előző 5 tanítási munkanap adataira vagyunk kíváncsiak, illetve problémát okozhat számukra a visszaemlékezés is, ezért csak az 5–6. évfolyamban került a kérdőívbe ez a kérdés. A fentiekből kiindulva a válaszadó diákoktól egyrészt azt kérdeztük, hogy az utóbbi öt tanítási napon hányszor kaptak gyümölcsöt az iskolában (másrészt, hogy
milyen
gyakorisággal
fogyasztanak
otthoni,
illetve
iskolai
forrásból
származó termékeket), míg az intézményvezetőktől részletes adatokat kértünk arra nézve, hogy az adatfelvételt megelőző 5 napban hányszor kaptak a diákok az
iskolagyümölcs-programban,
illetve
a
közétkeztetés
keretében
külön
reggelire/tízóraira, ebédre, illetve uzsonnára gyümölcsöt. Ennek a módszernek a hátránya, hogy a 37 intézményből csak 32-nek az adataival rendelkezünk, ugyanakkor előnye, hogy a 2–4. évfolyamokra nézve is generáltunk erre vonatkozó adatot. Mivel a diákok válaszaiból tudjuk, hogy a közétkeztetés keretében megvalósuló étkezések közül melyik jár nekik, így meg tudtuk állapítani, hogy a diákok összességében
hány
gyümölcsosztásra 104
voltak
jogosultak
az
adatfelvételt
megelőző egy hétben. Ily módon lehetőség nyílt arra is, hogy megbecsüljük hány gyümölcsosztást nem „vettek észre” (ennek oka szerteágazó, pl. szünetbeli más elfoglaltság,
hiányzás).
Mivel
az
észre
nem
vett
gyümölcsosztásokkal
kapcsolatosan csak a legfelsőbb évfolyamokban rendelkezünk adatokkal, így fontos, hogy az évfolyamok között szignifikáns különbséget nem mértünk, abban hogy hány gyümölcsosztást nem vettek észre. Ennek megfelelően az egész mintára érvényesként kezeljük az észre nem vett gyümölcsök számát. Emellett a szülőktől is rendelkezünk arra vonatkozó becsléssel, hogy körülbelül mennyi gyümölcsöt küldenek be az iskolába. (A kérdőívben az almát darabban mértük, egyéb gyümölcsöknek pedig az összsúlyára voltunk kíváncsiak, és 30 dkg-ot tekintettünk egy egységnek.) A becslés kialakításakor figyelembe vettük azt is, hogy a szülő almát és/vagy más gyümölcsöt szokott-e gyermekének csomagolni az iskolába. 6.5.2.1. ábra: Az iskolai gyümölcsforrások és a becsült fogyasztás átlagai a jogosultságok alapján, N=3159
adag 7
Iskola-gyümölcs programból
6
2,4
5
Közétkeztetésből
4
4,0 1,7
3
2,2 2,6
2
Otthoni forrásból
1,9 1,4
1 0 Program nem résztvevők
Programban résztvevők
Észlelt összes gyümölcsadag
Adataink alapján jelentős különbség mutatkozik abban, hogy egy hét alatt a programban részt vevő és nem részt vevő diákok átlagosan hányszor jutnak gyümölcshöz. Ez alapján megállapítható, hogy a programban résztvevők az iskolában egy hét alatt átlagosan 6 adag gyümölccsel találkoznak, míg a programban részt nem vevők csak 3,6 adaggal. Amennyiben az észrevett gyümölcsforrással korrigálunk, akkor is másfélszer annyi adag gyümölcs kerül átlagosan a programban résztvevőkhöz, mint a programból kimaradókhoz (4,0 vs
2,6).
A
tulajdoníthatjuk,
különbséget de
érdemes
elsődlegesen megfigyelni 105
az a
iskolagyümölcs-programnak közétkeztetésben
mutatkozó
különbségeket is, ahol szembeötlő, hogy a programban részt vevő iskolákban jelentősen több gyümölcsöt kapnak a gyerekek a közétkeztetésen keresztül – fontos, hogy ez nem a kontrollcsoport eltérő településtípusi összetételére vezethető vissza. Jóval inkább az okozza, hogy mekkora arányú az ötödikhatodik évfolyamban a menzán ebédelők aránya; míg a programban résztvevők esetében ez 73%, addig a programban részt nem vevők esetében ez csak 65% ez összefügghet a közétkeztetés minőségével, de erre nézve nem gyűjtöttünk adatokat. Szintén jelentős különbséget mértünk a szülők általános gyümölcsküldési szokásaiban aszerint, hogy a gyermekük a programban részt vevő iskolába jár-e (átlag 1,9 adag/hét) vagy sem (átlag 1,4 adag/hét) – ezt az átlagokban megnyilvánuló különbséget főként az magyarázza, hogy az iskolagyümölcsöt kapó gyermekek szüleinek csak 46 százaléka küld a gyermekének gyümölcsöt az iskolába, míg a másik csoportba tartozó szülőknél ez az arány 59 százalék. Ez azt is jelenti, hogy azok a szülők, akik az iskolába küldenek be gyümölcsöt – függetlenül a gyermekük programban való részvételétől – átlagosan 3,2 adag gyümölcsöt adnak gyermeküknek, hogy azt az iskolában fogyasszák el. Ez alapján kijelenthetjük, hogy a programban való részvétel nincs hatással a beküldött mennyiségre, csak arra, hogy a szülők mekkora aránya teszi ezt. Abban viszont érzékelhető különbség, hogy az iskolába gyümölcsöt vivő gyerekek a szüleiken keresztül több gyümölcshöz jutnak hozzá, 9,4 adag/hét (otthon kapott és bevitt összesen) vs. 8,6 adag/hét (otthon kapott). Ráadásul a programban részt nem vevő, gyümölcsöt nem beküldő szülők gyerekei csak 7,2 adaghoz jutnak hetente, azaz a nem beküldő szülők között van szignifikáns különbség annak mentén, hogy gyermekük részt vesz-e az iskolagyümölcsprogramban,
és
ez
indokolttá
teszi
kiterjesztését.
106
a
program
további
iskolákra
való
6.5.2.2. ábra: Az otthonról kapott gyümölcsadagok a szülői válaszok alapján, N=2862
10 Adag 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
3,1
3,2 59% 7,3
6,3
6,2
Iskolába nem küldő (41%)
Iskolába küldő (59%)
Iskolába nem küldő (54%)
programban nem résztvevő (27%) A
szülők
gyümölcsküldésével
megvizsgálni,
46%
8,6
ez
pedig
az
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Iskolába küldött Otthon adott
Beküldők aránya
Iskolába küldő (46%)
programban résztvevő (73%) kapcsolatban
még
egy
iskolagyümölcs-programhoz
tényezőt fűződő
érdemes viszonyuk,
tudatosságuk. Ezzel kapcsolatban azt kérdeztük a szülőktől, hogy az iskolába küldendő elemózsia összeállításakor figyelembe veszik-e az iskolagyümölcsprogramot. (Ezt alapvetően meghatározza, hogy mennyit kommunikálnak a programról gyermekükkel, a szülőtársakkal, illetve a tanárokkal.) Ez alapján szembetűnő, hogy azok a szülők, akik a programot követik, és mindig számolnak vele, jelentősen kisebb arányban küldenek gyermekükkel gyümölcsöt az iskolába, miközben a gyermeküknek adott gyümölcsök átlagos (iskolába küldött + otthon kapott) mennyisége nem csökken. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy azok a szülők, akiknek gyakorlatilag nincs információjuk a programról – de gyermekük részt vesz abban – átlagosan ugyanannyi gyümölcsöt juttatnak gyermeküknek, mint szülőtársaik, miközben az iskolába kevesebbet küldenek be, azaz a programról való informáltság nincs hatással az otthonról kapott összgyümölcs mennyiségre, csak arra, hogy azt az iskolába küldve kapja-e meg a gyerek. Ezt a csoportbontást összevetettük azzal, hogy a szülői tájékoztatás és a beküldött mennyiség összefügg-e azzal, hogy a diák mennyivel kevesebb gyümölcsosztást érzékel; azt találtuk, hogy nincs kapcsolat, azaz a nem észlelt gyümölcsosztást nem az okozza, hogy a gyermek mennyire ellátott a szülei által gyümölccsel az iskolában.
107
6.5.2.3. ábra: Az otthoni gyümölcsadagok a részt vevő szülők esetében a programhoz való tudatos viszonyulás alapján, N=2302
10 Adag 9 0,78 1,48 1,15 1,71 8 1,67 7 6 53% 52% 5 49% 4 38% 3 31% 2 7,94 7,03 7,36 7,90 8,30 1 0 nincs információja tud róla, de nem tud róla, de csak jellemzően számol mindig számol vele (35%) számol vele (29%) néha számol vele vele (11%) (5%) (19%) Otthonról iskolába gyümölcsöt küldött adag
Otthon adott adag
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Beküldők aránya
A pedagógusoktól származó válaszok alapján a gyerekekhez eljutó gyümölcs jelentős
része
alma.
Az
iskolagyümölcs-program
keretében
mindössze
4
iskolában osztottak más gyümölcsöt is (2 esetben körtét) a lekérdezést megelőző 5 napban – zöldségosztásról egyetlen iskolában számoltak be (sárgarépa). A szülőktől kapott gyümölcsöknek fele – becslésünk szerint – alma, az egyéb gyümölcsök között kiemelkedő számban jelölték meg a válaszadó szülők a banánt, mely mellett még a mandarin és a narancs szerepelt jelentős számban az iskolába küldött gyümölcsök között (ezt nyilván befolyásolta a lekérdezés áprilisi megvalósítása). A családból kapott „alma” – „más gyümölcs” arányban aszerint nem tapasztaltunk különbséget, hogy a programban részt vesz-e a válaszadó gyermeke, és aszerint sem, hogy a szülő miképp viszonyul a programhoz, azaz azok a szülők sem adnak kevesebb almát gyermekeiknek, akik mindig számolnak a programmal az iskolai elemózsia összekészítésénél. A gyümölcsök kapcsán összességében az adatokból megállapítható, hogy a szülői ház játssza a legfontosabb szerepet a vizsgált korosztály gyümölcshöz jutásában (ez az életkor előrehaladtával egyre markánsabban így van, hiszen mind kisebb intenzitással veszik igénybe a közétkeztetést). Adataink alapján a gyerekeknek csak
13–17
százalékára
becsülhető
azoknak
az
aránya,
akiknek
nem
szükségszerűen a család az elsődleges gyümölcsforrása (4,6 adagnál kevesebbet kapnak otthonról) – ezen családokban a szülők jövedelme és iskolai végzettsége szignifikánsabban
alacsonyabb.
Ugyanakkor
azokban
az
iskolákban,
ahol
működik az iskolagyümölcs-program, ez az arány 21 százalékra emelkedik, míg a programban nem résztvevők esetében 7 százalékra csökken, miközben a családi
108
jövedelmi különbségek elenyésznek, azaz a program hatékonyan kezeli a hátrányos
helyzetű
kedvezmények
gyerekek
rendszerével
gyümölcshöz
együtt,
melynek
jutását
a
következtében
közétkeztetési a
gyerekek
egyötödének az iskola válik a fő gyümölcsforrásává, mivel a programban kapott mennyiség meghaladja az otthoni és az otthonról kapott mennyiséget. Végezetül érdemes néhány szociodemográfiai mutató mentén egy-két fontosabb összefüggést megvilágítani. Nem szerint igazán lényeges különbségeket nem tapasztalunk, de annyi megállapítható, hogy a lánygyermekek szülei nagyobb arányban és több gyümölcsöt küldenek gyermekükkel az iskolába. Talán ennek is betudható, hogy az iskolai gyümölcsöt a lányok némileg kisebb gyakorisággal fogyasztják el, ugyanakkor a gyümölcslevet nagyobb valószínűséggel isszák meg. Az életkor előrehaladtával a legfontosabb változás, hogy a diákok egyre inkább kikerülnek a közétkeztetésből, melynek hatására az iskolagyümölcs-programból kapott, illetve a családi házból származó gyümölcs mind fontosabbá válik. Ez utóbbival kapcsolatban fontos, hogy a gyermek testi fejlődésével párhuzamosan nem látjuk, hogy az otthon kapott gyümölcs mennyisége emelkedne – ez a két tényező
együttesen
mindenképpen
indokolja
az
iskolagyümölcs-program
kiterjesztését a 7–8. évfolyamra is. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy az évfolyamok előrehaladtával nő azoknak a gyermekeknek az aránya, akik nem minden alkalommal eszik meg az iskolában kapott gyümölcsöt. 6.5.2.4. ábra: A hozzáférhető összes gyümölcs mennyiségének átlaga évfolyamonként, N=2524
adag/hét 15
10
5
1,8
1,7
1,7
3,1
2,7
8,6
2. évf.
2,7
1,7 2,1
1,9 1,6
9,0
8,7
8,9
9,0
3. évf.
4. évf.
5. évf.
6. évf.
0 iskolagyümölcs-programból
közétkeztetésből
otthonról
Az otthoni gyümölcstermesztés hatása elsődlegesen abban mutatható ki, hogy a gyermek mennyi gyümölcshöz jut otthoni forrásból, ugyanakkor ez az iskolába vitt gyümölcsmennyiséget nem befolyásolja, viszont azt igen, hogy az iskolai 109
osztásból származó gyümölcsöt mekkora valószínűséggel fogyasztja el a diák. Ha termelnek otthon, akkor ritkábban eszi meg minden alkalommal a kapott gyümölcsöt, és ez a gyümölcslé-fogyasztásra is igaz. 6.5.2.5. ábra: A hozzáférhető összes gyümölcs mennyiségének átlaga a háztartások összjövedelme alapján, N=1961
adag/hét 15
10
5
2,5
2,4
3,0
3,0
9,6
9,2
2,4
2,4
2,3
2,2
2,2
2,3
2,4
2,3
8,8
8,8
8,8
8,4
2,2
2,2
2,4
2,6
7,6
7,9
0
Ft 0-100e
100-150e 150-200e 200-250e 250-300e 300-400e 400-500e 500e felett iskolagyümölcs-programból
közétkeztetésből
otthonról
Miként már fentebb is említettük, a család jövedelmi hátterének jelentős hatása van arra, hogy a gyermek mennyi gyümölcshöz jut a közétkeztetésből, lévén, hogy
a
magasabb
jövedelemmel
rendelkezők
előbb
kikerülnek
a
közétkeztetésből, illetve kevésbé veszik azt igénybe. Az iskolagyümölcs-program esetében is megfigyelhető egyfajta olyan hatás, hogy az alacsonyabb státuszú gyermekek több gyümölcshöz jutnak. Ugyanakkor adataink alapján abban is jelentős különbség mutatkozik, hogy a szülők jövedelmi viszonyai alapján otthoni forrásból mennyi gyümölcshöz jutnak a gyerekek. Ez alapján megfigyelhető, hogy
a
magasabb
jövedelemmel
rendelkező
szülők
gyermekei
jelentős
mértékben kevesebb gyümölcsöt kapnak. A fenti adatokat támasztja alá, hogy a jobb anyagi helyzetű (családi bevétel 250 ezer forint felett) gyerekek közül többen (16% vs 11%) nem jutnak hozzá heti 4,6
adag
együttesen
gyümölcshöz származó
(közétkeztetésből
átlagos
és
gyümölcsadag)
iskolagyümölcs-programból otthoni
forrásból.
Ezzel
összefüggésben fontos megjegyeznünk, hogy a pedagógusok a fentieknél jóval magasabb, 32 százalékos arányt jelöltek meg azzal kapcsolatban, hogy a diákok mekkora arányának az első számú gyümölcsforrása az iskolagyümölcs-program, bár ők a közétkeztetésből származó gyümölccsel e kérdés kapcsán nem számoltak. A pedagógusok válaszát nagyon erősen befolyásolja, hogy az osztályukban mekkora a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya – ez pedig jól jelzi, hogy az intézmények a programra jellemzően mint szociális programra tekintenek. 110
Mindenesetre a diákok válaszai alapján rendkívül fontosnak tűnik, hogy az iskolagyümölcs-program továbbra is alanyi jogon járjon minden gyermeknek, és minél nagyobb arányban terjedjen ki a jobb családi háttérrel bíró gyermekekre is, lévén, hogy esetükben a gyümölcshöz jutás lehetőségei összességében alacsonyabbak.
6.5.3 Gyümölcs és más termékek iskolai és otthoni fogyasztása 6.5.3.1
A diákok gyümölcsfogyasztási gyakorisága
Az előző fejezetben a diákok számára rendelkezésre álló gyümölcs mennyiségét és forrásait vizsgáltuk, viszont fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy a rendelkezésre álló (észlelt, átvett) gyümölcsadagok nem esnek egybe az elfogyasztott mennyiséggel, azaz a diákok nem minden megkapott gyümölcsöt esznek meg. Az elterjedt közgazdasági modellek alapján azt várnánk, hogy a kontrollcsoportba tartozó diákok nagyobb arányban eszik meg az iskolában kapott gyümölcsöt, hiszen esetükben ritkább jószág a gyümölcs, s így nagyobb a határhaszna.
Ennek
ellenére
azt
tapasztaljuk,
hogy
az
iskolagyümölcs-
programban részt vevő diákok jóval nagyobb arányban fogyasztják el mindig az iskolában kapott gyümölcsöt – miközben a kontrollcsoportba tartozó diákok 10 százaléka úgy nyilatkozik, hogy ő soha nem jut gyümölcshöz az iskolában (ők nem vesznek részt a közétkeztetésben). Amennyiben ez utóbbi csoportot nem számítjuk bele az alább bemutatásra kerülő arányokba, az eltérés akkor is szignifikáns marad, azaz a programban részt vevő diákok nagyobb arányban fogyasztják el az iskolában kapott gyümölcsöt. Ez azt is jelenti, hogy az osztásnál mutatkozó különbség (nem résztvevők: 1,7 iskolai osztás, résztvevők: 4,6 iskolai osztás átlagban) az eltérő fogyasztási szokások miatt tovább nő. 6.5.3.1.1. ábra: Az iskolában osztott gyümölcsök elfogyasztása a programban való részvétel szerint, N=2784
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
%
1,4 6,3 8,8
23,4
10,1 32,3 29,0
22,7 78,0
4,1 9,2
21,2 48,8
44,8
31,3
Gyümölcs
Gyümölcslé
Résztvevő
Gyümölcs
Gyümölcslé
Nem résztvevő 111
soha nem kapunk gyümölcsöt soha nem eszem meg csak ritkán eszem meg valamikor igen, valamikor nem a legtöbbször megeszem mindig megeszem
Ennek a jelenségnek a további elemzése átvezet minket a minőség kérdésére, amit a következő fejezetben fogunk tárgyalni. Ugyanakkor érdemes még szót ejteni a programban kiosztott más termékekről: mint már említettük, a zöldségosztás egyáltalán nem volt jellemző az iskolákban, a pedagógusok válaszai alapján egyetlen iskolában került sor sárgarépaosztásra. Így az iskolában
elfogyasztott
nyers
zöldségek
vagy
a
szülői
házból
vagy
a
közétkeztetésből származhatnak – ez utóbbit a nyers és főtt zöldségek, valamint a közétkeztetésre történő befizetések problematikája miatt nem jártuk annyira részletesen körül, mint tettük ezt a gyümölcsfogyasztásnál. Viszont a szülői kérdőívekben ez irányban is tájékozódtunk: a szülőknek átlagosan 16 százaléka küld be gyermekével zöldséget az iskolába (jellemzően uborkát, sárgarépát, paprikát), és itt is érvényesül a gyümölcsök esetében megfigyelhető trend, miszerint a programban nem részt vevő gyermekek nagyobb arányban kapnak otthonról zöldséget (21% vs. 14%). A
pedagógusok
válaszai
alapján
az
iskolagyümölcs-programban
a
gyümölcsléosztás (heti egy adag) meglehetősen elterjedt. Mindössze három olyan, a kutatásban és a programban is részt vevő iskola került az adatbázisunkba, ahol a vizsgálat előtti egy hétben nem került sor a program keretében megvalósuló gyümölcsléosztásra – viszont mivel a programban részt vevő diákoknak csak 1,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy sosem kap gyümölcslevet az
iskolában,
így
vélhetően
ezekben
az
iskolákban
is
volt
már
példa
gyümölcsléosztásra. Az adatainkból élesen kidomborodik az iskolagyümölcsprogramban osztott gyümölcslé népszerűsége, mely a programban részt nem vevő iskolákhoz képest igazán szembetűnő. A szülők gyümölcslé beküldési szokásaiban ugyanakkor jóval kisebb – de éppen még szignifikáns – a különbség aszerint, hogy a gyermekük részese-e a programnak vagy sem (39% vs. 35%). A gyermekek fogyasztási szokásait külön is megkérdeztük több termék esetében, mely
során
az
iránt
érdeklődtünk,
hogy
bizonyos
termékeket
milyen
gyakorisággal fogyasztanak. Az alábbiakban először a programhoz kapcsolódó termékek fogyasztását mutatjuk be:
112
6.5.3.1.2. ábra: Almafogyasztás otthon és az iskolában a diákok válaszai alapján, N=3149
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
% 18,8
17,1
9,5
9,5
31,4
11,8 12,3
46,3
45,2
28,8
55,5
Soha Ritkábban Hetente egyszer Hetente többször
29,1
25,0
22,1
4,3
Nem résztvevő
Résztvevő
Nem résztvevő
Otthoni
Minden nap
16,9
Résztvevő
Iskolai
Mint már a rendelkezésre álló gyümölcsadagok esetében láttuk, a legfontosabb termék az alma, mind az iskolai, mind az otthoni fogyasztás szempontjából. Adataink alapján kijelenthető, hogy a programban részt vevő és nem részt vevő gyerekek otthoni almafogyasztásában nincs lényegi különbség – ez egyben azt is mutatja, hogy nem mutatkoznak meg a programnak az iskola határain túlmutató hatásai.
Ugyanakkor
az
iskolán
belüli
fogyasztás
esetében
az
eltérések
markánsak, a program hatására a hetente többször az iskolában almát fogyasztók aránya 33 százalékról 72 százalékra mozdul el. Az adatokból az is látszik, hogy a programban részt vevő diákok negyede az, aki nem él minden almaosztással, és hetente maximum csak egy almát fogyaszt az iskolában, miközben többre is lenne lehetősége – ezt a magatartást egyértelműen az alma kedveltsége határozza meg. 6.5.3.1.3. ábra: Egyéb gyümölcs fogyasztása otthon és az iskolában a diákok válaszai alapján, N=3099
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
% 20,8
21,3
13,8
11,4
42,0
40,8
13,5
10,9
42,8
40,5
Soha Ritkábban Hetente egyszer
14,2
20,4
Hetente többször 26,9
20,4
23,8
19,4 3,9
Nem résztvevő
Résztvevő
Nem résztvevő
Otthoni
7,5
Iskolai
113
Résztvevő
Minden nap
Más gyümölcsök esetében az otthoni fogyasztásban szintén nem beszélhetünk lényegi különbségekről, de a program hatása az iskolán belüli fogyasztásban itt is megjelenik, bár az elmozdulás jelentősen kisebb, mint azt az alma esetében láttuk.
Viszont
meglepő
módon
nem
a
heti
egyszeri,
illetve
a
ritkább
kategóriában történik az elmozdulás, ami az iskolagyümölcs-program osztási gyakorlatából várható lenne, hanem az ennél gyakoribb kategóriákban. Ebből arra következtethetünk, hogy az elmozdulást nem pusztán az iskolagyümölcsprogram által kiosztott termékek okozzák, hanem ezeknek tovább gyűrűző hatása is van. Természetesen az almán kívüli gyümölcsök fogyasztásában is meghatározó szerepe van azok kedveltségének. A kutatás során olyan termékek iránt is érdeklődtünk, melyeket a klasszikus közgazdaságtudomány helyettesítő termékeknek nevez, a gyümölcsök esetében ilyen terméknek tekintjük az édességeket. Azt várnánk, hogy az iskolagyümölcsprogramban részt vevő gyerekek édességfogyasztási gyakorisága csökkenni fog. Adataink alapján ez nem következik be, miként az otthoni édességfogyasztás esetében az iskolai édességfogyasztás összehasonlításakor sem mérhetünk szignifikáns különbségeket a programban részt vevő és nem részt vevő gyerekek szokásaiban – legalábbis, ami a fogyasztás gyakoriságát érinti (a mennyiséget illetően nincs információnk). 6.5.3.1.4. ábra: Édesség fogyasztása otthon és az iskolában a diákok válaszai alapján, N=3106
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
% 21,8
23,1
19,8
18,4
17,3
20,2
Soha Ritkábban
47,7
49,9
15,1
17,7
Hetente egyszer
31,5
34,0 22,6
25,1
11,3 5,7
10,9 4,3
Nem résztvevő
Résztvevő
Nem résztvevő
Résztvevő
Otthoni
Iskolai
114
Hetente többször Minden nap
6.5.3.2
A gyümölcsfogyasztás gyakorisága évszakonként
A kutatás során a 3–6. osztályosok esetében azt is felmértük, hogy a gyerekek melyik évszakban szeretnének több gyümölcshöz jutni. Ezzel kapcsolatosan fontos megjegyeznünk, hogy a több gyümölcs utáni vágy – adataink alapján – évszaktól független, azaz aki tavasszal több gyümölcsöt szeretne kapni, az nagy valószínűséggel ősszel is, s ennek megfelelően ezt elsődlegesen a gyümölcsök általános kedveltsége határozza meg. 6.5.3.2.1. ábra: A gyümölcsevés iránti vágy évszakonként a diákok körében, N=3106
Tavasz
4,3 4,8
8,7
Nyár
5,7 3,9
8,1
Ősz
4,5 4,5
Tél
5,0 3,4 0
19,9
62,3
17,4
65,0
12,6
25,4
10,9 10
53,1
22,5 20
30
58,1 40
50
60
70
Nem enne többet
80
90
% 100
Többet enne
Az adatokból jól látszik, hogy a diákok döntő többsége évszakoktól függetlenül teljesen egyetért azzal a kijelentéssel, hogy jó lenne, ha több gyümölcsöt ehetne, ami jól mutatja a gyümölcsök népszerűségét, illetve hogy többségében tudják, hogy ez fontos dolog. Adatainkból kitűnik, hogy az ősz a gyümölcsökkel legjobban ellátott időszak, míg érdekes módon a nyár tűnik a legkevésbé ellátottnak. Ezt indokolhatjuk azzal, hogy ebben az időszakban nem jutnak sem a közétkeztetésből,
sem
az
iskolagyümölcs-programból
gyümölcshöz,
bár
a
programban részt vevő és nem részt vevő gyerekek válaszait összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy csak a tavasz esetében tapasztalható szignifikáns különbség – természetesen a programban nem részt vevő gyerekek vágynak magasabb arányban több gyümölcs után. A szülői kérdőívbe azt a kérdést építettük be, hogy a hazai gyümölcsök elérhetőségének fő időszakában (nyáron és ősszel) több gyümölcsöt esznek-e otthon, mint az év többi időszakában. A szülői válaszokból az derült ki, hogy ez a családok felére jellemző (38 százalék jelezte, hogy inkább igaz ez rájuk, míg 10 százalék,
hogy
egyértelműen
ez
a
helyzet).
Ugyanakkor
ez
semmilyen
összefüggést nem mutat a gyerekek évszakonkénti többlet gyümölcsigényével.
115
A pedagógusoknak is feltettünk a szezonális jellegű kérdést, ebben az iránt érdeklődtünk tőlük, hogy az év melyik időszakában a legfontosabb, hogy a tanulókhoz a program keretében gyümölcsöt juttassanak el. 6.5.3.2.2. ábra: A gyümölcsosztás időszakának fontossága a tanév különböző intervallumaiban, N=169
szeptember-október
0,8
október-november
2,5
november-december
9,2
december-január
22,7
január-február
57,1
február-március
7,6
március-április
0,0
április-május
0,0
május-június
0,0 0
Az
osztályfőnökök
véleménye
% 20
40
alapján
60
egyértelmű,
80
hogy
a
100
legfontosabb
időszaknak a telet tartják, gyakorlatilag 80 százalékban ezt jelölték meg. Ez alapján – akárcsak a szülők visszajelzései alapján – mindenképpen érdemes kialakítani úgy a kiosztás időszakait, hogy ezt az évszakot a lehető legjobban lefedje a program. 6.5.3.3
A diákok egyéb termékfogyasztási gyakorisága
6.5.3.3.1. ábra: Nyers zöldség fogyasztása otthon és az iskolában a diákok válaszai alapján, N=3087
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
% 8,2
6,9
19,6
22,0
14,0
12,5
24,4
34,1
Ritkábban 27,5
29,3 35,0
12,9
36,1 10,5
23,2
22,5
Nem résztvevő
Résztvevő
Hetente többször Minden nap
6,6
7,5
Nem résztvevő
Résztvevő
Iskolai
116
Hetente egyszer
27,6
19,4
Otthoni
Soha
Mint korábban láthattunk, a kutatásba bevont iskolák jelentős részében az iskolagyümölcs-program
nem
járul
hozzá
jelentős
mértékben
a
nyers
zöldségfogyasztás iskolán belül történő növeléséhez. Ennek ellenére a nyerszöldségfogyasztás esetében is meglehetősen hasonló kép tárul elénk, mint az almán kívüli gyümölcsök esetében, azzal a különbséggel, hogy a nyers zöldséget egyáltalán nem fogyasztók aránya jelentősen magasabb. Ugyanakkor a nyers zöldségek esetében is megállja a helyét az, hogy főként a gyakori fogyasztók esetében tapasztalunk elmozdulást azok esetében, akik részt vesznek a programban. 6.5.3.3.2. ábra: Gyümölcslé fogyasztása otthon és az iskolában a diákok válaszai alapján, N=3123
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
% 3,3
9,1
7,1
22,5
20,6 13,1
14,0
31,7
31,6
25,5
28,6
35,3
27,1
36,1
37,6
Soha Ritkábban Hetente egyszer Hetente többször
Nem résztvevő
Résztvevő
17,0
21,4
8,6 2,9
6,7
Nem résztvevő
Résztvevő
Otthoni
Minden nap
Iskolai
6.5.3.3.3. ábra: Gyümölcslé kedveltsége a programban való részvétel alapján, N=3123
Résztvevő
11,1
Nem résztvevő
10,2
0
5,3
4,5
15,2
15,4
20
16,1
52,3
18,5
51,5
40
60
Szénsavasat kedveli
Az
iskolagyümölcs-programban
80
% 100
Rostosat kedveli
kiosztott
második
leggyakoribb
termék
a
gyümölcslé, ennek megfelelően a program ez esetben is jelentős elmozdulást okoz, sőt statisztikai értelemben vett hatásában (korr: 0,338) vetekszik az almaosztás hatásával (korr: 0,315), mi több az otthoni gyümölcslé-fogyasztás esetében is szignifikáns eltérést mérhetünk aszerint, hogy a gyerek részt vesz-e
117
a programban. Ugyanakkor nagyon érdekes, hogy míg az otthoni rostos gyümölcslé-fogyasztást az határozza meg, hogy a gyerek mennyire szereti ezeket a készítményeket a szénsavas üdítőkhöz képest, addig az iskolai fogyasztást – függetlenül a programban való részvételtől – ez nem befolyásolja (úgy tűnik, a program a kedveltség hatását felülírja). Viszont az is szembetűnő, hogy azok, akik mindennap isznak otthon rostos üdítőt a leginkább vágynak arra, hogy még többet ihassanak (1–5 skálán 4,6), míg azok esetében, akik soha nem isznak ilyet, ez az érték jóval alacsonyabb (3,9). Ez alapján megállapíthatjuk, hogy a programnak nincs hatása a gyümölcslevek kedveltségére, nem úgy, mint az évfolyamnak, melynek előrehaladtával, ha kismértékben is, de egyre inkább a szénsavas üdítők felé tolódik el a kérdezettek ízlése. A programnak arra sincs hatása, hogy a diákok szeretnének-e több rostos gyümölcslevet inni, mivel részvételtől függetlenül 4,4-es átlagértéket mértünk az ötfokú skálán. A magas érték oka, hogy a válaszadók 73 százaléka egyértelműen vágyik arra, hogy több ilyen terméket kapjon. 6.5.3.4 A szociodemográfiai tényezők hatása a különböző termékek fogyasztásának gyakoriságára A különböző termékek fogyasztásával kapcsolatban azt tapasztaljuk, hogy az évfolyamok előrehaladtával az iskolai osztások által kapott termékek egyre kisebb szerepet játszanak a gyerekek élelmezésében, miközben az otthoni fogyasztásban nincsenek különbségek, ez alól kivételt az otthon fogyasztott édesség jelent, melynek fogyasztási gyakorisága az életkorral előre haladva, ha nem is jelentős mértékbe, de szignifikánsan csökken. A nemek esetében a termékek fogyasztási gyakorisága csak néhány esetben tér el, a lányok mind almát, mind nyers zöldséget valamivel gyakrabban esznek otthon, mint a fiúk, akikre viszont az édességfogyasztás a jellemzőbb mind otthon, mind az iskolában. A
kérdezettek
iskolájának
településtípusa
és
a
család
zöldség–gyümölcs
termesztési szokása is hatással van a különböző termékek fogyasztására. Általánosságában zöldségtermesztéssel
elmondható, is
foglalkozó
hogy
a
családok
vidéken
élő,
gyümölcs–
gyermekei
jóval
gyakrabban
fogyasztanak zöldséget, gyümölcsöt otthon, de a településtípus az iskolai fogyasztásra is hatással van. Az édességfogyasztással kapcsolatban a városi gyerekek inkább otthon, a vidékiek inkább az iskolában majszolnak csokoládét és egyéb édességet. 118
A fogyasztás gyakoriságát elsődlegesen a szülő végzettsége határozza meg a státuszváltozók közül. A magasabb végzettségű szülők gyermekeire jellemző a gyakoribb otthoni zöldség- és gyümölcsfogyasztás, illetve, hogy ritkábban esznek az iskolában almát és zöldséget, valamint ritkábban isznak rostos gyümölcslevet az iskolában, otthon pedig kevesebbszer kapnak édességet.
6.5.4 A programmal való elégedettség A programmal kapcsolatos elégedettség mérése során három nagyobb témát különíthetünk
el.
Az
első a
kiosztott termékhez, a
második a program
lebonyolításához, a harmadik a program céljainak eléréséhez kapcsolódik. Az elégedettség-vizsgálat
során
a
tanárok
és
a
szülők
kérdőíveiben
azonos
kérdéseket alkalmaztunk, míg a gyerekek esetében igyekeztünk egyszerűbben megválaszolható kérdésstruktúrákban megismerni a véleményüket. 6.5.4.1. táblázat: A program megítélése a tanárok és a szülők szerint, N=123, N=1616 Résztvevők köre
Tanárok
Szülők
Kompetensek
Termékek kiosztásának módja
4,3
4,1
76,7%
Kiosztott termékek mennyisége
4,2
4,0
85,1%
Gyümölcsosztás gyakorisága
3,9
3,9
85,0%
Termékek íze
4,0
3,9
86,9%
Termékek mérete, nagysága
4,0
3,8
81,3%
Tájékoztatás
3,9
3,2
81,9%
Termékek változatossága
2,7
3,1
83,4%
A programban részt vevő szülők és tanárok ítéletei a legtöbb kérdés esetében hasonlóak, lényeges különbségre csak a tájékoztatás, illetve a termékek változatossága kapcsán bukkanunk. Ennek ellenére mindkét csoport listájának a végén szerepel ez a két tényező. A legkedvezőtlenebb megítélést a termékek változatosságával kapcsolatban mértük, a tanári válaszok alapján általános elégedetlenséget tapasztaltunk e témakörben a programmal kapcsolatban, legalábbis a 3-as középértéknél alacsonyabb átlag ezt jelzi, ráadásul a szülői megítélés átlaga sem kerül át hangsúlyosan a pozitív térfélre. Bár a vizsgált időszakban jelentős bővítés történt a programban adható termékek körében, ennek ellenére a jelen kutatás tanulsága szerint az alma túlsúlya nem változott, legalábbis a programban markáns tényezőként megjelenő gyümölcslé nem kelti ezt az érzetet.
119
A
szülői
és
a
tanári
vélemények
között
a
legnagyobb
különbséget
a
tájékoztatásban mértük, ami jól mutatja a programmal kapcsolatos információs aszimmetriát.
A
kommunikációs
szülők
programmal
csatornák
kapcsolatos
kiépületlenségét,
a
ismereteinek
hiányát,
kapcsolattartás
a
alacsony
intenzitását azért tartjuk alapvetően problematikusnak, mert a gyümölcsfogyasztás bővülésének érdekében a leghatékonyabb eszköz az attitűdváltozás, az, hogy a gyümölcsfogyasztás értékként beépüljön a mindennapokba, s mivel az élelmiszervásárlási, -fogyasztási döntéseket a felnőttek hozzák meg, ezért a program csak akkor lehet hatékony, ha őket is képes megszólítani. Ezzel kapcsolatban fontos eredmény, hogy a szülőknek a programról alkotott véleményét
alapvetően
meghatározza,
hogy
milyen
gyakran
hallanak
a
programról a gyermeküktől, illetve kisebb részben a szülőtársaktól, tanároktól. Viszont gyakorlatilag
mindegy,
hogy mit hallanak,
ugyanis a
szülők és
gyermekeik válaszai jellemzően nem korrelálnak a program megítélésével kapcsolatban,
kivételnek
a
gyümölcsök
íze
és
a
kiosztott
termékek
változatossága mutatkozik. A többi tényező esetében nem találunk jelentős különbségeket: mind a tanári, mind a szülői átlagok négyes átlagértékek körül mozognak. Ez egy alapvető megelégedettséget mutat a kiosztott gyümölcsök minőségével kapcsolatban (méret,
íz),
valamint
a
program
lebonyolításával
kapcsolatban
(kiosztott
mennyiség, osztás gyakorisága, kiosztás módja). 6.5.4.1 ábra: Az iskolában kapott gyümölcs és gyümölcslé mennyiségének megítélése, N=2867
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
% 9,7 42,9
34,4
24,8
36,9
60,2
24,8
nem megfelelő változó
65,5
24,1 15,7
Nem résztvevő
megfelelő
32,3
28,7
Résztvevő
Nem résztvevő
Gyümölcslé mennyisége
Résztvevő
Gyümölcs mennyisége
120
Míg a tanároknál és a szülőknél a konkrét programra kérdeztünk rá, addig a diákok esetében általánosságban az iskolában kapott termékekre (függetlenül azok szármázásától), így lehetőség nyílt arra, hogy a programban részt vevő diákok a kontrollcsoportba tartozókkal összevethetők legyenek. A két csoport között jelentős véleménykülönbséget látunk abban, hogy elégedettek-e az iskolában
kapott
gyümölcs
mennyiségével.
A
programban
részt
vevő
válaszadóknak mindössze egytizede érzi úgy, hogy kevés gyümölcsöt kap. Amennyiben a diákoknak az iskolában kapott gyümölcsmennyiségre vonatkozó válaszait a szülők esetében is alkalmazott 1–5 skálára konvertáljuk, akkor 4,1-es értéket kapunk, azaz a diákok és szüleik átlagos véleménye hasonló – ez azért is érdekes, mert e kérdéskörben a szülők és gyermekeik véleményei között nincs összefüggés. Jól látszik, hogy a gyümölcslevek mennyiségével kapcsolatban jóval kisebb az elégedettség, sőt az ötös skálára történő konvertálást követően is 2,8as
elégedettséget
mérünk
a
részt
vevő
csoport
esetében,
ami
inkább
elégedetlenséget jelent, míg a programban nem résztvevők esetében egyértelmű többletben vannak az elégedetlenek. 6.5.4.2 ábra: Az iskolában kapott gyümölcs minőségének megítélése, N=2867
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
% 39,2
34,1
36,0
35,5
24,7
30,4
Nem résztvevő
Résztvevő
27,3
7,8
3,3 35,7
64,2
Gyümölcsök változatossága
16,9 42,1
változó
60,8 12,0 Nem résztvevő
nem megfelelő
28,0 Résztvevő
Gyümölcsök szépsége
41,0
61,0 megfelelő
Nem résztvevő
Résztvevő
Gyümölcsök íze
Az iskolában kapott gyümölcsök minőségével kapcsolatban szintén szignifikáns értékelési különbség mutatkozik a programban részt vevő és nem részt vevő diákok között. Ez különösen a gyümölcsök ízében és „szépségében” mutatkozik meg, míg a legkisebb eltérés a kiosztásra kerülő gyümölcsök változatosságában van. Akárcsak a szülők, a gyerekek is meglehetősen elégedetlenek a kiosztott gyümölcsök változatosságával, de a gyümölcsök szépségén, azaz kinézetén, kívánatosságán is lenne mit fejleszteni, viszont az íz dimenzió esetében általánosnak tekinthető az elégedettség. Ez utóbbit támasztja alá az is, hogy a pedagógusok megfigyelése szerint a gyerekek 90 százaléka elfogyasztja a kapott terméket egy-egy osztás után. 121
A diák kérdőívben az otthoni és az iskolai gyümölcsök finomságáról ötfokú skálán is érdeklődtünk. Az eredmények messzemenőkig a fentieket támasztják alá, azzal a kitétellel, hogy bár az iskolagyümölcs-program keretében osztott termékek minősége egyértelműen jobb, mint a közétkeztetésből származó, a szülői házban kapotthoz képest jelentősnek tűnik a lemaradás. 6.5.4.3 ábra: Az iskolai és az otthoni gyümölcs ízletessége, N=2801
100 80 60 40 20 0
%
Nagyon jó
27,7
45,4 84,3
79,8
11,4
13,2
Nem résztvevő
Résztvevő
24,9 24,4
23,4
20,7 5,5 4,0 Résztvevő
12,6 11,3 Nem résztvevő
Iskolai gyümölcs
Nagyon rossz
Otthoni gyümölcs
Összegzésként megállapíthatjuk, hogy az iskolagyümölcs-program hatékonyan hozzájárul az iskolában elérhető minőségi gyümölcshöz jutás megteremtéséhez. Azokban az iskolákban, ahol a program nem fut, az elégedetlenek aránya minden dimenzió mentén drasztikusan magasabb (kivételnek leginkább a változatosság tekinthető). A programban kiosztott gyümölcsök változatosságával kapcsolatban a pedagógusokat is megkérdeztük. A kérdőívben lehetőségük volt jelezni, hogy véleményük szerint a programban osztott termékek közül, melyek esetében lenne szükség gyakoribb osztásra. Mindegyik termékre általánosan igaz, hogy a pedagógusok gyakoribb osztást tartanának szükségesnek. 6.5.4.4. ábra: A termékosztás gyakoriságával kapcsolatos igények a pedagógusok szerint, N=117
más gyümölcs 5,3 4,4 körte 4,6 20,4 gyümölcslé 3,4 32,5 szilva 8,8 22,0 paradicsom, paprika 20,7 16,3 sárgarépa 32,2 alma 18,6 0
20 ritkábban
90,4 75,0 64,1 69,2 63,0 16,1
51,7 73,7
40 60 jelenlegi sűrűséggel
122
7,6 80 gyakrabban
% 100
A kérdőívekben, mind a szülőknek, mind a pedagógusoknak lehetőséget biztosítottunk
arra,
hogy
szöveges
formában
is
kifejtsék
véleményüket,
fejlesztési javaslatukat a programmal kapcsolatban. Ezt többen arra használták fel, hogy szövegesen is jelezzék a programmal való elégedettségüket. A szülők esetében három változtatni való köszönt vissza rendszeresen, az egyik, hogy több, a másik, hogy többféle terméket kapjanak a gyerekek, a harmadik pedig a szülők felé történő tájékoztatás, információáramlás fejlesztése. A pedagógusok részéről a leggyakoribb igény az iránt mutatkozott, hogy változatosabbak legyenek a termékek, de a körükben a különböző – főképp az iskolán kívüli – kísérő intézkedések lebonyolíthatóságának növelése is gyakori javaslat volt. 6.5.4.2. táblázat: A programhoz kapcsolódás okai fontosságuk szerint N=26 Részvétel oka
Fontosság
A gyerekek rendszeres gyümölcsfogyasztásnak elősegítése
4,9
Egészségesebb táplálkozási szokások kialakítása
4,9
A hátrányos helyzetű gyerekek élelmezésének elősegítése
4,6
Az iskola komplex egészségnevelési programjának elősegítése
4,3
Segítség a túlsúlyosság, elhízás elleni küzdelemben
4,3
Családoknak nyújtott segítség az iskolai elemózsia összeállításában
4,0
A gyermekek érdeklődési körének bővítése a kísérő intézkedésekkel
3,7
A gyermekek étel- és italautomata, valamint büfé használatának visszaszorítása
3,5
Az iskola és a szülők közötti kapcsolat erősítése a program segítségével
3,3
Az iskolavezetők segítségével azt is megvizsgáltuk, hogy milyen okok miatt vesznek részt az intézmények az iskolagyümölcs-programban. Legfontosabb motivációként az jelenik meg, hogy a gyerekek – különösen a hátrányos helyzetűek – olyan többletélelmiszerhez jussanak, amely egészséges. Emellett megjelenik, hogy egészségesebb táplálkozási szokásokat alakítsanak ki, melynek hatékonyságát növelheti, ha az iskolában ténylegesen komplex egészségnevelési program működik (nem volt olyan intézmény, amely azt jelölte volna, hogy ne működne nálunk ilyen program). Az egészséges táplálkozási szokások kialakítása kapcsán fontos a helyettesítő termékek visszaszorítása, melyhez kapcsolódóan a büfé és ital-, ételautomata használat
visszaszorítását
vizsgáltuk.
Az
intézmények
különbözőképpen
viszonyulnak ehhez, annak függvényében, hogy működik-e falaikon belül büfé – amennyiben nem, ez a szempont nem játszik szerepet, ennek ellenére 3-as 123
átlagot jelöltek ezek az intézmények. A visszaszorítási szándék ott játssza a legnagyobb szerepet, ahol a büfé termékkínálata alacsony (4,6), míg a nagy választékkal működő büfékkel rendelkező iskolákban ez a szándék jóval alacsonyabb (3,6). Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a gyermekek érdeklődési körének, ismereteinek bővítése nem szerepel a kiemelkedően fontos szempontok között, miközben a program hosszú távú hatása szempontjából rendkívül fontos, hogy a gyerekek gyümölcsökkel
kapcsolatos
(fogyasztói)
attitűdjei
széles
ismereti
bázisra
alapozva szilárduljanak meg. Ebből a szempontból érdemes megemlíteni azt is, hogy a mintánkba mindössze négy olyan iskola került, mely az iskolagyümölcsprogram hatására megváltoztatta addig alkalmazott tanmenetét. A másik kiemelendő tényező, hogy a program szülő–iskola viszonyra gyakorolt hatása nem szerepel azok között a tényezők között, mely az iskolát a programban való részvételre motiválta. Ennek negatív hatásai főként a szülők programmal kapcsolatos tájékoztatásában jelennek meg, ami gátolja a program szülői gyümölcsfogyasztásra gyakorolt hatásának érvényesülését. A programmal való elégedettséghez kapcsolódóan mind a szülők, mind a tanárok körében kíváncsiak voltunk arra, hogy miként ítélik meg a program rövid és hosszú távú hatásait. Adatainkból az rajzolódik ki, hogy nem csak a program megvalósításában részt vevő osztályfőnökök, hanem az érintett szülők is legnagyobb részben érvényesülni látják a program legfontosabb célkitűzéseit. 6.5.4.5. ábra: A termékosztás gyakoriságával kapcsolatos igények a pedagógusok szerint, N=2640, N=161
A program jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek…
Tanárok
Szülők
...egészségesebben táplálkozzanak
4,6 4,6
...gyakrabban fogyasszanak gyümölcsöt, zöldséget
4,6 4,6
...több gyümölcsöt, zöldséget fogyasszanak
4,5 4,5 4,4 4,6
...felnőttként sok gyümölcsöt, zöldséget…
4,4 4,3
...megszeressék a gyümölcsöket, zöldségeket
4,1 4,2
...jobban ismerjék a gyümölcsöket, zöldségeket 1
124
2
3
4
5
A
program
egészséges
táplálkozásra,
gyümölcs-
és
zöldségfogyasztásra
gyakorolt hatásával a válaszadóink rendkívül nagy aránya (75–77%) teljes mértékben elégedett. Ettől jelentős eltérést csak a gyümölcsök megszeretése, valamint a gyümölcsök jobb megismerése kapcsán mértünk (63–65%) – ezekben az esetekben a kedvezőtlenebb adatok mögött a többes számú kérdésfeltevést gyanítjuk, azaz a némileg negatívabb véleményre helyezkedők a kiosztott termékek
változatosságának
hiányát
is
figyelembe
vehették
a
kérdés
megválaszolásakor. Ezt támasztja alá, hogy azok, akik nem voltak elégedettek a kiosztott termékek sokszínűségével, erre a kérdésre is negatívabban válaszoltak. A programmal való elégedettség megítélése kapcsán jó indikátornak tűnik, hogy a válaszadó szülők mekkora aránya lenne hajlandó fizetni a gyümölcsért, a napi erre áldozandó összeget kérdeztük, lévén, hogy a különböző iskolákban eltérő az intenzitás, illetve a gyümölcslé osztása sem tesz lehetővé más kérdésfeltevést. A kérdésre a megkérdezettek 44 százaléka adott számszerű választ, de kellő biztonsággal csak 37 százalékuk válaszait tudtuk értelmezni, pl.: a napi 3500 Ft elég abszurdnak tűnik, de a fizetési hajlandóságot jól mutatja, míg a napi 300 Ft esetében is felmerül, hogy heti összegről van szó. Ezért a 200 Ft-nál nagyobb összeget megadókat kizárva napi 100 Ft-os átlagérték adódott az összeggel válaszolók körében. E kérdés kapcsán a fizetési hajlandóságot (bármilyen összeget áldozna-e erre a célra) vizsgáltuk meg a szociodemográfiai és egyéb háttér változókkal. Fontos, hogy sem a státuszváltozók, sem a gyermekek életkora, sem a gyümölcsfogyasztás mennyisége és gyakorisága nem állt azzal kapcsolatban, befolyásoló
hogy
a
tényezőnek
szülő az
hajlandó-e
bizonyult,
a
hogy
gyümölcsért a
szülő
fizetni.
miként
Egyetlen
viszonyul
a
programhoz, gyakorlatilag tudatosult-e benne a program létezése – ez pedig egyedül a programmal kapcsolatos információáramláson múlik. 6.5.4.6. ábra: A programból kapott napi gyümölcsért való fizetési hajlandóság aránya a programhoz való viszony alapján, N=2345
100
%
80 60 40 57
20 0
67
62
59
jellemzően számol vele (11%)
mindig számol vele (5%)
12
nincs információja (35%)
tud róla, de nem tud róla, de csak számol vele néha számol vele (29%) (19%)
125
6.5.5 A kísérő intézkedések kedveltsége Az iskolagyümölcs-program gyümölcsosztáson kívüli legfontosabb programelemei a kísérő intézkedések, melyek célja, hogy ismeretek, élmények segítségével népszerűsítse a gyümölcsfogyasztást, és attitűdváltozást érjen el. A kutatás során a pedagógusoktól megkérdeztük, hogy az osztályuk milyen kísérő intézkedésekben vett részt – azért választottuk ezt a módszert, mert egy kisdiák számára
egy
gyümölcsökről
szóló
tanóra
nem
feltétlenül
kötődik
az
iskolagyümölcs-programhoz. A tanári válaszok alapján megállapítható, hogy a részt vevő iskolákban a leggyakrabban alkalmazott kísérő intézkedések a különböző témák tanóra keretében történő feldolgozása. 6.5.5.1. ábra: A lebonyolított kísérő intézkedések gyakorisága az osztályfőnöki válaszok alapján, N=133
Tanóra: Táplálkozás
72%
Tanóra: Gyümölcs
64%
Tanóra: Fogápolás
59%
Kóstoltatás
48%
Vetélkedő
20%
Kertészetben tett látogatás
9% 0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
A diákok esetében nem pusztán azt tartjuk vizsgálandónak, hogy milyen az egyes
programok
fogadtatása,
hanem
azt
is,
hogy
ez
miként
változik
évfolyamonként. A más országokban, vagy hazánkban régebben kialakított kísérő intézkedéseket, melyek jelenleg nem elérhetők, a diákok esetében csak 5–6. osztályban kérdeztünk, és az alábbi táblázatban világosabb kékkel jelöltük. Adataink alapján jól látszik, hogy az egyes kísérő intézkedések kedveltségében jelentősek a különbségek. A legnépszerűbb – évfolyamtól függetlenül – a kóstoltatás, melyen tíz megkérdezettből kilenc szívesen vesz részt, ráadásul, mint látni fogjuk, a tanárok esetében is ez számít a legnépszerűbb kísérő intézkedésnek, s ennek a programnak a szülői támogatottsága is rendkívül magas.
126
6.5.5.2. ábra: Kísérő intézkedések népszerűsége a diákok körében, N=3633, N=1369
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
75%
49%
50%
48%
51%
55%
59%
57%
63%
ÁTLAG
89%
86%
81%
90%
95%
75% 70%
67%
73%
79%
61%
79%
80%
82%
83%
89% 74%
48% 67%
2. évf
69%
85%
91%
6. évf
Szintén a gyümölcsök, de főként a zöldségek felhasználását segítenék elő a főzőprogramok,
melyek
során
a
diákoknak
lehetősége
nyílna
konyhai
alapanyagokként ismeretségbe kerülni az egyes termékekkel, egy ilyen – például osztálykirándulásokkal vagy osztályok közötti főzőversennyel összekötött – program is túlmutathat az iskola falain, s jelentős közösségépítő szerepe is lenne, ami elősegíti a norma kialakítást. A főzőprogram szülői támogatottsága meglehetősen fenntartásokkal
magas, kezelnek
ugyanakkor egy
ilyen
a
tanárok
körében
programjavaslatot.
A
már tanárok
többen inkább
preferálnának egy termelőhöz szervezett kirándulást, mely a szöveges javaslatok alapján optimálisan szüretelési lehetőséget is biztosít, az ilyen programok a szülők és a gyerekek körében is népszerűek. Fontos megjegyeznünk az eddig megemlített kísérő intézkedések kapcsán, hogy mindegyik esetében a diákok részesülnek termékből, s évfolyamtól független népszerűségük ennek (is) köszönhető. Ezek közé csak a táplálkozásról szóló tanóra tud bekerülni – a tanóra rendszerű tudásátadást klasszikus (kevésbé élményalapú) eszköznek tekinthetjük. Fontos látnunk, hogy ezek a tanárok körében
nagy
népszerűségnek
örvendenek,
viszont
a
gyerekek
oldaláról
korántsem mindegy egy ilyen óra tartalma, főként nem évfolyambontásban, például, míg egy fogápolásról szóló óra iránt a másodikosok háromnegyede érdeklődne, addig az 5–6. osztályosoknak a fele sem.
127
Hasonló eltérést mutatnak azok a programok is, amelyek esetében a diákoknak valamilyen produktumot kell létrehozni – ez a felsőbbévesek esetében már nem vonzó tevékenység a többség számára. A gyümölcsökkel, zöldségekkel kapcsolatos – akár osztályok között zajló – vetélkedő gondolata átlagos népszerűségűnek tűnik, s ez nagyjából évfolyamtól független. Egyik csoport esetében sem tartozik a legnépszerűbb lehetőségek közé, de alacsony az elutasítottsága. Végezetül érdemes megemlíteni az iskolai kertészkedést, mely a szülők esetében az egyik legnépszerűbb kísérő intézkedés lenne, ugyanakkor a tanárok és a szülők átlagos véleményében itt mértük a legnagyobb különbséget, mely jól jelzi egy ilyen programelem megvalósításának nehézségeit, miközben a gyerekek körében sem rendelkezik ez az elképzelés kiugró támogatottsággal. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni azt az általános szülői attitűdöt, mely a kísérőintézkedéseket jellemzi: „bármi pluszt kap a gyerek, azt támogatom”. 6.5.5.3. ábra: Kísérő intézkedések hasznosságának megítélése a részt vevő gyermekkel rendelkező szülők, illetve a tanárok körében, N=1583, N=161
4,5 4,8 4,4 4,9 4,4 4,9 4,9 4,3 4,8 4,3 4,7 4,1 4,8 3,9 4,6 4,0 4,9 3,6 4,5 3,9 4,3 3,4
Gyümölcs, zöldség kóstolás az iskolában Egészséges táplálkozásról szóló óra Fogápolásról szóló óra Gyümölcsösben, kertészetben tett látogatás Gyümölcs, zöldség szüretelés Gyümölccsel, zöldséggel kapcsolatos vetélkedő Közös fözőprogramok Piaclátogatás Iskolakertben gyümölcsök/zöldségek termesztése Rajz-, fotópályázat és kiállítás Számítógépes vagy telefonos játék Szülők
Tanárok
1
2
3
4
5
A tanári válaszokkal kapcsolatban megvizsgáltuk, hogy megítélését mennyiben befolyásolja, hogy osztályuk milyen kísérő intézkedésekben vett részt eddig. Ennek során azt tapasztaltuk, hogy ott, ahol megvalósult valamely téma tanóra keretében történő feldolgozása, ezt az intézkedést a tanárok szignifikánsan hasznosabbnak értékelték; ez a vetélkedőre is igaz. Ez egyrészt azt is jelenti, hogy főként ott valósítottak meg ilyen intézkedéseket, ahol a tanárok is motiváltabbak, míg a másik olvasatban azok a tanárok, akik megtapasztaltak egy ilyen intézkedést a későbbiekre nézve lelkesebbek.
128
Az ábrán nem tüntettük fel, de a tanároktól megkérdeztük azt is, hogy miként viszonyulnának egy pedagógus továbbképzéshez zöldség–gyümölcs témában – egy ilyen kísérő intézkedés ötletét a többség elvetné (2,97), és csak 29 százalék lelkesedne érte többé vagy kevésbé (4-es, 5-ös érték). Szintén csak a tanároktól kérdeztük meg, hogy az iskolagyümölcs-program logójával ellátott matricák, esetleg egyéb termékek osztását hasznosnak találnák-e – e kérdés kapcsán szűk támogatói légkört tapasztaltunk (3,25). A kutatás előkészítése során az is felmerült, hogy a program a gyerekeket az online téren keresztül is megszólítsa – ehhez a korosztály sajátosságait figyelembe vevő számítógépre / okostelefonra készített játékot tartjuk a leghatékonyabb eszköznek. Az ezzel kapcsolatos kérdést a 3–6. évfolyamosoknak tettük fel, és válaszadóink 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szívesen kipróbálna egy ilyen játékot, ezzel az aránnyal a második legkedveltebb kísérőintézkedés lehetne egy ilyen játékprogram. Ennek kapcsán is megfigyelhető, hogy az alacsonyabb évfolyamon lelkesebbek: a harmadikosok 92 százaléka próbálná ki a játékot, míg a hatodikosoknak csak 74 százaléka. A nemek között is szignifikáns eltérést tapasztaltunk, de meglepő módon a lányok bizonyulnak nyitottabbnak egy ilyen játék iránt (88% vs 83%). Ugyanakkor minden kísérőintézkedést figyelembe véve ennek a legkisebb a támogatottsága mind a tanárok, mind a szülők körében, jóllehet mindkét esetben a pozitív tartományba esik.
6.5.6 A program lebonyolításának megítélése pedagógus szemmel Az iskolagyümölcs-program lebonyolításával kapcsolatos kérdéseinket az iskolák programért felelős vezetőjének / vezető helyettesének tettük fel. Az intézményi kérdőívet 18-an igazgatóként, 22-en pedig igazgatóhelyettesként / tagintézmény vezetőként töltötték ki. Az elemzéshez kapcsolódó adattisztítás során ügyeltünk arra, hogy minden iskola egyszer szerepeljen (elkerülve egy-egy intézmény felülreprezentálását), így azokban az iskolákban, ahol több vezető is válaszolt, annak a vezetőnek a válaszait vettük figyelembe, akik több kérdésre adtak érvényes
választ.
Ennek
megfelelően
a
tisztítási
folyamat
után
34
intézményvezető válaszait elemezzük és mutatjuk be, közülük 26-an az iskolagyümölcs-programban részt vevő, 8-an pedig a programban nem részt vevő iskolát képviselnek.
129
A vezetők jellemzően a program technikai lebonyolításáért felelősek, kapcsolatot tartanak a beszállítókkal és megszervezik a kiosztást, valamint jelentős a szerepük a kiegészítő programok kiválasztásában is, bár ebbe jellemzően más kollégákat is bevonnak. A tényleges kiosztásukban a szerepük nem elterjedt, ezt adataink
alapján
többnyire
az
osztályfőnökök
végzik.
Érdekes,
hogy
a
szerződéskötéssel, beszállítókkal való teendők ellátását csak a harmaduk jelölte. Az
adatot
szolgáltató
iskolák
közül
19-en
(79,2%)
egyéves
szerződéssel
rendelkeznek, míg 3-an (12,5%) kétéves szerződéssel, két intézmény (8,3%) pedig 3 éves szerződésről számolt be. Ezek az adatok azt mutatják, hogy egyelőre a hosszabb időtartalmú szerződések még nem terjedtek el széles körben. 6.5.6.1 ábra: Elégedettséggel a beszállítókkal, N=26
Megbízhatóság, határidők teljesítése
4,65
Kommunikáció, kapcsolattartás
4,50
Együttműködés a kiegészítő intézkedések megvalósításában
4,46
Általános elégedettség
4,38
A szállított termék minősége
4,23 1
2
3
4
5
A program lebonyolításának kulcsszereplője a beszállító, így értékelése alapvető fontosságú. Beszállítójukat több szempontból értékelték a programban részt vevő intézmények vezetői. Összességében kijelenthető, hogy a programban részt vevő iskolák elégedettek a beszállítókkal, minden vizsgálati szempont esetében az átlagos érték 4 feletti egy 1-től 5-ig terjedő skálán, ahol az 5-ös jelentette a maximális elégedettséget – az egyes szempontok átlagos értékei között nincsenek jelentős különbségek, de a sorrend mindenképpen bemutatásra érdemes. Leginkább a beszállító megbízhatóságával, a határidők teljesítésével elégedettek az intézményvezetők, ezt követi a kommunikáció, kapcsolattartás, majd
az együttműködés a
kísérő
intézkedések megvalósításában.
Az öt
szempont közül a legalacsonyabb átlagot a szállított termékek minősége érte el, igaz ez is 4,2 fölötti.
130
A program megvalósítása az intézmények részéről is komoly erőforrásokat igényel. A válaszadó intézményekben átlagosan 2,2 fő a programmal kapcsolatos adminisztratív teendőket intézi, míg további 5,5 fő a termékek kiosztásával kapcsolatos teendőkben vesz részt. A feladatok ellátásáért egyik intézményben sem adnak a pedagógusoknak jövedelem-kiegészítést. A lebonyolítás egyes tényezőinek nehézségét is értékelték a válaszadók. Ebben az esetben is ötfokú skálát alkalmaztunk, ahol az egyes érték jelezte, hogy rendkívül nagy problémát jelent, míg az ötös érték, hogy egyáltalán nem okoz gondot. A részt vevő iskolák esetében a tárolás tekinthető a legnagyobb nehézségnek, míg a többi tényező 4 körüli értéke azt jelzi, hogy megoldható problémát jelent az iskoláknak. Fontos megjegyeznünk, hogy a lebonyolítás nehézségeinek megítélését nem befolyásolja az iskolák tanulói létszáma. 6.5.6.2 ábra: A program lebonyolításának nehézsége, N=26, N=8
2,00
selejtezés
4,12 2,75
kiosztott áruk nyilvántartása teljes adminisztráció
2,38
tárolás
2,38 1
2
3,92 3,88 3,62
3
4
5
Iskolagyümölcs programban nem résztvevő intézmények Iskolagyümölcs-programban résztvevő intézmények
A programban nem részt vevő iskolák munkatársait is megkérdeztük, mit gondolnak,
milyen
nehézségeket
okoznának
a
program
megvalósításával
kapcsolatos tevékenységek. A programban nem részt vevő iskolák sokkal nehezebbnek látják a megvalósítás lépéseit, sőt alább a szöveges válaszokból látható, hogy valószínűleg több intézmény e nehézségek miatt nem vesz részt a programban. A program lebonyolításával kapcsolatban a legnagyobb félelmet a selejtezés okozza, de a többi tényező is jelentős visszatartó erővel bír. Ugyanakkor itt is elmondhatjuk, hogy a visszatartó erő nem függ az iskola tanulói létszámától. Adataink alapján a program Achillesz-sarka a lebonyolítás szempontjából a selejtezés és a tárolás. A részt vevő intézmények átlagosan a termékek 4,1 131
százalékát selejtezik, de az átlag értelmezéséhez hozzátartozik, hogy a válaszadó iskolák fele, 13 iskola egyáltalán nem selejtez a termékek közül – legalábbis papíron. A selejtezésre valószínűleg egyedi intézményi gyakorlatok működnek, ugyanis a selejtezés mennyisége több vizsgált háttérváltozóval sem mutat összefüggést. A tárolás kapcsán azt látjuk, hogy a részt vevő és érvényes választ adó iskolák átlagosan 464 adag gyümölcs tárolását tudják megoldani. Vizsgáltuk a hűtés kapacitásokat, melyek lényegesen alacsonyabbak, ennek kapcsán 26-ból 19 intézményvezető nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem tudják a hűtést megoldani, míg a kapacitásokkal rendelkezők átlagosan 86 adagot tudnának hűteni, ami bőven elmarad az érintett évfolyamok diákjainak létszámától. Ráadásul a válaszok alapján 21 iskolában fizikai akadálya van a hűtőkapacitás növelésének. Ha a tárolási és hűtési kapacitást az iskola tanulói létszámához viszonyítjuk, akkor láthatóvá válik, hogy a tanulói létszámhoz képest átlagosan 166,8 százaléknyi adag tárolását tudják az intézmények megoldani, hűtés esetén ez az arány jóval alacsonyabb, mindössze 21,3 százalék. Ebből az következik, hogy a programban csak a hűtőkapacitások rendszerszintű növelésével lehetne lehetővé
tenni olyan termékek osztását,
melyek hűtést
igényelnek (pl.:
zöldségsaláta vagy gyümölcssaláta). Ugyanakkor az is látszik, hogy a program 7–8. osztályos tanulókra való kiterjesztésének legfőbb akadálya az iskolák szűkös tárolási kapacitása, lévén, hogy heti egy kiszállítás mellett a tanulói létszámhoz viszonyított átlagosan 166 százalékos tárolási kapacitás nem teszi lehetővé mindenhol (adataink alapján csak 7 iskolában), hogy fejenként két adag tárolását megoldják minden diákjuk esetében. A program lebonyolításának megítéléséhez szorosan hozzátartozik a minőségi problémák kérdése. Az intézményvezetők több mint kétharmada (18 intézmény) számolt be arról, hogy nem volt minőségi probléma, és közel egyharmaduk (8 intézmény) esetében tapasztaltak ilyen jellegű problémát. A minőségbeli problémákat azonban az iskolák nem minden esetben jelezték, észrevételét mindössze 6 iskola jutatta el a beszállítónak és egy a tankerületnek, azaz két iskola semmilyen formában sem jelezte a minőségi problémát. Vizsgáltuk azt is, hogy a probléma jelzésének milyen hatása volt, örvendetes, hogy a mind a hat esetben a minőség javulásáról számoltak be az intézmények.
132
Fontos információval szolgál, az iskolagyümölcs-programban nem részt vevő iskolák munkatársainak (itt nem csak a vezetőket kérdeztük meg) válasza, arra a kérdésre, hogy iskolájuk miért nem vesz részt a programban. A kérdésre adott szöveges válaszok olvashatóak a 6.5.6.1. táblázatban. A szabad szöveges válaszokból 4 csoportot képeztünk: szerződéskötés és program-részvétellel kapcsolatos adminisztratív problémák, technikai és intézményi adminisztrációs nehézségek, kapacitás és erőforráshiány, illetve a programmal kapcsolatos információhiány.
Legtöbben
a
technikai
és
intézményi
adminisztrációs
nehézségekkel indokolták, hogy intézményük nem vesz részt az iskolagyümölcsprogramban, ezek közül leginkább a tárolási és adminisztrációs problémák a leggyakoribbak. Szintén jelentős probléma a kapacitás és erőforráshiány, nevezetesen az, hogy nem állnak rendelkezésre azok a kollégák, akik el tudnák végezni az ezzel kapcsolatos feladatokat. Ezeken felül a szerződéskötéssel kapcsolatos adminisztratív problémák is jelentős szerepet játszanak abban, hogy az intézmények távol maradnak a programtól. A problémák szélesebb feltáráshoz érdemes lenne a szerződéskötési időszakhoz kapcsolódóan egy olyan mikrokutatást végezni, mely a programból kikerülő intézményeket célozná. 6.5.6.1. táblázat: Az iskolagyümölcs-programban nem részt vevő iskolák, programból való kimaradásának okai
Szerződéskötés problémák
és
program-részvétellel
kapcsolatos
adminisztratív
„2014. január elsejétől nem kapják tanulóink az iskolagyümölcsöt, mivel intézményünk kimaradt a szerződéskötésből.” „A tavalyi évben részt vett az iskola. Az idei évben is jelentkezett, de mégsem lett a program részese..." „Előző évben részt vettünk. Ebben az évben is szerettük volna. Ezzel kapcsolatban jeleztük igényünket. Valószínűleg adminisztrációs okok miatt maradhattunk ki." Technikai és intézményi adminisztrációs nehézségek „A gyümölcsök hűtése, tárolása nehézséget okoz. Az adminisztrációs munka (pl. nyilvántartás) elvégzésére nincs ember." „A lebonyolítása megoldhatatlan." „Lebonyolítása megoldhatatlan akadály."
133
„A tárolást nem tudtuk volna megoldani, nem vállalta senki a tantestületből és az adminisztráció miatt." „Nem megoldható a gyümölcsök megfelelő tárolása és nem megoldható az esetlegesen felmerülő adminisztráció." „Intézményünkben csak nemrég épült ebédlő, ezért nem volt lehetőségünk a gyümölcs tárolására, tisztítására." „Iskolánkban eddig nem volt étkező, ezért sem megmosni, sem tárolni nem tudtunk volna ekkora mennyiségű gyümölcsöt. Tárolásra alkalmas hely sajnos jelenleg sem adott." „Tárolását nem tudjuk megoldani." „Tárolási gondok miatt." „Iskolánkban nem voltak adottak az infrastrukturális lehetőségek. " „Az első évben vettünk részt a programban. Rengeteg nehézséggel járt a rohadt alma tárolása, visszaszállíttatása. A slusszpoén az volt, amikor a NAV ellenőrzése minket is elért. Két évvel ezelőtti adatokat, tanítási napokat kértek. Túl sok volt a negatív ebben a programban." Kapacitás és erőforráshiány „Nincs megfelelő kapacitás és nincsenek meg a megfelelő feltételek (pl. egészségügyi kiskönyv) az ételosztáshoz." „Nincs rá emberünk, alap létszámmal dolgozunk" „Sem személyi, sem a tárgyi feltételek nem adottak ehhez a programhoz." „Tárolási lehetőség korlátozott. A gyümölcs megmosása körülményes, nehézkes. A dolgozói létszám kevés, munkájuk nagyon sok. Nincs hátrányos helyzetű gyerekünk." „Jelenleg nincsenek meg a programban való részvételhez szükséges személyi és tárgyi feltételek." „Technikai feltételek nem voltak adottak: tárolás, honlap, személyi feltételek, adminisztráció ..." Programmal kapcsolatos információhiány „Idáig nem tudtunk róla, nem kerestek meg bennünket ezzel a programmal" „Intézményünk ebben a programban nem vesz részt" „Még csak most kaptuk a megkeresést, legalábbis tudomásom szerint." „Mert az iskolatej programban veszünk részt" „Tavaly részt vettünk, idén nem kaptunk ajánlatot."
134
7. Az
iskolagyümölcs-program
adatbázisainak
bemutatása
7.1 Az iskolagyümölcs-program vizsgált időszakjai Az alábbiakban a 2011-2012, a 2012-13 és a 2013-14-es tanéveket lefedő adatbázisok alapján végzett elemzéseinket mutatjuk be. A forrásadat az MVH és iskolák közötti megállapodásokat tartalmazó adatbázis. A 2011-12-es tanévből 1777 iskolát, a 2012-13-as tanévből 1880 iskolát, a 2013-14-es tanévből pedig 2029 iskoláról rendelkezünk adatokkal, míg a szóban forgó három tanév alatt összesen 2232 iskola szerződésének adatai állnak a rendelkezésünkre. A következőkben azt mutatjuk be, hogy mely időszakokban és milyen arányban vettek részt az iskolák egyes tanévek különböző szállítási időszakaiban. Az egyes tanévekben jegyzett időszakok ismertetéséhez a következő táblázat szolgál segítségül. 7.1.1.1. táblázat: Az egyes tanévekben vizsgált időszakok
2011/2012 2011. 09-11. – I. 2012. 01-03. – II. 2012. 04-06. –III.
időszak
Először
a
2011-12-es
tanév
2012/2013 2013. 09-10. – 2013. 10-12. – 2014. 02-05. – 2014. 05-06. –
eredményei
I. II. III. IV.
kerülnek
2013/2014 2013. 09-10. – I. 2013. 10-12. – II. 2014. 02-05. – III. 2014. 05-06. – IV.
bemutatásra.
A
fenti
táblázatból leolvasható, hogy a tanévben 3 időszak került megkülönböztetésre. 7.1.1.1. ábra: A programban résztvevő iskolák száma a különböző tanévekben, N=2232
2250
iskola
Csak 2011 Csak 2012
2000 1750 1500
206
18 89
50
96 89 50
231
231
1542
1542
1542
2011/12 tanév (1777)
2012/13 tanév (1880)
2013/14 (2029)
1250
135
Csak 2013 Csak 201112 Csak 2012 nem Csak 2011 nem
A vizsgálati időszakban a programban résztvevő iskolák száma folyamatosan nőt, a kiinduló évhez képest 25 százalékkal több intézmény vesz részt a programban. Az iskolák nagy része (1552 intézmény, az összes majd 70 százaléka) mindhárom megfigyelt tanévben részese volt az iskolagyümölcs programnak. A 2232 iskolából mindösszesen csak 203 olyan intézmény van, mely az idei tanévet megelőzően részt vett a programban, de ennek ellenére most nem, ezek a lemorzsolódni látszó intézmények az összes 9 százalékát teszik ki. Arányuk nagyjából megegyezik azokkal, akik frissen csatlakoztak (206 iskola, 9%), mely némileg csökkenő arányt mutat a tavaly csatlakozókhoz képest (231 iskola, 10%). Továbbá 50 (2%) olyan iskolával is találkoztunk, melyek bár az idei és a két évvel ezelőtti tanévben is részt vesznek a programban, de tavalyi nem. 7.1.1.2. ábra: Az iskolák részvétele a szállítási időszakokban, N=2232
100% 4 időszak 75% 98%
50%
98%
3 időszak
99%
25% 0%
2 időszak 2% 2011/12 tanév (1777)
2% 2012/13 tanév (1880)
1% 2013/14 (2029)
Adataink alapján egyértelmű, hogy az iskolák túlnyomó többsége, tanévtől függően 98-99 százalék részt vesz az összes szállítási időszakban. Ez alapján felmerülhet az a kérdés is, hogy miért érdemes különböző szállítási időszakokat szétválasztani. 7.1.1.2. táblázat: Igénybe vett szállítási időszakok száma iskolákként, N=2232
Időszak
Gyakoriság
Százalék
Időszak
Gyakoriság
Százalék
2 3 4 5 6
0 97 223 1 1
0,00 4,35 9,99 0,04 0,04
7 8 9 10 11
141 231 27 15 1496
6,32 10,35 1,21 0,67 67,03
136
7.2
Az iskolagyümölcs termékek általános jellemzői
7.2.1 Az iskolagyümölcs termékek kiosztásának időpontja Az iskolagyümölcs termékek kiosztásának időpontja meghatározó a diákok napi rutinjában, így a kiosztás időpontjának vizsgálata fontos szerepet kapott elemzéseink során is. A kiosztás időpontjának megoszlását a következő oszlopdiagramon mutatjuk be. 7.2.1.1. ábra: Az iskolagyümölcs termékek kiosztásának időpontja, tanévenként (%)
% 100 90
78,5
80
65,6 62,9
70 60
2011-12 (n=1777)
50
2012-13 (n=1880)
40
28,4 25,0 17,9
30 20 10
5,44,72,3
0 Első tanóra előtt
Tanórák közti szünetben
Tízórai szünetben
A kiosztás időpontját tekintve
2013-14 (n=2029)
,2 ,2 ,0
3,33,4 ,9
,5 ,5 ,3
Tanórán
Napköziben
Egyéb
legnépszerűbbnek a
tanórák közti szünet
mutatkozik. 2011-12-es tanévben az esetek 65,6százalékában, a 2012-13-as tanévben 62,9százalékában és a 2013-14-es tanévben 78,5százalékában volt ez jellemző. A második legnépszerűbb időpont a tízórai szünet, 2011-12-es tanévben az esetek 25százalékában, a 2012-13-as tanévben 28,4százalékában és a 2013-14-es tanévben 17,9%. Ezen két kiosztási időpontot tartjuk mi is a legelfogadhatóbbnak, hiszen ezek passzolnak leginkább a diákok napi rutinjába. Ezeket követve, összességében a harmadik legnépszerűbbnek az első tanóra előtti kiosztás számít. 2011-12-ben az esetek 5,4százalékában, 2012-13-ban 4,7százalékában és 2013-14-ben 2,3százalékában volt ez jellemző. Ezután a napköziben való iskolagyümölcs osztás következik, rendre 3,3%, 3,4%, 0,9%. A tanórán csak néhány alkalommal osztottak gyümölcsöt és egyéb esetek is csak ritkán fordulnak elő. Összességében tehát elmondható az évek előrehaladtával 137
leginkább
a
tanórák
közti
szünetben
való
iskolagyümölcs-osztás
vált
népszerűbbé, miközben a tanórai, a napköziben történő és az egyéb kategóriák teljességgel eltűnni látszanak.
7.2.2 Az
iskolagyümölcs
termékek
tanulókra
jutó
heti
mennyiségének jellemzői Az iskolagyümölcs termékek tanulókra kijelölt heti mennyiségének vizsgálatával folytatjuk elemzésünket. A különböző termékeket változó heti mennyiségben osztják az iskolák, az előzetes megegyezésnek megfelelően. A programban részt vett iskolák által az egyes időszakokban kiosztott tanulóra jutó heti mennyiségét ábrázolja a következő ábra, a termékek változatosak, általában egy héten két különböző termék került kiosztásra. 7.2.2.1. ábra: A termékosztás heti gyakorisága szállítási időszakonként a 2011-12-es tanévben, N=1777
% 100 11,7
16,0
90 80 70
69,5
60
60,9
50
3
76,8
40
4
2
30 20
23,2
27,4
10 0
7,3
7,3
2011-12/I
2011-12/II
2011-12/III
Az iskolagyümölcs-programban részt vett iskolák a 2011-12-es tanév I. időszakában az esetek 7,3 százalékában osztottak kettő, 23,2 százalékában három és 69,5 százalékában négy terméket hetente az egyes tanulóknak. A tanév
II.
időszakában
az
esetek
7,3
százalékában
osztottak
kettő,
76,8százalékában három és 16százalékában négy terméket hetente az egyes tanulóknak. A tanév III. időszakában az esetek 27,4 százalékában osztottak kettő, 60,9 százalékában három és 11,7 százalékában négy terméket hetente az egyes tanulóknak.
138
7.1.2.2. ábra: A termékosztás heti gyakorisága szállítási időszakonként a 2012-13-es tanévben, N=1880
100
%
2,6
2,5
90 80 70
67,1
66,5
60
4
50
97,0
96,4
40
3 2
30 20
32,0
33,1
1,0 2012-13/I
,4 2012-13/II
10 0
,4 2012-13/III
1,1 2012-13/IV
Az iskolagyümölcs-programban részt vett iskolák a 2012-13-as tanév I. időszakában az esetek 1 százalékában osztottak kettő, 32 százalékában három és 67,1 százalékában négy terméket hetente az egyes tanulóknak. A tanév II. időszakában az esetek 0,4 százalékában osztottak kettő, 33,1 százalékában három és 66,5százalékában négy terméket hetente az egyes tanulóknak. A tanév III. időszakában az esetek 0,4százalékában osztottak kettő, 97 százalékában három, 2,6 százalékában négy terméket hetente az egyes tanulóknak. A tanév IV. időszakában az esetek 1,1 százalékában osztottak kettő, 96,4 százalékában három, 2,5 százalékában négy terméket hetente az egyes tanulóknak. 7.1.2.3. ábra A termékosztás heti gyakorisága szállítási időszakonként a 2013-14-es tanévben, N=2029
100
0,1
0,1
1,1
4,4
90 80
30,3 44,2
70 5
60 50
98,8 69,4
2
55,6
20 10 0
4 3
40 30
95,4
0,1 2012-13/I
0,1 2012-13/II
0,1 2012-13/III
139
0,2 2012-13/IV
Az iskolagyümölcs-programban részt vett iskolák a 2013-14-es tanév I. időszakában az esetek 0,1 százalékában osztottak kettő, 55,6 százalékában három, 44,2 százalékában négy és 0,2 százalékában öt terméket hetente az egyes tanulóknak. A tanév II. időszakában az esetek 0,2 százalékában osztottak kettő, 69,4 százalékában három, 30,3 százalékában négy és 0,1 százalékában öt terméket hetente az egyes tanulóknak. A tanév III. időszakában az esetek 0,1 százalékában osztottak kettő, 98,8 százalékában három, 1,1 százalékában négy és 0,1 százalékában öt terméket hetente az egyes tanulóknak. A tanév IV. időszakában az esetek 0,3 százalékában osztottak kettő, 95,4 százalékában három és 4,4 százalékában négy terméket hetente az egyes tanulóknak.
7.3
Az iskolagyümölcs termékek minőségének általános ismérvei
Az iskolagyümölcs termékeknek nemcsak mennyiségi, de minőségi ismérveit is vizsgáltuk, ezért a következőkben a biotermékek arányát és a termékek eredetét mutatjuk be.
7.3.1 A biotermékek aránya az iskolagyümölcs termékek között A minőségi ismérvek egyik fontos indikátora lehet a biotermékek aránya az iskolagyümölcs termékek között, mely nyomon követésére a 2013/14-es tanév adatbázisában nyílik először lehetőség Fontosnak tartottunk kitérni tehát arra is, hogy milyen arányban jelennek meg a biotermékek az iskolákban. 7.3.1.1. ábra: A biotermékeket kapó iskolák százalékaránya a 2013-14-es tanévben, N=2029
9,2
Nincs biotermék A termékek 10%-a bio
90,8
140
Az adatok eredményei alapján megállapítható, hogy a 2013-14-es tanévben az iskolák
9,2
százalékában megjelentek
a
biotermékek.
Fontos
kiegészítés
azonban, hogy ezekben az iskolákban is maximum a termékek 10 százaléka volt biotermék. Megfontolandó a biotermékek arányának növelés a jövőben.
7.3.2 Az iskolagyümölcs termékek eredete A minőség másik mérlegelendő szempontja lehet, hogy az adott terméket honnan szállítják az iskolákba, ezért az iskolagyümölcs termékek eredetét is vizsgáltuk kutatásunk során. Az iskolákba szállított termékeket magyar és európai uniós termékek teszik ki. Az elmúlt három tanévben azonban eltérő volt, hogy milyen arányban szerepelnek ezek. 7.3.2.1. ábra: Az iskolagyümölcs termékek eredete, tanévenként, N=2232
100
,1
7,7
90 80 70 60 50
92,3
100,0
99,9
Európai Unió Magyarország
40 30 20 10 0 2011-12 (n=1777) 2012-13 (n=1880) 2013-14 (n=2029)
Az oszlopdiagram eredményei jól mutatják, hogy bár 2011-12-es tanévben még 7,7 százalék volt az Európai Unióból érkező termékek aránya, addig 2012-13-as tanévben egyáltalán nem volt ilyen és a 2013-14-es tanévben is csupán 0,1 százalékra tehető az EU-ból származó iskolagyümölcs termékek százalékaránya. A hosszú szállítási idő során változhat a termékek minősége, azonban az eredmények arra engednek következtetni, hogy egyre frissebb termékek kerültek az iskolákba.
141
7.4
Az iskolagyümölcs-program kísérő intézkedéseinek általános
bemutatása 7.4.1 Az
iskolagyümölcs-program
kísérő
intézkedéseinek
terjedelme Az iskolagyümölcs-program során használt kísérő intézkedések terjedelmét elemezve
megállapítható,
hogy
alapvetően
a
helyi
terjedelmű
kísérő
intézkedések tekinthetők a legjellemzőbbnek mind a három tanévben. 7.3.1.1. ábra: Az iskolagyümölcs-program kísérő intézkedéseinek terjedelme, tanévenként
% 100 90 80 70
29,3
18,6
28,2
4,2 5,3
15,0
60 50
Régiós
40 30
Országos
65,4
Helyi
77,2 56,8
20 10 0 2011-12 (n=1777)
2012-13 (n=1880)
2013-14 (n=2029)
A helyi terjedelmű kísérő intézkedések százalékaránya a következőképpen alakult az tanévek során 2011-12-es tanévben 65,4 százalék, a 2012-13-as tanévben 77,2 százalék, a 2013-14-es tanévben pedig 56,8 százalék volt. A régiós terjedelmű kísérő intézkedések százalékaránya 2011-12-es tanévben 5,3 százalék volt, majd a 2012-13-as tanévre valamelyest csökkent, 4,2 százalékra, és végül a 2013-14-es tanévre 15százalékra emelkedett. Az országos terjedelmű kísérő intézkedések aránya 2011-12-es tanévben 29,3 százalék, majd 2012-13as tanévben ez az arány csökkent és 18,6 százalékra változott, ezt követően viszont a 2013-14-es tanévben ismét növekedett 28,2 százalékra.
142
7.3.2. Az iskolagyümölcs-program kísérő intézkedéseinek felelőse Az
iskolagyümölcs-program
kísérő
intézkedéseinek
felelését
vizsgálva
megállapítható, hogy jelentős változások voltak az elmúlt három tanévben. 7.3.2.1. ábra: Az iskolagyümölcs-program kísérő intézkedéseinek felelőse, tanévenként
100
%
90
24,8
80 54,7
70 60
74,2
Szállító
50
Közösen
40
75,2
Átvevő
30 43,3
20 10 0
24,6 1,2 2011-12 (n=1777)
2,0 2012-13 (n=1880)
2013-14 (n=2029)
A 2011-12-es és a 2012-13-es tanévben még előfordult (2011-12-ben 1,2%, 2012-13-ban 2%), hogy az átvevő volt a felelős, azonban ez 2013-14-es tanévre teljesen megszűnt. A szállító, mint önálló felelős szerepe is egyre inkább csökkent. Az ábráról leolvasható, hogy a 2011-12-es tanévben még az esetek 74,2 százalékában, majd a 2012-13-as tanévben 54,7 százalékában és a 201314-es tanévben már csak az esetek 24,8 százalékában volt egyedül a szállító a felelős. Látható, hogy 2011-12-ben 24,6 százalék, 2012-13-ban 43,3% és 201314-ben 75,2 százalék volt a közös felelősségvállalás százalékaránya, tehát a kísérőprogramok intézkedésiért egyre inkább közösen vállalták a felelősséget a felek.
7.4. Kiosztott termékek bemutatása Arra a fontos kérdésre is választ kell kapnunk az adatok elemzéséből, hogy milyen termékeket és milyen változatosságban osztanak az egyes iskolákban, különös tekintettel a gyümölcs és zöldség fajtákra. Az alábbi táblán látható az osztott gyümölcsök arányának megoszlása tanévenként, és megállapítható, hogy
143
mindenképpen az alma (egész) tekintető dominánsnak, Az alma mellett jelentős növekedést mutat a gyümölcslé aránya is, mely egyértelműen a második leggyakrabban osztott termék, az alma és a gyümölcslé együttes aránya meghaladja a 90 százalékot. A fennmaradó mennyiségnek pedig bő felét a körte teszi
ki,
mely
esetében
–
ennek
ellenére
–
jelentős
arányvesztést
regisztrálhatunk a vizsgált időszakban, és ez gyakorlatilag igaz az összes többi termékre is, de főként a sárgarépára. Az egyetlen termék, amelynek aránya a kiosztott némileg növelte a szilva. 7.4.1.1. tábla: Kiosztott gyümölcsök átlagos aránya típusonként (évenként)
2011-12
2012-13
2013-14
alma, egész
60,08%
68,64%
66,58%
gyümölcslé, (zöldség/gyümölcslé)
18,26%
20,61%
25,32%
körte
10,60%
9,04%
5,96%
szilva
0,57%
0,61%
1,14%
sárgarépa
6,95%
0,17%
0,78%
paradicsom
0,42%
0,25%
0,13%
paprika
0,69%
0,21%
0,05%
nektarin
0,00%
0,04%
0,03%
őszibarack
0,00%
0,00%
0,03%
földieper
0,00%
0,05%
0,02%
cseresznye
0,00%
0,01%
0,01%
alma, szeletelt
2,42%
0,00%
0,00%
Ezt a kérdést tovább vizsgálva fontos elemezni a gyümölcs, gyümölcslé esetleges kizárólagosságát az iskolákban, illetve zöldségek szerepét a programban. A 7.4.1.2. ábrán jól látható, hogy minden vizsgált tanévben messze domináns, szinte teljeskörű az a gyakorlat, hogy nemcsak gyümölcsöket osztanak. Más kép tárul
elénk,
ha
a
kérdést
bővítjük
és
a
gyümölcs
és
gyümölcslé
termékcsoportokat együtt kezeljük, ez követhető a 7.4.1.3. ábrán. Ebben az esetben már látszik, hogy a gyümölcs és gyümölcslé együttes arány a 2011/12144
es tanévben lévő több, mint egyharmados arányáról jelentősen emelkedett a két utóbbi tanévben 80% vagy e feletti arányokat ért el, egyre inkább kiszorítva a zöldségek osztását. Pontosan ez követhető nyomon a 7.4.1.4 ábrán, amelynek alapján megállapíthatjuk, hogy jelentősen visszaszorult mind a zöldségek osztásának gyakorisága, mind az ezen belüli változatosság. 7.4.1.2. ábra: Gyümölcsök kizárólagosságának aránya iskolánként és tanévenként, N=2232
97,1
100
99,3
99,7
90 80 70 60 Nem csak gyümölcsöt osztottak
% 50
Csak gyümölcsöt osztottak
40 30 20 10
2,9
,7
,3
2011-12
2012-13
2013-14
0
7.4.1.3. ábra: Gyümölcs/gyümölcslé kizárólagosságának aránya iskolánként és tanévenként, N=2232
% 100 90
81,5
80,0
80 70
64,6 Nem csak gyümölcsöt vagy gyümölcslevet osztottak
60 50 40
Csak gyümölcsöt vagy gyümölcslevet osztottak
35,4
30 18,5
20
20,0
10 0 2011-12
2012-13
2013-14
145
7.4.1.4. ábra: Zöldségek osztásának és változatosságának aránya iskolánként és tanévenként, N=2232
% 100
97,2 89,1
90 80 70 60
55,8 2011-12
50
41,8
2012-13
40
2013-14 30 20 9,9
10 ,6 0 Nem osztottak zöldséget
2,1 2,1 ,1
Egyféle zöldséget Kétféle zöldséget osztottak osztottak
146
,3 ,0 ,9 Háromféle zöldséget osztottak
8.
A kutatás eredményei alapján megfogalmazható
ajánlások Elöljáróban fontos megjegyeznünk, hogy a rendelkezésünkre álló adatbázisok és az adatfelvételek alapján megfogalmazásra kerülő javaslatok esetében azok költségelemzését nem végeztük el, valamint a kutatásba bevont pedagógusok, szülők ötleteit, meglátásait, vágyait nem ütköztettük a program jogszabályi kereteivel.
Ennek
oka,
megvalósíthatóságának
hogy
jelen
megítélése
a
javaslatgyűjtemény program
anyagi
egyes
elemeinek
lebonyolítására
és
szabályozási környezetére hatással bíró döntéshozók kompetenciája. Ugyanakkor a javaslattétel során jelezzük, hogy egy adott javaslat a megkérdezettektől származik vagy szakértői vélemény.
8.1 Az
Kutatás-módszertani ajánlások alábbiakban
a
program
értékelési
munkájához
kapcsolódó
kutatás-
módszertani javaslatainkat gyűjtöttük össze. Ezeknek a javaslatoknak a célja, hogy az iskolagyümölcs-program további értékelési munkáit elősegítsék.
8.1.1 Kontrollcsoport mint módszer értékelése, kiváltását lehetővé tevő eszközök A kontrollcsoportos kutatási eszközzel szemben a legfontosabb fenntartás, hogy nem lehet szavatolni, hogy megfelelő területi lefedettségű és településtípusokat reprezentáló mintát válasszunk. Ez felveti azt a problémát, hogy a kontrollcsoport iskolák más társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkeznek, ami miatt nehéz validálni, hogy egyes eltéréseket ez a különbség okoz, vagy pedig ténylegesen az iskolagyümölcs-program hatása. A minta összeállítását a program várható további kiépülése, az iskolák közötti még magasabb penetrációja egyértelműen még nehezebbé fogja tenni a következő években. Illetve a nem részt vevő iskolák között egyre nagyobb arányban lesznek olyanok, amelyek az elmúlt években már részt vettek a programban, de adott évben éppen nem. Ennek a csoportnak a folyamatos
monitoringja
nagyon
hasznos
lenne
a
program
folyamatos
fejlesztésének elősegítése érdekében, ugyanakkor a kontrollcsoport és a vizsgálati csoport
összehasonlíthatóságát,
pontosabban
a
program
hatékonyságának
megítélését – a nem adott időszakra vonatkozó kérdésekben – jelentősen rontja.
147
Mivel a program hatékonyságának értékelése kulcskérdés, ezért érdemes olyan kutatás-módszertani eredményeinek
keretet
kialakítani,
összehasonlításán
alapuló
amely
lehetővé
longitudinális
teszi
a
több
vizsgálatokat
év
mind
egyéni, mind intézményi szinten. Ennek végiggondolása érdekében javasoljuk módszertani workshop tartását a további lehetőségek megvitatására. Érdemes megfontolni olyan módszertan kidolgozását, mely együttesen használná ki a longitudinális és az utánkövetéses vizsgálatok előnyeit. Ennek első lépése lenne egy olyan referencia korcsoport mérése, akik életkoruknál fogva nem vehettek részt az iskolagyümölcs-programban – javasolt az utolsó olyan korosztály
lekérdezése,
akik
iskolagyümölcs-programban.
még
Ez
a
egyáltalán
korcsoport
a
nem
részesülhettek
2009/10-es
tanévben
az 5.
évfolyamos volt, azaz a 2014/15-ös tanévben 10-esek lesznek, és épp utolsó tanköteles évükben lépnek. Az ő megkérdezésükre a középiskolákban online módszerrel kerülhet sor. Ezt követően akár évente, akár több évente meg lehet kérdezni a 16 éves korosztályt, s így mérni az iskolagyümölcs-program hatását az egyre több évet a programban töltött korosztályok között.
8.1.2 Mintavétel, szükséges adatbázisok, ezek forrása (tagintézményi problematika, KLIK és egyéb fenntartók) Amennyiben továbbra is a kontrollcsoportos mérést preferálnánk a program hatásának kimutatása érdekében, akkor a jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a mintavételi keret és az alapsokaságok összeállításának. Ezért javasoljuk, hogy a kutatás előkészítésének minél korábbi fázisába vonjuk be a KLIK-et, valamint külön figyelmet fordítsunk a nem KLIK által fenntartott intézményekkel történő kapcsolatfelvételre – ezek esetében különös nehézséget jelent azon iskolák kutatásba történő bevonása, amelyek nem részesei a programnak. (Több iskola jelezte, hogy a kutatás lebonyolításának segítéséért valamilyen apró – a gyerekeknek odaadható kis figyelmességet jól vennének). Különösen a KLIK által fenntartott intézmények körében nagyon hasznos lenne a részt
vevő
intézményekről
tagintézményi
bontásban
megismerni
az
iskolagyümölcs-programhoz történő kapcsolódás intenzitását – ilyen listát az MVH szerződés alapú adatbázisai alapján nem lehet generálni. Viszont számos tagintézményenként
változik,
például
a
büfé
léte,
kínálata;
a
gyerekek
társadalmi háttere; a tárolással kapcsolatos nehézségek, ez utóbbi a program lebonyolításának Achillesz-sarkának tűnik, megoldhatatlansága tagintézményi szinten jelentkezik, mely visszatarthatja az iskolát a részvételtől.
148
8.1.3 Kérdezéstechnikával kapcsolatos javaslatok Az alábbiakban a mérési eszközök összeállításával kapcsolatos főbb megfontolni valókat vesszük sorba. 8.1.3.1
Szülői részvétel és a kérdőívek összekapcsolhatósága
A szülői lekérdezés sikere messze meghaladta előzetes várakozásainkat, mely egyrészt nehezítette a plusz kódolási munkák miatt a kutatás lebonyolítását, másrészt egy rendkívül értékes és hasznos adatbázist hozott létre, melyben a diákok
társadalmi
háttérváltozói,
valamint
családjaik
élelmiszerfogyasztási
szokásai is megismerhetőek. Olyan adalékok ezek a program értékeléséhez, amelyek miatt a jövőre nézve javasoljuk, hogy a diák és a szülő (valamint az intézmény) válaszainak összekapcsolhatóságának kritériuma kerüljön be a kutatási felhívásba. 8.1.3.2 Az
életkori
Életkori sajátosságok és a kérdőív hossza sajátosságok
figyelembevétele
a
terepi
tapasztalatok
alapján
mindenképpen indokolt volt. Csak elvétve kaptunk olyan visszajelzést, hogy a kérdőív a diákok számára túlságosan hosszú lett volna, és a szülői kérdőívek visszaérkezésének magas arányából arra következtethetünk, hogy a szülői kérdőívek
esetében
is
sikerült
egy
megfelelő
hosszúságú
mérőeszközt
megalkotnunk. A fentiek alapján kijelenthető, hogy az életkori csoportokhoz igazított kérdőívhosszúság, valamint a lekérdezés során az osztályfőnökök segítő munkájára való támaszkodás és az ehhez szükséges részletes instruálás az egyik kulcsa az adatfelvételi folyamat sikeres lebonyolításának. Javasoljuk, hogy erre a jövőben is nagy figyelem forduljon. A szülői adatbázissal való összekötés lehetővé tette azt is, hogy a diákok válaszainak megbízhatóságát teszteljük. Számos olyan kérdéssel találkoztunk, amelyek esetében a szülői és a diák válaszok korrelációi jóval magasabbak voltak a felsőbb évfolyamokban, mint a második évfolyamban – ugyanakkor ez nem volt akkora mérvű, hogy emiatt a második évfolyam kihagyását kellene javasolnunk. Továbbá is úgy látjuk viszont, hogy az értékeléséhez szükséges kérdések szerteágazósága miatt a kérdőív az első osztályban még tavaszi időpont esetén sem lebonyolítható.
149
8.1.3.3 A programban megfogalmazása A
diák
kérdőív
programban
kialakításánál
kiosztott
gyümölcslére,
kapott
vagy
mérlegelni
termékekre az
termékre
mint
kell,
az
vonatkozó
hogy
iskolában
iskolagyümölcs-programban
az
kérdések
iskolagyümölcs-
kapott kapott
gyümölcsre, gyümölcsre,
gyümölcslére hivatkozzunk-e. Előbbi előnye, hogy így ugyanaz a kérdőív használható a kontrollcsoportba tartozó gyerekek körében is, míg az utóbbi esetben a programban osztott termékekről a diákoktól közvetlenebb adatokat gyűjthetünk. (Jelen kutatásban az első verzió melletti döntést az is indokolta, hogy nem ismertük, a diákok számára mennyire tudatos az iskolagyümölcsprogram ismerete – jelen kutatás eredményei alapján ez nem okoz problémát.) Úgy véljük, hogy jelen módszer alapján rendkívül jól mérhetővé vált az iskolagyümölcs-program gyümölcsfogyasztásra gyakorolt hatása a kontrollcsoportos módszerrel – viszont a módszer nem veszélytelen, sikerességéhez garantálni
kell
a
száz
százalék
közeli
intézményi
válaszadási
arányt.
Mindenesetre a kontrollcsoportos technika megmaradása esetén javasoljuk, hogy a továbbiakban is a most kidolgozásra kerülő metodika kerüljön alkalmazásra. Amennyiben a következő kutatás is ebben a kérdésstruktúrában valósul meg, úgy érdemes az elmúlt öt iskolai nap gyümölcsosztására vonatkozó kérdést kísérleti jelleggel a 3-4. évfolyamra is kiterjeszteni.
8.1.4 A kutatás lebonyolítása, kapcsolattartás az iskolákkal Az
adatfelvétel
sikerességének
egyértelmű
záloga
az
iskolákkal
való
kapcsolatfelvétel módja és a kommunikáció folyamatos fenntartása a minél gördülékenyebb együttműködés kialakítása érdekében. Ebben kulcsszerepe van a KLIK általi felkérésnek a KLIK által fenntartott intézményekben, ennek átfutási idejével a kutatás lebonyolítása során mindenképpen érdemes számolni, ezért javasoljuk,
hogy
az
elsődlegese
adatfelvételt
is
tartalmazó
értékelés
megvalósítására legalább két maximum négy héttel több álljon rendelkezésre.
8.1.5 Az adatbázis felhasználásával kapcsolatos további javaslatok Az adatfelvételünk eredményeként létrejött adatbázis rendkívül értékes, hiszen több mint hatezer fővel igen nagy merítésű kutatás, melynek unikális jellegét a két életkori csoport összekötése adja, mely lehetővé teszi a generációk közötti
150
elemzést,
valamint
a
generációk
közötti
táplálkozási
szokások
egymásra
hatásának megismerését. Az adatbázis adatgazdaságának köszönhetően ebben a jelentésben az adatkör mélységi feldolgozásának csak egy része történt meg, miközben az adatbázis alkalmas további tudományos kutatások elvégzésére. Ennek érdekében az adatok és az adatbázis megismerésére érdemes lehet a kutatás által érintett témákban járatos szakemberek számára workshopot tartani.
8.2 Az
A program lebonyolítását érintő javaslatok alábbiakban
kapcsolatban
azokat
felmerülő
az
iskolagyümölcs-program
kérdéseket
járjuk
körül,
megvalósításával
amelyek
alapvetően
hozzásegíthetik a döntéshozókat a program továbbfejlesztési irányainak a kijelöléséhez.
8.2.1 A programban részt vevő iskolák bővítésének lehetősége Adatainkból jól látszik, hogy a programban nem részt vevő iskolák esetében a programmal szemben jelentős ellenállás tapasztalható, amit főként a tárolás és egyéb adminisztrációs nehézségek okoznak, és csak részben az iskolagyümölcsprogrammal kapcsolatos tájékozatlanság, bár mintha többen nem látnák át a szerződéskötés folyamatát. Ugyanakkor lévén, hogy számos olyan területi egység van az országban, ahol a program lefedettsége százszázalékos, így felmerül a központi szereplők törekvéseinek (KLIK) fontossága is. Összességében a program további bővülését várhatjuk, ezzel kapcsolatosan viszont fontosnak tűnik a fenntartókkal való információáramlás csatornáinak fejlesztése.
8.2.2 Tárolás Az egyik legnagyobb problémát a lebonyolítás kapcsán a tárolás jelenti, mind a programban részt vevő, mind a nem részt vevő iskolák számára. Ráadásul adatainkból úgy tűnik, hogy sok esetben a tárolás problémát okozhat a program esetleges felsőbb évfolyamokra történő kiterjesztése során is. Az iskolai tanulói létszámhoz viszonyítva az intézményvezetők 166 százalékos tárolási kapacitásról számoltak be, mely az 1-6. osztályos célcsoport tükrében szűk kétnapi készlet tárolását jelenti megfelelő módon. Az iskolák tárolási kapacitásának bővítését érdemes lenne egyszeri beruházásként elősegíteni, akár külön erre a célra kiírt
151
pályázat segítségével, melynek előkészítéséhez érdemes a programban részt vevő minden iskolára kiterjedő online felmérést, összeírást készíteni. E kérdéskör kapcsán felmerülhet a hűtőkapacitás kérdése, ebben a vonatkozásban az iskolák nagyon szűk kapacitásokról számoltak be, ha egyáltalán rendelkeznek ilyennel.
8.2.3 A minőségi problémákkal kapcsolatos visszajelzések A termékek minőségének biztosításában a legfontosabb szerepe az iskoláknak van, a minőségi problémák alsó becslését a selejtezésből becsülhetjük: a programban részt vevő iskolák fele (13 intézmény) nyilatkozott úgy, hogy selejteznek,
átlagosan
a
gyümölcs
4
százalékát.
Mindeközben
minőségi
kifogásokat csak 7 iskola jelzett, s ezek közül is csak egy fordult a tankerületi igazgatóhoz, a többiek csak a beszállítókkal egyeztettek – mely minden esetben eredményes
megoldásnak
bizonyult.
intézményvezetőkben tudatosítani,
Ugyanakkor
hogy a
érdemes
lenne
az
minőségi problémák jelzése a
program színvonalának fennmaradása érdekében nélkülözhetetlen, s az ilyen visszajelzéseket érdemes is megtenni, mert a beszállítók tudják kezelni. Amennyiben viszont ez nem történne meg, akkor az intézményvezetőknek tudniuk kell, hogy milyen további lehetőségeik vannak.
8.2.4 A program életkori kiterjesztésével kapcsolatos javaslatok A program további fejlesztései kapcsán a kutatás által elért célcsoportok részéről gyakorlatilag nem jelent meg az igény, hogy a program a hetedik-nyolcadik évfolyamra is kiterjedjen. Véleményünk szerint ennek az az oka, hogy ezzel a problémával
csak
azok
a
szülők
találkozhatnak,
akiknek
ilyen
életkorú
gyermekük van, míg a pedagógusok közül azok, akik napi szinten találkoznak a felsős osztályokkal. Éppen ezért e kérdés eldöntése esetében nem tudunk a célcsoporttól trendnek
származó
tartjuk,
hogy
megbízható az
adatokat
évfolyam
közölni.
előrehaladtával
Ugyanakkor
fontos
párhuzamosan
a
közétkeztetésben való részvétel folyamatosan csökken (5.8.1. ábra), ezért a gyerekek közül sokan egy fontos gyümölcsforrásukat elvesztik, ezt támasztja alá az is, hogy évfolyambontásban az összes elfogyasztott gyümölcs mennyiségében enyhe
csökkenést
tapasztalunk,
miközben
az
idősebb
összességében nagyobb mennyiségű tápanyagra van szükségük
152
gyerekeknek
8.2.5 Az osztási időszak Az iskolagyümölcs-program jelenleg egy tanévben több szállítási időszakból áll, melyek közül legalább háromban el kell juttatni a tanulókhoz a termékeket. A 2013/14-es tanévben a szállítási időszakok egy rövid és egy hosszabb őszi időszakra, valamint egy hosszú és egy rövidebb tavaszi időszakra bonthatóak, ennek következtében januárban és februárban sehol sem történt gyümölcsosztás a program keretében. A lekérdezés során különböző technikával, mind a gyerekektől, mind a szülőktől, mind a tanároktól megkérdeztük, hogy a gyümölcsfogyasztás milyen szezonális jellemzőkkel bír. A gyerekek körében általános, hogy minden évszakban szeretnének több gyümölcshöz jutni – különösen nyáron, de túlnyomó részük a legjobb ellátottságúnak tűnő őszi időszakban is (6.5.3.2.1. ábra). A szülők válaszaiból ugyanakkor az tűnik ki, hogy a családok szinte felére jellemző, hogy a téli-tavaszi időszakban, amikor az idényjellegű termékek nem elérhetőek, kevesebb gyümölcshöz jutnak. Ezt erősíti meg a pedagógusok véleménye is, akiknek 57 százaléka szerint a januárifebruári, míg 22 százalékuk szerint a decemberi-januári időszak a legfontosabb a gyümölcsosztás szempontjából (6.5.3.2.2. ábra). Ez alapján javasoljuk a jelenleg alkalmazott szállítási időszakok megváltoztatását úgy, hogy a januári-februári vitaminszegény időszakban a gyerekek minél nagyobb aránya hozzájuthasson a termékekhez a program keretében, illetve a gyümölcsosztás lehetőleg a november elejétől április végéig tartó időszakot fedje le.
8.2.6 Kiosztott mennyiség és összetétel Adataink alapján kijelenthető, hogy a célcsoportok esetében a mennyiségi problémát jelzők aránya nem magas, ugyanakkor javaslataik között a szülők nagy számban jelezték, hogy örvendenének annak, ha több gyümölcshöz jutna gyermekük, miközben a programban részt vevő gyerekek – akiket szállítási időszakban kérdeztünk meg – nagy része elégedett volt azzal a mennyiséggel, amit az iskolában összesen kap (6.5.4.1. ábra). Összességében
azt
mondhatjuk,
hogy
a
kiosztott
alma
mennyiségével
kapcsolatban egyértelmű az elégedettség, de más termékek esetében jóval gyakoribb osztást is el tudnának képzelni az érintettek (6.5.4.2. ábra, 6.5.4.4. ábra), és ez a gyümölcslé esetében külön is látszik a diákok válaszaiból (6.5.4.1. ábra). 153
A zöldségosztással kapcsolatban a legfontosabb, hogy a vizsgált időszakban a kutatásba bevont 27 iskola közül egyhetes intervallumban mindössze egyetlenegyben
valósult
meg
zöldségosztás
egy
alkalommal.
Ennek
kapcsán
mindenképpen fontos lenne az elmozdulás (6.5.4.4. ábra), aminek a gyerekek körében mért zöldségkedvelési arányok sem mondanak ellent (6.4.2.1. ábra). A
változatosságra
vonatkozó
problémákat
lehetne
kezelni
gyümölcs-
és
zöldségsaláták osztásával, de mivel ezeket a termékeket szükséges lenne hűteni, ezek tárolása az iskolákban jelentős gondot okozna. Ugyanakkor a kísérőintézkedések megcélozhatják, hogy a gyerekek maguk készítsék el a nyers termékekből a salátájukat a felsőbb évfolyamokban.
8.2.7 A kiosztás módja A kiosztás módjával kapcsolatban általános elégedettség volt tapasztalható (6.5.4.1. táblázat), ugyanakkor a diákok válaszai alapján úgy tűnik, hogy jelentős számú kiosztást nem érzékelnek (6.5.2.1. ábra). Ezért felmerül a kérdés, hogy miként lehetne hatékonyabbá tenni a kiosztást úgy, hogy az egyben a program hosszú távú célkitűzéseit szolgálja. A program egyik kritikájaként fogalmazható meg, hogy a részt vevő diákokat nem szoktatja rá arra, hogy a gyümölcsért nyúljanak, ezért olyan kiosztási módokat érdemes választani, melyek esetében a gyerekeknek valamit tenniük kell a gyümölcshöz, termékekhez való hozzájutásért – főként a felsőbb évfolyamokon, ahol fontossá válik, hogy a diákok tudatos vásárlóvá nevelése is megkezdődjön. Ez utóbbi kapcsán hasznos lenne, ha diákok nem ingyen, hanem támogatott – mondjuk jelképes 10 Ft-os – áron vásárolhatnának almát a büfében vagy közvetlenül az ebédlőben. Egy ilyen kísérő intézkedést pár iskolában pilot módon érdemes lenne tesztelni a felsőbb évfolyamos diákok körében. A kiosztással kapcsolatosan egy másik javaslat az SZTT ülésen kristályosodott ki, mely szerint a termékek kiosztását nem a pedagógusoknak, hanem maguknak a diákoknak kellene lebonyolítani forgó rendszerben.
154
8.3
Kísérő intézkedéseket érintő javaslatok:
8.3.1 Élményalapú kísérő intézkedések Az iskolagyümölcs-program szerves részét képezik a kísérő intézkedések, hiszen a gyümölcsökhöz és egyéb egészséges termékekhez való hozzáférés önmagában még nem váltja ki az egészségmagatartás megváltozását. Ennek kapcsán cél a zöldség-
és
gyümölcsfogyasztás
fontosságával
kapcsolatos
információk
eljuttatása a célcsoportnak (ideértve a szülőket is), valamint az attitűdváltozás segítségével
elérni a
mindennapi rutinok,
illetve
a
fogyasztási szokások
megváltozását; ennek pedig az egyik legjobb eszköze az élményalapú programok szervezése. Adataink alapján az ilyen jellegű programok iránt meglehetősen nagy a tanulói és a szülői érdeklődés is (6.5.5.2. ábra, 6.5.5.3. ábra), míg a pedagógusok egy részében némi ellenállás figyelhető meg ezzel kapcsolatban, jobban szeretik a tanórai keretek között megvalósuló programokat, melyek során nem kell kilépniük komfortzónájukból (6.5.5.3. ábra). Fontos megjegyeznünk, hogy az élményalapú programok azok, amelyek iránt évfolyamoktól függetlenül a legnagyobb
az
érdeklődés,
s
amelyek
esetében
lehetőség
kínálkozik
a
célcsoportok együttes elérésére, a különböző intézkedéstípusok kombinációjára: versennyel egybekötött főzőprogram, az ott készült fotókból pedig kiállítás szervezhető, vagy kóstolással egybekötött termelői kirándulás, ahol a gyerekek bővíthetik fajta ismeretüket, netán olyan piaclátogatás, amely után a beszerzett termékekből a diákok maguk állítják össze a zöldség- és gyümölcssalátákat.
8.3.2 A tanult tehetetlenség problematikája A fentieken túl a Szakértői Tanácsadó Testület hívta fel a figyelmet arra az alapvető problémára, hogy a gyerekek kapják a gyümölcsöt, azaz jellemzően valaki a kezükbe nyomja, így semmit nem kell tenniük érte, ebből adódóan pedig eszükbe sem jut otthon önmaguktól gyümölcsért nyúlni vagy a büfében gyümölcsöt választani. Ilyen szempontból azok a programok tűnnek nagyon hasznosnak, amelyek során a diákok személyes kontaktusba kerülnek az adott termékkel (pl. szüret), illetve szembesülnek a beszerzés problémájával (pl. piaclátogatás), vagy a termék feldolgozásának módjával (pl. közös főzés az osztálykiránduláson).
155
8.3.3 Tájékoztatás, a szülők bevonása Alapjaiban megállapíthatjuk, hogy a szülőkkel történő kapcsolattartás szintje meglehetősen alacsony (6.5.1.4. ábra). Adataink alapján ez nem játszik előkelő szerepet az iskolák programmal kapcsolatos céljaik között (6.5.4.1. táblázat), miközben
a
program
hatékonyságának
növelését
elsődlegesen
a
szülők
bevonásával lehetne elérni, hiszen a gyerekek jelentős részének a szülői ház az elsődleges gyümölcsforrása (83%), míg a többiek esetében pedig ennek elérése az alapvető cél (6.5.2.3. ábra). A szülői ház táplálkozási normaformáló szerepe rendkívül erős (6.1.1. táblázat), ezért a program lehet bármennyire sikeres a diákok körében, ha szülőket nem képes elérni, akkor az erőfeszítés hiábavaló. E téren ugyanakkor a program jelentős deficittel rendelkezik (6.5.1.4. ábra), miközben
a
program
megítélése
és
támogatottsága
szempontjából
ez
kiemelkedően fontos kérdés (6.5.4.5. ábra). A szülőkkel való kapcsolattartás esetében véleményünk szerint kiemelkedően fontos szerepet játszhatnának az olyan kísérő intézkedések, amelyek nem csak a diákokat, hanem a szülőket is céloznák, azaz élményalapú tevékenységgel segítenék elő a szülők attitűdváltozását, és adnának át nekik olyan ismereteket a programról és az egészséges táplálkozásról, amely elősegítené a családok szokásainak megváltozását.
8.3.4 Online kísérő intézkedés Mind az életkori sajátosságok, mind az élethelyzetből adódóan javasoljuk, hogy a programhoz kapcsolódóan okostelefon alkalmazásként vagy a program honlapján keresztül elérhetővé váljanak digitális játékok. Adataink alapján a korcsoport esetében az elektronikus technikai eszközök megfelelő elterjedtsége (5.6.1. táblázat) és a játékprogramok iránti széles körű (85%-os) érdeklődés is lehetővé teszi ezt.
156
1. számú melléklet: Az értékelés háttere 1.1
Az iskola-gyümölcs program európai uniós háttere:
Az EU26 2008-ban döntött az iskolagyümölcs-program meghirdetése mellett azért, hogy ezzel egyrészről stabilizálja az agrárpiacot, másrészről elősegítse az egészséges táplálkozást és az egészséges életmódra nevelést az európai fiatalok körében, ezzel is támogatva az életminőség javulását. A program a 2009/2010es
tanévben
indult.
A
tagállamok
90
millió
eurós
támogatási
keretre
pályázhatnak, ehhez az adott tagországnak 25-50%-ig terjedő önrészt kell biztosítania.27 A támogatásra jogosult intézmények köre az EU-s szabályozások alapján a közoktatás teljes skáláját lefedi, a bölcsődétől a középiskoláig. Az EU-s alapelvek szerint a szervezési, logisztikai és környezetvédelmi szempontok miatt az élelmiszerek beszerzése és felhasználása során szem előtt kell tartani a szezonális és regionális szempontokat. Ugyanakkor minden tagországban az illetékes nemzeti egészségügyi hatóság dönt a támogatásra jogosult termékek listájáról. A szemléletformálás jegyében, a tagállamoknak kísérő intézkedéseket is be kell építeni a program kereteibe, ezzel segítve az egészséges életmódra és táplálkozásra nevelést a gyermekek körében.
1.2
Magyar helyzet
Magyarországon az Európai Unió által finanszírozott Iskola-gyümölcs Program a 2009/2010. tanévben indult az európai uniós iskolagyümölcs-program részeként. Az
iskolagyümölcs-programmal
kapcsolatos
nemzeti
stratégiát
számos
partnerintézménnyel együttműködésben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium dolgozta ki, a törvényi szabályozás betartatása és a program pénzügyi lebonyolítása a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal feladata lett. A program előkészítése a 2009/2010-es tanév őszi félévében indult el, és az egész országban, minden olyan köznevelési intézményre kiterjed, amely jelezte a részvételi szándékát. Az Európa Tanács 288/2009/EK rendelete alapján a 2010/2011.
tanévi
végrehajtást
a
„58/2010.
(V.
7.)
FVM
rendelet
az
iskolagyümölcs-program 2010/2011. tanévi végrehajtásáról”, majd a 2012/2013.
26
http://ec.europa.eu/agriculture/sfs/european-commission/index_en.htm#h4-1
157
tanévi programot az „50/2012. (V. 25.) VM rendelet az iskolagyümölcs-program végrehajtásáról (több évre szóló rendelet)” szabályozta. A program fejlesztése során az elmúlt években a rendeletet több ponton módosították. A módosítások során a főbb változtatások a következők voltak:
bővült a programban adható termékek köre, s ezzel együtt bővült a beszállítók köre is;
a termékek szállítása mára az év négy különböző szakszára tagolódik;
a támogatásban részesíthetők köre az alsó tagozatról az általános iskola első hat osztályára szélesedett;
a
minőségbiztosítás
érdekében
szigorodtak
az
adminisztrációs
kötelezettségek.
1.3
Eddigi kutatási eredmények
Magyarországon az iskolagyümölcs-programmal kapcsolatban eddig az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) és az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) végzett kutatásokat. Mindkét kutatás a 2010–2011-es tanév során megvalósultakra vonatkozott.
Eredmények:
Az iskolák részéről nagy volt az érdeklődés a program iránt (már a program első évében az alsó tagozatos diákok 77%-a részt vett a programban).
A részt vevő felek – iskolák, szülők, gyerekek, beszállítók – elégedettek voltak a program megvalósulásával.
Az ellátás gyakorisága kiemelkedő volt hazánkban.
Programmal kapcsolatos hiányosságok:
Az
iskola
táplálkozás-egészségügyi
környezete
(büfé,
menza)
nem
változott.
Az iskolagyümölcs-program céljait illetően sem a szülők, sem a gyerekek nem voltak tájékozottak, pedig a szülők bevonása és partnersége ennél a korosztálynál nélkülözhetetlen az átfogó változások megvalósításához.
A kísérő intézkedések átfogó tartalmi elemzése és hatékonyság-vizsgálata az eddigiekben forráshiányból eredően nem valósult meg. 158
Ez utóbbi pontot jelen – sok szempontból pilot jellegű – kutatásunk kívánja orvosolni.
Az
uniós
célkitűzések
közt
a
legalapvetőbb
fontosságú
a
szemléletformálás és a szülők bevonása. A kutatási eredmények alapján a legnagyobb hiányosságok éppen ezeken a területek mutatkoztak. Az általunk végzett kutatásban a program szemléletformáló hatásain belül a diákok
egészségtudatosságát,
étkezési
szokásainak
változását
vizsgáltuk.
Mindemellett alapvető fontosságú a tágabb szociális, környezeti tényezők, a szülői minták hatása, valamint az iskolák pedagógiai és táplálkozás-egészségügyi környezetének szemléletformáló szerepe. Ezekből a megfontolásokból kiindulva információt gyűjtöttünk a programban részt vevő intézményekről, és a lekérdezés során a részt vevő diákok mellett bevontuk a pedagógusokat, valamint a diákok szüleit is. Kutatásunk során a program hatásai mellett azokra a befolyásoló tényezőkre próbáltunk
fényt
deríteni,
amelyek
az
étkezési
szokásokat
alapvetően
meghatározzák, hogy a jövőben a programmal kapcsolatos intézkedések minél hatékonyabban és széleskörűbben tudják szolgálni az egészségtudatosságra nevelést és a szemléletformálást.
159
2. számú melléklet: Módszerek 2.1
Az értékelés kidolgozása
Az iskolagyümölcs-program értékelésének elveit a kutatási tervben dolgoztuk ki, ennek
során
rögzítettük
a
felhasználásra
kerülő
adatbázisokat,
kutatási
jelentéseket. Ezek egy részét a megrendelő bocsátotta rendelkezésünkre, másik fele saját gyűjtésből származik – a feldolgozott anyagokat az 5. számú mellékletben mutatjuk be részletesen, a feldolgozás eredményeit pedig a 3. fejezetben közöljük. Az értékelési munka központi eleme volt a célcsoportok online és önkitöltős kérdőívvel történő
lekérdezése.
Az adatok megbízhatósága szempontjából
kulcskérdés volt a megfelelő mintavétel. Bár a megfigyelési egységet az egyes személyek (diákok, tanárok, szülők) alkotják, mintavételi egységnek az iskolákat tekintettük, amelyek esetében a programban érintett évfolyamokból egy-egy osztály
lekérdezését
kellett
megvalósítani.
A
mintavételi
keretet
az
iskolagyümölcs-programban részt vevő (vizsgálati csoport), illetve nem részt vevő (kontrollcsoport) iskolák listája jelentette. A kutatás műszaki leírása tartalmazza, hogy a kutatásnak minden megyére kiterjedően meg kell valósulnia. Abból a feltételezésből kiindulva, hogy egy átlagos osztály létszáma eléri a 20 főt, az következett, hogy minden megyéből (ideértve Budapestet is) egy programban részt vevő iskola fog bekerülni a mintánkba, pontosabban a vizsgálati csoportba. A minta kialakításakor a reprezentativitás minél jobb biztosítására törekedtünk, ezért két területi dimenziót is meghatároztunk, hogy ezek mentén biztosítsuk minden kategóriában egy-egy iskola bevonását. Ez a két dimenzió a következő:
Településtípus:
A téma, azaz a
gyümölcsökhöz,
zöldségekhez való
hozzáférhetőség és a fogyasztási szokások szempontjából rendkívül fontosnak tűnt az egyes településtípusok közötti különbség – ezt a prekoncepciónkat a kutatási adatok alapvetően megerősítették. Jelen kutatásban a települések három típusát különítettük el, hogy mind a községek,
a
kisvárosok
gyümölcsfogyasztásáról
és képet
a
nagyvárosok alkothassunk;
soroltuk a fővárost és a megyeszékhelyeket.
160
diákjainak ez
utóbbi
zöldség-
és
kategóriába
Régió: A megadott elemszámok és a rendelkezésre álló erőforrások nem tették
lehetővé
a
megyei
és
a
településtípusi
dimenzió
együttes
alkalmazását a mintavételben, ezért döntöttünk úgy, hogy régiós szinten biztosítjuk, hogy kellő számú (azaz 1 db) nagyvárosi, kisvárosi és községi iskola kerüljön be a programban részt vevő iskolák mintájába. Ennek eredményeként
minden
régióban
eljutottunk
egy
megyeszékhelyen
működő iskolába, valamint a régió egy másik megyéjének kisvárosi iskolájába és a harmadik megye egy községi iskolájába. A
kutatás
tervezésekor
felmerült,
hogy
az
értékelési
kérdések
megválaszolhatósága érdekében az iskolák eltérő iskolagyümölcs-programban való
részvételének
intenzitását
érdemes
kontroll
alatt
tartani.
Mivel
az
iskolagyümölcs-programban lehetőség van arra, hogy egy intézményben a szállítóval kötött megállapodás alapján kettő, három vagy négy nap is kerüljön sor osztásra, továbbá az egy tanévet kitevő, eltérő időtartamú négy szállítási időszakból csak háromban kell biztosítani a termékek intézménybe való eljuttatását, így nagyon fontosnak tűnt annak biztosítása, hogy a mért adatok ne a fentiekből fakadó intenzitásbeli különbségeket mutassák. Alapvetően két út állt előttünk: az egyik a programban való részvétel intenzitásának mintavételi szemponttá való emelése. Ezt a mintanagyság alapvetően nem tette lehetővé, mivel a különböző intenzitással rendelkező iskolák reprezentativitása – a többi rétegezési szempont figyelembevétele mellett – nem lenne megoldható 20 intézmény esetében. A másik lehetőség, hogy a mintavétel megtörténte előtt biztosítjuk, hogy a mintavételi keretbe a programban azonos intenzitású iskolák kerüljenek. Ez lehetőséget teremtett arra is, hogy a vizsgálati csoportba a lehető legnagyobb intenzitású iskolák kerüljenek be, mely összecsengett azzal, hogy a kutatásnak az utóbbi három tanévben megvalósuló iskolagyümölcs-program értékelése a célja. Az intenzitással kapcsolatban a következőket kötöttük ki:
a vizsgálati csoportba kerülő iskolák mindhárom utóbbi tanévben részt vettek a programban;
legalább három szállítási időszakban kaptak mindhárom évben terméket, hetente legalább háromszor.
161
Az ezeknek a kritériumoknak megfelelő 1527 intézményt tartalmazó adatbázist (Eruditio_iskolagyümölcs_kivalasztashoz.xls) az MVH munkatársai február elején bocsátották rendelkezésünkre, melynek segítségével ki tudtuk alakítani a vizsgálati csoportot alkotó mintát. A tanulói kontrollcsoportban a műszaki leírás alacsonyabb mintaelemszámot (életkori csoportonként 200-200 fő) határozott meg. Emiatt nem volt lehetőség arra, hogy minden egyes megyéből bevonjunk intézményt, viszont a területi szempontokat itt is igyekeztünk érvényesíteni. Így célunk az volt, hogy a következő megoszlásban kerüljenek iskolák a tanulói kontrollcsoportba: 3 megyeszékhelyi iskola, 3 városi iskola, 3 községi iskola és 2 fővárosi iskola bevonását terveztük. A vidéki iskolák esetében a mintavételekor természetesen cél minél több régió megjelenítése. A szülői lekérdezések során előírás volt, hogy legalább 500 fő vegyesen a programban részt vevő és nem részt vevő intézményekből kerüljön ki. Az egyszerűség kedvéért és a válaszadási hajlandóság ismeretlensége miatt úgy határoztunk, hogy a szülői lekérdezésbe minden tanuló szüleit igyekszünk bevonni. Ez azért is volt indokolt, mert a törvényi szabályozás értelmében a kiskorúak
gondviselőjének
a
jóváhagyása
kell
ahhoz,
hogy
adataikat
kezelhessük, így a gyermekek nem csak a kérdőívet, hanem a kutatásról történő tájékoztatást, valamint a beleegyező nyilatkozatot is hazavitték szüleiknek, majd ezek kitöltése után a kérdőíveket visszajuttatták, ahol az intézmények a diákok által kitöltött kérdőívekkel együtt összegyűjtötték azokat. A tanítói/tanári mintavétel a fenti módon kiválasztásra kerülő iskolákra alapult, mivel az elvárásoknak megfelelően a kutatásban részt vevő tanulók tanítóit, tanárait kellett felmérni. Az alsó tagozatos diákok esetében az osztály tanítóit, felső tagozatosok esetében pedig az osztályfőnököket kértük fel a kutatásban való részvételre, rajtuk kívül pedig az iskolavezetésből igyekeztünk legalább egy főt bevonni, aki optimálisan az intézményi iskolagyümölcs-program felelőse volt. A kutatásba bevonásra kerülő osztályokat figyelembe véve ez egy 150 fős célcsoportot
jelentett,
mely
alapján
biztosítottnak
láttuk
az
e
csoportra
vonatkozó 40 fős elvárás megvalósulását. A
kérdőívek
sajátosságait, megfelelően
kialakításánál a
gyerekek
fontos
volt
figyelembe
életkorából az
adódó
elkészített 162
kellett
vennünk
eltérő
kérdőívek
az
évfolyamok
képességeket, gyakorlatban
ennek történő
kipróbálása, illetve a korcsoportokkal mindennapi munkakapcsolatban lévő pedagógusok véleménynek kikérése az összeállított kérdőívek lekérdezésével kapcsolatban. Ezért a terepen alkalmazott mérési eszközök véglegesítése során nagyon fontos az Óbudai Nagy László Általános Iskolában végzett próbakérdezés. A próbakérdezések tapasztalataira építve nyert megerősítést, hogy a program célcsoportját képző 1-6. évfolyam közül az adatfelvételt csak a 2-6. évfolyamra terjesztjük ki, mivel a kutatási témák szerteágazósága és az elsőévesek szövegértési és olvasási képessége nem teszi lehetővé, hogy az ő esetükben a kérdőívek kitöltése megvalósítható legyen.
2.2
Szervezési szakasz
2.2.1 A mintavétel kialakítása és lebonyolítása A mintavételi eljárás során a következőképpen jártunk el. Az adatbázisok segítségével leszűrtük azokat a programban részt vevő intézményeket, melyek egy adott régióban megfeleltek a kritériumoknak. Ezt követően kisorsoltuk, hogy az adott régión belül melyik megyében fogunk nagyvárosi, városi, illetve községi részt vevő iskolát felkérni a kutatásban való részvételre. A nagyvárosok és a városok esetében további sorsolásra is szükség volt. A kontrollcsoport kiválasztása jóval nehezebbnek bizonyult. Ennek során azt az elvet
követtük,
minimalizáljuk,
hogy ezért
a
a
társadalmi-gazdasági
mintába
kerülő
területi
iskolákhoz
közel
különbségeket fekvő
olyan
intézményeket választottunk, amelyek nem vesznek részt az iskolagyümölcsprogramban. Ennek megfelelően a már a mintába kerülő iskolák sorsolása tűnt kézenfekvőnek, ugyanakkor a módszer nem működött, mivel több megyére, budapesti kerületre is jellemző, hogy az iskolagyümölcs-program intézményi penetrációja
százszázalékosnak
leválogatást
alkalmazni.
programmal
való
tekinthető,
Ezután
az
így
kapcsolatát
így
kénytelenek
kiválasztott
ellenőriztük
az
voltunk
kézi
intézményeknek
a
Iskolagyümölcs
lekérdezés_megállapodások_20131207.xlsx adatfájlban található adatok alapján. Az adatfelvétel lebonyolítása után vált világossá, hogy a fenti eljárás alapján a kontrollcsoportba választott iskolák jelentős része (10-ből 7 intézmény) a gyakorlatban mégiscsak részt vesz valamilyen intenzitással az iskolagyümölcsprogramban. A problémát elsődlegesen – az akár településhatárokon átívelő
163
(Szekszárd
–
Szedres)
–
iskola-összevonások
okozták
(Csongrád,
Balmazújváros). De találkoztunk az adatbázis olyan pontatlanságával is, hogy egy városrészt önálló településnek tüntettek fel (Győr – Ménfőcsanak), illetve találkoztunk
olyan
iskolával
is,
mely
annak
dacára
nem
szerepelt
az
adatbázisban, hogy az igazgatóval történő egyeztetés során jelezték, több éve részt vesznek a programban (Hévíz, Tatabánya – itt a városból egyetlen intézmény sem szerepel a listában). Illetve egy, a kutatásban való részvételét visszamondó iskola helyett a legközelebbi hasonló paraméterrel rendelkező iskolát választottuk be, nem kellően ügyelve a programban való részvételre (Pákozd – Kápolnásnyék). Fontos megjegyeznünk, hogy ezen intézmények esetében vélhetően nem teljesülnek a vizsgálati csoportba kerüléssel kapcsolatos intenzitásra vonatkozó paraméterek. A
problémák
megoldása
kontrollcsoportból fenntartásukba
kieső tartozó,
érdekében
a
KLIK-hez
fordultunk,
intézmények
helyett
az
paramétereknek
eredeti
jelöljenek
meg
hogy
a
olyan,
a
megfelelő
(régió,
településtípus) intézményeket, melyek az iskolagyümölcs-programban nem vesznek részt. A KLIK ezt a megyei tankerületi igazgatókkal közvetlenül kapcsolatot felvéve tudta megoldani, amiért ezúton is köszönettel tartozunk Selmeczi Zoltán köznevelési-igazgatási főosztályvezetőnek és munkatársának, Trecskó Aliznak a gyors segítségükért. A programban részt nem vevő iskolák megkeresése során megerősítést nyert, hogy több olyan megye van, ahol a KLIK fenntartásában álló iskolák mindegyike részt vesz a programban, illetve több megyében csak olyan intézményt tudtak ajánlani, mely nem a megfelelő településtípusba tartozott. Ennek következtében a kontrollcsoportban a nagyvárosi intézmények felülreprezentáltak, míg a kisvárosi intézmények alulreprezentáltak.
164
2.2.2 A kutatásba bevont intézmények köre A fentieknek következtében a következő iskolákra terjedt ki a kutatás. Nagy intenzitású, a mintába bekerülő programban részt vevő iskolák (vizsgálati csoport) Megye
Település
Iskola
Településtípus Régió
Bács-Kiskun
Kecskemét
Kecskeméti Református Általános Iskola
Nagyváros
Dél-Alföld
Baranya
Hidas
Benedek Elek Általános Iskola és Óvoda
Község
Dél-Dunántúl
Békés BorsodAbaújZemplén
Csabacsűd
Trefort Ágoston Általános Iskola
Község
Dél-Alföld
Tiszaújváros
Tiszaújvárosi Általános és Alapfokú Művészet Iskola
Város
ÉszakMagyarország
Budapest
Budapest
Jókai Mór Általános Iskola
Nagyváros
KözépMagyarország
Csongrád
Szentes
Város
Dél-Alföld
Fejér
Ercsi
Város
Közép-Dunántúl
Győr-MosonSopron
Győr
Nagyváros
Nyugat-Dunántúl
Hajdú-Bihar
Debrecen
Nagyváros
Észak-Alföld
Heves JászNagykunSzolnok
Eger
Nagyváros
ÉszakMagyarország
Város
Észak-Alföld
Kiss Bálint Református Általános Iskola Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság, Általános Művelődési Központ, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Debreceni Egyetem Arany János Gyakorló Általános Iskolája
Mezőtúr
Lenkey János Általános Iskola Mezőtúri Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda
KomáromEsztergom
Tatabánya
Kertvárosi Általános Iskola
Nagyváros
Közép-Dunántúl
Nógrád
Kálló
Kállói II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola
Község
ÉszakMagyarország
Pest
Gödöllő
Város
KözépMagyarország
Somogy SzabolcsSzatmárBereg
Fonyód
Damjanich János Általános Iskola Palonai Magyar Bálint Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde
Város
Dél-Dunántúl
Tiszadob
Széchenyi István Általános és Alapfokú Művészeti Iskola
Község
Észak-Alföld
Tolna
Szekszárd
Babits Mihály Általános Iskola
Nagyváros
Dél-Dunántúl
Vas
Boba
Napsugár Általános Iskola
Község
Nyugat-Dunántúl
Veszprém
Gógánfa
Fekete István Általános Iskola
Község
Közép-Dunántúl
165
Zala
Keszthely
Egry József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Város
Nyugat-Dunántúl
Az eredeti kontrollcsoportba szánt, de a programban részt vevő iskolák (alacsony intenzitású csoport) Megye
Település
Iskola
Településtípus Régió
Csongrád
Csongrád
Piroskavárosi Általános Iskola
Város
Dél-Alföld
Győr-MosonSopron
Győr
Nagyváros
Nyugat-Dunántúl
Város
Észak-Alföld
Nagyváros
Közép-Dunántúl
Község
Dél-Dunántúl
Község
Közép-Dunántúl
Város
Nyugat-Dunántúl
Hajdú-Bihar
Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskolája Bocskai István és Kalmár Zoltán Egyesített Általános Balmazújváros Iskola
KomáromEsztergom
Tatabánya
Tolna
Szedres
Fejér
Kápolnásnyék
Zala
Hévíz
Móra Ferenc Általános Iskola Szedresi Bezerédj István Általános Iskola Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
A kontrollcsoportba kerülő iskolák Megye
Település
Baranya
Vajszló
Budapest
Budapest
Budapest
Budapest
Budapest
Budapest
Csongrád
Szeged
Győr-MosonSopron
Győr
Heves
Eger
KomáromEsztergom
Vértessomló
Pest
Gödöllő
SzabolcsSzatmárBereg
Szakoly
Iskola Településtípus Régió Kodolányi János Szakközépiskola, Szakiskola Község Dél-Dunántúl és Általános Iskola Terézvárosi Magyar-angol és KözépMagyar-német Két Tannyelvű Nagyváros Magyarország Általános Iskola Nagyváros
KözépMagyarország
Nagyváros
KözépMagyarország
Nagyváros
Észak-Alföld
Nagyváros
Nyugat-Dunántúl
Egri Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskola
Nagyváros
ÉszakMagyarország
Német Nemzetiségi Általános Iskola
Község
Közép-Dunántúl
Város
Közép-Dunántúl
Község
Észak-Alföld
Angol Nyelvet Emelt Szinten Oktató Általános Iskola Bajza József Általános Iskola Rókusi Általános Iskola Győrvárosi és Szabadhegyi Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
Erkel Ferenc Általános Iskola Szakolyi Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium
166
2.2.3 Az adatfelvétel lebonyolítása Az adatfelvétel lebonyolításának sikeressége érdekében rendkívül fontos volt az intézményvezetők és az osztályfőnökök együttműködése, ennek biztosításához nélkülözhetetlennek bizonyult a KLIK tankerületi igazgatói személyes jelzése a kutatás lebonyolításáról és arról, hogy az iskolák bekerültek a mintába. Ennek fontossága
akkor
vált
nyilvánvalóvá,
amikor
a
kontrollcsoporttal
adódó
problémák kezelése miatt önállóan igyekeztünk iskolákat bevonni a kutatásba. Ugyanakkor az iskolák KLIK-en keresztüli felkeresése az adatfelvételi időszak elhúzódását okozta már az első adatfelvételi szakaszban. Ezért javaslatunk szerint a KLIK-et már a mintavételi eljárás korábbi szakaszába érdemes bevonni, nem pedig csak a kialakított mintát átadni nekik, ezzel a programban való részvételre vonatkozó problémák is kezelhetővé válnak. Az iskolák együttműködési hajlandósága nem csak a kutatásban való részvétel, hanem az azzal kapcsolatos teendők lebonyolítása, az adatfelvétel koordinálása miatt is rendkívül fontos volt. Míg a legalsó évfolyamban a kérdezés az osztályfőnökök teljes instruálása mellett valósult meg, és az osztály minden tagja ugyanabban az ütemben haladt, addig a 3-4. évfolyamosok számára már lehetőséget kínáltunk az önálló munkára, amennyiben az osztály tempója túl lassúnak bizonyult számukra. Ezekben az osztályokban a pedagógusokat arra kértük, hogy az osztály lassabb feléhez igazodó tempó szerint haladjanak végig a kérdéseken. Az 5-6. évfolyamban viszont a diákoktól a kérdőívek önálló kitöltését vártuk el. A szülői lekérdezés lebonyolításában is erősen támaszkodtunk a pedagógusok támogatására, akik a kérdőívek kiosztásában és különösen visszagyűjtésében voltak segítségünkre. A szülői kérdőíveket a gyerekek borítékokban kapták meg, a borítékok a szülőknek szánt kérdőívek mellett a szülői / gondviselői beleegyező nyilatkozatot is tartalmazták, melyen a szülők jelezhették, amennyiben nem kívánnak hozzájárulni ahhoz, hogy a gyermekük által szolgáltatott adatokat kezeljük. A borítékok a diákoknak szóló kérdőívek kitöltése után kerültek kiosztásra, és azokra felkerült ugyanaz a kódszám, amit a diákkérdőíveken is feltüntettünk. Ezek a kódszámok biztosítják az anonim adatkezelésen túl azt is, hogy a diákok és szüleik kérdőívei összekapcsolhatóak legyenek. A borítékokat a diákok
vitték
haza
és
hozták
vissza,
a
szülői
kérdőívek
visszaérkeztetésére egy hetet javasoltunk az iskoláknak. 167
kitöltésére
és
Az
osztályfőnökök
véleményének
begyűjtése
érdekében
online
kérdőívet
szerkesztettünk az EvaSys rendszerben. A kitöltéshez szükséges linket a kutatási felkéréssel együtt küldtük meg az igazgatóknak, akiket szintén felkértünk a kitöltésre.
Minden
iskolával
először
e-mailben
vettük
fel
a
kapcsolatot,
amennyiben nem kaptunk a levelünkre az osztályok létszámát tartalmazó visszajelzést, akkor az igazgatókat telefonon is megkerestük adategyeztetés céljából. A kapcsolatfelvevő e-mail tartalmazta az iskolának a kutatásban használt kódját,
az
adatfelvételi
teendők
részletes
leírását
intézményi
szinten
és
csatolmányként az osztályfőnökök feladatait. Ezt követően további kommunikációt kezdeményeztünk a kérdőívek kiszállításával kapcsolatban, a lebonyolítás segítése és a kérdőívek visszagyűjtése apropóján, így a kommunikáció folyamatos volt az iskolákkal, és gyakorlatilag mind a 37 esetben megfelelő munkakapcsolat alakult ki. Ezt segítette, hogy az első adatfelvételi körben mindenütt, míg a másodikban, ahol csak lehetett, személyesen szállítottuk ki és gyűjtöttük vissza a kérdőíveket, mely bár nem a
legköltséghatékonyabb mód, de az adatfelvétel sikeres
lebonyolítását jelentősen segítette. A
teljes
adatfelvételi
teendők
lebonyolítására
az
iskoláknak
két
hetet
biztosítottunk, ugyanakkor a második adatfelvételi körben az idő rövidsége miatt – figyelembe véve a tavaszi szünetet követő csonka hetet és a rákövetkező május elseje miatti csonka hetet – ez jelentős szervezési kihívást jelentett. Fontos megjegyeznünk, hogy a kérdőíveket minden kisdiák kitöltötte, viszont az iskolákból azokat a kérdőíveket nem szállítottuk el, amelyek esetében a szülő a beleegyezési
nyilatkozaton
jelezte,
hogy
nem
járul
hozzá
ahhoz,
hogy
gyermekének válaszait kezeljük.
2.3
Megfigyelési szakasz
2.3.1 Az adatfelvételbe bevontak létszáma Az
alábbi
táblázatokban
ismertetjük
a
kutatásba
bekerülők
számát.
A
lebonyolítás alatt az iskolák által megadott osztálylétszámok alapján összesen 4606 diák és szülői kérdőívet küldtünk ki, melynek a diákok esetében a 79 százalékát, a szülők esetében 58 százalékát tudtuk visszagyűjteni. Köszönhetően annak, hogy a 3-4. és az 5-6. évfolyamoknál a kutatásba bekerült minden évfolyam esetében kiosztásra kerültek a kérdőívek, ezek esetében az
168
elvárthoz képest kétszer akkora esetszámmal dolgozhattunk, mely alapvetően elősegíti az adatok megbízhatóságát. Mivel a kérdőíveket nem osztottuk ki az első évfolyamosoknak, tekintve, hogy a kérdőív kitöltésével nem tudtak volna megbirkózni egy tanóra alatt, így a második évfolyam esetében a kontrollcsoport iskoláiban találunk csak az előzetes elvárásoknál alacsonyabb elemszámot. A kutatásba bevont diákok és szülők száma a részt vevő iskolákban Évfolyam 2. évfolyam 3-4. évfolyam 5-6. évfolyam Összesen
Elvárt diák 400 fő 400 fő 400 fő 1200 fő
Kitöltő diák 579 fő 1094 fő 1054 fő 2684 fő (2,27x)
Kitöltő szülő 400 fő 710 fő 694 fő 1804 fő (67%)
A kutatásba bevont diákok és szülők száma a nem részt vevő iskolákban Évfolyam 2. évfolyam 3-4. évfolyam 5-6. évfolyam Összesen
Elvárt diák 200 fő 200 fő 200 fő 600 fő
Kitöltő diák 165 fő 443 fő 336 fő 944 fő (1,58x)
Kitöltő szülő 165 fő 391 fő 293 fő 849 fő (90%)
Az adatokból látszik, hogy a kutatás során a felsőbb évfolyamok esetében az eredetileg elvárt részvételi számnál két és félszer annyi diákot vontunk be a kutatásba, de ami ennél is meglepőbb, hogy a szülők rendkívül magas arányban vették részt a felmérésben – különösen a kontrollcsoportba tartozó intézmények esetében. Ez elsősorban az osztályfőnökök és pedagógusok érdeme, akik minden köszönetet megérdemelnek a kutatás lebonyolításának segítéséért (előzetes felső becslésünk az volt, hogy a szülői kérdőívek 30-40 százaléka fog visszaérkezni). Ennek
eredményeként
az
előzetesen
a
programban
részt
vevő
és
kontrollcsoporttal szemben együttesen meghatározott 500 szülői kérdőív helyett több mint 2600 kérdőív került feldolgozásra, ami természetesen a kódolási munkálatok elhúzódását is eredményezte. Fontos még megjegyeznünk, hogy az intézményi online kérdőívünket összesen 169 pedagógus töltötte ki az elvárt 40-nel szemben, ez több mint négyszeres adat, illetve, hogy mind a 37 részt vevő iskolából legalább egy pedagógus adatot szolgáltatott.
169
2.3.2 Az adatfelvétel során használt mérési eszközök Az adatfelvétel során használt ötfajta kérdőívet a kutatás dokumentációjában külön fájlokban mutatjuk be. Az elsődleges adatfelvétel során használt mérési eszközök
Kérdőív 2. évfolyamos 3-4. évfolyamos 5-6. évfolyamos Szülői Intézményi
Oldalszám 10 11 15 12 online
Kérdések / blokkok száma 31 35 45 51 86
Item-ek száma 115 128 171 227 229
Tervezett kitöltési idő 40 perc 40 perc 40 perc 35 perc 25 perc
A kérdőívek szerkesztésénél a standard survey eszközöket alkalmaztuk. A kérdéseket szinte minden esetben zárt kérdésként tettük fel, amennyiben nem konkrét mennyiségre (pl. darab) kérdeztünk. A zárt kérdéseknél minden esetben előre meghatároztuk a lehetséges válaszopciókat, amennyiben ezt nem lehetett maradéktalanul definiálni, ott felkínáltuk az egyéb válasz lehetőséget, valamint különböző
skálákat
(attitűd-skála,
Lickert-skála)
alkalmaztunk.
A
kérdés-
struktúrák minden esetben lehetővé tették a leíró statisztikai, illetve a több dimenziós elemzéseket, ez utóbbiak során főként két- és többdimenziós statisztikai módszereket alkalmazunk.
170
2.4 Az
Elemzési és minősítési szakasz elemzési
szakasz
legfontosabb,
a
későbbi
elemzéseket
meghatározó
tanulsága az volt, hogy a kutatás adatfelvételi problémái miatt létrejövő „kisintenzitású” csoport, és az eredeti vizsgálati csoport esetében a legtöbb változó esetében nem mértünk semmilyen szignifikáns eltérést, egyrészt igaz volt ez a főbb szociodemográfiai elemzés dimenzióira, másrészt az olyan tényezőkre is, amelyek az iskolai gyümölcsfogyasztást ragadják meg. Az adatfelvétel során meghatározott csoportokban tapasztalt gyümölcshöz való jutás és annak forrásai
adag 7
Iskola-gyümölcs programból
6 2,5
2,4
5 4
Közétkeztetésből
3
2,6
2,5
1,4
1,4
"Nagy intenzitású"
"Kis intenzitású"
2 1
Otthoni forrásból
0
Az adatfelvétel során meghatározott csoportokban tapasztalt gyümölcsevési hajlandóság
% 100
soha nem kapunk gyümölcsöt
90 80
24,0
24,7
23,0
24,8
70 60 50 40 30 20
43,8
42,8
"Nagy intenzitású"
"Kis intenzitású"
10 0
171
soha nem eszem meg csak ritkán eszem meg valamikor megeszem, valamikor nem a legtöbbször megeszem
Az adatfelvétel során meghatározott csoportokban tapasztalt status-különbségek
Ft 300000 240000
6 4,6
4,4
4,3
180000 120000
Átlagos bevétel
5 4
3,7
3,5
3,3
60000
Szubjektív szülői helyzet
3 2
208618
179903
255445
Nagy intenzitású
Kis intenzitású
Kontroll
0
Diák vagyoni helyzet
1
Ezek alapján a két csoport együttes kezelése mellett döntöttünk, melynek következtében a nagyobb elemszám növelte az adataink megbízhatóságát. Ez azért volt fontos, mert a kontrollcsoport torzult összetétele miatt az adatok súlyozásáról lemondtunk a szélsőségesen magas súlyok miatt, valamint, mert a súlyok
kialakításához
szükséges
alapeloszlások
létrehozásához
szükséges
adatbázist nem értékeltük kellően megbízhatónak. Az egyes változók eloszlásának esetében, feltételezve, hogy a változó normál eloszlású és minden adott csoportba tartozó válaszadó válaszolt, az elemszámtól függően az alábbi konfidencia-intervallumok adódnak. Konfidencia intervallumok becslése Évfolyam
Kitöltők száma
2. évfolyam (résztvevő) 3-4. évfolyam (résztvevő) 5-6. évfolyam (észtvevő) Összesen (résztvevő diák) 2. évfolyam (nem résztvevő) 3-4. évfolyam (nem résztvevő) 5-6. évfolyam (nem résztvevő) Összesen (nem résztvevő diák) Diákok összesen Szülők (résztvevők) Szülők (nem résztvevők) Szülők összesen
fő fő fő fő fő
Konfidencia intervallum +/- 2,69% +/- 1,96% +/- 1,99% +/- 1,25% +/- 5,04%
443 fő
+/- 3,11%
336 fő 944 fő
+/- 3,38% +/- 2,11%
579 1094 1054 2684 165
3628 1804 849 2653
172
fő fő fő fő
+/+/+/+/-
1,07% 1,52% 2,22% 1,26%
Az adatfelvétel során nyert információ feldolgozása során két- és többdimenziós statisztikai módszereket alkalmaztunk. Mivel a kutatási terv értelmében az egyik legfontosabb elemzési kategória a válaszadók programban való részvétele, ezért minden mért változó eloszlását a programban való részvétel mentén, táblakötet formában közöljük a 3. számú mellékletben. A programban résztvevők és a kontrollcsoport összehasonlításához elsődlegesen az átlagokat összevető, az SPSS programcsomagba beépített statisztikai teszteket használtunk (kétmintás t-próba, f-próba, Welch-próba), a szignifikancia szintet 0,05-ben határoztuk meg, amely garantálja, hogy a különbségek 100 véletlenszerű mintából 95-ször fennállnak. A többdimenziós eljárások közül kiemelt fontosságúként említhetjük a két- és többdimenziós kereszttábla elemzést, illetve néhány esetben faktoranalízist alkalmaztunk. A különböző változók összefüggéseinek vizsgálatakor elsődlegesen a Pearson-féle korrelációt használtuk.
2.5
Értékelési kihívások
2.5.1 Szervezési kihívások Az adatfelvétel tervezése és lebonyolítása során több dilemmával találkoztunk, melyek esetében igyekeztünk a megvalósíthatóság kritériumainak szem előtt tartásával a lehető legnagyobb adatgazdaságot lehetővé tevő, a statisztikai validitást a leginkább szavatoló megoldást választani. A kontrollcsoportba kerülő iskolák kiválasztása: A
kutatás
lebonyolításának
egészére
nézve
a
legnagyobb
kihívást
a
kontollcsoportba tartozó iskolák részvételének biztosítása jelentette, melynek elsődleges
oka
az
iskolagyümölcs-program
elterjedtsége,
valamint
a
kiválasztáshoz rendelkezésre álló adatbázisok részletezettsége és tagolatlansága volt (a minta kiválasztáshoz tagintézményi szintű adatbázisok lennének jól használhatóak, ugyanakkor a szerződéskötések nem tagintézmény szinten történnek). Ezért fontos tapasztalat, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni az alapsokaságot leíró adatbázisok beszerzésére az MVH-án és a KLIK-en keresztül (utóbbitól van esély tagintézményi szintű adatokat is szerezni), illetve érdemes ezek megbízhatóságára időt és energiát fordítani. Ez együtt jár a későbbi kutatások előkészítő szakaszainak időbeli meghosszabbításával annak érdekében, hogy a hivatali utak végigjárhatóak legyenek. 173
A kontrollcsoportba kerülő iskolák biztosítása: Ennél is jelentősebb problémának tűnik, hogy a kontrollcsoport esetében gyakorlatilag nem lehetett a mintavételi szempontokat érvényesíteni, mivel számos megyében a program penetrációja teljesnek tekinthető. De ha nem is, akkor
is
nehézséget
okoz
a
megfelelő
településtípus
biztosítása
a
kontrollcsoportban. További nehézség, főként a nem KLIK fenntartású (egyházi, alapítványi) intézmények esetében, hogy a kialakított módszertan mellett az iskolák nem hajlandóak a részvételre, mivel félnek a szülői kérdőívek miatt kialakuló rájuk nehezedő nyomástól, hogy ezután vegyenek részt a programban. Összességében úgy látjuk, hogy az iskolagyümölcs-program további terjedése mellett a kontrollcsoportos kutatási módszertan a későbbiekben nehezen lesz fenntartható, különösen, hogy a kontrollcsoportba kerülő intézmények között is jellemző volt, hogy régebben (pl. előző tanévben) részesei voltak a programnak. Mivel a program hatékonyságának értékelése kulcskérdés, ezért érdemes lenne olyan kutatási keretet és módszertant kialakítani, amely lehetővé teszi a longitudinális vizsgálatokat mind egyéni, mind intézményi szinten. Ennek végiggondolása érdekében javasoljuk egy módszertani workshop tartását.
Kis létszámú iskolák kezelése: Ez jellemzően a községi iskolák kiválasztásakor okoz problémát. Mivel a kiírásban a részt vevő diákok száma volt meghatározva, így a kis létszámú osztályok jelentős kockázatot jelentettek volna a megvalósíthatóság szempontjából. Ezért úgy határoztunk, hogy a kutatásba azokat az intézményeket vonjuk be, amelyeknek legalább 100 tanulójuk van. Ezt a problémát lehet azzal kezelni, hogy a kiírásban nem tanulói létszám minimum kerül meghatározásra, hanem a kutatásba bevonni kívánt osztályok minimális száma.
Csak alsó tagozatos osztályokkal rendelkező iskolák kezelése: Ez is jellemzően a községi iskolák kiválasztásakor okoz problémát, bár szervezési, terepi munka közben derült ki, hogy Mezőtúron egy olyan iskolát választottunk, ahol nem működik 6. évfolyam. A problémát itt az okozza, hogy egyrészt plusz szervezési költséget jelent a további iskolák megkeresése, ahol
174
csak
egy
vagy
két
osztály
kerül
bevonásra,
másrészt
pedig
az
előre
meghatározott mintavételi keretet ezek az iskolák szétfeszítenék. Mezőtúron a 6. évfolyamosok lekérdezésre egy másik tagintézmény vállalkozott, amely postai úton kapta meg a kérdőívet. Ezek miatt a későbbiek során azt javasoljuk, hogy amennyiben az ilyen iskolák bevonása fontos, úgy ezek külön kvótában jelenjenek meg, amennyiben ez nem történik meg, akkor ezek az intézmények maradjanak ki az adatfelvételből.
A kérdőívek kiosztásának és visszagyűjtésének módja: Az adatfelvétel lebonyolításának kapcsán fontos tisztázandó kérdés volt, hogy miként jussanak el a papíralapú kérdőívek az iskolákba. A legegyszerűbb megoldásnak tűnt a digitális módon eljuttatott kérdőívek helyben történő nyomtatása és sokszorosítása, de ezt az iskola leterheltsége, eltérő technikai eszköz
felszereltsége,
valamint
a
velük
történő
pénzügyi
kooperáció
adminisztratív nehézségei miatt elvettettük. Bár kisebb szervezési terhet jelentene, a postai úton történő visszagyűjtés több problémát is magába rejtett. Egyrészt a pénzügyi lebonyolítást, másrészt a kérőívek visszaérkezésének határidőre történő biztosítását, az ehhez szükséges átfutási idő kalkulációját és a kódolói munka tervezését. Ezek miatt vállaltuk a személyes
lebonyolítás
többletköltségét.
A
kiosztás
személyesen
történő
lebonyolítása mellett szólt az is, hogy így személyesen lehetett instruálni az intézményvezetőket
részletesen
elmagyarázva
a
kutatás
lebonyolításának
mikéntjét, valamint „arca lett” a kutatásnak, mely a további kommunikációt is megkönnyítette.
További előny volt,
hogy a kérdőívek kiosztása
közben
személyesen is képet alkothattunk a kutatásba bevont iskolák adottságairól. A kontroll csoport feltöltése miatti második adatfelvételi körben ugyanakkor már nem
volt
lehetőségünk
minden
intézménynél
megvalósítani
a
személyes
kiszállítást és visszagyűjtést, ennek az adatfelvételi körnek a tanulsága, hogy folyamatos
kapcsolattartás mellett
a
postai
úton
történő
lebonyolítás
is
problémamentesen képes működni. A személyes átadás-átvétel esetében a szervezés során minden gördülékenyen zajlott, ezért leginkább ezt a módszert javasoljuk a kérdőívek kiosztásakor, illetve visszagyűjtésekor.
175
Az első évfolyamosok kezelése: A
kutatás
műszaki
leírásában
az
elvárt
bevonandó
diákok
évfolyamonként került meghatározásra, ez lehetővé tette,
száma
két
hogy az alsó
évfolyamban csak másodikosokat vonjunk be a kutatásba. Ennek érdekében több alsós évfolyamon gyakorló pedagógussal is konzultáltunk a készülő kérdőívről, akik azt tanácsolták, hogy a kérdezést az első évfolyamosokra ne terjesszük ki. Ezt erősítette meg a második osztályban felvett próbakérdezésünk is, melynek során egyértelművé vált, hogy az első évfolyamosok nem tudnák a rendelkezésre álló időkeret alatt kitölteni az összeállított kérdéssort. Ezek alapján javasoljuk, hogy az elsőévesek a későbbiekben ne kerüljenek bevonásra
az
adatfelvételek
során,
az
elvárt
mintanagyságnál
ennek
figyelembevétele történjen meg.
A kérdőív hossza és a kitöltéséhez szükséges idő: A kérdőív kialakításakor két lehetőséget mérlegeltünk a kérdőív hosszával kapcsolatban. Az egyik lehetőség az volt, hogy egy olyan rövid kérdőívet állítunk össze, mely lehetővé teszi a tanórák fennmaradó idejének hasznos eltöltését. Ebben az esetben a kérdőív kitöltésével a tanulóknak átlag 15 perc alatt végezniük kellene. A másik eset az, hogy a tanulóknak átlagosan 40 perc áll rendelkezésükre a kérdőívet kitöltésére, így az adatfelvétel az egész tanórát igénybe veszi. Eddigi kutatási tapasztalataink azt mutatták, hogy az iskolai lekérdezések esetében az iskola és a pedagógus számára is jóval könnyebb a lebonyolítás, amennyiben az utóbbi verziót választjuk, bár ennél is fontosabb szempont volt, hogy a műszaki leírásban megjelölt tématerületek felmérését 15 perces időkeretbe nem lehetett belezsúfolni, ahhoz legalább 30 perc szükséges. Ezért a kérdőív – miként azt az SZTT tagjai közül többen jelezték – túl hosszú, illetve túl részletes lett; e mögött az is meghúzódik, hogy a kutatásra pilotként tekintünk: a hosszabb kérdőív pedig lehetőséget biztosít arra, hogy a jövőben kiválasszuk a most alkalmazott kérdések közül a megfelelő mérő eszközöket. A továbbiakban is javasoljuk, hogy a kérdőívek hossza illeszkedjen a tanórák hosszához. Viszont lehetőséget látunk arra, hogy az iskolagyümölcs-program értékelése
hasonló
tematikájú
kutatások
felvételre (egészséges életmód, iskolatej).
176
kérdéseivel
egyszerre
kerüljön
A KLIK támogatása: A kutatás tervezésekor felmerült, hogy a KLIK közbeiktatása nélkül kíséreljük meg az iskolai adatfelvételek lebonyolítását, hiszen például több olyan iskola is bekerült a mintába, akiknek nem a KLIK a fenntartója, és ezeket közvetlenül kerestük fel. Végül mégis úgy döntöttünk, hogy az adatfelvételre rendelkezésre álló idő rovására a KLIK segítségét kérjük, s ez abszolút helyes döntésnek bizonyult a szervezési tapasztalataink alapján. A KLIK támogatásának hiányában ugyanis számos intézmény visszamondta volna a kutatásban való részvételt, ami különösen a kontrollcsoport, illetve a reprezentativitás kapcsán szült volna megoldhatatlan helyzetet. Javasoljuk, hogy a későbbiekben is a KLIK-kel kooperálva történjen az iskolák megkeresése, valamint kiválasztása. Ugyanakkor érdemes arra figyelni, hogy a későbbiekben is kerüljenek a mintába egyházi és alapítványi iskolák, illetve olyanok, melyeket valamely felsőoktatási intézmény tart fenn.
Kérdőívek összekapcsolhatósága: A
kérdőívek
összekapcsolhatósága
komoly
szervezési
nehézséget
jelent,
ugyanakkor rendkívül fontos hozadékokkal bír. A szülői kérdőívek lehetőséget adnak a megfelelő státuszmérésre, amit a gyerekek adataihoz lehet kötni, míg az intézményi
kérdésekből
az
iskolagyümölcs-programra
vonatkozó
általános
ismereteket (pl. kiosztott gyümölcsök) és az intézményre vonatkozó egyéb általános adatokat lehet nyerni (pl. közétkeztetésben osztott gyümölcsök, általános szociális helyzet). Az összekapcsolás nehézségét az jelenti, hogy diák szinten egyéni kódot kell generálni. Jelen kódgenerálási eljárásunk annyiban megfelelőnek tűnik, hogy a bevont 185 osztályból mindössze 6 esetében nem sikerült a diákok egyedi azonosítóját legenerálni, melyből 5 egyazon iskolából került ki. Javasoljuk, hogy a további kutatások is törekedjenek a különböző célcsoportok számára kidolgozott adatbázisok összekapcsolására.
A napló módszer alkalmazásának nehézségei Az előző napi zöldség- és gyümölcsfogyasztásra vonatkozó napló módszere hasznos mérési eszköznek bizonyult (kitöltése az alacsonyabb évfolyamokon sem 177
okoz problémát), ugyanakkor a lebonyolítást jelentősen megnehezíti, lévén, hogy a tanítási hét első napján teljesen más eredményeket ad, mint a többi napon. Ez különösen akkor nehezíti meg az adatfelvételt, ha az adatfelvételi időszak – ünnepek, illetve iskolai szünetek miatt – csonka heteket is tartalmaz. A kutatás során ezért rendkívül fontos felhívni a lebonyolításban szerepet játszó pedagógusok figyelmét arra, hogy a diákok körében az adatfelvételre ne az első tanítási napon kerüljön sor – nyilván ennek az instrukciónak a betartásáért nem tudunk kezeskedni. Érdemes arra törekedni, hogy az adatfelvételi időszak során az iskoláknak legalább 12 tanítási nap álljon rendelkezésre a diák kérdőívek felvételére, a szülői kérdőívek kiosztására és visszagyűjtésére.
2.5.2 A mérési eszközök tervezésével kapcsolatos kihívások Az iskolagyümölcs-programból kapott gyümölcsök mérése A kutatás tervezésekor nem rendelkeztünk arra vonatkozó információval, hogy az intézményben tanulók mekkora arányban ismerik a programot, illetve képesek elkülöníteni a program keretében kapott és a közétkeztetés keretében kapott zöldséget, gyümölcsöt. Ezért nagyon fontosnak tartottuk, hogy olyan kérdőívet alakítsunk ki, mely úgy méri az iskolai gyümölcsfogyasztást, hogy nem tesz különbséget
a
közétkeztetésből
és
az
iskolagyümölcs-programból
kapott
gyümölcsök között – ennek a módszernek az előnye, hogy így ugyanaz a kérdőív volt alkalmazható a kontrollcsoportban is. Ellenkező esetben a kontrollcsoport számára külön kérdőívet kellett volna szerkeszteni, kihagyva azokat a kérdéseket, melyekben nem kompetensek, mivel a kompetenciahiány alapvetően befolyásolja a kitöltés minőségét, különösen a korcsoportban. Ráadásul a kontrollcsoport számára szerkesztett külön kérdőívek miatt hat különféle diákkérdőívvel kellett volna dolgoznunk az adatfelvétel során, ami jelentős logisztikai problémát jelentett volna a kérdőívekkel kapcsolatos kommunikációban, eljuttatási és összegyűjtési munkákban, kódolásban és az adatbázisok egyesítésében. Egy másik nehézséget okoz, hogy a kérdés kapcsán fontos, hogy a diákok az utóbbi öt iskolai napra vissza tudjanak emlékezni, hiszen nem mindennap kerül
178
sor termékosztásra az iskolagyümölcs-program keretében. Ezért az iskolai osztás keretében elfogyasztott gyümölcsök mennyiségére csak az 5-6. évfolyamosok esetében kérdeztünk rá – adataink alapján (osztályokon belüli szórás), ezt a kérdés érdemes lehet próbakérdezés szintjén beemelni a 3-4. évfolyamosok kérdőívébe is. Továbbá az adatok értelmezéséhez azt is tudnunk kell, hogy a közétkeztetésben milyen étkezésekre jogosultak a diákok. A fentiek ellenére az értékelési kérdések megválaszolásához nélkülözhetetlen volt, hogy reális képet kapjunk arról, hogy a diákok az iskolagyümölcsprogramból hány alkalommal kaptak gyümölcsöt. Ezért rendkívül fontossá vált a pedagógus lekérdezés, ahol intézményi szinten tudtuk felmérni, hogy az előző héten az iskolagyümölcs-program keretében milyen termékek kiosztására került sor. Ám emellett intézményi szinten arról is adatot kellett gyűjtenünk, hogy a közétkeztetés során, mely étkezések során (reggeli/tízórai, ebéd, uzsonna) történt gyümölcsosztás. Ugyanakkor ebből következően rendkívül fontos az is, hogy a különböző adatbázisok összekapcsolhatóak legyenek. Adataink
alapján
az
adatfelvételhez
kialakított
módszert
alapvetően
működőképesnek tekintjük, ugyanakkor az adatbázisok összekapcsolásának szükségessége bonyolítja az adatfelvételt, valamint rendkívül fontossá teszi, hogy a pedagógusok a lehető legnagyobb körben töltsék ki a kérdőívet, melynek biztosítása folyamatos kapcsolattartást igényel. A jövőre nézve fontos, hogy mivel a programban résztvevők körében a program ismertsége rendkívül magas, így a körükben feltehetőek a programban kapott gyümölcsökkel kapcsolatos kérdések. Ugyanakkor ez azt is eredményezi, hogy újabb kérdőív verziók születnek a programban nem résztvevők számára.
179
3.
melléklet – Eredmények
3.1
Az értékelési kérdésre adott válaszok
Az alábbiakban felhasznált adatbázisok elemzésének segítségével összefoglaljuk a fontosabb értékelési kérdésekre adott válaszainkat.
3.1.1 A program végrehajtásának hatékonysága Az iskolagyümölcs-program kiépülése a vizsgálati időszakunkban töretlennek mondható, a 2011/2012-es tanévben 1608 iskoláról a 2013/2014 tanévre 2032 iskolára
emelkedett,
mely
híven
tükrözi
a
program
sikerét.
Ennek
eredményeként a részt vevő tanulók száma az elmúlt három tanév során 305 ezer főről közel 539 ezer főre emelkedett. Az iskolagyümölcs-programban résztvevők száma Résztvevők köre: iskolák tanulók szállítók kifizetett összes forrás
2009/2010 1608 277 875 19
2010/2011 1726 297 865 33
2011/2012 1774 305 000 39
2012/2013 1880 341 274 46
2013/2014 2032 538 832 108
1,127 mrd Ft
1,503 mrd Ft
1,358mrd Ft
1,529 mrd Ft
2,818 mrd
Forrás: KLIK, MVH
A program fejlődésének értékelése során érdemes figyelembe venni az OÉTI és az
AKI
kutatásainak
eredményeként
megfogalmazható,
a
programmal
kapcsolatos hiányosságokat. Ezek a következők voltak:
Az
iskola
táplálkozás-egészségügyi
környezete
(büfé,
menza)
nem
változott. Kutatásunk alapján ez a megállapítás a vizsgálati időszakunk végén is megállja helyét, különösen fontos kiemelni, hogy a büfékben történő gyümölcsvásárlás a programban részt vevő diákok körében minimális. A menza esetében arra kell felhívnunk a figyelmet, hogy az évfolyam előrehaladtával a tanulók egyre nagyobb
arányában
nem
veszik
igénybe
a
menzát,
így
az
ott
kapott
gyümölcsforrás megszűnik számukra – ez elsődlegesen a közepes és a jó státuszú diákokat érinti hátrányosan, lévén, hogy az alacsonyabb státuszúak közül sokan ingyen vagy kedvezményesen jutnak hozzá a közétkeztetéshez. Ugyanakkor az is szembeötlő, hogy ahol kizárólag a közétkeztetés az iskolában osztott gyümölcsök forrása (kontrollcsoport), ott lényegesen rosszabbak a minőségre vonatkozó adatok (6.5.4.2. ábra). 180
Az iskolagyümölcs program céljait illetően sem a szülők, sem a gyerekek nem voltak tájékozottak, pedig a szülők bevonása és partnersége ennél a korosztálynál nélkülözhetetlen az átfogó változások megvalósításához.
Kutatásunk alapján ez a megállapítás is megállja a helyét mind a napig. Ezt bizonyítja a szülők programmal kapcsolatos tájékoztatási csatornáinak ismerete és használata (6.5.1.4. ábra), illetve az, hogy mennyien számolnak a mindennapi elemózsia
összekészítésénél
a
program
létezésével
(6.5.2.3.
ábra).
De
természetesen a leginkább egyértelmű negatív jel, hogy a szülők a program elemei közül épp a tájékoztatással a legelégedetlenebbek (6.5.4.1. táblázat). Az intézményi válaszok alapján megállapítható, hogy a program végrehajtása nem okoz különösebb nehézséget az iskolagyümölcs-programban részt vevő intézmények
számára.
Ezt
támasztja
alá
a
6.5.6.2
ábra,
mely
alapján
kijelenthető, hogy a tároláson kívül a többi tényező egy ötfokú skálán négyes átlagérték körül szerepel, ahol az egyes érték jelenti a megoldhatatlan nehézséget. A megvalósíthatóság pozitív megítélésében fontos tényező a beszállítókkal kialakított megfelelő viszony, és hogy a kooperáció nem okoz különösebb problémákat (6.5.6.1 ábra). Az intézményi válaszok alapján nem beszélhetünk túlzott selejtezésről. Az iskolák átlagosan a hozzájuk eljutott termékek 4,1 százalékát selejtezik, de az átlag értelmezéséhez hozzátartozik, hogy a programban részt vevő válaszadó iskolák fele (13 iskola) egyáltalán nem selejtez. A program végrehajtásával kapcsolatban, mind a szülők, mind a pedagógusok a kiosztás módjával a legelégedettebbek (6.5.4.1. táblázat), ennek ellenére a diákok válaszaiból úgy tűnik, hogy közel sem mindegyik gyümölcsosztást érzékelik,
nyilván
ennek
okai
között
az
esetleges
hiányzások
éppúgy
felbukkanhatnak, mint a más irányú szünetbeli tevékenységek fontossága. Az észlelt gyümölcsosztással kapcsolatos információk a 6.5.2.1. ábrából olvashatóak ki. E téma kapcsán fontos megemlíteni a kiosztott termékek minőségét is. Ezzel a célcsoportok alapvetően elégedettek, ha nem is teljes mértékben (6.5.4.1 táblázat, 6.5.4.2. ábra), leginkább a gyümölcsök ízével elégedettek a gyerekek, míg
a
szépséggel,
mérettel
kapcsolatban
fenntartásokkal rendelkeznek.
181
már
többen
vannak,
akik
3.1.2 A program további fejlesztési lehetőségei, a programban résztvevők fejlesztési igényei A programmal kapcsolatos fejlesztési igényeket mind a tanárok, mind a szülők esetében külön, nyílt kérdésként is megkérdeztük, melynek során lehetőségük volt szövegesen kifejteni a fontosabb észrevételeiket. Bár ezt többen arra használták fel, hogy szövegesen is jelezzék a programmal való elégedettségüket, azért a szülői válaszokból három jól definiált változtatni való köszön vissza rendszeresen: az egyik, hogy több, a másik, hogy többféle terméket kapjanak a gyerekek, a harmadik pedig a szülők felé történő tájékoztatás, információáramlás fejlesztése. A pedagógusok körében a leggyakoribb igény arra mutatkozott, hogy változatosabbak legyenek a termékek, de körükben a különböző – főképp az iskolán kívüli – kísérő intézkedések lebonyolíthatóságának növelése is gyakori javaslat. Érdekes, hogy sem a szülők, sem a pedagógusok irányából nem bukkantak fel olyan javaslatok, amelyek a program további évfolyamokra történő kiterjesztése mellett érveltek volna – bár ezzel a problematikával vélhetően sem az alsós osztályfőnökök, sem a 7-8. osztályos gyermekkel nem rendelkező szülők nem találkoznak napi szinten. A szülőknek a programmal kapcsolatos tájékoztatását mindenképpen kiemelten fontosnak tartjuk, mégpedig központi intézkedések által, mivel ezt a feladatot, nem tartják a fontosabbak között számon az intézmények (6.5.4.2. táblázat). Mindeközben mind a tanárok, de különösen a szülők a program többi jellemzőjéhez képest meglehetősen elégedetlenek a tájékoztatás színvonalával (6.5.4.1. táblázat). A szülők esetében az ezen való változtatás azért is lenne rendkívül fontos, mert a gyermekek táplálkozási szokásainak kialakításában kulcsszerepük van, és az érdemi változás csak az ő elérésükkel, a szülők attitűdváltozásán keresztül lehetséges, ennek érdekében pedig kiemelten fontos a tájékoztatásuk, a programba történő bevonásuk. A másik minden csoportban megjelenő gyakori kritika a kiosztott termékek változatossága (6.5.4.1. táblázat, 6.5.4.2. táblázat, 6.5.4.2. ábra). Az alma túlsúlya az intézményvezetői válaszokból is kitűnt, a kutatásba bevont iskolák közül mindössze négy intézmény nyilatkozott úgy, hogy a kutatást megelőző egy hétben más gyümölcs is kiosztásra került, nem csak alma – úgy tűnik, hogy a gyümölcslé csak részben oldja meg az ezzel kapcsolatos igényeket, sőt inkább új igényeket generál (6.5.4.1 ábra)
182
A több termék osztása is sok esetben egyértelmű szülői igény, ugyanakkor a gyerekek szempontjából nem ennyire egyértelmű a helyzet, mivel a túlnyomó többség szerint az iskolában megfelelő mennyiségű gyümölcshöz jutnak (6.5.4.1 ábra), bár ez a gyümölcsléről nem mondható el. Ugyanakkor jól látszik, hogy a többség szerint jó lenne, ha még több gyümölcsöt ehetnének, és ez az évszak minden szakaszára igaz, azaz a nyári szünetre is.
3.1.3 A gyermekek étkezési szokásaira kifejtett hatások A program gyermekekre gyakorolt étkezési hatásai egyértelműen érvényesülnek az iskolai étkeztetéssel kapcsolatban, mely mind az elfogyasztható mennyiségét (6.5.2.1. ábra, 6.5.3.2. ábra), mind a gyümölcs-ellátottsággal való elégedettséget érintik (6.5.4.1 ábra). Ugyanakkor fontos megjegyeznünk, hogy adataink alapján az összes gyümölcsfogyasztás szempontjából a program társadalmi helyzet alapján is rendkívül fontos (6.5.2.5. ábra), ráadásul a jobb jövedelmi helyzetben élő gyermekek gyümölcshöz jutásában játszik nagyobb szerepet. Ugyanakkor kérdéses, hogy a több gyümölcsfogyasztás, és a gyümölcsökhöz való „könnyebb” hozzáférés miként segíti elő, hogy a gyerekek internalizálják a gyümölcsfogyasztás fontosságát. Az ezzel kapcsolatos szkepsziseinket erősítik a büfé használati szokások (6.2.1. ábra, 6.2.1. táblázat, 6.2.2. táblázat). Ezek alapján kijelenthető, hogy a program nem járul hozzá hatékonyan a gyerekek tudatos
gyümölcsvásárlóvá
formálásához.
Szintén
fontos,
hogy
az
ún.
helyettesítő termékek (a gyümölcs esetében ilyennek kezeljük az édességeket, a gyümölcslé esetében a szénsavas üdítőket) visszaszorításában sem látunk lényegi eredményeket. Ráadásul úgy tűnik, hogy a program az iskolán túl sem fejti ki hatását a gyümölcsfogyasztásra, ezt mutatja, hogy a kontrollcsoportba tartozó családok és a programban részt vevő családok összes gyümölcsfogyasztási mennyisége között nem mutatkozik szignifikáns különbség.
3.1.4 A különböző kiosztott termékek kedveltsége A kiosztott termékek kedveltsége magas, és általános elégedettség figyelhető meg velük kapcsolatban ez mind a gyümölcslevekre, mind az almára igaz (6.5.4.1. ábra, 6.5.4.2. ábra), ebben nagy szerepet játszhat mind az alma (6.4.1. ábra), mind a gyümölcslevek népszerűsége. Nagyon fontos, hogy bár 183
általános vélemény, hogy a program fejlesztésében fontos lenne a termékek kínálatának bővítése, nem tűnik úgy, hogy a gyerekek ráuntak volna az almára, ezt mutatja, hogy továbbra is ennek a terméknek a legalacsonyabb az elutasítása, szemben a programban második és harmadik leggyakrabban osztott termékekkel (6.4.1. ábra).
3.1.5 A kísérő intézkedések megítélése, hatása A kísérő intézkedések nem tartoznak a program megvalósításának legfontosabb elemei közé az intézményi vélemények alapján (6.5.4.2. táblázat), erre rímel, hogy a pedagógusok szerint a program hatásai elsődlegesen a táplálkozáshoz, a termékek
átadásához
intézkedésekhez
köthető
kapcsolódnak,
és
csak
információbővítéshez,
másodsorban
attitűdváltozáshoz
a
kísérő
(6.5.4.5.
ábra), s ezt a szülői válaszok is megerősíteni látszanak. Sőt ez köszön vissza a kísérő intézkedések népszerűségével kapcsolatosan is (6.5.5.2. ábra), mivel a diák válaszokból kitűnik, hogy elsődlegesen azok a programok kedveltek, melyek keretében további termékekhez lehet jutni (kóstoltatás, termelőhöz szervezett kirándulás, főzőprogram), míg azok a programok, amelyek a gyerekek kreativitását célozzák, nem népszerűek, különösen a felsőbb évfolyamosok körében. A harmadik csoportba tartoznak a klasszikus eszközök, melyek tanórai keretben igyekeznek ismereteket átadni, ezek népszerűsége évfolyamonként az adott témától függ, miközben a tanárok között ezek népszerűsége magas (6.5.5.3. ábra), s ezzel párhuzamosan ezeket is jelölték meg a leggyakoribb kísérő intézkedéseknek az osztályukban (6.5.5.1. ábra).
3.2
Részletes adatok bemutatása
Az adatfelvétel során nyert adatokat a programban való részvétel alapján történő bontásban külön táblakötetben mutatjuk be. Jelen tanulmányhoz papír alapon nem csatoljuk, lévén, hogy mind a diákok, mind a szülők részletes adatait bemutató kötet, mind az intézményi adatokat tartalmazó kötet egyenként is meghaladja a 150 oldalt.
184
4.
melléklet – Következtetések és fontosabb ajánlások
4.1
A kutatás főbb következtetései
A magyarországi iskolagyümölcs-program hatékonyan hozzájárul az iskolai gyümölcsfogyasztás elősegítéséhez. A kontrollcsoportba tartozóknak hetente csak 3,6 adag gyümölcs áll a rendelkezésükre, melyből 1,9 adagot otthonról hoznak magukkal, 1,7 adaghoz pedig a közétkeztetésből jutnak hozzá. A programban
résztvevőknek
átlagosan
6,0
adagnyi
gyümölcsfogyasztási
lehetőségük van 5 iskolai munkanap alatt, ebből 2,4 adag az iskolagyümölcsprogramból, 2,2 adag a közétkeztetésből, 1,4 adag otthonról származik. Az otthonról hozott gyümölcs átlagértékeiben a különbséget az okozza, hogy a kontrollcsoportba tartozó szülőknek 59 százaléka, míg a programban részt vevő gyerekek szüleinek csak 46 százaléka küld Ugyanakkor
a
beküldő
szülők
csoportoktól
be az iskolába gyümölcsöt. függetlenül
3,2
adag
körüli
mennyiséget küldenek be egy héten. A program szülői ismertsége, információval való ellátottsága alapvetően hat arra, hogy a szülő hogyan viszonyul a programhoz. Minél tájékozottabb, annál inkább számol vele az iskolába küldött elemózsia összeállításánál – azok, akik minden nap figyelembe veszik, mindössze a szülők 5 százaléka. Azok, akik figyelnek az iskolagyümölcs-programra, kevesebb gyümölcsöt küldenek be az iskolába a szállítási időszakban. Az iskolagyümölcs-programban kiosztott gyümölcs szinte kizárólagosan alma (27-ból 4 iskolában osztottak más gyümölcsöt egy-egy alkalommal a kutatást megelőző héten), mely mellett a gyümölcsléosztás jellemző még (27-ből csak 5 iskolában nem osztottak gyümölcslevet a kutatást megelőző héten). A szülők által adott gyümölcs mennyiségének pedig fele szintén alma. Ennek ellenére az alma elutasítottsága meglehetősen alacsony a diákok körében, mindössze 1 százalékuk nyilatkozta azt, hogy nem szereti, 86 százalék pedig kedveli. A leginkább elutasított gyümölcsök között szerepel a szilva (12%) és a körte (7%), melyek
a
Magyarországon
második
és
harmadik
leggyakrabban
osztott
gyümölcsök, de azért ezek esetében is többségben vannak a kedvelők (63%, illetve 71%). Ezen gyümölcsök népszerűsítése mindazonáltal fontos lenne.
185
Zöldségosztás gyakorlatilag nem történik a program keretében 27-ből 1 iskolában történt sárgarépa kiosztása a lekérdezést megelőző héten. Bár a zöldségek kedveltsége – különösen az elutasítottsága – kedvezőtlenebb a gyümölcsöknél, ettől függetlenül mind a tanárok, mind a szülők, mind a gyerekek egybehangzó kívánalma a kiosztott termékek változatosságának növelése. Jelenleg a változatosságot jellemzően a gyümölcslé biztosítja, mely nagy népszerűségnek örvend a gyerekek körében, jól jelzi ezt, hogy az iskolában kapott (ideértve a közétkeztetést is) gyümölcslevet a programban részt vevő gyerekek 78 százalékban mindig megisszák, míg az iskolában kapott gyümölcsöt a programban résztevőknek csak 45 százaléka eszi meg mindig. Mértük azt is, hogy a gyerekek a gyümölcsosztás esetében hány osztást érzékelnek, ennek kapcsán megállapítottuk, hogy a programban nem résztvevők átlagosan 1 iskolai gyümölcsosztást nem észleltek / nem emlékeztek rá vissza a heti 1,7-ből, míg a programban résztvevők 2 osztást nem észlelnek 4,6-ból. Ez indokolttá teszi az osztás felülvizsgálatát, valamint a közétkeztetésben kapott gyümölcsök minőségének vizsgálatát. Magyarországon az iskolagyümölcs-program keretében a kiosztott termékekre szigorú minőségi előírások vonatkoznak, pl. az almának I. osztályúnak és legalább
60 mm
átmérőjűnek
kell
lennie.
Ennek
tudható
be,
hogy
az
iskolagyümölcs-programban résztvevők és nem résztvevők iskolai osztásban kapott gyümölcsök minőségére vonatkozó válaszai jelentősen eltérnek. A programban résztvevők 3 százaléka tartja rossz ízűnek és 8 százaléka csúnyának az iskolában osztott gyümölcsöt, míg a programban nem résztvevők esetében ezek az arányok 17 és 27 százalék. Nyilván a közétkeztetés általános színvonalával is összefüggésbe hozható az, hogy az életkor előrehaladtával egyre kevésbé veszik igénybe a tanulók, főként azok,
akik
teljes
árat
fizetnek
érte.
Magyarországon
a
rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményre28 jogosult és tartósan beteg gyerekek kapnak 100 százalékos közétkeztetési támogatást, míg a nagycsaládosok (3 gyermek) 50 százalékos kedvezményt. Ennek következtében adatainkból is kiütközik, hogy főképp a magasabb státuszú gyerekek azok, akik az iskolai közétkeztetésből 28
A jogosultság legjellemzőbb oka, hogy a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 százalékát, egyedülálló szülő esetén 140 százalékát (kb: 120€). 186
egyre kevésbé jutnak hozzá gyümölcshöz. Adataink alapján a legmagasabb jövedelmi
csoportban,
ahol
a
családi
bevétel
meghaladja
a
1300€-t
(megkérdezettek 9,6 százaléka tartozik ide) a gyerekek csak heti 12 adag gyümölcshöz jutnak hozzá, míg a legrosszabb helyzetben lévők (családi összjövedelem 330€ alatt) 15 adag gyümölcshöz. Fontos, hogy ezt a különbséget nem pusztán a közétkeztetés okozza, hanem az otthonról kapott gyümölcsmennyiség is jelentős csökkenést mutat. Ennek kapcsán
fontos
megjegyezni,
hogy
az
alacsonyabb
státuszú
családokra
jellemzőbb az otthoni étkezés, míg a magasabb státuszúaknál jellemző, hogy nem otthon étkeznek, ennek megfelelően gyermekeik előbb válnak önálló fogyasztói döntéseket hozókká. Kutatásunk adatai jól mutatják, hogy a program elsődlegesen a közvetlen gyümölcsfogyasztásra hat, így a napi és a heti gyümölcsfogyasztás esetében szembetűnőek a hatásai, ugyanakkor a sokkal nehezebben mérhető általános (kutatásunkban
évi)
gyümölcsfogyasztás
esetében
a
hatás
már
nem
kimutatható, miként a gyümölcsök kedveltségében sem. Az iskolai büfé használat során pedig nem meglepő módon az figyelhető meg, hogy a kontrollcsoportba tartozó iskolák tanulói inkább vásárolnak gyümölcsöt. Adatainkból az is kitűnik, hogy az összes elfogyasztott gyümölcs mennyiségét elsődlegesen a családi környezet határozza meg (14 százalék azok aránya, akik esetében a külső gyümölcsforrások a jelentősebbek, köztük a jobb módúak felül vannak reprezentálva). A családi táplálkozási szokások, a szülők mintájának követése rendkívül erős, és különösen a zöldség- és gyümölcsfogyasztás esetében (0,600 fölötti korrelációk), éppen ezért rendkívül fontos, hogy a program
a
szülőket
is
elérje,
őket
is
bevonja
a
zöldség-
és
gyümölcsfogyasztással kapcsolatos attitűdváltozásba. Az attitűdváltozás programhoz kapcsolódó eszközei a kísérő intézkedések. A kísérő intézkedések közül a diákok körében a legnépszerűbbek azok, amelyek esetében biztosított, hogy újabb termékekhez jussanak hozzá, valamint élményt is szerezzenek, ilyen a kóstoltatás, termelőhöz tett kirándulások, szüretelés, főzőprogramok. Szembetűnő az is, hogy kevésbé népszerűek a gyerekek kreativitását, alkotni vágyását célzó programok Magyarországon, különösen a felsőbb évfolyamosok körében (pl. rajzverseny, fotópályázat). A tanórai keretben történő ismeretátadásnál is megfigyelhető az évfolyamok közötti különbség, de 187
ennek kapcsán a téma is rendkívül fontos. Pl. a fogápolással kapcsolatos tudnivalókról szóló órát a felsőbb éveseknek kevesebb mint fele hallgatná érdeklődéssel, míg a másodikosnak háromnegyede. A tanárok esetében a kísérő intézkedések közül azok a legnépszerűbbek, melyek hasonlítanak
a
bevett
formákhoz:
a
termelőhöz
tett
látogatás
az
osztálykiránduláshoz, illetve a közvetlen ismertátadás a megszokott tanórákhoz. Ennek alapján nagyon fontos, hogy a leghatékonyabb, újszerű, élménylapú kísérő intézkedések megvalósításához meg kell nyerni a pedagógusokat. Az élményalapú kísérő intézkedések azért is fontosak, mert ezek lehetőséget kínálnak arra is, hogy a szülők is bevonásra kerülhessenek. A szülői válaszok alapján általánosan kijelenthető, hogy minden kísérő intézkedést fontosnak és hasznosnak tartanak. A programban részt vevő intézmények általános véleménye, hogy a program lebonyolítása nem okoz túlzott nehézséget, ennek egyik oka, hogy a szállítókkal általánosságban elégedettek, az esetleges minőségi problémákat a szállítókkal egyeztetve meg tudják oldani. A megvalósítás legnagyobb nehézségét a termékek megfelelő tárolása jelenti – a nem részt vevő iskolák esetében is ez az elsődleges ok, amiért távol maradnak a programtól, bár ők az adminisztratív terhektől és a selejtezéstől is tartanak. Ez utóbbival kapcsolatban fontos, hogy a részt vevő iskoláknak csak a fele számolt be selejtezésről, ők átlagosan a termékek 4 százalékát nem osztják ki emiatt. A tárolás problémája kihathat a program esetleges felsőbb évfolyamok felé történő bővítésre is – a nem megfelelő kapacitások miatt. Az iskolák hűtési lehetőségével kapcsolatban pedig megállapítottuk, hogy az infrastruktúra nem alkalmas arra, hogy hűtést igénylő termékek kiosztása megvalósítható legyen.
4.2 Az
Kutatás-módszertani ajánlások alábbiakban
a
program
értékelési
munkájához
kapcsolódó
kutatás-
módszertani javaslatainkat gyűjtöttük össze. Ezeknek a javaslatoknak a célja, hogy az iskolagyümölcs-program további értékelési munkáit elősegítsék.
188
Kontrollcsoport mint módszer
értékelése,
kiváltását
lehetővé
tevő
eszközök A kontrollcsoportos kutatási eszközzel a legfontosabb fenntartás, hogy nem lehet szavatolni,
hogy
reprezentáló
megfelelő
mintát
területi
válasszunk.
Ez
lefedettségű felveti
azt
és a
településtípusokat
problémát,
hogy
a
kontrollcsoport iskolák más társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkeznek, mely miatt nehéz validálni, hogy egyes eltéréseket ez a különbség okoz, vagy pedig ténylegesen az iskolagyümölcs-program hatása. A minta összeállítását a program várható további kiépülése, az iskolák közötti még magasabb penetrációja egyértelműen még nehezebbé fogja tenni a következő években. Illetve a nem részt vevő iskolák között egyre nagyobb arányban lesznek olyanok, melyek az elmúlt években már részt vettek a programban, de adott évben éppen nem. Ennek a csoportnak a folyamatos monitoringja nagyon hasznos lenne a program folyamatos fejlesztésének elősegítése érdekében, ugyanakkor a kontrollcsoport és
a
vizsgálati
csoport
összehasonlíthatóságát,
pontosabban
a
program
hatékonyságának megítélését jelentősen rontja. Mivel a program hatékonyságának értékelése kulcskérdés, ezért érdemes lenne olyan kutatási keretet és módszertant kialakítani,
ami lehetővé teszi a
longitudinális vizsgálatokat mind egyéni, mind intézményi szinten. Ennek végiggondolása
érdekében
javasoljuk
egy
módszertani
workshop
tartását.
Az
utánkövetési vizsgálatok szempontjából hasznos lenne még a középiskolában (akár online módszerrel lebonyolított) kérdőíves kutatást szervezni abban a korosztályban, mely az általános iskolai évek során egyáltalán nem találkozott az iskolagyümölcs-programmal, majd ezt a kutatást minden évben megismételni az adott
korcsoportban,
melynek
hatásaként
jól
mérhetővé
válna
az
iskolagyümölcs-programban eltöltött évek hatása. Mintavétel, szükséges adatbázisok, ezek forrása Amennyiben továbbra is a kontrollcsoportos mérést preferálnánk a program hatásának kimutatása érdekében, akkor a jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a mintavételi keret és az alapsokaságok összeállításának. Ezért javasoljuk, hogy a kutatás előkészítésének minél korábbi fázisába vonjuk be a KLIK-et, valamint külön figyelmet fordítsunk a nem KLIK által fenntartott intézményekkel
történő
kapcsolatfelvételre
–
ezek
esetében
különösen
nehézséget jelent azon iskolák kutatásba vonása, melyek nem részesei a programnak. (Több iskola jelezte, hogy a kutatás lebonyolításának segítéséért valamilyen apró – a gyerekeknek odaadható kis figyelmességet jól vennének). 189
Különösen a KLIK által fenntartott intézmények körében nagyon hasznos lenne a részt
vevő
intézményekről
tagintézményi
bontásban
megismerni
az
iskolagyümölcs-programhoz történő kapcsolódás intenzitását – ilyen listát az MVH szerződés alapú adatbázisai alapján nem lehet generálni. Ugyanakkor a tárolással kapcsolatos nehézségek, mely a program lebonyolításának Achilleszsarkának tűnik – egyértelműen ezen a szinten jelentkeznek. Életkori sajátosságok és a kérdőív hossza Az
életkori
sajátosságok
figyelembevétele
a
terepi
tapasztalatok
alapján
mindenképpen indokolt volt. Csak elvétve kaptunk olyan visszajelzést, hogy a kérdőív a diákok számára túlságosan hosszú lett volna, és a szülői kérdőívek visszaérkezésének magas arányából arra következtethetünk, hogy a szülői kérdőívek
esetében
is
sikerült
egy
megfelelő
hosszúságú
mérőeszközt
megalkotnunk. A fentiek alapján kijelenthető, hogy az életkori csoportokhoz igazított kérdőív-hosszúság, valamint a lekérdezés során az osztályfőnökök segítő munkájára való támaszkodás és az ehhez szükséges részletes instruálás az egyik kulcsa az adatfelvételi folyamat sikeres lebonyolításának. Szülői részvétel és a kérdőívek összekapcsolhatósága A szülői lekérdezés sikere messze meghaladta az előzetes várakozásainkat, mely egyrészt nehezítette a plusz kódolási munkák miatt a kutatás lebonyolítását, másrészt egy rendkívül értékes és hasznos adatbázist hozott létre, melyben a diákok
társadalmi
háttérváltozói,
valamint
családjaik
élelmiszerfogyasztási
szokásai is megismerhetőek. Olyan adalékok ezek a program értékeléséhez, melyek miatt a jövőre nézve javasoljuk, hogy a diák és a szülő (valamint az intézmény) válaszainak összekapcsolhatóságának kritériuma kerüljön be a kutatási felhívásba. A programban kapott termékre vonatkozó kérdések megfogalmazása A
diák
kérdőív
programban gyümölcslére, gyümölcslére
kialakításánál
kiosztott vagy
mérlegelni
termékekre, az
hivatkozzunk.
mint
az
kell,
hogy
iskolában
iskolagyümölcs-programban Előbbi
előnye,
hogy
így
az
iskolagyümölcs-
kapott kapott ugyanaz
gyümölcsre, gyümölcsre, a
kérdőív
használható a kontrollcsoportba tartozó gyerekek esetében is, míg az utóbbi esetben a programban osztott termékekről a diákoktól közvetlenebb adatokat gyűjthetünk. (Jelen kutatásban az első verzió melletti döntést az indokolta, hogy
190
nem tudtuk, a diákok számára mennyire tudatos az iskolagyümölcs-program ismerete – jelen kutatás eredményei alapján ez nem okoz problémát). Úgy véljük,
hogy a
jelen módszer
iskolagyümölcs-program
alapján rendkívül
gyümölcsfogyasztásra
jól mérhetővé gyakorolt
vált az
hatása
a
kontrollcsoportos módszerrel – ugyanakkor a módszer nem veszélytelen és sikerességéhez rendkívül fontos az intézményi válaszadási arány. Mindenesetre a kontrollcsoportos technika megmaradás esetén javasoljuk, hogy a kidolgozott kutatási módszer a továbbiakban is maradjon fenn. A kutatás lebonyolítása, kapcsolattartás az iskolákkal Az
adatfelvétel
sikerességének
egyértelmű
záloga
az
iskolákkal
való
kapcsolatfelvétel módja és a kommunikáció folyamatos fenntartása a minél gördülékenyebb együttműködés kialakítása érdekében. Ebben kulcsszerepe van a KLIK általi felkérésnek a KLIK által fenntartott intézményekben, melynek átfutási idejével a kutatás lebonyolítása kapcsán mindenképpen érdemes számolni. Az adatbázis felhasználásával kapcsolatos további javaslatok Az adatfelvételünk eredményeként létrejött adatbázis rendkívül értékes, hiszen több mint hatezer fővel igen nagy merítésű kutatás, melynek unikális jellegét a két életkori csoport összekötése adja, ami lehetővé teszi a generációk közötti elemzést,
valamint
a
generációk
közötti
táplálkozási
szokások
egymásra
hatásának megismerését. Az adatbázis adatgazdaságának köszönhetően ebben a jelentésben az adatkör mélységi feldolgozásának csak egy része történt meg, miközben az adatbázis alkalmas további tudományos kutatások elvégzésére. Ennek érdekében az adatok és az adatbázis megismerésére érdemes lehet a kutatás által érintett témákban járatos szakemberek számára workshopot tartani.
4.3 Az
A program lebonyolítását érintő javaslatok alábbiakban
kapcsolatban
azokat
felmerülő
az
iskolagyümölcs-program
kérdéseket
járjuk
körül,
megvalósításával
melyek
alapvetően
hozzásegíthetik a döntéshozókat a program továbbfejlesztési irányainak a kijelöléséhez.
191
A programban részt vevő iskolák bővítésének lehetősége Adatainkból jól látszik, hogy a programban nem részt vevő iskolák esetében a programmal szemben jelentős ellenállás tapasztalható, amit főként a tárolás és az
egyéb
adminisztrációs
nehézségek
okoznak,
és
csak
részben
az
iskolagyümölcs-programmal kapcsolatos tájékozatlanság, bár mintha többen nem látnák át a szerződéskötés folyamatát. Ugyanakkor lévén, hogy számos olyan
területi
egység
százszázalékos,
így
van
felmerül
az a
országban, központi
ahol
a
szereplők
program
lefedettsége
törekvéseinek
(KLIK)
fontossága is. Összességében a program további bővülését várhatjuk, bár vélhetően lemorzsolódó iskolák is egyre nagyobb számban fognak megjelenni, amennyiben a központi szervezés nem helyezi nyomás alá az intézményeket a programban való kvázi kötelező maradással. A program életkori kiterjesztésével kapcsolatos javaslatok A program további fejlesztései kapcsán a kutatás által elért célcsoportok esetében gyakorlatilag nem jelent meg az igény, hogy a program hetediknyolcadik évfolyamra is kiterjedjen. Véleményünk szerint ennek oka, hogy ezzel a problémával csak azok a szülők találkozhatnak, akiknek ilyen életkorú gyermekük van, míg a pedagógusok közül azok, akik napi szinten találkoznak a felsőbb osztályokkal. Éppen ezért e kérdés eldöntése esetében nem tudunk a célcsoporttól trendnek
származó
tartjuk,
hogy
megbízható az
adatokat
évfolyam
közölni.
előrehaladtával
Ugyanakkor
fontos
párhuzamosan
a
közétkeztetésben való részvétel folyamatosan csökken, ezért a gyerekek közül sokan egy fontos gyümölcsforrásukat elvesztik, ezt támasztja alá az is, hogy az összes elfogyasztott gyümölcs mennyiségében enyhe csökkenést tapasztalunk évfolyambontásban, miközben az idősebb gyerekek összességében nagyobb tápanyag-mennyiséget igényelnek. Az osztási időszak Az iskolagyümölcs-program egy tanévben több szállítási időszakból áll, melyek közül legalább háromban el kell juttatni a tanulókhoz a termékeket. A 2013/14es tanévben a szállítási időszakok egy rövid és egy hosszabb őszi időszakra, valamint egy hosszú és egy rövidebb tavaszi időszakra bonthatóak, ennek következtében januárban és februárban a program keretében sehol sem történt gyümölcsosztás.
192
A lekérdezés során különböző technikával, mind a gyerekektől, mind a szülőktől, mind a tanároktól megkérdeztük, hogy a gyümölcsfogyasztás milyen szezonális jellemzőkkel bír. A gyerekek körében általános, hogy minden évszakban szeretnének több gyümölcshöz jutni – különösen nyáron, de túlnyomó részük a legjobb ellátottságúnak tűnő őszi időszakban is (6.5.3.2.1. ábra). A szülők válaszaiból ugyanakkor az tűnik ki, hogy a családok szinte felére jellemző, hogy a téli-tavaszi időszakban, amikor az idényjellegű termékek nem elérhetőek, kevesebb gyümölcshöz jutnak. Ezt erősíti meg a pedagógusok véleménye is, akiknek 57 százaléka szerint a januári-februári, míg 22 százalékuk szerint a decemberi-januári időszak a legfontosabb a gyümölcsosztás szempontjából (6.5.3.2.2. ábra). Ez alapján javasoljuk a jelenleg alkalmazott szállítási időszakok megváltoztatását úgy, hogy a januári-februári vitaminszegény időszakban a gyerekek
minél
nagyobb
aránya
hozzájuthasson
a
program
keretében
termékekhez. Kiosztott mennyiség és összetétel Adataink alapján kijelenthető, hogy a célcsoportok esetében a mennyiségi problémát jelzők aránya nem magas, ugyanakkor javaslataik között a szülők nagy számban jelezték, hogy örvendenének annak, ha több gyümölcshöz jutna gyermekük, noha a programban részt vevő gyerekek – akiket szállítási időszakban kérdeztünk meg – nagy része elégedett volt azzal a mennyiséggel, amit az iskolában összesen kap (6.5.4.1. ábra). Összességében
azt
mondhatjuk,
hogy
a
kiosztott
alma
mennyiségével
kapcsolatban egyértelmű az elégedettség, de más termékek esetében jóval gyakoribb osztást is el tudnának képzelni az érintettek (6.5.4.2. ábra, 6.5.4.4. ábra), és ez a gyümölcslé esetében külön is látszik a diákok válaszaiból (6.5.4.1. ábra).
A
zöldségosztással
kapcsolatban a
legfontosabb,
hogy
a
vizsgált
időszakban a kutatásba bevont 27 iskola közül egyhetes intervallumban mindössze egyetlenegyben valósult meg zöldségosztás egy alkalommal. Ennek kapcsán mindenképpen fontos lenne az elmozdulás (6.5.4.4. ábra), melynek a gyerekek körében mért zöldségkedvelési arányok sem mondanak ellent (6.4.2.1. ábra).
193
Tárolás Mint már említettük, az egyik legnagyobb problémát a lebonyolítás kapcsán a tárolás jelenti, mind a programban részt vevő, mind a nem részt vevő iskolák számára (6.5.6.2 ábra). Ráadásul adatainkból úgy tűnik, hogy sok esetben a tárolás a program esetleges felsőbb évfolyamokra történő kiterjesztése során is problémát
okozhat.
Az
iskolai
tanulói
létszámhoz
viszonyítva
az
intézményvezetők 166 százalékos tárolási kapacitásról számoltak be, mely az 16. osztályos célcsoport tükrében szűk kétnapi készlet tárolását jelenti megfelelő módon. Az iskolák tárolási kapacitásának bővítését érdemes lenne egyszeri beruházásként elősegíteni, akár külön erre a célra kiírt pályázat keretében. E kérdéskör kapcsán felmerülhet a hűtőkapacitás kérdése: az iskolák nagyon szűk kapacitásokról számoltak be, ha egyáltalán rendelkeznek ilyennel.
4.4
Kísérő intézkedéseket érintő javaslatok
Élményalapú kísérő intézkedések Az iskolagyümölcs-program szerves részét képezik a kísérő intézkedések, hiszen a gyümölcsökhöz és egyéb egészséges termékekhez való hozzáférés önmagában még váltja ki az egészségmagatartás megváltozását. Ennek kapcsán cél a zöldség-
és
gyümölcsfogyasztás
fontosságával
kapcsolatos
információk
eljuttatása a célcsoportnak (ideértve a szülőket is), valamint az attitűdváltozás segítségével
elérni a
mindennapi rutinok,
illetve
a
fogyasztási szokások
megváltozását; ennek pedig egyik legjobb eszköze az élményalapú programok szervezése. Adataink alapján az ilyen jellegű programok iránt meglehetősen nagy a tanulói és a szülői érdeklődés is (6.5.5.2. ábra, 6.5.5.3. ábra), míg a pedagógusok egy részében némi ellenállás figyelhető meg ezzel kapcsolatban, jobban szeretik a tanórai keretek között megvalósuló programokat, melyek során nem kell kilépniük komfortzónájukból (6.5.5.3. ábra). Fontos megjegyeznünk, hogy az élményalapú programok azok, melyek iránt évfolyamoktól függetlenül a legnagyobb
az
érdeklődés,
s
melyek
esetében
lehetőség
kínálkozik
a
célcsoportok együttes elérésére, a különböző intézkedéstípusok kombinációjára (főzőprogram, verseny, fotópályázat, vagy termelői kirándulás és kóstoltatás).
194
A tanult tehetetlenség problematikája A fentieken túl a Szakértői Tanácsadó Testület hívta fel a figyelmet arra az alapvető problémára, hogy a gyerekek kapják a gyümölcsöt, azaz jellemzően valaki a kezükbe nyomja, így semmit nem kell tenniük érte, ebből adódóan pedig eszükbe sem jut otthon önmaguktól gyümölcsért nyúlni vagy a büfében gyümölcsöt választani. Ilyen szempontból azok a programok tűnnek nagyon hasznosnak, amelyek során a diákok személyes kontaktusba kerülnek az adott termékkel (pl. szüret), illetve szembesülnek a beszerzés problémájával (pl. piaclátogatás), vagy a termék feldolgozásának módjával (pl. közös főzés az osztálykiránduláson). Tájékoztatás, a szülők bevonása Alapjaiban megállapíthatjuk, hogy a szülőkkel történő kapcsolattartás szintje meglehetősen alacsony (6.5.1.4. ábra). Adataink alapján ez nem játszik előkelő szerepet az iskolák programmal kapcsolatos céljaik között (6.5.4.1. táblázat), miközben
a
program
hatékonyságának
növelését
elsődlegesen
a
szülők
bevonásával lehetne elérni, hiszen a gyerekek jelentős részének a szülői ház az elsődleges gyümölcsforrása (83%), míg a többiek esetében pedig ennek elérése az alapvető cél (6.5.2.3. ábra). A szülőkkel való kapcsolattartás esetében véleményünk szerint kiemelkedően fontos szerepet játszhatnának az olyan kísérő intézkedések, amelyek nem csak a diákokat, hanem a szülőket is céloznák, azaz élményalapú tevékenységgel segítenék adnának
át
nekik
olyan
ismereteket
elő a
a
szülők attitűdváltozását,
programról
és
az
egészséges
táplálkozásról, amely elősegítené a családok szokásainak megváltozását.
195
és
5.
melléklet – A felhasznált adatok, statisztikák,
esettanulmányok, felmérések bemutatása A kutatás előkészítése, illetve a kutatási eredmények értékelése során az alábbi kutatásokra támaszkodunk: Időpo Kutatás címe
nt
Lebonyolító
Téma
„A Magyarországi iskolagyümölcsprogram értékelése, 2010/2011. tanév"
2011 Országos Az iskolagyümölcs program magyarországi Élelmezési és megvalósulása a kezdetektől 2011-ig Táplálkozástud ományi Intézet (OÉTI)
„Az EU iskolatej- és iskolagyümölcsprogramjának magyarországi tapasztalatai„
2012 Agrárgazdasági Az iskolagyümölcs program magyarországi Kutató Intézet megvalósulása a kezdetektől 2011-ig (AKI)
„ORIGINAL COMMUNICATION School food policy at primary and secondary schools in BelgiumFlanders: does it influence young people’s food habits?”
2005 CA Vereecken, K Bobelijn and L Maes; Department of Public Health, Ghent University, Ghent, Belgium
Az általános- és középiskolákban kialakított étkezésre vonatkozó szabályzatok, és az iskolában elérhető élelmiszerek hatása a diákokra Belgiumba
„Increasing children's consumption of fruit and vegetables: Does the type of exposure matter?”
2012 Chelsea L. Osborne, Catherine A. Forestell: The College of William & Mary, Williamsburg
A kutatás azt volt hivatott vizsgálni, hogy a 8 éves korosztály körében milyen hatással vannak az étkezési szokásokra az olvasmány élmények, az új ételekkel kapcsolatos tapasztalatok, és a szülők mintaadó szerepe.
"The Schoolgruiten Project Evaluation of a primary school fruit and vegetable scheme in the Netherlands"
2009 EMGO Institute for Health and Care Research of the VU University Medical Center Amsterdam
Átfogó (korábbi épülő) tanulmány programról (The annak hosszú távú
From “best practice” to “next practice”: the effectiveness of schoolbased health promotion in improving healthy eating and physical activity and preventing childhood obesity
2012 Alberta Project Promoting active Living and healthy Eating school APPLE school
A felmérés egy korábbi program által (APPLE) kanadai iskolákban kifejlesztett, és bevetté vált jó gyakorlatok terjesztésének lehetőségét vizsgálta, olyan tanítási intézményekben, ahol a hátrányos helyzetű diákok felülreprezentáltak voltak.
196
kutatások eredményeire a Holland iskolagyümölcs Schoolgruiten Project) és hatásairól
Health Behaviour in School-aged Children (HBSC)
2002- WHO 2012
Átfogó ifjúság vizsgálat, mely fókuszpontjában a fiatalok viselkedései szokásai állnak, különös tekintettel az egészségmagatartásra és az egészséget veszélyeztető kockázati magatartásformákra (alkoholfogyasztás, drog használat, dohányzás). A vizsgálat átfogó képet kíván adni a fiatalok egészségi állapotáról, külön tekintettel a szociális háttér hatásaira.
A kutatási tervben vállaltak megvalósításához olyan adatbázisra volt szükségünk, mely tartalmazta az iskolák elérhetőségét lehetővé adatokon (intézmények
neve,
telefonszámuk,
e-mail
elérhetőségük,
pontos
címük,
igazgatójuk neve) túl:
a programban való részvételre vonatkozó adatokat (fennáll-e szerződéses viszony?)
az iskolában működő évfolyamok és diákok számát (A mintavételi terv úgy lett
összeállítva,
hogy
csak
olyan
intézményekben
vegyük
fel
a
kérdőíveket, melyek a programba bevont mind a hat évfolyammal rendelkeznek.) A fentieket tartalmazó Iskolagyümölcs lekérdezés_megállapodások_20131207. xlsx adatbázist a megrendelő a kutatás kezdetekor rendelkezésünkre bocsátotta, mely elvben tartalmazta a 2013. december 7-e előtt kötött szerződéseket, ez alapján szűrni tudtuk a programban részt nem vevő intézményeket. Az adatok megbízhatósága és értelmezhetősége érdekében felmerült, hogy olyan a programban részt vevő intézményekben lenne érdemes lebonyolítani az adatfelvételt, melyek azonos intenzitással vesznek részt az iskolagyümölcsprogramban, különben a programban való részvétel intenzitását mint magyarázó változót kellene beépíteni a statisztikai elemzésekbe, amit alapvetően nem tesz lehetővé
a
mintanagyság
(a
különböző
intenzitással
rendelkező
iskolák
reprezentativitása nem lenne megoldható 20 intézmény esetében, különösen nem a többi rétegezési szempont figyelembe vétele mellett). Az MVH adatai alapján úgy döntöttünk, hogy a programban részt vevő iskolák csoportjába csak azok az intézmények kerülnek be, amelyek az értékelés vizsgálati időszakában, a 2011-14. közötti tanévek mindegyikében, legalább három szállítási időszakban kaptak gyümölcsöt, legalább hetente háromszor. Az ezen paramétereknek megfelelő
intézményeket
kivalasztashoz.xls)
az
tartalmazó MVH
adatbázist
munkatársai
rendelkezésünkre. 197
(Eruditio_iskolagyümölcs_
február
elején
bocsátották
6.
melléklet – Hivatkozások és irodalomjegyzék
Hivatkozásokban szereplő irodalom: Agrárgazdasági Kutató Intézet, 2012 – „Az EU iskolatej- és iskolagyümölcs-programjának magyarországi tapasztalatai” A Magyarországi iskolagyümölcs-program értékelése, 2010/2011. tanév, Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet Az Európai Számvevőszék 10/2011. számú, „Eredményes-e az iskolatej- és az iskolagyümölcsprogram?” című különjelentése Országos Egészségügyi Intézet - „Összefoglaló jelentés a 2009/2010/2011/2012. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról”. Országos Gyermekegészségügyi Intézet - Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutatás 2010. évi felméréséről készült nemzeti jelentés, Németh Ágnes, Költő András (szerk.) CA Vereecken, K Bobelijn and L Maes: „ORIGINAL COMMUNICATION School food policy at primary and secondary schools in Belgium-Flanders: does it influence young people’s food habits?”, Department of Public Health, Ghent University, Ghent, Belgium In: European Journal of Clinical Nutrition (2005) 59, 271–277 Chelsea L. Osborne, Catherine A. Forestell: „Increasing children's consumption of fruit and vegetables: Does the type of exposure matter?”, The College of William & Mary, Williamsburg, VA 23185, United States De Sa J & Lock K (2008): „Will European agricultural policy for school fruit and vegetables improve public health? A review of school fruit and vegetable programmes”. Eur J Public Health 18, 558568. Fung et al. International Journal of http://www.ijbnpa.org/content/9/1/27
Behavioral
Nutrition
and
Physical
Activity
2012,
Pro Children Study - Te Velde SJ, Brug J, Wind M, Hildonen C, Bjelland M, Perez-Rodrigo C & Klepp KI (2008) Effects of a comprehensive fruit and vegetable promoting school-based intervention in three European countries: the Pro Children Study. Br J Nutr 99, 893-903. The National School Fruit Scheme - Evaluation Summary; DH - Department of Health 2004, (link: www.doh.gov.uk/schoolfruitscheme) „The Third Evaluation of the school fruit and vegetable scheme” - David Teeman, Joan Ransley, Sarah Lynch, Janet Cade, Karen White, James Thomas, Emma Scott, Julia Waldman, Tom Benton, Yarim Shamsan, Sue Stoddart; University of Leeds & National Foundation for Educational Research 2010 „Food-dudes Program 2011”, Bord Bia Irish Food Board, Department of Agriculture, Fisheries and Food, (link: www.fooddudes.ie) A többi országgal kapcsolatos jelentés http://ec.europa.eu/agriculture/sfs/index_en.htm
a
következő
linkről
volt
elérhető:
Módszertani segédanyagok: Fifth grade child food Consumption quastionnaire; U.S. Department of Education; National Center for Education Statistics Spring 2004 Fruit and vegetable checklist – Food Stamp Program; University of California (UC) Cooperative Extension, the California Nutrition Network, UC Davis Design Program and UC Davis Nutrition Department. Authors: Kathryn Sylva, Marilyn Townsend, Anna Martin, Diane Metz. Journal of Nutrition Education and Behavior: 2003; 35:69-82.
198
Fruit and Vegetable Inventory; Development of an evaluation tool to assess psychosocial indicatiors of fruit and vegetable intake for two federal programs. J Nutrition Education & Behavior. 2005; 37: 170-184, USDA, Authors: Marilyn Townsend and Lucia Kaiser COMPENDIUM OF SURVEYS for Fruit and Vegetable Consumption and Physical Activity; The Network for a Healthy California, California Department of Public Health 2010-2011 Performance of Short Food Questions to Assess Aspects of the Dietary Intake of Australian Children - Gilly A. Hendrie * and Malcolm D. Riley; Commonwealth Scientific Industrial Research Organisation (CSIRO), 2013, Nutrients 2013, 5, 4822-4835
Saját gyűjtésű szakirodalom
Gyermekek egészségmagatartával foglalkozó nemzetközi irodalmak: „Fruit and Vegetable Consumption, Nutritional Knowledge and Beliefs in Mothers and Children” - E. L. GIBSON, J. WARDLE and C. J. WATTS; Health Behaviour Unit, Department of Epidemiology and Public Health, University College London, Appetite, 1998, 31, 205–228 „The impact of a school-based nutrition education intervention on dietary intake and cognitive and attitudinal variables relating to fruits and vegetables” AS Anderson, LEG Porteous, E Foster, C Higgins, M Stead, M Hetherington, M-A Ha1 and AJ Adamson, Centre for Public Health Nutrition Research, Ninewells Medical School, University of Dundee, Dundee DD19SY, UK: Human Nutrition Research Centre, School of Clinical Medical Sciences, University of Newcastle, UK: Department of Psychology, University of Dundee, UK: 4Centre for Social Marketing, University of Strathclyde, UK: School of Psychology, University of Liverpool, UK 2004 Public Health Nutrition: 8(6), 650–656 „Comparison of overweight and obesity prevalence in school-aged youth from 34 countries and their relationships with physical activity and dietary patterns” - I. Janssen, P. T. Katzmarzyk, W. F. Boyce, C. Vereecken, C. Mulvihill, C. Roberts, C. Currie, W. Pickett and The Health Behaviour in School-Aged Children Obesity Working Group 2005 The International Association for the Study of Obesity. obesity reviews 2005 (6, 123–132) „Explaining school children’s fruit and vegetable consumption: The contributions of availability, accessibility, exposure, parental consumption and habit in addition to psychosocial factors” Evelien Reinaertsa, Jascha de Nooijera, Math Candelb, Nanne de Vriesa aDepartment of Health Education and Promotion, Universiteit Maastricht, Maastricht, The Netherlands bDepartment of Methodology and Statistics, Universiteit Maastricht, Maastricht, The Netherlands 2006, Science Direct Appetite 48 (2007) 248–258 „Nutrition education intervention by teachers may promote fruit and vegetable consumption in Italian students” - Michele F. Panunzio a, Antonietta Antoniciello a, Alessandra Pisano a, Sharron Dalton b; a: Department of Prevention, Food and Nutrition Service, Local Health Authority, 71100 Foggia, Italy b: Department of Nutrition, Food Studies, and Public Health, New York University, New York, NY 10012, USA, Nutrition Research 27 (2007) 524–528 „Impact of food advertising on food purchases by students in primary and secondary schools in south-eastern Poland” - A Mazur1,*, G Telega2, A Kotowicz1, H Ma"ek1, S Jarochowicz1, B Gierczak1, M Mazurkiewicz1, T Pop1, K Zajkiewicz1, M Dobrucki1 and D Mazur3; 1 Institute of Physiotherapy, University of Rzeszow, St. Warszawska 26a, 35-205 Rzeszow, Poland: 2 Department of Pediatrics, Medical College of Wisconsin, Milwaukee, WI, USA: 3 Faculty of Electrical and Computer Engineering, Technical University of Rzeszow, Rzeszow, Poland 2008, Public Health Nutrition: 11(9), 978–981 „A pilot study of the effect of providing daily free fruit to primary-school children in Auckland, New Zealand” - Pauline AL Ashfield-Watt1,*, Elizabeth A Stewart1 and Judi A Scheffer2 1Institute of Food Nutrition and Human Health, Massey University, SH 16 Albany, North Shore Mail Centre, Private Bag 902 104, Auckland, New Zealand: 2Institute of Information and Mathematical Sciences, Massey University, Auckland, New Zealand 2008, Public Health Nutrition: 12(5), 693–701 „Social determinants of health and well-being among young people” - Key findings from the Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) study: international report from the 2009/2010 survey, Edited by Candace Currie, Cara Zanotti, Antony Morgan, Dorothy Currie, Margaretha de Looze, Chris Roberts, Oddrun Samdal, Otto R.F. Smith and Vivian Barnekow; WHO 2010
199
„Relationship between parental feeding styles and eating behaviours of Dutch children aged 6–7” Ester F.C. Sleddens a,*, Stef P.J. Kremers a, Nanne K. De Vries a,b, Carel Thijs ca Maastricht University, Department of Health Promotion, NUTRIM School for Nutrition, Toxicology and Metabolism, Maastricht University Medical Centre+, PO Box 616, 6200 MD, Maastricht, The Netherlands b Maastricht University, Department of Health Promotion, School of Public Health and Primary Care (CAPHRI), PO Box 616, 6200 MD, Maastricht, The Netherlands c Maastricht University, Department of Epidemiology, NUTRIM School for Nutrition, Toxicology and Metabolism & School of Public Health and Primary Care (CAPHRI), Maastricht University Medical Centre+, PO Box 616, 6200 MD, Maastricht, The Netherlands 2010, Appetite 54 (2010) 30–36 „How to promote fruit consumption in children. Visual appeal versus restriction” - Esther Jansen *, Sandra Mulkens, Anita Jansen Maastricht University, Faculty of Psychology and Neuroscience, Department of Clinical Psychological Science, P.O. Box 616, 6200 MD, Maastricht, The Netherlands 2010, Appetite 54 (2010) 599–602 „Associations Among Parent Acculturation, Child BMI, and Child Fruit and Vegetable Consumption in a Hispanic Sample” - Monica I. Morello • Hala Madanat • Noe C. Crespo • Hector Lemus • John Elder, J Immigrant Minority Health (2012) 14:1023–1029 „Childhood consumption of fruit and vegetables across England: a study of 2306 6–7-year-olds in 2007” - Rebecca J. Hughes1*, Kimberley L. Edwards2, Graham P. Clarke1, Charlotte E. L. Evans3, Janet E. Cade3 and Joan K. Ransley3; 1School of Geography, University of Leeds, Leeds LS2 9JT, UK, 2School of Clinical Sciences, University of Nottingham, Nottingham, UK, 3Nutritional Epidemiology Group, Division of Epidemiology, University of Leeds, Leeds LS2 9JT, UK, British Journal of Nutrition (2012), 108, 733–742 „Fruit and vegetable intake in the Czech child population” - Marie Jakubikova, Marcela Dofkova and Jiri Ruprich*; Department of Food Safety and Nutrition, NIPH – National Institute of Public Health in Prague, Palacke´ho 3a, Brno 61242, Czech Republic, Public Health Nutrition: 14(6), 1047–1054 „Child consumption of fruit and vegetables: the roles of child cognitions and parental feeding practices” - Elisabeth L Melbye1,*, Nina C Øverby2 and Torvald Øgaard1; 1Norwegian School of Hotel Management, University of Stavanger, 4036 Stavanger, Norway: 2Department of Public Health, Sport and Nutrition, University of Agder, Kristiansand, Norway, Public Health Nutrition: 15(6), 1047–1055 „The influence of early feeding practices on fruit and vegetable intake among preschool children in 4 European birth cohorts”- Blandine de Lauzon-Guillain, Louise Jones, Andreia Oliveira, George Moschonis, Aisha Betoko, Carla Lopes, Pedro Moreira, Yannis Manios, Nikolaos G Papadopoulos, Pauline Emmett, and Marie Aline Charles; American Journal of Clinical Nutrition 2013 (98:804–12) „A Novel Approach for Increasing Fruit Consumption in Children” - Anastasia Perikkou, MSc; Anna Gavrieli, PhD; Maria-Matina Kougioufa; Maria Tzirkali, MSc; Mary Yannakoulia, PhD, 2013 by the Academy of Nutrition and Dietetics.2212-2672
Nemzetközi iskolagyümölcs-programhoz kapcsolódó irodalmak: „Increasing children’s fruit & vegetable consumption: a peer-modelling and rewards-based intervention” – Horne, PJ et al. European Journal of Clinical Nutrition 2004 (58, 1649-1660) „The National School Fruit Scheme produces short-term but not longer-term increases in fruit consumption in primary school children” - Lesley Wells and Michael Nelson; Department of Nutrition and Dietetics, King’s College London, 150 Stamford Street, London SE1 9NN, UK, British Journal of Nutrition (2005), 93, 537–542 „Un Fruit pour la récré” - Methodology for assesment of a program to stimulate fruit consumption by young people - Martine Padilla; International Centre for Advanced Mediterraneon Agronomic Studies - Bruxelles, Février 2010 Who Europen Action Plan For Food and Nutrition Policy 2007-2012
200
Gyermekek irodalmak:
egészségmagatartásával
foglalkozó
magyar
nyelvű
Átfogó felmérések, és adatok a hazai helyzetről: „Zöldség és gyümölcsfogyasztás hazánkban – Fenntartható fogyasztás – A növekedés határai” Székely Géza, Pecze Dénes, Losó Viktor, Sipos László; SzIE, Gödöllő, 2009 Zöldség- és gyümölcsfogyasztás, 2009; Statisztikai Tükör; KSH Az élelmiszer-fogyasztás alakulása, 2011; Statisztikai Tükör; KSH A háztartások fogyasztása, 2012; Statisztikai Tükör; KSH A háztartások fogyasztása, 2013. I. félév; Statisztikai Tükör; KSH
Iskoláskorúakra vonatkozó hazai irodalmak: „Országos Iskolai MENZA Körkép 2008” - Iskolai Táplálkozás-egészségügyi Környezetfelmérés /Gyorsjelentés/; OÉTI - Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet 2008 „Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja” - Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutatás 2003., 2007. és 2010. évi felméréséről készült nemzeti jelentés, - Szerkesztette | Németh Ágnes es Költő András; Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest 2011 „Összefoglaló jelentés a 2010/2011., valamint a 2011/2012. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról”; OGYEI - Országos Gyermekegészségügyi Intézet 2003
201
