ÖNELLENİRZİ KÉRDÉSSOR III. a 2014. április 12-i konzultáció anyagához (A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai II. A bőncselekmény megvalósulási szakaszai. A bőncselekmény elkövetıi.) Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetıjog I. 2013/2014. tanév, 2. félév 1. Határozza meg a magánindítvány fogalmát! Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika –: Magyar büntetıjog. Általános rész. CompLex kiadó, Budapest, 2012. továbbiakban: Tankönyv – 226. o. A magánindítvány a jogosult bármely olyan nyilatkozata, amely szerint az elkövetı felelısségre vonását kívánja. 2. A magánindítványra üldözendı bőncselekmények típusai. Említsen példákat! Konzultáció + Tankönyv 225-226. o. 3 csoport: 1. a bcs. tárgyi súlya viszonylag kisebb, a jogalkotó álláspontja szerint célszerő a jogosultra bízni annak mérlegelését, hogy az ıt ért sérelem mértékére figyelemmel kívánja-e az elkövetı felelısségre vonását (pl. könnyő testi sértés alapesete, magánlaksértés, zaklatás,rágalmazás) 2. a sértett kímélete indokolja a magánindítványra történı üldözést (pl. a szexuális kényszerítés alapesete, illetve a szexuális erıszak egyik alapesete) 3. jellemzıen magánjellegő sérelemrıl van szó, illetve a hozzátartozó sértett kímélete is indokolt (egyrészt az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése, másrészt a Btk. 382. §-a szerint a lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hőtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve a jármő önkényes elvétele, amennyiben a sértett az elkövetı hozzátartozója.) 3. A magánindítvány hiányán kívül mely egyéb jogintézmények sorolhatóak a büntetıeljárás lefolytatását kizáró okok körébe? Tankönyv 228. o. A feljelentés hiánya, a Legfıbb Ügyész döntésének a hiánya, a diplomáciai vagy az egyéb nemzetközi jogon alapuló mentesség esetei, a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség esetei. 4. Hogyan csoportosíthatóak a bőncselekmények az elévülés szempontjából? Tankönyv 115-116. o. 1. elévülı bőncselekmények az elévülési idı: – a bőncselekmény büntetési tétele felsı határának megfelelı idı, de legalább öt év – ha a Btk. 26. § (2) bekezdésében meghatározott bcs-t 18. életévét be nem töltött sértett sérelmére követték el, és a bőncselekmény a sértett 23. életévének betöltése elıtt elévülne, az elévülési idı meghosszabbodik a sértett 23. életévének betöltéséig vagy addig az idıpontig, amikor a 23. életévét betöltötte volna 2. el nem évülı bőncselekmények – az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethetı bőncselekmények (pl. az emberölés minısített esetei, a terrorcselekmény, stb.) – a Btk.-ban szabályozott emberiesség elleni bőncselekmények és a háborús bőncselekmények, – a nemzetközi jog szerint el nem évülı (egyéb) bőncselekmények 5. Mi a különbség az elévülés nyugvása és félbeszakadása között? Tankönyv 221. o.
Az elévülés félbeszakadása fogalmilag annyit jelent, hogy a félbeszakadás napjától az elévülési idı ismét elkezdıdik, a korábban eltelt elévülési idı figyelmen kívül marad. A félbeszakadást elıidézı körülmény a büntetıjogban a büntetı ügyben eljáró hatóságoknak az elkövetıvel szemben a bőncselekmény miatt foganatosított eljárási cselekménye. Az elévülés nyugvása azt jelenti, hogy a nyugvás idıtartama az elévülési idıbe nem számít be, a nyugvás megszőnését követıen viszont az elévülés tovább folytatódik, így a nyugvást megelızıen eltelt idıt az elévülési idıhöz hozzá kell számítani 6. A tevékeny megbánásra figyelemmel mikor nem büntethetı az elkövetı, és mikor enyhítı korlátlanul a büntetés vele szemben? Tankönyv 222-224. o., Btk. 29. § 7. Mely esetekben nincs helye a tevékeny megbánásnak a Btk. szerint? Btk. 29. § (3) bek. 8. A szándékos bőncselekmény megvalósulási szakaszai. Tankönyv 230. o. 1. akarat-elhatározás (a bőncselekmény gondolatának felmerülése) 2. elıkészület (a bőncselekmény elkövetésének elıkészítése), 3. kísérlet (a bcs. megkísérlése) 4. befejezettség A büntetıjog e stádiumok közül az elıkészületnek, a kísérletnek és a befejezettségnek tulajdonít jelentıséget és főz hozzájuk jogkövetkezményeket. 9. Mi a különbség a szándékos illetve a gondatlan bőncselekmény megvalósulási szakaszai között? A gondatlan bőncselekménynek csak befejezett stádiuma van. 10. Az elıkészület és a kísérlet elhatárolása. Konzultáció A bőncselekmény az elıkészülettel már megjelenik a külvilágban, a törvényi tényálláshoz tartozó elemek megvalósítására még nem kerül sor (de az elkövetıben már fennáll az elkövetés szándéka). az elıkészület csak kivételesen büntetendı, akkor, ha azt a törvény külön elrendeli. A kísérlettel az elkövetı belép a törvényi tényállásba, az azonban teljes egészében nem, csak részben valósul meg. A kísérlet minden esetben büntetendı, a befejezett bőncselekmény büntetési tételének figyelembe vételével. 11. Az elıkészület fogalmi elemei. Btk. 11. § (1) bek. + Tankönyv 231.o. Objektív elemei: öt elkövetési magatartás: – felhívás, – ajánlkozás, – vállalkozás, – közös elkövetésben megállapodás, – a bcs. elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítı feltételek biztosítása Szubjektív elem: a bőncselekmény befejezésére irányuló célzat. 12. Milyen büntethetıséget megszüntetı okokat ismerünk az elıkészület körében? Elıkészülettıl való önkéntes visszalépés. Formái: Btk. 11. § (2) 13. Az ún. maradék-bőncselekményért való felelısség kérdése az elıkészület kapcsán. Btk. 11. § (3) bek. + Tankönyv 235. o 14. A kísérlet Btk-beli fogalma. Btk. 16. § 15. A kísérlet fajtái. Tankönyv 239-242. o. - teljes és nem teljes kísérlet - közeli és távoli kísérlet
- alkalmatlan kísérlet 16. Sorolja fel a kísérlet fogalmának elemeit! Tankönyv 237. - szándékosság - a bőncselekmény elkövetésének megkezdése - a bőncselekmény be nem fejezése. 17. Milyen bőncselekményeknek nem lehet kísérlete? Tankönyv 238-239. o. - gondatlan bőncselekmények (pl. hanyag kezelés) - tiszta mulasztásos bőncselekmények (pl. segítségnyújtás elmulasztása) - vegyes bőnösségi szerkezető bőncselekmények (pl. halált okozó testi sértés) - elıkészületi cselekmények - részesi közremőködés - ahol a bcs. természete zárja ki (pl.: verbálisan megvalósítható bcs-ek) 18. Az alkalmatlan kísérlet fajtái és jogkövetkezménye. Tankönyv 241-242.o. Btk. 10. § (3) bek. 19. Milyen büntethetıséget megszüntetı okokat ismerünk a kísérlet körében? Tankönyv 243-245. o. Btk. 10. § (4) bek. Önkéntes elállás és önkéntes eredményelhárítás 20. Melyek az önkéntes visszalépés, mint büntethetıségi akadály jellemzıi? - önkéntesség (saját akaratelhatározás) - végleges tervfeladás - személyhez kötöttség - maradékbőncselekményért való felelısség 21. A kísérlet büntetendısége. Konzultáció + Tankönyv 243. o. A Btk. alapján a kísérletre a befejezett bőncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. A Btk. 82. § (4) bek. a büntetés enyhítése körében a jogalkalmazó számára lehetıséget ad a vonatkozó büntetési tétel kétfokú leszállítására; a Kúria 56. számú Büntetı Kollégiumi véleménye (III/1.p) alapján pedig a cselekmény kísérleti szakban maradása enyhítı körülményként figyelembe vehetı. Ennek megfelelıen a gyakorlatban általában enyhébb büntetést alkalmaznak a kísérlet, mint a befejezett bcs. esetén. 22. A befejezett és a bevégzett bőncselekmény elhatárolása és a megkülönböztetés fıbb jogi konzekvenciái. Konzultáció + Tankönyv 246-247. o. Egyes bőncselekmények esetében (tartós bcs-k illetve állapot-bcs-k) a büntetıjogi értelemben vett befejezettség eltér a köznapi értelemben vettıl. Ez utóbbit a bevégzettség fogalma öleli fel. Akkor válik egy cselekmény bevégzetté, amikor a jogtárgy elleni támadás véget ér. A bevégzettség idıpontjáig - az elkövetınek nyújtott segítség megalapozhatja az azt tanúsító személy bőnsegédi vagy társtettesi minıségét, - a passzív alany jogos védelmi helyzetben van - az elévülési idı kezdı idıpontja a bőncselekmény bevégzettségéhez kötıdik. 23. Az elkövetık típusai a Btk. szerint Tankönyv 252. o. A bőncselekmény elkövetıi (Btk. 12. §) Tettesek (Btk. 13. §) Részesek (Btk. 14. §) Önálló (közvetlen) Közvetett tettes Társtettes Felbujtó Bőnsegéd tettes
24. A sui generis delictum fogalma, fıbb esetei példákkal szemléltetve. Konzultáció + Tankönyv 233. o., 252. o. Sui generis elıkészületi delictumok, sui generis részesi delictumok – A jogalkotó bizonyos elıkészületi illetve részesi magatartásokat önálló bőncselekményként rendel büntetni; ennek indoka az, hogy az adott magatartás már önmagában jelentıs mértékben veszélyeztet bizonyos társadalmi értékeket. 25. A közvetett tettesség fogalma, esetei. Btk. 13. § (2) bek. + Tankönyv 257-261. o. 26. A társtettesség objektív és szubjektív feltétele. Btk. 13. § (3) bek. + Tankönyv 261-264. o. objektív: kettı vagy több elkövetı, azonos bőncselekmény törvényi tényállásának közös elkövetése szubjektív - szándékegység 27. Mit jelent a részesség járulékos jellege? Tankönyv 266-267. o. A részesség feltételez egy szándékos és legalább kísérleti szakaszig eljuttatott tettesi alapcselekményt. 28. A bőnsegély módja szerint milyen típusait különböztethetjük meg? Tankönyv 153-154. o. Fizikai és pszichikai bőnsegély. 29. A felbujtás és a pszichikai bőnsegély, valamint a fizikai bőnsegély és a társtettesség elhatárolása. Konzultáció + Tankönyv 274-275. o.
A törvényi tényálláshoz való viszony alapján
Társtettesség
Fizikai bőnsegély
A magatartás mindig a tényállás keretei közé illeszkedik
A magatartás mindig a törvényi tényállás keretein kívül marad
Feltétele az elkövetık közötti A törvényi tényállást szándékegység megléte, Nem feltétel, hogy a tettes megvalósító tudattartalma illetve egymás tudjon a segítségnyújtásról alapján tevékenységének kölcsönös tudata Felbujtás
Pszichikai bőnsegély
A cselekménynek az elkövetı szándékára gyakorolt hatása alapján
Szándékkiváltó hatás
Szándékerısítı hatás
A tettesi alapcselekményhez való idıbeli viszony alapján
Kizárólag a tettesi alapcselekményt megelızıen (amíg a cselekmény nem lép a kísérleti szakaszba).
A tettesi alapcselekményt megelızıen, illetve azzal egy idıben.
30. A társas bőnelkövetési alakzatok típusai és elhatárolásuk. Btk. 459.§. (1) bek. 1. 2. és 3. 13 pont + Tankönyv 276-283. o. 31. A csoportos elkövetés értelmezése figyelemmel a Kúria Büntetı jogegységi határozataira. Tankönyv 277-279. o. + 2/2000. BJE + 4/2007. BJE A csoportos elkövetés megállapításának feltételei:
-
la. 3 elkövetı (függetlenül attól, hogy a sértett valamennyiüket észleli-e) a bcsel. helyszínén vagy annak közelében jelen vannak akár tettesek, akár részesek is lehetnek (akkor is megállapítható, ha vmelyikük nem büntethetı, de diszpozíciószerő magatartást tanúsít.)
32. Sorolja fel a bőnkapcsolati alakzatokat! A bőnpártolás, az orgazdaság, a pénzmosás, a feljelentési kötelezettség elmulasztása és a bőnös közömbösség.
