2014. július
V. évfolyam 2. szám
„Az intelligens emberek ereje nem a megértés, hanem a megoldás gyorsaságában van.“ / D. Alexander /
Az LIC a biztosítók és az ügyfelek partnere
2014 sláger termékei a nyugdíjbiztosítások Az idei év olyan változásokat hozott, amelyek mind arra utalnak, hogy komolyan kell venni az öngondoskodást, azon belül is a nyugdíj megtakarításokat. Változott az állami nyugdíj nagysága, létrejöttek a nyugdíjbiztosítások, szóval a felosztó-kirovó rendszer hiányosságai miatt, nekünk (is) kell gondoskodnunk az anyagi problémáktól mentes idős korunkról. A magyar állampolgárok elfogadták, és felfogták azt a tényt, hogy az állam egyre inkább kivonul a nyugdíjfinanszírozásból, és hagyja, hogy a privát tőke, az öngondoskodás töltse fel a hiányt. Jelenleg 3 államilag, adójóváírással támogatott nyugdíj megtakarítási forma létezik, az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíj előtakarékossági számla, és a nyugdíjbiztosítás. Mivel mindháromra 20%-os adójóváírást lehet igényelni, ez akkora többletet jelent, hogy más pénzpiaci konstrukciók nem igazán tudják felvenni velük a versenyt. Az önkéntes nyugdíjpénztár A legelső államilag támogatott nyugdíj előtakarékosság az önkéntes nyugdíjpénztár volt. Az igényelhető adójóváírás mértéke 20%, évente legfeljebb 150.000 forint, amit egy 750.000 forintos éves befizetéssel lehet maximálisan kihasználni. Befektetési szempontból egy konzervatív megtakarítás, hiszen általában 3 portfólióból választhatunk, aminek az összetételét az állam szigorúan szabályozza. Csak Magyarországon kibocsátott, és forint alapú befektetési alapokba fektethet egy nyugdíjpénztár. Kizárólag a saját befizetésekre jár a kedvezmény, céges befizetésekre nem, de egyszerre akárhány önkéntes pénztár tagjai lehetünk.
meg kell fizetnünk az addig be nem fizetett adót. Itt is kizárólag magyar értékpapírokba fektethetünk, de egyéb korlátozással nem kell foglalkoznunk. Egy alapváltásnál (amennyiben nyereséges volt) kamatadó (16%), és EHO (6%) fizetési kötelezettségünk van a nyereség után az állam felé. 2006-tól választható államilag támogatott nyugdíj előtakarékossági célú értékpapír számla a NYESZ. Az adójóváírás mértéke 20%, évente maximum 100.000 forint (jövedelemtől függetlenül), kivéve, ha 2020.01.01-ig nyugdíjba vonulunk, mert akkor 130.000 forint a felső határ, ami 500.000 forint, illetve 650.000 befizetésével érhető el. A NYESZ számlánál teljes mértékben magunkra vagyunk utalva, hiszen itt mi magunk intézzük a tényleges befektetéseket, alapváltásokat, tehát csak befektetési ismeretekkel és erre idővel rendelkező, pénzügyekben jártas ügyfeleknek ajánlott. Megnyitásához elég mindössze 5.000 forint, és nem kell rendszeres díjfizetést vállalni, mely nem feltétlenül előny egy nyugdíjcélú megtakarításnál. Egyszerre csak egy ilyen megtakarítási számlánk lehet.
A NYESZ számla A nyugdíjcélú megtakarítások legkötetlenebb formája. Elsősorban azoknak ajánlható, akik közel vannak az öregségi nyugdíjkorhatárhoz. A NYESZ egy olyan értékpapírszámla, amin értékpapírokat (pl. befektetési jegyeket, állampapírokat, részvényeket) tarthatunk, azokat bármikor eladhatjuk adó- és illetékmentesen, arra bármikor befizethetünk, azonban pénzt adómentesen csak akkor vehetünk fel, ha már nyugdíjra jogosultak vagyunk, azelőtt
Nem tartozik a legrugalmasabb megtakarítási formák közé. Ha nyugdíjba vonulás előtt megtörnénk a NYESZ-t, akkor az összes igényelt adókedvezményt 20%-os büntetéssel vissza kell utalni az állam részére, és a kamatjövedelmet pedig egyéb jövedelemként kell leadózni (SZJA, EHO), ami összesen 43%. Nem a rugalmassága miatt érdemes választani.
A nyugdíjbiztosítás A 3 nyugdíj megtakarítási forma közül a legfiatalabb a nyugdíjbiztosítás, hiszen 2014.01-01-től tudunk államilag támogatott befektetéses életbiztosítással gondoskodni anyagilag a nyugdíjas korunkról. Évente 20%, legfeljebb 130.000 forint adókedvezményt vehetünk igénybe, egy 650.000 forintos befizetéssel, ez azonban lehet rendszeres és eseti befizetés is, ha a program tartalmaz ilyet. Ezek kivétel nélkül tartalmazzák a törvényben rögzített szolgáltatások és kockázatok egyidejű vállalását a biztosítók részéről (bármilyen okú nyugdíjba vonulás, bármilyen okú halál, súlyos rokkantság), de a kifizetéseknél a minimum 10 éves várakozási idő is kötelező a halálesetek kivételével. Az államilag támogatott nyugdíjbiztosítások 2014-ben, a vártánál is nagyobb népszerűségnek örvendenek. Szemben az önkéntes nyugdíjpénztárral és a NYESZ számlával, a nyugdíjbiztosításokat nem kizárólag az adójóváírás miatt választják az előtakarékoskodók, hiszen egy, az adójóváírás bevezetése előtt is népszerű terméktípusról van szó. Ezen belül nagyon ritka a klasszikus, kockázatmentes befektetési portfólióval működő termék. Az LIC, a Grawe és az Aegon ilyen jellegű termékeit közvetíti, és ezzel a piac ezen módozatainak felét forgalmazzuk! Továbbra sem szeretnénk belefolyni ügyfeleink befektetésének menedzselésébe, ezért választottuk partnereink garantált hozamú kötvényeit. Ezekkel ügyfeleinknek semmit sem kell foglalkozniuk, mert profi vagyonkezelők menedzselik a pénzüket, és folyamatosan növekedő egyenlegre tehetnek szert. Rapp Ferenc szakmai vezető
Irány Graz, irány a siker! Szembesültünk a ténnyel, hogy nagyon komoly munka vár ránk. Először egyenként bemutatkoztunk, megosztottuk gondolatainkat egymással és igazgatóinkkal, hogy mit várunk és mit szeretnénk ettől a szemináriumtól, majd a program szerint következtek az előadások. A jelenlévő Igazgatók személyén keresztül közel nyolcvan év szakmai tapasztalatából meríthettünk. Irigylésre méltó a lelkesedés, amely ennyi év után is ott lobog bennük és igyekeznek átadni belőle nekünk. Minden egyes előadást követően felismerések születtek, hogy korábban mit, hogyan kellett volna csinálni jobban, pontosabban, figyelmesebben. Ami nagyszerű, hogy mindig van korrigálási lehetőség, van esély Ha amit teszel, arra inspirál másokat, hogy többet álmodjanak, többet tanuljanak, többet tegyenek és többé váljanak, akkor te vezető vagy!” (John Quincy Adams) Az indulás 2014. június 9-e reggelén történt, de valójában mind a tizenötünknél jóval korábban. A tényleges indulás a döntéssel kezdődött, hogy az LIC, azon belül a Grawe mellett tettük le a voksunkat. Itt szeretnénk tevékenykedni, eredményeket, sikereket elérni. A májusi alapszemináriumon kaptuk meg a meghívóinkat, ott derült ki számunkra kikkel osztjuk meg a Vezetői I. szeminárium élményeit. Remek csapat jött össze az ország minden részéből. Gárdonyban még igazgatóságok szerint szólították ki a másként tenni, mint korábban. Szloboda Igazgatónő „szerencse” sütivel kedveskedett nekünk, amelyekben idézeteket találtunk mindenki izgatottan kereste vajon az övében mi rejlik. Voltak kacagások, rádöbbenések, de legfőképp a csodálkozás mennyire mindenki a rá jellemzőt kapta. Az előadásokon kívül is gyakran beszélgettünk, meséltünk egymásnak tapasztalatainkról, „nyaggattuk” igazgatóinkat. A nap „csúcspontja” Orlovity Lajos hálózati igazgató úr statisztikai táblázata, illetve annak kitöltése és eredménye volt, rájöttünk van hová fejlődnünk. Szerda reggel Dr. Hortobágyi Helga az LIC jogásza igyekezett érdekessé tenni a jogi ismeretek órát, beavatni a jogszabályi változások munkatársakat, ott találkoztunk először, mint meghívottak, Grazba pedig LIC-s csapatként érkeztünk eltűntek az igazgatósági számok. Már útközben is jöttek mentek a telefonok ki merre jár, mikorra várható az érkezés, és láss csodát néhány perc különbséggel mind az öt autó szinte egyszerre érkezett meg a Hotel Novaparkba. A hétfő esti vacsoránál vidám jókedvű, de azért egymást fürkésző társaság gyűlt össze, Dián igazgatónő szívélyesen fogadott minket és egy kellemes vacsorát költöttünk el együtt. Bokori igazgatónő a másnapi „megpróbáltatásokra” felkészítendő megajándékozott valamennyiünket egy-egy csomag Mozart Kugel-lel, ami nagyon kedves gesztus volt. Kedden reggel elkezdődött a szeminárium hivatalos része, megismerkedtünk az elkövetkező három nap pontos programjával.
Párizsban járt az ősz (vagyis, hogy helyesbítsem Ady-t)
Párizsban járt az LIC csapata
El sem hiszem! Én is mehetek Párizsba? Megérdemlem én ezt a nagy ajándékot? Hurrá! Hurrá! Én is mehetek Párizsba! Emlékszem nem rég így reagáltam a csodálatos hírre, amikor megtudtam, hogy az LIC Biztosítási Alkusz Kft. által kiírt verseny eredményeként benne leszek abban a kis csapatban, amelyik meghódítja Párizs utcáit. Amilyen váratlanul ért utazásom híre, olyan nagy varázzsal és olyan nagy izgalommal készültem az útra. Természetesen egy négy gyerekes anyukának rengeteg szorgalmi feladatot el kell végeznie otthon, mielőtt 4 kerek napra egyedül hagyja népes családját. A megszokott rutinnal fogtam hozzá a komoly logisztikai szervezésnek. Ki hova, mikor és hogyan megy, vagy ki kinek segít?! Az úszás, a furulya óra, zongoraóra, a foci, a leckeírás, kaja… De jajj! A kicsit csak nem felejti ott apukája az iskolában. És sorolhatnám reggelig, hogy mik kavarogtak a fejemben. De hála Istennek, mindent letudva, megoldvaVÉGRE! VÉGRE! VÉGRE!- ott álltam a többiekkel a repülőtéren 2014. május 8-án reggel 8 órakor. Kíváncsian mustráltam a többieket, hogy ugyan kikkel is fogok utazni, milyen társasággal fogom ezt a négy napot eltölteni. A többséget látásból ismertem és annak ellenére, hogy könnyen ismerkedem, mégis volt bennem egy kis félsz. Mindenesetre örültem, hogy a saját igazgatóságunkból ketten utazhattunk, és persze megnyugtató volt az is, hogy igazgatónőnk is elkísért a kiruccanásra.Hamar kiderült, hogy a csapattal, a jókedvvel nem lesz gond és ez mindvégig így is volt. Most már csak szerencsésen érkezzünk meg a szerelmesek városába! Hihetetlen ez a világ! Reggel még elkészítettem a gyerekek tízóraiját és délben már Párizs utcáin kanyargó buszos kirándulás aktív részese vagyok. Tehát érkezésünk után máris ülünk a kényelmes buszon, a 8 sávos Shamps-Elysee Paradicsom felé vezető úton haladva, majd körbejárva a várost, minden fontos nevezetességet meg tudunk csodálni. Elképesztő! Majd kiugrom a bőrömből! Csípjetek meg, mert biztos álmodom! Elvarázsolt Párizs az első pillanattól kezdve. Minden tiszta, rendezett, hófehér épületek, sehol egy vezeték, sehol egy óriási reklám, sehol egy benzinkút. Nincs semmi, ami megzavarná azt a tökéletes városképet. Olyan az egész város, mint egy csodálatos ékszerdoboz. Érzem, máris szeretem Párizst! Pedig még csak a buszon ülök, Mi lesz később?! Pörögnek az események és máris a Szajnán séta hajókázunk. A hangulat az egekig ér. Olyan, mintha ezer éve ismerném ezeket az embereket. Mindenki kedves, mosolygós, közvetlen. Lehet, hogy egyforma vér csörgedezik bennünk? (Mondjuk LIC-vér? haha…) Egy óra múlva már a Montparnasse toronyház új kilátójában szürcsölgetjük a fincsi kávét. A kilátás csodálatos! 209 méter magasan vagyunk, Párizs máris a lábunk alatt hever. Este hét órakor betérünk egy igen hangulatos
étterembe, ahol fenséges a vacsora. Van minden, kecskesajtos padlizsán, kacsa, lazac, túrókrém, ki mit kér. Én nem tartozom a legbátrabbak közé, de némi unszolásra még egy csiga is lecsúszik. Persze az áfonyás bor nagy segítségemre van ebben a nehéz helyzetben. Vacsora után érkezés a szállásra, a Hotel Ibisbe. Aztán puha ágyikó, gyors alvás, mert másnap gyalogos kirándulás vár a nagycsapatra. Hát, mit mondjak? Gyorsan ránk köszöntött a reggel. Úgysem tudok az izgalomtól aludni, no meg a hálótársamtól, aki állandóan lehúzza a takarót rólam (ejnye Lilla!) Finom reggeli a szálláson, majd 9-kor indulunk meghódítani a várost. Elsőként a NotreDame Katedrálist. Mozdulni se tudok a látványtól. Földbe gyökerezik a lábam. Milyen fenséges és milyen félelmetes. Itt aztán rátör az emberre az érzés, hogy milyen kis törékeny teremtés. Még a bűneimet is megvallom felindultságomban. Nagy nehezen kikeveredünk a menedéket nyújtó katedrálisból és már magával is ragad a város lüktetése és persze újdonsült barátnőim. Gyerünk kávézni, sajttortát enni, szuvenírt vásárolni. És máris habzsolom aza életet a többiekkel. S közben zaklatott vagyok. Tudom, hogy ez még csak a kezdet és kíváncsisággal várom a következő programot. Nem is kell sokat várni, máris gyönyörködhetünk Pantheon csodáiban és a tüneményes latin városnegyedben. Egy kellemes séta Párizs legrégebbi középkori utcáin és közben rengeteg érdekes történetet hallunk a kedves és nagyon szuper idegenvezetőnktől. Csakúgy szívjuk a tőle kapott információkat. Segítségével megismerhettük Párizs több arcát is: a fényes nagyvárost, a békés parkokat, a reprezentatív lakhelyeket, a középkori várost, a művészetek fővárosát. És még mindig nem elég! Ezt követően már a Montmartre dombján baktatunk fel a Sacre-Coeur Bazilikához, majd megcsodáljuk a tömérdek festőt, akik az utcán festve, rajzolva mutatják meg tehetségüket. Utunk ezen a napon is a hasunkkal végződik, egy tipikus párizsi kiskocsmában vacsorázunk a Montmarte-on. Este a szállodában még néhány szakmai jó tanáccsal
ellátott igazgatóasszonyunk, ami arra volt jó, hogy megint rádöbbentem, még mindig milyen keveset tudok, s hogy sokkal többet kell tanulnom. Megint megerősödött bennem a gondolat, hogy mindent elkövetek annak érdekében, hogy tájékozott, jól képzett, egyszerűen szuper legyek! Csak úgy repül az idő és repülnek a programok, pörögnek az események! Harmadik nap megmásszuk a Diadalív 206 lépcsőjét és kissé szuszogósan, de felérünk a tetejére. Az eső esik sajnos, de egyáltalán nem csorbítja a kedvünket, semmilyen diszkomfort érzésünk nincs. Egyébként is úgy mondják, hogy Párizst nem lehet eső nélkül megúszni. Ernyővel a kezünkben, boldogsággal a szívünkben végigkacagtuk és végigtáncoltuk a Shamps-Elysée-t. Hihetetlen a társaság! Fergeteges a jókedv, fergeteges az összetartás! Amerre csak járunk nevetés hallatszik, zeng egész Párizs! Következő állomás a Louvre. Ez a hely egyfelől lenyűgöző, másfelől meghökkentő a bent kavargó tömegtől, zsibogástól. Aki megszokta, hogy a múzeumban suttogva beszélünk, annak kissé meglepő ez a zsongás. Mivel nem áll a rendelkezésünkre 4-5 hónap, hogy mindent megnézzünk, így módszeresen - idegenvezető segítségével - a leghíresebb műveket tekintettük meg, de így is lejártuk a lábunkat. Számomra a sok látnivaló közül a Milói Vénusz volt a csúcs. A múzeum után újra a buszon találjuk magunkat s irány Versailles, XIV. Lajos rezidenciája. A kastély és a hozzátartozó park a szökőkutakkal egyszerűen csodálatos. A látottak alapján elmondhatom, hogy ez a Napkirály tudott élni, lenne mit tanulni Tőle! Egy fontos mondat, amit itt tanultam az idegenvezetőtől: „ A múltat azért fontos, hogy ismerjük, mert általa megértjük a jelent és a jövőt.” Aztán elbúcsúzunk Versailles-tól és egy kellemes vacsorával zárjuk a napot. Már megint azzal szembesülök, hogy minden, ami jó, gyorsan elmúlik. Már össze is vagyunk csomagolva
Párisban járt az Ősz
és én meg ambivalens érzelmekkel küzdök. Mindjárt vége az álomnak. Hazamenni…? Persze. Hazamenni. Várnak. Nem is kevesen. Na, meg a munka, a sok feladat, teendő… De még előttem áll egy csodálatos nap! Fel a fejjel és indulás az Eiffel toronyba! Az a baj, hogy nincs elég jelzőm, de tényleg fantasztikus a torony! Légies, karcsú, gyönyörű, az építészet csúcsa! Lifttel megyünk fel egyenesen a csúcsig. Káprázatos! Eiffel torony után megkapjuk a jól megérdemelt háromfogásos ebédünket a Rivoli utcában, majd újult erővel sétálunk tovább egészen az Operaházig, Párizs egyik gyöngyszeméhez. A fáradhatatlanok még ellátogatnak a Fragonard Parfüm Múzeumba, ahol sok érdekesség várja őket, de én ezt már kihagyom - utólag persze már bánom -,mivel a fáradtság, vagy lehet, a lustaság erőt vesz rajtam és barátaimmal beülünk egy párizsi hangulatú kávézóba. Becsuktam a szemem és mire kinyitottam már a repülőn ültünk.
Párisba tegnap beszökött az Ősz. Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem. Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok.
Magam mögött hagytam a sok érdekes és felejthetetlen élményt, viszont fájdalomdíjként sok kedves, új barátot kaptam. Boldog vagyok, hogy láthattam Párizst! Köszönöm! Élménybeszámolómat Ady versével zárom. Eddig is ismertem ezt a nagyon szép verset, de amióta Párizsban jártam, azóta egészen mást jelentenek ezek a sorok:
Elért az Ősz és súgott valamit, Szent Mihály útja beleremegett, Züm, züm: röpködtek végig az úton Tréfás falevelek. Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé S Párisból az Ősz kacagva szaladt. Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán Nyögő lombok alatt.
Véghné Murár Brigitta 378-as igazgatóság
Hosszú hétvége Velencében Az LIC munkatársai jól ismerik a Velencei tavat, hiszen szinte minden hónapban egy alkalommal a Hotel Nautis vendégei. De most nem a magyar Velencéről, hanem névadójáról az Olaszországiról szeretnék írni. Mint a 378as kecskeméti igazgatóság munkatársa arról számolhatok be, hogy kis csapatunknak május 1-től 3-ig volt szerencséje megtekinteni és összehasonlítani a két Velence közti különbséget.
A történet ott kezdődött, hogy igazgatónőnk Halász Rudolfné egy versenyt írt ki. Ez egy 4 hónapos feladat 2013. november és 2014. február között, amely az igazgatóság bármely tagja számára nyitott volt. A verseny eredménye, hogy rajtam kívül 12-en és természetesen az igazgatónőnk utaztunk a munka ünnepén Velencére. Mint a gyerekek a Mikulást, mi is izgatottan vártuk a május 1-ét. Olaszországba készültünk, ahol a hatalmas történelmi múltra visszatekintő Velencei Köztársaság ma is látható városára és szigeteire voltunk kíváncsiak. Indulás 5 óra 30 perckor. Együtt kellett kelni a madarakkal és még láthattuk a napfelkeltét is. Az üzletünket a pontosság jellemzi, ez most az utazási iroda is komolyan vette. Gyors bepakolás. A buszvezető és idegenvezető bemutatkozása után már is Pest felé tartottunk. Senkire nem kellett várni. A buszunk M 5-ös és M7-es autópályákat leküzdve hagyta el az országot. Az időjárás ekkor még kegyeibe fogadott, egy igazi tavaszi napsütésre számíthattunk. Szlovéniában a trojone-i fánk édes ízével tehettük szebbé a napunkat. Megcsodáltuk az Alpok szikláit és csodás történeteket hallhatunk az idegenvezetőnktől. Az Olasz határt átlépve már egy kis esővel is találkoztunk, de az idő még mindig szép volt. Doberdóhoz érve, természetesen felelevenedtek az I. világháborús történelmi események. Még igazi strand idő volt, amikor elértük szállásunkat Jesolóban. A szobáink elfoglalása után a tőlünk kb. 50 méterre lévő Adriai tenger habjaiba vetettük magunkat. Este városnézés és vacsora, igazgató asszonyunk vezetésével és meghívására. Péntek reggel egyes munkatársaink már időben felkeltek és a tengerparton várták a napfelkeltét. A Hotel Galassia svédasztalos reggelivel várt bennünket. Mindenki időben összepakolt a nagy városnézéshez. 8 órakor már jött is értünk a busz, amely egyenesen a hajóállomásra vitt. A történelmi középkori Velence azokon a szigeteken épült fel, amelyeket a tengerbe ömlő folyók hordalékai építettek fel. Mivel csak a tenger felöl lehetett megközelíteni, kiesett a különböző királyok fennhatósága alól. Így jött létre a
Velencei Köztársaság, amely a közép kor végére szinte az egész Földközi tenger kereskedelmét felügyelte. A kereskedelemből befolyó pénzek folyamatosan gazdagították a várost. Ez szemmel látható az épületeken és a műemlékeken. Ilyen és ezekhez hasonló érdekes információkat tudtunk meg, mialatt hajónkkal egy kicsit körbe jártuk a múlt örökségeit. A Szent Márk térről még az is hallott, aki soha nem volt Velencében. Itt a sóhajok hídját, a Dózse palotát és természetesen a város szűk utcáit, csatorna hálózatát csodálhattuk meg. Ezt itt most sajnos nem lehet leírni, hogy mennyire átjárja a helyszint a történelem, annak ellenére, hogy ma a turisták veszik megszállás alá a várost. Ha már Velence, akkor gondola. Kis csapatunkat az időjárás egy kicsit elbizonytalanította, hogy bevállaljuk ezt az élményt. Jó hasznát vettük LIC-s esővédőinknek. Az eső néha esett, néha szakadt, néha pedig egész tűrhető időnk volt. Igazgató asszonyunk Mártika megnyugtatott, hogy amíg gondolázunk szép idő lesz. Nem tudom, hogy honnan vette, de igaza lett. Valóban kár lett volna kihagyni.
Délután külön hajóval Muránó és Buránó szigetét néztük meg, a csipke és az üveggyártás otthonát. Mindkét sziget sokkal ember közelibb és élhetőbb volt. Sokkal, kevesebb turistával. Amikor, visszafelé hajóztunk láthattuk, hogy a folyók építő hatásai a mai napig folytatódnak és olyan nádasos szigetek is kialakulóban vannak, mint a mi kis Velencei tavunkon látható. A nap végén ismét az eredeti olasz konyha különlegességeiből válogathatunk. Együtt jó hangulatban fejeztük be a napot. Egyes munkatársaink az olasz dallamokra az LIC 378-as igazgatóságának indulóját is megírták. Ezt másnap hazafelé a buszon természetesen többször gyakoroltuk, hogy az itthon maradt munkatársainknak el tudjuk énekelni. Nagyon jó és élményekkel teli út volt. Én a magam és munkatársaim nevében köszönöm igazgató asszonyunknak és természetesen az LIC- nek, hogy mind ezt a sok élményt megélhettük. Szentgyörgyi Tibor 378-as igazgatóság
rejtelmeibe, egy dolog világos lett számunkra Ő a legmegfelelőbb személy, akihez fordulhatunk, ha ilyen jellegű gondunk van. A következő előadást Szloboda igazgatónő tartotta. Aki eddig nem ébredt volna fel, annak most villámgyorsan sikerült, ismerve igazgatónő temperamentumát, lendületét. Dián igazgatónő előadását hallgatva biztosak lehettünk abba, hogy ha azt csináljuk amit mond, illetve amit a vezetők mondanak, és nem térünk le a „ sárga” útról egy nagyszerű utazásban vehetünk részt a siker útján. A szerda esti vacsorát követően „tanítási” szándékkal Dián igazgatónő meghívott minket a Casinóba, ellátott jó tanáccsal, hogy tudjunk különbséget tenni szerencse és munka között. Legtöbbünk most járt életében először casinóban, így csodálkozva szemléltük a dolgokat. Volt, aki mellé szegődött a szerencse, volt, akit elkerült, de mindenki fergetegesen érezte magát. Mint minden jónak, a szemináriumnak is a végéhez közeledtünk, reggel izgalommal, várakozással telve készültünk a csütörtöki
Ötös lettem! 2014 áprilisa egy nagyon fontos dátum az életemben. Elértem az 5-ös pozíciót! Én is úgy kezdtem, mint mindenki, az első szemináriummal. Akkoriban egy Sopron melletti kis faluban tanítottam több mint 25 éve. A sok feladat közepette nehéz volt rávenni magamat, hogy kimozduljak a mindennapokból. A szeminárium meggyőzött arról, hogy rengeteg a tennivaló ezen a területen és van élet az iskola falain kívül is. Tudok segíteni azoknak, akik általam szerezhetnek tudomást arról, hogy hogyan tudnak biztonságos keretek között gondoskodni magukról és a családjukról. Van mögöttünk két olyan cég az LIC és a GRAWE, akik biztosítják azokat a
napra, hiszen a Graweba szólt a meghívás, frissen fürgén el is indultunk volna, ha Pethő Zsolt kollégánk autója is úgy akarja, de nem úgy akarta, merthogy nem indult, se kép, se hang. Az LIC-s munkatársak előtt nincs akadály egy csapatként mozdulva, megoldottuk ezt a problémát és elindultunk Graz belvárosába, rövid sétát követően beléphettünk „AZ ÉPÜLET”-be . Azt hiszem erre vártunk mióta először megláttuk a képen alapszeminárium alkalmával. Röviden ezt át kell élni! Bővebben, felemelő érzés azok között a falak között sétálni ahol az alapító, majd utódai tevékenykedtek. Ha magára az épületre gondolok stabilitás, időtállóság, megbízhatóság szavak jutnak eszembe. A megtiszteltetés, hogy az emléklapot dr. Ottmar Ederer úrtól a konszern elnök-vezérigazgatójától vehettük át felemelő volt. Az általa elmondott tájékoztató megerősített bennünket abban, hogy az a termék, ami a kezünkben van nagyon jó. A látogatást követően meghívást kaptunk egy búcsúebédre, mely szokásos módon jó hangulatban vidáman telt, majd búcsút vettünk egymástól, a júniusi szemináriumi találkozás reményében. Biztos vagyok benne ez a szeminárium mind a tizenötünknek más szempontból volt fontos, különböző információk ragadtak meg a fejünkben, de egy dologban, egyetértünk, hogy rendkívüli volt. Úgy indultunk haza, mint az első alapszemináriumról, tele lelkesedéssel, elszántsággal és majd az idő választ ad arra milyen földbe hullott a mag, amit igazgatóink Grazban elvetettek. Minden vezetőnknek köszönjük a sok hasznos tanácsot, átadott tapasztalatot, tudom, mindent elkövetünk, hogy jó gondozói legyünk az elvetett magnak. Gyuricskóné Sebő Judit 679-es igazgatóság
feltételeket, amire nyugodtan rábízhatjuk az életünket. Hogy mit kaptam? Önzetlen szeretetet, barátokat, megbecsülést, úgy erkölcsileg, mint anyagilag, a képzéseken tudást, a beszélgetéseken nagyon sok tapasztalatot. Az ausztriai Kaprun városában olyan élményekben volt részem, ami szavakkal nehezen kifejezhető. Legyőztem önmagam és rájöttem arra, hogy milyen fontos a csapat, hogy mekkora erő van az összefogásban és minden megvalósítható, elérhető, ha az ember igazán akarja. Mindebből kimaradok, ha annak idején ott az iskola folyosóján a szünetekben nem hallgatok a strukimra, Voloscsuk Manyira, aki hatalmas lelkesedéssel beszélt az üzletről és megmutatta azt az irányt, amit érdemes követni. Bokori Márti igazgatónő több évtizedes tapasztalata alapján született egy olyan „mankó”, ami segít abban, hogy az
alábbi szempontok betar tásával sikeresen végezhessük a munkánkat. - Rendkívül fontos a tervezés, a terv végrehajtása és az elemzés. - Legyen egy napra kész, jól karbantartott névlistánk. - Terminizáljunk legalább egy hétre előre, nagyon rövidre fogva a beszélgetést és csak akkor menjünk, ha a döntő felek otthon vannak. - Öltözködjünk az üzlethez méltóan, konzervatívan! - Ne hagyjunk lezáratlanul beszélgetést! A szavatossági idő 24 óra! Úgy gondolom, ha a kitaposott utat követjük és azokat a tapasztalatokat felhasználjuk, amiket vezetőink átadnak nekünk - sikeresek leszünk! Amíg eljutottam idáig sokan kísértek az utamon. Mindannyiuknak köszönöm a munkáját! Nagy boldogság, ha az ember a kitűzött célt eléri! Irány az igazgatói pozíció! Szalay Zoltánné 358-as igazgatóság
Közvetítői csoportváltások
5. éve a piacon! Ebből az alkalomból kibocsájtott jubileumi emlék érméket vehették át legjobban dolgozó munkatársaink. 2014 első félévének díjazottai:
3. Pozíció 415-415446 Cseke Zoltán 415-415442 Vizi Miklós 125-125019 Boromisza Piroska 358-358037 Hadari István Zoltánné 358-358029 Kelemen Henrietta Bernadett 378-378032 Békési Sándorné 378-378037 Szentgyörgyi Tibor Viktor 378-378033 Németh Beáta Mária 678-678081 Batári Ferencné 678-336253 Kulcsár Attila 679-679003 Dr. Takó Ibolya 679-679023 Procznerné Boros Noémi 679-678183 Molnár Ibolya Anna 679-679012 Ignéczi Istvánné 333-207186 Horváthné Gutori Andrea 333-207218 Ujvári Zoltán 721-721141 Fekete Józsefné 723-723038 Sipik István Ferenc
Ajándékosok 2014 első félév.
4. Pozíció 378-358041 Bogárné Csányi Gabriella 378-378030 Fazekas Jánosné 5. Pozíció 679-678087 Gogolya Ildikó 358-206274 Szalay Zoltánné
LIC Kitűző
Óra
378 Dr. Mányoki Endréné 378 Tóth Klára 378 Véghné Murár Brigitta 378 Kajtár Tünde 378 Segesvári Ferenc 679 Procznerné Boros Noémi 679 Veres Enikő 333 Dévai Krisztína
3679 Procznerné Boros Noémi 125 Boromisza Piroska 378 Dr. Mányok Endréné 679 Procznerné Boros Noémi 378 Véghné Murár Brigitta 378 Segesvári Ferenc 378 Kajtár Tünde
Az LIC Biztosítási Alkusz Kft. negyedévente megjelenő kiadványa 2014. július.
Táska
Felelős kiadó: Orlovity Lajos, hálózati igazgató l Felelős szerkesztő: Tóth Kornélia Telefon: +36-1/999-1994 / 95 l Postai cím: 1139 Budapest, Váci út 95. Telefax: +36-1/239-1405 l E-mail:
[email protected] Honlap: www.licalkusz.hu
