2014. Pedagógiai program. Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola. Alapfokú Művészeti Iskola

2014.

Pedagógiai program

Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola A pedagógiai program hatályba lépése: 2014. szeptember 1. Jóváhagyta: Hódiné Csatári Márta ig.

Tartalom

1. Az iskola nevelési programja .......................................................................................... 4 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, értékei, eszközei, eljárásai............................................................................................................................... 4 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................... 14 1.3 A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok és környezeti nevelési program .............................................................................................................. 17 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 23 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ......................................... 25 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ................................................................................................................................ 32 1.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ................................................................................................................................ 41 1.8 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok. a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ................................... 42 1.9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai .................................................................... 46 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ....................................... 48 1.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ........ 51 2. Helyi tanterv ................................................................................................................... 53 2.1 A kerettanterv és a foglalkozások megnevezése, óraszáma ....................................... 53 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................... 56 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ........................................................................................................ 57 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, projektoktatás. ....................... 58 2.5 Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ............................... 65 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai .................................................... 66 2.7 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történõ ellenõrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztõ formái. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez elõírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .................................................................................. 67 2.8 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................. 71 2.9 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ........ 75 2.10 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................ 77 2.11 A a tanuló jutalmazásával összefüggõ, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minõsítéséhez kapcsolódó elvek ............................................................... 79 3. Alapfokú művészeti iskola ............................................................................................. 80 3.1 Pedagógiai alapelveink, értékeink, cél- és feladatrendszer ........................................ 80 3.2. A képzés rendje ......................................................................................................... 83 3.3. A tanulók értékelési rendszere, a művészeti alapvizsga követelményei ................... 83 3.4. A művészeti oktatás tantervének választása, egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai ................................... 87

2

4. A pedagógiai program érvényessége és nyilvánossága. A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok .................................................... 91

3

„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog” /Szent-Györgyi Albert/ 1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, értékei, eszközei, eljárásai Alapelveink: Elfogadás, bizalom és szeretet Legyen az iskola egy olyan hely, amely őrzi az értékeket, és szeretetteljes, a pozitív énképet gazdagító közösségi élményeket ad. Egyéni bánásmódra való törekvés, a tanuló elfogadása, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése, a tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés a legfontosabb alapelvünk, amely az elfogadás, a bizalom és szeretet légkörében valósul meg. Cselekvőképes tudás, kompetencia Az Európai Unió által meghatározott kulcskompetenciák fejlesztését fontosnak tartjuk, mert ezekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. A kompetencia alapú oktatást a TÁMOP 3.1.4 projekt keretében vezettük be. .Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás, vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. A kompetencia az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. A kompetencia az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő tudást sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk. Tanulási esélyegyenlőség Nyitottak vagyunk a különböző adottságokkal, képességekkel, készségekkel rendelkező tanulók fogadására, az integrált oktatás-nevelés lehetőségét is biztosítva. A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területen jelen van. A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai.

4

Motiváció A motiváció fontos előfeltétele a tanulási sikernek. Megfelelő érzelmi alapozás nélkül nincs tartós tanulás. Az iskola lehetőségeit tekintve a tanulás iránti motiváció kialakításának két fő területét jelöli meg: az iskolai tevékenységrendszert, és a tantárgyi tanulást. Minél többféle, változatos tartalmú tanulási lehetőséget kínálunk tanítványainknak, annál több esély van arra, hogy a közömbös tanulókat is érdeklődővé tudjuk tenni. A tantárgyi tanulás motivációs hatását a tananyag jellege és a tanár személye meghatározza. A motiválás fontos tanulásszervezési feladat. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakítása váljon alapvető jelentőségűvé. Olyan szervezési megoldásokat kell alkalmazni, amelyek elősegítik a tanulás belső motivációinak kialakítását, fejlesztését. Differenciálás A differenciálás során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyerekek egyéni szükségleteihez igazítja. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, az esetleges tévedések korrekciójára legyen lehetőség. Együttműködő (kooperatív) tanulás A tolerancia növelésére és a segítő kapcsolatok fejlesztése érdekében társas tanulással megvalósuló munkaformákat alkalmazunk. A kooperatív tanulásszervezés alapelvei: az építő egymásrautaltság, az egyéni felelősség, egyenlő részvétel, párhuzamos interakciók elve. A kooperatív tanulás megtanítja a gyerekeknek, hogyan kell egymást segíteniük, elfogadni egymást, toleránsan viselkedni, háttérbe szorul a versengés, nem engedi mások kiszorítását a munkából. A módszer fejleszti a gyermekek figyelmét, empátiáját, felelősségvállalását, önzetlen segítőkészségét, kommunikációját, szervezőkészségét, toleranciáját, tehát elengedhetetlen a későbbi munkára való felkészítéshez. A kooperatív tanulási módszerek nem csupán a tanórán alkalmazhatóak, hanem a tanórán kívüli tevékenységekbe is tökéletesen beépíthetőek. A tanulásszervezés követelménye az egyéni foglalkoztatás mellett a páros munka és a differenciált, kooperációs munka (ritkábban homogén, inkább heterogén csoportban). Adaptivitás Az adaptív tanulásszervezés – elfogadva a tanulók közti különbségeket- három alapvető szükségletre összpontosít. minden gyermek tartozzék valahová, ahol fontos és számítanak rá / KAPCSOLAT/ valamit legyen képes megtenni, bízzon meglévő tudásában /KOMPETENCIA/ tudja szabályozni cselekedeteit, bizonyos önállósággal rendelkezzen /AUTONÓMIA/ A három alapszükséglet – kapcsolat, kompetencia, autonómia jelenti az adaptív oktatás pedagógiai környezetének alapvető alkotóelemeit. Központi szerep a pedagógusé, aki e három alapszükséglet köré szervezi mindennapi tevékenységét a tanulás-tanítás folyamatában. Az adaptív pedagógia azt vallja, hogy meg kell tapasztalni a tanulóknak az autonómia élményét ahhoz, hogy a tanulásban motiváltak legyenek. A választás és a döntés lehetősége motiválja őket. A tanuló önállósága A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. A tanulók öntevékenységét egész élettevékenységükre igyekszünk kiterjeszteni. Minél önállóbb tanulásra ösztönözzük őket, biztosítva ennek feltételeit. Aki

5

önállóan tud tanulni, jobban le tudja küzdeni a hátrányokat, és jobban tud az érdeklődésének megfelelő irányban fejlődni. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása nagy lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. A pedagógus megváltozott szerepe A pedagógus szerepe megváltozott. A tanulási folyamat kísérője lett. Felszabadult a hagyományos ismeretközlő szerep alól és egyfelől segítő- támogató, a tanulókkal együtt dolgozó „munkatársként” vesz részt a munkában, másrészt koordinátorként irányítja azt. A facilitátori szerep - segítő magatartás – sokféle eszköz, módszer segítségével a tanulási motiváció felkeltésére, megtartására irányul. A tanár már nem kívülálló, hanem résztvevője a közös munkának. Az eredmény mindkettőjüké. Tekintélye nem külső-, hanem belső erőből fakadó, kölcsönös kapcsolatot, tiszteletet feltételez. Az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlődésének támogatásában. Művészet és mozgás A művészeti nevelés az általános nevelés fontos része. Mivel a személyiségformálás fontos eszköze, lényeges, hogy a pedagógus alaposan ismerje növendékei személyiségét, képességét, tehetségét. Az oktatás módszerét a kívánalmaknak megfelelően tanulónként kell megválasztania. A jó nevelőmunka során elsősorban meg kell kedveltetni a művészeteket. Mindez hozzájárul a harmonikus személyiség kialakításához. A művészet és mozgás – a megértés és a teljes emberi élet nélkülözhetetlen elemei. Hagyományaink alapján folytatjuk a személyiségfejlesztésben nagy szerepet játszó sport és művészeti tevékenységünket. A művészeti nevelés során megalapozzuk a művészi kifejezőkészségeket, és speciális művészeti ismereteket nyújtunk, melynek birtokában a gyermek képes lesz a valódi értékeket felismerni. Fontosnak tartjuk, hogy a művészeti tevékenységek szerepet játszanak a gyermekek érzelmi nevelésében, fejlődésében. Az élet tisztelete és védelme Az egészségnevelést és a környezeti nevelést az élet tiszteletének és védelmének érdekében folytatjuk. Hisszük és valljuk, hogy az iskolánkba járó tanulók fizikai és lelki egyensúlyának összhangja szolgálja a versenyképes, folyamatos önfejlesztés képességének megvalósulását. Értékeink A „jó” iskola Cselekvőképes tudás, kompetencia Korszerű tudás, műveltség Harmóniát teremtő művészeti tudatosság Harmonikus, nyitott, változásokhoz alkalmazkodó, autonóm személyiség Együttműködés, tolerancia Egészséges környezet Egészséges életmód Demokrácia Nemzeti hagyományok Sikeres életpálya Esélyegyenlőség Tehetség Az élet tisztelete és védelme

6

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka érték- ,cél-, feladat-, eljárás-, eszközrendszere, sikerkritériumok Értékek

Célok

Feladatok Tevékenységek

Sikerkritériumok

Módszerek Eljárások Eszközök

Átfogó cél A „jó” iskola

Tanulóink szeressenek iskolába járni.

Nyugodt, kiegyensúlyozott - A partneri mérések, légkör biztosítása klímavizsgálatok során az erre vonatkozó válaszok, értékek javuló vagy nem romló tendenciát mutatnak.

Technikák az önismeret fejlesztéséhez:- fejlesztő beszélgetések Szociális készségfejlesztő technikák: minta, modellnyújtás, megerősítés szerepjáték, drámapedagógia A magatartást befolyásoló, ösztönző módszerek

Oktatási területen megfogalmazott célok Cselekvőképes tudás, kompetencia

Az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a kompetencia alapú oktatás intézményi alapjainak lerakása, kiterjesztése.

- A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek elterjesztése, az ehhez szükséges újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése - A pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése - A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak

Tanévről-tanévre l0 %-kal növekszik azon kollégák aránya, akik az adott tanév során legalább 1 alkalommal kipróbálnak valamilyen újszerű tanulásszervezési technikát és a tapasztalatokat megosztják az adott tagozaton (alsó-felső) tanító pedagógusokkal.

- TÁMOP-3.1.4 projekt pedagógusképzések - Három hetet meghaladó projekt - Témahetek Moduláris oktatási programok - Differenciált tanulásszervezés - Páros- és csoportmunkák - IKT

Értékek

Korszerű tudás, műveltség

Célok

Színvonalas, következetes oktatás, sokoldalú műveltség megalapozása, az országos kompetenciaméréseredményeinek folyamatos javítása.

Feladatok Tevékenységek egyénre szabott fejlesztése - Esélyegyenlőség javítása: SNI,HH,HHH,BTMN szegregációmentesség - A digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása - Bevezető és a kezdő szakaszban a tanítástanulás megszervezése játékos formában. - Érdeklődés felkeltése, a problémák megoldásának keresésre. - Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulói terhelés - tanulói képességekhez igazított növelése.

Sikerkritériumok

Módszerek Eljárások Eszközök

- Kompetenciamérés során a felmért évfolyamokra meghatározott 1. képességszintet *a tanulók legalább 75%-a eléri szövegértésből és matematikából. - Tanulóink 90%-a sikeres vizsgát tesz a választott és kötelező tantárgyakból. Az iskola tanulmányi eredménye (év végi tantárgyi átlagok átlaga) nem romlik. - Az évfolyamismétlések száma nem növekszik

Korszerű tanítási-tanulási technikák Tanórán kívüli foglalkozások –napközi differenciált tanulásszervezés - szabadidős tevékenységek: Játék, sport Manuális tevékenység Komplex foglalkozás Nevelési beszélgetés Iskolán kívüli programok: /célséta, múzeumkiállítás-, mozi-és színházlátogatások stb./ Tanulmányi eredményesség fejlesztése, felzárkóztatás, egyéni képességfejlesztés. Differenciálás,

8

Értékek

Célok

Feladatok Tevékenységek

Harmóniát teremtő művészeti tudatosság

Alapfokú művészeti nevelés-oktatás területén elért városi pozíciónk megtartása

- Kultúra iránti nyitott magatartás, esztétikai érzékenység, művészetek befogadására, értésére, művelésére nevelés - Választott szakon belül speciális művészeti ismeretek nyújtása

Sikerkritériumok

Módszerek Eljárások Eszközök csoportbontás Belső vizsgarendszer művészeti tanszakok működése hangversenyek látogatása egyéni foglalkozások kiscsoportos foglalkozások színházlátogatások művészeti bemutatók, kiállítások szakkörök

Nevelési területen megfogalmazott célok

Harmonikus, nyitott, változásokhoz alkalmazkodó, autonóm személyiség

Kreativitás, tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése és továbbfejlesztése tanulóinkban.

- Tanulás tanítása A tanulási motiváció fenntartásával kitartó munkára ösztönzés. - Időtálló erkölcsi, egyetemes emberi értékeket közvetítése

Partneri igény-és elégedettségmérés során a tantárgyak „tetszési indexe” javul/nem romlik.

Kötelező és választható tanórai foglalkozások Az IKT-s eszközök használata Differenciált és egyénre szabott tanulási módszerek Iskolai rendezvények, ünnepélyek, város-, országismereti kirándulások Hitoktatás, a tanulók vallási ismereteinek bővítése

9

Értékek

Célok

Feladatok Tevékenységek

Sikerkritériumok

Együttműködés, tolerancia

Az egyéni és a közösségi érdek összehangolása, a tanulók viselkedési kultúrájának fejlesztése.

A neveltségi szint emelése, a tanulók viselkedési kultúrájának, közösségi magatartásának fejlesztése Szociális kompetenciák fejlesztése

Egészséges környezet

A tanulók környezettudatos gondolkodásának kialakítása.

A helyi környezeti problémák megismertetése, a helyi értékek megóvása.

- Egy tanulóra jutó igazolatlanul hiányzott órák száma tanévrőltanévre nem romlik. - Egy tanulóra jutó fegyelmező bejegyzések száma tanévről tanévre csökken - A környezetvédelmi rendezvényekbe, akciókba, megmozdulásokba bekapcsolódó tanulók száma tanévről tanévre növekszik.

Egészséges életmód

Testi és lelki egészség megóvása, fontosságának felismertetése, a játék és mozgás iránti igény felkeltése

Az egészség megőrzéséhez szükséges készségek, jártasságok elsajátítása

-A tanulók szemléletmódjában felismerhető értékként jelenik meg az egészség. Egészségvédelemmel kapcsolatos

Módszerek Eljárások Eszközök Segítő beszélgetések Szituációs gyakorlatok Önismereti tréning, szorongásoldás Kooperatív tanulásszervezési módok alkalmazása Tanulmányi kirándulások Erdei iskola önkéntes részvétellel. Célja a tanítás helyszínével szervesen összefüggő kiegészítő tananyag bemutatása. Komplex környezeti nevelési projekt Iskolai és városi rendezvények a jeles napokon Környezetszépítő akciók Vadasparki látogatásokKomplex egészségnevelési projekt Drog- és bűnmegelőzési előadások Védőnő által tartott foglalkozások Orvosi szűrővizsgálatok Testnevelési óra keretében

10

Értékek

Célok

Feladatok Tevékenységek

Demokrácia

Aktív állampolgárrá válás megalapozása a nevelésben-oktatásban rejlő eszközökkel

Lehetőség biztosítása a jogok és kötelességek gyakorlására az iskolában.

Nemzeti hagyományok

Hagyományőrzés, hagyománytisztelet, nemzeti öntudat, mint a stabil értékrendi alap megbecsülésére nevelés

Zenei, népzenei, irodalmi és képzőművészeti értékek megismertetése és megszerettetése

Sikerkritériumok

Módszerek Eljárások Eszközök rendezvényekbe, akciókba, ingyenes uszodamegmozdulásokba használat, úszásoktatás bekapcsolódó tanulók Tömegsport-foglalkozások száma tanévről-tanévre mindennapos testnevelés növekszik. sportkörök, szakági -A tanulóink többségének sportfoglalkozások szokásává válik a személyi házi- városi- megyeitisztaság és ápoltság, és ha országos bajnokságok kialakul a rendszeres sportversenyek fizikai aktivitás igénye. családi sportnap - Ha a gyermekek 90 %-a A Diákönkormányzat végez közösségi keretet biztosít a vélemény feladatokat nyilvánítási jog az osztályban és/vagy a gyakorlására, a diákélet diákönkormányzatban/ szervezésére. az iskola egyéb Közösségi megbízatások, közösségében. felelősi rendszer működtetése, diákügyelet, hetesi rendszer, diákközgyűlés, diákönkormányzat napja - Hagyományápolással Iskolai foglalkozások kapcsolatos Tanulmányi kirándulások rendezvényekbe, akciókba, Iskolai projektek megmozdulásokba Ünnepségek tanulóink egyre nagyobb Múzeumlátogatások számban vesznek részt.

11

Értékek

Célok

Feladatok Tevékenységek

Sikerkritériumok

Módszerek Eljárások Eszközök

Neveléssel-oktatással összefüggő célok Tehetség

Tehetséggondozás

Esélyegyenlőség

Esélyteremtés Esélyteremtő tevékenységeink hatékonyságának növelése, műveltségi és neveltségi hátrányok enyhítése

A tehetség felismerése, irányítása, versenyeztetése A művészetoktatással a tehetség kibontakoztatása.

- Részvétel a házi, városi, megyei, országos versenyeken. Különböző szintű tanulmányi- és egyéb versenyeken, megmérettetésen megszerzett 1-5. helyezések száma tanévről-tanévre 10%-nál nagyobb mértékben nem változik. Integrált nevelés és oktatás, - A szülők legalább 75.%sajátos nevelési igényű a igényli, és a tanulók (SNI) és hátrányos helyzetű igénybe veszik a napközis (HH), (HHH) és BTMN foglalkozásokat. tanulók ellátása - Ha a rászoruló tanulók 75 %-a részt vesz a felkínált felzárkóztató foglalkozásokon, korrepetálásokon. Felzárkóztató foglalkozáson részt vett tanulók között a bukások száma tanévről-tanévre csökken.

Tanulmányi, kulturális versenyek Művészeti bemutatók, színdarabok, Kiállítások Szakkörök Az információs és kommunikációs technika felhasználása

Egyéni és kiscsoportos felzárkóztató foglalkozások Fejlesztő pedagógus és gyógypedagógus munkája, fejlesztő órák biztosítása Sajátos tanulásszervezési megoldások Egyéni fejlesztési tervek készítése

12

Értékek

Célok

Feladatok Tevékenységek

Sikerkritériumok

Az élet tisztelete és védelme

Gyermek- és ifjúságvédelem

Gyermek- és ifjúságvédelemi munkánk hatékonyságának növelése. Lakókörnyezetünk sajátosságainak, a családok szociális helyzetének feltérképezése

- Ha az érintett családokkal a dokumentált kapcsolatfelvételek, kapcsolattartások száma növekszik.

Sikeres életpálya

Sikeres pályaorientáció, pályaválasztás megalapozása

Tanulóink felkészítése érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelő továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre.

-Ha a tanulók érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelő iskolába kerülnek.

Módszerek Eljárások Eszközök Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása Fogadóórák, szülői értekezletek, Családlátogatások Intézményi étkeztetés Felvilágosítás szociális támogatások igénylési lehetőségeiről, Egészségügyi vizsgálatok Pályaorientáció osztályfőnöki órákon Városi rendezvényeken részvétel Továbbtanulásra felkészítő foglalkozások

Ha a tanulók többsége érettségit adó középiskolában folytatja tanulmányait.

13

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Alapvető feladatunk, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlesszük. A nevelés személyiségformálás és a kompetenciák fejlődésének segítése. A tanulók életvitelével, az egészséges életmódra, a pozitív életszemléletre neveléssel kapcsolatos személyiségjegyek gazdagítása a cél, valamint a magatartás – a viselkedéskultúra pozitív személyiségjegyeinek gazdagítása. Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát. Esztétikai nevelés Az esztétikai szemlélődés, élménybefogadás és az esztétikai alkotás igénye; az esztétikai jelenségek reprodukálásának igénye; az ember saját megnyilvánulásaival kapcsolatos esztétikai igényesség kialakítása. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a növendékekben a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz 14

és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni. Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait. A családi életre nevelés A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni. A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről, ismeri a művi terhességmegszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait, majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulóban kifejlődnek a környezetharmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és

15

energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság fogalmát. Pályaorientáció A tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal kapcsolatban. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között. Médiatudatosságra nevelés A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően. A tanulás tanítása A tanuló megismer olyan alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti. A tanulók munkára nevelése Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

16

1.3 A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok és környezeti nevelési program Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: 

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;



tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;



a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés Az oktatási-nevelési tevékenység közegészségügyi feltételei  Iskolaorvosi ellátás – az iskolaorvos heti egy alkalommal, a védőnő heti három lát el szolgálatot az iskolában. Ebben az időben végzik a szűrővizsgálatokat, adják be a védőoltásokat és végeznek egyéb ellenőrzéseket  Iskolafogászat: a fogászati szűrővizsgálatra évente egy alkalommal az első félév során minden gyermekre sor kerül. A problémás esetek kiszűrését követően a fogak kezelését is elvégzi a doktornő.  Beteg gyerek ellátása: a járványokat megelőzendően törekszünk a higiéné rendszeres fenntartására és ellenőrzésére. A gyakori szellőztetéssel, a levegőztetés rendjének kialakításával igyekszünk elkerülni a légúti fertőzések nagyobb mértékű elterjedését.  A rendszeres kézmosás betartatásával az egyéb fertőző betegségek kizárása a cél.  A személyi tisztaság és egészséges öltözködés fontosságát már kisgyermekkorban megértetjük a gyermekekkel és szüleiktől is elvárjuk, hogy hasonló következetességgel járjanak el ők is.  Ha a tanítás során valamely gyermek megbetegszik (láz, rosszullét), a szülőt telefonon azonnal értesítjük, hogy minél hamarabb orvoshoz kerülhessen.  Kisebb balesetek, sérülések esetén elsősegélynyújtást követően járunk el ugyanígy.  A rendőrség felvilágosító programjait a káros szokások elkerülése érdekében vesszük igénybe.  A témával kapcsolatos pályázati lehetőségeket kihasználjuk. Az egészségre káros szokások megelőzésére egészség- és környezeti neveléssel összefüggő feladatok

17

Céljaink: Az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A tanulók egészséges életvitelének, környezettudatos magatartásformáinak kialakítása; az egészségkárosító szokások, anyagok élő szervezetre gyakorolt káros hatásainak megismertetése, azok elutasíttatása. A prevenció fontossága, a betegségek megelőzésének módjai. Tanulóink legyenek toleránsak és segítőkészek az eltérő fejlődésű és fogyatékos emberekkel. A tanulók felkészítése arra, hogy az önálló életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni. Tudatosítani az ifjúságban, hogy az egészség, a kiegyensúlyozott életvitel a stressztől mentes, boldog, sikeres élet nélkülözhetetlen feltétele. Feladataink: Az iskola tárgyi és személyi feltételeinek biztosításával megteremtjük a nevelőoktató munka egészséges és biztonságos feltételeit (balesetmentesség, biztonságos, higiénikus környezet). Törekszünk a helyes önismeretre; az eredményes tanulási módszerek, a rendezett környezet, a hasznos- és helyes szabadidő eltöltési formák megismertetésére. Megtanítani a tanulókat a helyes táplálkozásra, a higiéniai szokásokra, a mindennapi testedzés fontosságára; felkészíteni őket a kamaszkorban bekövetkező változásokra, a nemi szerepekhez kötődő helyes viselkedésformára, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzésére. Megismertetjük a környezetünkben előforduló veszélyforrásait, a balesetmegelőzés lehetőségeit, az elsősegélynyújtás fontosságát, módjait. Módszerek: Biztosítjuk a rendszeres iskolaorvosi és iskolafogászati vizsgálatok, egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatok megszervezését; felvilágosító előadások, egészségnapok tartását a tananyaghoz kapcsolódó csoportos gyakorlati foglalkozások szervezését. Az ökoprogram részeként helyes életvezetési szokások kialakítását; szoros kapcsolattartást a szülői házzal; a társintézmények képviselőivel (egészségügyi szolgálat, ÁNTSZ Magyar Ifjúsági Vöröskereszt). Az iskolai tevékenységi formák mindegyikére kiterjesztjük az egészségfejlesztés feladatait (tanórák, napközis foglalkozások, szakkörök, sportkörök, iskolai alkalmi programok, versenyek) Eljárások: Az egészségnevelés folyamata: rávezetés, felvilágosítás, meggyőzés, modellépítés, környezetalakítás, visszacsatolás, beépülés. Az életkor adta lehetőségeken alapuló egészségfejlesztés. Alsó tagozaton: Az önellátással kapcsolatos aktuális feladatok testnevelési, környezetismeret órán, napközi foglalkozásokon: pl. évszaknak és alkalomnak megfelelő öltözködés, rendszeres és alapos tisztálkodás, egészséges és kulturált étkezés (az étkező szünetek rendje). A testi felépítés megerősítése testnevelés órán, edzésen, sportversenyen, szakkörön: pl. a kielégítő alvás és a fizikai aktivitás szerepe, az egészséges, szép test fontosságának felismerése, az erő, gyorsaság, kitartás fejlesztése, a testi készenlét elemeinek megtanítása (bemelegítés). Családi életre nevelés magyar irodalom, idegen nyelv, ének, környezetismeret órán: pl. másokról való gondoskodás, egymás kiszolgálása szerepjátékok formájában, empatikus készségek fejlesztése (idősek, kisgyerekek, betegek ápolása, segítése).

18

Évente egy az egészséges táplálkozással, egészségnyújtással foglalkozó projektnapot szervezünk Felső tagozaton: A kulturált külső megjelenés összetevőinek tisztázása osztályfőnöki órán, szakkörön stb.: pl. az egészséges testápolás fontossága és a felesleges kozmetikumok használata, az egészséges táplálkozás szerepe a pubertás korban (technika, egészségtan, biológia, kémia tantárgy keretében), a fogyókúra veszélyeinek tudatosítása (biológia és kémia órán). A testi átalakulásra való felkészülés (osztályfőnöki, természetismeret, biológia és kémia órán): mozgáskultúra fejlesztése (tánc, torna, akrobatikus elemek), fizikai állóképesség, erőnlét továbbfejlesztése (fizikai megterheléssel járó sporttevékenység), a szexuális érés okozta változások tudatosítása (osztályfőnöki, biológia órán, felvilágosításon). Segítségnyújtási képességek fejlesztése (osztályfőnöki, biológiaórán, elsősegély nyújtási foglalkozásokon: pl. a rosszullét vagy baleset miatti elsősegélynyújtáshoz szükséges ismeretek megtanulása, a mentők szakszerű hívása, az egyszerűbb betegségek felismerése és a laikus gyógyítás alapjai, önismereti feladatok, polgárvédelmi és önmentési képességek fejlesztése. Évente egy az egészségvédelemmel, egészségnyújtással foglalkozó projektnapot szervezünk. Az egészségnevelés érdekében évente szervezünk látogatást szakorvosi rendelőbe, ahol szakorvosok felvilágosító előadását hallhatják a serdülő korú tanulók. Eszközök: Külső és belső segítők: szülői szervezet, iskolaorvos, védőnő, pszichológiai szakszolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, rendőrség, egyházak, alapítványok, drogügyi koordinátor, gyermek-és ifjúságvédelmi felelős. Az iskolai programok színterei a tanítási óra, órán kívüli munka, mely megvalósulhat az iskolában és iskolán kívül is. A gyerekeknek, szülőknek, pedagógusoknak szervezett programokon kívül az egészségügyi prevenció, a tárgyi környezet közegészségügyi feltételei, az egészségnevelési program része. A feladatok teljesítésében meghatározott feladatköre van az iskola-egészségügyi szolgálat szakembereinek és az iskola pedagógusainak. Az iskolai egészségügyi szolgálat szakembereinek segítségére számítunk az ötödik és nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában. A közegészségügyi szabályok, feltételek biztosítása és betartatása az intézményvezetés feladata. Az oktatásinevelési tevékenység közegészségügyi normáinak betartása (tanulók terhelése, szabadidő igény figyelembevétele, szabadidő-eltöltés módszerei stb.) pedig minden pedagógus feladata. 



Az egészséges és produktív felnőtt életre való felkészítésnek az élet minden területét fel kell ölelnie: egészséges táplálkozás, egészségtudatos testápolási szokások, rendszeres testmozgás, lelki egészség, harmonikus életvitel, függőségre vezető szokások (kávé, cigaretta, alkohol, drog) kerülése, emberi kapcsolatok ápolása (konfliktuskezelés és kommunikáció), átgondolt szexuális magatartás, családi életre nevelés, szándékos és véletlen balesetek megelőzése. Az iskolai egészségfejlesztés eredményességében és a tanulók egészségtudatának megszilárdításában fontos szerepet játszik az - iskolai és iskolán kívüli nevelés, a prevenció, a nemekhez igazított pedagógia, a pozitív énkép kialakítása, az egészséges életstílus-modell megteremtése, a hatékony kommunikáció (empátia, tolerancia), a demokratikus környezet, az „élni tudás” elvének érvényesítése, a

19







konfliktuskezelési, illetve tanulás-módszertani ismeretek megléte, a felnőttek példamutatása, a kortárs oktatók bevonása. Az iskolai egészségfejlesztés történhet osztályfőnöki, környezetismeret, egészségtan modul, biológia, kémia, ill. testnevelés órán; egészségnevelés, alkalmi esemény (sportnap, akció, egészségnap, egészséghét), önfejlesztő tréningek, kiscsoportos megbeszélések, rendszeresen ismétlődő foglalkozás vagy verseny, mindennapos sporttevékenység, testnevelés óra, sportkör, szakkör, vagy egyéb lehetőségek (előadás, bemutató, filmvetítés, verseny) keretei között. Tanórán kívüli (óraközi szünetekben vagy tanítás után folyó) egészségnevelő módszerek alkalmazása: játéklehetőségek, fejlesztő eszközök biztosítása, az érzékszervek működésének finomítása, lazítási technikák gyakoroltatása, a helyes légzéstechnika megtanítása, kondicionáló eszközökkel és tevékenységekkel való megismerkedés, mozgáskoordinációs képességek javítása, életvezetési modellek gyűjtése és utánzása, stb. Az egészséges életmódra irányuló kiegészítő tanulói tevékenységek: felkészülés és előadás az egészséges életmódra nevelés egyes témaköreiben, az egészségfejlesztéshez, drogmegelőzéshez kapcsolódó témák és szaktárgyak összekapcsolása, a kortárssegítés módszereinek elsajátítása és gyakorlása. Plakátok és versenyfeladatok készítése iskolai rendezvényekhez-vetélkedőkhöz, minden évben egy alkalommal a felső tagozatos osztályoknak.

1.3.2 Az iskola környezeti nevelési programja 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: -

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;

-

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  a környezet fogalmával,  a földi rendszer egységével,  a környezetszennyezés formáival és hatásaival,  a környezetvédelem lehetőségeivel,  lakóhelyünk természeti értékeivel,  lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival

Célunk: A természetet, a közvetlen környezetet ismerő gyermekek nevelése, akik harmóniában élnek a természettel, környezetükkel és tudatosan cselekszenek minőségének védelmében. A környezeti nevelés nem önmagában a természeti vagy a humán környezetről szól, hanem az ember és a környezetének kapcsolatáról. Az életkori szakaszok által determináltan a legfontosabb a helyes szokásrendszerek, magatartási formák kialakítása, amelyeket elsősorban az érzelmekre, a tudatra és az akaratra ható módszerekben kívánunk megvalósítani. Az érdeklődés, a kíváncsiság felkeltésével, a megfigyeléssel, a közvetlen 20

tapasztalatszerzéssel, aktív cselekedtetéssel a környezetben kreatív módon élő, környezettudatosan gondolkodó, kulturált magatartást, életvitelt tanúsító gyermeket nevelünk. Feladataink: A környezeti nevelés során valóságos történéseket, jelenségeket és konfliktusokat ismertetünk meg. A környezeti jelenségek értelmezése, a természet időbeli, térbeli, számszerű, anyagi és működésbeli változásainak érzékelése, értelmezése, helyi, térségi, majd globális szinten a kulcskompetenciák során. Az ember és a környezet kapcsolatai a helyi és globális problémák tekintetében. A különböző technológiák környezetre gyakorolt hatásai. A környezetkímélő, energiatakarékos technológiák. Törekszünk: a helyes életviteli szokások megismertetésével a harmonikus személyiségformálásra, a pozitív jövőkép kialakítására –és arra nevelünk, hogy az ember és környezet kiegyensúlyozott kapcsolata az életminőséget meghatározó érték legyen. A környezeti nevelés szakaszai: Első alapszakasz: 1-6. évfolyam A helyes szokások, szokásrendszerek, magatartási formák kialakítása, érzelmek, érdeklődés, kíváncsiság felkeltése az élővilág, a természetben lezajló folyamatok iránt. Környezetbarát aktív magatartás kialakítása spontán és irányított megfigyelésekkel, a mindennapi életviteli szokások – vásárlás, takarékosság, hulladék, szemét-felhalmozódás, újrahasznosítás problémáinak megismertetése. Az ivóvíz jelentősége, takarékos vízfelhasználás módszerei, hagyományos (majdnem vegyszermentes) takarítási módszerek, anyagok megismerése, az egészséges környezeti életvitel (szellőztetés, légzéstechnika, egészséges táplálkozás, teljes értékű tápanyagok fogyasztása). Második alapszakasz: 7-8. évfolyam A kialakított szokásrendszerek működtetése, a környezettudatos gondolkodás és magatartásformák fejlesztése (megfigyelés, megértés, rögzítés, alkalmazás, értékelés, visszacsatolás viszonylatában). Az emberi tevékenység természetre és környezetre gyakorolt hatásainak ismerete, az ökológiai szemléletmód kialakítása. Adott témakörök:  településünk természeti értékei (növények, állatok, környezeti társulások);  településünk környezeti problémái: levegő, zaj, víz (ivóvíz, szennyvíz),  termőhelyek védelme (parkok, közterületek, környezetünk allergén tényezői, növényvédő-szerek); hulladékkezelés (hulladékhasznosítás, szelektív szemétkezelés);  velünk élő állatok tartásával kapcsolatos problémák kezelése (állattartási szokások, állatvédelem);  ember által „felépített” környezetünk problémái (iparosítás, utak, közellátás, stb.) A környezeti nevelés színterei: Az iskola és követlen környezete. Tanórák: környezetismeret, természetismeret, biológia, földrajz, kémia,osztályfőnöki órák, tanórán kívüli foglalkozások, szabadtéri oktatóbázison tartott kültéri foglalkozások. Projekthét a természetvédelem „jeles napjainak” tárgykörében Alsó- és felső tagozaton egyaránt. Erdei iskola. A tanév során az 5. évfolyamon tanuló gyerekek egy hetet erdei iskolában töltenek. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Az erdei iskolában az 21

oktatás meghatározott, speciális órarend szerint folyik. Az erdei iskolában az ismeretbővítés mellett feladat még az egészséges életmód biztosítása, a fizikai állóképesség fejlesztése, a tanulók pszichés állapotának javítása. A nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben, vidám, játékos hangulatban együtt töltött napok közös élmények pótolhatatlan emberi kapcsolatokat alakítanak ki a diákok és a tanárok között. A program helyszínén konkrét példát láthatnak a korszerű környezetgazdálkodás lehetőségeire is. - Tanulmányi kirándulások, gyalogos, vagy kerékpártúra szervezése a környék természeti értékeinek megismerésére. A jeles napokhoz kötődően minden évben iskolai szintű rendezvényt (kiállítást, vetélkedőt) szervezünk, vagy kapcsolódunk a város rendezvényeihez. 1.3.3 A Magyar Labdarúgó Szövetség Bozsik Intézményi programja A Magyar Labdarúgó Szövetség és a Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola között együttműködés jött létre. Az együttműködés célja: Intézményünk pedagógiai programjához igazodva, a kisgyermekek egészséges életmódra-nevelésének, testi-lelki fejlődésének, és a mindennapos testedzési programjának elősegítése. • A labdarúgás népszerűsítése, a sportág alapjainak szélesítése. Az alábbiak szerint fejtjük ki közös tevékenységüket: • A sportcsoportok az intézmény pedagógiai elvei és az MLSZ szakmai követelményei figyelembe vételével szerveződnek és végzik tevékenységüket. • A tevékenységi rendszerbe bevont fiúk és lányok foglalkoztatását az intézmény létesítménybázisának igénybevételével felkészült szakemberek (testnevelő, labdarúgó edző) végzik. • A tanévben rendszeres foglalkozás- és játéklehetőség biztosításával, egységes képzési, pedagógiai, egészség-nevelési, és szervezési elvek alapján működtetjük a programot. • Elősegítjük a nevelési-közoktatási intézményen belüli rendszeres foglalkozások megszervezését, az intézmények és diáksport egyesületek csapatai közötti mérkőzések lebonyolítását. Vállaljuk: • Labdarúgó sportcsoportok szervezését az intézményében tanuló 5-14 éves fiúk és leányok számára. • Sportcsoportonként (minimum 10 fő) heti kétszer egy órában biztosítjuk a gyerekek rendszeres, szakszerű foglalkoztatását, a megfelelő sportlétesítmények használatát. • Regisztrált sportcsoportokkal részt veszünk az MLSZ őszi, téli, tavaszi körzeti tornákon, grassroots fesztiválokon. • Biztosítjuk a regisztrált gyermek iskolaorvosi vizsgálaton való részvételét a tanév folyamán. • Az alsós osztályok bevonásával sulibajnokságot rendezünk, amelyről informatikai nyilvántartást készítünk. • Elősegítjük a kiválasztott tehetséges gyermekek labdarúgó egyesülethez/klubhoz irányítását. • Segítjük a labdarúgásban tehetséges, a tanulásban lemaradó regisztrált gyermekek felzárkóztatását.

22

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A nevelés eszköztárát gazdagítani kell az együttműködés és a kooperáció módszereivel. A tanár és a diák munkakapcsolatát új alapokra kell helyezni. Az adaptív tanulásszervezés a tanulók közötti különbségeket elfogadja, és a három alapvető szükségletekre összpontosít. Arra, hogy minden gyerek:  tartozzék valahová, legyen fontos, számítsanak rá (kapcsolat)  legyen képes megtenni valamit, hihessen magában (kompetencia)  legyen önálló, tudja szabályozni cselekedeteit (autonómia) A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A közösségnevelés direkt módon az osztályfőnöki órán az osztályfőnök vezetésével valósul meg. Osztályfőnöki órák keretében az iskola pedagógusai személyes, értékorientációs, interperszonális, szociális és állampolgári kompetenciákat fejlesztenek, testi-lelki egészségre nevelnek és felkészítenek a felnőttlét szerepeire. 23

A közösség szerkezetének folyamatos fejlesztése és a követelmények beépítése, a szokásrendszer kialakítása az iskolába lépéstől minden nevelőnek kiemelt feladata. 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A közösség fejlesztését nagyban segítik az iskolai és évfolyamszintű projektek, témahetek, amelyben a munkamegosztás, kooperáció fontos szerepet kap. Erősíti a közösség kohézióját. 1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A tanulók iskolai élete alakításának szervezeti kerete a diákönkormányzat. Az osztályközösségek képviselőit évenkénti választással az osztályok delegálják. Az információ áramlása rajtuk keresztül is történik. Az iskolai közösség – tanulók által is elfogadott szabályainak (házirend) betartását és betartatását a diákügyeletesek segítik. A közösségek élhetnek azzal a jogukkal, hogy panaszuk esetén kérjék a diáktanács segítségét. A diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal az iskola vezetése és pedagógusai, illetőleg a tanulók közösen meg tudják beszélni a tanulói jogok érvényesülését, az esetleges problémákat, megkeresve a továbblépés lehetőségeit. Évente egy alkalommal megrendezzük a diákönkormányzat napját, amely tanítás nélküli munkanap. A szülők, tanulók és pedagógusok jó kapcsolatának alakítása érdekében ez a nap a családi sportnap. A diákönkormányzat kezdeményezhet és szervezhet osztály- és iskolai rendezvényeket, pl. farsang. 1.4.4 A szabadidő-szervező Az iskola pedagógusainak a tanulók szabadidő-szervezését, a közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját a szabadidő-szervező segíti.

24

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 1.5.1 A pedagógusok alapvető feladatai A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a neveléstoktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében. A tehetséges tanulók gondozása Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

25

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. Iskolai szintű kirándulások önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon. Munkafegyelem, a munkához való viszony A munkaköri kötelességek teljesítése. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés Továbbképzéseken való részvétel. A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. Az iskolai munka feltételeinek javítása Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. 26

Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. Az iskolai alapítvány működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében végrehajtásában Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

és

Aktív részvétel a tantestület életében A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein. Az iskola képviselete A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. A település rendezvényein, eseményein való részvétel. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben. A vezetői feladatok ellátása Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

27

1.5.2 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnök feladatai Az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadóórákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Figyelemmel követi a magatartásfüzetbe beirt bejegyzéseket és azt minden hónapban értékeli. Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. 28

A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése A tanév elején összeállított munkaterv Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. Az osztály diákközösségének vezetői. Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról: Tanulók száma, ebből leány Állami nevelt (gondozott) Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló Sajátos nevelési igényű tanuló Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók Más településről bejáró tanuló 29

Nem magyar állampolgár Évfolyamismétlő Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról: Tanulók száma Osztályozott tanulók száma és aránya Osztályozatlan tanulók száma és aránya Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga Az osztály tanulmányi átlaga Kitűnő tanulók száma és aránya Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya A bukások száma tantárgyanként A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika) Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya Továbbtanulás iskolatípusok szerint Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).

30

A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? Az osztályfőnöki órák témái Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin: A házirend szabályainak megbeszélése. Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. A kerékpáros közlekedés szabályai. Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák: Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. Osztálykirándulás előkészítése.

31

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Iskolánk mindennapi feladata a tanulók beilleszkedésének hatékony segítése. A szocializáció elsődleges színtere a család, s ha a szociális tanulás kezdetén zavar keletkezik, ez kihat a gyermek egész életútjára, így az iskolai teljesítményére is. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelt figyelmet igénylő tanulóként kezeljük a) különleges bánásmódot igénylő ● a sajátos nevelési igényű (SNI) ● a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) ● a kiemelten tehetséges (KT) tanulót b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint ● a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű (HH, HHH) tanulót. A felzárkóztatás és a képességfejlesztés lépései Munkánkhoz a továbbiakban is szükségünk van fejlesztő pedagógusra, gyógypedagógusra és igény van iskola-pszichológusra, logopédusra és gyógypedagógiai asszisztensre. A felzárkóztatás menete az alábbi: Felismerés, jelzés Az osztályban tanító pedagógusok jelzése alapján a fejlesztő pedagógus prevenciós feltárás és pedagógiai mérések után elküldi a vizsgálati kérelmet a Csongrád Megyei Nevelési Tanácsadónak. Diagnosztika A Nevelési Tanácsadó illetve a tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság jogköre. Fejlesztő programok kidolgozása és alkalmazása A fejlesztés nem „hagyományos” pedagógiai tevékenység. Nem konkrét tananyagot tanít meg, hanem olyan alapkészségeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai tanulási készségét és teljesítményét javítják, speciálisan az adott tünetekre, illetve tünet együttesek kompenzálásával. A gyermek fejlődésének nyomon követése A szöveges értékelések valamint a félévi, év végi eredmények elemzése révén. Teljesítmény- és beilleszkedési jellemzők követése (pedagógus és Szakértői Bizottság kontrollvizsgálata alapján.)

32

A fejlesztő munka eszközrendszere Tanórai eszközök, fejlesztő tantermi eszközök, játékok, speciális fejlesztő játékok Dokumentáció A tanulóról szóló hivatalos iskolai értékelések, a fejlesztő munka egyéni fejlesztő lapon való dokumentálása A differenciálást és felzárkóztatást segítő tevékenységeink  A differenciálást érvényesítjük az órai munka során – a felzárkóztatást segítő, egyéni képességekre szabott feladatokat oldanak meg a tanulók.  A házi feladatok kijelölésénél is figyelembe vesszük egyéni terhelhetőségüket.  Az egyéni felzárkóztatás ütemét az osztályban tanító nevelők közösen dolgozzák ki, adott esetben a gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus segítségével.  Gyógy-és fejlesztő pedagógusok egyéni és kiscsoportos foglakozásokat biztosítanak a speciális fejlesztési területek kidolgozására.  Egyéni foglalkozást szervezünk az érintett tantárgyakból azoknak a tanulóknak, akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.  A napköziben és a tanulószobán helyet biztosítunk az SNI, BTMN, HHH, HH tanulóknak  Lehetővé tesszük az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek egyéni vagy csoportos használatát.  Irányítjuk, segítjük a kiemelt figyelmet igénylő tanulók továbbtanulását  Havi rendszerességgel vagy szükség szerint fogadóórát szervezünk a szülők számára. 1.6.1. Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Sajátos nevelési igényű az a tanuló, aki a Tanulási és Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenességével, illetve egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási-, figyelem-, vagy magatartásszabályozási zavar) küzd. Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik, így a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autisztikus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulókat is fogadjuk. Az SNI tanulók fogadásához az alábbi feltételek szükségesek: ● a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus ● a neveléshez-oktatáshoz szüksége speciális tanterv, tankönyv és egyéb tanulási segédlet, speciális gyógyászati és egyéb életvitelt segítő eszköz A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét 33

A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teheti szükségessé. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:  gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása vagy az utazó gyógypedagógus szolgálat igénybevétele  fejlesztő terem biztosítása  az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének  a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek  a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás  a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása  speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök  képességfejlesztő játékok, eszközök  számítógépes fejlesztő programok Célunk: - A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél – a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést – az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez – ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki – a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé – a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai a) A mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosságból, autizmus spektrum zavarból vagy egyéb pszichés fejlődési zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával b) Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására c) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása d) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése e) Az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar típusa, súlyossága

34

b) A fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar kialakulásának, felismerésének, diagnosztizálásának ideje c) A sajátos nevelési igényű tanuló ● életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei ● képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei ● A társadalmi integráció kívánalmai: az egyéni tanulási utak megtervezése és biztosítása, továbbtanulás, pályaválasztás, a lehető legönállóbb életvitelre történő felkészítés A fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusának megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár feladata ● a programok, programcsomagok összeállítása, ● a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, osztálytermen belüli megsegítés, ● közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. ● segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését ● javaslatot tesz a fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.) ● segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, ismerteti a speciális eszközök használatát, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről ● javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására ● figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra ● együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait ● terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra ● segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejődésének megítélésében ● segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon kívül vagy azzal párhuzamosan, gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A pedagógus szerepe a többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelésoktatásban A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki ● a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; 35

● a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; ● egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; ● alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; ● együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. 1.6.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A BTMN tanulók a Nevelési Tanácsadó gondozásában állnak, kontrollvizsgálatuk esedékességét figyelemmel követjük. Életkorukhoz viszonyítottan jelentősen alulteljesítenek, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzdenek. Közösségbe való beilleszkedésük, továbbá személyiségfejődésük nehezített, vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősülnek sajátos nevelési igényűeknek. A magatartászavar okai lehetnek: 

szociokulturális tényezők (negatív tömegkommunikációs hatások, agresszív és elhanyagoló szülők)  biológiai tényezők (agresszív viselkedésminták kapcsolata a központi idegrendszer zavaraival, öröklődés, nem)  pszichológiai, pszichiátriai tényezők (alacsony önértékelés, passzivitás, gyakori depresszió)  strukturális tényezők (szóbeli kifejezőkészség elmaradása, tanulási nehézségek) A BTMN tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek ● tanító és egyben fejlesztő pedagógus végzettségű szakember alkalmazása ● tanórával párhuzamosan vagy azon kívül fejlesztő foglalkozások biztosítása a Nevelési tanácsadó útmutatásai alapján ● fejlesztő terem ● képességfejlesztő játékok, eszközök ● számítógépes fejlesztő programok ● szoros kapcsolat a szülőkkel, Nevelési Tanácsadóval, és a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal ● szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról ● szakrendelésre irányítás (szülővel egyetértve) ●szükség esetén az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős családlátogatáson vesz részt, a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése céljából ●a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, a hatékony segítő kapcsolat kialakítása ●a problémakezelésben kompetens társintézmények (Nevelési Tanácsadó, Gyermek- és Ifjúsági Ideggondozó) terápiás módszereinek igénybevétele ●veszélyeztetettség észlelése esetén kapcsolatfelvétel a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Gyámhatósággal ●a szülő kérésére a gyermek magántanulóként folytatja tanulmányait 36

●az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése ●integrált oktatás, a tanulóra kidolgozott egyéni fejlesztési terv alapján ●felzárkóztató órák ●egyéni foglalkozások ●képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés ●az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata ●drámapedagógia-drámajátékok ● a napközi, tanulószoba ●a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése ●iskolai sportkör, szakkörök ●a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok) ●szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások) ●a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni vagy alapítványi támogatás) A BTMN tanulók pedagógiai megsegítése  Tanulás érzelmi oldalának megerősítése: - speciális segítségnyújtás, motiválás, sikerélmény, dicséret  Pontos szabályok, elvárások, utasítások megfogalmazása  Utasítások többszöri megismétlése  Fontos a figyelem megosztásának, intenzitásának és tartósságának fejlesztése, az ingadozás csökkentése – először csak játékokon keresztül  Az intézmény a szülőnek gyermeke fejlődése érdekében javasolja a tanuló rendszeres sporttevékenységét  Több idő biztosítása a tanórai feladatok megoldásában, dolgozatírásnál, felelésnél  Kevesebb terhelést bír el, differenciált feladatokkal lássuk el  A haladás gyakori ellenőrzése – kitűzött cél elérése sok bátorítást ad  Gyakori pozitív megerősítés, biztatás, bátorítás  Vizuális és auditív csatornák megerősítése tanórákon Iskolánk gyógypedagógusai, fejlesztő pedagógusai szakmai segítséget nyújtanak a BTMN tanulók problémáinak sikeres megoldásában. 1.6.3. A tehetség, a kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A kiemelten tehetséges tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. A tehetséges tanulók képességfejlesztését alsó tagozaton a tanító, felső tagozaton a szaktanár biztosítja. Célunk, hogy a tehetségeket a lehető legkorábban felfedezzük, tehetségük kibontakoztatásában hatékonyan közreműködjünk. A tehetséggondozást segítő tevékenységek tanórán  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése  differenciált terhelés az órai munkában és az órára való felkészülésben 37

 csoportbontás egy osztályon belül, biztosítva az átjárhatóságot  nagyobb nehézségi fokú, önálló felkészülést, kutató munkát igénylő feladatok a jobb képességű és tehetséges tanulók számára A tehetséggondozást segítő tevékenységek tanórán kívül        

szaktárgyi tanulmányi versenyek (iskolai, városi, megyei, országos szintű) levelező feladatmegoldó versenyek (több fordulós, országos szintű versenyek) tehetséggondozó, képességfejlesztő foglalkozások egyéni foglakozások versenyek, vetélkedők, bemutatók, ünnepségek, pályázatok iskolai sportkörök, szakkörök képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata  a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok)  szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások) 1.6.4. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos integrációjával kapcsolatos pedagógiai tevékenység

helyzetű

tanulók

Az iskolánkba járó gyerekek egy része jelentős szociális, művelődési, műveltségi hátránnyal érkezik, erre a tényre országos és helyi mérések tapasztalatai is mutatnak. Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. A hátrányos helyzeten belül halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, feltéve, hogy a szülő a gyermek, tanuló után rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult; továbbá az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek. A differenciálást és felzárkóztatást segítő tevékenységeink:  A differenciálást érvényesítjük az órai munka során – a felzárkóztatást segítő egyéni képességekre szabott feladatokat oldanak meg a tanulók.  A házi feladatok kijelölésénél is figyelembe vesszük egyéni terhelhetőségüket.  Az egyéni felzárkóztatás ütemét az osztályban tanító nevelők közösen dolgozzák ki, adott esetben a fejlesztő pedagógus segítségével.  Gyógy-és fejlesztő pedagógusok egyéni és kiscsoportos foglakozásokat biztosítanak a speciális fejlesztési területek figyelembe vételével  Egyéni foglalkozást szervezünk az érintett tantárgyakból azoknak a tanulóknak, akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.  A napköziben és a tanulószobán helyet biztosítunk a rászoruló tanulóknak.

38

 Lehetővé tesszük az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek egyéni vagy csoportos használatát.  A család anyagi nehézségei estén is biztosítjuk az osztálykirándulásokon, kulturális programokon való részvételüket (alapítvány).  Irányítjuk, segítjük továbbtanulásukat. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink részére integrált fejlesztést nyújtunk iskolánk integrációs programja útmutatásával, melyet minden tanévben aktuálisan frissítünk. A hátrányok számbavétele után feladatunk: annak meghatározása, hogy:  a tanulók egyes képességeinek kibontakozását milyen tényezők gátolják leginkább  milyen mértékben vannak lemaradva  milyen módon segíthet az iskola a hátrány enyhítésében. Tevékenységek a hátrányok enyhítésére:                        

felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön a diákétkeztetés a felzárkóztató foglalkozások és tehetséggondozó programok szervezése az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata pályaorientációs tevékenység önismereti csoportok létrehozása, működtetése a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórákon, családlátogatásokon, vagy egyéb értesítés formájában az iskolai alapítványi támogatás igénybevétele az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége ösztöndíjak lehetőségeinek kihasználása képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik; szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; családi életre nevelés mentálhigiéné, egészségprogram a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); 39

     

szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

Iskolánk együttműködik a SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoportjával valamint a részt vesz a Mentorprogramban. 1.6.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelem célja a magyar és nem magyar állampolgárságú gyermekek védelme, a családban történő nevelésük elősegítése, veszélyeztetettségük megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért az intézmény vezetője felel, de köteles közreműködni valamennyi pedagógus a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén  fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,  meg kell keresni a problémák okait,  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,  jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:      

nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, iskolavédőnővel, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal.

40

1.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; a tanulók tájékoztatása. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli.

41

1.8 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok. a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 1.8.1 Az iskola közösségeinek együttműködése Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. Az együttműködés fórumai: az igazgatóság ülései, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések. Az igazgatóság az aktuális feladatokról tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint emailben értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) tagjai kötelesek: az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal). Az éves tervezés a hosszú távú célok éves megvalósítási tervét tartalmazza. Az intézmény vezetése az iskolát érintő külső és belső mérések, valamint az értékelések tapasztalatainak összegzése alapján, meghatározza az éves feladatokat, valamint a javítandó, fejlesztendő területeket. A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. . A tervezésnél figyelembe vesszük: A tantárgyfelosztást, az elmúlt tanév értékelő beszámolóját, a munkaközösségek tanév végi beszámolóit, az adott év munkarendjéről szóló rendeletet. Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről, a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti. A szakmai munkaközösségek együttműködése Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat. A munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket. A munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. Egy héten belül a munkaközösség-vezetők összeállítják és írásba foglalják a munkaközösségi terveket. Ezt követően az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is. Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési tervet, amely 42

tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit. Ezzel egy időben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát. Ezek után az igazgató összeállítja és írásba foglalja az iskola éves munkatervét. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése Az iskola és a pedagógusok feladata az is, hogy a szülő részére segítséget adjanak gyermekük neveléséhez. Az iskolában folyó nevelési feladatok végrehajtásához a pedagógusnak szüksége van azokra az információkra, amelyeket csak a szülő közölhet, amelyek segítik feltárni a tanuló fejlődését előrevivő vagy hátráltató tényezőket. Ezért a következő fórumokat működtetjük: A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. Családlátogatás Főleg az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében, a tanulóval kapcsolatban felmerülő problémák megoldása céljából, szükség szerint. Szülői értekezlet. Évente kétszer az éves munkatervben meghatározott napon szülői értekezletre várjuk a szülőket az iskolába. Szükség esetén más alkalommal is tartható szülői értekezlet. Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, 43

a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadóóra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) A fogadóórán minden pedagógusnak részt kell vennie. A távolmaradást indokolt esetben az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek engedélyezhetik előzetes kérelem alapján. Az igazgatóhelyettes az általa készített terembeosztás rendjét a tanári szoba előtti folyosórészre és a megfelelő helyekre kifüggeszti. Nyílt nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel. Szülői szervezet és/vagy iskolaszék Az iskola a szülőkkel közösen állapítja meg a helyi szükségleteket. A szülői közösség figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet.

44

1.8.2 Az iskola vezetésének és közösségeinek együttműködése iskolán kívüli intézményekkel

külső

kapcsolatai,

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:  Az intézmény fenntartójával  Az intézmény működtetőjével  Az területileg illetékes önkormányzati képviselővel és polgármesteri hivatallal  A pedagógiai szakmai szolgáltatóval  A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel (óvodák, középiskolák)  Nevelési Tanácsadóval  Gyermekjóléti Szolgálattal  Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal  SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoportjával  A Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola Gyermekeiért Alapítvány kuratóriumával.  A településen működő civil szervezetekkel  Sportegyesületekkel  Azokkal az egyházakkal, amelyek iskolánkban a hitoktatást tartják.  Az iskolaorvosi ellátással és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A munkakapcsolatok megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy az igazgatóhelyettes a felelős.

45

1.9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, javítóvizsgákra pótló vizsgára vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok állapítják meg.

46

Belső vizsgarendszerünk Belső vizsgát tartunk a 8. évfolyamon, amely segíti a pályaorientációt, a középiskolai felvételre való felkészülést. A szaktanár feladata a vizsga meghirdetése és összeállítása év elején (követelmények, forma meghatározása: írásbeli, szóbeli, gyakorlati) Vizsgatárgyak a 8. évfolyamon: 8. évfolyamon félévkor kötelező

magyar nyelvi írásbeli vizsga matematika írásbeli vizsga választható tantárgy

Az emelt szinten idegen nyelvet tanulók számára kötelezően választandó az adott idegen nyelv. A kötelező tantárgyakon kívül bármely tantárgy választható, a készségtárgyakból csak azok a tanulók tehetnek vizsgát, akik ezen tárgyakból felvételiznek. A választás, a döntési szituáció, az előnyök, hátrányok mérlegelése, s az ezen alapuló döntéshozatal erős személyiségformáló tényező. A vizsga időpontját az éves munkaterv határozza meg A vizsganapokra a tanulók felmentést kapnak a tanítási órák látogatása alól. A szóbeli vizsgákat ünnepélyes keretek között tartjuk, ezek a pedagógus kollégák részére nyilvánosak, a szülők azonban nem látogathatják. A vizsgabizottság tagjai (a munkaközösség-vezető felkérésére): legalább két szaktanár, az iskolavezetés egyik képviselője vagy egy nem szakos kolléga. A bizonyítványba kerülő osztályzatokat az évközi munka és a vizsgán nyújtott teljesítmény egyaránt befolyásolja. Az évközi munka által kialakított jegyet a vizsga legfeljebb egy jeggyel módosíthatja, de a sikertelen vizsga önmagában nem eredményezhet bukást. A szóbeli vizsgákról feljegyzés és jegyzőkönyv készül, melyeket csatolunk az írásbeli feladatokhoz.

47

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Tanulói jogviszony, átjárhatóság A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. Az iskola tanulói az iskolával tanulói jogviszonyban állnak, amely jogviszony a beírás napján jön létre, és megszűnik az utolsó évfolyam elvégzésének napján, illetve – ha nem végezte el a tanuló az általános iskolát – annak a tanévnek a végén, amelyben még tanköteles. A tanulói jogviszony megszűnik, ha a tanuló  sikeresen befejezi az általános iskolát – az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján,  iskolát változtat:  elköltözik  más iskolatípusban folytatja tanulmányait – a jogviszony az átvétel napján szűnik meg,  a nevelőtestület eltanácsolja, – a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján,  saját elhatározásából egyéb okból távozik. Beiratkozás az első évfolyamra Az iskola első évfolyamára való beiratkozásnál a törvényi előírásokat vesszük figyelembe. A beiratkozásra megjelölt időt a helyileg szokásos módon közzé kell tenni. A tanuló felvételéről az igazgató dönt. Ehhez szükséges  a megfelelő életkor elérése (a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse)  az óvodai szakvélemény írásban történő bemutatása, amely tanúsítja, hogy a gyerek normál első osztály megkezdésére alkalmas,  a gyermek adatait tartalmazó születési anyakönyvi kivonat,  a szülő személyi igazolványa,  a gyermek lakcímkártyája 

a gyermek egészségügyi könyve a gyermekorvos felvételi javaslatával



szükség esetén a szakértői bizottság véleménye

Iskolaérettség igazolása Iskolaérettségi papírt kiállíthat a Nevelési Tanácsadó és a gyerek vizsgálatát elvégző Szakértői Bizottság is. A felvételnél speciális feltételeink nincsenek. Iskolánk az elkövetkező években valamennyi iskolaérett gyereket, akik az intézménybe jelentkeznek, fogadni tud. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt. Elutasítás Elutasításra csak akkor kerülhet sor, ha:  a fenntartó az induló osztályok számát korlátozza, személyi, tárgyi vagy egyéb igények miatt, 48

 az osztálylétszám a törvényestől nagymértékben eltér,  a beiskolázási körzetből – melyet a fenntartó határoz meg – beíratott tanulók létszáma ezt indokolja. Helyhiány miatti elutasításkor a szülő a határozat ellen első fokon az intézményvezetőnél, másodfokon a fenntartónál írásban fellebbezhet. Elutasításkor a beiskolázási körzeten kívül lakó gyerekek közül sorsolással választunk. A tanulók magasabb évfolyamra lépése Az intézményben az iskola magasabb évfolyamára léphetnek diákjaink, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból a tanítási év végéig az előírtaknak megfelelően teljesítették. Az előírt követelményeket a tantárgyi programok tartalmazzák.  Ha a tanuló a tanév végén – legfeljebb 3 tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott javítóvizsgát tehet  Az 1. évfolyamot csak abban az esetben kell ismételnie a tanulónak, ha az előírt követelményeknek az igazolt és igazolatlan mulasztás magas óraszáma miatt nem tudott eleget tenni, illetve a szülő kérésére vagy beleegyezésével ismételhet.  Ha 1-4. évfolyamon a tanuló eredményes felkészülése érdekében felzárkóztatásra szorul, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt.  Ha a tanuló az idegen nyelv tanulását az adott évfolyamon kezdte meg, és az előírt követelményeknek nem felel meg a teljesítménye, csak abban az esetben utasítható évismétlésre, ha ezt az igazolt és igazolatlan mulasztás magas óraszáma indokolja.  Az 1-4. évfolyamon a szülő írásban benyújtott kérelme alapján az évismétlést az igazgató köteles engedélyezni.  5-8. évfolyamon írásbeli szülői kérelem alapján az igazgató határozhat az évfolyamismétlés engedélyezéséről abban az esetben is, ha a tanuló az elért teljesítménye alapján magasabb évfolyamba léphetne.  Annak az első évfolyamon tanuló gyermeknek, aki legkésőbb a hetedik életévében megkezdte tanulmányait, munkája előkészítő jellegűnek minősül, ha: - első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek - a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vagy a Nevelési Tanácsadó szakértői véleménye alapján mentesül az értékelés és minősítés alól - a szakértői vélemény alapján az igazgató számára egyéni továbbhaladást engedélyez Ezekben az esetekben a tanuló tanulmányait a következő tanévben az első évfolyamon folytatja. Az előkészítő év az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra.  Az egyéni továbbhaladás az igazgató írásbeli engedélye alapján minden tantárgyból a 4. évfolyam végéig tarthat.  A magasabb évfolyamba lépéshez 2-8. évfolyamon a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírásnál rövidebb idő alatt teljesítse, - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, - mulasztása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladja, a nevelőtestület engedélyezheti az osztályozó vizsga letételét, 49

- magántanuló volt – ebben az esetben a magántanulót mentesíthetjük a készségtárgyak tanulása alól. Az igazgató mentesítheti a tanulót a Szakértői Bizottság vagy a Nevelési Tanácsadó véleménye alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Erre az időre a tanuló számára a fejlesztő órák mellett tantárgyi szinten egyéni foglalkozásokat kell szervezni, amelyek segítik a tanuló felzárkóztatását. Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat a törvényi előírások szerint. Átvétel más intézményből A második- nyolcadik évfolyamra történő felvételnél be kell mutatni: 

a tanuló anyakönyvi kivonatát



a szülő személyi igazolványát



a gyermek lakcímkártyáját



az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt



az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.



a tanuló egészségügyi törzslapját

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételekor figyelembe vesszük: 

a létszámhatárokra vonatkozó törvényi előírásokat.



a tanuló által tanult tantárgyakat.



az előző tanulmányi eredményt, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyet.



előnyben részesülnek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók a törvényben megadott százalékos arányok figyelembe vételével.

Az intézményen belül egy tanuló áthelyezése az adott évfolyam másik osztályába a szülő kérésére vagy nevelőtestületi döntés alapján történhet. Más tantervű iskolából érkező tanulók különbözeti vagy osztályozó vizsgával kerülhetnek korosztályuknak megfelelő osztályba. Az iskola pedagógusai felzárkóztató programmal segítik az érintetteket. Külföldről érkezett tanulók felvétele Ha külföldön járt eddig iskolába a gyermek, egyedi elbírálással különbözeti vagy osztályozó vizsgát tehet az igazgató döntése alapján.

50

1.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók  ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;  ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.  ismerjék fel a vészhelyzeteket;  tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;  sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;  ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;  sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;  a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében  az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;  tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;  támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY biológia

kémia

fizika testnevelés

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés

51

Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:  szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);  minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;  évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

52

2. Helyi tanterv 2.1 A kerettanterv és a foglalkozások megnevezése, óraszáma Iskolánk helyi tanterve: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. Heti kötelező óraszámok 1-4.évfolyamon Óraszámok évfolyamonként Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom

1.

2.

3.

4.

8,5

8,5

8

8

Angol/Német nyelv Matematika

2 4,5

4,5

4,5

4,5

Erkölcstan v.hit-és erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1,5

1,5

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Technika,életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

5

5

Összes heti kötelező óra

25

25

25

27

53

Heti kötelező óraszámok 5-8.évfolyamon Tantárgyak

Óraszámok évfolyamonként 5.

6.

7.

8.

4,5

5

4

4,5

3

3

3

3

4,5

5

4

4,5

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Erkölcstan v.hit-és erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2 2

1,5

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

2

1,5

Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv/Német nyelv Matematika

Biológia-egészségtan

Földrajz Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Dráma és tánc

1

Informatika

1

1

1

1

Technika,életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Összes heti kötelező óra

28

28

31

31

54

Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható tantárgyak közül a Dráma és tánc tantárgyat tanítja. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam

VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Matematika A változat Biológia A változat Természetismeret B változat Fizika B változat Kémia B változat Ének-zene A változat

A modern európai nyelv elsajátítása érdekében a 4. évfolyamtól választhatják tanulóink a német és angol nyelvet, majd 5-8. évfolyamon emelt óraszámú német és angol oktatás lehetősége biztosított a diákoknak. A kompetencia alapú oktatáshoz figyelembe vesszük az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program során kifejlesztett kompetencia alapú oktatási programcsomagokat. A tanterveket adaptáljuk az iskola sajátosságaihoz, tantárgyi rendszeréhez. A helyi tanterv készítésénél figyelembe vesszük az oktatási és kulturális miniszter által (Kt. 95.§ (1) j) kiadott integrációs programban foglaltakat. A 2009/2010. tanévben a TÁMOP projektben a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében bevezetésre került a teljes lefedettséget biztosító szövegértés-szövegalkotás programcsomag. A tantárgy neve ennek ellenére nem változik, továbbiakban is magyar nyelv és irodalom. A szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztése a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretén belül történik.

55

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A kerettanterv óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

ÉVFOLYAM 1. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? magyar nyelv és irodalom matematika magyar nyelv és irodalom matematika magyar nyelv és irodalom matematika környezetismeret magyar nyelv és irodalom matematika környezetismeret magyar nyelv és irodalom matematika informatika magyar nyelv és irodalom matematika természetismeret magyar nyelv és irodalom matematika fizika kémia földrajz magyar nyelv és irodalom matematika biológia-egészségtan fizika kémia földrajz technika

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1,5 0,5 1,5 0,5 2 0,5 0,5 2 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 2 0 1 1 -0,5 0,5 1 0,5 1,5 0,5 0,5 -0,5 -0,5 1

56

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy - a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése - az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz valóhozzájutás lehetőségét. Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ.(Ezt a rendeletet a 2013/2014. tanév tankönyvrendelésénél az első évfolyamon kell először alkalmazni, majd ezt követően felmenő rendszerben.) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet - különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel - véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál - különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel - egyetértési joggal rendelkezik. Az iskolának legkésőbb május 31-ig - a helyben szokásos módon - közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. Az állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelõtestület dönt.

57

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, projektoktatás. Kompetencia alapú oktatás TÁMOP 3.1.4 projekt az iskolánkban „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben” NAT szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztése, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása, oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja. Kompetenciaterületek: A kompetencia alapú oktatás eredményes implementációja érdekében a pályázati programba meghatározott számú tanulócsoportot és pedagógust kellett bevonni. (8-nál több tanulócsoporttal rendelkező iskola lévén minimum 6 tanulócsoportot; 6 pedagógust kellett bevonnunk. Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása 3 tanulócsoportban „A” típus, 2 tanulócsoportban B” típus Matematika kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása 4 tanulócsoportban „A” típus Szociális, életviteli és környezeti kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása 2 tanulócsoportban „B” típus Programcsomagok megjelenése tantárgyakban Programcsomag

Tantárgy

Szövegértés-szövegalkotás „A” Szövegértés-szövegalkotás „B”

Magyar nyelv és irodalom Történelem

Matematika-logika „A”

Matematika

Szociális, életvitel és környezet „B”

Környezetismeret, magyar, matematika, testnevelés, művészetek

Újszerű tanulásszervezési eljárások Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: magyar nyelv és irodalom műveltségterületen (Legalább egy műveltségterületet kell választani valamennyi érintett tanulócsoportban)

58

Az oktatási programok, bevezetését, alkalmazását, kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazását segítő eljárások:  három hetet meghaladó projekt megszervezése  témahét megszervezése  moduláris oktatási program megszervezése A műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása (műveltségterület) a jövőben az adott tanévben az éves intézményi munkatervben kerülnek rögzítésre. A három hetet meghaladó projekt, a témahét, továbbá a moduláris oktatási program tanévenként az éves intézményi munkatervben kerülnek rögzítésre Az implementációban érintett tanulócsoportok haladási és értékelési naplójában tanévenként kell rögzíteni a kötelező és választott kompetenciaterületet, továbbá azt a műveltségterületet, melyet tantárgyi bontás nélkül oktatunk. A haladási és értékelési naplójában tanévenként kell rögzíteni a három hetet meghaladó projekt, a témahét, továbbá a moduláris oktatási program témáját is. Az iskola legfontosabb tevékenységi területe a tanórai munka és az ehhez kapcsolódó otthoni feladatok. Nagyobb hangsúly kerül a csoportmunkára, melyen belül a felfedezés, a megoldáskeresés, a megoldás megtervezése, dokumentálása, mások számára elérhető formában való megosztása egyaránt fontos. Projektoktatás Azokat a tanulásszervezési formákat értjük rajta, amelyek során a tanulók  közösen, együttműködve,  belső indíttatásból és  valamely a tágabb közösség érdekeit szolgáló produktum, termék létrehozása érdekében dolgoznak. Az alkalmazott tanulásszervezési eljárások időigénye teszi szükségessé a hagyományostól eltérő oktatásszervezési forma alkalmazását. A projekt módszer bevezetése áthangolja az iskola pedagógiai kultúráját:  a szaktárgyi ismeretalapú oktatást felváltja a tantárgyközi integrált tartalom,  a hagyományos 45 perces órák helyébe lépnek a hét adott napjára szervezett projektnapok;  a projektekben való gondolkodás feltételezi a pedagógusok együttműködését. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb projekteket a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója vagy vetélkedője zárja. Erdei iskola Több napos, szorgalmi időben megvalósuló, iskolánk székhelyétől távol, különböző helyszínű környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és az ismeretek bővítését – a tanulók aktív, 59

együttműködő-cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építjük. A képességfejlesztő és ismeretbővítő folyamat egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, emberek által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladatunk a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. A részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskolaszék meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. Digitális tartalmak A digitális készségek fejlesztése érdekében a tevékenységeket úgy kell megtervezni, hogy a programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 25%-a IKTeszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg. A TIOP 1.1.1 pályázati konstrukció keretében megvalósul a tanulói laptop-programba való bekapcsolódás összehangolva az IKT alapú kompetenciafejlesztés céljaival. A tanulói laptop-programba annyi tanulócsoportot lehet bevonni, amennyi a kompetencia alapú oktatás implementációjába bevont pedagógusok és tanulócsoportok száma. A TIOP 1.1.1 projekt fenntartási kötelezettsége A bevont tanulócsoportokban az IKT eszközökkel tartott tanítási órák aránya 30%. Havonként 1 online mérés. Tanári-tanulói laptop használata 1:1 Az IKT megjelenése az órai és otthoni munkában       

Anyaggyűjtés és kiértékelés az Internet segítségével tanórán és otthon Órai munka során konstruktív módszerek gyakorlása, a megoldás dokumentálása Kompetenciaterületek összekapcsolása: a digitális eszközök használata más műveltségi területekhez tartozó új ismeretek megértésekor, szimulációjakor Tanórai kísérletek számítógépes megjelenítése, vezérlése, adatfeldolgozás, értékelés Digitális tudásbázis alkalmazása órák anyagának összeállításakor, feladatok kiadásakor Linkgyűjtemény (vagy saját tananyagtár) használata szaktárgyanként Felmérések, értékelések készítése

A TÁMOP 3.1.4 projekt fenntartási kötelezettsége A TÁMOP 3.1.4 projekt fenntartását támogató fejlesztési alapelvek:  Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás  A tudás-és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása  Képesség és személyiségfejlesztés  Új típusú tanári attitűd  Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása  Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség  Fokozatosság és folyamatosság  Valóságos tanulási környezet

60

Biztosítanunk kell a projekt eredményeinek a projekt zárásától számított 5 éves fenntartását, különösen: A módosított helyi tantervnek és pedagógiai programnak megfelelő gyakorlat folytatása (legalább annyi tanulócsoportban, mint a projektben érintett tanulócsoportok és pedagógusok száma) A bevezetett kompetencia alapú oktatás választott módszertanának és eszközeinek megjelenítése és alkalmazása. Olyan tanulásszervezési eljárások, módszerek megjelenítése és további alkalmazása, mely elősegíti, vagy lehetővé teszi a kompetencia alapú oktatás elterjedését, illetve az integrált nevelés céljainak megvalósulását, (Pl.: projektmódszer, kooperatív módszerek) A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzésben feltárt problémák és az intézkedési tervben ezekre vonatkozóan tervezett beavatkozások ütemezett megvalósítása és az eredmények fenntartása a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása érdekében. Információs-kommunikációs technológiák alkalmazása az oktatásban A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos intézményi feladatok, célkitűzések tantárgyi ismeretek bővítése IKT eszközök készségszintű alkalmazásának kialakítása a konstruktív munkaformákkal a kompetenciák fejlesztése többszintű differenciálás IKT-vel támogatott mérés-értékelés Egységesség és differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. 61

A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. Differenciált tervezés és tanulásszervezés Differenciálás: folyamat, amelynek során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyerekek egyéni szükségleteihez igazítja. Az egyéni adottságokra, irányultságra építve a lehetőségek határáig fejlessze a személyiséget.  Önállóság mértéke szerint  Adott témához fűződő érdeklődés mértéke szerint  munkatempó alapján  együttműködési képesség, mérték szerinti differenciálás (csoportmunka)  aktivitási szint szerinti differenciálás  előzetes tudás mértéke szerinti differenciálás. személyre szabottan, mindenkinek más feladat  gyerekek eltérő szociokulturális háttere /család, számítógép/ alapján  a szocializáció szintje / viselkedésformák: beszéd, észlelés, magatartás/ szerint  alkalmazott módszerek. alapján  tananyag tekintetében: tartalma szerint (mit?), felosztása szerint (hogyan?), szintje szerint (mélységek)  óra szervezése szerint (frontális, csoport, pár, egyéni munka)  a számonkérés típusa szerint  a segítségadásban (intenzív, rásegítő, néha rásegítő, kontroll)  a feladatok szintjén (nehéz, közepes, könnyű)  a tanulási stílus szerint (egyéni, páros, auditív, vizuális, ill. mindkettő)  célok szintjén (mit szeretnék elérni?)  az értékelésben (egyéni teljesítmény) Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló képes érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifejezésére, adott szempont szerint újrafogalmazására, mások véleményének tömör reprodukálására. Képes ismert tartalmú szövegeket biztonságosan elolvasni, értelmező hangos olvasással. Képes hallott és olvasott szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan olvas nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására, különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és értékelésére. Korosztályának megfelelő módon részt vesz az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Törekszik az olvasható és pontosan értelmezhető írásbeli kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes rövidebb szövegek alkotására különböző szövegtípusokban és műfajokban. Képes rövidebb szövegek összegyűjtésére, rendezésére. Gyakorlott a helyesírási kézikönyvek használatában, 62

törekszik a normakövető helyesírásra. Képes művek önálló befogadására és ennek szöveges interpretálására. Képes egyes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló felfedezi, megérti és alkalmazza a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat, ami tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A beszédkészség és a hallott szöveg értése mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és a célnyelvi kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával, és elindul a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Matematikai kompetencia A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. A tanuló felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. A tanuló képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. A tanuló képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló már képes felismerni a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudása és megfigyelési képességei fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett, de mind önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, amelynek eredményeit értelmezni is tudja. Technikai ismereteit és kompetenciáit kezdetben még irányítással, majd egyre önállóbban alkalmazza az iskolai és iskolán kívüli környezetben. Felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait, belátja, hogy erőforrásaink döntően végesek, és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a környezettudatos gondolkodás és cselekvés iránt, képes környezettudatos döntések meghozatalára. Digitális kompetencia A tanuló mind motiváltabbá válik az IKT-eszközök használata iránt. Képes alapvető számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és a tanórán kívüli tanulási tevékenységek során, illetve a hétköznapi életben. Egyre nagyobb biztonsággal és mind önállóbban képes felhasználni a számítógép és az internet által biztosított információkat, akár megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is. A megszerzett információkból irányítással, majd egyre önállóbban képes összeállítani prezentációkat, beszámolókat. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Felismeri az elektronikus kommunikációban rejlő veszélyeket és törekszik ezek elkerülésére. Látja a valós és a virtuális kapcsolatok közötti különbségeket, kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó tartalmakat és maga is felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz.

63

Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni társaival az iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, önként vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései következményeit. Képes a korának megfelelő élethelyzetekben felismerni a számára kedvező lehetőségeket és élni azokkal. Terveket készít céljai megvalósításához, és – esetenként segítséggel - meg tudja ítélni ezek realitását. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és kitartó. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus, képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával. Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és mozgástechnikai, továbbá képzőművészeti elemek alkalmazásával. Alakulóban van önálló ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni, olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív. A tanuló egyre tudatosabban kezeli a saját tanulási stratégiáit, egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

64

2.5 Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

Az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg a kötelező órakereten belül. Úszásoktatás Tanulóink a testnevelés órák keretében az ingyenes uszodahasználat lehetőségét kihasználva két év alatt megtanulhatnak úszni.

65

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai Az iskola választható tanórai foglalkozásokat szervez tehetséggondozás céljából: emelt óraszámú oktatás német nyelvből 5. évfolyamtól emelt óraszámú oktatás angol nyelvből 5. évfolyamtól német nyelv, angol nyelv 4. évfolyamtól habilitációs, rehabilitációs foglalkozások fejlesztő foglalkozások képességfejlesztés

felzárkóztatás,

fejlesztés,

A választható tanórai foglalkozások iskolánkban több funkciót töltenek be: a tehetséges tanulóknak emelt óraszámú képzést tesznek lehetővé /német, angol nyelv/ lehetőséget adnak a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatására

66

2.7 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történõ ellenõrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztõ formái. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez elõírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Pedagógiai munkánk szerves része, nélkülözhetetlen eleme a visszacsatolás, a tanulók munkájának ellenőrzése, tudásának értékelése. Az egyes tantárgyakból az értékelés időpontjának meghatározása – a tematikus egységek figyelembevételével – a nevelők kompetenciájába tartozik, de ki kell elégítenie az alábbi követelményeket  tájékoztassa a pedagógust, a tanulót és a szülőt a végzett munka eredményéről  a tanuló tudását tükrözze  a fejlesztés érdekében fejezze ki a tanuló önmagához viszonyított előrehaladását  folyamatos legyen  ösztönző hatású legyen  feleljen meg az életkori sajátosságoknak A pedagógiai értékelés lehetőségei, területei     

a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges tudása egyéni eredmény viszonyítása korábbi teljesítményhez részvétel országos méréseken a csoport eredményeinek viszonyítása országos értékekhez önértékelés

Az értékelés fajtái   

Diagnosztikus értékelés. Az alapkészségek mélységének a megismerése, a következő időszak fejlesztési feladatainak megtervezése. A diagnosztizáló, helyzetfeltáró, tájékoztató mérések osztályzat nélküliek. Formatív értékelés. Folyamatos, fejlesztő és interaktív értékelés, egyéni tanulási szükségletekhez igazítva. Elsődleges az aktív tanulás közbeni értékelés. Szummatív értékelés osztályzattal

Részvétel az országos méréseken A tanulók kötelező jelleggel részt vesznek az országos méréseken, ezeken a tanítási napokon a tanuló más tanórai foglalkozásokon való részvételre nem kötelezhető, a művészeti és a testnevelés órák kivételével. Bemeneti mérések A bemeneti mérésnek azt a célt szánjuk, hogy az iskolába érkező és tanulmányaikat megkezdő 1. évfolyamosok iskolakészültségi fokát megállapítsuk. Ezt a célt szolgálja a DIFER-mérés, melyet első osztályban a tanulási nehézséget mutató tanulók körében végzünk el, amely jelzi az iskolaérettség fokát, a tanulók képességeinek fejlettségi szintjét, valamint jelzésül szolgál az érkezők teljesítményfokáról.

67

Kimeneti mérések A mérések formái: dolgozatírás, vizsgáztatás szóban és írásban, teszt, beszámoló, feladatlap, kísérlet, önálló alkotás elkészítése. Gyakoriságát – kötelező esetekben – a pedagógiai program fogalmazza meg. A munkaközösségek éves terveikben határozzák meg a tervezett szakmai és nevelési ellenőrzéseiket, a nevelők a témaköri egységek lezárásakor győződnek meg a tanulók tudásszintjének állapotáról. Az értékelési – ellenőrzési rendszer kötelező alkalmai az oktató-nevelő munka során Évfolyam 1. évfolyamon 2. évfolyamon 2. évfolyamon 3. évfolyamon 4. évfolyamon 5. évfolyamon 5. évfolyamon 6. évfolyamon 6. évfolyamon 7. évfolyamon 7. évfolyamon 8. évfolyamon 8. évfolyamon

Időpont év végén októberben év végén év végén év végén év elején év végén év elején év végén év elején év végén év elején félévkor

Folyamatmérés területe matematika, magyar az elemi készségek vizsgálata az elemi készségek vizsgálata matematika, értő néma olvasás helyesírás, matematika helyesírás, szövegértés, hangos olvasás helyesírás, szövegértés helyesírás, szövegértés helyesírás, szövegértés, idegen nyelv, matematika helyesírás, szövegértés, idegen nyelv - szövegértés helyesírás, szövegértés helyesírás, szövegértés vizsga: magyar nyelv, matematika, választott tárgyak

Az ellenőrzés, értékelés formái       

szóbeli: beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, stb. írásbeli: feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró, stb. gyakorlati: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény órai munka tanulói kísérlet tanulmányi versenyeken nyújtott teljesítmény tanórán kívüli tevékenységben való részvétel

Formatív értékelési technikák:      

Portfóliók, feljegyzések, tanulói naplók, Visszajelzések, Megbeszélések, Tanulói önértékelés, Társak értékelése, Csoporton belüli értékelés,

Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára.(Az esetleges speciális ellenőrzési formákat a tantárgyi tantervek tartalmazzák.)

68

Az értékelés alapelvei          

sokoldalú, tervezett és megbízható legyen személyre szóló legyen fejlesztő, ösztönző jellegű legyen folyamatosságot biztosítson az iskolai (munkaközösségi) követelményrendszerre épüljön biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát legyen tárgyszerű (melyek az erősségek, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás) szorongásmentes légkörben történjen ismert legyen a követelményrendszer tanár, diák és szülő előtt.

Az értékelés módjai  

szöveges értékelés 5 fokozatú skálával

Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a 2. évfolyamon félévkor a szöveges minősítést kell alkalmazni: kiválóan, jól, vagy megfelelően teljesített a tanuló, illetve felzárkóztatásra szorul. A szöveges minősítés alapelvei:  Pontosan megfogalmazott követelményrendszer alapján történjen.  A pedagógus legyen tisztában az értékelés céljával.  Minimalizálja a tanári szubjektivitást.  Hasson pozitívan a tanulói személyiség fejlesztésére.  Törekedjen a sokféleségre (megfigyelés, szóbeli, írásbeli tevékenység, szocializáció).  Az értékelés alapjául szolgáló mérések legyenek megbízhatóak.  Legyen érthető annak számára, akinek szól.  Lehetőleg rövid, lényegre törő legyen.  személyre szóló legyen  fejlesztő, ösztönző legyen  legyen tárgyszerű (melyek az erősségek, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás) Az Erkölcstan/Hit- és erkölcstan tantárgy értékelése 1-8. évfolyamon szöveges értékeléssel történik. A dokumentumokba „megfelelt/ nem felelt meg” bejegyzés kerül. Etika - 7. évfolyamon önálló tantárgy, amelyből a tanulók osztályzatot nem kapnak, és szöveges minősítésben sem részesülnek. A dokumentumokba etika megnevezéssel a „részt vett” bejegyzés kerül. A 2. évfolyamon év végén, valamint 3-8. évfolyamon félévkor és év végén osztályzattal történik a tanulói teljesítmény értékelése. Az osztályzat (érdemjegy) akkor  Jeles (5): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni képes. 69

   

Jó (4): Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. Közepes (3): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. Elégséges (2): Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges ismeretekkel.

A tantárgyi dicséretet félévkor 3-8. évfolyamon az osztályzat mellé írt „d” jelzéssel, év végén kitűnő bejegyzéssel tüntetjük fel 2-8. évfolyamon. A „nevelőtestületi dicséret” szöveges formában kerül bejegyzésre. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai        

a feladatok kijelölésénél törekedni kell a differenciálásra (tananyag szerinti, mennyiségi és minőségi) a házi feladatok kiválasztásánál érvényesüljön az átgondoltság és a rendszeresség az otthoni felkészüléshez meghatározott feladatok a gyakorlást, készségfejlesztést szolgálják csak begyakorolt, az órai tananyaghoz szorosan kapcsolódó gyakorlatok jelölhetők ki házi feladatként a kijelölt házi feladatok mennyisége és minősége nem lépheti túl az órai anyagot az otthoni felkészüléshez meghatározott gyakorlatok mennyisége és minősége nem alkalmazható fegyelmezési eszközként hosszabb távon megoldható feladatok adására is törekedni kell A projekttel, témahéttel kapcsolatban otthoni feladat, adható, az egyéb házi feladatok figyelembe vételével, hogy az ne jelentsen túlzott megterhelést a tanulónak. Figyelembe kell venni az otthoni lehetőségeket pl. nem mindegyik tanulónak van még otthon internet elérési lehetősége, számítógépe.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe      

a témazárók írását egy héttel a megíratás előtt a tanulók tudomására kell hozni, és az osztálynaplóban időben jelezni a napi tananyagból írásbeli számonkérés bármikor, bejelentés nélkül lehetséges a félévi és az év végi érdemjegyek megállapításánál a témazárók osztályzata az egyes részjegyeknél nagyobb hangsúlyt kapjon, ezt piros tollal írjuk az osztálynaplóba az év során íratható témazárók számát a tantárgy és a tananyag függvényében a szaktanár határozza meg a tanmenetben a témazárók értékeléséhez a ponthatárok megállapítása, illetve a százalékos teljesítmények osztályzatra váltása a munkaközösségek feladata projektek, témahetek (erdei iskola) zárásakor a tanulói teljesítmények csak pozitív irányban módosíthatják a projektek, témahetek tartalmához illeszkedő tantárgy félévi, év végi osztályzatát.

70

2.8 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Speciális képzéseket csoportokban biztosítunk. A képességek szerinti csoportbontásról a tanító, a szaktanár javaslata, a tanuló képességei, a szülő igénye, hozzájárulása alapján az illetékes munkaközösség dönt, az iskola személyi és tárgyi feltételeinek figyelembevételével. 5. évfolyamtól tanulóink emelt óraszámban tanulhatják a német és angol nyelvet. Az idegen nyelvek oktatása csoportbontásban történik. Felső tagozaton csoportbontás van technikából és informatikából, ahol a magas létszám ezt indokolja. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások körébe tartoznak a  tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály vagy csoportfoglalkozások, különösen  a környezeti nevelés színterei (szabadtéri oktatóbázisban tartott kültéri foglalkozások, erdei iskola, tanulmányi kirándulások, jeles napok rendezvényei, akciók, pályázatok stb.  a kulturális rendezvények  három hetet meghaladó projekt  témahét Így a tanórán kívüli foglalkozások két nagy csoportba oszthatók: kötött tanórán kívüli foglalkozások /amelyek működtetése a törvényben előírt feltételek mellett kötött/:  napközis illetve tanulószobai foglalkozás  sportkör kötetlen, szabadon választható tanórán kívüli foglalkozások /amelyek kiválasztásában jelentős szerepe van az iskolai diákönkormányzatnak, és formáiról a nevelőtestület dönt/. A döntésnél figyelembe kell venni:  a tanulói és szülői igényeket /felmérés előző év végén/  a rendelkezésre álló szakemberek körét  az anyagi lehetőségeket  a tanulók leterheltségét Iskolánk az alábbi tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat kínálja:

71

Napközi, tanulószoba Napközibe, tanulószobára minden jelentkezőt felveszünk, hiszen a szülők részéről igen nagy az igény arra, hogy koordináljuk gyermekeik délutáni programját, nyújtsunk minél több segítséget a felkészüléshez. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. A tanórán kívüli foglalkozások sokirányú funkciója, elvárása ötvöződik a napközis foglalkozások rendszerében: kulturált étkezés szabadidős tevékenységek játékfoglalkozás, sport manuális tevékenységek komplex foglalkozások nevelési beszélgetések iskolán kívüli programok (célséta, kiállítás, múzeumlátogatás, bábszínház) tanulmányi munka a gyerekek képességeihez, igényeire építve egyénre szabott tanulási technikák kialakítása differenciált tanulásszervezéssel önálló csoportok, irányított és felzárkóztató csoportok kialakítása. A napköziben és a tanulószobán a felhasznált óraszámok a szülői igényekhez és a csoport összetételéhez igazodnak, melyet minden évben felmérünk, és azt a tanév elején az önkormányzat jóváhagyja. Sportkörök 

   

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Ezek a mindennapos testnevelés részei szakági sportfoglalkozások: ezek keretében a fiúk fociznak, a lányok atletizálnak tömegsport: az egészséges életmódra, az együttmozgás örömére nevel napközis sport: a mozgás és a játék megszerettetése a cél játékos sportversenyek szervezése

Szakkörök Az indítandó szakkörök jellegéről és óraszámáról az éves költségvetés függvényében az iskola vezetősége dönt. A működés konkrét formáit az iskola éves tantárgyfelosztása és munkaterve tartalmazza. Előkészítik a tanulókat a felső tagozatos nyelvtanulásra: Az 1-3. évfolyamon /igény szerint/ kiscsoportban tanulhatják a tanulók a német és angol nyelvet szakkör formájában. Felkészítenek a továbbtanulásra Egészségünk, valamint szűkebb és tágabb környezetünk védelmére, egészséges életmódra nevelnek  Vállalkozási alapismeretek szakkör Iskolánk csatlakozott a Junior Achievement Magyarország Alapítvány programjához. A nyolcadik évfolyamon tanulók szakkör formájában gazdasági, vállalkozási ismereteket tanulnak. Karácsonyi vásár szervezésével a tanulók gyakorlati 72

ismeretekre tesznek szert a vállalkozások világában. A bevételt iskolánk alapítványának ajánlják fel. Házi versenyek    

Tanulmányi Idegen nyelvi Kulturális Sport

Városi versenyek szervezése   

Játékos természettudományi vetélkedő 7-8. évfolyam Városi matematikaverseny 2-4. évfolyam Városi helyesírási verseny 3. évfolyam

Nemzetközi verseny szervezése Rókus Kupa Nemzetközi Labdarúgó Torna Tanulmányi kirándulások A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Lehetnek:  osztály tanulmányi kirándulások  évfolyam tanulmányi kirándulások  iskolai szintű tanulmányi kirándulások  érdeklődési körhöz kötött tanulmányi kirándulások:  neves évfordulókra rendezett ünnepségeken részvétel  turisztikai kirándulások Múzeumlátogatások, bábszínház és színházlátogatások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. színház /bábszínház, filmszínház/ és múzeumlátogatások, kiállítások stb.) Ezeken a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Tanulmányi út szervezése külföldi nyelvterületre Igény és megfelelő anyagi támogatottság mellett, külföldi német és angol nyelvterületre tanulmányi út szervezése, kísérőtanár, pedagógus biztosítása mellett. Segíti a gyermek látókörének szélesítését és lehetővé teszi számára az idegen nyelv célországban történő alkalmazását. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő-oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek a tanulók vallási 73

ismereteinek bővítésére. A részvétel a tanulók számára önkéntes, az iskola a feltételeket biztosítja. Kulturális rendezvények A közösségformálást, a személyiségfejlesztést segíti hagyományaink ápolása, iskolai ünnepségeink, rendezvényeink, melyeknek tanulóifjúságunk részesei, rendezői, szervezői, szereplői. Az évek során kialakuló és állandóan alakulóban lévő hagyományok a nevelési folyamat leghatékonyabb elemei. Arra törekszünk, hogy a tanulók még aktívabb bevonásával ápoljuk hagyományainkat. Az interaktív módszerek felhasználása színesebbé teszi a megemlékezéseket. Ennek megvalósítására a projektmunka a legalkalmasabb.             

tanévnyitó, elsősök fogadása ballagás tanévzáró október 23. március 15. 8. osztályosok bankettje a végzősök búcsúzása a nevelőktől idősek köszöntése a magyar kultúra napja a nemzeti összetartozás napja művészeti (látványos, zenés, táncos) jellegű programjainkon iskolánk igen nagyszámú diákjának nyílik lehetősége a szereplésre. Ilyenek a hagyományos musical-bemutatók. karácsonyi koncertek – az egymás iránti szeretetre, megbecsülésre, összetartozásra nevelnek. az iskola fennállását megünneplő évfordulók, amelyeken nagy számban vesznek részt volt tanítványaink is.

Iskolai könyvtár Iskolánk könyvtára heti 10 órában biztosítja a kölcsönzést, illetve helyben használat lehetőségét. E mellett könyvtári órák tartására is van mód. A tanórán megszerzett tudást és ismeretanyagot - a könyvtári eszköztárra építve - számos háttér-információval bővíthetik a tanulók. A szépirodalmi, ismeretközlő, tudományos művek, dokumentumok és a tömegkommunikációs csatornák útján szerzett ismeretek fontos kiegészítői az iskolában megismert műveltségterületek tudásanyagának. Fontosnak tartjuk a tanulóknak a könyvtári eszköztárra épülő önálló ismeretszerzésre, forrásalapú tanulásra és szaktantárgyi kutatómunkára nevelését. E cél megvalósítása érdekében törekszünk a könyvtár folyamatos fejlesztésére a lehetőségeinkhez mérten.

74

2.9 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) A rendszeres, élethosszig tartó fizikai aktivitás az egészségtudatos magatartás és életvezetés alapvető feltétele. A rendszeres testmozgás és a sport igénye, értékeinek ösztönössé válása, tervezett nevelési és oktatási hatásrendszer eredménye. Ebben a folyamatban nélkülözhetetlen az iskolai testnevelés, amely a NAT 2012 alapelveinek megfelelően a primer prevenció legfontosabb színtere. Ebben a primer prevenciós feladatban a tanulók fizikai fittségének folyamatos fejlesztése, a szervezet funkcionális állapotát tükröző képességek mérése és minősítése elengedhetetlen. A hatályos jogszabályok alapján a tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérése és értékelése, az 1-4. évfolyamán tanulók kivételével, a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók esetén évente kötelező. Országos szinten egységes módszerrel és mérőeszközökkel kell megvalósítani a fittségi felmérést. Ezért 2014 szeptemberétől iskolánkban is bevezetésre kerül a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) mérési rendszer, amelynek ütemezett feladatait a helyi tanterv és a tanmenet tartalmazza. A NETFIT-et alkotó tesztek Fittségi profil

fittségi tesztfeladat testtömeg mérés testmagasság mérés testzsír százalékmérés

vizsgált terület

Aerob fittség

állóképességi ingafutás teszt

aerob kapacitás

Vázizomzat fittségi profil

ütemezett hasizom teszt törzsemelés teszt ütemezett fekvőtámasz teszt kézi szorítóerő mérése helyből távolugrás teszt

hasizmok erő-állóképessége törzsfeszítő izmok ereje felsőtest izomereje kéz maximális szorító ereje láb robbanékonysága

Hajlékonysági profil

hajlékonysági teszt

térdhajlító izmok nyújthatósága csípőízület mozgékonysága

Testösszetétel és tápláltsági profil

testtömeg index (BMI) testzsír százalék

A tanulók fittségi állapotának mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa, illetve a védőnő végzi a hatályos rendeletben meghatározott időpontig. A mérést végző pedagógus az eredményeket tanulónként, osztályonként és évfolyamonként elektronikus formában rögzíti, majd a tanulóval, a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.

75

A NETFIT program segítségével kialakítható pozitív attitűdök, megszerezhető ismeretek, valamint

fejleszthető

képességek

és

készségek

hozzájárulnak

az

egészségtudatos,

jövőorientált életvezetés kialakulásához. A mérések során feltérképezhetők az egyes területeken mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok készítéséhez.

76

2.10 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés Halmozottan hátrányos helyzetű, BTMN és SNI tanulóink részére integrált fejlesztést nyújtunk iskolánk integrációs programja útmutatásával. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Az osztályok kialakításának elvei Iskolánkban évfolyamokra épített osztályok működnek. Kialakításuk az első évfolyamon történik. Az alsós munkaközösség javaslata alapján az induló osztályok összetételéről az igazgató dönt. Az osztályba sorolásnak nincsenek a tanulói képességektől függő szempontjai. Az osztályok kialakításánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe:  szülői (tanulói) igények a választott pedagógusra, vagy módszerre  az egy óvodából vagy egy lakóházból érkezett gyerekek egy osztályba sorolását  a köznevelési törvényben meghatározott maximális osztálylétszámot  az egyes osztályokon belül a nemek arányát  az SNI, BTMN és HHH tanulók arányát Egy osztályközösség átalakítására csak nagyon indokolt esetben kerülhet sor. Az átmeneti problémák megoldása Az átmenetek problémáinak megoldása kiemelkedő feladatunk, hiszen a megváltozott körülményekhez sok tanuló csak nehezen tud alkalmazkodni. Ez a fejlődésben megtorpanást, zavart okozhat. Az óvoda-iskola közötti átmenet segítésének helyi programja  az iskolába jövő gyerekek és szüleik számára „Nyílt napokat” szervezünk,  tájékoztató szülői értekezleten ismertetjük meg a leendő első osztályosok szüleit iskolánk programjával  a nagycsoportos óvodások részére játékos iskola- előkészítő foglalkozásokat tartunk  a nagycsoportos óvodások részére Őszi és Tavaszi Zsongás-napokat tartunk (kézműves foglalkozások)  a leendő elsős tanító nénik bemutatják iskolánkat az óvodák szülői értekezletén

77

 meghívjuk az óvodás gyerekeket és szüleiket különböző iskolai rendezvényeinkre (Március 15. Karácsonyi műsor)  játékos ismerkedő délutánt szervezünk leendő elsőseinknek Az alsó és felső tagozat közötti átmenet  

a 4. évfolyam osztályfőnökei bemutatják osztályukat a leendő felsős osztályfőnököknek igyekszünk kihasználni a közös programok szervezéséből adódó pozitív lehetőségeket

Az általános iskola és a középiskola közötti átmenet      

a 7-8. osztályosok számára az érdeklődési körüknek megfelelő tehetséggondozó és felzárkóztató programokat szervezünk, továbbtanulásra előkészítő foglalkozásokat tartunk, a középfokú intézményeket meglátogatják tanulóink, a továbbtanulási lehetőségekről folyamatosan tájékoztatjuk a tanulókat és a szülőket, tanulóink középiskolai előkészítő foglalkozásokra, szakkörökre jelentkeznek, az eredményekről tájékoztatást kérünk a középfokú intézményektől.

78

2.11 A a tanuló jutalmazásával összefüggõ, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minõsítéséhez kapcsolódó elvek A magatartás és szorgalom értékelésének formája Iskolánkban 1. évfolyamon, valamint a 2. évfolyamon félévkor a magatartást és szorgalmat szövegesen értékeljük. A 2. évfolyamon év végén, valamint 3-8. évfolyamon félévkor és év végén osztályzattal történik a magatartás és szorgalom értékelése. Az értékelésünk szempontjai a következők: Magatartásból: A tanuló  viselkedéskultúrája  társas kapcsolatai  beszédstílusa, hangneme  közösségi munkája  iskolai környezethez való viszonya Szorgalomból: A tanuló  tanórai munkája  tanítási órákra való felkészülése  felszerelése Élünk a dicséretek (nevelőtestületi, igazgatói, napközivezetői, ügyeletes tanári, szaktanári, osztályfőnöki) és elmarasztalások (igazgatói, napközivezetői, ügyeletes tanári, osztályfőnöki, szaktanári figyelmeztetés, valamint igazgatói és osztályfőnöki intés) adásával. Bármely dicséret és elmarasztalás adását a Diáktanács is kezdeményezheti. Értékelésünk formája:  Magatartás: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)  Szorgalom: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag(2) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

79

3. Alapfokú művészeti iskola 3.1 Pedagógiai alapelveink, értékeink, cél- és feladatrendszer A művészeti nevelés az általános nevelés fontos része: Mivel a személyiségformálás fontos eszköze, lényeges, hogy a pedagógus alaposan ismerje növendékei személyiségét, képességét, tehetségét. Az oktatás módszerét a kívánalmaknak megfelelően tanulónként kell megválasztania. A művészetek megkedveltetése: Figyelembe kell venni, hogy a művészeti iskola növendékeinek többsége nem lesz hivatásos művész. A jó nevelőmunka során elsősorban meg kell kedveltetni a zenét, a művészeteket. Mindez hozzájárul a harmonikus személyiség kialakításához. Elmélyült, tudatos művészeti tevékenység: Fontos, hogy a művészeti iskolai tanulással ne terheljük túl a gyerekeket, és ne hajszoljuk teljesíthetetlen, öncélú feladatokra, produkciókra. A tanulók fejlettségi szintjének megfelelő

darabokat,

feladatokat

adjunk,

amelyek

fejlesztik

művészi

ízlését,

stílusismeretét, látókörét. Tehetséggondozás Meg kell keresni a tanulókban azokat az adottságokat, amelyek kiművelése a legtöbb sikerélményhez juttatja el őket. Fontos alapelv, hogy minden tanulót el kell juttatnunk a saját képességei maximumára. A szaktanárnak különös gonddal kell foglalkozni a művészeti pályákra készülő fiatalokkal. Ismernie kell a továbbtanuláshoz szükséges követelményeket és segítenie kell a felvételi vizsgára való felkészülést.

80

Követendő értékeink: o Az egyén önmagához való viszonyával összefüggő és erkölcsi értékek közül: -

Megbízhatóság, következetesség, tisztelet, tisztesség, önismeret, önállóság, önálló ismeretszerzés képessége, önnevelés, önértékelés, egyéni siker és kudarc elviselésének képessége

o Társas kapcsolatokkal összefüggő értékek közül: -

Humanizmus, emberi méltóság tiszteletben tartása, példamutatás, egymás segítése, együttműködés, együttérzés képessége (empátia), egészséges nemzettudat, tolerancia, a másság elfogadása

o Testi-lelki egészség értékei közül: -

Pozitív életszemlélet, egészséges életvitel, egészséges táplálkozás, sport, mozgás, játék szeretete, lelkierő, akarat, esztétikus megjelenés, a nehézségek megoldása, feldolgozása (alkohol és drog nélkül)

o A környezet értékei közül: -

Esztétikus, az emberrel harmonizáló, otthonos, tiszta környezet, az értékóvó magatartás

o A gyermekbarát környezet értékei közül: -

Tárgyi

tudás,

felkészültség,

szorgalom,

tudatosság,

szervezettség,

önkiszolgálás, kezdeményező készség o A tanulás, a tudás, a munka értékei közül: -

Tárgyi tudás, felkészültség, tudatosság, érdeklődés, aktivitás, szorgalom, munkafegyelem, munkaszeretet, szervezettség, önálló tanulás, önképzés, versenyszellem

o A kultúrához való viszony értékei: -

Készség a harmóniára, a szépség befogadására, megóvására, művelődési igény, az emberiség kulturális örökségének tisztelete, nemzeti és európai értékek közvetítése

81

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai: Célok

Feladatok

Sikerkritériumok

A választott szakon belül nyújtson speciális művészeti ismereteket. Az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével járuljon hozzá a harmonikus személyiség kialakításához, érzelmi gazdagsághoz.

Ismertesse meg az egyes művészeti ágak alapvető ismeretanyagát és technikáját. Alapozza meg a művészeti kifejezőkészségek kialakítását, bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját, és fejlessze improvizációs készségüket. Készítse fel a tanulókat művészeti önképzőkörök, együttesek munkájába való bekapcsolódására. Segítse elő a művészi élmények átélését hangversenyek, színházi előadások, kiállítások látogatásával. Ösztönözze a növendékeket a művészeti tárgyú könyvek olvasására, zenei műsorok, hangfelvételek hallgatására, a művészeti élet figyelemmel kísérésére. Törekedjen a társművészetekkel való együttműködésre, kapcsolattartásra.

Készség a harmónia, szépség befogadására, megóvására; művelődési igény mértéke. Kellő kreativitás.

A művészeti nevelés alakítsa ki a kultúra iránti magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a művészetek befogadására, értésére, művelésére.

Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi érintkezésben és kommunikációban toleráns magatartásra. Neveljen más művészetek Ismertesse meg a tanulókat a iránti érzékenységre. főbb művészeti stílusok sajátosságaival, összefüggéseivel. A siker és kudarc megélésének feldolgozása az egyéni produkciókon keresztül. A nemzeti öntudat erősítése zenei- népzenei, irodalmi és képzőművészeti értékeink megismertetésével és megszerettetésével. Készítse fel az átlagosnál jobb képességű növendékeket a szakirányú továbbtanulásra.

Szoktassa tanulóit rendszeres, céltudatos munkára. Növelje kitartásukat és figyelmük koncentrálóképességét. Megismertetni a tanulókat a néprajzi, egyházi és nemzeti ünnepekkel, hogy az élet rohanásában tudjanak ünnepelni. A művészeti iskola sajátos eszközeivel biztosítsa, hogy a tehetséges gyermek élhessen a tanulás lehetőségével.

Ha a tanuló ismeri az alapvető értékeket, azt, hogy mi a jó és mi a helytelen.

Ha a tanuló képes az együttműködésre és az emberi méltóság kellő tiszteletben tartására. Ha a tanuló képes a megfigyelt vagy ábrázolt jelenségek ok-okozati összefüggéseinek, törvényszerűségeinek, értelmezésére. Ha a tanuló részt vesz a képességeinek, felkészültségének megfelelő produkció előadásában. Az emberiség és a nemzet kulturális örökségének tisztelete. A tanuló felkészültsége, tudatossága, szorgalma, munkafegyelme, kitartása és tehetsége. 82

3.2. A képzés rendje Beiskolázás  korhatára: a 6. évet a beíratás évének december 31-ig betöltött, és 22 évet be nem töltött tanuló  képzési idő: 8 év  a képzés szakaszai - előképző – 2 év - alapfok – 6 év  a képzés formája valamennyi tanszakon: csoportos oktatás  a csoportalakítás szempontjai: - a jelentkezők számának függvényében lehetőleg homogén csoportokat hozunk létre - csoportlétszám: valamennyi tanszakon maximum 20 fő  a képzés kimenetele: művészeti alapvizsga az alapfok befejeztével 3.3. A tanulók értékelési rendszere, a művészeti alapvizsga követelményei A magasabb évfolyamba lépés feltételei A művészeti iskola felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelőző évfolyam követelményeit sikeresen teljesítette, arról bizonyítványt kapott. Az a tanuló, aki évfolyama tantervi anyagát önhibáján kívül nem tudja elvégezni, az igazgatótól kérheti, hogy tanulmányait a következő tanévben ugyanannak az évfolyamnak a tanulójaként folytathassa.  A tanuló kérelmezheti, hogy több évfolyam tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget osztályozó vizsga letételével.  Az iskola magasabb évfolyamára lépés egyik alapfeltétele a foglalkozások rendszeres látogatása, hiszen ezeken olyan gyakorlati tevékenység folyik, melyek nem iskolai körülmények között nehezen biztosíthatók. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása a tanítási órák egyharmadát meghaladja, a tanuló nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A tanulók mulasztásainak igazolásával kapcsolatos szabályozásokat az iskola szervezeti és működési szabályzata és házirendje tartalmazza. 

Egyéb esetekben az idevonatkozó hatályos jogszabályok a meghatározók.

 Ha a tanuló más alapfokú művészetoktatási intézményből kéri átvételét, akkor bizonyítványába bejegyzett elvégzett évfolyamai alapján soroljuk be a megfelelő évfolyamba, illetve csoportba. Ha a kötelezően, illetve a szabadon választott tantárgya módosul, a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie az iskola helyi tantervében az adott évfolyamokra meghatározott követelmények alapján. 

A tanulók felvételéről az igazgató dönt.

83

A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei A követelményeket „Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak szakirányú feladatai, követelményei, az előírt tananyag” című rész tartalmazza minden egyes tantárgyra vonatkozóan. A beszámoltatás formái 1. Év végi beszámoltatás (vizsga) lehet:  Nyilvános bemutató csoportos gyakorlatsor vagy bemutató óra (tanári irányítással végrehajtott feladatok)  Gyakorlati feladat végrehajtása (önálló munka; pl.: gyűjtőmunkák)  Szóbeli vizsga (p.: színházlátogatást követő szóbeli megbeszélés)  Önálló alkotások bemutatása 2. Művészeti alapvizsga A beszámoltatási formák alkalmazásának szabályai a) Az év végi beszámoltatás (vizsga)  az előképző évfolyamain nem kötelező,  az 1–6. alapfokú évfolyamokon a tanult valamennyi tantárgyból kötelező: a szaktanárok választása alapján lehetőség van a kombinált beszámoltatásra: több tantárgyból összevontan számolnak be a tanulók a tanév anyagából b) Művészeti alapvizsga az utolsó alapfokú évfolyamra előírt követelmények teljesítését követően tehető. A tanuló teljesítményének értékelése, minősítése A tanulók értékelésének alapja a folyamatos teljesítmény, figyelembe véve a tanuló fejlődési ütemét. Az 1–6. évfolyamon Tanév közben a tanuló teljesítményét minden tantárgyból a tanár rendszeresen – félévente legalább három – érdemjeggyel értékeli. Az érdemjeggyel történő értékelés mellett a tanár a tanév során folyamatosan alkalmazza a kifejtett szóbeli formát.  Egy tantárgy követelményeire épülő év végi vizsgán a tanuló teljesítményét a tanár egy érdemjeggyel értékeli.  Több tantárgy követelményeire épülő év végi vizsgán a tanuló teljesítményét a tanár(ok) tantárgyanként külön érdemjeggyel értékeli(k).  Félévkor és év végén a tanuló teljesítményét a tanár osztályzattal minősíti. A félévi osztályzatokat az év közben szerzett érdemjegyek alapján, az év végi osztályzatokat az évközi érdemjegyek alapján kell megállapítani.  Az egyes tanulók osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és az osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.

84

 A tanuló teljesítményének értékelésére, minősítésére alkalmazható érdemjegyek és osztályzatok: jeles (5); jó (4); közepes (3); elégséges (2); elégtelen (1). 

A félévi és az év végi osztályzattal történő minősítést kifejtett szóbeli értékelés kíséri.

 Az értékelést, minősítést tartalmazó bizonyítványkönyv. A szorgalom értékelése, minősítése

dokumentumok:

napló,

törzslap,

 A szorgalom értékelése a tanuló foglalkozásokon való aktivitása, feladatvégzésének pontossága, kötelességtudata, képességeihez mért teljesítményének szintje, egyenletessége, alapján történik.  Példás annak a tanulónak a szorgalma, aki a foglalkozásokon folyamatosan aktívan közreműködik, felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és a pontosság jellemzi, a feladatok végzésében önálló, a képességeihez mérten a legmagasabb teljesítményt nyújtja, teljesítménye egyenletes, önművelése rendszeres.  Jó annak a tanulónak a szorgalma, aki a foglalkozásokon aktívan közreműködik, de aktivitása nem folyamatos, rendszeresen készül, de nem pontos és alapos, a csoportmunkában és az önálló munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni.  Változó annak a tanulónak a szorgalma, akinek a foglalkozásokon aktivitása egyenetlen, a tanórákra való felkészülése rendszertelen, feladatait váltakozó érdeklődéssel végzi, önművelése rendszertelen, képességei alatt teljesít.  Hanyag annak a tanulónak a szorgalma, aki a foglalkozásokon nem mutat semmilyen aktivitást, feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi.  A tanuló szorgalmának értékelésére, minősítésére alkalmazható érdemjegyek és osztályzatok: példás (5); jó (4); változó (3); hanyag (2). 

A tanuló szorgalmát félévkor és év végén egy osztályzattal kell minősíteni.

 A tanuló szorgalmának értékelését és minősítését félévkor és tanév végén a csoportvezető tanár – a csoportban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. 

A szorgalom osztályzattal történő minősítését kifejtett szóbeli értékelés kíséri.

 Az értékelést, bizonyítványkönyv.

minősítést

tartalmazó

dokumentumok:

napló,

törzslap,

85

A művészeti alapvizsga általános követelményei 1. Az alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 2. Az alapvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja  Az alapvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsgatantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. 

Az alapvizsgán és a szakmai követelményeknek megfelelő szint kérhető számon.

 Az alapvizsga feladatait a követelmények alapján az intézmény oly módon állítja össze, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. 

Az alapvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

3. Az alapvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. 4. Az alapvizsga minősítése  Az intézmény a vizsgatárgyaknál meghatározott értékelési szempontsor alapján minősíti a tanuló teljesítményét.  A tanuló teljesítményét az alapvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. Az iskola tanulói a kötelező tanórai foglalkozások keretében tanítási napokon kötelesek részt venni művészeti próbákon és előadásokon.

86

3.4. A művészeti oktatás tantervének választása, egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai Az alapfokú művészetoktatásra vonatkozóan az OM alapfokú művészetoktatásról szóló tantervi programját használjuk. A tanszak és tantárgyak elnevezése megváltozott a 2011.-2012. tanévtől. Képzőművészeti tanszak lett a nevünk Festészet helyett ( 1.-3. évfolyamon) Tantárgyak: Főtárgy: Grafika- és festészet alapjai(1.-3. évfolyam) Kötelező tárgy: Vizuális alkotó gyakorlat.( 1.- 10. évfolyam) Képző- és iparművészet I – Festészet tanszak Óraszámok heti bontásban rajz, festés, mintázás tanszak

ÉVFOLYAMOK Előképző

Alapfok

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

2

2

Rajz, festés, mintázás

2

2

2

2

2

2

Műhelyelőkészítő

2

2 2

2

2

4

4

4

TANTÁRGY Kötelező tantárgyak: Vizuális alapismeretek

Műhelygyakorlat: 2 festészet Összesen: 2 2 4 4 4 Kötelező tantárgyak: Vizuális alapismeret: Az előképzősök komplex művészeti tantárgya

Rajz, festés, mintázás: alapfok 1 – 6. évf. (csoportos) Műhelyelőkészítő: alapfok 1 – 2. évf. Műhelygyakorlat: alapfok 3 – 6. évf.

Min.

2

×

45

perc

Min. 2 × 45 perc (csoportos) Min. 2 × 45 perc (csoportos

87

Képzőművészeti tanszak Óraszámok heti bontásban ÉVFOLYAMOK TANTÁRGY

Előképző

Alapfok

1.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2 2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4

4

4

4

Kötelező tantárgyak: Vizuális alapozó 2 gyakorlatok Vizuális alkotó gyakorlat Grafika és festészet alapjai Választható tantárgyak: Összesen:

2

2. 2

2

4

4

A képzés tantárgyai: Főtárgy: Grafika és festészet alapjai 1.-10.évfolyam Kötelező tárgy: Vizuális alkotó gyakorlat 1.-3. évfolyam

4

A tanítási órák időtartama (heti)

Min. 2x45perc (csoportos) Min .2x45perc(csoportos)

A 4. alapfokú évfolyamtól választható tanszakok és főtárgyaik: 1. Fém-és zománcműves tanszak 4.-10.évfolyam Főtárgy: Fém-és zománcműves tanszak műhelygyakorlat Min. 2x45perc(csoportos) 2.Grafika és festészet tanszak 4.-10.évfolyam Főtárgy: Grafika és festészet műhelygyakorlat Min. 2x45 perc(csoportos)

88

Színjáték tanszak Óraszámok heti bontásban ÉVFOLYAMOK TANTÁRGY Főtárgy: Drámajáték Színjáték Kötelező tárgyak: Beszédgyakorlatok Mozgásgyakorlatok Kötelezően választható tárgyak Szabadon választható tárgyak Összesen:

Előképző Alapfok 1. 2. 1. 2.

6.

Továbbképző 7. 8. 9.

3.

4.

5.

10.

2 -

2 -

2 -

2 -

2 -

2 -

2 -

2 -

2

2

3

3

-

-

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5 0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

1 1

1 1

-

-

-

-

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

(2)

(2)

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2(4)

2(4)

4-5 4-5 4-5 4-5

A képzés tantárgyai: Főtárgy: Drámajáték: előképző + alapfok 1 – 6. évfolyam Kötelező tárgy: Beszédgyakorlatok: alapfok 1 – 6. évfolyam Min. 1 × 45 perc (csoportos) Mozgásgyakorlatok: alapfok 1 – 6. évfolyam Kötelezően választható tárgyak: Vers- és prózamondás: alapfok 1 – 6. évfolyam

4-5 4-5 4-6 4-6 4-6 4-6 A tanítási órák időtartama (heti):

Min. 2 × 45 perc (csoportos)

Min. 1 × 45 perc (csoportos)

89

Színjáték tanszak Óraszámok heti bontásban

ÉVFOLYAMOK TANTÁRGY Főtárgy: Dráma és színjáték Kötelezően választható tárgyak: Beszéd és vers

Összesen:

Előképző Alapfok 1. 2. 1. 2.

3.

4.

5.

2

2

2

2

2

2

2

-

-

2

2

2

2

2(4)

2(4)

4-5 4-5 4-5 4-5

A képzés tantárgyai: Főtárgy: Dráma és színjáték: előképző + alapfok 1 – 6. évfolyam Kötelezően választható tárgyak: Beszéd és vers: alapfok 1 – 6. évfolyam

2

6.

Továbbképző 7. 8. 9.

10.

2

2

3

3

1

1

-

-

2

2

2

2

4-5 4-5 4-6 4-6 4-6 4-6 A tanítási órák időtartama (heti): Min. 2 × 45 perc (csoportos)

Min. 2× 45 perc (csoportos)

90

4. A pedagógiai program érvényessége és nyilvánossága. A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A pedagógiai program megtekinthető:  az iskola honlapján  az iskola irattárában  az iskola igazgatójánál A Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját az iskolaszék 2014. június 02-án elfogadásra javasolta. A Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját az intézményi tanács 2014. június 02-án elfogadásra javasolta. A Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját a diákönkormányzat 2014. június 02-án elfogadásra javasolta. A Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület 2014. június 03-án elfogadta. A Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programját jóváhagytam. Szeged, 2014. június 06. Kiss László intézményvezető

91

92