Árpád Fejedelem Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Sényő Község Általános Iskola és Óvodai Tagintézmény
2012/2013 tanév Munkaterv
Összeállította: Pataki Lászlóné Tagintézmény-vezető
1
1. Helyzetkép Intézményünk a Közép-Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működik. Az Árpád Fejedelem Általános Iskola, Óvoda Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Sényő Község Általános Iskola és Óvodai Tagintézményének 2012/2013-as tanév tanítási rendje a következő képen alakul. Fontos jogszabályváltozások 1) 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A nemzet felemelkedésének zálogaként a magyar oktatásügy nemes hagyományait a jelen kor elvárásaival és a jövő lehetőségeivel ötvözve, a felnövekvő nemzedékek hazafias nevelése és minőségi oktatása érdekében az Alaptörvényben foglalt művelődéshez való jog, a nemzetiségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a köznevelés résztvevői kötelességeinek és jogainak meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító köznevelési rendszer irányítása és működtetése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. A törvény célja és alapelvei 1. § (1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. (2) A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat. (3) A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi. 2. § (1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az az érettségi megszerzéséig, illetve az első szakképzettség megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata. (2) Az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben, továbbá az állami feladatellátásban részt vevő nemzetiségi önkormányzati, egyházi és magánintézményekben az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, valamint a kollégiumi ellátás az ingyenes oktatásban részt vevő, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő gyermekek, tanulók számára térítésmentes.
2
(3) Köznevelési intézményt az állam, e törvény keretei között nemzetiségi önkormányzat, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint nyilvántartásba vett egyház, vagy annak belső egyházi jogi személye (továbbiakban együtt: egyházi jogi személy), továbbá más szervezet vagy személy alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát – jogszabályban foglaltak szerint – megszerezte. Óvodát települési önkormányzat is alapíthat és fenntarthat. 3. § (1) A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. (2) A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele. (3) Az állami és települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményben az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, a teljes nevelésoktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését, és lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, tanuló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatásban vehessen részt. (4) A köznevelés érvényre juttatja a nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelő oktatási érdekeket. (5) A nevelés-oktatás nyelve magyar, nemzetiségi óvodában és iskolában részben vagy egészben a nemzetiségek nyelve, a két tanítási nyelvű iskolában – külön jogszabály szerint – részben a célnyelv. (6) A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. (7) Az alapfokú, az iskolai rendszerű szakképzést is magában foglaló középfokú nevelésoktatás és a felsőoktatás az oktatási rendszer egymásra épülő, szerves részei. A köznevelés bármely iskolai szinten felnőttoktatásként is folyhat. (8) A fenntartó és az iskola a szakképzésről szóló törvényben foglalt feltételekkel vehet részt a szakképzés feladatainak megvalósításában. Az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálati intézmény az e törvényben meghatározottak szerint vehet részt a pedagógusképzésben és a pedagógus-továbbképzésben. (9) A köznevelés rendszerének alapegységei a szakmai önállósággal rendelkező intézmények. Munkájuk minőségét, demokratikus és jogszerű működésüket törvényi szabályozás és állami ellenőrzés biztosítja. (10) Az iskolarendszer átjárható, így a fogadó intézménynek az e törvényben foglalt keretek között megállapított követelményei alapján más iskolába vagy iskolatípusba akár tanév közben is át lehet lépni. A törvény 2012. szeptember 1-jén lép hatályba, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre, ezért fokozatos hatályba léptetésről beszélhetünk. Az új szabályozás hatályba lépéséig a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény adott kérdésre vonatkozó rendelkezései érvényesek, így tehát annak hatályon kívül helyezése is fokozatosan töII. 2013. szeptember 1. A törvény legtöbb újdonsága ekkor, vagyis a 2013-2014-es tanév kezdetén kerül bevezetésre.
3
1. Ekkortól lépnek életbe a pedagógusok életét, munkáját, szakmai előrehaladását jelentős mértékben befolyásoló szabályok: - Az általános iskolában 16 óráig szervezendő foglalkozások [27.§ (2), 46.§ (1) a), 55.§ (1)] - A pedagógusok előmeneteli rendszere (életpálya-modell) [62.§ (3), 64-65.§, 97.§ (19)(21)] - A pedagógusok új típusú munkaidő-számítása [62.§ (5)-(14), 69.§ (5)] - A pedagógusok magasabb bérezése [65.§, 69.§ (6), 7. és 8. melléklet] 2. Az intézményvezetők létszáma és óraszámai is ekkortól hatályosak. [1. és 5. melléklet] 3. E naptól hatályos a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők létszámára vonatkozó 2. melléklet. 4. Hatályba lép a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak létszámának meghatározására vonatkozó szabály. [61.§ (5)] 5. Hatályba lépnek az új finanszírozási szabályok, a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak bérét és annak járulékait a központi költségvetés finanszírozza. [88. § (4)–(5)] 6. Ebben a tanévben indulnak a köznevelési Híd-programok. [14.§] 7. Ekkortól érvényesek az új csoport- és osztálylétszámok (felmenő rendszerben [lásd: 97.§ (18)] és a gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete. [25.§ (7), 27.§ (1)(10) illetve (12)-(13), 28-29.§, 4. és 6. melléklet]) 8. Ekkortól kerül bevezetésre általános iskolában felmenő rendszerben az erkölcstan és a helyette választható hittan. [35.§] A felmenő rendszerű történik. Bevezetésről és a szükséges képesítésről a 97.§ (7) bekezdés, illetve a 98.§ (6) bekezdés rendelkezik. 9. Ekkortól kell nyolc gyermek esetén a szülők kérésére óvodát vagy alsó tagozatot szervezni a kistelepüléseken. [89.§ (1)] 10. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fogalmának meghatározása innentől kezdődően a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint történik. [4.§ 12. b)] 11. A törvény hatályba lépésekor működő pedagógiai szakmai szolgáltatást végző intézmények szakmai irányítását ekkortól az oktatásért felelős miniszter végzi. [97.§ (10)] 12. A tankönyvek ettől a tanévtől válnak fokozatosan ingyenessé az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelésoktatásban [46.§ (5)] az első évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben. [97.§ (22)]
4
III. 2014. szeptember 1. 1. Ekkortól kötelező a 3 éves kortól való óvodába járás, és hatályba lépnek az ezzel kapcsolatos kivételekre vonatkozó szabályok. [8.§ (2)] 2. Ekkortól kötelező a fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás 15. § (2) bekezdés szerinti ellátása [97.§ (5)] IV. Egyéb fontos dátumok az átmeneti rendelkezésekben. A fentiekben több helyen említettünk átmeneti rendelkezéseket. (I.2., I.3., II.1., II.7., II.8., II. 11., II.12., III.2.) Az alábbiakban következik még néhány fontos időpont a 97.§ alapján: 1. „A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelésoktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétőlkezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni.” [97.§ (6)] 2. Az iskoláknak 2012. december 31-ig kell felülvizsgálniuk pedagógiai programjukat az Nkt-nek illetve a kerettantervnek való megfelelőség szempontjából. Utóbbit rendelet szabályozza majd. Ugyanerre az időpontra kell az iskolákban a szakmai munkaközösségek számát legfeljebb 10 munkaközösségben megállapítani. [97.§ (14)-(15)] 3. 2013. január 1-ig a nem állami fenntartók felülvizsgálják intézményeik alapító okiratát. [97.§ (4)] A hatályba lépés legfontosabb dátumai a 95.§ alapján a következők: I. 2013. január 1. 1. A települési önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények állami fenntartásba kerülnek, a települési önkormányzatok köznevelési szerződés keretében vállalhatják az intézmények működtetését. [74-76.§] 2. Ekkortól adja az eddig önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek megbízását (a 68.§ (1) alapján) az oktatásért felelős miniszter. [97.§ (11)] 3. Ekkor lépnek hatályba a pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatos változások [18.§.]. Fontos tudni, hogy ennek részleteit rendelet szabályozza majd, erről sorozatunk egyik következő számában írunk részletesen. 4. Ekkortól érvényesek a tankötelezettség kezdetére vonatkozó szabályok [45.§ (2)-(4)]. A tankötelezettség végére vonatkozó szabály [45.§ (3)] 2012. szeptember 1-jétől hatályos, azzal az átmeneti rendelkezéssel együtt, melynek értelmében először azok számára csökken a tankötelezettségi korhatár, akik a 2011/2012. tanévben nyolcadikosok vagy ennél alacsonyabb évfolyamra járnak [97.§ (1)]. 2) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 2) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénymódosításai
5
3) 222/2012. (VIII. 15.) Korm. rendelet az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet módosításáról Tanulói, dolgozói létszámadatok 1. osztály
- Tanulói létszám: 11 fő- Osztályfőnök: Antalné Tőkési Gabriella
2. osztály
- Tanulói létszám: 14 fő- Osztályfőnök: Pataki Eszter
3. osztály
- Tanulói létszám: 8 fő- Osztályfőnök: Mikulásné Bakos Tímea
4. osztály
- Tanulói létszám: 8 fő- Osztályfőnök: Mikó Tibor Istvánné
5. Osztály
- Tanulói létszám:6 fő- Osztályfőnök: Petőné Mike Zsuzsanna
6. Osztály
- Tanulói létszám:8 fő - Osztályfőnök: Pataki Lászlóné
7. Osztály
- Tanulói létszám:9 fő- Osztályfőnök: Prókai Kornél
8. Osztály
- Tanulói létszám: 10fő- Osztályfőnök: Paszerbovics Edit
Összes tanulói létszám: 74 fő
1.1. Személyi feltételek Pedagógusok: Pataki Lászlóné- biológia-kémia szakos tanár Antalné Tőkési Gabriella-tanító Petőné Mike Zsuzsanna-tanító- magyar szakos tanár Mikó Tibor Istvánné-tanító Pataki Eszter –tanító Mikulásné Bakos Tímea-tanító Prókai Kornél- földrajz-kémia szakos tanár Paszerbovics Edit- matematika- számítástechnika szakos tanár Mezei László –testnevelés-földrajz szakos tanár Csobán Gergő- történelem-technika szakos tanár. hittantanár Angol- Maczkóné Varga Tímea megbízási szerződéssel Fizika- Tirol Lászlóné áttanítás Nyírtura Rajz- Kascsák Csaba áttanítás Nyírtura 1.2. Tárgyi feltételek
6
A tanévkezdéshez minden feltétel adott. Az épület komplex energetikai felújítása befejeződött. A világítás, fűtés korszerűsítése, a tetőszerkezet, kültéri szigetelés megtörtént. Az alsó tagozat az emeleten, míg a felső tagozat a földszinten kezdheti a tanévet. Sor került az első osztály tanulópadok és székek cseréjére, valamint a többi tanulópad felújítására. Előkészítettük a 2012/2013-es tanévre szóló vállalási tervünket, melyet a tanévnyitó tantestületi értekezleten minden kollégánknak átadtunk. Iskolai rendezvények szervezése Szakmai napok, konferenciák Bemutató tanítás Iskolai szintű projektnapok Színházlátogatás Szabadidős programok Ünnepi műsorkészítés Pályázatírás, tanmenetkészítés Projektmódszer alkalmazása Tehetséggondozás Iskolai honlap gondozása, frissítése Szöveges értékelés gépi dokumentációja Részvétel továbbképzéseken Helyi módszertani délutánok Nyári táboroztatás 2. Működési terv Alakuló értekezlet Javító és osztályozó vizsgák Igazgatótanácsi értekezlet Tanévnyitó tantestületi értekezlet Ünnepélyes tanévnyitó 2. 1. Az iskolai tanév helyi rendje
augusztus 24. augusztus 25. augusztus 25. augusztus 30. szeptember 1.
A tanév 2012. szeptember 1-jétől 2013. augusztus 31-ig tart. Tanítási napok száma: 182 Az első tanítási nap: 2012. szeptember 1. - Tanévnyitó A diákoknak idén is szeptember elsején, csütörtökön kell majd először iskolába menniük. A tanév - a 2011/2012-eshez hasonlóan - 182 napos lesz. Őszi szünet: 2012. október 29. - november 4. Az első tanítási szünetre egészen október 29-ig kell várni, az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap október 28., péntek, a szünet után először november 7-én, hétfőn kell iskolába menni.
7
Téli szünet: 2012. december 27-től 2013. január 2-ig A téli szünet a 2011/2012-eshez hasonlóan tizenkét napos lesz, a szünet után keddi nappal kezdődik újra a tanítás. Első félév vége: 2013. január 11. Az iskoláknak január 20-ig kell kiosztaniuk a félévi bizonyítványt. Tavaszi szünet: 2013. március 28. – április 2. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap március 27., szerda, a szünet utáni első tanítási nap, pedig április 3., szerda. Országos kompetenciamérés: 2013. május 29. A 2012/2013-es év kompetenciamérését május 29-én írják a hatodik, nyolcadik évfolyamos diákok. Utolsó tanítási nap: 2013. június 14. A 2012/2013-es tanév fő feladatai: - Új oktatási szabályozás megismerése, - Intézményi dokumentáció felülvizsgálata - Tehetséggondozás, esélyteremtés, felzárkóztatás - Együttműködés, partneri kapcsolatok erősítése - Kulcskompetenciák fejlesztése, képességkibontakoztatás - Közösségi hagyományok ápolása - Jó gyakorlatok továbbvitele – a szakmai műhelymunka megerősítése - Iskolai szabályok betartása, betartatása A tanév során kiemelt jelentőséggel bíró feladat: - a kompetencia alapú oktatás továbbfejlesztése - belső továbbképzések, szakmai megbeszélések - új tanulásszervezési eljárások: projekt módszer, epocha - 3 hetet meghaladó projekt: Advent projekt - nyári táborozás Eseménynaptár: Tanév rendje Tanévnyitó ünnepély
Osztályozó és javítóvizsgák
Időpont 2012. szeptember 1. 2012. szeptember 3 - től 2012. június 14. 2013. január 11. 2013. január 18-ig 2012.október 29 - től - november 4. 2012. december 27. - 2013. január 2. 2013. március 28-tól április 2. 2013. augusztus 26-27.
Tanévzáró ünnepély
2013. június 15.
Szorgalmi idő I. félév Tanulók értesítése az I. félév eredményéről Őszi szünet Téli szünet Tavaszi szünet
8
Tanítás nélküli munkanapok Időpont 2012. október. 2012. december 2013. február 2013. március 18. 2013. május 31. 2013. június 15- től 2013. augusztus 24. - ig
Felhasználás Nevelési értekezlet Kistérségi értekezlet Nevelési értekezlet Diákönkormányzat napja Sport- és egészségnap Nyári szünet nagytakarítás, karbantartás, felújítás Az iskola meghatározott napokon ügyeletet tart
Nevelőtestületi értekezletek Nevelőtestületi értekezletek Alakuló tantestületi értekezlet Tanévnyitó tantestületi értekezlet Őszi nevelési értekezlet Félévi osztályozó értekezlet Tavaszi nevelési értekezlet Év végi osztályozó értekezlet Tanévzáró nevelői értekezlet
Időpont 2012. augusztus 27. 2012. augusztus 29. 2012. október 27. 2013. január 14. 2013. február 2013. június 13. 2013. június 25.
Nemzeti ünnepek, iskolai ünnepélyek Nemzeti ünnep 1956-os forradalom és szabadságharc Hősi halottak napja
Iskola ünnepély Időpontja 2012. október 19. 2012. október 26. 2013. március 14.
1848-as forradalom és szabadságharc
Helye Iskolai ünnepély Felelős: Petőné Mike Zsuzsanna, Paszerbovics Edit Iskolai ünnepély Felelős: Csobán G. Antalné T.G.
9
Iskola Emléknapok Emléknap Aradi vértanúk
Megemlékezés Időpontja 2012. október 6. 2013. június 4.
Nemzeti összetartozás emléknapja
Helye/Módja Osztály Megemlékezés Felelős: Csobán G., Prókai K.
Tanév rendjéhez tartozó fontosabb események időpontja Megnevezés
Időpont 2013. március 18. Felelős: Mikóné 2013. április 3 -május 18. Felelős: Mezei L. 2012. szeptember 6.szeptember 17. 16.30
Diákközgyűlés Tanulók fizikai állapotának felmérése Szülői értekezlet
2013. január 23. 16.30 2012. november 12. 16. 30-18. Fogadó óra
2013. április 10. 16.30-18-
Nyílt tanítási nap
2013. április 17. 2012. december 7. Felelős: Pataki E. Mikulásné, Mikóné
Mikulás
2012. december Idősek karácsonya
Felelős: Pataki E. Mikóné. Mikulásné 2013. február 15. iskola 2013. május 29. 2013. június 15.
Farsang Országos kompetenciamérés Ballagás Projektnapok:
November december 23. Április 8-12. Május 13-17.
Advent Egészséghét Moduláris oktatás- Erkölcs és viselkedés 10
23.-
Csengetési rend: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
8.00 8.55 9.55 10.50 11.45 12.35
8.45 9.40 10.40 11.35 12.30 13.20
4. Gyermek és ifjúságvédelem Szeptember hónapban az iskola tanulóinak szűrése történik: Hátrányos helyzetű tanulók, halmozottan hátrányos helyzetű valamint a veszélyeztetett tanulók nyilvántartása. Egyeztetés az osztályfőnökökkel és az iskolavezetéssel, a Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálattal valamint a Polgármesteri Hivatallal. Szeptember - Ingyenes étkeztetés biztosítása a jogosultak részére - A jogosultságot igazoló határozatok beszerzése Szeptember-október hónapban folyamatos családlátogatások az osztályfőnökökkel, valamint a családsegítő szolgálat munkatársaival. November – december 15-ig az ingyenes tankönyv igény felmérése. Folyamatos tevékenység: 1. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése – általános osztályfőnöki órák, csoportos foglalkozások 2. A veszélyeztetettség felismerése 3. Jelzési kötelezettség (gyermekjóléti szolgálat, illetve gyámhatóság felé) 4. Együttműködés a jelzőrendszer tagjaival 5. Segítségnyújtás (anyagi, erkölcsi) 6. Családlátogatások, esetkonferenciák 7. Esélyegyenlőség biztosítása: Tehetséggondozás, integrációs oktatás, szabadidős tevékenységek 8. Napi konfliktuskezelés 9. Kapcsolattartás a szülőkkel 10. Bekapcsolódás az iskola programjaiba 11. Nyolcadik évfolyam pályaválasztásának segítése
prevenció
Pataki Lászlóné Gyermek és ifjúság véd. Felelős
11
5. Diákönkormányzat munkaterve A tanulók legfontosabb érdekképviseleti és érdekegyesítési szervezete. Diák-elnök: Mikó Eszter DÖK – ülések: kéthavonta egy alkalommal Cél: Hatékony tájékoztatás, kommunikációs rendszer működtetése a tanuló ifjúság körében Az iskola belső rendjének biztosítása Minden iskolapolgár érezze jól magát. Az iskola egyik legfontosabb funkciója a társadalmi értékek közvetítése, elültetése, gyakorlatának kialakítása Feladat: Jogok és kötelességek ismertetése (osztályfőnöki óra) A gyerek kötelességei alapvetően nem mások, mint egymás jogainak tiszteletben tartása! A tanulók értesítése feladatokról,javaslatokról (faliújság) A diákönkormányzat szerepvállalása a konfliktusrendezés terén Módszereink: Beszélgetések, gyermekvélemények, együttműködés iskolán belül és kívül, kapcsolattartás külső partnerekkel, szavazás Ahhoz, hogy az iskola tanulói jól érezzék magukat, a diákönkormányzat is igyekszik értékes és hasznos programokat szervezni. Programjaink 2012/2013-es tanévre: A faliújság folyamatos díszítése évszaknak és alkalomnak megfelelően Szeptember: Őszülő falevelek- idézetek az őszről, Mihálynap Október: Októberi ünnepek- osztályonként December: Segítünk a Mikulás – tombola árusításában, Karácsonyi üzenő fal Január: Akikre büszkék vagyunk – faliújságra kerül a kitűnő tanulók neve Február: Valentin- napi üdvözlet Szív- küldi Maskarában, iskolában – farsangi vidámság- készülődés a farsangra Április: ápr.8. Az egészség világnapja Május: Gyermeknapi mulatságok Mikó Tibor Istvánné
6. Az iskola-egészségügyi ellátás 2012-2013. tanévi munkaterve Iskolát ellátó orvos: - Dr. Noszály János Iskolavédőnő: Csík Andrea Fogadóóra: hétfő – csütörtök
12
Szeptember -
orvosi szoba átvétele, felmérés ellenőrzése 1. osztályosok dokumentációjának rendezése 6 éves oltások megtörténtének ellenőrzése szülői hozzájárulás bekérése 6.o.(MMR) és 7.o. (Engenix) oltásról tájékoztatás, oltóanyag igénylés, tárolás oltások előkészítése, elvégzése, dokumentációja tisztasági vizsgálatok végzése pótoltások elvégzése
Október -
testnevelési csoportbeosztás (gyógytestnevelés) elkésztése orvosi vizsgálat alapján gondozási füzetek felfektetése, veszélyeztetettek nyilvántartása 1-2 osztály szűrővizsgálata, orvosi vizsgálatok előkészítése tisztasági vizsgálat 6. osztály DiTe oltásról tájékoztatás oltóanyag igénylése, tárolása oltások előkészítése, elvégzése, dokumentálása pótoltások elvégzése
November -
tisztasági vizsgálat 3-4 osztály szűrővizsgálatok előkészítése, elvégzése fokozott gondozást igénylők (krónikus betegek testi, szellemi, érzékszervi fogyatékos tanulók folyamatos ellenőrzése iskolai helyiségek (mosdók, étkező, konyha stb.) higiénés ellenőrzése előadás tartása, egészséges táplálkozás élelmiszer higiéné témakörben
December -
pályaalkalmassági vizsgálatok végzése 8. osztályban pályaválasztási tanácsadóba, szakrendelőkbe való irányítás, vizsgálati eredmények begyűjtése, dokumentálása tisztasági vizsgálat előadások tartása (családi életre való nevelés)
Január -
5. osztály szűrővizsgálatok előkészítése és elvégzése tisztasági vizsgálat előadástartás (káros szenvedélyek) gyógytestnevelés ellenőrzése
13
Február -
6. osztály szűrővizsgálatok előkészítése, elvégzése, dokumentálása tisztasági vizsgálat előadás tartása a serdülőkorról fokozott gondozást igénylők ellenőrzése
Március - 7. osztály szűrővizsgálatok előkésztése, elvégzése, dokumentálása - tisztasági vizsgálatok végzése - 7. osztály Hepatitis B elleni oltásról tájékoztatás, oltóanyag rendelés, tárolás, az oltás előkészítése, beadása, dokumentálása Április -
tisztasági vizsgálat iskolai helyiségek (konyha, étkező, mosdók higiénés ellenőrzése) elmaradt szűrővizsgálatok pótlása előadás tartása (egészséges életmód, mindennapos aktív testmozgás, sport)
-
tisztasági vizsgálat veszélyeztetettek ellenőrzése táborozás előkészítése törzslapok dokumentálása
-
tisztasági vizsgálat éves feladatok értékelése elmaradások pótlása iskola egészségügyi jelentés elkészítése az index osztályokról
Május
Június
7. 1. Napközis csoport munkaterve Egy napközis csoportot tervezünk 25 fővel. Beiratkozásnál a hátrányos helyzetet kiemelten kezeljük. Napközis csoport vezetője: Csobán Gergő Fő feladataink: - A tanulók helyzetének, körülményeinek, képességeinek megismerése. - A tanulási önállóság kialakítása, hatékony módszerek alkalmazása. - Esélyegyenlőség biztosítása. - Az egészséges étrend, a higiéniai szabályok tudatosítása. - Tolerancia, konfliktusmegoldó képesség fejlesztése. - A környezet védelmére, az értékek megóvására és takarékosságra nevelés.
14
Fontos szerepet tulajdonítunk a játéknak, mert az a gyermek személyiségfejlődésének egyik fontos eleme. Ugyanígy a szabad levegőn való mozgás, ami az egészséges életmód egyik eszköze. SZEPTEMBER Célok:
- szokásos tanév eleji feladatok: szabályok, kulturált étkezés, tisztálkodás - kapcsolatteremtés, együttműködés (osztályfőnökök, szülők)
Feladatok:
- szabályok, kidolgozása - ügyelet megszervezése - közös játékok - megbeszélés - beszélgetés - együttműködés
Módszerek:
OKTÓBER Célok:
- tanuljunk rendszeresen! - egymás segítése, a tolerancia fejlesztése - egészséges életmóddal kapcsolatos tanácsok
Feladatok:
- új tanulási technikák - képességkibontakoztatás - csoportok közötti versenyek, vetélkedők szervezése
Módszerek:
- közösségépítés - differenciált feladatmegoldás - felvilágosítás, tanácsadás
NOVEMBER Cél:
Óvd a környezeted!
Feladatok:
- környezetvédelem, szelektív hulladékgyűjtés - madáretetők barkácsolása, kihelyezése
Módszerek:
- önálló munka - csoportmunka - megfigyelések
DECEMBER Cél:
Érzelmi nevelés, hagyományápolás: Téli ünnepkör- advent
Feladat:
műsorkészítés, adventi készülődés
15
Módszer:
Művészi kifejezés, ünnepi műsor az Idősek Otthonában
JANUÁR Célok:
- a gyerekek önértékelés fejlesztése - helyes önértékelés és egymás értékelése
Feladatok:
- képességek fejlesztése (festés, nyírás, ragasztás) - siker sikertelenség okainak feltárása, eredmények javítása
Módszerek:
- kézműves tevékenységek - beszámolás, értékelés
FEBRUÁR Cél:
hagyományőrzés
Feladat:
farsangi szokások felelevenítése
Módszerek:
- közös munka - együttműködés
MÁRCIUS Célok:
- Tavaszváró! - Hagyományápolás, húsvétozás
Feladatok:
- környezetszépítés - csapatépítés
Módszerek:
- közös munka, kirándulás - csoportunka, versenyek
ÁPRILIS Cél:
Egészséges életmód kialakítása
Feladat:
táplálkozási tanácsok
Módszerek:
- egyéni és csoportmunka
MÁJUS Cél:
Anyák napja, gyermeknap, családi szerepek fontossága.
Feladatok:
- ajándékkészítés - sportnap (szülőkkel)
Módszerek:
- beszélgetés - együttmunkálkodás
16
JÚNIUS Célok:
- visszatekintés az éves munkára
Feladatok:
- eredmények, értékelése - javaslatok a következő tanévre - napközis előjelentkezés felmérése a 2012/2013-es tanévre
Módszerek:
- beszámolás, értékelés - együttműködés
Kapcsolattartás: szülők, osztályfőnökök, helyi intézmények. Alapvető elvárásaink:
- az iskola szabályainak betartása, - türelem, - segítőkészség, - együttműködés, - tolerancia Csobán Gergő Napközi felelős 7.2. Tanulószoba munkaterve A tanulószoba elsőrendű feladata, hogy biztosítsa a tanulók felkészülését a következő napra. A felügyelő tanár korrepetáljon, felzárkóztasson, szakjainak megfelelően végezzen tehetséggondozást. Kiemelt feladatok: - Iskolai munkaterv célkitűzéseinek megvalósítása • Folyamatos kapcsolattartás, együttműködés a délelőtt tanító kollégákkal • A házi feladatok pontos ellenőrzése • Önellenőrzés, önálló tanulás szokásainak kialakítása • Szabadidős foglalkozások szervezése, a délutáni programok színesítése • Mindennapos testnevelés biztosítása • Délutáni szakkörökön, különórákon való részvétel koordinálása • Kapcsolattartás a település kulturális intézményeivel, színvonalas programokon való részvétel biztosítása • A könyvtár lehetőséginek kihasználása • Kapcsolattartás a szülőkkel 17
• A gyermekek egymásközti kapcsolatainak figyelemmel kisérése, esetleges csoporton belüli konfliktusok kezelése • Szóbeli feladatok folyamatos számonkérése, különböző tanulási technikák megismertetése a tanulókkal
Prókai Kornél Tanulószobai felelős 8. Kapcsolattartás Az Intézmény kapcsolatai Nevelésünk a családi nevelésre épül. Arra törekszünk, hogy a családi nevelést kiegészítve, Oktassuk, neveljük, védjük, szocializáljuk, harmonikusan fejlesszük a gyermekeket. A szülők felé több közös program segítette, valamint a napi rendszeres kapcsolattartás, hogy ismerjék az iskola nevelési céljait, feladatainkat. A kölcsönös kapcsolat kifejezője, hogy mindenkit meghallgatunk, a kéréseket komolyan vesszük, a javaslatot és bírálatot egyaránt. Előzetes megbeszélés alapján a nyílt napokon kívül bármikor betekintést nyerhetnek a szülők az iskolai életbe. Az óvodával jó kapcsolatban vagyunk. Mindkét fél elsődleges fontosságúnak tarja az átmenet zökkenőmentessé tételét. Ennek érdekében törekszünk a folyamatos rendszeres, hagyományteremtő és megtartó kapcsolatra az óvodával. Alapja a tisztelet, és megbecsülés, egymás munkája iránt. A gyermekjóléti szolgálattal folyamatos kapcsolattartásban vagyunk. Több esetben szervezünk az év során jelzőrendszeri megbeszélést. Ezen részt vettek a védőnő, gyámügyi előadó, tanító, rendőrök és a családsegítő munkatársai, akik részletes beszámolót adtak. Egészségügyi szolgálattal való kapcsolatunk folyamatos, a téli influenzás időszakban szinte napi kapcsolatban álltunk. A fenntartóval való kapcsolatunk részben hivatalos, részben támogató, segítő jellegű. Problémáink megoldását az együttműködés jellemzi. A kapcsolattartás formái: Az önkormányzat által meghatározott módon Időpont egyeztetéssel a polgármester, jegyző minden kérésünkben, probléma megoldásban segítségünkre volt. Hagyományok, ünnepek közös élmények A művészeti nevelés keretén belül minden alkalmat megragadunk a hagyományok, ünnepek ápolására, ezzel is fokozva a közösséghez tartozás élményét. Ennek kereteit a Tengertánc, AMI biztosítja. Ebben a tanévben is számítunk együttműködésükre. Továbbra is részt kívánunk venni a civil szervezetek által kezdeményezett adventi hétvégék rendezvénysorozataiban. Karácsony ünneplése minden formában megtörtént. Egyházi, óvodai gyermek és felnőtt közösség is méltóan ünnepelt.
18
Ez a munkaterv a nevelőtestület javaslati és egyetértő vélemény nyilvánítása alapján történt. A nevelőtestület a 2012-2013-es munkatervet egységesen elfogadta.
Pataki Lászlóné Tagintézmény- vezető
2012. augusztus 30.
19
Árpád Fejedelem Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Sényő Óvoda Év végi beszámolója 1.Statisztikai létszámadatok 2.A működés feltételei 3.Az intézmény feladatai 4.Az intézmény szakmai tevékenységének elemzése 5.Az intézmény kapcsolatai 6.Hagyományok, ünnepek, közös élmények 1.Statisztikai létszám adatok Óvodánk 3 óvodai csoporttal egy épületben működik az iskolával. Gyermeklétszám alakulása óvodánkban: Szeptember 52 gyerek Júniusban 53 gyerek tanulási magatartás zavaros 2 fő veszélyeztetett: 0 fő halmozottan hátrányos helyzetű: 7 fő hátrányos helyzetű: 37 fő más településről bejáró: 1 fő három vagy több gyerekes család: 13 fő 2. A működés feltételei Óvodánk szakmailag önálló, sajátos helyi programmal dolgozó intézmény. Az óvodai nevelési év szeptember 01-től augusztus 31-ig tart. A nevelési év fő célkitűzéseit és feladatait meghatározó dokumentumok: -
Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja
-
Közoktatási Törvény
-
Helyi nevelési program
-
Az intézmény minőségfejlesztési programja
-
Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata
-
Házirend
-
A program részeként épüljön az előző nevelési év értékelésére
-
Adjon irányvonalat az óvoda minden dolgozója számára
Személyi feltételek Öt fő közalkalmazott: 3 fő óvodapedagógus 2 fő dajka
20
A személyi feltételek megteremtéséhez elengedhetetlen a Helyi Nevelési programunk céljainak minél tökéletesebb megvalósítása. A gyermekek fejlesztése e feltételrendszer megteremtése nélkül nem oldható meg. Csak szakemberek képesek aktiválni, kibontakoztatni a gyermekekben a megszerzett és alkalmazott magas szintű tudást. Az óvoda nyitvatartási idejében 7.30-17.00 óráig szakképzett óvónők foglalkoztak a gyermekekkel, délután csoportösszevonással egy óvónő foglalkozott. A dajkai teendők ellátása segítette a gyermekek gondozását, étkeztetését, óvodai programunkban való asszisztenciát és mindez kiegészült a takarítással, ami szervezett és jól átgondolt lépéseket igényelt. Az óvónők és dajkák az érvényben lévő munkaköri leírásoknak megfelelően, továbbá a tanévre összeállított munkarend alapján végezték a nevelési, gondozási és egyéb tevékenységüket. A személyi feltételek hiányát pótolták a munkaügyi központ által kihelyezett közhasznú munkások, akik maximálisan segítették munkánkat. Tárgyi feltételek A csoportszobák tágasak, világosak. A berendezése megfelelő, az evőeszközök, az étkezéshez használt eszközök esztétikusak. A mosdóhelyiség, az öltöző felújított, átalakított. Az udvar nagy, tele fából készült udvari játékkal, amelyek felújítása a nyáron megtörtént. 3.
Az intézmény feladata
Az óvodai nevelési programunknak megfelelően igyekszünk minden gyermeket felkészíteni az iskolai életmódra, biztosítva a rugalmas iskolakezdést, melyben első szempont a gyermek fejlettsége a törvényesség határán belül. Az óvoda minden dolgozója a külső és belső partnerek segítségével ezt a célt szolgálja. Feladatunk a 3-7 éves korú gyermekek sokoldalú fejlesztése, a személyiség kibontása mellett, a szocializáció, illetve az egészséges életmódra nevelés, erkölcsi értékek őrzése. Kiemelt speciális feladatunk a hagyományápolás- ezen belül az egyéni kompetenciák fejlesztése, az egyéni sajátosságoknak, érdeklődésnek megfelelően tehetséggondozás, értékeink terjesztése a szülők, a társadalom felé. További fontos területek: -
gondozás
-
játék
-
kommunikáció, társas kapcsolatok formázása
-
sajátos nevelés
-
játékos tapasztalatszerzés, élménynyújtás, mikrocsoportos tanulás 21
-
szokásrendszer, illetve rugalmas napirend-alakítás
Az óvodai nevelésünkben igyekeztünk megteremteni azokat a feltételeket, melyekkel egyéni ütemben, legjobb képességeiknek megfelelően fejlődhettek a gyerekek. Fejlődésük mérését segíti a személyiséglap, mely pontos képet ad a fejlesztés irányáról, elvezet a tudatosság, rendszeresség, fokozatosság, következetesség elvéhez. Elengedhetetlen a gyermek közeli, játékos, közvetlen, őszinte kapcsolat gyermek és pedagógus között. Az óvodás gyermek számára a játék alapvető létforma, legfőbb élményforrás, a személyiség-fejlesztés színtere, a készség, képességfejlesztés leghatékonyabb módja, mely nélkül elképzelhetetlen a megismerés magasabb szintje. 4. Az intézmény szakmai tevékenységének elemzése A különböző életkorokhoz igazodva úgy igyekeztünk kialakítani a teret, hogy a kisebb játszócsoportok igény szerint tudjanak elkülönülni, ne zavarják egymás játékát, viszont arra is gondolni kellett, maradjon olyan hely, ahol mindannyian együtt tudjunk tevékenykedni. Nevelésünk során fontosnak tartjuk a mozgásfejlesztést, a tanulási zavarok megelőzésének egyik legfontosabb eszközét. A nevelési tervet kéthavonta ütemezzük, így átláthatóbbá válik számunkra a betervezett gondozási szocializáció, társas és munka jellegű feladatok, majd a ciklus végén értékeljük. Ebben a nevelési évben is sikerült a nevelési feladatokat életkoruknak megfelelően elsajátíttatni gyermekeinkkel. Óvodánk számára a legfontosabb partner a család. Rugalmasan a szülők igényéhez és körülményeikhez alkalmazkodunk, hisz feladatunk, hogy egy közvetlen, a gyermekek érdekét szolgáló jó együttműködés jöjjön létre. Az óvónő, szülő közötti kapcsolat bizalmi viszony, amelynek tétje a gyermek harmonikus együttnevelése. Kapcsolatunk kölcsönös elfogadáson alapul, elfogadják tanácsainkat. A 2011-2012-es munkatervben meghatározott kiemelt feladatokat teljesítettük, ezáltal nemcsak a gyermekek ismereteit bővítettük, hanem már 3 éves kortól az egész személyiségüket az iskolai életmódra készítjük fel. Ellenőrzések, bepillantó látogatásaim bizonyítják, hogy az óvoda óvónői szorosan együttműködnek, nap, mint nap megbeszélik a tevékenységekben történteket, és ehhez kapcsolódva a további feladatokat. Rugalmasan viszonyulnak a heti rendhez, és az előre megtervezett anyagokhoz. A rugalmasság természetesen nem egyenlő a rendszertelenséggel, sőt, ahhoz, hogy szükség szerint rugalmasan tudjunk változtatni, már jól kialakult, jól működő szokásrendszerre van szükség. Örömmel tapasztalom, hogy az óvónők frontális foglalkoztatási formát ritkán alkalmazzák, inkább a mikrocsoportos formát, amelynek az ismeretek feldolgozása mellett az a nagy 22
előnye, hogy megtanítja a gyermeket az együttműködésre, a közös, összehangolt együtttevékenykedésre, amely segíti a gyermek jobb önértékelését, mivel fel kell mérniük, melyik részfeladatot képesek elvégezni. Az óvónők többsége az egyéni feladatvégzési formát használja leggyakrabban, hisz a gyerek így tud önállóan dolgozni, saját tempójában megtapasztalni és kigyakorolni a feladatokat. A gyakorláson kívül az egyéni feladatvégzés lehetőséget ad a gyermeknek az egyéni megmérettetésére, arra, hogy rangsorolják magukat a csoportban. Természetesen ez leginkább az iskolaérett nagycsoportos korúaknál jelentkezett leginkább. 5. Az intézmény kapcsolatai Az óvodai nevelésünk a családi nevelésre épül. Arra törekszünk, hogy a családi nevelést kiegészítve, gondozzuk, ápoljuk, védjük, szocializáljuk, neveljük, harmonikusan fejlesztjük a gyermekeket. A szülők felé több közös program segítette, valamint a napi rendszeres kapcsolattartás, hogy ismerjék az óvoda nevelési céljait, feladatait. A kölcsönös kapcsolat kifejezője, hogy mindenkit meghallgatunk, a kéréseket komolyan vesszük, a javaslatokat és bírálatot egyaránt. Gyermekük fejlődéséről folyamatosan konzultálunk, segítve az otthoni fejlesztő nevelést a család és az óvoda összhangját. Tapasztalatcserére adott lehetőséget a sok színvonalas rendezvény, kirándulás, szülői értekezlet, családlátogatás, napi találkozások. Tehetséggondozás Óvodánkban a tehetséggondozás az átvett művészeti nevelésen belül a pedagógus megfigyeléseire, a gyermek érdeklődésére épül. Lehetőségeink, zenei nevelés, néptánc, mozgásos percek, kismesterségek gyakorlása, kézműves foglalkozások Hitoktatás A felekezeti lelkészek heti rendszerességgel látogatják óvodánkat. csoportos foglalkozás keretében kerül sor a hitoktatás alapjainak lerakására. Kapcsolat a szülőkkel: A szülők, gyermek és pedagógus együttműködésének formái -
Napi beszélgetés
-
Fogadóóra
-
Szülői megbeszélés
-
Családlátogatás
-
Ünnepek, munkadélutánok
-
Nyílt napok (Mihály nap, gyermeknap)
-
Kirándulás
-
Szülői közösség tájékoztatása
Az óvodai tanulás 23
Az országos alapprogram, illetve a helyi nevelési programra alapozva történik a tevékenységek tervezése. A tervezés mellett fontosnak tartjuk a spontaneitást, a rugalmasság elvét. A gyermekek megfigyelése, mérése, értékelése útmutató a képességfejlesztésekhez. Továbbá ennek tükrében meghatározhatjuk a csoport optimális terhelhetőségét. A tevékenységek rendszerében a kötött és kötetlen tevékenységi formák váltakoznak. Minden tevékenységben domináns a játékos, közvetlen tapasztalatszerzés. A játék minden tevékenység vezérfonala. Ezen irányelvek figyelembe vételével szeretnénk, ha óvodás kor végére a reánk bízott kisgyermekek rendelkeznének az iskolai tanulás megkezdéséhez szükséges ismeretekkel, készségekkel, képességekkel. Az óvónők munkáját szükség szerint logopédus, fejlesztőpedagógus, pszichológus segíti a gyermekek fejlesztésében. Kapcsolattartás az iskolával Az óvodából az iskolába történő zökkenőmentes átmenet megkívánja az óvoda és az iskola nevelőmunkájának
összehangolását,
a
két
intézet
együttműködését.
Intézményeink
kapcsolatában, tartalmi együttműködésében érvényesül a kölcsönös nyitottság. A tanítók betekintést
nyernek
látogatásaik
alkalmával,
a
gyermekek
mindennapjaiba.
A
társintézménnyel jó kapcsolatot alakítottunk ki. Közös rendezvényeink voltak, melyek pozitív hatással voltak az óvodai nevelő-oktató munkánkra. Módszereit, a csoport szokásrendszerét és személyes kapcsolatot tudnak teremteni a gyermekeinkkel. A tanító nénik látogatást tettek a nagycsoportosoknál, megfigyelték őket a feladathelyzetekben, játékban, belekóstoltak az óvodai tapasztalatszerzés formáiba, az óvodapedagógus módszereit áttekintve egy kép tárult eléjük. Óvodásaink is részt vettek egy tanórán, megfigyelve az iskola varázsát. Az iskolai tanévnyitóra az óvó néni is elkísérte a gyermekeket. Mindezek hatékonyan segítették a gyermekek oldódását. A gyermekjóléti szolgálattal folyamatos kapcsolattartásban vagyunk. Több esetben az év során jelzőrendszeri megbeszélésen részt vettek az óvónők, a védőnéni, gyámügyi előadó, tanító néni, orvos, rendőr és családsegítő munkatárs, akik részletes beszámolót adtak. Az egészségügyi szolgálattal való kapcsolatunk folyamatos. Kéréseinkre és kérdéseinkre szakszerű segítséget kaptunk. A fenntartóval való kapcsolatunk részben hivatalos, részben támogató, segítő jellegű. Problémáink megoldását az együttműködés jellemzi. 6. Hagyományok, ünnepek, közös élmények Nevelőmunkánk fontos részei az ünnepek sajátos hangulata, a hozzá kötődő hagyományok, szokások felelevenítése. Feladatunknak tekintjük hagyományaink kulturális értékeinek megőrzését, továbbadását. Az ünnepek és szokások keretet adnak munkánknak, mert a jeles napok ismétlődnek, s mindennek megvan a maga ideje. A néphagyományok tartalma 24
megjelenik egyes tevékenységformákban. Ünnepek alkalmával nagyon sok ötletes ajándékot készítettünk a gyerekekkel, az óvodánk minden csoportját ez jellemezte. A társadalmi ünnepeket a gyermekek életkorának megfelelően közvetítettük, részt vettünk közösségi rendezvényeken. -
Mihály napi forgatag.
-
Jellemző volt minden csoportban az őszi termések gyűjtése, kirándulás, vendégségek,
egy-egy élményszerző sétával egybekötve. -
A téli ünnepkör az első adventi gyertyagyújtással kezdődött. Községi szinten részt
vettünk a Adventi Hétvégék programjaiban. Találkoztak a gyerekek az óvodában a Mikulás bácsival. -
Karácsony ünneplése minden formában megtörtént. Az egyházi, óvodai, gyermek és
felnőtt közösség is méltón ünnepelt. -
A farsang, télűzés minden csoportban egyre színvonalasabb, melyet a szülők
hozzáállása is nagyban segít. -
Márciusban a Nőnap, majd Március 15-e megünneplése: az iskolás gyerekek műsorát
a nagycsoportosok is megnézték, ami nagy élményt nyújtott minden évben. -
Áprilisban élő volt a húsvéti népszokások, hagyományok ápolása.
-
Májusban Anyák napi rendezvény óvodában, idősek otthonában.
-
Június az évzáró és a kirándulás hónapja maradt.
Mindezek mellett folyamatosan szerveztük a gyermekek születésnapját, színházi előadást, óvodában bábszínházat. Óvodai nevelésünk során munkatársaimmal arra törekedtünk, hogy nevelési céljainkat valamennyi gyermek nevelésében egyéni sajátosságaikhoz mérten elérjük. Az eredmények visszajelzése láttán, a kitűzött célokat elértük. A gyermekek szoros kapcsolatban állnak a felnőttekkel, melyet a fejlődés egyik alappillérének tekintünk. A sok munkáért kárpótlás számunkra, hogy a gyermekek örömmel járnak óvodába, mutatja ezt az óvoda kihasználtsága. Óvodapedagógusi teendőinkben nyitottak vagyunk. Őszinte szívvel és szakmai hozzáértéssel végezzük további teendőinket, értékeinket megőrizve, azokkal folyamatosan bővítve egészítjük ki a családi nevelést. Az óvoda funkciójából eredően neveljük, védjük, óvjuk, gondozzuk gyermekeinket.
25
PEDAGÓGIAI MUNKATERV a 2012/2013-es nevelési évre
Az óvodai munkaterv tartalomjegyzéke:
Bevezetés Óvodapedagógusok feladatai Ünnepek, hagyományok, rendezvények Alkalmazotti közösség fejlesztése Szülői értekezletek A nevelő – fejlesztő munka eredményességét szolgáló tevékenységek
1. Bevezetés A nevelési év fő célkitűzéseit és feladatait meghatározó dokumentumok: -
Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Közoktatási Törvény Helyi nevelési program Az intézmény minőségfejlesztési programja Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata Házirend A program részeként épüljön az előző nevelési év értékelésére Adjon irányvonalat az óvoda minden dolgozója számára
Célok: -
A nevelőtestületi közösség egységének erősítése A helyi óvodai nevelési program értékeire építve az átdolgozott óvodai nevelési program gyakorlati munkába való beépítése Minőségirányítási program harmonizálása az éves feladatokkal
Pedagógiai feladataink: -
Minőségi munkára való törekvés, helyi nevelési programmal kapcsolatos tapasztalatok elemzése, értékelése, módosítások Szakmai továbbképzéseken való részvétel, illetve továbbképzések szervezése Ünnepek és hagyományápolás a munkaterv alapján Pályázaton való részvétel
2. Óvodapedagógusok feladatai - Információáramlás javítása Felelős: minden pedagógus Határidő: folyamatos
26
- Dokumentáció folyamatos vezetése Felelős: minden pedagógus Csoportnapló, felvételi és mulasztási napló vezetése Személyiséglapok vezetése, mérések elvégzése, óvodai jellemzések, szakvélemény iránti kérelemhez Határidő: folyamatos - Nevelés-fejlesztés - Szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatása A munka koordinálását segíti minden óvodapedagógus. A feladatokat a program meghatározza. - Tehetséggondozás Óvodánkban a tehetséggondozás az átvett művészeti nevelésen belül a pedagógus megfigyeléseire, a gyermek érdeklődésére épül. Lehetőségek: Zenei nevelés, néptánc, mozgásos percek, kismesterségek gyakorlása, kézműves foglalkozások Hitoktatás -
A szülők, gyermek és pedagógus együttműködésének formái Napi beszélgetés Fogadóóra Szülői megbeszélés Családlátogatás Ünnepek, munkadélutánok Nyílt napok (Mihály nap, gyermeknap) Kirándulás Szülői közösség tájékoztatása
Az óvodai tanulás: Az országos alapprogram, illetve a helyi nevelési programra alapozva történik a tevékenységek tervezése. A tervezés mellett fontosnak tartjuk a spontaneitást, a rugalmasság elvét. A gyermekek megfigyelése, mérése, értékelése útmutató a képességfejlesztésekhez. Továbbá ennek tükrében meghatározhatjuk a csoport optimális terhelhetőségét. A tevékenységek rendszerében a kötött és kötetlen tevékenységi formák váltakoznak. Minden tevékenységben domináns a játékos, közvetlen tapasztalatszerzés. A játék minden tevékenység vezérfonala. Ezen irányelvek figyelembe vételével szeretnénk, ha óvodás kor végére a reánk bízott kisgyermekek rendelkeznének az iskolai tanulás megkezdéséhez szükséges ismeretekkel, készségekkel, képességekkel. Az óvónők munkáját szükség szerint logopédus, fejlesztőpedagógus, pszichológus segíti a gyermekek fejlesztésében. 3. Ünnepek, hagyományok, rendezvények Szeptember -
A csoportokban az őszi dekorációk elhelyezése Nevelési értekezlet a helyi nevelési program átvétele a helyi sajátosságokkal Szülői értekezlet Mihály-nap (óvoda- iskola- Szociális Szolgáltató Központ)
27
Október -
A mérések megkezdése, személyiséglap alapján Tehetséggondozó foglalkozások beindítása (mozgásos percek, néptánc, kézműves foglalkozás, ovifoci) Nemzeti ünnepünk, Október 23. Őszi egészséges életmód családi délután keretében
November -
Óvodapedagógusok látogatása az 1. osztályban Színházlátogatás Szülői értekezlet
December -
Téli dekorációk elhelyezése a csoportszobákban Ünnepi előkészületek, adventi gyertyagyújtás Mikulásvárás Lucázás Karácsony az óvodában, betlehemezés Felnőtt – gyermek közösség közös karácsonyi ünnepe
Január -
Téli szánkózás megszervezése Szükség esetén az iskolaérettségi vizsgálatra kerülő gyerekek összeírása Szülői értekezlet Félévi nevelői értekezlet
Február -
Farsangi mulatozás Télűzés Munkadélután szervezése szülőkkel
Március -
Tavaszi dekoráció elkészítése Nőnap Nemzeti ünnepünk, Március 15. Színházlátogatás Március 22. a víz világnapja
Április -
Tavaszi séták, közeli kirándulások szervezése, a madarak nemzetközi napja A Föld napja Húsvéti hagyományápolás
28
-
Látogatás a nagycsoportos korúakkal az iskolába, közös játék
Május -
Májusfaállítás, májusköszöntők Anyák napja Gyermeknapi rendezvény Kirándulások, séták
Június -
Évzáró ünnepség Nyári udvari élet szervezése
4. Alkalmazotti közösség fejlesztése - Tanévnyitó értekezlet: Témája: a nyári élet és a 2011/2012-es nevelési év értékelése. A 2012/2013-es nevelési év feladatai. Nevelési értekezletek: Témája: aktuális szervezési és pedagógiai feladatok. Félévi értekezlet - Az első félév értékelése, a második félév feladatainak pontosítása. - A Közép-Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás óvodái által szervezett programokba való bekapcsolódás, aktív részvétel. - Szakirodalom figyelemmel kísérése - szakmai napokon való részvétel Tanévzáró értekezlet Az év értékelése, a jövő évi feladatok körvonalazása. Dajkák továbbképzése Megbeszélések, aktuális feladatok ismertetése kéthavonta. Szülői értekezletek A nevelési év elején minden óvodai csoportban sor kerül szülői megbeszélésekre. A szülőknek lehetőséget biztosítunk, hogy megismerjék az óvodánk céljait, feladatait, közös programokat, a tehetséggondozás adta lehetőségeket. Az újonnan jött gyerek szüleit tájékoztatjuk a házirendről, SZMSZ-ről, a helyi nevelési programról, minőségirányítási feladatokról. Továbbá felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a fent említett dokumentumok bármelyikébe betekintést nyerhetnek. A szülői szervezet óvodánkban, mint önálló szervezet működik, a tagok folyamatos kapcsolattartása jellemzi. Az év eseményeihez alkalmazkodva megtartják megbeszéléseiket, melyen részt vesznek az óvónők. Az évkezdő szülői értekezleten történik az új tagok választása. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. A szülőkkel való kapcsolattartás formái: - napi kapcsolat - fogadóórák - szülői értekezletek
29
-
ünnepélyek nyílt napok kirándulások családlátogatás (előre egyeztetett időpont szerint)
5. A nevelő-fejlesztő munka eredményességét szolgáló tevékenységek Ellenőrzés, értékelés, mérés rendszere. Általános szempontok - csoportnapló - éves tervek - heti tervek - adminisztrációs feladatok - egyéni fejlesztési naplók ellenőrzése A pedagógiai ellenőrzések minden esetben segítő jellegűek. A tapasztalatok elemzése, értékelése szempontok alapján történik. Az értékelés általános szempontjai A felkészülés alapossága, az új nevelési szempontok beépülése a gyakorlati munkába. A játékosság foka - differenciálás mértéke - közösséggé formálás, szokás kialakítás hatékonysága - pedagógus attitűd Folyamatos ellenőrzés - higiéniai szabályok betartása - gyermekvédelmi feladatok ellátása - ünnepélyek előkészítése, lebonyolítása - szülőkkel való kapcsolattartás minősége, hatékonysága Fő nevelési feladataink - anyanyelvi nevelés - természet szeretetére, környezetvédelemre való nevelés - tehetséggondozás - integrált nevelés A nevelési év rendje A tanév 2012. szeptember 01-től 2013. augusztus 31-ig tart. A nevelési év 2012. szeptember 03-től 2013. június 14-ig tart. Óvodánk nyitva tartása 6.00-17.00-ig Csoportösszevonás ideje: 15.30-17.00-ig (évszaktól függően) Óvodánk zárva tartása 2012.december 22-től 2013. január 02-ig téli szünet.
30
Várhatóan 2013. július 1-től augusztus 01-ig (előzetes szülői igény alapján) nyári gyermekmegőrzés kérhető. Ez a munkaterv a nevelőtestület javaslatai és egyetértő véleménynyilvánítása alapján történt. A nevelőtestület a 2012-2013-es munkatervet elfogadta. Sényő, 2012. szeptember 15. Csobánné Mikulás Edit Óvodai koordinátor
31
