2013. tanév. Feladat felelős határidő

Óvoda-iskola átmenet munkacsoport munkaterve 2012/2013. tanév felelős

Feladat

határidő

Majoros Lászlóné Patai ferencné Iván Ildikó Erdeiné Lakatos Valéria Gyulainé Riczu Folyamatos kapcsolattartás mind az óvoda

Margit

és az iskola vezetősége, mind a jelenlegi

Zimán Réka

és jövőbeli 1. osztályos tanító nénik és óvó

Báji Dánielné

nénik között.

Varga Attiláné

folyamatos

Puskás Éva Szabóné Pénzeli Erzsébet Bácskai Veronika Ölvetiné Veres Rita Szabóné Czibere Judit Simonné Kiss Ágnes Sáreczki Gyula Majoros Lászlóné Iván Ildikó Erdeiné Lakatos Iskolára hangoló hét az óvodában. Tanító nénik

látogatása

csoportban”.

az

ovis

„iskola

Valéria Gyulainé Riczu Margit Zimán Réka Báji Dánielné Varga Attiláné

augusztus utolsó hete

Puskás Éva Szabóné Pénzeli Erzsébet

Majoros Lászlóné Iván Ildikó Erdeiné Lakatos Az első osztályosok visszalátogatása az

Valéria

óvodába. Játék, beszélgetés a régi ovis

Gyulainé Riczu

társakkal és óvó nénikkel.

Margit Zimán Réka Báji Dánielné

szeptember

Varga Attiláné Puskás Éva Szabóné Pénzeli Erzsébet

Majoros Lászlóné Minden tanévben, novemberben szeretettel

Iván Ildikó

és nagy izgalommal várják a gyerekek

Erdeiné Lakatos

(immár iskolások!) és tanítóik az óvó

Valéria

nénik

látogatását.

óralátogatásokon

az

Ezeken óvó

az nénik

Gyulainé Riczu Margit

leggyakrabban anyanyelv (olvasás, írás) és

Zimán Réka

matematika órák menetébe nyerhetnek

Báji Dánielné

betekintést.

Varga Attiláné Puskás Éva Szabóné Pénzeli Erzsébet

nov. 26-27-28.

Az óvoda elvégzi a korai szűrővizsgálatokat, s erre épülően elkezdi a szükséges fejlesztő programokat.

Az óvodapedagógusok az általuk elvégzett mérések és a mindennapi tapasztalataik alapján jelzik (és a betekintést is lehetővé teszik számunkra) az iskola felé, s így láthatjuk a mérési anyagok alapján, kik azok a gyerekek, akiknek a fejlődése, érése

Óvoda pedagógusok

Patai Ferencné, Bácskai Vera, Majoros Lászlóné, Ölvetiné Veres Rita, Sáreczki Gyula

március

eltérő ütemű, s hogy mely alapkészségek fejlesztését kezdték már meg a hátrányok csökkentése céljából. Az iskola 1. osztályban elvégzi a

Iván Ildikó

Diagnosztikus fejlődés vizsgáló rendszer

Erdeiné Lakatos

(DIFER) elnevezésű mérést és ezen mérési

Valéria

eredmények alapján kidolgozza az egyéni

Gyulainé Riczu

fejlesztési terveket. Ezeknek a méréseknek

Margit

(az óvodai iskolában)

mérések és a DIFER az építve

Báji Dánielné

elsegíthető a minél hatékonyabb fejlesztés.

Varga Attiláné

A

az mérések

eredményeire

Zimán Réka

eredményeinek

összehasonlításaként pedig láthatóvá válik a két mérés közötti időszak fejlődése.

Puskás Éva Szabóné Pénzeli Erzsébet

február

A

beiskolázás

előkészítésénél

(mivel

iskolánk részt vesz az integrációs és képesség-kibontakoztató

programban)

segítséget jelent az óvoda adatbázisa, mely alapján

egyeztethetünk

a

programban

résztvevő gyerekeket illetően.

Klicsu Enikő, Lukácsné Gyöngyösi Irma, Patai Ferencné,

április

Majoros Lászlóné Nagy Sándorné Baranyi Erzsébet

Az óvodában tájékoztató jellegű szülői

Majoros Lászlóné,

értekezletet tartanak az érdeklődő leendő

Patai Ferencné,

1. osztályos gyerekek szüleinek, melyen az

Bácskai Veronika

óvodavezető,

az

óvodapedagógusok,

pszichológusok és a leendő 1. osztályos tanító nénik is jelen vannak.

Ölvetiné Veres Rita Szabóné Czibere

április

Judit Simonné Kiss Ágnes Sáreczki Gyula

Az iskolában minden beíratott gyerek


szülői számára közös szülői értekezletet

Bácskai Veronika

tartunk,

ahol

az

iskola

céljainak,

feladatainak megismerése mellett, a szülők találkozhatnak a tanító nénikkel is.

Ölvetiné Veres Rita Szabóné Czibere

ápr. vége


Májusban az óvodások 1-2 óra erejéig


beülnek az iskolapadba, a tanító nénivel

Bácskai Veronika

átélhetik első tanulási élményeiket (már

Ölvetiné Veres Rita

abban

a

bontásban,

ahogyan

szeptemberben az osztályok lesznek)

Szabóné Czibere Judit Simonné Kiss Ágnes Sáreczki Gyula

május

Júniusban az osztálytanítók megtartják a


„0."

Bácskai Veronika

szülői

értekezletet

(ismerkedés,

tájékoztatás, szükséges eszközök...)

Ölvetiné Veres Rita Szabóné Czibere Judit

jún. eleje

Simonné Kiss Ágnes Sáreczki Gyula Ezen a héten a tanító nénik kötetlen beszélgetésre ülnek le az óvó nénikkel Terveink szerint ettől a tanévtől az Iskolára

hangoló

egyik

napján

az

„osztályok" ellátogatnak az iskolába is egy kis ismerkedésre. Az

együttműködés

Majoros Lászlóné, Bácskai Veronika Ölvetiné Veres Rita Szabóné Czibere

jún. eleje


személyes


kapcsolatokon is alapul és a felelősök

Iván Ildikó,

(igazgatóhelyettes, jelenlegi és jövőbeni 1.

Báji Dánielné,

osztályos tanítók és a kapcsolattartó

Baranyi Erzsébet,

kollégánk) is azon vannak, hogy a

Bácskai Vera,

gyerekek, a szülők, az óvó nénik és a

Lukácsné Gy. Irma,

tanító nénik számára is ne teher, hanem

Patai Ferencné,

egy kellemes várakozás legyen az óvoda

Klicsu Enikő

és iskola közötti átmeneti időszak.

Ölvetiné Veres Rita, Nagy Sándorné Sáreczki Gyula Simonné Kiss Ágnes Piskóti Kinga

folyamatos

Az óvoda- iskola átmenet munkacsoport tagjai: Majoros Lászlóné Iván Ildikó Báji Dánielné Baranyi Erzsébet Bácskai Vera Lukácsné Gyöngyösi Irma Patai Ferencné Klicsu Enikő Ölvetiné Veres Rita Nagy Sándorné Sáreczki Gyula Simonné Kiss Ágnes Puskás Éva Gyulainé Riczu Margit

Az iskolaérettség kritériumai

Az iskolaérettség, amely az iskolai életre való alkalmasságot jelenti, 5-7 év közé tehető. Az alábbi felsorolás a teljesség igénye nélkül, vázlatosan nyújt áttekintést arról, hogy milyen ismeretek megléte fontos a kis elsős számára.  nevének, korának, lakhelyének ismerete  szülei neve, foglalkozása  testvéreinek az adatai  a család felépítése – fiatal, idős fogalma  a testrészek megnevezése – funkciójuk ismerete  a tisztálkodás és a fogápolás szabályai  a jellemzőbb foglalkozások ismerete  az egyes szakmák szerszámainak felismerése  térbeli távolságok megítélése – közel, távol  a gyalogosokra vonatkozó alapvető közlekedési szabályok ismerete  település- és lakástípusok megkülönböztetése  a ház helyiségeinek, berendezési tárgyainak megnevezése  a háztartási gépek nevének ismeret – funkcióik tudása  a zöldségesben, gyümölcsösben termő növények felismerése  a kerti szerszámok és funkcióik ismerete  a ház körül élő állatok megnevezése, csoportosítása (pl. szőrös, tollas), hasznuk, gondozásuk, védelmük ismerete  erdőben, mezőn, vízben, vízparton élő jellemző állatfajok ismerete (esetleg táplálkozási módjuk megnevezése)  hazánkban nem élő, csupán állatkertben látható állatok megnevezése  a színek felismerése  a napok nevének sorrendbe történő tudása  a napszakok és a napirend összefüggése, megnevezése  az események történési sorrendjének helyes megítélése  az évszakok megnevezése és jellemzőik ismerete  az öltözködés és az időjárás kapcsolata  az érzékszervek által felfogott ingerek megnevezése  a számok felsorolása tízig, tárgyak számlálása  több-kevesebb fogalma  kisebb-nagyobb, magasabb-alacsonyabb, hosszabb-rövidebb, könnyebb-nehezebb stb. fogalmának ismerete

           

tárgyak egyenlővé tétele (1-10) egyszerűbb sorozatok szabályának felismerése és annak folytatása kör, négyzet, háromszög felismerése, megnevezése alatt, felett, között, mellett, előtt, mögött fogalmának ismerete egész-rész viszonya megfelelő szóbeli kifejezőképesség, érthető, folyamatos beszéd a hallással felfogott utasítások megértése és teljesítése, növekvő figyelemtartás rajzaiban az adott tárgy, élőlény lényeges jegyeinek feltüntetése, az arányok, távolságok érzékeltetése önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés fogalmi gondolkodása kialakulóban van önállóság az öltözködésben, tisztálkodásban, étkezésben megfelelő közösségi magatartás, a viselkedés alapvető szabályainak ismerete

Iskolakezdés vagy évhalasztás A gyermek életének egyik legjelentősebb fordulópontja az iskolába lépésének napja. Ez az indulás az, amely iskolai tevékenységének, pályafutásának sikerességét meghatározza, ami a későbbiekben az egész életére kihat. Az iskolaérettség több dimenziós fogalom, amely a testi fejlettségen, értelmességen kívül összefügg az egész személyiség többirányú fejlettségének állapotával. A gyermek érése és a környezet állandó változásban levő kölcsönhatása révén bekövetkező fejlődés során alakulnak ki a gyermek azon képességei, amelyek alkalmassá teszik az iskolai életre. Az iskolaérettség egy fejlődési folyamat eredménye amely a képességek bizonyos fejlettségi szintjét jelenti és a azokat a képességeket foglalja magába, amelyek a gyermek beiskolázhatósága szempontjából alapvetőek. Az iskolaérettség kritériumai: E szerint a gyermeknek: - biológiai ( idegrendszeri) - pszichikus és -szociális szempontból kell megfelelnie az iskolai követelményeknek úgy, hogy a tanítás , tanulás ne legyen káros hatással testi vagy pszichés egészségére. Biológiai alkalmasság Optimális testi fejlettséget és egészségi állapotot jelent, amely magába foglalja az életkorának megfelelő testsúly, testmagasság mellett a nagy- és finommozgások összerendezettségét és a látás-mozgás megfelelő koordinációját. Pszichikus alkalmasság kritériumai: -beszédfejlettség, -értelmi fejlettség, -érzelmi, akarati érettség, -munkára való képesség A beszédfejlettség formális és tartalmi fejlettséget is jelent, amely a beszéd tisztaságában, folyamatosságában, megfelelő kifejezőkészségben, szókincsben nyilvánul meg. Értelmi fejlettségen belül a beiskolázandó gyermeknél bizonyos terjedelmű és kitartású aktív figyelmet,

koncentrálási készséget és bizonyos értelmi képességet is elvárunk. Elvárjuk az emlékezeti befogadást, a felidézés készségét. Gondolkodás terén szükséges a lényeglátás fejlettsége, képesnek kell lennie elemi fogalmak, ítélete és következtetések alkotására, valamint differenciáló és ok-okozati összefüggések felismerésére. Érzelmi téren követelmény a korának megfelelő kiegyensúlyozottság, hiszen ez a közösséghez való alkalmazkodás alapja. Akarati téren akkor iskolaérett a gyermek, ha képes önmaga irányítására, mozgási igényének akaratlagos leküzdésére legalább olyan mértékben , hogy a tanórák nagy részében fegyelmezetten viselkedjen és az iskolai munkába aktívan bekapcsolódjon. Szociális érettség kritériumai közé soroljuk a következőket: - közösség igénye és az abba való - beilleszkedés igénye, -szabálytudat, -érzelmi kiegyensúlyozottság, szociabilitás pl. szereplési felelési helyzetekben, -kontaktuskészség -szófogadás, a felnőtt irányításának elfogadása Szükségesnek tartom, hogy az iskolaérettség mellett néhány szót az iskolaéretlenségről is szóljak. Az iskolaéretlen gyermek egész személyiségében vagy egyes részterületeken ( biológiai, pszichés vagy szociális) lassabban fejlődött, így elmarad a hasonló korú társaitól. Az iskolaéretlenség tehát az iskola elkezdésére átmeneti alkalmatlanságot jelent a fejlettségben való általános vagy részleges elmaradás miatt. -Testi fejlettségben, alkatban nem alakul ki az iskolás testforma ( második alakváltozás), termetük alacsonyabb, testsúlyuk kisebb. -Pszichikusan jellemző a figyelem fáradékonysága, elterelhetősége. Gondolkodásuk nem a lényeget ragadja meg, hanem a számukra érzelmileg fontosat. Általános tájékozottságuk, ismeretanyaguk hiányos. Hiányzik a munkaérettség, állandóan serkenti, bíztatni kell őket. -Szociális téren az éretlen gyermek akarata korához képest fejletlen, az érzelmek uralkodnak felette. Mint a fentiekben láttuk az iskolaérettség nem az értelmi képességek meglétét, az iskolaéretlenség pedig nem annak a hiányát jelenti, hanem egy sokkal komplexebb dolog. A természetes, spontán érés során a gyermeknél bizonyos készségek kialakulnak és képességek kibontakoznak, de a teljes iskolaérettséghez a szakszerű óvodai és az otthoni foglalkozás elengedhetetlen.

Iskolaelőkészítés A játék a kisgyermekkor munkája A gyerekek spontán cselekedeteit mi, felnőttek, leereszkedően játéknak nevezzük, beleértve, hogy csak szórakoznak, de semmiféle komoly célt nem valósítanak meg. Ez a hozzáállásunk kissé zavaros, ugyanis a legtöbb gyermeki játék nagyon intenzív, nyiladozó értelmük által vezérelt munka, és azt a célt szolgálja, hogy a gyerek a fejlődésének alapvető aspektusaihoz szükséges ismeretekre és képességekre szert tegyen. A játék ugyanakkor élvezetes és izgalmas is nekik, míg elégedettek nem lesznek az adott szakaszban létrehozott eredménnyel. A nagyon kicsi gyerekek számára a rajzolás vagy a kockaépítés, mint példa, akkora koncentrálást és erőfeszítést igényel, mint a nagyobbaknál az olvasás vagy a számsorok összeadása. Lehet, hogy elégedettséget éreznek, ha elkészülnek a feladattal- maga a tevékenység azonban nem okoz nekik látható örömet, de teljes figyelem-összpontosítást kíván meg tőlük. A felnőttek könnyen elsiklanak afölött, hogy a gyerekek komoly erőfeszítéseket tesznek játék

közben, mivel mi élesen elválasztjuk a munkát- amelyet mi kötelességnek tartunk- a játéktól, amit pusztán szórakozásnak vélünk. Sokan nem is tekintik a játékot oktató tevékenységnek, mert rendszerint igen távol áll attól, amit az iskolában tanítanak. Az a türelem és elszántság, amely jól látszik a gyerekeken, amikor különböző feladatokat tűznek ki maguk elé, bizonyítja, hogy a játék milyen komoly dolog, és milyen fontos az, hogy egyszerű manipulációs készségeket tanulnak meg önmaguktól a saját tempójukban. Ezért a szülők tartsák tiszteletben a természet menetrendjét, és ne próbálják a gyereket rákényszeríteni, hogy idő előtt tanuljon meg bizonyos készségeket. Három-négyéves kor körül a gyerekek még mindig elég sok időt töltenek boldogan magányos játékkal, de már kezdik örömüket lelni az együttműködő játékban is. Ebben a korban a gyerekek erősen azonosulnak a szüleikkel, utánozzák szüleik tetteit, úgy beszélnek, úgy mozognak, mint ők. Ebben az életkorban a legkedvesebb játékuk a papás-mamás játék. Ha a gyerek azt játssza, hogy ő az óvónéni, akkor feladatokat adhat kisebb testvérének, vagy leszidhatja őt a rossz viselkedése miatt. Így tanulják meg a gyerekek, hogy válhatnak felelősségteljes, tisztességes,következetes és szerető emberré, így fejlődnek ki bennük azok az alapvető eszmények és attitüdók, amelyek majd egész életükben végigkísérik őket. A mi társadalmunkban sajnos- ahol az iskoláztatás ilyen nagy szerepet kap a gyereknevelésben- sok szülő figyelmen kívül hagyja a játék fontos szerepét, és mindenáron azt szeretnék, ha háromnégyéves gyerekük írást, olvasást és matematikát tanulna. Egyes feltételezések szerint a gyerekek, ha korán kezdenek tanulni, az iskolában és az életben előnyre tesznek szert társaikkal szemben. Vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy rövid távon tényleg gyorsabban haladnak, akiket már iskola előtt tanulásra kényszerítettek, ám néhány éven belül ez kiegyenlítődött. Ezeknek a gyerekeknek a szociális és érzelmi fejlődése ugyanakkor elmaradhat a társaikétól. A három-négyéves gyerekeknek természetadta igényük van a szerepjátékokra. Ennek az a célja, hogy megértsék, miként válhatnak felelősségtudó felnőttekké. Nem szabad formális oktatással megzavarni őket ezekben az értékes tevékenységekben, amíg legalább óvodások nem lesznek- sőt még akkor is elég időt kell nekik hagyni a nap folyamán, hogy szerepjátékokat játszhassanak. A kisgyerekkori játékokkal a gyerekek a legfontosabb készségeket gyakorolják. Megtanulnak együttműködni, megosztani, másokkal szót érteni, másokról gondoskodni, megtanulják, hogyan válhatnak felnőtt nővé és férfivá, anyává és apává.

2013. tanév. Feladat felelős határidő

Recommend Documents