2013. Pedagógiai Program

2013. Pedagógiai Program

Gloriett

Sportiskolai Általános Iskola 1186 Budapest, Tövishát utca 8. 2013.03.30.

Tartalomjegyzék 1. Preambulum ......................................................................................................................... 4 1.1.

Küldetésnyilatkozat: .................................................................................................... 4

1.2. Alapító okirat: ................................................................................................................ 4 1.3.Az iskola rövid bemutatása .............................................................................................. 4 Pedagógiai alapelvek, nevelési oktatási célok, feladatok, eszközök eljárások .................... 10 Alapelvek ............................................................................................................................. 10 2.2. Személyiségfejlesztés .................................................................................................... 15 2.3. Közösségfejlesztés ........................................................................................................ 18 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai ................................................. 20 2.4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai ...................................................................................................... 21 2.5. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................ 31 2.6. A tanulók részvételi joga az intézmény döntési folyamatában ..................................... 42 2.7. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 43 2.8. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai .............................. 45 2.9. Tanulók felvételének és átvételének helyi szabályai ..................................................... 48 2.10. Környezeti nevelési elvek ........................................................................................... 50 2.12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos .............................. 57 iskolai terv ............................................................................................................................ 57 3. Az iskola helyi tanterve ...................................................................................................... 58 3.1. A választott kerettantervek ............................................................................................ 58 Tantárgyanként külön a Pedagógiai Program része ............................................................. 58 3.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak és tantárgyi óratervek ....................... 58 Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezése .......................................................... 60 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................................................................ 65 Az egyes évfolyamokon használatos tankönyveket, munkafüzeteket a szaktanárok választják ki az illetékes munkaközösség egyeztetésével. A kiválasztott tankönyvek listáját az igazgató helyettesek ellenőrzik, jóváhagyják. A szülőket a következő évi választott tankönyvekről, taneszközökről a tanév vége előtt iskolaszéki ülésen tájékoztatjuk. ........... 65 3.5. A magasabb évfolyamra lépés feltételei........................................................................ 66 A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. (NKT.57§(1) bek.) ............................................................................. 66 A fejlesztés várt eredményeit tantárgyankénti bontásban az iskola helyi tantervei tartalmazzák évfolyamonként. ............................................................................................. 66 3.6. Köznevelési sportiskolai feladatok, mindennapos testnevelés ...................................... 67 2

Az iskola 2007. szeptember 1-től közoktatási típusú sportiskola és módszertani központ lett, amelyet a fenntartó az iskola alapító okiratában is rögzített. A sportoktatáshoz szükséges tanterveket az OM sportiskolai kerettantervei alapján készítette el az iskola. Az utánpótlás-nevelés közoktatási alapfeladat. 2012. szeptember 1-től köznevelési típusú sportiskolaként működik. ..................................................................................................... 67 3.7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái és ............................ 69 rendje .................................................................................................................................... 69 3.8. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az ................................... 70 értékelésben betöltött szerepe, súlya .................................................................................... 70 (A beszámoltatás korlátait, az íratás rendjét, valamint az értékelésben betöltött szerepét, súlyát a 3.11. fejezetben ismertetjük.) .................................................................................. 72 3.9. Az otthoni, a napközis, és a tanulószobai felkészüléshez előírt .................................... 72 írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai ............................................ 72 3.10. A magatartás és szorgalom értékelésének rendje ........................................................ 73 3.11. A tanulók teljesítmény-értékelésének elvei, formái .................................................... 76 4. A tanulók fizikai állapotának mérése ............................................................................... 81 5. Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok ........................................................ 82 6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ......................................................... 85 7. A pedagógiai program érvényessége ................................................................................ 88 8. Záró rendelkezések ............................................................................................................ 88 9. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK .......................................................................................... 89

3

1. Preambulum 1.1.

Küldetésnyilatkozat:

„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni amit csinál és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”

/Szent-Györgyi Albert/ „ A sport megtanít becsületesen győzni, vagy emelt fővel veszíteni. A sport tehát mindenre megtanít.” / E. Hemingway/ _______________________________________________________ 1.2. Alapító okirat: Az újat kell beírni! _________________________________________________________________________

1.3.Az iskola rövid bemutatása Iskolánk a XVIII. kerületben a Gloriett lakótelep mellett található. 1989-ben Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzata alapította, máig a kerület legfiatalabb iskolája. Az épület 16 tantermes általános iskola 450 főbefogadására alkalmas. Az intézmény - fiatal kora ellenére –több változást, átalakulást ért már meg. Az egyszerű lakótelepi iskolából, emelt szinten matematikát, rajzot, majd testnevelést oktató iskolává vált. 2000-ben sportiskola lett, majd a 2007/2008. tanévtől kezdődően közoktatási típusú sportiskola és módszertani központ, amelyet a fenntartó az iskola alapító okiratában is rögzített. Jelenleg a Magyar Olimpiai Bizottság Sportiskolai Programigazgatósága által támogatott köznevelési típusú sportiskola, amely ritmikus gimnasztika, labdarúgás és atlétika sportágakban utánpótlás-neveléssel összefüggő sportoktatási feladatokat is ellát. Pestszentlőrinc-Pestszentimre színes oktatási palettáján speciális helyet foglal el, mert a kerület egyetlen sportiskolája. 2011-2012 tanévtől kezdve a Semmelweis Egyetem Gyakorló iskolája, az utolsó éves egyetemisták tanítási gyakorlatukat iskolánkban teljesítik. Intézményünk az elmúl két évtizedben háromszor kapott új nevet:  Benedek Elek Általános Iskola(1989-1999)  1. sz. ETALONSPORT Általános és Sportiskola (1999-2011)

4

 

Gloriett Általános és Sportiskola (2011-2013) Gloriett Sport- és Általános Iskola (2013. szeptemberétől).

A névváltoztatás egyben profilváltást és körzeten kívüli iskolává válást is jelentett. Az iskola beiskolázási körzete megváltozott, körzeten kívüli iskolaként az egész 18. kerületből várja az irántunk érdeklődő tanulókat. A 2000-2001. tanévévtől az iskola fenntartója csak 2 emelt szintű testnevelés tantervű párhuzamos osztály indítására ad engedélyt. Oktatási-nevelési intézményünkben az utánpótlás-nevelés köznevelési alapfeladat. Biztosítja sportoló diákjaink iskolai és sportbéli kötelezettségeinek összehangolását a legmagasabb szinten, lehetővé téve számukra a sportkarrier elérését, az élsportolóvá válást is. Ennek érdekében törekszünk arra, hogy sportoló diákjaink ott legyenek a diákolimpiák budapesti és országos döntőiben. Az évek során fokozatosan megteremtettük a sportiskolai működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. Az intézmény a sportprofil mellett nagy hangsúlyt helyez a tanulásra. Célunk olyan tudás és műveltségi szint kialakítása, amely lehetőséget teremt tanulóink számára a magasabb iskolatípusban történő sikeres továbbtanuláshoz, elérhetővé teszi számukra a személyes boldogulást és a társadalomba történő sikeres beilleszkedést. 1.3.1 Az iskola szerkezete Hagyományos 8 évfolyamos általános iskola, ahol országosan egységes követelmények szerint alapfokú nevelés-oktatás zajlik, amely két részre tagolódik: Alsó tagozat, amely az első évfolyamon kezdődik és a negyedik évfolyam végéig tart. Az oktató - nevelő munka az 1-4. évfolyam osztályaiban egész napos oktatás keretein belül iskolaotthonos formában folyik. Az iskolaotthonos tanuló csoportok száma: 8. A felső tagozat az ötödik évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. 5-8. évfolyam osztályaiban szaktanári rendszerben oktatunk. A felsős tanuló csoportok száma: 8. Napközis csoportokat és tanulószobai foglalkozásokat előzetes igényfelmérés alapján szervezünk. Az előbbit az 5-6. évfolyamokon, az utóbbit a 7-8. évfolyamokon.

5

1.3.2. Személyi feltételek Az iskola az oktató- nevelő munkát 36 fő pedagógussal és 1 pedagógiai munkát segítő - pedagógiai asszisztenssel – látja el. (2013. márciusi adat) Az iskola vezetőségét  1 fő igazgató  1 fő általános igazgatóhelyettes  1 fő felsős igazgatóhelyettes  1 fő sportszakmai igazgatóhelyettes alkotja. Az ügyviteli dolgozók száma 3 fő. Ebből:  1 fő iskolatitkár  1 fő részfoglalkozású sportadminisztrátor  1 fő gazdasági ügyintéző. A Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központhoz tartoznak 2013. januárjától:  a pedagógusok  a pedagógiai asszisztensek és az  iskolatitkár. A XVIII. kerületi Gazdasági Ellátó Szolgálat alkalmazásában állnak:  a gazdasági ügyintéző és a  technikai dolgozók (számuk 8 fő). ebből: - 5 fő teljes állású, - 3 fő részfoglalkozású. A Városgazda 18 alkalmazásában állnak:  a karbantartó  a kertész  a pályakarbantartók (számuk 4 fő). A különböző szervezeti egységekhez tartozó dolgozók feladatainak koordinálását az iskola igazgatója látja el. Fórumaink:  vezetői értekezletek, heti megbeszélések  vezetőségi ülések  tantestületi értekezletek: tanévnyitó, nevelési, havi információs, félévi, tanévzáró, évközben aktualitás szerint

6

 

tagozati értekezletek munkaközösségi megbeszélések

Az információ áramlását szolgálják még: röpgyűlések, táblai kiírások. A tantestület az oktató-nevelő munkát szakmai munkaközösségbe tömörülve végzi. Felső tagozat:

Alsó tagozat:

  

humán reál testnevelés



1-4. osztályos

A szakmai munkaközösségek, valamint a munkaközösség-vezetők feladatait az SZMSZ szabályozza. 1.3.3. Szakmai továbbképzés Az iskola szaktanári ellátottsága megfelelő, a hétévenkénti továbbképzési kötelezettségüket a pedagógusok folyamatosan teljesítik. 5 fő rendelkezik közoktatás-vezetői végzettséggel. 2 fő végezte el az erkölcstan oktatásához szükséges 60 órás akkreditált továbbképzést. Ösztönözzük kollegáinkat további szakképesítések megszerzésére, mert álláspontunk szerint – a pedagógusok óraszámának növekedése miatt - minél sokoldalúbban képzettek a kollegáink, annál könnyebben tudja az iskola megoldani a foglalkoztatásukat. Fontosnak tartjuk az ismeretek folyamatos bővítését és a rendszeres önképzést, hiszen ez feltétlenül szükséges a korszerű oktató-nevelő munkához. Mindenki csak akkor végezheti eredményesen pedagógiai munkáját, ha önmaga is nyitott az új ismeretek befogadására. A továbbképzésekkel kapcsolatos iskolai és egyéni dokumentáció az öt éves és éves terveket, valamint a pedagógusok egyéni képzéseiről szóló tanúsítványokat és diplomamásolatokat tartalmazza. 1.3.4. Tárgyi feltételeink 7

Az iskola 1989-ben épült. Állaga megfelelő, bár a tervszerű, megelőző karbantartás hiányának jelei már megmutatkoznak: az épület több helyen beázik, az ablakok jelentős része rossz (nem nyitható, ill. balesetveszélyes), szigetelésük tönkrement. Az oktató-nevelő munka 16 tanteremben, 8 szaktanteremben, 2 kisteremben, 1tükrös balett-teremben 2 kistornateremben és 1 tornateremben folyik. Az alsó tagozat 8 tantermet használ, minden tanteremben l-1 osztály ”lakik”. A felső tagozat szaktantermi rendszerben tanul. Iskolánk épülete az elmúlt években belülről jelentősen megszépült: világításkorszerűsítés, festés, mázolás, tapétázás, lambériázás, elhasználódott bútorok cseréje, új szőnyegek, sötétítő függönyök stb. Korszerűsítettük továbbá a tornatermünket, amelynek padlózata ízületbarát Gerflow – Taraflex borítást kapott. Osztálytermekből 2 sportszobát és egy tükrös balett-termet alakítottunk ki. Felújítottuk a labdarúgó edzők öltözőjét. A ritmikus gimnasztika szakedzők is saját edzői dolgozó szobát kaptak. Internet hozzáférési lehetőséget mind a két edzői helységben biztosítottuk. 2013-ban TAO pályázaton nyert összegből megvalósult a műfüves labdarúgó pálya feletti sportsátor és a műfű cseréje mintegy 35 millió Ft értékben. A nagy tornaterem világításkorszerűsítése folyamatban van. Az iskola önálló könyvtárral rendelkezik, melynek állományában 8141egység (könyv, tankönyv, tartós tankönyv, elektronikus dokumentum, CD, DVD, mozgókép és számítógépes multimédia anyag) található. A könyvtárat könyvtári órák tartására, helyben olvasásra és kölcsönzésre egyaránt használjuk. Lehetőségeinkhez képest a könyvtári állományt folyamatosan bővítjük. Multimédiás sarok, interaktív számítógépes programok, interaktív tábla és projektor, valamint internet hozzáférés is szolgálja a tanulók fejlődését. Intézményünk megfelelő szinten rendelkezik az oktatáshoz szükséges audiovizuális, interaktív és szemléltető eszközökkel. Számítógépes termünk megfelelően felszerelt. Mivel ezen a területen folyamatos fejlesztés szükséges, állandó odafigyelést igényel a korszerűsítés biztosítása (alapítvány, pályázatok). Több interaktív táblával, projektorral, számítógépekkel, DVD lejátszóval felszerelt tantermet is működtetünk. 8

A sporteszköz ellátottságunk jó. Ez főként a MOB Sportiskolai Programigazgatóság támogatásnak és a pályázatokon nyert pénzekből való fejlesztéseknek köszönhető. Udvari játékainkat az elmúlt tíz évben teljesen lecseréltük, jelenleg a balesetvédelmi előírásoknak megfelelnek, esztétikusak, szépek, a gyerekek szívesen használják azokat. Az alsós és a felsős zsibongót új kiscsoportos foglalkozásokra alkalmas bútorokkal rendeztük be. Az alsós zsibongóban elhelyeztünk két csocsóasztalt és egy nagy játszószőnyeget. A volt dohányzó helységből korrepetálásra alkalmas szobát rendeztünk be, ahol a délelőtti tanítási órák alatt a logopédus fejleszti a rászoruló tanulóinkat. A fejlesztő szoba is az alsós zsibongó jobb oldali szegletében kapott helyet. A mozgásterápiás gyakorlatokat a zsibongóból leválasztott, szőnyeggel fedett területen végezheti a fejlesztőpedagógus. Aulánk 400-450 fő befogadására alkalmas, lehetővé téve minden évszakban az iskolai rendezvények megtartását. Itt található az iskola „dicsőségfája” is. Ezen a fán szerepelnek azok a tanulók, akikre méltán lehetünk büszkék, mert 8 évig kitűnő bizonyítvánnyal öregbítették iskolánk jó hírnevét. Az iskola ebédlője 150 gyermek egyidejű étkezését teszi lehetővé kulturált körülmények között. A 2011-12-es tanévtől az iskolai étkeztetést az EUREST Kft. látja el, ettől kezdve a konyhai dolgozók is az ő állományukba kerültek. Az átvételkor felújították a tálalókonyhát és az ebédlőt egyaránt. Az étkeztetés színvonala javult. Az iskola működését számos egyéb helyiség is segíti: sportiroda, gazdasági iroda, szertárak, karbantartó műhely, öltözők, raktárak, stb. Mindezen értékek védelmét az egész épületre kiterjedő riasztórendszer biztosítja.

9

2. Nevelési Program

2.1.

Pedagógiai alapelvek, nevelési oktatási célok, feladatok, eszközök eljárások Alapelvek

A társadalom meghatározza azokat a feltételeket, amelyek között az iskolák működnek. Felépít egy – a társadalom aktuális igényeit kielégítő – iskolarendszert. Politikai folyamataival befolyásolja az iskolában átadott műveltséget, feltételeket teremt az iskola konkrét működése számára, értékeli az iskola tevékenységét a „létrehozott eredmény” szempontjából. Egy-egy konkrét iskolának, így a mienknek is, meg kell próbálnia eligazodni a társadalmi folyamatokban, nyitottan fogadni az új kihívásokat, a különböző tendenciákban megkeresni azokat, amelyek a mi nevelőtestületünk számára vállalható értékek. A társadalmi szelekció erősödése, és a jövedelemviszonyokban bekövetkezett polarizálódás láttán sem tehetünk le arról, hogy a saját lehetőségeink szerint minél többet tegyünk az esélyegyenlőség biztosításáért. A nevelés értelmezésében megélt ellentmondásokat nehezen tudjuk kezelni, a társadalomban tapasztalható értékválság elbizonytalanított mindenkit. Minden nap tapasztaljuk, hogy megnövekedtek a teljesítmény kihívások, de gyengültek – különösen a családokban – a gyermekekre vonatkozó nevelési követelmények. Kiállva a gyermekközpontú nevelés mellett meghatározónak tartjuk, hogy a diákjaink az iskolában megkapják a fejlődésükhöz szükséges támpontokat, védelmet, támogatást. Ezért vállaljuk a felelős, biztonságot teremtő, óvó nevelőközösség szerepét az iskolában. A gyermekek érdeke megkívánja, hogy ne legyen aránytalan a teherviselés, megfelelő színvonalú legyen a gondoskodás, se közvetlen, se közvetett hátrányos megkülönböztetés ne érje. 10

A tanuló kapjon meg minden olyan segítséget, amely képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyiségének fejlesztéséhez, ismereteinek állandó bővítéséhez és korszerűsítéséhez szükséges.

Célok Célunk olyan tudás és műveltségi szint kialakítása, amely  lehetővé teszi tanulóink számára a magasabb iskolatípusban történő sikeres továbbtanulást,  elérhetővé teszi számukra a személyes boldogulást és a társadalomba történő sikeres beilleszkedést,  megalapozza igényüket az egész életen át tartó tanuláshoz,  lehetővé téve számukra a sportkarrier elérését, az élsportolóvá válást is. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy:  Iskolánk az országos kompetenciaméréseken az országos átlag felett teljesítsen;  A továbbtanuló diákjaink teljesítménye a központi felvételiken a budapesti átlag körül alakuljon;  Sportoló diákjaink ott legyenek a diákolimpiák budapesti és országos döntőiben. Köznevelési típusú sportiskolaként arra törekszünk, hogy oktató-nevelő és sportutánpótlás-nevelő tevékenységeinket összehangolva, olyan gyermekek neveljünk, akiknek célja, hogy az általános műveltség alapjainak megszerzése közben elkötelezett sporttevékenységet is folytassanak. Az átjárhatóság és a tudásanyag komplex megközelítése azért is fontos, mert ha a tanuló sportpályafutása bármilyen okból befejeződik, továbbra is képes kell, hogy legyen az általa kiválasztott iskolatípusban történő továbbtanulásra. Célunk ezért, hogy a versenyszerűen sportoló diákok műveltsége, tudása ugyanolyan gazdag és komplex legyen, mint nem sportoló társaiké. Az itt megfogalmazottak során ügyelnünk kell arra, hogy célként az elérhető, teljesíthető valóságot tűzzük magunk elé, hiszen munkánk minőségének éppen az az alapja, hogy tevékenységünk, teljesítményünk mennyiben felel meg a pedagógiai programunkban meghatározott céloknak. 11

A célok meghatározása a pedagógiai munka tudatosságának fontos kritériuma. Ötletszerű, vagy csak rutinra épülő folyamatok nem lehetnek igazán eredményesek. Mindennapi munkánkban a céltudatosság a hatékonyság növelésének fontos eszköze. A szülők többsége elsősorban azt várja el az általános iskolától, hogy a középiskolához szükséges tudást biztosítsa gyermekének, még akkor is, ha ez egyoldalú megterheléshez, kiegyensúlyozatlan személyiségfejlődéshez vezet. Az iskolának természetesen figyelembe kell vennie a szülők igényeit, ugyanakkor, mint önállóan gondolkodó pedagógusközösségnek egyensúlyra kell törekednie, és a szülők által megfogalmazott igények mellett saját elgondolásait is érvényesíteni kell. Veszélyesnek érezzük azt a technológiai szemléletet, amely csak a mérhetőség mentén minősíti az iskolát, ahol egy iskola, vagy egy tanár „jósága” elsősorban a továbbtanulási statisztikán, a tanulmányi versenyeken elért eredményeken alapul. Természetesen ez is fontos mutató, ugyanakkor valljuk, a gyermek egyéni képességeire alapozva, az értelmi nevelésen túl az erkölcsi értékrend, az érzelmi kultúra és a mozgáskultúra fejlesztésének fontosságát, az egészséges életre nevelést, még akkor is, ha a mérhető eredmények nem olyan látványosak, és egyénenként nagyon eltérőek is lehetnek. Tanulóink neveltségi szintje, kulturáltsága, képességei, családi és jövedelemviszonyai nagyon különbözőek, mégis minden tanulónk érdekében az alábbi célokat fogalmazzuk meg. Alsó tagozat:  óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot;  vezessük át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  adjunk teret a gyermekek játék iránti vágyának;  szerettessük meg vele a sportot, a mozgást;  alakítsunk ki bennük - a sporthoz elengedhetetlenül szükséges szabálykövető magatartást;  segítsük a gyermek természetes fejlődését, érését. Felső tagozat  folytassuk az alsó tagozat nevelő oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését;  készítsük fel a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására;

12

 tudatosítsuk tanulóinkban, hogy az egészség, a mozgás, a természetszeretet alapvető értékek;  készítsük fel diákjainkat a kritikai gondolkodásmód fejlesztése révén az érvekkel alátámasztott felelős döntések meghozatalára;  segítsük elő, hogy diákjaink megfelelő önismerettel és önkritikával rendelkezzenek, mert ez elengedhetetlen a megfelelő csapatszellem kialakításához;  a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítsük fel a továbbtanulásra és a lehetséges sportkarrier kiépítésére;  neveljünk olyan diákokat, akik képesek lesznek harmonikusan beilleszkedni új középiskolai közösségeikbe. A nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai Megfogalmazott céljainkat, törekvéseinket akkor teljesíthetjük,  ha nevelőközösségünk személyes példamutatással ad követendő mintát a gyerekeknek;  ha rend és fegyelem – mint feltétele minden tudatos tevékenységnek – jellemzi munkánkat;  ha kialakítjuk tanulóinkban a demokratikus magatartásformákat: vagyis ismerik jogaikat, kötelességeiket, tudják kulturáltan érvényesíteni azokat;  ha tanulóink életvezetési stílusát a szabálykövetés, az együttműködés, a problémamegoldás iránti igény jellemzik;  ha partnerként kezeljük a szülőket és a gyermekeket, hiszen konstruktív együttműködésük feltétlenül szükséges a munkához. Legfontosabb feladataink az alsó tagozaton:  a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre építünk, és ez által motivált munkában fejlesztjük a kisgyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét és előmozdítjuk érzelemviláguk gazdagodását;  mintát adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz;  megalapozzuk a helyes tanulási szokásokat;  támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását;  minden segítséget megadunk a tanulási nehézségekkel küzdő diákjainknak;  törődünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből, vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak; 13

 tudatosítjuk a gyermekekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékeket;  megerősítjük a humánus magatartásmintákat és szokásokat.

Felső tagozaton:  fejlesztjük a tanulókban azokat a készségeket, képességeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek;  a tanulás, az edzés és a közösségi élet során fejlesztjük a tanulók önismeretét, önértékelését, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzetét, empátiáját;  olyan helyzeteket teremtünk, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja tudásának, megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét;  felhívjuk a figyelmüket a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, az ezzel kapcsolatos mindennapi magatartásra;  figyelmet fordítunk az emberiség közös problémáinak bemutatására. Az előzőekben megfogalmazott feladatok megvalósításához a következő módszerek és eljárások állnak rendelkezésünkre. A meggyőzés, felvilágosítás, tudatosítás módszerei:  az oktatás különböző módszerei  meggyőzés  mintaadás, példamutatás  bírálat és önbírálat  beszélgetés, felvilágosítás  vita  tudatosítás  beszámoló A tevékenység megszervezésének módszerei:  követelés  megbízás  ellenőrzés  értékelés  játékos módszerek 14



gyakorlás

A magatartásra ható módszerek:  ösztönző módszerek  ígéret  helyeslés  bíztatás  elismerés  dicséret  jutalmazás Kényszerítő módszerek:  felszólítás  követelés  parancs  büntetés Gátlást kiváltó módszerek:  felügyelet  ellenőrzés  figyelmeztetés  intés  tilalom  elmarasztalás A felsorolt módszerek változatos, tudatos, és a különböző helyzetekhez jól megválasztott alkalmazása fegyelmezett, mégis jól motiválható jókedvű diákközösség kialakulását eredményezi. 2.2. Személyiségfejlesztés A személyiségfejlesztés az iskola nevelési céljaiból következően olyan általános nevelési feladat, amelyet minden tanulóra vonatkozóan kell megfogalmaznunk. Célunk olyan diákok nevelése, akik:  14 éves korukra reálisan ismerik és értékelik önmagukat,  harmóniában élnek környezetükkel,  törekszenek hibáik kijavítására és  szeretik önmagukat.

15

Célunk továbbá:  a gyermekekben rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a személyiség kibontakozásának segítése, valamint az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés.  olyan iskolai élet szervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nemcsak tárgya, hanem alanya is, az egyértelmű elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása, amely a gyermeki, ill. serdülőkori személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosul. A személyiségfejlesztés fontos követelménye, hogy tanulóink egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll, a felelősség önmagukért, az önállóság, az önfejlesztés igénye, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Az iskola ismeretátadó, képző funkciójának primátusa helyett a nevelés, a készség- és képességfejlesztés került előtérbe. A nevelő iskola ismérve, hogy milyen hatásfokkal segíti elő a tanulók személyiségének, jellemének sokoldalú formálását. Ez megváltoztatja a nevelés és az oktatás viszonyát. Az értelmi, intellektuális fejlesztés mellett az erkölcsi, a lelki, érzelmi, testi nevelés is hangsúlyossá válik, hiszen a munka komplex módon a tanulók személyiségének egészére irányul. Mindezt életkor adekvátan kell végiggondolnunk, hiszen az általános iskolában eltöltött 8 év alatt más és más fejlesztésnek van dominanciája a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe véve. Fontos ismérv kell, hogy legyen a differenciáltság is, mert minden gyermek egyénenként más és más, de az iskola kisebb közösségei, az osztályok és csapatok is egymástól eltérő jellegzetességeket mutatnak. Ezért nagyon fontos a rugalmas, toleráns, következetes és empatikus magatartás a nevelőtestület részéről. A sportképzés, amely elsőtől nyolcadik osztályig végigkíséri a tanulók iskolában töltött életét, a fenti célkitűzéseket még hangsúlyosabbá teszi. Személyiségfejlesztő munkánkat a tudatosabb felkészülés, az elméleti és gyakorlati képzés segítheti, amely az újabb társadalmi problémák felismerését, elemzését, a jelentkező gondok enyhítését, az ehhez szükséges ismeretek, módszerek elsajátítását célozzák. A személyiségfejlesztés elképzelhetetlen a tanulók tulajdonságainak ismerete nélkül. Tehát alapos megismerésükre nagy gondot kell fordítanunk. A szülők életmódja, a családok megváltozott életvitele, a pénzkeresés kényszere a családi nevelés hiányosságaihoz vezetett. Ez új feladatok elé állított bennünket, 16

hiszen törekednünk kell e hiányosságok felismerésére, korrekciójára. Az egyénre szabott személyiségfejlesztés kiinduló alapja az, amit a gyermek magával hoz az iskolába: családi neveltetés, bölcsődei, óvodai hatások, élettapasztalatok. A pedagógus és a gyermek „egymásra találása” meghatározó lehet a tanulók életében, ezért minden esetben jó kapcsolat kialakítására kell törekednünk.  A nevelési, tanítási- tanulási folyamat adjon teret a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának.  A sportképzés fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratukat.  Fontos, hogy munkánk középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése álljon. Ennek érdekében a következő alapkompetenciákat kell fejlesztenünk:  kognitív kompetencia: az értelem kiművelése  szociális kompetencia: a társas viselkedés, az emberek, közösségek közötti viszonyok, kapcsolatok fejlesztése  személyes kompetencia: az önfejlesztő személyiség kialakulásának segítése Nevelőmunkánk során a személyiség sokoldalú fejlesztését, a konstruktív életvezetés képességének kialakítását célozzuk meg. Ehhez azonban sokféle, változatos nevelési módszernek is társulnia kell, amelyek tudatos alkalmazása elengedhetetlen az eredményességhez. E téren az iskolavezetés számára fogalmazódik meg elsődlegesen a feladat: felmérni a pedagógusok felkészültségét, és továbbképzések szervezésével felkészíteni őket a feladatra. A pedagógusok felkészítése mellett igen fontos sikerkritérium a szülők sokoldalú bevonása, motiválása, hogy ne csak megismerjék feladatainkat, módszereinket, de azokkal egyet tudjanak érteni és támogassák is azokat. A személyiségfejlesztés színterei: tanórák, óraközi szünetek napközi otthon, tanulószoba edzések, sportversenyek szakkörök, sportkörök iskolai ünnepélyek közösségi programok (kirándulás, színház- és múzeumlátogatás, klubdélutánok, farsang, anyák napja, stb.) o tanulmányi versenyek o táborok o o o o o o

A személyiségfejlesztés gyakorlati módszerei: 17

o o o o o o

irányított beszélgetések tanár-diák, diák-diák relációban; pozitív példák elemzése a napi életből és irodalmi példákon keresztül; szituációs játékok, szerepjátékok; kommunikációs gyakorlatok (felkészülés a felvételire); negatív példák elemzése.

A személyiségfejlesztés sikereiről és kudarcairól folyamatos visszacsatolással kell rendelkeznünk. Munkánkat értékeljük a félévi és év végi értekezleteken, a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére meghatározzuk a további feladatokat. A megfelelő kép kialakítása érdekében folyamatosan konzultálunk az edzőkkel, véleményüket, javaslataikat meghallgatjuk. Az osztályfőnöki órán és szülői értekezleten a gyerekek és a szülők felé is megfogalmazzuk véleményünket, feladatainkat, ugyanakkor tőlük is várjuk és kérjük az értékelő, illetve önértékelő jelzéseket.

2.3. Közösségfejlesztés A pedagógusközösség számára a legnehezebb feladat a tudatos közösségfejlesztés, mivel az iskolai teljesítmény, a jövő építése alapvetően individuális tevékenység: az iskolai - tételes, következményekkel járó- értékelés az egyéni teljesítményt méri, s ezt látszólag nem befolyásolja a közösségben elfoglalt hely. Mindezek mellett az iskola egy nagy és sok kisebb közösség együttese, olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, a közös cél, a közös értékrend és a közös tudat tart össze. Ezért a személyiségfejlesztés ideális kerete. A közösségi együttélés lehetőséget biztosít az alapvető erkölcsi szokások gyakorlására, kialakítására. Mind a közösségfejlesztés, mind a személyiségfejlesztés sikerének alapja a pedagógustestület műveltsége, intelligenciája, fegyelmezett céltudatossága, meleg-megengedő igényessége, humorérzéke, következetessége. E tulajdonságok biztosítják hitelességét. A közösségfejlesztés célját az életkori sajátosságok figyelembe vételével kell meghatároznunk, hiszen a nálunk töltött 8 év alatt a tanulóink kisgyermekből serdülővé válnak, biológiai és pszichikai változásokon mennek át.

18

A nevelési folyamat során kialakul bennük az autonóm cselekvés képessége, a közösségi életben való részvétel igénye, a felelősségvállalás, a vezetésben való osztozkodás hajlandósága, az érdekütközések kezelése. Célunk tehát – ha a nevelési folyamat végéről közelítjük meg – az, hogy érzelem-gazdag, munkában, sportban kitartó, toleráns, őszinte, megbízható gyermekközösségeket neveljünk, akik:  az iskolában megszerzik a demokratizmus alapvető tapasztalatait;  kialakulnak rendszeres, pontos, fegyelmezett feladatvégzési szokásaik, felelősséget vállalnak tetteikért;  akik konfliktuskezelők, és kooperációs készséggel rendelkeznek;  betartják az általános magatartási és viselkedési formákat, szabályokat, megtanulnak győzni, és elviselni a vereséget;  elfogadják a mindannyiunk számára fontos közösségi értékeket;  meg tudják fogalmazni közös céljaikat, azokat megfelelő módon és formában érvényesítik és életkoruknak megfelelő szinten képesek dönteni. Amikor meghatározzuk a közösségi neveléssel összefüggő feladatokat, fontos szem előtt tartanunk, hogy olyan magatartásformák megtanulásához akarjuk elvezetni tanulóinkat, amelyek eredményeképpen az erkölcsi-társadalmi magatartás és tevékenységformák szokásszerűvé válnak. A közösségi nevelés lehet közvetlen: amikor a nevelő tevékenységével, fejlesztő hatású munkájával pozitív hatást gyakorol a közösségre; és lehet közvetett:amikor a közösség tevékenysége, a közösségi feladatok rendszere, valamint a közösségi élet során szerzett tapasztalatok hatnak vissza a közösség fejlődésére. (Bábosik István) A közösségi nevelés területei:  a család  az iskola  edzések, versenyek  az iskolán kívüli közösségek A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok Az osztályközösség a tanulók tanulmányi munkájának, iskolai tevékenységének legfőbb összefogó kerete, másrészt pedig valójában a tanulók véletlenszerű spontán szerveződése, így nevelési szempontból a legfontosabb feladatunk e csoportokból olyan közösséget formálni, amely képes közös cél érdekében tevékenykedni, közös értékrendet elfogadni, és az iskolai tanórákon belül 19

ezeknek megfelelően munkálkodni, viselkedni. E feladatok megvalósításához több esztendő kitartó, állhatatos, és türelmes munkájára van szükség. Feladataink tehát a következők: o a tanulás támogatása o a tanulók kezdeményezéseinek segítése o a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése, ehhez elegendő lehetőség nyújtása o a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése o a közvetlen tanulói tapasztalatszerzés biztosítása o a folyamatosság biztosítása: az elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon az elért eredményekre való építés o az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. Mindehhez elengedhetetlen, hogy nevelőközösségünk követeléseivel és nevelési eljárásaival az osztályokat tevékenységüket koordinálni tudja.

összehangolt vezetni, és

Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai Ezek már kötetlenebb tevékenységi formák, feladataink e területen a következők: o neveljük tanulóinkat egymás segítésére o alakítsuk ki tanulóinkban az igényt arra, hogy kötelességüknek tekintsék iskolájuk, csapatuk képviseletét a különböző tanulmányi és sportversenyeken; o átgondolt játéktevékenységgel fejlesszük közösségeiket, erősítsük a közösséghez való tartozás érzését o ismertessük meg tanulóinkkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek o változatos foglalkozásokkal járuljunk hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez o kirándulások, erdei iskolák szervezésével alakítsuk ki a természet iránti tiszteletet és a környezet iránti felelősséget. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

20

Iskolánkban évek óta jól működő diákönkormányzat tevékenykedik. Érthető tehát, hogy a közösségfejlesztési feladatok megvalósításánál számítunk aktív közreműködésükre. A diákönkormányzatot segítő tanár irányításával, segítségével saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket, gyakorolják a demokratikus magatartásformákat. Sportfoglalkozások közösségfejlesztési feladatai o o o o o

fejlesszük tanulóinkban az önismeret képességét és az önértékelést; szoktassuk őket önfegyelemre, szabálykövetésre; készítsük fel őket a kritika megfelelő fogadására, rendelkezzenek önkritikával; váljanak a sportban és a munkában kitartóvá; alakítsuk ki a jó csapatszellemet, tanítsuk meg örülni diákjainkat a mások sikerének;

A közösségi neveléshez kapcsolódó egyéb feladatok: o a hagyományokon alapuló közösségépítő tevékenységek fejlesztése, o új hagyományok teremtése, o olyan rendezvények szervezése, amelyek az iskolai közösséghez való tartozás érzését erősítik, o közreműködés olyan közéleti fórumok működtetésében, amelyek lehetőséget adnak a diákoknak demokratikus jogaik megismeréséhez, gyakorlásához, közös iskolai célok, feladatok megfogalmazásához, o olyan tanulók példaképül állítása az iskolaközösség elé, akik magatartásukkal, közösségi munkájukkal mintául szolgálhatnak diáktársaik számára. 2.4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai

2.4.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok kötelességeit A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62. § - a szabályozza, mely szerint a pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. 21

A pedagógus feladata a gyerekek iskolai életre szocializálása, kötelességtudatuk és feladattartásuk kialakítása, az alapkészségek fejlesztése. Az egészséges életmódnak megfelelő szokások, követelmények megismertetése, gyakoroltatása a gyerekekkel. A tanulók – életkorának megfelelő - fejlesztése a mindenkor hatályos tanterv követelményeinek és az iskola pedagógiai programjának szellemében. A tanulók tanórán kívüli iskolában töltött idejének célszerű, hasznos, intenzív kitöltése. A tanuló személyiségének figyelemmel kísérése, a gyermeki jogok tiszteletben tartása. Feladatuk továbbá az iskolai tantárgyak szakszerű és hatékony oktatása a tantárgyfelosztásban meghatározott rendben. Az iskolai pedagógiai program alapértékeinek képviselete a szakmai munkában. A pedagógus a nevelő – oktató munkáját a nevelőtestület által kialakított egységes elvek alapján, a módszerek és eszközök szabad megválasztásával tervszerűen végzi. Megismeri a szaktárgyában rendelkezésre álló programokat és módszereket, s ezek közül az iskola pedagógiai koncepciója alapján, a tanulók adottságaihoz igazítva választja ki a legmegfelelőbbet. Törvény adta jogánál fogva a pedagógus a tanításhoz maga választhatja meg a felhasználni kívánt taneszközöket és módszereket. Választásánál azonban tekintettel kell lennie arra, hogy munkájával a tantestület által kialakított pedagógiai koncepciót szolgálja. Ennek érdekében konzultál a szakmai munkaközösség vezetőjével is. Oktatói tevékenysége során az általa tanított tantárgyakra tematikus, éves tanmenetet készít a választott tankönyvek alapján, az előírt szakmai követelményeket figyelembe véve. Tanórai és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, figyelembe véve a gyerekek életkori sajátosságait. Tanórai munkáját a gyerekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan végzi. A lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat. Szükség esetén felveszi a kapcsolatot a Nevelési Tanácsadóval, szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a fejlesztő pedagógussal konzultálva, hogy minden tanuló képességeinek megfelelően fejlődhessen. Gondot fordít a tehetséges tanulók foglalkoztatására is, amit tanórai differenciálásokon kívül szakkörök szervezésével, tanulmányi versenyekre való felkészítéssel is megtehet. Gondoskodik arról, hogy minden tanuló – ha különböző ütemben is – megszerezze a mindenkor hatályos tanterv követelményeiben meghatározott alapkészségeket, a képességeinek megfelelő ismereteket. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyerekek tanulmányi munkáját úgy, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen. Törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására. Az 22

írásbeli feladatokat ellenőrzi, rendszeresen javítja, vagy a tanulókkal együtt javíttatja, és velük együtt értékeli. Tanításában kiemelten kezeli a szóbeli és írásbeli kommunikatív képességek fejlesztését. A tanulók személyiség fejlesztését tervszerűen végzi. Feladata a gyerekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók tudatos megfigyelésével változatos közös tevékenységek szervezésével érhet el. Első és ötödik osztályban a család jobb megismerése érdekében az osztályfőnök szülői beszélgetéseket szervez. Szükség esetén vizsgálatokat kezdeményez (fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus, gyermekvédelmi felelős.) Megfelelő, felkészült óraszervezéssel gondoskodik a tanórai fegyelemről. Óráin optimálisan felhasználja az iskolában rendelkezésre álló szemléltető eszközöket. Gondoskodik a szaktárgyához tartozó szertári anyag megfelelő tárolásáról, megőrzéséről, a szertár rendjéről és öntevékenyen részt vállal a szemléltető eszköz – állomány fejlesztésében. Évenkénti leltárt készít és elvégzi az aktuális selejtezést. Az iskola pedagógiai programjában – szaktárgyával kapcsolatos – szabadidős programok, versenyek megszervezésében aktívan szerepet vállal. Tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására szoktatja, megismerteti velük az iskola házirendjét. Biztosítja a tanulók számára, hogy nyugodt légkörben, elfogadó környezetben fejlődjenek. Felelős azért, hogy a gyerekek az órák közötti szünetekben megfelelő körülmények között töltsék szabadidejüket. Ennek érdekében ügyeletet biztosít. Tiszteli a gyermek emberi méltóságát, a másik ember tiszteletét megköveteli a tanulóktól és gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait. Munkakörében ellátja az osztály tanulóival kapcsolatos iskolai adminisztrációs munkát: a tanulók előmeneteléről szóló minősítéseket, érdemjegyeket folyamatosan bejegyzi az ellenőrzőbe: megírja a javító – és osztályozó – vizsga jegyzőkönyveit. Kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, őket minden – a gyerekeket érintő – kérdésekről haladéktalanul tájékoztatja. A munkatervben meghatározott időközönként fogadó órát tart. Tájékoztatja a szülőket az iskolában használatos taneszközökről, meghatározza a szükséges füzetek és írószerek körét. A pedagógus, mint a nevelőtestület tagja, részt vesz a nevelőtestület döntéseinek meghozatalában, kötelessége az értekezleteken, közös iskolai rendezvényeken való részvétel. Az iskolai ünnepélyek méltó megtartásához a gyerekek megfelelő felkészítésével járul hozzá. Kötelessége az iskolai munkatervben rá osztott feladatok végrehajtása, ügyeletesi teendők ellátása. 15 perccel az első tanítási órája megkezdése előtt köteles munkahelyén megjelenni. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti 23

feletteseit, és a tanítási anyag átadásával hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez. Szakmai munkaközösségében aktívan részt vesz a szervezett önképzésben, az iskola által biztosított továbbképzési lehetőségeket kihasználja. Újonnan szerzett ismereteiről beszámol a munkaközösségének. Szakmai fejlődése és a tanulók jobb megismerése érdekében órákat látogat. Felkérés esetén munkaközösségével alkotó munkát vállal az iskola pedagógiai programjának kialakításában. Mindennapi munkáját az iskola általános céljai alapján tervezi, és ezek szolgálatában szervezi. Szükség szerint-az iskolavezetéssel előzetesen egyeztetve- helyettesítési feladatot lát el, a hiányzó kolléga órabeosztásától függően, de legfeljebb 17 30 óráig. A szakképesítésének megfelelően- az iskolavezetés kérése alapján- más alkalmi pedagógiai feladatokat is elvégez. Az iskola tanárai az éves tantárgyfelosztás szerint napközis és tanulószobai feladatokat is ellátnak. Feladatuk ebben a beosztásban a tanulók tanórák utáni, iskolában töltött idejének célszerű, hasznos, foglalkozásokkal való kitöltése. Részletezve:  Gondoskodik arról, hogy a tanulók írásbeli házi feladataikat elkészítsék.  Pontos adminisztrációt vezet a napközis munkáról a csoportnaplóban.  Megszervezi a tanulók másnapra való felkészülését, megteremti az önálló tanulás feltételeit.  Biztosítja a védett tanulási idő betartását, gondoskodik arról, hogy a csoport tagjai csendben végezzék a tanulmányi munkát, a felkészülést.  Tanítja a tanulási módszereket, szükség szerint segítséget nyújt a diákoknak.  Korrepetál.  Az elvégzett munkát mennyiségileg minden esetben, minőségileg lehetőség szerint ellenőrzi.  Csoportját a tanórák után az ebédlőbe kíséri. Ott gondoskodik a kulturált étkezés feltételeiről, a tanulók fegyelmezett viselkedéséről és a személyi higiénia szabályainak betartásáról.  Biztosítja a gyerekek egyéni részvételét a sportköri, szakköri foglalkozásokon – az edzőkkel és a szakkörvezetőkkel történt előzetes egyeztetés alapján.  Délután kötetlen szabadidőben biztosítja a szabad levegőn való kikapcsolódást és eközben személyesen felügyel csoportja tagjaira.

24

 Biztosítja az ebédlő, a napközi foglalkozásokra használt termek és az udvar rendjét, biztonságát, állagmegóvását.  Gondoskodik a csoportja számára kiadott játékok lelkiismeretes tárolásáról, állaguk megőrzéséről.  Összevont ügyeletet teljesít 16.00 után a beosztás szerint heti rendben.

2.4.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai 2.4.2.1. Az osztályfőnök nevelő munkája Az iskolában zajló nevelő – oktató munka alapvető feladata a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Az ismeretek, a készségek, a képességek elmélyítése során sokféle nevelő hatás éri a tanulókat. Bármilyen színes és tartalmas is a tanítási órák tananyaga, a szükséges nevelési hatásokat, a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését csak tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel, gondosan egymásra épített nevelési tartalmakkal lehet megvalósítani. A tanulók személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamatokat, az osztályban érvényesülő nevelési hatásokat az osztályfőnöknek kell összehangolnia. Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerésére és az osztályközösség arculatának formálására kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a negatív családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkáját az iskola pedagógiai programja, a helyi tanterve és a tanmenete alapján végzi. Tevékenysége három fontos feladatkörre terjed ki: a közvetlen nevelőmunkára, ügyviteli (adminisztrációs) teendők ellátására, szervezési, koordinációs feladatok végrehajtására. 25

2.4.2.2. Az osztályfőnöki órák  Az 5-8. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: o kötöttek, o szabadon választhatók és o aktuális eseményekhez kapcsolódóak.  Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend kialakítását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához.  A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal.  Az osztályfőnöki óra segíti a tanulók önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakítását (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartás kultúra, erkölcsismeret, vallásismeret).  Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeret nyújtásával segíti elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését.  Segíti továbbá a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, neveli értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására.  Fejleszti a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt. Kiemelt fejlesztési feladatok osztályfőnöki órán: Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 26

A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. Az iskolának ezért kiemelt feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés

27

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönzik a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítik a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Az iskola segíti a személyiség fejlesztését, kibontakozását támogató neveléstoktatást: ösztönzi a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban. Ez a magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az iskolának fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.

28

Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében az iskola biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. Törekedjünk felkészíteni tanulóinkat az IT alapú társadalom veszélyeire, pl. személyiségjogok, adatvédelem. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

2.4.2.3. Az osztályfőnökök feladatai 29

Az osztályfőnökök feladatainak többsége már a pedagógusok feladatainál megfogalmazódott, itt már csak a speciális többletfeladatokat soroljuk fel:  Az osztályfőnök ellátja az osztály tanulóival kapcsolatos iskolai adminisztrációs munkát: vezeti az osztálynaplót, a tanulók törzslapját, az osztályára vonatkozóan adatokat szolgáltat a statisztika elkészítéséhez. Vezeti a tanulók ellenőrző könyvét, elkészíti a tanuló szöveges értékelését. A tanulók előmeneteléről szóló minősítéseket, érdemjegyeket folyamatosan bejegyzi az ellenőrzőbe.  A tanulói mulasztások okait gondosan ellenőrzi, nyilvántartja.  Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, őket minden – az osztályt, ill. az egyes gyerekeket érintő – kérdésekről haladéktalanul tájékoztatja. A munkatervben meghatározott időközönként szülői értekezletet, fogadó órát tart. Tájékoztatja a szülőket az iskolában használatos taneszközökről, részt vesz a tankönyvek kiosztásában, meghatározza a szükséges füzetek és írószerek körét.  A szülőket tájékoztatja az iskola pedagógiai programjáról, házirendjéről az iskolaértékelési rendszerről.  Szervező munkát végez a szülői munkaközösség kialakításában, majd velük együttműködve kapcsolja össze az iskola és az osztály igényeit.  Az osztályfőnök gondoskodik a szociális segítségre szoruló, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanuló segítéséről, ha szükségesnek látja, intézkedést kezdeményezhet (segélyezés, étkezési, tanszerellátási intézkedés). Együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel.  Feladata az osztálytermek állapotának, berendezéseinek megóvása, hangulatos, ízléses terembelső megteremtése, megtartása, megbecsültetése.  Népszerűsíti az aktív és passzív tanulás fórumait, folyamatosan tájékoztat a szakkörökről, figyelemmel kíséri a korrepetálásokat és a napköziben folyó munkát.  Segíti és ellenőrzi a diákügyelet munkáját.  Erősíti a DÖK munkáját, fórumot biztosít az időszerű feladatokra és a tájékoztatásra.  A gyermekvédelmi munkában a rászoruló tanulókat figyelemmel kíséri, intézkedéseket kezdeményez.  Megszilárdítja a tanulók fegyelmét, bünteti a rongálást.  Folyamatosan kapcsolatot tart az osztályban tanító tanárokkal a tanulók magatartásának, szorgalmának egységes megítélése érdekében, havonként értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

30

Az osztályfőnökök időszakos feladatai: o kísérés, felügyelet rendezvényeken; o aktuális információk beíratása (fogadóóra, ebédbefizetés, szülői értekezlet, fényképezés, stb.) o lehetőség szerint hospitálás az osztályban; o nemzeti és iskolai ünnepeink méltó előkészítése, iskolai megrendezésük elősegítése; o 1. és 5. osztályban a családi háttér jobb megismerése érdekében egyéni elbeszélgetés a szülőkkel; o az osztályközösségben felmerült konfliktusok megfelelő kezelése; o az osztály neveltségi szintjének folyamatos figyelemmel kísérése, emelése; o osztály és évfolyamprogramok kezdeményezése, szervezése; o az osztálykirándulás előkészítése, megszervezése; o 8. osztályban a tanulók pályaválasztásának gondos előkészítése; o 8. osztályban aktív közreműködés a ballagási ünnepély lebonyolításában.

2.5. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A kiemelt figyelmet igénylő tanulók lehetnek: 2.5.1. Különleges bánásmódot igénylő tanulók 2.5.1.1.Sajátos nevelési igényű tanuló 2.5.1.2.Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló 2.5.1.3.Kiemelten tehetséges tanuló 2.5.1.1. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának általános elvei, feladatai Sajátos nevelési igényű (SNI-s) az a tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus, spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd. Ha jogszabály – az iskolával tanulói jogviszonyban álló- fogyatékos gyermek részére kedvezményt, juttatást, jogosultságot, kötelezettséget állapít meg, a fogyatékos tanuló fogalom alatt az SNI-s tanulót kell érteni.

31

Iskolánk ellátja a SOFI-EGYMI és a Nevelési Tanácsadó gyógy- és fejlesztő pedagógusaival együttműködve a beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos súlyos tanulási, figyelem és magatartási zavarral küzdő és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus, vagy nem organikus okra visszavezethető enyhe rendellenességgel küzdő gyermekek együtt nevelését.

E feladat tartalmi szabályozása azt a célt szolgálja, hogy az SNI-s tanulók:  fejlesztése a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, így segítve elő a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést;  az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez;  a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az iskola pedagógiai programjának tartalmi elemeivé, - így a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Az SNI-s tanulók nevelhetősége, oktathatósága, képezhetősége az átlagtól eltérő. Ezt a tanulók között fennálló - egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket kell a pedagógiai program kialakításakor figyelembe venni. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása az SNI-s tanulók számára A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a köznevelési törvény foglalja össze. A köznevelési törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, eszközök. Integrált nevelés, oktatás Az SNI-s tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált - oktatásuk. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: o A pedagógusok és a szülők felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. 32

o Az együttnevelés megvalósításában, a sérülés-specifikus módszertani eljárások alkalmazása, amely lehetővé teszi az egyes gyermek igényeitől függő pedagógiai, eszközök, módszerek, terápiák, tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. o Az SNI-s tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus. Az SNI-s tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vesz még - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta. A beszédfogyatékos tanulók Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság (dadogás, hadarás, megkésett beszéd). Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Beszédfogyatékos tanulók fejles1.4.7. 2. Beszédfogyatékos t A beszédfogyatékos tanulók fejlesztése:  pszichológiai és fiziológiai tényezők fejlesztése  önállóság fejlesztése  önbizalom fejlesztése  pozitív énkép kialakítása  bátran merjen beszélni társai előtt 2.5.1.2. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciát mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

33

A mai magyar társadalomban felnövekvő egy részét érinti ez a probléma. Olyan speciális szükségletű gyermekekről szól ez a programrész, akik ép értelműek ugyan, de magatartási és beilleszkedési nehézségeik miatt segítségre szorulnak. Fontos kérdés, hogy milyen szerepe lehet az iskolának a szocializációs és tanulási nehézségek enyhítésében, megoldásában? Mit tehetünk, és mit teszünk a gondok enyhítéséért? Az beilleszkedési nehézségek azt jelentik, hogy a gyermekek e csoportja nehezen nevelhető, nem alkalmazkodik megfelelően az iskolai szabályokhoz, vét ellenük, illetve kivonja magát hatásuk alól. Magatartásukkal általában zavarják tanáraikat, társaikat. Az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet eredményt elérni náluk. A velük való pedagógiai foglalkozás komplex pedagógiai munka. Az osztályfőnök, a szaktanár, a napközis nevelő és az őket segítő szakemberek szoros együttműködésén kell, hogy alapuljon. Fontos, hogy a segítségnyújtás mindig időben érkezzen. Meglátásunk szerint a nehezen nevelhetőség okai között vezető helyen a családi, környezeti tényezők állnak (következetlen családi nevelés, elkényeztetés, túlzott szigor, az iskolához való negatív viszony, elhanyagolás). Fontos megemlítenünk, hogy serdülőkorban az iskolán kívüli negatív baráti kapcsolatok is okozói lehetnek a magatartási nehézségeknek („rossz társaság”). Feladataink e területen a következők: o a családi háttér alapos megismerése o a konkrét esetek pontos feltárása, az okok keresése o konstruktív megoldási javaslat keresése a pedagógus és a gyermek közös tevékenységére építve (önismeret fejlesztése, „énkép” korrekció, speciális személyiségkorrekció) o a társak, az osztály bevonása a megoldásba o szükség esetén megfelelő súlyú büntetés alkalmazása o önkritikus tanári magatartással – szükség esetén – az alkalmazott pedagógiai módszerek, eljárások megváltoztatása o a szülők tájékoztatása, megnyerésük az együttműködéshez o bizonyos esetekben szakszolgálati segítség igénybe vétele E speciális igényű gyermekhez empátia, sok türelem és szeretet kell mind a velük foglalkozó tanárok, mind a diáktársak részéről.

34

A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek: Pedagógiai programunknak ez a része szintén a tanulók egy speciális szükségletű csoportjára vonatkozik. A tanulási zavar általános fogalom, amely a rendellenességek heterogén csoportjára vonatkozik. Ezek a zavarok a központi idegrendszer diszfunkciójának, illetve annak következményének tekinthetők. A korai fejlődés késleltetett voltában, illetve az egyes területeken mutatkozó nehézségekben jelennek meg: mint a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás, a koordináltság, a beszéd, az olvasás, az írás, a betűfelismerés, a számolás, a szociális kompetencia és az emocionális érettség. A tanulási zavar befolyásolhatja bármely átlagos vagy átlag feletti intelligenciájú egyén tanulását, magatartását. A tanulási zavar kritériumai: o Az intellektuális lehetőség és a tanulási teljesítmény eltérése, o A megismerési (kognitív) funkciók rendellenes működése, o Sajátos magatartás (pl.: kontrollképtelenség, érzelmi kiegyensúlyozatlanság, hiperaktivitás). A tanulási zavart mutató gyerekek egyetlen közös jellemzője, hogy jelentős szakmai megsegítés nélkül, az általánosan alkalmazott pedagógiai módszerek alkalmazása mellett komoly nehézségük van az írás-olvasás-számolás technikájának elsajátításában. E problémák bármelyikével küzdő tanuló az iskolában a következő módon kap segítséget, fejlesztést: Alsó tagozaton a rendszeres korrepetálás és a tanórai differenciált foglalkozás teremti meg a felzárkózás esélyét. Minden alsós tanulónk iskolaotthonos ellátásban részesül, ahol igyekszünk a helyes tanulási szokásaikat kialakítani, a megfelelő tanulási módszereket, technikákat elsajátíttatni velük. A házi feladatok ellenőrzése, a fogalmak tisztázása, a lexikonok, szótárak használata mindennapos gyakorlattá vált. Felső tagozaton a napközi és a tanulószoba megszervezése nyújt segítséget számukra. Itt a rászoruló tanulók szaktanári segítséggel készülhetnek fel a másnapi órákra, ezen kívül szakkorrepetálásban is részesülhetnek. Úgy 35

gondoljuk, ez komoly esélyt jelent a gyengén tanulók felzárkóztatására. Továbbra is tanítjuk a helyes tanulási módszerek, technikák alkalmazását. Indokolt esetben a felső tagozaton is folytatódik egy-egy tanuló egyéni fejlesztése.

Fejlesztőpedagógus tevékenysége Részképesség zavarral küszködő tanulóink terápiájához – akár rendelkezik szakvéleménnyel, akár csak a gyanú merül fel a tanulóval foglalkozó pedagógusban, hogy tanítványa tanulási nehézséggel küzd - az iskola fejlesztő pedagógusa nyújt segítséget. Tanév elején 1-3 fős homogén csoportokba osztva a terápiára jogosult illetve rászoruló tanulókat, heti óraterv szerint végzi fejlesztő munkáját egyéni fejlesztési terv alapján. A fejlesztő pedagógusok olyan speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek, akik korszerű gyógypedagógiai-pszichológiai ismeretekkel rendelkeznek, ismerik a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit, a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit, a tanulási zavar pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait. Jártasak a prevenciós és korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak alkalmazásában, iskolai csoportban és egyéni fejlesztési formában. A fejlesztő pedagógus kompetenciaköre: o Elsősorban a normál intelligenciaövezetbe tartozó gyerekekkel foglalkozik tanulási zavar esetén. o Diagnosztikus tevékenységet végez, mely a képzései során elsajátított tesztek felvételére és diagnosztikájára terjed ki. o A diagnosztikus és terápiás kompetenciakörét meghaladó eseteket speciális szakemberhez irányítja. o Tevékenységét más szakemberekkel összehangoltan végzi (tanító, tanár, pszichológus, logopédus, gyermekvédelmi szakember). A fejlesztő pedagógus felelős a fejlesztő foglalkozások szakmai minőségéért. A fejlesztő pedagógus által végezhető fejlesztés formái: Prevenció:

36

A szenzitív periódusban alkalmazható támasznyújtás, az éppen fejlődő pszichikus struktúrák kibontakoztatása és a begyakorlást segítő környezet kialakítása, biztosítása. Korrekció: A fejlődési ívben bekövetkezett megakadás, lemaradás rendezésére irányuló fejlesztő pedagógiai beavatkozás. Komolyabb részképesség zavar esetén a Nevelési Tanácsadó segítségét igényeljük. Minden esetben a szülőket is bevonjuk ebbe a munkába, tanácsokkal látjuk el őket, hogy az iskolai terápiát megfelelően kiegészítse az otthoni gyakorlás. 2.5.1.3. Kiemelten tehetséges tanulók Kiemelten tehetséges tanuló, az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki átlag feletti általános, vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. A család és az iskola együttesen az a környezet, amely felelős azért, hogy a gyermek minden szükséges kognitív, motoros, szociális képessége kialakuljon. Biztosítanunk kell a tevékenységek végzéséhez a lehetőségeket, a feltételeket, valamint a tevékenység végzésének ellenőrzését, értékelését, korrigálását. Mivel nem tudjuk, hogy kinél, melyik képesség fejleszthető a tehetségig, így minden gyermeknél minden képesség intenzív fejlesztése szükséges. Célunk, hogy a tanulók az adottságaikkal, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal szervezett tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A speciális képességeket csoportokba sorolhatjuk:  Intellektuális képességek: logikai készség, nyelvérzék, emlékezés, stb.  Pszicho motoros képességek: sport, tánc, kézügyességet igénylő tevékenységek  Művészeti képességek: zene, képzőművészet  Szociális képességek: empátiás készség, kommunikációs képességek, szervezői készség

37

A képességterületeket a gyerekeknél sok esetben nehéz elkülöníteni, bár vannak olyan képességek, amelyek már korán felismerhetők, ilyenek pl. a sport, a sakk, a matematikai és a zenei tehetségek. Iskolánk évek óta sportiskola, számunkra tehát kiemelkedő fontosságú feladat a sporttehetségek megfelelő képzése, fejlesztése és menedzselése. Ugyanakkor lényeges az is, hogy képzésünk ne váljon egysíkúvá, biztosítsuk diákjaink tehetségének sokoldalú kibontakoztatását sokszínű tanórán kívüli program szervezésével. A tehetség kibontakoztatása a tehetség felismerésével kezdődik. Mind a családnak, mind az iskolának ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozott előfordulása tehetséget sejtet. Fel kell figyelnünk tehát azokra a gyerekekre, akik:  nagyon sokat tudnak a legkülönbözőbb dolgokról,  gyorsan megjegyzik a tényeket,  jó megfigyelők,  sokat olvasnak és szeretik a felnőtteknek szóló könyveket, lexikonokat,  megpróbálja a bonyolult dolgokat megérteni,  kritikusan függetlenül gondolkoznak  önkritikusak, nem elégednek meg egykönnyen munkájuk gyorsaságával, eredményével,  sokféle és szokatlan kérdéseket tesznek fel,  véleményüket nem rejtik véka alá,  érdeklődnek a kreatív tevékenységek iránt,  eredeti színes fantáziaviláguk van,  nem félnek attól, hogy mások legyenek, mint a többi,  gyorsak, robbanékonyak, gyors helyzetfelismerő képességgel és jó kombinatív képességgel rendelkeznek, labdajátékokban jobb és bal lábukat egyaránt aktívan használják – fiúknál;  hajlékonyak, izmai nem kötöttek, fejlett ritmus és zenei érzékkel rendelkeznek - lányoknál. A tehetségfejlesztés színterei: A tehetségfejlesztés az iskolai élet minden színterén folyik. Az egyéni képességek hatékony kibontakoztatását a tehetséges tanulók gondozását a szaktárgyakhoz kapcsolódó tehetséggondozó foglalkozások segítik. Tanórákon:

38

A tehetséges gyerekek tanórai foglalkoztatása gondos szervezőmunkát igényel a pedagógusok részéről, hiszen egy átlagos képességű osztályban ez csak differenciálással, egyéni képességhez igazított feladatok adásával oldható meg. Tanórán kívül: Szakköröket szervez iskolánk minden évben a tantárgyfelosztás lehetőségeit figyelembe véve, a gyerekcsoport érdeklődési körének megfelelően. Tehetséges tanulóink megmérettetésére jó lehetőséget kínálnak a különböző versenyek, ahol hasonló képességű társakkal mérik össze tudásukat. Házi és kerületi versenyeket, pályázatokat szervezünk tehetséges tanulóink megmérettetésére. Tantárgyi levelező versenyeken veszünk részt. A kerületi, budapesti versenyeken elért szép eredmények, valamint eredményes szereplések az országos versenyeken a tehetségfejlesztő munkánk eredményességét igazolják. A tanítási időt követő szabadidős foglalkozások keretében alkalom nyílik a versenyekre történő felkészítésre, iskolai illetve osztályünnepélyek szervezésére, dramatikus játékok, színdarabok előadására. Gondolnunk kell arra is, hogy az igazán tehetséges gyerekek sokszor „nehéz esetek”, teljesítményük nem mindig jó, gyakran nem megfelelően vesznek részt a közös munkában. Toleráns, elfogadó magatartás szükséges itt a pedagógus részéről, és feltétlenül jó emberi kapcsolat a diákjával, mert csak így érhető el, hogy a tehetség el ne sikkadjon. Különös figyelmet kell fordítanunk a hátrányos családi helyzetű tehetséges diákjainkra, hiszen ezeknél a gyerekeknél gyakran a szülői odafigyelést is az iskolának kell pótolnia. Értékelési rendszerünkben a kiemelkedő eredményeket példaként mutatjuk be az iskolai közösség előtt iskolagyűlések keretében, illetve a kiváló eredményeket faliújságon, illetve az iskola honlapján közzé tesszük. 2.5.2. Hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Hátrányos helyzetűnek minősülnek azok a gyerekek, akiket családi körülményeik, szociális helyzetük miatt a jegyző védelembe vett, illetve akik után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak . Gyakorlati tapasztalataink alapján azok a gyerekek is megkülönböztetett figyelmet érdemelnek, akiket különböző környezeti tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődési lehetőségükben, akinek gondozását, oktatását, 39

nevelését, testi értelmi és erkölcsi fejlődését bármilyen ok károsan befolyásolja, vagy akadályozza. A veszélyeztetettség eredhet anyagi és erkölcsi okból egyaránt. Kapcsolatos lehet egészségügyi és nevelési okokkal is. E munka homlokterébe azok a gyerekek kerülnek, akik súlyosabb magatartási zavarokkal küzdenek, akik nehéz anyagi körülmények között élnek, akiket elhanyagolnak a családban, akikkel durván bánnak. A családban nevelkedő gyermek megfelelő fejlődéséhez elengedhetetlen a család helyes működése. Minden eszközzel biztosítani kell, hogy a gyermek családból való kiemelésére ne kerüljön sor. Célunk a szülők szemléletformálása, megnyerése, bevonása az iskolai programokba. Gyermekvédelem A gyermekek védelme fontos területe az iskolai pedagógiai munkának, ezért az intézmény valamennyi dolgozójának kiemelt feladata. Gyermekvédelmi szempontból fokozott odafigyelést igénylő tanulóink:     

Hátrányos helyzetű gyerekek Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Veszélyeztetett tanulók SNI-s gyermekek BTM-s gyermekek

A gyermekvédelem feladata a megelőzés, a feltárás, és a megszüntetés. Prevenció: Az osztályfőnökök jelzése alapján kezdődik meg a feltáró tevékenység . Célunk, hogy az intézmény megelőzze a gyerek egészséges testi – és személyiségfejlődését gátló tényezőket. Problémafeltárás: A tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása. Problémamegoldás: A felderített probléma után intézkedési terv kidolgozása a probléma megoldása érdekében. Jelzőrendszeri feladatok: Szükség esetén jelzés a megfelelő segítő szerv felé. Együttműködés a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival (családvédelmi –és módszertani központ, iskolapszichológus, védőnő, rendőrség stb.). Családlátogatás során megismerkedünk a családi körülményekkel, a szülőkkel, beszélgetések során próbáljuk feltárni a segítségnyújtás lehetőségeit. Nevelési tanácsokkal látjuk el a szülőket. 40

Esetmegbeszéléseket tartunk az érintettek és a segítő szakemberek bevonásával. A veszélyeztetettséget okozó helyeztek megelőzése érdekében osztályfőnöki órák keretében mentálhigiéniás előadásokat szervezünk. Beszélgetünk tanulóinkkal a társadalomban fellelhető veszélyforrásokról, megpróbáljuk kialakítani bennük e negatív jelenségek elutasítását (kábítószer-fogyasztás, erőszak, stb.). Drog-prevenciós előadást és vitafórumot szervezünk a 7. ,8. osztályosoknak. Célunk az egészséges életmódra nevelés. Annak érdekében, hogy a gyermekek ne csellengjenek az utcán, megszervezzük a tanulók egész napos ellátását. A szabadidő hasznos eltöltése érdekében változatos programokat szervezünk. Figyelemmel kísérjük a tanulók hiányzását, hiszen az igazolatlan hiányzások összefüggésbe hozhatók a veszélyeztetettséggel. Az igazolatlan hiányzás gyanúja esetén az iskola azonnal intézkedést kezdeményez. Hátrányos helyzetű tanulóink esetében megkülönböztetett figyelemmel kísérjük a továbbtanulást. A pályaválasztási felelős és az osztályfőnök igyekszik megfelelő tanácsokkal ellátni a gyermeket és a szülőt egyaránt. Megelőző és segítő tevékenységünk során fokozott figyelmet fordítunk a tanulói személyiségi jogok tiszteletben tartására. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányok a mai magyar társadalomban igen sok gyermeket érintenek. Családi és szociális körülményekből fakadó ok esetén a feltárás és a segítségnyújtás kezdeményezése a feladatunk, melynek célja a hátrányok enyhítése. A szülői házzal szoros kapcsolatot tartunk, a szülőket tájékoztatjuk a segélyezési rendszerről. Támogatási formák:  Tankönyvtámogatás: a jogosultak körét jogszabály írja elő.  Étkezési támogatás: étkezési kedvezményeket adunk a rászorulóknak amelyekről jogszabály rendelkezik.  Egyéb: amennyiben lehetőség nyílik a tanulók, vagy családjuk támogatásra, vagy segély megállapítására, az osztályfőnök és a gyermekvédelmi szakember kezdeményez, vagy felhívja a szülők figyelmét.

41

2.6. A tanulók részvételi joga az intézmény döntési folyamatában Az iskola tanulói a neveléssel, oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, a közéleti felelősségre nevelés érdekében diákönkormányzatot (DÖK) működtetnek. A DÖK működését a nevelőtestület valamennyi tagja segíti, de különösen és közvetlenül az igazgató által megbízott patronáló tanár, aki - e tevékenységéért - pótlékot és heti egy óra kedvezményt kap. Az osztályközösségek szintjén a diákönkormányzati munkát az osztályfőnökök segítik. A diákönkormányzatban az osztályok két fővel képviseltetik magukat, akiket az osztályközösségek választanak meg. A DÖK tagok 1 fő elnököt, és 3 fő alelnököt választ, akiket tisztségükben negyedévente megerősítenek. A diákönkormányzatot döntési jogkör illeti meg a saját közösségi életének tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában. A DÖK minden évben munkatervet készít, amelyben saját programjai mellett részt vállal az iskolai programok szervezésében is. Munkatervük az iskola éves munkatervének része. A diákönkormányzat:  véleményt nyilváníthat, ill. javaslattal élhet a nevelési oktatási intézmény működésével, és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben;  dönt saját tisztségviselőinek megválasztásáról, ill. évenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról;  véleményezési jogát gyakorolhatja: az iskolai Házirend, és a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, o tanórán kívüli tevékenységformák meghatározásakor; o az iskolai könyvtár és a sportlétesítmények működési rendjének kialakításakor, o a diáknapok programjának összeállításakor, o o o o

42

o a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalakor;  kezdeményezheti diákközgyűlés összehívását; A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából tanulók nagyobb közösségének minősül: o osztály o évfolyam o alsó ill. felső tagozat. A DÖK és az osztályközösségek delegáltjai részt vehetnek a diákparlamenten, ahol elmondhatják véleményüket az iskola működésével, és az oktató-nevelő munkával kapcsolatosan, valamint javító intézkedésekre tehetnek javaslatokat. A diákparlamentet évente egy alkalommal az iskolavezetés szervezi meg és hívja össze. Az igazgató itt beszámol az elmúlt egy év ide tartozó eseményeiről, meghallgatja a diákok észrevételeit, javaslatait, majd válaszol a felvetésekre. 2.7. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az iskola, mint nevelő-oktató intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói együttműködésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Pedagógiai célkitűzéseink megvalósítása érdekében elengedhetetlen a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. A szülőkkel való kapcsolatrendszerünket és kommunikációnkat a gyermekközpontúság jellemzi. Fontos a szülők támogatásának megnyerése, a családok aktív bevonása az iskola ill. az osztályközösség életébe. Ennek érdekében igyekszünk erősíteni a szülőgyermek, szülő-pedagógus és a gyermek-pedagógus közötti bizalmi kapcsolatot, megelőzni és feloldani a konfliktusokat. A megfelelő személyes kontaktus kialakítása a szülő és az iskola között már a kezdeteknél nagyon fontos. Ezért leendő elsőseink szüleivel ismerkedő beszélgetéseket szervezünk, amelynek során lehetőségük nyílik bemutatni gyermeküket. A kapcsolattartás folyamatosságára az osztályfőnök-váltáskor is figyelnünk kell. Együttműködésünk  alapja: a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség  megvalósulási formája: a kölcsönös támogatás  feltétele:a kölcsönös bizalom, a tájékoztatás és az őszinteség

43

 eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége, amelynek nyomán kedvezően fejlődik a gyermeki személyiség. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el:  

együttműködő magatartás nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldás keresése, a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös megoldása, érdeklődő, segítő hozzáállás, esetlegesen szponzori segítségnyújtás.

  

Iskolánk tanárai a gyermekek segítségnyújtási formákat kínálják: 

helyes

neveléséhez

a

következő

rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanulók előmeneteléről, magatartásáról, nyílt napok, nyílt órák szervezése, szülői értekezletek, fogadóórák, szakkörök, pályaválasztási tanácsadás, közös osztályprogramok egyéni beszélgetések, a szülő problémáinak értő meghallgatása szülőfórum szervezése közérdeklődésre számot tartó témákban szükség esetén családlátogatás, korrekt, naprakész tájékoztatás a szociális támogatási lehetőségekről fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus és más segítő szakemberek segítségének igénybe vétele problémák esetén,

          

Az iskola és a szülők együttműködésének formái:    

iskolaszék szülői szervezet (iskolai és osztály szinten) szülőfórumok közös rendezvények: szülők bálja, osztályrendezvények (anyák napja, karácsony).  írásos tájékoztatók a szülők számára.

iskolai

farsang,

44

A pedagógusok és a tanulók együttműködésének formái:    

diákönkormányzat ifjúsági parlament tanórai és tanórán kívüli tevékenységek szabadidős tevékenységek: kirándulások, múzeumés színházlátogatások, klubdélutánok, gyermeknapi, húsvéti alkotóházak, iskolai színház, tanulmányi, kulturális és sportversenyek, farsang, suli bulik, diáknapok  iskolai ünnepélyek, megemlékezések: o tanévnyitó o október 6. o október 23. o Mikulás ünnepség o karácsony o március 15. o ballagás o tanévzáró ünnepély o Magyar kultúra napja o Költészet napja o Föld Napja o Nemzeti Összetartozás Napja o Jeles évfordulók Az együttműködés itt felsorolt formái „élnek” és működnek. Természetesen minden új kezdeményezés iránt akár a szülők, akár a diákok részéről a nevelőtestület nyitott. 2.8. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai 2.8.1. Osztályozó vizsga Tanulmányok alatt tehető vizsgák közé soroljuk az osztályozó vizsgát. Osztályozó vizsgát félévkor és tanév végén tehet a tanuló. Az osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A teljesítéshez szükséges minimum feltételek az iskola Helyi Tantervében az egyes tantárgyak fejlesztési követelményeiben lettek meghatározva. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Az a tanuló tesz osztályozó vizsgát, aki  magántanuló, 45



tanulói jogviszonya szüneteltetése után újra tanulói jogviszonyt kíván létesíteni,  akinek igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják a kettőszázötven tanítási órát, ill. egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát elmulasztotta, és emiatt a teljesítménye a tanítási év közben nem volt értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető. Ha a nevelőtestület úgy dönt, hogy a tanuló osztályozó vizsgára bocsátható, akkor meg kell szervezni a vizsgáztatást. . Magán tanulók esetében mind félévkor és tanév végén a tanuló osztályozó vizsgát tehet a közismereti tantárgyakból annak megállapítása céljából, hogy az adott évfolyam követelményét milyen szinten sajátította el. Ha a magántanuló a tantárgyi órák nagy részén jelen van, és év közben számot ad tudásáról – megírja a témazáró dolgozatokat, megfelelő számú osztályzattal rendelkezik – akkor az osztályozó vizsga letételétől a nevelőtestület eltekinthet. Ezt minden egyes tantárgy esetében meg kell vizsgálni. Ha a tanuló minden tantárgyból rendelkezik megfelelő számú érdemjeggyel, akkor az iskola vezetője határozatot hoz az osztályozó vizsga alóli felmentésről. . 2.8.2. Különbözeti vizsga A külföldi tartózkodás után újra létesítendő tanulói jogviszony feltétele a különbözeti vizsga magyar nyelv és irodalom tantárgyból. A tanulónak rendelkeznie kell a külföldi iskola elvégzett évfolyamain kiadott bizonyítvány(ok) hiteles fordításával. Ha a magyar nyelven kívül van más olyan tantárgy is, amit a tanuló nem tanult, de a magyar köznevelési rendszerben ill. iskolánkban kötelező tantárgy, akkor annak a tananyagából is köteles a tanuló különbözeti vizsgát tenni. Ha a tanuló a különbözeti vizsgán megfelelt, akkor a megfelelő évfolyamon folytathatja tanulmányait. Ha a különbözeti vizsgán nem felelt meg, akkor a legmagasabb megfelelt értékeléssel rendelkező évfolyamra sorolható csak be. 2.8.3. Javító vizsga Javító vizsgát az a tanuló tehet,  aki tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot,  az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

46

A javító vizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg augusztus 15-31. közötti időszakban. 2.8.4. A tanulmányok alatti vizsgák eljárásrendje  A tanulmányok alatti vizsgák –osztályozó-, különbözeti- és javító vizsga megszervezése az igazgató feladata.  A vizsga időpontjáról az iskola írásban értesíti a tanulót.  A vizsgabizottság 3 főből áll, akiket az iskola igazgatója bíz meg. A vizsgabizottság tagjai: elnök, kérdező tanár és a jegyző.  A vizsgáról az erre szolgáló formanyomtatványon jegyzőkönyv készül.  A vizsga eredménye beírásra kerül félévi illetve az év végi bizonyítványba, az osztálynaplóba és a törzslapba.  A tanköteles gyermek gondviselője- külön kérésre - személyesen jelen lehet a vizsgákon.  A vizsgák állhatnak írásbeli és szóbeli részből. Ezt előre rögzíteni kell. Ha a vizsga írásbeli és szóbeli részből áll, az írásbeli dolgozat a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Az osztályzat a két rész átlageredményéből jön össze a pedagógiai programban meghatározott kerekítési szabályok alapján.  Egy adott vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani.  A vizsgák között a vizsgázó kérésére 10-30 perc terjedelmű pihenő időt kell beiktatni. 2.8.5. Sportalkalmassági mérés A tanulói jogviszony létesítésének feltétele a sport alkalmassági vizsgálat. A sportiskolai kerettanterv alapján végzett oktatásba az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képesség felmérési vizsgálat követelményeinek. (9/2007. (II.27.) OKM rendelet – EMMI 177.§) A sportalkalmassági méréssel kapcsolatos helyi szabályok:  Az iskola a mindenkori leendő első osztályos gyerekek számára, (akik augusztus 31-ig betöltik hatodik életévüket) szervezi;  Szervezésére a beiratkozást megelőzően kerül sor;  A vizsgálatot az iskola testnevelő tanárai és a Gloriett Sportegyesület edzői végzik.

47

 A szakemberek vizsgálják a gyerekek testfelépítését, testadottságát, mozgáskoordinációját, hajlékonyságát, ízületi lazaságát, szabálykövetését, emelt szintű sportolásra való alkalmasságát - játékos gyakorlatokon keresztül.  A megszervezése az alsós- és a sportszakmai igazgatóhelyettes feladata. Az alsós igazgatóhelyettes megszervezi a gyermekek beosztását, gondoskodik a tanítók jelenlétéről, a sportszakmai igazgatóhelyettes pedig felel a mérés szakmai oldal biztosításáért.  A mérést külön szervezzük a kisfiúk és a kislányok részére. A mérésen jelen vannak a mindenkori leendő első osztályos tanítók, az iskola fejlesztő pedagógusa, az iskolavezetés tagjai (alsó- és sportszakmai igazgatóhelyettesek).  A szülők a mérés helyszínén nem lehetnek személyesen jelen.  A felvételhez belgyógyászati, valamint ortopédiai elváltozásokra irányuló szűrés is szükséges. Az erről szóló igazolást a gyermek háziorvosa állítja ki. Tanulói jogviszony létesítése az első évfolyamon  A sportalkalmassági mérésen nyújtott teljesítményről rangsor készül nemek szerinti bontásban.  A mérést követően a felvételre kerülő gyermekek névsorát kifüggesztjük az iskola kapujára, és telefonon is adunk felvilágosítást a szülőknek.  A szülő az eredmény tudomásul vételét követően köteles nyilatkozni az iskolánkba való beíratás szándékáról – kitölti a szándéknyilatkozatot.  Ha a felvehető tanulók közül visszamondásra kerül sor, akkor a ranglista alapján értesítjük ki a következő tanulót.  A férőhelyek számát a hatályos jogszabályok és az iskola sajátosságainak figyelembe vételével határozzuk meg minden évben.  Az óvodás tornákon való aktív részvétel és a testvérjog nem jelent automatikus bejutást iskolánkba.  Azonos pontszám esetén az iskola vezetése dönt arról, hogy melyik gyermeket részesíti előnyben a felvételnél. 2.9. Tanulók felvételének és átvételének helyi szabályai 2.9.1. Az iskola induló évfolyamára való belépés feltételei

48

A törvényi előírásoknak megfelelően az óvoda, ill. a Nevelési Tanácsadó által iskolaérettnek nyilvánított gyerekeket fogadjuk az egész kerületből induló első osztályainkban. Ehhez a lakcímkártyán 18. kerületi lakcímmel, ennek hiányában tartózkodási hellyel kell rendelkezni. Iskolánk első évfolyamára az a tanuló iratkozhat be, aki részt vett a sportalkalmassági mérésen és szerepelt a felvehető tanulók ranglistáján, valamint egészségügyileg is alkalmas a mindennapos emelt szintű testnevelésre. Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az állami intézményfenntartó központ által meghatározott időszakban kell beíratni. A felvett tanulók osztályba sorolásáról az igazgató dönt. A tanulói jogviszony a beiratkozás által jön létre. A tanulói jogok gyakorlásának kezdete az első osztályosok esetében a tanév első napja. A beíratáshoz szükséges dokumentumok:  A gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító, és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya),  az óvoda által kiállított iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás,  nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértői vélemény (ha a gyermek rendelkezik ilyennel),  sajátos nevelési igényű gyermek esetében a Szakértő Bizottság szakértői véleménye,  a háziorvos által kiállított orvosi igazolás, amely alapján a gyermek a mindennapos emelt szintű testnevelésre egészségügyileg alkalmas. 2.9.2. Tanulói jogviszony létesítése magasabb évfolyamokon A magasabb évfolyamokra érkező tanulókat a jogszabályoknak megfelelően fogadjuk iskolánkban. A sportalkalmasság vizsgálat ekkor is kötelező, az átvétel feltétele, hogy a sportalkalmassági mérésen a tanuló megfeleljen. Nem rendelkezhet továbbá „rossz” magatartásértékeléssel, mert a sportiskolai feladatai ellátásához elengedhetetlen a fegyelem, a szabálykövetés és a kooperatív képesség. Követelmény továbbá, hogy legyen „sportos” előélete, mert bármelyik évfolyamra érkezik, a tanórán kívüli sportolás kötelező. A tanulói jogviszony létesítéséhez szükséges a bizonyítvány és az előző iskolából kapott távozási értesítő. A tanév közben érkező diákok a tanulói jogokat a beiratkozás napjától gyakorolhatják. 2.9.3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 49

Az iskola felsőbb évfolyamába léphetnek azok a tanulók, akik az adott évre előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges szinten teljesítették. Nem léphet magasabb évfolyamba a tanuló akkor:  ha hiányzása meghaladja a törvényben előírt óraszámot, és nem tesz osztályozó vizsgát,  ha nem tesz sikeres javítóvizsgát,  ha a szülő kéri az évfolyam megismétlését, (A szülők e jogukkal az alapképzés nyolc évében egyszer élhetnek.)  ha az első évfolyamon nem teljesíti a tanulmányi követelményeket a tanuló, akkor a szorgalmi év végén iskolalátogatási bizonyítványt kap. Ha a tanuló legfeljebb három tantárgyból nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, akkor javítóvizsgát tehet. 2.9.4. Felmentés a mindennapos iskolába járás alól A szülő kérésére a tanuló a mindennapos iskolába járás alól igazgatói határozat alapján – a gyermekjóléti szolgálat jóváhagyásával - felmenthető. Ebben az esetben az engedélyező határozatban meg kell jelölni, hogy a tanuló mikor és mely tantárgyakból köteles a tanulmányi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgát tenni (félév, év vége). Sikeres osztályozó vizsga esetén a tanuló magasabb évfolyamba léphet. 2.9.5. Kilépés, tanulói jogviszony megszüntetése A gyermek tanulói jogviszonya abban az esetben szűnik meg, ha  általános iskolai tanulmányait befejezi és erről a végbizonyítványt megkapja;  a tanuló másik iskolába távozik és erről a – befogadó nyilatkozat bemutatása után - a távozási értesítőt iskolánk kiállítja. A gyermek tanulói jogviszonya szünetelhet abban az esetben, ha szüleivel ideiglenesen külföldre távozik. 2.10. Környezeti nevelési elvek A környezettudatos szemlélet kialakításához sok esetben elegendő az egyszerű elvek és ökológiai információk megfogalmazása, mégis a valós, mindennapi

50

környezeti ügyek összetettsége megkíván más tevékenységeket, más célokat, attitűdöket is. Az ilyen tevékenységeknek más életkorokban, más szervezettségi keretben – szaktantárgyi és szabadidős szinteken kell megvalósulniuk. Ezért tartjuk fontosnak, hogy tanulóink minden évfolyamon találkozzanak a környezeti témájú tan- és ismeretanyagokkal, hogy az iskolai képzés teljes folyamatában legyen lehetőségük a megismerésre, a tapasztalatszerzésre – akár közvetett, akár közvetlen terepi formában is –, a „rácsodálkozás” fejlesztő élményére. A célok megfogalmazásakor a Pedagógiai Program által fontosnak tartott és biztosított lehetőségeket, az egészséges életmód alapelveit, illetve iskolánk környezetét, természeti adottságait is figyelembe vettük. A közvetlenül az intézmény mellett található erdő lehetőségeinkre, a választható tevékenységformák számára pozitívan hat. Szintén előnye iskolánknak a nagy sportudvar és a futkározásra, játékra lehetőséget biztosító alsós udvar, illetve a két belső udvarunk is.

Célok az alsó tagozaton  továbbfejleszteni a tanuló környezete iránti megismerési vágyát, nyitottságát,  játékos átmenettel felkészíteni a tanulási tevékenységre,  elemi ismereteket közvetíteni a tanuló felé, kielégíteni kíváncsiságát,  érzelmi kötöttséget kialakítani a gyermekben a természettel,  a gyermekek igényét a szabadban történő játékokra, a pihenésre kielégíteni,  az esztétikus, rendezett környezet iránti igény kialakítása.  fejleszteni a tanuló környezete iránti megértési vágyát,  tudatosítani a környezetből megismerhető értékeket,  mintákat adni a természet megismeréséhez,  kialakítani a csoportos és az egyéni megismerés képességét,  kialakítani egy természet- és embertisztelő szokásrendszert. Célok a felső tagozaton  képi megismerési formákkal tovább fejleszteni a természettel kialakult érzelmi kötődést, viselkedési szokásokat,  gyakorlati tapasztalatok szerzésére lehetőséget biztosítani (szakórán vagy az intézmény melletti erődben tartott foglalkozáson), 51

 a környezeti tapasztalatszerzés készségét és képességét tovább erősíteni,  kialakítani az empátia képességét a természeti jelenségekkel, történésekkel kapcsolatosan.  elvont megismerési formákat is felhasználva tovább fejleszteni a természettel kialakult érzelmi kötődést,  felkészíteni a társadalomba való beilleszkedést – a természetes és épített környezet iránti felelős magatartás kialakításával,  fejleszteni a tanuló önismeretét és együttműködési képességét a környezeti problémák iránt érzett felelőssége kapcsán,  kialakítani a gyermekben az emberiség közös problémái megértésének képességét,  a környezetkímélő életmód fontosságának megértetése a tanulókkal,

Alkalmazott munkaformák, tevékenységek Iskolánk környezeti nevelési stratégiájának megalkotásakor a pedagógusok, a szülők és diákjaink véleményét is figyelembe vettük, mivel csak közösen lehetünk képesek egy egységes rendszer kiépítésére. Így olyan tevékenységromák kaptak hangsúlyt, melyek:  segítik a kritikus és kreatív gondolkodás kialakulását,  fejlesztik a társas együttműködés képességét,  biztosítják tanulóinknak a szóbeli, írásos és grafikai kommunikáció lehetőségét,  elősegítik a döntéshozatal és a problémamegoldás képességének kialakulását, Elsősorban a helyi, közvetlen környezet, az iskola területe és környéke megismerésének, megóvásának, ápolásának biztosítása határozta meg választott tevékenységformáinkat, módszereinket. Fontosnak tartjuk, hogy a környezettel kapcsolatos fejlesztő, nevelő tevékenységek egyéni és csoportos foglalkozásokat is kínáljanak. Így válik megvalósíthatóvá, hogy tanulóink a nyolc év alatt többféle módon, megközelítésben sajátítsák el a problémamegoldó és konfliktuskezelő technikákat. A módszerek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy kialakítsunk olyan „helyi hagyományokat”, melyek erősítik tanulóink érzelmi kötődését környezetükhöz, mivel napjainkban a céltalanság, a gyökerek, hagyományok semmibevétele, a tradíciók elhalása komoly gondot jelent.

52

A munkaformák meghatározásakor az életkori sajátságokat figyelembe véve külön fogalmaztuk meg a tanórai és a tanórán kívüli, illetve az alsó és a felső évfolyamokra vonatkozó tevékenységeket.

A környezeti neveléssel kapcsolatos órai tevékenységek, alsó évfolyamon: írás olvasás matematika első és második évfolyam

környezetismeret ének technika rajz testnevelés olvasás nyelvtan matematika

harmadik negyedik évfolyam

és

testnevelés ének környezetismeret

technika rajz

állatok, növények neveinek másolása állatok, növények nevével mondatok alkotása, természeti jelentések körülírása gesztenyék, babszemek, termények számolása, mérések, anyagok vizsgálata, szöveges feladatban élőlények csoportosítása az erdő állatai és növényei (maga a tananyag, lásd a Helyi Tantervet) daltanítás népszokásokról, természeti jelenségekről terméskép készítése, tájkép, népszokások ábrázolása, kellékek készítése, papírhajtogatás szabadtéri tanóra a sportudvaron beszélgetés védett állatokról, olvasmányok feldolgozása, „Barangolás hazai tájakon” ismeretterjesztő szöveg másolása, földrajzi nevek helyesírása szöveges feladatok állatokkal és növényekkel, mértékváltás, mérések a környezetben szabadtéri testnevelés óra, sportversenyek évszakokhoz kapcsolódó dalok, tájaink dalai, érzékszerveink – madárhangok felismerése, utánzása az iskola környékének megismerése, térképismeret, hazai tájaink, (az egész tananyag, lásd a Helyi Tanterv) évszakokhoz kapcsolódó dekorációk készítése, a környezet tapasztalati megismerése, csendélet, tájkép, levéllenyomat

53

A környezeti neveléssel kapcsolatos órai tevékenységek, felső évfolyamon: természetismeret

történelem

irodalom ötödik és hatodik évfolyam

nyelvtan rajz technika számítástechnika matematika idegen nyelv testnevelés erkölcstan ének földrajz

hetedik és nyolcadik évfolyam

biológia

kémia

növények és állatok csoportosítása, térképismereti gyakorlatok, táplálkozási szokásaink, átváltások, mérések a természetben földhasználat, életmód, középkori gazdálkodás, öntözéses kultúrák, a föld mint erőforrás, - kiselőadások és kutatómunka népmesék, műelemzések, a természet leírása, a tájakról költészetben, kiselőadások, kutatómunka költői eszközök, földrajzi nevek gyakorlása tájképek, ábrázolási módok, önálló témaválasztás, termésképek, gyűjtőmunka népi játékok készítése és felhasználási módozataik, energiaforrások, alaprajz készítése, adatok ábrázolása átváltások, szöveges feladatok, adatgyűjtés természeti fogalmak felhasználásával környezeti fogalmak, mesék idegen nyelven, szövegértelmezés, környezettel kapcsolatos olvasmányok tanóra a sportudvaron, sportversenyek egyén és környezet viszonya szituációs játék természeti jelenséghez, népszokáshoz kapcsolódó dalok, hangszerkészítés energiahordozók, a víz körforgása – kutatómunka, a bányászat és a táj kapcsolata – kiselőadások, talajpusztulás, vetítések, terepmunkák, híradások elemzése, hulladékkezelési ötletbörze, a közeli meteorológiai állomás meglátogatása mérgező anyagok és az élővilág – kiselőadások, kutatómunkák, népességnövekedés, biológiai sokféleség, élőhelyek változása – terepmunka, vetítés, genetika – híradások elemzése a háztartás anyagai, hulladékkezelési ötletbörze, a talaj jellemzése, szennyező anyagok a környezetben – kiselőadások, kutatómunkák, erdei terepmunka, kísérletek

54

fizika

matematika

irodalom

nyelvtan

rajz hetedik és nyolcadik évfolyam

ének idegen nyelv technika, számítástechnika

történelem

testnevelés erkölcstan

alternatív energiaforrások, gépek hatásfoka – mérések, elemzések, anyagok és szerkezetek tulajdonsága – kiselőadások, kísérletek becslések, átváltások, szöveges feladatok természeti témákkal, adatgyűjtés és elemzés, táblázatok és grafikonok értelmezése a szűkebb környezetre vonatkoztatva szövegértelmezés és elemzés, földrajzi témájú anyagok feldolgozása, híradás készítése, beszámolók – riportok – kiselőadások, a természet, a tájak leírása a költészetben földrajzi nevek gyakorlása, mondatelemzés, szólások – közmondások, tájelemzés az évszakokkal kapcsolatban tájkép, életkép készítése, ábrázolási módok gyakorlása, természetes anyagok művészeti felhasználása – önálló munka népdalok, népszokások – daltanulás, hangszerkészítés és használat olvasmányok környezeti témában, könyvtári kutatómunka, kifejezések gyakorlása adatábrázolás, statisztikai alapok, energiatakarékosság, poszterek – újságok szerkesztése, háztartási hulladékkezelés, újra feldolgozott anyagokból kiállítás, közlekedés a városban – kiselőadások, életvitel – vetítés a természeti kincsek és a háborúk kapcsolata, életmód, környezetvédelmi jogok, ENSZ, globális problémák és kezelésük – kutatómunkák, előadások, vetítések, híradások elemzése tanóra a sportudvaron, sportversenyek egyén, csoport és környezete viszonya – szituációs gyakorlatok

Tanórán kívül iskolánk diákjainak biztosítunk egyéni és csoportos munkaformákat igénylő programokat is, így a közösségfejlesztés mellett a beilleszkedési gondokkal küzdő gyermekek segítése, felzárkóztatása, szocializációja is megvalósulhat. A csoportos munka során fejlődik a diákok együttműködési készsége, képesek lesznek a munkamegosztásra, a társas kapcsolatok segítik nevelési céljaink elérését. Az egyéni munka segíti az individuális képzést, az egyénre szabott fejlesztést, az adottságok kiteljesítését. Szabadidős programjainkkal szeretnénk a pihenés, a kikapcsolódás mellett az indirekt tanulást, tapasztalást is biztosítani tanulóink számára.

55

A környezeti neveléssel kapcsolatos tanórán kívüli tevékenységek:  a „zöld nap” megtartása (iskolai szinten a diáknapok keretében),  Állatkerti séták és múzeumlátogatások (osztály szinten),  drogprevenciós előadások tartása (a kerületi rendőrkapitányság szakembereinek közreműködésével, osztály szinten),  edzőtáborok nyáron (iskolai szinten).  használt elemek és kupakok gyűjtése (iskolai szinten),  házigazdái vagyunk évek óta a kerületi környezetvédelmi vetélkedőnek (iskolai szinten),  iskolaújság készítése (iskolai szinten),  kerékpáros bemutató az udvaron (iskolai szinten),  kiállítások gyermekmunkákból az aulában (iskolai szinten),  közlekedésbiztonsági előadások (a kerületi rendőrkapitányság szakembereinek közreműködésével, iskolai szinten),  nyári táborozások (iskolai szinten),  osztálykirándulások (osztály szinten),  papírgyűjtési hetek (iskolai szinten),  Planetárium látogatás (osztály, vagy iskolai szinten)  séták, testnevelés és környezet órák a közeli erdőben (osztály szinten),  sportversenyek hétvégenként (osztály szinten),  szakkörök (iskolai szinten),  „Föld napja” - virágosítás az iskolaudvarokon (iskolai szinten). Értékelés, ellenőrzés, visszacsatolás A környezettudatos nevelés akkor sikeres, ha a tanulókban kialakul a felelősségérzet a természeti értékek iránt. Ha sikerül a pedagógusoknak elérniük, hogy diákjaink ne a rongálást, a szemetelést, a lakókörnyezet pusztítását tekintsék saját maguknak elfogadható, sőt követendő viselkedési példának, hanem legyen bennük belső indíttatás az ápolt, egészséges, ép környezet megóvására. A környezeti neveléssel kapcsolatos követelmények szervesen beépülnek az adott tantárgyak követelményrendszereibe, ezért a tanulók teljesítményét ezek alapján értékeljük. Az értékelés a szaktanárok feladata. A szaktantárgyak tananyagába beintegrálva és ott értékelve kerül sor a tanuló előrehaladásának minősítésére.

56

2.12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv E tevékenység az iskola egészségnevelési programjába illeszkedve, tervszerű, rendszeres és szervezett formában valósul meg. Az elsősegélynyújtás a sérült, vagy hirtelen megbetegedett embernek nyújtott első segítséget, vagy ellátást jelenti, a szakszerű segítség megérkezéséig. Az iskolai elsősegély oktatás célja a segélynyújtási szemlélet kialakítása, a tanulók fejlettségének megfelelő szinten:  képes legyen felismerni a segítségre szoruló embert;  életkorának és testi fejlettségének megfelelően tudjon segíteni;  viselkedése legyen határozott és megnyugtató;  ismerje fel a baleseti veszélyforrásokat otthon, az iskolában és a közlekedésben;  törekedjen a biztonságos környezet kialakítására;  el tudja látni az egyszerűbb sérüléseket;  tudjon segítséget hívni: felnőttet, vagy mentőt. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatásához szükséges feltételek:  emberi erőforrások: pedagógus, védőnő  tárgyi feltételek: szemléltető képek, vetítési lehetőség, elsősegélynyújtási eszközök, sebellátáshoz szükséges eszközök, stb. Az oktatás színterei:  tanórák: környezetismeret (alsó tagozaton), biológia, osztályfőnöki, testnevelés, kémia, fizika, technika (felső tagozaton)  tematikus foglalkozások, előadások Feldolgozandó témák: az elsősegély nyújtó feladatai, az elsősegélynyújtás típusai, a segélyhívás, gyakori sérülések és ellátásuk, stb.  iskolán kívül: kirándulás, táborozás Ehhez kapcsolódóan feldolgozandó témák: napégés, napszúrás, kullancs csípés megelőzése, balesetveszélyes helyzetek számba vétele;

57

3. Az iskola helyi tanterve 3.1. A választott kerettantervek Tantárgyanként külön a Pedagógiai Program része 3.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak és tantárgyi óratervek A kötelező és kötelezően választható tanórai foglalkozásokat tartalmazza, az iskola által elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott óratervek alapján a törvény által meghatározott órakeretben szervezve. Az alsó tagozaton egész napos iskolai formában szervezzük az oktatást, ami azt jelenti, hogy a tevékenységeket egyenletesen szétosztjuk 8-16.00 óra között. A felső tagozaton a tanórákat jellemzően délelőttre, 8-14 óráig szervezzük. 3.2.1. Az alsó tagozat összesített óraterve Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf.

4. évf.*

Magyar nyelv és irodalom

7

7

6

6

Küzdelem és játék

1

1

1

1

0+1=1

2+1=3

Idegen nyelvek Matematika

4

4

4

4

0,5+0,5=1

0,5+0,5= 1

0,5+0,5=1

0,5+0,5=1

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Sportágválasztás**

58

Testnevelés és sport

5

5

5

5

0

0

1 felhasználva: az idegen nyelvhez

1 felhasználv a: az idegen nyelvhez

25/25

25/25

25/25

27/27

Szabadon felhasználható órakeret Rendelkezésre álló órakeret/Felhasznált órakeret

*a 4. osztályban nem lenne jó ha 6 órája lenne a gyerekeknek, ezért az 1 hatórás napon délutánra leviszünk egy készségtárgy órát. ** A "sportágválasztás" heti 1 órás tantárgy, amiből 0,5-t órarendbe illesztünk, a másik 0,5-t tömbösítjük, és félévenként 1-1 projektnapot tartunk ebben a 18 órányi időkeretben.

3.2.2. A felső tagozat összesített óraterve Óraterv a köznevelési típusú sportiskolák számára - felső tagozat Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

Éves össz.ór a-szám

Magyar nyelv és irodalom

148 ebből 74 irodalom +74 nyelvtan

Küzdelem és játék (tananyag megegyezik a tánc és drámával)

Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismer et Fizika

37

5. évf. heti

Éves össz.ór a-szám

6. évf. heti

Éves össz.ór a-szám

4+0,5=4

4

7. évf. heti

Éves össz.ór a-szám

3+0,5=3

166 129 148 ,5 ,5 ebből 92 ebből 74 ebből 74 ebből 2 irodalom ebből 2,5 irodalom ebből 2 irodalom irodalom +74 irodalom iro-dalom +74 +55 +2 +2 +1,5 nyelvtan nyelvtan nyelvtan nyelvtan nyelvtan nyelvtan

1

111

3 4+0,5=4 166 ,5 37 1

8. évf. heti 4 ebből 2 irodalom +2 nyelvtan

18

0,5

18

0,5

18

0,5

111

3

111

3

111

148

3+1=4

148

3+1=4

166

37

1

37

1

37

3 3+1,5=4 ,5 1

92

2+0,5=2 ,5

92

2+0,5=2 ,5

55

1,5

55

1,5

92

2+0,5=2 ,5

92

2+0,5=2 ,5

74

2

74

2

59

Kémia

55

1,5

55

1,5

Biológiaegészségtan

55

1,5

55

1,5

Földrajz

55

1,5

55

1,5

Ének-zene

37

1

37

1

37

1

37

1

Hon és népismeret/Tánc és dráma

0

0

0

0

0

0

0

0

Vizuális kultúra

37

1

37

1

37

1

37

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

37 0+1=1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

0

0

148

4*(+1 DSK)

185

5

185

5

185

5

37

1

37

1

37

1

37

1

37

1

18

0,5

0

0

0

0

0

0

18

0,5

Osztályfőnöki Tanulásmódszertan Sporterkölcstan Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret/Felhasz nált órakeret

1 felhasználva: az informatikához 28/28 a DSKval 29)

0 0 18 0,5 2 felhasználva: 1 2 felhasználva: 1 ma-tematika, 0,5 ma-tematika, 0,5 magyar, 0,5 magyar, 0,5 történelem történelem 28/28

31/31

2 felhasználva: 1,5 matematika, 0,5 történelem

31/31

*A mindennapos testnevelést úgy szervezzük meg az ötödik évfolyamon, hogy 1 testnevelés órát, DSK keretben tartunk és az így nyert 1 órával közismereti tantárgyak óraszámát emeljük meg: +0,5 történelem, és +0,5 matematika

3.3.

Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezése 3.3.1. Csoportbontások Iskolánkban az informatika, az angol és a német nyelv tanítása folyik bontott csoportokban. A csoportok létszámát az idegen nyelvet választók száma határozza meg. A csoportszervezés a törvényben meghatározott szabadon felhasználható órakeret terhére történik.

60

A nyelvoktatás harmadik osztálytól indul, a szülők választása alapján. A választott nyelvi csoport indítására akkor van lehetőség, ha az egy osztályból azonos nyelvre jelentkezők száma eléri a nyolc főt. Amennyiben a jelentkezők száma nem éri el a minimálisan 8 főt, úgy gazdasági okok miatt a nyelvi csoportbontásra nincs lehetőség és az oktatást a szülők többségi választása alapján szervezi az iskolavezetés. Ebben az esetben az órákat heti egy alkalommal lehet csoportbontás nélkül is szervezni. Az így kialakított csoportok az informatika tantárgy csoportjaivá is válnak, mert itt a tanterem befogadó képessége és a számítógépek száma miatt szükséges a csoportbontás.

3.3.2. Egyéb foglalkozások Olyan tanórán kívüli foglalkozások értendők e címszó alatt, amelyek keretében - az iskola Pedagógiai Programjában rögzített - iskolai, tagozati vagy osztály szintű feladatokat látunk el, és amelyek a tanítási órák keretében nem valósíthatók meg.

Egész napos iskola Az alsó tagozat teljes egészében iskolaotthonos formában működik. Itt a közoktatási idő 8-16 óráig tart, a tanuló jelenléte kötelező, az alsós osztályok teljes létszámban jelen vannak. Itt a gyerekek kötött napirend szerint élnek: a tanórák mellett önálló tanulás, szabadidő, játék, ebéd és uzsonna, edzés és védett tanulási idő tölti ki a napjukat.

Nem kötelező tanórai foglalkozások: Napközi otthon, tanulószoba A szülő számára választható, de az iskola számára kötelezően megszervezendő tanórán kívüli foglalkozások a felső tagozaton:  napközi otthon 5-6. évfolyamon  tanulószoba 7-8. évfolyamon A jelentkezés tanév elején a szülő írásbeli kérelmére történik. A jelentkezés és a kilépés szabályait az iskola házirendje rögzíti. Napközi otthoni csoportokat az iskola az 5-6. osztályos tanulók másnapi felkészülésének megsegítésére, a gyerekek felügyelete és szabadidejének hasznos, szervezett eltöltése céljából indítja. A délutánok során másfél óra védett tanulási időt biztosítunk a diákok számára, elősegítve ezzel másnapi felkészülésüket.

61

A 7—8. osztályos tanulók számára tanulószobai foglalkozást szervezünk szaktanári felügyelettel és irányítással. E tevékenység célzottan a házi feladatok elkészítésére, a másnapi felkészülésre irányul. Kötelezően választandó tanórai foglalkozások Azok a tanórák értendőek ez alatt, amelyeket az egyes tantárgyak óratervének elkészítésénél a szabad órakeretből a tantárgyak óraszámához pluszban hozzárendeltünk, így a tananyagtartalmat a magasabb óraszámhoz határoztuk meg. Alsó tagozaton: Idegen nyelv +1 óra a harmadik, negyedik évfolyamon Felső tagozaton: 5. évfolyam Történelem +0,5 (a testnevelésből átcsoportosított) Matematika +0,5 ( „ ) Informatika +1 (szabadon felhasználható órakeretből) 6. évfolyam a szabadon felhasználható órakeretből Magyar +0,5 Matematika +1 Történelem +0,5 7. évfolyam a szabadon felhasználható órakeretből Magyar +0,5 Matematika +1 Történelem +0,5 8. évfolyam a szabadon felhasználható órakeretből Matematika +1,5 Történelem +0,5

Másrészt ide tartozik az erkölcstan, ill. a hit- és erkölcstan kötelező választhatósága. A tanuló számára az egyik tantárgy kötelező, de hogy melyik, azt a szülő dönti el. Ha már választott, akkor a tanuló kötelező elfoglaltsága lesz az adott tantárgy az adott tanévre a szülő írásbeli nyilatkozata alapján. (22/2013. (III.22.) EMMI rendelet)

62

Mindennapi testedzést szolgáló foglalkozások A mindennapi testedzést szolgálják az iskolai sportkör foglalkozásai. Iskolánk köznevelési típusú sportiskola, ezért jogszabály írja elő a kötelező sporttevékenységet a diákok számára. Mivel iskolánk valamennyi évfolyamán emelt szintű testnevelés tanterv alapján folyik az oktatás, és a sportági sportolás is kötelező, ezért e tevékenységünk kínálata – a fő profil mellett – csak kiegészítő tevékenység. E foglalkozásokat az edzések mellett, a tanulók igényeit figyelembe véve, a rendelkezésre álló szakemberek körét számba véve szervezzük. A konkrét kínálat minden tanévben változhat. Több év tapasztalatai alapján a következő sportágakban indul diáksportköri foglalkozás: asztalitenisz, labdarúgás, atlétika, kézilabda, kosárlabda, tánc. Edzések Iskolánk – mint köznevelési típusú sportiskola - meghatározott sportágak tekintetében – ez a labdarúgás, az atlétika és a ritmikus gimnasztika utánpótlás-neveléssel összefüggő köznevelési feladatokat lát el. Ezért - a három sportág vonatkozásában - helyi tantervünket az OFI sportiskolai kerettantervi ajánlásai alapján készítettük el. A sportágak tekintetében az utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatokat az iskola tanárai által alapított Gloriett Sportegyesület látja el, vagyis az edzések személyi feltételeit az egyesület biztosítja. Indokolt esetben lehetőség nyílik más egyesülethez történő átigazolásra, ennek feltételeit a Gloriett SE Sportképzési Házirendje tartalmazza. A sportiskolai feladatellátás keretében tehát a tanulók az emelt szintű testnevelés mellett kötelező sportági szakedzéseken vesznek részt elsőtől nyolcadik évfolyamig. Sportteljesítményük értékelése a félévi értesítőbe és a bizonyítványba is bekerül. Helyben választható sportágak még: a sakk, továbbá a felső tagozaton a torna és a sporttánc. Az edzéseken való részvételért a Gloriett SE-nek sportképzési díjat kell fizetni. Ennek kötelezőségét az első osztályba történő beiskolázáskor tudatosítjuk. A fizetési kötelezettség tudomásul vétele a beiskolázás egyik feltétele. Kötetlen tanórán kívüli foglalkozások E foglalkozások, programok szervezhetőek az iskolán belül és az iskolán kívül egyaránt.

63

Ezek lehetnek:  szakkörök  tanulmányi versenyek: kerületi, területi, országos szinten  sportversenyek: helyi, kerületi, területi, budapesti országos szinten  diáknapok  jeles napok: Föld Napja, Magyar Kultúra Napja, Költészet Napja, Nemzeti Összetartozás Napja stb.  kerek évfordulós megemlékezések  színház és múzeumlátogatások  ballagás  erdei iskola  tanulmányi kirándulások  osztályprogramok A kötetlen tanórán kívüli foglalkozásokról a tanulói igények ismeretében, a rendelkezésre álló humánerőforrást számba véve, az anyagi lehetőségek figyelembe vételével, a tanulók leterheltségét mérlegelve a nevelőtestület egésze, az osztályfőnök, vagy a szaktanár dönthet. A kötetlen tanórán kívüli foglalkozások szervezéséért a szervező önköltségi árat szedhet. A költségek csökkentésére a nevelőtestület keresi azokat a lehetőségeket, amellyel ezeket a programokat támogathatja pl. pályázat, alapítványi hozzájárulás stb. E foglalkozásokon a tanuló részvétele nem kötelező. Ezek a tevékenységformák figyelembe vehetők a tanítási napok között is, azok teljesítésébe beszámíthatók, amennyiben a foglalkozási órák száma eléri a napi három órát. Ilyen formán tehát az iskolai munka szerves részét képezik. Nyilvántartásuk a haladási naplókban történik „pedagógiai feladattal ellátott tanítás nélküli munkanap” beírással - a tanítási napot számozzuk, de órarendet nem írunk ezekre a napokra. Az intézményen kívül szervezett foglalkozások keretében (kulturális, művészeti, sportfoglalkozások, tanulmányi kirándulások, erdei iskola) kötelező tananyag elsajátítása nem folyhat, csak a tanulók tapasztalati élményeit gazdagító, kiegészítő ismeretek szerzése a cél, amelyek nem kérhetőek számon. A házirendet súlyosan megsértő tanulókat az osztályfőnök kizárhatja az erdei iskolából, illetve jogában áll hazavitetni. Súlyos

egészségügyi

problémával

küzdő

tanulók

esetében

(epilepszia,

64

cukorbetegség stb.) az osztályfőnök mérlegelheti vállalja-e a felelősséget a részvételért. A programból kimaradó tanulóknak az iskola felügyeletet biztosít.

3.4.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az egyes évfolyamokon használatos tankönyveket, munkafüzeteket a szaktanárok választják ki az illetékes munkaközösség egyeztetésével. A kiválasztott tankönyvek listáját az igazgató helyettesek ellenőrzik, jóváhagyják. A szülőket a következő évi választott tankönyvekről, taneszközökről a tanév vége előtt iskolaszéki ülésen tájékoztatjuk. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának szempontjai:  szolgálják a legoptimálisabban a tanulók előrehaladását,  az évfolyamonként használatos tankönyvek épüljenek egymásra,  kapcsolódjanak a helyi tantervekhez,  életkornak megfelelő legyen a formátuma, a betűmérete, lapozhatósága,  a párhuzamos osztályokban legyenek azonosak,  olyan nyomdatechnikai eljárással készüljön, amely megfelel a mindennapos igénybevételnek,  figyelemfelkeltő, jól tagolt, könnyen áttekinthető legyen (színes képanyag, lényegkiemelések, stb.). A segédeszközökből (lexikonok, szótárak, atlaszok, fogalom- és feladatgyűjtemények, kötelező olvasmányok) a könyvtárban olyan mennyiség áll rendelkezésre, amely egy-egy csoportnak alkalmankénti használatra elegendő, szükség esetén kikölcsönözhető. Mivel a tankönyvvásárlás a szülőktől egyre nagyobb anyagi áldozatot követel, rendkívül fontos, hogy csak a rendszeresen használatos tankönyvek, taneszközök beszerzését tegyük kötelezővé. A tanulók számára kötelező taneszközöket és felszereléseket a szülőknek tanév kezdetén kell biztosítaniuk, folyamatosan és gondoskodniuk a pótlásukról. Ezek a következők:  A tantárgynak megfelelő tankönyv, munkafüzet, füzet, felmérő

65

lapok, dolgozat füzet, dosszié, atlasz, szótár, papírok  Megfelelő írószerek: toll, grafit- és színes ceruzák, vonalzó, radír  Személyes higiéniához tartozó eszközök.  Ünnepi öltözet  Testnevelés felszerelés  Edzés felszerelés Az egyes tantárgyak taneszköz szükségletét a helyi tantervben rögzítettük. 3.5. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. (NKT.57§(1) bek.) A fejlesztés várt eredményeit tantárgyankénti bontásban az iskola helyi tantervei tartalmazzák évfolyamonként. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismételt évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. (NKT. 57.§(1)bek.) A tanuló az egyes évfolyamok tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány és a bizonyítvány alapjául szolgáló irat közokirat. (NKT. 57.§(4)bek.) Nem léphet magasabb évfolyamba a tanuló akkor:  ha hiányzása meghaladja a törvényben előírt óraszámot, és nem tesz osztályozó vizsgát (20/2012. EMMI r. 51.§)  ha nem tesz sikeres javítóvizsgát,  ha a szülő kéri az évfolyam megismétlését,  ha az első évfolyamon nem teljesíti a tanulmányi követelményeket a tanuló, akkor a szorgalmi év végén iskolalátogatási bizonyítványt kap;  Ha legfeljebb három tantárgyból nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, akkor javítóvizsgát tehet. (120/2012. EMMI r.)  Ha négy vagy több tantárgyból nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, akkor az évfolyam megismétlésére kötelezhető.

66

Az osztályba sorolás elvei és rendje A gyermekek osztályba sorolását az első osztályok beiratkozása után végezzük. Törekszünk a párhuzamos osztályok hasonló létszámának kialakítására és az osztályon belül a fiúk, lányok közel azonos arányára. Lehetőség szerint megpróbáljuk akceptálni a szülők kérését, ami jellemzően a következő: egy adott tanítóhoz kerülés, vagy egy korábbi baráttal, vagy ugyanabból az óvodából érkezővel egy osztályba kerülés. A leírtak figyelembe vételével az elsős tanítók javaslata alapján az osztályba sorolásról az igazgató dönt. Speciális esetek:  ha egy osztály létszáma felsőbb évfolyamokon a törvényben megengedett létszám alá csökken, akkor fenntartói utasítás alapján szükségessé válhat az osztályösszevonás;  ha magatartási vétség miatt egy-egy tanuló kiemelése szükségessé válik egy adott osztályközösségből. Ilyen esetekben a nevelőtestület véleményének meghallgatása után az igazgató dönt a tanuló áthelyezéséről másik osztályba. 3.6. Köznevelési sportiskolai feladatok, mindennapos testnevelés Az iskola 2007. szeptember 1-től közoktatási típusú sportiskola és módszertani központ lett, amelyet a fenntartó az iskola alapító okiratában is rögzített. A sportoktatáshoz szükséges tanterveket az OM sportiskolai kerettantervei alapján készítette el az iskola. Az utánpótlás-nevelés közoktatási alapfeladat. 2012. szeptember 1-től köznevelési típusú sportiskolaként működik. Utánpótlás nevelő feladatát a sportági képzés tekintetében sportegyesületekkel közösen végzi. Az egyes sportágakat irányító szakszövetségekkel együttműködési megállapodást kötött. A testnevelést minden évfolyamon szaktanárok oktatják, első osztálytól kezdődően nemenkénti bontásban. A megfelelő rendszeres fizikai terhelés jó hatással van szellemi teljesítőképességükre, tanulmányi eredményeik kiegyensúlyozottan jók, a hiányzási átlaguk is viszonylag alacsony. A tanulói jogviszony létesítésének feltétele a sportalkalmassági vizsgálat. (Bővebben a 2.9. fejezetben.) A sportiskolai kerettanterv alapján végzett oktatásba az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi alkalmassági és fizikai 67

képesség felmérési vizsgálat követelményeinek. (20/2012. (VIII. 31.)EMMI rendelet 177. §) A mindennapos délelőtti testnevelés órák tananyagát az alsó tagozaton a Küzdelem és játék, valamint a Sportágválasztó tantárgyi blokkok egészítik ki. Délután a lányok heti 3, versenyidőszakban 4-5 edzésen, különböző bemutatókon, illetve a szakszövetségi versenyeken vesznek részt, elsősorban ritmikus gimnasztika sportágban. A fiúk heti 3 edzésen, illetve a Bozsik Program hétvégi és egyéb meghívásos tornákon vesznek részt. A lányok és a fiúk délutáni edzéseit egy-egy kivételtől eltekintve - az iskola tanárai által alapított - Gloriett Sportegyesület keretein belül szervezzük. A mindennapos délelőtti testnevelés órák tananyagát a felső tagozaton a Küzdelem és játék, a Tanulásmódszertan és a Sporterkölcstan tantárgyi blokk egészíti ki. A felső tagozaton a leigazolt, a rendszeresen egyesületi edzésen részt vevő tanulóknak 4 testnevelés órán kötelező a részvétel, az adott egyesülettől pedig igazolást kell hozniuk a rendszeres sporttevékenységükről, ami beszámítható a mindennapos testnevelés órába. Köznevelési sportiskolaként feladatunk, hogy segítsük, támogassuk diákjaink sportpályafutását. Célunk, hogy tanulóink minél nagyobb számban egyesületi edzésen vegyen részt. A 2009 decemberében megalakult Gloriett Sportegyesület óvodás kortól 14 éves korig biztosítja a tanulók rendszeres testedzését, magas szintű versenyeztetését. A mindennapos testnevelésen kívül a tanulónak kötelező valamilyen sportági képzést választani. Választható sportágak első osztálytól:  ritmikus gimnasztika,  labdarúgás  sakk (második sportágként választható) Ötödik osztálytól (a felsoroltakon kívül):  sporttánc,  torna  atlétika A felső tagozaton a tanulók többsége a Gloriett SE-ben folytatja sporttevékenységét, de növekszik azon tanulók száma, akik más sportágban vagy más egyesületben folytatják. Ezekkel az egyesületekkel, szakosztályokkal a jó 68

kapcsolat kiépítésére, továbbépítésére törekszünk. Cél, hogy minél több tanuló megtalálja azt a sportágat, amiben kiteljesedhet, szép eredményeket érhet el, illetve az általános iskola befejezése után is folytassa sportkarrierjét. A rendszerből kikerülő tanulók számára a DSK biztosít rendszeres testedzési lehetőséget. A sportképzés nagy része a köznevelési időn kívül is folytatódik: hétvégenként mérkőzéseken, versenyeken, nyaranta edzőtáborokban. Aki a felsoroltakból kimarad, az intézményen kívül, vagy az iskola diáksportköri kínálatából választhat.

3.7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái és rendje A számonkérés és az értékelés alapelvei  Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyet házi feladatnak a tanuló számára feladtunk.  A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia.  Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák kijavítására.  A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás– képesség–teljesítmény egységében kell értékelni.  Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges értékelés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze.  A tanulói teljesítmény értékelésekor fontos a pozitív motiváció, és a megerősítés.  A számonkérés, illetve értékelés nem lehet magatartást minősítő vagy fegyelmező eszköz. A számonkérés funkciói   

folyamatos munkára készteti a tanulókat; folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport v. osztály adott anyagrészből elért tudásszintjéről; hozzásegíti a tanulókat a reális önértékeléshez (ez által a reális 69

továbbtanulási lehetőségek kialakításához); A számonkérés módjai Az iskola pedagógusai a tanulók tudását, munkáját a tanév során rendszeresen és folyamatosan ellenőrzik és a pedagógiai programban meghatározottak szerint értékelik. (Bővebben a 3.11. fejezetben) A tanulmányi munka ellenőrzése, illetve értékelése feleletek, röpdolgozatok, témazáró dolgozatok, házi feladatok, szóbeli feleletek, kiselőadások és szorgalmi feladatok útján történhet. A számonkérés egyik fontos alapelve, hogy a tanulónak az adott tantárgy minden témakörében rendelkeznie kell a minimumszintnek megfelelő ismeretekkel, tehát az előírt feladatokat, − ha szükséges, ismétléssel vagy pótlással − el kell végeznie. (Ezért pl. elégtelen érdemjegy ellenére is pótolnia kell a házi feladatát, vagy számot kell adnia az előírt memoriterek, kötelező olvasmányok, szabályok ismeretéről.) Szóbeli felelet 5-10 perces szóbeli megnyilatkozás valamely témakörnek, vagy egy leckének a kifejtése összefüggő mondatokban, ill. kiselőadás formájában, alapvetően önállóan, szükség esetén segítő vagy rávezető tanári kérdésekkel. Törekedni kell rá, hogy erre a tanuló félévenként egyszer, de legalább a tanév során egy alkalommal minden tárgyból lehetőséget kapjon. 3.8. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az értékelésben betöltött szerepe, súlya  Az oktatás minden szintjére kiterjedő visszacsatolás lehetővé teszi, hogy szabályozzuk az oktatást. Feltárja a helyzetet, segít a folyamatok korrigálásában, minősít, szelektál, tájékoztat bennünket, és ezáltal befolyásolja a személyiség fejlődését is.  Az írásbeli és szóbeli számonkérési formák megfelelő aránya a tanulói képességfejlesztés fontos követelménye. Az országos mérések, felvételi vizsgák elsősorban az írásbeli számonkérési formákat helyezik előtérbe, s az elsajátított ismeretek pontos ellenőrzése is az írásbeli számonkérést részesítik előnyben. Ezzel együtt a pedagógusnak törekednie kell az írásbeli és szóbeli számonkérés helyes arányának kialakítására, fenntartására.

70

 A tanórai munka során a tanulók írásbeli beszámoltatásának többféle szerepe van, amelyek pedagógiailag más-más célt szolgálnak. Az írásbeli feleletek, röpdolgozatok célja egyrészt a folyamatos és rendszeres munkára való ösztönzés, másrészt a tanítás-tanulás folyamatában szükséges visszacsatolás. Ezeknek a céloknak akkor felel meg, ha minél előbb kijavításra kerül, ellenkező esetben csak jegyszerző funkcióját tölti be. Témazáró dolgozatok javítási határideje 10 munkanap. Írásbeli beszámoltatási formák: 

Országos kompetencia mérés

Tanév rendjében meghatározottan az Oktatási Hivatal által előírt mérések, amelyeknek célja az országos szintű összehasonlító elemzés. Az OH által kijelölt időpontban íratjuk. Eredményei nyilvánosak, mindenki számára hozzáférhetőek. Az Országos kompetenciamérés a matematikai és a gondolkodási kulcskompetencia alapkomponensei közül az alábbiakra terjed ki: olvasáskészség, íráskészség, számolási készség, rendszerező képesség és kombinatív képesség. A mérés eredményei azt mutatják meg, hogy a tanuló hol tart ezeknek a készségeknek, képességeknek az elsajátításában. A tesztek a gyermekek fejlettségét öt fejlettségi szint valamelyikébe sorolják be: előkészítő, kezdő, haladó, befejező és optimum. A mérésben alkalmazott feladatok nem a tudástartalom elsajátításának mértékét mérik, a felmérés nem az adott tanévi tananyag ismeretanyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy a diákok a közoktatásban addig elsajátított ismereteket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldásában. A felmérés tartalmi kereteit „A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról” szóló 20/2012 EMMI rendelet melléklete szabályozza. A felmérést minden iskola minden 6., 8. évfolyamos tanulója megírja, a tesztfüzeteket központilag javítják, az ebből származó adatok szolgáltatják a fenntartói, intézményi, telephelyi és egyéni jelentések alapját. A tanulók eredményeit elemezve objektív képet kaphatunk teljesítményünkről, megismerhetjük erősségeinket és gyengeségeinket e két felmért tudásterületen. 

A kerületi Pedagógiai Intézet mérései: 71

Céljuk a kerületi iskolák teljesítményének tematikus összehasonlító elemzése. Ezek lehetnek: - neveltségi - tantárgyi - bemeneti DIFER mérés 1. osztályban 

Iskola által meghatározott (saját) mérések

Ezek jellemzően tanító és szaktanár-váltásnál, valamint 5. osztály év elején tanulói tudásszint mérések. Célunk ezzel az osztályok „bejövő” tudásszintjének felmérése, azért, hogy a folyamatosságot biztosítva az osztályt átvevő pedagógus eligazító ismereteket kapjon oktató munkájához. A tanulók tudásának mérése  írásbeli felelet (egy-egy tananyagból)  röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból)  dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből)  témazáró (1 héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, egész témakörből, érdemjegye duplán számít Egyéb írásbeli beszámoltatási formák:  olvasónapló  pályázati és gyűjtő munkák  szorgalmi feladatok (A beszámoltatás korlátait, az íratás rendjét, valamint az értékelésben betöltött szerepét, súlyát a 3.11. fejezetben ismertetjük.) 3.9. Az otthoni, a napközis, és a tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai A házi feladatok célja:  az órán tanultak ismételt feldolgozása, elmélyítése, rögzítése  a tanultak begyakorlása, készségszintre emelése  önálló munkára, rendszerességre, pontos időbeosztásra nevelés Alapelvei:  Házi feladatot úgy adunk, hogy a fenti célokat szolgálja.  Házi feladatot minden esetben a tanulók képességeinek figyelembe vételével adunk fel.

72

 A mennyiség meghatározásánál tekintettel vagyunk arra, hogy a tanulónak napi 5-6 órája van, és ezek mindegyikén kap házi feladatot.  Kötelező feladatként nem adunk fel olyat, aminek a teljesítéséhez a feltételek az iskolában nem állnak rendelkezésre.  Új ismeretek feldolgozását házi feladatként nem kérhetjük.  A házi feladatot rendszeresen ellenőrizzük.  Lehetőség szerint ösztönözzük a tanulókat az önálló, élményszerző olvasásra, szorgalmi feladatok végzésére.  A kötelező tananyagon túli ismereteket kívánó szorgalmi feladatok elvégzését értékelni, jutalmazni lehet.  A házi feladat és a felszerelés hiánya tantárgyi érdemjeggyel nem büntethető, ez csak a szorgalmi jegyben tükröződik. Különbséget teszünk el nem készített, ill. hiányos, hibás házi feladat értékelésekor  Iskolaotthonban házi feladat hét közben nem adható.  Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi házi feladatot adunk, amennyit 1-1 órára adunk.  A speciális nevelési igényű tanulóknak egyéni fejlesztést szolgáló feladatok a szünetekben is adhatók. 3.10. A magatartás és szorgalom értékelésének rendje A tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnökök havonta értékelik a szaktanárok és az edzők jelzései valamint a saját tapasztalataik alapján. Kirívó fegyelmi esetekben az osztályfőnök, vagy a szaktanár kezdeményezheti nevelőtestületi fegyelmi eljárás megindítását. Ennek pontos leírását az iskola házirendje tartalmazza. A tanuló magatartás és szorgalom értékelésébe az edzések, edzőtáborok és sportversenyek is beszámítanak. Ha a versenyre kijelölt sportoló a rendezvényen nem jelenik meg, és távolmaradását nem tudja igazolni,- azaz cserbenhagyja egyesületét, iskoláját – ez a tanuló magatartásértékelésén ront. Az osztályfőnök félévenként az osztályozó értekezleten értékeli az osztályközösség munkáját, neveltségi szintjét. A tanulók egyéni magatartás és szorgalom jegyeit az osztályfőnökök az osztályban tanító szaktanárokkal és edzőkkel történő előzetes egyeztetések után - a jegyek átlaga alapján - lezárják. A mérlegelés joga itt is érvényes vagyis, ha pl. 3,4 és 3,7 között áll a tanuló, akkor az osztályfőnök dönt, vagy szavazást kérhet az osztályozó konferenciától.

73

3.10.1. Magatartás      

a tanuló viszonya az iskolaközösséghez, és annak tagjaihoz felelősségérzete, önállósága hatása a közösségre, viselkedése társas kapcsolatokban a házirend és egyéb szabályok betartása a közösség érdekében végzett tevékenysége viselkedése, hangneme, beszédkultúrája, önfegyelme

Bejegyzés a félévi értesítőbe, ill. a bizonyítványba szöveggel:  példás  jó  változó  rossz Az értékelésre vonatkozó megállapítások a tanulók minden tanórai és tanórán kívüli és sport tevékenységére egyaránt vonatkoznak. Az egyes szempontok életkor-adekvátan értelmezendők. Példás: Iskolai magatartása példamutató. A házirendet betartja, a közösségre pozitívan hat. Tanórákon, délutáni foglalkozásokon, iskolai rendezvényeken, versenyeken magatartása példaként állítható társai elé. Viselkedése tisztelettudó, udvarias. Segítőkész, fegyelmezett, pontos, megbízható. Jó: A rábízott feladatokat elvégzi, viselkedése ellen többnyire nincs kifogás. Iskolai magatartása jó. Az adott hónapban 1-nél több magatartással kapcsolatos szaktanári elmarasztaló beírása nincs az ellenőrzőben. Változó: Az iskolai magatartásában több fegyelmezési probléma adódik. A szabályok ellen többször vét. Alkalmanként udvariatlan, tiszteletlen. Az adott hónapban nincs 2-nál több magatartással kapcsolatos elmarasztaló beírása az ellenőrzőben. Változó minősítést kap továbbá az a tanuló, aki rendszeres sportolási kötelezettségének nem tesz eleget. Rossz: Fegyelmezetlen magatartásával társainak rossz példát mutat. A közösségre negatív hatással van. Tetteiért nem vállalja a felelősséget. Rendszeresen tiszteletlen, durva, agresszív, romboló. Akinek az adott hónapban igazgatói, osztályfőnöki vagy 3-nál több szaktanári – magatartással kapcsolatos – elmarasztaló beírása van az ellenőrzőben, annak értékelése rossz. Ugyancsak rossz magatartást kap az a tanuló, aki az előre megbeszélt tanulmányi és sportversenyen nem jelenik meg, távolmaradását nem indokolja, iskoláját cserben hagyja.

74

3.10.2. Szorgalom     

a tanuló viszonya a tanulmányi munkához és a sporttevékenységekhez pontosság, kötelességtudat önálló feladatai elvégzésének a minősége rendszeretete, felszereléseinek rendben tartása órai aktivitása

Bejegyzés a félévi értesítőbe és a bizonyítványba szöveggel:  példás  jó  változó  hanyag Példás: Képességeihez mérten a legjobban látja el iskolai feladatait. Szorgalma társai elé példaként állítható. Munkája igényes, pontos, megbízható. Szívesen vállal feladatot. Felszerelése hiánytalan. Jó: Tanulmányi munkája jó. Képességeihez mérten többnyire jól dolgozik. Az órákra rendszeresen felkészül, megbízható. Csak néha vét kisebb hiányosságokat. Változó: Tanulmányi teljesítménye hullámzó, vagy huzamosan képességei alatt teljesít. Munkáját pontatlanul végzi, gyakran szétszórt, figyelmetlen. Felszerelése és önálló munkái, házi feladatai gyakran hiányosak. Hanyag: Tanulmányi munkáiban figyelmetlen, megbízhatatlan, nem végzi el feladatait. Munkavégzése pontatlan, igénytelen. Kötelességeivel nem törődik. Felszerelése, önálló munkái, házi feladatai rendszeresen hiányosak. Egyéb szempontok:  Az értékelésnél pozitívan vehető figyelembe, ha a tanuló különböző sport- és tanulmányi versenyeken vesz részt.  Az osztályban és az iskolai közösségéért végzett kimagasló munkáért, kimagasló sportteljesítményért dicsérő oklevél vagy jutalomkönyv adható.  A tanuló magatartásának értékelését rontja, ha beszéde trágár, viselkedése diszkriminatív, ha rendszeresen késik. 3.10.3. Az értékelés különleges alkalmai

75

A tanév során tagozati, vagy iskolagyűléseken értékeljük a kimagasló tanulmányi és sport teljesítményeket. A legjobb kerületi és magas szintű eredményeket elért tanulókat igazgatói dicséretben részesítjük. A versenyek eredményeiről az iskola kapujában lévő faliújságon és az iskola honlapján keresztül folyamatos tájékoztatást adunk a szülőknek és a diákoknak egyaránt. A Csiszolatlan Gyémántok Alapítvány az általuk adományozott „Négy évig kitűnő” ill. „Nyolc évig kitűnő” tanulmányi kitüntetéseket az évzáró ünnepélyen adja át a diákoknak. A sport és tanulmányi téren egyaránt kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulókat „Élen a sportban, élen a tanulásban”, a Fővárosi Önkormányzat által adományozott kitüntetésre, ill. a kerületi Közoktatásért Közalapítvány által adományozott „Jó tanuló, jó sportoló” kitüntetésre terjesztjük fel. 3.11. A tanulók teljesítmény-értékelésének elvei, formái Célja: Visszajelzés a tanuló, a pedagógus és a szülő számára a folyamatos előrehaladásról, a követelmények teljesítésének szintjéről, a fejlődés irányáról. Rendszeressége: Tanulóinkat egy-egy félévben minimum 3 osztályzat alapján értékeljük. A témazáró dolgozatok mellett a tanulónak rendelkeznie kell egyéni számonkérésből származó érdemjeggyel is. Ügyelnünk kell arra, hogy 4. évfolyamtól tanulóink ne csak írásbeli, hanem szóbeli feleletből származó jegyekkel is rendelkezzenek, hiszen csak így tudjuk megfelelően fejleszteni a szóbeli kifejezőkészségüket. A szóbeli és írásbeli feleletek érdemjegyeinek arányát nem kívánjuk meghatározni, ez több tényező függvénye minden tantárgynál. Csak az elvet rögzítjük, hogy a félévi osztályzásnál mind a kettőt (szóbeli és írásbeli) egyaránt figyelembe kell venni. Törekednünk kell arra is, hogy tanulóink ne kampányszerűen a félévek végén, hanem folyamatosan jussanak bizonyítási lehetőségekhez. Elvei:

 Törekednünk kell arra, hogy minél több adat álljon rendelkezésre, amikor egy-egy tanulmányi szakasz végén a tanuló munkáját értékeljük. Ehhez folyamatos és sokoldalú, ellenőrzés és értékelés szükséges.  Szembesítsük tanulóinkat teljesítményükkel, jelezzük a hiányosságaikat, indokoljuk az osztályzatokat előre mutató módon.  Magatartást tantárgyi osztályzattal nem minősítünk.  Az osztályzatot mindig közöljük a tanulóval és indokoljuk.  A rendszeres és áttekinthető füzetvezetést beszámíthatjuk az 76

érdemjegybe.  A témazáró dolgozat időpontját előre közöljük, egy napon kettőnél több nem iratunk. Az erre kapott érdemjegy a félévi és év végi értékelésnél duplán számít.  Tíz munkanap után a ki nem osztott, ki nem javított írásbeli munka érvényét veszíti.  A tanuló tartós hiányzása esetén biztosítunk számára felkészülési időt és csak ezután kérjük számon.  Egyedi, indokolt esetben szaktanár, osztályfőnök vagy szülő kérésére eltekinthetünk a számonkéréstől.  Félévi és év végi osztályozásnál a két jegy között kétesre álló tanulók esetén a szaktanárnak a következő mérlegelési joga van: ha a tanuló érdemjegye pl. 3,4-3,7 között áll, akkor a szaktanárnak mérlegelési joga van, vagyis a szaktanár dönti el, hogy fel, vagy lefelé kerekíti az osztályzatot. Az érdemjegyek bejegyzésének módozatai: Naplóban: felmérőt, témazárót pirossal, a félévi osztályzatokat kékkel a tanév végi osztályzatokat pirossal jelöljük. Ellenőrzőben: a jegyek tartalmát is megjelöljük. Az ellenőrzőbe történő bejegyzésekért a szaktanár a felelős. Havonta egyszer az osztályfőnök köteles az ellenőrzőket a naplóval összevetni, az esetleges hiányokat pótolni. Tanulmányi munka értékelése Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam félévekor szöveges minősítéssel kell a tanuló előmenetelét értékelni. Második év végétől a tanuló előmenetelét félévkor és év végén osztályzattal értékeljük. Alsó tagozat  Az alsó tagozat minden évfolyamán év közben magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret és testnevelés tantárgyak, valamint idegen nyelv esetében 4. osztályban érdemjeggyel minősítjük a tanuló évközi munkáját.  A második év végétől a negyedik évfolyam végéig magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret és testnevelés tantárgyak esetén osztályzattal értékeljük a tanulók félévi és év végi munkáját. 77

 3. osztály év végétől idegen teljesítményét osztályzattal értékeljük.

nyelv

esetében

a

tanulók

 Az ének, a technika a rajz, az erkölcstan, ill. hit- és erkölcstan, valamint a küzdelem és játék és a sportágválasztó tantárgyak esetében a tanulók előmenetelét nem osztályzattal értékeljük. A félévi értesítőbe, ill. az év végi bizonyítványba a „részt vett” bejegyzés kerül. E tantárgyakból a „részt vett” bejegyzés mellett tantárgyi dicséret is adható (szövegszerűen: „kiemelkedő teljesítményéért dicséretben részesül”). A második év végétől, ha a tanuló – az értékelt tantárgyak esetében – nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, akkor tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Szöveges értékelés az első évfolyamon és a második évfolyam félévekor A féléves szöveges értékelés tantárgyanként a helyi tantervben meghatározott értékelő lapok alapján történik, amelyek kompatibilisek az OM által kiadott szöveges értékelési programmal. A tanév végi értékeléskor a központi szöveges értékelő programot használjuk, amelyet saját panelmondatokkal egészítettünk ki. Ezt nyomtatott formában kapják meg a tanulók a bizonyítványukban. A részletes szöveges értékelés mellett tantárgyanként a következő minősítéseket alkalmazzuk:      

„Kitűnő” „Kiválóan megfelelt” „Jól megfelelt” „Megfelelt” „Gyengén megfelelt” „Fejlesztésre szorul”

A tanuló az első évfolyamon abban az esetben évfolyamismétlésre utasítható, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudta teljesíteni. Évfolyamismétlés esetén az első osztályos tanuló iskolalátogatási bizonyítványt kap. Értékelés a felső tagozaton

78

Év közben: érdemjeggyel 1-5-ig számmal Félévben: osztályzattal az ellenőrzőben 1-5-ig számmal Év végén: osztályzattal, a bizonyítványban betűkkel: = kitűnő (5d) = jeles (5) = jó (4) = közepes (3) = elégséges (2) = elégtelen (1)  Tantárgyi dicséretet jelent a „kitűnő” minősítés. (Külön szöveges bejegyzés nem szükséges.)  Kitűnő minősítést csak az a tanuló kaphat, akinek az adott tantárgyból a tanulmányi átlaga a 4,8-t eléri, valamint tantárgyi plusz teljesítményt is felmutat.  „Általános nevelőtestületi dicséret”-ben részesíthető az a tanuló, akinek legalább 3 tantárgyból van kitűnő minősítése, a többiből jeles és magatartása, szorgalma példás.  „Kimagasló tanulmányi munkájáért nevelőtestületi dicséretben részesül” – itt a magatartás lehet jó minősítésű.  „Kimagasló sportteljesítményéért nevelőtestületi dicséretben részesül.”- edzők, szaktanárok javaslatára.  „Kiváló tanulmányi eredményéért és kimagasló sportteljesítményéért nevelőtestületi dicséretben részesül.” – azok a kitűnő tanulók kaphatják, akiknek a sportteljesítménye is kimagasló.  A többi - bizonyítványban és törzskönyvben használt - záradékot a hatályban lévő jogszabályokban leírtak szerint alkalmazzuk.  Az erkölcstan, ill. a hit- és erkölcstan, valamint a küzdelem és játék, a sportágválasztó, és a tanulásmódszertan tantárgyak esetében a tanulók előmenetelét osztályzattal nem értékeljük. A félévi értesítőbe, ill. az év végi bizonyítványba a „részt vett” bejegyzés kerül. E tantárgyakból a „részt vett” bejegyzés mellett tantárgyi dicséret is adható (szövegszerűen: „kiemelkedő teljesítményéért dicséretben részesül”). A sportági edzéseken nyújtott teljesítmény értékelése Köznevelési típusú sportiskolaként a tanulók sportteljesítménye a félévi és az év végi bizonyítványban kerül bejegyzésre. A sportág követelményei szerinti értékelését az edzők végzik, ők tesznek javaslatot. A tanuló minősítéséről a nevelőtestület dönt a sportszakmai igazgatóhelyettes

79

előterjesztése alapján. Az atlétika, a labdarúgás és a ritmikus gimnasztika sportágakban a követelmények az iskola helyi tantervében kerültek meghatározásra. Ha a tanuló nem az iskolában szervezett sportági edzéseken vesz részt, akkor a sportági értékelését az adott sportegyesület végzi az iskola által rendelkezésre bocsájtott értékelési lapon. Ennek eljárásrendje:  a tanuló tanév elején köteles bejelenteni, hol sportol;  félév és év vége előtt 30 nappal az iskola sportszakmai igazgatóhelyettese megkeresi az adott sportegyesületet, és felkéri a tanuló sportági teljesítményének értékelésére;  a sportegyesület értékelését az iskola az irattárában iktatja, és a tanuló értesítőjébe, ill. a bizonyítványába az értékelést bevezeti.  A sportági teljesítményértékelés felelőse az iskola sportszakmai igazgatóhelyettese. Minősítése:

    

„Kiválóan megfelelt” „Jól megfelelt” „Megfelelt” „Gyengén megfelelt” „Hiányzásai miatt nem értékelhető”

 Amennyiben a tanuló a sportértékelést a megadott határidőre nem bocsájtja az iskola rendelkezésére, akkor a félévi értesítőjébe, ill. a bizonyítványába a következő záradék kerül bejegyzésre: „ Sportiskolai kötelezettségének nem tett eleget.”

80

4. A tanulók fizikai állapotának mérése A felmérést ősszel és tavasszal kell elvégezni az 1-8. évfolyamon. 1-2. évfolyam:

– 30 m-es síkfutás – helyből távolugrás – kislabda hajítás helyből (8 dkg-os stukklabdával)

3-4. évfolyam:

– 50 m-es síkfutás – helyből távolugrás – kislabda-hajítás helyből (8 dkg-os stukklabdával)

5-6. évfolyam:

– labdapasszolás (2 m-ről kézilabdával, 0,5 percig) – 60 m-es síkfutás – 400 m-es síkfutás – tömöttlabda-dobás háttal (3 kg-os medicinlabdával) – kislabdahajítás (8 dkg-os stukklabdával)

7-8. évfolyam:

– súlypontemelkedés – négyütemű fekvőtámasz (1 percig) – 100 m-es síkfutás – 600 m-es síkfutás – tömöttlabda-dobás háttal (3 kg-os medicinlabdával) – labdapasszolás (2 m-ről kézilabdával, 0,5 percig) – kislabdahajítás (8 dkg-os stukklabdával)

A fejlesztés várt eredményei:  Az ősszel és tavasszal elvégzett felmérések során a tanulók tartsák meg, illetve javítsák felmérési eredményeiket.  A nemi sajátosságoknak megfelelő teljesítőképességet, tudást értékeljük, az év eleji felmérések tükrében.

81

 

Az év végi felmérések a fejlődést, a javulást mutassák ki. Minden gyermeket önmaga teljesítményéhez képest értékelünk.

5. Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok A fejlett társadalmakban a gazdaság a fogyasztási igények (többnyire mesterséges) generálásával a számára profitot hozó termelés növekedését kívánja biztosítani. A vállalkozások gazdagodása érdekében gerjesztett mértéktelen fogyasztás miatt több ponton láthatóan megbillent a természet egyensúlya. A további romlás megállításában fontos feladat hárul az aktív környezet- és egészségvédelemre. Az ügyes reklámfogásoknak kiszolgáltatott fogyasztók valós, hosszú távon érvényes érdekei nem a gazdaság, hanem a környezet- és egészségvédelem érdekeivel esnek egybe. Környezetünk és egészségünk megvédése csak a tudatos és önmérséklő fogyasztói magatartás kialakításával lehetséges. A tudatos fogyasztói magatartás alapja a fogyasztáshoz kapcsolódó folyamatok és jogok legalaposabb ismerete. A fogyasztóvédelmi oktatás célja A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során a tanuló megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés

82

esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatban a helyes értékrend alakítására kell hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges:  a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése  az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,  a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során:  a tájékozódás képessége,  a döntési helyzet felismerése és  a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános iskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:  Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez.  Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul 83

erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek.  Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között.  Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.  Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolában Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Technika: áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései; Matematika: banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások; Fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái; Biológia: génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás; Kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk; Informatika: elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások; Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története. Rajz és vizuális kultúra: plakátkészítés Tanórán kívüli tevékenységek : vetélkedők, versenyek, rendezvények Iskolán kívüli helyszínek: piaci séták, üzletek, bankok látogatása Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az 84

ezzel kapcsolatos foglalkozások. Módszertani elemek A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül.  Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól;  Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika,  Egyéni és csoportos döntéshozatal;  Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában;  Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel;  Szimulációs játék, esettanulmány,  Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése);  Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés).

6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskola esélyegyenlőséget szolgáló intézkedései minden diákot érintenek. Iskolánk célja megakadályozni, hogy tanulója valós vagy vélt tulajdonsága vagy jellemzője más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesüljön neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozása, anyanyelve, esetleges fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, életkora, társadalmi – vagyoni helyzete miatt. Az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelménye érvényesül iskolánkban  a nevelési oktatási folyamatba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározásában és alkalmazásában  a nevelési, oktatási követelmények megállapításában és a tanulói 85

munka értékelésében  a házirend és az Etikai kódex megalkotásában és alkalmazásában  a Diákönkormányzat működtetésében  a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó kötelességek, jogosultságok, és szolgáltatások, és meghatározásában  a tanulói kötelességek és jogok gyakorlásában  a tanuló minden szöveges, vagy írásos minősítésében, értékelésében  a tanuló információhoz, jogorvoslathoz, véleménynyilvánításhoz való jogának biztosításában  a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférésben  tanulói jogviszony megszüntetése során. Minden tanulónknak azonos oktatói és tárgyi feltételeket, körülményeket biztosítunk a tanulmányok folytatásához, a felkészüléshez. Egyetlen diákunk sem maradhat ki az intézményi szolgáltatásokból szülei, családja szociális vagy vagyoni helyzete miatt. Nem tartjuk megengedhetőnek tanulói csoport, vagy egyes személy jogellenes elkülönítését az iskolában, vagy azon belül létrehozott csoportban, tagozatban, osztályban. Nem engedélyezzük olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, szülői vagy más szerveződések-szervezetek megalakítását, illetve működését, amelyek célja - nyílt vagy burkolt formában - más személyek, csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. Ahol ez szükséges, az osztályfőnök és az iskolai gyermekvédelmi felelős bekapcsolódik az esetleges hátrányos helyzet megoldásába, a diákok esélyegyenlőségének érvényesítésébe. Diákjaink érdekében együttműködünk az iskolaorvossal, az iskola-pszichológussal, felvesszük és tartjuk a kapcsolatot a kerületi gyógypedagógiai- és logopédiai, fejlesztő pedagógiai- és továbbtanulásipályaválasztási tanácsadó szolgálatával, a védőnővel, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyámhivatallal, a Családsegítő- és az Egyesített Gyermekjóléti Szolgálattal, valamint szükség esetén a Rendőrséggel is. Minden diákunknak biztosítjuk a jogot és lehetőséget, hogy az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség vélt, vagy valós megsértése esetében érdekképviseletért a Diákönkormányzathoz, osztályfőnökéhez, tanárához, vagy az igazgatóhoz forduljon. Az esélyegyenlőség elvét követve igyekszünk támogatni rászoruló tanulóinkat az alábbiak szerint:

86

Tankönyvtámogatás  A jogosultak körét jogszabály írja elő. Étkezési támogatás  A jogosultak körét itt is jogszabály írja elő.  Ezen kívül a fenntartó által rendelkezésre bocsátott összegből a szülő írásbeli kérelme alapján a rászorulóknak a napi térítési díj 50 %-át adjuk. Egyéb támogatások  A szülő kezdeményezésére javaslatot teszünk a rendszeres és rendkívüli, valamint a tanévkezdési segély megítélésére.  Az iskolában működő Csiszolatlan Gyémántok Alapítványtól a nyári táborozásokhoz hozzájárulást kaphatnak a pályázók.  Minden olyan pályázaton indulunk, ami a szociálisan rászoruló gyermekek részvételi esélyeit javítja.  Az iskola minden pályázati lehetőséget támogat, amely kiegészítő pénzforrást jelent a költségek csökkentéséhez  Évente egy vagy két alkalommal használt játék- és ruhabörzét rendezünk.  A tanuló betegségből, sporttal kapcsolatos tartós távollétből adódó hiányzása esetén biztosítunk számára felkészülési időt és csak ezután kérjük számon.  Egyedi, indokolt, rendkívüli esetben a szülő vagy a tanuló írásban vagy szóban jelezheti az igazgatónak, vagy az osztályfőnöknek, hogy a tanuló életében olyan esemény, változás zajlik, vagy zajlott, ami iskolai teljesítményére negatívan hat. Ezt az iskola figyelembe veszi, a diákot egy közösen és előre megbeszélt ideig nem kéri számon, időt hagy a felzárkózásra, pótlásra.

87

7. A pedagógiai program érvényessége A nyilvánosságra hozatal formája, módja:  Az iskola honlapján olvasható (http://gloriettsuli.fw.hu)  A leendő elsős tanulók szülei számára a beiratkozás előtt az iskola vezetése szülői értekezlet keretében ismerteti. A felülvizsgálat rendje, eljárási szabályai:  Ha a hatályos jogszabályok vagy fenntartó másként nem rendelkezik, akkor a nevelőtestület 2013. szeptemberét követően 5 évenként vizsgálja felül. A módosítás szabályai:  Ha jogszabályi változás előírja;  Ha a fenntartó, vagy a nevelőtestület kezdeményezik a módosítást, akkor a nevelőtestület megtárgyalja azt, és kezdeményezi a változtatás jóváhagyását a fenntartónál.

8. Záró rendelkezések A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybe lépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletköltség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai program a jóváhagyást követő tanév szeptemberétől felmenő rendszerben vezethető be. Hatályba lépésével egyidejűleg érvényét veszti az intézmény korábbi pedagógiai programja.

88

9. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2013. március 27-i ülésén elfogadta. A nevelőtestület nevében:

…………………............................... Tanár

……………….............................. Tanár

A Pedagógiai Programot jóváhagyta:

.......................................................... Hrisztoforidiszné Rábai Zsuzsanna igazgató

89