2013. Pedagógiai Program. Budapest, Kőbányai Gesztenye Óvoda 1106 Budapest, Maglódi út 8

Ikt.sz.: I/205/2013.

Pedagógiai Program

Budapest, 2013

Kőbányai Gesztenye Óvoda 1106 Budapest, Maglódi út 8.

2

AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI

Az óvoda hivatalos elnevezése, címe: Kőbányai Gesztenye Óvoda 1106. Budapest, Maglódi út 8. OM azonosító: 034420 PIR szám: 679659 Tel.:261-89-63 e-mail: [email protected]

Az óvoda fenntartójának neve, székhelye: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat 1102 Budapest, Szent László tér 29.

Az alapító okirat száma: K /35825/5/2012/II.

Az óvoda vezetője, a program benyújtója; Zsemlye Istvánné óvodavezető

Helye, ideje: Budapest, 2013.09.02.

„Egészséges gyermekekért” Pedagógiai Program

1106 Budapest, X. kerület Maglódi út 8.

3

„Keresem minden gyermek sajátos titkát, és azt kérdezem, hogyan segíteném abban, hogy önmaga lehessen.”

(Janus Korczak)



4

A PROGRAM TÖRVÉNYI GARANCIÁI: • A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. Törvény • A Kormány 363/2012.(XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról • A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról • A 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve • 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról • 2011. évi C LXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól • 1997.. évi XXXI. Törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról • 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról • 4/2010. (I.19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról • Az Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja a 2013-2018 időtartamra

A program belső garanciái: • • • • •

Az óvoda alapító okirata Az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata A Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzat Gyermekvédelmi feladatterv Stabil, alkotókész, innovatív nevelőtestület



5

TARTALOMJEGYZÉK

AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI ...............................................................................................................................2 A PROGRAM TÖRVÉNYI GARANCIÁI: ...................................................................................................................4 BEVEZETÉS ....................................................................................................................................................................6 1. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA .............................................................................................................................7 1. 1. GYERMEKKÉPÜNK ...................................................................................................................................................7 1. 2. ÓVODÁNK SZOCIOKULTÚRÁLIS KÖRNYEZETE ...............................................HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 1. 3. ÓVODÁNK SZERKEZETÉNEK BEMUTATÁSA ..............................................................................................................8 2. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FUNKCIÓIBÓL ADÓDÓ FELADATOK ..................................................9 2. 1. 2. 2.

AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA .................................................................................................................................9 AZ ÓVODA FUNKCIÓI ...........................................................................................................................................9

3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI .....................................................................................................................9 3. 1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM ....................................................................9 3. 2. AZ ÉRZELMI, ERKÖLCSI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA ..................................................................... 13 3. 3. AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA............................................................ 16 4. KIEMELT NEVELÉSI ELVEINK .......................................................................................................................... 20 4. 1. A BESZOKTATÁS, BEFOGADÁS RENDSZERE ........................................................................................................... 23 5. ÓVODAI ÉLETÜNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI .......... 25 5. 1. JÁTÉK .................................................................................................................................................................... 25 5. 2. VERS- MESE ........................................................................................................................................................... 28 5. 3 ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, TÁNC ........................................................................................................................ 30 5. 4. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA ......................................................................................................... 32 5. 5. MOZGÁS ................................................................................................................................................................ 34 5. 6. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE ............................................................................................................ 36 5. 7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK ....................................................................................................................... 38 5. 8. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS ................................................................................................. 40 6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK INKLUZÍV NEVELÉS, INTEGRÁCIÓ, DIFFERENCIÁLÁS ....................................................................................................................................................... 43 6.1. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK .................................................................................................................... 44 6.2. TEHETSÉGGONDOZÁS ............................................................................................................................................. 57 6.3. FEJLESZTŐPEDAGÓGIA - A FEJLESZTŐPEDAGÓGUS HELYE ÉS FELADATA AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN ......................... 62 6.4 HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK INTEGRÁCIÓJA ............................................ 64 6. 5. A MIGRÁNS GYERMEKEK TÁMOGATÓ NEVELÉSE – INTERKULTURÁLIS NEVELÉS .................................................... 67 7. A HELYI ÓVODAI NEVELESI PROGRAMUNK FELTÉTELRENDSZERE ................................................. 69 7. 1. TÁRGYI FELTÉTELEK ............................................................................................................................................ 69 7. 2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK ........................................................................................................................................ 71 7. 3. NEVELŐTESTÜLETÜNK ATTITŰDJE ......................................................................................................................... 71 8. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁNKBAN ........................................................................................................ 72 9. EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZÜLŐKKEL ÉS EGYÉB INTÉZMÉNYEKKEL ...................................................... 80 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ....................................................................................................................................... 83 FELHASZNÁLT IRODALOM ..................................................................................................................................... 84



6

BEVEZETÉS

Napjaink rohanó világában az állandó társadalmi és gazdasági változások korát éljük. Mindezek szükségszerűen magukkal hozták a közoktatás reformját, figyelembe véve a mai kor társadalmának igényét, miszerint, alkotóképes, fogékony, kreatív felnőttek nevelésére van szükség a jövőben. Újfajta nézetek, pedagógiai módszerek, irányzatok áramlanak az iskolákba, óvodákba. Óriási lehetőség, szabadság, de egyben nagy felelősség is ez számunkra, pedagógusok számára. Meg kell keresnünk és meg kell fogalmaznunk azt az irányvonalat, amely mindenki számára elfogadott. Olyan új programmódosításra törekszünk, amely figyelembe veszi helyi adottságainkat, a gyermekek szociokultúrális környezetét, a Család igényeit. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a hazai nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényeinek értékeit és a Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Tudatában vagyunk, hogy óvodásaink egészséges testi és lelki fejlődése azt kívánja, hogy óvodánk a boldog gyermekkor színtere kell, hogy legyen. A kisgyermek csak egyszer óvodás, a megfelelő nyugodt, biztonságos légkör megteremtése, stabil személyi-tárgyi környezet megteremtése a mi feladatunk, kötelességünk az óvodában A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége és ebben az óvodák esetenként hátránycsökkenő szerepeket töltenek be. Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásainak megerősítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeki jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Célunknak és feladatunknak tekintjük az óvodás gyermek anyanyelvi kultúrájának teljesebbé tételét, környezetének megismertetését, tiszteletben tartását és védelmét. Programunk módosítását abban a reményben írtuk, hogy megfelelően biztosítani tudjuk óvodás gyermekeink számára az aktív örömteli óvodás éveket, melyek által elősegítjük személyiségének teljes kibontakoztatását.



7

1. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA 1. 1. Gyermekképünk Az életben legnagyobb kincs az ember és azon belül is legdrágább érték a kisgyermek. „Milyen lesz a Föld, amely az életet adja nekünk? Milyen lesz a felnövő nemzedék, amely az életet adja a Földnek?" Kérdéseinkre a választ mi adhatjuk meg, mi Óvónők. Azt a nemzedéket mi neveljük, tanítjuk a szépre, jóra. Tőlünk is függ, hogy milyen ember válik az általunk nevelt gyermekből. Meggyőződésünk, hogy minden gyermek mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre, akire maradéktalanul figyelnünk kell, - megtalálni a gyermekben rejlő képességeket, azokat fejlesszük, illetve a hiányzókat lehetőség szerint pótoljuk. Valljuk, hogy a játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ezen keresztül szerez tapasztalatokat, szerzi ismereteit, megleli a körülötte lévő világ sokszínűségét, tanul, jut örömökhöz, sikerélményhez. Az óvodánkban felnövő gyermek legyen tisztában saját képességeivel, belső értékeivel, mert csakis így tud segíteni önmagán és másokon. Fontos, hogy jól érezze magát az őt körülvevő világban, melynek kincseit, értékeit már óvodás korában megismerte, megszerette. Ismerje fel a jó és a rossz közötti különbséget, ítélje el a durvaságot, az erőszakot, próbáljon meg szeretetben, egyetértésben élni. Legyen tisztában egyéni értékeivel és fogadja el a másságot is. (Etnikai kisebbség, különböző nemzetiségek) Ez a gyermek legyen érdeklődő, mindenre kíváncsi, gondolatait, ötleteit bátran fogalmazza meg. Olyan testi képességeknek legyen birtokában: mint erő, ügyesség, gyorsaság, megfelelő állóképesség. A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítéletek kibontakozásának. "A játék út a gyermekek számára annak a világnak megismeréséhez, amelyben élni fognak és amelyet megváltoztatni hivatottak."



8

Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatása törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, sajátos, változó testi-lelki szükségleteinek figyelembevételével. Minden óvodapedagógus feladata: a családdal való jó kapcsolat kiépítése, együttműködés létrehozása a gyermek egészséges, harmonikus lelki és testi fejlődése érdekében. Az óvoda, mint jelzőrendszer működik az új Gyermekvédelmi Törvény értelmében. Munkánk során fontos szerepet tölt be az óvodán belüli információk átadása a gyermek védelmébe érdekében, melyeket bizalmasan kezelünk. Előtérbe kerül a hivatali titoktartás és a pedagógiai tapintat. Szükség esetén speciális szakemberek segítségét is igénybe vesszük. 1. 3. Óvodánk szerkezetének bemutatása Az Alapító Okirat szerint óvodánk 4 csoporttal, az abban megjelölt engedélyezett férőhellyel működik. Jelenleg három homogén, és egy vegyes életkorú csoportunk van. (112 fő) Az Alapító okirat utolsó módosítása 2012-ben volt, mely szerint az intézmény alaptevékenysége kibővült: a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű, (autista) gyermekek ellátása a szakértői bizottság véleménye alapján. Óvodánk szakmailag teljesen önálló intézmény, írásos dokumentumok bizonyítják, hogy már 1986-ban gyermekeket fogadott. Az épület helyi adottságából adódóan négy csoport nagy alapterületű szobákban a földszinten üzemel, míg az emelet helyiségeiben tornaszoba, fejlesztő szoba, orvosi elkülönítő helyiség, nevelőszoba kialakítására került sor. Nevelőtestületünk stabil: 9 óvodapedagógus, l fejlesztőpedagógus illetve pedagógiai asszisztens, fél állásban óvodapszichológus alkotja. Mindannyian felsőfokú végzettségűek, melyből 3 fő másoddiplomával rendelkezik. (2013.09.01-től: pedagógiai asszisztens, 0,5 óvodapszichológus) Munkatársunk 4 szakképzett dajka, valamint l óvodatitkár, 1 konyhai dolgozó és l fűtő-karbantartó. A dajkák segítik az óvodapedagógusok munkáját, jelen vannak a csoport mindennapi életében; az óvodapedagógusokkal harmonikusan együttműködve vesznek részt a gondozási feladatok ellátásában. Partnerként tevékenykednek óvodánk esztétikus környezetének megteremtéséért, kísérőként segítik gyermekprogramjaink biztosítását. Külső munkatársként heti 2 alkalommal szakképzett logopédus foglalkozik gyermekeink anyanyelvi fejlesztésével, beszédhibáik korrigálásával. Nevelőmunkánkat olyan szemléletű pedagógusok látják el, akik a maguk szeretetével, példamutatásával, erkölcsi normáikkal, egyéniségükkel, határozott módszertani alapelveikkel elfogadtatják magukat, valamint az óvodát, a gyerekekkel és a szülőkkel egyaránt. Ars poeticánk


„A nevelés nemcsak a mának szól, sőt talán kevésbé irányul a jelenre, mint inkább a jövőnek szól!"


9

2. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FUNKCIÓIBÓL ADÓDÓ FELADATOK Óvodai nevelésünk célja, a családi nevelést kiegészítve az óvodáskorú gyermek teljes személyiségének kibontakoztatása harmonikus és életkorának megfelelő fejlődésének biztosítása és az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérése. • • • 2. 1.

Az egészséges életmód alakítását elsődleges feladatunknak tekintjük. Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása nélkülözhetetlen feladata munkánknak. A gyermekek anyanyelvi-, értelmi fejlesztése, a felzárkóztatás kiemelt szerepet kap munkánk folyamán, különös tekintettel az anyanyelvi nevelésre. Az óvodai nevelés célja

Az óvodáskorú gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatást elősegítse az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. 2. 2. Az óvoda funkciói • óvó-védő • szociális • nevelő-személyiségfejlesztő

3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI • • •

Az egészséges életmód biztosítása. Az érzelmi nevelés, erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása. Az értelmi nevelés, fejlesztés megvalósítása.

3. 1. Egészséges életmódra nevelés, egészségfejlesztési program „Az élet és az egészség az embernek semmi mással nem pótolható, alapvető értéke. Az egészség az ember alapképességi követelménye, alapja az egészséges, alkotó, együttműködő, közösségi, sikeres életvezetésnek.” Alapelvünk: A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést. Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, mely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez. Gondozás, egészségnevelő tevékenység: Az óvodai nevelés immanens (elválaszthatatlan) része az egészség fejlesztésére (promóció) „Egészséges gyermekekért” Pedagógiai Program


10

és az egészségkárosodás megelőzésére (prevenció) irányuló egészségnevelő tevékenység. Az egészséges életmódra nevelést, az egészséges életmód kialakítására történő felkészítést ebben az életkorban kiemelt jelentőségűnek tekintjük. Olyan készségeket, képességeket alakítunk ki – egymásra épülő nevelési feladatokkal-, melyek lehetővé teszik, elősegítik az egészségvédő szabályok kialakulását. Hozzá járulnak az egészség megőrzéséhez és a korszerű egészségkultúra kialakításához. Az egészségi komfort érzés az egészség örömteli megélését hordja magában. A gondozás az óvodai nevelésünk egyik alapvető tevékenysége. Gondozás során a kisgyermeknek olyan egyéni, testi-, lelki szükségleteit elégítjük ki, melyek elősegítik fejlődését. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet meghatározó. Fontosnak tartjuk a kultúrálisan elmaradott lakosságcsoportok (gyerekek) személyi higiéniai nevelését. A környezeti hatások közül a család szerepét igen jelentősnek tartjuk, hiszen a család az első szocializációs színtér, amely a kisgyermeket formálja. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy spontán módon valósítják meg feladataikat. Külön figyelmet fordítunk az óvodába lépéskor, hogy az anamnézis lapon szerepeljenek a gyermek különös betegségei, illetve betegségre való hajlama. Az óvoda egészségfejlesztő pedagógiai tevékenysége beágyazódik a gyermek egészségügyi szakhálózat szervezeti tevékenységébe. Az óvodai egészségügyi ellátást (26/1997.NM.sz.) rendelet írja elő, mely rögzíti az óvodai-orvosi (elkülönítő) alapfelszerelését, az óvoda orvosa által elvégzendő gyermek-egészségügyi feladatokat, továbbá a védőnő által önállóan ellátandó tennivalókat. A gyermekek orvosi felügyelete, rendszeres egészségügyi szűrése óvodánkban biztosított. Az óvoda gyermekorvosa és a védőnő az előírásoknak megfelelően vizsgálják a gyermekeket, szükség szerint tanácsokkal látják az óvodapedagógusokat és a szülőket egyaránt. Csoportos fogászati szűrővizsgálat évente van az óvodánkban. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van az elsődleges szocializáció során. Óvodánk tudatosan alakítja azokat a nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés és a társas érintkezés elemei kölcsönös kapcsolatot alkotnak. A növekedés és a fejlődés üteme egyéni sajátosságot mutatnak, amelyeket a gondozás során nagyon fontosnak tartunk figyelembe venni. A sikeres egészségnevelés feltétele az intenzív együttműködés az óvodapedagógus- dajkák- szülők és gyermekek között. Személyre szabottan elegendő időt szükséges biztosítani az egészségvédő szabályok készséggé alakítására, a lemaradók felzárkóztatására, a sikerélmény elérésére. A gyermek az egészséges életmódra vonatkozó ismereteit és magatartásmintáját a családból hozza magával az óvodába. A szülők egészségkulturáltsága, valamint az óvodai egészségvédelemmel való kapcsolatuk jelentős az egészségpedagógiai óvodai programban. A gyermek –egészségügyi szolgálat egészségvédő és –fejlesztő feladatát képezi a szülők számára rendezett egészségvédő ismeretterjesztés, a közös szülői programok, higiénés és sport rendezvények, a „Szív kincsesláda” program megszervezése Feladataink: • • • •

A gyermek alapvető fizikai és érzelmi szükségleteinek kielégítése. Fokozottan figyelni a gyermek megfelelő testi gondozottságára, ápoltságára. Megteremteni a gyermek számára az egészséges óvodai környezetet, kialakítani a nyugodt, szeretetteljes, kiegyensúlyozott óvodai légkört. A rugalmas napirend biztosítása a gyermek megfelelő életritmusának kialakítása érdekében.

Az egészséges életmód alakítása



11

Egészséges táplálkozás, kulturált étkezés: Kisgyermekkorban a táplálkozás a fejlődés alapfeltétele. Olyan készségeket, képességeket alakítunk ki melyek, hozzájárulnak a korszerű egészségkultúra kialakításához. Óvodánk étkeztetését a gyermekélelmezés biztosítja. Az étkezés megszervezése, kulturált lebonyolítása fontos egészségpedagógiai feladat az óvodapedagógus számára. A terítéshez szükséges eszközök esztétikusak és megfelelnek a gyermekek méreteinek, étkezésnél a gyerekek is részt vesznek a terítésben, életkoruknak fejlettségüknek megfelelően. Biztosítjuk a gyermekek egész napi folyadékszükségletét. Fontosnak tartjuk a rendszeres vitamin bevitelt, ezért mind a 4 csoportban gyümölcsnapot tartunk. Megismertetjük a gyerekeket új ízekkel. Több esetben a gyermekek is részt vesznek 1-1 gyümölcs vagy zöldségsaláta elkészítésében. Testápolás: A gyermek a családból érkezik az óvodába, magával hozza az otthoni higiénés szokásokat, amelyek nem minden esetben azonosak az óvoda mindennapos tisztálkodási, testápolási rendjével. Minél fiatalabbak a gyerekek, annál nagyobb szükségük van a testápolásban a felnőttek közreműködésére, ilyenkor az óvónő az anyát helyettesíti, vele együttműködve alakul ki a gyermek igénye az önálló testápolásra. Elsősorban azokat a készségeket, képességeket alakítjuk ki melyek, elősegítik és hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez. A személyi tisztaság elengedhetetlen követelménye, hogy a gyermekben szokássá, igénnyé alakuljon a mosakodás és fésülködés tevékenysége. Az óvoda legfőbb feladata e szempontból az önálló kézmosás begyakorlása: a kiscsoportosoknál kis segítséggel, a középsősöknél önállóan, a nagycsoportosoknál a figyelmeztetés nélküli önálló elvégzés szintjén. Fogápolás: Fogápolást és a szájhigiénére nevelést, azért emeljük ki a szomatikus nevelési feladatok közül, mert az óvodáskorú gyermekek fogazata igen elhanyagolt állapotban van, igen magas a fogszú előfordulási aránya és sok téves hiedelem fűződik a tejfogak gondozásához, kezeléséhez. Öltözködés: Év elején megbeszéljük a szülőkkel, hogy milyen öltözéket kérünk a gyermek részére, (benti cipő, réteges udvari ruha, váltó ruha) ezek legyenek kényelmesek, jellel ellátottak. Az egészséges ruházkodás, öltözködés szokásának kialakítása nagymértékben az óvónőtől függ, bár a szülők gyakran fordulnak kéréssel az óvónőkhöz, hogyan öltöztessék gyermeküket napközben. Az óvódás gyermek ruházata feleljen meg a hőmérsékletnek (időjárásnak), a gyermek mozgásos tevékenységének (szabad mozgásának), óvjon meg a sérülésektől. A ruházathoz tartozó cipővel kapcsolatosan tartsuk előírásnak, hogy a kisgyermek olyan cipőt viseljen az óvodában, amelyik biztosan tartja a bokáját, nem deformálódott, szűk, mert az ilyen lábbeli bokasüllyedést, járási fájdalmat okoz. Mozgás, edzés: A mozgás élettanilag a kisgyermek alapvető életjelensége. A szomatikus nevelés aktív gyakorlatának tartjuk a testedzést, az óvodai nevelési programban szereplő testnevelést, a mozgáskultúra megalapozását, a rendszeres mozgás, fizikai aktivitás szokássá, magatartásuk részévé alakítását, a biológiailag szükséges mozgásigény kielégítését. A fizikai egészségfejlesztési lehetőségeiként az óvodai nevelés során az alábbiak adottak: az egyéni és közösségi egészségfejlesztés (személyi higiénia), a környezet védelme (környezeti higiénia), a gyakrabban előforduló betegségek megelőzése, testi rendellenességek megelőzése (korai prevenció). „Egészséges gyermekekért” Pedagógiai Program


12

A gyerekek mozgásigényének kielégítése és a szabad levegőn való tartózkodás- minden évszakban – hozzájárul a gyerekek edzettségének kialakulásához, egészségük megőrzéséhez. Fontosnak tartjuk a gyermekek egyéni mozgásigényének kielégítését. Egészségük és testi fejlődésük érdekében az udvaron szabadon mozoghatnak, jó idő esetén a testnevelés foglalkozásokat is az udvaron tartjuk meg. Minden nap kezdeményezünk mozgásos játékokat, tornát, melynek középpontjában sok mozgással járó játék áll a gyermekek számára. A szabad levegőn tartózkodás télen sem marad el. Ezen kívül sokat sétálunk, helyszíni megfigyelések szervezünk a gyermekek részére. Törekszünk elérni, hogy otthon a családi környezetben is meglegyen a gyermek mozgási lehetősége. Ösztönözzük a szülőket, amennyiben lehetséges minél több időt töltsön a gyermek szabad levegőn. Óvónőink egyik legfontosabb feladata a gyermekek tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, a gyermekbalesetek megelőzése. Ugyanakkor nevelésünkkel a gyermekben is igyekszünk kialakítani saját testi épsége megőrzését, társai testi épségének védelmét. Pihenés, alvás: A gyermek nyugodt pihenésének feltételeit megteremtjük a tiszta, rendezett környezettel, meséléssel, halk zenével. A gyermekek életkorához alkalmazkodva biztosítjuk a napirenden belül a pihenés idejét. A kisgyermek egészséges fejlődését a helyes életritmus, a táplálkozás, testápolás, öltözködés, mozgás, edzés és a pihenés, alvás optimális megszervezésével és a megfelelő szokás és szabályrendszer megalapozásával biztosítjuk. Feladataink: Megteremteni a gyermek számára az egészséges óvodai környezetet. Kialakítani a nyugodt, szeretetteljes, kiegyensúlyozott óvodai légkört. Figyelemmel kísérni a gyermek megfelelő testi gondozottságát, ápoltságát. A gyermek alapvető fizikai és érzelmi szükségleteinek kielégítése. Differenciált segítségnyújtás biztosítása: a gyermekek egyéni, eltérő fejlődési ütemének figyelembevételével. • Rugalmas napirend kialakítása az egész nap folyamán.

• • • • •

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére • A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. • A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják. • Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek folyadékot a kancsóból. • Esztétikusán terítenek, higiénikusán étkeznek. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Étkezés közben halkan beszélgetnek. • Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. • A ruhájukat esztétikusán, összehajtva helyére teszik. • A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. • Ügyelnek saját küllemükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. A tárgyi környezet egészségvédő és egészségfejlesztő hatásának kiemelt jelentősége van a gyermek



13

egészsége érdekében. Az óvoda tárgyi környezetébe a csoportszobák, a tornaterem, a használati és játékeszközök, az udvar, a mosdók, a konyha, a fejlesztő és logopédia szoba, valamint az elkülönítő és a folyosó tartozik. Az óvodai élet legnagyobb része a csoportszobában zajlik. Óvjuk a csoportszoba rendjét, tisztaságát. Igyekszünk folyamatosan szépíteni. A gyerekeket megismertetjük a csoportszoba valamennyi felszerelésével, azok funkciójával és használatával. Bevonjuk a gyerekeket a szoba takarításába a rendrakásba, a játékszerek összegyűjtésébe, elpakolásába. Az óvoda udvara a gyermekek fokozott mozgásigényének kielégítésére és a szabad levegőn való tartózkodás edző hatásának megvalósítására szolgál. A közegészségügyi előírás megköveteli, hogy az udvar tiszta, hulladékmentes, balesetmentes legyen. A balesetveszélyes helyzeteket az óvónők felmérik és jelzik az óvodavezetőnek aki megteszi a szükséges óvintézkedést. A homokozó állapotát naponta ellenőrizzük. Fontosnak tartjuk, hogy a homok fel legyen ásva, hogy a nap fertőtlenítő hatása minél nagyobb felületen érvényesüljön. Az udvaron is fokozottan figyelünk a vízivásra, hogy a gyermekek ezen szükségletüket bármikor ki tudják elégíteni. A mozgásigény kielégítésére, fejlesztésére változatos játékszerekre van szükség. Óvodánkban EU szabvány hiba miatt néhány játékeszközt leszereltek. Így nehezebben oldható meg a változatosság biztosítása. Az óvónők sok eszközt használnak fel ennek pótlására, a mozgásigény sokrétű kielégítésére. Fontosnak tartjuk az intézmény (óvoda) tisztaságának megóvását, szépítését, a virágosítást, a csoportszobák otthonossá tételét, megfelelő szellőztetését, az ivóvíz higiéniáját, a helyes fűtés, világítás biztosítását, valamint az udvar rendezettségét. Esélyegyenlőség biztosítása Az esélyegyenlőség és a másság elfogadása azt az emberi jogot testesíti meg, hogy minden embert – fogyatékosságára tekintet nélkül – ugyanazok a jogok és lehetőségek illetik meg az életben való érvényesülés folyamatában. Fogyatékosnak minősítjük az olyan élethelyzetűeket, akiknek életminősége a környezete alakításával, vagy sajátos neveléssel – oktatatással – javítható. A fogyatékossággal élő gyermekek életmódja, teljesítőképessége, érzelmi beállítottsága, érzékenysége egyéni jellegű, ezért minden gyermek egyéni bánásmódra tart igényt. Az óvodapedagógus alapfeladata e kérdésben a másság elfogadtatása a gyermekközösséggel. Az óvodai nevelésben egyre szélesebb körben valósul meg az együttnevelés (integráló nevelés) társadalmi igénye. Külön csoportot képeznek a szociális hátrányú gyermekek, akiknél a családi, társadalmi, kulturális anyagi háttér kedvezőtlen hatása az óvodai nevelést is érinti a roma gyermekek óvodai integrációja. Az együttnevelést olykor az akadályok halmozódása tovább hátráltatja. A gyermek egészsége társadalmi ügy, megvédése és fejlesztése a nemzeti nevelési program szerves része, így válik az egészségpedagógiai az óvodapedagógiai kulcsfeladatává. 3. 2. Az érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása A gyermekek lelki szükségleteinek kielégítése a szociális biztonságérzés megteremtésével kezdődik. Ez az alapja a lelki egészség fenntartásának és fejlesztésének. Szociális biztonságérzés: félelem mentességet és pozitív érzelmi kötődést (bizalmat, szeretet, együttérzést, segítőkészséget) tartalmaz. Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége.



14

Elengedhetetlen feltétel, hogy a gyermeket az óvodánkban érzelmi biztonság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Fontos hogy gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék. A szocializációs folyamat legfontosabb korszaka a gyermekkor, mely a közösségi élet bonyolult sokrétű kapcsolatrendszerének kialakítását célozza. Ezért fontos, hogy a más gyermekekkel és a felnőttekkel való kapcsolatok során, pozitív, kedvező élmények érjék a gyermeket. Kiemelt feladatként kezeljük a különböző népcsoportokhoz tartozó gyermekek egészséggel, higiéniával kapcsolatos teendőit, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szociális integrációjának megvalósítását. Alapelveink: • A gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodánkban dolgozókban társra, ha kell természetes támaszra találjon. • Az kiemelt figyelmet igénylő kisgyermekeknek a hagyományok, ünnepek fejlesszék a közösséghez tartozás érzését, erősödjék önbizalmuk. • Az önként vállalt szereplési lehetőség segítse elő a gyermek önmaga fontosságának átélését, így az kiemelt figyelmet igénylő gyerekeket a többiek egyenlő társnak tekintsék. Feladataink: • Az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások biztosítása. • az óvoda alkalmazottai és a gyermek ,a gyermekek,valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd,érzelmi töltés jellemezze • Segíteni a gyermek szociális érzékenységének és én tudatának alakulását. • Olyan gyermekek nevelése akik elfogadják,megértik,hogy az emberek különböznek egymástól • A szocializáció szempontjából különös jelentőséget tulajdonítani a közös élményeken alapuló közös tevékenységek gyakorlására. Segíteni a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését,szokás és normarendszerének megalapozása • Feladatunk a gyermek szűkebb és tágabb környezetéhez, a szülőföldhöz való kötődést segítő pedagógus attitűd elősegítése • A fakultatív hitoktatás az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve – a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben szervezhető. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít és ahhoz segíti a gyermeket,hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét,amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja,hogy rá tudjon csodálkozni a természetben,az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre,mindazok megbecsülésére. Részben, mert a pedagógus viselkedése a gyermeket mintakövetésre sarkalja, szerepátvételre, azonosulásra készteti. Másrészt, mert az óvónő szervezi a gyermek értelmes élettevékenységét, környezetét. A gyermek személyiségfejlődésének alakulásában elengedhetetlen a modell értékű kommunikáció,bánásmód,viselkedés az óvodai feladatellátásban résztvevő felnőttek között .Az



15

óvoda valamennyi alkalmazottja modell értékű szerepet tölt be. Az óvónőknek és az óvoda valamennyi dolgozójának magatartása legyen barátságos, határozott, következetes, szeretetteljes és őszinte. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek óvodai nevelésében a kis lépések elvének alkalmazásához, a gyermekekre jellemző, cselekvésbe ágyazott képességfejlesztéshez kellő időt és alkalmat biztosítunk az óvoda napi programjában. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Sajátos nevelési feladatot jelent a beszédhibás és nem beszélő gyermekek fejlesztő nevelése. Ennek korrekcióját óvodánkban logopédus végzi. Különös bánásmódot igényel az autista gyermek. Ezeknél a gyermekeknél fejlesztésünk alapja a társkapcsolati és kommunikációs készség (ismétlés, gyakorlás útján történő) fejlesztése. Különleges gondozást igényelnek a rossz családi körülmények között nevelkedő gyermekek. Egészségnevelésük fontos feladat, melyhez segítséget kérünk (szükség esetén) a gyermekvédelmi megbízótól és a védőnőtől. Kiemelt figyelmet fordítunk a roma származású gyermekek integrált óvodai nevelésére. Segítjük a családból az óvodai közösségbe való átmenetet, az óvodai szokásrend elfogadását, az egészséges életvitel szabályainak gyakorlását, az egészséges táplálkozási szokások alakítását, a közösségi viselkedéskultúrának a többségi társadalomhoz illesztését, az egészséget támogató családi életvitel kialakítását. Óvodánk a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. A gyermek társas lény, egyéniségét igazán csak közösségi kereten belül, másokkal együtt élve tudja kibontakoztatni, de saját egyéniségét akarja érvényre juttatni. Csak az a csoport válik valódi közösséggé, amelynek minden egyes tagja önmagában biztos, önálló funkciót betöltő, és melyben mindenkinek vállalható szerepe van. Egyént nevelünk, de az egyén érdekei csak a másik „összefüggésben” ér valamit, csak a többiekkel való relációjában válik jelentőssé. A szocializációs folyamat az én-tudat fejlődésének folyamata is egyúttal. Az óvodai erkölcsi nevelés alapja: • A szokásrend kialakítása és az azokhoz való alkalmazkodás. Mindez megtervezhető, az óvónő az életkori sajátosságokat figyelembe véve tudhatja előre, hogy melyek a betartható szokások. • Az egyes értékek, szabályok felnőtt általi megítélése azonos kell, hogy legyen. Az egyes reakciók megerősítése, illetve a sajnálkozás, ha az adekvát cselekvés elmarad, segíti és meggyorsíthatja a belsővé válást. Az igazán hatékony dicséret a megelégedés, az öröm és soha sem a tárgyi jutalom. • Magas szintű erkölcsi érzékre vall, ha a gyermekek önmagukat tudják értékelni (a tanulás folyamán bekövetkező teljesítményeiket, tetteik helyességét, vagy annak tévedéseit) • A jó sorrend önértékelés, vagy mások tetteinek értékelése. • Ebben az életkorban elegendő, ha az erkölcsiség: o az egymásra figyelésben o az együttműködésben „Egészséges gyermekekért” Pedagógiai Program


16

o segítségadásban o néhány együttélési szabály betartásában (pl. köszönés, játékeszközök helyrerakása, stb.) nyilvánul meg A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére • Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez, ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. • A viselkedés és helyes cselekvés szokás szabályainak betartása a gyermek igényévé válik • Segítenek egymásnak a felnőtt kérése nélkül is, együtt éreznek a közösség tagjaival. • A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. • Konfliktus helyzetben társaikkal egyezkednek, egymást megkérik a szabályok betartására. • Érdeklődnek társaik barátaik iránt. • Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósan érdeklődésüket. • Türelmesen meghallgatja társait és a felnőtteket • A közös tevékenységekben aktívan részt vesz,a tevékenység által megkívánt magatartási formákat elfogadja A gyermekcsoportok tevékenységének megszervezése A gyermek szükségleteinek megfelelően, célirányosan alakítjuk ki az optimális életrendet, melyet stabil és rugalmas tevékenységek alkotnak. Kétféle napirendet tervezünk: évközit és nyárit, melyekben a tevékenységek időtartama eltérő. Nyári időszakban kiemelt szerepet kap a szabad levegőn való tartózkodás, amennyiben lehetséges sokfajta tevékenységet az udvaron folytatunk, (foglalkozások, étkezés) Heti rendünk kialakításában a rugalmasság elve dominál. 3. 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása, az óvodai nevelő tevékenységünk egészében kiemelt jelentőségű. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben, a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a kérdés feltevések támogatására és a válaszok - életkornak megfelelő mélységű – adására kellő figyelmet fordítunk. 2. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára – mint életkori sajátosságra – valamint meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, más részt az értelmi képességek érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás – fejlesztése. Óvodánk a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása óvodai nevelő tevékenységünk egészében kiemelt jelentőségű. Különösen a beszédkedv



17

fenntartása, a gyermek meghallgatására, a gyermekei kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére fordítunk figyelmet. Értelmi nevelésünk további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, másrészt az értelmi képességek és a kreativitás fejlesztése. Anyanyelvi nevelésünk Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír. Az anyanyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának. A nyelvben, beszédben, cselekvésben és magatartásban rögzített emberi és társadalmi tapasztalatok átadására az anyanyelv kiapadhatatlan és mindig kéznél levő eszköz. A beszédkedv hozzásegít új tapasztalatok szerzéséhez és ezen alapul az a képesség, hogy gondolkozzunk, valamint az, hogy gondolatainkat másokkal közöljük és azt meg is értsék. Ezért anyanyelvünk a kommunikáció fontos eszköze, általa alapozódik meg az emberi közlés kultúrája. Ezen a téren egy pedagógus sokat tehet a felnövő nemzedék javára. Az anyától való első elszakadás megrázkódtatás a gyermek számára. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani első időben a testi kontaktus nyugtató hatására, s ezzel az érzelmi biztonság megalapozására. A pozitív érzelmi kapcsolat hozzásegíti a gyermeket, hogy elfogadja a számára még ismeretlen élethelyzetet, társait az őt körülvevő felnőtteket s ebben az új szituációban megszólaljon. Fontosnak tartjuk az óvónő-gyermek aktív együttműködését, melynek meghatározásakor a hangsúlyt az aktív, kétpólusú együttműködésre irányítjuk. A gyakorlatban és programunkban ez azt jelenti, hogy a gyermeknek is lehet véleménye, elképzelése, ötlete, javaslata. Ezt komolyan vesszük, beépítjük fejlesztési elképzeléseinkbe. A fejlesztés és a mindennapok során mindig szem előtt tartjuk, hogy minden gyermekre széles figyelmet fordítsunk, bátran elmondhassa, ami őt bántja foglalkoztatja. A figyelmes meghallgatás és nem az erőltetett beszélgetés „kikérdezés” a célunk. A spontán megnyilvánuláshoz társak és a felnőttek felé is türelemre, empatikus differenciálásra van szükség az óvónő részéről. Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk a beszédkapcsolat kialakítását, a beszédkedv fenntartását a gyermek meghallgatását, a gyermeki kérdések megválaszolását. Az óvodai anyanyelvi nevelésünk az egész napi nevelőmunkát áthatja, ezért kiemelt hangsúlyt kell kapnia az óvónő modell szerepének, azonban nem hagyható figyelmen kívül a családi nevelés sem. Az óvónő modell, akinek beszédét, viselkedését a gyermek leutánozza, ezért magatartása közlésmódja legyen mindig hiteles, őszinte és alkalmazkodjon a beszédszituációhoz, beszélgető partneréhez. Az óvónő elsőrendű feladata, hogy szeresse és ismerje anyanyelvét. Önképzéssel, a szakirodalom, a közművelődési lehetőségek kihasználásával fejlessze anyanyelvi kultúráját. Törekedjék a nyelvi és nem nyelvi elemek őszinte, túlzásoktól mentes, a helyzethez illő használatára. A pedagógus kommunikációs modell a gyermekek, szülők és nem utolsó sorban a kollégák előtt, ezért mindig kontrollálnia kell beszédét, s igazodnia az adott korcsoporthoz, illetve beszélgető partneréhez. A család szerepe is igen jelentős. Az otthoni nyelvi környezet döntően befolyásolja a gyermek fejlődését, hiszen az anyanyelvi nevelés a gyermek közvetlen környezetében, a családban kezdődik, s a legkorábbi életszakasztól hat a fejlődő gyermekre. Az anya beszédén keresztül is megnyilvánuló- érzelmi kötődésével, a jó anya-gyerek kapcsolat erősségével, annak hosszantartó



18

hatása révén alapvető kommunikációs modellt visz be a kisgyermek személyiségébe. Harmonikus családi háttérben születésétől fogva - épp érzékszervek esetén- fokozatosan birtokába jut a gyermek a beszéd képességének. Három éves korában az otthon elsajátított nyelvikommunikációs képességek birtokában, adott szintű beszédkultúrával -esetleg- beszédhibákkal kerül a kisgyermek óvodába. A családi környezetből kilépve egy számára új beszédkörnyezethez kell alkalmazkodnia. Az óvodában új kapcsolatok alakulnak ki a gyermekközösségben és a felnőttekkel egyaránt, amelynek fontos eleme a beszéd. A beszéd a gyermek környezetével való érintkezésnek, önkifejezésnek, gondolkodásnak legfőbb eszköze. Az anyanyelv olyan terület, mely a nap minden percében természetes úton fejleszthető. A legelső feladatunk tehát olyan érzelmi kapcsolatok kialakítása minden gyermekkel, hogy állandó késztetést erezzen élményei, észrevételei közlésére. Az óvodába járás kezdetén felmérést kell végeznünk, milyen fejlettségi szinten áll a gyermek beszéde, nincs-e beszédhibája, gátlásossága, stb. Ennek ismeretében a család bevonásával, a tervszerű fejlesztés érdekében közösen kell a problémákat megoldanunk. Ebben az időszakban még csak az úgynevezett „félmondatok" figyelhetők meg a kisgyermek beszédében. A folyamatos, összefüggő beszéd csak fokozatosan alakul ki, ezt kell továbbfejlesztenünk. Fontos, hogy a szavak értelme érzékelés, észlelés útján is erősítést nyerjen. Az óvodáskorban erősen fejlődik a szókincs. A csak szóbeli magyarázat a gyermek számára nem minden esetben elég. A szó hallása nem hívja elő a megfelelő emlékképet. A megismerés alapját ebben a korban tehát az eredeti tárgy vagy annak ábrázolása jelentse. A gyermek szókészlete a hetedik életév felé egyre bővül, változatos lesz és elérheti a 3000-3500 szót is. Fokozatosan az életkor és az egyéni fejlődés figyelembevételével a nyelvi követelményeket is emelnünk kell. A feladatok megvalósítása folyamatában fejlődik a gyermek személyisége, gazdagodnak ismeretei, növekedik tájékozottsága, biztonságérzete, bátorsága. A helyes, tiszta, szép beszéd, a környezet előkészíti a gyermeket az irodalmi élmények befogadására, fejleszti esztétikai érzékét, mélyíti érzelmeit. Az óvodáskorú gyermek beszédnevelésének egyik fontos lehetősége a játék, amely helyzetben a kisgyermeknek beszélnie kell. Az anyanyelvi nevelés szempontjából hasznosnak bizonyulnak a nyelvi játékok, amelyek mindegyik korcsoportban intenzív hatásúak lehetnek. Először a helyes légzéssel kell foglalkoznunk, hogy megteremtsük a jó hangadás feltételeit. Ehhez direkt és indirekt játékos gyakorlatokat alkalmazunk. Feladataink: Fontos, hogy az óvónő biztosítson érzelmileg telített, nyugodt légkört a gyermek beszédkedvének kibontakoztatásához. Ez fokozottan kap hangsúlyt a beszoktatás időszakában. • A beszédkapcsolat kialakításában, fenntartásában kiemelt figyelemmel használja ki a páros játékok, lovagoltatók, ringatók, höcögtetők, ölbéli játékok kínálta lehetőségeket. • Az otthonról hozott nyelvhasználatra építve fejleszteni a gyermeknyelvi kultúráját, gazdagítsa szókincsét. • Családlátogatás keretében tájékozódni a család nyelvi kultúrájáról s a tapasztalatok alapján megtervezni az adott gyermek egyénre szabott anyanyelvi fejlesztését.



19

• Tegye lehetővé a gyermek számára anyanyelvünk minél többrétegű megismerését, fejlessze a gyermek beszédmegértését. Kérdéseivel fejlessze a gyermekek gondolkodását és ösztönözze, hogy érzelmeit, gondolatait beszéddel fejezze ki. • Az óvónő személyes példájával, kommunikációs helyzetek megteremtésével, ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt, adjon lehetőséget metakommunikációs ismereteik bővítésére. • Nyílt, érdeklődő magatartásával segítse elő a gyermek spontán megnyilatkozásait. • A bábozás, dramatizálás közbeni „anonimitás” lehetőségét kihasználni, hogy a gyermek élményeit, sérelmeit, szorongásait megfogalmazhassa. • Szem előtt tartani a gyermek egyéni beszédkészségét, beszédének fejlettségét, fejlődésének eltérő ütemét. • Gondot fordítani a gyermek egyéni fejlesztésére, s ha kell felzárkóztatására is. • A kommunikációs kapcsolatok zavarának kompenzálására törekedni, felismerni a gyermek beszédhibáját, szükség esetén logopédus segítségét kérni, illetve tanácsát (pöszeség, torzítás, felcserélés, kihagyás). • Az új hangképzés mechanizmusát előtérbe helyezve javítani a hibásan képzett hangokat. • A gyermek beszédhibájának feltérképezése, különösen a beiskolázás előtt fontos. Tudatosan kell törekedni a dislexia, disgrafia megelőzésére. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére • • • •

A gyermek helyesen, folyamatosan, összefüggő mondatokban fejezi ki gondolatait. Egyszerűbb történeteket, elbeszéléseket képes elmondani. Rendelkezik azzal a szókinccsel, amely elősegíti környezetében a biztonságos tájékozódást. A köznyelvben használt nyelvi formákat megfelelően tudja alkalmazni.

Hagyományaink Óvodai ünnepeink a szülőkkel való nyílt párbeszéd és szoros együttműködés legfontosabb színterei. Jó lehetőséget teremtenek a kevésbé aktív és nagyon elfoglalt szülőkkel való találkozásra és beszélgetésre, így az óvodánk és a családok közötti kapcsolat egyre hatékonyabban működhet. Az ünnepek a legjobb lehetőséget nyújtják az óvodánkban az egyéni arculatunk megteremtésére és megmutatására. Az ünnepeken keresztül az óvodánk és az itt dolgozó óvodapedagógusok munkájáról hű képet alkothatnak a szülők és más érdeklődők. Az ünneplés pedagógiai szempontból kiemelt lehetőséget kínál a nevelésnek. Az ünnepek és hagyományaink ápolása szempontjából is rendkívül fontosnak tartjuk, hiszen kultúránk megismerésére adnak lehetőséget. Az előkészület a csoporton belül közösségi érzések alakítására igen kitűnő alkalmat teremt és természetesen tág teret nyújt a gyermekek közötti együttműködésnek: a kooperációnak és a kommunikációnak gyakorlásához. Egyik legjobb közösségalakító tevékenység, amikor a gyerekek együtt élik át az ünnepi előkészületet, együtt örülnek annak, amit létrehoztak, alkottak. A születés és névnapok óvodai megünneplése leggyakoribb mindennapi életünkben, mert személyes jellegű. A várakozás, a közös köszöntés mélyíti a közösségi érzést. Óvodai életünkben a hosszabb, távolabbi időpontra kitűzött távlatok is fontos szerepet töltenek be. Hagyománnyá vált a bölcsődések fogadása, a nagycsoportosok közös ballagása, búcsúztatása.



20

Fontosnak tartjuk, hogy a szülőket, a családot az ünnepi előkészületbe is hatékonyan bevonjuk. Fokozottan figyelünk arra, hogy ne csak az előkészületek, hanem magának az ünnepnek külső megnyilvánulásai is hangsúlyt kapjanak. Az ünnepi hangulat megteremtéséhez feltétlen szükségesnek tartjuk az esztétikus terem, környezet díszítése mellett a gyermekek és óvodapedagógusok ünnepnek megfelelő öltözködését. Az ünnepek csak a szülők együttműködő támogatásával érhetik el megfelelő hatásukat. Ilyen alkalmaknál (Mikulás, Karácsony, Farsang, Gyermeknap, munkadélután, játszódélután) figyelembe vesszük a gyermekcsoport életkori sajátosságait, a Szülők igényeit illetve ügyelünk a családi ünnepek tiszteletben tartására. Az ünnepeket mindig a közös ajándékkészítés öröme előzi meg. Az ünnepi hangulat fokozásához a nevelőtestület közös programokkal járul hozzá, ilyenek: dramatizálás, bábelőadás. 4. KIEMELT NEVELÉSI ELVEINK • A pedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket: sok élmény, tapasztalat, cselekvés, önkéntes, játékos tanulás során. • Az ismeretek, a tudás elsajátítása természetes közegben, életszerű tapasztalatok révén történik, így alkalmazása is természetes könnyedséggel és hatékonysággal valósul meg. • Az egyes gyermek életkori, egyéni sajátosságaiból indul ki, a gyermek szükségleteihez, fejlődési üteméhez igazodik. • A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember, egyedi tulajdonságokkal, személyiségjegyekkel. • A komplex nevelést hangsúlyozva, cél az aktivitás, motiváltság, kíváncsiság, kreativitás előtérbe helyezése, a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. • A játék a legfontosabb eszköze a fejlődésnek és a fejlesztésnek • A gyermek fejlődésének alapja a stabil, biztonságos, szeretetteljes környezet: személyes kapcsolat minden gyermekkel, differenciált bánásmód. • Befogadó környezet megteremtése, inkluzív pedagógiai módszerek alkalmazása a gyakorlatban. • A pedagógiai környezet azt sugallja, hogy a másság, az elfogadás, a tolerancia, a segítőkészség természetes. • A családdal való szoros és kölcsönös együttműködés a gyermek fejlesztésének alapja. „Minden gyermek más” Minden gyermek más, ezért e szemlélet és gyakorlat alapja a differenciálás, amely egyes esetekben részben az óvodapedagógus, részben más speciális szakember által nyújtott speciális bánásmóddal egészül ki. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja is hangsúlyozza a differenciált nevelés fontosságát. „A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatását. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlődési szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, illetve kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel.”



21

Az egyéni különbségek okai: • Sajátos, veleszületett genetikai adottságok, képességek (fiziológiai, testi tulajdonságok). • Pszichikus tényezők, környezeti feltételek (a család egyéni hagyományokkal, szokásokkal, nevelési módszerekkel építi ki a személyiséget). • A fejlődés általános pszichikus törvényei. • Azonos életkorú gyerekek között is nagy különbségek vannak. A pedagógiai gyakorlat már régóta foglakozik differenciált neveléssel. A differenciált nevelés azt jelenti, hogy minden kisgyermeket az egyéni adottságaihoz, képességeihez, saját lehetőségeihez és aktuális fejlettségi szintjéhez mérten neveljük és fejlesszük. A differenciálás segítségével a személyiség a maga útját bejárva képes fejlődni. A fejlesztés nem azt jelenti, hogy felzárkóztatjuk a gyereket egy átlagszintre, hanem azt, hogy mindenki a maga módján, a maga ütemében, a maga képességei szerint a lehető leginkább tudjon kibontakozni, fejlődni. Ebbe szemléletbe, gyakorlatba a kiugró képességű gyerekek fejlesztése is beletartozik. A differenciált bánásmód pedig egyszerűen magába foglalja az integrációt, mint gyakorlatot, hiszen a „mindenki más”-ban mint elvbe, tényleg belefér, hogy mindenki más. Az inkluzív pedagógiában nem feltétlenül a felzárkóztatás a cél (lehet adott esetben az is), hanem a saját szint maximumára eljutás. Itt nem azt jelenti az alkalmazkodás, hogy akkor jó az eredmény, ha a gyerek betagolódott, és megközelítően olyan, mint a többi, hanem, ha saját keretein belül, saját szokásain belül, pontosabban azokkal együtt képes fejlődni, egy nevelési színtéren belül, ahol többen (sokan) nevelődnek együtt. A differenciálás érvényesül a célokban, a feladatokban, a munkaformákban, a módszerekben, az eszközökben, az elsajátítás idejében, tempójában. Differenciálásból adódó feladataink: • Egyénre tervezett pedagógiai gyakorlatot igényel, folyamatos visszacsatolást, nyomon követést. • A tudatos pedagógiai munkában részt kell venni a szülőknek is a családdal való kapcsolattartás nem formális, hanem a gyerekről szólva tartalommal telített. legyen. • A tanulás során (a szociális tanulás esetében is) mindig az előzetes ismeretekre építünk, amelyben benne van az egyén előtörténete, sorsa, kapcsolatrendszere, kontextusai, attitűdje, teljes személyisége. • A játékról, mint alaptevékenységről kell szót ejtenünk. Ha a játék szabad, ha nem csak fejlesztő játékokat engedünk (ami nagyon fontos, de nem kizárólagos), ha a tanulás is játékba integrált, ha a fejlesztő foglalkozások egy része (ami nem igényel szakembert) a csoportban zajlik az óvónő által, a játék keretei között, akkor semmiféle kiemelés vagy direktebb foglalkozás nem diszkriminál, hanem egyszerre fejleszti– a szociális képességeket, a motorikus készségeket és az értelmet. A játék megfigyelése tehát segítheti a pedagógust a már említett minden szintű differenciált tervezésben, konkrét célok, feladatok, módszerek, eszközök, időkeretek, munkaformák meghatározásában. A pedagógiai integrációnak alapvetően két változata különböztethető meg: • Az egyik a hátrányos helyzetűek (szociális, illetve etnikai kisebbségekhez tartozók) integrációja.



22

• A másik pedig a sajátos szükséglettel, segítséggel élők integrációja. A két „réteg” nem azonos, ám az elv közös: mindkét területhez tartozó emberek élete legyen teljes értékű, és a többségnek kell megteremteni önrendelkezésük lehetőségét. A társadalmi, szociális tényezőből fakadó, valamint bármely sérülésből adódó integrációs gyakorlat elvei azonosak. Kompetenciák: Az átlagos fejlődésű gyermek

Óvodapedagógus

Az átlagtól eltérő fejlődésű gyermek

Átmeneti zavar – óvodapedagógus Tartós zavar – speciális szakember, óvodapedagógus

Hátrányos helyzetű gyermek

Óvodapedagógus és/vagy speciális szakember

A sajátos nevelési igényű gyermek

Óvodapedagógus és speciális szakember

Integráció feltételeink megteremtése az óvodában: Objektív tényezők: • Az intézmény alapító okiratában, pedagógiai programjában megjelent az integrált nevelés, mely a Fenntartó által jóváhagyott. • Az óvoda megközelítése, akadálymentesítése megtörtént. (rámpa, korlát) • Speciális szerek beszerzése, speciális játékszerek megléte, beszerzése folyamatos. (fejlesztőeszközök, mozgásos, értelemfejlesztő tárgyak, játékok) • A magas csoportlétszám megnehezíti a differenciálást és egyéni képességfejlesztést, ezért nélkülözhetetlen a fejlesztőpedagógus jelenléte és szakmai segítsége. • A csoportszoba kialakítása, azaz átalakítása is feladat, attól függően, hogy milyen segítséggel élő gyereket nevelünk. Szubjektív tényezők: • Megállapítja a szakember az érintett kisgyerekről, illetve állapotáról az integrációra való alkalmasságát. • Pedagógus részéről kulcsa és egyik alappillére az együttnevelésnek, hogy milyen az attitűdje, módszerei, felkészültsége. Az óvónő felkészülése sok tényezőből áll. Egyrészt érzelmileg szükséges azonosulni az integrációval, és elvileg is elfogadni, természetesnek tartani. Másrészt az adott sérülés típusáról is fontos tájékozódni. Nem keverendő össze a gyerek pedagógusa a szakemberrel, gyógypedagógussal, fejlesztőkkel, gyógytornásszal, logopédussal stb. Az óvodapedagógustól nem várható el, hogy a szakember kompetenciájával fejlesszen. De az igen, hogy értse az állapot lényegét, és a hozzá vezető utat. Elvárható az is, pontosabban elsősorban az, hogy a gyerekközösség és az érintett gyerek kapcsolatát, magát az együttélést alakítsa, szervezze, irányítsa. A pedagógus feladata a dajkák bevonása, az ő előkészítésük „Egészséges gyermekekért” Pedagógiai Program


23

• A szülők előkészítése is lényeges tényező, és itt hangsúlyozni kell, hogy mindkét szülőréteget érinti a felkészülés, lehetőség szerint együtt, egy időben. • A gyermek szüleinek szerepe kiemelkedő az integrációs folyamatban. Ők azok, akik folyamatos segítségükkel, a gyermekkel eltöltött napi együttlét során annak egyenletes fejlesztését és a tanulási nehézségeik csökkentését biztosítják. • Gyógypedagógus jelenléte: o fogyatékosságnak megfelelő típusú képesítés o együttműködik a fogadó pedagógussal • A gyermek személyisége is fontos körülmény az integráció összetett folyamatában, meghatározza integrálhatóságát. Vannak olyan tulajdonságok, melyek segítik az együttnevelést. (érdeklődő, szorgalmas) • Csoporttársak viszonyulása, a másságra adott reakciójuk, személyiségük. A gyerekközösségre tudunk-e úgy hatni, hogy ne a sajnálat, hanem a tényleges elfogadás és az igény szerinti segítségadás legyen a döntő. Az integráció megvalósulási formája az óvodánkban: Teljes integráció: a gyerekek egész napjukat együtt töltik el, szakfejlesztés a házon belül valósul meg, állandó szakemberek segítségével. A sajátos nevelési igényű gyermek a befogadó óvodai csoport vagy iskolai osztály állandó tagja. A nevelési-oktatási folyamatban együtt vesznek részt. Az inkluzió célja: • Valamennyi gyermeket vegyék fel a lakóhelyéhez közeli intézménybe, melyek mindegyike felkészült erre a feladatra. • A befogadó intézmény vezetése és teljes tantestülete azonosul az inklúzió gondolatával és szemléletmódjával. • A befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. • Differenciálást biztosító, egyéni haladást elősegítő változatos módszerek jellemzőek. • A többségi pedagógus felelős a probléma megoldásáért, a gyógypedagógus partner a megoldásban. Munkájuk eredményessége nagyban függ a közös vezetéstől, összehangoltságtól. Az inklúzió éppen azt jelenti, hogy a „minden gyerek más” elve érvényesül. Ez a pedagógia önmagában nem igényel semmi más változtatást, mint a szemléletváltást és a fokozott differenciálást. Az integráció az inkluzív pedagógiai gyakorlat azon része, amely a többségtől bármilyen szempontból eltérő egyének elfogadását és a többséggel történő együttélését – oktatási intézményben együttnevelését – jelenti. 4. 1. A Beszoktatás, befogadás rendszere Magyarországon – a köznevelési t9örvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A szülő a gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát. 2014. szeptember 1-től a harmadik életévét betöltött gyermek számára kötelezővé válik az óvodai nevelés.



24

Átmenet a bölcsödéből az óvodába Az óvodai nevelőmunka a nevelés színtereinek-család, bölcsőde, iskola – szoros együttműködésével lehet csak eredményes. E nevelési színtereken érvényesülő hatások dialektikus egysége és kölcsönhatása nélkülözhetetlen az óvoda nevelési céljainak elérésében. Az óvodába kerülő kisgyermek életkori sajátosságaiból fakadóan kiszolgáltatott. A családból vagy a bölcsődéből érkező gyermek számára az új környezet, a felnőttek személye, az óvodai életritmus is szokatlan. Az utóbbi évek során a társadalmi, és gazdasági változások hatására egyre több gyermek érkezik bölcsődéből. A beilleszkedés, az alkalmazkodás nehézségeit megkönnyíti a jó társ kapcsolat fenntartása, mely óvodánkban már hagyományként működik. Az egészséges személyiség fejlődés egyik legfontosabb feltétele az óvónő és a gyermek közötti jó kapcsolat, ennek megteremtése érdekében látogatásokat szervezünk a közeli bölcsődében, ismerkedünk a gyermekekkel. A nyár folyamán lehetőséget adunk a szülőknek, hogy belátogassanak óvodánkba, így az új gyermekek számára az óvodapedagógus személye már ismertté válik, amennyiben megoldható otthonukban is meglátogatjuk leendő óvodásainkat. A beszoktatási időszak óvodánkban szeptember és október hónapjában zajlik. Fontosnak tartjuk: • a szülőkkel való jó kapcsolat megalapozását, • a szeretetteljes, nyugodt légkör kialakítását. Napirend az életkori összetételtől függően: Időkeret 6.00 órától

12.00 óráig

3-4 évesek SZABAD JÁTÉK - Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett), - Felajánlott, választható tevékenységek - Folyamatos vagy kötött reggeli JÁTÉK A SZABADBAN

12.00 órától 15.00 óráig

Ebéd (kötött formában, előtte testápolás) PIHENÉS Folyamatos Uzsonna

15.00 órától

SZABAD JÁTÉK (felajánlott tevékenységek)


Tevékenységek 4-5 évesek 5-6 évesek SZABAD JÁTÉK SZABAD JÁTÉK - Mozgásfejlesztés - Mozgásfejlesztés (kötelező vagy (kötelező vagy kezdeményezett), kezdeményezett), - Felajánlott, - Választható vagy választható kötelezően tevékenységek választható - Folyamatos vagy felajánlott tevékenységek kötött reggeli - Folyamatos vagy JÁTÉK A kötött reggeli SZABADBAN JÁTÉK A SZABADBAN Ebéd (kötött Ebéd (kötött formában, előtte formában előtte testápolás) testápolás) PIHENÉS PIHENÉS és Folyamatos (vagy) felajánlott Uzsonna tevékenység Folyamatos SZABAD JÁTÉK uzsonna (választható, felajánlott SZABAD JÁTÉK

6-7 évesek SZABAD JÁTÉK - Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett), - Választható felajánlott tevékenységek - Folyamatos vagy kötött reggeli JÁTÉK A SZABADBAN Ebéd (kötött formában előtte testápolás) PIHENÉS és (vagy) felajánlott tevékenység a nagyoknak Folyamatos uzsonna SZABAD JÁTÉK


25

tevékenységek)

18.00 óráig

JÁTÉK A SZABADBAN

JÁTÉK A SZABADBAN

JÁTÉK A SZABADBAN

JÁTÉK A SZABADBAN

Az időkeretet az életkortól és egyéb tényezőktől függően rugalmasan változnak. Az óvodai élet megszervezésében tekintettel kell lenni az eltérő szükségletekre. Ez vonatkozik az életkori eltérésekre és az azonos korosztály egyéni igényeire is. A napirend helyes életritmust biztosító stabil pontjain túl, a rugalmasság és a folyamatosság, az egyéni igényekhez való alkalmazkodást szolgálja. Az eltérő fiziológiai szükségleteket figyelembe vesszük (alvás, evés-ivás, mozgásigény). Szokás-szabályrendszer A 3-6-7 éves korú gyermek folyamatban valósul meg.

fejlesztése

a

nevelési

céloknak megfelelően a nevelési

A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. Segít neki abban, hogy a körülötte lévő szűkebb és tágabb környezetben az emberi érintkezés alapvető szabályait elsajátíthassa. A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetesen, ám rugalmasan kezelt szokás-szabályrendszer. Segít neki abban, hogy a körülötte lévő szűkebb és tágabb környezetben az emberi érintkezés alapvető szabályait elsajátíthassa. A nevelési folyamat a környezettel való állandó és szoros kapcsolatban zajlik. A nevelési folyamatban a gyermek spontán fejlődése, érése és a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesülnek. A tudatos fejlesztés az óvodapedagógus által irányított, befolyásolt, de nem kizárólag tőle függő folyamat. A társadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyermekcsoport életkora, összetétele, a szülők igényei mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára. A tudatos fejlesztést a szubjektív és objektív feltételek ugyancsak jelentősen befolyásolják. Mindezek figyelembevételével az óvodapedagógusok a tanév elején határozzák meg a csoport szokás- szabályrendszerét. A nyugodt élettempó érdekében a gyermekek óvodában töltött idejét ésszerűen és a szükségleteiknek megfelelően kell beosztani az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével a helyes napi-, hetirend kialakításával. 5. ÓVODAI ÉLETÜNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI 5. 1. Játék A játék a gyermeki személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség-, és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető létformája, pszichikus szükséglete, mindennapjait átszövő tevékenysége és mindezek által fejlődésének leghatékonyabb, legfontosabb alapja. Jól és jót játszani! - ez a gyermek dolga az óvodában. Játékában a gyermek kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben



26

előforduló szituációkat és az őt érő élményeket, így válik a játék a gyermeki fejlődés alapjává, hiszen az ismeretek újabb és újabb tapasztalatokhoz vezetik el őt és közben szinte észrevétlenül tanul a gyermek. A gyermek játékának megfigyelése képet nyújt a gyermek ismereteiről, élményeiről, mozgásigényéről, szociális és értelmi fejlettségének egészéről. A gyermeket mélyen és valóságosan megismerni, vagyis megérteni csakis játékán keresztül lehet. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt. A Szülő és az Óvónő. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve jelenléte lehetővé teszi a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbólikus szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, a nem direkt reakcióival éri el. Az óvodában kiemelt a szabadjáték, túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda naprendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenység szervezésben is meg kell mutatkoznia. A játékfolyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mind ezt az óvodapedagógus feltétel teremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő ösztönző magatartásával, a nem direkt reakcióival éri el. Az óvodában kiemelt a szabadjáték túlsúlyának érvényesülése. Feladataink: • Naprakész ismeretekkel, célkitűzésekkel rendelkezni ahhoz, hogy a gyermekek nyugodt játéka biztosított legyen. • Tudatos és fejlesztő munkája során folyamatosan figyelemmel kísérni a gyermek játékát, hiszen az a gyermeki személyiség valós tükrözője. • A gyermekek szükségleteinek, igényeinek megfelelően szervezni a napi tevékenységeket. • A játék színterének, csoportszobának és az udvarnak kialakítása a biztonságos, nyugodt játék érdekében. • Biztosítani a korosztályi igényekhez, az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó tevékenységi lehetőségeket, eszközöket. • A napi tevékenységeket úgy szervezni, hogy a legtöbb idő a játékra jusson. • Tapintatosan és súlyának megfelelően kezelni a konfliktushelyzeteket, biztonságot nyújtva a szorongó, bátortalan gyermekeknek. • Játéklehetőségek gazdagítása képességfejlesztő, szabályjátékok által. • Évszakok nyújtotta játéklehetőségek biztosítása. • Udvari játéktevékenység tervezése, szervezése. • A játék közösség és személyiség fejlesztő funkcióját kiaknázó feladatok megfogalmazása. • Csoportszobai játék, udvari folytatásának lehetőségét megteremteni. „Egészséges gyermekekért” Pedagógiai Program


27

• Minél hosszabb egybefüggő játékidő biztosítása. • Szülői szemlélet formálás a játék területén belül. Célunk: • A játéktevékenység minél gazdagabb feltételeinek megteremtése, annak biztosítása • A játék pedagógiai szakértelemmel történő támogatása, annak érdekében, hogy biztosítsuk a személyiség sokoldalú harmónikus fejlődésének lehetőségeit Az óvodai játék formái a következők: • Szabadjáték: A szabadjátékban csak a spontán tanulásnak van létjogosultsága. Ez a fajta játéktevékenység a gyermekek szabad képzettársításaira épül. Önként vállalt, örömteli, vágykielégítő tevékenység. Élmények, tapasztalatok, belső feszültségek, külső hatások, vágyak tükröződnek benne. Indulatok és érzelmek irányítják. Ha a szabadjáték lehetőségét, mint egyedülálló személyiségfejlesztő lehetőséget bármi nemű indokkal megrövidítjük, azt később már semmivel nincs módunk pótolni. • Irányított (kezdeményezett) játék: A kezdeményezett játékokban az óvodapedagógus irányító szerepe dominál, amelynek több célja lehetséges: • cél maga a játék: a játékot az óvodapedagógus indítja saját elképzelése szerint melyhez a gyermekek szabadon beállva, illetve kilépve maguk viszik tovább a témát, kiegészítik, akár az irányítást is átveszik. Nem a végeredmény, a tanulás a fontos, hanem a közösen alakított játékfolyamat, maga a játszás • cél a tanulás • cél a fejlesztés: eltérő fejlődésű gyermekek részére kezdeményezett képességfejlesztő játékok az elmaradás típusától és mértékétől függően. Az óvodapedagógus játékbeli szerepe Azon hatások összessége, amelyek a gyermek játékának kibontako6zását segítik elő feltételt teremtő tevékenységével és játékával. Az óvodapedagógus tehát a játék kibontakozása (nem fejlesztése) céljából hat a játékra, amely közvetlen vagy közvetett megnyilvánulásokban realizálódik A reflektív játékpedagógia lényege: Alapvető attitűdje a támogatás, amely lehetővé teszi a gyermek számára a „valóra váltást”, az „átváltozást”. A támogatásnak feltétele a pedagógiai szinkronizálás. Először dekódoljuk a gyermeki üzeneteket (cselekvések, tárgy-, és társ preferenciák, érdeklődési pontok, hangulatok, érzelmek) s a gyermeket támogatjuk a valóra váltás aktuális lehetőségeinek megtalálásában és megteremtésében. Fejlesztési feladataink meghatározói: • a korosztály általános pszichés sajátossága • az egyéni fejlettség és érdeklődés • a csoport összetétele A fejlesztési feladatokat a játékban az óvónő csak akkor tudja helyesen alkalmazni, ha naponta és folyamatosan sok-sok lehetőséget biztosít a gyermeknek arra, hogy a szabadon választott tevékenységek közben gyakorolhassa azokat a funkciókat, amelyek aktuális fejlődését elősegíti. Az óvónőnek a fejlesztési feladatok megfelelő megvalósításához a feltételeket biztosítania kell a nyugodt légkört, megfelelő időt, helyet, eszközöket és élményeket.



28

A nyugodt légkör az egész óvodai életünk elengedhetetlen feltétele, mindezek érdekében óvónőink „anyapótló „magatartása, személyiségének gazdagsága elsődleges tényező. Fontosnak tartjuk, hogy az együttélés alapvető szokásait, szabályait megfelelő módon és mértékben alakítsa ki a gyermek óvodai életében. A napirendben biztosítjuk, hogy a legtöbb időt a játékra tudjuk fordítani. Minél többet játszik a gyermek, annál nagyobb a lehetőségünk fejlődésének elősegítésére. A megfelel ő hely kialakítását a csoportszobában és az udvaron egyaránt fontosnak tartjuk. Jó ha a gyermek mindig szabadon választhatja meg a helyet a kívánt tevékenységhez. Tudatos óvodai munkánk lényeges eleme a játékeszközök kiválasztása, biztosítása. Fejlesztési feladataink megvalósulását nagymértékben befolyásolja az eszközök színvonala, minősége. Gyermekeink játéktevékenysége során többféle játékfajtát figyelhetünk meg: • • • • • • • • • •

gyakorló-játék mozgásos gyakorló-játék manipulációs gyakorló-játék verbális gyakorló-játék építő-konstruáló játék szerepjáték szabályjáték barkácsolás bábozás dramatizálás

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére • • • • • • •

A gyermekek képesek állhatatosán, több napon keresztül egy, azonos játéktémában együttesen részt venni. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. Bonyolult építményeket képesek kreálni. Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda általi modell viselkedési szabályok. Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető.

5. 2. Vers- mese Az óvodai anyanyelvi-irodalmi nevelés egymástól elválaszthatatlan, az óvodai élet egészét átható folyamat. A vers és mese ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek. Értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermeknek. A vers és mese a kisgyermek számára a leghatékonyabb tanulási forma, a szociális tanulás páratlan lehetősége. Az anyanyelvi nevelésnek és a játéknak egyaránt szerves része. A közösen átélt örömök és élmények elszakíthatatlan szálakkal kötik össze az óvodapedagógust és a gyermeket egymással és anyanyelvünkkel. A vers, a mese a maga sajátos szóhasználattal, stílusával, az írói eszközök gazdagságával egyaránt a nyelvi nevelés eszközei. Szókészletük, a meséi fordulatok ösztönzik a gyermek szóbeli kifejezését, a mese cselekménye mozgásba hozza a gyermeki képzeletet, megbékíti félelmeivel, erősíti bizalmát. A versek, mesék, mondókák lehetőséget adnak a népi hagyományok megőrzésére, továbbadására. „Egészséges gyermekekért” Pedagógiai Program


29

A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. A mese – a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese képi és konkrét formában feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. A mese kiválóan alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldás és megoldást kínál. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A gyermek saját ver – és mesealkotása, annak mozgással vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Feladataink: • Irodalmi anyagaink összeállításánál figyelembe venni az óvodában már kialakult hagyományokat, szokásokat. A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, a nyelv hangzásával, dallamosságával, mondatszerkesztéssel a gyermek biztonságos önkifejezésének megalapozása. • A korosztálynak megfelelő irodalmi élmény nyújtása, s az irodalmi érdeklődés felkeltése. • A gyermek szókincsének bővítése és kommunikációs készségének fejlesztése. • Figyelembe venni a gyermek életkori sajátosságait a gyermeki gondolkodás fejlődésének folyamatát. • Az irodalmi mese-vers tevékenység anyagát kor specifikusan összeállítani. A feltételek megteremtése nélkülözhetetlen a mese, a vers megfelelő irodalmi hatásának elérése érdekében. Elengedhetetlen az óvónő gyermek számára is érthető nyelvhasználata, artikulációja, irodalmi érdeklődése és tájékozottsága. A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi és irodalmi műveknek egyaránt helye van. Óvodai életünkben a mese-vers a gyermek igényének megfelelően spontán vagy szervezett formában jelenik meg. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy megteremtsük az ideális körülményeket, a megfelelő helyet és időt a nyugodt meséléshez és verseléshez. Csoportjainkban az elmúlt évek folyamán kialakultak a lehetőségek és feltételek a minél hatékonyabb és teljesebb irodalmi élet nyújtásához és gyermeki befogadásához. Nagy hangsúlyt fektetünk a többszöri ismétlés fontosságára, figyelembe véve a gyermek igényét, illetve hangulatát. A gyermeki személyiség kibontakoztatásának leghatékonyabb eszközei a játékon túl, a bábozás és dramatizálás. Ezeken keresztül tükröződik a gyermek hangulata, fantáziája, kreativitása. A gyermek kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját érzéseit, érzelmeit. A bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges eszközöket játékidőben, barkácsolás keretében saját maguk is elkészíthetik, így fokozva a játék örömét az önálló alkotás élményével. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére • • • • • •

A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Várják, igénylik a mesehallgatást. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosainak és maguk szórakoztatására is. Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset és 15-20 mesét Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgásban megjeleníteni.



30

Nevelőmunkát segítő eszközök: Szakkönyvek, képeskönyvek, leporellók, diavetítő, mesefilmek, bábok (sík, ujj, kesztyű), bábfal, paraván, mese illusztrációk különböző technikával (filc, papír, parafa, természetes anyagok) fejdíszek (dramatizáláshoz készült különböző eszközök), jelmezek. 5. 3 Ének, zene, énekes játék, tánc „A gyermek zenei nevelését születése előtt 9 hónappal kell elkezdeni” (Kodály Zoltán) A zene tehát nagyon korai élmény, több lelki jelenségre hat, azokat befolyásolja. A zenei nevelésnek sajátos formáló ereje van. Egyrészt azért, mert a dal a zene érzelmi hatása szerteágazó, másrészt mert a zenei anyagban nem a részletek, nem az egyes szavak értelme fontos, hanem a zenemű egységes jelentése. A zenei élmény sajátos eszköz a környezet jobb megismeréséhez. A gyermek a zene hatására érzelmileg kiegyensúlyozottá válik. Az ének, dal, játék pozitív érzelmi hatású, feloldja a belső feszültséget. A gyermek társas kapcsolatai játék közben változnak: társait jobban igényli, bátran közeledik hozzájuk, elfogadja és teljesíti kívánságaikat. Az óvónő-gyermek kapcsolata közvetlen, közös a játék izgalma. Az önkifejezés szempontjából igen fontosak a gyermek dúdolgatásai, maga alkotta dallamai, mert azok az érzelmi feszültség levezetését jelenti. Hatására a gyermek értelmi képessége is fejlődik. A dalok hangmagassága, szövege, a különböző játékmozdulatok a gyermek emlékezetét fejlesztik. A gyermek képzeletét fejlesztik a játékos helyzetek, a szerepvállalás. A zenei nevelés gondolkodási műveletek gyakorlására is lehetőséget ad. Az ismétlődő fordulatok, rímek, ritmusok remekül formálják a gyermek nyelvérzékét, helyesebb lesz beszéde, kiejtése, hangsúlyozása, hanglejtése. A beszéd és az írás képessége is a zenével legalább 10 éves korig hatékonyan fejleszthető. Ennek nagy a jelentősége a diszlexia- diszgráfia prevencióban is. Nem túlzás azt állítani, hogy a muzsikának univerzális hatása van. Az elmúlt évek foglalkozásai azt igazolják, hogy a zene minden tanulási vagy viselkedési terület fejlesztésére jótékony hatással van. A transzfer hatás révén a jobb féltekére zenei elemek pozitívan befolyásolják a bal féltekei tevékenységeket, ami kihat a teljesítményre. A zene valóban felszabadít, nem csupán hangulatilag, hanem a fejletlen, szunnyadó képességeket is. Feladataink: • Felkelteni a gyermek zenei érdeklődését, formálni zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. • Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során az óvodapedagógus fedeztesse fel a dallam a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. • Segíteni a népi játékok, hagyományok megismerését illetve továbbélését. A feladatok eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. • Az egész nap folyamán biztosítani az éneklés, a zenélés lehetőségét. • fejleszteni a gyermek Zenei képességeit, a gyermek játékos, zenei alkotókedvét. A felnőtt minta spontán utánzásával váljon a mindennapi tevékenység részévé. • Megszerettetni a gyermekkel az éneklést, tiszta éneklésre szoktatni őt. • A zenehallgatási anyag kiválasztásánál figyelembe venni a gyermekek nemzetiségi, etnikai, kisebbségi hovatartozását. Figyelmet fordítani az élményszerű éneklésre, a zenehallgatásra, megismertetni a gyermekekkel a hangszeres zenét.



31

• Céltudatosan alakítani a gyermek mozgáskészségét, változatos mozdulatokkal ösztönözve a gyermeket is arra, hogy alkotó fantáziája a táncban is kibontakozhasson. Fejlesztésünk fő területei: • hallásfejlesztés • ritmusérzék fejlesztés • mozgásfejlesztés Hallásfejlesztés: Elsődleges területe az éneklési készség fejlesztése. Az éneklési készség fejlesztése óvodánkban a gyermekek utánzási vágyán alapszik. Hallás után tanítjuk a dalokat, dalos játékokat, a gyakorlásnak, az ismétlésnek kiemelt szerepe van. Az éneklési készség fejlesztésénél fontosnak tartjuk a megfelelő hangterjedelmű dalok választását, a megfelelő hangmagasságban kezdett tiszta óvónői éneket. Ezzel szoros összefüggésben az éneklési kedv felkeltése és ébrentartása a legfontosabb. A megfelelő érzelmi alapozás a kezdő hang átvételét és a bátor egyéni éneklés felvállalását is segíti. A hallásészlelés fejlesztését célozza a környezet zörejeinek felismerése, egymás hangjának megismerése, melyből alakítható a magas és mély hangok, valamint a halkhangos hangok felismerése. Biztonságos tudásra épülve különböző zenei előadásmódokkal ismerkednek meg a gyerekek. Előkészítjük a szabad improvizációt azzal, hogy a gyermekek kis dallamot találhatnak ki a nevükre. Az utánzásnak köszönhetően fejlődik a másokra való figyelem. Közben az éneklő gyerek „tükröt” kap a többiektől. Ritmusérzék fejlesztés: A magyar nyelv egyenletes lüktetése, alliteráló ritmusa az iskolai írás, olvasás tanulásánál igen fontos szerepet tölt be. Ezért igen fontos, hogy már az óvodában kialakítsuk a lüktetés érzékelését és az óvodai évek végére a gyermekben automatizáljuk azt. A lüktetés adja az alapot a további ritmusmotívumok elsajátításához, a tempókülönbségek érzékeléséhez. A ritmusérzék fejlesztése szorosan mozgáshoz kapcsolódik, koordinálja azt. Mozgásfejlesztés: A dalok, dalos játékok ritmusa, dallama spontán módon is mozgásra ösztönzi a gyermeket. A zenei tevékenységen belül a szép mozgás kialakítása szerves része képesség, készségfejlesztésénél. Az egyenletes szép járás a dalos játékok mozgássorai alapozzák a későbbi tánclépéseket, egyedi formában segítik a mozgás összerendezettségének kialakulását. Fontos kiemelni, hogy a zenéhez kapcsolódó mozgás, a közös játék érzelmi töltése igen erős, a gyermekhez közelálló, élménye semmi mással nem pótolható. A zenehallgatás új modellje: Ebben a modellben a szóbeli kifejezés mellett a gyerekek érzelmi megnyilvánulásai is teret kaphatnak. A zenehallgatás mozgással való integrálása segíti a gyerekek fejlődési folyamatát. Különböző játékokkal vezetjük be az egész testmozgását. A gyerekek figyelik a zenét, majd mozognak a zenére, mindenki aszerint ahogyan érzi. Nem instruálunk, hagyjuk, hogy a gyermekek spontán fejezzék ki magukat. Ezek során megfigyelhető a gyermek ritmusérzéke, ami a későbbi funkciókhoz nélkülözhetetlen (pl. olvasás, írás) valamint figyelme, emlékezete, hangulati, érzelmi hajlékonysága és azok kifejezése. A zenés foglalkozások egyikén sem a zenét tanítjuk meg a gyermeknek, hanem azt, hogyan lehet a zene közegében lenni, mozogni, zenélni, rajzolni, festeni. A zene eszköz ahhoz, hogy a gyermek fölfedezhesse önmaga és a világ kapcsolatát. Segíti az óvónőt ahhoz, hogy több személyes információ birtokába kerüljön, ami a gyermek



32

személyiségének fejlődését szolgálják. A zenei anyag összeállításának szempontjait elsősorban az életkori sajátosságok határozzák meg, ebből adódóan kis, középső és nagycsoportnak megfelelő. A korosztályoknak összeállított zenei anyaggal szembeni követelmény az érzelmi közelség, a hangterjedelem, a ritmuskombinációk, és a mozgásanyag megfelelősége. A zenei anyag összeállításánál figyelembe kell venni a csoport fejlettségi szintjét. A foglalkozás időarányait meghatározza a csoport létszáma, összetétele, a feladatok elvégzéséhez szükséges idő és a zenei szemelvény időtartama is. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: • • • • • • •

A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. Gátlások nélkül tudnak egyedül énekelni. Élvezettel tudnak zenét hallgatni. Megkülönböztetik a zenei fogalom-párokat. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni, külső ritmushoz igazodni. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Felismerik a hang és a zaj közötti különbséget.

Összegezve: A módszer, amelyben a zene elemei vannak túlsúlyban, fejlesztő és kapcsolatteremtő, az önkifejező eszközök és esztétikai értékük, azok hatása lényeges szerepet tölt be a gyerekek fejlődésében. A fő cél az élmény átadása, illetve a gyermek önmaga számára alakítja ki az utat, amin keresztül élményként jut el hozzá a zenei foglalkozásokon alkalmazott tevékenység. Nevelőmunkát segítő eszközök: • Különböző hangszerek (dob, cintányér, háromszög, csengő, tenger hangja, esőhang, castanyetta, csuklócsengő, ritmus- hallásfejlesztő eszközök, stb.) • Fejdíszek, kellékek (népi ruhák, kendők, kosztümök, CD lejátszó, CD-k, DVD lejátszó, DVD-k • Szakkönyvek.

5. 4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A rajzolás, festés, mintázás, építés képalakítás a kézimunka az ábrázolás különböző fajtái, műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épít. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. A gyermeki ábrázolás speciális játéktevékenység, melynek során a gyermeki világról szerzett ismereteit érzékletes, képi úton rögzíti. A gyermek ábrázolása során „sémákat, szimbólumokat" használ. Munkái nem egyszerű leképeződései ismereteinek, hanem annak értelmezései. Az ábrázolás a gyermek első alkotó tevékenysége.



33

Az ábrázolásnak számos funkciója van: A gyermek kiélheti mozgásigényét, kompenzálhatja, újraélheti, környezete tudomására hozhatja élményeit. Fejlődik látóapparátusa, gondolkodása, esztétikai, etikai érzéke, szemének és kezének mozgása koordinálódik. Fejlődik látása és ezzel együtt téri, tájékozódó képessége. A tevékenységek megfigyelése segíti a gyermek személyiségének megismerését. Tehát a vizuális nevelés az óvodai nevelés egészét áthatja. Ugyanúgy alaptevékenysége a gyermeknek, mint a játék. Az ábrázolás célja és feladatai: • A látás fejlesztése, nevelése: a környezetben való tájékozódáshoz szükséges ismeretek megszerzése. • A szemléletes gondolkodás képi kifejezésének elsajátíttatása. • A vizuális nyelv megismerése, elsajátítása, használata a gyermek korának megfelelően: a látás konstanciák elősegítése, fogalmi gondolkodás előkészítése a szerzett ismeretek analizáló-szintetizáló megjelenítésével. • A vizuális készségek, képességek fejlesztése: tér, forma, szín, tónus, karakter, arány, esztétikai érzék, megfigyelőképesség, vizuális emlékezet és képzelet, belső látás, képi logikai gondolkodás elsajátítása. A zenés festés foglalkozást befejező foglalkozásként ajánljuk, meghitt módon várva a zenét. Első zene alatt a gyermekeknek ne legyen a kezében semmilyen eszköz, kényelmesen, ellazult állapotban hallgassák a zenét. A legjobb, ha vizes papíron dolgoznak, mert a zenében megjelenő elemek leképezése könnyebbé válik a számukra, és jobban kínálkozik a nonfiguratív kifejezési forma. A zene által keltett élmények sokszor egy hangulatban, színfoltban, alig megfogható érzésben, és legkevésbé konkrét figurális módon jelennek meg. A gyerekek hozzászoktak, hogy valamit fessenek vagy rajzoljanak, amit aztán a többiek minősítenek azáltal, hogy az mennyire hasonlít a valósághoz. Ebben az esetben viszont az érzelmek – jó esetben – színekben, foltokban, pacákban stb. jelenítődnek meg. Többször meghallgattatjuk a zenét, közben nem beszélünk. Kérdezni suttogva lehet. Saját kompozíciót készítsenek a gyerekek. Nem szabad kritizálni senkit, és ne hagyjuk, hogy a gyermekek egymást munkáját minősítsék, hiszen ilyenkor minden gyermek lelkének titkos részeit tárja fel a csoport előtt. Feladataink: • Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységre az egész nap folyamatosan biztosítson teret, lehetőséget. Maga a tevékenység és ennek öröme a fontos, nem a mű, nem az élmény. • A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka különböző fajtáinak sokoldalú biztosítása, mivel azok fontos eszközei a gyermek személyiségfejlesztésének. • Az egyéni fejlettségek és képességekhez igazodó segítségnyújtás. • Megismertetni a gyermeket a különböző anyagokkal és a kézimunka technikai alapelemeivel. • A gyermeket segíteni a pontosabb vizuális emlékezésben (változatos ingeranyaggal, a megfigyelés, az analizálás pontosabbá tételével) valamint a széles tevékenységi lehetőségek biztosításával. • A gyermekek kreativitását kihasználva biztosítani, hogy a gyermeki munkák különböző pályázatokon, kiállításokon megjelenjenek.



34

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: • Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. • A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek variálása. Színhasználatukban érvényesítik kedvenc színeiket. • Örülnek alkotásaiknak és a közösen elkészített kompozícióiknak. • Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek. • Téralakításban, építésben közösen vesznek részt. • Rácsodálkoznak a szép látványra, gyönyörködni tudnak benne. • Értékítéletüket megfogalmazzák, az alkotásokról beszélgetni tudnak. • Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat, kellékeket. A nevelést segítő eszközök: Rajzolás: rajzpapír, kartonok, különböző méretű színes ceruzák, illetve grafitceruzák, zsírkréták, filctollak, aszfaltkréták, tempera-, gombfestékek, eltérő vastagságú ecsetek, rajztábla. Mintázás: gyurma anyagok (só, liszt, agyag, homok) gyurmatábla. Kézimunka: színes papírok, kartonok, ollók, ragasztók, különböző textil, vagy más természetes anyagok. Tű, cérna, hímző cérnák-fonalak stb. 5. 5. Mozgás A mozgás, a felfokozott mozgásigény a gyermek életkori sajátosságai közé tartozik, a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A mozgás az óvodás korú gyermek életében jelentős szerepet tölt be. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztéséhez eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza. Fontosnak tartjuk, hogy ebben az időszakban a mozgást sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal segítsük elő. Mindezek nagymértékben hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák kialakulásához, fejlődéséhez. A játékba, a szabad játékba, az óvodai élet tevékenységeibe komplexen beépítjük a testmozgást, ezek kiegészítik az irányított tevékenységek, amelyek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére (pl.: pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás). A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatásait. Biztosítjuk a lehetőséget minden gyermek számára az óvodai nevelés minden napján a spontán, a „Egészséges gyermekekért” Pedagógiai Program


35

játékba, azon belül a szabadjátékba ágyazott mozgástevékenységeket, az egészséges fejlesztő testmozgásokat az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve. Törekszünk a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására. Helyi adottságainkból adódóan a gyermek számára biztosítani tudjuk a rendszeres szabadlevegőn való tartózkodást. Az időjárás adta lehetőségektől függően a mindennapi testneveléseket, illetve a testnevelés foglalkozásokat az udvaron tartjuk meg. Óvodánk tornateremmel rendelkezik, tágas földszinti csoportszobáink ayres eszközökkel felszereltek, amelyek biztosítják a szabad játékban történő mozgást, de kötött foglalkozásokon is eredményesen használhatók. Óvodánkban a mindennapos testnevelés és a testnevelés foglalkozás lábtornával történik. Ez segíti a lábboltozat alakulását, a lúdtalp megelőzését. A csoportszobákban is lehetőséget adunk a nagymozgásokra, mellyel elősegítjük a finommotorika fejlődését (ayres eszközök biztosítása). Fontos számunkra az örömteli mozgás, a mozgáskedv fenntartása. Nagycsoportosaink heti 1 alkalommal úszásoktatásra járnak az Újhegyi uszodába. A 3-4 éves gyermeknél a természetes nagy mozgások fejlődését kívánjuk fejleszteni. Az egészséges személyiségfejlődéshez hozzátartozik, hogy a gyermeknek önmagáról egyre pontosabb információi legyenek. A testnevelési foglalkozásokon a legtermészetesebb módon ismerkedhet meg testrészeivel és azok funkcióival. 4-5 éves korban a mozgásfejlesztésből már nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Előtérbe kerül az egyensúly érzék fejlesztése és a szem-kéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok végzése. Az 5-6-7 éveseknél az észlelés fejlesztése a legcélzottabb feladatunk. Ebben az életkorban az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére tervezünk sok gyakorlatot. Új és fontos feladatunkként jelentkezik az iskolára való felkészítés érdekében a finommotorika fejlesztése. E nem csak testnevelés foglalkozásokon, hanem a napi tevékenység során is fejleszthetjük. Óvodánk életének, napirendjének egészséges életmódra nevelésünknek szerves része a mozgás, ezen belül is a mindennapos testnevelés, melynek időtartamát, helyét a napirenden belül minden óvónő maga dönti el, anyagát a korcsoportnak megfelelően választja ki. Fontosnak tartjuk, hogy a közös örömmel végzett mozgás közben a gyermek társas kapcsolatai kiszélesedjenek. A társakhoz való alkalmazkodás közben fejlődik a gyermek önuralma, együttműködő és tolerancia képessége. Különböző viselkedésmintákat tanul meg, átéli a siker és a kudarc érzését. A mozgásos játékok természetesen és egyértelműen ötvözik a játék és mozgás hatásrendszerét, és komplex módon fejlesztik a gyermek személyiségét. A tornaterem állapotának megőrzése, tisztán tartása mindenki érdeke és feladata. Fontos a gyermekek biztonságérzetének biztosítása, valamint a balesetmentesség és a higiénia megtartása. A tornateremben: • a gyermekek csak óvónői (felnőtt) felügyelettel tartózkodhatnak • a tornatermet csak sportolásra, rendeltetésszerűen lehet használni • a tornatermet használat előtt ki kell takarítani, csak tiszta állapotban használható • a tornaterembe mezítláb vagy csak tiszta cipővel (sportcipővel) lehet bemenni • egyszerre 1 csoport tornázhat a tornateremben • a tornaterembe a sporteszközökön kívül más tárgyat bevinni tilos • a sporteszközöket használat után minden óvónő köteles elrakni maga után • a tornaterem használatának ideje beosztás szerint történik. A beosztást évente módosítjuk. „Egészséges gyermekekért” Pedagógiai Program


36

Feladataink: • Feltételek biztosítása, amelyek optimálisan elősegítik a gyermekek testi fejlődését, (hely idő eszközök). • A gyermekek testi képességeinek ismeretében differenciáltan tervezni a gyermekek mozgásfejlesztését. • A módszerek megvalósításánál a folyamatos segítés, a pozitív megerősítés, a tapintatos hibajavítás kerüljön előtérbe. • A módszertani kultúra kiterjesztése a gyakorlatok közlésének pontosságára. • A testnevelési mozgásanyagban megjeleníteni a játékok, gimnasztikai gyakorlatok, járások, futások, ugrások, támasz-, függés-, egyensúlyozó, valamint a labdával végezhető gyakorlatokat. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: • • • • • • • •

A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékban. Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikái gyakorlatokat értékesen végezni. Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni. Tudnak helyben labdát vezetni. Célba dobnak egykezes felsődobással. Az ugrásokat talajéréskor fékezni tudja.

A nevelést segítő eszközök: Greswald, padok, zsámolyok, ayres eszközök (tölcsér, egyensúlyozó játékok, nyári sí, gólyaláb, gördeszka, trambulin, billenőrács, pedálozó, Wescó játékok, különböző kéziszerek (babzsák, szalag, kendők), eltérő méretű karikák, labdák, tüsi, szúrós, ugrálólabdák, tornaszőnyegek, udvari sporteszközök, játszótéri eszközök. 5. 6. A külső világ tevékeny megismerése A környezet megismerésére nevelés célja, hogy a gyermek minél több tapasztalatot szerezzen mozgásos és érzékszervi tevékenységeken keresztül az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek értelmi, szociális, kommunikációs képességei életkorának megfelelően kibontakozhassanak, hogy teljes biztonsággal tájékozódjanak és igazodjanak el környezetükben. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a megismerésre, és tapasztalatszerzésre, gyakorlásra. A környezet megismerésére nevelésünk az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. A gyermek aktivitása, érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természetiemberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul ki a természethez, megtapasztalja annak egységét, formálódik önismerete. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Fontossá válik számára a természet megóvása, az emberi alkotások védelme. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, népszokások és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét. Ezáltal őrizhetjük meg a tudást, tapasztalatokat, melyeket elődeink felhalmoztak. „Egészséges gyermekekért” Pedagógiai Program


37

A gyermek ismeretanyagára, környezeti kultúrájára építjük környezeti nevelésünket, a külső világ tevékeny megismerését. Példamutatással ösztönözzük a gyermeket természeti és társadalmi környezete szeretetére és védelmére. Törekszünk arra, hogy a gyermek természetes környezetben szerezhessen ismereteket és tapasztalatokat az őt körülvevő szűkebb világról, felismerje és megszeresse ezek értékeit, szépségeit, így alapozzuk meg a gyermek később kialakuló természetszeretetét. Feladatunknak tekintjük a feltételek megteremtését minden csoportszobában arra, hogy lehetőség legyen kisállatok tartására, így biztosítva a gyermeknek, hogy folyamatosan megfigyelhesse, gondozhassa őket. Az udvaron konyha-és virágoskert kialakításával segítjük elő a gyermek munkára nevelését, a növények fejlődésének megfigyelését. Ezeket nemcsak az udvari környezetben, hanem a csoportszobában is lehetővé tesszük a gyermek számára, hogy vizsgálódással, „kísérletekkel" jusson tapasztalatokhoz a szabadban nehezen megfigyelhető néhány jelenségről. Mivel a témák kevéssé behatároltak, így az óvónő számára tartalmi és módszertani ötletek végtelen tárháza kínálkozik, (módszertani szabadság) Feladataink: • Alkalmi és folyamatos megfigyelések tervezése és szervezése az óvoda természeti környezetében. • Évszakok változásainak megfigyeltetése. • Kísérletek folytatása az évszakok jelenségeivel kapcsolatban (szél, hó, jég) • Konkrét tapasztalatszerzés közben a környezettudatos magatartás formálása. • A gyermekek ismereteinek bővítése testükről, testrészeikről, azok funkciójáról, védelméről, ápolásáról. • A biztonságos közlekedési ismeretek elsajátíttatása, viselkedésformák kialakítása. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: • A gyermekek elemi ismeretekkel rendelkeznek. Tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, óvodásuk nevét. • Tudják saját születési helyüket és idejüket. • Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségében, Felismerik a napszakokat. • A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket, esztétikai alkotásokat. • Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. • Ismerik környezetük növényeit, s azok gondozását. • Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket. A nevelést segítő eszközök: Képes lottók, applikációs képek, diavetítő-filmek, CD-k, DVD-k, társasjátékok, növény-, állattár, szakkönyvek, természetkönyvek. Matematikai gondolkodásra nevelésünk: Matematikai gondolkodásra nevelésünk célja, hogy a gyermek megismerkedjen a környező valóság formáival, mennyiségi-, alaki-, nagyságbeli- és téri viszonyaival. Matematikai fogalmakkal és összefüggésekkel a gyermek a mindennapi életben állandóan találkozik, szinte természetes módon ismerkedik meg velük. Már az óvodába lépéskor is adunk a gyermeknek matematikai ismereteket. Különböző jellegű tevékenységek közben önálló tapasztalatokat gyűjtenek, véleményt „Egészséges gyermekekért” Pedagógiai Program


38

mondanak, kérdeznek, megállapítanak. Eközben alakul ítélőképességük, fejlődik téri- sík és mennyiségszemléletük, kialakul stabil számfogalmuk. Matematikai fogalmakkal és összefüggésekkel a gyermek a mindennapi életben állandóan találkozik, szinte természetes módon ismerkedik meg velük. A tényleges matematikai nevelés már az óvodába lépéstől kezdődik játékos cselekvések formájában, minden érzékszervet bevonva a tapasztalatszerzésbe. Feladataink: • Megteremteni a lehetőséget a gyermek számára a környező valóság formáinak, mennyiségi és téri viszonyainak tevékeny megismerésére. • Biztosítani az alkalmat, időt, helyet, eszközöket, a spontán és szervezett matematikai tapasztalatok és ismeretek szerzésére. • Kihasználni a spontán játékban adódó matematikai lehetőségeket, fejlesztve a gyermek ítélőképességét, tér-, sík- és mennyiségszemléletét. • Tevékenységek, lehetőségek megteremtése a gyermek érdeklődésének motivációja érdekében. • Természetes élethelyzetekben lehetővé tenni a matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését. • Figyelembe venni a gyermekek eltérő képességeit, így tervezve és szervezve a komplex foglalkozásokat és a természetes környezetben történő tapasztalatszerzéseket. • Megalapozni az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszerzését, részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítását. A gyermek tevékenységei, környezete megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatokat szerez. Ezeket a tapasztalatokat, megfigyeléseket feleleveníti. Játékában szabadon épít, alkot és másol. Méréseket végez, számlál, mennyiségeket összehasonlít, geometriai tulajdonságokról szerez tapasztalatokat. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: • A tárgyakat megtudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. • A tárgyakat tulajdonságaik szerint tudják csoportosítani. • A bontott mennyiségek részhalmazairól meg tudják állapítani, hogy melyik több- kevesebb illetve ugyanannyi. • Helyesen használják a tő-, és sorszámneveket. • Kialakult képzetük van a „pár" kifejezésről • Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat (pl. alá, fölé, közé. • Ok-okozati összefüggéseket felismer A nevelést segítő eszközök: Minimatt, képes lottók, kockák, társasjátékok, szakkönyvek, mennyiség-, alaki-, nagyságbeli-, téri-, síkbeli viszonyok megtapasztalását biztosító eszközök tárháza, stb. 5. 7. Munka jellegű tevékenységek A munka örömmel és szívesen vállalt játékos tevékenység. A tapasztalatszerzésnek a közeg megismerésének lehetősége. Belső vagy külső szükségletből indul ki, eredménye van.



39

Tudatos szervezést, a gyerekkel való együttműködést, folyamatos pozitív értékelést igényel. A gyermek mindennapi tevékenységének része a munka jellegű tevékenység, amely az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. Az idők folyamán ez a tevékenység egyre önállóbbá válik, a gyermektől egyre magasabb fokú együttműködést igényel. A munka célra irányuló tevékenység, többnyire külső irányítással folyik, a gyermektől belső figyelmet, kötelességvállalást és annak teljesítését igényli. Munkavégzés közben begyakorlódnak és pontosabbá válnak a különböző munkakészségek. Munka közben kezdenek kialakulni a munkaszervezés képességének alapjai is, fejlődik a gyermek kitartása, felelősségérzete, önértékelése, természetes módon alakul a gyermek szociális magatartása, társas kapcsolatai. A munka az életre nevelés fontos része. A gyermeki munkát a jártasság és készség fokára kell emelni. Akkor nevelő értékű, amikor a gyermek felismeri az indíték és az esemény közötti összefüggést. Nagyon fontos a fokozatosság elve. A gyerekek először a saját személyükkel kapcsolatos munkák elvégzésében legyenek biztosak, igényeljék a velük kapcsolatos rendet, tisztaságot. Ezek során alakuljanak ki a szabálytudat elsődleges jegyei. Tevékenységformák az óvodában: Önkiszolgálás, környezet rendjének megőrzése, alkalomszerű munka, naposi munka, növények gondozása. Az önkiszolgálás mindazon gyermeki tevékenység, amely a személy körüli feladatok ellátását jelenti. Felnőtt segítségével ismerkednek az önkiszolgálás folyamataival, sorrendjével. Az önkiszolgálás területei: Testápolás, öltözködés, étkezés: Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek egészségének védelmében – testük, ruházatuk gondozottsága, tisztasága iránti igényük kialakulják. Az öltözködéssel kapcsolatos gyermeki feladatok a rendezett külső megjelenésre és a ruházat rendben tartására, óvására való nevelést segítik elő. A környezet rendjének megőrzése mindaz a gyermeki tevékenység, amely a gyermeket közvetlenül körbe vevő környezetet, általuk is megvalósítható rendjének megőrzésére irányul. Úgy neveljük gyermekeinket, hogy a játékok, egyéb foglalkozási eszközök, bútorok rendezettségére fokozottan figyeljenek. Az étkezéssel kapcsolatos gyermeki munka az étkezés megszervezésére és a kulturált étkezési szokások elsajátítására irányul. Az alkalomszerű munka apró megbízatás jellegű tevékenység, amely a napi élet során folyamatosan jelentkezhet. Célja, hogy a feladat elvégzéséhez szükséges önállóság kialakuljon, erősödjön. A naposi munkaközösségi megbízatás, szoros velejárója a csoport életének. A naposság feladattudatot feltételez, a figyelem összpontosítását igényli. A naposi munkát középső csoportban vezetjük be, és fokozatosan bővítjük. Elsősorban az étkezéseknél, később az eszközök előkészítésénél kap igen fontos szerepet. A növények gondozásában is részt vesznek a gyermekek. Csoportonként élő sarkokat alakítottunk ki, ahol a gyermekek ismerkednek a növények fejlődésével, gondozásával a környező világ megismerésének részeként. Kertünkben elsősorban a növények fejlődésének védelme, a kert rendezettségének fenntartása nevelésünk célja. A gyermeki munka általános feltételeként ki kell emelnünk a nyugodt légkört, a feladatok elvégzéséhez a megfelelő gyakorlási lehetőséget és a játékosságot. Közvetlen feltételek: • megfelelő munkaeszközök biztosítása, azok rendben tartása



40

• • • • •

elegendő munkalehetőség elegendő idő a munka elvégzésére megfelelő hely a munka elvégzésére biztonsági feltételek megteremtése a balesetek, sérülések megelőzésére a tevékenység folyamatának ismertetése, segítségadás

Feladataink: • Megtanítani a gyermeket a feladatok elvégzésére, az egyes munkafajtákhoz szükséges munkafogásokra, eszközök használatára, melyet fokozatosan, egyénileg kell elsajátíttatni. • Az összehangolt, közös cselekvés megvalósítása a tevékenységek során. • Folyamatos kommunikatív kapcsolat biztosítása egyrészt társaik, másrészt az óvónők részéről. • Segíteni a gyermek képességeinek kibontakozását, érzelmei kialakulását a jó munkavégzéshez szükséges beállítódás érdekében. • Az elvégzett munka a gyermek fejlettségétől függő értékelése. • Az önállóság és feladattudat kialakítása az iskolai életmódra való felkészítés miatt - munka megbecsülésére nevelés. A nevelést segítő eszközök: Kerti szerszámok, öntöző kanna, takarító eszközök (kisseprű, lapát) barkácsoló eszközök, étkezési eszközök, játékszerek. 5. 8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás A tudás alapú társadalom, az élethossziglan tartó tanulás, a tanulás minőségének ellenőrzése és értékelése, a teljesítményorientáltság, a versenyképesség, az önérvényesítés, össztársadalmi szempontból vet fel új helyzetet. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egyéb óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és stimulált környezetben, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Tanulás minden. Tanulásnak tekinthető, cselekvése döntő többsége: az értelmi képességek fejlődése és fejlesztése, az információk beépülése, a természeti és társadalmi jelenségek közti tájékozódási készségek kialakulása, pszichikus funkciók fejlesztése, szokások elsajátítása. Az óvodáskori tanulás nagy része spontán tanulásként működik, a gyerek mindentől és mindenkitől állandóan és folyamatosan tanul. A spontán tanulás alapvető közege, alapvető formája a játék. A tanulás célja egy új ismeret felfedezése, egy cselekvés elsajátítása, egy magatartásforma begyakorlása, vagy egy belső hiányérzet feloldására való törekvés. Óvodáskorban a megfigyelés, az emlékezetbe vésés és a felidézés gyakorlati tevékenységbe ágyazottan fejlődik. Az óvodai tanulás során a változatos tevékenység lehetőséget ad az érdeklődés kielégítésére, tapasztalatszerzésre, alkotásra, a környezet szépségének felfedezésére. A tanulás befolyásolja a gyermek világképének alakulását, tapasztalatai rendeződnek, képessé válnak problémák felismerésére, megoldására. Az óvodás gyermeknél a kíváncsiság, érdeklődés és az érzelmi kapcsolatok a legdöntőbbek. Ezek belső késztetések, a gyermekből fakadnak. A tanulás motiválásához még szükséges a pozitív külső ösztönző hatás (dicséret, jutalmazás) is. A gyermek érzékszerveire hatva, azokat játékosan



41

megmozgatva juttatjuk el őt megfelelő tapasztalatokhoz. Lényeges elem az utánzás, hiszen a kisgyermek elsősorban megfelelő minta és modell útján tanul. A tanulás motívumaival, az egyéni differenciált bánásmód alkalmazása során növelhetjük a gyermek tanulásának hatását. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek önként, örömmel és aktívan vegyen részt mindenféle tevékenységben, hiszen az eredményes tanulásnak ez a legfontosabb alapfeltétele. A tanulás megszervezésében, a módszerek kiválasztásban az életkori sajátosságokra építünk, az eljárásokat változatosan, mindenkor az adott szituációnak megfelelően kombináljuk. Az időkereteket rugalmasan határozzuk meg, figyelembe véve a gyermek aznapi érdeklődését, terhelhetőségét. A kisebb gyermekek választhatnak a tevékenységek között, még a többi korcsoportban folyamatosan tesszük kötelező jellegűvé a tevékenységeket. Feladataink: • Biztosítani, hogy a kötött és kötetlen foglalkozások egyaránt oldottak, élményszerűek legyenek. • A foglalkozások anyagának tervszerű, tudatos feldolgozása. • Tudatosan építeni a problémaszituációkban rejlő motiváló hatásra, mivel a probléma helyzetek felébresztik a gyermek kíváncsiságát, megkívánják a kereső- kutató tájékozódást. • Kedvező helyzeteket teremteni a tapasztalatszerzésben, az élmények gyűjtésében. • Fejleszteni az egyéni problémalátást összehangolva a csoport fejlesztésével. • Fontos, hogy az óvodai tanulás cselekvésre, konkrét tapasztalatokra épüljön. Játékosság érvényesüljön az egész tanulás folyamatában. • Építeni a gyermek családban szerzett spontán tapasztalataira is. A spontán és az irányított ismeretszerzés kölcsönhatásban áll egymással. • Az óvodapedagógus magatartásán, viselkedésén keresztül megtapasztaltatni a helyes magatartást és viselkedésformákat. • A gyermek kérdéseire adott válaszokra építeni az ismeretszerzést. • Előtérbe helyezni a megfigyeléseket, kísérleteket, melyek különböző tapasztalatokhoz juttatják el a gyermeket. • Felhívni a figyelmet a probléma-, és feladatmegoldás lényeges mozzanataira, hiszen a gondolkodási műveletek aktivizálása lévén jut el a gyermek a megvalósult tanuláshoz. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére • • • • •

A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. Örülnek, ha a kötelességüket teljesítik. Önállóan, igényesen végzik a munkát. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Szívesen közreműködnek a növények- és állatok gondozásában.

A foglalkozások szervezése a nevelési év folyamán: • 3-4 évesek: november 1-től május 31-ig, • 4-5 évesek szeptember 15-től május 31 -ig, • 5-6-7 évesek: szeptember 15-től május 31A tanulás menetének tervezése - hetirend Téma Készségfejlesztés



42

Művészeti nevelés

Vers, mese

Ének, zene, énekes játék, tánc Rajzolás, festés,mintázás, kézi munka Külső világ Környezet tevékeny tevékeny megismerésére nevelés megismerése Matematikai tapasztalat szerzés Mozgás Anyanyelvi játék

A foglalkozások és maximális időtartamuk – hetenként 3-4 évesek 4-5 évesek Kötetlen Vers, mese 1 Verse, mese Rajzolás, festés mintázás, kézi munka 1 Ének, zene, énekes játék tánc 1 Külső világ tevékeny megismerése Kötött

Időtartam foglalkozáso nként

2

Vers, mese

2-3

1

Mozgás, torna, sportra nevelés 1 Mindennapi mozgás, torna, sport 20'

Kötött vagy kötetlen

5-6-7 évesek

Mozgás, torna sportra nevelés 1 Mindennapi mozgás, torna, sport 25'

Mozgás, torna, sportra nevelés 2 Mindennapi mozgás, torna, sport 2x 25'

Rajzolás, festés mintázás, Rajzolás, festés mintázás, kézi munka 1 kézimunka 2 1Ének, zene, Ének, zene, énekes játék , tánc 1 énekes játék tánc 2

10-20 perc


Külső világ tevékeny megismerése Matematika 20-30 perc

1 1

Külső világ tevékeny megismerése 2 Matematika 1 2x30-35 perc


43

6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK INKLUZÍV NEVELÉS, INTEGRÁCIÓ, DIFFERENCIÁLÁS A 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 4. § 13. pontja az alábbiakban határozza meg a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek körét: 1.) különleges bánásmódot igénylő gyermekek: a.) sajátos nevelési igényű gyermekek b.) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek c.) kiemelten tehetséges gyermek 2.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek. Az inklúzió éppen azt jelenti, hogy a „minden gyerek más” elve érvényesül. Ez a pedagógia önmagában nem igényel semmi más változtatást, mint a szemléletváltást és a fokozott differenciálást. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mindenkit a maga szintje és képességei szerint fejlesztünk, nevelünk - a differenciálás pedagógiai módszerével. Az integráció az inkluzív pedagógiai gyakorlat azon része, amely a többségtől bármilyen szempontból eltérő egyének elfogadását és a többséggel történő együttélését – oktatási intézményben együttnevelését – jelenti. A sikeres integráció feltétele a befogadás, az inkluzív szemlélet magvalósítása. Az inkluzív pedagógiában nem feltétlenül a felzárkóztatás a cél (lehet adott esetben az is), hanem a saját szint maximumára eljutás. Ebbe a szemléletbe a nehezen szocializálható, más kultúrában élő, vagy sajátos nevelési igényű gyermekek, illetve a kiugró képességű, kiemelten tehetséges gyerekek fejlesztése is beletartozik. A pedagógiai gyakorlat már régóta foglakozik differenciált neveléssel. A differenciált nevelés azt jelenti, hogy minden kisgyermeket az egyéni adottságaihoz, képességeihez, saját lehetőségeihez és aktuális fejlettségi szintjéhez mérten neveljük és fejlesszük. A differenciálás A fejlesztés nem azt jelenti, segítségével a személyiség a maga útját bejárva képes fejlődni. hogy felzárkóztatjuk a gyereket egy átlagszintre, hanem azt, hogy mindenki a maga módján, a maga ütemében, a maga képességei szerint a lehető leginkább tudjon kibontakozni, fejlődni. Ebbe a szemléletbe, gyakorlatba a kiugró képességű, kiemelten tehetséges gyerekek fejlesztése is beletartozik. A differenciálás érvényesül a célokban, a feladatokban, a munkaformákban, a módszerekben, az eszközökben, az elsajátítás idejében, tempójában. „Minden gyermek más”, ezért e szemlélet és gyakorlat alapja a differenciálás, amely egyes esetekben részben az óvodapedagógus, részben más speciális szakember által nyújtott speciális bánásmóddal egészül ki. Inkluzív nevelés alapelvei: • A gyermek alapvető joga, hogy sajátos szükségleteiknek, állapotuknak megfelelő segítséget kapjanak, készségeik, képességeik kibontakoztatásához, személyiségük védelméhez, fejlesztéséhez. • Minden gyermeket a maga szintje, képessége szerint szükséges nevelni, fejleszteni. • Folyamatos visszacsatolás, nyomon követés. • Differenciálás a módszer, eszköz, cél, feladata, munkafolyamat megválasztásában. • A nemzeti, etnikai kisebbséghez tatozó gyermekeknek, valamint a hazájukat elhagyni kényszerülő migráns családok gyermekeinek biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, nyelvi nevelését, a multikulturális és interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmét.



44

Az inkluzív nevelés célja: • Valamennyi gyermeket vegyék fel a lakóhelyéhez közeli intézménybe, melyek mindegyike felkészült erre a feladatra. • A befogadó intézmény vezetése és teljes tantestülete azonosul az inkluzió gondolatával és szemléletmódjával. • A befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. • Differenciálást biztosító, egyéni haladást elősegítő változatos módszerek jellemzőek. • A többségi pedagógus felelős a probléma megoldásáért, a gyógypedagógus partner a megoldásban. Munkájuk eredményessége nagyban függ a közös vezetéstől, összehangoltságtól. Óvodapedagógus feladatai az inkluzív nevelésben: • Az inkluzív, befogadó pedagógia, a differenciálásra épülő nevelés megvalósulása. • Inkluzív szemlélettel, a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítása. Befogadó gyermekközösség kialakítása. • A sajátos nevelési igényű gyermek terhelhetőségénél az óvónő vegye figyelembe a sérülés jellegét, súlyosságának mértékét, adott fizikai állapotát • A hatékony eredményesség, szakszerűség és célszerűség érdekében együttműködés a szaksegítőkkel- óvodapedagógus, dajka, gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus között. • Támogató szülői közösség létrehozása, szükség esetén építeni a szülők segítségére, bevonására. Differenciálásból adódó feladataink: • Egyénre tervezett pedagógiai gyakorlatot igényel, folyamatos visszacsatolást, nyomon követést. • A tudatos pedagógiai munkában részt kell venni a szülőknek is a családdal való kapcsolattartás nem formális, hanem a gyerekről szólva tartalommal telített. legyen. • A tanulás során (a szociális tanulás esetében is) mindig az előzetes ismeretekre építünk, amelyben benne van az egyén előtörténete, sorsa, kapcsolatrendszere, kontextusai, attitűdje, teljes személyisége. • A játékról, mint alaptevékenységről kell szót ejtenünk. Ha a játék szabad, ha nem csak fejlesztő játékokat engedünk (ami nagyon fontos, de nem kizárólagos), ha a tanulás is játékba integrált, ha a fejlesztő foglalkozások egy része (ami nem igényel szakembert) a csoportban zajlik az óvónő által, a játék keretei között, akkor semmiféle kiemelés vagy direktebb foglalkozás nem diszkriminál, hanem egyszerre fejleszti– a szociális képességeket, a motorikus készségeket és az értelmet. A játék megfigyelése tehát segítheti a pedagógust a már említett minden szintű differenciált tervezésben, konkrét célok, feladatok, módszerek, eszközök, időkeretek, munkaformák meghatározásában. 6.1. Sajátos nevelési igényű gyermek A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő „Egészséges gyermekekért” Pedagógiai Program


45

ellátást a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Az SNI gyermek befogadásának elvei: A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségük biztosítása csak olyan intézményekben valósítható meg sikeresen, amely működésénél fogva alkalmas a befogadásra, ahol megvalósítják az együttnevelés szervezeti, tartalmi kereteit és azokat a feltételeket, amelyek valamennyi gyermek nevelési szükségleteit biztosítani tudják. Ahol a nevelő közösség is kész a megújulásra, a humanisztikus alapértékek elfogadására, ahol újra gondolják az akadályozott emberekről kialakított képet, ahol nyitottság és igény van a minőségi pedagógiára. Az inkluzív nevelésben nagyon fontos, hogy a pedagógus megfelelően legyen felkészítve erre a feladatra, és közel álljon érzelmi világához. Az SNI gyermek befogadásának feladatai: • Elfogadó környezet biztosítása az SNI gyermek számára. • Az elvárásoknak a súlyosság mértékéhez, valamint a gyermek fejlődési üteméhez való igazodás. • Annak belátása, hogy kiemelkedő tevékenységre is képes lehet. • Fejlesztésüknek a számukra megfelelő területeken való megvalósulása. • Kiemelten az alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködő készség terén való segítségnyújtás. • Csoportos, kiscsoportos, egyéni formában különböző technikák, terápiák alkalmazásával való segítségadás. • A diagnózisra építő sokoldalú képesség fejlesztés. Az SNI gyermek nevelésének, fejlesztésének alap elve: • A gyermeknek alapvető joga, hogy sajátos szükségleteinek, állapotának megfelelő segítséget kapjon képességei, készségei kibontakoztatásához, személyiségének védelméhez, fejlesztéséhez. • Minden gyermek fejleszthető. Fejlesztés során a gyermek meglévő képességiből kell kiindulni. Azon képességek, melyeknek fejlődése zavart szenvedett és /vagy késve jelentkezett, szükséges segítőleg megtámogatni. • A sajátos nevelési igényű gyerekek is különbözőek, egyediek, ezért sajátos nevelési megközelítést, egyéni bánásmódot igényelnek ugyanúgy, mint bárki más. • A sajátos nevelési igényű gyerekek elsősorban gyerekek, és csak másodsorban sajátos nevelési igényűek. Ez azt jelenti, hogy a részfunkciók fejlesztésén túl az általános személyiségfejlesztésre nekik is szükségük van. • A sajátos nevelési igényű gyerekeknek ugyanúgy joguk van az érzések, a tapasztalatok átéléséhez. Ezektől való megóvásuk annyit jelentene, mint kizárni őket a világból. • A sajátos nevelési igényű gyerekeknek önmaguknak is kell cselekedniük önmagukért. A pedagógus a szükséges feltételek megteremtésében segíthet. • A sajátos nevelési igényű kisgyereknek joga van sajátosságaihoz, az azokkal való teljes élethez, amely bizonyos speciális életmóddal jár együtt. • Minden sajátos nevelési igényű gyereknek joga van – életkorának és egyéni fejlettségének megfelelő szinten – tisztában lenni saját állapotával, jogaival és lehetőségeivel. Az óvodapedagógus módszertani feladatai: • Befogadó környezet megteremtése, kölcsönös és folyamatos együttműködés a gyermek fejlesztésében, módszerek, eszközök, szervezeti keretek megválasztásában,



46

• • • •

konzultációegymással, a szülővel, team munka, egyéb szakemberekkel. (pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus) Egyénre szabott fejlesztést alkalmaz. A gyermek egyéni fejlődési üteméhez, speciális szükségletihez való igazodás. Kiemelkedő képességek felismerése. Kompenzációs lehetőségek körének bővítése.

Gyógypedagógus módszertani feladatai: • Befogadó környezet megteremtése, kölcsönös és folyamatos együttműködés a gyermek fejlesztésében, módszerek, eszközök, szervezeti keretek megválasztásában, konzultációegymással, a szülővel, team munka, egyéb szakemberekkel. (pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus) • Közvetlenül foglalkozik a gyerekkel. • A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján egyéni fejlesztési terv készítése. • A diagnózisra épülő sokoldalú képesség fejlesztés. • A speciális eszközök kiválasztásában segítséget nyújt. • Koordináló szerepe van. • Kapcsolattartás a szakértői és rehabilitációs bizottságokkal. A gyermekek fejlesztésének irányai: • A tevékenységorientált fejlesztés. • A gyermekek spontaneitásából kiinduló fejlesztés. • A feladatorientált fejlesztés során az óvodapedagógus kompetenciájánál fogva nem speciálisan az adott tünetre, tünet együttesre dolgozza ki a feladatokat. A differenciálási szintekre és a képességfajtákra vonatkozó ajánlásokat variálja az adott kisgyerek fejlettségi szintjéhez, állapotához és fejlesztési tervéhez igazítva, figyelembe véve a segítő szakkompetencia (pszichiáter, pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, gyógytornász, fejlesztőpedagógus) útmutatásait. • A feladatot és a személyes élményt egy szituációba integráló fejlesztés során az óvodapedagógus a gyermeki személyiség minél több szféráját próbálja bevonni a fejlesztésbe. Mindebből az következik számunkra, hogy ahány sajátos nevelési igényű kisgyerek, annyi személyiség, és ahány személyiség, annyi személyes élmény és annyi integráló fejlesztés. Együttműködés az SNI gyermekek szüleivel: • A szülők szerepe alapvető és lényeges, nélkülözetlen eleme az integrációnak. Óvodába kerüléskor a szülő szerepe nem csökken, hanem nő. A kezdeti időszakban nagy szerepe van abban, hogy a beilleszkedés sikeres legyen. • Nevelésünk az eredményesség érdekében: személyes, folyamatos, bizalomra épülő, segítő, őszinte, partneri, együttműködő, a családi neveléshez visszacsatoló legyen. • Az óvodapedagógus feladata kibővül azzal. hogy megértő és türelmes, érzelmileg elfogadó partneri szerepet is teljesítenie kell a családok irányába. • A tudomásunkra hozott információkat bizalmasan, tapintattal kezeljük. • Építünk a családi nevelés eredményeire. • Őszinte párbeszéd kialakítására törekszünk a szülőkkel. • Átmenetnek tekintjük az óvodai nevelést a családi és az iskolai nevelés között. • Tájékoztatjuk a szülőket nevelési elképzeléseinkről, módszereinkről.



47

Kapcsolattartás a szakemberekkel: • A hatékony munkavégzés érdekében szükség van a különféle segítő szakemberekkel, intézményekkel való kapcsolattartásra. • Folyamatos a kapcsolattartás az óvodavezető, óvodapedagógusok, az óvoda pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus között. • Szükség esetén a Nevelési Tanácsadóval és a különféle Szakértői Bizottságokkal vesszük fel a kapcsolatot. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének dokumentumai: • A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye, Nevelési Tanácsadó és az érvényben lévő jogszabályok alapján szükséges dokumentum. • Óvodai felvételi és mulasztási napló, mely tartalmazza a gyermekről készült szakvéleményt kiállító szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, címét a szakvélemény számát és kiállításának keltét, valamint a felülvizsgálat időpontját. • Jelentés a szakértői és rehabilitációs bizottság részére minden év június 30-ig azoknak a gyerekeknek a nevéről – a bizottsági szakvélemény számával együtt – akiknek felülvizsgálata a következő nevelési évben esedékes. • Óvodai csoportnapló, mely tartalmazza az óvodapedagógus feljegyzéseit, a gyógypedagógus által a gyermek fejlesztése érdekében képviselt fejlesztési tervet. • Egyéni fejlődési napló, egyéni fejlesztési tervek. 6.1.2. Autizmussal élő gyermek integrációja 1.

Az óvodai élet megszervezésének elvei és gyakorlata

2011. szeptember 1-jei hatállyal intézményünk alapító okiratában módosításként megjelenik az enyhe fokban autista gyermekek ellátása. A pervazív fejlődési zavarban szenvedő gyerekek óvodai nevelésének alapelvei megegyeznek az Óvodai nevelés alapprogramjának elveivel, és kiegészülnek a Sajátos nevelésű igényű gyermekek irányelveivel. A pervazív zavarban szenvedő (továbbiakban autista) gyermekek nevelése során meghatározónak kell tekinteni azt a tényt, hogy autista gyermekek hasonlóan minden más gyermekhez fejlődő és sajátos személyiségek. Az autisztikus gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az intézményben meg kell teremteni azokat a személyi és tárgyi feltételeket, amelyben a gyermekek eredményesen fejlődhetnek. 1.1 Személyi feltételek: Képzettség: • Az autista gyermekek óvodai fejlesztéséhez autizmus területén speciális módszerekben képzett személyzet szükséges, lehetőség szerint gyógypedagógiai, vagy más pedagógiai előképzettséggel. • Speciálisan képzett az a pedagógus, szakember, aki megfelelő elméleti felkészültséggel rendelkezik az autizmussal, és a lehetséges speciális pedagógiai és kognitív viselkedésterápiás beavatkozásokkal kapcsolatban. Gyakorlati tapasztalata van a fejlesztés során használatos speciális megközelítések, módszerek, eszközök alkalmazásában.



48

• Szakmai továbbképzés lehetőségét kell biztosítani az intézmény pedagógusainak az autimus - spektrum zavarok pedagógiája szakirányú végzettség megszerzésére. (ELTE Bárczi Gusztáv GYTF, Autizmus Alapítvány és Kutatócsoport) • Az autista gyermekkel foglalkozó óvodapedagógusnak szüksége van a szoros kapcsolattartásra speciálisan képzett szakemberrel, aki az elsődleges fejlesztési irányok kijelölésében, a mindennapi, egyénre szabott autizmus specifikus fejlesztési feladatok megtervezésében, értékelésükben nyújt segítséget. • Az ellátás kialakítását nagymértékben befolyásolja, hogy rendelkezésre áll-e megfelelően képzett szakember. 1.2.Tárgyi feltételek: • Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek. • A gyermekek fejlesztése során törekedni kell a mindennapi életben használt tárgyak, eszközök alkalmazására, valamint ha szükséges, a gyermek érdeklődésének megfelelő speciális jutalmak használatára. • Az óvodai fizikai környezet strukturáltsága, szervezettsége biztosítson megfelelő munkakörnyezetet a pedagógusnak, valamint hatékonyan segítse elő az autista gyermekek minél nagyobb fokú önállóságát. • Habilitációs foglalkozásokhoz szükséges az autizmusspecifikus segítő fejlesztő eszközök tárának bővítése: o Egyénre szabott vizuális környezeti támpontok: tér és az idő strukturálását, napirend, különféle folyamatábrák és leírások, viselkedési szempontok. o Szociális készségek fejlesztését szolgáló eszközök: „Én könyv” és Napló, mely a gyermek személyes adatait, tulajdonságait, élményeit, emberi kapcsolatait feldolgozó egyedileg készített taneszköz az énkép és az önismeret fejlesztésére. Autizmus területén alkalmazható leggyakoribb eszközök: • PECS – Képkártyacsere, amely a kommunikációt fejleszti. • „Énkönyv” –Autizmus alapítvány • Érzelmek felismerésének tanítása fotók, videofelvétel, rajzok, szövegek segítségével. • Képregénytechnika • Everyday Life Activites - ELA: Mindennapi tevékenységek (fényképsorozat) • Szociális történetek • Szociális helyzetek, beszélgetések feldolgozása videó segítségével. • Szociális – kommunikációs fejlesztő foglalkozás. „Babzsák”- Autizmus alapítvány. 1.3. A környezet adaptálása a gyermek speciális igényeihez: • Strukturált környezet kialakítása térben és időben. A gyermek biztonságérzetének megalapozása, a különböző tevékenységekhez igazodó helyszínek, határvonalak kijelölése. • A napirendi tevékenységek vizuális megjelenítése, képi segédeszközök alkalmazása. • Az önálló tevékenységhez szükséges kommunikációs, kognitív készségek tanítása, a kialakult készségek gyakorlása, szinten tartása. • Szociális készségek fejlesztése, a gyermek beilleszkedésének segítése. • A játéktevékenység tanítása. A játékeszközök adekvát használatának megtanítása, a gyakorló didaktikus konstrukciós játékok alkalmazása interaktív helyzetekben, sokirányú tapasztalatszerzés biztosítása.



49

• Az autista gyermek nagymozgás fejlesztése az intézményen kívül mozgásterápiák (Ayres, Alapozó terápia), intézményen belül TSMT módszer alkalmazásával, mikrocsoportos formában utazó gyógypedagógus ellátás keretében valósul meg. 2.

Az autista, autisztikus gyermek

Az autizmus – spektrum zavarokat a szociális, kommunikációs, speciális kognitív készségek minőségi károsodása jellemzi. Az autista gyermekre legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, illetve a rugalmas gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív nehézség, a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció, az egyenetlen intelligencia, illetve képességprofil és a következményes sztereotip viselkedés, érdeklődés, aktivitás. 2.1. Az óvodai nevelés céljai: Az autista gyermekek speciális fejlesztésére vállalkozó óvoda nevelési céljai és alapelvei egyrészt megegyeznek a közoktatási rendszer egyéb profilú óvodáiéval, figyelembe véve az életkori és egyéni sajátosságokat, az eltérő fejlődési ütemet: • elősegíti a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, • a gyermeki személyiség minél teljesebb kibontakoztatását, • fontos nevelési célja a gyermekek egészséges életmódra szoktatása, • a szülők támogatása és tehermentesítése a speciális nevelés során, • a gyermek érezze magát jól és biztonságban. Másrészt kiegészülnek a fogyatékosságnak megfelelő speciális célokkal: A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettségi szint mellett elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Ennek elérése érdekében cél a sérült készségek kompenzálása, a fejlődésben elmaradott készségek habilitációs fejlesztése, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák kezelése, a mindennapi gyakorlati készségek speciális módszerek segítségével való tanítása. A típusosan egyenetlen képességstruktúrán belül elsődleges cél az elmaradt területek fejlesztése az átlagos vagy kiemelkedő képességek gondozása mellett. Az autista gyermekek óvodai nevelésének célja az elemi adaptív viselkedések kialakítása: • szociális, kommunikációs készségek célzott fejlesztése, • az autizmusból és a társuló fogyatékosságokból eredő fejlődési elmaradások lehetséges célirányos kompenzálása, • a sztereotip, inadekvát viselkedések kialakulásának megelőzése, illetve korrekciója, • a fogyatékosság specifikus, protetikus, augmentatív környezet, eszközök, módszerek és szokásrendszer kialakítása és használatának elsajátíttatása. Speciális fejlesztési célok az autista gyermek nevelésében: Kommunikáció és szociális viselkedés: • beszéd előtti (preverbális) csecsemőkori kommunikáció elemeinek tanítása, • szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása, • beszéd vagy ennek hiányában alternatív, vizuális eszközzel történő kommunikáció használatának tanítása, • tanítási helyzetben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása, • augmentatív kommunikációs eszközök használatának tanítása mindennapi élethelyzetekben, a protetikus környezet részeként.



50

Fejlődési funkció elmaradások, korai elemi készségek: • alapvető önkiszolgálási készségek kialakítása: rágás, étkezés, szobatisztaság, öltözés, tisztálkodás. Korai kognitív funkciók: • elemi logikai műveletek, fogalmak, összefüggések tanítása, • szociális kognitív készségek fejlesztése, • egyszerű aktivitásformák kialakítása strukturált keretek között, • általánosítás képességének fejlesztése, • az elsajátított képességek önálló használatának tanítása, • az elsajátított képességek más összefüggésben való használata, • képességek alkalmazása más, elsősorban otthoni környezetben. Viselkedésproblémák kezelése, megelőzése, alternatív viselkedések kialakítása: • kétszemélyes tanítási helyzetben való részvétel viselkedési elemeinek kialakítása, • csoportba való beillesztés kialakítása, • óvodán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása. A gyermekekkel kapcsolatos gondozási feladatok ellátása: • Az ide tartozó feladatok megegyeznek az óvodai gondozási feladatokkal. 2.2. A fejlesztés fő területei: 2.2.1. Szociális készségek fejlesztésének fő területei: A taníthatóságot megalapozó szociális készségek megtanítása: • Más személyek jelenlétének felismerése és elfogadása. • A pedagógus segítségének elfogadása. • A csoport életének elemi szabályainak, szokásainak elsajátítása. • Az elemi viselkedési szabályok elsajátítása. • Az utánzási készség fejlesztése. Önmagáról való tudás tanítása: • Személyi adatok megtanítása. • Saját külső tulajdonságainak tanítása. • Saját maga és más személyek elkülönítése. (Pl. önfelismerés tükörben) • Elemi élménymegosztás tanítása. • A gyermek által gyakran végzett, megszokott tevékenységek felsorolása. Kapcsolatteremtés, fenntartás: • A metakommunikáció megértésének és használatának fejlesztése. • Ismerős személyek felismerése, nevének megtanítása. • Egyszerű szociális rutinok megtanítása (pl. köszönés, segítségkérés). • Az információcsere szabályainak tanítása, a kommunikációs interakció kezdeményezése, fenntartása, befejezése. • Óvodán belüli egyszerűbb szociális helyzetek viselkedési szabályainak betartása. • Elemi kooperáció felnőttel, gyermekkel.



51

Az óvodai élet minden területén megjelenő szociális fejlesztést speciálisan erre a célra létrehozott egyéni fejlesztési helyzetben végzi a pedagógus. A már megtanult viselkedésminták valódi élethelyzetekben való gyakorlása elengedhetetlen feladat. 2.2.2. Kommunikációs képességek fejlesztése: Az autista gyermekek kommunikációjának jellegzetességei: Az óvodáskorú autista gyermekek a kommunikáció értés és használat szempontjából is rendkívül heterogén csoportot alkotnak. A problémák megjelenése egyedi, de minden gyermek közös abból a szempontból, hogy a kommunikációs eszköz szociális alkalmazása gyenge marad a gyermek általános képességszintjéhez viszonyítva is. Az óvodába lépő autista gyermekek többsége nem beszél, mások echolálnak, vagyis azonnal vagy késleltetve megismétlik az elhangzottakat, és vannak a nyelvet formai szempontból bizonyos kontextusokban megfelelően használó gyermekek is. Az értés szempontjából is rendkívül vegyes a kép, némelyik gyermek bizonyos mértékig érti a beszélt nyelvet, mások egyáltalán nem reagálnak a beszédre. Jellemző, hogy a jól beszélő gyermek beszédértése elmarad a beszédprodukció mögött. A beszédre valamelyest megfelelően reagáló gyermekek megértésére jellemző, hogy szó szerint értelmezik az elhangzottakat. A kommunikációs készségek felmérése: Fel kell mérni a kommunikációs készségeket az alábbi területeken a megértés és a használat szempontjából. A felmérés a spontán meglévő készségekre irányul. A felmérés alapján egyénre szabott fejlesztési terv készül. A fejlesztés területei: • preverbális kommunikáció • alternatív kommunikációs rendszer használata • a beszédértés és beszédhasználat • a metakommunikáció értése és használata A fejlesztés fontosabb módszertani elvei: • A kommunikációs eszköz funkcionális használatának tanítása, melynek érdekében a tárgyi és szociális környezetet tudatosan úgy kell szervezni, hogy aktív kommunikációra késztesse a gyermeket. • A kommunikáció célja és eredménye közti összefüggés a fejlesztés egyik motivációs bázisa (pl. értse meg a gyermek, hogy viselkedése egyértelmű következményekkel jár, pl. ha kér valamit, megkapja, a pedagógus ne szolgálja ki a gyermeket automatikusan).). • A fejlesztés során a meglévő, funkcionálisan használt kommunikációs eszközt a lehető legtöbb természetes helyzetben alkalmaztatni kell, mert a meglévő készségeket a gyermekek új helyzetekben spontán ritkán, vagy nem alkalmazzák. A fejlesztés keretei: A fejlesztési keretek megegyeznek a szociális készségek fejlesztésének kereteivel és attól nem választhatóak el. 2.2.3. Játék szerepe a fejlesztésben: A pervazív fejlődési zavarban szenvedő kisgyermekek játékfejlődése a normál



52

fejlődésmenettől jelentősen eltér. A játéktevékenységekkel kapcsolatos alapvető nehézségek az autizmusban tapasztalható kognitív sérülésből, a szimbolikus gondolkodás fogyatékosságából fakadnak, például annak „felismerni nem tudásából”, hogy a játéktárgy nem csupán eszköz, hanem egy másik, a valós életben előforduló tárgyat is reprezentál. Az autista gyermekek játékfejlődésének egyik sajátossága, hogy gyakorlatilag teljesen hiányoznak belőle a játék szimbolikus és kreatív vonásai. A változatos, fantáziadús játék helyett tárgyakat gyűjt, sorba rak, a tárgyak eredeti funkciójától függetlenül annak irreleváns részleteivel, vagy sajátos tulajdonságával foglalkozik, erőteljesen ragaszkodik hozzájuk. Sérül annak képessége, hogy interakciót igénylő aktivitásokban vegyen részt. A pervazív fejlődési zavarban szenvedő gyermekek spontán játéktevékenységéről beszélve többnyire rugalmatlan, ismétlődő cselekvésre vagy cselekvéssorra gondolhatunk. Ha viselkedési repertoárjukban fel is fedezhetünk gyakorló vagy szerepjátéknak tűnő tevékenységeket vagy azok elemeit, alaposabb megfigyelés után többnyire észrevesszük, hogy az elemek mechanikusan visszatérnek, és kreativitás, változatosság alig figyelhető meg. Külső személy bekapcsolódásakor, beavatkozásakor a gyermekek megzavarodnak, dühösek lesznek, és nem képesek rugalmasan folytatni a tevékenységet. A konstrukciós játékra való képesség ritkábban sérült. A gyermekek magukra hagyva többnyire sztereotípiájukba fordulnak, például a fenti módon „játszanak”. A szűkebb értelemben vett játéktevékenység hiánya miatt nincsen lehetőségük a világról, főleg a szociális világról játék közben ismerteket szerezni, illetve a megszerzett ismereteket rugalmasan alkalmazni. A játéktevékenység tanításának célja: • A játékeszközök adekvát használata. • A napi struktúrán belül az önállóan végezhető szabadidős tevékenységek repertoárjának bővítése. • A játéktevékenység tanulása során a gyermek szerezzen tapasztalatokat a környező világról. • Játéktevékenységhez kapcsolható általános (kognitív, észlelési, mozgásos) fejlesztés. Módszertani elvek és javaslatok a különféle játéktípusokhoz: Az autista gyermek számára a gyakorló, didaktikus és konstrukciós játékok alkalmasak arra, hogy sikerélményhez juttassuk a gyermeket, mivel típusos erősségeikre itt általában építhetünk, de az egyes gyermekek között nagy különbségek észlelhetők e területen is. Lényegesen nagyobb nehézséget jelentenek a szabályjátékok, mivel a szabályok egy részét sérülésükből adódóan nem értik (pl. bújócska, fogócska, "becsapáson" alapuló szabályait). A szimbolikus játékokkal kapcsolatos készségek az autizmusban alapvetően sérült területekhez tartoznak. Ezen játékformák tanítása nem tartozik az óvodai feladatok közé. A játékok tanítására is vonatkozik a feladat, vagy szabály vizualizációja, szükség szerint egyszerűsítése. A játéktevékenység fejlesztésének keretei: Kezdetben egyéni helyzetben tanítjuk a játéktevékenységeket és a játékeszközök használatát. A későbbiekben a szabadidős tevékenységek közé egyre csökkenő mennyiségű segítséggel végzett önálló, vagy páros tevékenységként építjük be. 2.2.4. A külső világ tevékeny megismerése: A tanulás Az érdeklődés a tanulás fontos alapja. Szemben az egészséges gyermekekkel, különösen a fiatal autisztikus gyermekek esetében nem, vagy csak korlátozottan lehet építeni a spontán tanulásra. Az autista gyermekek érdeklődése környezetük iránt szűk körű, többségüknek általános nehézségei lehetnek a tanulásban.



53

A tanulás célja: • A gyermek tapasztalatokhoz juttatása, a percepció és a gondolkodás integrálása, adaptív viselkedési és munkavégzési formák elsajátíttatása: képességfejlesztés, a gyermeket körülvevő természeti és társadalmi környezet cselekvésbe ágyazott megismertetése. • A tanulás hatására jöjjenek létre pozitív változások a megismerő tevékenységekben, a kommunikációban, a szociális kapcsolatok szervezésében, ezáltal az egész személyiség fejlődésében. • A pervazív zavarban szenvedő gyermekek esetében a legkorábbi időponttól kezdve szem előtt kell tartanunk a leghosszabb távú fejlesztési célt, a gyermek környezetébe, illetve a társadalomba való felnőttkori beilleszkedésének segítését. Tekintettel kell lennünk erre, amikor a célok között fontossági sorrendet állítunk fel. Típusos nehézségek, melyek akadályozzák a tanulást: • egyenetlen képességprofil • a gondolkodás és a cselekvés merevsége • motiváció hiánya vagy gyengesége • a szenzoros ingerfeldolgozás zavarai • sorrendiség követésének nehézsége • idő-és okság megértésének nehézsége • epizódokat tároló emlékezet • szituációhoz kötött tanulás: ismereteiket más helyzetben nem, vagy csak segítséggel tudják alkalmazni • fogyatékos tudás a környezetről személyek és tárgyak tekintetében is (ismeretek integrációjának hiánya); tapasztalataiknak többsége széteső, töredékes, nem szerveződik értelmes egésszé (a dolgok tartalmi összefüggéseinek nem értése); a szokásosnál jobban kötődnek külső tájékozódási pontokhoz A tanulás keretei: Az autista kisgyermek tanulási folyamata elsősorban tanítási ún. munkahelyzetekben zajlik: • Egyéni fejlesztési forma: új ismeretek tanulása • Segített önálló munka: gyakorlás segítséggel • Strukturált munka: gyakorlás • Kiscsoportos foglalkozás: gyakorlás, általánosítás 2.2.5. Önkiszolgálási készségek és a házimunka elemeinek tanítása: A pervazív fejlődési zavarban szenvedő óvodáskorú gyermekek nagyon gyakran kerülnek úgy az óvodába, hogy az önkiszolgálási készségek még nincsenek jelen. Ennek egyik oka lehet a szociális terület sérülése: a gyermekek nem motiváltak a személyes környezet elismerésére, fejlődésük során nem jelenik meg az „egyedül csinálom” korszak és az utánzásos tanulás is sérült. Gyakran a készség elsajátításához szükséges motoros feltételek sincsenek jelen. Szerepet játszhat a saját testből érkező szenzoros információk feldolgozási zavara is. E hiányok együttese vezet ahhoz a jelenséghez, hogy a gyermekek alapvető önkiszolgálási készségeinek kialakítása az óvodáskor, alacsony mentális szintű gyermekek esetén a későbbiek feladata marad. Szobatisztaság: Az egészséges gyermekek 2 éves koruk táján válnak biológiailag és értelmileg éretté a szobatisztaságra. A biológiai érettség mellett elengedhetetlenül fontos feltétel a környezetnek való „Egészséges gyermekekért” Pedagógiai Program


54

megfelelni vágyás, a szociális jutalmak iránti fogékonyság, az utánzás képessége és a „naggyá válni akarás”. Az autista gyermekek testi fejlődésére általában jellemző a lelassult, megkésett fejlődés. Emellett a biológiailag szobatisztaságra érett gyermekek esetében a társuló fogyatékosságként megjelenő mentális elmaradás, valamint gyakran a szociális, kognitív sérülés hátráltatja vagy akadályozza a szobatisztaság kialakulását. Az óvodába kerülő még nem szobatiszta gyermek esetében orvosi vizsgálattal kell kizárni a késés szervi okait. Ha ez megtörtént, akkor alapos általános pedagógiai felmérés (amint lehet formális pszichológiai felmérés is) után képet kapunk a gyermek mentális képességeiről. Ha a gyermek mentális képességei (és mentális kora), valamint motoros képességei (nadrág fel-lehúzás) lehetővé teszik, akkor indokolt szobatisztasági tréningbe kezdeni, természetesen a szülőkkel való konzultáció után, meggyőződve teljes támogatásukról. A szobatisztasági tréning célja kettős: • egyrészt rugalmasan alkalmazott szokássá alakítani a vécéhasználatot (tehát a gyermek magától és csak akkor üljön a vécére, ha valóban szükséglete van), • másrészt olyan kommunikációs eszközt adni a kezébe (szóbeli készség, kép vagy tárgy), melynek segítségével bárhol és egyértelműen jelezni tudja környezete számára szükségletét. A szobatisztasági tréning meglehetősen idő-, ember- és türelemigényes folyamat, ami nagy kitartást igényel mind a gyermek, mind a pedagógus, mind a szülők részéről. A szobatisztasági tréning időszakában a gyermek számára ez az egyetlen és legfontosabb fejlesztési cél. Étkezés: Az autista gyermekek körében igen gyakoriak az étkezési problémák. Minden esetben meg kell próbálnunk a jelenség okait megfigyelni és ennek megfelelően eljárni. • A gyermek elutasítja az étkezési helyzetet (nem ül le az asztalhoz, nem marad az asztalnál, az óvodában nem hajlandó enni). • A gyermekétkezéshez szükséges alapvető készségei hiányoznak (leggyakrabban nem tud fogni vagy rágni stb.) • A gyermek túlszelektál: csak bizonyos fajta, színű, állagú, formájú stb. ételt fogad el. A fejlesztés, a hiányzó készségek kialakítása ezekben az esetekben is az egyéni kognitív viselkedésterápiás program keretében zajlik. Öltözés: Mivel az autista gyermekek kevéssé motiváltak az önállóságra, az öltözés megtanítása gyakori fejlesztési cél. A megfelelő szintű vizuális segédeszközök használata nagy segítséget jelent a gyermek számára abban, hogy kövesse a ruhadarabok felvételének sorrendjét. Tisztálkodás: Az öltözéshez hasonlóan a tisztálkodási műveletek (kézmosás, arcmosás, kéz- és arctörlés, fogmosás, fésülködés, orrtörlés) megtanítása is fontos fejlesztési feladatként jelenhetnek meg. A feladat annyival nehezebb és összetettebb az öltözéshez képest, hogy a tisztálkodás esetében a szükséglet felismerése és a tisztálkodás minősége is fontos összetevője a készségnek. Ezen utóbbi elemek kialakítása nagyon nehéz feladat lehet. Elemi házimunka: Amennyiben a gyermek képességei megengedik - a speciális módszerek alkalmazása mellett



55

- fontos egyszerűbb naposi teendőkbe szisztematikusan bevonni őket (pl. terítés, asztalleszedés, viráglocsolás, rendrakás stb.). 2.2.6. Mozgásfejlesztés: A gyermeki szervezet az óvodás kor (3-7 év) alatt igen jelentős változáson esik át - így van ez az autista kisgyermekek esetében is. Az óvodában a torna és a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), valamint a testi képességeket, például erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Mindezeken túl az autista kisgyerekek a mozgás szempontjából is nagy különbségeket mutathatnak. Az autista kisgyermekek mozgásának jellemzése: Az autista gyermekek viselkedésének leírásakor igen gyakran találunk olyan jellemzőket, melyek a mozgással kapcsolatosak (sztereotip, repetitív mozgások, pl. hintázás, céltalannak tűnő futkározás, ugrálás, dobálás, hiperativitás, stb.), ezek azonban nem a szűk értelemben vett mozgásfejlődés problémái, hanem sokkal inkább az autizmusra jellemző szociális, kommunikációs károsodásból, valamint a szerepjátékhoz szükséges képzelet, fantázia sérüléséből származnak. Vannak olyan autista gyermekek, akik életkoruknak megfelelően mozognak, vagy akár ügyesebbek is bizonyos mozgásokban (pl. mászás), mint kortársaik, de gyakran előfordul, hogy mennyiségi és minőségi eltéréseket találunk az autista kisgyerekek mozgásfejlődésében. Mennyiségi jellemzője lehet a lassabb fejlődési tempó, a fejlődés szabálytalansága, egyenetlensége, (pl. bizonyos fázisok kimaradnak, kevésbé gyakorlódnak be, másokra sokkal több időt fordít a gyerek), valamint a spontán utánzás hiánya. Minőségi eltérés lehet a gyakran előforduló izomhypotónia. Szenzomotoros integrációs szemlélet a fejlesztésben: Óvodás korban az autista kisgyerekeknél a szenzomotoros integrációs szemléletű fejlesztés célja, az esetleg megkésett mozgásfunkciók, az éretlen szenzomotoros információfeldolgozás, a mozgástervezés és kivitelezés, a koordinációs és kombinációs képesség fejlesztése. A szenzomotoros feladatok az egyes érzékszervek differenciáltabb és pontosabb működését segítik elő, normalizáló hatással bírnak az aktivitásra, javítják a testsémával és a térbeli tájékozódással kapcsolatos tudatosságot is.

Módszertani javaslatok: • A gyermek képességszintjének megfelelően előre jelezzük, hogy mikor lesz mozgás. • Látható módon jelezzük, hogy a foglalkozás meddig tart, és ott milyen gyakorlatok lesznek. Erre a legmegfelelőbb módszer, hogy az eszközöket olyan módon helyezzük el, mely egyértelműen jelzi a gyermekeknek, hogy mit kell csinálniuk. • Ha utánzás útján nem sikerül a feladatokat elsajátíttatni, akkor a gyermekek mögé állva, velük együtt végezzük el a gyakorlatot. • Ha a mozgás eleinte még nem öröm a gyermek számára, akkor használjunk külső motivációt, mely egyénenként változhat. • A pedagógiai megfigyelés módszerével előzetes felmérést kell készíteni a következő területeken: o a gyermek utánzási képessége, o beszédértésének szintje,



56

o együttműködési képesség felnőttel, gyerekkel, o frontális irányítás elfogadása, o figyelem más gyerekek jelenlétében. A fentiek alapján határozzuk meg a lehetséges foglalkoztatási formát, amelyek lehetnek a következők: o egyéni helyzet: egy pedagógus egyszerre egy gyerekkel foglalkozik, egy-egy pedagógus o ha a gyerekek képesek utánozni és magukra vonatkoztatják a frontális instrukciókat, akkor legfeljebb 5-6 gyereket irányíthat egyidejűleg pedagógus. • Lehetőleg olyan feladatokat tervezzünk, melyhez nem szükséges a társakkal való együttműködés vagy eszközmegosztás. Szociális fejlesztési célként kitűzhetünk a legjobb képességű gyermekek számára már óvodás korban olyan célokat, melyek minimális szintű társra figyelést kívánhatnak. • A verbális utasítások mellett /helyett igyekezzünk mindent vizualizálni. 2.2.7. Művészeti tevékenységek: Módszertani feladatok: • A gyermek képességszintjének megfelelően előre jelezzük, hogy mikor lesz a tevékenység. • Látható módon jelezzük, hogy mit fogunk csinálni és a foglalkozás meddig tart majd. Mese-vers: • Az irodalmi anyag kiválasztása az autista gyermek képességszintjéhez igazodik. • Képpel, bábbal illusztrálunk. • Mozgással egybekötött vers/mondóka tanítása. Zenei nevelés: Cél: a szociális interakciók kialakítása és megerősítése, a zene sajátos lehetőségeinek felhasználásával. A zenei interakció lehetőséget ad a nyelv kialakulása előtti, preverbális készségek fejlesztésére, amely az autizmusban a beszélő gyereknél sérült. További célok az általános zenei, korai mozgásos, kognitív készségek fejlesztése, örömteli foglalkozás biztosítása. A zene kommunikációs eszközként való használatát a következő sajátosságok teszik lehetővé: • a gyermekek nagy többsége reagál a hangokra (odafordulással, vokalizálással, mozgással) • a zene örömforrás, a legtöbb gyerek számára segít a szorongás oldásában Vizuális nevelés: A fejlesztés célja: a tárgyakkal való olyan szintű manipuláció, amely képessé teszi a gyermeket tevékenységek elvégzésére és a funkciónak megfelelő eszközhasználatra, saját fejlettségi szintjén. Az autista gyermekek tárgyakkal való manipulációját megfigyelve szembetűnő az érdeklődés hiánya, a tárgyi világ ismeretlen elemeinek megismerésére irányuló spontán késztetés. E késztetés lenne az, ami az új anyagok, tárgyak, eszközök megismeréséhez és használatához vezethetne. Ennek hiányában tárgyhasználatuk legtöbbször inadekvát, repetitív, és a megismerő folyamat során a spontán exploráció gyakran a tárgy lényegtelen tulajdonságaira irányul. A fenti problémák miatt a vizuomotoros képességek kialakítása és a meglévő képességek,



57

készségek fejlesztése a normál fejlődésmenetet követve, a gyermek fejlettségi szintjéhez igazodva strukturált tanítási helyzetben, speciális módszerekkel valósítható meg. A vizuomotoros felmérés eredményeinek birtokában, és a gyermek egyéb területen felmért (kognitív, kommunikációs, viselkedésbeli) jellemzői alapján tűzhetők ki a fejlesztési célok. A fejlesztés egyéni helyzetben, egyénre szabott fejlesztési terv alapján valósítható meg. A középtávú fejlesztési célok elérése érdekében azokat kisebb lépésekre kell lebontanunk, ügyelve arra, hogy a már meglévő készségekre alapozzunk és várjuk el azok folyamatos alkalmazását más területen is. 3. Együttműködés a szülőkkel és egyéb intézményekkel Szülőkkel történő együttműködés, kooperáció: • Minden érintett szülővel a személyes, korrekt, magánéletet nem sértő kapcsolat kialakítása. • A szülők egyenrangú partnerként vesznek részt a folyamatban, pedagógusok és más szakemberek mellett. • A gyermek oktatásának, fejlesztésének megkezdése előtt részletes tájékoztatás kérése a szülőtől a gyermek szokásairól, nehézségeiről, kedvelt tevékenységeiről, erősségeiről. • Pedagógus és a szülő között intenzív kapcsolat alakuljon ki, mely lehetővé teszi, hogy család az óvodapedagóguson keresztül pontosan tájékozódjon az óvodai eseményekről, valamint az óvodapedagógus is tájékozódjon a szülőn keresztül az otthoni történésekről. • A szülő hiteles, tényszerű tájékoztatása gyermeke állapotáról. • Havonkénti konzultáció a gyermek aktuális állapotáról. (szülő, óvodapedagógus, gyógypedagógus) Az óvoda kapcsolatai: A családdal való kapcsolattartáson kívül az óvodáskorú autista gyermekeket fejlesztő speciális gyógypedagógiai intézmény, az ép gyermekeket nevelő óvodákhoz hasonlóan, kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, melyek: • az óvodába lépés előtt (gyermekorvos, diagnosztizáló intézmény, gyermekpszichiáter, speciális centrum, TKVSZB, Autizmus Alapítvány, korai fejlesztést adó szakember, Fecskefészek Bölcsőde), • óvodai ellátás alatt (gyermekpszichiáter, autizmus területén speciálisan képzett szakember, pedagógiai szakszolgálat intézményei, Vadaskert Szakambulancia, stb.), • illetve az óvodai élet után (befogadó intézmény) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. Az óvoda-iskola átmenet: A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére nem határozhatóak meg, mindenkor az autizmus súlyossága, a gyermek mentális képességei és a fejlődési ütem közösen alakítják a képet. A sajátos nevelésű igényű gyermek részére az illetékes TKVSZB vizsgálata alapján tesz javaslatot a beiskolázással kapcsolatban és jelöli ki azt az intézményt, beiskolázási formát, ahol a gyermek tankötelezettségét teljesítheti. 6.2. Tehetséggondozás „Minden gyermekben megvan a cselekvési vágy és a világmindenség megismerésének igénye, csak annak kibontakoztatását kell elősegíteni.”



58

Maria Montessori Intézményünk tehetséggondozó rendszerét a Nemzeti Tehetségprogram, valamint a Kőbányai Tehetségsegítő Stratégia keretei és irányelvei alapján elkészítettük el. 1. Hitvallásunk: Meggyőződésünk, hogy minden gyermek egyedi, önálló személyiség, akire maradéktalanul figyelnünk kell, megtalálva a benne rejlő képességeket. Úgy gondoljuk, „Jót és jól játszani!”- ez a gyermek dolga az óvodában. Hiszen a játék a gyermeki fejlődés alapja, az így szerzett tapasztalatok által fejlődik a gyermek, szerez újabb ismereteket. A játék során a különböző tevékenységek felkínálásával feladatunknak tekintjük a tehetségfejlesztés megalapozását, érzelmi alapok lerakását. 2. Tehetséggondozó programunk célja: • A tehetséges gyermek erős oldalának fejlesztése A gyermek egy-egy területen rengeteg ismeretanyagot halmoz fel. Célunk, hogy sokféle dolgot megismerve később érdeklődési irányait alakítani tudja. Ezért a képességek őt érdeklő területein (pl. rajz, zene, matematika, testi ügyesség) biztosítjuk számára az intenzív elmélyülést és előrehaladást. • A tehetséges gyermek gyenge oldalának kiegyenlítése Gyenge oldalon „hiányosságot” kell értenünk, amelyek a tehetség fejlődését megnehezítik, vagy éppenséggel megakadályozzák. Pl. problémák adódhatnak a motiváció területén. A gyenge oldalakat fel kell ismernünk és szakember segítségével szükséges fejlesztenünk. Ugyanis ezek mindegyike különböző bánásmódot igényel. • Az egész személyiség támogatása Az előző területek mellett fontosnak tartjuk az átlagos képességek, az egész személyiség támogatását. • Elfogadó, személyiségfejlődést segítő légkör kialakítása A gyermeknek tisztában kell lennie saját értékeivel, de nem szabad, hogy túlbecsülje azokat. Ezért a mindennapok során olyan légkört kell teremtenünk, ahol a gyermekek énképe erősödik, elfogadják egymást, bármilyen képességekkel rendelkezzenek is. 3. A célokból adódó feladatok: • Általános képességek megalapozása. • Egyéni bánásmód keretében történő célzott képességfejlesztés. • Sokféle tevékenység lehetőségének biztosítása. • A gyermek pozitív én-tudatának kialakítása, erősítése. • Tehetségfejlesztő programok szervezése. • A pedagógusok továbbképzésének biztosítása e területen. • A szülők tájékoztatása és megnyerése a közös munka érdekében. 4. Tehetségazonosítás folyamata: A tehetség fogalma: Tehetségesnek azok tekinthetők, akik kiváló adottságaik alapján magas szintű teljesítményre képesek az élet bármely tevékenységi területén. A tehetség kiemelt összetevői: • átlag feletti általános és speciális képességek, • kreativitás, • feladat iránti elkötelezettség.



59

Azok tekinthetők tehetségeseknek, akikben minden összetevő megfigyelhető. A tehetséges gyermek jellemzői: • A számára érdekes feladatokban nem igényel biztatást, dicséretet, az életkora szerint elvárhatónál lényegesen hosszabb ideig képes figyelni. • A feladatot, amit elkezd, be akarja fejezni. • Mindig van valami, ami nagyon érdekli őt, ami nem érdekli, azzal nem foglalkozik. • Sokszor foglalkozik felnőtt problémákkal (háború, halál stb.). • Szeretné tudni, mi hogy működik, kérdései szokatlanok. • Összefüggéseket talál ott is, ahol más nem. • Fokozott energizáltság jellemzi, nem tűri a tétlenséget. Kicsi az alvásigénye. • Erős kritikai érzékkel rendelkezik. Elvek: • • • •

•

A gyermek megismerésére épül. Tevékenység közben kiválóan megmutatkozik a tehetség. Folyamatos, többlépcsős, több szempontú tevékenység. Az objektivitás érdekében a nevelésben közreműködő szakemberek és felnőttek (fejlesztőpedagógus, logopédus, óvodavezető, dajka), a szülők véleményének, tapasztalatainak kikérése. Szükség szerint pszichológus által végzett tehetségszűrés.

Azonosítás eszközei: • A gyermekek fejlődési lapján rögzített megfigyelések felhasználása • A szempontsor kiegészíthető a tehetségre utaló jellemzőkkel. - miben mutat tehetséget, erős oldal, gyenge oldal, motiváció, kreativitás. • Szülők véleménye szóban vagy írásban. • Az óvodában alkalmazott egyéb mérések, szűrések eredményeinek felhasználása, pl. MSSST szűrés. 5. Tehetséggondozás megvalósítása: Hisszük, hogy az óvodáskor igazán „csak” alapozó korszaknak tekinthető. Mindenekelőtt a megfelelő érzelmi fejlődést kell biztosítanunk azzal, hogy „törődünk” a gyerekekkel, s engedjük őket játszani. Az óvodás gyermek egészséges személyiségfejlődése akkor valósul meg, ha olyan szabad és érzelmi biztonságot adó támogató, gondolkodó környezetet teremtünk, melyben egészségesen, harmonikusan én erős személyiséggé fejlődnek. Ehhez nélkülözhetetlen a gyermekek és az óvónő között kialakuló érzelmi biztonság, kötődés, mert csak ennek hatására bontakoznak ki a különleges tehetségre utaló speciális képességeik, készségeik, kreativitásuk. Ebben az időszakban a tehetség még csak az adottságok szintjén létezik, így az óvodában tehetségígéretekről beszélhetünk. Speciális célok a tehetséggondozásban: • Gazdagítás A tehetséggondozásnak a legfőbb alapelve a gazdagítás (dúsítás). Ez komplex fejlesztés, melynek célja a gondolkodás, kreativitás, empátiás készség valamint a pszichikus képességek fejlesztése. Mi legfőképpen a mélységben történő gazdagítást alkalmazzuk óvodánkban. Ennek során több lehetőséget kínálunk a tehetséges gyermekeknek tudásuk és képességeik alkalmazására, mint



60

általában. Valamint jelen van még a tartalmi gazdagítás, ami azt jelenti, hogy az éves tervet úgy szerkesztjük meg, hogy figyelembe vesszük a gyermekek érdeklődését, szükségleteit, és ezeket közben fejlesztjük. • Gyorsítás Célja, hogy a tehetséges gyermekeknek olyan kereteket biztosítsunk, amelyek lehetővé teszik számukra az egyéni tempóban (gyorsabban) való haladást. Hogy a gyorsítás hatékony legyen, változatosságra van szükség az óvónő módszereiben, hogy minél többféle tapasztalatszerzésben legyen része a gyermeknek. A tehetséggondozás szervezeti keretei: • Csoportban: Óvodapedagógiai munkánk során a kreatív, tehetségígéretes gyermekek saját csoportjukban élik mindennapjaikat. Úgy gondoljuk, hogy ebben a korban még nem szabad „elkülöníteni” a tehetségesnek látszó gyereket, ebből sok probléma adódhat. Ezért az óvónő a mindennapi tanulásos, cselekvéses helyzetekbe építi be a kreativitást fejlesztő feladatokat, többletismereteket. A gyerekek szabadon dönthetnek arról, hogy részt kívánnak-e venni a felkínált tevékenységekben. Ezek a tanulási helyzetek nyitottak, bármikor elérhetőek, de a kilépés lehetősége is biztosított. Az óvodapedagógusnak a szerepe, hogy támogassa és ismeretekhez juttassa a gyermeket. Az ismertek gazdagítását, dúsítását kiemelten projekt módszer alkalmazásával valósítjuk meg. Hisszük, hogy ez a módszer lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy saját választásuk szerint, sokféle módon tevékenykedve tanulhassanak. Sokszínű témákat, tevékenységeket kínál. Jellemzi még a nagyfokú szabadság, amelyet a gyermekek számára az egész folyamat során biztosít. A projekt megmutatja, hogy melyik gyermeket, melyik tevékenység érdekli, miben tud többet adni. Segítségével felismerhetjük a tehetségre utaló hajlamok jegyeit. Célunk azon felül, hogy olyan tanulási helyzeteket teremtünk, ami a tág érdeklődési területüket kielégíti, ill. tovább bővíti, közben kérdéskultúrájukat, logikus gondolkodásukat, problémamegoldó képességüket, memóriájukat és kifejező készségüket is fejlesszük. A mindennapokban olyan projektekre van szükség, amelyek az átlagos képességű gyermekek számára is kihívást jelentenek, ugyanakkor lehetőséget adnak a tehetség megmutatkozására és fejlődésére. A gondolkodtató, egy-egy területen bő ismeretanyagot szolgáltató projektek lekötik őket, fantáziájukat beindítják. Nálunk nem a teljesítmény a lényeg, hanem az új élmények szerzése. Eközben észrevétlenül tudjuk a gyermekek erős oldalait erősíteni, gyenge területeit fejleszteni, ezáltal komplexen, harmonikusan fejlődik egész személyiségük. Esetenként kiemeléssel: Óvodánkban 2004 óta dolgozik főállású fejlesztőpedagógus. A fejlesztőpedagógus munkájának fontos területe a tehetséggondozás, hiszen óvodásaink között is vannak kiemelkedő képességű gyermekek. A tehetséges gyermekekkel való foglakozás is eltérő módszereket, szemléletmódot igényel a tehetségből adódó sajátos viselkedési jellemzők miatt. Fejlesztőpedagógusunk heti 1-2 alkalommal, 3-4 fős csoportokban gazdagító programokat kínál fel középsős és nagycsoportos korú, kiemelkedő képességű gyerekeknek. Projekt módszer keretében az óvodapedagógusokkal összedolgozva valósítja meg a tehetséggondozás ezen módját. Nagy hangsúlyt helyezve a projekt kidolgozásakor a gondolkodás, a kreativitás fejlesztésére, valamint az empátiás készség, társas és vezetői készségek, a személyiség fejlesztésére. •

•

Egyéb élményszerző, gazdagító óvodai programok: • Közös kirándulások szervezése változatos helyszínekre • Színház-és hangverseny látogatások • Könyvtár rendszeres látogatása



61

• Egészségnap szervezése • Játszó-és munkadélutánok szervezése • Bekapcsolódás különböző környezetvédelmi programokba • Ovi-foci •Úszásoktatás az Üllői úti uszodában Ezek a programok mind-mind lehetőséget nyújtanak arra, hogy a gyermekek néha a csoportszoba, és az óvoda falain kívül is megtapasztalják, hogy a világ érdekes és lenyűgöző. Időnként úgy érezzük, hogy a tehetségígéretes gyermekeknek a szoba és udvar nyújtotta lehetőségek nem elegendőek. Ehhez nyújtanak segítséget ezek az elfoglaltságok, ahol ifjú tehetségpalántáink kiélhetik kreativitásukat, felfedező, kísérletező kedvüket, „megszállottságukat”, fokozott mozgásigényüket. Vannak óvodánkban állandó heti programok, mint pl. az úszás, a torna és a foci. A többi tevékenységből az óvónő kedvére válogathat. Ő látja át legjobban a csoport életét, ő tudja, hogy éppen mire van szüksége a gyermekeknek, mihez van éppen kedvük. Pl. ha egy projektet a zene és a hangszerek köré szervezünk, akkor természetes, hogy a csoport elmegy egy hangversenyre. Vagy ha a projektnek az ünnepek a témája, biztos, hogy tartunk egy munkadélutánt, ahol a kiemelkedő kézügyességű gyerekek is kiélhetik kreativitásukat. A tehetséggondozás tárgyi feltételei: Fontos feladatunknak tartjuk a gyermeki fantázia rugalmasságának fejlesztésére a legkülönfélébb anyagok felkínálását és az ezekkel való foglalatoskodás lehetőségét. Hisszük, hogy mindent lehet használni, változtatni, átalakítani, beépíteni az ésszerűség határain belül. Célunk, hogy a gyermekek körül mindig legyenek olyan dolgok, amelyek érdeklik őket, ehhez szabadon hozzáférhessenek, és sokféleképpen felhasználhassák. Ahhoz, hogy a gyermekek kreativitása minél jobban kibontakozhasson, olyan gazdag kelléktárra van szükség, melyből bátran és bőven válogathatnak tevékenységeik során. A projektek alkalmával próbálunk olyan eszközöket biztosítani számukra, melyekkel a mindennapok során csak ritkán találkozhatnak. 6. Együttműködés a szakemberekkel: Az óvodapedagógusok a nevelés, fejlesztés során együttműködnek a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel (fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus, gyógypedagógus) team munkában dolgoznak. 7. Együttműködés a családdal: Közvetlen kapcsolatra törekszünk az óvoda és a családok között is. Hiszen ez a kapcsolatrendszer a tehetséggondozás program egyik éltetője is. A legtöbb programban részt vesznek/vehetnek a szülők is. Ez nem csak azért hasznos, mert így minőségi időt tölthetnek gyermekeikkel - ami valljuk be, hogy a mai rohanó világban egyre ritkább -, hanem így a tehetségígéretes gyermekek szülei számára is nyilvánvalóbbá válhat, hogy gyermeke miben mutat kiemelkedő képességet a többiekhez képest. És nem utolsósorban, ezen alkalmakkor közelebb kerülhetünk a gyermekekhez és szülőkhöz egyaránt, ami a jövőben megkönnyítheti az ő együttműködésüket velünk, a gyermekeik javára. 8. Nyomon követés: Folyamatosan feljegyzéseket végzünk a csoportnaplóban, a gyermekek egyéni lapjaiban, a projekt tervekben, a fejlesztőpedagógus egyéni fejlesztési terveiben, haladási naplójában. Megjelenítjük a gyermekek kiemelkedő képességeit, és gyenge oldalait és mindezek fejlesztésére tervezett tevékenységeket.



62

6.3. Fejlesztőpedagógia - a fejlesztőpedagógus helye és feladata az óvodai nevelésben 1. A fejlesztőpedagógia célja: Alapvető cél-mint az óvodában nevelkedő valamennyi gyermek vonatkozásában - a gyermek személyiségfejlődésének elérése oly módon, hogy egészségesebb, boldogabb, erkölcsösebb emberré váljanak, pozitív énképpel rendelkezzenek. Ezen alapvető céloknak alárendelve törekszik a fejlesztőpedagógia arra, hogy a gyermekek képességei minél jobban kifejlődjenek, a részképességzavarok, a figyelem-, viselkedészavarok, a későbbi tanulási tevékenységet megalapozó képességek zavarai megszűnjenek, vagy csökkenjenek, egészséges működésük feltételeinek biztosításával ellensúlyozásra kerüljenek. A fejlesztőpedagógia célja tehát magában foglalja a prevenciót, a korrekciót, és a kompenzációt. A fejlesztőpedagógiai tevékenység alapelvei: • A fejlesztő tevékenység a neuropszichológia, és a fejlődéslélektan eredményeire támaszkodva, a mozgás, és a pszichoszociális fejlődés kapcsolatának elismerésével, az óvodapedagógia elveinek érvényesítésével történik az óvodában. • Integratív szemlélettel a genetikai meghatározottság, a tágabb környezet, a kultúrkör hatásait is figyelembe véve a beavatkozás lehetőségére koncentrál. • Gyermek központúság jellemzi: Sokféle fejlesztő technika ismeretében határozza meg, hogy az egyes gyermek aktuális állapotában éppen mivel lehet a legjobban segíteni, a fejlesztés egyéni fejlesztési terv alapján történik. • Figyelemmel van arra a tényre, hogy a gyermekek egymástól is kapnak ösztönzést a legkülönbözőbb képességeik kifejlesztésére, így az egyéni fejlesztés mellett a gyermek párokban, kis-, és nagyobb csoportokban rejlő fejlesztőhatásokat is érvényesíti. • A fejlesztő tevékenység megértő, elfogadó, segítő attitűdöt feltételez mind a gyermek, mind a családok vonatkozásában. Nélkülözi a beidegződött szokásokat, előítéleteket, hogy a szülőkkel nem lehet együttműködni. A fejlesztőpedagógus feladatai: • A sajátos nevelési igényű gyermekek kiszűrése, aktuális fejlettségi szintjének meghatározása az óvoda minőségirányítási programjában jóváhagyott mérőeszközökkel. (MSSS, Sindelar, Dyslexia prevenciós gyorsteszt) • A kiszűrt gyermekek fejlődési körülményeinek részletes megismerése az óvodapedagógusok, és a szülök közreműködésével. • Egyéni fejlesztési tervek készítése, a foglalkozások időrendi és tartalmi egyeztetése az óvoda logopédusával, pszichológusával, a gyermek óvodapedagógusaival. • A kiszűrt gyermekek fejlődésének biztosítása, fejlesztése, egyéni, páros, kiscsoportos formában, a fejlesztőszobában, tornateremben és gyermekcsoportban. • Pozitív érzelmi kapcsolat kialakítása a gyermekkel. Egyéni érzelmi szükségleteinek megismerése, kielégítése, mindenkori aktuális állapotának a figyelembe vétele. • A foglalkozások szervezésében, a módszerek megválasztásában az alábbi konkrét elvek érvényesítése: nyugodt, kellemes környezet biztosítása érzelmi és értelmi motiváltság • Terhelhetőség, és mozgásigény figyelembe vétele • A játék, játékosság meghatározó szerepének az érvényesítése • A gyermek napirendjében szereplő egyéb tevékenységek figyelembe vétele,



63

alkalmazkodás a gyermek alapszükségleteihez. • A gyermekek fejlődésének tervszerű nyomon követése, írásos rögzítése. • Folyamatos kapcsolattartás, a családokkal, az óvodapedagógusokkal, az intézmény vezetőjével, a logopédussal, a pszichológussal. • Szükség esetén kapcsolatfelvétel, és kapcsolattartás különböző szakmák (gyermekpszichiáter, konduktor, stb.) és intézményekkel (Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Nevelési Tanácsadó, Gyermek-ideggondozó, Gyermek Jóléti szolgálat, stb.) képviselőivel. • Segítségnyújtás az óvodapedagógusoknak és a szülőknek a beiskolázás optimális időpontjának meghatározásában, a gyermek számára legmegfelelőbb iskolatípus kiválasztásában. 2. Felzárkóztatás: 1. A problémák feltérképezése, diagnosztizálás • Gyermek megismerése megszokott környezetében (Hospitálás a csoportban) • Diagnosztikus mérések alkalmazása az aktuális fejlettségi szint felmérésére és a problémák pontos feltérképezése érdekében. (Szülőkkel egyeztetve) • Szükséges esetben anamnézis felvétele. • Team- munka a szakemberek között, betartva a kompetencia határokat. (óvodapedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus, gyógypedagógus). • Szülők tájékoztatása a mérések eredményeiről (fogadóórák) 2. A fejlesztés folyamata • Egyénre szabott képességfejlesztési terv készítése • Csoportbeosztás (Órarend) • Fejlesztés, foglalkozások (egyéni, kis csoportos, maximális létszám: 6-8 fő) • Minimum heti 2 alkalom, fő elv a rendszeresség. • Foglalkozások időtartama: a gyermektől függ, 10-35 perc • Team megbeszélések • Szülők folyamatos tájékoztatása, bevonása a fejlesztésbe 3. Kontroll vizsgálat, a további feladatok meghatározása • A fejlesztő pedagógus az év végén minden esetben kontroll vizsgálattal ellenőrzi a fejlesztés eredményességét, a gyermek aktuális szintjét. • Ennek tükrében határozzuk meg a további feladatokat • Dokumentáció: szülői nyilatkozat, megfigyelések jegyzetei, pedagógiai vizsgálatok dokumentumai, eredményei, anamnézis, fejlesztési tervek, a fejlődés nyomon követése, szakvélemények másolata 3. Tehetséggondozás: 1. A tehetség azonosítása • Hospitálások alkalmával, vizsgálatok során (MSSST, Sindelar), valamint az óvodapedagógusok és a szülők jelzései alapján a kiemelkedő képességű gyerekek azonosítása. 2. A tehetséggondozás módja • Gyorsítás, léptetés: Magasabb szintű feladatok egy adott területen • Gazdagítás, dúsítás: komplex fejlesztés, melynek célja a gondolkodás, kreativitás, empátiás készség, társas-és vezetői készségek, kompetenciák fejlesztése • Tehetséggondozó foglalkozások a kiemelt képességű gyermekeknek: o Heti 1-2 alkalom, 3-4 fős létszám „Egészséges gyermekekért” Pedagógiai Program


64

• Dokumentáció: gazdagító programok kidolgozása, feladattervek képességterületekre A fejlesztőpedagógiai tevékenység formája és módja: A fejlesztő foglalkozások illeszkednek a napirendhez, így arra a délelőtti órákban kerül sor. A fejlesztés egyéni, páros vagy kiscsoportos formában heti 2-3 alkalommal, 30-40 perces intervallumban kerül sor. A mozgásfejlesztésből kiindulva tapasztalják meg később az önmagukról kialakuló testsémát, amely végén eljutnak az énkép kialakulásához. A foglalkozásokon: mozgásos feladatok során fejlődik térpercepciójuk, térorientációjuk, egyensúlyérzékük. Játékos feladatok során fejlődik totális érzékelő apparátusuk, vizuális (látási), auditív (hallási), taktilis (tapintási), kinesztetikus (helyzet és mozgás észleléses) észlelésük, perceptuo-motoros (érzékelő-mozgásos) működésük, verbalitásuk: beszéd észlelésük és értésük, szókincsük gyarapodik. Gondolkodásuk fejlesztése az értelmi képességük az intermodalitás szintjére jut. A finommotorikájuk fejlesztése kiemelt terület, mivel a finommotoros koordináció az írás megtanulásának elengedhetetlen feltétele. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Az óvodáskor végére az alábbi pszichikus működés szükséges az alaptechnikák elsajátításához: • pontosodott és differenciálódott vizuális észlelés • az auditív információk pontosabb észlelése, megkülönböztetése • összerendezettebb, koordináltabb mozgás, szem-kéz együttes mozgása összerendezettebb • a látott-hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadása, keresztcsatornák együttműködése • rövid idejű vizuális-verbális memória • szándékos figyelem fejlődése, kb. 10 perces figyelemkoncentráció

Ezen kívül kritérium még a szociális és az értelmi-mentális fejlettség.

6.4 Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációja Helyzetkép: Az óvodánkba járó gyermekek és családjaik többféle környezetben élnek. Többségük otthona szobakonyhás, illetve komfort nélküli lakás. Jellemző óvodánkra, hogy viszonylag sok a 3 vagy ennél több gyermekes család. A szülők összetétele is eltérő, kevés a szakmunkás, illetve az érettségizet szülő, a diplomások száma elenyésző. A szülők többsége 8 általánost végzett. Sok a munkanélküli, családokat segélyekből és családi pótlékból tartják fenn. A családok nagy részének anyagi háttere labilis. Családi körülményeikből adódóan sok a szociálisan hátrányban levő gyermek. Szociális körülményekből fakadóan gyermekeink ingerszegények, ismertanyaguk kevés az óvodába lépéskor. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma évek óta emelkedő tendenciát mutat. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az alapvető készségek, melyek sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban az agyi érési folyamtatok lezárulásáig – megterhelés nélkül –rendkívül hatékonyan fejleszthetők. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkenti a későbbi iskolai kudarcokat.



65

Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. A hátrányos helyzetből származó lemaradások – szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve – sikeresen ellensúlyozhatók. A szülőkkel való együttműködés, a szülők és a pedagógusok közötti kölcsönös tisztelet alapján valósíthatók meg, melyben az óvodapedagógusoknak kiemelt szerepük van. Jogosultság megállapítása: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 121.§ „Értelmező rendelkezéseiben” az alábbi m,ódon határozza meg a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetet: Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül Halmozottan hátrányos helyzetű: az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A jogszabályok szerint a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló között az egyedüli különbség nem a család szociális helyzete – amely azonos mindkét célcsoportnál-, hanem a szülők iskolai végzettségében mutatkozó különbség. Az óvodai integrációs program jellemzői: • arra vállalkozik, hogy meghatározza az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a HHH-s gyerekek fejlődésében, • nem ad meg részletes pedagógiai tartalmakat, választható nevelési tervet, nem nevez meg, nem ír le konkrét alkalmazható programokat, • kinyilvánítja viszont azt a pedagógiai alapállást, amelyet megfelelőnek tart az érintett gyermekek esélyegyenlőségének elősegítésében. Az óvodai IPR egy olyan rendszernek tekinthető, melynek elemeit a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek érdekében nagyobb tudatossággal és mérhetően is nagyobb eredményességgel kell a nevelési folyamat fókuszába állítani.

Az óvodai IPR legfőbb jellemzője: • gyermekközpontú és családorientált szemlélet • ösztönzi az együttműködések kialakítását azokkal a szolgáltatásokkal, melyek a szülőket támogatják, számukra erőforrást jelentenek, illetve a gyermeknek szolgáltatásokat biztosítanak. Kiemelt területek: • Szervezési eladatok • Nevelőtestület együttműködése (rendszeres team munka) • Pedagógiai munka kiemelt területei



66

• Gyermekvédelemmel, az egészségügy ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka • Együttműködés kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel • Óvoda-iskola átmenet támogatása • Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés Szervezési feladatok: • A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai beíratásának támogatása (a teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása a célcsoport körében) • Integrációt elősegítő csoportalakítás (olyan csoportalakítási elvet kell választani, amely biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányos elosztását) • Az igazolatlan hiányzások minimalizálása. Nevelőtestület együttműködése: • rendszeres team munka • esetmegbeszélések • hospitálások Pedagógiai munka kiemelt területei: • Az óvodába lépéskor komplex állapot felmérés (részletes anamnézis) • Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése) • Érzelmi nevelés, szocializáció (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés) • Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás) • Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése • Korszerű óvodapedagógiai módszerek (a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés módszerei) Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés: • Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel • A gyermek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása • Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyerek alkotásainak megmutatása, elemzése, szülők részvételi lehetőségének biztosítása az óvodai életben • Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a csald erőforrásainak feltárása, Szülői közösségek kialakítása, rendezvények szervezése, pl.: farsang, karácsony, anyák napja, stb. • Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka: • Egészségügyi szűrővizsgálatok (a gyermek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi – fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia- vizsgálatának) kezdeményezése, megszervezése



67

• Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás (a szülő számára az együttműködő partnerekkel kialakított közös programok) • Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése, illetve szervezése (ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása, kölcsönzése, kirándulások szervezése, rendezvények látogatása) • Szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés (egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége, az óvoda által kért természetbeni hozzájárulások fedezetének hiányában) Együttműködés kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel: • Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat (a szülők támogatása, erőforrásainak feltárása) • Védőnői hálózat (a gyermek óvodai beíratásának támogatása, korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás) • Szakmai szolgáltatók (konzultáció a gyermek fejlődéséről, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása) • Cigány kisebbségi önkormányzat illetve civil szervezetek (a gyermek óvodai beíratásával, a hiányzás csökkentésével, iskolaválasztással, szülői programokkal kapcsolatos együttműködés) Óvoda-iskola átmenet támogatása: • Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka (a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotási vágy szükséges szintjének kialakítása) • Iskolaválasztás (a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a halmozottan hátrányos helyzetűek előnyben részesítésével, a sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás) támogatása • Az érintett iskolákkal közös óvoda-iskola átmenet segítő program kidolgozása (hospitálások, esetmegbeszélés, közös programok) • A gyerekek fejlődésének után követése legalább az általános iskola első évében (óralátogatás)

6. 5. A migráns gyermekek támogató nevelése – Interkulturális nevelés Az óvodai alapprogram az óvodai nevelés értékeit megőrizve, az aktuális kihívásokra választ adva új elvárásokat, hangsúlyokat fogalmaz meg. Ilyen a befogadó (inkluzív) óvodai nevelés, az integráció, a migráns gyerekek óvodai nevelése. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (továbbiakban migráns) gyerekeinek óvodai nevelése során biztosítjuk az önazonosság megőrzését erősítését, ápolását, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. Interkulturális nevelés alapelvei: • Veleszületett méltóság. • Kirekesztés, az előítéletes kiszorítottság megszüntetése • Gondoskodás és különleges védelem: a befogadó ország gyermekeit megillető jogok garantálása, szabadságjogok tiszteletben tartása. Boldog, gondtalan gyermekkor biztosítása. • Multikulturális szemlélet: az óvoda értékként veszi figyelembe a gyermekek állampolgársága, anyanyelve közti különbséget.



68

• Az integráció elősegítése: biztosítjuk a magyar nyelv tanulását, Magyarország kultúrájának megismerését, segítjük a nem magyar állampolgárságú és anyanyelvű gyermekeket anyanyelvük és kultúrájuk megőrzésében és fejlesztésében. Interkulturális nevelés célja: • A nyelvek és kultúrák közötti közeledésben jártas, reális önképpel és önismerettel, egészséges identitással rendelkező nyitott és elfogadó, autonóm és pozitív életvezetésre képes személyiségek nevelése, fejlesztése. • Az anyanyelv és kultúra megbecsülése és ápolása, illetve mások anyanyelvének és kultúrájának megismerése, megértetése az együtt nevelés eredménye képen. • Az iskolai előrehaladáshoz, a sikeres szocializációhoz majd a társadalmi integrációhoz szükséges magyar nyelv megtanítása, az ország értékeihez való pozitív kötödések kialakítása, kultúra, hagyományok megismertetése és megértése által. Interkulturális nevelés feladatai: • tartalmi integráció megvalósítása (hagyomány, szokások, zene) • differenciálás • egyenlőség pedagógiájának megvalósulása • hagyományokhoz való kötödés • oldott, feszültségmentes, beszélő környezet megteremtése • a családra is kiterjesztett befogadás, beillesztés Interkulturális nevelés formái: • Óvodánk mind a négy csoportjában lehetőség van a migráns gyerekek fogadására. • Kiemelt a magyar nyelv és kultúra megismerése, elsajátítása, ill. a közös nevelés során a más ajkúak nyelvéhez és kultúrájához való nyitott és megértő magatartás kialakítása. • Az interkulturális program életkoronként más-más sajátosságokkal bír. • A migráns gyermekek egyéni fejlesztési terv szerinti nevelése a többi gyermekkel együtt, egy csoportban, onnan nem kiemelve folyik. • A szociális, nyelvi és kommunikációs kompetenciák fejlesztése az életkori sajátosságok figyelembevételével, játékos módszerekkel, tevékenység és munkaformákkal folyik. • Az óvodai nevelés magyar nyelven folyik. • A migráns gyerekek számára egyéni, magyar nyelvi fejlesztő foglakozásokat tervezünk és valósítunk meg. A sikeres, befogadó integrációt segítő tényezők: • a gyermek, a család megismerése (kapcsolatfelvétel, családlátogatás, anamnézis) • a fejlesztés alapja a gyerek aktuális állapota: mozgása, érzékszervei, figyelme, emlékezte, memóriája, beszéde, gondolkodása • a gyermek befogadásának gondos előkészítése • az egyéni szükségletekhez igazodó, egyéni képességekre épülő összehangolt fejlesztés • a gyermeket fejlesztő szakemberek összehangolt team munkában dolgoznak • a csoportszervezési formák, fejlesztő módszerek, eszközök adottak Az óvodai nevelésnek/fejlesztésnek biztosítani kell: • az esélyegyenlősséget, amely egyenlő hozzáférést nyújtó nevelési/fejlesztési módot jelent • az egyenlő esélyeket, amelyek a gyermek változó szükségleteiből kiindulva a különbségek kompenzációját megvalósító befogadó rendszeren keresztül érvényesülnek



69

• az interakciókban megtapasztalt biztonság és kölcsönösség, elfogadás és elfogadottság élményének megtanulását a sokféle ember, sokféle módon történő együttélésében Együttműködések, kapcsolatok: • Nevelési céljaink érdekében szoros, közvetlen kapcsolatot alakítunk ki, tartunk fent a gyermekek szüleivel. A szülők bevonása óvodai életbe, közös programokba, kézműves foglakozásokba. • Folyamatos és rendszeres tájékoztatás, információ. (gyermekek helyzete, állapota, fejlettsége, fejlődése, hiányzása) • A szakszolgálatok feladatellátása ugyanúgy irányul valamennyi kisgyermekre. (családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, védőnői hálózat) • Gyermekek aktívan részt vesznek a pedagógiai programunkhoz kapcsolódó rendezvényeken, eseményeken, sportversenyeken, közös pályázatokon. Óvoda-iskola átmenet támogatása: • Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka (a magyar nyelv elsajátítása, a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotási vágy szükséges szintjének kialakítása) • Iskolaválasztás (a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás) támogatása • Az érintett iskolákkal közös óvoda-iskola átmenet segítő program kidolgozása (hospitálások, esetmegbeszélés, közös programok) • A gyerekek fejlődésének után követése legalább az általános iskola első évében (óralátogatás)

7. A HELYI ÓVODAI NEVELESI PROGRAMUNK FELTÉTELRENDSZERE Az óvoda feltételeinek kialakításában a „Biztonságos Óvoda" programjának megvalósítására törekszünk. Ezek az alábbiak: • Naprakész dokumentáció (SZMSZ, Házirend, Munkavédelmi Szabályzat, Tűzvédelmi Szabályzat, Érintésvédelmi Szabályzat, Biztonságos Óvoda program, Veszélyhelyzeti és Katasztrófavédelmi Prevenciós Program) • Dolgozók folyamatos továbbképzése • A gyermekbalesetek megelőzése oktatással, munkavédelmi szemlével egybekötve • Folyamatos dokumentáció vezetése 7. 1. Tárgyi feltételek Óvodánk régi épületben működik, ezért kellemes, családias légkörben nevelkednek gyermekeink. Óvodánk önálló intézmény, melynek négy működő csoportja van. Az épület helyi adottságából adódóan négy csoport nagy alapterületű tágas termekben a földszinten üzemel. Az emeleten található tornaszoba elősegíti a gyermekek mozgásigényének kielégítését. A tornaszerek folyamatos gyarapítása révén az óvodapedagógus a gyermekek sokoldalú fejlesztésére képes. A fejlesztőpedagógus külön helyiségben végzi munkáját, mely rendkívül meghitt, családias, oldott



70

légkört biztosít az egyéni, mikro foglalkozásokhoz Az óvodánk udvara Óvodánknak nagy udvara van, ami három részre van osztva. . Udvarunkon sok a fa, ezért túlnyomó részben árnyékos. Minden udvarrészen van homokozó és vízcsap. Sok időt töltünk a szabadban, kihasználjuk az udvar adta lehetőségeket. Az óvodánk helyiségei A földszinti csoportszobák világosak, tágasak. A berendezési tárgyak mindenütt újak, modernek és esztétikusak. A díszítés során a természetes anyagok felhasználására törekedtünk, így harmonikus környezetet teremtettünk mindannyiunk számára. A folyosón találhatók az öltözőszekrények, mivel külön öltöző szobák nincsenek, így a folyosó jól áttekinthető. A beteg gyermeket az emeleten lévő orvosi elkülönítőben helyezzük el, amíg megérkezik a szülő, akit azonnal értesítünk. A gyermek egészségének megóvása érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok betartására, (a környezet tisztán tartása, portalanítás, szükség szerint fertőtlenítés, folyamatos szellőztetés) A fűtés óvodán belül történik, így megfelelően szabályozható. Az óvoda épülete Az óvodánk épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen a testméreteinek. Biztosítsa egészségük megőrzését, lehetővé tegye mozgás és játékigényük kielégítését. A gyermeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vettük körül. Programunk nem igényel különleges nagy változtatásokat, csupán arra korlátozódunk, hogy az elfogadott szabályok alapján megfelelő csoportszoba, mosdóhelység, udvar álljon a gyermek rendelkezésére, ezzel is elősegítve egészséges fejlődésüket. A megfelelő adottságokon belül és a lehetőségekhez mérten az objektív feltételek minden esetben javíthatók. Az épület állaga miatt, folyamatos karbantartást igényel. A karbantartás fontos része az épület nyílászáró szerkezeteinek felújítása (ajtók, ablakok) és a vízvezetékrendszer korszerűsítése. Az udvar karbantartását és felújítását folyamatosan végezzük. A gyermekek testi fejlődéséhez, egészségük megőrzéséhez fontosnak tartjuk füves területek kialakítását, udvari ivó kutak korszerűsítését. Az elmúlt évek során a csővázas udvari játékok EU szabványnak megfelelő, korszerű fajátékokká cserélődtek ki. Az óvodai bútor, textil, edény, játék valamint szemléltető eszközök megfelelő minőségben, mennyiségben állnak a gyermekek és felnőttek rendelkezésére. HACCP rendszer szerint kialakított tálalókonyha van, az ételt központi konyhától kapjuk. A tárgyi feltéteket a PP kiemelt speciális feladataiból adódóan a következő eszközcsoportokra tervezzük: -

Anyanyelvi nevelést segítő eszközök: szakkönyvek, bábok, képek. Játék: udvari játék, konstruáló játékok, képességfejlesztő játékok Egészséges életmód biztosítása, mozgásfejlesztést segítő eszközök: sporteszközök udvaron és termekben.

A felsorolt eszközöknek a folyamatos beszerzését és fejlesztését az éves munkatervekben



71

határozzuk meg a biztonságos tárgyi környezetet a sérülés-specifikus figyelembevételével a csoportszobában, a gyermekek által is látogatott helyiségekben, területeken egyaránt biztosítjuk. A fejlesztés speciális eszközei az óvoda és a fejlesztést végző szakember számára a gyermekek sérültségéhez megfelelően alakulnak. A módosított Pedagógiai Programunk megvalósításához a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Polgármesteri Hivataltól külön költségvetést nem igénylünk.

7. 2. Személyi feltételek Az óvodánkban 6-18 óráig rugalmas beosztással állandóan óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Az alkalmazottak száma 18 fő a következő felosztásban: 10 fő Felsőfokú végzettségű óvodapedagógus Szakképesített dajka: 4 fő Óvodapszichológus: 1 fő Pedagógiai asszisztens 1 fő Óvodatitkár: l fő Egyéb munkakörben foglalkoztatott l fő kertész Szak és egészségügyi szolgálat külső segítő szakemberei: logopédus,utazó gyógypedagógus,gyermekorvos,védőnő Óvodapedagógus jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele a nevelésnek. Az óvónők szakmai felkészültsége megfelelő és önképzésük folyamatos. A továbbképzések szervezésében előnyben részesülnek az egyéni, differenciált képesség fejlesztés témában induló tanfolyamok. A nevelőtestület stabil, elegendő szakmai gyakorlattal rendelkező, kreatív és igényes közösség. Intézményi szakmai munkaközösség működött és működik a kerület által meghatározott témakörökben. Az óvónő-dajka együttműködése Az óvónő-dajka együttműködése összehangolttá válik, ha a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvónő, magatartásával, beszédstílusával, egész lényével hat a gyermekre. Ugyanakkor tudnia kell milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők az egyes gyermekek fejlesztését megvalósítani. 7. 3. Nevelőtestületünk attitűdje Nevelőtestületünkben az óvónők többsége 20-25 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik. Bírnak a Programunk megvalósításához szükséges felkészültséggel,tudással és innovatív képességek birtokában vannak. Legfontosabb feladatának tekinti a nevelőtestület, hogy minden gyermek számára megtaláljuk a megfelelő utat, hogy személyisége szabadon és képességeinek birtokában maximálisan kibontakozhassak. Olyan szemléletű pedagógusok, akik a maguk szeretetével, példamutatásával, erkölcsi normáikkal, egyéniségükkel, határozott módszertani alapelveikkel elfogadtassák magukat, valamint az óvodát a gyerekekkel és a szülőkkel. „Egészséges gyermekekért” Pedagógiai Program


72

8. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁNKBAN 2014 szeptemberétől azok a gyermekek akik 3. életévüket betöltötték kötelező az óvodába járás Alapelveink: • Feltárni mindazon körülményeket, amelyek a gyermekek fejlődését hátrányosan befolyásolják. Célunk, hogy a gyermekek problémáit minél korábban felismerjük, és minél hatékonyabban kezeljük, megelőzve súlyosabbá válásukat. • A gyermek veszélyeztetettségének felismerése, a felismerést követően a veszélyeztetettség megszüntetése az intézmény által rendelkezésre álló eszközökkel, valamint az intézményen kívüli együttműködő partnerekkel. • A gyermek személyiségének, emberi méltóságának és jogainak tiszteletben tartása, és védelem biztosítása a fizikai és lelki erőszakkal szemben. Feladataink: • Biztosítani a gyermeki jogokat valamennyi gyermek számára, a jogok biztosítása terén érvényesüljön az esélyegyenlőség, és az egyenlő bánásmód követelménye. • Adjunk meg minden segítséget az óvodai kereteknek megfelelően, a hátrányok csökkentéséhez, és kompenzáljuk lehetőségeink szerint azokat, a családgondozás és egyéni bánásmód keretei között! Működjünk együtt a gyermekvédelemben résztvevő intézményekkel! • Tárjuk fel az óvodai, a családi háttérből adódó hátrányos, valamint az egyenlő bánásmódot, sértő körülményeket, valamint azok kezelési módját az esélyegyenlőség érdekében. • A pedagógusnak szükség esetén javasolnia kell a gyermek megfelelő személyiségfejlődésének elősegítése céljából, szakintézmények bevonását, kiemelten a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében. • A tankötelezettség teljesítés okát, a feltárt okokat orvosolja az intézmény által alkalmazható eszközökkel, illetve más szerv, intézmény segítségét, közreműködését kérje. • Az óvoda 3 éves kortól kötelező, (Jegyzői felmentés lehetséges!) a gyámügy látókörébe került gyermekek esetében felmentés nem adható.

Prevenciós feladataink: Az óvodában dolgozó minden felnőtt vegye figyelembe a gyermek egyéni képességét, tehetségét, sajátos nevelési igényét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, segítse a gyermek képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását társaihoz. • Az óvoda vezetője gondoskodjon a nevelés, oktatás, egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről. • Az Egészségközpontú nevelési programunkban is megfogalmazott célokat, feladatokat az óvoda minden dolgozója ismerje és tartsa be!



73

• A csoportok napirendjét úgy szervezzük, hogy az megfeleljen a gyermekek életkori sajátosságainak, vegye figyelembe az egyéni eltéréseket, rugalmas legyen, fő tevékenysége a játék legyen! • Alakítsuk ki a gyermekekben a tisztaság iránti igényt, a környezetükkel szembeni érzékenységet, annak megóvására való törekvést! • Használjuk ki a tágas óvodaudvarunk adta lehetőségeinket, szerettessük meg a gyermekekkel a mozgást, erre hívjuk fel a szülők figyelmét is! • Törekedjenek a gyermekek problémamegoldó, konfliktuskezelő készségének fejlesztésére! Neveljék a gyerekeket a másság elfogadására, támogassák a kedvező társas kapcsolatokat! • Az óvoda vezetője szervezzen évenként legalább egyszer fogászati szemészeti, hallás és belgyógyászati vizsgálatot! • A szabadidős tevékenységeket a személyiségfejlődés eszközeként tekintse, annak megfelelően irányítsa, szervezze meg, célirányosan használja fel. (Közös sportolás, kirándulás, mozi, játék, mint –mind a nevelés, szocializáció szinterei.) Védő-óvó feladataink: • Az óvodapedagógus, nevelő tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében. • Tartassuk be, és folyamatosan ellenőrizzük a házirendben megfogalmazott óvó-védő előírásokat! • A gyermekek felügyeletéről mindig gondoskodnunk kell! • Mozgásos játékok előtt, a balesetek megelőzése érdekében az óvónők ismertessék a szabályokat! • Az udvaron, a csoportszobában található mászókákat, tornaszereket, csúszdákat stb. a gyermekek csak felnőtt felügyelete mellett, a szabályok betartásával használhatják a gyerekek! • Udvari játék során a gyermekek mozgási területét pontosan határozzuk meg, rögzítsük a gyermekekben a játék megkezdése előtt! • Ügyelnünk kell arra, hogy a kapuk mindig zárva legyenek! Erre a szülők figyelmét is fel kell hívnunk! • Biztosítsuk óvodánkban a kellően felszerelt egészségügyi ládákat! • Olyan foglalkozási eszközöket, amelyek a gyermekek testi épségére veszélyesek lehetnek, csak megfelelő bemutatás, ellenőrzés, felügyelet mellett adjunk a gyereknek! Pl.: tű, olló, kalapács, kés, villa, ásó, kapa, gereblye, stb. • Bármilyen a gyermeket ért baleset, sérülés esetén értesítsük a szülőt! • Járványok esetén fokozott fertőtlenítést végezzünk a terjedés korlátozása érdekében! • Rendszeresen végezzünk szűrővizsgálatokat, ezekről készítsünk írásban feljegyzéseket! (tetvességi, tisztasági) • A gyermekeket tájékoztassuk az intézményi balesetvédelmi előírásokról, a védő, óvó intézkedésekről Az integrált neveléssel kapcsolatos gyermekvédelmi feladatok: • Az óvodavezető, a gyermekvédelmi felelős ismerje meg, és tájékoztassa az óvoda nevelőtestületét az integrált nevelés törvényi vonatkozásairól, az ezekből adódó feladatokról. (A Közoktatásról szóló törvény 121.§(29)) • Biztosítsuk a sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozásához, rehabilitációs célú



74

foglalkoztatásához való jogát a közoktatásról szóló törvény 30.§- nak előírásai szerint. Minden óvodapedagógus feladata • A differenciálásra épülő nevelés • A másság figyelembevétele, az optimális terhelés biztosítása • Kiemelt figyelmet fordítson az érzelmi, akarati és szociális képességek, készségek fejlesztésére • A pedagógiai munkában érvényesüljön a tudatosság, az ismeretek egymásra építése, fokozatosság, kislépésben haladás • A nevelőmunkában közreműködő külső szakemberekkel folyamatos legyen a kapcsolat, valósuljon meg az együttnevelés • A szülők segítségére építeni • Befogadó gyermekközösséget kialakítani • Biztosítani az SNI gyermekek számára is, hogy saját képességeik és készségeik adta lehetőségekkel közös tartalmú, kooperatív tevékenységekben aktívan vegyenek részt Speciális feladataink: • A gyermekek mérése során tapasztalt eredményekről a szülőket minden esetben tájékoztassuk, szükség esetén tegyünk javaslatot szakembere igénybevételére! • Minden sétáláskor, kiránduláskor, készítsünk két névsort, az egyiket adjuk az óvodavezetőnek, a másikat pedig vigyük magunkkal! • Az újonnan érkező gyermekeknél a leendő óvónők a szülők kérésére menjenek családlátogatásra, ezzel is elősegítve a családokkal való jó kapcsolat alakítását, a gyermekek jobb megismerését! A látogatásról készítsenek rövid, írásbeli feljegyzést! • Minden a gyerekeket érintő intézkedés, program, felmérés, orvosi vizsgálat, szakemberrel való találkozás előtt írásban kérjük a szülők hozzájárulását! • Ha a szülő 18.00- ig nem jön az óvodába a gyermekéért, s nem is jelzi számunkra, valamint mi sem érjük el őt, akkor a gyermeket vigyük Kőbányai Átmeneti Otthonba! (Salgótarjáni út 47.) A címről, a gyermek elérhetőségéről hagyjunk jelzést az óvoda kapuján! • Ha a szülő ittasan, vagy bódult állapotban jön gyermekéért, nem tagadhatjuk meg az átadást, többszöri előfordulás esetén értesítjük a Gyermekjóléti Szolgálatot! • A gyermeket, a szülőn kívül csak írásos meghatalmazással vihetik el az óvodából! Baleset megelőzés feladatai: • A gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket adja át, és ezek elsajátításáról győződjön meg; ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket tegye meg. • Az óvoda vezetője tegyen intézkedéseket a balesetek megelőzésére, s ezt az óvoda összes dolgozójától kérje számon! • Az intézményvezető tájékoztassa a fenntartót az intézményben található balesetveszélyről, tegyen javaslatot a balesetveszély elhárítására. • Minden óvodában dolgozó felnőtt kötelessége a gyermekek érdekében a balesetveszélyes körülmények jelzése, ha lehetséges, annak megszüntetésében való részvétel! • Az óvónők minden séta kirándulás előtt beszéljék meg a gyerekekkel, a balesetmentes közlekedés szabályait, s rögzítsék a csoportnaplóban! • Az óvónő minden esetben személyesen tájékozódjon, a séta, kirándulás útvonaláról. Az útvonal hossza, nehézségi foka, célja minden esetben feleljen meg a gyermekek életkori sajátosságainak, és a sajátos nevelési igényű gyermekek képességeinek.



75

• Minden esetben jegyzőkönyvet vegyen fel az intézményben előforduló balesetekről. Az óvodavezető feladatai: • A feladatellátás célja, a gyermekek számára kellemes, biztonságot nyújtó intézményi légkör biztosítása, az intézményi lehetőségek minél jobb kihasználása bővítése az intézménnyel együttműködő partnerek közreműködésével. • Tegye az óvoda összes dolgozója számára ismertté, elérhetővé a gyermeki jogokról és azok védelméről szóló törvényt, s azokat tartassa be! • Tájékoztassa a szülőket a gyermekvédelmi felelős személyéről, feladatairól! Biztosítsa a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott óvónő munkájához a szükséges feltételeket! • Tartassa be az adatvédelem szabályait! • Tartsa be a titoktartás szabályait! • Kísérje figyelemmel a rendszeres óvodalátogatást! • Határozza meg az óvoda azon együttműködési kapcsolatait, illetve a kapcsolattartása ellátandó feladatokat, melyek segítik az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását. • Ismertesse a szülők jogait és kötelezettségeit, majd az ezzel kapcsolatos intézményi feladatokat rögzítse. • Tudatosan irányítsa a pedagógus továbbképzést. Az óvodai gyermeki kudarcok leküzdésének, az esélyegyenlőség megteremtésének egyik meghatározó feltétele, hogy szakmailag felkészült nevelők már az óvodáskor kezdeti szakaszán felismerjék azokat a hátrányokat, akadályokat, amelyek a gyermekek előmenetelét nehezítik. Ezért fontos feladat az olyan tudatos továbbképzési rendszer kialakítása, elfogadtatása a nevelőtestülettel, mely kiemelt figyelemmel kezeli az előbbi hátrányokat, akadályokat. • Az óvoda biztosítson megfelelő szakmai, és intézményi hátteret az intézménnyel jogviszonyban lévő gyermekek számára, kiemelten a sajátos nevelési igényű gyermekek számára. • Ne legyen olyan elkülönítés, melynek során a nevelés valamely vonatkozásában meghatározott színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja az óvodai nevelés, illetve a tanulmányok folytatásához szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. • Minden gyermeknek egyenlő feltelek mellett kell biztosítani az óvodai neveléshez kapcsolódó szolgáltatásokat, a szolgáltatások igénybevételének módjáról, lehetőségéről, feltételeiről minden gyermeket, szülőt tájékoztatni kell. • A gyermekeknek és a szülőknek lehetőséget kell adni arra, hogy az intézmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban javaslatot tegyenek, véleményünket elmondhassák. • Az óvodavezető feladata továbbá az, hogy segítse a család iskolai végzettségéből fakadó egyes hátrányokat, pl.: alacsony iskolázottságú családoknál a fejlesztő eszközök, játékok, egyéb kulturális programokon való részvétel hiánya. • A nevelőmunka során biztosítsa a semlegességet, vallási és világnézeti kérdésekben! • Biztosítsa az óvónők számára, hogy részt vegyenek továbbképzéseken. Szakirányú könyvekkel segítse elő önképzésüket! A gyermekvédelmi felelős feladata: • Biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén tegyen javaslatot óvó-védőintézkedésekre! • Segítse elő a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kiszűrését, megfelelő ellátásban való részesítését! „Egészséges gyermekekért” Pedagógiai Program


76

• Az intézményben a jogellenes elkülönítés valamennyi formájának kialakulását, fenntartását megakadályozza. • Segítse és hangolja össze az óvoda pedagógusainak gyermekvédelmi tevékenységét! • Szükség esetén vegyen részt családlátogatásokon! • Készítsen egy nevelési évre szóló konkrét gyermekvédelmi tervet! • Évente kétszer értékelje tevékenységét! • Rendszeresen kísérje figyelemmel, a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változásokat és ezekre hívja fel az óvodavezető és a pedagógusok figyelmét! • Térképezze fel a gyermekvédelmi eseteket, a gyermekvédelmi szempontból szükséges nyilvántartásokat vezesse, intézkedéseiről készítsen feljegyzést, ezekről az illetékeseknek jelezzen! • Ismerje fel a gyermeki problémákat, a hátrányos, a halmozottan hátrányos veszélyeztetett helyzet okozta tüneteket, szükség esetén kérje szakember segítségét! • Tartson folyamatos kapcsolatot a szakszolgáltató intézményekkel. (Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ, Nevelési Tanácsadó)! • Vegyen részt továbbképzéseken, rendezvényeken, az ott szerzett információit adja át! • Szerezzen új ismereteket, segítse a pedagógusokat az óvodában előforduló sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével, fejlesztésével kapcsolatban. • Gyűjtse és terjessze az ismertető kiadványokat! • Tájékozódjon a korszerű egészségmegőrző, drogmegelőző és életvezetési módszerekről, eljárásokról, amelyeket ismertessen az óvónőkkel! • Az óvoda balesetvédelmi szemléjén vegyen részt, ha kell, tegyen javaslatot változatásra! • A családok anyagi helyzetének megfelelően, javasolja és segítse elő a különböző támogatáshoz való hozzájutást! • Segítse a szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakulását! • Akadályozza meg a gyermek, illetve a szülői közösségekben a jogellenes elkülönítés kialakulását, pozitívan befolyásolja a másság elfogadását. • Ismerje fel a csonka család miatt a gyermekre nehezedő terheket és segítse a családot a problémák megoldásában. • A gyermekvédelmi felelős, illetve a problémát ismerő pedagógus, csoportvezető óvónő, a gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezze, hogy az óvodavezető indítson eljárást a gyermek lakó-, (illetve tartózkodási) helye szerint illetékes jegyzőnél, szükség esetén jelezve azt, hogy a támogatás természetbeni ellátás formájában lenne célszerű nyújtani. • Kérjen segítséget a Gyermekjóléti Szolgálattól akkor, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. • Gyermekbántalmazás vélelme esetén értesítse a Gyermekjóléti Szolgálatot. • Vegyen részt a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére a szolgálat által kezdeményezett esetmegbeszéléseken. • Tájékoztatási tevékenységgel segítse a szülőket abban, hogy megismerjék kötelezettségeiket és jogaikat. • Ha bebizonyosodik, hogy adott gyermeknél a kudarcok fő oka a szülői háttér és az odafigyelés teljes hiánya, akkor az óvodának minden nevelési partner segítségét igénybe kell venni. • A gyermek és ifjúságvédelmi felelős az csoportokat felkeresve tájékoztassa a szülőket arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá. A szülők körében végzett feladatai: • Tartsa tiszteletben a gyermekek és szülők emberi méltóságát és jogait.



77

• A gyermekeket és a szülőket tájékoztatni kell az iskolai oktatással kapcsolatos feladatokról, más intézmény által elvárt eredményekről, tudásszintről. • Az óvodában a szülők által jól látható helyen közzéteszi: az intézményben gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó személy (gyermekvédelmi felelős) nevét, elérhetőségét, a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát (ilyen intézmények: Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, ifjúsági lelki-segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.). • Az óvodában a szülők által jól látható helyen tegye közzé a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát! • Adjon konkrét tanácsot a szülőknek problémáik megoldási lehetőségeiről, a belső illetve külső szolgáltatások igénybe vételéről! • Támogassa a szülők által kezdeményezett, nevelési problémák megoldására iránuló összejöveteleket, kezdeményezéseket! • Tartsa be a titoktartás szabályait! Gyermekekkel kapcsolatos feladatai: • Képviselje a gyermekek érdekeit! • Kísérje figyelemmel az intézmény valamennyi gyermekére kiterjedő prevenciós tevékenységet! • Mérje fel a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekeket, a csoportvezető óvónő segítségével! • Tegyen javaslatot a további teendőkre, egyeztessen a külső szolgáltatókkal! • Naprakészen ismerje meg a szociális ellátásokat, és segítse ezzel a gyermekeket, és a szülőket! A nevelőtestület feladatai Óvónők feladatai: • Alakítson ki olyan légkört, amely csökkenti annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön! • Minden gyermek részére a fejlődéséhez, képességeik, kibontakoztatásához biztosítsa a szükséges feltételeket! • Tartson élő, közvetlen kapcsolatot a családdal, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekek szüleivel. • Ismerje fel a gyermeki problémákat, a hátrányos, veszélyeztetett helyzet okozta tüneteket, és szükség esetén kérje szakember segítségét! • Jelezze a gyermek fejlődését veszélyeztető körülményeket a gyermekvédelmi felelősnek! • Nevelőmunkája során különös gondot fordítson a hátrányos, veszélyeztetett helyzetben lévő, sajátos nevelési igényű gyermek felzárkóztatására! • A sajátos nevelési igényű gyermekek számára biztosítsa az önkiszolgálás elsajátításához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint a napirendi állandóságot. • Figyeljen fel a családban jelentkező gondokra! Kísérje figyelemmel a családok anyagi helyzetét, szükség esetén segítse elő a támogatáshoz való hozzájutásukat, jelezzen a gyermekvédelmi felelősnek! • Kövesse nyomon folyamatosan, a halmozottan hátrányos gyermek, sajátos nevelési igényű gyermek fejlődési ütemét! • A feljegyzéseket legalább negyedévenként végezze el. Ha a gyermek kö9rülményeiben változás következett be, illetve ha bármilyen jelzés, intézkedés történt azt írásban rögzítse az



78

óvónő! • A nyilvántartásból csak statisztikai céllal közölhet az óvónő számadatokat, illetve a gyermekvédelemben résztvevő intézményeknek, a probléma megoldásában segítőknek, tárhatja fel az abban foglaltakat! Minden egyéb közlés az ott leírtakból nem megengedett! • Lehetőség szerint, minden a gyermeket érintő intézkedés esetén tájékoztassuk a szülőt. • Ismerje meg minden óvónő a titoktartási és adatszolgáltatási törvényekben leírtakat, és tartsa is be azokat! • Végezzen prevenciós feladatokat! (életvitel, életvezetési programok elemeinek beépítése az egészséges életmódra nevelés feladataiba, szülői értekezletek témáiba) • Információit jelezze a gyermekvédelmi felelősnek, konzultáljon vele a probléma megoldási lehetőségeiről! • Szükség szerint vegye igénybe az óvodapszichológus és szakszolgáltatók segítségét! • A napi nevelőmunkája során valósuljon meg a felzárkóztatás és a tehetséggondozás! • Az óvónők kísérjék figyelemmel a gyermekek hiányzásait, szükség szerint jelezzenek a vezetőnek! • A pedagógus feladata, hogy olyan foglalkozási tervet állítson össze és azt úgy alkalmazza hogy ne sértse a gyermekek, illetve egyes gyermekcsoportok esélyegyenlőségét. • A pedagógus további feladata, hogy az egyes pedagógiai módszereket úgy alkalmazza, hogy azzal ne sértse az esélyegyenlőség követelményét. • Tehetséges gyermekeknél kezdeményezze a tehetséggondozást. o Gyengébb képességű gyermekeknél javasolja a plusz fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokon való részvételt. o A sajátos nevelési igényű gyermekeknél szorosan működjön együtt a fejlesztő pedagógussal, illetve a megfelelő szakemberrel. • A pedagógus tájékoztassa az óvodavezetőt, ha tudomására jut az, hogy a gyermek valamely óvoda által szervezett programon azért nem tud részt venni, mert a család anyagilag nem tudja viselni a terheket. • A szülők részére biztosítsa a kötelezettségük teljesítéséhez szükséges információs, tájékoztatási hátteret. • A szülőkkel működjön együtt a gyermek érdekében. • A jogait úgy gyakorolja, hogy vegye figyelembe a gyermeki esélyegyenlőség, és egyenlő bánásmód követelményét, így pl.: o A foglalkozás anyagát, a nevelés módszereit az adott csoport igényének megfelelően határozza meg. o Alkalmazza a differenciált nevelést. o Hátrányos megkülönböztetés nélkül, objektíven értékelje a gyermekek teljesítményét. Óvoda pedagógiai asszisztens feladatai: • Hiányzás esetén az óvoda vezető utasítása alapján helyettesít. • A kijelölt csoportban az udvarra indulás előtt és a levegőzés után a fürdőszobában és az öltözködésben, vetkőzésben segíti a gyerekeket az óvónők útmutatásai alapján. • Támogatja a gyermekek önálló önkiszolgálási tevékenységét, szükség szerint segít az óvónők elvárásainak megfelelően. • Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, az ételeket az övónőkkel együtt kiosztja. • Segít az altatásban, az alvó gyermekcsoportra szükség szerint felügyel..



79

• • •

Folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek szükségleteit, igény szerint segít (orrtörlés, vécéhasználat, ruhacsere, stb.) Ébredés után a csoport szokásainak megfelelően segít az öltözködésben, tisztálkodásban. Az óvodai ünnepélyeken, programokon aktívan közreműködik, a szervezési feladatokban.

. Óvoda pszichológus feladatai: • Az óvodapszichológus a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében végezze a gyermekek, tanulók egyéni vagy csoportos szűrését, vizsgálatait. • Konzultációval, tanácsadással (a továbbiakban: közvetlen pszichológiai foglalkozás) a hatékony együttműködés érdekében foglalkozzon az intézmény gyermekeivel, pedagógusaival és a szülőkkel. • Vegyen részt a pedagógiai szakszolgálat óvoda koordinátora által szervezett szakmai feladatokban. • Szükség esetén készítse elő a gyermek megfelelő szakellátásba történő irányítását. • Az óvodai dokumentáció elkészítésével kapcsolatos feladatokat folyamatosan végezze el, továbbá a szakmai fejlődéséhez szükséges tevékenységekben vegyen részt. Dajka feladatai: • Rendszeresen segítse a gyermekek gondozását: öltözés-vetkőzés, gondozási feladatok stb. • Ha az óvónő egyedül van, vegyen részt az ételelosztásban, étkeztetésben. • A foglalkozásokon használt eszközöket tegye rendbe (festékes edény, gyurmatábla stb.) • Maximálisan segítse az óvodapedagógusok munkáját, ha saját teendőit elvégezte, részt vesz a foglalkozásokon, bent van a csoportban. • Úgy beszéljen és viselkedjen a gyermekekkel, hogy ennek hatására egy gyermek se kerüljön hátrányos, kitaszított helyzetbe! • Tartsa be a gyermekvédelemmel kapcsolatos etikai követelményeket, a titoktartás szabályait! Óvodánkban folyó tevékenységeink, melyek elősegítik a gyermekvédelem hatékonyságát: • Előzetes családlátogatás a szülő beleegyezésével • Szülői értekezletek, nyílt napok, ünnepélyek, fogadóórák • Óvodán kívüli élményszerzések • Sportnapok • Játszódélutánok • Gyermeki és szülői jogok ismertetése • A csoportnaplóban, a személyiséglapon a gyermek fejlődésének nyomon követése • Logopédiai ellátás • Fejlesztő pedagógusi ellátás • Pszichológusi szakszolgáltatás • Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal, estmegbeszéléseken való részvétele. A gyermekek védelmével kapcsolatos sajátos helyzetek, problémák a következők lehetnek: • A gyermek a család anyagi helyzete miatti problémák. • A gyermek szociális helyzete miatti problémák. • Az intézményi baleset-megelőzési és védő óvó intézkedésekkel kapcsolatos problémák. A fenti problémák külön-külön és együttesen is a gyermekek különböző szintű veszélyeztetettségét jelzik.



80

9. EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZÜLŐKKEL ÉS EGYÉB INTÉZMÉNYEKKEL Célunk: - A család és az óvoda jó kapcsolata váljék pedagógiai hatások forrásává. - A családi és az óvodai élet közötti folyamatosság biztosítása. Alapelveink: - Gyermeknevelésünk a család intézményének tiszteletén alapszik- A gyermek nevelésében a család elsődleges szerepe megmarad. - A gyermek fejlődéséért a család és az óvoda egyaránt felelős, amely egyenrangú nevelő-partneri viszonyban valósul meg. Feladataink: a) Nevelésünk eredményessége érdekében: - személyes, folyamatos - bizalomra épülő, őszinte - segítő, partneri-együttműködő - a családi neveléshez visszacsatoló legyen b) Az óvodapedagógus személyisége legyen: - megértő, türelmes - érzelmileg elfogadó a családok irányában - tudja, hogy a szülőkhöz a gyermeken keresztül vezet az út - családi nevelésre építő - gyermeket érintő kérdésekben a szülő véleményét kikérő - döntéseket közösen hozó - őszinte párbeszéd kialakítására törekvő Az óvodánk első és legfontosabb kapcsolata a Családdal van. A nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Az óvodai nevelést a családi nevelésre építve szeretnénk megvalósítani, hiszen együtt vagyunk felelősek azért, hogy a kisgyermek személyisége pozitív irányban alakuljon. A kezdeményező szerepet nekünk kell felvállalnunk. Ha a szülővel megismertetjük az óvodánkban folyó nevelőmunkát, megnyerhetjük támogatását, együttműködését nevelési feladataink megvalósításában. Ezért minden lehetőséget és alkalmat megkeresünk a párbeszédre, a szülők nevelési kultúrájának emelésére. Törekszünk, hogy valamennyien hatékony segítséget nyújtsunk a szülők számára a családi neveléshez, nevelési problémákhoz. Mindehhez alapfeltétel, hogy alaposabban ismerjük a felnőttkor életkori sajátosságait. Erre azért van elsősorban szükségünk, hogy kivétel nélkül tudjunk "bánni" és „szót érteni" a szülőkkel. Legfontosabb a szülők érzelmi megnyerése, mely akkor lehetséges, ha jó a viszonyunk minden gyermekkel, a gyerekek szeretnek óvodába járni, ragaszkodnak hozzánk és Társaikhoz. Igyekszünk szélesíteni a már meglévő és jól működő kapcsolattartási színtereket és módszereket. A kapcsolattartás elemei a következők: • Bemutatkozó levél a szülők felé, • Tájékoztató az óvodai életről, • Játszódélután a szülőkkel közösen. Óvodánkba kerülő új gyermekek szülei számára tájékoztató szülői értekezletet tartunk a nyár folyamán, ahol ismertetjük intézményünk nevelőtevékenységeit, az óvoda működési rendjét.



81

Kiemelt hangsúlyt kap a Közoktatási Törvény vonatkozó fejezeteinek tudatosítása, különös tekintettel a szülői jogokra, és kötelességekre, valamint a tankötelezettségre. A nevelési célok kiemelése mellett hangsúlyos szerepet kap óvodánk családdal együtt nevelő hagyományainak bemutatása. Nagy jelentőségű számunkra, hogy még az óvodába kerülés előtt otthoni környezetben ismerkedjünk meg leendő óvodásainkkal. Mindezzel alapozzuk meg a későbbi találkozások meghittségét. A szülői értekezletek formai megváltoztatására törekszünk, hogy oldottabb körülmények között közvetlenebbé váljék kapcsolatunk a felnőtt közösséggel és pozitívan alakuljon a szülők egymás közti viszonya is. A nyílt napok szervezése fontos lehetősége a szülőknek, hogy tartalmilag is jobban megismerhessék óvodai életünket, képet kapjanak gyermekük közösségben való magatartásáról. A fogadóórák folyamatos, igényszerű megtartásával biztosítjuk az egyéni problémák, gondok megbeszélésére a bizalmas légkört. Az óvodapedagógusok évenként áprilisban a teljes fejlettségmérés alapján adnak egyéni tájékoztatást. Szükség esetén a fejlesztőpedagógussal, logopédussal való találkozást is megszervezik. A munkadélutánok, kézműves és játszódélutánok megszervezése a családokkal mind fontos területei a kapcsolattartás formáinak, még szorosabbá teszik az együttműködést. A partnerkapcsolat javítása érdekében évenként felmérjük a szülők elégedettségét és igényeit, melynek ütemezését és módját a Minőségirányítási Programunk tartalmazza Ebben a kapcsolattartásban segít a Szülői Szervezet, akikkel partnerként együtt működve oldjuk meg a szervezési és egyéb feladatokat. Munkánk közvetlen segítői: • OKF a (Oktatási és Közművelődési Főosztály) biztosítja és segíti az intézmény hatékony működését (tanügyigazgatási-szakmai feladatok, információ áramlás a kerület oktatási intézményei között) • Kőbányai Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szolgáltató Központ • Logopédus segíti gyermekeink beszédfejlődését óvodánkban, heti 3 alkalommal. • Az óvoda gyermekorvosa és a védőnők meghatározott időkben rendszeresen látogatják óvodánkat. • BÁRKA Kőbányai Szociális és gyermekjóléti Központ • Közművelődési intézmények: Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ programjaihoz igazodva választjuk ki a lehetőségeket, melyek a gyermekek fejlesztéséhez hozzájárulnak. Kapcsolat a Maglódi úti Szivárvány bölcsődével: Az eddigi kialakult jó hagyomány megőrzése: gyermekek bölcsődei életével megismerkednek a leendő kiscsoportos óvónők. A bölcsődés gyermekek is ellátogatnak óvodánkba játszódélután keretében A gyermekek is ellátogatnak az óvodába A gondozónőktől tájékoztatást kérünk a gyermekek eddigi fejlődéséről, kialakult szokásaikról. A gondozónők visszatérő látogatása a gyermekek beilleszkedésének megfigyelése céljából. Kapcsolat az iskolákkal: „Egészséges gyermekekért” Pedagógiai Program


82

Az iskolába kerülő gyermekek beilleszkedésének és fejlődésünknek nyomon követése a közeli iskolákban: bemutató órák látogatása. Nagycsoportosok iskolalátogatása áprilisban. (Széchenyi István Általános Iskola.) A kerületi iskolák kiadványainak, programjainak folyamatos ismertetése a szülők felé.



83

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A program érvényességi ideje: 2013. szeptember 02-től (felülvizsgálata új törvények és rendeletek hatálybalépése alkalmával) Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselőtestülete jóváhagyása alapján. A módosítás módja: A nevelőtestület 2/3-os illetve az SzSz. 80%-os többségi indítványára a felülvizsgálat során felmerült indokok alapján. A döntés előkészítés szervei: a SzSz. Közalkalmazotti Tanács. Véleményezte:

…………………………………… Szakértő

Elfogadta a nevelőtestület: Berecz Julianna Csörgő Rita Fenyvesiné Huller Tímea Hidegné Gyuricza Mária Marklné Mészáros Brigitta Sipos Istvánné Tarczalné Erdei Melinda Temesiné Gubacsi Katalin Zsemlye Istvánné Jóváhagyta:

………………………………………………………. fenntartó ………………………………………………………. Zsemlye Istvánné óvodavezető

Irattári száma: I/205/2013

dátuma: 2013. augusztus 30.

Másolatot kapott: Fenntartó Szakértő Készítők Irattár



84

FELHASZNÁLT IRODALOM

• • • • • • • • • • • • • • • • •

A közoktatási törvény (OKKER Oktatási Iroda, 1996.) Országos Nevelési Program (Budapest, 1989.) Óvodavezetők kézikönyve (OKKER Oktatási Iroda 1996.) Dr. Füle Sándor: A helyi pedagógiai programok kidolgozása (OKKER Oktatási Iroda 1995.) Pöcze Gábor: Hogyan készítsünk pedagógiai programot? Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? (OKKER Oktatási Iroda) Dr. Hegyi Ildikó: Siker és kudarc a pedagógiai munkában (OKKER Oktatási Iroda, 1996.) Pereszlényi Éva - Porkolábné Balogh Katalin: Játék - Mozgás - Kommunikáció (Óvodai Program) (Alcius Bt. Budapest, 1996.) B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai Játék Dr. Gósy Mária: Beszéd és beszédviselkedés az óvodában Forrai Katalin: Ének az óvodában Villányi Györgyné: Játék a matematika Farkas Endre: Erkölcs, érték, nevelés (Tankönyvkiadó 1980.) Dr. Bakonyi Anna: Játék, erkölcs, érzelem Körmöci Katalin: A gyermek szükségleteire épített tanulás az óvodában (Fabula Bt. Budapest, 2005.) Közoktatási és köznevelési tanácsadó (folyóirat)

Mellékletek 1. számú melléklet: Alapító okirat 2. számú melléklet: Jegyzőkönyv



85

Ügyiratszám: I/232/2013. JEGYZŐKÖNYV

Helye: Kőbányai Önkormányzat Gesztenye Óvoda, 1106 Maglódi út 8. Ideje: 2013.08.30. Jelen vannak: Berecz Julianna Beke Zsuzsanna Csörgő Rita Fenyvesiné Huller Tímea Gál Mária Gyurinka Györgyné Harsányi Gabriella Hidegné Gyuricza Mária Marklné Mészáros Brigitta Sándor Györgyi Sipos Istvánné Szászfai Jenőné Tarczalné Erdei Melinda Temesiné Gubacsi Katalin Zsemlye Istvánné Téma: A Pedagógiai Program ismertetése. A program elfogadtatása a nevelőtestület által. A program megszavazása.

óvodavezető



86

I/232/2013. Nevelőtestületi képviselők aláírása:

KAT elnök

Egyetértési jogot képviselő SZSZ tag aláírása:

SZSZ elnök Hitelesítő aláírása:

óvodapedagógus

Jegyzőkönyv-vezető aláírása:

Szászfai Jenőné



2013. Pedagógiai Program. Budapest, Kőbányai Gesztenye Óvoda 1106 Budapest, Maglódi út 8

Recommend Documents