2013. Ü.i.: Jávor Géza : Tárgy: fellebbezés elbírálása : másodfokú eljárásban

MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY

MBFH/1283-2/2013. Ü.i.: Jávor Géza : +361-301-2930 : +361-301-2928

Tárgy: fellebbezés elbírálása másodfokú eljárásban

e-mail: [email protected]

Budapesti Bányakapitányság Budapest Columbus utca 17-23. 1145 HATÁROZAT A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (továbbiakban: MBFH) Matécsa Attila (2040 Budaőrs, Zengő utca 9. alatti lakos, ingatlantulajdonos – továbbiakban Fellebbező) törvényes határidőn belül benyújtott fellebbezésére felülvizsgálta a Miskolci Bányakapitányság (továbbiakban: MBK) kutatási jogot adományozó MBK/1896-2/2011. számú, valamint a Budapesti Bányakapitányság (továbbiakban: BBK) kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyó BBK/2248-3/2013. számú határozatát és a döntéshozatalt megelőző eljárást. Az MBFH a felülvizsgálat alapján a BBK/2248-3/2013. számú határozatot helybenhagyja és a Fellebbező jogorvoslati kérelmét elutasítja. Ez a határozat a közlésével jogerős és végrehajtható, ellene államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozással - a közlésétől számított 30 napon belül a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól (cím: 3100 Salgótarján, Pipishegy utca 1.; postacím: 3101 Salgótarján, Pf. 33.) keresettel lehet kérni. A keresetlevelet 3 példányban a Bányakapitányságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a keresetlevélben a határozat végrehajtásának felfüggesztését lehet kérni. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben, a közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti, ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha az ügyfél a közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tárgyalás tartását kéri. INDOKOLÁS Az ügy előzményei. Az MBK a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 3526 Miskolc, Zsolcai kapu 9-11. I/104. [cégjegyzékszám: Cg. 05-09-000713.; adószám: 10421479-205] - továbbiakban: Bányavállalkozó) kérelmére és jogosultságára 2011.06.03. napján kelt és 2011.07.05. napjától jogerős MBK/1896-2/2011. számú határozattal kutatási jogot adományozott az „Erdőtarcsa” kutatási területre, mely szén (lignit) fúrásos kutatására jogosított.

1145 Budapest, Columbus utca 17-23. : 1590 Budapest, Pf.: 95

www.mbfh.hu e-mail: [email protected]

: (06-1) 301 2927 : (06-1) 301 2928

MBFH/1283-2/2013.

Az MBK az MBK/1896-2/2011. számú határozatban előírta, hogy a kutatásra engedélyezett időtartamot a Bányakapitányság a kutatási Műszaki Üzemi Tervet (továbbiakban: kutatási MÜT) jóváhagyó határozatba foglalja. Előírta továbbá, hogy a kutatási tevékenységet csak jóváhagyott kutatási MÜT alapján lehet megkezdeni és végezni, a kutatási MÜT-öt a kutatási jogadomány jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül kell jóváhagyásra benyújtani a Bányakapitányságra. A Bányavállalkozó az MBK/1896-2/2011. számú jogerős határozatban előírtak alapján kutatási jogadománnyal rendelkezett és 2012.01.09. napján benyújtott kérelmében kezdeményezte az „Erdőtarcsa” kutatási területre MÜT jóváhagyását a BBK-nál. A BBK a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 195/2011. (IX. 22.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján 2012.01.09-én BBK/55-1/2013. számon befogadta a kérelmet, mert a BBK illetékességi területe kiegészült Komárom-Esztergom és Nógrád megyékkel, így az „Erdőtarcsa” kutatási területre vonatkozó kutatási MÜT esetében a BBK lett az eljáró hatóság. A Bányakapitányság a kérelmet és a mellékletét képező tervdokumentációt megvizsgálva azt is ellenőrizte, hogy a kérelem a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) 22. § (8) bekezdés szerinti határidőn belül érkezett-e meg. A Bányakapitányság a vélelmezett 2012.01.04. napi postára adásra tekintettel a határidőt a Ket. 65. § (4) bekezdése alapján megtartottnak tekintette és az ügy érdemében az eljárást megindította. A Bányakapitányság 2012. február 27-én kelt BBK/55-2/2012. számú végzésében hiánypótlásra hívta fel Kft-t, majd BBK/55-4/2012. iktatószámú végzésében megkereste a szakhatóságokat. A szakhatóságok a kutatási MÜT jóváhagyásához - feltételekkel, vagy feltétel nélkül hozzájárultak. A Bányakapitányság a döntés előkészítő irat ellenőrzése során ismét vizsgálta, hogy a kérelem kielégíti-e a Bt. 22. § (8) bekezdésben foglaltakat. E vizsgálat alapján azt állapította meg, hogy az eljárás lefolytatásának nem volt alapja, mert álláspontja szerint a kérelem elkésett, ezért 2013.06.07-én kelt BBK/55-28/2012. számú végzésében az „Erdőtarcsa, szén (lignit)” kutatási MÜT jóváhagyási kérelme ügyében indult eljárást a Zala Megyei Bíróság 7.K.20.102/2008/4. számú ítéletére is figyelemmel megszüntette. A Bt. 22. § (8) bekezdésében írt 6 hónapos határidő nem a közigazgatási eljárás része, a határidő elmulasztásának jogkövetkezménye a határidő utolsó napjának elteltével beáll, a Ket. határidő-számítási és igazolási szabályai tehát a 6 hónapos, Bt. 22. § (8) bekezdés szerinti határidőre nem alkalmazhatók. Álláspontja szerint a kutatási jogot adományozó MBK/1896-2/2011. számú határozat 2011. 07. 05-én vált jogerőssé és végrehajthatóvá, a kutatási MÜT jóváhagyására irányuló kérelemnek legkésőbb 2012. 01. 05-ig be kellett volna érkeznie a Bányakapitányságra, ezzel szemben a kérelem Bányakapitányságra 2012. 01. 09-én érkezett, ezért a kérelem elkésett. A Bányakapitányság kifejtette, hogy az eljárás megindításakor - tekintettel a kérelem 2012. 01. 04-i postára adási dátumára - a határidőt a Ket. 65. § (4) bekezdése alapján megtartottnak tekintette, azonban az eljárás menetében érdemi vizsgálat nélküli elutasításra okot adó tény került megismerése, így BBK/55-28/2012. számú végzésében a kutatási MÜT jóváhagyási kérelme ügyében indult eljárást a Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontja alapján szüntette meg. A Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontja alapján a hatóság az eljárást megszünteti, ha a 30. § alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására. A Bányavállalkozó a BBK/55-28/2012. számú végzés ellen törvényes határidőn belül fellebbezett, melyben elsődlegesen kérte a Bányakapitányságot, hogy a Ket. 103. § (1) bekezdése alapján a BBK/55-28/2012. számú végzését saját hatáskörben visszavonni és az eljárást lefolytatni szíveskedjék. Másodlagosan kérte az MBFH-t, hogy a Bányakapitányság BBK/55-28/2012. számon meghozott végzését a Ket. 105. § (1) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül a Bányakapitányságot új eljárás lefolytatására, az előterjesztett kérelem érdemi vizsgálatára, valamint elbírálására kötelezze.

- 2/15 -

MBFH/1283-2/2013.

Az MBFH 2013.07.12. napján kelt MBFH/1014-2/2013. számú végzésében a BBK/55-28/2012. számú végzést megsemmisítve a Bányakapitányságot új eljárás lefolytatására és érdemi döntés meghozatalára kötelezte. A Bányakapitányság az MBFH/1014-2/2013. számú végzést 2013.07.15. napján vette át és BBK/2248/2013. számon érkeztette. A BBK új eljárásában Bányavállalkozó által benyújtott „Erdőtarcsa szén (lignit)” kutatási MÜT-öt BBK/2248-3/2013. számú határozatában 2013.07.29. napján jóváhagyta. A BBK határozata rendelkező részében a következőket írta elő. „1. Engedélyezi a kutatási tevékenységet a tárgyi területen. Az ásványi nyersanyag kutatása kutatófúrásokkal történik, ezt követően mintavétellel és laboratóriumi minősítéssel. 2. A kutatás engedélyezett időtartama jelen határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatóságának napjától számított négy év. 3. A kutatás megkezdését 8 nappal a tervezett időpontot megelőzően írásban jelenteni kell a Bányakapitányságnak. A bejelentés elmulasztása esetén bírság róható ki a bejelentés elmulasztójával szemben. 4. A kutatás befejezését 8 napon belül írásban jelenteni kell a Bányakapitányságra. A kutatás eredményéről zárójelentést kell készíteni, amelyet a külön jogszabály szerinti engedéllyel rendelkező földtani szakértőnek ellen kell jegyezni. A zárójelentést a bányavállalkozónak a kutatás befejezésétől számított 5 hónapon belül 3 példányban a Bányakapitányságnak meg kell küldenie. A zárójelentés tartalmi követelményeit a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban Bt.) végrehajtására kiadott 203/1998. Korm. rendelet (Vhr.) 8. (2) bekezdése tartalmazza. 5. A Bányavállalkozót terhelő tájrendezési és bányakár kötelezettségek teljesítésének fedezetére a Bányavállalkozó ajánlata figyelembevételével - a Bányakapitányság 2.800.000 Ft-ban (azaz Kétmillió-nyolcszázezer forint) határozza meg a biztosíték összegét. Teljesítésére a biztosíték összegét legalább kétszeresen meghaladó mértékben tehermentes ingatlan jelzálogjoggal történő megterhelése szükséges. A jelzálogszerződést legkésőbb jelen határozat jogerőre emelkedését követő egy hónapon belül meg kell kötni. Ha a Bányavállalkozó a megadott határidőre e kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet - a kötelezettség teljesítéséig a kutatási tevékenység megkezdését vagy folytatását felfüggeszti.” A BBK döntését a szakhatósági állásfoglalások érvényesítésén kívül a következőkkel indokolta. „Az eljárásban a Bányakapitányság megállapította, hogy a kérelem és mellékletei kielégítették a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban Bt.) végrehajtása tárgyában kiadott 203/1998. (XII. 19.) Kora rendelet (Vhr.) 6/C. és 7. §-ban foglaltakat, ezért az ügyben érdemben eljárt, és az érdekelt szakhatóságok állásfoglalásai figyelembevételével a rendelkező rész szerint határozott. A Bányavállalkozó a kutatási területen 40 db változó, 240-280 m mélységű új kutatófúrást tervezett. A terv szerinti kutatás megvalósítása biztosítja az ásványi nyersanyag mennyiségének, minőségének, települési viszonyainak a bányatelek fektetéshez elégséges szintű megismerését. A határozat rendelkező részében foglalt hatósági előírások indokolása és jogszabályi megalapozottsága a következő: A Bányakapitányság határozati rendelkezései vonatkozásában: 1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (1) bekezdés: ,,Jogszabály elrendelheti, hogy a határozat meghozatala előtt más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) állásfoglalását kell beszerezni“, a Vhr. 6/C § (4) bekezdés: „A kutatásra vonatkozó műszaki Üzemi terv jóváhagyásáról a bányakapitányság a közreműködő szakhatóságok ... állásfoglalása alapján határozatban dönt”, Ket 44. § (2) bekezdés: „A szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság keresi meg, amely döntésének meghozatalánál kötve van a szakhatóságnak — a hatásköre keretei között kialakított

- 3/15 -

MBFH/1283-2/2013.

2. 3. 4. 5.

— jogszabályon alapuló állásfoglalásához“. Mivel a kutatási műszaki Üzemi tervet az eljárásba bevont szakhatóságok elfogadták, a Bányakapitányság a nyersanyag-kutatást engedélyezte. A tervezett 40 db kutatófúrás engedélyeztetésére, lemélyítésére, kiképzésére és a laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére az engedélyezett 4 év elegendő. A Vhr. 6/E. § (4) bekezdése és a Bt. 41/A. 1) pont előírása. A Vhr. 6/E. § (4) bekezdése és a 8. § (1) bekezdése előírása. A Bt. 41. § (7), a Vhr 25. § (5) és (7) bekezdés. A Bányavállalkozó 5,7 millió Ft értékű ingatlanra vonatkozó zálogjog alapítására tett javaslatot. A Bányakapitányság a számított összeget és a zálogjog alapítására tett javaslatot elfogadja.”

A BBK 2013.07.29. napján kelt BBK/2248-3/2013. számú kutatási MÜT jóváhagyó határozatát a Fellebbező 2013.07.31. napján vette át, aki a határozat ellen az MBK/1896-2/2011. határozatára is kiterjedően 2013.08.12. napján kelt és a BBK által 2013.08.15. napján érkeztetett levelében a törvényes határidőn belül fellebbezéssel élt. A BBK a fellebbezést az ügyben keletkezett iratokkal együtt 2013.08.21. napján felterjesztette az MBFH-hoz. A fellebbezést az MBFH 2013.08.23. napján érkeztette. A fellebbezés a következőket tartalmazza. „Alulírottak a Tisztelt Budapesti Bányakapitányság BBK/2248-3/2013. számú „Erdőtarcsa” elnevezésű kutatási területen szén (lignit) nyersanyagra vonatkozó kutatás: műszaki üzemi terv jóváhagyása tárgyában hozott határozatával és a Miskolci Bányakapitányság MBK/1896-2/2011. számú Szén (lignit) kutatási: jog adományozása az „Erdőtarcsa” elnevezésű területen tárgyában hozott határozattal szemben ezúton fellebbezéssel élünk, és kérjük az alábbiakban előterjesztett indokaink alapján mindkét határozat visszavonósát, törlését. Tisztelt MAGYAR BÁNYÁSZATI ES FÖLDTANI HIVATAL, a földben rejlő ásvány vagyon nemzeti kincs, ugyanúgy ahogyan a föld felszínét alkotó termőföld. Az előbbi kiaknázása és hasznosítása nem történhet az utóbbi karára. Alapvetően az a problémánk, hogy a Bányavállalkozó tulajdonosi háttere, tőkéje, és az általa benyújtott Kutatási Műszaki Üzemi Terve (továbbiakban KMÜT) nem ad kellő garanciát arra, hogy valóban a felszín alatti szénvagyon feltárása és kitermelése lenne a célja, illetve ha mégis megtörténik a kitermelés, az esetleges bányatevékenységet lezáró rekultiváció korrektül megtörténik. Mi nem vádakat és gyanúkat fogalmazunk meg a Bányavállalkozóval szemben, hanem tényekre és körülményekre alapozott egészséges bizalmatlanságunknak adunk hangot. A jelenlegi, úgynevezett kutatási szakaszban ez túlzott óvatosságnak tűnik. Azonban az 1993 évi XLVIII. törvény a kutatási jogot elnyert Bányavállalkozót olyan kizárólagos jogosultságokkal ruházza fel, aki eredményes kutatás esetén kizárólagos jogot nyer bányatelek fektetéséhez és azon a külszíni tevékenység végzéséhez. A határozattal ás a Bányavállalkozóval kapcsolatban felmerült problémáink: 1. A Meliorációs Kft jogilag nem is létezik A Kutatási Műszaki Üzemi Tervet a „Meliorációs Kft” nyújtotta be. A gondok már itt elkezdődnek, ugyanis ezen a néven nem szerepel társas vállalkozás a cégnyilvántartásban. Ezért álláspontunk szerint az eddig erre a névre kiadott engedélyek, határozatok - beleértve az 1896-2/2011. számú Miskolci Bányakapitányság részéről adományozott kutatási jogot is - mind semmis. Ezért is kérjük a Tisztelt Bányakapitányságot arra, hogy a semmiség megállapításának jogi folyamatát indíttassa el, illetve a Tisztelt Hivatal, mint hatóság a hibát észlelve vonja vissza a vonatkozó döntéseit. (A közigazgatást szervek részére biztosított online, közvetlenül a cégbíróságról származó adatokat megjelenítő, Ctv. 15. § (3) szerinti céginformáció a https:/e-cegjegyzek.hu honlapon érhető el). A Miskolc Zsolcai kapu 9-11. I. emelet 104 lakásba több a Bányavállalkozó képviselője és felelős műszaki vezetőével kapcsolatba hozható cég is be van jelentve (CGJ 05-09-022790 - Ormosszén Ingatlankezelő Kft. főtevékenysége: ingatlankezelés, CGJ 05-09-006458 – ORMOSSZÉN Kft, CGJ 05-09-000 713 Meliorációs, Rekultivációs es Környezetrendező Korlátolt Felelősségű Társaság, főtevékenysége: növénytermesztési szolgáltatás, de egyik sem azonos a Meliorációs Kft.-vel. Ezért is a Meliorációs Kft. jelenleg fantom cégnek minősül.

- 4/15 -

MBFH/1283-2/2013.

2. Offshore cég a háttérben „A Miskolc Zsolcai kapu 9-11. I. emelet 104 lakásba különböző irányítószámokkal bejegyzett cégek irányítása ugyanazon magyar állampolgár természetes személyekhez köthető, de tulajdonjogilag a szálak és adott eseten a kártérítési felelősség is eltűnik az ismeretlenség homályában levő adóparadicsomokban. A bejegyzett vállalkozások döntő befolyással rendelkező tulajdonosa a CRATIS Ingatlanbefektető és Szolgáltató Zrt, akinek egyedüli részvényese jelenleg a ciprusi AGRINA Holdings Limited (CY-1082 Nicosia, Kyriakou Matsi 16., Eagle House Agioi Omologites P.O 10). A bejegyzett és a láncban szereplő anyacéget is beszámítva az összes törzstőke is csupán néhány kutatófúrásra elegendő nem is beszélve az esetleges milliárdokba kerülő rekultivációról. A névazonosság hiánya a magyar cégjegyzékben és a ciprusi ismeretlen tulajdonosú cégbejegyzés adott esetben a kártérítési felelősség alól történő kibúvás lehetőségét is magában hordozza. Az érintett Cratis Zrt. tulajdonosa 2012 májusáig még az amsterdami bejegyzésű Meat Investments B.V. tulajdona volt, aki mögött egyedüli tulajdonosként a holland antillákon bejegyzett Tulipan Holdings N.V. állt. Az említett Meat Investments B.V. a holland nyilvántartásból törlésre került és ezzel a tulajdonosok is az ismeretlenség ködében eltűntek. A tulipán egyébként hollandul tulp(en) és a cég tulipan elnevezése szerintünk magyar eredetre utal. Arra sincs semmi garancia, hogy nem jut a Meat Investments B.V. sorsára az AGRINA Holdings Limited is. Ezek alapvetően a földtulajdonosok kételyei, de a potenciális befektetővel szembeni bizalmat semmi esetre sem növelik, ahogyan a következők sem. A Cretis Zrt korábbi és jelenlegi tulajdonosáról sem található az interneten információ. Még kis cégekről is bejegyzések tömegei láthatók az internetes keresőkben, itt pedig semmi. Itt az a kérdés, hogy a tulajdonos befektetők csak a Cratis Zrt. miatt hozták létre a nemzetközi vállalkozásaikat és egyáltalán léteznek-e? A Bányavállalkozó mögött álló tulajdonosi háttér a nevek alapján inkább mezőgazdasági pénzügyi befektetőkre utal és nem bányászati tevékenységre. Ezért mi tulajdonosok azt a lehetőséget sem zárjuk ki, hogy az egész kutatás csak ürügy a bányatelkek fektetésen keresztül az ott elhelyezkedő jó minőségű termőföldek megszerzésére. Ez alátámasztja a Bányavállalkozó kutatási programjának lépcsőzetes terve is, valamint a Cratis Zrt tevékenységéből a korábbi példa: HVG 2006/25 06.24. Cégvilág hír CRATIS ZRT. A REPTÉRBIZNISZBEN. Eladta 60 százalékos részvénycsomagját a Leisztinger Tamás nevével fémjelzett Arago-csoporthoz tartozó KNB-Fuente Ingatlanforgalmazó és Tanácsadó Kft. az 55 millió forint alaptőkéjű Hungarian Airport Development Ingatlanforgalmazó Zrt.-ben (HADI). E cég korábban Carion Airport Development Szolgáltató Rt. néven szerepelt, s a Carion-csoportnak az akkor még állami tulajdonú Budapest Airport Rt.-vel tervezett, viharos körülmények között meghiúsult ingatlanügyletével vált ismertté (HVG, 2005. április 2. ) A Carion a korábban a Ferihegyi repülőtér közelében megszerzett mintegy 320 hektárnyi földterületből adott volna el 20 hektárt 4,7 milliárd forintért az állami vevőnek. A HADI új többségi tulajdonosa 86,73 százalékos részvénycsomaggal az amszterdami bejegyzésű Meat Investments B.V. és Lendvai Erzsébet ügyvéd által 20 millió forint alaptőkével tavaly decemberben létrehozott Cratis Ingatlanbefektető és Szolgáltató Zrt. Nem került azonban messze az Aragótól a HADI: a Cratis ügyvezetője, Dudás Rita korábban az Aragóhoz köthető Spur Vagyonkezelő Zrt., Lendvai pedig az ugyancsak az Aragóhoz kapcsolható Biarritz Befektetési és Tanácsadó Rt. felügyelőbizottsági tagja volt. 3. Nem történt meg a Ket. által előírt és érintett ügyfelek tájékoztatása A 2004. évi CXL. (továbbiakban KET) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 15. § (1)-ben meghatározza az ügyfél fogalmát „Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.” A KET 15. § (4) szerint az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő szervet is, amelynek feladatkörét az ügy érinti.

- 5/15 -

MBFH/1283-2/2013.

Álláspontunk szerint ügyfél a hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, valamint a területen érintett valamennyi önkormányzat és civil szervezet is. A KET 29. § (3) b) pontja szerint a kérelemre indult eljárásban – az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve- az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül értesíteni kell. Az eljárások során a törvény által meghatározott ügyfelek nem vagy csak részlegesen lettek értesítve az eljárás megindításáról és az ügyben hozott határozatokról. A Szén (lignit) kutatási jogadományozás az „Erdőtarcsa” elnevezésű területen tárgyában kérelemre folyó eljárásról és a meghozott MBK/1896-2/2011. számú határozatról csak bányakapitányságok és a kérelmező értesült, pedig ez egy 5 ezer négyzetkilométeres három megyére és öt önkormányzat illetékességi területére esett, és valamennyi ott levő ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultat ügyfélként érintett. Álláspontunk szerint itt olyan súlyos jogsértés történt, hogy az MBK/1896-2/2011. számú határozat már ezért sem jogszerű. Tehát nem lehet a jogalapja a BBK/2248-3/2013. számú határozatnak sem, ahogyan ez annak indoklásában az első mondatban áll. Az ügyfelek kizárása és számuk szűkítése a BBK/22-3/2013 számú határozatban is folytatódik. A bányavállalkozó által benyújtott KMÜT kutatófúrásának kijelölése is aggályos a tulajdonosok szerint. Mi úgy látjuk, a cég igyekezett a kutatófúrások helyét úgy megválasztani, hogy minél kevesebb tulajdonossal kerüljön kapcsolatba. Kis területű helyrajzi számú földeket igyekeztek választani, a nagyobb területek közvetlen szomszédságában, de még ezeknek a kis területeknek a jogosultjait sem értesítették. Ezt a nagyobb területtel rendelkező tulajdonosok úgy értékelik, hogy ez az esetleges jogi lehetőségeikkel való élés megfosztására tett durva kísérlet. A bányavállalkozó által benyújtott Kutatási Műszaki Üzemi Terv 40 darab kutatófúrás helyét jelölte megy 40 darab ingatlanban. A bejelölt ingatlanok alapvetően osztatlan közös tulajdonok több tulajdonossal. A terv dokumentációban levő táblázat azonban ingatlanonként csak egy tulajdonost nevesít és értesít, a többit nem. A dokumentációban szereplő táblázatnak az érintett ingatlanok tulajdoni lapján szereplő valamennyi tulajdonost és a tulajdoni lap III. részében szereplő valamennyi egyéb jogosultat is értesíteni kellene. Ezzel a lépésével a Bányavállalkozó jelentősen szűkítette azon tulajdonosok körét, akiket értesíteni kellene ebben a kérdésben. Látszólag a jogosult itt is eleget tesz a tulajdonosi tájékoztatás jogi követelményének, de ez csak formális és nem teljes körű, még a fúrásban közvetlenül szereplő ingatlanok vonatkozásában sem. Több ingatlan vonatkozásában az elektromos műveknek és gázműveknek is jogosultságai vannak. Az érdekelt közműcégek tájékoztatása sem történt meg. Számunkra az a kérdés is felvetődik, hogy ebben az esetben nem kellene-e a teljes 50 négyzetkilométerre eső valamennyi érintettet értesíteni? Mivel már a bevezetőben említett 1993. évi XLVIII. törvény alapján már a kutatási jog adományozásakor is érintettekké váltak valamennyien, hiszen itt egy lehetséges külszíni fejtésről van szó és ez valamennyi ingatlant, illetve az ahhoz kapcsolódó jogot érinti. Az érdekeltek megkerülése azért sem logikus lépés a bányavállalkozó részéről, mivel, ha akkor kerül csak kapcsolatba az érdekeltekkel, amikor már a kutatásra jelentős összegeket fordított az adott területen, esetleg utólag felesleges erőfeszítésnek bizonyulhat a befektetése. Ha logikusan gondolkodunk, már ebből is kitűnik, hogy a jogosult szándéka vagy egészen más, vagy nem tisztességes az érdekeltekkel szemben. Nem értesítették az érintett civilszervezeteket, például az egyesületként az adott területen működő vadásztársaságokat sem. A KET alapján az érintett civilszervezetek is ügyfelek. Az ügyfelek kizárása és számuk szűkítése miatt a BBK/2248-3/2013 számú határozata is jogellenesen jött létre. Ezért is kérjük a jogellenes határozat visszavonását. 4. A szakhatósági hozzájárulások csak elvi jellegűek A szakhatóságoktól kapott hozzájárulások csak elvi jellegűek és nem tekinthetők az eljárásban szereplő kérelem KMET-hez történő hozzájárulásnak. Például az érintett Földhivataloktól, mint szakhatóságoktól kapott hozzájárulások is csak a törvény formai követelményének tesznek eleget. Ugyan szerepel 40 darab kutató fúrás koordinátája és ezzel a helyrajzi száma is a KMET-ben, a

- 6/15 -

MBFH/1283-2/2013.

Földhivatalok mégis csak feltételes, gyakorlatilag elvi hozzájárulást adtak, amely alapján egyetlen fúrást sem lehet elvégezni. A fúráshelyek koordinátái és a térképen bejelölt helye alapján egyértelmű ugyanis, hogy a tervezett helyek termőföldeket érintenek. Ha a tervben szereplő 40 darab fúrásból konkrétan egyetlen egyet sem engedélyeztek, akkor hogyan lehet a hozzájárulásukat megadottnak tekinteni és a kérelmet jóváhagyni, vagy ha jóváhagyták a kérelmet, akkor a bányavállalkozó egy egyszerű MÜT (Műszaki Üzemi Terv) módosítással már ott fúr ahol akar? 5. Ellentmondások a benyújtott kutatási MÜT-ben Ellentmondásos a tervezett fúrások helye is. Egyrészt a bányavállalkozó azt állítja a beadott KMÜT 1.4. pontjában „A kutatást fúrógéppel végezzük el, a növényzet, a környezet és a lakosság kímélése érdekében többségében a meglevő földutakon, vagy annak közvetlen közelében.” A beadott KMÜT 4.5. pontjában a „Fúrások tervezett helyei többségében meglevő közutakra esnek, ahol a fúró berendezést úgy helyezzük el, hogy a közút minden esetben egy nyomsávon járható legyen. Amelyik fúrás nem útra kerül, a fúróberendezés beállítása érdekében tolólapos dózerrel egy nyomsávú utat készítünk a fúrást legjobban megközelítő földúthoz csatlakoztatva, a domborzat figyelembevételével.” Másrészt a bányavállalkozó által beadott KMÜT 4.1. pontjában megadja a fúrási helyek konkrét koordinátáit, amelyek nem utakra, hanem termőföldekre esnek. A már a korábban említett erősen hiányos EXCEL táblázat is, valamit a KMÜT mellékleteként szereplő térkép is azt erősíti meg, hogy a fúrási helyek mégiscsak a szántókban vannak. A fúrások tervezett helyeiben nyilvánvaló az ellentmondás a KMÜT pontjai között. Itt nincsenek olyan közutak ahova furat esne, és a meglevő földutak már eleve csak egy nyomtávúak. Az egy nyomtávú földutakon történő fúrás igencsak aggályos és teljesen életszerűtlen. A fúróberendezéssel és a hozzátartozó egyéb kellékekkel az esetleges iszapolóval el sem lehet rajta férni. Sok esetben a földút az érintett területek egyetlen megközelítési lehetősége. Ennek a keskeny járható sávnak a lefoglalása a fúróberendezés és a hozzátartozó egyéb eszközök részére, súlyosan veszélyezteti a közelben élők és tevékenykedők személy és vagyonbiztosságát is. Adott esetben sem a tűzoltók sem a mentők nem tudják ezeket az utakat igénybe venni. Erről a tervről ilyen formában az illetékes katasztrófavédelmi szakhatóságot is tájékoztatni kell. A földutak esetleges lezárása miatt az érintett vadásztársaságok is tiltakoznak, ugyanis számukra ez a mindennapos vadgazdálkodási feladataik ellátásához szükséges egyetlen megközelítési lehetőség megszüntetését jelentené. Ezen kívül az utak elzárása az esetleges vadászati balesetek megközelíthetősége szempontjából is aggályos. 6 Miért nem felel meg a benyújtott KMÜT a bányászati törvénynek Az 1993. évi XLVIII. törvénynek van egy vezérfonala, amely ésszerű és igazságos. A törvény alapján az illetékes Bányakapitányság kutatási jogot adományozhat vagy kutatási engedélyt adhat a kérelmező Bányavállalkozónak. A kutatást elnyert Bányavállalkozó kizárólagos jogosultságot szerez nemcsak a kutatásra, hanem eredményes kutatás esetén a bányatelek fektetéséhez és azon bányászati tevékenység végzéséhez is, a törvényben előírt feltételek teljesülése esetén. A kutatási jog hasznosítására a jogosultság biztosította előny kiaknázására a törvény négy éves lehetőséget biztosít a jogosult számára. Ezt követően záros határidőn belül, eredményes kutatás esetében szintén a kutatást végző jogosult bányatelek fektetésre, és az általa megtalált felfedezett ásványkincsek kitermelésére. Ez a folyamat összhangban van a nemzetgazdasági érdekkel is. Az első fázisban az ásványkincs – jelen esetben a lignit telepek feltárásához – meghatározott mennyiségű kutató fúrásra van szükség négyzetkilométerenként. Az azonos korban és körülmények között létrejött mátrai területek esetében 13,5 db feltáró fúrást, a bükkábrányi területeken 11 darab feltáró fúrást jelentett négyzetkilométerenként, amit az illetékes ottani bányavállalkozó el is végzett (MERT). Ezt a darabszámot már elegendőnek ítélték a telepek feltérképezéséhez és a bányatelek fektetéshez. A Bányavállalkozó által benyújtott Kutatási Műszaki Üzemi Terv azonban egészen más folyamatot vázol. Tudjuk, hogy az előzetes fázisú kutatófúrások és maga a felfedezés már az 1970-es években

- 7/15 -

MBFH/1283-2/2013.

megtörtént, amikor a jelenlegi kutatási blokkot a 25 darab pozitív eredményt hozó fúrással le is határolták. Ebből a Nagykökényes NK. 1-re hivatkozik is a Bányavállalkozó az általa benyújtott KMÜT 2.3 pontjában. Ebből látszik, hogy a vállalkozó ismeri a területet és a korábbi eredményeket, de ennek ellenére is csak 0,8 darab kutatófúrást tervez négyzetkilométerenként (40 darab fúrás / 50 négyzetkilométer). Az eredmények ismeretében – amelyek az 1970-es évek feltáró fúrásai alapján nem kétségesek és a Bányavállalkozó jelenleg tervezett fúrásai sem hoznak minőségileg új helyzetet – máris bányatelket kíván fektetni. A bányatelek fektetést követően akarja csak igazán elkezdeni azokat a feltáró fúrásokat, amelyet pontosan az első négyéves időszakban kellene elvégeznie. Ezt a Bányavállalkozó erősíti meg az által benyújtott KMÜT 1.4-ben: „A szénminták laboratóriumi vizsgálata után, az eredmények ismeretében jelölhetők ki a további kutatásra alkalmas részterületek, amelyeken részletes kutatást (ásványvagyon kimutatására alkalmas sűrűségű fúrási háló telepítésével is kivitelezésével) tervezünk. Az egyes részterületek részletes megkutatását a jelenlegi kutatási MÜT módosítása után tervezzük elvégezni szakaszolással, több ütemben.” Tehát a Bányavállalkozó a jelenlegi rendelkezésre álló négy évet csak arra akarja felhasználni, hogy közben már bányatelek tulajdonos és nyugodtan furkálgathat. A már említett MERT adatai alapján 12 fúrással számolva négyzetkilométerenként, jelenlegi kutatási területen 600 darab fúrást jelentene. Figyelembe véve a Bányavállalkozó által benyújtott adatokat, az évi 10 darab/ fúrás teljesítményt, akkor ez a folyamat legalább 60 évig fog tartani. A Bányavállalkozó addig akarja a bányatelket birtokolni?! Ez a terv és a vázolt folyamat ellentétes 1993. évi XLVIII. törvénnyel és nincs összhangban a nemzetgazdasági érdekkel sem. Ezzel a jóváhagyott tervvel a Bányavállalkozó mások elől is zárja el a lehetőséget, amely már nemzetgazdasági szinten is káros. Talán nem véletlen, hogy a Bányavállalkozóhoz köthető tulajdonosok főtevékenysége ingatlankezelés és növénytermesztés. 1993. évi XLVIII. törvény 14. § (1) A koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványi nyersanyag kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb egy alkalommal, geotermikus energia és nem hagyományos eredetű szénhidrogén esetében két alkalommal, az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható. A törvény előírása alapján nyilvánvaló – mivel a lignit nem geotermikus energia és nem is szénhidrogén, ezért a kutatási időszak csak egy alkalommal hosszabbítható meg, az eredeti kutatási időszak felével, azaz 2 évvel. Ezért is el kellett volna utasítani a Bányavállalkozó által benyújtott KMÜT-et. 7. Miért nem felel meg a bányakár kötelezettségek teljesítésének fedezete A Tisztelt Bányakapitányság a támadott jóváhagyó határozat I/5 pontjában a Bányavállalkozót terhelő tájrendezési és bányakár kötelezettségek teljesítésének fedezetére – a Bányavállalkozó ajánlata figyelembevételével – a Bányakapitányság 2. 800.000 Ft-ban (azaz Kétmillió-nyolcszázezer forint) határozza meg a biztosíték összegét. Tekintettel arra, hogy a Bányavállalkozó 50 négyzetkilométeres, azaz 5 ezer hektáros mezőgazdasági területen tevékenykedik, ezt nagyon kevésnek tartjuk. A kutatási területen a mezőgazdasági leltárban szereplő termények értéke is másfél milliárd forint egy-egy tenyészidőszakban. Mivel a kutatási tevékenysége négy évig tart, így ez alatt az idő alatt a Bányavállalkozó legalább 10 milliárdos értéket veszélyeztet. A Bányavállalkozó tevékenységével nemcsak a terményeket, hanem a termőföldeket is veszélyezteti, így ez újabb kockázati tényezőt jelent és a biztosítás összegének emelése irányában hat. Javasoljuk a biztosíték összegének a Bányavállalkozó által veszélyeztetett javak értékének 1%-ban történő meghatározását, azaz 100 millió forintra történő emelését. 8. A bányatevékenység lehetséges katasztrofális következményei a helyi közösségekbe és mezőgazdaságra Az erdőtarcsai lignittelepek a földtörténeti közelmúltban a Miocén vége-Pliocén korszak idején keletkeztek, amelyek a tóvá alakult és ezért kiédesedő Pannon-beltenger partszegélyi, mocsaras vidékein jöttek létre. A bányászat a mai kor technikai szintjén külszíni fejtéssel történhet. Ehhez a bányatérségeket folyamatosan vízteleníteni kell, mivel a talajvízszint a bányászat szintje fölött van. A

- 8/15 -

MBFH/1283-2/2013.

talajvíz szintjének csökkenését már évekkel a bányászati tevékenység indulása előtt meg kell kezdeni. Ez azonban a környék közösségeire, lakosságára, mezőgazdaságára katasztrofális következményekkel járna, és nem csak a bányatelken belül, hanem attól lényegesen távolabbi területeken is. A lignit telepek hasznosítása során a jelenlegi terepszinthez képest 150-200 méteres mélységeket is el kellene érni külszíni fejtéssel, az enyhén lankás telepen ez jelentős talajvízszint csökkenéssel járna. Ennek hatásait sem a környező mezőgazdasági területek gazdálkodói, sem a környező települések lakossága nem igen tudnák elviselni. A szomszédos települések házi kertjei és fái is veszélybe kerülnének a külszíni fejtés káros mellékhatásai következtében. Ezek a kedvezőtlen hatások nemcsak Verseg, Nagykökényes, Héhalom, Erdőtarcsa és Kálló településeket érintené, de kihathat egy nagyobb környezetre is.” A fellebbezés tekintetében az MBFH elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a Bányakapitányság hatáskörében és illetékességében, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint járt-e el. A felülvizsgálat során az MBFH a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a Bányakapitányság eljárását, döntésének jogszerűségét vizsgálva az alábbiakat állapította meg. Az eljárás felülvizsgálata alapján a fellebbezés nem megalapozott. Az MBFH megállapította, hogy a Bányakapitányság a Bt. 22. §-a alapján és a Bt. 5. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében eljárva, határozatát a Ket. 72. § (1) bekezdése alapján, a Statútumr. 2. § (2) bekezdése és 1. mellékletében megállapított illetékességében adta ki. A Fellebbező fellebbezéssel kapcsolatos indokai alapján az MBFH a következőket állapítja meg. A fellebbezés bevezetőjéhez. „Alapvetően az a problémánk, hogy a Bányavállalkozó tulajdonosi háttere, tőkéje, és az általa benyújtott Kutatási Műszaki Üzemi Terve (továbbiakban KMÜT) nem ad kellő garanciát arra, hogy valóban a felszín alatti szénvagyon feltárása és kitermelése lenne a célja, illetve ha mégis megtörténik a kitermelés, az esetleges bányatevékenységet lezáró rekultiváció korrektül megtörténik.” Az MBFH fentiekkel kapcsolatos álláspontja az, hogy a Bányavállalkozó 1990. év óta végez bányászati tevékenységet, függetlenül attól, hogy fő tevékenysége nem a bányászat, de ez a tény a kutatási műszaki üzemi terv engedélyezése szempontjából nem mérvadó, a kutatási MÜT jogerőre emelkedése után még nem jogosítja fel a Bányavállalkozót a megkutatott szénvagyon feltárására és kitermelésére, mert ennek engedélyezése külön eljárás keretében történik. A fellebbezésben szereplő alapvetés pedig feltételezéseken alapul. 1. A Meliorációs Kft. létezéséről. Helytálló a Fellebbező álláspontja, miszerint Meliorációs Kft. néven nem szerepel a cégnyilvántartásban gazdálkodó szervezet, még a cégkivonat szerinti rövid néven sem. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 15. § (3) bekezdése 2012.07.01. napjától hatályos előírása szerint a céginformációs szolgálat a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve más közigazgatási szerv, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a felszámoló, valamint a gazdasági, illetve szakmai kamarák részére a közfeladataik ellátása érdekében, a közfeladat megjelölése mellett kért céginformációt - az (1) bekezdésben nem említett cégadatokra és a (3a) bekezdésben foglaltakra is kiterjedően - ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Esetükben - ha törvény eltérően nem rendelkezik - sem az adatszolgáltatás, sem az adattovábbítás nem köthető díjfizetéshez. A 2013.07.25. napján beszerzett Cg. 05-09-000713. cégjegyzékszám másolata szerint e számhoz alapítását követően a Meliorációs, Rekultivációs es Környezetrendező Korlátolt Felelősségű

- 9/15 -

MBFH/1283-2/2013.

Társaság tartozik, melynek rövid neve nincs bejegyezve, nyilvános adatai szerint a székhelye 3526 Miskolc, Zsolcai kapu 9-11. 1. em. 104. 2005.09.10. napjától. A létesítő okiratának kelte 1990.10.01. napja. Tevékenységi körébe tartozik a Fellebbező által említett főtevékenysége mellett többek között a „Barnaszén-, lignitbányászat” 1995.11.20. napi hatállyal, a „Kavics-, homok-, agyagbányászat” 2008.04.11. napi hatállyal. Adószáma 10421479-205 1990.10.01-től. A cégjegyzésre jogosultak között 2005.04.21. napjától tisztségviselőként, vezető tisztségviselőként, ügyvezetőként, jelenleg önálló ügyvezetőkén ugyanaz a személy van jelenleg is hatályosan bejegyezve. A bányafelügyelet döntéseit a Meliorációs, Rekultivációs es Környezetrendező Korlátolt Felelősségű Társaság, mint Bányavállalkozó a mindenkori székhelyén a Meliorációs Kft. címzettként is átvette. A Bányakapitányság a kutatási MÜT határozat kiadása előtt a http://www.e-cégjegyzés.hu/IMOnline elektronikus címen a Bányavállalkozó jogosultságát 2013.07.25. napján vizsgálta, tekintettel arra, hogy a cégek gazdasági, jogi hátterét nem vizsgálhatja. Az MBFH e pont alapján megállapította, hogy a Bányavállalkozó működő cég, továbbá megjegyzi, hogy egy székhelyre több gazdálkodó szervezet bejelentkezését jogszabály nem zárja ki. A Bt. a kutatási jogot elnyert Bányavállalkozót olyan kizárólagos jogosultságokkal ruházza fel, aki eredményes kutatás esetén kizárólagos jogot nyer bányatelek fektetéséhez és azon a külszíni tevékenység végzéséhez. Kérjük a Tisztelt Bányakapitányságot arra, hogy a semmiség megállapításának jogi folyamatát indíttassa el, illetve a Tisztelt Hivatal, mint hatóság a hibát észlelve vonja vissza a vonatkozó döntéseit. A Ket. 121. § határozza meg a semmisségi okokat. E § (1) bekezdése szerint az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni, ha a) a magyar hatóság joghatósága az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa, nemzetközi szerződés vagy törvény rendelkezése alapján kizárt, b) az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe, kivéve, ha a hatóság a 22. § (3) bekezdése szerint járt el, c) a határozatot a szakhatóság megkeresése nélkül vagy a szakhatóság jogszabályon alapuló állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg, d) a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki, e) a döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes, vagy nem volt meg a döntéshez szükséges szavazati arány, f) a döntés tartalma a 111. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel ellentétes. 111. § (2) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság az ügy érdemében határozott, a hatóságnál ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett - a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által elrendelt új eljárás kivételével - nincs helye új eljárásnak. E § (4) bekezdése szerint a döntés - az (5) bekezdés kivételével - semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha a) az az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, és a döntés jogerőre emelkedése óta három év eltelt; b) kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől, vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától, a folyamatos kötelezettséget megállapító döntés esetén az utolsó teljesítéstől számított öt év eltelt. (5) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt semmisségi ok esetében a döntés időkorlátozás nélkül megsemmisíthető ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. A Ket. 121. § (1) bekezdése tételesen felsorolja a semmisségi okokat, melyek között nem szerepel egy létező gazdálkodó szervezet nem teljes nevére kiadott hatósági döntések semmissége jogalap hiányában.

- 10/15 -

MBFH/1283-2/2013.

2. „Offshore cég a háttérben” A Cégbíróságoknál bejegyzett szervezetek tulajdonosi körének, annak szerkezetének, a jegyzett tagoknak, azok gazdasági hátterének a vizsgálatára a bányafelügyeletnek - a jogszabályok előírásai alapján - nincs hatásköre. Ilyen vizsgálatot a Bányavállalkozó esetében sem végezhet, ezért a fellebbezés 2. pontjában leírtakat az MBFH a fellebbezés elbírálása során nem vehette figyelembe. 3. „Nem történt meg a Ket. által előírt és érintett ügyfelek tájékoztatása” A Ket. 15. § (1) bekezdésében meghatározza az ügyfél fogalmát „Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.” E § (4) bekezdése szerint az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő szervet is, amelynek feladatkörét az ügy érinti. A Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja szerint a kérelemre indult eljárásban – az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve- az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül értesíteni kell. 3.1 Az MBK/1896-2/2011. számú határozat szerinti kutatási jogadomány jogi jellegű döntés, bányászati tevékenység végzésére nem jogosít, tehát az engedélyesen kívül senki jogát vagy jogos érdekét nem érinti. A kutatási tevékenység végzése külön engedélyezési eljárás jogerős lezárását követően kezdhető el, illetve folytatható. Ezért a meghozott MBK/1896-2/2011 számú jogi jellegű döntésről a kutatási területtel érintettek nem ügyfelek, ügyfélként nem érintettek. Fellebbező álláspontjával szemben jogsértés nem történt. 3.2 A Bányavállalkozó a kutatási területen 40 db változó, 240-280 m mélységű új kutatófúrást tervezett. A terv szerinti kutatás megvalósítása biztosítja az ásványi nyersanyag mennyiségének, minőségének, települési viszonyainak a bányatelek fektetéshez elégséges szintű megismerését. Az eljárásban a Bányakapitányság megállapította, hogy a kérelem és mellékletei kielégítették a Vhr. 6/C. és 7. §-aiban foglaltakat, ezért az ügyben érdemében eljárt, és az érdekelt szakhatóságok állásfoglalásai figyelembevételével a rendelkező rész szerint határozott. Döntését az eljárásban résztvevőkön kívül a kutatási létesítménnyel (fúrással) igénybevételre tervezett területek ingatlantulajdonosaival is közölte. Az eljárás megindításáról a Fellebbező és a kutatási létesítménnyel érintett ingatlantulajdonosok BBK/55-5/2012. tájékoztatás alapján értesültek. A Ket. 15. § (3) bekezdése alapján törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek körét, akik az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősülnek. Az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül jogszabály rendelkezése esetén az abban meghatározott hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Az MBFH álláspontja szerint e bekezdés alkalmazására a speciális jogszabályhely a Bt. 43/A. § (1) bekezdése, mely szerint „A szilárd ásványi nyersanyag esetében a bányatelek megállapításra indított eljárásban, valamint a kutatási, kitermelési, szüneteltetési vagy bányabezárási, illetőleg mezőfelhagyási műszaki üzemi tervek jóváhagyására indult eljárásban, … a műszaki üzemi tervben tervezett bányászati tevékenységgel ténylegesen igénybe vett területekkel, valamint a létesítmény és biztonsági övezete területével érintett ingatlan tulajdonosa, továbbá az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlannyilvántartásba bejegyezték, ügyfélnek minősül.” (5) Meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett

- 11/15 -

MBFH/1283-2/2013.

3.3

3.4

3.5 3.6

tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul. A Bányakapitányság BBK/55-5/2012. számú értesítését elektronikus úton megküldte a '[email protected]'; '[email protected]'; '[email protected]'; '[email protected]'; '[email protected]' környezetvédelmi egyesületeknek, eleget téve a 187/2009. Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés előírásának. Tévedésen alapul a Fellebbező azon véleménye, hogy az MBK/1896-2/2011 számú határozat nem jogszerű, és nem lehet a jogalapja a BBK/2248-3/2013 számú határozatnak, mert a fenti 3.1 pont szerint a kutatási jogadomány jogi jellegű döntés, bányászati tevékenység végzésére nem jogosít, tehát az engedélyesen kívül senki jogát vagy jogos érdekét nem érinti. Nem megalapozott a fellebbezés azon megállapítása, mely szerint az ügyfelek kizárása és számuk szűkítése a BBK/2248-3/2013 számú határozatban is folytatódott, tekintettel arra, hogy az MBK kutatási jogadomány tárgyú eljárásába annak jogi jellege miatt kizárólag Bányavállalkozót kellett bevonni, ugyanakkor a kutatási MÜT eljárásában a Bt. 43/A. § (1) bekezdés szerinti ügyféli kör érvényesül. Ebben az eljárásban a kutatási létesítménnyel (fúrással) igénybevételre tervezett területek ingatlantulajdonosai részt vettek. Nem megalapozott a fellebbezés kutatási MÜT szerinti kutatófúrásának kijelölésével kapcsolatos aggálya, mert nem hatalmazták fel a Fellebbezőt az ingatlantulajdonosok, hogy a nevükben nyilatkozzon, továbbá életszerű, hogy a Bányavállalkozó igyekezett a kutatófúrások helyét úgy megválasztani, hogy minél kevesebb tulajdonost érintsen. Az MBFH az iratokból megállapította, hogy a BBK a kutatási létesítménnyel (fúrással) igénybevételre tervezett területek ingatlantulajdonosait a fentiekben ismertetett jogszabályi előírás szerint értesítette az eljárás megindításáról valamint döntését közölte részükre. A fellebbezés azon felvetés, hogy ebben a teljes 50 négyzetkilométerre eső valamennyi érintettet értesíteni kellene, a Bt. 43/A § (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétes. Az MBFH megvizsgálta a fellebbezés azon állítását is, mely szerint a „bejelölt ingatlanok alapvetően osztatlan közös tulajdonok több tulajdonossal. A terv dokumentációban levő táblázat azonban ingatlanonként csak egy tulajdonost nevesít és értesít, a többit nem”. Az MBFH megállapította, hogy a Bányavállalkozó kiegészítette a kutatási létesítményekkel érintett terület ingatlantulajdonosi listáját, amelyből megállapítható, hogy 17. számú kutatófúrással érintett Héhalom 059/2 hrsz.-ú ingatlan rendelkezik osztatlan közös tulajdonosi listával, amelyen 16 tulajdonos szerepel. A többi érintett ingatlan egy tulajdonossal rendelkezik.

4. „A szakhatósági hozzájárulások csak elvi jellegűek” A Fellebbező azon megállapítása, mely szerint a szakhatóságoktól kapott hozzájárulások csak elvi jellegűek és nem tekinthetők az eljárásban a kutatási MÜT-höz történő hozzájárulásnak, megalapozatlan. A Ket.44. § (1) bekezdése szerint törvény vagy kormányrendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie. A szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik, ennek hiányában törvény vagy kormányrendelet annak vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja. Jelen esetben ez a kormányrendelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: Statútumr.), melynek .4/A. § (2) bekezdése szerint a Kormány a bányászati hatóságnak a bányászatról szóló törvény alapján a bányászati szakigazgatással kapcsolatos első- és másodfokú engedélyezési eljárásaiban, a 3. mellékletben meghatározott feltételek esetén és szakkérdésben, a 3. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.

- 12/15 -

MBFH/1283-2/2013.

A BBK a kutatási MÜT jóváhagyási eljárása során tizenhárom szakhatóságot keresett meg, melyek állásfoglalásai, feltételei az Bányakapitányságot kötik azok érvényesítésére, melyeket a BBK/22483/2013 számú határozatban érvényesített is. A szakhatóságok közözz volt a területi érintettség miatt a Héhalom-Egyházasdengeleg Községek Körjegyzője, Kálló és Erdőtarcsa Községek Körjegyzője, Verseg Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala, Heréd és Nagykökényes Községek Jegyzője is. 5. „Ellentmondások a benyújtott kutatási MÜT-ben” Nem megalapozottak a Fellebbező által a tervezett fúrások helyeivel kapcsolatos megjegyzései. A fúrási pontok tényleges kitűzése minden esetben a tervezett fúrópont kitűzéskor a környezet aktuális állapotától, az időjárási helyzetétől, a felszín állapotától függ. Korrekt a Bányavállalkozó kutatási MÜT 1.4. és 4.5. pontbeli állítása mely szerint a fúrásos kutatást a növényzet, a környezet és a lakosság kímélése mellett kívánja végezni úgy, hogy a fúrásokat lehetőleg földutakra, vagy azok közelébe telepítse, figyelemmel arra, hogy azok minden esetben egy nyomsávon járhatóak legyenek, vagy tolólapos dózerrel egy nyomsávú utat készíthessenek a fúrást legjobban megközelítő földúthoz csatlakoztatva. A fúrási helyek konkrét koordinátái tervezettek, esetenként a tervezett helyre az adott időben és körülmények között fel sem lehet állni. Az egy nyomtávú „földutakon történő fúrás igencsak aggályos és teljesen életszerűtlen” minősítése ellentmond az előzőek szerinti, az egy járható nyomsáv biztosításának, figyelemmel arra is, hogyha az út az érintett területek egyetlen megközelítési lehetősége. Ez vonatkozik a vadásztársaságok mindennapos vadgazdálkodási feladataik ellátására is. Az MBFH azonban megjegyzi, hogy a tényleges kutatási tevékenységhez kell az igénybeveendő terület tulajdonosának hozzájárulása. 6. „Miért nem felel meg a benyújtott kutatási MÜT a bányászati törvénynek” A Fellebbező a kutatási MÜT megfelelőségének minősítésekor kihagyja azt a tényt, hogy a kutatási jogadomány és a MÜT „Erdőtarcsa – szén (lignit)” kutatásra szól és nem csak lignitre. Ezért az 1970-es évek lignit kutatásai, főleg a céljuk, mélységük helytelen következtetésekre vezetnek. Azt nem veszi figyelembe a Fellebbező, hogy a két időszak lehetőségei is jelentősen eltérnek, továbbá azt, hogy a kutatás befejezése után a Vhr. 8. § (1) bekezdése alapján kutatási zárójelentést kell készíteni és benyújtani, amelyet földtani szakértőnek kell ellenjegyezni, ami biztosíték a fúrási adatok helyes értékelésére. Megalapozatlan ezért a Fellebbező kijelentése alapján azon feltételezés, hogy a Bányavállalkozó tervezett fúrásai sem hoznak minőségileg új helyzetet, és a jelenlegi rendelkezésre álló négy évet csak arra akarja felhasználni, hogy közben már bányatelek tulajdonos és nyugodtan furkálgathat. Szintén feltételezés, hogy „a jóváhagyott tervvel a Bányavállalkozó mások elől is zárja el a lehetőséget, amely már nemzetgazdasági szinten is káros. Talán nem véletlen, hogy a Bányavállalkozóhoz köthető tulajdonosok főtevékenysége ingatlankezelés és növénytermesztés.” Az előbbiek alapján a Bányavállalkozó főtevékenysége a bányászati célú kutatás tekintetében irreleváns. A Bt. 14. § (1) bekezdés szerint a koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványinyersanyagkutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb egy alkalommal, geotermikus energia és nem hagyományos eredetű szénhidrogén esetében két alkalommal, az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható. E jogszabályhely a lignit kutatás bányafelügyeleti engedélyezése esetére nem alkalmazható, mivel ez koncesszió alapján végezhető kutatásra vonatkozik. A Fellebbező állítása, mely szerint el kellett volna utasítani a Bányavállalkozó által benyújtott kutatási MÜT kérelmét, a Bt. 14. § (1) bekezdés alapján nem megalapozott.

- 13/15 -

MBFH/1283-2/2013.

7. „Miért nem felel meg a bányakár kötelezettségek teljesítésének fedezete” Téves a fellebbezés azon megállapítása mely szerint a Bányavállalkozó által kérelmezett és 8 sarokponttal lehatárolt 50 km2-es, teljes területen tervez kutatási tevékenységet folytatni. A Bányavállalkozó a tervezett 40 új kutatófúrással a viszonylag nagy kutatási blokkon belül azokat a területeket kívánja lehatárolni, ahol a lignit előfordulás valamelyik telepe a felszín közelében megtalálható, és megfelelő minőséggel rendelkezik. A fúrások másodlagosan új területek felkutatására és megismerésére is szolgálnak. A Fellebbező által az 50 km2-re számított legalább 10.000.000.000,- Ft Bányavállalkozói veszélyeztetés feltételezésével túlzó károkozással számol, az 50 km2-re a biztosíték összegének 100.000.000,- forintra javasolt emelésének nincs valós, indokolt alapja, tekintettel arra is, hogy a kutatási tevékenységgel igénybevett, a 40 fúrási hely tényleges területigénye kis részét teszi ki az engedélyezett kutatási területnek. Az „Erdőtarcsa” kutatási területre vonatkozó M=1:10.000 méretarányú kutatási MÜT tervtérképének vizsgálata alapján kiderül, hogy a tervezett fúrások költségkímélési célból lehetőleg a kutatási területen lévő településeket összekötő közutak és egyéb földutak közelébe lettek tervezve, de vannak olyan területek is, amelyekhez ideiglenes jelleggel utat kell kialakítani, tekintettel arra, hogy a kutatási MÜT 800-1400 m távolságra tervezi a kutatófúrásokat. A tényleges kutatási tevékenység végrehajtása, végrehajthatósága érdekében a Bányavállalkozó köteles az érintett ingatlantulajdonosok hozzájárulását beszerezni. A Bt. 41. § (7) bekezdése előírja, hogy a Bányavállalkozó bányászati tevékenységből eredő kötelezettségei teljesítésének pénzügyi fedezetére a bányafelügyelet az engedélyben a Bányavállalkozó ajánlata figyelembevételével biztosítási szerződés megkötését vagy biztosíték adását írja elő. E pénzügyi fedezetnek ki kell terjednie a bányakárok megtérítésére, valamint a tájrendezési kötelezettség teljesítésére - ideértve a hulladékkezelő létesítmények környezeti kárait és rehabilitációs munkálatait - is. Ha a bányavállalkozó a megadott határidőre e kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet - a kötelezettség teljesítéséig - a bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását felfüggeszti. A Bt. 37. §-a előírásai rendezik a bányakárokat. E § (2) bekezdése alapján bányakárnak minősülnek a bányászati tevékenységgel idegen ingatlanban, az épületben, az ingatlan más alkotórészében és tartozékában okozott, továbbá a vízelvonás folytán keletkezett károk, beleértve a károk megelőzésére, csökkentésére és elhárítására fordított kiadásokat is. A bányászati tevékenységgel okozott egyéb károk megtérítésére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. A (4) bekezdése a bányakártalanítást - eltérő megállapodás hiányában – pénzben való megfizetéséről rendelkezik. Az (5) bekezdés szerint az esedékessé vált kártalanításban a Bányavállalkozónak meg kell kísérelni az egyezség létrehozását, megegyezés hiányában a Bányavállalkozó, a kártalanítás esedékessé válásától számított 30 napon belül, szakértői véleménnyel alátámasztott összegű kártalanítást köteles a károsultnak kifizetni. A (6) bekezdés rendelkezése szerint a károsult az esedékessé vált, de az előírt határidőn belül nem teljesített kártalanítási követelését, továbbá a már kifizetett kártalanítást meghaladó többletkártalanítási igényét a bányavállalkozó ellen indított polgári peres eljárás keretében érvényesítheti. A Vhr. 25. § (5) bekezdése szerint a Bányakapitányság a műszaki üzemi terv, illetve módosításának jóváhagyására irányuló kérelem elbírálása során dönt a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték nagyságáról és teljesítésének módjáról. A kérelemhez a bányavállalkozó köteles a biztosíték nagyságát alátámasztó költségtervet, és a biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatot mellékelni. A biztosítékot bányatelkenként vagy geotermikus védőidomonként kell meghatározni. Továbbá e § (7) bekezdése alapján az (5) bekezdésben foglalt biztosítékul hitelintézettel vagy biztosítóval e célra megkötött fedezeti megállapodás - bankgarancia, biztosítási szerződés alapján kiállított, garanciát tartalmazó biztosítói kötelezvény, hitelintézet vagy biztosító szerződésben vállalt készfizető kezessége-, zálogjog, óvadék vagy a szénipari

- 14/15 -

MBFH/1283-2/2013.

szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján megállapított támogatás szolgálhat. Tekintettel arra, hogy a BBK a támadott döntésében e jogszabályhelyek előírásait döntése során figyelembe vette jogszerűen járt el. 8. „A bányatevékenység lehetséges katasztrofális következményei a helyi közösségekbe és mezőgazdaságra” A Fellebbező e pontban ismételten az „erdőtarcsai lignittelepek”-kel, azok víztelenítéssel és a kitermeléssel kapcsolatos jövőbeli feladatokkal foglalkozik, külfejtéses bányászati kivitellel. A kutatási MÜT a tervezett ásványvagyon pontosabb megismerését, az eredmények szerinti esetleges termelésbe vonás pénzbeli, gazdasági, jogi lehetőségek értékelése mellett. A kutatási MÜT engedélyezéséből, még nem következik a bányászati tevékenység megkezdése, mivel az külön eljárás tárgyát képezi. A „katasztrofális következmények” feltételezett hatásai, a környező mezőgazdasági területek gazdálkodóira, a környező települések lakosságára vázolt hatásainak vizsgálata esedékességük idején, külön eljárás tárgyát képezik, ezen eljárás tekintetében fölöslegesek és megalapozatlanok. A felülvizsgálat során összességében az MBFH megállapította, hogy az MBK a kutatási jogadományozási, a BBK a kutatási MÜT jóváhagyási eljárása során hatáskörében és illetékességi területén a tényállást teljes körűen feltárta, ennek megfelelően a szakmai jogszabályok és a Ket. előírásai figyelembevételével hozta meg döntését. Ebből következően az MBFH az MBK és a BBK támadott határozatát helybenhagyta és a Fellebbező jogorvoslati kérelmét elutasította. Az MBFH a Statútumr. 3. § (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében - figyelemmel az R. 1., 2. és 22. §-ira, a Bt. 28., 33. § és a.Vhr. 20. § (4) bekezdésére - a Ket. 104. § (1), (3) bekezdései és 105. § (1) és (7) bekezdései alapján járt el. A Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékességét a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. §-a határozza meg. E határozat bírósági felülvizsgálatát a Ket. 109. § (1) bekezdése teszi lehetővé. Budapest, 2013. szeptember 23.

Jászai Sándor elnök nevében

Dr. Tamaga Ferenc elnökhelyettes-főosztályvezető Az MBFH a határozatot közli: 1. Budapesti Bányakapitányság (iratokkal) - tértivevénnyel 2. Bányakapitányság útján – tértivevénnyel Fellebbező 3. MBFH Irattár

- 15/15 -