2013. év december hó Tolna Megyei Közlöny XXIII. évfolyam 4. szám KÖZLÖNY TARTALOM I. SZEMÉLYI RÉSZ

2013. év december hó

Tolna Megyei Közlöny

XXIII. évfolyam 4. szám

Szám: 257-3/2013.

TOLNA

MEGYEI KÖZLÖNY TARTALOM I. SZEMÉLYI RÉSZ

58/2013. (XII. 20.)

A Tolna megyei területfejlesztési tervezés koordinációs feladatok tárgyában.

II. TOLNA MEGYEI KÖZGYŰLÉS ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEI

10/2013. (XII. 20.) rendelet

A Tolna Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról.

III. TOLNA MEGYEI KÖZGYŰLÉS HATÁROZATAI

48/2013. (XII. 20.) határozat

A lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról.


A katasztrófavédelem által Tolna megyében végzett 2013. évi munkáról szóló tájékoztató tárgyában.


A Tolna Megyei tárgyában.


A Tolna Megyei Értéktár Bizottság munkájáról szóló beszámoló elfogadásáról.

1

Területfejlesztési

Koncepció





A megyei szintű helyzetértékelő utómunkálatainak tárgyában.


A Tolna megyei részdokumentumok tárgyában.


A Tolna Megyei Önkormányzat 2013. évi gazdálkodásának háromnegyed éves helyzetéről.


A Tolna Megyei Önkormányzat 2014. évi belső ellenőrzési tervének jóváhagyásáról.


A Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal 2013. évi tevékenységéről szóló beszámoló tárgyában.


Pályázat benyújtásáról a megyei önkormányzati tartalékból kiegészítő támogatás elnyerésére.


A Nemzeti Közlekedési Stratégia tárgyában.


A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és az ágazati operatív programok véleményezésének jóváhagyásáról.

dokumentum

IV. KÖZLEMÉNYEK A Magyar Közlönyben – 2013. október 1. és 2013. december 31. között – kihirdetett egyes jogszabályokról.

V. MELLÉKLETEK A Tolna Megyei Közgyűlés 50/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozatának mellékletei. A Tolna Megyei Közgyűlés 52/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozatának melléklete. A Tolna Megyei Közgyűlés 55/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozatának melléklete. A Tolna Megyei Közgyűlés 58/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozatának melléklete. A Tolna Megyei Közgyűlés 59/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozatának melléklete. A Tolna Megyei Közgyűlés 60/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozatának melléklete.

2




I. SZEMÉLYI RÉSZ

A Tolna Megyei Közgyűlés 58/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a Tolna megyei területfejlesztési tervezés koordinációs feladatok tárgyában: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése az Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal által, a megyei önkormányzatok területfejlesztési, tervezés koordinációs feladatairól kiadott útmutató alapján a Tolna Megyei Önkormányzatnál az e feladatok elvégzéséhez kapcsolódó munkacsoportok összetételére vonatkozó javaslatot a határozat mellékletében foglaltak szerint jóváhagyja. Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke Határidő: azonnal

3




II. TOLNA MEGYEI KÖZGYŰLÉS ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEI

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 10/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelete a Tolna Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés b) és h) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Tolna Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 2/2013. (II.15.) önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1. § A Tolna Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ (1) A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) a Tolna Megyei Önkormányzat összevont, halmozódás nélküli 2013. évi 1. költségvetési bevételi előirányzatát 344 724 E Ft-ban 2. költségvetési kiadási előirányzatát 399 751 E Ft-ban 3. költségvetési egyenleg (hiány) összegét 55 027 E Ft-ban a) ebből: a működési célú egyenleg összegét 45 193 E Ft-ban b) ebből: a felhalmozási célú egyenleg összegét 9 834 E Ft-ban 4. a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek költségvetési maradványának igénybevételét 55 027 E Ft-ban a) ebből: működési célú előző évek költségvetési maradványának igénybevételét 45 193 E Ft-ban b) ebből: felhalmozási célú előző évek költségvetési maradványának igénybevételét 9 834 E Ft-ban 5. a költségvetési hiány külső finanszírozására szolgáló finanszírozási bevételeit 0 Ft-ban a) ebből: működési célú finanszírozási bevételeit 0 Ft-ban b) ebből: felhalmozási célú finanszírozási bevételeit 0 Ft-ban 6. a finanszírozási célú kiadásait 0 Ft-ban a) ebből: működéi célú finanszírozási kiadásait 0 Ft-ban b) ebből: felhalmozási célú finanszírozási kiadásait 0 Ft-ban állapítja meg. (2) A Közgyűlés a Tolna Megyei Önkormányzat összevont , halmozódás nélküli 2013. évi költségvetési bevételi és költségvetési kiadási előirányzatából a 1. működési költségvetés bevételi előirányzatát 333 398 E Ft-ban 2. működési költségvetés bevételen belül kiemelt előirányzatként a) működési célú támogatás államháztartáson belülről előirányzatát 332 410 E Ft-ban b) közhatalmi bevétel előirányzatát 0 Ft-ban 4



c) intézményi működési bevétel előirányzatát d) működési célú átvett pénzeszköz előirányzatát 3. működési költségvetés kiadási előirányzatát 4. működési költségvetés kiadáson belül kiemelt előirányzatként a) a személyi juttatások előirányzatát b) a munkaadót terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzatát c) a dologi kiadások előirányzatát d) az ellátottak pénzbeli juttatásai előirányzatát e) az egyéb működési célú kiadások előirányzatát f ) az általános tartalék előirányzatát g) a működési célú céltartalék előirányzatát 5. felhalmozási költségvetés bevételi előirányzatát 6. felhalmozási költségvetés bevételen belül a) a felhalmozási célú támogatás államháztartáson belülről előirányzatát b) a felhalmozási bevétel előirányzatát c) felhalmozási célú átvett pénzeszköz előirányzatát 7. felhalmozási költségvetés kiadási előirányzatát 8. felhalmozási költségvetésen belül kiemelt előirányzatként a(az) a) beruházások előirányzatát b) felújítások előirányzatát c) egyéb felhalmozási kiadások előirányzatát d) felhalmozási célú céltartalék előirányzatát állapítja meg.”


988 E Ft-ban 0 Ft-ban 378 591 E Ft-ban

126 944 E Ft-ban 33 611 E Ft-ban 120 543 E Ft-ban 0 Ft-ban 40 574 E Ft-ban 38 714 E Ft-ban 18 205 E Ft-ban 11 326 E Ft-ban

8 308 E Ft-ban 500 E Ft-ban 2 518 E Ft-ban 21 160 E Ft-ban

11 169 E Ft-ban 1 518 E Ft-ban 6 505 E Ft-ban 1 968 E Ft-ban

2. § A Rendelet 3. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A Közgyűlés a Tolna Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetésének 1. költségvetési bevételi előirányzatát 325 100 E Ft-ban 2. költségvetési kiadási előirányzatát 234 493 E Ft-ban 3. a költségvetési egyenleg (többlet) összegét -90 607 E Ft-ban a) ebből: a működési célú egyenleg(többlet) összegét -96 636 E Ft-ban b) ebből: a felhalmozási célú egyenleg(hiány) összegét 6 029 E Ft-ban 4. a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek költségvetési maradványának igénybevételét 28 772 E Ft-ban a) ebből: működési célú előző évek költségvetési maradványának igénybevételét 22 743 E Ft-ban b) ebből: felhalmozási célú előző évek költségvetési maradványának igénybevételét 6 029 E Ft-ban 5. a költségvetési hiány külső finanszírozására szolgáló finanszírozási bevételeit 0 Ft-ban a) ebből: a működési célú finanszírozási bevételeit 0 Ft-ban b) ebből: a felhalmozási célú finanszírozási bevételeit 0 Ft-ban 6. finanszírozási kiadásait 119 379 E Ft-ban a) ebből: a működési célú finanszírozási kiadásait 119 379 E Ft-ban aa) ebből: az intézményfinanszírozás kiadásait 119 379 E Ft-ban b) ebből: a felhalmozási célú finanszírozási kiadásait 0 Ft-ban 5



bb) ebből: az intézményfinanszírozás kiadásait 7. működési költségvetés bevételi előirányzatát 8. működési költségvetés bevételen belül kiemelt előirányzatként a) működési célú támogatás államháztartáson belülről előirányzatát b) közhatalmi bevétel előirányzatát c) intézményi működési bevétel előirányzatát d) működési célú átvett pénzeszköz előirányzatát 9. működési költségvetés kiadási előirányzatát 10. működési költségvetés kiadáson belül kiemelt előirányzatként a) a személyi juttatások előirányzatát b) a munkaadót terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzatát c) a dologi kiadások előirányzatát d) az ellátottak pénzbeli juttatásai előirányzatát e) az egyéb működési célú kiadások előirányzatát f) az általános tartalék előirányzatát g) a működési célú céltartalék előirányzatát 11. felhalmozási költségvetés bevételi előirányzatát 12. felhalmozási költségvetés bevételen belül a) a felhalmozási célú támogatás államháztartáson belülről előirányzatát b) a felhalmozási bevétel előirányzatát c) felhalmozási célú átvett pénzeszköz előirányzatát 13. felhalmozási költségvetés kiadási előirányzatát 14. felhalmozási költségvetésen belül kiemelt előirányzatként a(az) a) beruházások előirányzatát b) felújítások előirányzatát c) egyéb felhalmozási kiadások előirányzatát d) felhalmozási célú céltartalék előirányzatát állapítja meg.


0 Ft-ban 316 474 E Ft-ban

316 237 E Ft-ban 0 Ft-ban 237 E Ft-ban 0 Ft-ban 219 838 E Ft-ban

40 236 E Ft-ban 11 698 E Ft-ban 82 861 E Ft-ban 0 Ft-ban 28 124 E Ft-ban 38 714 E Ft-ban 18 205 E Ft-ban 8 626 E Ft-ban

8 308 E Ft-ban 0 Ft-ban 318 E Ft-ban 14 655 E Ft-ban

11 169 E Ft-ban 1 518 E Ft-ban 0 Ft-ban 1 968 E Ft-ban

(2) A Közgyűlés a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal 2013. évi költségvetésének 1. költségvetési bevételi előirányzatát 19 624 E Ft-ban 2. költségvetési kiadási előirányzatát 165 258 E Ft-ban 3. a költségvetési egyenlege (hány) összegét 145 634 E Ft-ban a) ebből: a működési célú költségvetési egyenleg (hiány) összegét 141 829 E Ft-ban b) ebből: a felhalmozási célú költségvetési egyenleg (hiány) összegét 3 805 E Ft-ban 4. a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek költségvetési maradványának igénybevételét 26 255 E Ft-ban a) ebből: működési célú előző évek költségvetési maradványának igénybevételét 22 450 E Ft-ban b) ebből: felhalmozási célú előző évek 6



költségvetési maradványának igénybevételét 5. a költségvetési hiány külső finanszírozására szolgáló finanszírozási bevételeit a) ebből: a működési célú finanszírozási bevételeit aa) ebből: az intézményfinanszírozás előirányzatát b) ebből: a felhalmozási célú finanszírozási bevételeit bb) ebből: az intézményfinanszírozás előirányzatát 6. finanszírozási kiadásait a) ebből: működési célú finanszírozási kiadásait b) ebből: felhalmozási célú finanszírozási kiadásait 7. működési költségvetés bevételi előirányzatát 8. működési költségvetés bevételen belül kiemelt előirányzatként a) működési célú támogatás államháztartáson belülről előirányzatát b) intézményi működési bevétel előirányzatát c) működési célú átvett pénzeszköz előirányzatát 9. működési költségvetés kiadási előirányzatát 10. működési költségvetés kiadáson belül kiemelt előirányzatként a) a személyi juttatások előirányzatát b) a munkaadót terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzatát c) a dologi kiadások előirányzatát d) az ellátottak pénzbeli juttatásai előirányzatát e) az egyéb működési célú kiadások előirányzatát 11. felhalmozási költségvetés bevételi előirányzatát 12. felhalmozási költségvetés bevételen belül a) a felhalmozási célú támogatás államháztartáson belülről előirányzatát b) a felhalmozási bevétel előirányzatát c) felhalmozási célú átvett pénzeszköz előirányzatát 13. felhalmozási költségvetés kiadási előirányzatát 14. felhalmozási költségvetésen belül kiemelt előirányzatként a(az) a) beruházások előirányzatát b) felújítások előirányzatát c) egyéb felhalmozási kiadások előirányzatát állapítja meg.”


3 805 E Ft-ban 119 379 E Ft-ban 119 379 E Ft-ban 119 379 E Ft-ban 0 Ft-ban 0 Ft-ban 0 Ft-ban 0 Ft-ban 0 Ft-ban 16 924 E Ft-ban

16 173 E Ft-ban 751 E Ft-ban 0 Ft-ban 158 753 E Ft-ban

86 708 E Ft-ban 21 913 E Ft-ban 37 682 E Ft-ban 0 Ft-ban 12 450 E Ft-ban 2 700 E Ft-ban

0 Ft-ban 500 E Ft-ban 2 200 E Ft-ban 6 505 E Ft-ban

0 Ft-ban 0 Ft-ban 6 505 E Ft-ban

3. § A Rendelet 7. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A Közgyűlés a Tolna Megyei Önkormányzat összevont, halmozódás nélküli költségvetésének 2013. évi költségvetési bevételén belül a(az) 1. kötelező önkormányzati feladatának bevételét 344 550 E Ft-ban 2. önként vállalt feladatának bevételét 0 Ft-ban 3. állami (államigazgatási) feladatainak bevételét 174 E Ft-ban állapítja meg (2) A Közgyűlés a Tolna Megyei Önkormányzat összevont, halmozódás nélküli költségvetésének 2013. évi költségvetési kiadásán belül a(az) 7



1. kötelező önkormányzati feladatának kiadását 2. önként vállalt feladatának kiadását 3. állami (államigazgatási feladatának kiadását állapítja meg.”


384 490 E Ft-ban 15 087 E Ft-ban 174 E Ft-ban

4. § A Rendelet 8. §- a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ (1) A Közgyűlés a Tolna Megyei Önkormányzat gazdálkodási körébe tartozó költségvetésének 2013. évi költségvetési bevételén belül a (az) 1. kötelező önkormányzati feladatának bevételét 325 100 E Ft-ban 2. önként vállalt feladatának bevételét 0 Ft-ban 3. állami (államigazgatási) feladatainak bevételét 0 Ft-ban állapítja meg. (2) A Közgyűlés a Tolna Megyei Önkormányzat gazdálkodási körébe tartozó költségvetésének 2013. évi költségvetési kiadásán belül a (az) 1. kötelező önkormányzati feladatának kiadását 219 406 E Ft-ban 2. önként vállalt feladatának kiadását 15 087 E Ft-ban 3. állami (államigazgatási) feladatainak kiadását 0 Ft-ban állapítja meg.” 5. § A Rendelet 9. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A Közgyűlés a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal költségvetésének 2013. évi költségvetési bevételén belül a(az) 1. kötelező önkormányzati feladatának bevételét 19 450 E Ft-ban 2. önként vállalt feladatának bevételét 0 Ft-ban 3. állami (államigazgatási) feladatainak bevételét 174 E Ft-ban állapítja meg. (2) A Közgyűlés a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal költségvetésének 2013. évi költségvetési kiadásán belül a(az) 1. kötelező önkormányzati feladatának kiadását 165 084 E Ft-ban 2. önként vállalt feladatának kiadását 0 Ft-ban 3. állami (államigazgatási) feladatainak kiadását 174 E Ft-ban állapítja meg.” 6. § A Rendelet 14. §-a a követező (7) és (8) bekezdéssel egészül ki: „ (7) A Közgyűlés felhatalmazza a Közgyűlés elnökét, hogy a Tolna Megyei Önkormányzat 2013. évben keletkező költségvetési maradványát terhelő kötelezettségvállalásokat teljesítse, a szabad költségvetési maradvány terhére a 2013. évi zárszámadás elfogadását megelőzően 2014. évben kötelezettséget vállaljon. (8) A Közgyűlés felhatalmazza a megyei főjegyzőt, hogy a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal 2013. évben keletkező költségvetési maradványát terhelő kötelezettségvállalásokat teljesítse, a szabad költségvetési maradvány terhére a 2013. évi zárszámadás elfogadását megelőzően 2014. évben kötelezettséget vállaljon.” 7. § A Rendelet 16. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A Közgyűlés a Tolna Megyei Önkormányzat költségvetésében a 2013. évi 1. általános tartalék előirányzatát 38 714 E Ft-ban Ebből: kötelező feladat általános tartalékát 32 559 E Ft-ban 8



önként vállalt feladata általános tartalékát 2. működési céltartalék előirányzatát Ebből: kötelező feladat működési céltartalékát önként vállalt feladat működési céltartalékát 3. felhalmozási céltartalék előirányzatát Ebből: kötelező feladat felhalmozási céltartalékát önként vállalt feladat felhalmozási céltartalékát állapítja meg.”


6 155 E Ft-ban 18 205 E Ft-ban 18 205 E Ft-ban 0 Ft-ban 1 968 E Ft-ban 968 E Ft-ban 1 000 E Ft-ban

7. § A Rendelet 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az ÁROP-1.2.11/A-2013 kódszámú, európai uniós támogatással megvalósuló projekt Támogatói Okiratában rögzített kötelezettségek és a pályázati dokumentációban foglalt feladatok megvalósítása érdekében az elnyert 90000 E Ft támogatás, indokolt esetben az önkormányzat egyéb előirányzatai terhére, a Közgyűlés elnöke és a megyei főjegyző jogosult 2013. évet terhelő, valamint 2014. évre áthúzódó kötelezettséget vállalni, az utófinanszírozású kiadások teljesítését önkormányzati egyéb forrásból megelőlegezni.” 8. § (1) A Tolna Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe a rendelet 1. melléklete lép. (2) A Tolna Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet 2. melléklete helyébe a rendelet 2. melléklete lép. (3) A Tolna Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet 3. melléklete helyébe a rendelet 3. melléklete lép. (4) A Tolna Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet 4. melléklete helyébe a rendelet 4. melléklete lép. (5) A Tolna Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet 5. melléklete helyébe a rendelet 5. melléklete lép. (6) A Tolna Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet 6. melléklete helyébe a rendelet 6. melléklete lép. (7) A Tolna Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet 7. melléklete helyébe a rendelet 7. melléklete lép. (8) A Tolna Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet 8. melléklete helyébe a rendelet 8. melléklete lép. (9) A Tolna Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet 9. melléklete helyébe a rendelet 9. melléklete lép. (10) A Tolna Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet 12. melléklete helyébe a rendelet 10. melléklete lép. (11) A Tolna Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet 13. melléklete helyébe a rendelet 11. melléklete lép. (12) A Tolna Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet 16. melléklete helyébe a rendelet 12. melléklete lép. (13) A Tolna Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet 17. melléklete helyébe a rendelet 13. melléklete lép.

9


(14) 15.) lép. (15) 15.) lép.



A Tolna Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 2/2013. (II. önkormányzati rendelet 18. melléklete helyébe a rendelet 14. melléklete A Tolna Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 2/2013. (II. önkormányzati rendelet 19. melléklete helyébe a rendelet 15. melléklete

Záró rendelkezések 10. § (1) Ez a rendelet 2013. december 23-án lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Tolna Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 9/2013. (IX. 20.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdése.

dr. Puskás Imre a Közgyűlés elnöke

dr. Bartos Georgina megyei főjegyző

Záradék: A rendelet 2013. december hónap 20. nap kihirdetésre került. Szekszárd, 2013. december hónap 20. nap.

dr. Bartos Georgina megyei főjegyző

10




III. TOLNA MEGYEI KÖZGYŰLÉS HATÁROZATAI

A Tolna Megyei Közgyűlés 48/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 33/2013. (IX. 20.), 34/2013. (IX. 20.), 35/2013. (IX. 20), 36/2013. (IX. 20.), 37/2013. (IX. 20.), 40/2013. (IX. 20.), 41/2013. (IX. 20.), 42/2013. (IX. 20.), 43/2013. (IX. 20.), 44/2013. (IX. 20.), 46/2013. (IX. 20.), és a 47/2013. (IX. 20.) lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadta. A Tolna Megyei Közgyűlés 49/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a katasztrófavédelem által Tolna megyében végzett 2013. évi munkáról szóló tájékoztató tárgyában: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a katasztrófavédelem által Tolna megyében végzett 2013. évi munkáról szóló tájékoztatót megtárgyalta, az abban foglaltakat tudomásul veszi. A Tolna Megyei Közgyűlés 50/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában: 1. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepciót és a hozzá kapcsolódó környezeti, társadalmi, gazdasági hatásvizsgálatok nemzetgazdasági miniszteri állásfoglalásra felterjesztett változatát a határozat 1. 2. 3. számú mellékletében foglaltak szerint jóváhagyja. 2. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri elnökét, hogy a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11. § a.) pontjának aa.) alpontja alapján a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepciót küldje meg a Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának egyetértési joga gyakorlása céljából. 3. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri elnökét, hogy a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának, valamint Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata egyetértésének beérkezését

11



követően a területfejlesztési terjessze a Közgyűlés elé.

koncepciót


elfogadásra

Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke Határidő: azonnal (1.,2. pont) 2014. február 28. (3. pont) A Tolna Megyei Közgyűlés 51/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Értéktár Bizottság munkájáról szóló beszámoló elfogadásáról: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján Tolna Megyei Értéktár Bizottság 2013. évi második féléves munkájáról szóló beszámolót megtárgyalta és elfogadja.

A Tolna Megyei Közgyűlés 52/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a megyei szintű helyzetértékelő dokumentum utómunkálatainak tárgyában: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. által készített „Regionális szintű statisztikai és forrásallokációs elemzés” című dokumentumot a határozat melléklete szerinti tartalommal jóváhagyja. A Tolna Megyei Közgyűlés 53/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a Tolna megyei részdokumentumok tárgyában: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó Tolna megyei részdokumentumok tartalmát megismerte, az erről szóló tájékoztatót tudomásul veszi.

A Tolna Megyei Közgyűlés 54/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Önkormányzat 2013. évi gazdálkodásának háromnegyed éves helyzetéről: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Tolna Megyei Önkormányzat 2013. évi gazdálkodásának háromnegyed éves helyzetéről szóló tájékoztatót megtárgyalta, az abban foglaltakat tudomásul veszi.

12




A Tolna Megyei Közgyűlés 55/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Önkormányzat 2014. évi belső ellenőrzési tervének jóváhagyásáról: A Tolna Megyei Közgyűlés a Tolna Megyei Önkormányzat 2014. évi belső ellenőrzési tervét a határozat mellékletében foglalt tartalommal jóváhagyja. Felelős: dr. Bartos Georgina, megyei főjegyző Határidő: 2014. január 1-től folyamatos

A Tolna Megyei Közgyűlés 56/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal 2013. évi tevékenységéről szóló beszámoló tárgyában: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal 2013. évi tevékenységéről szóló beszámolót megtárgyalta, az abban foglaltakat elfogadja.

A Tolna Megyei Közgyűlés 57/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata pályázat benyújtásáról a megyei önkormányzati tartalékból kiegészítő támogatás elnyerésére: 1. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megyei önkormányzati tartalékról és a helyi önkormányzatok működőképessége megőrzését szolgáló 2013. évi kiegészítő támogatásról szóló 39/2013. (VII. 31.) BM rendeletben foglaltak alapján, egyedi kezelést igénylő, előre nem tervezhető fizetési kötelezettség teljesítésére a Tolna Megyei Önkormányzat 17000 E Ft összegű pályázatának benyújtását jóváhagyja. 2. A Közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy a pályázat benyújtásával kapcsolatos intézkedéseket, nyilatkozatokat megtegye. 3. A Közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy a kiegészítő támogatás elnyerése esetén a felhasználási határidő betartásával, a feladatok megvalósítása érdekében 2013. és 2014. évre vonatkozóan kötelezettséget vállaljon, a támogatás célszerinti felhasználásáról gondoskodjon, a szükséges kifizetéseket engedélyezze. Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke Határidő: az 1. és 2. pont esetében azonnal; a 3. pont esetében 2014. március 31.

13




A Tolna Megyei Közgyűlés 59/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a Nemzeti Közlekedési Stratégia tárgyában: 1.) A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Nemzeti Közlekedési Stratégia véleményezését a határozat melléklete szerinti tartalommal jóváhagyja. 2.) A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri Elnökét, hogy a Nemzeti Közlekedési Stratégiára vonatkozó véleményt a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ részére határidőben megküldje. Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke Határidő: 2013. 12. 21.

A Tolna Megyei Közgyűlés 60/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és az ágazati operatív programok véleményezésének jóváhagyásáról: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014-2020-as európai uniós finanszírozási időszakhoz kapcsolódó operatív programok véleményezését a határozat melléklete szerinti tartalommal jóváhagyja. Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke Határidő: azonnal

14




IV. KÖZLEMÉNYEK

26/2013. (X. 21.) KIM rendelet

Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényben meghatározott vezetői és az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személyek képzésének és továbbképzésének tartalmáról.

1794/2013. (XI. 7.) Korm. határozat

A megyei önkormányzat hivatala által feladatai ellátásához használt, jelenleg állami tulajdonba tartozó ingatlanok üzemeltetésében bekövetkezett szervezeti változáshoz kapcsolódóan a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról.

1805/2013. (XI. 12.) Korm. határozat A 2014–2020 közötti időszakban hatályos regionális támogatási térkép koncepciójáról. 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozat A 2014–2020 közötti időszakban a Területés Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról, valamint a 2014–2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozat módosításáról. 28/2013. (XI. 15.) KIM rendelet

Az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjainak választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról.

2013. évi CCXVI. törvény

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról.

15




481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet

A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről.

482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet

A vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről.

2013. évi CCXXIX. törvény

Egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról.

77/2013. (XII. 19.) NFM rendelet

Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvényben meghatározott technológiai biztonsági, valamint biztonságos információs eszközökre, termékekre vonatkozó, valamint a biztonsági osztályba és biztonsági szintbe sorolási követelményeiről.

36/2013. (XII. 23.) KIM rendelet

Az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló 23/2012. (IV. 25.) KIM rendelet módosításáról.

2055/2013. (XII. 31.) Korm. határozat A 2014–2020 közötti időszakra szóló Országos Hulladékgazdálkodási Tervről.

16




V. MELLÉKLETEK

A Tolna Megyei Közgyűlés 50/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozatának mellékletei

17

Az 50/2013. (XII.20.) közgyűlési határozat 1. számú melléklete

2014-2020 Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója

Területfejlesztési Osztály

Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal 2013.06.27. 18

Tartalomjegyzék

Tartalom I.

A megye jövőképe /„Itthon Tolnában”/ .............................................................................4 I. 1. Tolna megye fejlesztésének alapelvei ..........................................................................6

II.

A megye célrendszerének bemutatása............................................................................8 II.1.

A megye fejlesztésének átfogó és stratégiai céljai ....................................................8

II.1.1. átfogó cél: A megye gazdasági potenciáljának növelése, a vállalkozói aktivitás erősítése .......................................................................................................................10 II.1.2. átfogó cél: Társadalmi megújulás ........................................................................18 II.1.3. átfogó cél: A vidékies térségek gazdasági szerepvállalásának megerősítése és vonzó vidéki élettér megteremtése ................................................................................23 II.2. A fejlesztési célrendszer meghatározása a megyén belüli különféle sajátosságokkal rendelkező területi részegységekre...................................................................................27 III.

A célrendszer koherenciavizsgálata ...........................................................................30

III.1. Belső koherenciavizsgálat.........................................................................................30 III.1.1. A helyzetértékelés, a jövőkép, a fejlesztési elvek és az átfogó célok kapcsolatának bemutatása ............................................................................................30 III.2. Külső koherenciavizsgálat.........................................................................................38 III.2.1. A célrendszer kapcsolta az OFTK-val .................................................................38 III.2.2. A célrendszer kapcsolata az OTrT törvénnyel ....................................................41 III.2.3. A célrendszer kapcsolata a fontosabb ágazati koncepciókkal, tervekkel.............43 IV.

A terület felhasználás alapelveit lefektető koncepció .................................................51

IV.1. Stratégiai térstruktúra bemutatása ............................................................................51 V.

A fejlesztés eszköz- és intézményrendszere .................................................................56 V.1. A prioritások azonosítása ..........................................................................................56 V.2. Felelősség és intézményrendszer, a koncepció üzenetei, kapcsolódása más térségekhez ......................................................................................................................57 V.2.1. Közszférán kívüli szereplők: ................................................................................57 V.2.2. Szomszéd megyék szerepe, nemzetközi kapcsolatok .........................................59 V.2.3. Intézményrendszer..............................................................................................62

VI.

A tervezési folyamat, a társadalmasítás és legitimáció leírása ...................................65

2 19

Vezetői összefoglaló

Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciójának megalkotását alapos előkészítő tevékenységek előzték meg. Primer és szekunder forrásból származó adatgyűjtések és ebből készített elemzések, valamint a tervezési munkába bevont partner szervezetek által megfogalmazott javaslatok, szakmai vélemények segítségével 2012. november végére elkészült a koncepciót megalapozó helyzetértékelés. A megye állapotát bemutató elemzés azzal zárult, hogy egyben javaslatokat is megfogalmaztuk lehetséges fejlesztési irányokra a szakmai anyag alapján elkészített SWOT (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) elemzés alapján. A helyzetértékelést elérhetővé tettük a megyei önkormányzat saját weboldalán a http://www.tolnamegye.hu/teruletfejleszes_2013/terfej_koncepcio_felmunkveg.pdf linken és partner szervezeteinket arra kértük, hogy fogalmazzanak meg javaslatokat lehetséges fejlesztési irányokra vonatkozóan. A tervezési munkába közvetlenül bevont több mint 200 gazdasági szervezet, civil szervezet és települési önkormányzat számára tettünk javaslatot, fogalmaztunk meg fejlesztési célokat (átfogó és stratégiai célok, illetve lehetséges prioritások). A megyei önkormányzat javaslatait ismertető konzultációs fórumnapokon a tervezési munkába bevont partnerek elmondták saját javaslataikat. A véleményekkel, javaslatokkal együtt elkészítettük a következő finanszírozási időszak javasolt célrendszerét. A megyei szereplők, érintettek által visszacsatolt vélemények jelentős mértékben megerősítették a helyzetértékelés során megfogalmazott problémák fennállását és azok megoldási lehetőségeit, valamint rámutattak azokra a megyei sajátosságokra (erősségekre) is, melyek elsősorban erőforrásként szolgálnak majd az előttünk álló 2014-2020-as időszakban. A koncepció elsődleges célja, hogy már készítése során aktivitásra, összefogásra, együtt gondolkodásra bíztassa a megyei szereplőket, az érintetteket. Ösztönözze őket arra, hogy ismereteiket, tudásukat, szakértelmüket, gyakorlati tapasztalataikat felhasználva önállóan, egyénileg és másokkal együttműködve is segítsék elő a megye fejlesztését, fejlődését. Az azonos területen (ágazatonként, termékpályánként) tevékenykedő vállalkozások, termelők számára segítse elő a gazdasági együttműködést, a közös fejlesztéseket, beruházásokat. A megye egyik legjelentősebb kitörési pontja a vidékfejlesztésben rejlő Tolna megyei lehetőségek kiaknázása lehet. A mezőgazdasági alapanyag-termelő tevékenységgel jellemezhető megyét az élelmiszeripar, a feldolgozóipar egyik jelentős Magyarországi központjává kell tenni. A koncepció azzal a céllal készül, hogy kijelölje Tolna megye lehetséges kitörési pontjait, meghatározza azokat a főbb fejlesztési irányokat, amelyre a megye a 2030-ig terjedő időszakban különös hangsúlyt kíván fektetni. A megyei (területi) programozáshoz rendelt források felhasználásának alapját képezi majd e dokumentum, hiszen a tervezett megyei fejlesztéseknek a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz illeszkedniük kell.

3 20

I.

A megye jövőképe /„Itthon Tolnában”/

Legfontosabb feladatunk, hogy a Tolna megyei emberek boldogok, elégedettek legyenek, aktívan, egészségesen és egészséges környezetben éljenek városban és a vidéki kistelepüléseken egyaránt, és ezáltal otthonuknak tekintsék Tolna megyét. A vonzó városi és vidéki élettér megteremtésével, a tervezett fejlesztésekkel biztosítjuk a fiatalok helyben maradásához szükséges feltételeket és a munkavállalást. A gazdasági szervezetek ágazatonkénti és termékpályánkénti összefogásának ösztönzésével új, az együttműködésekre épülő K+F+I központok kialakításával a helyi erőforrásokra építve megerősítjük a megye gazdasági potenciálját, új munkahelyeket hozunk létre. Különös hangsúlyt fektetünk a vidékfejlesztésre, a helyben előállított mezőgazdasági alapanyagok magas hozzáadott értékű helyben történő feldolgozására és piaci értékesítésének elősegítésére. Ösztönözzük a mezőgazdasági termelőket, a széles körű termelői összefogásokra, az őstermelőket, kistermelőket a biotermelésre, agrárkörnyezet-gazdálkodásra, ökogazdálkodásra, elősegítjük a helyi gazdák agrármarketing-tevékenységét a Tolna megyében előállított mezőgazdasági termékek (termények) piaci értékesítésének javítása érdekében. Megerősítjük a megyében hagyományosan jelenlévő iparágakat (bőr- és textilipar, élelmiszeripar, gépgyártás, fémfeldolgozás), biztosítjuk piaci részesedésük növelését, termékfejlesztésüket előtérbe helyezve a (pl.: kézműves) magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását, piaci értékesítését. A megye rendkívül gazdag természeti erőforrásainak és épített környezetének szélesebb körű megismertetésével, tematikus összekapcsolásával olyan turisztikai vonzerőt kívánunk adni Tolna megyének, hogy mind a nemzeti, mind a nemzetközi turisztikai kínálati piacon ismert és keresett legyen. A megye városait és azok közvetlen vonzáskörzetét együtt, funkcionális térségként fejlesztve elősegítjük a város és vidék együttműködését (CLLD), együtt gondolkodását, ezáltal a városok közelében lévő falvak fejlődését, fejlesztését is. Önálló térségfejlesztési programok indításával kiemelten kívánjuk fejleszteni a megye középső, fejletlenebb, infrastruktúra-hiányos, aprófalvas területeit elősegítve az ott élők életkörülményeinek javítását, a megyén belüli területi különbségek csökkentését. A megyét érintő közúti, vasúti közlekedési infrastruktúra-fejlesztésével a településkapcsolati hiányok felszámolásával elő kívánjuk segíteni a megye, a megyén belüli települések, a térség- és településközpontok elérhetőségének javítását. Szekszárd mint megyei fejlesztési pólus fejlődését támogatjuk központi és idegenforgalmi funkcióinak megerősítésével, illetve megyei szintű gazdaságilogisztikai központi szerepének kialakításával. A civil szervezetek aktív szerepvállalásának támogatásával élettel töltjük meg a kulturális és sportlétesítményeinket, aktív közösségfejlesztő munkával megerősítjük a helyi identitástudatot. A megyénkben és szomszédos megyékben (Somogy, Baranya, Fejér) lévő főiskolai, egyetemi háttérre, szakmai tudásra építve, valamint a helyi adottságokra alapozva szak- és felsőoktatási képzéseket, átképzéseket szervezünk, melyeket folyamatosan, a munkaerő-piaci igényekhez igazítunk. Támogatjuk a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karának oktató, képző, kutató és fejlesztő munkáját. Támogatjuk a Paksi Atomerőmű blokképítéséhez kapcsolódó szak- és felsőfokú képzések indítását, illetve elősegítjük a megyében működő gazdasági szervezetek

4 21

beruházás-előkészítésében és -megvalósításában való minél szelesebb körű bevonását. Tolna megye területére tervezett, a célrendszer égészét felölelő jelentősebb területi beavatkozásokat az 1. számú mellékletben szereplő ábra mutatja.

5 22

I. 1. Tolna megye fejlesztésének alapelvei

1. A Fejlesztési Koncepció első számú célja azt megalapozni, hogy a jövőben – a 2014-20-as fejlesztési ciklus során és azt követően - minél több és a megye számára minél több haszonnal járó forrás érkezzen Tolna megyébe. Ennek szellemében célul tűzhető ki, a következő hét évben a különböző fejlesztési programból a megyébe érkező forrás legalább annyi, vagy több legyen, mint amennyi az előző hét évben a megyében rendelkezésre álló száz milliárd forint. 2. A fejlesztési források hasznosságának mércéje az, hogy mennyire erősödik a megyei gazdaság, illetve hogy mennyire képesek a fejlesztések a megye társadalmikörnyezeti helyzetén tartósan javítani. A megye gazdaságának erősödése a gazdasági aktivitás és a tőkevonzó képesség erősödését, a termelési kapacitások és a piacok bővülését jelenti. A termelés bővülése során növekszik a megye gazdaságában rendelkezésre álló tőke, javul a megyében működő vállalkozások technológiai színvonala és új munkahelyek jönnek létre. A megyei piac növekedése során bővül a helyi fogyasztás, egyre több turista érkezik Tolna megyébe, továbbá egyre több és jobb szolgáltatás közül választhatnak a Tolna megyeiek. A fejlesztési források gazdasági hatásaikon túl azt is célozzák, hogy    

a megye népességmegtartó ereje növekedjen, a települések és más helyi közösségek megerősödjenek, a társadalmi béke és a biztonság stabilitása fennmaradjon, meg tudjon erősödni a fenntarthatóságra és a környezettel való harmóniára épülő vidéki életmód.

3. A Fejlesztési Koncepció a megye gazdasági, társadalmi és politikai szereplők számára készülő együttműködési platform, az összefogás céljait és eszközeit kijelölő alapdokumentum. A Koncepció törekvése, hogy kereteket adjon ahhoz, hogy a megyében felmerülő fejlesztési elképzelések hosszú távon ható, a megyében élők életminőségét érdemben javító fejlesztési történetekké álljanak össze. A megye kulcsszereplői által közös alapvetésként elfogadott Koncepció arra ad lehetőséget, hogy a jövőre nézve meghatározhatók legyenek a fejlesztési törekvések valóra váltásához szükséges közös lépések: milyen fejlesztésekért szükséges a megyének lobbizni, milyen ütemtervet érdemes a fejlesztési történetekhez megfogalmazni. 4. A Fejlesztési Koncepció célul tűzi ki, hogy Tolna megyében alakuljon ki és erősödjön meg az a tudásbázis, intézményrendszer, közösség és kultúra, amely képes minél több megyei szereplőt mozgósítani a fejlesztési források megszerzésére és hasznosítására. Azaz: jöjjön létre a megyében a fejlesztési központok rendszere és hálózata, az önkormányzat és vállalkozások fejlesztési történeteket összeállító és azokat megvalósító együttműködései. 5. A Fejlesztési Koncepció funkciója, hogy hidat építsen az uniós fejlesztési intézményrendszer, nyelv, hozzáállás és a helyi szándékok, lehetőségek közé. A megye közélete és kulcsszereplői a fejlesztési forrásokat elsősorban mint a konkrét lehetőségekhez kapcsolódó projekteket értelmezik, a brüsszeli intézmények viszont összeurópai, általános célok megvalósulását kérik számon. Az elvek és a cselekvés közötti összhangot egy, a mind a két oldal elvárásait értő és azoknak megfelelő célés intézményrendszer tudja megteremteni. 6 23

6. Tolna megye az ország központi jelentőségű pontjaitól távol fekvő, kisvárosokra és kis falvakra épülő agrárvidék. A megye természeti szépségekben gazdag, de kevés a jelentős mértékű turizmust magától értetődően megteremtő attrakció. Tolnára jellemző, hogy mindenhol erős a helyi identitás, helyi kultúra. A Fejlesztési Koncepció szempontjából az a legfontosabb kihívás, hogy hogyan lehet az erős helyi kultúrában és a környezetben rejlő energiákat mozgósító, realisztikus fejlesztési történeteket összeállítani és megvalósítani.

7 24

II.

A megye célrendszerének bemutatása

II.1.

A megye fejlesztésének átfogó és stratégiai céljai

A Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció átfogó céljainak meghatározását elsősorban a koncepció helyzetértékelése során meghatározott fejlesztési irányok határozták meg, valamint azok a megyei sajátosságok (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) amelyek közvetlen beavatkozásokat igényelnek. Három fő terület fejlesztése kiemelten fontos: -

-

-

gazdaságfejlesztés, hogy az emberek számára új munkahelyeket hozzunk létre és megőrizzük a meglévőket: Az Európai Unió tagállamai együttesen ismerték fel, hogy a világot és egész Európát is sújtó gazdasági válság ellen a leghatékonyabb eszköz a gazdaság kiemelt fejlesztése, amely megoldást adhat az egyre erősödő, éppen a válság következménye okán komoly problémát jelentő foglalkoztatási szint csökkenésére is. Az Európa 2020 Stratégia és a Nemzeti Fejlesztés 2020 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció is azt a célt fogalmazza meg, hogy a következő finanszírozási időszakban a legtöbb forrást gazdaságfejlesztésre kell fordítani a társadalmi és környezeti szempontok figyelembe vételével. A megyei koncepció helyzetértékelése során a megye állapotát jellemző adatok, folyamatok vizsgálata is azt támasztotta alá, hogy ezen a területen kell a legtöbb forrást, támogatást felhasználni, annak érdekében, hogy érdemi eredményeket tudjunk 2020-ig elérni. humánerőforrás-fejlesztés, hogy a megszerzett tudást, szakértelmet helyben tartsuk, hogy a gazdaság igényeit jobban ki tudjuk elégíteni: A mai szakképzési rendszer nem igazodik az állandóan mozgásban lévő gazdasági, piaci igényekhez, ugyanakkor piacképes szakmák elméleti és gyakorlati oktatási színvonala elmarad a piaci, gazdasági szereplők elvárásaitól. Megfelelő támogatással megyei, szervezett, gyakorlatorientált szakképzési rendszer kialakításával a szakképzés eredményessége egyértelműen javítható. Fejleszteni kell a megye felsőoktatási potenciálját is, a kapacitások bővítésével és a meglévők átszervezésével (pl.: PTE IGyK). A gazdaság szereplőinek szélesebb körű bevonásával (elsősorban gyakorlati szakképzés helyszínei) a szakképző intézményekben indított képzések alaposabb tervezésével, az elméleti oktatási anyagok naprakész, jövőbe és a környezettudatosságra is tekintő ismeretanyagokkal való kibővítésével hatékonnyá és piacképessé válik a megyei szakképzés. Az új képzések indításánál a jelentősebb beruházásokat, fejlesztéseket is érdemes figyelembe venni (pl.: paksi atomerőmű - új blokkok építése). vidékfejlesztés, hogy a megye vidékies jellege ne hátrány, hanem előny legyen az itt élők számára, hogy a megye középső aprófalvas térsége ne még inkább leszakadjon, hanem a városokkal együtt, azokhoz felzárkózva (funkcionális térségként) tudjon fejlődni, a természeti erőforrások védelmének szem előtt tartásával.

8 25

Átfogó célok 1.1. A megye gazdasági potenciáljának növelése, a vállalkozói aktivitás erősítése

1.2. Társadalmi megújulás

1.3. A vidékies térségek gazdasági szerepvállalásának megerősítése és vonzó vidéki élettér megteremtése

Stratégiai célok 1.1.1. Új K+F+I és logisztikai központok kialakítása vállalkozói együttműködések létrehozásával iparáganként, termékpályánként

1.2.1. Oktatásfejlesztés, hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci esélyeinek javítása

1.3.1. Mezőgazdasági alapanyagokra épülő nagy hozzáadott értékű termék előállítás, -feldolgozás, piaci értékesítés és agrármarketing tevékenység termelői együttműködéssel

1.1.2. Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok fejlesztése, valamint a kiemelten magas kézimunka igényű, elsősorban könnyűipari tevékenységek (gépgyártás, fémfeldolgozás élelmiszeripar, textil- és bőripar)

1.2.2. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok (negatív) hatásainak mérséklése

1.3.2. Vidéki életminőség javítása és a rurális térség népességmegtartó képességének elősegítése

1.2.3. Települési infrastruktúra és közszolgáltatások fejlesztése

1.1.3. A megye természeti erőforrásainak, táji és természeti értékeinek és épített környezetének szélesebb körű megismertetése, potenciáljának javítása, fenntartható hasznosítása és tematikus összekapcsolása 1.1.4. Vállalkozások versenyképességének erősítése

9 26

II.1.1. átfogó cél: A megye gazdasági potenciáljának növelése, a vállalkozói aktivitás erősítése III.1.1.1. stratégiai cél: Új K+F+I és logisztikai központok kialakítása vállalkozói együttműködések létrehozásával iparáganként, termékpályánként Széles körű, gazdasági célú vállalkozói együttműködések (klaszterek, projektszervezetek) támogatása a Tolna megyei vállalkozások piaci szerepvállalásának megerősítése érdekében ágazatonként, illetve termékpályánként A helyi gazdaság fejlesztése és a megyei foglalkoztatás növelése érdekében kiemelten fontos, hogy a helyi (Tolna megyei) vállalkozások felkészüljenek a várható Tolna megyei fejlesztések megvalósítására. Ennek érdekében valamennyi ágazatot tekintve erősíteni szükséges iparáganként, illetve termékpályánként a vállalkozói, termelői együttműködéseket. A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar hozzájárulhat a megyei hiánypótló képzések kialakításához, megszervezéséhez (borászati centrum létrehozása, mérnökinformatikus képzés beindítása). Szekszárdi szőlészeti és borászati kutatás-fejlesztési központ kialakítása a Pécsi Tudományegyetem szakmai együttműködésével A borvidék nagy múltja, kiváló termőhelyi adottságai és minőségi borai jó alapot nyújtanak a további fejlődésre. A termék- és termelésfejlesztésben szükséges tudásbázissal a Pécsi Tudományegyetem rendelkezik, mely a helyi szőlészek és borászok szakmai tapasztalatával a Szekszárdi és Tolnai Borvidék hasznára válhat. Dombóvár és Tamási központtal mezőgazdasági célú K+F bázis kialakítása a Kaposvári Egyetem szakmai együttműködésével A jó termőhelyi adottságoknak megfelelően megosztható a kutatóközpont a két település között. Mindkét város térségében hagyományosan nagy súllyal bír a mezőgazdaság, melynek továbbfejlesztésében a Kaposvári Egyetem nyújthat segítséget. Energetikai K+F bázis kialakítása Paks és Tamási központokkal Pakson a mérnöki szaktudás kamatoztatása egyéb energetikai célú beruházások megvalósítására és a Paksi Atomerőmű blokkjainak bővítése érdekében, valamint Tamásiban helyi kezdeményezésű megújuló energia felhasználásra alapozva kutatóközpontot kell létrehozni. A helyi mezőgazdasági alapanyag-termelési igényekhez igazított helyi logisztikai alközpont kialakítása funkcionális térségenként A termelési hatékonyság a szállításban, raktározásban is fontos. Ezért elengedhetetlen a helyi logisztikai bázisok racionalizálása, ahol szükséges, ott pedig a kapacitás növelése, a szolgáltatások fejlesztése.

10 27

A helyi alapanyag-termelési igényekhez igazított térségi logisztikai bázisok kialakítása a megyét érintő jelentősebb vasúti, közúti, vízi közlekedési csomópontokban A termékek szállításához szükséges az országos, illetve nemzetközi folyosók mentén logisztikai főközpontok kialakítása, tekintettel a csomóponti helyzetre, valamint a termékek szállítási távolságára. Fontos a csomópontok (Bátaszék, Bonyhád, Dombóvár, Dunaföldvár, Paks, Szekszárd, Tolna) és kikötők (Dunaföldvár (TEN-T hálózatba emelése), Paks, Bogyiszló és Fadd-Dombori térsége) megközelíthetőségének, szolgáltatásainak mennyiségi és minőségi javítása szárazföldön és vízen egyaránt. Tolna megye területére az „Új K+F+I és logisztikai központok kialakítása vállalkozói együttműködések létrehozásával iparáganként, termékpályánként” című stratégiai cél keretében tervezett jelentősebb területi beavatkozásokat az 2. számú mellékletben szereplő ábra mutatja. II.1.1.2. stratégai cél: Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok fejlesztése, valamint a kiemelten magas kézimunka igényű, elsősorban könnyűipari tevékenységek (gépgyártás, fémfeldolgozás, élelmiszeripar, textil- és bőripar) Tejipari és húsipari alapanyagokra épülő termékfejlesztés, élelmiszeripari és mezőgazdasági gépgyártás szekszárdi központtal Szükséges a már meglévő tejipari termékek folyamatos fejlesztése, ennek következtében az ágazat piaci részesedésének növelése. Fontos a potenciálisan számba vehető tejipari kapacitások jobb kihasználása, speciális, magas hozzáadott értékű (kézzel készített, kisüzemi, manufaktúrás) termékek előállítása. Újra kell éleszteni a megyében nagy múlttal rendelkező húsipari tevékenységet, ki kell alakítani a nagyüzemi és a kisüzemi kapacitásokat, versenyképes, egyedi húskészítmények piaci bevezetését. A megyei (elsősorban Bátaszék, Bonyhád, Szekszárd, Tolna és térsége) bőr- és textilipari, illetve kézimunka igényes könnyűipari kapacitások növelése az ágazaton belüli piaci részesedés növelésével Hagyományosan jelenlévő ágazatok, melyek országos jelentőséggel bírnak. Szakembergárdájuk, foglalkoztatottaik száma jelentős, piaci részesedésük növelése, új piaci szegmensek keresése, termékeik fejlesztése stabilitásuk érdekében szükséges. A helyi mezőgazdasági alapanyagokra épülő magas hozzáadott értékű élelmiszerés feldolgozóipari kapacitások kiépítése a növénytermesztés és az arra épülő állattenyésztés gazdasági egyensúlyára alapozva, funkcionális térségenként A jó termőhelyi adottságokra és jó minőségű helyi alapanyagokra alapozható feldolgozóipar, mely az alapanyag-termeléshez képest lényegesen magasabb hozzáadott értékkel bír. Támogatandó a helyi állattenyésztés igényeit szolgáló helyi növénytermesztési alapanyagokra épülő takarmány-előállítás fejlesztése. A terméshozamok kiszámíthatósága érdekében szükséges az öntözhető területek 11 28

növelése. A szántóföldi növénytermesztés mellett indokolt a magasabb élőmunka igényű zöldség- és gyümölcstermesztés, gyógynövénytermesztés, biotermékek előállítása és egyéb kertészeti tevékenységek arányának növelése. Ezek a foglalkoztatásra is jótékony hatással vannak, illetve javítják az agrárium jövedelmezőségét. A nagy hagyományokkal rendelkező Tolna megyei építőipar fellendítése Kedvező hatást gyakorolhat a lakáspiaci helyzetre a megye legnagyobb energetikai célú ipari fejlesztése, a Paksi Atomerőmű új blokkjának/blokkjainak létesítése, amelynek következményeként több éven keresztül jelentős számú mérnökre és szakképzett munkaerőre lesz szükség, akik elhelyezése, lakhatási lehetőségeinek megoldása további építőipari beruházásokat igényel. A várható gazdaságfejlesztési beruházások, élelmiszeripari feldolgozó üzemek és a kiszolgáló épületek elsősorban a fémszerkezet-gyártás (acélszerkezetes épületek) fellendítését segítik elő, ami jótékony hatást fog gyakorolni az építőipar ezen területén tevékenykedő vállalkozások piaci részesedésére. A már működő ipari parkok és ipari övezetek fejlesztése, különös tekintettel az ágazati igényeket kiszolgáló infrastruktúrafejlesztésre, a városok és vonzáskörzetük igényeire épülő inkubáció- és szolgáltatásbővítés az ipari parkokban Szükséges az ipari parkok versenyhelyzetét javítani a szolgáltatások számának növelésével, valamint minőségük javításával, különös tekintettel a piacra jutás elősegítésével. Széleskörű inkubációs lehetőségeket kell biztosítani a vállalkozások számára. Egészségipari fejlesztések Az egészségügyi szolgáltatások bővítése, valamint az intézményrendszer fejlesztése mind a helyi lakosság, mind pedig a megyén kívülről érkezők ellátását szolgálná, valamint a helyi foglalkoztatási mutatókra is kedvező hatással lenne. Regionális szintű gazdasági és piaci együttműködések elősegítése klaszterek által A piaci versenyben való javuláshoz szükséges – földrajzi távolságon, illetve ágazatokon alapuló – összefogások, partnerségek kialakulását elősegíteni. A Déldunántúli régión belül fontos Tolna megye gazdasági szerepének erősítése. A megyei gépgyártási kapacitások erősítése elsősorban az autóipari, szerszámgép gyártás területén és elektronikai iparban Ki kell használni a jelentős német nemzetiségű, német ajkú lakosság, valamint a megye erős német gazdasági kapcsolataira épülő gazdaságfejlesztési lehetőségeket – elsősorban a világhírű német gépgyártási tapasztalatokra alapozva. Támogatandó a városok ipari parkjaiba, ipari övezeteibe települő, illetve a főként Szekszárd és Bonyhád térségében jelen levő gépipari cégek fejlesztése.

12 29

A szén- és kőbányászat újraélesztése és arra épülő gazdaságfejlesztés Nagymányok és Váralja térségében a környezeti fenntarthatóság figyelembevételével A megye Baranya ásványkinccsel rendelkezik, gazdaságilag indokolható. A kiszolgáló szolgáltatásokkal javítható.

megyével határos területe jelentős mennyiségű melynek feltárása az energiaárak növekedése miatt bányászati tevékenységgel és az arra épülő, illetve azt a térségben élők foglalkoztatása jelentős mértékben

Tolna megye területére a „Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok fejlesztése, kiemelten a magas kézimunka igényű, elsősorban könnyűipari tevékenységek (élelmiszeripar, textil- és bőripar, gépgyártás, fémfeldolgozás)” című stratégiai cél keretében tervezett jelentősebb területi beavatkozásokat az 3. számú mellékletben szereplő ábra mutatja. II.1.1.3. stratégai cél: A megye természeti erőforrásainak, táji és természeti értékeinek és épített környezetének védelme, szélesebb körű megismertetése, potenciáljának javítása, fenntartható hasznosítása és tematikus összekapcsolása Védett építészeti értékek gazdasági, turisztikai és közösségi célú hasznosításának elősegítése A megyében található kúriák, kiskastélyok országos vagy helyi védettség alatt kihasználatlanul állnak. Állagromlásuk megállítható és visszafordítható lenne hasznosításukkal. Ezek egy része a településektől kissé távolabb fekszik, de a mai lehetőségekkel, alternatív infrastruktúrával elláthatók. Elsősorban szálláshelyek kialakítása indokolt a bakancsos és kerékpáros turizmus számára, illetve közösségi funkciók preferálhatók. Hasznosításuk terén szintén fejlesztendőek a megyei várak (pl.: Dunaföldvár, Dombóvár-Gólyavár, Ozora, Simontornya), római kori régészeti lelőhelyek (pl.: Limes, Iovia), valamint szobrok, szoborcsoportok (pl.: Kossuth-szoborcsoport). Helyi turizmus versenyképessége A helyi turizmus versenyképességének javítása Tolna megyében lehetőséget teremt a közösségi szinten irányított helyi gazdaságfejlesztésre, melynek egyik lehetséges módja a helyi jelentőségű turisztika vonzerejének javítása, fesztiválok szervezése, ami hozzájárul a helyi termékek népszerűsítéséhez, a helyi piacok újjászervezéséhez, valamint ezáltal növeli a helyi foglalkoztatottságot is.

Országos jelentőségű védett természeti területek Feltáratlanok a megyében az országos hírű, de célállomásként még nem eléggé keresett védett területek. Ezekhez feltétlenül szükséges kialakítani látogatóés információs központokat, valamint a terület bejárhatósága és megközelíthetősége sem optimálisan biztosított (pl. Gemenci kisvasút indítása Szekszárdról, Gyulaj szervezett látogathatóságának hiánya, a Mecsek ÉK-i feltárása látogatóközponttal (Váralja), a Pacsmagi-tavak átfogó turisztikai hasznosítása.) A védett természeti 13 30

területek turisztikai szempontból rendkívül jó lehetőséget biztosítanak a megye számára. A csodálatos természeti környezetben biztosíthatók a minőségi, a mai kor követelményeinek megfelelő vadász, horgász, öko- és lovas turizmust kiszolgáló létesítmények és az igényeket kielégítő szolgáltatások. Sió turisztikai hasznosítása A Sió összeköti az ország vízrajzának két kiemelkedő természeti kincsét, a Balatont és a Dunát. A mintegy 120 km-es szakaszból 100 km a megyén keresztül halad, és a városoktól távol, a megye turisztikailag még feltáratlan területeit szeli át. A meder rendezésével és vízszállító képességének helyreállításával javulna a vízgazdálkodás, ami nemcsak a vízi közlekedést biztosítaná, de lehetőséget teremtene a mezőgazdasági területek szükség szerinti öntözésére is, illetve így a Sió teljes szakaszán használhatóvá válna a vízi turizmus számára. A töltéseken turisztikai és egyben hivatásforgalmat is szolgáló összefüggő kerékpárutat kell kialakítani. A fejlesztés szervesen kapcsolódna a Balaton kiemelt üdülőövezetéhez, gazdagítaná az ottani kínálatot és programot kínálna a meghosszabbított szezonban. A kiépített megállóhelyek, pihenők alkalmasak lennének arra, hogy a Sió tágabb vonzáskörzetében található értékeket (ozorai és simontornyai vár, felsőrácegrespusztai Illyés Gyulához és Lázár Ervinhez kötődő irodalmi túrák szervezésére alkalmas pontok, kúriák, a kölesdi és tengelici kastélyok, a sióagárdi tájházak, valamint a pincefalvak) szolgáltatások nyújtásával turisztikai attrakciókká fűzzék. Átfogó célunk, hogy a megyében összefüggő kerékpárút-hálózatot, és erre felfűzött komplex turisztikai kínálatot alakítsunk ki. A turisztikai attrakciókra épülő, már meglévő kerékpárút-hálózat szakaszait is magába foglaló, megyei összefüggő kerékpárút egyben a szomszédos megyék (Somogy, Fejér, Baranya) nagyobb turisztikai értékeinek elérését is szolgálják. Duna menti rekreációs térség kialakítása Két város (Dunaföldvár, Paks), egy nagyközség (Fadd) és három község (Bölcske, Gerjen, Báta) kivételével települések belterületétől távol halad a megye K-i határán mintegy 100 km hosszan a legnagyobb magyarországi folyó. Ez a természeti adottság, valamint a kialakult holtágak, öblök, a gemenci állat– és növényvilág kincsei indokolttá teszik a régióban minőségi szállás– és vendéglátóhelyek létesítését, a vízi sportokra, horgászturizmusra, a hagyományokra alapozott rekreációs térség kialakítását. Turisztikai vonzerőt képezhet Dunaföldváron a vár, a tájház, a gyógyfürdő, Bölcskén a pincefalu, a világörökség várományos római kori Limes maradványok, Pakson az Atomenergetikai Múzeum és Látogatóközpont, a pincefalu, a szintén világörökség várományos római kori Lussonium, a képtár, FaddDomborin az üdülőtelep és a vízi sportok, Decsen a tájház és a sárközi népviselet, Bogyiszlón az orchideás erdő, Bátán a tájház, továbbá Bátaszéken az Árpád-kori romok. Turisztikai szempontból a Sióhoz és a Dunához kapcsolódó rekreációs térség együttes kezelése, a programok, szolgáltatások egymással való kiegészítése javasolt. A közelmúltban megépült M6 autópálya a bel- és külföldi turizmus számára egyaránt jól megközelíthetővé teszi ezt a térséget.

14 31

Termál- és gyógyturizmus megyei központjainak további fejlesztése, új központok létesítése Két jelentősebb létesítmény működik a megyében, egyik Dombóváron a másik Tamásiban. Míg az előbbi magas színvonalú szálláslehetőséggel és egészségügyi szolgáltatással is bír, az utóbbinál az akadálymentes megközelíthetőség és használat az, ami nemzetközileg is egyedülálló. Ez utóbbi esetében a közeli kemping és egyéb szálláshelyek továbbépítése preferálható, valamint igen széles körű marketing-tevékenység szükséges az országos és a nemzetközi turisztikai vérkeringésbe való bekapcsolódáshoz. Mindkét település számára egy várható nemzetközi szintű vasúti (és közúti) megközelíthetőség kiépítése óriási előrelépést jelentene. Ugyanakkor fontos megemlítenünk és további fejlesztésékkel érintenünk a megyeszékhelyen kiépített szekszárdi, valamint a helyi jelentőségű bonyhádi termálfürdőt. A tervezett paksi és a meglévő dunaföldvári gyógyfürdő további bővítése és fejlesztése a regionális és megyei gyógyvízkínálatot és a ráépülő gyógyászati szolgáltatások kínálatát jelentős mértékben javíthatja. A szálláslehetőségek mennyiségi és minőségi fejlesztése Tamási, Szekszárd, Dunaföldvár és Bonyhád esetében is indokolt. A Szekszárdi és Tolnai Borvidék és a pincefalvak borturisztikai és gasztronómiai kínálatának növelése Az elmúlt években méltán elismert lett mind országosan, mind nemzetközileg a borvidék, több Év Borásza cím került a megyébe, Szekszárdra. Kitörést jelenthet az együttműködés, országos és nemzetközi hírű programok, fesztiválok szervezése, igényes és különböző színvonalú szálláshelyek és vendéglátóegységek kialakítása, valamint kapcsolódás egyéb kulturális és turisztikai akciókhoz. Több száz pincéből álló pincefalvak (Bölcske, Paks, Györköny, Sióagárd) találhatóak a megyében, melybekől országosan is csak néhány van. Kedvező közúti megközelítéssel az M6 mentén további baranyai (villányi) és Bács-Kiskun megyei (hajósi) pincefalvak érhetők el. Ezek együttműködésével, pincefalvankénti központok kialakításával, a szállás és a vendéglátás lehetőségeinek bővítésével kiváló turisztikai attrakciók alakíthatók ki. A pincefalvak szomszédos megyékben lévő borkínálattal történő összekapcsolása, valamint a szekszárdi borturisztikai lehetőségek kiegészítése a megyeszékhely sport-, konferencia-, üzleti és szabadidős turizmus nyújtotta lehetőségeivel, erősítené a térség komplex turisztikai vonzerejét. A borturizmussal egyetemben fontos a helyi gasztronómiai kínálat bővítése, az abban rejlő lehetőségek kiaknázása, valamint a helyi termékeket előállító gazdaságok fejlesztése. Kerékpáros turizmus feltételeinek fejlesztése A kerékpáros turizmus igényeinek kielégítése érdekében kiemelten fontos az alábbi szakaszokon a kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése és a már kiépített szakaszok összekapcsolása és további fejlesztése: Szekszárd–Tolna–Fadd– Dombori, Tamási–Dombóvár–Orfű–Pécs, Dombóvár–Kaposvár. A megvalósítandó fejlesztések a turisztikai célokon túl a hivatásforgalom szempontjából is jelentősek.

15 32

Környezeti elemek fenntartható hasznosítására irányuló fejlesztések Szükséges a megye területén lévő vízbázisok fejlesztése, az egészségügyi határértéknek megfelelő vízminőség előállítása érdekében, valamint az elöregedett, elszennyeződött infrastrukturális elemek (pl.: ivóvíz-gerincvezeték hálózata, vízátemelő szivattyúk) cseréje, bővítése. Nagyobb településeken szennyvíztisztító telepek kiépítése, kisebbeken pedig alternatív megoldások alkalmazásának támogatása indokolt. A már meglévő szennyvíztelepeket bővíteni, fejleszteni és korszerűsíteni kell. A részben csatornázott települések esetén a 100%-os csatornázottság elérése a cél. Javítani, kiterjeszteni, valamint támogatni kell a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségeit, csak úgy, mint a zöld hulladék kezelését és újrahasznosítás lehetőségeinek megteremtését. Támogatni kell a mezőgazdaság, az ipar és a közlekedés által okozott zaj- és légszennyezettség mérséklésére irányuló technológiai fejlesztésekéseket és védősávok létesítését. Tolna megyében az elmúlt évtizedekben beszennyezett területek kármentesítése, az ebből adódó környezeti kockázatok csökkentése az előttünk álló tervezési, fejlesztési időszak feladatai közé tartozik (Szekszárd, Hidas, Bonyhád, Simontornya, Dunaföldvár térségében). A tervezett fejlesztések megvalósítása során az ipai múlttal rendelkező ún. barnamezős területek preferálása indokolt a zöldmezős beruházásokkal szemben. Tolna megyében fontos a természeti és táji értékek megőrzése, a táj szerkezetében és karakterében bekövetkezett kedvezőtlen irányú változások fékezése, megállítása. Turisztikai és fenntarthatósági szempontból különösen fontos a természetes és természetközeli élőhelyek megőrzése, a biológiai és táji sokszínűség fenntartása, valamint a táji örökség megőrzése. Ehhez szükséges a kedvező tájkaraktert őrző termelés, kereskedelem és egyéb szolgáltatások erősítése. A táji fenntarthatóság érdekében indokolt a működőképes ökológiai rendszerek, zöld infrastruktúrák fennmaradásának és fejlesztésének biztosítása, az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzése, a fejlesztések során az ökológiai viszonyoknak megfelelő, honos fajok alkalmazása, zöldfelületek ökológiai és használati értékének növelése, minőségének javítása, építmények és létesítmények tájba illesztése, tájsebek begyógyítása, a táj rehabilitálása és rekultivációja. Kiemelten fontos az erdőgazdálkodás fenntarthatósága. Az erdei területeken való termelés során a természeti értékek megőrzésének lényeges eleme az erdőgazdálkodás logisztikai infrastruktúrájának fejlesztése. A tervezett és megvalósított fejlesztések során kiemelt figyelmet kell fordítani a NATURA 2000 területekre, szükség esetén indokolt hatásbecslési eljárás lefolytatására. Tolna megye területére „A megye természeti erőforrásainak és épített környezetének szélesebb körű megismertetése, potenciáljának javítása és tematikus összekapcsolása” című stratégiai cél keretében tervezett jelentősebb területi beavatkozásokat az 4. számú mellékletben szereplő ábra mutatja.

16 33

II. 1.1.4. stratégiai cél: Vállalkozások versenyképességének erősítése

Vállalkozások foglalkoztatási képességének erősítése Tolna megye foglalkoztatási gondjainak enyhítéséhez összehangolt szakpolitikai és fejlesztési erőfeszítésekre van szükség. A foglalkoztatást támogató közösségi intézményrendszer fejlesztése mellett fontosak azok az intézkedések, amelyek célzott támogatással segítik a vállalkozásokat abban, hogy minél több embernek, különös tekintettel a foglalkoztatási szempontból speciális társadalmi csoportoknak tudjanak munkát adni.

Termék-, technológiai és szervezeti újítások ösztönzése és támogató környezet megteremtése A gazdaság fejlődéséhez elengedhetetlen egy olyan üzleti-társadalmi környezet létrejötte, amelyben minél több Tolna megyei vállalkozásnak megéri újításokat bevezetni előállított termékeiket, használt technológiájukat és szervezeti folyamataikat tekintve. A fejlesztéspolitika ezt foglalkoztatási és beruházási támogatásokkal, innovációs együttműködések ösztönzésével tudja támogatni.

Kis- és középvállalkozások szolgáltatásfejlesztése A kis és közepes méretű vállalkozások fejlesztésekor az infrastrukturális beruházások mellett fontos figyelmet kapnia a szolgáltatások fejlesztésének is. Ezzel összefüggésben kiemelten fontosak a KKV-szektor növekedési problémáinak leküzdéséhez azok a támogatások, amelyek a fő üzleti tevékenységen kívüli, azokat támogató folyamatok (pl. marketing, sales, hálózatépítés, asszisztencia) fejlesztését támogatják.

Üzleti, vállalkozói készségek fejlesztése A gazdagfejlesztés fontos elemei azok a programok, amelyek a magas szintű üzletvezetési készségek elsajátítását és naprakészen tartását támogatják. Képzésekkel, szaktanácsadással mind a vállalkozóvá válást, mind a már üzlettel rendelkezők ismereteinek bővülését érdemes támogatni.

IKT- technológiák használatának ösztönzése az üzleti életben Az infokommunikációs technológiák minél szélesebb körű használata az egyik útja annak, hogy a Tolna megyei vállalkozások hatékonysága növekedjen. Az új típusú technológiai megoldások bevezetése önmagában is fontos eleme lehet egy innovatívabb vállalati működésre való átállásnak, valamint emellett energiát szabadít föl más típusú újítások kikísérletezéséhez, kipróbálásához.

17 34

Vállalkozások megújulóenergia-felhasználását és energiahatékonyság-növelését célzó fejlesztéseinek támogatása Mind üzleti (költséghatékonysági), mind környezetvédelmi szempontból hasznos az energiafelhasználás racionalizálása és fenntartható energiaforrások használata. Ezzel összefüggésben fontos támogatni a termelő és szolgáltató üzleti folyamatokhoz kapcsolódó energiahatékonysági és megújuló energiaforrások bevonását lehetővé tevő beruházásokat.

Vállalkozások tőkéhez jutási lehetőségeinek szélesítése A gazdaságfejlesztés fontos eleme a vállalkozások finanszírozási problémáinak enyhítése, beruházási kedvük növelése. Ennek eszközei a visszatérítendő támogatások (pénzügyi eszközök). A finanszírozási programok esetén kiemelten fontos, hogy minél rugalmasabb és minél kevesebb adminisztrációs teherrel járó rendszer alakuljon ki. II.1.2. átfogó cél: Társadalmi megújulás II.1.2.1. stratégiai cél: Oktatásfejlesztés, hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci esélyeinek javítása és a helyi közösségek megerősítése A gazdasági igényekhez igazított, gyakorlatorientált szakképzési rendszer kialakítása, a szakképzési lehetőségek bővítése és a fiatalok képességeinek kibontakoztatása. A piaci igényt nem támasztó képzések helyett újakra lenne szükség (például informatikai, műszaki, közösségfejlesztői, stb.), illetve a nem piacképes szakmák képzéseit fel kéne váltani piacképesekkel. Olyan szakmákra történő képzés lenne célszerű, ami a valódi munkaerő-piaci igényekhez igazodik, amivel a megyében tudnának elhelyezkedni a szakemberek. Ebben részt vállalhatnának a megye gazdasági szereplői is, gyakornoki programok biztosításával, illetve magának a gyakorlati oktatásnak a szakmai alakításával, formálásával. Mindehhez elengedhetetlen a rendszeres kommunikáció és kapcsolattartás a munkaadók és képzőhelyek között. A fenti intézkedések jól illeszkednek a megye azon általános törekvéséhez, hogy hozzájáruljon a fiatalok képességének kibontakoztatásához, amely a gyakorlatorientált szakképzési rendszeren túl a települési ifjúsági munkák fejlesztésével, a fiatalok helyi szerepvállalásának támogatásával és a fizikai aktivitás területein mutatkozó képességek kibontakoztatását segítő programok és együttműködések indításával érhető el. Felnőttképzési (műszaki szakképzési) központok létrehozása a megyében Elsősorban a Paksi Atomerőmű bővítéséhez kapcsolódóan, illetve a megye piaci igényeihez igazodó műszaki képzés indokolt lenne, ami hozzájárulna a megye szakképzésének minőségi javításához, ezzel is helyben tartva a továbbtanulókat. 18 35

Az közoktatás színvonalának javítása és az oktatás modernizálása (digitalizálás, eoktatás) Szükséges az oktatási rendszert átfogó fejlesztések infrastrukturális megalapozása és támogatása, hiszen egyrészről az intézmények felzárkóztatásának is fontos kritériuma az infrastrukturális feltételek javítása, másrészről pedig a minőségi oktatási környezet kialakításához és a formális többletszolgáltatások nyújtásához is elengedhetetlenek az ilyen irányú fejlesztések a megyében. A szakoktatás digitális modernizációjával javulhatna az oktatási esélyegyenlőség városi és falusi diákok között. Ehhez elengedhetetlen a megye területén egységes infrastrukturális színvonal biztosítása. Elektronikus oktatási anyagokkal, tantervi hálóval, vizsgarendszerrel megszűnhetnének a földrajzi adottságból eredő hátrányok a vidéki térségben is. Ezért támogatjuk a távoktatási képzési struktúra kiépítését és a Digitális Campus létrehozását a PTE IGyK-n. A minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása és a korai iskolaelhagyás csökkentése Az oktatáshoz, neveléshez és képzéshez való hozzáférés a korai iskolaelhagyás csökkentése, a befogadó nevelés támogatása és a nemzetiségi nevelés szakmai támogatása által biztosítható. Egyértelműen szükség van a megye pedagógusainak folyamatos szakmai fejlesztésére, hogy megfeleljenek a megújuló köznevelési rendszer igényeinek. A megye közoktatást végző intézményeiben végzett tartalmi, módszertani fejlesztésekkel, az értékelési rendszerek alkalmazásával és működtetésével támogatni lehet és szükséges a fenti folyamatokat. A korai iskolaelhagyás problémája, valamint a köznevelés eredményessége és hatékonysága is javítandó olyan formális és informális tanulási formákon keresztül, mint a kompetencia- és személyiségfejlesztő programok, foglalkozások, nevelési programsorozatok, tematikus táborok, erdei iskolák és ismeretterjesztő programok működtetése. Az egész életen át tartó tanulás eszményének meghonosításával, távoktatással és e-learning technikákkal széles körben fejleszthetők a lakosság alapkompetenciái.

Szociális ellátórendszer fejlesztése Az egységes színvonalú alapellátás megteremtése érdekében indokoltak az infrastrukturális fejlesztések. Továbbá fontos a szociális szolgáltatások bővítése, és az ehhez való hozzáférés elősegítése. Különböző programok, tanácsadói és egyéb szolgáltatások (pl. mentorálás) segítségével szükséges az idősek és a családok támogatása, tekintettel a nevelőszülői hálózatok fejlesztésére is.

Civil szféra megerősítése a megyében A befogadó társadalom elősegítéséhez nélkülözhetetlen az aktív közösségi szerepvállalás és az önkéntesség erősítése. Ki kell használni a megye már meglévő

19 36

civil szervezeteiben rejlő lehetőségeket az ilyen szervezetek munkájának és programjainak támogatásával, infrastruktúrájának fejlesztésével. Az önkéntesség elterjedéséhez egyrészről csatlakozni kell népszerűsítő kampányokhoz, másrészről aktívan hozzá kell járulni az önkéntességet elősegítő intézményi keretek kialakításához, szakemberek és önkéntesek képzésével, az önkéntes munkák és azok népszerűsítésének módszertanának megismerésével és terjesztésével.

Helyi identitás és kulturális élet fejlesztése közösségi terek és programok létrehozásával, közösségfejlesztő szakemberképzés indításával Tolna megyének meghatározó jellemzője, hogy erős az egyes térségekhez, településekhez tartozó helyi identitás. Fontos cél ezeket a kötődéseket ápolni és a helyi közösségeket tovább erősíteni közösségi terek létrehozásával, kulturális és hagyományőrző programok szervezésével. Ezeket a törekvéseket erősítheti, ha közösségfejlesztő szakemberek is részt vesznek a kulturális élet szervezésében. A közösségfejlesztő szakemberek feladata, hogy összefogva a helyi igényeket, kihasználva a helyi lehetőségeket, a közösségtudatot erősítsék. A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karán jelenleg is folyó szociális munkás, ifjúságsegítő, moderátor és szociális gazdasági menedzser szakképzésekre lehet építeni, és indokolt volna további kapcsolódó szakok és szakképzések indítása is.

Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkához jutásának elősegítése A vidéken és a városokban egyaránt megtalálható hátrányos helyzetű kiskorúak és felnőttek speciális képzési és nevelési igényeire választ adó, társadalmi beilleszkedésüket segítő intézményi rendszer megerősítése, valamint e társadalmi rétegek munkába állásának támogatása szükséges a megye egész területén. Ezt védett munkahelyek létrehozása, mentorálás és tanácsadás, illetve az ezek hatékonyságát biztosító kutatások és elemzések elvégzése biztosíthatják. Számukra az atipikus foglalkoztatási módok is segítséget jelenthetnek, ezért támogatandó ezek szélesebb körű elterjesztése. A hátrányenyhítés kiemelt eszközei lehetnek a szociális vállalkozások.

Hátrányos helyzetű csoportok befogadásának elősegítése A megye hátrányos helyzetű csoportjainak befogadását négy probléma kezelésével lehet javítani. Növelni kell a társadalmi integrációt, segíteni kell a területi hátrányok felszámolását, csökkenteni kell a mélyszegénységet és a gyermekszegénységet. Ezen problémák mindegyikét érdemes kétfelől is megragadni. Egyrészről olyan programokra van szükség, amelyek hatékonyan kezelik a felmerülő társadalmi problémákat. A társadalmi integrációt a hátrányos helyzetű emberek szerepvállalásának erősítésével és civil szerveződésükben való részvételével lehet támogatni, de általánosabb, a kulturális identitás megőrzését és az interkulturális párbeszéd elindítását célzó innovatív programokat is tervezünk. A gyermekszegénység integrált térségi és kistelepülési gyerekprogramok indításával 20 37

kezelhető, míg a mélyszegénység a szegregált élethelyzetek felszámolását segítő innovatív megoldások támogatásával érhető el. A megye hátrányos területeinek lemaradását csökkentő, a területi hátrányokat felszámoló intézkedések és programok egyik fő fókusza az emberi erőforrások javítása kell, hogy legyen, mely kellő szakmai, módszertani és tervezési megalapozó fázisok után kapacitásfejlesztések, tanácsadások és szervezetfejlesztések révén valósulhat meg. Az programok hatásait másrészről infrastrukturális fejlesztésekkel lehet erősíteni, melyek vagy közvetlenül érinthetik a négy ügyet, vagy közvetetten segíthetik a probléma megoldásán dolgozó szervezetek munkáját. A mélyszegénységben élők helyzetét a területi hátrányok felszámolása révén komplex telepprogramok, bérlakásfejlesztések javíthatják, a gyermekszegénységet a sikeres oktatást és önálló életkezdés esélyeit javító intézmények infrastrukturális fejlesztései csökkenthetik. Szükség van a társadalmi integrációt elősegítő intézmények támogatására is.

II.1.2.2. stratégiai cél: A kedvezőtlen demográfiai folyamatok (negatív) hatásainak mérséklése Családbarát foglalkoztatáspolitika, kiterjesztése

az

atipikus

foglalkoztatás

lehetőségeinek

Távmunkával, részmunkaidős foglalkoztatással, bedolgozással, családi termeléssel, illetve a közmunkaprogram racionalizálásával javulhatna elsősorban a falvak munkanélküliségi rátája, valamint a nők foglalkoztatási helyzete.

Életminőség javítása és vonzó élettér kialakítása a településeken gazdasági funkcióbővítéssel Indokolt a településeken a szolgáltató szektor szerepének növelése, a kereskedelem volumenének növelése, az áruválaszték bővítése, kulturális és szabadidős tevékenységek lehetőségének megteremtése. A kreatív ipar megjelenése városokban és falvakban egyaránt hozzájárulna az életminőség javulásához, az élhetőbb környezet megteremtéséhez. A lakosság egészségtudatosságának növelése A megye vonzerejét növelheti a lakosság egészségének és egészségtudatosságának növekedése. Ez az összetett folyamat számos egészségügyi, társadalmi és gazdasági szervezetre ró feladatot, hiszen csak ezek együttműködése esetén van esély az érdemi fejlődésre. A hatékony egészségkommunikáció és az egészségfejlesztési programok növelhetik a lakosság fizikai aktivitási szintjét, hozzájárulhatnak a függőségek visszaszorításához, valamint növelhetik a lakossági szűrések látogatottságát és az életmóddal összefüggő betegségek megelőzésének hatékonyságát.

21 38

Önkormányzati bérlakásprogram városokban (pl. Szekszárd), valamint bérház- és háztáji program bevezetése az apró- és kisfalvakban A fiatalok lakáshelyzetének megoldása kiemelt feladat, hogy ezzel is elősegítsük a helyben maradásukat, megakadályozzuk a falvak, illetve városok további népességcsökkenését. Fiatal vállalkozók támogatása, vállalkozásösztönzés A fiatalok elvándorlásának mérsékléséhez, helyben tartásukhoz fontos a gazdasági ösztönzők alkalmazása is, így támogatásokkal, pályázatokkal segítenénk fiatalok, pályakezdők vállalkozásindítását. A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar hallgatóinak közel fele Tolna megyei, ezért különösen keresni kell azokat a lehetőségeket (képzési, foglalkoztatási, kulturális, életminőség-javító, közösségfejlesztési formákat), melyek valóban élhető otthonukká tehetik a megyét, hozzájárulhatnak az itt maradásukhoz. Kulturális, sport és szabadidős-rekreációs lehetőségek bővítése városokban és falvakban egyaránt Közösségfejlesztő céllal, valamint az egészséges életmódra nevelés eszközeként fontos megszerettetni a sportolást és kiterjeszteni a kulturális lehetőségeket. A közösségi, kulturális és sportesemények elősegítik a helyi identitás erősödését, valamint az igények, szükségletek minőségi javulását, élhetőbb környezetet biztosítanak, teremtenek a településen, amely vonzó tényező lehet a fiatalok számára is. A fejlesztések között feltétlenül helyet kell kapnia minőségi, minden igényt kielégítő, magas színvonalú sport- és versenycélokra is alkalmas uszodafejlesztésnek Szekszárdon, valamint fel kell újítani, fejleszteni a további városi sportlétesítményeket (uszodák, atlétikai pályák, műfüves pályák, kosárlabda, kézilabda, teke, bowling pályák) és a kiszolgáló létesítményeket (szociális blokkok, öltözők, mosdók) is.

II.1.2.3 stratégiai cél: Települési infrastruktúra és közszolgáltatások fejlesztése

Közszféra infrastruktúrájának energiahatékonyságával kapcsolatos beavatkozások A közszféra (közigazgatási és közszolgáltató szervezetek) intézményeinek növekevő energiahatékonyságát célzó beavatkozások kiemelten fontosak.

Városfejlesztéssel kapcsolatos beavatkozások A társadalmi megújulást segíti a vonzó városi környezet kialakítása, különös tekintettel a köztéri illetve a belterületek barnamezős területeinek rehabilitációjára, valamint a kulturális és természeti értékek megóvását és a környezetvédelmet támogató fejlesztések megvalósítására. A városfejlesztéshez sorolhatóak még a közlekedéssel és közbiztonsággal kapcsolatos fejlesztések, előbbire az utak karbantartása, míg az utóbbira a 22 39

kamerarendszerek kiépítése jelenthet jó példát. A városfejlesztési tervek és programok kialakítása során számba kell venni az egyéb kisléptékű települési infrastruktúrafejlesztések lehetőségeit is (pl közüzemek korszerűsítése).

Térségi és helyi közszolgáltatás- és közigazgatás-fejlesztés A megyében élők életére nagy hatással vannak a megyében működő közszolgáltatások minősége és infrastrukturális állapota. Ezért szükséges e közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúra fejlesztése, különösen a szolgáltatások színvonalára hatást gyakorló, valamint az akadálymentes és családbarát közszolgáltatások kialakításához hozzájáruló területeken.

Szociális városrehabilitációs fejlesztések A települési infrastruktúrafejlesztések keretében kiemelt figyelmet kell szentelni a szegénység és a szegregáció által sújtott, leromlott városrészek rehabilitációjának, hiszen az ezeken a területeken létrehozott és fejlesztett létesítményeknek közösségformáló és felzárkóztató szerepük is lehet.

Bevételtermelő, értéknövelő, költségcsökkentő fejlesztések A települési infrastruktúra és a közszolgáltatások fejlesztése során átfogó elv, hogy a bevételteremtő, értéknövelő és költségcsökkentő fejlesztések megvalósítása során a visszatérítendő támogatások igénybevételének lehetősége is megfontolásra kerüljön, hiszen ez vissza nem térítendő támogatásokat szabadíthat fel más területek számára. A költségcsökkentő fejlesztésekre jó példát jelentenek a kisebb léptékű, megújuló forrásokra épülő energiatermelésre és helyi energiafelhasználást célzó programok.

Tolna megye területére a „Társadalmi megújulás, élhetőbb környezet megteremtése” című átfogó cél keretében tervezett jelentősebb területi beavatkozásokat az 5. számú mellékletben szereplő ábra szemlélteti. II.1.3. átfogó cél: A vidékies térségek gazdasági megerősítése és vonzó vidéki élettér megteremtése

szerepvállalásának

Közösségvezérelt Helyi Fejlesztésekre (CLLD) mint új fejlesztési eszközre komoly hangsúlyt fektet Tolna megye, melynek segítségével a vidéki térségek fejlesztésére a 2014-2020 közötti időszakban újabb forrásokat kívánunk bevonni. A város és térsége együttműködésében megvalósított közös fejlesztések elősegíthetik a vidéki térségek gyorsabb felzárkózását és mérsékelhetik a kisebb települések leszakadását. A vidéki térségek fejlesztését támogató LEADER program keretében működő LEADER Helyi Akciócsoportok munkáját a területi fejlesztések egymásra épülésének elősegítése érdekében koordináljuk és összehangoljuk. 23 40

II.1.3.1. stratégiai cél: Mezőgazdasági alapanyagokra épülő nagy hozzáadott értékű termék-előállítás, -feldolgozás, piaci értékesítés és agrármarketing tevékenység termelői együttműködéssel TÉSZ-ek, BÉSZ-ek, termelői csoportok létrehozása termékpályánként A termelői együttműködések lehetőséget biztosítanak arra, hogy a termékpályánként gazdálkodók a közös fejlesztéseket költséghatékonyan meg tudják valósítani. A beszerzés, az értékesítés és a közös marketing jelentősen javítható a gazdálkodói kör számára, továbbá a működő vállalkozások saját jövedelmezőségét is elősegíti. Képzési programokkal és szaktanácsadással érdemes segíteni abban, hogy az üzleti együttműködések, közös fejlesztések a legkorszerűbb technológiát tudják igénybe venni. Funkcionális térségenként a helyi feldolgozó- és élelmiszeripari kapacitások kiépítése termelői összefogással A helyben megtermelt alapanyagokra termelői tulajdonú feldolgozóipari és élelmiszeripari kisüzemeket kell létrehozni a termelői közösségek több lábon állásának biztosítása, valamint a helyi foglalkoztatás javítására érdekében. Előtérbe kell helyezni és kiemelten kell támogatni a nagy élőmunka-igényű kertészeti tevékenységeket, a zöldség- és gyümölcstermesztést, a gyógynövénytermesztést és az ezekre épülő feldolgozóipart, valamint az állattenyésztést és a hozzá kapcsolódó élelmiszeripart. A mezőgazdasági és élelmiszeripari innovációk előmozdítására fontos képzési programokat indítani és szaktanácsadói hálózatot üzemeltetni. Apró- és kisfalvas térségek elérhetőségének javítása A települések közötti közúti, vízi és vasúti közlekedés javítása, a tömegközlekedés hatékony átszervezése gazdasági beruházások szempontjából ösztönzőleg hatna, továbbá a munkába járást és a hivatásforgalmat elősegíti és javítja. A vidékies térségben az új beruházások megvalósításához szükséges infrastrukturális háttér kialakítása rendkívül fontos. A helyben előállított termékek piaci értékesítésének elősegítése Helyi piacokat, piactereket kell kialakítani, fejleszteni a helyben termelt termékek értékesítésének elősegítésére, a vidéki lakosság jövedelemszerző tevékenységének javítása érdekében. Támogatjuk a háztáji, illetve az államilag szervezett közmunkaprogramok, szociális földprogramok, szociális szövetkezetek által előállított termények közétkeztetésben és a helyi bolthálózatokban történő értékesítését. Minőségi haltenyésztés és -feldolgozás A halastavak hatékonyabb kihasználásával, technológiai korszerűsítésével, a haltenyésztés minőségi javításával és az erre épülő új halfeldolgozó üzemek létesítésével a piaci igényekhez igazított halászati tevékenység kialakítása Tolna megyében.

24 41

Falusi vendégasztal működtetésének elősegítése A helyi falusi életvitel, gasztronómia, egyedi kulturális szokások megismertetése népszerűsítené a vidéki vendéglátást, élénkítené a helyi turizmust. A helyi jövedelemszerző tevékenységek szélesítésével a vidéken élők helyben maradását segítjük elő. A klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése A csapadék eloszlása egyenetlen, aszályok és villámárvizek váltakoznak. Ezért megfékezésük érdekében szükséges a felszíni vízfolyások közvetlen környezetében tájba illeszkedő víztározók és záportározók építése, kialakítása, melyek a termőföldek öntözésén és az árhullámok (árvizek, belvizek) felfogásán keresztül segítik a mezőgazdaságot, és védik az épített környezetet, továbbá közösségi célú „jóléti” tóként és halastóként funkcionálhatnak, így gazdasági hasznosításuk is megvalósulhat. Ezekre jó lehetőség kínálkozik a Baranya-csatorna, a Kapos, a Koppány és a Völgységi-patak mentén, valamint a Sárközben is. Szükséges a meglévő öntözőművek, öntözőrendszerek, vízelvezető árkok, árvízvédelmi árkok rendbetétele, továbbfejlesztése. Minőségrendszerekben való részvétel támogatása A mezőgazdaság és az élelmiszerágazat fejlődésesének fontos elemei azok az intézmények, amelyek erősítik a fogyasztók bizalmát a mezőgazdasági termékek minősége iránt. Fontos támogatni a mezőgazdasági termelőket, hogy vegyenek részt uniós és hazai szintű minőségrendszerekben, emellett pedig ösztönözni őket arra, hogy helyi szintű, önkéntes terméktanúsítási rendszereket hozzanak létre. Mezőgazdasági termelés kockázatainak csökkentése A mezőgazdaság az időjárás kiszámíthatatlansága miatt az egyik legnagyobb kockázatokkal rendelkező gazdasági ágazat. Tolna megyének kiemelt ágazata a mezőgazdaság, így különösen nagy szükség van olyan infrastrukturális beruházásokra, amelyekkel csökkenthetők a mezőgazdasági termelés kockázatai. Energiahatékonyság növelése a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésben A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésben is kiemelten fontosak az energiahatékonysági beruházások – mind versenyképességi, mind környezetvédelmi szempontból.

II.1.3.2. stratégiai cél: Vidéki életminőség népességmegtartó képességének elősegítése

javítása

és

a

rurális

térség

A helyi és helyközi tömegközlekedés keresletorientált racionalizálása Célirányos és igény szerinti tömegközlekedést kell biztosítani a vidéki településeken a központi helyek jobb elérhetősége érdekében. Minden településen 25 42

egyaránt fontos a piaci igényekhez igazított menetrend kialakítása, melyet a járműállomány fejlesztése során is figyelembe kell venni. Kiemelt szerepet kell biztosítani a hivatásforgalomnak és a gazdaságfejlesztési céloknak. Támogatandó az alternatív közlekedési módok kialakítása a szociálisan rászorulók és az azt igénylők részére. Vidékies jellegű városok fejlesztése Az élhetőbb város és a vonzó turisztikai attrakciók kialakítása, kialakulása miatt elengedhetetlen a vidéki városok épített környezetének megóvása, az épített értékek helyreállítása. A klímaváltozás hatásainak mérséklése és egyben a kellemesebb városi környezet megteremtése indokolja a városokban a meglevő zöldfelületek megóvását, és e területük növelését. A vidéki kisvárosok számára kitörési pontot jelenthetnek a környezetipar területén megvalósuló beruházások. Helyi erőforrásokra támaszkodó energiahasznosítás A helyi és természeti energiaforrások (geotermikus, nap- és szélenergia, biomassza, biogáz és termálvíz) jobb kihasználásával vonzóvá válik a vidéki élettér, fellendül a helyi gazdasági aktivitás. Mobil és helyi szolgáltatások megteremtése kistelepüléseken A vidéki térségekben nem elérhető vagy nem kielégítő mértékben jelen lévő szolgáltatásokat mobil megoldásokkal lehetne helyben biztosítani, úgy, mint a szociális alapellátást, egészségügyi alapellátást, és közszolgáltatásokat; valamint elő lehetne segíteni új piaci alapú szolgáltatások megjelenését, a helyi igényekre alapozva kisboltok megnyitását, helyi (családi) vállalkozások létrehozásával. Szabadidősport biztosítása

önszerveződésének

támogatása

és

intézményi

hátterének

A hasznos szabadidőeltöltés feltételeinek megteremtése vidéken, mely elősegíti a helyi identitástudat erősödését, a helyi közösségfejlesztést, és ezáltal a fiatalok helyben maradását. Minta ökotelepülés kialakításának lehetősége, ökologikus gondolkodás elsajátítása Fontos a természetközeli megoldások alkalmazása, a biogazdálkodás elterjesztése, az agrárkörnyezet-gazdálkodás népszerűsítése, a természetes környezetben történő oktatás (erdei iskola) széleskörű elterjesztése a hosszú távú, fenntartható fejlődés biztosítása érdekében. Támogatjuk a környezettudatos építési módok és infrastruktúrák alkalmazását. Az tervezett képzésekkel kapcsolatban szükséges együttműködést kialakítani a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karával (pl.: öko-pedagógia, szociális munka a fenntarthatóságért, közösségszervezői képzések, ökoturizmus).

26 43

A vidéki letelepedést segítő támogatások bevezetése, helyi adókedvezmények biztosítása (szabad vállalkozási övezet) Helyi adókedvezményekkel és jogi szabályozással növelhető a vállalkozási kedv a vidékies térségekben is, így munkahelyek jöhetnek létre a falvakban, amely elősegíti a fiatalok helyben maradását. A nagyberuházások számára biztosított jelentősebb adókedvezmények részben ellensúlyozni tudják a vidék infrastruktúra hiányos állapotát, jelentős fejlődést, kitörést biztosíthatnak a vidéki térségek számára. Tolna megye területére „A vidékies térségek gazdasági szerepvállalásának megerősítése és vonzó vidéki élettér megteremtése” című átfogó cél keretében tervezett jelentősebb területi beavatkozásokat az 5. számú mellékletben szereplő ábra szemlélteti.

II.2. A fejlesztési célrendszer meghatározása a megyén belüli különféle sajátosságokkal rendelkező területi részegységekre A helyi mezőgazdasági alapanyagokra épülő magas hozzáadott értékű élelmiszerés feldolgozóipari kapacitások kiépítése a növénytermesztés és az arra épülő állattenyésztés gazdasági egyensúlyára alapozva, funkcionális térségenként A feldolgozóipari telephelyek méretét, típusát befolyásolják a terület természetföldrajzi adottságai oly módon, hogy a különböző mezőgazdasági ágak számára különböző adottságok a kedvezőek. A helyi (vagy térségi) feldolgozás elősegíti a jelenleg – többnyire – marginális iparral rendelkező rurális térségek népességmegtartó képességét azáltal, hogy új munkahelyeket teremt. A helyi feldolgozóipari kapacitások létrehozása leginkább a Tolnai-Hegyhát és a Völgység területén jelenthet komoly előrelépést. Sió turisztikai hasznosítása A Sió turisztikai fejlesztése gazdasági élénkülést eredményez 10 kilométeres körzetben. A turizmus segíti a helyi termékek közvetlen értékesítését, bővíti a szolgáltatások körét, ezáltal új munkahelyeket biztosít az ott élők számára. A jövedelmi viszonyok javulásával növekedik az érintett településeken a vásárlóerő. A Sió három várostól (Simontornya, Szekszárd, Tolna) eltekintve kizárólag falusias térségen halad keresztül. A térségben található több természetvédelmi terület és műemléki épület is. A vízgazdálkodás javítása az öntözésen keresztül segíti a térség mezőgazdaságát, ezáltal a terméshozamok kiszámíthatóbbá válnak. Duna menti rekreációs térség kialakítása A rekreációs térség fejlesztése kettős képet mutat. A településektől távolabb eső területeken a természeti értékek feltárása, a vízi sportok és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások dominanciája válik jelentőssé. Ez a Gemenci-erdő révén érinti a megye országos jelentőségű védett területeit is. 27 44

A Duna menti települések közül a római Limes révén több is várományosa világörökségi címnek, ezek közül Lussonium (Paks-Dunakömlőd) lesz (Komárom mellett) az egyik magyarországi látogatóközpont. A helyi értékek, hagyományok, kultúrák bemutatását szolgálják a Duna menti tájházak (Decs, Dunaföldvár, Báta). Ezen kívül a térség turisztikai kínálatát színesítik a pincefalvak, történelmi települések, gyógyfürdők, a dunaföldvári vár és az Atomenergetikai Múzeum. A térség jelenleg magas színvonalon csupán közúton közelíthető meg, további lehetőségeket rejt a vízi személyszállítás újjáélesztése turisztikai jelleggel. A fejlesztések megvalósulásával, illetve összehangolt marketingtevékenységgel jelentős gazdaságélénkülés következhet be a megye keleti határán. Az oktatás modernizálása (digitalizálás, e-oktatás) Jelenleg problémát okoz számos kistelepülés megközelíthetősége, az ott élők lehetőségei így igen csekélyek, ez pedig az elvándorlás egyik oka. Nehezen elérhető települések zömmel a Tolnai-dombságban találhatóak, így az e-oktatás is elsősorban nekik kedvezne. A szakképzés elősegítésével rendelkezésre állna a szakképzett munkaerő a helyi feldolgozóipari kapacitások létrejöttéhez, így a foglalkoztatási problémák és az ezzel összefüggő elvándorlás is mérséklődnének. Helyi közösségi identitásfejlesztést és kulturális életet elősegítő közösségfejlesztő szakemberképzés indítása A helyi közösségi élet a települések népességmegtartó képességének is tényezője, így fejlesztése indokolt. A fiatalok elvándorlása és az ebből következő elöregedés az egész megye területén probléma, azonban leginkább a Tolnai-dombság területén fekvő falvakat érinti, ezért a szakemberek jelenléte az ő életükben hozhatna jelentős változást. Bérház (lakás) és háztáji program bevezetése az apró- és kisfalvakban A pályakezdő fiatalok legfőbb gondja a munkanélküliség, mely inkább a kistelepülésekre jellemző. A bérház (-lakás) és háztáji programon keresztül munkalehetőséget biztosítanának a települések, visszacsatolásként pedig rendelkezésre állnának a helyi konyhák ellátásához szükséges, háztáji keretek között megtermelt alapanyagok. Apró- és kisfalvas térségek elérhetőségének javítása Az apró- és kisfalvak fő előfordulási Szekszárdi-, Geresdi-dombság, Völgység). A zsáktelepülés vagy igen rossz minőségű úton mely komoly gátja a turizmusnak, valamint fejlődésének.

területei a dombvidékek (Tolnai-, Tolnai-Hegyhát területén számos megközelíthető település található, a helyi-, illetve a feldolgozóipar

A vidéki letelepedést segítő támogatások bevezetése, helyi adókedvezmények biztosítása Tolna megyében a Tamási járás területe szabad vállalkozási övezetté vált, mely területen gazdaságélénkítő támogatások várhatóak. Azonban a megye több 28 45

kistérsége (Bonyhádi kistérség, Dombóvári kistérség) is küzd hasonló gondokkal (munkanélküliség, szakképzett munkaerő elvándorlása, elöregedés), ahol a gazdaságélénkítést célzó támogatások szintén szükségesek a fejlettségbeli lemaradásuk csökkentése érdekében.

29 46

III.

A célrendszer koherenciavizsgálata

III.1. Belső koherenciavizsgálat III.1.1. A helyzetértékelés, a jövőkép, a fejlesztési elvek és az átfogó célok kapcsolatának bemutatása Tolna megye SWOT analízise a helyzetfeltáró-értékelő vizsgálat alapján az alábbiak szerint alakul: Témakör Területi fejlettség

ERŐSSÉGEK Jól kiépített vezetékes infrastruktúrahálózat /ivóvíz, elektromos hálózat, telefon, földgáz/. Gazdaság, Történelmi hagyományokkal rendelkező szőlő- és bortermelés, jó a K+F, Innováció mezőgazdaság eszközellátottsága. Oktatás Jól működő közoktatási (középfokú iskolaszintig) ellátórendszer, a mezőgazdasági végzettséggel, gyakorlattal rendelkezők aránya magas a megyében. Turizmus Egyre meghatározóbb gyógy- és termálturizmus és erre épülő turisztikai szolgáltatások. Kultúra és Országosan egyedülálló a megyeszékhelyen működő Német közművelődés Színház. Egészségügy Jól működő, jól szervezett szociális és egészségügyi ellátórendszer. és szociális ellátás Környezet Közlekedés

A megye környezeti állapota összességében jó. Jól szervezett tömegközlekedés (busz).

Témakör Területi fejlettség

GYENGESÉGEK A megye nemzetközi szerepvállalása csekély (projektekhez, programokhoz való kapcsolódás), magas az alacsony lélekszámú települések aránya, kedvezőtlen a lakosság korösszetétele; a megye leghátrányosabb kistérségének, a Tamási kistérségnek a felzárkóztatása nem sikerült az elmúlt tíz évben. Gazdaság, Az országos átlagnál is magasabb munkanélküliségi ráta; a megyén K+F, Innováció kívüli hazai és a külföldi tőke jelenléte a megyében országos szinten kimagaslóan alacsony; a közszféra és a gazdálkodó szervezetek tőkével való ellátottsága alacsony; a fejlesztéseknek, a fejlődésnek gátat szab a működő tőke és befektetők hiánya; a kutatásfejlesztésre irányuló ráfordítás országos szinten a legalacsonyabb a megyében; a vállalkozások közötti együttműködés hiánya /klaszter, TÉSZ, BÉSZ, Termelői Csoport, stb./; a vállalkozások jellemzően alacsony hozzáadott értékel működő vállalkozások; alacsony az öntözött szántóterületek aránya; az adottságokhoz képest nagyon alacsony a feldolgozóipari (élelmiszeripari) kapacitás. Oktatás A munkanélküliek között magas az alacsony képzettséggel rendelkezők aránya; felsőfokú szakképző központok (egyetemek, főiskolák), tudásközpontok hiánya. 30 47

Turizmus

Kultúra és közművelődés Egészségügy és szociális ellátás Környezet

Közlekedés

Kevés turisztikai potenciál van jelen a megyében, hiányoznak a turisztikai programcsomagok a megyei kínálatból. Nem működő TDM szervezetek. Kevés az országos és nemzetközi jelentőségű fesztivál a megyében. Az idősellátás igényeit már nem tudják kielégíteni a meglévő bentlakásos idősellátó otthonok. Egyre több településen okoz gondot a háziorvosi és gyermekorvosi alapellátás biztosítása. Sok a mélyfekvésű belvizes terület, illetve az árvízvédelmi szempontból veszélyeztetett terület, az ár- és belvízvédelmi rendszerek állapota nem megfelelő. Rossz a megye megközelíthetősége, átjárhatósága, a megye belső közlekedési kapcsolatrendszere, az utak, járdák állapota


LEHETŐSÉGEK A megye felzárkóztatásának elősegítése a szomszédos megyékkel való gazdasági, turisztikai együttműködésekkel. Gazdaság, Jelentős felszín alatti hévízkészletek feltárása és széles körű K+F, Innováció komplex hasznosítása; helyi foglalkoztatással, helyi erőforrásokra épített, magas hozzáadott értékű termék előállítása a meglévő mezőgazdasági alapanyag-termelésre alapozva; az azonos területen működő vállalkozások együttműködéseinek létrehozása, a meglévő vállalkozói kapacitások megerősítése; a Paksi Atomerőműnél tervezett új blokk(ok) építésébe a térségben működő gazdasági szereplők széles körének bevonása, az itt dolgozó vendégmunkások számára a szükséges szolgáltatások biztosítása helyi vállalkozásokon keresztül; a hagyományosan jelenlévő és a húzó iparágakra K+F+I központok létrehozása; az öntözött szántóterületek arányának jelentős növelésével a mezőgazdasági alapanyagtermelés elvárható hozamai viszonylag stabilizálhatók, illetve egyes területeken jelentős hozamnövekedést lehet elérni, ami növeli az ágazat jövedelmezőségét is Oktatás Turizmus

Kultúra és közművelődés Egészségügy és szociális ellátás Környezet

A helyi gazdasági igényeknek, a piaci elvárásoknak megfelelő szakképzési rendszer kialakításának ösztönzése, elősegítése. A megye turisztikai adottságainak (Duna-Dráva Nemzeti Park, tájvédelmi körzetek, műemlékek) kihasználása, a különálló termékek, szolgáltatások turisztikai csomagokká alakítása; a tervezett Dunastratégia fejlesztéseinek megvalósítása során a Duna menti települések gazdasági, turisztikai fellendítése; a Szekszárdi borvidék és a Tolnai borvidék, valamint az egyedülálló pincefalvak turisztikai lehetőségeinek széleskörű kiaknázása. A helyi értékek, a helyi kultúra ápolása a civil szféra megerősítésével és nagyobb társadalmi szerepvállalásával. Új bentlakásos idősellátó otthonok építése, a háziorvosi és gyermekorvosi praxisok vonzóvá tétele, még jobb feltételek biztosítása, az ellátási területek átszervezése. A környezetvédelemi beruházások támogatása, a környezeti szennyezések felszámolása, mérséklése; a lakosság környezettudatosságra nevelése. 31 48

Közlekedés

M9 gyorsforgalmi út megépítése, a megyén belüli hiányzó közlekedési kapcsolatok kiépítése, a kiépített közlekedési infrastruktúra állapotának folyamatos javítása.


VESZÉLYEK A megye nyugati és keleti része közötti fejlettségbeli különbségek nem csökkennek, hanem növekednek; falvak elnéptelenednek, egyesek kihalnak, mert a lakosság elöregszik és nem sikerül megfékezni a kistelepülésekre egyre inkább jellemző elvándorlást. Gazdaság, A hazai és külföldi tőke a jövőben is elkerüli a megyét és a fejlettebb K+F, Innováció infrastruktúrával rendelkező megyéket részesíti előnyben; a jellemzően alapanyag-termelő gazdaságot nem sikerül a gazdasági szereplőkön keresztül magas hozzáadott értéken előállító gazdasággá alakítani. Oktatás A képzési rendszer rugalmatlanul követi a gazdasági folyamatokat, nem alakul ki a piacképes oktatási (szakképzési) rendszer. Turizmus Nem létesülnek a megyében új turisztikai attrakciók, nem sikerül a TDM-szervezetek tartalommal való megtöltése és szakmai együttműködésének kialakítása. Kultúra és A civil társadalom mozgósítása, a helyi értékek és kultúra értékeinek közművelődés megőrzése és ápolása, új programok indítása és a meglévők továbbfejlesztése a pénzügyi források hiánya miatt elmarad. Egészségügy A jelentős számú idősellátásra szoruló embert nem tudják fogadni a és szociális bentlakásos idősellátó otthonok a kapacitások hiánya miatt. Az ellátás egészségügyi alapellátás (háziorvosi, gyermekorvosi) sérül, a végzett orvosok magas számban történő elvándorlása, illetve a háziorvosok magas (60 év feletti) átlagéletkorából adódó hirtelen orvoshiány miatt. Környezet A klímaváltozás miatt bekövetkező szélsőséges időjárási körülményekhez nem sikerül kellő mértékben és kellő időben alkalmazkodnia a gazdasági szereplőknek. Közlekedés A megyét átszelő keresztirányú M9 gyorsforgalmi út nem épül meg időben; az utak állapota folyamatosan romlik; a hiányzó közlekedési kapcsolatok megyén belül nem épülnek meg. A térség lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása, és ezek alapján a lehetséges cselekvési területek azonosítása Tolna megye főbb fejlesztési irányait a 2014-20 közötti időszakban a megye jelenlegi állapotát megvizsgálva, illetve az EU által megfogalmazott irányelvek (EU 2020 című stratégia 11 tematikus célterülete) mentén a következőképpen határozhatjuk meg: Intelligens növekedés – tudásra és az innovációra épülő gazdaság kialakítása:   

innovatív környezeti ipar és energetika lehetőségeinek megteremtése a már működő tudásbázisokkal; a Paksi Atomerőműben új blokk(ok) építéséhez kacsolódva szak- és felsőoktatási képzések beindítása; új (K+F+I) központok kialakítása a vállalkozói együttműködések létrehozásával iparáganként, termékpályánként 32 49

A fenntartható növekedés, az erőforrás-hatékonyabb, még inkább környezetbarát és versenyképesebb gazdaság megvalósítása:     

 

piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok fejlesztése (élelmiszeripar, textil- és bőripar, fémfeldolgozás); mezőgazdasági alapanyagokra épülő nagy hozzáadott értékű termékek előállítása, feldolgozása és piaci értékesítése; a biotermelés fokozottabb ösztönzése, az agrármarketing-tevékenység termelői együttműködési szintekre emelése; környezetkímélő mezőgazdasági termelés ösztönzése a közúti közlekedés infrastruktúrafejlesztése kiemelten a megye keresztirányú kapcsolatait megteremtő M9 gyorsforgalmi út megvalósítása, illetve a megyén belüli települési kapcsolati hiányok felszámolása alsóbbrendű utak építésével; a megyén belüli vasúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése különös tekintettel a Dombóvár – Tamási tengelyre; a termálvízkincs egészségturisztikai, energetikai és mezőgazdasági hasznosításával az energiaigényes ágazatok, tevékenységek újra jelentős szerephez juthatnak a megyében;

Az inkluzív növekedés – a magas foglalkoztatás, valamint a gazdasági, szociális- és területikohézió-jellemezte gazdaság kialakítása: 

 

a turizmus megyében jelenlévő ágazatinak fejlesztése, tematikus összekapcsolása (termál- és gyógyturizmus: Dombóvár, Hőgyész, Tamási, Tengelic, Bonyhád; vadászturizmus: Gemenc, Gyulaj; tájjellegű és kulturális turizmus: Sárköz, szekszárdi fesztiválok; vízi turizmus: Fadd-Dombori, a Siócsatorna turisztikai célú fejlesztése; horgászturizmus: Duna és a horgásztavak; borturizmus: Szekszárdi borvidék, Tolnai borvidék, kiemelten a pincefalvak); a Duna-stratégia által elgondolt fejlesztések megvalósítása, a Duna menti települések gazdasági fellendítése; Szekszárd mint megyei fejlesztési pólus központi és idegenforgalmi funkcióinak megerősítése.

A megyei fejlesztések során olyan horizontális célrendszert határoztunk meg, amely Tolna megye hosszú távú fejlődését, fejlesztését tudja biztosítani. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a fejlesztések megőrizzék a helyi természeti és épített környezetet, a korábban létrehozott értékeket. A rögzített elvek mindegyike azt szolgálja külön-külön és együttesen is, hogy a támogatási forrásból megvalósított beruházások értéket teremtsenek, hosszú távon fenntarthatóak legyenek és szolgálják a helyi gazdaság, társadalom és a környezet érdekeit. Horizontális célok, elvek: -

együttműködésre épülő fejlesztések

-

környezettudatos és fenntartható fejlesztések

33 50

-

munkahelymegtartást és/vagy munkahelyteremtést támogató fejlesztések

-

családbarát fejlesztések

-

elsősorban helyi erőforrásra épülő fejlesztések

-

vállalkozásbarát fejlesztések

-

innovatív fejlesztések

Gazdaságfejlesztést érintő kapcsolatok, kapcsolódási pontok bemutatása Az elmúlt évtizedben a gazdasági versenyképesség elengedhetetlen elemévé vált az innováció, innovatív termelés. Ezért szükséges a helyi vállalkozók tevékenységét segítő, azok versenyképességét növelő K+F központok létrehozása. Ezeket a helyi hagyományokra, meghatározó gazdasági ágazatokra érdemes építeni. A kutatás-fejlesztési központok a 7 megfogalmazott horizontális cél közül mindegyiknek megfelelnek: együttműködésre épülnek, a kutatások révén támogatják a környezettudatos és fenntartható fejlesztéseket, munkahelyeket teremtenek magasan kvalifikált szakemberek számára, akik eddig viszonylag kevés számú munkalehetőséget találhattak Tolna megyében. A tudásbázisok létrehozása családbarát, mert a magas végzettségű emberek helyben történő foglalkoztatása megoldhatóvá válik, nem kényszerülnek ezzel elvándorlásra. A központok kialakítása, tevékenysége helyi erőforrásokra épül, ugyanakkor vállalkozásbarátok is, hiszen a helyi erőforrásokat kihasználó vállalkozásokkal partnerségben végzik kutatótevékenységüket. Az innováció és innováció-transzfer segíti, és versenyképesebbé teszi a helyi vállalkozásokat a magyar, valamint a külföldi piacon. Tolna megye földrajzi elhelyezkedése közlekedési szempontból kedvező, hiszen nemzetközi vízi, vasúti és közúti korridorok haladnak át a megye területén, melyekhez a jobb kapcsolódás egyrészt a helyi vállalkozások érdeke, másrészt a csomóponti szerepkör erősödése is várható az infrastruktúra-fejlesztéseknek köszönhetően. Kedvezőtlen tulajdonsága a nemzetközi hálózat elemeinek, hogy kivétel nélkül É-D irányúak, az összeköttetés közöttük jelenleg nem megoldott. A problémát az M9-es gyorsforgalmi út várható megépítése fogja orvosolni, melynek kiépülésével Szekszárd a Dél-Dunántúl keleti kapujává, Dombóvár pedig a régió intermodális csomópontjává válik. Ezekhez a célokhoz magas szintű kiszolgáló egységekre lesz szükség. A csomóponti központok szintje alatt meg kell oldani a térségi logisztikai központok hálózatának kiépítését, azokat a termelés mértékéhez, a fenntartható és takarékos területhasználati elvekhez igazítani. Mivel Tolna megyében a legnagyobb szállítási igénye az agráriumnak van, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek a megye fő kiviteli cikkei, ezért a legfontosabb a mezőgazdasági logisztikai központok fejlesztése. Az ipari ágazatok közül indokolt elsődlegesen azokat fejleszteni, amelyek már régóta jelen vannak/voltak a megyében, nagy múlttal rendelkeznek. A helyi szakértelem innováció-orientált kihasználása az ágazatok versenyképességét, jövedelemtermelő és munkahelyteremtő képességét, ezek által az életminőséget is növelik. A feldolgozóipari kapacitások fejlesztése főként a mezőgazdaságélelmiszeripar vonatkozásában szükséges, hiszen ma Tolna megyében szinte csak alapanyag-előállítás folyik, annak ellenére, hogy korábban jelentős üzemek települtek a helyi adottságokra, kiváló termőhelyekre. A gépgyártás is kapcsolódik a 34 51

megyében a mezőgazdasághoz és az élelmiszeriparhoz, számos oktatási intézmény profiljában is megtalálhatók az ezekhez kapcsolódó képzések. A gazdasági szereplők összefogása szükséges annak érdekében, hogy versenyképességük növekedjen, ezáltal munkahelyeket tudjanak biztosítani, újakat létrehozni. Az összefogás az innovációk befogadására is alkalmasabbá teszi a szereplőket. Tolna megye természeti erőforrásainak és épített környezetének idegenforgalmi célú hasznosítása egyszerre jelent gazdasági fejlődést és számos településen új ágazatok kialakulását is, új munkalehetőségekkel. A természeti adottságok előrelátó használatával a helyben élők rekreációs lehetőségei is bővülnek, ezáltal életminőségük is javul. Összehangolt termékkínálattal a bevételek növelhetőek, ehhez összefogás szükséges. A természeti értékek bemutatásával segíteni lehet a környezeti nevelést és a környezettudatos gondolkodás terjedését. A fejlesztések során a helyi vállalkozók bevételi forrásai emelkednek, ezáltal a települések eltartóképessége is javul. A családbarát kirándulóhelyek kialakításával Tolna megye olyan területté válik, ami nemcsak munkahellyel és iskolákkal szolgál, hanem széleskörű igényeket kielégítő rekreációs terekkel is. A humánerőforrás-fejlesztést érintő kapcsolatok, kapcsolódási pontok bemutatása A szakképzési és a felsőoktatási képzési rendszer piaci igényekhez való igazítása a horizontális célok közül közvetlenül az együttműködésre épülő, valamint a vállalkozásbarát elveknek felel meg. A vállalkozások maguk is részt vesznek a képzésben a gyakorlati helyek biztosításával, így a későbbiekben megfelelő képzettségű szakemberek állnak majd rendelkezésükre. Így a szakképzést nyújtó iskola vonzó alternatíva lesz, hiszen az ott szerzett ismeretek birtokában könnyebben lehet majd elhelyezkedni, akár a gyakorlati helyként szolgáló cégnél. Mindez közvetve munkahelyteremtést, illetve megtartást eredményez, valamint a jobb képzettséggel rendelkező munkaerő könnyebben tudja befogadni a modern innovatív technológiákat, valamint képes a helyi alapanyagokra épülő feldolgozóipar számára magasabb hozzáadott értékű termékek előállítására, ezen keresztül magasabb jövedelem elérésére. Mindezzel növelhető Tolna megye népességmegtartó ereje. A helyi identitás is erős kötelék, mérsékli az elvándorlást, ezért közösségfejlesztő szakemberek munkájára is nagy szükség van. A megye korszerkezetének fiatalítása kapcsán az egyik legkomolyabb probléma a munkahelyek hiánya és az ebből is fakadó elvándorlás. Helyi vállalkozások nélkül ezen változtatni csak nehezen lehet, ezért a vállalkozásbarát környezet kialakítása elengedhetetlen. Az életminőség emeléséhez fenntartható, tiszta, élhető környezet szükséges, magas színvonalú szolgáltatásokkal. A közösség alapja a család, mely támogatásának egyik eszköze a fiatalok helyben tartása. A vidékfejlesztést érintő kapcsolatok, kapcsolódási pontok bemutatása A horizontális célok közül mindegyik érvényesül. A helyi alapanyagokból a jelenleginél magasabb hozzáadott értékű termékek előállításához a termelés/feldolgozás során több innovációt tartalmazó technológiát szükséges alkalmazni, amihez a megyei szakképzés és felnőttképzés biztosítja a szakképzett munkaerőt. A termelés fenntarthatósága és a terméshozam ingadozások mérséklése érdekében fontos az öntözhető mezőgazdasági területek arányának növelése, ahol ez megoldható. Ez a terméshozamok kiszámíthatósága és a talajok kiszáradás, 35 52

szikesedés elleni védelme érdekében szükséges. A kiszámítható terméshozamok alapján jól teljesítő feldolgozóipart lehet létrehozni. Az agrármarketing segíti az előállított termékek jobb piaci értékesítését. Az összefogások szükségesek termékpályánként, a jobb piaci szereplés érdekében. A vállalkozásbarát környezetben új munkahelyek jönnek létre, ami növeli a bérszínvonalat, ettől emelkedik a vidéki térségek vásárlóereje, aminek következtében a piaci szolgáltatások is elterjednek, a városihoz közelítve ezzel a falvak életminőségét. A vidéki életminőség javítása során hangsúlyt kell fektetni a helyben elérhető energiaforrások helyi hasznosítására, mellyel mind az energiafüggetlenség, mind a károsanyag-kibocsátás csökkenthető (országos szinten). Ezzel olcsóbbá tehető a vidéki lakhatás. Emellett fontos az ökologikus gondolkodás, a hulladékok mennyiségének csökkentése és azok újrahaskoherenciavizsgálatznosítása. A vidéki térségeket elérhetővé kell tenni, ez vonatkozik mind a falu-falu, mind a falu-város viszonylatra. Támogatni kell a vidéki önszerveződő szabadidősport feltételeinek megteremtését. A mobil és helyi szolgáltatások segítésével munkahelyek jönnek létre a vidéki lakosság számára is. Emellett a munkahelyteremtésben fontos szerep jut a támogatási rendszernek, mely szükséges, ám nem elégséges feltétele a vidéki foglalkoztatottság hosszú távú előremozdításának.

36 53

Jövőkép 2030

Átfogó célok

„Otthon lenni Tolna megyében” A Tolna megyei emberek boldogok, elégedettek legyenek, aktívan és egészségesen éljenek városban és a vidéki kistelepüléseken egyaránt.

A megye gazdasági potenciáljának növelése, a vállalkozói aktivitás erősítése

Új K+F+I és logisztikai központok kialakítása vállalkozói együttműködések létrehozásával iparáganként, termékpályánként

Stratégiai célok

Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok fejlesztése, valamint a kiemelten magas kézimunka igényű, elsősorban könnyűipari tevékenységek (gépgyártás, fémfeldolgozás, élelmiszeripar, textil- és bőripar,)

Társadalmi megújulás

Oktatásfejlesztés, hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci esélyeinek javítása

A kedvezőtlen demográfiai folyamatok(negatív) hatásainak mérséklése

A vidékies térségek gazdasági szerepvállalásának megerősítése és vonzó vidéki élettér megteremtése Mezőgazdasági alapanyagokra épülő nagy hozzáadott értékű termék előállítás, feldolgozás, piaci értékesítés és agrármarketing tevékenység termelői együttműködéssel

Vidéki életminőség javítása és a rurális térség népességmegtartó képességének elősegítése

Horizontális célok, elvek ► együttműködésre épülő fejlesztések ► környezettudatos és fenntartható fejlesztések ►munkahelymegtartást és/vagy munkahelyteremtést is támogató fejlesztések ► családbarát fejlesztések ► elsősorban helyi erőforrásra épülő fejlesztések ► vállalkozásbarát fejlesztések, ►innovatív fejlesztések

A megye természeti erőforrásainak, táji és természeti értékeinek és épített környezetének szélesebb körű megismertetése, potenciáljának javítása, fenntartható hasznosítása és tematikus összekapcsolása

54

III.2. Külső koherenciavizsgálat III.2.1. A célrendszer kapcsolta az OFTK-val Ebben a fejezetben kívánjuk bemutatni, hogy az EU Kohéziós Politikájának 11 tematikus célterülete és a Nemzeti Fejlesztés 2020 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célrendszere hogy jelenik meg a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció célkitűzéseiben. Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció

EU 2020 Kohéziós Politika 11 tematikus célterülete

1.1 A megye gazdasági potenciáljának növelése, a vállalkozói aktivitás erősítése

Intelligens növekedés 1. Kutatás-, technológiafejlesztés és innováció megerősítése (K+F) 2. Az infokommunikációs technológiák minőségének, használatának és hozzáférésének előmozdítása (IT) 3. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdaság, a halászat és vízgazdálkodás versenyképességének javítása (KKV-k, Mezőgazdaság) Fenntartható növekedés 4. Az alacsony széndioxid kibocsátású formák felé történő elmozdulás előmozdítása valamennyi szektorban (CO2) 5. A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás, kockázatkezelés (Klímaváltozás) 6. A környezet védelme, valamint a hatékony erőforrás-felhasználás elősegítése (Környezetvédelem) 7. A fenntartható közlekedés támogatása, szűk keresztmetszetek felszámolása kulcsfontosságú infrastrukturális hálózatokban (Infrastruktúra) Az inkluzív növekedés 8. A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő áramlás támogatása (Foglalkoztatás) 9. A társadalmi elfogadás és a szegénység elleni küzdelem előmozdítása (Szegénység) 10. Befektetés az oktatásba, szaktudásba és az élethosszig tartó tanulásba (Oktatás) 11. Intézményi erőforrások fejlesztése és egy hatékony államigazgatás elősegítése (Közszféra)

1.1.1. Új K+F+I és logisztikai központok kialakítása vállalkozói együttműködések létrehozásával iparáganként, termékpályánként 1.1.2. Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok fejlesztése, valamint a kiemelten magas kézimunka igényű, elsősorban könnyűipari tevékenységek (gépgyártás, fémfeldolgozás élelmiszeripar, textil- és bőripar,) 1.1.3. A megye természeti erőforrásainak, táji és természeti értékeinek és épített környezetének szélesebb körű megismertetése, potenciáljának javítása és tematikus összekapcsolása 1.2. Társadalmi megújulás 1.2.1. Oktatásfejlesztés, hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek javítása 1.2.2. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok (negatív) hatásainak mérséklése 1.3. A vidékies térségek gazdasági szerepvállalásának megerősítése és vonzó vidéki élettér megteremtése 1.3.1. Mezőgazdasági alapanyagokra épülő nagy hozzáadott értékű termék előállítás, feldolgozás, piaci értékesítés és agrármarketing tevékenység termelői együttműködéssel 1.3.2 Vidéki életminőség javítása és a rurális térség népességmegtartó képességének elősegítése

1. számú ábra

55

Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciójának célrendszere, annak 7 stratégiai célja az EU 2020 Kohéziós Politikájában megfogalmazott 11 tematikus célterület közül tízhez közvetve, vagy közvetlenül kapcsolódik. A Nemzeti Fejlesztés 2020 dokumentum 7 stratégiai célja közül hathoz kapcsolódik a megyei koncepció valamelyik stratégiai célja. Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció

Nemzeti Fejlesztés 2020

1.1. A megye gazdasági potenciáljának növelése, a vállalkozói aktivitás erősítése Gazdasági növekedés, versenyképes, exportorientált, innovatív gazdaság

1.1.1. Új K+F+I és logisztikai központok kialakítása vállalkozói együttműködések létrehozásával iparáganként, termékpályánként 1.1.2. Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok fejlesztése, valamint a kiemelten magas kézimunka igényű, elsősorban könnyűipari tevékenységek (gépgyártás, fémfeldolgozás, élelmiszeripar, textil- és bőripar,)

Gyógyuló és gyógyító Magyarország, egészséges társadalom (egészségés sportgazdaság)

Kreatív tudástársadalom, korszerű gyakorlati tudás, K+F+I

1.1.3. A megye természeti erőforrásainak, táji és természeti értékeinek és épített környezetének szélesebb körű megismertetése, potenciáljának javítása és tematikus összekapcsolása

Élhető és életképes vidék, egészséges élelmiszer-termelés és ellátás

1.2 Társadalmi megújulás 1.2.1. Oktatásfejlesztés, hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek javítása

Stratégiai erőforrások nemzeti megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme

1.2.2. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok (negatív) hatásainak mérséklése 1.3. A vidékies térségek gazdasági szerepvállalásának megerősítése és vonzó vidéki élettér megteremtése

Közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, romaintegráció

1.3.1. Mezőgazdasági alapanyagokra épülő nagy hozzáadott értékű termék előállítás, feldolgozás, piaci értékesítés és agrármarketing tevékenység termelői együttműködéssel

Jó állam: nemzeti közművek és közszolgáltatások, szolgáltató állam és biztonság

1.3.2. Vidéki életminőség javítása és a rurális térség népességmegtartó képességének elősegítése

2. számú ábra

39 56

Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (továbbiakban: OFTK) hosszú távon - 2030-ig - teljes tervezéssel az ország minden ágazata, térsége, szférája (ld. köz-, piaci- és civil-) számára jövőképet és célokat kíván adni a fejlesztéspolitika és a területfejlesztés terén. A koncepció középtávú üzenete a 2014–20-as Európai Uniós programozási időszak fejlesztési prioritásait és operatív programjait kívánja megalapozni. Az OFTK a területfejlesztési politika megújításáról, az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról szóló 1254/2012. (VII. 19.) Korm. határozat alapján készül. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 novemberére elkészítette az OFTK társadalmi egyeztetési változatát. 2013 februárjában még zajlott a dokumentum véleményezési folyamata. Tolna megye jövőképében az ember mint a társadalom legelemibb építőköve került a középpontba. Ez szervesen kapcsolódik az OFTK jövőképének társadalmi vetületéhez. Az átfogó célok tekintetében Tolna megye koncepciójában megfogalmazott három átfogó cél egyértelműen megfeleltethető az OFTK négy átfogó céljának. Az egyes átfogó célok kapcsolatát az alábbi ábra mutatja be:

Országos Fejlesztési és Értékteremtő, Területfejlesztési foglalkoztatást Koncepció biztosító gazdaság és Tolna Megyei növekedés Fejlesztési Koncepció A megye gazdasági potenciáljának növelése, a vállalkozói aktivitás erősítése

Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom

√

Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet

√ √

Társadalmi megújulás A vidékies térségek gazdasági szerepvállalásának megerősítése és vonzó vidéki élettér megteremtése

Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme

√

√ √

3. számú ábra Mind az OFTK-ban, mind Tolna Megye Fejlesztési Koncepciójában hét specifikus cél került megfogalmazásra. Az OFTK egyik célja a „jó állam” megteremtése, melyhez értelemszerűen nem kapcsolódik cél a megyei koncepcióban. A hetedeik OTFK specifikus célhoz, mely a környezetvédelemre és az erőforrások fenntartható hasznosítására fókuszál, a megye specifikus céljai kapcsolódnak, és önálló alfejezetben jelennek meg. A fenntarthatóság kérdésköre a Tolna Megyei Fejlesztési Koncepcióban horizontális szempontként jelenik meg.

40 57

Az egyes specifikus célok kapcsolatát az alábbi ábra mutatja be: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Tolna Megyei Fejlesztési Koncepció

Közösségi Élhető és megújulás, Gazdasági Gyógyuló és életképes Kreatív tudásnövekedés, értéktudatos gyógyító vidék, társadalom, versenyképes, és szolidáris, Magyarország, egészséges korszerű export-orientált öngondoskodó egészséges élelmiszergyakorlati innovatív társadalom, társadalom termelés és tudás, K+F+I gazdaság romaellátás integráció

Új K+F+I és logisztikai központok kialakítása a vállalkozói együttműködések létrehozásával iparáganként, termékpályánként

√

Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok fejlesztése, valamint a kiemelten magas kézimunka igényű, elsősorban könnyűipari tevékenységek (gépgyártás, fémfeldolgozás, élelmiszeripar, textil- és bőripar, )

√

A megye természeti erőforrásainak, táji és természeti értékeinek és épített környezetének szélesebb körű megismertetése, potenciáljának javítása és tematikus összekapcsolása


Stratégiai erőforrások nemzeti megőrzése, fenntartható használata és környezetümk védelme

√ √

√

Oktatásfejlesztés, hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek javítása A kedvezőtlen demográfiai folyamatok (negatív) hatásainak mérséklése Mezőgazdasági alapanyagokra épülő nagy hozzáadott értékű termék előállítás, feldolgozás, piaci értékesítés és agrármarketing tevékenység termelői együttműködéssel

Jó állam: nemzeti közművek, szolgáltató állam és biztonság

√ √

√ √

√

√

√

4. számú ábra A koncepció elsősorban az OFTK vidéki térségek értékalapú felemelése céljához kapcsolódik, mely a megye adottságaiból is adódik. Területi fókusz – elsősorban a koncepció mezőgazdasági fejlesztési orientációja okán – a megye középső, aprófalvas városhiányos térségére, illetve ezzel átfedésben Tamási térségére került meghatározásra mint kiemelten fejlesztendő térség, illetve szabad vállalkozási zóna. Ez különösen hangsúlyos annak ismeretében, hogy a megye leghátrányosabb helyzetű térségéről van szó. E mellett a Duna mente, illetve a Sió mente mint rekreációs terület fejlesztése kaphat hangsúlyt a megyében. III.2.2. A célrendszer kapcsolata az OTrT törvénnyel A 2003. évi XXVI. törvény (OTrT. tv.) 5 évenkénti felülvizsgálata alapján 2012. decemberében a VÁTI elkészítette a módosító javaslatokat az alátámasztó munkarészekkel. Jelenleg ennek véleményezése zajlik a módosításokban figyelembe vettek olyan országos szintű terveket (Új Széchenyi Terv) és stratégiák (pl. Nemzeti Vidékstratégia), amelyek az elmúlt években készültek el. Ezen kívül számos területrendezést érintő jogszabály is időközben megváltozott és kihirdetésre került. 41 58

Tolna Megye Területrendezési Terve 2012-ben került elfogadásra, ilyen formán az illeszkedése biztosított. Ez adta az alapot Tolna megye helyzetfeltáró munkarészeihez és a levont következtetések alapján fogalmazódott meg a megye 2014-2020 közötti célrendszere is. Az OTrT tv. által jelölt az M9 autópálya megépítése, a nemzetközi vasútvonal fejlesztése, valamint az atomerőmű bővítése várható a 2014-20-as időszakban. Mindhárom beavatkozástól a megyei célrendszer gazdaságélénkítést remél, ezért kiemelten, több pontban foglalkozik annak várható hatásával illetve több fejlesztést, épít rá. M9 autópálya Szekszárd - Kaposvár szakasz: a két megyeszékhely gazdasági és kulturális kapcsolatán túl a mezőgazdasági kutatási-fejlesztési területen (DombóvárKaposvár Egyetem), valamint az új logisztikai főközpontok lehetőségét tárja föl (Dombóvár, Szekszárd). Ugyanakkor élénkítő hatással bír a megye turisztikai elérhetőségére, a termál- és gyógyturizmus területén is (Dombóvár, Tamási). Nemzetközi vasúthálózat Dombóvár – Gyékényes – (Horvátország) illetve, Budapest - Pécs szakasz Bár a nyomvonal kijelölése folyamatban van, mindenképp érinti Dombóvárt és Tolna megye javaslatai között szerepel Tamási érintése is. Az M9-nél említett logisztikai, termál- valamint gyógyturisztikai célok itt is érvényesíthetőek. Paksi atomerőmű tervezett bővítése: Közvetlen hatása nem megyei, inkább országos, közvetetten a K+F mellett a járulékos építőipari munkák miatt és a Tolna megyei beszállítók számára gazdasági fellendülést hozhat a beruházás az elkövetkezendő években. Az országos ökológiai hálózat övezete csak kisebb területeken érinti a megyét (Duna és Sió mente, Gemenc, Mecsek ÉK-i kapuja, Gyulaji erdők, Bikács-Németkér), de a Tolna megyei célrendszer – az építészeti értékek mellett – ezeket a területeket kiemelt turisztikai és rekreációs céllal jelöli. Az OTrT-ben jelölten Tolna megye – Fejér és Békés mellett – az egyik leggazdagabb kiváló termőhelyi adottságú szántóterület tekintetében, mind a terület méretei, mind a termőföld minőségét tekintve. Ezért a célrendszer további kutatást és fejlesztést szorgalmaz mezőgazdasági és szőlészeti-borászati területeken a szomszéd megyék egyetemeivel együttműködve. A megyei koncepció a helyi mezőgazdasági alapanyagokon alapuló feldolgozóipari kapacitások kiépítését kiemelten preferálja. Külön célrendszer foglalkozik a vidékfejlesztéssel, ezen belül az ökológiai és biogazdálkodással. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület csak kisebb foltokban van a megyében (Gemenc, Gyulaj, Mecsek ÉK-kapuja). A célrendszer ezeket turisztikai célként jelöli, erdőgazdálkodással a terv nem foglalkozik Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezet Tolna megye alapterületének közel 35-40 %-a. A célrendszer nem tervez olyan fejlesztéseket melyek a táj funkcionális működésére vonatkozólag és/vagy a tájkép szempontjából jelentős beavatkozással bírnának. Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete a Duna mentén Dunaföldvártól Bátáig szinte egybefüggően a Római Limes vonala, és a megyében található tájházak is az Országos program részeként a jelöltek listáján szerepelnek. A célrendszer, kiegészülve a helyi értékvédett kúriák, pincefalvak 42 59

fejlesztésének támogatásával, a turisztika megerősödését és gazdaságélénkítő szerepét vetíti előre. Vízminőség-védelmi vízgyűjtő terület az OTrT alapján a megyében a Duna mente, ez a megyei koncepció célrendszerével maradéktalanul teljesíthető. Nagyvízi meder az OTrT-ben a Duna és a Sió 20 km-es torkolati szakasza. Az országos célok (hajózhatóság) mellett a megyei célrendszer, az egyéb folyóvizekkel együtt, az öntözhető területeket kívánja bővíteni Az OTrT-ben jelezett kiemelt fontosságú honvédelmi terület Tolna megyében két kisebb van (Simontornya, Medina), mellyel a megyei célrendszer érdemben nem foglalkozik. III.2.3. A célrendszer kapcsolata a fontosabb ágazati koncepciókkal, tervekkel A célrendszer kapcsolódása a Nemzeti Vidékstratégiához Átfogó célja: „Vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása” A Nemzeti Vidékstratégia átfogó célja és a megyei célrendszer „Vidéki életminőség javítása és a rurális térség népességmegtartó képességének elősegítése” komplex specifikus célja messzemenően illeszkedik egymáshoz. A Vidékstratégia átfogó célján belül a megyei célrendszerben is megjelenik a táji és épített környezet értékeinek megőrzése a megye természeti erőforrásainak és épített környezetének szélesebb körű megismertetése, potenciáljának javítása és tematikus összekapcsolása: a védett építészeti értékek gazdasági és turisztikai hasznosításának elősegítésében, a kúriák és kiskastélyok jobb kihasználását illetően, a védett természeti területek (Gemenci-erdő, Völgység, Pacsmagi-tavak) fenntartható hasznosítása kapcsán, valamint a Sió és a Duna turisztikai potenciáljának növelésében. A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás megjelenik a megyei célrendszerben: a gyógyvizek kínálatának kiterjesztésében, a megújuló energiaforrásokra alapozó tamási kutatóközpont létrehozásában, a nagymányoki és váraljai szén- és kőbányászat újraindításában, a természetes vízbázisok, vízrendszerek mezőgazdasági hasznosításában, az öntözőrendszerek kiterjesztése révén, a helyi megújuló energiaforrásokra (termálvíz, geotermikus energia, biogáz és biomassza) támaszkodó energiapolitikában, valamint az ökotelepülések kivitelezésének gondolatában, a biogazdálkodás elterjesztésében. Az emberek és a közösség értékeire építés a megye szempontjából megjelenik a közösségfejlesztő szakemberek képzésétől kezdve a komplex közösségfejlesztő, identitástudat-formáló cselekmények ösztönzéséig, legyen szó a kulturális lehetőségek bővítéséről vagy sportegyesületek, sportolási lehetőségek támogatásáról. A hagyományok ápolása mint értékrend elsősorban a vidéki térség gasztronómiai kínálatának további ösztönzésében, versenyképességében jelenik meg, a pincefalvak és a falusi vendégasztal révén. A mezőgazdaságot és a nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vidéki vállalkozások fejlesztése szintén átfogóan jelenik meg a megyei célrendszer egészében, hiszen mindhárom átfogó cél és azok specifikus céljai is kitérnek a kisés középvállalkozások piaci esélyeinek javítására, melyek között is külön hangsúlyt kap a falvak vállalkozásösztönző, fiatalok letelepedését elősegítő gazdaságpolitikája. 43 60

Ehhez kapcsolódik a helyi mezőgazdasági alapanyagra épülő helyi feldolgozó- és élelmiszeripari kapacitások tervezett kiépítése. A vidéken élők életminőségének átfogó javítása két önálló specifikus célt is képez a megyei célrendszerben, egyfelől a megye korszerkezetének fiatalítása érdekében a falusi életterek javításával, valamint a népességmegtartó képesség javításával. A Vidékstratégia öt stratégiai céljából kettő jelenik meg mélyrehatóan a megyei célrendszerben, melyek teljes mértékben átszövik a megyei elképzeléseket. Az egyik a sokszínű és életképes agrártermelés, melyben fő szempont az agrár- és élelmiszergazdaság életképességének növelése, piaci pozícióinak javítása. Ez a célrendszerünket áthatja a termeléstől, termék előállítástól kezdve a csoportos termelői értékesítésig, marketing tevékenységig, kutatótevékenységig, szakoktatásig. Az agrárgazdaság szinte minden ágazatára kitér a megyei elképzelés, így a szántóföldi növénytermesztésre, a kertgazdaságra, háztáji zöldség- és gyümölcstermesztésre, gyógynövénytermesztésre, borászatra, haltenyésztésre, valamint a tejiparra, a helyi feldolgozó- és élelmiszeriparra és a helyi piacok létrehozására. A helyi, biológiai alapokra támaszkodó gazdálkodás is több ponton kerül említésre a megyei célrendszerben nemcsak a biotermesztés révén, hanem a helyi termékek előállításával is. Az üzemszerkezeti formák erősítése elsősorban a termelői csoportok, TÉSZ-ek, BÉSZ-ek megalakulásának támogatásával és a különböző regionális klaszterek elérésével valósítható meg megyei szinten. E sokszínű és életképes agrártermelés cél képezi a megyei célrendszer egyik legdominánsabb értékrendjét a Nemzeti Vidékstratégiából. A megyei tervezésben közvetetten hangsúlyt kap a kormányzati cél szerves részét képező tájfenntartó gazdálkodás, a nemzeti földtulajdonlás védelme, valamint az életképes gazdálkodást biztosító föld- és birtokpolitika. A másik domináns cél, mely markánsan jelenik meg a megyei elképzelésekben is, a vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása. Ennek alapvetései, mint a vidékről történő elvándorlás megállítása, fiatalok számára a helyben maradásra ösztönző feltételek kialakítása, a demográfiai egyensúly helyreállítása, a szolgáltatások elérhetőségének biztosítása, illetve a helyi közösségek megerősítése a megyei célrendszernek is szerves részét képezik, mind önálló stratégiai célként kiemelve. A megyei célrendszerben érintőlegesen jelenik meg a Vidékstratégia fenntarthatóságra, tájgazdálkodásra, önfenntartó gazdálkodásra, egészségbarát táplálkozáskultúrára, táj- és helyismeretre építő vidéki oktatáspolitikája, szaktanácsadó rendszere is. A Vidékstratégia élelmezési és élelmiszerbiztonságra törekvő specifikus célja közvetetten jelenik meg a megyei célrendszerben, mert van utalás az élelmiszerexportra, a bel- és külpiaci jelenlét növelésére és a magyar élelmiszer presztízsének javítására. Természeti kincseink védelme, tájaink természeti értékei, erőforrásainak megőrzése azok kiemelt turisztikai hasznosításával együtt jelenik meg célrendszerünkben, valamint említést kap az ökologikus gondolkodás településtervezési alkalmazásában, így a Nemzeti Vidékstratégiával összhangban közvetetten hangsúlyozza a vízbázisok védelmét, a táji sokféleséget és élővilág sokféleségét, a talaj védelmét, a környezetbiztonságot és a táji örökség megőrzését is.

44 61

A vidékfejlesztést szolgáló átfogó célunk és annak stratégiai céljai együttesen szolgálják a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítását, a vidéki foglalkoztatás növelését. A megye aprófalvas térségeibe tervezett gazdaságfejlesztési programok, segítik az erdőgazdaságot, a kézműves és kisipari tevékenységet, a romák számára megélhetést biztosító gazdasági tevékenységeket és vállalkozási formákat, illetve a kulturális örökség érték alapú fejlesztését.

A célrendszer kapcsolódása a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiához Átfogó célja: „A folytonosan változó társadalmi-humán-gazdasági-természeti külső környezethez való alkalmazkodóképesség feltételeinek biztosítása, az ahhoz szükséges kulturális adaptáció minőségi javítása” A megyei célrendszerben megjelennek a társadalmi-humán vonatkozások is: a gyakorlatorientált szakképzési rendszer kialakításában, a szakképzési lehetőségek bővítésében, az atomerőmű igényeihez igazodó műszaki képzés bővítésében, az oktatás modernizálásában -a digitalizálás és e-oktatás segítségével, valamint a közösségfejlesztő szakemberképzés megvalósításában. Humán és egyben gazdasági vonatkozás a családbarát foglalkoztatáspolitika, az atipikus foglalkoztatási lehetőségek kiterjesztésével, valamint a bérház és háztáji program bevezetése kistelepüléseken. Gazdasági vonatkozású külső környezethez való alkalmazkodás a célrendszerünkben a logisztikai bázisok kialakítása, az ipari parkokhoz kapcsolódó inkubáció- és szolgáltatásbővítés, a gazdasági klaszterek létrehozása, a vidéki termelés fokozását elősegítő TÉSZ-ek, BÉSZ-ek létrehozása termékpályánként, valamint a falusi turizmus erősítésére a falusi vendégasztal működtetésének elősegítése. A természeti környezethez való alkalmazkodás a célrendszerünkben több fejezetben is megjelenik, mind gazdasági/ipari, mind mezőgazdasági vonatkozásban, mind pedig a megye természeti értékeire építő turisztikai hasznosításban (védett természeti területek, Sió, Duna, gyógyvizek), a klímavédelemben és környezettudatos, helyi erőforrásra támaszkodó energiahasznosításban, valamint az ökológiai településtervezés gondolkodásában. Alapvető célja: Emberi erőforrások – cél a népességben stabil, egészséges, a kor kihívásainak megfelelő készségekkel és tudással rendelkező emberek alkotta, a kirekesztettséget fokozatosan csökkentő társadalom Demográfiai vonatkozásban célrendszerünkben is megjelenik a bevándorlási politikára ösztönző törekvés a pontban a vidéki letelepedést segítő támogatások bevezetésével, adókedvezmények nyújtásával. Önmagában a népességszám stabilizálása, az idősek egészségmegőrzése és társadalmi együttműködésben való szerepük biztosítása, valamint a versenyképes munkabérek biztosítása célrendszerünk egészének törekvései, illetve a megye jövőképének meghatározása során mindez közvetlenül is megfogalmazódik. („Boldog, elégedett, aktív és egészséges emberek.”) Az egészségre vonatkozó célok közvetlenül nem jelennek meg célrendszerünkben: halandóság csökkentése, krónikus nem fertőző megbetegedések számának csökkentése, egészségkockázatos magatartási formák arányának mérséklése, valamint a környezeti kockázati tényezők mérséklése. A betegségek megelőzése a 45 62

célrendszerünkben az aktív élettel jelenik meg (a foglalkoztatottság növelésével és a szabadidő aktív eltöltéséve). Tudás témakörében nálunk a minőségi szakoktatás, a szakképzési rendszer bővítése, modernizálása, valamint a földrajzi hátrányokat leküzdő, esélyegyenlőséget teremtő távoktatás gondolata jelenik meg, mely részben egyezik a Keretstratégia céljával, az életen át tartó tanulással és a munkavégzéshez szükséges tudás, készségek és kompetenciák elsajátításával, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésével. Az innováció és a tudásalapú gazdaság a gazdaságfejlesztési céljaink között jelenik meg, valamint a helyi adottságainkra építő megyei K+F+I központok kialakításánál. A hétköznapi életstratégiákkal kapcsolatos ismeretek átadása, az oktatásban töltött idő növelése, az oktatási rendszer szelektivitásának csökkentése közvetlenül nem jelenik meg a célrendszerünkben. A társadalmi kohézió törekvései, mint a szegénység és az etnikai alapú társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem az oktatáson és a munkavállalás elősegítésén keresztül külön fejezetben kapott helyet a célrendszerünkben. Társadalmi erőforrások – cél a fenntarthatóságot támogató kultúra kialakítása, a fenntartható társadalom szempontjából pozitív értékek, erkölcsi normák és attitűdök erősítése. A bizalom infrastruktúrájának erősítését célzó pontok, mint a korrupció és gazdasági járadékvadászat elleni fellépés, az állami szabályozórendszer stabilitásának megteremtése, valamint a kormányzás kiszámíthatóságának erősítése nem jelennek meg a célrendszerünkben. A munka társadalmi körülményeire vonatkozó célkitűzések közül a munkakörülményekkel való elégedettség és örömérzés növelése jelenik meg a célrendszerünkben elsősorban az atipikus foglalkoztatási lehetőségek kiterjesztésével, illetve a családbarát foglalkoztatáspolitika megteremtésével. A foglalkoztatottság javítása a vidéki emberek esélyegyenlőségén keresztül jelenik meg célrendszerünkben, a vidéki térségek helyi adókedvezmény támogatásával, vállalkozások támogatásával, ezáltal munkahelyek teremtésével, illetve a nők foglalkoztatási helyzetének javításával, a közmunkaprogram racionalizálásával. A társadalmi kirekesztettség mérséklése szintén megjelenik a célrendszerünkben. A családi értékek erősítése párkapcsolatokhoz és házassághoz kapcsolódó értékrendje közvetlenül nem jelenik meg célrendszerünkben. A múlt örökségének ápolása, kulturális szolgáltatások fejlesztését képező, illetve az identitás megerősítése megjelenik az épített örökség (egykori kúriák, kiskastélyok) védelmében, fenntartható hasznosításában, funkcióbővítésében, valamint a megye hagyományos, régi múltú ipari ágazatainak újbóli felvirágoztatásában (tejipar, bőr- és textilipar, borászat és pincefalvak népszerűsítése), illetve a német nemzetiségi gyökerekre támaszkodó, német kapcsolatokat felhasználó gépgyártás erősítésében. Továbbá a helyi identitás tudat erősítése önálló elemként is megjelenik célrendszerünk, a helyi közösségfejlesztő szakemberek képzésén, alkalmazásán keresztül. A természeti erőforrás felhasználási korlátainak érvényesítése és a termelési technológiai korlátok vagy termék szabványok érvényesítése a jövőbeli fejlesztések során megyénk számára is kiemelten fontos, ugyanakkor jelenleg Tolna megye a kevésbé környezetterhelő megyék közé tartozik, területén nem működnek magas kibocsátási értékekkel rendelkező üzemek. 46 63

Biodiverzitás, megújuló természeti erőforrások témakörben a megye célrendszere kiemeli a megújuló energiaforrások hasznosítását a geotermikus-, nap- és szélenergia, a biomassza és biogáz, valamint a termálvíz jobb kihasználásával, az ökologikus településtervezés szemléletével, a környezettudatos építési módok alkalmazásával, biogazdálkodás elterjesztésével, természetközeli oktatás (erdei iskola) népszerűsítésével, valamint a megújuló energiafelhasználásra alapozott kutatóközpont létrehozásával Tamásiban. A biodiverzitás, természetközeli értékek elsősorban turisztikai hasznosítással jelennek meg célrendszerünkben, mint a védett természeti területek, Gemenci-erdő, Völgység, Pacsmagi-tavak területén, Sió és Duna mentén megvalósítható vadász-, horgász-, valamint kerékpáros turizmus. Megjelenik a fenntartható mezőgazdaság is, öntözőrendszerek kiépítésével, az öntözhető területek növelésével, valamint víztározók létesítésével, a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatásainak csökkentésével, mely igazodik a Keretstratégia talaj termőképességének fenntartása céljához. Önmagában az ökoszisztéma-szolgáltatások kimerítésének megakadályozása, a természetes területek beépítési sebességének csökkentése és a fenntartható hozamon alapuló gazdálkodás az ökogazdálkodás, az agrárkörnyezet-gazdálkodás és az ökologikus gondolkodás népszerűsítésén keresztül jelenik meg a célrendszerünkben. Az embert érő környezeti terhelések csökkentése több helyen is megjelenik (pl.: levegőtisztaság-védelem, kármentesítés, zöld felületek növelése) a célrendszerben, azonban a megyében a környezeti elemek szennyezettségének mértéke nem jelentős, megmaradt ezek természetközeli állapota. A jövőbeli fejlesztések is a horizontális célok, elvek mentén valósulnak meg ez garantálja, hogy a megye továbbra is megőrzi természeti értékeit és gátat szab a nagy környezeti terheléssel, kárral járó beruházásoknak. Nem megújuló természeti erőforrások ésszerű gazdálkodása a célrendszerben Nagymányok és Váralja térségében a szén- és kőbányászat újraélesztésével jelenik meg. Gazdasági (fizikai) erőforrások – Fontos az önrendelkezés megfelelő szintjének fenntartása a gazdaságpolitikai döntésekben. Cél a fizikai tőke szelektív gyarapítása, a közösségi tőkejavak amortizációjának pótlása. Kiemelt feladat a vállalkozói réteg megerősítése, a hazai tőkebefektetések fokozatos növelése, külföldi kitettségünk csökkentése A lokalizáció és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kihasználása közötti ésszerű arány megteremtése és a helyi gazdasági kapcsolatok (pl. város és vidéke) erősítése is megjelenik a célrendszerben a helyben előállított termékek piaci értékesítésének elősegítésével, helyi bolthálózatokban történő értékesítéssel, valamint a mezőgazdasági alapanyag szállítását kiszolgáló helyi és térségi logisztikai bázisok kialakításával. A vállalkozói tőke és az innováció erősítésén és a foglalkoztatás bővítésén belül a megye célrendszerében is megjelenik az üzleti környezet fejlesztése és az innovációs ráfordítások hatékonyságának növelése az egyes termelési ágazatokhoz kapcsolódó K+F+I ráfordítások támogatásán keresztül – borászati K+F központ Szekszárdon, mezőgazdasági kutatóközpontok Dombóváron és Tamásiban, energetikai K+F bázis Pakson és Tamásiban. A költségvetési politika államadósság csökkentés célja nem jelenik meg közvetlenül a megyei koncepcióban, sem az életpálya-finanszírozás jóléti célú átcsoportosítása.

47 64

A célrendszer kapcsolódása a Magyar Növekedési Tervhez Átfogó célja: „A hazai gazdaság nettó exportjának (külkereskedelmi kivitel és a behozatal különbsége) maximalizálása” Az átfogó cél elérésének módjai a Magyar Növekedési Tervben: Importkiváltó gazdaságpolitika a termelésben A megyei fejlesztési koncepció célrendszere nagymértékben épít az importfüggetlenségre, mely konkrétan a helyi alapanyag-előállításában, feldolgozásában, illetve helyi vagy regionális szintű értékesítésében, logisztikában és marketingtevékenységben nyilvánul meg. Ez egyaránt megjelenik a megye fő gazdasági ágazatának, a mezőgazdaságnak a tevékenységében, szerepében, az energiapolitikában (paksi atomerőmű bővítése, illetve a helyben is megtermelhető, természeti erőforrásokra építkező alternatív energiahasznosítás – gyógyvizek, geotermikus energia, nap- és szélenergia, biogáz és biomassza, stb.) és a helyi érdekeltségű nyersanyag-kitermelésben (szén- és kőbányászat újraindítása Nagymányok és Váralja térségében). Importkiváltó gazdaságpolitika a felhasználásban A megyei célrendszerben az importfüggetlen energiahasznosítás legmarkánsabban a helyi termelésű energia előállításban, illetve a településtervezés ökológiai gondolkodásában, ökoházak, alternatív környezethasználatot eredményező építészetben biztosított. Az exportpiacokon jelenlévő magyar tulajdonú vállalkozások további terjeszkedésének elősegítése A megyei célrendszer a Magyar Növekedési Terv gazdaságbővítési elképzeléseihez részben igazodik, figyelembe véve a megye eredendően fennálló, gyenge önálló külgazdasági kapcsolatait, export- és importfüggőségét. Az exportpiacra jutás is megjelenik a célrendszerben, amely a Németországba irányuló autóipari és gépgyártási kapacitások bővítését, a Magyarországon hozzáadott termelési érték növelését és a beszállítói tevékenység fokozása révén a kisvállalkozások erősítését tűzi ki célul. Németország mint exportpiaci célterület a jelentős mértékű Tolna megyei német származású lakosság, fennálló kulturális értékek, hagyományok és nyelvápolás miatt került stratégiai kiemelésre. Tolna megye esetében egyéb egész megyei területre kiterjedő külgazdasági vonatkozás nem határozható meg markánsan, a célrendszer a települési, mikrotérségi önálló gazdasági kapcsolatok keresését támogatja, mely magában foglalja a testvérvárosi, testvértelepülési gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítését, a regionális, szubregionális érdekeltségű termelést, értékesítést, kutatás-fejlesztést, termelői érdekérvényesítést klaszterek létrehozásával, TÉSZ-ek, BÉSz-ek szerveződésének ösztönzésével, illetve egyetemek, kutatóbázisok technológiai, tudományos együttműködésével. A Magyar Növekedési Terv gazdasági értéknövelő szempontjai, mint a befektetések ösztönzése, a kis- és középvállalkozások erősítése, a súlyponti ágazatok kiemelt kezelése, az elmaradott térségekbe történő kiemelt beruházás ösztönzés a megyei célrendszer alapját jelentik, igaz, nem külgazdasági kapcsolatok révén, hanem elsősorban helyi viszonyokra építkezve.

48 65

A Magyar Növekedési Terv nem határoz meg Tolna megye területére külön növekedési tengelyeket, csomópontokat, melyek kiemelt, országos jelentőségű stratégiai szerephez jutnának, csupán közvetetten, a szabad vállalkozási zónák kialakításával biztosítja a megye legelmaradottabb térségének, a Tamási kistérségnek a jövőbeli ipari, gazdasági fejlesztési lehetőségeit, mely a megyei fejlesztési koncepció célrendszerének is hangsúlyos eleme a területi felzárkóztatás, belső perifériák oldása és a társadalmi-gazdasági problémák kezelése miatt. A Magyar Növekedési Tervhez szorosan kapcsolódó Külgazdasági Stratégia elsőszámú külkereskedelmi célja, az Erőteljes keleti nyitás tekintetében említendő a Tolna megyei célrendszerben, köszönhetően a paksi atomerőmű bővítésének orosz befektetői és üzemeltetői vonatkozásának. A Külgazdasági Stratégia második stratégiai célja, az Erős rácsatlakozás a nagy nyugat-európai exportőrökre Tolna megye vonatkozásában Németország relevanciáját hozza, a már említett kulturális és gazdasági kapcsolatok, gyökerek révén. A célrendszer kapcsolódása az Új Széchenyi Tervhez A megyei fejlesztési koncepció célrendszere értékrendjében, tervezési szemléletében felöleli az Új Széchenyi Terv mind a hét fő programjának célkitűzéseit. Az Egészségipari program céljaiból a megyei célrendszerben is megjelenik az elmaradott térségek felzárkóztatása. A leghátrányosabb helyzetű Tamási kistérséghez és a belső perifériát képező Tolnai-Hegyhát aprófalvaihoz komplex felzárkóztató gazdasági és vidékfejlesztési programot rendeltünk, továbbá a szintén elmaradott Dombóvári kistérség is hangsúlyos szerephez jut a mezőgazdasági kapacitások, kutatás-fejlesztés, innovációs háttér megteremtése kapcsán. A geotermikus energia komplex hasznosítási lehetősége gyakorlatilag minden Tolna megyei városban teret nyerhet a célrendszer alapján, hiszen a már meglévő gyógyturisztikai szolgáltatásokra, kiépített infrastruktúrákra épít, és a termálvíz energetikai hasznosítását fogalmazza meg. Tolna megye az egészségiparban ugyanis főként a gyógyvizek és gyógyfürdők turisztikai és orvosi, szakápolási rendszerét tudja minden igényt kielégítően képviselni. Tolna megye az egészségiparban főként a rehabilitáció területén tudott az elmúlt évtizedben jelentős mértékben fejlődni és a piaci igények, valamint a fokozódó versenyhelyzet miatt is e terület továbbfejlesztése indokolt elsősorban. Szintén az egészségipari program céljai jelennek meg a megyei célrendszerben a biotermelésen, illetve a gyógynövénytermesztés és feldolgozáson keresztül. A Zöldgazdaság-fejlesztési program céljai közül a megújuló energiaforrások alkalmazása, az energiahatékonyság növelése, az energetikai célú kutatás-fejlesztés és az energetikai szakoktatás egyaránt megjelenik a megyei célrendszerben. Emellett a célrendszerünk kiegészül a biogáz- és biomassza üzemek telepítésével, a kistelepülések közlekedési lehetőségeinek gépjármű és járat racionalizálásával, a környezeti nevelés hangsúlyozásával, erdei iskolák támogatásával, ökotermelés, ökotelepülések – mint zöld mintaprojektek – szorgalmazásával. A megyei célrendszer közvetlenül nem tér ki az Új Széchenyi Tervben alprogramként szereplő hulladékgazdálkodásra, világítás korszerűsítésre, „zöld” foglalkoztatásra és „zöld” szakképzésre. 49 66

Az Otthonteremtési program céljai a megyei célrendszerben különösen a vidéki, falusi, elmaradott területekre összpontosulnak, kettős céllal: egyrészről a vidéki élettér javításával, a falusi lakásállomány és lakóinfrastruktúra modernizálásával, másrészről a falvak lakosságának növelésével, új betelepülők ösztönzésével. A megyei önkormányzat tehát társadalmi és területfejlesztési elképzeléseket ötvözött e célok meghatározásakor. A vidéki bérház (-lakás) és háztáji program, a vonzó vidéki élettér kialakítása hangsúlyos a megye célrendszerében. A Vállalkozásfejlesztési program céljai a megyei elképzelésekben mint a klaszterek, termelői csoportok, TÉSZ-ek, BÉSZ-ek szerepének növelése, a beszállítói kis- és középvállalkozások fejlesztésén, a vidéki, elmaradott térségekbe irányuló vállalkozás- és beruházás-ösztönzés meghatározásán keresztül jelenik meg. A Tudomány – innováció program céljai megyei vonatkozásban oktatási és gazdasági hatással számíthatók. A megyei szakképzések és felsőoktatási lehetőségek bővítése, a minőségi oktatás és nevelés, a régió egyetemei tudásalapú eszközeinek, módszereinek megjelentetése a megyei gazdasági és energetikai termelésben, innovációk támogatása, a magasabb hozzáadott értékű feldolgozóipar körülményeinek megteremtése, a K+F+I központok kialakítása funkcionális térségenként fogalmazódik meg célként Tolna megye esetében. Az Új Széchenyi Tervben hangsúlyos kreatív ipar a megyei elképzelésekben is szerepel. A Foglalkoztatási program teljes mértékben rávetíthető a megyei célrendszerre is, mert minden, az Új Széchenyi Tervben meghatározott foglalkoztatás bővítésére irányuló cél, alprogram és prioritás önálló stratégiai célként, illetve prioritásként került meghatározásra, így a családbarát foglalkoztatáspolitika, a szakképzési rendszer piacképessé tétele, a mai technológiára alapozott, gyakorlatorientált szakképzés lehetőségeinek biztosítása, a vállalkozások ösztönzésének támogatása helyi adókedvezményekkel, vagy a magas élőmunka-igényű zöldségés gyümölcstermesztés elterjesztése, a hátrányos helyzetű térségek, aprófalvak munkahelyteremésének, kis- és mikro-vállalkozásainak támogatása. A Közlekedésfejlesztési program céljai a megyei koncepció célrendszerében elsődlegesen a logisztika szerepének fokozásával, a vidéki térségek közlekedési lehetőségeinek javításával és a közlekedési ágazatok elkülönülő fejlesztési irányaival jelenik meg. Elképzeléseink szerint javítható a megye lakosságának mobilitása, az áruforgalom hatékonysága és a turisztika potenciális lehetősége (vízi és kerékpáros turizmus), csökkenthető a közlekedésből adódó környezetterhelés mértéke.

50 67

IV.

A terület felhasználás alapelveit lefektető koncepció

IV.1. Stratégiai térstruktúra bemutatása A megye térszerkezetére jellemző, hogy nem a megyeszékhelyre koncentrált, hanem az egyes kistérségek, tájak önállósága, külső kapcsolatai a jellemzőek. A megye városai a Duna mentén (Dunaföldvár, Paks, Tolna, Szekszárd, Bátaszék), illetve Tamási és Gyönk kivételével a megyehatáron (Bonyhád, Nagymányok, Dombóvár, Simontornya) helyezkednek el, ami igazolja, hogy a megye térszerkezete nem kiegyensúlyozott. A területi fejlődés alakulását alapvető mértékben befolyásolta az a körülmény, hogy az észak-déli irányban fekvő Tolnai-hegyhát kettéosztja megye területét, és bizonyos szempontból folyamatosan akadálya volt a kapcsolatok fejlődésének. A megye kistérségei, illetve a nyugati és keleti része közötti együttműködés lényegében nem alakult ki sem társadalmi, sem gazdasági szempontból és az egyes kistérségek fejlődése is eltér, az észak-dél irányú közlekedési főútvonal, a 6-os főút, volt Tolna megye fejlődési tengelye. A Budapest – Pécs – országhatár között futó főút a Dunával párhuzamosan haladva felfűzte és tulajdonképp fejlesztette a megye gazdaságilag amúgy is fejlettebb részét. A 63-as főút hasonlóképp észak-dél irányban Szekszárd (Tolna) – Székesfehérvár között teremtett közúti kapcsolatot. Kelet-nyugat irányú jelentős közúti és így gazdasági kapcsolt sincs például Paks és Tamási vagy Szekszárd és Dombóvár között. A 65-ös főút Szekszárd – Siófok vonalon, északnyugat-délkelet irányban pedig átlósan szeli át a megyét, így érdemi kapcsolatot nem teremt a megye keleti és nyugati részei között. Megépült a Szekszárdi Duna-híd és az M9-es félpályás, a 6-os és az 51-es főút közötti szakasza. Az elmúlt években megépült az M6-os autópálya teljes Tolna megyei szakasza és Budapest és Pécs között is autópályán lehet közlekedni. Ez a már üzemelő két új gyorsforgalmi út a megye térszerkezetében jelentős változást hozott, ám igazából a meglévő tendenciát és fejlettséget, azaz a meglévő különbségeket tovább erősítette. A Paksi és a Szekszárdi kistérség volt eddig is Tolna megye két legfejlettebb, gazdaságilag legerősebb kistérsége, az új országos, nemzetközi kapcsolatokat is erősítő fejlesztések pedig épp ebben a két legfejlettebb térségben valósultak meg. Az M6-os gyorsforgalmi út egyre jobban felerősíti az itt lévő települések gazdasági jellegű fejlesztési szándékait. A mellékúthálózat kismértékű módosításával tovább javítva az autópályával való kapcsolatot, a két kistérségben újabb fejlesztési területek létesülnek majd. Annak érdekében, hogy az autópályától távolabbi, gazdaságilag elmaradott kistérség, mint például a megye csaknem egyharmadát kitevő Tamási kistérség, illetve a Dombóvári és a Bonyhádi kistérség elsősorban apró- és kistelepüléseinek további gazdasági és társadalmi leszakadását mérsékeljük és felzárkóztatását elősegítsük, szükséges új, hatékony térségfejlesztési eszközöket alkalmazni. A fejletlen területeknek a fejlett területektől történő további leszakadását hivatott fékezni az a kormányzati szándék is, mely létrehozta a „szabad vállalkozási zónákat” az ország legfejletlenebb területeinek hatékony – elsősorban gazdasági célú – felzárkóztatására. Az országos szándék ellenére Tolna megye szempontjából további ösztönzőkre, önálló térségfejlesztési programra és „Kiemelten fejlesztendő 51 68

térség” kijelölésére van szükség a területi különbségek mérséklésére, illetve a leszakadt térségek, települések felzárkóztatására. A már megépült és az országos tervben (OTrT) szereplő közlekedési hálózat szerint a Tamási kistérség megközelíthetősége a megyeközponttal, és a megye fejlettebb keleti részeivel való kapcsolat-rendszere nem változik alapvetően. Az M9es gyorsforgalmi út továbbépítése szempontjából várható, hogy a Kaposvár és Bonyhád közötti szakasz készül el a következő ütemben, 2020-ig. Ezzel a fejlesztéssel a megyehatárhoz közel, részben Baranya megye területét is érintve, de létrejönne a megye keleti és nyugati része között egy valódi, eddig hiányzó gyorsforgalmi közúti kapcsolat. Ez jelentős fejlesztéseket eredményezhet a Bonyhádi és Dombóvári kistérség területén, és lehetőséget teremt Dombóvár számára, hogy a Dél-Dunántúli Régió közepén elhelyezkedő város regionális szintű logisztikai központtá váljon. Várhatóan 2030-ig az M9 autóút teljes kiépítése esetén az országon belüli kelet-nyugati kapcsolatok egyik legjelentősebb gyorsforgalmi útja épül majd meg további lehetőséget teremtve Tolna megye és települései számára. Az M9-es gyorsforgalmi út jelentősebb szakaszainak kiépítésével a meglevő dunai Szent László híd hálózatba kapcsolásával a megyét átszelő keresztirányú forgalom jelentősen megnő, és felértékelődik. Keleti irányban az M5 autópályához, nyugati irányban Szekszárd, Bonyhád, Dombóvár, Nagykanizsa összekötésével az M7 autópályához csatlakozik, így a Dunántúl és az Alföld déli részeinek összekapcsolását teremtheti meg. A térszerkezet a fent említett okok miatt várhatóan 2030-ig sem lesz egységes. Egyes térségek az adottságaikból adódóan nagyobb mértékben fejlődnek majd. A megye gazdasági térszerkezetét vizsgálva (Bennett-féle mutató alkalmazásával) az 5 kistérség közül ez esetben is a Paksi illetve a Szekszárdi kistérség a kiemelkedő – a Paksi magasan átlag fölötti, a Szekszárdi pedig átlag fölötti besorolású. A kistérségek vizsgálatához alkalmazott mutatók leginkább a helyi gazdaság működésében felfedezhető differenciákat emelik ki. A Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció egyik legfontosabb célja, hogy a megye fejletlenebb térségeiben, hátrányos helyzetű településein is beindítson a helyi erőforrásokra, a helyi értékekre és humán erőforrásra alapozva olyan gazdaságfejlesztési folyamatokat, melyek mérséklik a további gazdasági leszakadást és elősegítik a felzárkózást a megye fejlettebb területeihez. A Kiemelten fejlesztendő térségre önálló térségfejlesztési programot készítünk, amit a területfejlesztési koncepció csak említés szintjén tartalmaz, de a programozás keretében részletesen stratégai és operatív program keretében, illetve a projektek (projekt javaslatok) szintjén is megjelenítünk. A beavatkozásoktól azt várjuk, hogy a gazdasági térszerkezetben érezhető változások indulnak el 2014-2020 között.

52 69

5. számú ábra: Tolna megye térszerkezetére (gazdasági térszerkezet) 2030-ig jelentősebb hatást kiváltó beavatkozások (Tolna megye Kiemelten fejlesztendő térsége (Tamási kistérség területe))

70

A Kiemelten fejlesztendő térség hátrányos helyzetű, kiemelten támogatandó nagyközségei, községei A listába azon települések kerültek, melyek munkanélküliségi rátája 20% vagy azt meghaladó mértékű és/vagy lakosságszámuk 500 fő alatti és/vagy a Tamási kistérségben fekszenek (kivéve Tamási városát), mely terület a megye leghátrányosabb helyzetű kistérsége, illetve szabad vállalkozási zóna besorolást is kapott. 1. Attala 2. Báta 3. Bátaapáti 4. Belecska 5. Bikács 6. Bogyiszló 7. Bonyhádvarasd 8. Csibrák 9. Dalmand 10. Diósberény 11. Döbrököz 12. Dúzs 13. Értény 14. Felsőnyék 15. Fürged 16. Gerjen 17. Grábóc 18. Gyulaj 19. Hőgyész 20. Iregszemcse 21. Izmény 22. Jágónak 23. Kajdacs 24. Kalaznó 25. Keszőhidegkút 26. Kismányok 27. Kisszékely 28. Kistormás 29. Kisvejke 30. Kocsola 31. Koppányszántó 32. Kölesd 33. Lápafő 34. Magyarkeszi 35. Miszla 36. Mórágy 37. Mőcsény 38. Mucsfa 39. Mucsi 40. Murga

20%-os munkanélküliség 34,3%-os munkanélküliség 396 lakos 420 lakos, LHH 33,7%-os munkanélküliség, 433 lakos 21,3%-os munkanélküliség 402 lakos 36%-os munkanélküliség, 326 lakos 20,8%-os munkanélküliség 26,5%-os munkanélküliség, 353 lakos 26,6%-os munkanélküliség 31,7%-os munkanélküliség, 267 lakos, LHH 45%-os munkanélküliség, LHH 20,4%-os munkanélküliség, LHH 40,7%-os munkanélküliség, LHH 22%-os munkanélküliség 27,9%-os munkanélküliség, 180 lakos 31,3%-os munkanélküliség LHH LHH 20,6%-os munkanélküliség 42%-os munkanélküliség, 229 lakos 23,3%-os munkanélküliség 30,2%-os munkanélküliség, 145 lakos, LHH 20%-os munkanélküliség, 204 lakos, LHH 329 lakos 297 lakos, LHH 331 lakos 20%-os munkanélküliség, 406 lakos 34,2%-os munkanélküliség 24,4%-os munkanélküliség, 310 lakos, LHH 22,9%-os munkanélküliség 41,3%-os munkanélküliség, 153 lakos 30,2%-os munkanélküliség, LHH 34,1%-os munkanélküliség, 272 lakos, LHH 26,3%-os munkanélküliség 367 lakos 387 lakos 41,7%-os munkanélküliség, 454 lakos, LHH 25%-os munkanélküliség, 53 lakos

71

41. Nagykónyi 42. Nagyszékely 43. Nagyszokoly 44. Nagyvejke 45. Nak 46. Ozora 47. Pálfa 48. Pári 49. Pincehely 50. Regöly 51. Sárpilis 52. Sárszentlőrinc 53. Szakadát 54. Szakály 55. Szakcs 56. Szárazd 57. Tolnanémedi 58. Udvari 59. Újireg 60. Váralja 61. Várong 62. Varsád 63. Závod

35,1%-os munkanélküliség, LHH 28,9%-os munkanélküliség, 437 lakos, LHH 48,8%-os munkanélküliség, LHH 146 lakos 28,7%-os munkanélküliség 29,2%-os munkanélküliség, LHH 24,3%-os munkanélküliség 27,3%-os munkanélküliség, LHH 20,2%-os munkanélküliség, LHH LHH 28,5%-os munkanélküliség 32,1%-os munkanélküliség 21,1%-os munkanélküliség, 238 lakos, LHH LHH 22,4%-os munkanélküliség 28,1%-os munkanélküliség, LHH 24%-os munkanélküliség, LHH 24,6%-os munkanélküliség, 400 lakos, LHH 293 lakos, LHH 21,7%-os munkanélküliség 44,4%-os munkanélküliség, 147 lakos 26,7%-os munkanélküliség, 372 lakos, LHH 293 lakos

(A táblázatban szereplő lakosságszám adatok 2012. januári, a munkanélküliségi adatok a 2012. decemberi állapotot tükrözik.)

M9-es gyorsforgalmi út tervezett Kaposvár – Bonyhád közötti nyomvonala által fejlesztéssel közvetlenül érintett Tolna megyei városok és falvak

Érintett városok: Dombóvár, Nagymányok, Bonyhád Bonyhádi kistérségben érintett falvak: - Bonyhádvarasd - Aparhant - Izmény - Györe - Kismányok - Váralja Dombóvári kistérségben érintett falvak: - Csikóstőttős - Kaposszekcső - Jágónak - Kapospula - Attala

55 72

V.

A fejlesztés eszköz- és intézményrendszere

V.1. A prioritások azonosítása 1. prioritás: Megyei komplex térségfejlesztési programok -

szabad vállalkozási zóna (Tamási térsége) kiemelten fejlesztendő térség (a megye középső, aprófalvas városhiányos térsége) rekreációs térségek (Duna mente, illetve Sió mente) funkcióbővítő és szociális célú településfejlesztés közösségvezérelt helyi programok

2. prioritás: Gazdaság -

K+F+I potenciál erősítése ipari parkok és logisztikai központok kialakítása és szolgáltatásainak fejlesztése vállalkozásfejlesztés (ágazati preferenciával, turizmus is) agrárvállalkozások versenyképességének javítása helyben történő értékesítés elősegítése, szociális gazdasági eszközök alkalmazása piaci szereplők térségi gazdasági, tudományos együttműködés erősítése

3. prioritás: Környezet, energetika és közlekedés -

térségi elérhetőség és mobilitás javítása igényalapú közösségi közlekedés fejlesztése klímavédelmi beruházások támogatása (vízrendezés, vízvisszatartás, öntözés) fenntartható területhasználat, környezeti károk enyhítése helyi természeti erőforrásokra alapozott energiatermelés erősítése energiahatékonyság javítása

4. prioritás: Társadalom -

keresletvezérelt szakképzési és felnőttképzési rendszer kialakítása minőségi oktatáshoz, egészségügyi és szociális ellátáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése, a közszolgáltatások minőségének javítása munkavállalás, önfoglalkoztatás elősegítése közösségfejlesztés

56 73

V.2. Felelősség és intézményrendszer, a koncepció üzenetei, kapcsolódása más térségekhez A fejezet célja, hogy kijelölje a későbbi programozás tárgykörét, azaz nagyvonalakban ismertesse a megyei önkormányzat mint a koncepció tervezésért felelős szerv lehetséges szerepét annak megvalósításában és végrehajtásában úgy, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre az ehhez szükséges valamennyi információ. A megyei területfejlesztési koncepciók kidolgozását támogató útmutató alapján itt szükséges meghatározni a tervezés felelősének kompetenciájába eső témákat, területeket (is), azaz jól lehatároltan el kell tudni különíteni, hogy:  a koncepció mely részére épülhet a megye általi vállalásaként felfogható program vagy projekt, illetve  a koncepció mely részei esnek kívül a megye felelősségének kompetenciáján, ennél fogva más felelős szereplők számára felfogható üzenetekként értelmezhetők. Az utóbbi kategóriába sorolható tématerületek meghatározása egyszerűbb feladat. A koncepció útmutató szerint elvárt címzetti csoportoknak szóló legfontosabb üzenetei az alábbiak szerint azonosíthatók: V.2.1. Közszférán kívüli szereplők:  civil szervezetek: aktív szerepvállalásukkal segítsék a kulturális- és sportlétesítmények új élettel való megtöltését; aktív közösségfejlesztő munkával erősítsék a helyi identitástudatot, ennek érdekében működjenek közre közösségfejlesztő szakemberek képzésében és alkalmazásában;  egyházak: lásd. civil szervezetek;  gazdasági szereplők: aktív közreműködésükkel segítsék elő a termelői együttműködések létrehozását; a piaci együttműködés elmélyítésével vállaljanak szerepet a K+F+I és logisztikai tevékenységek fejlesztése terén; eszközöljenek beruházásokat a hagyományosan jelenlévő ipari ágazatokban (különösen a mezőgazdasági termékek előállítását, feldolgozását és értékesítését célzó beruházásokkal a vidékies térségekben); a gyakorlati oktatásban való közreműködésen keresztül vállaljanak szerepet az igényekhez igazodó, gyakorlatorientált szakképzési rendszer kialakításában; az atipikus foglalkoztatási formák szélesebb körű alkalmazásával járuljanak hozzá a kedvezőtlen demográfiai folyamatok negatív hatásainak mérsékléséhez; Ágazatok:  gazdaságpolitika: a szabályozási környezet módosításával (pl. szabad vállalkozási zóna, egyéb adókedvezmények) ösztönözze vállalkozások indítását (fiatalok, pályakezdők vállalkozóvá válását), betelepülését, munkahelyek létrehozását; segítse elő a hagyományosan jelenlévő ipari ágazatokba történő beruházásokat (különösen a helyi mezőgazdasági alapanyagokra épülő magas hozzáadott értékű élelmiszer- és feldolgozóipari 57 74

kapacitások kiépítését); ösztönözze az atipikus foglalkoztatási formák szélesebb körű elterjedését, hozzájárulva ezáltal a demográfiai folyamatok kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez;  közlekedéspolitika: a közlekedési infrastruktúrába történő befektetések révén ösztönözze a beruházásokat, új vállalkozások létrehozását és a munkahelyteremtést, javítsa a mobilitás, a munkába járás feltételeit; teremtse meg a rugalmas, igényvezérelt közösségi közlekedés lehetőségét, biztosítva az egyenlő esélyű hozzáférést;  kitermelő ágazati politikai, energia és klímapolitika: vizsgálja meg térség ásványkincs-készlet termelési/hasznosítási lehetőségét; a Paksi Atomerőmű tervezett bővítésével járuljon hozzá a térség gazdasági fejlődéséhez; a természeti energiaforrások (geotermikus-, nap- és szélenergia, biomassza, biogáz és termálvíz) tudatos használatával biztosítsa a helyi erőforrásokra támaszkodó energiatermelés feltételeit; lásd. még környezetpolitika;  környezetpolitika: a klímaváltozás hatásainak mérséklése, a táji, természeti és épített környezeti értékek védelme érdekében szigorúbb jogszabályi környezetet alakítson ki; teremtse meg az új víztározó-kapacitások kialakításának, a meglévő öntözőművek- és rendszerek, stb. fejlesztésének lehetőségét; részesítse előnyben a környezettudatos, környezetkímélő és energia hatékony beruházásokat  agrárpolitika, élelmiszergazdaság: mezőgazdasági alapanyagokra épülő, nagy hozzáadott értékű termék előállításának, feldolgozásának, a piaci értékesítés feltételeinek javításával járuljon hozzá az agrárgazdaság fejlődéséhez; folytasson központi agrármarketing tevékenységet; ösztönözze a termelői együttműködéseket; járuljon hozzá a mezőgazdaság termelékenységének javításához;  vidékfejlesztés: a koncepció értelmezése szerint elsősorban területi szempont, sem mint ágazati politika, így a szektoriális logika mentén megfogalmazott üzeneteknek hangsúlyosan kell a vidékies térségekben (is) érvényesülniük;  egészségügyi politika: mindenki (különösen a vidékies térségekben élők) számára biztosítsa az azonos minőségű egészségügyi ellátáshoz, szociális alapellátáshoz való hozzáférést;  szociálpolitika: a szabályozási környezet módosításával segítse elő a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállítását, visszafordítását, mérsékelve annak a térséget sújtó negatív hatásait;  oktatáspolitika: segítse elő a munkaerő-piaci irányultságú, keresletvezérelt szak- és felnőttképzési rendszer kialakítását, a képzési lehetőségek bővítését; az oktatás modernizációját (digitalizálás, e-oktatás);  kultúrpolitika: a koncepció nem fogalmaz meg közvetlen üzeneteket ezen ágazat számára, ez a tervezés következő szakaszaiban kerülhet megfogalmazásra;  központi közigazgatás-szervezési politika: a koncepció nem fogalmaz meg közvetlen üzeneteket ezen ágazat számára, ez a tervezés következő szakaszaiban kerülhet megfogalmazásra;

58 75

 önkormányzati politika: a helyi szabályozási környezet módosításával (pl. helyi adókedvezmények) ösztönözze külső vállalkozások betelepülését, új vállalkozások indítását, a munkahelyteremtést; helyi fejlesztési programok kidolgozásán keresztül biztosítsa a település funkcióbővítő (közösségi, kulturális, stb.) fejlesztésének lehetőségét; a térség népességmegtartó képességégének erősítése céljából teremtse meg a lehetőségét helyi programok (bérlakás, háztáji, stb.) megvalósításának;  igazságügyi politikai: a koncepció nem fogalmaz meg közvetlen üzeneteket ezen ágazat számára, ez a tervezés következő szakaszaiban kerülhet megfogalmazásra;  honvédelmi politika: a koncepció nem fogalmaz meg közvetlen üzeneteket ezen ágazat számára, ez a tervezés következő szakaszaiban kerülhet megfogalmazásra. Egyéb szereplők:  Szomszédos és más megyék: az együtt gondolkodás feltételeinek megteremtésén keresztül járuljon hozzá a térségi együttműködés előmozdításához, a kölcsönös érdekeltségen alapuló fejlesztések megvalósításához, az abban rejlő lehetőségek kihasználásához (pl. felsőoktatás, K+F+I: Pécsi Tudományegyetem, Kaposvári Egyetem, Budapesti Műszaki Egyetem; kitermelőipar: szénbányászat; turizmus: Sió-csatorna) V.2.2. Szomszéd megyék szerepe, nemzetközi kapcsolatok A) Dél-dunántúli megyékkel való együttműködés 1. -

Közlekedésfejlesztés: Vasúti hálózat fejlesztése (érintett megyék: Somogy, Tolna, Baranya) Közösségi közlekedés fejlesztése (érintett megyék: Somogy, Tolna, Baranya) M6-os déli irányú, országhatárig történő meghosszabbítása (érintett megyék: Tolna, Baranya) M60-as nyugati irányú, országhatárig történő meghosszabbítása (érintett megyék: Somogy, Baranya) 67-es főút fejlesztése a teljes szakaszon, meghosszabbítása a határig, Drávahíd építése (érintett megyék: Somogy, Baranya) 66-os kiemelt főút, M65 gyorsforgalmi út (érintett megyék: Somogy, Tolna, Baranya) M9-es fejlesztése (érintett megyék: Somogy, Tolna, Baranya) Kerékpáros közlekedési hálózat fejlesztése (érintett megyék: Somogy, Tolna, Baranya)

2. Gazdaság- és társadalomfejlesztés: - Logisztikai központok kialakításának lehetőségei (érintett megyék: Tolna, Baranya) - Duna-stratégia kapcsán tervezett fejlesztések (érintett megyék: Tolna, Baranya) - A szén- és kőbányászat újraélesztése és az arra épülő gazdaságfejlesztés (érintett megyék: Tolna, Baranya) 59 76

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Helyi adottságokra alapozott (erdősültség kiemelkedő mértéke, mezőgazdasági területek aránya) mezőgazdasági-, fafeldolgozó ipar fejlesztése; élőmunka igényes ágazatok erősítése (fakitermelés, erdőgazdálkodás, mezőgazdaság), illetve a termelésre alapozott feldolgozó kapacitások kiépítése tervszerűen, megyeszerte (mezőgazdasági termék feldolgozás, élelmiszeripar, fafeldolgozó üzemek) – foglalkoztatás bővítés (érintett megyék: Somogy, Tolna, Baranya) Egészség- és gyógyturizmusban rejlő lehetőségek kihasználása a GYEMSZIvel, egyetemekkel, illetve a gyógyfürdőkkel együttműködve; fizetőképes hazai és külföldi lakosok számára egészségügyi szolgáltatások biztosítása fekvőbeteg, járó beteg, valamint diagnosztikai területen. Zselicség, Sásd, Dombóvár térsége – 3 megyét érintő közös fejlesztési program lehetősége (érintett megyék: Somogy, Tolna, Baranya) Horvátország EU-s csatlakozásában rejlő lehetőségek kihasználása, határ menti együttműködés, EGTC, új határátkelők létesítése, vállalkozás-ösztönzés (érintett megyék: Somogy, Tolna, Baranya) A Magyar Limes Szövetséghez való csatlakozás kérdésköre (érintett megyék: Tolna, Baranya) Együttműködési lehetőségek az oktatás és innováció területén (egyetemek, kihelyezett karok és szakképző központok együttműködésével) (érintett megyék: Somogy, Tolna, Baranya) Vidékfejlesztési lehetőségek összehangolása (szőlészet, borászat, pincefalvak regionális együttműködése) (érintett megyék: Somogy, Tolna, Baranya) Csatlakozás az Ős-Dráva Programhoz (érintett megyék: Somogy, Baranya) Jelentősebb turisztikai attrakciók regionális szintű összehangolása (érintett megyék: Somogy, Tolna, Baranya) Vállalkozásélénkítő Komplex Program, szabad vállalkozási zónák, piaci igényekre választ adó mikro-, kis- és középvállalkozói szektor megerősítése Komplex balatoni vízgyűjtő-rehabilitációs program, melynek részeként megvalósul a Sió-csatorna turisztikai célú fejlesztése; a programmal egyidejűleg komplex balatoni turisztikai fejlesztés (érintett megyék: Somogy, Tolna, Baranya) Hátrányos helyzetű települések felzárkóztatásában a három megye együttműködése, közös fejlesztési program kidolgozása (érintett megyék: Somogy, Tolna, Baranya) Dél-Mezőföld, Külső-Somogy aprófalvas térségeinek foglalkoztatási, önfenntartó térségfejlesztési programja megyék közötti együttműködéssel (érintett megyék: Tolna, Somogy) Elmaradott területek felzárkózása, roma képzési közös mintaprojekt (érintett megyék: Somogy, Tolna, Baranya)

3. Környezetfejlesztés: - Regionális szintű vízügyi szabályozás, vízrendezés (hajózás, öntözés) (érintett megyék: Somogy, Tolna, Baranya) - Megújuló energiák hasznosítása helyi energiatermelő kapacitások kiépítésével (köz- és magánszféra), az ehhez szükséges szakképzési rendszer összehangolása regionális szinten (érintett megyék: Somogy, Tolna, Baranya) B) Nem a régióban található szomszédos megyékkel való együttműködés 60 77

1. Fejér megye: -

Széles körű mezőgazdasági összefogás, helyi gazdák agrármarketing tevékenysége Hagyományos ipari ágazatok (bőr-, textil-, élelmiszeripar) fejlesztése Közúti, vasúti infrastruktúra-fejlesztés Együttműködés a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben (Tamási, Sárbogárd), és szabad vállalkozási zónák kialakításában Együttműködés a Duna menti integrált fejlesztési ügyekben (Duna menti térségfejlesztési ITI támogatása a Dunaújvárosi Főiskola koordinációjával) Összefogás az integrált területi beruházások és a közösségvezérelt helyi fejlesztések terén, a Leader HACS-ok bevonásával A megyehatáron levő települések közti átjárhatóság biztosítása A hátrányos helyzetű területeken kiemelt gazdasági, foglalkoztatási övezet kijelölése; a foglalkoztatási gondok orvoslása érdekében a helyi termékek piacra juttatása A paksi atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó szakemberképzésben való együttműködés (Dunaújvárosi Főiskola) A paksi atomerőmű kapacitásbővítésével kapcsolatos integrált tervezés lebonyolítása A megújuló energiahasznosításban való együttműködés kialakítása A víz- és belvíztározók építésének összehangolása, elsősorban mezőgazdasági hasznosítás érdekében (Sárvíz) Együttműködés a turisztikai célú kerékpárhálózat fejlesztésében, és ahhoz kapcsolódó egyéb idegenforgalmi fejlesztések (Sió mentén) Együttműködés a természeti értékek és a Natura 2000-es területek védelme tekintetében (Közép- és Kelet-mezőföldi löszvölgyek, Lajoskomáromi löszvölgyek, Tengelici homokvidék, Tolnai Duna, Alapi kaszálórétek, Duna és ártere, Kisszékelyi dombság)

2. Bács-Kiskun megye: -

Együttműködés a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésében, a mezőgazdasági terméshozamok biztosításában, az öntözhető területek arányának növelésében, új öntözőrendszerek kiépítésében a Duna komplex turisztikai fejlesztésének közös támogatása gyakorlatorientált szakképzési rendszer kialakítása és összehangolása a szomszédos megyék között Megyéink számára közös cél az elvándorlás mérséklése, a megyéink népességmegtartó képességének a fejlesztések segítségével történő javítása Együttműködés az M9 gyorsforgalmi út mielőbbi kiépítése érdekében Együttműködés a leszakadt rétegek, társadalmi csoportok integrációjában, valamint a hátrányos helyzetű települések, külterületek felzárkóztatásában

C) Nemzetközi kapcsolatok: -

Vállalkozói együttműködések a társadalmi kapcsolatok mellett, főként a fejlett nyugatabbi országokkal, a gépipar területén, valamint mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozói kapcsolatok Európa minden területével, különösen képen a balkáni országokkal 61 78

V.2.3. Intézményrendszer A további lehetséges címzetti körökre (más megyékben található települési önkormányzatok, járási hivatalok, helyi fejlesztési programok) vonatkoztathatóan a koncepció nem fogalmaz meg konkrét üzenetet, illetve a fent strukturált logika mentén az korábban már bemutatásra került (a megye települési önkormányzatai, lásd. önkormányzati politika). A megyei koncepciónak nem feladata, hogy konkrét fejlesztések, projektek, szereplők vagy időzítés mellett elkötelezze a megyét, mivel az már program szinten definiálható elvárás, ugyanakkor a térség számára meghatározott jövőképből, a kitörési pontokból – elsősorban a fejlesztési célok rendszeréből – kiolvashatók az egyébként már beavatkozási szinten is értelmezhető elemek. Ha a koncepcióra épülő megyei program kereteinek meghatározását a területfejlesztésre fordítható források oldaláról közelítjük meg, akkor kijelenthetjük, hogy a megyei fejlesztések megvalósítására döntően európai uniós források felhasználásával nyílik majd lehetőség. Ennek ismeretében a megyei program intézményrendszere szervesen illeszkedik a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap hazai intézményrendszeréhez. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. törvény a területfejlesztés intézményrendszere vonatkozásában alapvető módosításokat hajtott végre: a fejlesztési tanács intézménye mind regionális, mind megyei, mind kistérségi szinten megszűnt, a korábban ötszintű területfejlesztési intézményrendszer három területi egységre: országos, megyei, és települési szintre koncentrálódik. Az átalakítás mintegy előzményeként értelmezhető a helyi önkormányzatokról szóló törvényben rögzített új feladatelosztás, melynek értelmében a területfejlesztési és területrendezési feladatok címzettjei a megyei önkormányzatok lettek.1 A 2014-2020-as Európai Uniós programozási időszak területfejlesztési tervezése kapcsán a megyei, regionális szintek, illetve a szaktárcák közötti szakmai koordináció és a tervezési feladatok elvégzéséhez szükséges módszertani útmutatók elkészítése részben a gazdaságpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt működő központi szerv, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, részben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve a Miniszterelnökség feladata lesz. A 140/2012 (VII.2.) Kormányrendelettel került létrehozásra a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság, melynek feladata az uniós forrásokkal összefüggő döntések meghozatala. Az NFK elnöke a miniszterelnök, tagjai a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, a fejlesztési és a nemzetgazdasági miniszter. A megyék területfejlesztésben betöltött szerepét tovább erősítette a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat, melynek értelmében a megyék meghatározó szerepet kaptak a területfejlesztési források felhasználásának tervezésében, jelesül biztosítani kell hatékony közreműködésüket a területi operatív programok tervezésében. Az egyébként az operatív programok körét is jóváhagyó rendelet elfogadásával a Közösségi Támogatási Keret (KTK) honi intézményrendszerének átalakulása is kezdetét vette – a 2014-2020. évi programok a 2007-2013 években működtetett 1

összefoglalás a helyzetértékelő munkarész 2.3/b A területfejlesztés intézményrendszere c. fejezete alapján

62 79

intézményi struktúrától merőben eltérő formában kerülnek végrehajtásra. A Kormány döntése értelmében az uniós fejlesztési források felhasználását központi koordinációval működő decentralizált intézményrendszernek kell támogatnia, amelyben hatékony központi koordináció mellett érvényesül az ágazati szakpolitikákért felelős tárcák tervező és irányító szerepe. Ennek érdekében a források felhasználásában meghatározó szereppel bíró, az egyes operatív programokhoz kapcsolódó irányító hatóságok (IH) az ágazati szakpolitikákért felelős tárcákhoz kerülnek.

Operatív program (indikatív megnevezés) Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) Koordinációs OP (KOP) „Vidékfejlesztés, halászat” OP

Forrás

Szakmai tartalom meghatározásáért első helyen felelős tárca

Irányító hatóság elhelyezése

ERFA, ESZA ERFA, ESZA ERFA, ESZA

NGM

NGM

NGM

NGM

NGM

NGM

ERFA, KA

NFM

NFM

ERFA, KA

NFM, VM

NFM

EMMI

EMMI

ME

ME

VM

VM

ERFA, ESZA KA EMVA, ETHA

A 2014–2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító operatív programok szerkezete

Az IH-k átszervezésével párhuzamosan várhatóan változás kíséri majd az alapok kezelése során eljáró szervezeteket, azaz a közreműködő szervezeteket (KSZ) is. Az intézményrendszer szükségszerű átalakításának továbbgondolására a Széchenyi Programiroda kapott felhatalmazást a Kormánytól az 1046/2013. (II.5.) Korm. határozata alapján. A kifizetési kérelmek összeállítására és benyújtására, a kifizetések fogadására kijelölt szervezet az igazoló hatóság jelenleg a Magyar Államkincstár (MÁK). Az irányítási és ellenőrzési rendszerek hatékony, eredményes és gazdaságos működésének biztosításáért az ellenőrzési hatóság, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) felel. A megyei önkormányzatok, vagy közös képviseletük az operatív programok (különösen a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programra) monitoring bizottságában és döntés előkészítő bizottságaiban kaphatnak szerepet.

63 80

Stratégiai irányítás döntés

NFK (Nemzeti fejlesztési kormánybizottság

Operatív irányítás - koordináció döntés-előkészítés és monitoring

Szakpolitikai felügyelet szaktárcák és ME

ME (Miniszterelnőkség)

NGM

NFM

VM

EMMI

Nemzetgazdasági Minisztérium

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Vidékfejlesztési Minisztérium

Emberi Erőforrások Minisztériuma

IKOP IH

VH OP

EFOP IH

Intelligens Közl.fejl.-i OP

„Vidékfejlesztés , halászat” OP

Emberi Erőforrás Fejlesztési OP

Koordinációs OP

ESZA, VÁTI

ME (SZPI), NFÜ

GINOP IH Gazd.fejlesztési és Innovációs OP

Irányító Hatóságok OP struktúra tervezete szerint

VEKOP IH

ME Miniszterelnökség

KOP IH

KEHOP IH

Versenyképes Közép-Mo. OP

Körny. és Energ.-i Hatékonysági OP

TOP IH Terület- és Településfejl-i OP

Közreműködő Szervezetek rendelkezésre álló erőforrások

ETE IH-k ?!?

MAG, RFÜ Megyei Önkormányzatok

KIKSZ, NKEK

MVH, NAKVI

6. számú ábra: Európai uniós fejlesztési források felhasználását biztosító tervezett intézményrendszer

81

VI.

A tervezési folyamat, a társadalmasítás és legitimáció leírása

A tervezési folyamat előkészítő fázisában elkészítettük azt a helyzetértékelő dokumentumot mely megalapozta a területfejlesztési koncepció célkitűzéseit. A helyzetfeltáró munkarészek (helyzetelemzés, helyzetértékelés) elkészítése a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet alapján történt. Munkánk fő célja a megye helyzetének minél alaposabb feltárása volt, éppen ezért a rendelkezésre álló szakmai anyagok és a bekért legfrissebb (KSH adatok) mutatószámokon túlmenően számos személyes találkozóra (mikrotérségi találkozó) is sor került a megye teljes területét felölelve, melynek keretében a térségfejlesztésben, településfejlesztésben érintett szereplők elmondhatták véleményüket és információt is cserélhettek egymás között. A személyes találkozókkal egy időben a megye mind a 109 települése tekintetében - az önkormányzatok esetében - kérdőíves felmérést készítettünk, melyben a korábbi finanszírozási időszak tapasztalatairól és a megvalósított fejlesztésekről kértünk információt, valamint rákérdeztünk a településeket jelenleg jellemző problémákra és a középtávú (2014-2020) fejlesztési elképzelésekre is. A megyei helyzetfeltáró munkarészek elkészítése során figyelembe vettük az Európai Unió 2014-2020-as programozási időszakára vonatkozó jogszabályait, ajánlásait, különös tekintettel az Európa 2020 stratégiára és annak célterületeire. Az adatgyűjtés során döntően másodlagos forrásból származó információkra támaszkodtunk (már meglévő megyei vagy megyét érintő tanulmányok feldolgozása és szintetizálása), kisebb mértékben primer adatokra is támaszkodtunk, melyeket a MTFK tervezése során összegyűjtöttünk, ebből következtetéseket vontunk le és elemzéseket jelenítettük meg. A helyzetfeltáró munkarészben vizsgáltuk a megye demográfiai, gazdasági, turisztikai, mezőgazdasági, humán szolgáltatási és közlekedési, környezeti és kommunális infrastrukturális helyzetét. A helyzetértékelés kitér ugyanakkor a megye külső környezetének vizsgálatára, a belső erőforrások vizsgálatára térképi megjelenítésekkel. A tervezési munka során áttekintettük a megyét érintő ágazati koncepciókat, területfejlesztési elképzeléseket és hatályos területi terveket. Munkánk során újra felkerestük a megye területfejlesztésben érintett főbb szereplőit, partnerségi tervet készítettünk az érintettek bevonására, a velük való folyamatos kapcsolattartásra. Kiértékeltük a megyei területfejlesztéshez kapcsolódó eszköz- és intézményrendszert. Az összegyűjtött adatok az elvégzett elemzések és az azokból levonható következtetések után elkészítettük Tolna megye helyzetértékelését (SWOT elemzés, fejlesztési irányok bemutatása és a lehetséges cselekvési területek meghatározása). A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése először 2012. szeptemberében egy munkaanyagot ismert meg és véleményezett, majd 2012. november 30-án elfogadta a végleges helyzetértékelést, amit a további tervezési munkára alkalmasnak talált. A területfejlesztési koncepció javaslattételi fázisában az elfogadott Partnerségi Terv alapján a tervezési munkába több mint 200 partnert vontuk be (109 települési önkormányzat, a megye szempontjából meghatározó vállalkozások, érdekvédelmi szervezetek, civil szervezetek, vállalkozói együttműködések, pénzintézetek, államigazgatás területi szervei, stb.). A partnerekhez eljuttattuk a helyzetfeltáró dokumentumot, kikértük véleményüket a megyei célrendszer felállítása során. Szakmai konzultációs fórumokat szerveztünk 2013. január 23-24-25-én a gazdaságfejlesztés, a humánerőforrás-fejlesztés és a vidékfejlesztés, mint megyei szinten kiemelten fejlesztendő fő irányok mentén. A Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal szakmai elképzeléseit ismertettük a rendezvényeken, ahol az érintettek ezt

82

véleményezhették, illetve megfogalmazhatták saját javaslataikat. A rendezvényeken megfogalmazott gondolatokat, valamint az írásban is beérkezett véleményeket beépítettük a Területfejlesztési Osztály által összeállított munkaanyagba. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. február 15-én a készülő koncepciót, annak munkaanyagát véleményezte. A partnerszervezetekkel közösen folyt a koncepció készítése 2013. február 28-ig. A szakmai dokumentum társadalmi vitára bocsátását 2013. március 1-jén megkezdtük és a 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet alapján 45 napig volt további vélemények, javaslatok, észrevételek megküldésére. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése döntése alapján a társadalmi vita további egy hónappal – 2013. május 15-ig – meghosszabbításra került. A társadalmasítás lezárását követően 2013. május 15-től a beérkezett (értékelhető) véleményeket feldolgoztuk és beépítettük a koncepcióba. Tolna Megye Területfejlesztési Koncepcióját a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése várhatóan 2013. november végi közgyűlésén fogadja el. Megkezdődött a koncepció mentén a megyei stratégiai és operatív programozás, a megyei fejlesztési elképzelések, projektek gyűjtése, összesítése is. A Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció minden jelentősebb fázisát, illetve megalapozó dokumentumát a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése mint választott testület fogad el és hagy jóvá. A dokumentum megalapozottságát és széles körű elismerését és elfogadását szolgálja az a nagyszámú partneri kör bevonása, amely a tervezési munka során nagy jelentőséggel bír. A jelenlegi tervezési munka egyik alapvető célja, hogy az érintettek, a majdani kedvezményezettek, illetve azok képviselői maguk alakíthatják, határozhatják meg a jövőbeni fejlesztési célokat, fejlesztési irányokat.

66 83

84

68 85

69 86

70 87

71 88


Készült a Tolna Megyei Önkormányzat megbízásából

Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója - KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS -

2013. november

Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 e-mail: [email protected] www.pestterv.hu

89

Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója – Környezeti Értékelés

A Tolna megyei Önkormányzat megbízásából készítette:

Telefon: (+36-1) 2670508, 2677078 Telefax: (+36-1) 2667561 e-mail: [email protected]; www.pestterv.hu

NÉVSORA:

Károlyi János

Dr. Kollányi László

szakképesítés: okl. geográfus, okl. térinformatikai szakmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: 13-1017

szakképesítés: okl. táj- és kertépítész mérnök

docens

Schuchmann Péter

Szijártó Ágnes

szakképesítés: okl. táj- és kertépítész mérnök, okl. városépítési- városgazdasági szakmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: 01-5068

mérnök

Schuchmann Péter

Budapest-Szekszárd, 2013. november

2013. november

2 90


TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁNAK ISMERTETÉSE.................. 5 1.1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS TEMATIKÁJA .......................................................................... 5 1.2. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁNAK FOLYAMATA, KAPCSOLÓDÁSA A TERVEZÉSI FOLYAMATHOZ ...................................................................................................... 6 1.3. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS SORÁN TETT JAVASLATOK HATÁSA A VÉGLEGES KONCEPCIÓ ALAKULÁSÁRA ........................................................................................................................ 6 1.4. A BEVONÁSA, A VÉLEMÉNYEK FIGYELEMBE VÉTELE ................................................................... 7 Az észrevételek rövid összefoglalása és az azokra adott válaszok illetve a szükségessé váló módosítások..................................................................................................................................... 7 Információhoz való hozzáférés ....................................................................................................... 9

1.5. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSHEZ FELHASZNÁLT INFORMÁCIÓK LEÍRÁSA ÉS JELLEMZÉSE .... 9 2. A FENNTARTHATÓSÁGI ÉRTÉKREND ÉRVÉNYESÍTÉSE.................................. 11 3. TOLNA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA............................................ 18 3.1. TOLNA MEGYE ÚJ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KIDOLGOZÁSÁNAK INDOKOLTSÁGA, CÉLJA, TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE, KIEMELVE A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJÁBÓL FONTOS ELEMEKET .............................................. 18 3.2. A KONCEPCIÓ CÉLRENDSZERÉNEK ÖSSZEVETÉSE A KÖZÖSSÉGI, AZ ORSZÁGOS ILLETVE - ÉS TERMÉSZETVÉDELMI, VALAMINT VÍZGAZDÁLKODÁSI CÉLOKKAL .............................................................................................. 23 Illeszkedés a Nemzeti Fejlesztés 2020 program környezeti prioritásaihoz................................... 23 Illeszkedés a Nemzeti Vidékstratégia 2020 környezeti céljaihoz.................................................. 26 Illeszkedés a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-III 2009-2014) céljaihoz .............. 28

3.3. AZ ÚJ KONCEPCIÓ ÖSSZEVETÉSE MÁS RELEVÁNS TERVEKKEL, KONCEPCIÓKKAL ............ 35 Tolna Megye Területrendezési Terve............................................................................................ 35 Tolna Megye Környezetvédelmi Programja 2000 ........................................................................ 35

3.4. A VÁLTOZATOK KÖZÖTTI VÁLASZTÁSOK ........................................................................ 35 4. TOLNA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA ........................................................................................... 36 4.1. A KONCEPCIÓ RÉSZCÉLJAINAK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ KONZISZTENCIA VIZSGÁLATA, AZ ESETLEGES ELLENTMONDÁSOK FELTÁRÁSA ................................................ 36 4.2. A JELENLEGI KÖRNYEZETI ÁLLAPOT RELEVÁNS, A KONCEPCIÓ TARTALMÁVAL ................................................................ 37

A koncepció megalapozása, illetve a célok kidolgozása során feltárt környezeti konfliktusok elemzése, értékelése, és a környezeti állapot várható alakulása abban az esetben, ha a koncepcióban megfogalmazott javaslatok nem valósulnának meg ............................................... 41

2013. november

3 91


4.3. A KONCEPCIÓ CÉLJAINAK MEGVALÓSULÁSÁVAL KÖZVETVE VAGY KÖZVETLENÜL , OKOK FELTÁRÁSA .............................................. 42 Közvetett módon környezeti következménnyel járó társadalmi, gazdasági folyamatokat

4.4. A KONCEPCIÓ CÉLJAINAK MEGVALÓSULÁSA ESETÉN VÁRHATÓ, HATÁSOK, ....................................................................... 44 Jól azonosítható környezet igénybevétel illetve hatások............................................................... 44

4.5. A KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEK ALAPJÁN A KONCEPCIÓ ÉRTÉKELÉSE ....................... 50 5. A KONCEPCIÓ MEGVALÓSULÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓAN JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE, TOVÁBBI SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK...................................................................... 51 5.1. A K ........................ 51 5.2. JAVASLAT SZÜKSÉGES KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ INTÉZKEDÉSEKRE ............................... 51 6. JAVASLAT A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÁLTAL SZEMPONTOKRA, INTÉZKEDÉSEKRE ........................................................................ 55 ÉRTÉKELÉSE ....................................................................................................................... 57 8. ÖSSZEFOGLALÁS ........................................................................................................... 58

2013. november

4 92


1. A KÖRNYEZETI ISMERTETÉSE

ÉRTÉKELÉS

KIDOLGOZÁSÁNAK

1.1. A környezeti értékelés tematikája A tematika 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletben meghatározott érintett szervek részére

A tematika az alábbi tartalommal került megküldésre egyeztetésre: 1. Bevezetés 2. Tolna Megye új Területfejlesztési Koncepciója céljainak összevetése más releváns országos és közösségi koncepciók, programok céljaival 1.1. Tolna megye új Területfejlesztési Koncepciója tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából fontos elemeket. 1.2. A koncepció célrendszerének összevetése a közösségi, az országos illetve megyei szinten 1.3. Az új koncepció összevetése más releváns tervekkel, koncepciókkal 2. A környezeti értékelés kidolgozásának ismertetése 2.1. A környezeti értékelés kidolgozásának folyamata. 2.2. A környezeti értékeléshez felhasznált információk leírása és jellemzése.

3. Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója környezeti hatásainak vizsgálata 3.1. A koncepció részcéljainak környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása elemeinek ismertetése. 3.3. A koncepció megalapozása, illetve az alternatív javaslatok kidolgozása során feltárt környezeti konfliktusok elemzése, értékelése, és a környezeti állapot várható alakulása abban az esetben, ha a koncepcióban megfogalmazott javaslatok nem valósulnának meg. 3.4. A koncepció céljainak megvalósulásával közvetve vagy közvetlenül környezeti

épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre/, a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre, Natura2000 területekre, a biodiverzitásra, valamint az emberek egészségi állapotára, társadalmi, gazdasági változásokra). 4.

Javaslat környezeti szempontú intézkedésre emberi egészségre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó javaslatok és egyéb intézkedések

2013. november

5 93

Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója – Környezeti Értékelés 5.

Összefoglalás

6.

Mellékletek

1.2. A környezeti értékelés kidolgozásának folyamata, kapcsolódása a tervezési folyamathoz A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) jogi alapját a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról jelenti. A jogszabály 1. melléklete szerint megyei területfejlesztési koncepciókra is környezeti vizsgálatot kell készíteni. A kiterjednie (KVT 44. § (1)): a) környezet állapotát; b) lakosságot; Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy ez nem egy szokványos stratégiai környezeti vizsgálati (SKV) eljárás keretében készült környezeti értékelés, hiszen gyakorlatilag elkészült vizsgált terv kidolgozásának megkezdésével, biztosítva ezáltal, hogy a környezeti megteremtve ezzel a terv és a környezeti vizsgálat közötti oda-visszacsatolást. Az a körülmény, hogy az OTK tervezett elfogadása - jelen információk szerint - kitolódott 2013.

beépüljenek az elfogadásra szánt megyei koncepcióba.

1.3. A környezeti értékelés során tett javaslatok hatása a végleges koncepció alakulására A fenti bekezdésben ismertetett körülmények következtében a környezeti értékelés során tett javaslatok a környezeti értékelés egyeztetésre került munkaanyagának elkészülte és az egyeztetési folyamat lezárulta, illetve a területfejlesztési koncepció elfogadása közötti koncepció anyagában.

szakhatóságok, érintettek számára. Ugyancsak lezajlott a Környezeti értékelés jogszabályban

2013. november

6 94


elkészült területfejlesztési koncepció-tervezet környezeti értékelése folyamatosan történt. A

eredményeképpen iteráló jelleggel, konzultációk alapján történt a környezeti szempontok érvényesítése.

bevonása, a vélemények figyelembe vétele A vonatkozó 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet melléklete szerinti körben megküldésre került a tematika, és egyeztetésre került a környezeti értékelés is, ezzel az érdekelt szervek bevonása

módosításra került. Más érdemi észrevétel a tematikára vonatkozóan nem érkezett. Ez az

A vonatkozó 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet melléklete szerinti körben egyeztetésre került a

-

Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága

Pécsi Bányakapitányság Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Tolna Megyei Kormányhivatal Földhivatala Tolna megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szerv

Az észrevételek rövid összefoglalása és az azokra adott válaszok illetve a szükségessé váló módosítások

hiányosságaira. A környezeti értékelés feladatköre – és hatásköre – idáig terjed, a jelzett hiányosságok vonatkozóan közölt kiegészítéseket a területfejlesztési koncepció véglegesítése során kell figyelembe venni, és ezekkel a tartalmi elemekkel szükség esetén kiegészíteni. Erre a környezeti értékelés

2013. november

7 95

Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója – Környezeti Értékelés Az észrevétel a környezeti értékelés hiányosságának tekinti, hogy „nem tartalmaz a természetes hogy a „5.2. Javaslat szükséges környezeti szempontú intézkedésekre” fejezet „Vízi, vízparti fejlesztések, víztakarékosság” alfejezete tartalmaz javaslatot a témakörben. De teret adva

Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága: értékelés megállapításait is felhasználva - területfejlesztési koncepcióval kapcsolatos javaslatait fogalmazza meg. Emiatt az észrevétel nyomán a környezeti értékelés módosítása nem vált szükségessé, viszont kiegészült a koncepció kiegészítésére vonatkozó javaslattal.

természetvédelmi és vízügyi szempontból nem emel kifogást, elfogadásra javasolja. Pécsi Bányakapitányság: A Bányakapitányság észrevételében tájékoztatásul közli, hogy a területfejlesztési koncepció céljai

bányatelkenként. A Környezeti értékelés kiegészítése vagy módosítása az észrevétel alapján nem

Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság: beépíteni. A 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234./2011. (XI.10.) Korm. rendelet a kiegészítés megtörtént, de tematikai okokból a 6. fejezetben. Tolna Megyei Kormányhivatal Földhivatala:

Tolna megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szerv: területére vonatkozóan. A környezeti értékelés rámutat a megyei területfejlesztési koncepció – A környezeti értékelés feladatköre – és hatásköre – idáig terjed, a jelzett hiányosságok pótlása nem a kiegészítéseket, amelyek a megye környezeti állapotának pontosabb leírását szolgálják, a területfejlesztési koncepció véglegesítése során kell figyelembe venni, és ezekkel a tartalmi elemekkel

2013. november

8 96


meghatározása” alpontjában jelenik meg.

Információhoz való hozzáférés A nyilvánosság érintett részének meghatározása A megyei területfejlesztési koncepció módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat Tolna szakmai, érdekképviseleti és társadalmi szervezetek, a környezeti és vidékfejlesztési ügyekkel foglalkozó más szervezetek és intézmények továbbá a megye lakossága. Honlap A környezeti értékelés egyeztetési dokumentációja, a megyei területfejlesztési koncepció közzétételre került /www.tolnamegye.hu/.

a

Tolna

Megyei

Önkormányzat

hivatalos

honlapján.

Papír alapú hozzáférés Nyomtatott dokumentációk megtekintése a Tolna Megyei Önkormányzat Hivatala 7100

Aktív tájékoztatás A környezeti értékelés nyilvánosságra hozataláról a megyei önkormányzat honlapján közlemény jelent meg.

észrevételt küldhetett a Tolna Megyei Önkormányzat Hivatalához írásban. A vélemények és rendelkezésre.

azokat figyelembe vették a dokumentációk véglegesítésekor. Az érintett nyilvánosság bevonása érdekében az elkészült tematika és az egyeztetési anyag véleményezésre felkerült a megye honlapjára, és közvetlenül is kiküldésre került a - jogszabály szerint - "környezet

1.5. A környezeti értékeléshez felhasznált információk leírása és jellemzése A környezeti vizsgálat a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Osztály rendelkezésre bocsájtott dokumentáció, háttértanulmányok, vizsgálatok, munkaközi anyagok,

2013. november

9 97


digitális térinformatikai adatbázis és a nyilvános tanulmányok, jelentések, fejlesztési stratégiák alapján készült. A környezeti vizsgálatban felhasználtuk továbbá a részletes helyzetfeltáró vizsgálatok dokumentációját. Felhasznált tanulmányok, programok, stratégiák: Tolna Megye Környezetvédelmi Programja, 2000 Dél-dunántúli Operatív Program, 2007 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS), 2007 Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-III, 2009-2014) Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) társadalmasítási változat, 2012 Nemzeti Vidékstratégia (NVT), 2012

koncepciók, stratégiák szempontrendszerének és a területfejlesztési koncepció környezeti

2013. november

10 98


2. A FENNTARTHATÓSÁGI ÉRTÉKREND ÉRVÉNYESÍTÉSE A megyei területfejlesztési koncepció környezeti teljesítményének értékeléséhez olyan elemzési-értékelési módszertant alkalmazunk, amely feltárja, hogy a tervnek milyen közvetlen vagy közvetett kihatása lehet a környezetre, milyen környezeti hatások várhatók, illetve a

gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatással, valamint környezetvédelemmel kapcsolatos

korábban elfogadott, regionális területfejlesztési operatív programok esetében sikerrel alkalmazott módszerre épít, hogy a területfejlesztési politika stratégiai szintjét (céljait és prioritásait) egy fenntarthatósági értékrendhez viszonyítjuk. A fenntarthatósági értékrend négy alappillére: A.) törekvés a térségi autonómiára C.) a térség megújuló képességének biztosítása D.) fenntartható térhasználat A négy pillér keretei között fogalmaztuk meg a területfejlesztési politika 16 kritériumból álló

A. Minél nagyobb fokú térségi autonómiára való törekvés a) közvetlen anyagi vonatkozásokkal (vagyon és jövedelmi viszonyokkal) összefüggésbe energiahordozók (szoláris, vízenergia és geotermikus energia), biomassza produkció,

b)

Fontos a kor kihívásaihoz és technológiai potenciálok azonosítása és hasznosítás (pl. megújuló energiák kinyerése, új ásványkincs-

rendszerek újjáélesztése). c)

a)

: A megyei stabilitást és a globális gazdaság káros következményeihez (térségi adottságoktól független termelési

2013. november

11 99


b) Termelj helyben, fogyassz helyben ösztönzése c) Tudatos fogyasztás (térség adottságaihoz, esetleg hagyományaihoz illesztett magatartásformák ösztönzése a globális fogyasztói elvárásokkal szemben) d) A mindenkori aktuális megyei adottságokra térség gazdaságának és társadalmának igényeit szolgáló gazdasági termelés ösztönzése. e) A befektetésekkel kapcsolatos döntések nem a megyén kívül születnek meg, így sokkal módon hasznosító termelésnek. f) Törekvés a más megyékkel, térségekkel való stabil és kiegyensúlyozott . Ha a más megyékkel, térségekkel fennálló gazdasági és társadalmi amikor a megyék képesek szolgáltatni egymás számára, munkamegosztást kialakítani egymás között. (Pl. egy központi, kritikus tömeget megjeleníteni képes térség gondoskodik

társadalma számára más térségekben találhatók a népszer, rekreációs helyszínek, de a stabilitás miatt ismerik a rekreációs térség társadalmát, így kulturális gazdasági kapcsoltok is kialakulhatnak, ismeri a környezetét, így mint a sajátját óvja.) A3 A társadalmi-gazdasági tevékenységek által gerjesztett folyamatok és áramok minél tartósabban a megyén belül tartása a) . A megtermelt

a megyei, területi adottságokhoz. A megyei gazdaság stabilitásához járul hozzá, ha támaszkodnak, a befektetésekkel kapcsolatos döntések nem a megyén kívül születnek meg. b) A tudás és az információáramlás minél hosszabban a megyén belüli tartása. A térség

generációnak adják át a tudást (ezáltal nagyobb garanciát kap az is, hogy ez a tudás tartalmazni fogja a hely-specifikus ismereteket, a helyi környezeti-társadalmi rendszerek

2013. november

12 100


c) Az anyagáramok minél hosszabban a megyén belül tartása. A helyi vagy nem helyi minél feldolgozottabb módon hagyják el a területet. d) Az energiaáramok minél hosszabban a tervezési területen belül tartása származó energia minél nagyobb mértékben a térségben hasznosuljon, a térség

megtermelt energiára, mely országos hasznosulású) e)

társadalmi és gazdasági igényekhez igazított szolgáltatás, termelés és fogyasztói kultúra kialakulását. A4 Autonóm közösségi döntéshozatal a) A megye saját közösségi döntéshozatali kompetenciáinak növelése. Fenntartható térség nincs, ha az adott térségnek nincs bizonyos fokú döntéshozatali kompetenciája saját közügyeinek, társadalmi és gazdasági folyamatainak szabályozása felett. A térség b) A térségen belüli egyes közösségek döntéshozatali kompetenciáinak harmonikus növelése.

tágasak.

B1 Problémák helyben való kezelése

B2 Más térségek közösségi döntési kompetenciái csorbításának elkerülése a) Más térségek társadalmainak fenntartható életmódjának bátorítása

B3 Anyagáramok ciklusainak megyén belül való zárása a) Az energiaáramok közül a megújuló energiaáramok, illetve a termékek és termények A természetes belüli anyagmozgás minél inkább egy térségen belüli körforgásban valósuljon meg. Az társadalmát arra is készteti, hogy önmaga oldja meg a saját produktumainak újra feldolgozásának ill. hulladékának elhelyezésének problémáját, azzal ne más térségeket terheljen.

2013. november

13 101


C. A megye megújuló képességének biztosítása C1 A társadalom megújuló képességének térségi biztosítása a) A demográfiai megújulás képessége. A kivándorlás vagy a produktivitás csökkenése b) A generációk harmonikus térbeli egymás mellett élésének biztosítása. Ne alakuljanak ki a térségek között vagy a térségen belül generációk szerint szegregált közösségek. c) biztosítása. A generációk találják meg szerepüket a térségi társadalmi munkamegosztásban, ne legyenek jelen a térségben „eltartottnak” mondott funkciót keretben részvállalás a gyereknevelésben, fiatalkori munkanélküliség visszaszorítása, fiatal d)

De ha például új szenes technológiák felhasználásával viszonylag kevés szén felhasználásával

nemzedékek közötti tudás és kultúra átadását. Ne szakadjanak meg az életviteli, kulturális, közösségi életmódbeli, termelési ismeretek átadásának láncolata a térségben. Legyen legalább aki ismeri a térség hagyományait, termelési módjait, az ez irányú örökségét összesen, még ha ezek már nem is folytathatók a gyakorlatban. C2 Kulturális és tudományos innováció feltételeinek biztosítása a) Az új kulturális teljesítmények létrejöttének folyamatos biztosítása. b) Az új technológiai és tudományos eredmények létrejöttének biztosítása. c) Az új technológiai és tudományos eredmények alkalmazásának biztosítása. Ez nem csak a térségben létrejött innovációt jelenti, hanem minden kurrens adaptálandó ismeretet. C3 A környezeti elemek megújuló képességeinek biztosítása a) Az éghajlatváltozás negatív hatásainak mérséklése, a COx kibocsájtás csökkentése. b) A megye biológiai sokféleségének termelés biztosítása. c) A vízkészletek d) A (nap- és szélenergia, biomassza, termálvíz) hasznosítása, a térségen belül tartása. Hasznosításuk csak a megújuló képességüket figyelembe véve lehet igénybe venni. e) A térség jó környezeti és ökológiai

D. Fenntartható térhasználat

2013. november

14 102


a) A fejlesztések helykiválasztásánál prioritást kell élveznie

lakóterület igénybevételével, ha nincs más alternatívája. nem vagy csak nagyon korlátozott léptékben képesek c) A természetes megújulásra, területük igénybevétele a fejlesztések során .

a)

A

fejlesztések

során

a

közkincsek nyilvános elérésének, megközelítésének, nem szabad korlátozni. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek korábban elzárt területek hozzáférését teszik

természeti és kulturális értékek (kiv. szigorú természetvédelem alá vont területek).

b)

, mely korlátozott kiterjedés, és kijelölt területeket érinthetnek, a természeti és környezeti

c) A fejlesztések megvalósítása során nem támogatható az igényekhez igazodó tömegközlekedési eszközökkel nem látogatható új létesítmények, rendezvények megvalósítása.

a) A fejlesztések nem darabolhatnak fel egységes ökológiai rendszereket és kultúrtájakat, társadalmi csoportok településterületét (pl. nemzeti kisebbség). b) környezeti szempontból érzékeny tájak, kiemelt táji értékekkel (természeti és kulturális) állandó lakónépességét, a területen áthaladó tranzit forgalom mennyiségét. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek ez utóbbit csökkentik. A lakónépesség növelésének célterületei a nem védett tájak, kiemelten a települések belterületei és az azokhoz kapcsolódó természetvédelem alatt nem álló területek. c) A fejlesztések megvalósítása nem eredményezhet sokszorosan meghaladó a természeti és környezeti területeken.

2013. november

15 103


d) A fejlesztések (kiv. kombinált közlekedésre irányuló fejlesztések) megvalósítása nem növelheti többszörösére a lakott területeken, természeti és környezeti szempontból a koncentrált parkolási igényeket. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek ez utóbbit csökkentik. D4 A társadalom közelebb hozása a helyi környezetéhez a) A biomassza, mint megújuló energiaforrás megújulónak, ha felhasználása a népességhez közel történik, átlátható és nyomon magántulajdon gondozása . helyi környezet értékeinek megismerését és tudatosítását (mi hogyan és miért valósult meg). d) A , mint fenntartható gazdálkodási módszereket kell támogatni és azt a lakosság számára

a) A fejlesztések megvalósítása nem hathat a térségek lakosságának rendszeres közlekedési idejének és távjának növelése irányában (beleértve a nem motorizált, pl. gyalogos és kerékpáros közlekedést is). A fejlesztések így nem növelhetik a napi városi munka- és lakóhely közötti ingázás idejét, távolságát (kiv. új munkahelyek létesítése). minél is. c) A fejlesztéseknek nem szabad akadályozni a településen belüli nem motorizált (gyalogos, kerékpáros) ingázás alternatívák, melyek az akadályok felszámolását segítik. d) A közlekedési fejlesztéseknek segítenie kell, hogy a népesség (különösen agglomerációs és kényszerrel tehesse meg, melynek fejlesztésén belül:

szolgáltatásként);

fejlesztése. e) A motorizált tömegközlekedés-fejlesztésen belül kiemelt prioritással bír: gyalogos-kerékpárosközlekedés vasúttal (városon kötöttpályás, elektromos és gázüzem, is) vagy vízi közlekedéssel (másodsorban busszal) kombinált rendszerei (állomások kerékpárszállítás);

2013. november

16 104


vasúti (városon kötöttpályás, elektromos ill. gázüzem, is) belül és közlekedésfejlesztés, valamint a vasút-busz, hajóbusz kombinált közlekedés.

vízi

D6 Az áruszállítás károkozásának mérséklése a) Az áthaladó tranzit áruszállítás szervezésére irányuló fejlesztés a közúti szállítás arányának csökkentésére, illetve a vízi, a vasúti és a kombinált közlekedési formák használatára irányuljon. irányuló fejlesztésben b) prioritást kell, hogy élvezzen a vízi, a vasúti és a kombinált közlekedési formák használata. c) A regionális és nemzetközi közúti közlekedési folyosók kiépítése során minden esetben

2013. november

17 105


3. TOLNA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) a Tolna megyei területfejlesztési koncepció helyzetértékelése (Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója - Helyzetfeltáró munkarészek, 2012, Tolna Megyei Önkormányzat) és koncepciója (Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója - Társadalmi egyeztetési változat, 2012, Tolna Megyei Önkormányzat) alapján készült.

3.1. Tolna megye új Területfejlesztési Koncepciója kidolgozásának indokoltsága, célja, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából fontos elemeket A helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) és a 2011. évi CXCVIII. törvény alapján a megyei szint vált a területfejlesztés legfontosabb szintjévé. A felkészülés. A megyei területfejlesztési koncepciók módosítása a területfejlesztéssel és a

meg. A megyék szinte kivétel nélkül elkészítették a területfejlesztési koncepciójukat megalapozó helyzetértékelést, és erre alapozva kidolgozták Koncepciójukat is. A megyei elképzelések

A környezeti vizsgálat alapját a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról jelentette. A kormányrendelet 1. melléklete a környezeti vizsgálat lefolytatására kötelezett tervek és programok körébe sorolta a területi terveket (1996. évi XXI. tv. 23. § (1) bekezdése szerint). Tolna megye területfejlesztési koncepciója a területfejlesztési koncepciók és területrendezési

Az elkészült megyei fejlesztési koncepció (2013 június 27. változat) szerint a koncepció

tudásukat, szakértelmüket, gyakorlati tapasztalataikat felhasználva önállóan, egyénileg és

2013. november

18 106


központjává kell tenni. A koncepció azzal a céllal készül, hogy kijelölje Tolna megye lehetséges kitörési pontjait,

források felhasználásának alapját képezi majd-e dokumentum, hiszen a tervezett megyei fejlesztéseknek a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz illeszkedniük kell.

Átfogó célok 1.1. A megye gazdasági potenciáljának növelése, a vállalkozói aktivitás


1.3. A vidékies térségek gazdasági szerepvállalásának élettér megteremtése

Stratégiai célok 1.1.1. Új K+F+I és logisztikai központok kialakítása vállalkozói létrehozásával iparáganként, termékpályánként

1.2.1. Oktatásfejlesztés,

piaci esélyeinek javítása

értékesítés és agrármarketing

1.1.2. Piacképes, ipari ágazatok fejlesztése, valamint a kiemelten magas

demográfiai folyamatok (negatív) hatásainak mérséklése

tevékenységek (gépgyártás, fémfeldolgozás élelmiszeripar, textil- és 2013. november

19 107

javítása és a rurális térség népességmegtartó képességének


1.1.3. A megye természeti természeti értékeinek és épített környezetének megismertetése, potenciáljának javítása, fenntartható hasznosítása és tematikus összekapcsolása

Teljes célrendszer

létrehozásával iparáganként, termékpályánként projektszervezetek)

támogatása

a

Tolna

megyei

vállalkozások

piaci

termékpályánként

1.1.1.4. - Energetikai K+F bázis kialakítása Paks és Tamási központokkal helyi logisztikai alközpont kialakítása funkcionális térségenként 1.1.1.6. - A helyi alapanyag termelési igényekhez igazított térségi logisztikai csomópontokban

növelése az ágazaton belüli piaci részesedés növelésével élelmiszer- és feldolgozóipari kapacitások kiépítése a növénytermesztés és az térségenként

2013. november

20 108


fellendítése tekintettel az ágazati igényeket kiszolgáló infrastruktúrafejlesztésre, a városok parkokban 1.1.2.6. - Egészségipari fejlesztések klaszterek által szerszámgép gyártás területén és elektronikai iparban Nagymányok és Váralja figyelembevételével

térségében

a

környezeti

fenntarthatóság

hasznosítása és tematikus összekapcsolása 1.1.3.1. - Védett építészeti értékek gazdasági, turisztikai és közösségi célú

1.1.3.3. - Sió turisztikai hasznosítása 1.1.3.4. - Duna-menti rekreációs térség kialakítása 1.1.3.5. - Termál- és gyógyturizmus megyei központjainak további fejlesztése, új központok létesítése 1.1.3.6. - A Szekszárdi és Tolnai Borvidék és a pincefalvak borturisztikai és gasztronómiai kínálatának növelése 1.1.3.7. - Kerékpáros turizmus feltételeinek fejlesztése 1.1.3.8. - Környezeti elemek fenntartható hasznosítására irányuló fejlesztések 1.2. - Társadalmi megújulás javítása 1.2.1.1. - A gazdasági igényekhez igazított, gyakorlatorientált szakképzési

megyében 1.2.1.3. - Az oktatás modernizálása (digitalizálás, e-oktatás) 1.2.1.4. - Szociális ellátórendszer fejlesztése

2013. november

21 109


1.2.2.1. - Családbarát foglalkoztatáspolitika, az atipikus foglalkoztatás

1.2.2.3. - Önkormányzati bérlakás program városokban (pl. Szekszárd), valamint bérház és háztáji program bevezetése az apró- és kisfalvakban 1.2.2.4. - Fiatal vállalkozók támogatása, vállalkozásösztönzés városokban és falvakban egyaránt

megteremtése

termékpályánként 1.3.1.2. - Funkcionális térségenként a helyi feldolgozó- és élelmiszeripari

1.3.1.7. - A klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése

1.3.2.1. - A helyi és helyközi tömegközlekedés keresletorientált racionalizálása

1.3.2.4. - Mobil és helyi szolgáltatások megteremtése kistelepüléseken hátterének biztosítása gondolkodás elsajátítása adókedvezmények biztosítása (szabad vállalkozási övezet)

2013. november

22 110


vidéki élettér megteremtésére vonatkozó célterületek (1.3.1., 1.3.2.) kapcsolódnak részletesebben a környezeti fenntarthatóság témaköréhez.

3.2. A koncepció célrendszerének összevetése a közösségi, az országos illetve vízgazdálkodási célokkal

Területfejlesztési Koncepció megalapozását szolgáló Nemzeti Fejlesztés 2020 stratégián keresztül kapcsolódik a szakpolitikai stratégiai tervdokumentumokhoz, így az Energiastratégiához, a vidékfejlesztési feladatokat magában foglaló Darányi Ignác Tervhez,

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához. Illeszkedés a Nemzeti Fejlesztés 2020 program környezeti prioritásaihoz

fejezetében részletezi a környezetstratégia rövid és hosszútávú prioritásait.

és fenntartható hasznosítása, ami rövid távon is intézkedéseket igényel. Már most számolni kell az éghajlatváltozás hatásaira való felkészüléssel. Hosszú távon fontos cél a környezeti

fenntartható

energiagazdálkodás,

a

zöldgazdaság-fejlesztés,

a

stratégiai

természeti

használata.

autonóm energiaellátási rendszerekben való hasznosítása, geotermikus energia komplex

2013. november

23 111


klímaváltozáshoz való alkalmazkodás. NF2020 környezetstratégiai céljai

Illeszkedés

TMTK kapcsolat

(1: gyenge kapcsolat 2: közepes kapcsolat

kapcsolat)

Rövid távon szükséges környezetstratégiai feladatok ásványkincseink

nemzeti

kézben

tevékenységek fejlesztését, hátterének megalapozását szolgáló, a 1.1.1.2. és 1.1.1.3. célokban megfogalmazott, K+F központok

védelme, fenntartható használata

A 1.1.2-es célban megjelenik a szántóföldi, zöldségés gyümölcstermesztés arányának növelése, mely a

újraélesztését a környezeti fenntarthatóság figyelembevételével, azonban a koncepció nem rendelkezik az ásványkincsek nemzeti kézben tartásáról. A célrendszer 1.3.1. és 1.1.2.3. pontjában megfogalmazott cél lényege a gazdaság fejlesztésén, és a foglalkoztatás növelésén túl a fenntarthatóságot

2

állattenyésztés gazdasági megteremtése, illetve a helyi

egyensúlyának feldolgozás és

és a borászati tevékenységek fejlesztéséhez a 1.1.1.2. és 1.1.1.3. célokban megfogalmazott K+F központok kialakítása nyújt alapot. Egyedi agrár-környezetgazdálkodási rendszer kiépítésének javaslatát tartalmazza a 1.3.2.6. cél egy minta ökotelepülés kialakításával, ahol a szemléletformálást is szolgálja. Az 1.1.3.3. cél a Sió turisztikai hasznosításával együtt járó fejlesztések velejárójaként említi a

2 fenntarthatóságát vízgazdálkodás

szolgáló

megteremtését, vízgazdálkodásra

2013. november

24 112

illetve

a

klímaadaptációval

vonatkozó

fejlesztési

Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója – Környezeti Értékelés elképzeléseket. A vízbázisok fejlesztését védelmét a koncepció 1.1.3.8. célja említi. Klímaadaptáció, csökkentése

negatív

és

hatások

Újrahasznosítást és takarékos anyag-,

koncepció a 1.3.1.7., a „A klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése” c. fejezete tárgyalja a vízgazdálkodás javításával. Az energia- és anyagtakarékosság kevés helyen szerepel a koncepcióban. Térhasználattal

1

szabályozás, szemléletformálás Az épített környezet értékeinek és a természetés tájvédelem, környezetvédelem, örökségvédelem, települési környezet védelme és

megismertetése, potenciáljának javítása és tematikus összekapcsolása” c. stratégiai cél egyes tématerületei átfogóan foglalkoznak a táj, a természet, a térség épített környezetének és a

szerkezetének

fejlesztésével,

és

lassítása, megállítása Az épített örökség fejlesztése

karalterének

fenntartható

3

többek

között

a

turisztikai

A 1.1.3. stratégiai cél 1., 5., és 6. céljai részletesen tartalmaznak az épített örökség - mint a kastélyok, irányuló elképzeléseket, azonban a fenntarthatósági szempontok itt nem kerültek vizsgálatra. A vidékies épített környezet megóvása fenntarthatósághoz társítva.

A

fenntarthatóságot,

gazdasági megélhetést,

az

épített

3

sincs

a

A 1.1.1.2. és 1.1.1.3. célokban megfogalmazott K+F központok kialakítása, a kutatási tevékenységgel

versenyképességet, foglalkoztatást és

védelmét,

gazdasági tevékenységek és ágazatok fejlesztése

A

a

fenntarthatósági

koncepció

gépgyártás,

1.1.2-es

követelmények

stratégiai

fémfeldolgozás,

és

célja a

az

szén-és

fejlesztési elképzeléseket, azonban a fenntarthatóság nem minden esetben kerül kifejtésre. A célok

tevékenységek szorgalmazása, illetve a figyelem felhívása a fenntarthatóság figyelembevételére. Vízgazdálkodási szemléletváltás, vízmegtartás -pótlás, -elvezetés komplex, a gazdálkodással,

Energiatakarékosság,

2013. november

alternatív,

1.3.1.7., a „A klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése” c. fejezet, illetve a 1.1.3.8., „A környezeti elemek fenntartható hasznosítására irányuló fejlesztések” c. fejezet tartalmaz. 3

A koncepció 1.3.2.3-es fejezete a helyi és természeti

25 113

Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója – Környezeti Értékelés energiaforrások jobb kihasználására irányul. A 1.1.1.4-es cél a helyi megújuló energiák felhasználására alapozva fogalmazza meg

energiatermelési és ellátási rendszerek kiépítése

Környezeti

nevelési

és

alapot nyújthat helyi rendszerek kiépítéséhez. Környezeti nevelés a 1.3.2.6., „Minta ökotelepülés

2

elsajátítása” c. fejezetben jelenik meg a természeti

1

Az

1.1.3.8.

prioritás

említi

a

fejlesztések

2

Az épített környezet védelme közvetetten, a 1.1.3.1, a 1.1.3.5, és a 1.1.3.6 fejezetekben, a fejlesztésekhez kapcsolódóan jelenik meg a koncepcióban. A

szorgalmazása Az épített környezet értékeinek védelme, valamint az épített örökség

kerül konkrétan említésre az épített környezet megóvása, mely elengedhetetlen a megvalósuló fejlesztések érvényesülése érdekében is.

1. táblázat: Illeszkedés a Nemzeti Fejlesztés 2020 átfogó céljaihoz

Illeszkedés a Nemzeti Vidékstratégia 2020 környezeti céljaihoz

alapelveit, valamint az azok elérését biztosító programok és intézkedések végrehajtási vidékfejlesztésre, az agrár és élelmiszergazdaságra, valamint a hasznosítására, a és a környezet védelmére vonatkozóan határoz meg tennivalókat. A stratégia legfontosabb területei a foglalkoztatás növekedése, a kis , vidék termelési szerkezet, a helyi élelmiszertermelés , népesedési mutatóinak javulása és a biológiai sokféleség

2013. november

26 114


NVS2020 környezettel kapcsolatos stratégiai céljai

Illeszkedés

TMTK kapcsolat

(1: gyenge kapcsolat 2: közepes kapcsolat

kapcsolat)

Természeti értékek védelme, fenntartható

3 minden fenntartható fejlesztés alapja. A koncepció 1.1.3-as stratégiai céljában számos alkalommal megjelenik az értékek védelme közvetlenül, és közvetetten is a turisztikai potenciálok javítása, és a

Talajvédelmi program, Természeti értékek, területek, ökoszisztéma szolgáltatások védelme és helyreállítása, Környezetbiztonsági program, Árvízvédelmi program, Vízkészlet Területi vízgazdálkodási program,

(1.1.3.5.), a helyi megújuló energiaforrások szorgalmazása (1.3.2.3.), a fenntarthatóság

gazdálkodási program

ökotelepülés kialakításának gondolata (1.3.2.6.) és a klímaadaptációt is szolgáló, a hozott vízhasználat, vízvisszatartás (1.3.1.7.). 1 kapcsolódó témaköreinek mindegyike szerepel a koncepció „A környezeti elemek fenntartható hasznosítására irányuló fejlesztések” (1.1.3.8.) c. fejezetében.

Ivóvíz program, Szennyvíz program, Települési vízgazdálkodás, Zöldterületi rendszer fejlesztése, helyi természeti értékek védelme, Hulladékgazdálkodási program, védelmi és zajterhelés csökkentési program

Föld és birtokpolitika

1

A

TMTK

nem

tér

ki

részletesen

a

Földhasználati szerkezetátalakítási, tájgazdálkodási program, Föld és birtokrendezési program

Fenntartható agrárszerkezet és termeléspolitika

zöldség-, gyümölcs-, és gyógynövénytermesztés arányának, illetve a

Ökológiai gazdálkodás program, Ártéri tájgazdálkodás program Védett és érzékeny természeti területek gazdálkodási programjai (MTÉT, Natura 2000), „Kert Magyarország” kertészeti program,

állattenyésztés gazdasági egyensúlyát említi (1.1.2.3.), azonban részletesen nem tér ki a fenntartható agrárszerkezet kialakítására, a célrendszer inkább részben a fenntartható fejlesztését tartalmazza (1.1.1., 1.1.2.).

2013. november

27 115


Helyi gazdaságfejlesztés

3

Helyi élelmiszerfeldolgozás, helyi piac és élelmiszerellátási program, Komplex helyi (térségi) vidékfejlesztési (energiaellátási) program,

egy minta ökotelepülés kialakításával kapcsolatban (1.3.2.6.) tartalmaz célokat a dokumentum. A helyi gazdaságfejlesztés a koncepció egyik kíván segíteni. A koncepció részletesen kitér az egyes feldolgozó iparágak fejlesztésére logisztikai alközpontok (1.1.1.5.), kutatási (1.3.1.1., 1.3.1.2.) kialakítására. Tartalmazza a helyi piacok létesítését (1.3.1.4.), a

energiahasznosítást is (1.3.2.3.).

2. táblázat: Illeszkedés a Nemzeti Vidékstratégia 2020 átfogó céljaihoz

Illeszkedés a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-III 2009-2014) céljaihoz A Program kidolgozásáról, céljáról, tartalmáról és megvalósításáról a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény rendelkezik. A harmadik Nemzeti

meghatározásával rendszerbe foglalja a környezet védelmére irányuló célokat és feladatokat. Az NKP célrendszerében megfogalmazott 220 célból mintegy 70-nek van területi vetülete. Illeszke dés 1: gyenge kapcsolat

NKP-III átfogó terület

NKP célok

2:közepes kapcs.

TMTK kapcsolat

kapcsolat

5.2. Éghajlatváltozás

5.2.1.3. Közlekedés

legalábbis az áru- és személyszállításon belüli aránya visszaszorulásának megállítása. A távolsági közösségi közlekedés versenyképességének javítása.

2013. november

1

A TMTK céljai nagymértékben megfelelnek az NPK közlekedési céljainak, mivel a koncepcióban szerepet kap a helyközi mobilitás

3

támogatásával (1.3.2.1.), a közösségi közlekedés fejlesztése, a települések közötti közúti, vízi és vasúti közlekedés javítása (1.3.1.3.). A koncepció egyedül a

környezetterhelés (különösen a szálló por terhelés) csökkentése, a közlekedési-szállítási teljesítmény és a szén-dioxid kibocsátás növekedésének szétválasztása.

28 116

3

Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója – Környezeti Értékelés Illeszke dés 1: gyenge kapcsolat


NKP célok

TMTK kapcsolat

2:közepes kapcs.

kapcsolat

A vízi közlekedés és szállítás fejlesztése a természeti értékek védelme és az ökológiai rehabilitáció komplex figyelembevételével.

3

5.2.1.5.

környezetterhelés nem tér ki.

csökkentésére

A koncepció nem tartalmazza.

5.3. Környezet és egészség

3

5.3.3.1. Ivóvíz

Az ivóvíztermelés- és elosztás biztonsági hiányosságainak megszüntetése. A lakosság számára az egészséges ivóvízhez

2 3

A koncepció „A környezeti elemek fenntartható hasznosítására irányuló fejlesztések” (1.1.3.8.) c. fejezete tér ki a vízbázisok fejlesztésére, az egészségügyi határértéknek

az ivóvizekre is kiterjed. 5.4.1.1. Környezeti társadalmi - gazdasági - környezeti szempontok szempontok figyelembevételével. érvényesítése a településfejleszté sben és a helyezése. településrendezés ben

2

3

szemben.

2 kialakítása, növelése, megújítása, fenntartása. A zöldfelületek ökológiai és használati értékének növelése, a zöldterületek

„A környezeti elemek fenntartható hasznosítására irányuló fejlesztések” (1.1.3.8.) c. fejezet szorgalmazza a

2

A koncepció önállóan az 1.1.3.8. és az 1.3.2.2. célban tér ki a megóvásukra és növelésükre. és

5.4.1.2. Települési zöldfelület

5.4.1.3 Épített környezet

2013. november

A zöldfelületek vizuális, esztétikai célú fejlesztése.

Az épített környezeti értékek védelme és az ehhez szükséges feltételek biztosítása.

29 117

sport

tevékenységek

2 1.3.2.5.) feltételezheti a zöldfelületek növekedését, azonban ez az összefüggés a koncepcióban nem

2

városok fejlesztése (1.3.2.2. ) cél tartalmazza a zöldfelületek fejlesztését, igaz, ez a cél nem tér ki a többi településtípus zöldfelületi fejlesztésére. Az épített környezet védelme közvetlenül a 1.3.2.2. célban,

Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója – Környezeti Értékelés Illeszke dés


1: gyenge kapcsolat

NKP célok

TMTK kapcsolat

2:közepes kapcs.

kapcsolat

Leromlott településrészek megújítása a környezeti szempontok figyelembe vételével. Légszennyezettség kialakulásának

2 1 3

közvetetten, a 1.1.3.1., a 1.1.3.5., és a 1.1.3.6. fejezetekben, a turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódóan jelenik meg a koncepcióban.

szennyezettség csökkentése, illetve a jó A A zaj- és rezgésterhelés mértékének, az hatásának, egészségkárosító kockázatának csökkentése: A zaj- és rezgésforrások számának csökkentése. A határérték feletti zajterhelés megszüntetése az ipari és szolgáltató létesítmények környezetében. Fenntarthatóbb települési közlekedési

2

helyközi mobilitás javítását a rászorulók támogatásával (1.3.2.1.), illetve a közösségi közlekedés fejlesztését is (1.3.1.4.). A kerékpáros közlekedés fejlesztése külön prioritásként szerepel (1.1.3.7.).

1

3

2

további javítása. Az egyéni, nem motorizált közlekedési

3

2

5.4.5.1 Biztonságos ivóvízellátás

2013. november

2015. december 31-ig a lakosság 89%-a számára a csatornázottság biztosítása a 2000 LE feletti

30 118

a

témakörei az 1.1.3.8. kerülnek említésre.

2

5.4.5.2 Szennyvízelvezetés és -

és

2

energia- és költségtakarékosabb személy- és áruszállítás). Az egyéni és a közösségi közlekedés

fejlesztése. Az ivóvíz szolgáltatás biztonságának növelése, a hálózati felújítások elvégzése.

zajvédelem

3

célban

A koncepció „A környezeti elemek fenntartható hasznosítására irányuló fejlesztések” (1.1.3.8.) c. fejezete tér ki a vízbázisok fejlesztésére, az egészségügyi határértéknek

hálózatok cseréjére, mely többek között az ivóvizekre is kiterjed. A koncepció célja (1.1.3.8.) a 100%-os csatornázottság kiépítése, a nagyobb

Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója – Környezeti Értékelés Illeszke dés


1: gyenge kapcsolat

NKP célok

2:közepes kapcs.

TMTK kapcsolat

kapcsolat

kezelés

agglomerációkban.

3 legalább biológiai fokozatú tisztítása 2015. december 31-ig.

településeken szennyvíztisztító telepek létesítése, kisebbeken pedig alternatív megoldások alkalmazásának támogatása, s a

3 3 rendszerek létesítése. Az egyedi szennyvízelhelyezési, -tisztító és tároló berendezések, létesítmények használatának, valamint a természet közeli kezelési megoldások alkalmazásának ösztönzése.

5.5.1.1. Védetté nyilvánítás 5.5.1.3. Natura2000 területek 5.5.1.4. Egyéb nemzet-közi területek 5.5.1.5. Barlangtani, földtani és felszínalak-tani értékek, ásványok 5.5.1.6. Ex lege védett lápok és szikes tavak, források, kunhalmok, földvárak 5.5.1.7. A tájszerkezet, tájjelleg, tájpotenciál védelme

2013. november

3

Védelemre tervezett területek, védelemre szoruló fajok: védetté nyilvánítások véghezvitele.

Nem TMTK feladat

3

A koncepció figyelmet fordít a Natura2000 területek védelmére is (1.1.3.8.). Nem TMTK feladat

hasznosítása, az egyezmény végrehajtás társadalmi elfogadásának javulása. A nyílt karsztterületek és barlangok hatékonyabb felszíni védelmének biztosítása.

Nem közvetlen TMTK feladat

Az ex lege területek felmérésének és nyilvántartásának áttekintése és hatékonyabbá tétele. Az ex lege területek hatósági határozattal való kijelölésének és ingatlan-nyilvántartási feljegyzésének befejezése.


A természet- és tájvédelmi érdekek érvényesítése a terület- és településfejlesztés és -rendezés, az ágazati tervezés (különösen

31 119


3

A TMTK módosítása összhangban áll a területrendezési célokkal (OTrT, megyei terv).



NKP célok

2:közepes kapcs.

TMTK kapcsolat

kapcsolat

fejlesztés) során, valamint támogatáspolitikában.

az

adó-

és

5.5.1.8. Érzékeny Természeti Területek fenntartása. A védett és a Natura 2000 területek minél nagyobb körére terjedjenek ki az 5.5.2.2. agrárkörnyezetgazdálkodási és Területkezelés természetvédelmi célú uniós támogatási rendszerek. 5.5.2.3. Fajok korlátozása, visszaszorítása. kezelése Az élettelen természeti értékek megóvása. 5.5.2.4. Élettelen természeti értékek

1

5.5.3.1. Károsodott területek helyreállítása, természeti értékek károsodásának

1 folytatása,

a

Kárpát-medencei

1


2

speciális

fokozása. A felhagyott, illetve tájképromboló épített elemek, felszíni tájsebek, felhagyott katonai gyakorlóterek stb. rehabilitációja.

Az ÉTT, MTÉT területek (érzékeny természeti területek) nem kerültek külön megemlítésre. A koncepció nem tartalmazza.

A koncepció az élettelen értékek közvetlen megóvását nem, csupán az ásványkincsek fenntartható kitermelését tartalmazza (1.1.2.9.). A koncepció 1.1.3.8. fejezete tér ki a tájsebek rehabilitálására és rekultivációjára.

3

1 5.5.3.2. Genetikai

Nem TMTK feladat, de a 1.3.2.6. ökológiai

gazdálkodás

szempontjából. 5.6. Fenntartható terület- és földhasználat 5.6.1. Az országos és térségi területi tervezés során Területrendezés a társadalmi, környezeti és gazdasági és szempontok összehangolása a természeti tér, környezetvédele m hasznosítása, valamint a környezetterhelés

2013. november

32 120

3 áthatja a fenntarthatósági alapelvek figyelembevétele.



NKP célok

2:közepes kapcs.

TMTK kapcsolat

kapcsolat

5.6.2. Ásványkincsekkel való fenntartható gazdálkodás

A társadalom szükségleteinek kielégítését biztosító ásványi nyersanyagok kitermelése és hasznosítása során a környezetterhelés csökkentése és a környezeti károk anyaghasználat, újrahasználat). A talajok termékenységének védelme, a

2

A 1.1.2.9. prioritás tartalmazza a újraélesztését a fenntarthatóság figyelembevételével.

1

A talajvédelem közvetlenül nem jelenik meg a koncepcióban.

2 borászati tevékenységek fejlesztését, hátterének megalapozását szolgáló, a 1.1.1.2. és 1.1.1.3. célokban megfogalmazott, K+F központok kialakítása közvetett módon a

védelme.

5.6.3. Talajok védelme és fenntartható használata

A 1.1.2-es célban megjelenik a szántóföldi, zöldségés gyümölcstermesztés arányának mennyiségi védelmét biztosítja. 5.6.4. Környezetbarát

A koncepció nem tartalmazza. csökkentése.

gyakorlat A koncepció nem tartalmazza. 5.6.5. Az környezeti aspektusai

fajokkal).

növelése érdekében. 5.7. Vizeink védelme és fenntartható használata 5.7.3.5. Vízvisszacsökkentése (biztonságos belvízlevezetés) és tartáson alapuló a víz visszatartás, hasznosítás növelése. belvízgazdálkodá

2013. november

33 121

3

A koncepció a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése kapcsán említi a belvízkárokat,



NKP célok

2:közepes kapcs.

TMTK kapcsolat

kapcsolat

s A vízkárok mérséklése, a víz visszatartása, a vízfolyások érintett szakaszain a társadalmi igényekhez és az épített környezethez 5.7.3.6. Dombvidéki tározás

3

illetve revitalizáció megvalósítása.

2 5.7.3.8. Helyi és térségi

mederrendezést, illetve a vízszállító képességének a helyreállítását említi (1.1.3.3.).

vízrendszerek védelme Belterületen kockázatának 5.7.3.9. Belterületi vízrendezés

víztározók építésével kívánják elérni (1.3.1.7.). Az egyenetlen csapadékeloszlás egyre több esetben teszi szükségessé víztározók kialakítását. A klímaváltozás negatív hatásainak kiküszöbölése érdekében tartalmazza a célrendszer a vízkárok mérséklését víztározók építésével (1.3.1.7.). A koncepció egyedül a Sió turisztikai hasznosításának

a

kisvízfolyások csökkentése, a

árvízi belvízi

bel- és csapadékvízzel való gazdálkodás fejlesztése.

5.8. Hulladékgazdálkodás 5.8.3.1. A A régi, felhagyott, bezárt lerakók folyamatos települési rekultiválása és monitorozása. hulladékok biztonságos ártalmatlanítása

2

A koncepció nem rendelkezik a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése általánosságban tartalmazza az árvizek, belvizek elleni védekezést (1.3.1.7.). A koncepció nem tartalmazza.

3. táblázat: Illeszkedés az NKP-III céljaihoz

2013. november

34 122


3.3. Az új koncepció összevetése más releváns tervekkel, koncepciókkal Tolna Megye Területrendezési Terve (2012, Környezetterv Kft.)

1/2005.(II.21.) számú rendelet tartalmazza: 1.§.(1) A rendelet célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei területfelhasználásának

. A megyei területrendezési terv sem az elfogadott, sem az alátámasztó munkarészeiben nem

Tolna Megye Környezetvédelmi Programja 2000 (ÖKO-ECO Környezetvédelmi Tanácsadó Bt.)

Környezetvédelmi Program elkészítése is megtörtént, így a megye programja tartalmát

3.4. A változatok közötti választások A megyei területfejlesztési koncepció nem tartalmaz változatokat. Ezért a 2/2005. (I.11.)

2013. november

35 123


4. TOLNA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA

KONCEPCIÓJA

4.1. A koncepció részcéljainak környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása

társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben. A releváns tervekkel, országos koncepciókkal való konzisztencia vizsgálat bemutatását korábbi fejezetek tartalmazzák. Alábbiakban a koncepció célrendszerének egymás közti környezeti szempontú konzisztenciáját vizsgáljuk. Tolna megye területfejlesztési koncepciója három átfogó és azon belül hét stratégiai hosszútávú célt fogalmaz meg:

létrehozásával iparáganként, termékpályánként

hasznosítása és tematikus összekapcsolása 1.2. Társadalmi megújulás javítása

megteremtése

A koncepció szemlélete összességében tükrözi a fenntarthatóság elvét, számos célterületnél

2013. november

36 124


figyelembevétele. A koncepció célrendszere a társadalom, a gazdaság, és a környezet hármas egységét tartalmazza, melyek harmonikus összhangjára törekszik. A környezeti szempontok érvényre jutásának leggyakrabban a gazdaságfejlesztési érdekek szabnak gátat, melyen belül megnövekedése. A Tolna megyei koncepció fontos prioritásai közé tartoznak az egyes közlekedésfejlesztés is, azonban a fejlesztések szorgalmazása és a versenyképesség növelése nem feltétlen áll ellentétben a környezet megóvásával. A koncepció, mely átfogó, hosszú távú részletességet, így ezen a szinten még nem jelennek meg a gazdaság, a társadalom, és a környezet közötti szempontok ütközései. Mindezen által a három terület összhangjára az a környezeti szempontok a konkrét területegységek esetében, és a megvalósítás szintjén is érvényesülhessenek. Összességében megállapítható, hogy a megyei koncepció céljainak

Váralja térségében a környezeti fenntarthatóság figyelembevételével

hasznosítása és tematikus összekapcsolása 1.1.3.8. Környezeti elemek fenntartható hasznosítására irányuló fejlesztések

4.2. A jelenlegi környezeti állapot releváns, a koncepció tartalmával

A koncepcióhoz készült helyzetfeltáró munkarészek tartalmazzák Tolna megye környezeti

nitrogénoxid, formaldehid, benz(a)pirén) tekintetében az 1-es, a szilárd halmazállapotú

jelentkeznek, különösképpen a 6-os, az 56-os, a 63-as és 65-ös utak által érintett

2013. november

37 125


településeken, ahol a vezetékes gáz kiépítése még nem történt meg; illetve egyre nagyobb gondot jelent a pollenszennyezettség is. Zaj és rezgés elleni védelem

kizárólag ipari parkokba, vagy ipari övezetekbe indokolt telepíteni. Felszíni vizek védelme

Igazgatóság havonta végez méréseket, ahol vizsgálja a Duna biológiai állapotát és az

Felszín alatti vizek védelme

történik, Szekszárdnál és néhány dunamenti községnél a dunai kavicsteraszra épített kutak

fejlesztések történtek a térségben. A hévizek gyógyászati célú hasznosítása szinte minden

2013. november

38 126


Talaj- és földvédelem

vizeket is. Hulladékgazdálkodás

Dél-Balaton és Sió-völgye hulladékgazdálkodási projekt A projekt célja, hogy a térségben a csatlakozott településeken megvalósuljanak a szelektív

megyében található, s a programhoz emellett 69 db Tolna megyei település társult. Kapos-menti hulladékgazdálkodási rendszer

Kaposváron. Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodás projekt A kiépült komplex hulladékgazdálkodási rendszer három megye 313 településének hulladékudvarok (22 db) rendszerének kiépítését, két komplex központ létesítését, és négy

Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

megyei település rekultivációja valósult meg. A szervezett hulladékkezeléshez Tolna

Paksi térségi hulladékgazdálkodási rendszer Hét település kezdeményezte egy társulás létrehozását, hogy 2013-tól kezdve a paksi

szelektív válogató csarnok és egy komposzttelep építése. Szervesen ehhez a rendszerhez

tavaszra készültek el, így az új hulladékgazdálkodási rendszer üzembe állt.

2013. november

39 127


Nemzeti Radioaktív-hulladék tároló Bátaapáti aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére szolgál a Bátaapátiban építés alatt szilárd halmazállapotú hulladékot 200 literes acélhordókban helyezik el a telephely központi

építése még folyamatban van, a központi épület a telephelyen megépült.

ártalmatlanítása folyamatban van. Folyamatosan rekultivációra kerülnek illetve kerültek a nagyobb települések szeméttelepei is s így a potenciális veszélyes hulladék károkozás

A Koncepciót megalapozó helyzetértékelés külön fejezetben foglalkozik a táj terhelésének és

– – – –

Folyómenti táj,

Dombvidéki - Borvidéki táj.

olyan többfunkciós komplex tájgazdálkodás kialakítása fontos, amely a vízgazdálkodás, a természeti adottságokhoz igazodó tájhasználat, a tájképi, természeti értékek védelmének

2013. november

40 128


érvényesíteni. A borvidékekbe tartozó települések közül is

több településen már nem

lehet

történeti, esztétikai, településszerkezeti, építészeti, turisztikai szempontból is az egyik

A koncepció megalapozása, illetve a célok kidolgozása során feltárt környezeti konfliktusok elemzése, értékelése, és a környezeti állapot várható alakulása abban az esetben, ha a koncepcióban megfogalmazott javaslatok nem valósulnának meg A területfejlesztési koncepció helyzetfeltáró munkarésze nem tér ki önálló fejezetként a környezeti konfliktusok ismertetésére, így ezek elemzését a már ismertetett környezeti elemek állapota alapján végeztük el. Legnagyobb problémát az egyes közegek szennyezettsége jelenti, mely további területhasználatokat is korlátoz, illetve az emberi egészségre is sok esetben veszélyt jelent.

lakosság egészségi állapotát.

A felszín alatti vizek tekintetében a magasabb ásványi anyag tartalom okoz problémát, mely miatt sok esetben vas- mangán-, illetve arzénmentesítésre van szükség.

veszélyezteti.

2013. november

41 129


4.3. A koncepció céljainak megvalósulásával közvetve vagy közvetlenül

romlását, nem állnak ellentétben a fenntarthatósági szempontokkal. Számos prioritás esetében környezeti elemek védelmére fókuszálnak, illetve, mely célok a társadalmi szerkezet A fenntarthatóság figyelembe vétele, a környezeti értékek megóvása, a klímaváltozás negatív következményeinek csökkentése több prioritás esetében is megfogalmazódott, azonban

vidéki élettér megteremtésére vonatkozó célterületek (1.3.1., 1.3.2.) kapcsolódnak részletesebben a környezet témaköréhez, a környezeti elemek használatához. A használat változása az elemek állapotában is általában valamilyen irányú változást eredményez, mely

környezetkárosító tevékenységgel párosulhat. A turizmusfejlesztést is magában foglaló prioritások (1.1.3.), különösen az országos konfliktusforrást jelent. Ügyelni kell a védettséget megalapozó értékek megóvására, hogy a

Az egyik leglényegesebb potenciális környezetterhelés a közlekedésfejlesztést érinti. A térség hálózat fejlesztése. A koncepció 1.3.1.3. prioritása fogalmazza meg a közúti, vízi és vasúti közlekedés javítását. Továbbá a közlekedéshez kapcsolódik közvetetten a helyi és térségi logisztikai központok építése is (1.1.1.5., 1.1.1.6.), mely várhatóan nagyobb forgalmat vonz. számos esetben környezeti konfliktus forrása lehet. Fokozottan kell ügyelni arra, hogy a tervezett fejlesztésekhez elkészüljenek a jogszabály szerinti környezeti hatásvizsgálatok, Natura 2000 hatástanulmányok.

2013. november

42 130


kapcsolódik a környezeti elemekhez. A koncepciónak nem képezi témakörét önállóan a

tervezési folyamatokban.

térségében, azonban a fenntarthatóság figyelembevétele külön megemlítésre kerül. Ez nagyon fontos, mivel a bányászati tevékenység majd az összes környezeti elem állapotára hatást gyakorol. Megváltoztatja az eredeti terepfelszínt, a talajadottságokat, a felszíni- és felszín

és a tájkép esztétikai értéke nagymértékben csökken. Tehát a fenntarthatósági szempontok

szó, így ha a bányászati tevékenység nem érint új területeket, akkor a jelenlegi állapothoz

utóhasznosítási mód meghatározását is. Közvetett módon környezeti következménnyel járó társadalmi, gazdasági folyamatokat

Különösen a 1.1., "A megye gazdasági potenciáljának növelése, a vállalkozói aktivitás is. A túlzott, egyoldalú gazdasági növekedésre koncentrálás jelenthet potenciális veszélyforrást. A közelmúlt tapasztalatai is bizonyítják, hogy gondos tervezés, engedélyezés és monitoring rendszer szükséges a környezetkárosítás elkerüléséhez. Ezért a gazdasági beruházásoknál, az iparfejlesztéseknél fokozottan ügyelni kell a környezetvédelmi követelmények érvényesítésére.

2013. november

43 131


A Koncepció céljai olyan szemléletmóddal és olyan célzattal kerültek megfogalmazásra, hogy környezetállapotában. Jól azonosítható környezet igénybevétel illetve hatások Környezeti elemek

tartalmának meghatározása során kell tekintettel lenni a környezeti elemek károsodását kizáró vagy minimalizáló megoldások alkalmazására. Környezeti elemek rendszerei, folyamatai, szerkezete (különös tekintettel a tájra, településre, klímára, természeti rendszerre, biodiverzitásra)

nem abban a mélységben és részletezettségben kerültek megfogalmazásra (ez nem is feladata egy megyei területfejlesztési koncepciónak), amely alapján az egyes környezeti elemekre

az egyes elemek környezeti elemekre gyakorolt hatásai. Natura 2000 területek A célokban foglaltak konkrét megvalósulását szolgáló terület- és településrendezési tervek

hatásokat okozna. Emberek egészségi állapota, társadalmi, gazdasági helyzete (különös tekintettel az

az emberek jólétét szolgálják.

A területfejlesztési koncepció hatásai rendkívül szerteágazóak. A közvetett hatások elemzési-értékelési módszertan arra a VÁTI által korábban javasolt megközelítésre épít, hogy területfejlesztési koncepciók stratégiai szintjét (céljait, prioritásait) egy fenntarthatósági értékrendhez viszonyítsuk, egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk. A térségi fenntarthatósági értékrenddel 2013. november

44 132


fenntarthatósági értékrend kapcsolatát egy ún. térségi (megyei) fenntarthatósági mátrix segítségével értékeljük. A VÁTI szakemberei által javasolt értékelési mátrix egyik tengelyén a fejlesztési koncepció stratégiai céljait, másik tengelyén a térségi (megyei) fenntarthatóság

számot kaptak azok a kapcsolatok ahol, esetlegesen negatív következményekkel, hatásokkal is veszélyeket is magába foglaló kapcsolatokat jeleztük. Ahol nem került semmi az értékelési

megtörténik.

2013. november

45 133

134

135

136


övezetek fejlesztését, valamint a bányászati tevékenység újraindítását célzó javaslat esetében kell számolni. Közvetett

hatások

környezettudatos,

környezetbarát

magatartás,

életmód

A Koncepció 2. és 3. számú átfogó célja pontosan a társadalmi megújulás illetve a vidékies utóbbi cél a környezetbarát gazdálkodási technológiák, a biogazdálkodás és a fenntartható

Koncepció közvetett módon sem hat negatívan a környezettudatos értékrendre.

területfelhasználási módtól való eltérés fenntartására vagy létrehozására Effajta hatással lényegében nem kell számolni a Koncepció megvalósulása nyomán. Nem

megváltozásával nem kell számolni. A javasolt változtatások pont a hagyományok, az területfelhasználás alakulására. Közvetett hatások olyan helyi társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományok gyengítésére, amelyek a táj eltartó képességéhez alkalmazkodtak

módok meghonosítására.

megújuló energiapotenciáljának hasznosítására. Ehelyütt kell megemlíteni azt is, hogy a célok között szerepel a megye területén található szénvagyon újbóli hasznosításának gondolata.

2013. november

49 137


4.5. A környezeti következmények alapján a koncepció értékelése A Koncepció - fenti fejezetekben bemutatott - közvetlen illetve közvetett környezeti hatásai

következményekkel. A 1.2. Társadalmi megújulás átfogó cél és az ahhoz tartozó 2 stratégiai cél gyakorlatilag sem közvetlen sem közvetett módon nem járul hozzá a környezeti elemek és környezeti rendszerek

megteremtése átfogó célhoz tartozó stratégiai és további célok hatása a környezeti elemekre kell számolni. Összefoglalóan Tolna megye területfejlesztési koncepciójának célrendszere a fenntarthatósági

és az ezeket kibontó 4 stratégiai cél és a számos részcél - nem eredményez negatív

fejlesztése, stb. - esetében számolni kell negatív környezeti hatásokkal. Ezek mérséklése meghatározása szükséges.

2013. november

50 138


5.

A

KONCEPCIÓ

KONCEPCIÓBAN HATÉKONYSÁGÁNAK INTÉZKEDÉSEK

MEGVALÓSULÁSA JAVASOLT ÉRTÉKELÉSE,

KÖVETKEZTÉBEN

INTÉZKEDÉSEK TOVÁBBI SZÜKSÉGES

Tolna megye területfejlesztési koncepciója - jelenlegi változatában - nem tartalmaz a célok csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó intézkedéseket. Ennek magyarázata

gyakorolt akár káros hatásával is számolni kell.

gazdaságfejlesztési, infrastruktúrafejlesztési szempontból kétségkívül a megye érdekeit szempontú ellentételezésre és a hatások mérséklésének szükségességére vonatkozó javaslatokat rögzíteni. Az intézkedések megfogalmazása legalább az alábbi koncepcionális célok esetében javasolt: – logisztikai alközpont kialakítása funkcionális térségenként – 1.1.1.6. - A helyi alapanyag termelési igényekhez igazított térségi logisztikai bázisok – – ágazati igényeket kiszolgáló infrastruktúrafejlesztésre, a városok és vonzáskörzetük – Nagymányok és Váralja térségében a környezeti fenntarthatóság figyelembevételével

5.2. Javaslat szükséges környezeti szempontú intézkedésekre

A területfejlesztési koncepciót megalapozó helyzetértékelés környezeti fejezetei nem

Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szerve által a környezeti értékelés egyeztetési eljárása során adott véleményébe foglalt - környezeti állapotra vonatkozó - adatok,

2013. november

51 139


Ugyancsak javasoljuk a Pécsi Bányakapitányság észrevételében a bányanyitásokkal kapcsolatban közölt új információk beépítését a koncepciót megalapozó helyzetértékelésbe.

A területfejlesztési koncepció 3 átfogó célja, 7 stratégiai célja és számos, ezeket kibontó célja általános fejlesztési irányokat, elveket, illetve konkrét beavatkozásokat, feladatokat jelöl meg,

korlátozottan fognak rendelkezésre állni a fejlesztési források és környezeti szempontból azoknak kell nagyobb prioritást kapniuk, amelyeknek környezeti hozadéka nagyobb. Az javaslatok megalapozását is. Agrár-környezetgazdálkodás Az agrár-környezetgazdálkodás témaköre nem jelenik közvetlenül a vidékfejlesztési

szerepe miatt érdemes lenne nagyobb teret szentelni a koncepcióban. Természetvédelmi fejlesztések Tolna megye természeti értékekben gazdag, de a természetvédelmi fejlesztések nem jelennek meg önálló elemként (pl. a Natura 2000 területek csupán 1 mondat erejéig szerepelnek, kapcsán várhatóan konfliktusokra is fel kell készülni) a fejlesztési koncepcióban. Hiányosság, hogy a természetvédelemre alapozott „lágy” turizmus, az ezekhez kapcsolódó fejlesztések,

fejlesztésekkel kapcsolatos problémák (pl. közlekedésfejlesztés, turizmusfejlesztés, bányászat, koncepcióban. Natúrparkok fejezetet szentelni. A natúrparkok olyan természetvédelmi „keretbe” illesztett területfejlesztési megújítására épülnek, ezért mindenképpen összhangban vannak a területfejlesztési koncepció

2013. november

52 140


módon a Koncepció céljai között egyáltalán nem jelennek meg. Javasolt a - nem védett - táj továbbiakkal specifikusan az egyes tájkarakter típusokra vonatkozóan. Ugyancsak nem felhagyott ipari vagy katonai terület) felszámolásának kérdésével. A bányászat újraindításának problémája A területfejlesztési koncepció gazdaságfejlesztést magába foglaló átfogó céljának részeként és Váralja térségében. A cél megfogalmazása említi ugyan a környezeti fenntarthatóság figyelembevételének fontosságát, de konkrétumot nem határoz meg. Szükséges a bányászat környezet-, természet- és tájvédelmi szempontból, hogy a környezeti érdekek sérülnek-e és ha mértékével milyen relációban áll. A megyeében található ásványkincsek kitermelését fenntarthatóságát alapozza meg, gazdaságossági és környezeti kritériumok meghatározásával. Gazdaságfejlesztési célok környezeti vonatkozásai létrehozásával iparáganként, termékpályánként és az 1.1.2. Piacképes, hagyományosan

tervezettek a természetkárosító hatások megakadályozására illetve mérséklésére, és hogyan

ösztönzésére. A munkahelyteremtés során javasolt a környezetvédelmi iparban, a megújuló

Feldolgozóipar, élelmiszergazdaság A koncepció nagy hangsúlyt helyez a vidéki térségek megújításának részeként az ökologikus gondolkodás és szemléletmód, illetve termesztési technológiák meghonosításának, és támogatására. Ezen célok esetében javasolt az élelmiszeripari feldolgozó-kapacitások környezeti teljesítményének mérése és folyamatos nyomon követése

2013. november

53 141


Vízi, vízparti fejlesztések, víztakarékosság A Koncepció céljai között szerepel a „Sió turisztikai hasznosítása”, a „Duna-menti rekreációs térség kialakítása” és a „Termál- és gyógyturizmus megyei központjainak további fejlesztése, új központok létesítése” mint fejlesztési cél. E fejlesztések megvalósítása során a vizek

ipari, gazdasági fejlesztések kritériumául kell szabni, mind a lakossági szemléletformálásba hangsúlyosan be kell építeni a vízzel való takarékoskodás alapelvét. Területfejlesztés-területrendezés összehangolása Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, a fejlesztési és a területrendezési vonatkozású stratégiai területi tervezés szorosabb összekapcsolását annak érdekében, hogy az egyes területrendszerek (területegységek) céljait a területfejlesztési és a területhasználatszabályozási eszközök egymással szinergiát eredményezve szolgálják. Jelen területfejlesztési koncepció ilyen szempontból akkor éri el maradéktalanul célját, ha céljai be tudnak épülni a

2013. november

54 142


6. JAVASLAT A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÖRNYEZETI SZEMPONTOKRA, INTÉZKEDÉSEKRE A megyei területfejlesztési koncepció érvényesülése amellett, hogy céljai közvetlenül is megállják a helyüket és a megye fejlesztésének sarokpontjait képezik, a megyei területfejlesztési programokon keresztül, valamint a megyei területrendezési terv módosításán és a településrendezési tervek révén érvényesül. A területfejlesztési koncepció 3 átfogó és 7 stratégiai céljának és ezek részletes

fejlesztési koncepciók /turizmus, környezetvédelem, közlekedésfejlesztés, stb./, megyei területrendezési terv, településrendezési eszközök és stratégiák, tervek, LEADER programok, a kistérségekhez, mikrotérségekhez, járásokhoz kapcsolódó jelenleg még nem látható területeket jelöl meg, amelynek részletesebb kifejtése a programozás szintjén jelenik meg. A megyei területfejlesztési koncepció által befolyásolt területi és ágazati tervekben, – –

megye gazdaságfejlesztési célterületein. A zöldgazdaság, a környezetipar és a megújuló energiahasznosítás kiemelt támogatása szabályozási és pályázati eszközökkel.

– a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra. – –

hasznosítás biztosítása. A természetvédelmi oltalom alatt nem álló nem védett táj védelmét biztosító szabályozási

– – – prioritása. – illetve Dunaföldvár és a tervezett paksi fejlesztések során. – zárása. – vízigények esetén.

2013. november

55 143


–

–

feltételek kidolgozása szükséges. Környezetbarát közlekedési módok támogatása, a közlekedés racionalizálása a megye

–

A katasztrófák csökkentésére vonatkozó irányelveket a megye területén megvalósuló

2013. november

56 144


ÉRTÉKELÉSE A megyei területfejlesztési koncepció nem tartalmaz az annak megvalósítása következtében

Egy területfejlesztési koncepció céljainak megvalósulása csak jóval kevésbé direkt módon képes hatni a környezeti elemekre, így a koncepció céljai és a várható környezeti hatások esetében. A koncepció környezeti hatásai is sokkal inkább kifejezésre jutnak és érvényesülhetnek majd a megyei területfejlesztési program elemein keresztül.

2013. november

57 145


8. ÖSSZEFOGLALÁS Az összefoglalás a Környezeti Vizsgálat legfontosabb megállapításait tartalmazza. A megyei területfejlesztési koncepció környezeti teljesítményének értékeléséhez - megfelelve a 2/2005. (I.11.) Korm. rend. 4. sz. mellékletében rögzítetteknek is - olyan elemzési-értékelési módszertant alkalmaztunk, amely feltárta, hogy a megyei területfejlesztési koncepciónak milyen közvetlen vagy közvetett kihatása lehet a környezetre, milyen környezeti hatások hatások. A Koncepció céljait és prioritásait egy fenntarthatósági értékrendhez is viszonyítottuk. A VÁTI által javasolt fenntarthatósági értékrend négy alappillére: – A.) törekvés a térségi autonómiára – – C.) a térség megújuló képességének biztosítása – D.) fenntartható térhasználat Tolna megyei területfejlesztési koncepciója 3 átfogó célt rögzít, amelyeket 7 stratégiai cél alapoz meg. A koncepció tartalma részleteiben ennek a célrendszernek a kifejtését környezeti elemekkel, környezeti hatásokkal, fenntarthatósági kérdésekkel. Az 1.1.3.

hasznosítása és tematikus összekapcsolása” stratégiai cél kapcsolódik közvetlenül és részletesebben a környezeti fenntarthatóság témaköréhez. Közvetett módon a Társadalmi mindegyike tartalmaz környezeti vonatkozású elemeket.

tervhez, az Energiastratégiához, a vidékfejlesztési feladatokat magában foglaló Darányi Ignác

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához. A Nemzeti Vidékstratégia kapcsán tovább lehetne programjaival (MTÉT, Natura 2000), „Kert Magyarország” kertészeti programmal,

is megjelenhetne a területfejlesztési koncepcióban. A koncepcióban meghatározott fejlesztési elképzelések elmaradása esetében tovább növekedésének elmaradása a környezet szempontjából ambivalens eredménnyel járhat. Az új fokozódik a környezet terhelése, ezért elmaradásuk még pozitíven is hathat a környezeti

2013. november

58 146


állapotra. A beruházások elmaradása a másik oldalról azt is jelenti, hogy a mostani negatív trendek, tendenciák tovább folytatódnak (pl. népességfogyás, migráció, települési környezet leromlása stb.)

fenntarthatóság alapja. Feltétlenül pozitív, hogy a területfejlesztési koncepció az 1.1.3 stratégiai cél keretében külön prioritásként fogalmazza meg a „Környezeti elemek fenntartható hasznosítására irányuló fejlesztések”-et. A fejezet meghatározza azokat a érdekében, valamint a fenntarthatósági szempontok érvényesítése érdekében feltétlenül távon is a térség versenyképességének csökkenéséhez vezet. Ezek területi vonatkozásait - a fontosabb javasolt beavatkozási helyszíneket - is lehatárolja. Tolna megyében az

amelynek hosszútávú használatát veszélyeztetné a fenntarthatóság elvének elvetése.

elve, a környezeti értékek megóvása, a környezetbiztonság, a klímaváltozás negatív következményeinek csökkentése egyes prioritások esetében megfogalmazódott, de nem

2013. november

59 147


Készült a Tolna Megyei Önkormányzat megbízásából

Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója

– TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLAT –

2013. november

Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: [email protected] www.pestterv.hu

148

Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója – Társadalmi, gazdasági hatásvizsgálat

A Tolna megyei Önkormányzat megbízásából készítette:

Telefon: (+36-1) 2670508, 2677078 Telefax: (+36-1) 2667561 e-mail: [email protected]; www.pestterv.hu

A

TÁRSADALMI,

GAZDASÁGI

Károlyi János

Schuchmann Péter

Szijártó Ágnes

HATÁSVIZSGÁLAT

ELKÉSZÍTÉSÉBEN

szakképesítés: okl. geográfus, okl. szociológus, okl. térinformatikai szakmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: 13-1017

szakképesítés: okl. táj- és kertépítész mérnök, okl. városépítési- városgazdasági szakmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: 01-5068

mérnök

Schuchmann Péter

Budapest-Szekszárd, 2013. november

2013. november

2 149


Tartalom 1. A területi (társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat kidolgozásának ismertetése....... 4 1.1. A területi (társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat kidolgozásának folyamata....................... 4 1.2. A területi (társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálathoz felhasznált információk leírása ......... 4

koncepciók, programok céljaival ........................................................................................ 4 területrendezési terve)..................................................................................................................... 7 2.3. A koncepció részcéljainak társadalmi és gazdasági szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása ............................................................................................ 8 elemeinek ismertetése..................................................................................................................... 8 2.5. A tervben javasolt térségi területfelhasználási kategóriák kijelölésével és övezetek

2.6. A koncepció által feltárt társadalmi és gazdasági állapot várható alakulása abban az esetben, ha a javaslatok nem valósulnának meg............................................................................. 9 2.7. A koncepció céljainak megvalósulása esetén a társadalmi és gazdasági szempontból

3. A célok hatásainak tételes elemzése azok megvalósulása és meg nem valósulása esetén ................................................................................................................................... 10 4. Javaslat társadalmi, gazdasági szempontú intézkedésre ............................................ 46 elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó javaslatok és egyéb intézkedések.................................................................................................................................. 46 koncepció által befolyásolt más terveknél figyelembe kell venni ................................................ 46

5. Összefoglalás ................................................................................................................... 49

2013. november

3 150


1. A területi (társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat kidolgozásának ismertetése 1.1. A területi (társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat kidolgozásának folyamata A Tolna Megyei Önkormányzat megkezdte Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója kidolgozását. Az ezt megalapozó Helyzetelemzés, Helyzetértékelés 2012. júliusa és novembere között készült el, a

hatásvizsgálata, valamint a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletben hatásvizsgálat környezeti részét a 2/2005. (I. 11.) Korm. rend. szerinti környezeti értékelés kiváltja, így a jelen hatásvizsgálat csak társadalmi, gazdasági szempontú. Mind a hatásvizsgálat, mind a koncepcióba.

1.2. A területi (társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálathoz felhasznált információk leírása A hatásvizsgálat a Tolna Megyei Önkormányzat által rendelkezésre bocsájtott dokumentáció, háttértanulmányok, vizsgálatok, munkaközi anyagok, és a nyilvános tanulmányok, jelentések, fejlesztési stratégiák alapján készült. A hatásvizsgálatban felhasználtuk továbbá a részletes helyzetfeltáró vizsgálatok dokumentációját. Felhasznált további tanulmányok, programok, stratégiák: - Tolna Megye Környezetvédelmi Programja, 2000 - Dél-dunántúli Operatív Program, 2007 - Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS), 2007 - Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-III, 2009-2014), 2008 - Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK, társadalmasítási változat), 2012 - Nemzeti Vidékstratégia (NVT), 2012

vizsgálata történik, történt meg.

koncepciók, programok céljaival

célja, hogy már készítése során aktivitásra, összefogásra, együtt gondolkodásra bíztassa a megyei

2013. november

4 151


fejlesztéseket, beruházásokat.

A koncepció azzal a céllal készül, hogy kijelölje Tolna megye lehetséges kitörési pontjait, különös hangsúlyt kíván fektetni. A megyei (területi) programozáshoz rendelt források felhasználásának alapját képezi majd-e dokumentum, hiszen a tervezett megyei fejlesztéseknek a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz illeszkedniük kell.

Átfogó célok 1.1. A megye gazdasági potenciáljának növelése, a vállalkozói aktivitás


1.3. A vidékies térségek gazdasági szerepvállalásának élettér megteremtése

Stratégiai célok 1.1.1. Új K+F+I és logisztikai központok kialakítása vállalkozói létrehozásával iparáganként, termékpályánként

1.2.1. Oktatásfejlesztés,

piaci esélyeinek javítása

értékesítés és agrármarketing

1.1.2. Piacképes, ipari ágazatok fejlesztése, valamint a kiemelten magas

demográfiai folyamatok (negatív) hatásainak mérséklése

tevékenységek (gépgyártás, fémfeldolgozás élelmiszeripar, textil- és 1.1.3. A megye természeti természeti értékeinek és épített környezetének megismertetése, potenciáljának javítása, fenntartható hasznosítása és tematikus összekapcsolása 2013. november

5 152

javítása és a rurális térség népességmegtartó képességének

Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója – Társadalmi, gazdasági hatásvizsgálat Teljes célrendszer

létrehozásával iparáganként, termékpályánként projektszervezetek) támogatása a Tolna megyei vállalkozások piaci szerepvállalásának

1.1.1.4. - Energetikai K+F bázis kialakítása Paks és Tamási központokkal logisztikai alközpont kialakítása funkcionális térségenként 1.1.1.6. - A helyi alapanyag termelési igényekhez igazított térségi logisztikai bázisok csomópontokban

belüli piaci részesedés növelésével élelmiszer- és feldolgozóipari kapacitások kiépítése a növénytermesztés és az arra

az ágazati igényeket kiszolgáló infrastruktúrafejlesztésre, a városok és vonzáskörzetük 1.1.2.6. - Egészségipari fejlesztések által szerszámgép gyártás területén és elektronikai iparban Nagymányok és Váralja térségében a környezeti fenntarthatóság figyelembevételével

hasznosítása és tematikus összekapcsolása 1.1.3.1. - Védett építészeti értékek gazdasági, turisztikai és közösségi célú

1.1.3.3. - Sió turisztikai hasznosítása 1.1.3.4. - Duna-menti rekreációs térség kialakítása 1.1.3.5. - Termál- és gyógyturizmus megyei központjainak további fejlesztése, új központok létesítése 1.1.3.6. - A Szekszárdi és Tolnai Borvidék és a pincefalvak borturisztikai és gasztronómiai kínálatának növelése 1.1.3.7. - Kerékpáros turizmus feltételeinek fejlesztése 1.1.3.8. - Környezeti elemek fenntartható hasznosítására irányuló fejlesztések

2013. november

6 153

Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója – Társadalmi, gazdasági hatásvizsgálat 1.2. - Társadalmi megújulás 1.2.1.1. - A gazdasági igényekhez igazított, gyakorlatorientált szakképzési rendszer

1.2.1.3. - Az oktatás modernizálása (digitalizálás, e-oktatás) 1.2.1.4. - Szociális ellátórendszer fejlesztése

kiterjesztése

1.2.2.3. - Önkormányzati bérlakás program városokban (pl. Szekszárd), valamint bérház és háztáji program bevezetése az apró- és kisfalvakban 1.2.2.4. - Fiatal vállalkozók támogatása, vállalkozásösztönzés és falvakban egyaránt

megteremtése

1.3.1.2. - Funkcionális térségenként a helyi feldolgozó- és élelmiszeripari kapacitások

1.3.1.7. - A klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése

1.3.2.1. - A helyi és helyközi tömegközlekedés keresletorientált racionalizálása

1.3.2.4. - Mobil és helyi szolgáltatások megteremtése kistelepüléseken biztosítása elsajátítása adókedvezmények biztosítása (szabad vállalkozási övezet)

megye területrendezési terve)

tartalmazza:

2013. november

7 154

Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója – Társadalmi, gazdasági hatásvizsgálat 1.§.(1) A rendelet célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei területfelhasználásának feltételeit,

A megyei területrendezési terv sem az elfogadott, sem az alátámasztó munkarészeiben nem rögzít a

A területrendezési terv szerkezeti terve a hatályos településszerkezeti tervek alapján települési térség részeként tartalmazza az egyes települések hosszú távú fejlesztési elképzeléseit, a gazdasági, lakó célú, rekreációs, stb. célra hosszú távon igénybe venni kívánt potenciális fejlesztési területeket. A területfejlesztési koncepció egyik átfogó célja a megye gazdasági potenciáljának növelése, amelyhez a

kívánatos biztosítani. A megyei koncepció „Társadalmi megújulás” átfogó célja a területrendezési terv tartalmával nem ellentétes, a társadalmi célok a rendezési terv keretei között megvalósíthatók.

2.3. A koncepció részcéljainak társadalmi és gazdasági szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása A társadalmi és a gazdasági részcélok egymással összhangban kerültek megfogalmazásra. A megye gazdasági potenciáljának növelése és a vidékies térségek megújítása átfogó célokhoz rendelt részcélok

elemeinek ismertetése A népességszám alakulásában kistérségenként mutatkoznak különbségek a természetes szaporodás, illetve fogyás, valamint a belföldi vándorlási különbözet függvényében, de összességében a megye mindegyik kistérségében csökkent a népesség. Az elmúlt közel egy évtized során, a 2001.év végi

mentén a népességvesztés megállítására és a folyamat megfordítására nagy hangsúlyt helyez, számos

Összehasonlítva az ország és a megye gazdasági teljesítményének megoszlását az egyes gazdasági gazdaságában, mint az országban. Az iparon belül a feldolgozóipar 9 százalékkal kisebb arányt képviselt, másrészt az egyéb ipari tevékenység, melybe a villamosenergia-termelés is tartozik 18%-kal magasabb arányban van jelen a megye gazdasági teljesítményében, mint az ország egészében. A szolgáltatások súlya a megyében (48,5%) jóval alacsonyabb, mint az ország egészében (67%). A szakmai, tudományos, adminisztratív tevékenységek csak a 70%-át érik el Tolna esetében az országos

elmozdítása a feldolgozó ipari ágazatok részarányának növelésével.

2013. november

8 155


2.5. A tervben javasolt térségi területfelhasználási kategóriák kijelölésével és övezetek

Tolna megye területfejlesztési koncepciója nem tartalmaz, nem is tartalmazhat sem térségi területfelhasználási kategóriákat, sem övezeteket.

valamint a fejlesztési javaslatokat. A fejezet elemzi a térszerkezet gazdasági fejlettséget és társadalmi viszonyokat befolyásoló hatását. Annak érdekében, hogy az autópályától távolabbi, gazdaságilag elmaradott kistérség, mint például a

kormányzati szándék is, mely létrehozta a „szabad vállalkozási zónákat” az ország legfejletlenebb

térségek, települések felzárkóztatására. A Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció egyik legfontosabb célja, hogy a megye fejletlenebb

2.6. A koncepció által feltárt társadalmi és gazdasági állapot várható alakulása abban az esetben, ha a javaslatok nem valósulnának meg A 3. fejezet részletesen tartalmazza.

2.7. A koncepció céljainak megvalósulása esetén a társadalmi és gazdasági szempontból

A 3. fejezet részletesen tartalmazza.

2013. november

9 156

157

158

159

160

161

162

163

164

165

166

167

168

169

170

171

172

173

174

175

176

177

178

179

180

181

182

183

184

185

186

187

188

189

190

191

192


4. Javaslat társadalmi, gazdasági szempontú intézkedésre hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó javaslatok és egyéb intézkedések A koncepció azzal a céllal készül, hogy kijelölje Tolna megye lehetséges kitörési pontjait, különös hangsúlyt kíván fektetni. A megyei (területi) programozáshoz rendelt források felhasználásának alapját képezi majd-e dokumentum, hiszen a tervezett megyei fejlesztéseknek a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz illeszkedniük kell.

A Koncepció nem tartalmaz olyan célt, amely a társadalomra és a gazdaságra káros hatással lenne,

amelyeket a koncepció által befolyásolt más terveknél figyelembe kell venni A Koncepció átfogó célja és a kiemelt célok is a megye társadalmi, gazdasági környezetének kell a megyei területrendezési terv készítése (módosítása) során és a megye településeinek településfejlesztési koncepciói, integrált településfejlesztési stratégiái és településrendezési tervei területfejlesztési koncepció által meghatározott keretek. Javaslatok Tolna megye területfejlesztési koncepciója továbbfejlesztésére A megyei területfejlesztési koncepció helyzetértékelése kevés olyan tényadatot rögzít, amely alkalmas az egyes ágazatok helyzetének, kapacitásainak és potenciáljainak valós megítélésére ezért javasoljuk a helyzetértékelés kiegészítése keretében pótolni ezeket az adatokat. A kiinduló határozhatók meg reálisan.

koncepcióból jelenleg hiányzó - monitorozási javaslatok megfogalmazását. A területfejlesztési koncepció 3 átfogó célja, 7 stratégiai célja és számos, ezeket kibontó célja általános fejlesztési irányokat, elveket, illetve konkrét beavatkozásokat, feladatokat jelöl meg, indikátorok és azokhoz tartozó célértékek kerüljenek meghatározásra, amelyekhez képest a

E célértékek között javasoljuk elkülöníteni a nemzeti fejlesztési dokumentumokban meghatározott – például a foglalkoztatottság hosszú távú alakulására vonatkozó – célértékeket a megyei (pld a vállalkozási aktivitás

figyelembe venni a helyzetértékelésben rögzített

2013. november

46 193

mai


rendelkezésre álló, vagy reálisan prognosztizálható eszközöket, forrásokat. Javasoljuk, hogy a koncepcionális célok konkrétabban és markánsabban kerüljenek megfogalmazásra nemcsak a cél és a részcélok megvalósulása hatásainak azonosíthatósága, a (és az ágazati részprogramok) tartalmának megfogalmazását. Javasoljuk a célok között súlyozást és/vagy sorrendet felállítani, annak meghatározását, hogy melyik fejlesztési elképzelésnek van nagyobb prioritása. korlátozottan fognak rendelkezésre állni a fejlesztési források és úgy gazdasági, mint környezeti szempontból azoknak kell nagyobb prioritást kapniuk, amelyeknek a társadalmi-, gazdasági-, környezeti hozadéka nagyobb.) Javasoljuk, az egyes fejlesztési célokhoz tartozó célterületek differenciáltabban (és pontosabban) kerüljenek meghatározásra. E célterületek kijelölésénél kerüljenek fokozott figyelembevételre a megyei területrendezési terv térségi övezetei.

konkretizálását és az iparágankénti sajátos célok meghatározását. A

munkahelyteremtés

során

javasolt

a

környezetvédelmi

iparban,

a

megújuló

kiterjedésének változtatása vonatkozásában is.

irányainak és sajátosságainak részletesebb és térségspecifikusabb kimunkálását. Konkretizálni javasoljuk azokat a funkcionális térségeket és azokat a termékcsoportokat,

Javasoljuk a térképi mellékleti megjelenítésnél pontosabban és hely és funkcióspecifikusabban tartalmát.

(a rendelkezésre álló

(és térségi) területfejlesztési operatív programok koncepció szerint támogatandó elemeinek meghatározását.

2013. november

47 194


használat alapelveit, amelyek biztosítják a Sió és a megye további folyóvizeinek fenntartható hasznosítását.

kidolgozása szükséges. Mind az ipari, gazdasági fejlesztések kritériumául kell szabni, mind a lakossági szemléletformálásba hangsúlyosan be kell építeni a vízzel való takarékoskodás alapelvét.

az önkormányzatok kompetenciája és mozgástere az oktatás, illetve az oktatási intézmények

szélesebb aspektusban értelmezni és kiegészíteni annak érdekében, hogy a programozási szakaszban mindazok a szükséges változtatások, beavatkozások és fejlesztések, amelyek a klímaadaptációt szolgálják, támogathatók legyenek offenzív beavatkozásokon keresztül a szemléletformálásig).

foglalkozik az agrár-környezetgazdálkodás témakörével a vidékfejlesztési prioritások között. Ezért

A természetvédelmi fejlesztések nem jelennek meg önálló elemként a koncepcióban. Hiányosság, hogy a természetvédelemre alapozott „lágy” turizmus, az ezekhez kapcsolódó fejlesztések is csak

problémák kezelésükre adott megnyugtató válaszok megjelenítését a koncepcióban.

és a

célrendszerébe, illetve a célok kiegészítését további, specifikusan az egyes tájkarakter típusokra vonatkozó elemekkel.

felszámolása.

hosszú távú fenntarthatóság biztosíthatósága érdekében. Javasoljuk az országos fejlesztési dokumentumok tartalmával összhangban térszerkezet (a megyei sajátosságok figyelembevételével).

területrendezési vonatkozású stratégiai területi tervezés szorosabb összekapcsolásának szükségességét annak érdekében, hogy az egyes területrendszerek (területegységek) céljait a területfejlesztési és a területhasználat-szabályozási eszközök egymással szinergiát eredményezve szolgálják. (A megyei területfejlesztési koncepció ilyen szempontból akkor éri el maradéktalanul

2013. november

48 195


5. Összefoglalás

Tolna megye területfejlesztési koncepciója három átfogó célt rögzít, amelyeket hét stratégiai cél alapoz meg. A koncepció tartalma részleteiben ennek a célrendszernek a kifejtését gazdaságfejlesztés és a demográfiai, társadalmi vonatkozásokkal. Összességében a Koncepció e két témakörre fókuszál. Az 1.1. „A megye gazdasági potenciáljának növelése, a vállalkozói

növekedési pályára állítását, az 1.2. „Társadalmi megújulás” átfogó cél a megyében feltárt

átfogó, stratégiai és kiemelt célok hatásainak vizsgálata szerint a célok megvalósulása nem jár nézve. Amivel számolni kell, az a koncepcióban meghatározott fejlesztési elképzelések és

részben valósul meg. A területfejlesztési koncepció összességében a helyzetfeltáró munka eredményeire építve jól sorakoztat fel, jól felépített célrendszer keretében. A célok lényegiek, a kiemelt célok rövid

hatályos

tartalmi

követelmények

betartása

tartalmazza.

2013. november

49 196

mellett

készült.

A

Koncepció

kisebb




A Tolna Megyei Közgyűlés 52/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozatának melléklete

197

Melléklet az 52/2013. (XII.20.) közgyűlési határozathoz

REGIONÁLIS KITEKINTÉSŰ STATISZTIKAI ÉS FORRÁSALLOKÁCIÓS ELEMZÉS A MEGYE TERVEZÉSI DOKUMENTUMAIT MEGALAPOZANDÓ

ÁROP-1.2.11/A-2013 TOLNA MEGYE

Készítette: DDRFÜ Nonprofit Kft. 2013 198

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető .................................................................................................................................................. 4 Módszertani megfontolások .................................................................................................................... 5 Vezetői összefoglaló ............................................................................................................................... 9 I. KÖTET ............................................................................................................................................... 15 1.

Az Operatív programok átfogó, regionális szintű elemzése..................................................... 16

1.1.

Az operatív programok keretében rendelkezésre álló forráskeretek elemzése .......................... 16

1.2.

A pályázói forrásigény regionális szintű összevetése................................................................ 19

1.3.

A kötelezettségvállalások regionális szintű jellemzése ............................................................. 25

1.4.

A kifizetések állása regionális szinten ....................................................................................... 31

2. Területi alapú, megyei statisztikák és az Operatív Programok megyei szintű forrásallokációjának elemzése ............................................................................................................ 33 Megyei szintű összehasonlító elemzés ...................................................................................... 33

2.1. 2.1.1.

A pályázói forrásigény megyei szintű összevetése................................................................ 33

2.1.2.

A kötelezettségvállalások megyei szintű jellemzése ............................................................. 38

2.1.3.

A kifizetések állásának megyei szintű elemzése ................................................................... 44

2.2. A megyére vonatkozó, a 2014-20-as programozást segítő, a megye fejlesztési igényeit megalapozó specifikus elemzések ....................................................................................................... 48 2.2.1. A 2007-13-as időszakban Tolna megyében benyújtott, ill. támogatott projektek és a megye fejlesztési koncepciójában rögzített célkitűzések tematikus összefüggéseinek vizsgálata .................... 48 2.2.2.

A megye, valamint a megyei jogú város forrás felhasználási mutatóinak összevetése ......... 61

2.2.3.

Tolna megyére vonatkozó statisztikai adatok elemzése ........................................................ 63

3.

Kistérségi szintű statisztikai és forrásallokációs elemzés ......................................................... 67 Megyei szintű összehasonlító elemzés a kistérségek teljesítményére vonatkozóan .................. 67

3.1. 3.1.1.

A pályázói forrásigény kistérségi szintű bemutatása ............................................................. 67

3.1.2.

A kötelezettségvállalások kistérségi szintű jellemzése ......................................................... 70

3.1.3.

A kifizetések állásának kistérségi szintű elemzése................................................................ 77

II. KÖTET .............................................................................................................................................. 82 1.

Kistérségi összefoglaló elemzés - statisztikák és pályázati eredmények ................................. 83

1.1.

Bonyhádi kistérség .................................................................................................................. 83

1.1.1

Rövid összefoglalás ............................................................................................................... 83

1.1.2

Statisztikai elemzés ............................................................................................................... 83

1.1.3

Beérkezett és támogatott pályázatok ..................................................................................... 85

1.1.4

Leszerződött projektek megoszlása operatív programonként................................................ 86

1.1.5

Támogatott pályázatok számának megoszlása a támogatott szervezet típusa alapján........... 86

199

1.1.6

Támogatott pályázatok megoszlása fejlesztési tématerületek között .................................... 87

1.1.7

A nagyobb támogatott projektek alapadatai .......................................................................... 87

1.2.

Dombóvári kistérség................................................................................................................ 89

1.2.1


1.2.2


1.2.3


1.2.4


1.2.5


1.2.6


1.2.7


1.3.

Paksi kistérség.......................................................................................................................... 95

1.3.1


1.3.2


1.3.3


1.3.4


1.3.5


1.3.6


1.3.7


1.4.

Szekszárdi kistérség .............................................................................................................. 101

1.4.1

Rövid összefoglalás ............................................................................................................. 101

1.4.2

Statisztikai elemzés ............................................................................................................. 101

1.4.3

Beérkezett és támogatott pályázatok ................................................................................... 103

1.4.4

Leszerződött projektek megoszlása operatív programonként.............................................. 104

1.4.5

Támogatott pályázatok számának megoszlása a támogatott szervezet típusa alapján......... 104

1.4.6

Támogatott pályázatok megoszlása fejlesztési tématerületek között .................................. 105

1.4.7

A nagyobb támogatott projektek alapadatai ........................................................................ 105

1.5.

Tamási kistérség .................................................................................................................... 108

1.5.1

Rövid összefoglalás ............................................................................................................. 108

1.5.2

Statisztikai elemzés ............................................................................................................. 108

1.5.3

Beérkezett és támogatott pályázatok ................................................................................... 110

1.5.4

Leszerződött projektek megoszlása operatív programonként.............................................. 111

1.5.5

Támogatott pályázatok számának megoszlása a támogatott szervezet típusa alapján......... 111

1.5.6

Támogatott pályázatok megoszlása fejlesztési tématerületek között .................................. 112

1.5.7

A nagyobb támogatott projektek alapadatai ........................................................................ 112

200

Bevezető A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (továbbiakban: Tftv.) 2011. decemberi módosításával és annak 2012. január 1-ei hatályba lépésével a jogalkotó a területfejlesztési feladatokat területi szinten a regionális fejlesztési tanácsok megszüntetésével a megyei önkormányzatok hatáskörébe utalta. A Tftv.-ben foglalt közfeladatok ellátása során a megyei önkormányzat összehangolja a kormányzat, az önkormányzat és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, amelynek keretében a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről. A 2014-2020-as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben is fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott területi terveknek. A területi tervek alapul szolgálhatnak a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban a Közösségi Stratégiai Keret alá tartozó alapokból finanszírozandó operatív programok tervezéséhez annak érdekében, hogy az uniós finanszírozású ágazati és területi operatív programokban a területi fejlesztési igények is megjelenítésre kerülhessenek. A Tftv., a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, valamint a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII.17.) Korm. határozat rögzíti, valamint a 2014-2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III.8.) számú Korm. határozat jelöli ki. Fenti jogszabályok alapján a megyék területfejlesztési koncepciót és programot készítenek, valamint közreműködnek a 2014-2020-as területi alapú fejlesztések megtervezésében. Fentiekre tekintettel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2012. évben kiegészítő költségvetési támogatást nyújtott a megyei önkormányzatok számára a tervezés alapjául szolgáló területfejlesztési vonatkozású megyei helyzetértékelések elkészítéséhez. Az előkészítő fázis keretében a területfejlesztési koncepció és program kidolgozásának megalapozásaként 2012. november 30-ával elkészültek a megyei közgyűlési határozattal jóváhagyott helyzetfeltáró dokumentumok. A további megyei szintű tervezési feladatok finanszírozására a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2013. augusztus 24. és szeptember 23. közötti beadással megjelenttette az ÁROP1.2.11 konstrukcióját a megyei területfejlesztési feladatokat támogatására kiemelt projekt eljárásrendben. A projekt átfogó célja: a megyei önkormányzatok esetében a tervezési dokumentumok előkészítésének támogatása, az ehhez szükséges megyei tervezői kapacitások megerősítése. A pályázatban részletezett feladatok alapján a Tolna Megyei Önkormányzat ajánlatot kért a megyei szintű helyzetértékelő dokumentum utómunkálatainak elvégzésére, Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepciója – Helyzetfeltáró munkarészéhez kapcsolódó kiegészítő elemzések és regionális szintű kitekintés elkészítésére. Ajánlata alapján az előzőekben részletezett feladatot a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft látta el. Fentieknek megfelelően jelen dokumentum a megyei helyzetfeltárás utómunkálatai keretében készített regionális kitekintésű tanulmány, mely a 2007-13. közötti programozási időszak pályázati aktivitása és forrásfelhasználása alapján elemzi a régió és benne Tolna megye teljesítményét, az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv pályázati

201

rendszereibe benyújtott pályázati projektjeinek fejlesztési irányait, és a megye egyes kistérségeinek szerepvállalását a 2007-13. közötti programozási időszakban rendelkezésre álló mintegy 8 200 Mrd Ft forrás felhasználása tekintetében. Az elemzés elkészítéséhez szükséges tartalmi módszertani iránymutatást az ajánlatkérés tartalmazza.

Módszertani megfontolások A pénzügyi és a szakmai előrehaladás értékeléséhez felhasznált adatforrások köre elsődlegesen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Fejlesztési és Informatikai Elnökhelyettesség által átadott, az Egységes Monitoring Információs Rendszerből (EMIR) lekérdezett adatbázisokból származik:  A pénzügyi előrehaladás értékelésének alapjául szolgáló lekérdezés 2013. szeptember 30-án történt, így a vizsgált adatok köre az EMIR rendszerbe (a programozási időszak kezdetétől) a lekérdezés napjáig rögzített adatokra terjed ki. Az adatbázis a támogató döntéssel és hatályos szerződéssel rendelkező, élő projekteket tartalmazza – a Déldunántúli régió 3 megyéjére vonatkozóan.  A szakmai előrehaladás értékelésének alapjául szolgáló indikátor lekérdezés ugyanúgy 2013. szeptember 30-án történt, a vizsgálat szintén csak a támogatási szerződéssel rendelkező projektek indikátoraira terjed ki. A kimutatás a projektek megvalósítási helyszín-adatai alapján a megye területén megvalósult beavatkozások legfontosabb indikátorainak megyére aggregált tényértékeit tartalmazza – a Dél-dunántúli régió 3 megyéjére vonatkozóan. Az elemzés elkészítése szempontjából jelentős korlátozó tényezőnek bizonyult, hogy az NFÜ csak és kizárólag a régiót közvetlenül (projekt helyszín szerint) érintő, élő projektekre vonatkozóan, több esetben csak megyei szinten aggregáltan szolgáltatott információt, kétségessé téve ezáltal az igények vizsgálatát, illetve az országos és a régió határokon túlnyúló megyei szintű kitekintés, összehasonlító elemzés elkészítését. Ezek alapján mindenképp indokolttá vált az NFÜ honlapján hozzáférhető, és bár az EMIR-re épülő, de mindenképp „bizonytalanabb” adatok használata:  Aktuális statisztikák; Megyei felosztás és operatív programok szerinti lekérdezés, projekt helyszín alapján kategorizálva. A Megyei feloszlás – pályázó székhelye szerinti lekérdezés régió, Operatív Program (OP), prioritás, intézkedés és komponens szinteken tartalmazza a pályázatokra vonatkozó, EMIR rendszerben rögzített, a beérkezett, IH támogatott, hatályos szerződéssel rendelkező és kifizetést teljesítő pályázati darabszámra, valamint igényelt és megítélt támogatásra, a hatályos szerződések és a kifizetések összegére vonatkozó adatokat. A lekérdezésre 2013. szeptember 30.-án került sor. (http://emir.nfu.hu/nd/kozvel/?link=umft_3_2)  Jelentéskészítő és Lekérdező Keretrendszer; Régiós, megyei, kistérségi összefoglalók; Összefoglaló az ÚMFT projektekről. A kistérségenként és városi rangú településként lekért összefoglaló az Egységes Monitoring és Információs Rendszer (EMIR) 2013.09.30-i adatai alapján készült. A jelentésben az adatok csak azon pályázatokra és kiemelt projektekre vonatkoznak (az összefoglaló a technikai segítségnyújtás és a

202

pénzügyi alap projekteket nem tartalmazza), ahol rögzítésre került a beruházás helyszíne. A támogatott és a szerződéssel rendelkező projektek adatai között nem szerepelnek a támogatói döntés, illetve a szerződéskötés után visszalépett pályázatok. (http://emir.nfu.hu/kulso/jelek/index.php?akt_nyelv=hu&view=list&menu=101) Ahhoz, hogy a támogatott projektek kistérségekben mérhető eredményeit és hatását meg tudjuk ragadni, a szakmai előrehaladás értékelést le kellett szűkíteni a Dél-Dunántúli Operatív Programra (DDOP), tekintettel arra, hogy a többi OP-ra vonatkozóan kérés ellenére sem jutottunk projektszintű, elemezhető adatokhoz. Az eredmények és hatás vizsgálatát a teremtett új munkahelyekre fókuszáltuk, mely mutató kulcsindikátora a DDOP-nak. Az ÚMFT/ÚSZT keretében megfogalmazott célok között szintén fontos helyen szerepel a foglalkoztatás bővítése, de a következő 2014-20-as programozási időszakban is Magyarország egyik legfontosabb célkitűzése lesz – így erre a kiválasztott indikátor képes jól reflektálni.  A projektszintű indikátor alapadatokat a DDOP 1,2,4,5 prioritására vonatkozó EMIR 5.6 online lekérdezés biztosította. A lekérdezés 2013.10.21-i adatokat szolgáltatott. (A 3. humán-infrastruktúra fejlesztését támogató prioritás lekérdezésére technikaiadminisztratív okok miatt nem került sor, de ez a prioritás közvetlen módón nem járul hozzá a DDOP által kitűzött munkahely-teremtési célok megvalósításához, így az elemzés információ-tartalmát nem befolyásolta ez a körülmény.) A pénzügyi és a szakmai előrehaladás értékeléséhez felhasznált adatforrások voltak továbbá:  Operatív programok: -

Az operatív programok keretének és az OP-kban meghatározott indikátorokra vonatkozó információk forrása (cél érték, bázis érték, indikátor adatforrása).

 Az operatív programok akciótervei (2007-2008, 2009-2010 és 2011-2013): -

A pályázati konstrukciók támogatási keretére vonatkozó információk és az akciótervekben nevesített kulcsindikátorok vonatkozó célértékeinek forrása.

 Pályázati felhívások: -

A közzétett pályázati keretek forrása.

A vizsgálatba bevont projektek körét érintő módszertani háttér:  Vizsgálatból kizárt projektek köre: -

Többfordulós pályázatok első körös projektjei, amennyiben rendelkezésre álltak a második fordulóra benyújtott pályázat adatai is.

 Beérkezett projektek köre: -

1.1 online lekérdezés - "7. Beérkezés dátuma" oszlopa alapján

 Támogatott, IH által jóváhagyott projektek köre: -

1.1 online lekérdezés - "19. Támogató bizottsági döntés" oszlopa alapján

-

Ide értve mindazon pályázatot, melyeket az IH jóváhagyott, de később visszaléptek, vagy valami oknál fogva kifizetés nélkül záródott a projekt.

 Támogatási szerződéssel rendelkező projektek köre: -

1.1 online lekérdezés - "37. Szerződés hatályba lépése" oszlopa alapján

Pénzügyi adatokat érintő módszertani háttér:

203

 Igényelt támogatás (Beérkezett projektek köre): -

1.1 online lekérdezés - "3. Igényelt támogatás" oszlopa + (amennyiben itt nincs adat)

-

1.1 online lekérdezés - "5. Előzetesen igényelt tám." oszlopa

 Megítélt támogatás: (IH által jóváhagyott projektek köre) -

1.1 online lekérdezés - "27. Tám. által megítélt tám." oszlopa +(amennyiben itt nincs adat)

-

1.1 online lekérdezés - "29. Előzetesen megítélt tám" oszlopa

 Megítélt összköltség: (IH által jóváhagyott projektek köre) -

1.1 online lekérdezés - "28. Támogató által tám. öktg" oszlopa +(amennyiben itt nincs adat)

-

1.1 online lekérdezés - "30. Előzetesen megít.összktg" oszlopa

 Leszerződött támogatás: (Támogatási szerződéssel rendelkező projektek köre) -

1.1 online lekérdezés - "38. Leszerződött összeg" oszlopa

 Leszerződött összköltség: (Támogatási szerződéssel rendelkező projektek köre) -

1.1 online lekérdezés - "39. Leszerződött összköltség" oszlopa

 Kifizetett összeg: (Támogatási szerződéssel rendelkező projektek köre) -

1.1 online lekérdezés - "50. Kifizetett előleg" oszlopa +

-

1.1 online lekérdezés - "53. Kifizetett utólagos sz." oszlopa

Az értékelési munka során alkalmazott konkrét módszereket tekintve a szekunder adatok, azon belül is az adatbázis (EMIR adatok) elemzésére helyeződött a fő hangsúly. Az adatbázisokon alapuló elemzések többségében tehát az EMIR által tartalmazott, és onnan összesítve leválogatható adatokra terjed ki. Az elemzés elsődleges forrása az EMIR-ből fent részletezett tartalommal 2013. szeptember 30-án lekérdezett adatbázis, amelyet megbízható adatforrásként kezelünk. A Microsoft Excel programban rendelkezésre álló adatok köre komplementer jelleggel kiegészítésre került a nyilvánosan elérhető adatbázisokkal, ezt követően az adatok tisztításon estek át. A táblázatkezelő szoftver adta lehetőségek szerint különféle területi és tematikus adatmátrixokat készítettünk, és ezek együttes használata adta adatbázisunkat. A másodlagos területi és tematikus adatmátrixokat érintő módszertani háttér:  Projekt helye (Beérkezett, támogatott és támogatási szerződéssel rendelkező projektek köre): -

1.1 online lekérdezés - "81. Projekt helye régió" oszlopa +

-

1.1 online lekérdezés - "82. Projekt helye megye" oszlopa +

-

1.1 online lekérdezés - "83. Projekt helye kistérs" oszlopa +

-

1.1 online lekérdezés - "85. Projekt helye helység " oszlopa

 OP- és tématerületi érintettség (Beérkezett, támogatott és támogatási szerződéssel rendelkező projektek köre):

204

-

1.1 online lekérdezés - "111. OP-kód" oszlopa +

-

1.1 online lekérdezés - "112. Prioritás kódja-neve" oszlopa +

-

1.1 online lekérdezés - "145. Alintézkedés kódja" oszlopa +

-

1.1 online lekérdezés - "146. Alintézkedés neve" oszlopa

Az ágazati programok esetében program-, a területi programok esetében prioritás- és/vagy alintézkedés szinten definiálható fejlesztési tématerületek projekt szinten kerültek csatolásra az adatbázishoz: Gazdaságfejlesztés; Turizmusfejlesztés; Környezetfejlesztés; Közigazgatásfejlesztés; Közlekedésfejlesztés; Humán-fejlesztés; Településfejlesztés. Az Excelben számítások, egyenletek, függvényműveletek egyszerű és gyors végrehajtását végeztük el. Az egyes számítások lépéseit, az egyenleteket nekünk, elemzőknek kellett megadnunk. A legegyszerűbb vizsgálati módszerektől (átlag, minimum, maximum stb.) eltekintve, logikus lépések sorából felépülő számítássorozatot futtattunk le a programmal. Egyes elemzési területek (pl. térségi statisztikák, fajlagos mutatók) megkövetelték az EMIR adatbázisokon túlmenő adatok felhasználását. Ezek az adatok az alábbiak:  KSH adatok;  NFSz adatok. Az elemzést korlátozó tényezők voltak:  Az ÚMFT és ÚSZT programok előrehaladására vonatkozó adatokat rendszerező EMIR adatbázisok adatgazdája, az NFÜ az elemzéshez csak területileg, illetve program szinten aggregált adatokat bocsájtott a tervezők rendelkezésére, melyek a kistérségi elemzés mélységét, különösen a beérkezett, de támogatást nem nyert pályázói igények elemzése esetén befolyásolták negatívan. Ez tette szükségessé több adatbázis párhuzamos használatát is, mely a többlet munkaráfordítás mellett az adatok pontosságára is kedvezőtlen kockázati tényezőként hatott.  Mind a feladatok elvégzéséhez a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Tervezési Főosztálya által kiadott tartalmi módszertani iránymutatásban foglalt elvárások okán, mind a területi szintű adatok rendelkezésre állását figyelembe véve, járási szintű adatok hiánya miatt az elemzés megyei szint alatti területi elemzési fejezetei kistérségi szintre kerültek kidolgozásra;  Az indikátor-adatok nem kellő mélysége ÚMFT/ÚSZT szinten az eredmény és hatásvizsgálat lehetőségét szűkítette be.

205

Vezetői összefoglaló Jelen dokumentum az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv 2007-2013 közötti pénzügyi és szakmai előrehaladásához kapcsolódóan a Dél-dunántúli régió, Tolna megye és annak kistérségei teljesítményének valamennyi operatív programra kiterjedő értékelését tartalmazza a Megyei Önkormányzat által benyújtott ÁROP-1.2.11/A-2013 pályázat keretében vállalt 1. feladatrész megvalósításaként a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Tervezési Főosztálya által kiadott tartalmi módszertani iránymutatás alapján. Az értékelést a Dél Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. végezte az Ügynökség tervezési csoportjának részvételével. A dokumentum két kötetből áll: az első kötet tartalmazza a megye teljesítményének összehasonlító elemzését, míg egy második kötetben önálló fejezetekre bontva részletes egyedi kistérségi értékelések kerültek kidolgozásra, a megye egy-egy adott kistérségére vonatkozó átfogó kép bemutatásával segítve a megye döntéshozóinak területfejlesztési munkáját. A dokumentum első kötete három fő részre tagolódik, melyek sorrendben a következők: 1. Az operatív programok átfogó, regionális szintű elemzése; 2. Területi alapú, megyei statisztikák és az operatív programok megyei szintű forrásallokációjának elemzése; 3. Kistérségi szintű statisztikai és forrásallokációs elemzés. Mindhárom munkarész hasonló szerkezetben tartalmazza a pályázói igények, a kötelezettségvállalások és a kifizetések alakulását a különböző területi szinteken. Mindemellett a második munkarész a megyei összehasonlító elemzéseken túl tartalmaz egy megye specifikus elemzési fejezetet, amely a megyében a 2007-13-as programozási időszak eredményei alapján vizsgálja a megye területfejlesztési koncepciójában lefektetett fejlesztési irányok, célok alátámasztását. A pénzügyi és a szakmai előrehaladás értékeléséhez felhasznált adatforrások köre elsődlegesen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Fejlesztési és Informatikai Elnökhelyettesség által átadott, az Egységes Monitoring Információs Rendszerből (EMIR) lekérdezett adatbázisokból származik. Az elemzés megfelelő mélységű elkészítése szempontjából korlátozott adattartalom miatt a fentiek mellett sor került az NFÜ honlapján hozzáférhető – és bár az EMIR-re épülő, de mindenképp „bizonytalanabb” – adatok használatára is a munkák során. Az EU kohéziós politikáját szolgáló 2007-13-as programozási időszak forrásait Magyarország számára hét szektorális- (ágazati-), hét regionális- és egy végrehajtási operatív program (OP) biztosítja több mint 29 milliárd euró, azaz 8 209 milliárd forint (280 EUR/HUF árfolyamon számolva) támogatási kerettel. Mindebből a kimondottan a területi felzárkóztatást segítő 6 konvergencia régió OP-i (ROP) együttes forrásainak összege (1 418 Mrd Ft). A ROP-ok támogatási rendszereiben elérhető források egy hatoda, több mint 232 Mrd Ft állt rendelkezésre dedikáltan a Dél-dunántúli régió területi fejlesztésére, ezzel a régiók sorában a középmezőnyben foglal helyet.

206

A ROP-ok támogatási rendszereiben rendelkezésre álló pénzügyi kereteket népességarányosan vizsgálva elmondható, hogy a Dél-dunántúli régióban jutott a legtöbb forráskeret egy állandó lakosra vetítve, több mint másfélszer annyi, mint a sort záró NyugatDunántúlon és Közép-Dunántúlon. Az OP-k keretében országosan a fejlesztésre fordítható forrás több mint fele közlekedésfejlesztésre (27,3%) és humánfejlesztésekre (26,2%) került elkülönítésre, míg településfejlesztésre (elsősorban a városokra fókuszálva) mindössze a források 3,5%-a lett dedikálva. A Dél-Dunántúl a beérkezett pályázatok számát tekintve megelőzte a másik két dunántúli régiót. Ha a lakosságszámmal súlyozzuk a beérkezett pályázatok számát, akkor a pályázati aktivitást tekintve a Dél-Dunántúl nem sokkal elmaradva Észak-Alföldtől és ÉszakMagyarországtól az élvonalban, a harmadik helyen áll a régiók rangsorában. A benyújtott pályázatok számának régión belüli tématerületenkénti megoszlását vizsgálva elmondható, hogy országosan és az egyes régiókban is a beérkezett projektek 80%-a két tématerület, a gazdaságfejlesztés és a humánfejlesztés között oszlott meg. Az igényelt támogatási összeg tekintetében azonban országos viszonylatban a Dél-Dunántúl az utolsó helyen áll a régiók rangsorában. Egy főre vetítve az igényelt támogatást régiónk Dél-Alföld és Észak-Alföld után a harmadik helyet foglalja el, mely a közép mezőnyt jelenti. Az egyes OP-k vonatkozásában megfogalmazott pályázói igény átlagosan a rendelkezésre álló forráskeret 150-180%-a között alakult, melyben a DDOP 162%-os értékkel a középmezőnyben helyezkedik el. A DDOP prioritásai közül a legnagyobb túljelentkezés a turisztika területén (DDOP2), valamint a közlekedés- és környezetfejlesztés (DDOP5) esetén mutatkozik. A Dél-Dunántúlon támogatást nyert projektek száma az ÚMFT és ÚSZT rendszereiben támogatott összes projekt alig több, mint 10%-a. Ezzel a Dél-Dunántúl a régiók sorában Közép-Dunántúlt megelőzve az utolsó előtti helyen áll. A régiók lakossága tükrében vizsgálva viszont elmondható, hogy a Dél-Alföld után a Dél-Dunántúlon jutott a legnagyobb számú projekt ezer állandó lakosra. A megítélt támogatás a KÖZOP, az ÁROP és a GOP esetében már meghaladja a program keretösszegét. A rendelkezésre álló forráskeret lekötésében a TIOP van jelentősebben elmaradva. A ROP-ok mindegyike már a teljes 2007-13-as programozási ciklusra rendelkezésre álló keret több mint 90%-át lekötötte, a DDOP esetében ez az arány közel 92%-os. A Dél-Dunántúlon a régiók közül a legkevesebb támogatás került kifizetésre, bár szükséges figyelembe venni, hogy a megítélt támogatási összeg is ebben a régióban a legalacsonyabb. Ugyanakkor elmondható, hogy a Dél-dunántúli régióban a leszerződött támogatás 63%-a már kifizetésre került, amely meghaladja az országos átlagot. A megyék forrásfelhasználását vizsgálva elmondható, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv Operatív Programok támogatási rendszereiben nyilvántartott felhívásokra legtöbb pályázat Budapestről, a főváros kivételével a megyéket tekintve BorsodAbaúj-Zemplén megyéből érkezett. Tolna megyéből az országos (megye) átlagnál (5 641 db) jóval kevesebb számú pályázatot regisztráltak. A pályázati aktivitást fejlesztési tématerületenként vizsgálva megállapítható, hogy országos szinten a benyújtott pályázatok legnagyobb száma a gazdaságfejlesztés és a humánfejlesztés tématerületekhez köthető. Tolna

207

megyében az arányok az országos jellemzőkhöz hasonlóan alakultak, legtöbb pályázat itt is a gazdaságfejlesztés és a humánfejlesztés tématerületekről érkezett, de nagyságrendjében meghatározó a környezetfejlesztési témájú pályázatok száma is. Ha fajlagosan, 1 000 állandó lakosra vetítve nézzük a megyék pályázati aktivitását, elmondható, hogy Tolna megye a kis mértékben az átlag alatt teljesítő megyék között foglal helyet, a régióba tartozó szomszédos megyék közül Baranya és Somogy megye is jobb értéket mutat. A legmagasabb pályázati igény – összhangban a benyújtott pályázatok darabszámával – Budapestről érkezett, ezt kivéve a megyék sorát Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-SzatmárBereg és Hajdú-Bihar megyék vezetik. Tolna megye a megyék átlagának kevesebb, mint fele összegre nyújtott be támogatási igényt. A régióbeli megyék sorában ez az összeg a somogyinak kevesebb, mint a fele, a baranyainak pedig a 40%-át sem éri el. Az egy állandó lakosra vetített benyújtott támogatási igény Tolna megyében a megyék átlagánál alacsonyabb érték, sőt elmondható, hogy a megye relatíve alacsony lélekszáma ellenére a Dél-dunántúli régió három megyéje közül is Tolnában a legalacsonyabb ez az összeg. A legtöbb pályázat Budapestről, a főváros kivételével a megyéket tekintve Borsod-AbaújZemplén megyéből kapott pozitív támogató döntést. Tolna megyében a megyék országos átlagától számottevően elmarad a támogatott pályázatok száma. A Dél-dunántúli régió megyéi közül is Tolnában került támogatásra a legkevesebb pályázat, Baranyában közel kétszerese, de Somogyban is közel másfélszer több pályázat kapott támogatást. A támogatott pályázatok számát fajlagosan, 1 000 állandó lakosra vetítve nézve elmondható, hogy Tolna 7,02 db pályázattal a megyék átlagát (7,03) hozva teljesített, a régió megyéi közül azonban így is a harmadik helyre szorult. Tolna megyében az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv Operatív Programjai keretében összességében a benyújtott pályázatok kevéssel több, mint fele kapott támogatást, ami kis mértékben meghaladja a megyék átlagát. A megyében a benyújtott pályázatok legnagyobb arányban a közlekedésfejlesztés tématerületen kerültek támogatásra (2/3 részük), de jelentős arányban kerültek támogatásra gazdaságfejlesztési és településfejlesztési projektek is. A támogatott pályázatok legalacsonyabb arányban a turizmusfejlesztés területén mutatható ki. Tolna megyében az összes megítélt támogatás összege a megyék átlagának nem egészen a felét adja. A legtöbb támogatás - összhangban a benyújtott pályázatok darabszámával – Budapesten került megítélésre, ezt kivéve a megyék sorát Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vezetik. A Dél-dunántúli megyék közül Baranya után Somogyba érkezett a második legtöbb támogatás, Tolna a harmadik helyre szorult vissza. Tolna megyében az arányok eltérnek az országos átlagtól annyiban, hogy itt a legtöbb támogatás nem a közlekedésfejlesztési projektekre, hanem a környezetfejlesztési pályázatokra került megítélésre, sőt a közlekedésfejlesztést megelőzi a sorban a humánfejlesztésre és a gazdaságfejlesztésre megítélt támogatási összeg is. A megyében támogatott pályázatok projektgazdáinak 2/3-a a vállalkozói szférából került ki (1 005 db). Többségük korlátolt felelősségű társaság (Kft) formában működött. Az önkormányzati szféra közel 20%-os léptékben részesedik a támogatott pályázatok közül, a központi költségvetési szervek és a civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) ugyanakkor már csak 10% alatti arányban.

208

A fajlagos eredményeket, azaz az egy állandó lakosra vetített megítélt támogatást tekintve elmondható, hogy Tolna (451 eFt) a megyék átlagánál (663 eFt) gyengébb eredményt mutathat fel, lemaradva egyben a régió másik két megyéjétől is. Tolna megyében az igényelt és megítélt támogatás összegének tükrében mért sikerességi arány eközben meghaladja az 50%-ot, ami a megyék átlagával közel megegyező teljesítményt tükröz, megelőzve ezzel e tekintetben a Dél-dunántúli régió másik két megyéjét. Az országosan kifizetett támogatási összegből Tolnára a megyékre jutó átlagos kifizetések alig harmada esik. A megyék közül a legnagyobb összegű kifizetéssel Csongrád és HajdúBihar megyék rendelkeznek. A Dél-dunántúli régió megyéi közül Baranya és Somogy után Tolna a sereghajtó harmadik helyre szorult a kifizetéseket tekintve. Tolna megyét tekintve a kifizetésekben élen járó tématerületek tekintetében a sorrend az országos arányokhoz képest fordított, itt a legtöbb kifizetés a humánfejlesztés területen történt, ezt követik a környezetfejlesztési projektek kifizetései. Ez utóbbitól volumenében alig maradnak el a gazdaságfejlesztési tématerület kifizetései, míg a közlekedésfejlesztési projektek kifizetései ezeknél lényegesen kevesebb összeget tesznek ki. Egy állandó lakosra vetítve Tolnában a kifizetések összege meg sem közelíti a megyék átlagát, mindazonáltal az átlag feletti teljesítményt nyújtó Baranya megyétől és az attól csak alig elmaradó Somogy megyétől is jókora elmaradást mutat. Tolnában a teljes szerződésállománynak közel két harmada ugyanakkor már kifizetésre került, és ez az átlag feletti teljesítmény egyben Somogy elé pozícionálja a megyét. A szerződésarányos kifizetés a megyék közül Baranya, Fejér és Győr-Moson-Sopron megyékben a legmagasabb. Azt, hogy a megyének a jövőre vonatkozó fejlesztési irányai mennyiben feleltethetőek meg a jelenlegi programozási ciklusban tapasztalt fejlesztési igényeknek, elsősorban az ÚMFT és ÚSZT keretében benyújtott pályázatok számának fejlesztési tématerületenkénti megoszlása mutatja. Tolna megyében legnagyobb számban a gazdaságfejlesztés tématerületről érkezett be pályázat, az összes benyújtott pályázat közel fele. Ezt követő legtöbb projekt a humánfejlesztés területén fogalmazódott meg, de viszonylag jelentős arányt képviselnek még a környezetfejlesztési pályázatok is. Ha a benyújtott pályázatok, mint megfogalmazott fejlesztési igények mellé rendeljük a támogatott pályázatokra vonatkozó adatokat – amelyek az OP-k keretében rendelkezésre álló forráskeretek által erősen determináltak – láthatóvá válnak a megyében az adott tématerületen megfogalmazott, de a 2007-13-as programozási időszak során ki nem elégített fejlesztési igények. A 2014-20-as programozási időszakra ilyen értelemben előkészített projektek legnagyobb arányban a gazdaságfejlesztés tématerületen jelennek meg. A második legnagyobb projektszámmal képviselt terület a humánfejlesztés, de viszonylag magas arányt képviselnek a környezetfejlesztési projektek is. Számosságát tekintve a legkevesebb eddig még nem támogatott fejlesztési elképzelés a közigazgatás-fejlesztés, a településfejlesztés, valamint a közlekedésfejlesztés tématerületeken mutatkozik. Ha tehát a megye fejlesztési céljai közt a vidéki térségekben az életminőség javítása (pl. településfejlesztés, elérhetőség javítása, közigazgatás fejlesztése), valamint a termelői együttműködések, logisztikai központok és hálózatok kialakítása fókuszáltan megjelenik, akkor e három tématerületen különösen figyelmet kell fordítani a megfelelő színvonalú új fejlesztési projektek felkutatására (ill. inicializálására) és a kapcsolódó projektfejlesztési feladatokra.

209

Az OP-k rendszerének prioritásait a támogatott pályázatok darabszáma alapján sorba rendezve egy mátrix segítségével vizsgálható a megyei fejlesztési koncepció stratégiai céljaihoz való illeszkedés. A legnagyobb számú támogatott projekt a fejlesztési koncepció 1. „Új K+F+I és logisztikai központok kialakítása vállalkozói együttműködések létrehozásával iparáganként, termékpályánként” című stratégiai céljához illeszthető. Ezt követi hasonló esetszám mellett a 2. „Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok fejlesztése, kiemelten a magas kézimunka igényű, elsősorban könnyűipari tevékenységek (élelmiszeripar, textil- és bőripar, gépgyártás, fémfeldolgozás)” és a 6. „Mezőgazdasági alapanyagokra épülő nagy hozzáadott értékű termék előállítás, feldolgozás, piaci értékesítés és agrármarketing tevékenység termelői együttműködéssel” című stratégiai cél. A 2007-13-as programozási ciklus OP prioritásai keretében támogatott pályázatok számán keresztül legkisebb mértékben a koncepció 3. stratégiai célja támasztható alá. A kistérségeket górcső alá véve elmondható, hogy Tolna megyében a beérkezett pályázatok számát vizsgálva szignifikánsan kiemelkedik a Szekszárdi kistérség (a tolnai projektek csaknem fele), ami a megyéből egyedüliként volt képes országos átlag felett teljesíteni. A legkevesebb pályázatot a dombóvári és a bonyhádi térségekből nyújtották be. Az igényelt támogatás tekintetében azonos kép rajzolódik ki, az országos kistérségi átlagot meghaladó érték csak Szekszárd térségében mutatkozik, a sort a Dombóvári és Bonyhádi kistérségek zárják. Ha az ezer lakosra jutó beérkezett pályázatok számát vizsgáljuk, a legaktívabb térség a megyében megint csak a Szekszárdi, de nem sokkal marad el mögötte a Tamási sem. Az egy lakosra jutó igényelt támogatás már utóbbiban volt a legmagasabb. A megye kistérségeit tekintve a legtöbb pályázat (az összes Tolna megyei pályázat csaknem pontosan fele) a Szekszárdi kistérségből került támogatásra, ezt követi a Paksi majd a Tamási kistérség. Az 1 000 állandó lakosra jutó támogatott pályázat száma messze a megyeszékhely térségében a legmagasabb, a többi kistérség ettől jelentősen elmaradva, de kiegyenlített képet mutat. A kistérségek pályázói sikerességét – azaz, hogy a benyújtott pályázatok hány százaléka részesült pozitív támogatási döntésben – vizsgálva megállapítható, hogy Tolna megyében a legmagasabb nyerési aránnyal a Szekszárdi kistérség rendelkezik, de Dombóvár és Paks térségében is meghaladta a nyertes projektek száma az elutasítottakét. A megítélt támogatást tekintve Szekszárd MJV térsége kimagaslóan a legjobban teljesített, a legkevesebb támogatás a Bonyhádi kistérségbe jutott. Az elnyert támogatás összegét fajlagosan, egy állandó lakosra vetítve a kistérségek teljesítményének egy reálisabb mutatószáma válik láthatóvá. Ez a mutató Tolna megye kistérségei közül a Szekszárdi és Tamási kistérségekben magasabb, de Dombóvár térsége is csak kis mértékben marad el mögöttük. A pályázói sikeresség fontos mérőszáma az elnyert támogatás mértéke az igényelt támogatáshoz viszonyítva. Tolna megye kistérségei közül ez a mutató a legjobb értékeket egyértelműen a Dombóvári kistérségben adta, ahol a támogatási igények közel 2/3-ához hozzá is juthattak a pályázók. Tolna megye kistérségei közül a kifizetett támogatás összege a kistérségek átlagát messze meghaladó módon – ahogy az a megítélt támogatás összege, valamint a kistérség mérete alapján várható – a Szekszárdi kistérségben a legmagasabb. Kiemelkedik még a sorból a Tamási kistérség, míg a sort a Bonyhádi kistérség zárja. Tolna megye kistérségeiben összességében a kifizetések legelőrehaladottabb állapotban a Dombóvári kistérségben vannak,

210

ahol a teljes leszerződött támogatás állomány 70%-a kifizetésre került, de a Bonyhádi kistérségben is meghaladta a 69%-ot. Legalacsonyabb kifizetési rátával a Paksi kistérség rendelkezik, ahol a kifizetések leszerződött támogatáshoz mért aránya 52%. Kiemelve végül a kistérségek mellet a megyeszékhely Szekszárd város teljesítményét, megállapítható, hogy a városban tervezett pályázatok jelen elemzés készítésének időpillanatáig összességében több mint 30,9 Mrd Ft támogatásban részesült az ÚMFT és ÚSZT pályázati rendszereiben, ami Tolna megye tekintetében összességében megítélt 103,4 Mrd Ft támogatási összeg közel harmada. Szekszárd részéről az ÚMFT és ÚSZT pályázati rendszereibe támogatásban részesített, az ezer lakosra jutó pályázatok száma meghaladja a 16 db-ot, ami a több mint másfélszerese Pécs és Kaposvár mutatóinak. A megyeszékhely tekintetében az egy állandó lakosra jutó megítélt támogatás több mint 900 eFt, ami a várost a megyén belüli gazdasági, infrastrukturális és társadalmi potenciálja ismeretében értelemszerűen a megyei átlag fölé emeli, és a régió másik két megyeszékhelye elé is pozícionálja.

211

I. KÖTET

212

Regionális Kitekintésű Statisztikai és Forrásallokációs Elemzés

1. Az Operatív programok átfogó, regionális szintű elemzése 1.1. Az operatív programok keretében rendelkezésre álló forráskeretek elemzése Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakeretét (NSRK) végleges formájában 2007. május 7-én fogadta el az Európai Bizottság. Az Európai Unió kohéziós politikájának 2007 és 2013 közötti nemzeti szintű megvalósítását szolgáló stratégiai dokumentum a társadalmi és gazdasági különbségeket hivatott mérsékelni a Kohéziós és Strukturális Alapok forrásainak felhasználásán keresztül. A program két átfogó célt fogalmazott meg: a foglalkoztatás bővítését és a tartós növekedés elősegítését. A célok eléréséhez hat tématerületet azonosított a terv, ide összpontosítva a fejlesztési erőforrások jelentős részét, nevezetesen:  a gazdaságfejlesztés,  a közlekedésfejlesztés,  a társadalom megújulása,  a környezeti és energetikai fejlesztés,  a területfejlesztés és  az államreform.

1. ábra: A 2007-13-as időszak forráskereteinek megoszlása operatív programonként

A támogatási rendszer kialakításakor hét szektorális- (ágazati-), hét regionális- és egy végrehajtási operatív program (OP) került meghatározásra. A 15 OP forrásai révén folyó áron, 15% nemzeti hozzájárulással több, mint 29 milliárd euró, azaz 8 209 milliárd forint (280 EUR/HUF árfolyamon számolva) vált elérhetővé és felhasználhatóvá hazánk számára. A legnagyobb keretösszeg a Közlekedés- (1 877 Mrd Ft) és a Környezet és Energia- (1 485 Mrd Ft) Operatív Programokra került allokálásra, de csak alig maradt el mögöttük a kimondottan a területi felzárkóztatást segítő 6 konvergencia régió OP-i (ROP) együttes forrásainak összege (1 418 Mrd Ft).

213

16


2. ábra: A 2007-13-as időszak 6 konvergencia régió ROP forráskeretének megoszlása

A ROP-ok támogatási rendszereiben elérhető források 16,38%-a, több mint 232 Mrd Ft állt rendelkezésre dedikáltan a Dél-dunántúli régió területi fejlesztésére, ezzel a régiók sorában a középmezőnyben foglal helyet. Az abszolút értékű forrásadatok mellett beszédes lehet az egyes régiókra jutó ROP-os támogatási forráskereteket népességarányosan is megvizsgálni. E mutató alapján jól látható, hogy a Dél-dunántúli régióban jutott a legtöbb forráskeret egy állandó lakosra vetítve, több mint másfélszer annyi, mint a sort záró Nyugat-Dunántúlon és Közép-Dunántúlon.

3. ábra: A 2007-13-as időszak 6 konvergencia régió ROP forráskeretének egy lakosra jutó összege

A Dél-Dunántúli OP (DDOP) – a régió leszakadásának megállítását célzó – prioritásai az alábbi területekre fókuszálnak:  gazdaságfejlesztés (24,4 Mrd Ft keretösszeggel);  turizmusfejlesztés (43,1 Mrd Ft keretösszeggel);  humán infrastruktúra fejlesztés (42,9 Mrd Ft keretösszeggel);  településfejlesztés (53 Mrd Ft keretösszeggel);  közlekedés- és környezetfejlesztés (60,4 Mrd Ft keretösszeggel);

214

17


A DDOP esetében az ágazati programokhoz hasonlóan érzékelhető a közlekedés és környezet területeken koncentrálódó források túlsúlya, akárcsak az Európa Kulturális Fővárosa (Pécs) címzett beruházásai miatt megnövekedett városfejlesztési akcióké.

4. ábra: A 2007-13-as időszak forráskereteinek megoszlása fejlesztési tématerületenként

Az ÚMFT és ÚSZT keretében fejlesztésre fordítható forrás több mint fele közlekedésfejlesztésre (27,3%) és humánfejlesztésekre (26,2%) került elkülönítésre. A közlekedésfejlesztésre a KÖZOP mellett a ROP-ok keretében is lehetőség volt kisebb volumenű projektek megvalósítására, míg a humán fejlesztések támogatása a ROP-ok mellett a TIOP és TÁMOP keretében történt. A gazdaságfejlesztés forráskerete (GOP, ROP-ok) kiegészítve a turizmusfejlesztés (ROP-ok) szintén gazdaságfejlesztést szolgáló területével hasonló arányt képvisel, mint a környezetfejlesztés. A településfejlesztésre (elsősorban a városokra fókuszálva) mindössze a források 3,5%-a lett elkülönítve, míg a legkisebb szeletet a közigazgatás-fejlesztés (ÁROP, EKOP) forrásai jelentik. Látható tehát, hogy a ROP-ok ágazati programokkal komplementer jellege az egyes specifikus tématerületek vonatkozásában a nagy volumenű és az országos programokban megjelenő, valamint a kisebb léptékű, a területi OP-kban definiált fejlesztések tekintetében egyértelműen megmutatkozik. A fenti számok tükrében ugyancsak megállapítható, hogy a 2007-13 közötti programozási időszak a fejlesztéspolitikája az egyébként mind mennyiségében, mind minőségi paramétereiben jelentős hiátusokkal bíró alap-infrastrukturális fejlesztésekre koncentrált az ebből fakadó versenyképességi hátrányok mérséklése, és a gazdaság ilyen irányú igényeinek minél teljesebb kiszolgálása érdekében.

215

18


1.2. A pályázói forrásigény regionális szintű összevetése A Dél-Dunántúl, bár az ország legkisebb lakosságszámú régiója, a beérkezett pályázatok számát tekintve, mely 2013 októberében megközelítette a 14 000 darabot, megelőzte a másik két dunántúli régiót. Ennek elsődleges oka a régió hátrányos helyzete következtében rendelkezésre álló nagyobb regionális OP-keret, mely pozitívan hatott a pályázati aktivitásra. Kilépve a Dunántúlról, országos kitekintésben megállapítható, hogy a legtöbb pályázat az Észak-Alföldről és Közép-Magyarországról került benyújtásra az ÚMFT és az ÚSZT pályázati rendszereibe.

5. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett pályázatok száma régiónként

Ha a lakosságszámmal súlyozzuk a beérkezett pályázatok számát, akkor a pályázati aktivitást tekintve a Dél-Dunántúl nem sokkal elmaradva Észak-Alföldtől és Észak-Magyarországtól az élvonalban, a harmadik helyen áll a régiók rangsorában. Ezer lakosra 14,94 beérkezett Déldunántúli projektet regisztráltak, közel kétszer annyit, mint Közép-Magyarországon.

6. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett pályázatok 1 000 állandó lakosra jutó száma régiónként

216

19


Ha a benyújtott pályázatok számának régión belüli tématerületenkénti megoszlását vizsgáljuk, elmondható, hogy országosan és az egyes régiókban is a beérkezett projektek 80%-a két tématerület, a gazdaságfejlesztés és a humánfejlesztés között oszlott meg. Ennek oka, hogy ezen a két tématerületen megjelent pályázati konstrukciókban volt leginkább lehetőség nagyszámú, viszonylag kisösszegű projekt támogatására, illetve mindkét tématerületnél a szereplők széles köre juthatott támogatási forráshoz.

7. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett pályázatok száma régiónként és tématerületenként

A beérkezett pályázatok számát tekintve a fejlesztési tématerületek közül a Dél-Dunántúl a környezetfejlesztési pályázatok körében áll a régiók sorában az élvonalban (1 908 db pályázattal második az Észak-alföldi régiót követve), de az országon belüli kb. 10%-os súlyát meghaladóan részesültek a régió pályázatai a turizmus- a gazdaság- és a humánfejlesztés területén is. A településfejlesztésnél a régió csak 5%-kal részesedik, melynél kevesebb arány csak Nyugat-Dunántúlon és Közép-Dunántúlon mutatható ki. Az alacsony arány oka, hogy a régióban városi fókusszal a nagyobb, komplexebb fejlesztési ötletek kaptak teret, beleértve a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódó projekteket is. Ezzel szemben Észak-Magyarországon a vidékfejlesztési programokat kiegészítő településfejlesztési pályázat is megjelent, melyre óriási tömegű pályázat érkezett be, ami jelentősen torzítja a tématerület pályázatainak regionális megoszlását. Az igényelt támogatási összeg tekintetében országos viszonylatban a Dél-Dunántúl az utolsó helyen áll a régiók rangsorában, ami pusztán a rendelkezésre álló forráskeretek régiók közötti arányával – tekintve azt is, hogy az ágazati Operatív Programok forrásaiért folyó versenyben a régiók egyenlő eséllyel indulnak – nem magyarázható. A kiemelt abszorpciós képességgel rendelkező Budapestet is magában foglaló Közép-Magyarországot leszámítva is csak fele akkora összegre érkezett támogatási igény a Dél-Dunántúlon, mint a sorban a KözépMagyarországot követő Észak-alföldi régióban.

217

20


8. ábra: ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt támogatás összege régiónként

A fentieknél árnyaltabb képet kapunk, ha az egy főre jutó igényelt támogatást vizsgáljuk. Ez esetben régiónk Dél-Alföld és Észak-Alföld után a harmadik helyet foglalja el, mely a közép mezőnyt jelenti.

9. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt támogatás egy lakosra jutó összege régiónként

A régiók sorában elért eredményeit tématerületenként vizsgálva az igényelt támogatás megoszlása tekintetében a régió súlyánál jelentősebb igényt tudott felmutatni a turizmusfejlesztés (15,75%-os részesedés), a településfejlesztés (13%) és a környezetfejlesztés (11,3%) terén. A humánfejlesztés területén a beérkezett igény a régió nagyságának megfelelő nagyságrendű volt. Ezzel szemben a gazdaságfejlesztés (8,79%) és a közlekedésfejlesztés (7,55%) területén a régió alulreprezentált. A gazdaságfejlesztés tekintetében az átlagos projektméret kisebb, mint az országos átlag jelezve, hogy elsősorban a mikró- és kisvállalkozások voltak jelen a pályázók között. A közlekedésfejlesztés területén, mivel ezek többsége kiemelt eljárásrendben került támogatásra, különösen a KÖZOP

218

21


felhívásai tekintetében az országos jelentőségű közlekedésfejlesztési projektek elkerülték a régiót. A közigazgatás-fejlesztés tekintetében nagyrészt központi, és ennek megfelelően a fővároshoz kötődő projektek kerültek finanszírozásra, melynek köszönhetően a vidéki térségek már igény szinten sem jelentek meg a pályázati rendszerben. Ha az igényelt támogatások régión belüli tématerületenkénti megoszlását vizsgáljuk, látható, hogy a benyújtott pályázatok darabszámának megoszlásától eltérően itt jóval kiegyenlítettebb a tématerületek részesedése. A régiók többségében közel azonos, de meghatározó súlyt képviselnek a humánfejlesztési és a környezetfejlesztési projekteken keresztül megfogalmazott támogatási forrásigények. Nagyobb szórás mutatkozik a gazdaságfejlesztési és a közlekedésfejlesztési területeken, de a megfogalmazott támogatási forrásigények még e területeken is számottevőek minden régióban. Észak-Magyarország mellett a Dél-dunántúli régióban aránylag jelentős súlyt képviselnek e mutató szempontjából a turisztikai pályázatok, míg a többi régióban a megfogalmazott pályázati igények viszonylag alacsony hányadát teszik ki azok.

10. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt támogatás összege régiónként és tématerületenként

A programidőszak végéhez közeledve, 2013 októberében az Operatív Programok forrásaira beérkezett igény közel kétszerese (180%) volt a rendelkezésre álló, több mint 8 000 milliárd Ft keretösszegnek. Ez az adat annyiban torz és felülreprezentált, hogy egyes eljárásrendek esetében ugyanazon projektek többször is megjelenhettek a statisztikában, amennyiben azok első alkalommal nem kaptak támogatási döntést. Ez az oka annak is, hogy a legnagyobb „túljelentkezés” a KÖZOP esetében volt kimutatható (253%), annak ellenére, hogy ebben a programban kiemelt nagy állami beruházások kaphattak támogatást.

219

22


11. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett támogatás igények aránya a rendelkezésre álló forráskerethez képest, operatív programonként

Az egyes OP-k vonatkozásában megfogalmazott pályázói igény átlagosan 150-180% között alakult, melyben a DDOP 162%-os értékkel a középmezőnyben helyezkedik el. Ezt az átlagos nagyságrendet a KÖZOP mellett a DAOP haladta meg (185%), míg ez alatt van a TIOP (130%), az ÁROP (118%) és jellegéből fakadóan a végrehajtási operatív program (VOP).

12. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett támogatási igények aránya a rendelkezésre álló forráskerethez képest, regionális operatív programonként

Ha tématerületenként vizsgáljuk az igényeket, akkor a közlekedésfejlesztéshez hasonló nagyságú igénytúllépést mérhetünk a turizmusfejlesztés területén is, valamint kiemelkedik a gazdaságfejlesztésre beérkezett igények nagysága is. Ezzel szemben a településfejlesztésre beérkezett igények elmaradnak az említett tématerületeknél tapasztaltaktól, ami ugyancsak eljárásrendi okokkal magyarázható.

220

23


13. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett támogatás igények aránya a rendelkezésre álló kerethez képest, fejlesztési tématerületenként

A DDOP prioritásai közül a legnagyobb túljelentkezés a turisztika területén (DDOP2), valamint a közlekedés- és környezetfejlesztés (DDOP5) esetén mutatkozik, de átlag feletti igény jelentkezett a gazdaságfejlesztésre is (DDOP1). Ezzel szemben a településfejlesztésnél megjelenő érték (79%) magyarázata, hogy a prioritás eljárásrendi sajátosságai okán (kétfordulós, illetve kiemelt eljárásrend) a beérkezett projektek támogatásban is részesültek, másrészt az önkormányzati projekteket érintő, közkiadás alapú pénzügyi elszámolás miatt a projektek önereje is az OP keretét csökkenti. Mindezek figyelembe vételével e fejlesztési tématerület esetén is közel 100%-os értéket kapunk.

14. ábra: A DDOP keretében beérkezett támogatási igények aránya a rendelkezésre álló forráskerethez képest, fejlesztési tématerületenként

221

24


1.3. A kötelezettségvállalások regionális szintű jellemzése A Dél-Dunántúlon 7 180 projekt nyert támogatást, mely az ÚMFT és ÚSZT rendszereiben támogatott 62 687 projekt 11,5%-a. Ezzel a Dél-Dunántúl a régiók sorában Közép-Dunántúlt megelőzve az utolsó előtti helyen áll. Kiemelve a kimondottan az adott régió rendelkezésére álló forrásokat biztosító ROP-okat elmondható, hogy a DDOP vonatkozásában a beérkezett pályázatok 51,45%-a kapott támogatást, ami az országos átlagot meghaladó érték. Ebből a szempontból Nyugat-Dunántúl (56%) kimagasló szintet ért el, míg a legalacsonyabb támogatási arány Észak-Magyarországon (48,4%) volt.

15. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok száma régiónként

A támogatott pályázatok számát a régiók lakossága tükrében vizsgálva elmondható, hogy a Dél-Alföld után a Dél-Dunántúlon jutott a legnagyobb számú projekt ezer állandó lakosra. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a Dél-Dunántúlon az átlagos projektméret relatíve alacsony.

16. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok 1 000 lakosra jutó száma régiónként

222

25


A támogatott pályázatok számának tématerületi megoszlása tekintetében a régióban hasonló tématerületek emelhetőek ki, mint amit a beérkezett projektek számának vizsgálatakor tettünk, tehát ahol nagyszámú projekt érkezett be, ott nagyobb eséllyel több is kapott támogatást. Ennek megfelelően minden régióban arányaiban a legtöbb támogatott projekt a gazdaságfejlesztés tématerületen mutatható ki, amelyet a humánfejlesztés tématerület követ. Ha az adott tématerületen a régiók közti megoszlást nézzük megállapítható, hogy a régiók átlaga feletti részesedést mutatnak a Dél-Dunántúlon a turisztikai és környezetfejlesztés területén támogatott projektek. Míg a gazdaságfejlesztés, a közlekedésfejlesztés és a településfejlesztés átlag alatti támogatott darabszámmal rendelkezik.

17. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok száma régiónként és tématerületenként

Az ÚMFT és ÚSZT rendszereiben megítélt támogatás a Dél-Dunántúlon összességében 571,5 milliárd forintot tesz ki, mely a legkisebb a régiók viszonylatában. Mindez az országosan megítélt támogatás mindössze 7%-át jelenti, amely elmarad a régió statisztikai mutatói alapján elvárható mértéktől, a Budapest miatt különleges státuszú Közép-Magyarországot követő Észak-alföldi régióban megítélt támogatás összegének kevesebb, mint felét adja.

18. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás összege régiónként

223

26


A Dél-dunántúli projektek átlagos nagysága (79,6 millió Ft) mindössze a 60%-át éri el az országos átlagnak és a legkisebb a régiók között. Tehát a régióban nagyobb számú kis költségvetésű projekt valósult meg, mint az ország többi területén, amit mutat a közlekedésfejlesztés területén kimutatható szerény részesedés is. A támogatási összeg aránya az igényelt támogatáshoz képest szintén a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb, nem éri el a 48%-ot, míg az országos átlag 55%.

19. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt és megítélt támogatás összegének aránya régiónként

A régiók teljesítményét reálisabban összevethetővé tevő fajlagos értéket tekintve is elmondható, hogy a Dél-Dunántúlra jutott a legkevesebb megítélt támogatás, egy lakosra 612 ezer Ft támogatási összegben. Fajlagosan a legtöbb támogatás az Észak-Alföldre érkezett, mely érték 42%-kal magasabb, mint a Dél-Dunántúlon. Figyelembe véve, hogy a támogatott pályázatok számának fajlagos értéke a Dél-Dunántúlon a második legmagasabb értékű, ugyanakkor a megítélt támogatás szempontjából a régió e mutató tekintetében utolsó a sorban, jól láttatja, hogy a régióban a támogatott pályázatok körében is nagyszámú, de relatíve alacsony támogatási összegű pályázat dominál.

20. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás egy lakosra jutó összege régiónként

224

27


A megítélt támogatás nagyságát tekintve a Dél-Dunántúlon csak a településfejlesztés és a turizmusfejlesztés területén érzékelhető a régiók átlagát meghaladó, ill. megközelítő támogatási összeg. Mindkét tématerület forrásai decentralizáltan a regionális operatív programok keretében kerültek felhasználásra. Tématerületenként tekintve a régiók sorrendjét, a Dél-Dunántúlon arányaiban a legmagasabb megítélt támogatási összeg a településfejlesztés területén mutatható ki, melyhez hozzájárul a Pécs2010 EKF program megvalósítása. Ezzel együtt is Közép- és Észak-Magyarországra volumenében több forrás érkezett, mint a DélDunántúlra. A legkisebb arányban a Közlekedésfejlesztés területén tudott érvényesülni a régió (4,65%), de a gazdaságfejlesztési forrásokból is szerény mértékben tudtak részesedni a régió szereplői (7,24%), ez utóbbi tématerületen a Dél-Dunántúl könyvelhette el a legkevesebb elnyert támogatási összeget. Régiónként az egyes tématerületek megoszlását az elnyert támogatások vonatkozásában érzékelhető, hogy a régiók több mint a felében a közlekedésfejlesztési pályázatok játszanak meghatározó szerepet, ugyanakkor a Dél-Dunántúlon e tématerület részesedése csekélyebb. Régiónkban a humánfejlesztés és a környezetfejlesztés tématerületek nagyobb súlya figyelhető meg.

21. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás összege régiónként és tématerületenként

A megítélt támogatás a KÖZOP, az ÁROP és a GOP esetében már meghaladja a program keretösszegét. A rendelkezésre álló forráskeret lekötésében a TIOP van jelentősebben elmaradva, ahol mindössze a keret 80%-ára született támogatói döntés.

225

28


22. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás aránya a rendelkezésre álló forráskerethez képest, operatív programonként

A ROP-ok mindegyike már a teljes 2007-13-as programozási ciklusra rendelkezésre álló keret több mint 90%-át lekötötte, a DDOP esetében ez az arány közel 92%-os. Itt szükséges megjegyezni, hogy a ROP-ok esetében a tényleges lekötés a közkiadás-alapú elszámolásra való áttérés miatt ennél magasabb. Az egyes ROP-ok között viszonylag kismértékű szórás mutatható ki, közülük az ÉAOP emelkedik ki 97,5%-os teljesítményével.

23. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás aránya a rendelkezésre álló forráskerethez képest, regionális operatív programonként

Részletesebben megvizsgálva a DDOP prioritásait, ha a támogatási összeget viszonyítjuk a rendelkezésre álló forráskerethez, akkor látható, hogy a környezet- és közlekedésfejlesztés prioritás esetében a lekötött összeg meghaladja a keretösszeg 109%-át, míg a gazdaságfejlesztés 98%-on áll. Ugyanakkor a településfejlesztési-, a turisztikai és a humán közszolgáltatás fejlesztési prioritásnál 80-86%-os értékek mutatkoznak. Legalacsonyabb a lekötési arány a településfejlesztés tématerületet felölelő DDOP 4. prioritás esetében.

226

29


24. ábra: A DDOP keretében megítélt támogatás aránya a rendelkezésre álló forráskerethez képest, fejlesztési tématerületenként

Ha valós képet akarunk kapni a tényleges lekötés mértékéről, akkor a közkiadás szintjét kell vizsgálnunk. Ezen az alapon a DDOP a keret 106%-áig lekötötte forrásait (246 Mrd Ft). E metodika alapján az egyes prioritások teljesítményei is jobb eredményt mutatnak: a gazdaságfejlesztés és a turizmus is 100% feletti lekötést jelez, a településfejlesztés pedig közelíti a 100%-ot. Tématerületenként vizsgálva a megítélt támogatás arányát a keretösszeghez, azt tapasztaljuk, hogy a közlekedésfejlesztés, a közigazgatás-fejlesztés és a gazdaságfejlesztés területén a megítélt támogatás már meghaladta a rendelkezésre álló keretösszeget, míg a humánfejlesztések esetén a lekötés 87,56%.

25. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás aránya a rendelkezésre álló forráskerethez képest, fejlesztési tématerületenként

227

30


1.4. A kifizetések állása regionális szinten A Dél-Dunántúlon 332 Mrd Ft támogatás került kifizetésre, mely a legkevesebbnek tekinthető a régiók között, bár szükséges figyelembe venni, hogy a megítélt támogatási összeg is ebben a régióban a legalacsonyabb. Ugyanakkor elmondható, hogy a Dél-dunántúli régióban a leszerződött támogatás 63%-a már kifizetésre került, amely meghaladja az országos átlagot (54%), magasabb kifizetési arány csak Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon mutatható ki.

26. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt, leszerződött és kifizetett támogatás összege régiónként

A kifizetések abszolút értékének megoszlása a régiókban tématerületenként nagyban függ a megítélt és leszerződött támogatás nagyságától, ezért a régióban ott tapasztalható nagyobb arányú kifizetés, ahol a megítélt támogatás is nagyobb arányú. A Dél-Dunántúlon kiemelkedik a Településfejlesztés téma területe, ahol is az országos összes kifizetés 21,58%-a realizálódott a régióban, amely elsősorban a Pécs2010 EKF projekteknek köszönhető. A többi tématerület esetében átlagos, vagy átlag alatti arány tapasztalható a Dél-Dunántúlon. Ki kell emelni, hogy a közlekedésfejlesztés témakörében kifizetett támogatás mindössze 3,7%-a érkezett a régióba. A Dél-Dunántúlt tekintve a turizmusfejlesztés témakörét leszámítva, minden területen átlag fölötti a kifizetési arány a leszerződött támogatási összeghez viszonyítva. A kifizetés lassabban halad a nagy infrastrukturális fejlesztéseket felölelő tématerületeknél. A kifizetési arány nagyságát tématerületenként a régióban az alábbi táblázat mutatja. Tématerület

Dél-Dunántúl

Országos átlag

településfejlesztés

90,38%

75,00%

közigazgatás-fejlesztés

77,55%

51,79%

humánfejlesztés

68,69%

61,74%

gazdaságfejlesztés

68,20%

65,33%

közlekedésfejlesztés

59,90%

47,27%

228

31


Tématerület

Dél-Dunántúl

Országos átlag

turizmusfejlesztés

54,54%

59,22%

környezetfejlesztés

45,83%

41,79%

1. táblázat: Az ÚMFT és ÚSZT keretében leszerződött és kifizetett támogatás aránya régiónként és tématerületenként

Kimagasló a kifizetés szintje a településfejlesztési területen, míg a környezetfejlesztés esetén a leszerződött összeg több mint fele nem került még kifizetésre. Ha a ROP-ok szerepét részletesebben megvizsgáljuk, látható, hogy a regionális programok mindegyike esetében jelentősen előrébb tart a kifizetés, mint az ágazati programoknál (kivételt képez a végrehajtást segítő VOP). Míg a 6 konvergencia ROP átlagos kifizetési szintje meghaladja a 70%-ot, addig a GOP 10 százalékponttal marad el ettől. A KEOP kifizetési szintje 37%, a KÖZOP 43%-on áll. A fentiekből egyben az is kiolvasható, hogy a kifizetés tekintetében sereghajtó környezetfejlesztés tématerület elmaradása elsősorban az ágazati KEOP pályázatoknak tudható be.

27. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében leszerződött és kifizetett támogatás aránya operatív programonként

A DDOP 74%-os kifizetési arányát az ágazati programelemeket is magában foglaló KözépMagyarországi OP-t leszámítva csak a Nyugat-Dunántúli OP és a Dél-Alföldi OP haladja meg. Érdemes ugyanakkor kiemelni, hogy a konvergencia ROP-ok között a kifizetési ráták tekintetében közel nincs olyan szignifikáns eltérés, mint az ágazati operatív programok között.

28. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében leszerződött és kifizetett támogatás aránya regionális operatív programonként

229

32


2. Területi alapú, megyei statisztikák és az Operatív Programok megyei szintű forrásallokációjának elemzése 2.1. Megyei szintű összehasonlító elemzés 2.1.1. A pályázói forrásigény megyei szintű összevetése 2013. október 11-ig az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv Operatív Programok támogatási rendszereiben nyilvántartott felhívásokra országosan összesen 123 026 db pályázat került benyújtásra. A legtöbb pályázat Budapestről (12 920 db), a főváros kivételével a megyéket tekintve Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (10 382 db) érkezett. Tolna megyéből az országos (megye) átlagnál (5 641 db) jóval kevesebb számú, mindösszesen 2 999 db pályázatot regisztráltak. Tolna pályázói aktivitását tekintve a régiós „versenytársakhoz” mérten is elmaradást mutat, Baranya megyében több mint kétszeres benyújtott pályázatszám (6 194 db) jellemző, de Somogyban is másfélszeres érték (4 763 db) mérhető.

29. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett pályázatok száma megyénként

A pályázati aktivitást fejlesztési tématerületenként vizsgálva megállapítható, hogy országos szinten a benyújtott pályázatok legnagyobb száma a gazdaságfejlesztés (58 255 db) és a humánfejlesztés (42 976 db) tématerületekhez köthető. Tolna megyében az arányok az országos jellemzőkhöz hasonlóan alakultak, legtöbb pályázat itt is a gazdaságfejlesztés (1 414 db) és a humánfejlesztés (964 db) tématerületekről érkezett, de nagyságrendjében meghatározó a környezetfejlesztési (470 db) témájú pályázatok száma is. Gazdaságfejlesztési tématerületen Tolna a megyék országos átlagának (2 694 db) felét elérve, a megyék sorában az utolsó harmadban foglal helyet. E tárgykörben a legtöbb pályázatot Bács-Kiskun és Csongrád megyék nyújtották be. Humánfejlesztési tématerületen Tolna szintén a megyék országos átlagának (1 910 db) közel 50%-át elérve, a megyék sorában az utolsó harmadban helyezkedik el. E tárgykörben a legtöbb pályázatot Borsod-Abaúj-Zemplén és SzabolcsSzatmár-Bereg megyék nyújtották be. A környezetfejlesztési pályázatok tekintetében Tolna

230

33


már a megyék átlagát (578 db) megközelítő számban nyújtott be pályázatot. Közigazgatásfejlesztési pályázat Budapestet (424 db) és Pest megyét (118 db) leszámítva a többi fejlesztési területhez mérten minden megyében rendkívül alacsony számban került benyújtásra, Tolna megye (19 db) e tématerületen jóval a megyék átlaga (39 db) alatt teljesített. Darabszámát tekintve Tolna megyéből közlekedésfejlesztést célzó pályázatokból is viszonylag kevés (41 db) érkezett be, a megyék átlaga e területen 123 db. A legaktívabb megyék Pest, Bács-Kiskun és Békés megyék. Hasonlóan alacsony Tolna megyében a településfejlesztés tématerületen beadott pályázatok száma (23 db) a megyék átlagához képest (108 db). Nem sokkal jobb a helyzet a turizmusfejlesztés tárgykörében benyújtott pályázatok kapcsán, itt Tolna megye a mindössze 68 db beadott pályázattal a megyék átlagánál (189 db) lényegesen alacsonyabb aktivitást mutatott.

30. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett pályázatok száma megyénként és tématerületenként

Ha fajlagosan, 1 000 állandó lakosra vetítve nézzük a megyék pályázati aktivitását, elmondható, hogy a 13 db beadott pályázattal Tolna megye a kis mértékben az átlag alatt teljesítő megyék között foglal helyet (a megyék országos átlaga 14 db), a régióba tartozó

231

34


szomszédos megyék közül Baranya (15,9 db) és Somogy (15,07 db) megye is jobb értéket mutat.

31. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett pályázatok 1 000 lakosra jutó száma megyénként

Azon túl, hogy a pályázói igények fejlesztési irányokhoz, célterületekhez igazított vizsgálatának egyik legfontosabb alapját a projektek száma jelenti, szükséges kitekintést adni a megfogalmazódott támogatási igény összegére vonatkozó mutatószámokra is. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv Operatív Programok keretében a benyújtott pályázatokban országosan összesen 14 838 Mrd Ft támogatási igény került megfogalmazásra. A legmagasabb pályázati igény - összhangban a benyújtott pályázatok darabszámával – Budapestről érkezett (2 455 Mrd Ft), ezt kivéve a megyék sorát BorsodAbaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyék vezetik. Tolna megye a megyék átlagának (523 Mrd Ft) kevesebb, mint fele összegre nyújtott be támogatási igényt összesen 202,7 Mrd Ft értékben. A régióbeli megyék sorában ez az összeg a somogyinak kevesebb, mint a fele, a baranyainak pedig a 40%-át sem éri el.

32. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt támogatás összege megyénként

232

35


A fejlesztési tématerületek közül országos szinten messze a legnagyobb támogatási igény a közlekedésfejlesztési pályázatok révén fogalmazódott meg, összesen több mint 5 330 Mrd Ft összegben. Ezt követik a humánfejlesztések és a környezetfejlesztési projektek. Tolna megyében az arányok jelentősen eltérnek az országos jellemzőktől, itt a legmagasabb támogatási igény a humánfejlesztés terén jelent meg (71,5 Mrd Ft), ezt követik a környezetfejlesztés (50,4 Mrd Ft) majd a gazdaságfejlesztés (39,4 Mrd Ft) területek. Tolnában közlekedésfejlesztési projektekre aránylag kevesebb támogatási igény (18,9 Mrd Ft) érkezett be, közel azonos összegű, mint a turisztikai fejlesztések (17,4 Mrd Ft) kapcsán. A fentiekből is jól látható, hogy Tolna megyében az egyes tématerületeken mért beérkezett darabszám jól korrelál a tématerületek benyújtott támogatási igény alapján felállított sorrendjével (az első három helyen ugyanazon tématerületek foglalnak helyet), azaz amely tématerületen nagy számban nyújtottak be pályázatot, ott azok általában magas támogatási összegű projektek sokaságából álltak.

33. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt támogatás összege megyénként és tématerületenként

233

36


A támogatási igény szempontjából a gazdaságfejlesztés területen Tolna a megyék országos átlagánál (101,4 Mrd Ft) jóval alacsonyabb értéket mutat, jelentősen lemaradva a legtöbb támogatási igényt benyújtó Csongrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék mögött. A humánfejlesztési projektek körében Tolna szintén a megyék átlagánál (117,1 Mrd Ft) kevesebb támogatási igényt nyújtott be, csupán egy ötöde összegre a sor élén álló BorsodAbaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéknél. A környezetfejlesztési, valamint a közigazgatás-fejlesztési pályázatok terén is az előzőhöz hasonló kép látszik, azaz Tolna megye itt is számottevő mértékben elmarad a megyék átlagától (123 Mrd Ft, ill. 1 Mrd Ft). Közlekedésfejlesztés terén talán a legszembetűnőbb a lemaradás a megyék átlagához (128,5 Mrd Ft) képest, a benyújtott támogatási igény alig haladja meg annak 15%-át. A régiót alkotó két szomszédos megyéhez mérten is jelentős elmaradás mutatható ki e tématerületen. Szintén elmaradás, de már nem olyan jelentős mértékű tapasztalható a turisztikai pályázatok vonatkozásában, Tolna megye a megyék átlagának (37,7 Mrd Ft) közel fele értékű támogatási igényt fogalmazott meg. A településfejlesztési pályázatok terén ismét - még a korábban vizsgált tématerületeknél is jelentősebb – elmaradás mutatkozik Tolna megyében (4,4 Mrd Ft) a megyék átlagához (14,4 Mrd Ft) képest a benyújtott támogatási igényekben. Sőt kijelenthető, hogy e tématerületen a megyék sorában az utolsók közt szerepel Tolna. Megjegyzendő, hogy Baranya megye túlsúlya e tekintetben elsősorban a PÉCS EKF programhoz köthető kiemelt projektek különösen nagy összegű támogatási igényének tudható be. Az abszolút értékek mellett az egy állandó lakosra vetített benyújtott támogatási igény megyei összevetése is beszédes lehet. Ez az összeg Tolna megyében 885 ezer Ft, amely a megyék átlagánál (1,25 M Ft) alacsonyabb érték, sőt elmondható, hogy a megye relatíve alacsony lélekszáma ellenére a Dél-dunántúli régió három megyéje közül is Tolnában a legalacsonyabb ez az összeg.

34. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt támogatás egy lakosra jutó összege megyénként

234

37


2.1.2. A kötelezettségvállalások megyei szintű jellemzése A pályázói aktivitás előző fejezetben vizsgált mutatóihoz hasonlóan hangsúlyos terület a pályázói sikeresség meghatározásához szükséges mutatók elemzése, ennek keretében különösen a támogatott pályázatok számára vonatkozó adatok, valamint a forrásfelhasználás hatékonyságának vizsgálata szempontjából a megítélt támogatások összegének elemzése bír nagy szereppel. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv Operatív Programjai keretében 2013.10.11-ig országosan összesen 62 687 db pályázat került támogatásra. A legtöbb pályázat Budapestről (6 423 db), a főváros kivételével a megyéket tekintve Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (5 103 db) kapott pozitív támogatói döntést. Tolna megyében (1 609 db) a megyék országos átlagától (2 899 db) számottevően elmarad a támogatott pályázatok száma. A Déldunántúli régió megyéi közül is Tolnában került támogatásra a legkevesebb pályázat, Baranyában közel kétszerese, de Somogyban is közel másfélszer több pályázat kapott támogatást.

35. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok száma megyénként

A támogatott projekteket fejlesztési tématerületenként vizsgálva megállapítható, hogy országos szinten azok legnagyobb száma a gazdaságfejlesztés (34 474 db) és a humánfejlesztés (18 504 db) tématerületekhez köthető. Egy nagyságrenddel magasabb e tématerületeken támogatott projektek száma, mint a településfejlesztés, a közlekedésfejlesztés, vagy a turizmusfejlesztés területeken. Tolna megyében az arányok az országos jellemzőkhöz hasonlóan alakultak, legtöbb pályázat itt is a gazdaságfejlesztés (876 db) és a humánfejlesztés (541 db) tématerületen került támogatásra. A megyék sorrendjében a gazdaságfejlesztési pályázatok vonatkozásában Tolna jóval a megyék átlaga (1 615 db) alatt teljesített a támogatott projektek számát tekintve, a legtöbb támogatott projekt Bács-Kiskun és Csongrád megyékben található. A gazdaságfejlesztéshez hasonlóan a humánfejlesztés területen támogatott projektek száma is a megyék átlaga (823 db) alatti Tolnában. Ahol Tolna megye a megyék átlagát megközelítően teljesített az a

235

38


környezetfejlesztési (214 db, az átlag 263 db) tématerület. Mind a közlekedésfejlesztés, mind a településfejlesztés, mind pedig a turisztika területén ismét jelentős elmaradás tapasztalható a megyék átlagához képest. Elmondható tehát, hogy azokon a fejlesztési területeken, amelyek a legnépszerűbbnek számítottak mind a benyújtott, mind a támogatott pályázatok volumenét tekintve (gazdaságfejlesztés és humánfejlesztés) Tolna megye az országos átlag alatt szerepelt, ugyanakkor az összességében valamivel kevesebb igénnyel jellemezhető, de még mindig nagy jelentőségű tématerületen, nevezetesen a környezetfejlesztés tárgykörben, a megye az országos átlagot megközelítően teljesített a támogatott pályázatok számát tekintve.

36. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok száma megyénként és tématerületenként

A támogatott pályázatok számát fajlagosan, 1 000 állandó lakosra vetítve nézve elmondható, hogy Tolna 7,02 db pályázattal a megyék átlagát (7,03) hozva teljesített, a régió megyéi közül azonban így is a harmadik helyre szorult.

236

39


37. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok 1 000 lakosra jutó száma megyénként

A megye projektgazdáinak, pályázatíróinak sikerességéről (bár itt figyelembe kell venni a rendelkezésre álló forráskeretek nagyságát, mint meghatározó tényezőt), de még inkább a következő programozási időszakban várható, a jelenlegi támogatási ciklusban kielégítésre nem került pályázói igényekről ad jó közelítésben képet, ha megvizsgáljuk a benyújtott és támogatott pályázatok számának arányát. Megállapítható, hogy Tolna megyében az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv Operatív Programjai keretében összességében 2 999 db pályázat került benyújtásra, ebből 1 609 db kapott támogatást, a sikerességi arány ezek alapján 53,65%, ami kis mértékben ugyan, de meghaladja a megyék átlagát (51,54%). A benyújtott pályázatokhoz viszonyítva a legmagasabb arányban Vas (58,79%) és Győr-Moson-Sopron (56,81%) megyékben kerültek támogatásra projektek.

38. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében benyújtott és támogatott pályázatok számának aránya megyénként

A fenti adat egyben azt is jelzi, hogy Tolna megyében jelenleg van 1 390 db olyan pályázati szinten előkészített projekt, amely a 2014-20-as időszak során potenciális pályázati igényként

237

40


jelenhet meg illeszkedő pályázati kiírások rendelkezésre állása esetén. A megyében a benyújtott pályázatok legnagyobb arányban a közlekedésfejlesztés tématerületen kerültek támogatásra (65,85%), de gazdaságfejlesztési (61,95%) és településfejlesztési (60,87%) projektek is magas arányban jutottak támogatáshoz. A támogatott pályázatok legalacsonyabb arányban a turizmusfejlesztés területén mutathatók ki (mindössze 22%). Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv Operatív Programjai keretében 2013.10.11-ig országosan összesen 62 687 db támogatott pályázat egyben mintegy 8 200 Mrd Ft támogatási összeg megítélését jelentette. Tolna megyében az összes megítélt támogatás összege 103 Mrd Ft, amely a megyék átlagának (283 Mrd Ft) nem egészen a fele. A legtöbb támogatás – összhangban a benyújtott pályázatok darabszámával – Budapesten került megítélésre (1 929 Mrd Ft), ezt kivéve a megyék sorát Hajdú-Bihar és Szabolcs-SzatmárBereg vezetik. A Dél-dunántúli megyék közül Baranya után Somogyba érkezett a második legtöbb támogatás, Tolna a harmadik helyre szorult vissza.

39. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás összege megyénként

Fejlesztési tématerületenként vizsgálva a megítélt támogatások eloszlását elmondható, hogy országosan a legtöbb támogatás, mintegy 2 554 Mrd Ft a közlekedésfejlesztési projektekre került megítélésre, ezt követik a humánfejlesztési projektek 1 811 Mrd Ft összeggel, de jelentős támogatási összeg került megítélésre környezetfejlesztési és a gazdaságfejlesztési projektekre is. Tolna megyében az arányok eltérnek az országos átlagtól annyiban, hogy itt a legtöbb támogatás nem a közlekedésfejlesztési projektekre, hanem a környezetfejlesztési (35,4 Mrd Ft) pályázatokra került megítélésre, sőt a közlekedésfejlesztést (11,2 Mrd Ft) megelőzi a sorban a humánfejlesztésre (26,9 Mrd Ft) és a gazdaságfejlesztésre (21,6 Mrd Ft) megítélt támogatási összeg is. A megyéket összevetve megállapítható, hogy gazdaságfejlesztés tématerületen a legtöbb támogatás – kiugróan az átlag felett – Csongrád (116,9 Mrd Ft) és Borsod-Abaúj-Zemplén (106,7 Mrd Ft) megyékben került megítélésre. Tolna jóval a megyék átlaga (56,1 Mrd Ft) alatti támogatási összeget tudhat magáénak e tématerületen. Humánfejlesztés témában a legtöbb támogatás Borsod-Abaúj-Zemplén (131,8 Mrd Ft) és Hajdú-Bihar (106,7 Mrd Ft)

238

41


megyékbe jutott, Tolna e tématerületen is csak a megyék átlagának (59,7 Mrd Ft) felét érte el. A Tolna megyébe áramlott megítélt támogatás összege még a fentieknél is jelentősebb mértékben elmaradt a megyék átlagától különösen a közlekedésfejlesztés (átlag 67,15 Mrd Ft) tématerületen, de a településfejlesztés (Tolna 4 Mrd Ft, megyék átlaga 11,2 Mrd Ft), valamint a turizmusfejlesztés (Tolna 4 Mrd Ft, megyék átlaga 14,1 Mrd Ft) területen is.

40. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás összege megyénként és tématerületenként

A fajlagos eredményeket, azaz az egy állandó lakosra vetített megítélt támogatást tekintve elmondható, hogy Tolna (451 ezer Ft) a megyék átlagánál (663 ezer Ft) gyengébb eredményt mutathat fel, lemaradva egyben a régió másik két megyéjétől is.

239

42


41. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás egy lakosra jutó összege megyénként

Az igényelt és megítélt támogatás összegeinek arányából jó becslést lehet arra vonatkozóan adni, hogy a következő programozási ciklus során az egyes OP-k tervezésekor minimálisan milyen, már most biztosnak tűnő forrásigénnyel lehet számolni. Tolna megyében az igényelt és megítélt támogatás tükrében mért sikerességi arány 51,01%, ami a megyék átlagával (52,84%) közel megegyező teljesítményt tükröz, megelőzve ezzel e tekintetben a Déldunántúli régió másik két megyéjét. E mutatót vizsgálva a legsikeresebb megyék Hajdú-Bihar (67,16%) és Fejér (61,33%) voltak.

42. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt és megítélt támogatás összegének aránya megyénként

Tolna megyében a fenti számok alapján elmondható, hogy összességében mintegy 100 Mrd Ft olyan támogatási forrás igény fogalmazódott meg, amely a 2007-13-as időszakban nem került támogatásra, így ennek jelentős részével (amelyek mögött tartalmában az új programokhoz illeszkedő projektek lesznek) várhatóan számolni kell a 2014-20-as időszak programjainak tervezése során. Látható az is, hogy Tolna megyében az egyes fejlesztési tématerületek közül

240

43


az igényekhez képest a legtöbb támogatás messze a településfejlesztési projektek esetében került megítélésre (91,76%), bár itt a sikeresség feltételezhető oka a célzott önkormányzati körnek szóló pályázati kiírások, ill. kiemelt projekt eljárásrend alkalmazásának dominanciája. Ugyan nem ilyen kiugróan magas arányba, de szintén eredményes volt Tolna a közlekedésfejlesztés (59,12%) tématerületen is a vizsgált mutató tekintetében. A turisztikai pályázatok körében a legkisebb az eredményességi mutató értéke, ahol a vizsgált érték alig érte el a 23%-ot. 2.1.3. A kifizetések állásának megyei szintű elemzése Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv Operatív Programjai keretében 2013.10.11-ig országosan összesen 4 210 Mrd Ft támogatás került kifizetésre. Mindebből a kifizetett támogatási összegből Tolna megyére 58,3 Mrd Ft jutott, ez a megyékre jutó átlagos kifizetéseknek (158,3 Mrd Ft) közel harmada összeg. A megyék közül a legnagyobb összegű kifizetéssel Csongrád (296 Mrd Ft) és Hajdú-Bihar (287,6 Mrd Ft) megyék rendelkeznek. A Dél-dunántúli régió megyéi közül Baranya után Somogyban történt a második legtöbb kifizetés, Tolna megye a harmadik helyet foglalja el.

43. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében kifizetett támogatás összege megyénként

Az egyes fejlesztési tématerületekre eső kifizetéseket tekintve elmondható, hogy országosan a legnagyobb összegű kifizetés a közlekedésfejlesztési (1 222 Mrd Ft) projektek esetében történt, de közel azonos összegű kifizetés tapasztalható a humánfejlesztés (1 091 Mrd Ft) tématerületen is. Tolna megyét tekintve a kifizetésekben élen járó tématerületek tekintetében a sorrend fordított, itt a legtöbb kifizetés a humánfejlesztés (15,9 Mrd Ft) területen történt és ezt követik a környezetfejlesztési (15,4 Mrd Ft) projektek kifizetései. Ez utóbbitól volumenében alig maradnak el a gazdaságfejlesztési tématerület kifizetései (13 Mrd Ft), míg a közlekedésfejlesztési projektek kifizetései ezeknél lényegesen kevesebb összeget tesznek ki (5,3 Mrd Ft).

241

44


Gazdaságfejlesztés tématerületen a megyék rangsorában Tolna a legutolsó helyet foglalja el, a megyék átlagától (31,75 Mrd Ft) közel 19 Mrd Ft-tal elmaradva. E területen Borsod-AbaújZemplén és Csongrád megyékben történt a legtöbb kifizetés. A gazdaságfejlesztéshez hasonlóan Tolna megyében a többi tématerületen is számottevően kevesebb kifizetés történt a megyék átlagához viszonyítva. A legnagyobb különbség a közlekedésfejlesztés, valamint a turizmusfejlesztés tématerületeken tapasztalható, ahol a megyék átlagának alig 15-20%-ának megfelelő összegű támogatás került kifizetésre. Érdemes kiemelni, hogy a megyék átlagát (31,7 Mrd Ft) arányaiban talán legjobban megközelítő (a megyék átlagának felét meghaladó) összegű kifizetések a humánfejlesztési projektek kapcsán realizálódtak.

44. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében kifizetett támogatás összege megyénként és tématerületenként

Fajlagosan, egy állandó lakosra vetítve vizsgálva a támogatás kifizetési eredményeket elmondható, hogy Tolnában (254 559 Ft) ez az érték elmarad a megyék átlagától (369 398 Ft). A régió megyéit tekintve ez az összeg elmarad mind a Baranya megyére (420 462 Ft) jellemző értéktől, mind a Somogy megyében (349 442 Ft) tapasztalható értéktől. Országosan

242

45


az egy állandó lakosra jutó kifizetés összege az átlagot jóval meghaladó mértékben Csongrád (706 103 Ft) megyében a legmagasabb.

45. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében kifizetett támogatás egy lakosra jutó összege megyénként

A projektek és egyben a programszinten mérhető pénzügyi előrehaladás egyik jellemző mutatója a leszerződött és kifizetett támogatás összegének aránya. Tolna megyében ez az arány 60,44%, amely kis mértékben meghaladja a megyék átlagát (59,09%). Tolnában tehát a teljes szerződésállománynak közel két harmada már kifizetésre került. A szerződésarányos kifizetési arány a megyék közül Baranya (68,9%), Fejér (67,7%) és Győr-Moson-Sopron (67,54%) megyékben a legmagasabb.

46. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében leszerződött és kifizetett támogatás aránya a Dél-dunántúli régió megyéiben fejlesztési tématerületenként

Fejlesztési tématerületenként megvizsgálva a kifizetési arányt, megállapítható, hogy Tolna megyében az a közigazgatás-fejlesztési projektek esetében (92,46%) a legmagasabb, de ez az arány a tématerület célzott pályázói körére és a speciális pályázati feltételrendszerére

243

46


vezethető vissza. A közigazgatás-fejlesztést leszámítva a legjobb kifizetési arány Tolnában a humánfejlesztési tématerületen (74,57%) mérhető, relatíve nagyobb elmaradás pedig a turizmusfejlesztési projektek esetében (48,52%) tapasztalható. Humánfejlesztés terén kifizetési arányban Tolna a régió másik két megyéje közül Baranyát megelőzte, míg a turizmusfejlesztési projektek kapcsán mindkét régióbeli társmegyénél alacsonyabb arányt ért el. Hozzá kell tenni, hogy nincs olyan tématerület, ahol Tolna megyében a kifizetési arány ne haladná meg legalább a 45%-os értéket.

244

47


2.2. A megyére vonatkozó, a 2014-20-as programozást segítő, a megye fejlesztési igényeit megalapozó specifikus elemzések 2.2.1. A 2007-13-as időszakban Tolna megyében benyújtott, ill. támogatott projektek és a megye fejlesztési koncepciójában rögzített célkitűzések tematikus összefüggéseinek vizsgálata Mind a megye területfejlesztési koncepciójának tervezése során, mind az annak figyelembevételével készülő EU-s támogatási programok, különösen a TOP támogatási konstrukcióinak kialakítása és forrástervezése kapcsán fontos kiinduló pontként szolgálhatnak a megye 2007-13-as EU-s programozási ciklusban nyújtott teljesítményére, ill. a megyében megfogalmazott és a pályázati rendszer keretében felszínre került fejlesztési igényekre vonatkozó adatok. A fejlesztési igények volumenének tématerületenkénti megoszlása jó alapot adhat a megyei fejlesztési koncepció, ill. program prioritásrendszerében a hangsúlyok kialakítására. A benyújtott, de nem támogatott projektek darabszáma, ill. az azok keretében megfogalmazott támogatási forrásigény nagysága hasznos segítséget adhat a 2014-20-as OP-k pályázati kiírásai forráskeretének valós igényekhez igazított kialakításában. Tolna megyének a 2014-től induló programozási időszakra is szóló középtávú fejlesztési irányait a megyei területfejlesztési koncepció fekteti le annak célrendszerén keresztül. A koncepció három átfogó célt, valamint hét stratégiai célt határoz meg. A három átfogó cél:  A megye gazdasági potenciáljának növelése, a vállalkozói aktivitás erősítése;  Társadalmi megújulás, élhetőbb környezet megteremtése;  A vidékies térségek gazdasági szerepvállalásának megerősítése és vonzó vidéki élettér megteremtése. Az átfogó célok elérését tehát elsősorban a gazdaság szerepvállalásának erősítésével, valamint az emberi életminőség és élettér javításával foglalkozó fejlesztések szolgálják. A koncepció keretében megfogalmazott stratégiai célok:  Új K+F+I és logisztikai központok kialakítása vállalkozói együttműködések létrehozásával iparáganként, termékpályánként;  Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok fejlesztése, kiemelten a magas kézimunka igényű, elsősorban könnyűipari tevékenységek (élelmiszeripar, textil- és bőripar, gépgyártás, fémfeldolgozás);  A megye természeti erőforrásainak és épített környezetének szélesebb körű megismertetése, potenciáljának javítása és tematikus összekapcsolása;  A mindenkori piaci igényekhez igazított megyei szakképzési rendszer kialakítása;  A megye korszerkezetének fiatalítása;  Mezőgazdasági alapanyagokra épülő nagy hozzáadott értékű termék előállítás, feldolgozás, piaci értékesítés és agrármarketing tevékenység termelői együttműködéssel;  Vidéki életminőség javítása és a rurális térség népességmegtartó képességének elősegítése.

245

48


A tematikus fókuszok jól láthatóan elsősorban a gazdaságfejlesztésre (azon belül is a versenyképes ágazatokra és azok innovációs hátterének fejlesztésére) és az azt támogató szakképzési rendszerek fejlesztésére, valamint fókuszáltan a vidéki lakosság (egyéni és közösségi) életminőségének javítását, valamint a helyben maradását, helyben történő megélhetési feltételek javítását szolgáló fejlesztésekre helyeződnek. Azt, hogy a megyének a jövőre vonatkozó fejlesztési irányai mennyiben feleltethetőek meg a jelenlegi programozási ciklusban tapasztalt fejlesztési igényeknek, elsősorban az ÚMFT és ÚSZT keretében benyújtott pályázatok számának fejlesztési tématerületenkénti megoszlása mutatja. Tolna megyében legnagyobb számban a gazdaságfejlesztés tématerületről érkezett be pályázat, az összes benyújtott pályázat több mint 47%-a. Ezt követő legtöbb projekt a humánfejlesztés területén fogalmazódott meg, az összes pályázat közel 32,14%-a. Viszonylag jelentős arányt képviselnek még a környezetfejlesztési pályázatok 15,7%-os részesedéssel, melyek zömében környezetvédelmi kommunális infrastrukturális és energiahatékonysági beruházásokat takarnak. A többi tématerület részesedése lényegesen – egy nagyságrenddel – alacsonyabb, így például a megyei koncepcióban viszonylag jelentős súllyal tervezett turisztikai fejlesztések részesedése nem éri el a 3%-ot sem. Rendkívül alacsony a benyújtott településfejlesztési projektek aránya is (0,8%), de ebből a koncepció célrendszerében központi helyet elfoglaló vidéki települések fejlesztésére vonatkozó majdani projektgazdai igényekre nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, mivel a DDOP keretében meghirdetett településfejlesztési felhívásokra csak városi rangú települések pályázhattak.

47. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében benyújtott pályázatok száma Tolna megyében, tématerületenként

Ha a benyújtott pályázatok, mint megfogalmazott fejlesztési igények mellé rendeljük a támogatott pályázatokra vonatkozó adatokat – amelyek az OP-k keretében rendelkezésre álló forráskeretek által erősen determináltak – láthatóvá válnak a megyében az adott tématerületen megfogalmazott, de a 2007-13-as programozási időszak során ki nem elégített fejlesztési igények. A megyében összesen 1 390 db olyan benyújtott – tehát előkészített, kidolgozott fejlesztési elképzelést jelentő – pályázat van, amely nem jutott támogatáshoz, így fejlesztési igényként továbbra is megjelenhet. A 2014-20-as programozási időszakra ilyen értelemben előkészített projektek legnagyobb arányban – ahogy az a benyújtott pályázatok számosságának tématerületenkénti megoszlásából is sejthető – a gazdaságfejlesztés

246

49


tématerületen jelennek meg, az összes még nem támogatott fejlesztési projekt több mint 38,7%-át képviselve. A második legnagyobb projektszámmal képviselt terület a humánfejlesztés 36,9%-kal, de viszonylag magas arányt (18,42%) képviselnek a környezetfejlesztési projektek is. Számosságát tekintve a legkevesebb eddig még nem támogatott fejlesztési elképzelés a közigazgatás-fejlesztés, a településfejlesztés, valamint a közlekedésfejlesztés tématerületeken mutatkozik.

48. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok száma Tolna megyében, tématerületenként

Összevetve a megye fejlesztési koncepciójában megfogalmazott célok rendszerével, amennyiben a célok között a vidéki térségekben az életminőség javítása (pl. településfejlesztés, elérhetőség javítása, a szolgáltatásokhoz való egyenlőbb hozzáférést segítő közigazgatási szolgáltatások fejlesztése), valamint a termelői együttműködések, logisztikai központok és hálózatok kialakítása fókuszáltan megjelenik, akkor e három tématerületen különösen figyelmet kell fordítani a megfelelő színvonalú új fejlesztési projektek felkutatására (ill. inicializálására) és a kapcsolódó projektfejlesztési feladatokra. Ha operatív programok szerinti bontásban is megvizsgáljuk a benyújtott, valamint a támogatást nem nyert pályázatok megoszlását, akkor elmondható, hogy a legtöbb pályázat a GOP felhívásaira érkezett be, az összes benyújtott pályázat közel 42,2%-a, hasonlóan a nem támogatott pályázatok aránya is ezen OP esetén a legmagasabb (33,1%).

49. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott és elutasított pályázatok száma Tolna megyében, operatív programonként

247

50


A GOP-ot követő második legnépszerűbb OP a TÁMOP volt, a beérkezett pályázatok 26,3%ával, amit a Dél-Dunántúli OP-ra, mint régió specifikus területfejlesztési OP-ra beadott pályázatok követnek 14,7%-kal, de nem sokkal marad el a KEOP részvételi arány sem (12,6%). A nem támogatott pályázatok arányának megoszlása e körben is jól követi a fenti arányokat (TÁMOP 31,5%, DDOP 16,9%, KEOP 14,5%). A Dél-Dunántúli Operatív Program pályázati felhívásaira benyújtott projektek megoszlását mélyebben vizsgálva megállapítható, hogy a legnagyobb érdeklődés a gazdaságfejlesztési tárgyú felhívásokat kísérte (DDOP 1. „városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése” című prioritás), a pályázatok egy harmada e területre érkezett. A gazdaságfejlesztési pályázatokat követve második legtöbb pályázat a DDOP 5. prioritására, azon belül is a környezetfejlesztési kiírásokra került benyújtásra (az összes beadott pályázat 21%-a). Közel azonos, még számottevő arányt képviselve 18%-kal, ill. 15,3%-kal a DDOP 3. prioritás humán infrastruktúrafejlesztési felhívásai, valamint a DDOP 2. prioritás turisztikai felhívásai állnak a 3. és 4. helyen. Az operatív programok teljes spektrumára prioritás szintű adatok a rangsorolás elvégzéséhez a támogatott projektek vonatkozásában állnak rendelkezésre (a benyújtott, de elutasított pályázatokra vonatkozóan az adatgazda NFÜ nem bocsájtott rendelkezésre az elemzés jelen fázisához szükséges adattartalmat). Ezek vizsgálata alapján megállapítható, hogy a legtöbb pályázat (692 db, az összes támogatott pályázat több mint 46,4%-a) két TÁMOP prioritás kivételével a többi OP prioritást egy nagyságrenddel meghaladva a GOP 2. „a vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése” prioritás keretében került támogatásra Tolna megyében. A második két legnagyobb esetszámú – melyek az összes támogatott pályázat közel 10, ill. 8%-át foglalják magukban – prioritás a TÁMOP-3. „minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek” (135 db), valamint a TÁMOP-2., „alkalmazkodóképesség javítása” című prioritása (105 db).

50. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok száma Tolna megyében a legnagyobb esetszámot képviselő tématerületekre OP prioritások szerint

Az OP-k rendszerének prioritásait a támogatott pályázatok darabszáma alapján sorba rendezve egy mátrix segítségével vizsgálható a megyei fejlesztési koncepció stratégiai

248

51


céljaihoz való illeszkedés. A legnagyobb számú támogatott projekt (996 db) a fejlesztési koncepció 1. „új K+F+I és logisztikai központok kialakítása vállalkozói együttműködések létrehozásával iparáganként, termékpályánként„ című stratégiai céljához illeszthető. Ezt követi a 2. „piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok fejlesztése, kiemelten a magas kézimunka igényű, elsősorban könnyűipari tevékenységek (élelmiszeripar, textil- és bőripar, gépgyártás, fémfeldolgozás)” című stratégiai cél, melyhez 789 db támogatott pályázat illeszthető. Hasonlóan nagyszámú (772 db) támogatott projekttel támasztható alá a koncepció 6. a „mezőgazdasági alapanyagokra épülő nagy hozzáadott értékű termék előállítás, feldolgozás, piaci értékesítés és agrármarketing tevékenység termelői együttműködéssel” című stratégiai célja is. A 2007-13-as programozási ciklus OP prioritásai keretében támogatott pályázatok számán keresztül legkisebb mértékben (150 db) a koncepció 3. „a megye természeti erőforrásainak és épített környezetének szélesebb körű megismertetése, potenciáljának javítása és tematikus összekapcsolása” című stratégiai célja támasztható alá.

249

52


KEOP-7. Projekt Előkészítés Prioritás TÁMOP-5. Társadalmi befogadás, részvétel erősítése TIOP-1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése KEOP-4. Megújuló energiaforrásfelhasználás növelése TÁMOP-6. Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás-fejl.



69



65 53


  

135 105

Mezőgazdasági alapanyagokra épülő nagy hozzáadott értékű termék előállítás, feldolgozás, piaci értékesítés és agrármarketing tevékenység termelői együttműködéssel



A megye korszerkezetének fiatalítása



A mindenkori piaci igényekhez igazított megyei szakképzési rendszer kialakítása

Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok fejlesztése, kiemelten a magas kézimunka igényű, elsősorban könnyűipari tevékenységek

692

A megye természeti erőforrásainak és épített környezetének szélesebb körű megismertetése, potenciáljának javítása és tematikus összekapcsolása

Új K+F+I és logisztikai központok kialakítása vállalkozói együttműködések létrehozásával iparáganként, termékpályánként

GOP-2. A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése TÁMOP-3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek TÁMOP-2. Alkalmazkodóképesség javítása DDOP-1. Városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése GOP-1. K+F és innováció a versenyképességért DDOP-5. Elérhetőség javítása és környezetfejlesztés KEOP-6. Fenntartható Életmód és Fogyasztás DDOP-3. Humán közszolgáltatások fejlesztése

A megyei területfejlesztési koncepció stratégia céljai Támogatott projektek száma

OP prioritás

OP tényadatok





 



  

41 40



  

40 38



33





32

 

32

250

    53


KEOP-1. Egészséges tiszta települések KEOP-5. Hatékony energiafelhasználás DDOP-2. A turisztikai potenciál erősítése a régióban ÁROP-1. Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés TÁMOP-1. A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése TIOP-3. A munka-erőpiaci részvételt és társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése DDOP-4. Integrált városfejlesztési akciók támogatása KEOP-3. Természeti értékeink jó kezelése KÖZOP-3. Térségi elérhetőség javítása GOP-3. A modern üzleti környezet elősegítése TIOP-2. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése KEOP-2. Vizeink jó kezelése TÁMOP-4. A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében A fejlesztési koncepció célt támogató projektszám:

  

22



22 13

  

11







9





8



9



6 6 5

 

 

 

4



2 1







996

789



 

772

491

 150

282

236

2. táblázat: Az egyes OP prioritások keretében támogatott pályázatok illeszkedése a megyei területfejlesztési koncepció stratégiai céljaihoz

251

54


Tekintettel arra, hogy a megyei fejlesztési koncepcióban megfogalmazott célokhoz illeszkedő fejlesztési projektek alapvetően a 2014-20-as EU-s támogatási programok keretében nyújtott támogatások igénybevételével valósíthatóak meg, beszédes lehet e helyen rövid kitekintésben megvizsgálni a megye eddigi pályázati eredményeit az EU2020 11 tematikus célkitűzéséhez való illeszkedés szempontjából. Az EU 2020 stratégia által felvázolt célállapot kulcselemei, melyek célértékét 2020-ra az EU el kívánja érni az alábbiakban határozhatóak meg:  A 20–64 évesek legalább 75%-ának munkahellyel kell rendelkeznie (Magyarország vállalása 75%);  Az EU GDP-jének 3%-át a K+F-re kell fordítani. (Magyarország vállalása 1,8%);  Az iskolából kimaradók arányát 10% alá kell csökkenteni, Magyarország vállalása 10% és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40%-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. Magyarország vállalása 30,3%;  Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30%-kal történő csökkentését). Magyarország vállalásai: CO2 kibocsátás csökkentése 10%-kal, megújuló energia arányának növelése 14,65%-kal, energia hatékonyság növelése, energia fogyasztás csökkentése 2,96 millió tonna;  20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. Magyarország vállalása 450 000 fő. A célok hatékony elérése érdekében az Európa 2020 stratégia három prioritást fogalmaz meg:  Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása;  Fenntartható növekedés: versenyképesebb gazdaság;

erőforrás-hatékonyabb,

környezet

barátabb

és

 Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. Az EU 2020 stratégia megvalósításának érdekében 11 tematikus célkitűzés került kijelölésre:  A kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése;  Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása;  A kkv-k, a mezőgazdasági (az EMVA esetében) és a halászati és az akvakultúraágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása;  A karbon szegény gazdaság felé való elmozdulás támogatása minden ágazatban;  Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és -kezelés előmozdítása;  A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása;  A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban;  A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása;

252

55


 A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem;  Beruházások az oktatás, a képességfejlesztés és az egész életen át tartó tanulás területén;  Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. Jól láthatóan a tematikus célkitűzések alapvetően három beavatkozási csoportra fókuszálnak, nevezetesen a vállalkozások és az üzleti környezet fejlesztésére, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet segítő beavatkozásokra, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek, hátrányok csökkentését, a társadalom fejlődését szolgáló intézkedésekre. Az OP-k rendszerének prioritásait a támogatott pályázatok darabszáma alapján sorba rendezve egy mátrix segítségével a fejlesztési koncepciónál alkalmazottakhoz hasonlóan vizsgálható az EU 2020 tematikus célkitűzéseihez való illeszkedés. A legnagyobb számú támogatott projekt (949 db) az EU 2020 3., a KKV-k versenyképességének javítását előirányzó tematikus célkitűzéshez illeszthető. A második legtöbb pályázat (831 db) az 1., a „kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése” című tematikus célkitűzéshez kapcsolható. Jelentős számú projekt (371, ill. 203 db) illeszkedik még a 9., a „társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem”, valamint a 8., a „foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása” című tematikus célokhoz. Az EU 2020 tematikus célok közül a jelenlegi programozási ciklusban támogatott pályázatok tükrében legkisebb mértékű alátámasztottság a 7., a „fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban” című esetében mutatható ki.

253

56

A kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése

GOP-2. A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése 692



TÁMOP-3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek 135

TÁMOP-2. Alkalmazkodóképesség javítása 105

DDOP-1. Városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése 69

GOP-1. K+F és innováció a versenyképességért 65

DDOP-5. Elérhetőség javítása és környezetfejlesztés 53

KEOP-6. Fenntartható Életmód és Fogyasztás 41

DDOP-3. Humán közszolgáltatások fejlesztése 40

KEOP-7. Projekt Előkészítés Prioritás 40

TÁMOP-5. Társadalmi befogadás, részvétel erősítése 38

TIOP-1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése 33

KEOP-4. Megújuló energiaforrás-felhasználás növelése 32

TÁMOP-6. Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrásfejlesztés 32

     

254

  



      

 

Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás

Beruházások az oktatás, a képességfejlesztés és az egész életen át tartó tanulás területén



A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása

A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban

A környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és kezelés előmozdítása

A karbon szegény gazdaság felé való elmozdulás támogatása minden ágazatban

OP tényadatok

A kkv-k, a mezőgazdasági (az EMVA esetében) és a halászati és az akvakultúra ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása

Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása

Támogatott projektek száma

OP prioritás


Az EU2020 stratégiához kapcsolódó tematikus célkitűzések

  

 

  57


KEOP-1. Egészséges tiszta települések

22

KEOP-5. Hatékony energia-felhasználás

22

DDOP-2. A turisztikai potenciál erősítése a régióban

13

ÁROP-1. Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés

11

TÁMOP-1. A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése TIOP-3. A munka-erőpiaci részvételt és társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése



 

   

9

 

9

DDOP-4. Integrált városfejlesztési akciók támogatása

8

KEOP-3. Természeti értékeink jó kezelése

6

KÖZOP-3. Térségi elérhetőség javítása

6

GOP-3. A modern üzleti környezet elősegítése

5

TIOP-2. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

4

KEOP-2. Vizeink jó kezelése

2

TÁMOP-4. A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében

1

Az EU 2020 tematikus célkitűzéseket támogató projektszám:





  

 





  



 

831

87

949

119

156

178

59

203

371

169

88

3. táblázat: Az egyes OP prioritások keretében támogatott pályázatok illeszkedése az EU 2020 stratégia tematikus célkitűzéseihez

255

58


A megyében támogatott pályázatok projektgazdáinak 2/3-a a vállalkozói szférából került ki (1 005 db). Többségük korlátolt felelősségű társaság (Kft) formában működött (742 db az összes támogatott vállalkozás 74%-a), részvénytársaság (Rt) 42 esetben, betéti társaság (Bt) 69 esetben, míg egyéni vállalkozó 112 esetben kapott támogatást. Látható, hogy a Kft-k felülreprezentáltak a támogatott vállalkozói projektek között, míg a megyében működő vállalkozások negyed része Kft, addig a támogatott vállalkozói projektek közel 3/4 részét Kftk nyerték el.

51. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok száma Tolna megyében gazdálkodási forma szerint

Az önkormányzati szféra 297 támogatott projekttel részesedik (közel 20%), a központi költségvetési szervek 107 projekttel (7,2%), a civil szervezetek (egyesületek, alapítványok, egyházak) 87 projekttel (5,6%) részesülnek.

52. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott, vállalkozói szférát érintő pályázatok száma Tolna megyében gazdálkodási forma szerint

Ha megvizsgáljuk, hogy a támogatott projektek, milyen ágazat (TEÁOR’08 kód szerint) erősítését szolgálta, akkor megállapíthatjuk, hogy a 1 493 projektből 192 projekt valósul meg a feldolgozó iparban (13%).

256

59


53. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok száma Tolna megyében a pályázó tevékenységi köre (TEÁOR ’08 kód) szerint

A feldolgozóiparon belül a legtöbb projekt a Fémalapanyag- és fémfeldolgozási termék gyártása (62 db) ágazatban valósult meg, a feldolgozóipari projektek közel 1/3-a. Nagyobb számú projekt kapott támogatást a fafeldolgozás (23) élelmiszeripar (21), számítógép-, elektronikai termék és villamos berendezés gyártása (19) területén is.

54. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott, feldolgozóipart érintő pályázatok száma Tolna megyében a pályázó tevékenységi köre (TEÁOR ’08 kód) szerint

Jelentős számú projekt mutatható ki az építőiparban is (135 db), ami azt mutatja, hogy az építőipari cégek nem csak a kivitelezés oldalán jelentek meg, mint a támogatások haszonélvezői, hanem projektgazdaként, a technológiai szintjük növelése céljából is jelentős támogatást szívnak fel. A legnagyobb számú projekt a közigazgatáshoz (250 db) és a kereskedelemhez (211) kapcsolódik, de jelentős a projektek száma a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységi körben is (107).

257

60


2.2.2. A megye, valamint a megyei jogú város forrás felhasználási mutatóinak összevetése Szekszárd MJV vonatkozásában megállapítható, hogy jelen elemzés készítésének időpillanatáig összességében mintegy 30,9 Mrd Ft támogatásban részesült az ÚMFT és ÚSZT pályázati rendszereiben, ami Tolna megye tekintetében összességében megítélt 103,4 Mrd Ft támogatási összeg 30%-a. A megyei jogú várost érintően megítélt, majd ebből fakadóan a leszerződött és kifizetett támogatások 40%-a (12,5 Mrd Ft) a humán fejlesztések területén került felhasználásra. Ebben döntő szerepe volt a TIOP egészségügyi infrastruktúra fejlesztési pályázatainak, melyek elsődlegesen a Balassa János Kórházzal összefüggésben kerültek megvalósításra, de ide sorolandó a Babits Mihály Művelődési Ház fejlesztése, ugyanakkor az oktatásfejlesztés terén jelentős beruházást jelentett a Tolna megyei TISZK fejlesztése, továbbá az egyes oktatási intézmények beszerzései is. Bár darabszámát tekintve Szekszárd tekintetében a legnagyobb számosságú pályázat a gazdaságfejlesztés tématerületét érintően került megfogalmazásra, ezek jellemzően kisebb összegű, a kis- és középvállalkozásokat érintő támogatások voltak. Ezzel együtt is a gazdaságfejlesztés területét a megítélt támogatások közel 26%-a (7,96 Mrd Ft) érintette. Mindez arányaiban azonos nagyságrenden mozog a régió másik két megyei jogú városának értékeivel. A gazdaságfejlesztést érintően a jelentősebb forrást igénylő beruházások elsősorban a megyeszékhelyen működő KKV-k telephely-, technológia, valamint kutatásfejlesztési beruházásaihoz kötődtek, ide értve a város ipari parkjának fejlesztését is.

55. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt, leszerződött és kifizetett támogatás összege a Szekszárd MJV területén megvalósuló projektek vonatkozásában, fejlesztési tématerületenként

A gazdaság- és humánfejlesztéseknél arányaiban viszonylag kevesebb számú pályázat kertében, ugyanakkor a megítélt támogatások közel 20%-a (6 Mrd Ft) került felhasználásra a környezetfejlesztés tématerületén. A pályázatok elsősorban a KEOP forrásait felhasználva a megyeszékhely egészséges ivóvíz ellátásához kapcsolódtak, ugyanakkor jelentős források kerültek felhasználásra a városi szennyvízkezelés és hasznosítás terén is. Ugyancsak a környezetfejlesztési tématerület vonatkozásában érdemelnek említést a város energiatakarékos

258

61


közvilágítását érintő fejlesztések, valamint számos középület energetikai korszerűsítése, de ide sorolható a csapadékvíz elvezetési problémák orvoslása is. A megyeszékhely tekintetében felhasznált források közel 8%-át (2,37 Mrd Ft) fordította a kifejezetten a város arculatának fejlesztést célzó pályázatok megvalósítására, mely a városközpont (Béla kir. tér, régi vármegyeháza, piactér) funkcióbővítő fejlesztését jelentette. Szekszárd a felhasznált forrásainak viszonylag kisebb részét, mindösszesen 3%-át (1,1 Mrd Ft) fordította a közlekedési rendszerek fejlesztésére, melyek közül kiemelendő a SzekszárdDecs-Várdomb 5113. jelű út felújítása, továbbá a közösségi közlekedés, és a hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés fejlesztését célozó beruházások. A megyeszékhely felhasznált forrásainak elenyészően kis részét, mindössze 3%-át (0,96 Mrd Ft) fordította a turisztikai szolgáltatások fejlesztésére. A megvalósított fejlesztések döntően a borturisztikához és a szálláshelyfejlesztéshez kapcsolódtak. Szekszárd megyei jogú város részéről az ÚMFT és ÚSZT pályázati rendszereibe támogatásban részesített, az ezer lakosra jutó pályázatok száma meghaladja a 16 db-ot, ami a több mint másfél szerese Pécs és Kaposvár mutatóinak. A megyei átlag tekintetében ezer lakosra 7 db pályázat jut. Ezzel Tolna a régiót alkotó három megye vonatkozásában a harmadik helyre kerül.

56. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok egy lakosra jutó száma Szekszárdon

A megyeszékhely tekintetében egy állandó lakosra jutó megítélt támogatás 901 604 Ft, ami a várost a megyén belüli gazdasági, infrastrukturális és társadalmi potenciálja ismeretében értelemszerűen a megyei átlag (451 437 Ft) fölé emeli. Ez a teljesítmény a várost a régió másik két megyeszékhelye tekintetében Pécs (898 580 Ft) és Kaposvár (876 337 Ft) elé pozícionálja.

57. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás egy lakosra jutó összege Szekszárdon

259

62


Az egységnyi megítélt támogatásra jutó fejlesztési összköltség Szekszárd megyei jogú város vonatkozásában a gazdaságfejlesztési pályázatok esetén közel 2,5-szeres, míg a döntően a közszféra által megvalósított közlekedés-, humán-, környezet-, és településfejlesztési pályázatok esetén 1,0-1,4-szeres nagyságrenden alakul. Mindez mutatja, hogy az alacsonyabb támogatás intenzitású, döntően a versenyszféra számára hozzáférhető pályázatok esetén lényegesen nagyobb volumenű pótlólagos forrás került bevonásra a fejlesztések megvalósításához, mint a zömében közösségi célokat szolgáló fejlesztések estében.

58. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében egységnyi megítélt támogatásra jutó fejlesztési összköltség a Szekszárd MJV területén megvalósuló projektek vonatkozásában, fejlesztési tématerületenként

2.2.3. Tolna megyére vonatkozó statisztikai adatok elemzése Tolna megyében a vállalkozássűrűség (604 működő vállalkozás esik 10 000 lakosra) jelentősen elmarad az országos értéktől (698 db) és a Dél-dunántúli átlagot sem éri el. 2011ben 13 671 működő vállalkozást tartottak nyilván a megyében.

59. ábra: A működő vállalkozások megoszlása fő tevékenységi körük (TEÁOR ’08 kód) szerint, adatforrás: KSH

260

63


A vállalkozások ágazati megoszlása részben eltér az országostól. A vállalkozások számát tekintve arányaiban nagyobb szerep jut a primer és szekunder szektornak. Az országosnál és a régiós aránynál is nagyobb súlyt képvisel a mezőgazdaság, feldolgozóipar és építőipar. Ezzel szemben szolgáltatási szektorokban tevékenykedő vállalkozások kisebb arányban jelennek meg, különösen szembetűnő a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, az ingatlanügyletek és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység alulreprezentáltsága. A megyén belül jelentős különbségek alakultak ki a vállalkozássűrűséget tekintve. Az országos átlagot kismértékben meghaladó vállalkozási kedv jellemzi a Szekszárdi kistérséget míg a Tamási kistérségben a vállalkozás-sűrűség nem éri el a megyei érték 75%-át, ami az országos vállalkozás-sűrűség 65%-át teszi csak ki.

60. ábra: Vállalkozás-sűrűség Tolna megye kistérségeiben (db/10 000 lakos), adatforrás: KSH

A támogatási programok, különösen a gazdasági szereplőknek célzott pályázati rendszerek egyik legfontosabb eredménycélja a térség foglalkoztatottsági szintjének javítása. Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni a támogatott pályázatok hozzájárulását ezen eredménymutatók javulásához, szükséges vizsgálni a megye foglalkoztatási, munkanélküliségi mutatóinak alakulását, ill. feltárni a meglevő területi különbségeket. A munkanélküliségi ráta Tolnában fél százalékponttal haladta meg az országos értéket és elérte a 7,9%-ot a munkaképes-korú lakossághoz viszonyítva (2013. III. negyedévében). A megye munkaerő-piaci helyzete kedvezőbb, mint a Dél-dunántúli átlag. A regisztrált álláskeresők száma 2007 és 2010 között emelkedő trendet mutatott, azóta enyhe javulás figyelhető meg. A megyében tapasztalható trend kedvezőbb képet mutat, mint az országos trend, így az elmúlt hét év alatt közeledett a megye az országos átlaghoz. A gazdasági válság mélyebben érintette az ország kedvezőbb helyzetben levő térségeinek munkaerő-piacát. A legtöbb regisztrált álláskereső 2010 I. negyedévében jelent meg a megyében, ekkor számuk megközelítette a 18 000 főt, 2013 I. negyedévében 16 293 főre mérséklődött a téli

261

64


hónapokban munka nélkül maradt emberek száma. Ez az érték még mindig magasabb, mint 2007, 2008 és 2009 években mért. 2010-től megnövekedett a megyében az éven belüli szezonális hatás, a téli és nyári időszak közötti különbség az álláskeresők számában.

61. ábra: Regisztrált álláskeresők száma Tolna megyében, negyedévente (fő), adatforrás: NFSz

A munkanélküliségi ráta vonatkozásában különbség mutatható ki a megye keleti és nyugati területe között. A nyugati területeken magasabb a munkanélküliségi ráta, azonban a hosszú időn keresztül legkedvezőtlenebb Tamási kistérségben sikerült jelentősen mérsékelni az álláskeresők számát. A legkedvezőbb helyzetben Bonyhád és Paks térsége van a megyében, ahol a munkanélküliségi ráta az országos átlag alatt van. A megye legkedvezőbb Bonyhádi és legkedvezőtlenebb helyzetű Dombóvári kistérség között közel 60%-os különbség mutatkozik a munkanélküliségi ráta tekintetében.

62. ábra: Munkanélküliségi ráta Tolna megye kistérségeiben 2013. III. né. (%), adatforrás: NFSz

262

65


Az ÚMFT és ÚSZT keretében megvalósított projektek az EMIR információs rendszer adatai szerint Tolna megyében 1 866 új munkahely létrehozását eredményezték, mely a megyében átlagosan állást keresők számához (14 000 fő az elmúlt 7 év átlagában) viszonyítva jelentős 13,3%-os arányt képvisel. A létrehozott új munkahelyek közül 408 a DDOP által támogatott projektek eredménye, mely az átlagos álláskeresők számának 2,9%-a. A támogatási szerződéssel rendelkező DDOP projektek 650 új munkahely létrehozását vállalták a megyében, aminek a 62%-a teljesült 2013 októberéig. A legtöbb új munkahely a Szekszárdi kistérségben létesült (170) és itt mutatható ki a legnagyobb hatás az álláskeresők átlagos számához képest (3,6%) a megye kistérségei közül. A megyei átlagot meghaladó hatás látható a Dombóvári kistérségben is, míg szerény eredmények születtek a Bonyhádi kistérségben. Megállapítható, hogy a regionális program önmagában kis mértékben tudott hozzájárulni a foglalkoztatás bővítéséhez. Ebből a szempontból a telephelyfejlesztés pályázati konstrukció bizonyult a legsikeresebbnek, a DDOP forrás támogatásával a megyében eddig létrehozott új munkahelyek 40%-a ennek a pályázati konstrukciónak köszönhető. A pályázati források munkahelyteremtő hatása 2011-től figyelhetőek meg, ettől az időponttól mutatható ki jelentősebb számú új munkahely, melyet a támogatásban részesült projektgazdák hoztak létre, mivel a munkahelyek a legtöbb esetben a projektek fizikai lezárását követően, illetve a projekt fenntartási időszakában keletkeznek. A Dél-dunántúli régió szintjén 2010 év végéig 653 új munkahely keletkezett a DDOP eredményeként, míg 2013. októberéig már 3 204 új munkahely létesült.

63. ábra: A DDOP által teremtett munkahelyek száma és aránya az átlagos álláskeresők számához viszonyítva (%)

263

66


3. Kistérségi szintű statisztikai és forrásallokációs elemzés 3.1. Megyei szintű összehasonlító elemzés a kistérségek teljesítményére vonatkozóan 3.1.1. A pályázói forrásigény kistérségi szintű bemutatása A legnagyobb számú beérkezett pályázat a szekszárdi térségből (a tolnai projektek 46%-a) érkezett, meghaladva az országos átlagot (694 projekt kistérségenként). A legkevesebb pályázatot a dombóvári és bonyhádi (10,9-10,9%) térségből nyújtották be.

64. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett pályázatok száma Tolna megye kistérségeiben

Minden kistérségben a gazdaságfejlesztés témaköréhez érkezett be a legtöbb pályázat, a viszonylag kisebb átlagos projektméret és a vállalkozások relatíve nagy száma miatt. Kiegyenlített a gazdaságfejlesztési és humánfejlesztési projektek száma a tamási térségében, ahonnan környezetfejlesztésre is viszonylag nagyszámú pályázat érkezett be. Nagyobb arányt a gazdaságfejlesztési pályázatok a szekszárdi, dombóvári és paksi térségben érték el, ahol a beérkezett pályázatok 51-51%-át adták, ezzel szemben ez az arány a Tamási kistérségben 36%-os volt.

65. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett pályázatok száma kistérségenként és tématerületenként

264

67


A humánfejlesztés a beérkezett pályázatok alapján a szekszárdi és tamási térségben volt 33%os részesedéssel, de Dombóvár térségében is meghaladta a 30%-ot. A környezetfejlesztésre Tamási (23%) és Paks (19%) térségéből érkezett viszonylag nagy arányban pályázat a többi tématerülethez viszonyítva. Az igényelt támogatás tekintetében Szekszárd térsége haladta meg kismértékben az országos kistérségi átlagot, ami 81,9 Mrd Ft/kistérség. A megyéből igényelt támogatás 41%-a érkezett a Szekszárdi kistérségből. A legkevesebb beérkezett igény a Bonyhádi (7%) kistérségből érkezett.

66. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt támogatás összege kistérségenként

Az igényelt támogatás tématerületi megoszlásánál a gazdaságfejlesztés 16-25%-os forrásigényt jelentett a megye kistérségeiben. A legmagasabb arány Paks térségében mutatható ki. A humánfejlesztések a Szekszárdi (32%), Bonyhádi (32%), Dombóvári (30%) kistérségben értek el magas arányt, míg a Paksi kistérségben csupán 11%-ot tettek ki ezek a projektek. A környezetfejlesztés tématerületén mérhetünk legmagasabb arányt a Bonyhádi (43%) és Tamási (42) kistérségekben, de minden térségben 30%-ot meghaladó igény mutatkozott ezen a területen.

67. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt támogatás összege kistérségenként és tématerületenként

A közlekedésfejlesztésre viszonylag kismértékű igény mutatkozott a megyében, mely nem azt mutatja, hogy a megyében nincs igény útfejlesztésekre, inkább annak az oka, hogy a nagy

265

68


közlekedésfejlesztési projektek központi projektcsatornán keresztül kerülhettek be a támogatási rendszerbe, illetve az ebben az időszakban kiépülő M6 gyorsforgalmi út nem az ÚMFT/ÚSZT forrásaiból valósult meg. A turizmusfejlesztésre a megyéből viszonylag kevés projekt érkezett, a Paksi (16%) és Tamási (14%) kistérségben mutatható ki jelentősebb támogatási igény ezen a területen. Ha az ezer lakosra jutó beérkezett pályázatok számát vizsgáljuk meg, akkor a legaktívabb térség a megyében a Szekszárdi (16 db / 1 000 fő) és a Tamási (13) kistérség volt. Fajlagosan a legkevesebb pályázat a Dombóvári (9,9) és Paksi (9,6) kistérségből érkezett.

68. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett pályázatok 1 000 lakosra jutó száma kistérségenként

Az egy lakosra jutó igényelt támogatás a Tamási kistérségben volt a legmagasabb (1,2 millió Ft/fő), melyre hatással lehetett a térség részesedése a leghátrányosabb-helyzetű területek támogatására kialakított programban. Ez a mutató a Szekszárdi kistérségben is meghaladta az egymillió forintot. Ezzel szemben a beérkezett igény a megyei átlag felét érte csak el a Bonyhádi kistérségben.

69. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt támogatás egy lakosra jutó összege kistérségenként

266

69


3.1.2. A kötelezettségvállalások kistérségi szintű jellemzése Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv Operatív Programjai keretében a kistérségi bontású elemzést lehetővé tevő, az NFÜ által a tervezők rendelkezésére bocsátott 2013.09.30-i EMIR 3.1 adatbázis alapján Tolna megye kistérségeiben összesen 1 611 db pályázat került támogatásra. A megye kistérségeit tekintve az összes OP-ra vonatkozóan a legtöbb pályázat (az összes Tolna megyei pályázat több mint 49,9%-a) a Szekszárdi kistérségből került támogatásra. Ezt követi a Paksi és Tamási kistérség 14,7-14,7%-kal. Összességében a legkevesebb pályázat a Bonyhádi (9,8%) kistérségben került támogatásra.

70. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok száma Tolna megye kistérségeiben

Ha fejlesztési tématerületenként nézzük a megye kistérségeinek eredményeit elmondható, hogy hasonlóan a megyére vonatkozó arányokhoz – a gazdaságfejlesztés tématerületen került a legnagyobb számú pályázat támogatásra, amelyet a humánfejlesztési terület pályázatai követnek. A közigazgatás-fejlesztés terület mellett mindegyik kistérségben rendkívül alacsony a támogatott településfejlesztési pályázatok száma, de ez főként a tématerületre jellemző specializált pályázati felhívások jellegéből adódik.

71. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok száma kistérségenként és tématerületenként

267

70


Gazdaságfejlesztési pályázatok legnagyobb számban a megyében a Szekszárdi kistérségben kerültek támogatásra. A Szekszárdi kistérség pályázatai a megye összes támogatott gazdaságfejlesztési projektjeinek több mint 51%-át teszik ki. A nyertes pályázatok tekintetében legkisebb aránnyal a Bonyhádi (10% alatti) kistérség képviselteti magát. A humánfejlesztés területén is messze a Szekszárdi kistérség rendelkezik a legtöbb támogatott pályázattal (az összes nyertes pályázat 51,8%-a), a többi kistérségben 45-64 darab projekt kapott támogatást. A környezetfejlesztési projektek terén is hasonló kép rajzolódik ki: a legtöbb nyertes pályázat a Szekszárdi kistérségben (az összes projekt 49,9%-a) volt, azt követi a Tamási kistérség (22,8%). A közlekedésfejlesztési pályázatok kis számban vannak a megyében, összesen 29 darab. E tárgykörben kiegyenlített a projektek területi megoszlása, a Szekszárdi kistérségben (9db) kismértékben több, a Bonyhádi kistérségben (3 db) kismértékben kevesebb az átlagosnál. Településfejlesztésre támogatást a legtöbb projekttel a Szekszárdi (8db) és a Dombóvári kistérség (4 db) nyert. Az abszolút értékek mellett fontos megvizsgálni az 1 000 állandó lakosra jutó támogatott pályázat számot is. E mutató értéke messze a legmagasabb a Szekszárdi kistérségben, még ha a lakosság is itt koncentrálódik leginkább a megyében. Mindazáltal ebben a kistérségben sem éri el ez a mutató a 10 db nyertes pályázatot 1 000 főre vetítve. A megye többi kistérsége viszonylag kiegyenlített képet mutat.

72. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok 1 000 lakosra jutó száma kistérségenként

A kistérségek pályázói sikerességét – azaz, hogy a benyújtott pályázatok hány százaléka részesült pozitív támogatási döntésben – vizsgálva megállapítható, hogy Tolna megyében a legmagasabb nyerési aránnyal a Szekszárdi kistérség rendelkezik, de Dombóvár és Paks térségében is meghaladta a nyertes projektek száma az elutasítottakét. Tolna megye kistérségei közül legkevésbé a Tamási kistérségből beérkezett projektek voltak sikeresek.

268

71


73. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében benyújtott és támogatott pályázatok számának aránya kistérségenként

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv Operatív Programjai keretében a támogatott pályázatokon keresztül odaítélt támogatás összege Tolna megyében meghaladja a 103 Mrd Ft-ot. A kistérségek közül messze a legtöbb támogatás (több mint 47 Mrd Ft, a megyébe jutó összes támogatás közel 46%-a) a Szekszárdi kistérségbe érkezett. Mögötte 20%-kal a Tamási kistérség áll. A legkevesebb támogatás a Bonyhádi kistérségbe jutott (a megyébe került összes támogatás 4,8%-a). Ez összevetve a támogatott pályázati darabszámok vizsgálatánál leírt megállapításokkal egyben azt is jelenti, hogy a Bonyhádi kistérségben összességében nem csak kevés számú, de aránylag alacsony támogatási összegű pályázatok részesültek pozitív támogatói döntésben.

74. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás összege Tolna megye kistérségeiben

A támogatások kistérségi szintű megoszlását fejlesztési tématerületenként vizsgálva itt már nem rajzolható ki egységes, a megyére jellemző arányokat egységesen követő trend. A gazdaságfejlesztés egyik kistérségben sem lett a legtöbb forrást felszívó tématerület. A gazdaságfejlesztés témában legtöbb támogatáshoz a Szekszárdi kistérség jutott (több mint 10 Mrd Ft összegben, amely a megyére e tématerületen jutó összes támogatás közel 45%-a). Négy milliárd forintot meghaladó támogatás érkezett a Tamási és Paksi kistérségbe, míg a legkevesebb támogatáshoz e tématerületen a Bonyhádi (6,9%) kistérség jutott.

269

72


Humánfejlesztés területén a megyébe érkezett támogatás közel 2/3-át a Szekszárdi kistérség fogadta be, a többi kistérség egyike sem tudott 15% feletti részesedést elérni. A legkevesebb támogatás e tárgykörben a Paksi (3,4%) kistérségnek jutott. A környezetfejlesztési projektekre elnyert támogatás tekintetében is a Szekszárdi (39%) kistérségbe érkezett a legtöbb forrás. Környezetfejlesztésre a legkevesebb támogatás a Bonyhádi (2,3%) kistérségbe került, míg a másik három kistérségbe 7-7 milliárd forint körüli összeg érkezett.

75. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás összege kistérségenként és tématerületenként

Közlekedésfejlesztésre is a Szekszárdi kistérségbe került a támogatási források legnagyobb hányada, a megyei támogatási források 37%-a. De a Szekszárdi kistérségbe érkező támogatási források 10%-át sem éri el a közlekedésfejlesztés tématerülete. E tárgykörben a legkevesebb támogatás szintén a Bonyhádi kistérségbe került. Településfejlesztésre összesen csupán 4 milliárd Ft támogatási összeg érkezett a megyébe, melyből 3 Mrd Ft a Szekszárdi kistérségbe. Településfejlesztés területén a Bonyhádi és Paksi kistérségekben egyáltalán nem jutott támogatáshoz projekt. (Nem is pályáztak erre a tématerületre.) Turizmusfejlesztési támogatások tekintetében a Tamási (39%) és a Paksi (30%) kistérség volt sikeres, míg Bonyhád térségébe került a legkisebb forrás. Az elnyert támogatás összegét fajlagosan, egy állandó lakosra vetítve a kistérségek teljesítményének egy reálisabb mutatószáma válik láthatóvá. Ez a mutató Tolna megye kistérségei közül a Szekszárdi és Tamási kistérségekben magasabb, de Dombóvár térsége is csak kis mértékben marad el az egy lakosra jutó 500 ezer forinttól. A mutató legalacsonyabb, 380 ezer Ft-ot meg nem haladó értéke a Bonyhádi kistérségben tapasztalható.

270

73


76. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás egy lakosra jutó összege kistérségenként

A pályázati darabszám mellett a pályázói sikeresség másik fontos mérőszáma az elnyert támogatás mértéke az igényelt támogatáshoz viszonyítva. Tolna megye kistérségei közül ez a mutató a legjobb értékeket egyértelműen a Dombóvári kistérségben adta, ahol a támogatási igények közel 64%-ához hozzá is juthattak a pályázók megítélt támogatás formájában. Kedvezőnek mondható ez a sikerességi mérőszám elsősorban még a Szekszárdi (50% feletti) kistérségben is. Leggyengébben e téren is a Bonyhádi (34%) kistérség teljesített.

77. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt és megítélt támogatás összegének aránya kistérségenként

Egy támogatási program eredményessége szempontjából fontos lehet azt is megvizsgálni, hogy egy egységnyi megítélt támogatás milyen összegű fejlesztést/beruházást realizál. E tekintetben Tolna megye kistérségeit vizsgálva elmondható, hogy az egységnyi támogatásra jutó beruházás összege a Bonyhádi és Szekszárdi (1,44 Ft) kistérségekben volt a legmagasabb. A legalacsonyabb érték ugyanakkor a Tamási (1,33 Ft) kistérségben fordult elő. Ez utóbbi annak következménye lehet, hogy a hátrányos-helyzetű kistérségekben magvalósított fejlesztésekhez sok esetben kevesebb önerő-vállalásra volt szükség, mint más térségekben.

271

74


78. ábra: Az UMFT és USZT keretében egységnyi megítélt támogatásra jutó fejlesztési összköltség Tolna megye kistérségeiben

Az egységnyi támogatáshoz rendelhető beruházási összeg jelentős mértékben függ az egyes pályázati felhívásokban a pályázók köréhez, ill. tevékenységtípushoz rendelt támogatási intenzitástól és a támogatási összeg felső korlátjától. A fentiek tükrében elmondható, hogy elsősorban a gazdasági szervezeteket megcélzó, ill. forprofit tevékenységeket támogató pályázatokkal jellemezhető fejlesztési tématerületeken (mint a gazdaságfejlesztés és a turizmusfejlesztés) lényegesen magasabb ez az érték, mint a közszféra non profit tevékenységeit szolgáló támogatásokat magában foglaló tématerületeken (mint a humán fejlesztés, ill. a közlekedésfejlesztés). Ennek megfelelően érdemes a kistérségek e mutatóját tématerületenként külön is megvizsgálni feltárva a kiírás típusok jelentette finomabb különbségeket is.

79. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében egységnyi megítélt támogatásra jutó fejlesztési összköltség a kistérségekben, GAZDASÁGFEJLESZTÉS

80. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében egységnyi megítélt támogatásra jutó fejlesztési összköltség a kistérségekben, HUMÁNFEJLESZTÉS

A gazdaságfejlesztés tématerületen az egységnyi támogatásra jutó beruházási érték a Szekszárdi kistérségben megközelíti a 2,5 Ft összeget. A legkisebb érték e téren a Tamási kistérségben mérhető, de itt is meghaladta kétszeres szorzót a támogatásra jutó összköltségvetés. Humánfejlesztés terén a kistérségek többségében a mutató közelíti az 1 Ft

272

75


értéket, azaz e tématerületen zömében a közszféra közcélú fejlesztései jelennek meg. Bár jelentős különbség nem mutatkozik a kistérségek közt, de relatíve magasabb érték a Szekszárdi (1,08 Ft) és a Paksi (1,07 Ft) kistérségekben mutatkozik. A környezetvédelmi fejlesztések körében már nagyobb szórás mutatkozik, hiszen itt a kommunális közszolgáltatási projektek mellett képviseltetve vannak a KEOP keretében támogatott gazdaság orientált energetikai beruházások is. Tolna megyében e téren a legmagasabb érték a Paksi (1,29 Ft) kistérségben található, de viszonylag magasabb értékkel jellemezhető a Szekszárdi (1,21 Ft) és a Tamási (1,21 Ft) kistérség is. Közlekedésfejlesztés tekintetében szinte minden kistérség a lehető legnagyobb támogatáskihasználtság elérésére törekedett és az e területen jellemző kiírások sajátosságai miatt is 1 Ft közelében mutatható ki a vizsgált mutató a megye összes kistérsége esetében.

82. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében egységnyi megítélt támogatásra jutó fejlesztési összköltség a kistérségekben, KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS

81. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében egységnyi megítélt támogatásra jutó fejlesztési összköltség a kistérségekben, KÖRNYEZETFEJLESZTÉS

Településfejlesztési témájú projekteknél már változatosabb a kép, itt a Szekszárdi (1,39 Ft), valamint a Dombóvári (1,34 Ft) kistérségek esetében relatíve magas a vizsgált mutató értéke. A turizmusfejlesztési pályázatok körét vizsgálva hasonlóan változatosak az eredmények. Azokban a kistérségekben, ahol feltételezhetően elsősorban a közszféra, az önkormányzati szereplők nyújtottak be pályázatokat, mint pl. a Paksi (1,18 Ft), vagy a Szekszárdi (1,38 Ft) kistérségekben, ott lényegesen alacsonyabb érték mérhető, mint ahol a turisztikai szektor gazdasági szereplői valósítottak meg szálloda és fürdőfejlesztést, mint ahogy DombóvárGunarason történt (3,25 Ft).

273

76


83. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében egységnyi megítélt támogatásra jutó fejlesztési összköltség a kistérségekben, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS

84. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében egységnyi megítélt támogatásra jutó fejlesztési összköltség a kistérségekben, TURIZMUSFEJLESZTÉS

3.1.3. A kifizetések állásának kistérségi szintű elemzése Az elemzés korábbi fejezeteiben leírtakból az jól látható, hogy Tolna megye az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv Operatív Programjai keretében kifizetett támogatások vonatkozásában a megyék átlagértékének szintjén található. Hogy ezt a teljesítményt a megyén belüli kistérségek miként befolyásolták, alakították, arra ad választ, ha kifizetett támogatások összegét kistérségi bontásban is megvizsgáljuk. Tolna megye kistérségei közül a kifizetett támogatás összege a kistérségek átlagát messze meghaladó módon – ahogy az a megítélt támogatás összege, valamint a kistérség mérete alapján várható – a Szekszárdi kistérségben a legmagasabb, meghaladja a 26 Mrd Ft-ot. Kiemelkedik még a sorból a Tamási kistérség, ahol a kifizetések meghaladják a 10 Mrd Ft-ot. A kifizettet támogatások abszolút értékét tekintve a sort a Bonyhádi kistérség zárja, ez utóbbiban a kifizetések aránya alig haladta meg a megyében megvalósult összes kifizetés 5%át.

85. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében kifizetett támogatás összege Tolna megye kistérségeiben

274

77


A Bonyhádi kistérségben a kifizetett támogatások alacsony értéke annak a következménye, hogy ebbe a térségbe viszonylag kevesebb támogatás jutott. A megítélt támogatás 70%-a kifizetésre került már a bonyhádi térségben, ami közel 10%-kal meghaladja a megyei és országos kifizetési arányt. A megye összes kistérségében a megítélt támogatás nagyobb része kifizetésre került. A Dombóvári kistérségben viszonylag magas volt a megítélt, de még le nem szerződött támogatás nagysága 2013. októberében.

86. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt, leszerződött és kifizetett támogatás összege a kistérségekben

Ha fejlesztési tématerületenként is megvizsgáljuk a kifizetett támogatások kistérségek közti megoszlását, általánosságban elmondható, hogy a kistérségek többségénél a kifizetések tématerületi megoszlása követi a megyei megoszlási arányokat, azaz a legtöbb kifizetés a humánfejlesztés területén (19,2 Mrd Ft), majd a környezetfejlesztés területén (14,9 Mrd Ft) történt, melyet a gazdaságfejlesztés területe (12,5%) követ. A tématerületeket részletesebben vizsgálva kirajzolódik, hogy a gazdaságfejlesztés területén a legtöbb kifizetés a Szekszárdi kistérségben történt, amely a tématerület összes kifizetésének több mint 48%-a. Az átlagból kiemelkedő arányú kifizetés tapasztalható még a Paksi (18%) kistérségben. Gazdaságfejlesztési projektekre a legkevesebb kifizetés a Bonyhádi (6%) kistérségben történt. A megyében legjelentősebb kifizetést felmutató humánfejlesztés területen a sort szintén a Szekszárdi kistérség nyitja (a megyében történt kifizetések több mint 55%-ával), de elmondható ugyanakkor, hogy mögötte a többi kistérségben viszonylag homogén a kifizetések eloszlása, egyedül a Tamási (19%) kistérség emelkedik ki a többi kistérség adataihoz viszonyítva. Környezetfejlesztés terén szintén a Szekszárdi (36%) kistérség vezeti a kifizetések rangsorát, mögötte két kistérség, nevezetesen a Paksi (23,5%) és a Dombóvári (23,5%) is viszonylag magas összegekkel jellemezhető. Közlekedésfejlesztés terén a kifizetések a megyében kevéssel haladták meg az 5,3 Mrd Ft-ot és a Szekszárdi (41,5%), és Tamási (33,4%) kistérségbe érkezett a kifizetések zöme.

275

78


87. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében kifizetett támogatás összege kistérségenként és tématerületenként

A településfejlesztési pályázatok tekintetében (2,7 Mrd Ft), ahogy az e területen is várható arányaiban a legtöbb kifizetés a Szekszárdi kistérségben mérhető, a megyében realizált összes kifizetés 74%-a. Nem történt kifizetés a Paksi és Bonyhádi kistérségekben, mivel a két kistérség vonatkozásában nem született pozitív támogatási döntés ebben a témában. A turizmus területén 1,9 Mrd Ft kifizetés történt a megyében, melynek fele a Tamási kistérségben realizálódott. A Paksi kistérségben ugyan van támogatott turisztikai projekt, de még kifizetés nem történt 2013. októberéig. A Bonyhádi kistérségben nem volt támogatott turisztikai projekt. A fejlesztések előrehaladásáról, ill. az esetleges elmaradásokról ad átfogó képet, ha a kifizetéseket a támogatási szerződésekben leszerződött támogatások arányában vizsgáljuk. Tolna megye kistérségeiben összességében a kifizetések legelőrehaladottabb állapotban a Dombóvári kistérségben vannak, ahol a teljes leszerződött támogatás állomány 70%-a kifizetésre került, de a Bonyhádi kistérségben is meghaladta a 69%-ot. Legalacsonyabb kifizetési rátával a Paksi kistérség rendelkezik, ahol a kifizetések leszerződött támogatáshoz mért aránya 52%

88. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében leszerződött és kifizetett támogatás összegének aránya a kistérségben

Ha a kifizetési arányokat tématerületekre bontva tekintjük, látható, hogy a gazdaságfejlesztési projektek vonatkozásában a Dombóvári, valamint a Paksi teljesített legjobban, mindkét kistérségben 70% feletti a vizsgált mutató értéke. Alacsonyabb a kifizetési arány a Bonyhádi

276

79


és Tamási kistérségekben, de a kifizetési ráta itt is meghaladja az 50%-ot. Humán fejlesztés tématerületen minden kistérségben megközelíti, vagy elérte a 70%-os kifizetési arányt, a Paksi kistérségben már a 85%-ot is meghaladta.

89. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében leszerződött és kifizetett támogatás összegének aránya a kistérségben, GAZDASÁGFEJLESZTÉS

90. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében leszerződött és kifizetett támogatás összegének aránya a kistérségben, HUMÁNFEJLESZTÉS

A környezetfejlesztési pályázatok esetén nagy a szórás a kistérségek között, a Dombóvári kistérségben 80%, míg a Tamási kistérségben 33% a kifizetési ráta. Közlekedésfejlesztés terén rendkívül nagy szórást mutatnak az egyes kistérségek, amely főként az e területre jellemző pályázati és kiemelt felhívások sajátosságainak tudható be, illetve az egyes projektek különböző életciklusban vannak (kevés számú, és különböző méretű, viszonylag hosszú előkészítő szakasszal jellemezhető beruházások). Legnagyobb kifizetési arány e tárgykörben a Bonyhádi kistérségben mutatható ki, 95% feletti a leszerződött támogatások kifizetése. A legkisebb kifizetési arány a Paksi kistérség van, itt alig 5% a vizsgált mutató értéke.

91. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében leszerződött és kifizetett támogatás összegének aránya a kistérségben, KÖRNYEZETFEJLESZTÉS

92. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében leszerződött és kifizetett támogatás összegének aránya a kistérségben, KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS

A településfejlesztési tématerületen a Dombóvári kistérségben lezárultak a projektek, míg Tamási térségében nem éri el a 30%-ot a kifizetési ráta. A turizmusfejlesztés területen a településfejlesztéshez hasonlóan szintén nagy eltérés mutatkozik az egyes kistérségek között.

277

80


A Dombóvári kistérségben lezárultak a projektek, míg Szekszárd térségében nem éri el a 34%-ot a kifizetési ráta, míg Paks térsége esetében még nem történt kifizetés.

93. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében leszerződött és kifizetett támogatás összegének aránya a kistérségben, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS

94. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében leszerződött és kifizetett támogatás összegének aránya a kistérségben, TURIZMUSFEJLESZTÉS

278

81

II. KÖTET

279

Szöveg helye

1. Kistérségi összefoglaló elemzés - statisztikák és pályázati eredmények (az adatállományok 2013. október 10-i állapota szerint) 1.1.Bonyhádi kistérség 1.1.1 Rövid összefoglalás A Bonyhádi kistérség 21 településből áll. Települései: Aparhant, Bátaapáti, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Cikó, Grábóc, Györe, Izmény, Kakasd, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Nagymányok, Nagyvejke, Tevel, Váralja, Závod. Ezen településekből 2 rendelkezik városi ranggal (Bonyhád, Nagymányok).

1.1.2 Statisztikai elemzés Bonyhádi kistérség Települések száma

Országos (kistérség) átlag

Országos adat

21

18

3 152

Főváros

0

0

0

Megyei jogú városok száma

0

0

23

Városok száma

2

2

265

Nagyközségek száma

0

1

155

Községek száma

19

16

2 708

Oktatási intézmények száma

14

30

5 306

10 704

21 207

3 690 045

Működő vállalkozások száma

659

4 071

708 307

1000 lakosra jutó lakások száma

381

–

421

27 818

56 901

9 957 731

Foglalkoztatottak száma

Lakosságszám

280

83

Szöveg helye

A Bonyhádi kistérségben működő vállalkozások ágazati megoszlását tekintve látható, hogy a megyei aránynál jelentősebb szerepet játszik a feldolgozó- és az építőipar, a kereskedelem és a szállítás, raktározás. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint az oktatás területén működő vállalkozások súlya szintén meghaladja a megyei átlagot. Ezzel szemben arányaiban kevesebb vállalkozás működik a többi szolgáltatási ágazatban, különösen a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén jelentős az aránybeli különbség.


A bonyhádi térség Tolna megyében kedvező munkaerő-piaci adottságokkal rendelkezik, az álláskeresők száma átlagosan 1 400 fő körül mozog. Az országos átlagnál is kedvezőbb munkanélküliségi ráta 2013. III. negyedévében a legalacsonyabb volt Tolna megyében annak ellenére, hogy az előző negyedévhez képest (ellentétben a megyei trenddel) nőt az álláskeresők száma. 2007 és 2013 között folyamatosan alacsony szinten mozgott az álláskeresők száma, egyedüli kivételnek 2009 bizonyult, amikor egész év során magas értéket mértek. 2010 óta enyhe javuló trend figyelhető meg a regisztrált álláskeresők számát illetően.

96. ábra: Regisztrált álláskeresők száma a Bonyhádi kistérségben, negyedévente (fő), adatforrás: NFSz

281

84

Szöveg helye

A térséget kevésbé érintette a gazdasági válság negatív hatása, mint az ország egészét, és a megyei trendhez képest is kedvezőbb folyamatok figyelhetők meg, ami éppen az utolsó negyedévben fordult meg.

97. ábra: Munkanélküliek számának változása a Bonyhádi kistérségben (2007. I. né. = 100%), adatforrás: NFSz

1.1.3 Beérkezett és támogatott pályázatok A kistérségből 324 pályázat érkezett be (Bonyhádról 212, Nagymányokról 21), amiből 158 (121, 8) részesült támogatásban, 148 (113, 8) esetben a támogatási szerződés megkötésre került, 126 (93, 7) esetben támogatás-kifizetés is történt. A pályázati aktivitás kistérségi szinten jelentősen alatta maradt (36%) az országos átlagnak, ha az egy főre jutó igényelt támogatás nagyságrendjét tekintjük. Ez az adat már kedvezőbb eredményt mutat a kistérség városi rangú településein, Bonyhád esetében 41%, míg Nagymányokon 52%.

Bonyhádi kistérség Beérkezett pályázatok száma Igényelt támogatási összeg (Ft) Egy lakosra jutó igényelt támogatás (Ft) Támogatott pályázatok száma Megítélt támogatási összeg (Ft) Egy lakosra jutó megítélt támogatás (Ft) Leszerződött pályázatok száma Szerződéssel lekötött összeg (Ft) Egy lakosra jutó lekötött támogatás (Ft) Megkezdett kifizetések száma (pályázat) Kifizetett támogatási összeg (Ft) Egy lakosra jutó kifizetett támogatás (Ft)

282


324

694

14 458 795 355

81 911 429 847

519 764

1 424 029

158

359

4 930 176 027

44 039 156 716

177 230

765 620

148

331

4 719 866 588

40 741 960 298

169 670

708 298

126

277

3 270 076 499

22 698 979 718

117 553

394 621

85

Szöveg helye

1.1.4 Leszerződött projektek megoszlása operatív programonként Támogatási szerződéssel rendelkező projektek Operatív program

Bonyhádi kistérség db

Országos (kistérségi) átlag

millió Ft

db

millió Ft

ÁROP

1

14

3

225

DDOP

19

1 608

37

8 617

GOP

72

752

138

5 456

KEOP

9

412

22

7 243

38

991

69

5 614

9

943

12

2 568

148

4 720

281

29 723

TÁMOP TIOP összesen

* a Dél- Dunántúli Régióra vonatkozó átlag értékek

A kistérség egészét tekintve az egy főre eső lekötött támogatás 24%-a az országos átlagnak, míg ugyanezen érték Bonyhád esetében 34% és Nagymányok esetében 11%. Bár a pályázatok döntő többségét a GOP finanszírozta, ezek jobbára kis öszegű technológia fejlesztéseket jelentettek a KKV-k vonatkozásában. A legtöbb forrást a kistérség a DDOP-ból hívta le, ami a területi alapon szerveződő programok létjogosultságát erősíti. 1.1.5 Támogatott pályázatok számának megoszlása a támogatott szervezet típusa alapján Bonyhádi kistérség


Kisvállalkozás

15%

20%

Közép-vállalkozás

6%

7%

Mikrovállalkozás

37%

34%

Nem besorolható

3%

3%

Nonprofit szervezet államháztartáson belül

23%

26%

Nonprofit szervezet államháztartáson kívül

15%

7%

Támogatási szempontból kedvezményezett és az 1-4 kategóriákba nem tartozó vállalkozás

1%

3%

Státusz

A nyertes projektek gazdáinak 58%-a a mikro-, kis és középvállalkozások köréből került ki melyek döntően és értelemszerűen a gazdaságfejlesztési projektek gazdái voltak. A DDOP keretén belül a KKV-k jelentős forrásmegkötést tudtak produkálni az üzleti infrastruktúra valamint a telephelyfejlesztés területén. A nonprofit szervezetek pályázati aktivitása az oktatási, képzési projektek vonalán (TÁMOP), és a mintaprojektek keretében (KEOP) volt elsősorban megragadható.

283

86

Szöveg helye

1.1.6 Támogatott pályázatok megoszlása fejlesztési tématerületek között Támogatott pályázatok Fejlesztési tématerület

Bonyhádi kistérség db

millió Ft


89

1 595

humánfejlesztés

51

1 817


14

810


1

14


3

695


0

0

turizmusfejlesztés

0

0

158

4 930

összesen

Kistérségi szinten a felhasznált támogatások több mint 30%-a gazdaságfejlesztésre került felhasználásra és a támogatások közel 30%-a DDOP-ból került finanszírozásra. A gazdaságfejlesztés és a humánfejlesztés közel azonos szinten teljesített az elmúlt 7 évben a kistérség területén. A humánfejlesztés területén jelentős támogatási összegeket tudott lekötni az egészségügy, ahol a támogatások nagy arányban a betegellátás fejlesztését célozták (Bonyhádi Kórház - Rendelőintézet fejlesztése). A DDOP keretein belül jelentős gazdaságfejlesztés valósult meg, kiemelkedő szerepet kapott az üzleti infrastruktúra fejlesztése illetve több projekt valósult meg a telephelyfejlesztésben is. 1.1.7 A nagyobb támogatott projektek alapadatai

Felhívás száma

Kedvezményezett neve

Projekt címe

Szerződésben megítélt támogatás (Ft)

Település

BONYHÁDI KISTÉRSÉG Városi KórházBonyhád Városi Kórház - Rendelőintézet Rendelőintézet 801 145 047 Bonyhád szakmai - infrastrukturális fejlesztése Bonyhád A Bonyhádi Városi Kórház - Rendelőintézet szakrendeléseknek helyt adó épületének teljes körű felújítását és bővítését, valamint eszközökkel történő felszerelését tervezzük, mely a kistérség lakosainak emeltszintű szakellátását hivatott biztosítani. Völgység Ipari Park DDOP Az üzleti infrastruktúra és a befektetési Nonprofit Korlátolt 473 668 906 Bonyhád 1.1.1/AC-11 környezet fejlesztése a bonyhádi Ipari Parkban Felelősségű Társaság Jelen projekt keretében két modern infrastruktúrájú ipari csarnokot szeretnénk létrehozni (2000 m2 és 4000 m2), melyben a környék szakképzett munkaerejét foglalkoztató, jó fejlődési potenciállal rendelkező vállalkozásokat kívánjuk helyzetbe hozni a versenyképességük fejlesztésével. A korábban mezőgazdasági művelésből kivont, az ipari park részét képező területen zöldmezős beruházásként valósítjuk meg a projektet. Magyar Közút DDOP Nonprofit Zártkörűen Térségi elérhetőség javítása a 65165 j. úton. 340 285 742 Kismányok 5.1.3/A-11 Működő Részvénytársaság 65165. j. út (0+000 - 1+993 kmsz között): aszfalt megerősítés ráépítéssel 2 rétegben a burkolat 6,0 m-re szélesítésével. Buszmegálló hely átépítése 1 helyen. TIOP 2.2.6Bonyhádi Kórház és Bonyhád Kórház és Rendelőintézet 264 000 000 Bonyhád 12/1B Rendelőintézet korszerűsítése TIOP 2.1.307/1

284

87

Szöveg helye

Felhívás száma


Projekt címe


Település

BONYHÁDI KISTÉRSÉG Kórházunk 4 pavilonból álló épületegyüttes. Tömbösítés útján 1 pavilont (217 m2) megszüntetünk. A betegellátást 3 épületbe szervezzük. Sterilizáló profil megszüntetése, ennek a helyén a tüdőgyógyászati rendelés kialakítása. Egynapos sebészet kapacitásbővítéséhez eszközbeszerzést, és az átalakítással érintett területen korszerű eszköz-, bútor-, informatikai fejlesztést, teljes körű akadálymentesítést, CO2 emisszió csökkentést hajtunk végre. Nagy értékű orvosi eszközök száma 10 db. Bonyhádi Petőfi KEOP Sándor Evangélikus Épületenergetikai fejlesztések megújuló 249 889 375 Bonyhád 4.9.0/11 Gimnázium és energiaforrás hasznosítással kombinálva Kollégium Jelen projekt keretében a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium energetikai fejlesztése valósul meg. TÁMOP Bonyhádi Kórház és Többszintű egészség- és életminőség fejlesztés 124 644 647 Bonyhád 6.1.2-11/3 Rendelőintézet a Völgységben Az Egészségfejlesztési Iroda létrehozásával és működtetésével a szív-érrendszeri, daganatos megbetegedések csökkentését, a korai és elkerülhető halálozást befolyásoló életmód javítását, a lakosság egészségi állapotának javulását szeretnénk elérni. Az EFI egészségügyi intézményi hátteret biztosítana a betegségmegelőzési, egészségfejlesztési tevékenységekhez oly módon, hogy aktívan működteti, tartós helyi, kistérségi hálózatba integrálja az egészségfejlesztési tevékenységet végző szervezeteket. DDOP Bátaapáti Község Bátaapáti település belterületének védelmét 100 482 039 Bátaapáti 5.1.5/B-11 Önkormányzata szolgáló vízvédelmi rendszer fejlesztése A falut érintő egyik legsúlyosabb problémát a belterületen keresztülfolyó patakokon levonuló árvizek jelentik. A problémák megszüntetése csak a vízfolyások medreinek korszerű, vízkár-elhárítási, természetvédelmi és rekreációs szempontokat is figyelembe vevő rendezésével valósítható meg. DDOP Nagymányok Város 6534. sz. Bonyhád-dombóvári összekötő út 97 024 462 Nagymányok 5.1.3/C Önkormányzata Nagymányok átkelési szakasz korszerűsítése A beruházás belterületen történik. Az út érintett szakasza a település községközpontján halad át, a forgalomcsillapító szigetek kialakítása indokolt, mivel a közlekedés biztonságot javítja, a sebesség csökkentésre kényszeríti a közlekedőket, ami a baleset megelőzés szempontjából nagyon fontos. Az önálló járda megépítése a gyógyszertár megközelítését szolgálja, amely jelenleg balesetveszélyes, mivel az érintett útról lehet gyalogosan megközelíteni az intézményt. Az út teljes átépítésével és a járda kiépítésével, valamint a mozgáskorlátozottak részére biztosított rámpák kiépítésével elősegíthetjük a mozgáskorlátozottak és fogyatékosok közlekedését, illetve a közintézmények (Posta, ABC Áruház, Gyógyszertár, a Művelődési Ház, Takarékszövetkezet stb.) balesetmentes megközelítését. GASCATOR GOP 2.1.1Magyarország Komplex technológiai fejlesztés a Gascator Kft. 93 590 159 Kisdorog 11/B Ingatlanberuházó és Kisdorogi telephelyén Forgalmazó Kft. A GASCATOR Kft. Komplex technológiai fejlesztést és foglalkoztatást elősegítő beruházásának főbb elemei: a fémipari tevékenységének jelentős fejlesztése révén új munkavállaló foglalkoztatása, eszközbeszerzés, infrastrukturális beruházás, eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licence vásárlása, információs technológiafejlesztés, valamint piacra jutás elősegítése. Ennek megvalósítása érdekében a meglévő csarnoképület bővítésére kerül és új korszerű technológiával egészül ki. TÁMOP Bonyhád Város Kompetencia alapú oktatás a Bonyhádi Oktatási 80 424 040 Bonyhád 3.1.4-08/2 Önkormányzata Nevelési Intézményben N.A.

285

88

Szöveg helye

Kistérségi összefoglaló elemzés - statisztikák és pályázati eredmények (az adatállományok 2013. október 10-i állapota szerint) 1.2.Dombóvári kistérség 1.2.1 Rövid összefoglalás A Dombóvári kistérség 16 településből áll. Települései: Attala, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Dombóvár, Döbrököz, Gyulaj, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső, Kocsola, Kurd, Lápafő, Nak, Szakcs, Várong. Ezen településekből 1 rendelkezik városi ranggal (Dombóvár).

1.2.2 Statisztikai elemzés Dombóvári kistérség 16

Országos (kistérség) átlag 18

Főváros

0

0

0


0

0

23

Városok száma

1

2

265


0

1

155

Községek száma

15

16

2 708


20

30

5 306

12 031

21 207

3 690 045

2 086

4 071

708 307

412

–

421

32 489

56 901

9 957 731

Települések száma

Foglalkoztatottak száma Működő vállalkozások száma 1000 lakosra jutó lakások száma Lakosságszám

286

Országos adat 3 152

89

Szöveg helye

A dombóvári térségben működő vállalkozások ágazati megoszlása hasonló a megyére általában jellemzőekre. Pozitív aránybeli eltérés a feldolgozóipar, pénzügyi, biztosítási tevékenység, oktatás, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végző vállalkozások körében mutatható ki. Ebben a térségben is a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén látszik jelentősebb negatív aránybeli különbség.


A dombóvári térség Tolna megyében a legmagasabb munkanélküliségi rátával, kedvezőtlen munkaerő-piaci adottságokkal rendelkezik. Az álláskeresők száma átlagosan 2 500 fő körül alakul, de 2011 I. negyedévében megközelítette a 3 200 főt. 2011 óta enyhe javuló trend figyelhető meg a térségben. A munkanélküliségi ráta az országos rátát 3 százalékponttal haladja meg és 2013. III. negyedévében 10,5%-ot tett ki.

99. ábra: Regisztrált álláskeresők száma a Dombóvári kistérségben, negyedévente (fő), adatforrás: NFSz

287

90

Szöveg helye

A térséget kevésbé érintette a gazdasági válság negatív hatása, mint az ország egészét, amibe hosszútávon a megyei átlagnál magasabb munkanélküliségi szint hatása is belejátszik, illetve az, hogy 2007-ben a válság előtt az országosnál kedvezőtlenebb folyamatok jellemezték a térséget. 2010-től a megyei változásokhoz hasonló folyamatok zajlottak a munkanélküliek számát illetően a térségben, egyedül 2010-ben és 2011-ben mutatható ki kedvezőtlenebb trend, mint a megyében, illetve 2013-ban kisebb arányú volt a munkanélküliek számának csökkenése, mint a megyében.

100. ábra: Munkanélküliek számának változása a Dombóvári kistérségben (2007. I. né. = 100%), adatforrás: NFSz

1.2.3 Beérkezett és támogatott pályázatok A kistérségből 323 pályázat érkezett be (Dombóvárról 250), amiből 179 (143) részesült támogatásban, 159 (130) esetben a támogatási szerződés megkötésre került, 138 (112) esetben támogatás-kifizetés is történt. A pályázati aktivitás kistérségi szinten alatta maradt (54%) az országos átlagnak, ha az egy főre jutó igényelt támogatás nagyságrendjét tekintjük. Ez az adat már kedvezőbb eredményt mutat a kistérség városi rangú településén, Dombóváron (61%). Dombóvári kistérség Beérkezett pályázatok száma Igényelt támogatási összeg (Ft) Egy lakosra jutó igényelt támogatás (Ft) Támogatott pályázatok száma Megítélt támogatási összeg (Ft) Egy lakosra jutó megítélt támogatás (Ft) Leszerződött pályázatok száma Szerződéssel lekötött összeg (Ft) Egy lakosra jutó lekötött támogatás (Ft) Megkezdett kifizetések száma (pályázat) Kifizetett támogatási összeg (Ft) Egy lakosra jutó kifizetett támogatás (Ft)

288


323

694

24 964 601 771

81 911 429 847

768 402

1 424 029

179

359

15 866 917 547

44 039 156 716

488 378

765 620

159

331

12 689 977 212

40 741 960 298

390 593

708 298

138

277

9 046 638 797

22 698 979 718

278 452

394 621

91

Szöveg helye


Dombóvári kistérség db


millió Ft

db

millió Ft

ÁROP

1

12

3

225

DDOP

21

4 889

37

8 617

GOP

90

1 627

138

5 456

KEOP

13

3 059

22

7 243

KÖZOP

2

1 876

2

11 919

TÁMOP

30

1 197

69

5 614

3

39

12

2 568

160

12 700

283

41 642

TIOP összesen


A kistérség egészét tekintve az egy főre eső lekötött támogatás 55%-a az országos átlagnak, míg ugyanezen érték Dombóvár esetében 73%. A támogatások közel 40%-a DDOP-ból került finanszírozásra, azon belül jelentős támogatás jutott a humáninfrastruktúra, a környezet- és a közlekedés fejlesztésére. A humánfejlesztés területén oktatással összefüggő projektek valósultak meg nagy volumenben, míg a környezetfejlesztésnél a szennyvíztisztítással és az ivóvíz minőség javítással összefüggő projektek domináltak. A településfejlesztés valamint a szállásfejlesztés tématerülete is jelentős forráslekötéseket tudhatott magáénak. 1.2.5 Támogatott pályázatok számának megoszlása a támogatott szervezet típusa alapján Dombóvári kistérség


Kisvállalkozás

17%

20%


5%

7%

Mikrovállalkozás

37%

34%

Nem besorolható

3%

3%


28%

26%


6%

7%


4%

3%

Státusz

A nyertes projektek gazdáinak 59%-a a mikro-, kis- és középvállalkozások köréből került ki, ahol a gazdaságfejlesztés – ide értve a turizmus fejlesztését is – összefüggő projektek domináltak.

289

92

Szöveg helye


Dombóvári kistérség db


millió Ft 100

2 780

humánfejlesztés

45

2 035


18

6 684


2

34


6

2 431


4

590

turizmusfejlesztés

4

1 312

179

15 867

összesen

Kistérségi szinten a felhasznált támogatások több mint 40%-a környezetfejlesztésre került felhasználásra (Dombóvár város és térsége szennyvízkezelési és vízminőség javító projektjei). A gazdaságfejlesztés támogatási aránya kistérségi szinten 17%, míg a közlekedésfejlesztésé 15%. 1.2.7 A nagyobb támogatott projektek alapadatai Felhívás száma


Projekt címe


Település

DOMBÓVÁRI KISTÉRSÉG KEOP Dombóvár Térségi Szennyvízkezelési Dombóvár térségi szennyvízkezelésének 2 665 106 697 Dombóvár 1.2.0/2F/09 Önkormányzati Társulás kiépítése A projekt célja, célcsoportjai: Attala és Dombóvár eddig csatornázatlan (Újdombóvár, Szőlőhegy, ellátatlan terület) területének közüzemű csatornázása és szennyvízelvezetése, a közcsatornával elvezetett szennyvíz teljes biológiai tisztítása a lehető leggazdaságosabb módon. KEOP Dombóvár és Környéke Kistérségi Dombóvár és térsége ivóvízminőség javító 2 356 618 757 Kaposszekcső 1.3.0/09-11 Ivóvízminőség- Javító Társulás programja A Dombóvári Ivóvízminőség-javító Társulást 13 települési önkormányzat alapította, hogy a térség lakossága számára a tiszta és egészséges ivóvízellátását biztosítsa. A projekt megvalósítása e célt szolgálja. M9 gyorsforgalmivá fejleszthető út KÖZOP Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Dombóvár, dél-Bonyhád kelet szakasz 1 830 000 000 Dombóvár 3.3.0-08 terveztetési munkái Az M9 gyorsforgalmi út hálózati szerepe az új Szekszárdi Duna-híd és a rávezető M9-es útszakasz megépítésével meghatározó jelentőségű , nemcsak a térség forgalmát, hanem Dél-Magyarországot illetően is. Kelet i irányban az M5 autópályához kapcsolódik, nyugati irányban Szekszárd, Bonyhád, Dombóvár, Nagykanizsa, Vasvár, összekötésével az M7 autópályához, a Dunántúl és az Alföld déli részeinek összekacsolását teremtheti meg. A Dombóvár dél-Bonyhád kelet szakasz ennek az ún. déli elkerül gyorsforgalmi útnak a része, mely nyugat irányú folytatása a már fogalomba helyezett 6-51 sz. fő utak közötti Szekszárdi Duna-hidas szakasznak. Az elkészítendő útszakaszra eddig az M9 Szekszárd-Dombóvár szakasz megvalósíthatósági tanulmánya készült el. "Együtt, egymással, gyermekeinkért, a DDOP Dombóvár Város Önkormányzata jövőért" ÚJ K.O.R. - új Kapos menti oktatási 1 202 299 126 Dombóvár 3.1.2/2F-2f rendszer Kistérségi alapon, racionálisan és hatékonyan szervezett, mindenki számára hozzáférhető, esélyegyenlőséget biztosító, a kulcskompetenciák fejlesztésére alapozott, integrált intézményi hálózat kiépítése: általános iskolai nevelés, pedagógiai szakszolgálat megállapodás alapján, óvodai nev., alapfokú művészeti nev., középfokú nev. - gimnázium és szakközépiskola, kollégiumi nev., bölcsődei ellátás. Hatóköre: tanulólétszáma 550 óvodás, 2000 tanuló, 8 település Kurd község szennyvízelvezetése, és DDOP 5.1.4 Kurd Község Önkormányzata 608 789 481 Kurd szennyvíz tisztítása

290

93

Szöveg helye

Felhívás száma


Projekt címe


Település

DOMBÓVÁRI KISTÉRSÉG Kurd község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna megye középső részén, a Dombóvári kistérségben fekvő 2000 LE alatti, NATURA2000 területeket is tartalmazó kistelepülés. A projekt célja a szennyvízelvezetés és kezelés kiépítése, szolgálva a település gazdasági, társadalmi fejlődésének átfogó célját. A várható eredmény 1211 fő szennyvízkezelésének megoldását szolgálja. DDOP Hagyomány és megújulás - a dombóvári 4.1.1/D-09Dombóvár Város Önkormányzata 589 610 000 Dombóvár művelődési ház felújítása 2f A projekt során a jelenleg is kulturális központként funkcionáló Művelődési Ház teljes körű rekonstrukciója kerül megvalósításra annak érdekében, hogy nemzetközi színvonalú rendezvények lebonyolítására is alkalmassá váljon. Ez lehetővé teszi, hogy a város csatlakozni tudjon az EKF 2010 programsorozathoz. Gunaras Gyógyfürdő és Idegenforgalmi Gunaras East and West Spa Resort **** DDOP 2.1.2 575 326 523 Dombóvár Zártkörűen Működő Részvénytársaság Hotel építése Gunarason A projekt során megvalósuló szálloda a Dél-Dunántúl első all inclusive négycsillagos resort típusú gyógy- és wellness szállodája, ezáltal arculatában és szolgáltatásaiban nem csupán a régióban, de országosan is egyedivé, más szállodáktól megkülönböztethetővé válik. DDOP Csikóstőttős szennyvízkezelésének Csikóstőttős Község Önkormányzata 506 396 812 Csikóstőttős 5.1.4/A-09 megvalósítása Jelen projekt tárgya Csikóstőttős község szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése. A beruházást a község önkormányzata gesztorként, önállóan valósítja meg. A projekt során a település kommunális szennyvízének elvezetésére gravitációs szennyvízcsatorna épül ki, a település mélypontjain közterületi szennyvízátemelőkkel. RUTIN Épitőipari Fővállalkozó, HighPerFRAME - Nagy teljesítményű GOP 1.1.1Vállalkozásszervező és Kereskedelmi acélszerkezeti és homlokzatburkolati 499 607 710 Dombóvár 11 Korlátolt Felelősségü Társaság rendszer kutatásfejlesztése N.A. GOP 1.1.111

AGRÁR-BÉTA Mezőgazdasági Korlátolt Felelősségű Társaság

Nagy biomassza produkciójú magyar energiafűz fajták nemesítése biotechnológiai módszerekkel

378 239 286

Dombóvár

N.A. DDOP Ingatlan és infrastrukturális beruházás a Viessmann Technika Dombóvár Kft. 295 603 712 Dombóvár 1.1.1/E-11 Viessmann Technika Dombóvár Kft.-nél Jelen projekt keretén belül cégünk ingatlan és infrastrukturális beruházást hajt végbe dombóvári telephelyünkön. Két új üzemcsarnokot építünk, amelyek közül egyik alapanyagraktárként, a másik lemezraktárként funkcionál majd Az ingatlanok építése mellett meglévő csarnokunkat is átalakítjuk, illetve felújítjuk

291

94

Szöveg helye

Kistérségi összefoglaló elemzés - statisztikák és pályázati eredmények (az adatállományok 2013. október 10-i állapota szerint) 1.3.Paksi kistérség 1.3.1 Rövid összefoglalás A Paksi kistérség 14 településből áll. Települései: Bikács, Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Györköny, Kajdacs, Madocsa, Nagydorog, Németkér, Paks, Pálfa, Pusztahencse, Sárszentlőrinc. Ezen településekből 2 rendelkezik városi ranggal (Paks, Dunaföldvár).

1.3.2 Statisztikai elemzés

14

Országos (kistérség) átlag 18

Főváros

0

0

0


0

0

23

Városok száma

2

2

265


1

1

155

Községek száma

11

16

2 708


22

30

5 306

18 635

21 207

3 690 045

2 744

4 071

708 307

416

–

421

46 953

56 901

9 957 731

Paksi kistérség Települések száma


292

Országos adat 3 152

95

Szöveg helye

A paksi térségben működő vállalkozások ágazati megoszlását tekintve az építőipar magasabb arányt képvisel, mint a megyei átlag és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén is arányaiban több vállalkozás működik, mely a Paksi Atomerőmű hatását mutathatja. Ezzel szemben a többi szolgáltatási szektor kisebb súllyal van jelen a térségben.


A Paksi kistérség Tolna megyében kedvező munkaerő-piaci adottságokkal rendelkezik. A munkanélküliségi ráta a megyei és országos átlag alatt van, 2013. III. negyedévében 6,9%. Az álláskeresők száma átlagosan 2 200 fő körül mozog, a legmagasabb 2010. I. negyedévében volt, amikor megközelítette a 3 000 főt. A megyében, ebben a térségben hosszútávon 2007 és 2013 között emelkedő trend mutatható ki az álláskeresők számát tekintve, ami az utóbbi években stagnálássá változott.

102. ábra: Regisztrált álláskeresők száma a Paksi kistérségben, negyedévente (fő), adatforrás: NFSz

293

96

Szöveg helye

A térséget kevésbé érintette a gazdasági válság negatív hatása, és ez a csekély visszaesés is később jelentkezett, mint országosan. A vizsgált időszakban általában a megyei változásokhoz hasonló folyamatok zajlottak a munkanélküliek számát illetően a térségben, de 2012 óta tartó megyei csökkenő trend nem figyelhető meg Paks térségében.

103. ábra: Munkanélküliek számának változása a Paksi kistérségben (2007. I. né. = 100%), adatforrás: NFSz

1.3.3 Beérkezett és támogatott pályázatok A kistérségből 450 pályázat érkezett be (Paks 244, Dunaföldvár 95), amiből 237 (145, 44) részesült támogatásban, 227 (140, 41) esetben a támogatási szerződés megkötésre került, 180 (114, 34) esetben támogatás-kifizetés is történt. A pályázati aktivitás kistérségi szinten jelentősen alatta maradt (48%) az országos átlagnak, ha az egy főre jutó igényelt támogatás nagyságrendjét tekintjük. Ez az adat már kedvezőbb eredményt mutat a kistérség városi rangú településein, Pakson (56%), Dunaföldváron 51%. Országos (kistérség) átlag

Paksi kistérség Beérkezett pályázatok száma Igényelt támogatási összeg (Ft) Egy lakosra jutó igényelt támogatás (Ft) Támogatott pályázatok száma Megítélt támogatási összeg (Ft) Egy lakosra jutó megítélt támogatás (Ft) Leszerződött pályázatok száma Szerződéssel lekötött összeg (Ft) Egy lakosra jutó lekötött támogatás (Ft) Megkezdett kifizetések száma (pályázat) Kifizetett támogatási összeg (Ft) Egy lakosra jutó kifizetett támogatás (Ft)

294

450

694

31 982 451 769

81 911 429 847

681 159

1 424 029

237

359

14 714 119 679

44 039 156 716

313 380

765 620

227

331

14 472 271 511

40 741 960 298

308 229

708 298

180

277

7 799 971 807

22 698 979 718

166 123

394 621

97

Szöveg helye


Paksi kistérség db


millió Ft

db

millió Ft

ÁROP

1

20

3

225

DDOP

33

6 537

37

8 617

GOP

116

2 189

138

5 456

KEOP

30

4 683

22

7 243

KÖZOP

1

154

2

11 919

TÁMOP

36

606

69

5 614

8

116

12

2 568

225

14 304

283

41 642

TIOP összesen


A kistérség egészét tekintve az egy főre eső lekötött támogatás 44%-a az országos átlagnak, míg ugyanezen érték Paks esetében 62%, Dunaföldváron 40%. A támogatások közel 50%-a DDOP-ból került lekötésre, azon belül a legnagyobb támogatást elnyert projektek humán-, közlekedés- és környezetfejlesztés területén születtek meg. A kistérségben jelentős projektek valósultak meg KEOP forrásból, a hulladékkezelés-, szennyvíz- illetve a víztisztítás területén. 1.3.5 Támogatott pályázatok számának megoszlása a támogatott szervezet típusa alapján

Kisvállalkozás

33%

Országos (kistérség) átlag 20%


6%

7%

Mikrovállalkozás

26%

34%

Nem besorolható

2%

3%


27%

26%


3%

7%


3%

3%

Státusz

Paksi kistérség

A nyertes projektek gazdáinak 65%-a a mikro-, kis- és középvállalkozások köréből került ki. A KKV szektor projektjei leginkább a gazdaságfejlesztésben jeleskedtek, azon belül is a DDOP telephelyfejlesztési kiírásaiban, valamint a kisebb léptékű GOP-os vállalkozásfejlesztési pályázatokon. A non profit szervezetek leginkább a humán-, illetve környezetfejlesztés mentén tudtak magasabb projektösszegeket lekötni.

295

98

Szöveg helye


Paksi kistérség db


millió Ft 143

3 996

humánfejlesztés

46

743


39

6 995


1

20


5

2 407


0

0

turizmusfejlesztés

3

553

237

14 714

összesen

Kistérségi szinten a felhasznált támogatások közel 50%-a környezet- (hulladékgazdálkodás, szennvízkezelés, vízkár elhárítás és az omlásveszélyes partfalak védelme), és közel 30% gazdaságfejlesztésre került felhasználásra (a KKV-k telephely- és technológia fejlesztési pályázatai keretében). 1.3.7 A nagyobb támogatott projektek alapadatai

Felhívás száma


Projekt címe


Település

PAKSI KISTÉRSÉG DDOP 5.1.3/A11

Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Térségi elérhetőség javítása a 6233. j. úton

2 063 246 614

Paks

6233. j. út felújítása a 1+090-16+460 km szelvények közötti szakaszon. Paks és Környéke Hulladékgazdálkodási Paks és térsége hulladékgazdálkodási rendszer 1 130 438 079 Paks Önkormányzati Társulás A fejlesztés célja a projektterület 7 településén jelenleg működő hulladékgazdálkodási rendszer legfőbb problémáinak kezelése a vonatkozó támogatási konstrukció keretei között. Integrált mikrotérségi oktatási központ és hálózat DDOP Dunaföldvár Város fejlesztése Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa 1 034 576 289 Dunaföldvár 3.1.2/2F-2f Önkormányzata településeken A projekt célja a Dunaföldvári mikrotérségben a közoktatási intézmények integrálása egy többcélú közoktatási intézménybe, az infrastrukturális feltételek javítása. Dunaföldváron a rendkívül széttagolt épületállomány koncentrálása. Bölcskén és Madocsán az iskolák épületeinek felújítása és bővítése. A beruházás során tantermek, szaktantermek, konyha és közösségi terek fejlesztése valósul meg. Indikátorok: Az integrált oktatásba bevont tanulók számának növelése, 3 feladatellátási hely fejlesztése. KEOP 1.2.0/09Nagydorog Község Nagydorog nagyközség szennyvízcsatornázása és 915 360 463 Nagydorog 11 Önkormányzata szennyvíztisztítása A projekt célja Nagydorog területén a lakosság korszerű környezetkímélő szennyvízkezeléssel történő ellátása, továbbá a településen a zárt szennyvízcsatorna-hálózat és a szennyvíztisztító telep kiépítésével a felszín alatti vízkészletek védelme. A projekt célcsoportja a korszerű szennyvízkezeléssel el nem látott lakossági, közületi és egyéb fogyasztók. KEOP 1.2.0/09A paksi szennyvíztisztító telep bővítése és Paks Város Önkormányzata 790 334 930 Paks 11 fejlesztése Az új szennyvíztisztító és a komposztáló a jelenlegi iszapkezelő technológia műtárgyainak (iszapkezelő, iszapszikkasztó) és épületének (vákuumos iszapvíztelenítő) helyén kerül kialakításra. Az épület és a medencék elbontására azok leürítése és fertőtlenítése után kerül sor. Első ütemben kerül sor a medencék elbontására, az iszapvíztelenítő gépház kiiktatás és bontása csak az új berendezések próbaüzeme alatt lehetséges. Annak helyén tervezett komposzttároló ezután építhető meg. KEOP 1.1.1/2F/09

296

99

Szöveg helye

Felhívás száma


Projekt címe


Település

PAKSI KISTÉRSÉG Mil-Power Bio Energetikai Fejlesztő, Szervező és KEOP 4.1.0 Biogázüzem létesítése Pusztahencsén 496 151 000 Pusztahencse Befektető Korlátolt Felelősségű Társaság A projekt hosszú távú kiterjesztett célja az üvegházhatás csökkentése az üvegházhatású gázok légkörbe kerülésének csökkentésével (17540 tonna CO2/év). Ezt elsősorban a felszabaduló és zárt rendszerben feldolgozott metán kibocsátás megtakarításával és a nem fosszilis energiaforrásokból történő villamos energia termelésével valósul meg. A projekt konkrét célja: A Mil-Power Kft. a szomszédos ingatlanokon működő tehenészetben (Milkmen Kft.) keletkező híg-, illetve almos trágya (31.000 tonna), a szomszédos mezőgazdasági területekről származó cukorcirok (9.066 tonna) és vágóhídi hulladék (későbbiekben) felhasználásával biogáz előállítását kívánja megvalósítani biogáz-üzemében. Az üzemben a tervek szerint 40 066 tonna nyersanyag kerül felhasználásra. DDOP 5.1.5/BPaks Város Önkormányzata Paks vízkár veszélyeztetettségének csökkentése 399 914 186 Paks 11 A projekt célja a fennálló veszélyeztetettség, valamint a további károk megakadályozása. A projekt eredményeként 518,5 m zárt csatorna kerül kialakításra. A támogatásból megépített záportározó térfogata 28,9 ezer m3. Összességében mintegy 124,5 ha terület mentesül a csapadékvíz károktól. DDOP 5.1.5/DDunaföldvár Város Dunaföldvár omlásveszélyes partfalainak 394 274 170 Dunaföldvár 11 Önkormányzata stabilizálása (Kálvária II. ütem, Hősök tere I. ütem) A projekt lényege elsősorban az, hogy az önkormányzati és lakóingatlanok, közművek, közterületek, közutak védelmére, megelőzve a terület állagának továbbromlását és használatának teljes ellehetetlenülését. A Kálvária hegyen a XIX. század végéig hangulatos, parkosított területek, sétányok, közparkok, Tabán-jellegű utcácskák között kicsi lakóházak voltak. Az eredeti állapothoz közeli helyreállítás a cél, de a XXI. század infrastrukturális és közellátási előírásainak megfelelően. Megteremtéséhez szükséges a partfal állékonysági feltételek biztosítása, a 2010-ben megkezdett partfal stabilizációs beavatkozások folytatása, ill. befejezése. Az 1. ütemben 0,46 km támfal készült, most 0,388 km készülhet el. DDOP Paksi Metszet Örökségközpont/Klímacentrum és Paks Város Önkormányzata 393 465 773 Paks 2.1.1/A.B-12 Látványtár A fejlesztés célja, hogy Paks és térségének turisztikai versenyképességét növelje, termékkínálatát bővítse, a kistérség meglévő történelmi és örökségvédelmi létesítményeinek fejlesztésével. A cél továbbá a meglévő történelmi és örökségvédelmi vonzerők fejlesztésével, bemutathatóságuk modern eszközökkel történő biztosításával a településre látogató turisták számának, és a vendégek tartózkodási idejének növelése. DDOP 5.1.5/D"Lomb utcai csúszás és omlásveszélyes partvonulat Bölcske Községi Önkormányzat 346 019 968 Bölcske 11 állékonyság-biztosítás" A jelenleg tervezett (3. ütem) beavatkozás 104 db ingatlan védelme-, illetve a Dunai ártér omlások elleni mentesítése érdekében szükséges. Emellett 6 db összközműves belterületi aszfalt burkolatos lakóút állékonyságát is biztosítja majd a beavatkozás. "A&A Világítás és Bútor" Ipari "A&A Világítás és Bútor" Ipari és Kereskedelmi zRt. DDOP 1.1.1/Eés Kereskedelmi zártkörűen összeszerelő üzem és raktár bővítése, festőüzem 236 251 059 Paks 10 működő Részvénytársaság technológia telepítésével Az előirányzott berendezés, amely az új bővítménynek körülbelül a felét fogja elfoglalni, képes lesz mind a porfestésre az Olaszországban éppen mostanában bevezetett legújabb kabinos technológiával, mind folyékonyfestésre, miáltal elérhetjük az általunk kitűzött, szükséges minőséget és rugalmasságot. Ahogy az üzleti tervben kifejtésre kerül, így legalább 3 sikeres termékcsaládot tudunk majd áthelyezni, amellyel az árbevétel megkettőződését várjuk, ezenfelül arra is van kilátás, hogy új termékek is azonnal az A&A-ban lesznek gyárthatók. DDOP 1.1.1/BPaksi Ipari Park Korlátolt A Paksi Inkubátor- és Akcelerátor ház kialakítása 199 998 042 Paks 09 Felelősségű Társaság A projekt során egy 2548 m2 hasznos alapterületű új inkubátorház épül a Paksi Ipari Park központi területén, amely megfelel a mai kor követelményeinek. Az épülethez külső tároló, utak és járdák valamint 32 db parkoló épül. UNIKORN-ÉPKER Építőipari és DDOP 1.1.1/DSzolgáltató Korlátolt Telephelyfejlesztés az Unikorn-Épker Kft.-nél 100 000 000 Bölcske 11 T Felelősségű Társaság A fejlesztéssel érintett telephelyünkön az építőipari tevékenységünkkel kapcsolatos gyártási, összeszerelési tevékenység fog zajlani. A megépítésre kerülő csarnokban acélszerkezetek megmunkálását, összeszerelését, előregyártását fogjuk végezni, mely nagymértékben elősegíti, hatékonyabbá teszi munkavégzésünket. Bordás betonvas anyagból tartószerkezetek, hálók, kengyelek és egyéb szerkezetek gyártását tervezzük.

297

100

Szöveg helye

Kistérségi összefoglaló elemzés - statisztikák és pályázati eredmények (az adatállományok 2013. október 10-i állapota szerint) 1.4.Szekszárdi kistérség 1.4.1 Rövid összefoglalás A Szekszárdi kistérség 26 településből áll. Települései: Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Bogyiszló, Decs, Fácánkert, Fadd, Felsőnána, Harc, Kéty, Kistormás, Kölesd, Medina, Murga, Őcsény, Pörböly, Sárpilis, Sióagárd, Szálka, Szedres, Szekszárd, Tengelic, Tolna, Várdomb, Zomba. Ezen településekből 2 rendelkezik városi- (Tolna, Bátaszék) egy pedig MJV ranggal (Szekszárd).

1.4.2 Statisztikai elemzés Szekszárdi kistérség Települések száma


Országos adat

26

18

3 152

Főváros

0

0

0


1

0

23

Városok száma

2

2

265


2

1

155

Községek száma

21

16

2 708


53

30

5 306

33 301

21 207

3 690 045

6 472

4 071

708 307

399

–

421

83 461

56 901

9 957 731


298

101

Szöveg helye

A megyeszékhely térségében a szolgáltatások területén működő vállalkozások nagyobb arányban vannak jelen, mint a megyében átlagosan. A legnagyobb pozitív aránybeli eltérés a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén látszik, de jelentősebb arányban vannak jelen vállalkozások az ingatlanügyletek, az oktatás, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet, valamint a humán-egészségügy és szociális ellátás területén is.


A szekszárdi térség Tolna megyében átlagos munkaerő-piaci adottságokkal rendelkezik. Az álláskeresők száma átlagosan 4 700 fő körül alakult az elmúlt 7 év adatait figyelembe véve. A munkanélküliségi ráta az országos átlag közelében található, a megyei rátánál valamivel kedvezőbb. 2007 és 2010 között az álláskeresők számának növekedése volt tapasztalható, 2010. I. negyedévében az álláskeresők száma megközelítette a 6 000 főt. 2010 óta javuló tendencia tapasztalható, 2013. III. negyedévére 4 000 főre csökkent az álláskeresők száma.

105. ábra: Regisztrált álláskeresők száma a Szekszárdi kistérségben, negyedévente (fő), adatforrás: NFSz

299

102

Szöveg helye

A térséget kevésbé érintette a gazdasági válság negatív hatása, mint az ország egészét, munkanélküliek számának változása 2007 és 2013 között kisebb eltérésekkel, de követte a megyei átlagot.

106. ábra: Munkanélküliek számának változása a Szekszárdi kistérségben (2007. I. né. = 100%), adatforrás: NFSz

1.4.3 Beérkezett és támogatott pályázatok A kistérségből 1 374 pályázat érkezett be (Szekszárd 931, Tolna 145, Bátaszék 66), amiből 804 (575, 96, 45) részesült támogatásban, 746 (538, 83, 42) esetben a támogatási szerződés megkötésre került, 594 (432, 66, 31) esetben támogatás-kifizetés is történt. A pályázati aktivitás kistérségi szinten 71%-a az országos átlagnak, ha az egy főre jutó igényelt támogatás nagyságrendjét tekintjük. Ez az adat már jóval kedvezőbb eredményt mutat a kistérség MJV rangú településén 109%, míg Tolnán ez az arány 50% addig Bátaszéken 25%.

Szekszárdi kistérség Beérkezett pályázatok száma Igényelt támogatási összeg (Ft) Egy lakosra jutó igényelt támogatás (Ft) Támogatott pályázatok száma Megítélt támogatási összeg (Ft) Egy lakosra jutó megítélt támogatás (Ft) Leszerződött pályázatok száma Szerződéssel lekötött összeg (Ft) Egy lakosra jutó lekötött támogatás (Ft) Megkezdett kifizetések száma (pályázat) Kifizetett támogatási összeg (Ft) Egy lakosra jutó kifizetett támogatás (Ft)

300


1374

694

83 834 505 542

81 911 429 847

1 004 475

1 424 029

804

359

47 480 335 415

44 039 156 716

568 892

765 620

746

331

45 141 948 317

40 741 960 298

540 875

708 298

594

277

27 274 718 078

22 698 979 718

326 796

394 621

103

Szöveg helye


Szekszárdi kistérség db


millió Ft

db

millió Ft

ÁROP

5

115

3

225

DDOP

69

12 650

37

8 617

GOP

408

7 732

138

5 456

KEOP

76

10 836

22

7 243

KÖZOP

1

1 024

2

11 919

TÁMOP

171

5 870

69

5 614

17

6 943

12

2 568

747

45 171

283

41 642

TIOP összesen


A kistérség egészét tekintve az egy főre eső lekötött támogatás 76%-a az országos átlagnak, míg ugyanezen érték Szekszárd esetében jóval meghaladja a kistérségi átlagot (127%). Tolna esetében és Bátaszéken jóval alatta marad, mindössze 69% és 42%. 1.4.5 Támogatott pályázatok számának megoszlása a támogatott szervezet típusa alapján Szekszárdi kistérség


Kisvállalkozás

15%

20%


6%

7%

Mikrovállalkozás

43%

34%

Nem besorolható

4%

3%


23%

26%


7%

7%


2%

3%

Státusz

A nyertes projektek gazdáinak 64%-a a mikro-, kis és középvállalkozások köréből került ki, akik elsősorban a gazdaságfejlesztés tématerületéről tudtak sikeres forrásmegkötéseket prezentálni.

301

104

Szöveg helye


Szekszárdi kistérség db

millió Ft


460

10 360

humánfejlesztés

221

14 412

94

13 833


5

115


9

4 589


8

3 068

turizmusfejlesztés

7

1 104

804

47 480


összesen

Kistérségi szinten a felhasznált támogatások legnagyobb arányban (30%) a humánfejlesztés területén kerültek felhasználásra, közel 30%-os arányú volt a környezetfejlesztésre fordított támogatások aránya is, és 22% a gazdaságfejlesztésé. A humánfejlesztés területén jelentős projektek születtek az egészségügy területén (pl.: A Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza struktúraváltó infrastrukturális fejlesztése), valamint az oktatás és képzés vonatkozásában (A Tolna megyei TISZK infrastrukturális fejlesztése). Kiemelkedőek a környezet- és közlekedésfejlesztési beruházások is a kistérségben. A környezetfejlesztésnél számottevő támogatásokat tudott a kistérség lekötni a területi adottságaiból fakadó omlásveszélyes partfalak stabilizálására, vízvédelmi rendszerek fejlesztésére, a szennyvízkezeléssel és a vízminőség javításával összefüggő projektekre is. A közlekedésfejlesztésben említést érdemel a 6235 jelü út Tengelic-Szedres szakaszának felújítása, valamint a 5113 jelü út Szekszárd-Várdomb összekötő szakasz rehabilitációja. A településfejlesztésben elnyert támogatási összeg a Szekszárd Megyei Jogú Város történelmi városmagjának funkcióbővítő fejlesztése c. projektnél meghaladta az 1,7 mrd Ft-os támogatást. 1.4.7 A nagyobb támogatott projektek alapadatai

Felhívás száma


Projekt címe


Település

SZEKSZÁRDI KISTÉRSÉG KEOP Szekszárd MJV Szekszárd Megyei Jogú Város hosszú távon 1.3.0/B/2F/093 662 954 376 Szekszárd Önkormányzata egészséges ivóvízzel való ellátása 11 A projekt alapvető célja: Szekszárd város lakossága (közel 35.000 ember) részére egészséges ivóvíz biztosítása 7000 m3/nap átlagos és 10.000 m3/nap maximális vízfogyasztást alapul véve. Gyógyszerészeti és "A Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János TIOP 2.2.4-09/1 Egészségügyi Minőség- és Kórháza struktúraváltó infrastrukturális 3 275 887 820 Szekszárd Szervezetfejlesztési Intézet fejlesztése" A fejlesztés megvalósításával a Tolna Megyei Önkormányzat súlyponti Balassa János Kórháza a már meglévő Műtő és Diagnosztikus Blokk (tov.: MDB) köré csoportosuló tömbösítés valósulna meg, egy új 3 szintes épület építésével, az MDB-ben kisebb átalakításokkal, valamint a 2 tömb összekapcsolásával. Összesen 93 betegágy számára lehet helyet biztosítani így, az orvostechnológiai és IKT eszközfejlesztés mellett.

302

105

Szöveg helye

Felhívás száma


Projekt címe


Település

SZEKSZÁRDI KISTÉRSÉG Tolna, Fadd, Fácánkert, Bogyiszló, Dunaszentgyörgy, Gerjen települések KEOP 1.2.0/09Tolna agglomeráció szennyvíztisztító telepének "szennyvíztisztító-telep 1 756 778 851 Tolna 11 korszerűsítése fejlesztése" tárgyú pályázat megvalósítására létrehozott Önkormányzati Társulása A projekt célja Tolna, Fadd, Bogyiszló, Gerjen, Dunaszentgyörgy és Fácánkert szennyvízkezelésének környezetkímélő módon való kezelése, a szennyvíztisztító telep fejlesztése. DDOP 4.1.1/CSzekszárd MJV Szekszárd Megyei Jogú Város történelmi 1 716 104 056 Szekszárd 09-2f Önkormányzata városmagjának funkcióbővítő fejlesztése Az átfogó cél megvalósítása érdekében a városközpontban található Piac téren új piacsarnok és közösségi ház építése, valamint ezekhez kapcsolódóan a tér alatt létrehozásra kerülő mélygarázs létesítése, a Piac tér közterületeinek a rehabilitációja, Béla király tér dísztérré történő átépítése, valamint a Béla király teret és a Piac teret összekapcsoló Várkert felújítása révén kívánjuk elérni Szekszárd városközpontjának a funkcióbővítését, a meglévő funkciók megerősítését, a belváros megújulását. "Agóra Szekszárd" - A Babits Mihály Művelődési Szekszárd MJV TIOP 1.2.1-08/2 Ház és Művészetek Háza multifunkcionális 1 712 548 112 Szekszárd Önkormányzata közösségi központ kialakítása A projektjavaslat a Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza intézmény integrált fejlesztését célozza. A Művelődési Ház mozi termének funkcionális átalakításával multifunkcionális rendezvényterem jön létre, a jelenlegi színházterem korszerűsítésre kerül. A meglévő oktatási, képzési terek megújulnak, és új oktatótermek jönnek létre. Az épületben fedett közösségi tér, vendéglátó kiszolgálóegység, gyermekfoglalkoztató és irodahelyiségek alakulnak ki. Az épületen nyílt tetőterasz és zöld tető lesz. A Művészetek Háza funkcionális átalakításával korszerű kiállító- és hangversenytér jön létre. Az épületek közötti külső környezet fejlesztése és mindkét épület teljes körű akadálymentesítése is megvalósul. A projekt szakmai tartalmának 4 alappilére: Multifunkcionális közösségi központ és élménytér; Felnőttképzési és informális oktatási színtér; szociális szolgáltatások, esélyegyenlőség biztosítása; Területi közművelődési tanácsadó szolgáltatói funkció: közösség- és társadalomfejlesztés. Magyar Közút Nonprofit DDOP 5.1.3/AZártkörűen Működő Térségi elérhetőség javítása a 6235 j. úton 1 482 209 804 Tengelic 11 Részvénytársaság 6235 j. Tengelic-Szedres ök.út 0+000-11+230 km sz. között. Felújított út hossza: 11,230 km. Az útburkolatot aszfaltszőnyeg építésével megerősítjük. A felújítás után a burkolatszélesség mindenütt eléri a 6,0 m-t. A 9+850-10+175 km szelvények közti szakaszon M6 autópálya építése kapcsán csomópont került kialakításra, ezért ez a szakasza felújításból kimarad. A felújítás során az út mentén található autóbuszmegállók mindegyike öbölben kerül kiépítésre, illetve felújításra kerül. Összesen 17 db. Ebből buszöböl építése 14 helyen, autóbusz öböl felújítása 3 helyen. A 0+000 km szelvényben a 6233. jelű úttal alkotott csomópont korszerűsítésre kerül. A csapadékvíz elvezető rendszer is felújításra kerül. Az útcsatlakozások szilárd burkolatot kapnak, a sárfelhordás csökkentése érdekében. Dél-Tolna Aqua Projekt, kétcentrumú KEOP Dél-Tolna Aqua Ivóvízminőség víztermelő és tisztító berendezésre épülő 1 037 716 741 Bátaszék 1.3.0/2F/09 Javító Önkormányzati Társulás kistérségi rendszer N.A. Nemzeti Infrastruktúra 6. sz. főút burkolat megerősítése és KÖZOP 3.4.0-09 1 024 104 811 Tolna Fejlesztő Zrt. négynyomúsítása 6. sz. főút Szekszárd-Barcs: Megvalósult előkészítési tevékenységek: engedélyezési tervdokumentáció- teljes szakaszra, építési engedély megszerzése - teljes szakaszra, kiviteli terv elkészítése csak a 217+800-245+295 km sz. közötti szakaszra, kisajátítási terv készítése. Klebelsberg A Tolna megyei TISZK infrastrukturális TIOP 3.1.1-08/1 904 075 251 Szekszárd Intézményfenntartó Központ fejlesztése A pályázó jelen projektjében célul tűzte ki a hatékony és a munkaerőpiac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó megyei szakképzési rendszer kialakítását az egy fenntartós integrált intézményi struktúra kialakításával és az ezt szolgáló infrastrukturális fejlesztésekkel. A projekt keretében - a gyakorlati képzést támogató - tanműhelyek kerülnek felújításra és kialakításra, a tagintézmények korszerű, eszközökhöz jutnak, valamint a székhely intézmény kollégiumában kialakításra kerülnek közösségi. MÉSZÁROS-BORHÁZ Borászati DDOP 2.1.2-12 Új belvárosi szálloda építése Szekszárdon 487 073 300 Szekszárd Korlátolt Felelősségű Társaság A projekt keretében 22 szobás, három csillagos szálloda valósul meg Szekszárdon (hrsz 1967), 44 férőhellyel. A szálloda jól megközelíthető belvárosi elhelyezést kapna, kerékpár-szolgáltató létesítmény és parkoló is épül a szomszédos telken (hrsz 2074). Becsléseink alapján a kihasználtság gyorsan felfutna. A projekt az építés és eszközbeszerzés mellett marketing tevékenységet is tartalmaz annak érdekében, hogy a fenntarthatóságot biztosítani tudjuk. Tolnai "MAG-Ház" - Turisztikai látogatóközpont DDOP és műszaki-kulturális bemutatóhely Tolnán (A Tolna Város Önkormányzata 484 608 664 Tolna 2.1.1/A.B-12 tolnai Legénységi laktanya-épület kulturális turisztikai célú hasznosítása)

303

106

Szöveg helye

Felhívás száma


Projekt címe


Település

SZEKSZÁRDI KISTÉRSÉG A fejlesztés során a 19. sz. végi, jelenleg üresen álló tolnai legénységi laktanya-épületből egy, a tolnai sajátosságokra épülő, regionális turisztikai attrakciót jelentő turisztikai látogatóközpont és műszaki-kulturális bemutatóhely kerül kialakításra. Az attrakció középpontjában az épületben újraépített, életnagyságú és működőképes interaktív hajómalom áll, amely köré egy komplett Tolna- és könnyűipar-történeti kiállítás létesül. Alapinfrastruktúra fejlesztés, DDOP 1.1.1/ESamsonite-Hungária Bőrönd épületkorszerűsítés és épületbővítés a 305 816 236 Szekszárd 10 Kft. Samsonite Hungária Kft. szekszárdi telephelyén A projekt keretében 8788m2 épület (csarnok, raktár iroda) korszerűsítése történik meg, illetve 1829m2 új csarnok, 3957m2 raktár, 27m2 sprinkler gépház és 59m2 veszélyes hulladék tároló épül a Samsonite Hungária Bőrönd Kft. szekszárdi székhelyén. Megépül továbbá a szükséges belső úthálózat és 40 db parkoló, valamint a további szükséges alap infrastrukturális elemek kerülnek kialakításra. DDOP Szekszárdi Vagyonkezelő Garay élménypince 197 817 874 Szekszárd 2.1.1/A.B-12 Korlátolt Felelősségű Társaság A pincerendszer átalakításával létrejövő turisztikai attrakció fókusztémája a bor, a borkultúra, a szekszárdi borvidék. A létesítmény e témát kibontó, innovatív technológiákkal bemutató kiállítási tér. műemléki és autentikus környezetben, ami tovább bővíti Szekszárd turisztikai kínálatát. Tolna Megyei Termelő inkubátor és kísérleti műhely DDOP 1.1.1 Vállalkozásfejlesztési 174 372 028 Szekszárd létrehozása Szekszárdon Alapítvány Az Ipari Park területén szeretnénk létrehozni egy 2432 m2 hasznos alapterű inkubátorházat (műhely 1000m2, raktár 1040 m2, iroda 392 m2). A tervezett 12 cég betelepülésén túl egyben létrehoznánk a hiányszakmát jelentő CNC szakképzés alapjait is.

304

107

Szöveg helye

Kistérségi összefoglaló elemzés - statisztikák és pályázati eredmények (az adatállományok 2013. október 10-i állapota szerint) 1.5.Tamási kistérség 1.5.1 Rövid összefoglalás A Tamási kistérség 32 településből áll. Települései: Fürged, Gyönk, Hőgyész, Iregszemcse, Kalaznó, Keszőhidegkút, Kisszékely, Koppányszántó, Magyarkeszi, Miszla, Mucsi, Nagykónyi, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Pári, Pincehely, Regöly, Simontornya, Szakadát, Szakály, Szárazd, Tamási, Tolnanémedi, Udvari, Újireg, Varsád. Ezen településekből 3 rendelkezik városi ranggal (Tamási, Gyönk, Simontornya).

1.5.2 Statisztikai elemzés Országos (kistérség) átlag

Tamási kistérség Települések száma

Országos adat

32

18

3 152

Főváros

0

0

0


0

0

23

Városok száma

3

2

265


2

1

155

Községek száma

27

16

2 708


25

30

5 306

13 237

21 207

3 690 045

1 977

4 071

708 307

426

–

421

38 395

56 901

9 957 731


305

108

Szöveg helye

A tamási térségben a működő vállalkozások ágazati megoszlásában a mezőgazdaság jelentős arányt képvisel (meghaladja a 10%-ot, míg országosan 5% körüli az arányuk). A megyei átlagnál jelentősebb arányt képviselnek az építőipar, illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén tevékenykedő vállalkozások is. Ezzel szemben a többi szolgáltatási szektor kisebb súllyal van jelen a térségben, mint a megyei átlag, különösen nagy az aránybeli eltérés a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén. A vállalkozás-sűrűség ebben a térségben jelentősen elmarad mind a megyei, mind az országos értéktől.


A tamási térség Tolna megyében kedvezőtlen munkaerő-piaci adottságokkal rendelkezik. Az álláskeresők száma átlagosan 3 200 fő körül alakul az elmúlt 7 év adatait figyelembe véve. A munkanélküliségi ráta az országos rátát 1,6 százalékponttal haladta meg és a megyei értéknél is magasabb 9%-on állt 2013. III. negyedévében. 2007 és 2010 között növekvő trend figyelhető meg a magas munkanélküliségi szint ellenére is. 2010-től kezdődően jelentős csökkenés mutatható ki a munkanélküliek számát tekintve.

108. ábra: Regisztrált álláskeresők száma a Tamási kistérségben, negyedévente (fő), adatforrás: NFSz

306

109

Szöveg helye

Az utóbbi években növekszik a szezonális különbség a munkanélküliek téli és nyári szintje között, mely a közfoglalkoztatás erősödésének hatása lehet. 2013. I. negyedévében az álláskeresők száma 3 824 fő volt, mely 10%-os csökkenést jelent ugyan 2010 és 2011 azonos időszakához viszonyítva, de még így is 25%-kal meghaladta 2008. I. negyedévi értéket. Ugyanakkor 2013. III. negyedévében 2007 óta a legalacsonyabb munkanélküliségi adatot mérték, az álláskeresők száma 2 338 főt tett ki. A térségben a vizsgált időszakban nagy részében kedvezőtlenebb folyamatok zajlottak a munkanélküliek számának változásában, mint Tolna megye egészének vonatkozásában. Az emelkedő trend azonban alatta maradt az ország egészére számított adatok által mutatott negatív változásnak. 2013-ban jelentős javulás mutatható ki a munkanélküliek számának vizsgálatakor, a csökkenés jelentősen nagyobb arányú volt, mint a megye egészében kimutatható arány.

109. ábra: Munkanélküliek számának változása a Tamási kistérségben (2007. I. né. = 100%), adatforrás: NFSz

1.5.3 Beérkezett és támogatott pályázatok Tamási kistérség Beérkezett pályázatok száma Igényelt támogatási összeg (Ft) Egy lakosra jutó igényelt támogatás (Ft) Támogatott pályázatok száma Megítélt támogatási összeg (Ft) Egy lakosra jutó megítélt támogatás (Ft) Leszerződött pályázatok száma Szerződéssel lekötött összeg (Ft) Egy lakosra jutó lekötött támogatás (Ft) Megkezdett kifizetések száma (pályázat) Kifizetett támogatási összeg (Ft) Egy lakosra jutó kifizetett támogatás (Ft)

307


501

694

47 531 384 012

81 911 429 847

1 237 958

1 424 029

233

359

20 439 994 971

44 039 156 716

532 361

765 620

215

331

19 453 603 444

40 741 960 298

506 670

708 298

181

277

10 619 746 176

22 698 979 718

276 592

394 621

110

Szöveg helye

A kistérségből 501 pályázat érkezett be (Tamási 208, Gyönk 21, Simontornya 101), amiből 233 (105, 14, 45) részesült támogatásban, 215 (97, 10, 42) esetben a támogatási szerződés megkötésre került, 181 (77, 10, 33) esetben támogatás-kifizetés is történt. A pályázati aktivitás kistérségi szinten 87%-a az országos átlagnak, ha az egy főre jutó igényelt támogatás nagyságrendjét tekintjük. Ez az adat már jóval kedvezőbb eredményt mutat Tamási esetében ahol az érték 166%, míg Gyönkön 49%, addig Simontornyán 149% az országos kistérségi átlaghoz képest. 1.5.4 Leszerződött projektek megoszlása operatív programonként Támogatási szerződéssel rendelkező projektek Operatív program

Tamási kistérség db


millió Ft

db

millió Ft

ÁROP

3

40

3

225

DDOP

41

8 895

37

8 617

GOP

76

2 874

138

5 456

KEOP

37

5 212

22

7 243

KÖZOP

2

291

2

11 919

TÁMOP

45

1 459

69

5 614

9

252

12

2 568

213

19 023

283

41 642

TIOP összesen


A kistérség egészét tekintve az egy főre eső lekötött támogatás 72%-a az országos átlagnak, míg ugyanezen érték Tamási esetében jóval meghaladja a kistérségi átlagot (141%). Gyönkön 82%, Simontornyán 164%. A DDOP támogatások részaránya megközelíti az 50%-ot a kistérség területén. A 10 legnagyobb projekt fele az említett forrásból került finanszírozásra. 1.5.5 Támogatott pályázatok számának megoszlása a támogatott szervezet típusa alapján Tamási kistérség


Kisvállalkozás

18%

20%


9%

7%

Mikrovállalkozás

21%

34%

Nem besorolható

2%

3%


47%

26%


1%

7%


2%

3%

Státusz

A nyertes projektek gazdáinak 48%-a a mikro-, kis és középvállalkozások köréből került ki.

308

111

Szöveg helye


Tamási kistérség db


millió Ft 102

4 435

humánfejlesztés

64

2 740


49

7 056


3

40


6

2 245


2

374

turizmusfejlesztés

7

3 549

233

20 440

összesen

Kistérségi szinten a felhasznált támogatások legnagyobb arányban környezetfejlesztésben kerültek felhasználásra (35%), a tématerületen belül leginkább szennyvíz tisztítás és ivóvíz minőségjavítás területén. Jelentős gazdaságfejlesztési projektek kerültek megvalósításra a kistérségben, amiben kiemelkedő szerepet játszik a turizmus. A legnagyobb turisztikai projektek a kistérségben az ozorai Pipo várkastély és környezetének turisztikai fejlesztése valamint az Ability Gyógyfürdő fejlesztése Tamásiban. 1.5.7 A nagyobb támogatott projektek alapadatai Felhívás száma


Projekt címe


Település

TAMÁSI KISTÉRSÉG Forster Gyula Nemzeti "Történelmi település a Cinca mentén- reneszánsz DDOP Örökséggazdálkodási és világ Ozorán", az ozorai Pipo várkastély és 1 474 470 000 Ozora 2.1.1/E.F-12-k Szolgáltatási Központ környezetének turisztikai fejlesztése A projekt magában foglalja a várkastély turisztikai szolgáltatásbővítésén túl a település történeti és rekreációs értékeinek kibontását. A projektelemek egyik csoportjában a hiteles műemléki felújítások szerepelnek: a még szükséges régészeti feltárások alapján a külső várfalak és a várárkok rekonstrukciója, a várbörtön helyreállítása és mindezek élményszerű bemutatása. A másik projketelemcsoport a kulturális és turisztikai szolgáltatások körének bővítését célozza meg az élményházzal, a szabadtéri színpaddal, az attraktív múzeumi bemutatással, látogatófogadóval, gólyafigyelővel, parkolóval, labirintussal, gyógynövény és fűszerkertekkel. DDOP Nemzeti Infrastruktúra 6317. j. Szekszárd-simontornyai összekötő út szilárd 1 339 130 174 Simontornya 5.1.3/A-09-2f Fejlesztő Zrt. burkolattal történő kiépítése 6317. j. Szekszárd-Simontornyai összekötő út 30+587 - 32+608 és 35+603 - 40+754 km szelvényei közti jelenleg kiépítetlen szakaszainak szilárd burkolattal történő kiépítése. Az új útszakaszok összekötő úti paraméterekkel 2,02, illetve 5,1 km hosszúságban épülnek ki, a szükséges forgalomtechnikai és biztonsági elemek kiépítésével. Az összekötőút kiépítése túlnyomórészt külterületi szakaszokat érint, belterületi érintettség kismértékű. KEOP Simontornya Város Simontornya Város Szennyvízelvezetése és 1 249 324 794 Simontornya 1.2.0/B/10 Önkormányzata Szennyvíztisztítása Jelen projekt célja Simontornya város teljes csatornahálózatának kiépítése, új tisztítótelep építése, a meglévő szennyvíz elvezető hálózat egy részének rekonstrukciója. DDOP Tamási Város Integrált mikrotérségi oktatási központ kialakítása 1 224 425 160 Tamási 3.1.2/2F-2f Önkormányzata Tamási városában Tamásiban a korábban működő intézménystruktúra átalakításával egy olyan önálló többcélú intézmény (Tamási és Környéke Oktatási Nevelési Intézmény, TONI) kialakítása volt a cél, amely magába integrálja az óvodától a középiskoláig terjedő valamennyi intézményfokot. Az új többcélú intézmény működése révén garantálja a gyerekek iskolarendszerben való könnyebb továbbhaladását, az iskolafokok közötti átmenetet könnyítő programok működtetését.

309

112

Szöveg helye

Felhívás száma


Projekt címe


Település

TAMÁSI KISTÉRSÉG KEOP Iregszemcse Község Iregszemcse Község szennyvízcsatornázása és 1 166 361 173 Iregszemcse 1.2.0/B/10 Önkormányzata szennyvíztisztítása Iregszemcse település nem rendelkezik sem csatornahálózattal, sem szennyvíztisztító teleppel. A projekt keretein belül kiépítésre kerül a település belterületén a szennyvízelvezetési rendszer, illetve az ilyen módon összegyűjtött szennyvizek megfelelő tisztításának elérése érdekében szennyvíztisztító telep kerül kialakításra. KEOP Tamási Város Geotermikus energiahasznosítás és közműrendszer 970 923 793 Tamási 4.2.0/B/09 Önkormányzata kiépítése Tamásiban A projekt közvetlen célja Tamásiban található közintézmények fűtési és használati melegvíz készítési célú földgázfogyasztásának lehető legnagyobb arányú kiváltása helyben feltárható termálvíz energiával. Jelen projekt keretében 16 tamási közintézmény fűtési, illetve használati melegvíz igényének kielégítése valósul meg, éves szinten 19 814 GJ hőmennyiség környezetkímélő és energia hatékony előállításával. A projekt közvetett célja kisebb környezeti terheléssel járó megújuló energiaforrás által biztosított hőtermelés. KEOP Tamási Város Tamási Város szennyvízcsatorna hálózatának 737 567 290 Tamási 1.2.0/B/10 Önkormányzata bővítése A projekt általános célja Tamási Város csatornahálózatának bővítése. A fejlesztés fő célkitűzése Tamási Város ÉNy-i és DK-i (XI. sz. átemelő körzet) városrészének csatornázása 782 db bekötéssel, és 92,46 %-os rákötési aránnyal (a fenntartási időszak végére). DDOP Tamási Város Ability Gyógyfürdő fejlesztése Tamásiban 696 997 352 Tamási 2.1.1/B-2f Önkormányzata Ability projektünk keretében Tamásiban a meglévő fürdő fejlesztése által növelni kívánjuk a város turisztikai, elsősorban gyógyturisztikai vonzerejét mind infrastrukturális, mind szolgáltatási szempontból. A létrejövő fedett fürdő nemzetközi szintű láthatóságát biztosítja, hogy speciális igényű célcsoportot kívánunk kiszolgálni (fogyatékkal élőket, elsősorban kerekes székes vendégeket), ellátásukat pedig integráltan kezeljük a többi vendéggel. Regionális jelentőséggel bíró termál-, élményfürdőt kívánunk megvalósítani, mely ugyanakkor speciális célcsoportján keresztül nemzetközi szinten is megjelenik. Célunk hosszú távon a város gazdasági-társadalmi fenntarthatóságát garantálja. DDOP Hőgyész Nagyközség "Gyönki közoktatási integráció létrehozása a vidéki 536 329 943 Gyönk 3.1.2/B-09-2f Önkormányzata gyerekek egyenlő esélyének biztosításáért" A projektben egy időben valósulnak meg olyan infrastrukturális fejlesztések, amelyek felújításokkal és/vagy bővítésekkel járnak együtt. Legjelentősebb fejlesztés a Tolnai Lajos Gimnázium Kollégiumi épületében lesz, itt teljes térrendezés és komfortosítás kerül lebonyolításra. A legnagyobb hozzáadott érték a Hőgyészi általános iskolai feladat ellátási helyen keletkezik, az épület itt a leginkább felújításra szoruló. Két intézmény esetében a közétkeztetést végző konyha is felújításra kerül. PHILIPS IPSC Tamási GOP 1.3.1LED alapú világítástechnikai termékek gyártásának Korlátolt Felelősségű 496 227 824 Tamási 11/A technológiai innovációja a PHILIPS tamási gyárában Társaság N.A. DDOP Simontornya Város "Simon-tornya 1270-73" Simontornya várkörnyék 304 273 005 Simontornya 4.1.1/B-09 Önkormányzata rehabilitációja Jelen pályázat célja Simontornya város belvárosában a központ felújítása, és olyan szolgáltatások megteremtése, illetve fejlesztése, mely a település és a mikrokörzet lakóinak életszínvonalának javulását szolgálják. Ennek érdekében egy olyan összefüggő teret alakítanak ki a jelenlegi vár környékén, mely megfelelő színtere a személyes találkozóknak és rekreációnak, ahol a városba érkező turisták pozitív képet kapnak a településről, és biztosított a fogyatékkal élők számára a biztonságos közlekedés. DDOP Varsád Község Varsád Község szennyvízkezelésének fejlesztése, 253 300 000 Varsád 5.1.4/B-09 Önkormányzat csatornahálózat kiépítésével Jelen projekt Varsád község szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítését valósítja meg. A beruházást a község önkormányzata gesztorként, önállóan hajtja végre. A projekt révén a település kommunális szennyvízének elvezetésére gravitációs szennyvízcsatorna épül ki. A fejlesztés révén a település kommunális szennyvízkezelése megoldódik, kiépítésre kerül a gravitációs szennyvízcsatorna, a település mélypontjain közterületi szennyvízátemelővel; illetve szennyvíztisztító telep. DDOP SIMONTOWERN Korlátolt Ipari terület fejlesztése Simontornyán, barnamezős 199 313 093 Simontornya 1.1.1/AC-11 Felelősségű Társaság terület hasznosításával A Simontowern Kft célja egy ipari terület létrehozása, több mint 1,6 ha méretben Simontornyán, amely a régió egyik legelmaradottabb települése. Annál is inkább fontos ez, hiszen az Új Széchenyi terv és a Régiós iparági preferenciákkal összhangba került megtervezésre a fejlesztés. Simotrade Kereskedelmi DDOP és Termelő Korlátolt A Simotrade Kft. versenyképességének növelése Simontornya 1.1.1/D-11 Felelősségű Társaság telephelyfejlesztés és gépbeszerzés révén 100 000 000 A Simotrade Kft. simontornyai telephelyén egy elavult raktárcsarnok helyére megépül egy 810 m2-es, acél pillérvázas, 53,34 m x 15,2 m nagyságú korszerű, hőszigetelt raktárcsarnok. A telephelyen belüli logisztikai tevékenység átszervezése érdekében, és a meglévő épületek állapotából adódó indokoltság miatt átalakításra kerül egy raktárépület lakatosüzemmé, egy üzemépület raktárrá, valamint felújításra kerül a cég számára reprezentációs és fenntartási okokból, ill. a dolgozók munkakörülményei szempontjából egyaránt fontos irodaépület. A telephelyen belül megépül 120 m2 új aszfaltos út, ill. felújításra kerül 700 m2 útburkolat. Beszerzésre kerül a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak megfelelő szennyvízelvezetésű, magas technológiai színvonalú termékek előállítását biztosító korszerű felületkezelő (porfesték szóró) rendszer. A magas színvonalú vevőkiszolgálás érdekében beszerzésre kerül egy vágó- és csupaszító automata, valamint egy motoros hengerítő gép. A logisztikai feladatok ellátásához beszerzésre kerül 1 db új targonca. Megvalósulnak a tájékoztatási követelmények, és a kötelező könyvvizsgálat.

310

113





Tolna Megye Önkormányzatának 2014. évi belső ellenőrzési terve

A „Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet határozza meg azokat a feladatokat, amelyeket a helyi önkormányzatnak és hivatalának a belső kontrollrendszer megszervezése és működtetése keretében el kell végeznie; továbbá a hivatkozott jogszabályok rendelkeznek arról is, hogy a belső kontrollok körében gondoskodni kell a belső ellenőrzés feladatainak ellátásról is. Ennek érdekében éves ellenőrzési tervet kell készíteni, melyet a közgyűlésnek a tárgyévet megelőző év december 31-ig kell jóváhagynia. A 2014. évi belső ellenőrzési feladatokat – tekintettel arra, hogy közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott belső ellenőrrel, illetve belső ellenőrzési szervezettel nem rendelkezünk – külső erőforrás igénybevételével, szolgáltatóval kötött megbízási szerződés útján kívánjuk ellátni. Tolna Megye Önkormányzatának 2014. évi belső ellenőrzési tervét a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése jogosult jóváhagyni. Mindezek figyelembevételével Tolna Megye Önkormányzatának 2014. évi belső ellenőrzési terve a következőket tartalmazza.

I. A belső ellenőrzés tervezésének bemutatása A belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembe vételével és egyben köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Az Áht. 70. § (2) bekezdése alapján a belső ellenőrzés a belső kontrollrendszer keretén belül működő bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenysége keretében a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást és a közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet irányítási, belső kontroll és ellenőrzési eljárásainak hatékonyságát, a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a költségvetési bevételek és kiadások tervezését, felhasználását és elszámolását, továbbá az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodás folyamatát.

311




A belső ellenőrzés szakmai gyakorlatának nemzetközi normái szerint a belső ellenőrzési tevékenységnek értékelnie kell a vizsgált szervezet irányítását, működését és információs rendszerét fenyegető kockázatokat, a pénzügyi és működési adatok megbízhatósága és zártsága, a működési folyamatok hatékonysága és eredményessége, a vagyonvédelem, a törvények, a szabályzatok, irányelvek, eljárások és szerződések betartása területén. A belső ellenőrzés 2014. évi munkatervéhez kapcsolódóan kockázatelemzés készült, figyelembe véve a 370/2011. (XII. 31) Korm. rendeletben foglaltakat, továbbá a Belső Ellenőri Kézikönyv iránymutatásait, amely szerint megtörtént az önkormányzat tevékenységét érintő, gazdálkodási folyamatában rejlő kockázatok felmérése. A fő folyamatokhoz rendelt kockázati tényezőket a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben rögzített két kritérium a bekövetkezés valószínűsége és a szervezetre gyakorolt hatásának összevont értékelése alapján rangsoroltuk. Az integrált mutatók a következő sorrendet mutatják: jogszabályi változások hatása, kontrolltevékenységek működése, belső szabályozás komplexitása, bevételek realizálhatósági szintje, pénzügyi szabálytalanságok bekövetkezésének hatásai, szervezeti változások hatásai, személyi változások hatásai. Az éves terv összeállításánál számításba vett prioritások: -

az önkormányzatokat érintő gazdálkodási feladatok átrendeződése, belső kontrollok szabályozottsága és működése, a pénzkezelés és a könyvvezetés szabályszerűsége, a kötelezettségvállalás, ésszerű forrás és eszközfelhasználás, a korábbi években zajlott belső és külső ellenőrzések tapasztalatainak, megállapításainak realizálása.

II. A tervezett ellenőrzés bemutatása Tervezett ellenőrzés tárgya:

Belső kontrollrendszer kiépítése működése a pénzkezelés területén

Ellenőrzés célja:

Átfogó képet nyerni arról, hogy a Hivatalban a jogszabályi előírásoknak megfelelően szabályozták-e a belső kontrollrendszert, valamint az előírt szabályok érvényesülnek-e a gyakorlatban

Ellenőrizendő időszak: Szükséges ellenőrzési kapacitás: Ellenőrzés típusa: Ellenőrzés ütemezése: Ellenőrzött szervezeti egység:

2013. év 10 ellenőri nap szabályszerűségi, pénzügyi ellenőrzés 2014. II. negyedév Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal

312

és




Soron kívüli, nem tervezett ellenőrzésekre rendelkezésre tartott kapacitás: 10 ellenőri nap. Tanácsadásra rendelkezésre álló kapacitás: igény szerint.

III. Kockázatelemzés KOCKÁZAT ELEMZÉSI ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZAT 2014. évi tervhez

SorA kockázati tényezők szám megnevezése 1. 2. 3.

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Jogszabályi változások hatása Bevételek realizálhatósági szintje Pénzügyi szabálytalanságok bekövetkezésének hatásai Szervezeti változások hatásai Belső szabályozás komplexitása Kontrolltevékenységek működése Személyi változások hatásai Alkalmazott munkaerő képzettsége Tévedések bekövetkezése Csalás, korrupció

Valószínűség prioritása

Hatás prioritása

magas

magas

Összesített kockázati besorolása magas

magas

magas

magas

közepes

magas

közepes

magas

közepes

magas

közepes

magas

közepes

közepes

magas

magas

közepes

közepes

közepes

alacsony

magas

közepes

magas

alacsony

közepes

alacsony

magas

alacsony

Tolna Megye Önkormányzatának 2014. évi belső ellenőrzési tervét dr. Kádár Andrásné belső ellenőrzési vezető készítette, és a Tolna Megyei Közgyűlés …. /2013. (XII. 20.) kgy. határozatával hagyta jóvá.

313





A Tolna megyei programozás szakmai koordinációjához kapcsolódó testületek összetétele I.

Megyei Tervezéskoordinációs Testület (MTT) Tagjai:  Tolna Megyei Önkormányzat Elnöke/Alelnöke  Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal Főjegyzője  Tolna Megyei Kormánymegbízott  Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője  Tolna Megyei Agrárkamara elnöke  Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke  Civil Szervezetek Országos Szövetsége (CISZOK) Tolna megyei Szervezete elnöke  Tolna Megyei Mérnöki Kamara elnöke  Magyar Közút Nonprofit Zrt. Tolna Megyei Igazgatóság igazgatója Munkaszervezete:  Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Osztály

II. Területi Munkacsoportok (5 db) – (CLLD lehatárolás szerint: jelenleg 5 kistérség), egyenként minimum 7 fős Tagjai:  kistérségi társulás elnöke  város/ok polgármesterei  városi civil tanács elnöke  Tolna Megyei Agrárkamara delegáltja (1 fő kistérségi lakos)  Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara delegáltja (1 fő kistérségi lakos)  illetékes LEADER HACS elnöke/elnökei  a térség országgyűlési képviselője III. Ágazati Munkacsoportok (ÁMCS) III. 1. Gazdaságfejlesztési munkacsoport (GINOP, KEHOP, IKOP): Tagjai:  Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviselője  Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) Tolna megyei képviselője 314




 Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (FIVOSZ) Tolna megyei képviselője  Tolna Megyei Mérnöki Kamara képviselője  Tolna Megyei Agrárkamara képviselője  Tolna Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveinek képviselői  Magyar Közút Nonprofit Zrt. Tolna Megyei Igazgatóság igazgatója  Tolna Megyei Önkormányzat Területfejlesztési és Koordinációs Bizottság elnöke  Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója  MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója  Dél-Dunántúli Építőipari Klaszter képviselője  Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter képviselője  Szekszárd Borvidék Nonprofit Kft. képviselője  Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság képviselője  Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselője III. 2. Vidékfejlesztési munkacsoport (TOP, VP, MAHOP):

                   

Tagjai: Tolna Megyei Agrárkamara képviselője Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal Tolna megyei szervezetének képviselője Tolna megyei LEADER HACS-ok elnökei Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Tolna megyei képviselője Tolna Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége elnöke AGROATTALA Termelői Csoport, Mezőgazdasági Szövetkezet képviselője Bogyiszlói Olajmag – 18 Termelői Csoport Kft. képviselője Dél-Dunántúli Növénytermesztők Hangya Szövetkezet képviselője DOMBÓ-NEKTÁR Méhészeti Termeltető és Értékesítő Szövetkezet képviselője Dunamelléki Tejértékesítő, Beszerző és Szolgáltató Szövetkezet képviselője Gabona-27 Termelői Csoport Kft. képviselője Hegyháti – Termelői Csoport – Baromfitenyésztő és Értékesítő Szövetkezet képviselője Kapos Cukorrépa Termelők Szövetkezete képviselője Kapos Környéki Gabona Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet képviselője Közép-Dunántúli Olajnövény Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet képviselője Regölyi Gabona Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet képviselője RÉGIÓ-MILK Tejtermelő és Értékesítő Szövetkezet képviselője Szakcs-Agro Gabona – Termelői Csoport – Termeltető és Értékesítő Szövetkezet képviselője Tevel és Környéke Gabona – Termelői Csoport – Termesztő és Értékesítő Szövetkezet képviselője Zomba és Környéke Kereskedelmi Szolgáltató Szövetkezet képviselője

315




III. 3. Emberi erőforrás fejlesztési munkacsoport (EFOP) Tagjai:  Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar dékánja  Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Tolna megyei tankerületi vezetői  Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviselője  Civil Szervezetek Országos Szövetsége (CISZOK) Tolna megyei szervezete képviselője  Lakható Szekszárdért Egyesület (Civil Információs Centrum működtetése) képviselője  Tolnatej Zrt. képviselője  Tolna Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke  Tolna Megyei Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke  Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja igazgatója  Nemzeti Pedagógus Kar Tolna megyei elnöke

316





Nemzeti Közlekedési Stratégia véleményezése Átfogó észrevételek, főként a stratégiai dokumentumhoz kapcsolódóan: 1. „A vízi közlekedésen belül a hajózhatóság terén az elmúlt évtizedben nem történt érdemi változás. Továbbra is a legfontosabb feladat a Duna – mint Helsinki folyosó – 2,5 m merülésű 1300-1600 tonna hordképességű hajókkal történő hajózhatóságának biztosítása. Jelenleg ennek a Magyarországot érintő Duna szakasz nem tesz eleget, mivel a hajók a vízjárástól függően az év felében-kétharmadában csak merülési korlátozással közlekedhetnek. A meglévő kikötők kapacitása és sűrűsége nem megfelelő, csakúgy, mint a szolgáltatások színvonala, ami szintén jóval alacsonyabb a fejlett EU tagállamok átlagánál.” – a meder kotrása önmagában Gönyűnél sem oldotta meg a merülési mélység problémáját, ugyanis azóta folyamatosan csökken a vízszint. 2. „Az állami közutak kiépítettsége magas fokú, az úthálózat több mint 98 %-a valamilyen burkolattal ellátott – ez legmagasabb arányban aszfalt-, és bitumen borítást jelent. A kiépítetlen, földutak hossza harmada a nyugat-európai szintnek, ráadásul ezeknek az utaknak a burkolása lassan halad. Arányaiban a legtöbb földút Bács-Kiskun megyében, Pest és Tolna megyékben található.” – az NKS nem kínál fel megoldást a problémára. 3. „A települési elkerülő- és tehermentesítő utak építése jelentősen felgyorsult az uniós források megjelenésével. Az elmúlt tíz évben főként a nagyvárosok és az elsőrendű főútvonalak mentén fekvő települések elkerülő útjait fejlesztették, legnagyobb arányban a 4. számú főút mentén és a keleti országrészben Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Bács- Kiskun megyékben. Ugyanakkor megállapítható, hogy a hiányzó elkerülő utak miatt sok településen kell erős átmenő közúti forgalommal és ennek következtében nagy zaj- és légszennyezéssel számolni. A környezetterhelés annál is inkább tovább növekszik, mivel nem csak maga a közúti forgalom, de részesedése - a mód szerinti megoszlásban - is tovább nő.” – ez Tolna megyében elsősorban Dombóvár, Szekszárd (déli elkerülő) és Tamási esetében okoz gondot. 4. „Területfejlesztési szempontból kiemelkedő jelentőségű a nagy folyóinkon átívelő hidak szerepe. 2003-ban átadták a szekszárdi Szent László hidat, 2007-ben a dunaújvárosi Pentelei-hidat, 2008-ban pedig a M0-ás északi átkelési lehetőségét, a Megyeri-hidat a Dunán, illetve 2002-ben az M3-as polgári és 2011-ben a Móra Ferenc hidat (M43) a Tiszán. E hídfejlesztések ellenére a rév- és kompközlekedés szerepe és szükségessége nem csökkent. A Duna és a Tisza esetében is találhatók ún. hídmentes területek, ahol napjainkban is nélkülözhetetlen a révátkelések megléte a mellékúthálózaton történő közlekedés érdekében. Az 1990-es évek óta folyamatosan támogatta a mindenkori kormányzat e közlekedési mód

317




fenntartását és működését, sőt 2020-ig tartó fejlesztési stratégia is készült további átkelők létesítése céljából.” –Tolna megyében Pakson, Gerjenben és Fadd-Domborinál működik kompátkelő. 5. „A vízi közlekedésben fő folyosó a Duna, melyen az áruszállítás mellett a turisztikai és hivatásforgalmú személyszállítás is megjelent. Jelenleg a Duna hajózhatósága is korlátozott, nem lehet az év egészében áruszállítási folyosóként használni. Hazánkban a kereskedelmi hajózás csak a természettől adott vízi utakat veheti igénybe, ezért vízi út „hálózatunk” – összekötő elemek híján – lényegében nem hálózat. A kisebb folyókon, illetve nagyobb tavainkon (Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó) jelenleg turisztikai jellegű személyszállítás, hajózás bonyolódik le. A vízi közlekedés területén a járműpark elavultsága mellett problémát jelent a megfelelő színvonalú és szolgáltatást nyújtó (kombinált áruszállítást biztosító) kikötők hiánya. Az elmúlt években a vízi közlekedés területén dolgozó szakemberek képzése megszűnt.” – Tolna megyében teherhajók kikötésére alkalmas kikötővel 3 település rendelkezik: Dunaföldvár, Paks, Fadd-Dombori. 6. „A helyi önkormányzatok tulajdonában lévő közutakat, azok felújítását a helyi önkormányzatoknak saját költségvetéséből kell finanszírozni. Jelentős forgalmú utak esetében indokolt lehet a központi költségvetés hozzájárulása, szakmai feltételrendszerrel szabályozott pályázati lehetőséggel, vagy normatív támogatással.” – az önkormányzati tulajdonban lévő utak felújítása csak kizárólag önkormányzati finanszírozásból nem megoldható

7. „

„ – az ábra nincs összhangban a térképi melléklettel: M9-es (itt csak DvárBonyhád van), a paksi vasútvonal (itt fejlesztésre kijelölt, de a térképi mellékletben nincs megjelölve). 8. „Kiemelt turisztikai potenciálok: Balaton -

A Balaton elérése több irányból is (délről és haránt irányban is) gyorsul vasúton, közúton, ha magántőke bevonható, akkor légi úton is Sármellék fejlesztésével. A Balaton turisztikai jelentősége miatt a régión belüli elérhetőségen belül a kerékpározás feltételeinek fejlesztése kerül a fókuszba.” – ehhez kapcsolódhatna a Sió mentén a kerékpárút.

318




Javaslatok további beruházásokra: - 6. sz. főút 11,5 tonnás tengelyterhelésű burkolaterősítése Szekszárd és Pécs között; - 61. sz. főút felújítása; - Sió-híd felújítása Sióagárdnál; - Dombóvár északi elkerülő megépítése, az M9 északi nyomvonala mentén; - Tamási elkerülő út (65. sz. főút); - Szekszárd déli elkerülő út; - 6. és 65. sz. főút csomópontjában körforgalom kialakítása - Szekszárd Keselyűsi út M6 csomópontig tartó szakaszának 4 sávosítása; - Paks elkerülő út; - Paksi Atomerőmű és M6 Paks-Dél csomópont közötti összekötő út megépítése; - Sárbogárd-Baja vasútvonal villamosítása; - Dombóvár-Bátaszék vasútvonalak korszerűsítése a menetidő csökkentése, ezáltal a vasút jobb kihasználtsága érdekében; - Vasútállomás fejlesztése Szekszárdon; - Gemenci kisvasút meghosszabbítása Szekszárd vasútállomásig; - a teljes Sió töltésen kerékpárút kiépítése; - Dombóvár-Tamási-Lepsény kerékpárút megépítése a régi vasútvonal elemeinek felhasználásával; - Bátaszék-Szekszárd-Fadd-Dombori kerékpárút megépítése; - Szekszárd-Kakasd kerékpárút megépítése; - Szekszárd-Őcsény-Decs kerékpárút megépítése; - Paks-Dunaszentgörgy kerékpárút megépítése; - Paks-Dunakömlőd kerékpárút megépítése; - Dombóvár-Attala kerékpárút megépítése.

Az egyes koncepciókhoz kapcsolódó észrevételek: NKS Vizi közlekedés koncepciója A tanulmány fellendülést vetít előre mind a motoros kishajózás, mind a sport és turisztikai célú vízi járművek tekintetében. (A motoros kishajók üzemeltetése a Balatonon továbbra sem tervezett) Ugyanakkor a koncepció nem tartja reális fejlesztésnek a Sió szabályozását zsilipekkel az egyenletes vízhozam érdekében. Enne az álláspontnak a felülvizsgálata mindenképpen indokolt! A Sió rendszeres vízellátása és hajózhatóvá tétele (tervezett zsilipekkel, tározó tavakkal) az alábbi előnyökkel jár: - Balatoni turizmus alternatív programjai, elő-és utószezon hasznosítása - Komplex turisztikai csomag kínálat a vízi sportok és a Sió töltésen tervezett 62.sz.országos kerékpárúttal - Kishajó forgalom lehetséges beindítása, személyszállítás (korlátozott áruszállítás) 319


-



Öntözési lehetőségek biztosítása a kiváló adottságú termőterületek mentén

NKS kerékpáros közlekedés koncepciója Sok felvetést tartalmaz elsősorban megvalósult nyugat-európai példák alapján, de kevés konkrétumot. Szükséges lenne megtervezni és meghatározni (a közúthálózathoz hasonlóan) az úthálózat fejlesztésének végleges számozási rendszerét és a lehetséges megvalósulási, priorizált építési sorrendet. Nyilvánvaló, hogy elsőbbséget az Euro-Velo és az országos szakaszok jelenthetik, de ezek ütemezését is célszerű központilag meghatározni, hogy a kapcsolódó turisztikai fejlesztések is tervezhetőek legyenek. Ezen túlmenően ez meghatározná a csatlakozó regionális kerékpárút fejlesztéseknek az értelmes ütemezését is. NKS vasúti közlekedési koncepciója Korábbi ismeretek szerint nyomvonal változatok vizsgálata zajlott a PusztaszabolcsDombóvár útvonalon. Az NKS a jelenlegi nyomvonal fejlesztését tartalmazza, Tolna megye szorgalmazta az új útvonalat Tamási érintésével. Az NKS említi a déli nyomvonalak vizsgálatát a Szabadka-Fiume hálózat szempontjából. Célszerű lenne az érintett regionális vonalakat (Bátaszék-Dombóvár) is országossá minősíteni és fejleszteni. A használaton kívüli korábbi MÁV nyomvonalak felhasználása kerékpárhálózat elemeként reális lehet a közeljövőben: pl.: (Dombóvár – Tamási – Lepsény) Nem derül ki, hogy a keskeny nyomtávú vasutak fejlesztésére lesz-e lehetőség: pl.: (Gemenci kisvasút korszerűsítése, pályahosszabbítás Szekszárdig) Az NKS nem foglalkozik az esetleges nagysebességű vasútvonal tervezett nyomvonalával sem.

320





Operatív programok véleményezése Általános észrevételek az operatív programokkal kapcsolatban: - A megyei források kereteit ismerjük, de egyelőre nem ismeretes, hogy mi fogja a forráselosztás alapját képezni. - Nem jelenik meg a leghátrányosabb helyzetű térségek (szabad vállalkozási zónák) támogatásának módja, annak koordinációja. Vannak egyes prioritások, amelyekre csak ezek a térségek pályázhatnak, de a többi prioritás alatt nem látszik semmilyen differenciált támogatás intenzitás alkalmazása hátrányos, leghátrányosabb helyzetű kistérségek (települések) érdekében. - Nem derül ki egyértelműen az operatív programokból, hogy a LEADER program és a CLLD egymáshoz való viszonya milyen lesz a jövőben. A LEADER programot felváltja az új eszköz a CLLD, vagy a jelenlegi LEADER mintára új közösségek CLLD-k is létrejönnek, amelyek már az EMVA források mellett egyéb ERFA és ESZA forrást is igénybe vehetnek majd. - A dokumentumok csak kis mértékben foglalkoznak az atipikus foglalkoztatási lehetőségekkel (részmunkaidő, távmunka), ami részben megoldást adhat különböző társadalmi csoportok munkába integrálására, akár olyan területeken is, mint a közszolgáltatás, szociális- és egészségügy, valamint az oktatásügy. - Nem derül ki a dokumentumokból, hogy a fiatalok létszámának csökkenése, illetve az EU-n belüli migrációs folyamatok negatív hatásai miként kezelhetőek, hogyan lehetne a fiatal vidéki értelmiséget nagyobb arányban helyben tartani. - A vidéki, rossz közlekedési infrastruktúrával ellátott területekkel az operatív programok nem foglalkoznak kellő mértékben, kevés szó esik a leghátrányosabb helyzetben lévő rurális területek felzárkóztatásáról. Az adott operatív programhoz kapcsolódó konkrét észrevételek: Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) véleményezése 1. prioritástengely: Közvetlenül a KKV-k támogatására az operatív program nem fog lehetőséget adni. Jó iránynak tekintjük viszont, hogy kiemelt szerepet szán az operatív program a helyi gazdaságfejlesztési elképzelések megvalósításának. („helyi érdekű gazdaságfejlesztés”)

321




Nehéz eligazodni a turizmusfejlesztés területén, hiszen a TOP mellett a GINOP, és vidéki térségekben a VP (falusi turizmus, agroturisztikai fejlesztések, stb.) is támogatja a turisztikai fejlesztéseket. 2. prioritástengely: A barnamezős területek rehabilitációját támogatja, de sajnálatos módon csak az egykor ipari hasznosítású területre szűkítve. A katonai, volt szolgáltató funkciójú vagy lakófunkciójú ingatlanok esetében a korlátozás miatt nem lehetséges a fejlesztés finanszírozása. Javasoljuk a korlátozás feloldását, hiszen a városok esetében számos olyan ingatlan található, amely fejlesztésre szánt, de így támogatás nem igényelhető rá. 5. prioritástengely: Itt jelenik meg a közösség által irányított várostérségi helyi fejlesztések eszközének (CLLD) alkalmazása. ("5. prioritástengely: Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések"). A prioritáson belül egyszerre jelenik meg a helyi gazdaságfejlesztés, valamint a közösségi gazdaságfejlesztés, mint támogatható fejlesztési kategória. Az 5. prioritástengelyen több intézkedése hasonló célokat fogalmaz meg, mint a az 1. prioritás intézkedései. Egyenlőre nem tudjuk, hogy a több alapú finanszírozás a gyakorlatban, hogy fog megvalósulni (EMVA, ESZA, ERFA), hiszen nagy valószínűséggel ezeket egymástól eltérő, de egyben egymással együttműködő több irányító hatóság és a hozzájuk kapcsolódó közreműködő szervezet fogja majd bonyolítani.

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) véleményezése Az első prioritástengely első intézkedésében megjelenik ugyan az üzleti, vállalkozói infrastruktúra fejlesztése, de véleményünk szerint nem elég hangsúlyosan és kevésbé kirészletezve. A szakmai dokumentumban ugyanakkor igen hangsúlyosan és alapos kirészletezéssel találjuk meg, a harmadik prioritástengely alatt megjelenő infokommunikációs fejlesztéseket. A fejlettebb megyék és térségek számára elsősorban már nem az alapinfrastruktúra fejlesztések a hangsúlyosak, fontosak, hanem sokkal inkább azok a technológiai újítások bevezetése és informatikai fejlesztések, melyeket a GINOP kiemelten, hangsúlyosan kíván támogatni. A fejlesztések megvalósítása a fejletlenebb, elmaradottabb megyékben is fontosak, de ott először a hiányzó alapinfrastruktúra fejlesztéseket kell megvalósítani. A hátrányosabb térségek gyorsabb felzárkóztatását biztosítaná, ha az alapvető infrastruktúra fejlesztéseket kapcsolni lehetne komplex fejlesztések megvalósításával például az infokommunikációs fejlesztések megvalósításához. A fejlesztések egymáshoz kacsolását, komplex beruházások megvalósítását nem csak a vállalkozások együttműködésének támogatásával, hanem a fejlesztési tartalmak, támogatható intézkedések tetszés szerinti kombinálhatóságával történő komplex programok, beruházások támogatásával lehetne elősegíteni. A megvalósult fejlesztések ne úgy valósuljanak meg, hogy azok a mai kor igényeinek már a beruházás megvalósításakor sem képesek hatékony piaci működésre. A gazdaságfejlesztésben követeljük meg a komplexitást, a szükséges alapinfrastruktúra fejlesztéshez kapcsolódjon a szükséges technológiai háttér is. A 322




fejlesztések hosszú távú fenntarthatósága véleményünk szerint csak akkor garantálható, ha a gazdaságfejlesztési célú fejlesztések innovatívak, költséghatékonyak és eleget tesznek a szükséges technikai és technológiai elvárásoknak. Az országos tervdokumentumban kitűzött foglalkoztatási cél (OFTK) megvalósításához erőteljesebben kellene megjelennie valamennyi prioritástengely valamennyi intézkedése alatt a foglalkoztatás megtartás és növelés indikátor elvárásnak. A gazdaságfejlesztésre szánt fejlesztési forrás jelentős mértéke alaposan átgondolt felhasználás mellett érdemi elmozdulást jelenthet a jelenlegi állapotból és már középtávon érzékelhető javulást tud biztosítani a foglalkoztatottság területén. Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) véleményezése

Beruházási prioritás (1. prioritási tengely) A rászoruló városi és falusi közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági fellendülésének támogatása (9.b) Elérhetővé kell tenni szélesebb társadalmi csoportok számára is a pihenést, rekreációt (pl. gyógyfürdőket és ehhez kapcsolódó orvosi szolgáltatásokat) kedvezményekkel, megfelelő színvonalú, de megfizethető szállásokkal, szolgáltatásokkal. Beruházási prioritás (2. prioritási tengely) Aktív befogadás (9.d) A dokumentum nem vagy alig foglalkozik az atipikus foglalkoztatási lehetőségekkel, ami részben megoldást adhat különböző társadalmi csoportok munkába integrálására. A részmunkaidő, vagy távmunka olyan szakmákban is lehetséges, ami az EFOP–t közvetlen érinti: közszolgáltatás, szociális- és egészségügy, valamint az oktatás területei. Beruházási prioritás (2. prioritási tengely) A megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása (9.g) Javasolt az épített és felújított intézmények mellett a mobil szolgáltatás hálózatának kiterjesztése (orvosi, gyógyszertári stb.) mely magas minőséget tud akár egy napon belül is több településen nyújtani. Felszereltségével, és rendszeres megjelenésével számolva nemcsak szűrő jelleggel működhetne, hanem komolyabb kivizsgálás és kezelés is biztosítható lenne a helyszínen. Beruházási prioritás (2. prioritási tengely) A szociális gazdaság és vállalkozások ösztönzése (9.h) Összhangban a lakhatási hátrányok javításával (9.b) újra kellene értelmezni a bérlakás és a közmunka fogalmakat. A vidéki térségek kis településein a megüresedett és felújításra szoruló kertes házak (nem lakások) hasznosíthatóak lennének családot alapító, nemcsak hátrányos helyzetű fiatalok számára. Részben piaci alapon termelve, részben a közösségért végzett munka fejében biztosítva ezeket. A bérleti mód és próbaidő lehetőséget adna arra, hogy a közösség számára hasznos családok megtelepedjenek, lelassítva a falu öregedését, elnéptelenedését. Több fiatal család integrálása a falu életébe (de nem 323




telepszerűen lakva) motorja lehet a település közösségi életének, kezdeményezői, irányítói lehetnének a helyi szociális jellegű csoportok működésének. Beruházási prioritás (4. prioritási tengely) a felsőfokú oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése és a végzettségi szintek emelése érdekében (10.c), Demográfiai okokból a fiatalok létszámának esése, az EU-n belüli elvándorlás, valamint az emelkedő felvételi ponthatárokból következően a felsőoktatásba jelentkezők aránya csökken Kérdés, hogy a felsőfokú szakképzés megfelelő válasz lehet-e a minőségi emelésre? Egy-egy vidéki megyeszékhelyen a jelenlevő főiskola nemcsak az egyetlen tudás és K+F bázist jelenti, hanem „gyűjtőhelye” a megye értelmiségi fiataljainak, akik a helyi felsőfokú oktatás megszűnése, vagy szakképző központtá alakulása esetén, távolabbi nagyvárosban lesznek kénytelenek továbbtanulni. A gyakorlat szerint már nemigen jönnek vissza a sem a megyébe, sem a településükre, tovább rontva a falvak, kisvárosok megújulásának esélyét. Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) véleményezése A közlekedésfejlesztés jelentőségéhez mérten csekély arányt képvisel az OP-kon belül. Jelentős közlekedésfejlesztési beruházásokra TOP-on belül nem lesz lehetőség, azonban az IKOP sem segít a rurális térségek közlekedési feltártságának javításán. TEN-T elemek vonatkozásában nem derül ki, hogy a Duna vízszintingadozását bármilyen módon igyekezne kezelni az OP. A kikötői szolgáltatások és megközelíthetőségük fejlesztése szükséges kihasználtságuk növelése érdekében. Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) véleményezése Beruházási prioritás (Prioritástengely 1.: A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás – 34. oldal.) „Az árvizek kártételei elleni védelmet szolgáló fejlesztések eredményeképpen a síkvidéki folyók mentén az árvízvédelmi művek mértékadó árvízszintre történő kiépítése, a Tisza és kisebb vízfolyások esetében tározók létesítése, valamint a levezető sáv akadálymentesítése révén cél a kialakuló árvízszintek további növekedésének megelőzése, a tározók építésével azok csökkentése.” Nehezen érthető, hogy tározók építése miért csak a Tisza és annál kisebb folyók mentén elképzelhető. Véleményünk szerint a Duna mentén is szükséges lehet egyes helyeken tározók létesítése, ha ez egyben az árvízszintek csökkentését tudja biztosítani. Javasoljuk, hogy az árvizek biztonságos levezetése érdekében az árvízvédelmi művek mértékadó árvízszintre történő kiépítése mellett a mederkotrás, mederrendezés is jelenjen meg, mint a rizikófaktort csökkentő intézkedés. Az OP-ban összesített tervezett nagyberuházások kiválasztása és indokoltságuk nem világos, részletes információkat a dokumentum nem tartalmaz, így nem tudjuk meg, hogy ezek kiválasztása, meghatározása pontosan hogy történt. Vidékfejlesztési Program (VP) véleményezése 1. prioritás 324




1.6.1. intézkedés 15.3.: A fejezetből nem olvasható ki, hogy a tájékoztatási szolgáltatást milyen formában képzelik el. Kialakításra kerülnének pl. tudásközpontok, ahol különböző információkkal és tanácsokkal látják el a gazdákat vagy más formában tervezik-e művelet végrehajtását. 1.6.2. intézkedés 16.1.3.: A szaktanácsadással kapcsolatban hasznos volna valamilyen ösztönzőket alkalmazni a gazdák felé, megértetni velük, miért fontos igénybe venni a szaktanácsadási szolgáltatást. 1.6.3. intézkedés Az anyagból nem derül ki, hogy operatív csoportok hogyan állnának föl, milyen területi bontásban lennének kialakítva, hány darab lenne belőle és kik lennének a tagok, illetve hogy a csoportok kialakítása központilag vagy más módon történik-e meg. 2. prioritás A célok között a vízkárelhárítás is meg van jelölve, azonban ez helyett célszerűbb lenne a megelőzés szó használata, illetve a beruházásoknak is a kárelhárítás helyett elsősorban a megelőzésre kellene irányulniuk, azaz különböző vízrendezési feladatok elvégzésére. A technikai fejlesztéseken túl szükséges volna ösztönözni a gazdákat a természetes megoldások alkalmazására, a természet-közeli és az adottságoknak megfelelő mezőgazdasági termelésre, pl. művelési ág-váltás, véderdők (vissza)telepítése. 3. prioritás Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása A rövid ellátási lánc fejlesztését és az élelmiszer feldolgozáshoz kapcsolódó beruházások támogatását Tolna megyei szinten is kiemelten fontosnak tartjuk. A prioritásra a VP pénzügyi tervében előirányzott 3%-os arányt rendkívül alacsonynak tartjuk. A mezőgazdaság, az élelmiszer feldolgozás nem csak Tolna megye, hanem véleményünk szerint hosszabb távon az ország egyik kitörési pontja is lehet, éppen ezért erre a célra legalább 10 %-os pénzügyi keretösszeg elkülönítését javasoljuk az OP-n belül. 3.4. intézkedés: Az uniós minőségi rendszerekben való részvétel mellett, a magyar, minőségi termékek megismertetése céljából fontos lenne támogatni az idegen nyelvű megjelenést is, hogy az uniós piacon a megfelelő „polcra” kerüljenek a magyar élelmiszeripari termékek.

6. prioritás A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben

325




A prioritás lehetőséget biztosít a CLLD finanszírozás alkalmazására, melynek a jelenleg működő LEADER mintájára kerülnének kialakításra, azzal az eltéréssel, hogy itt a városok is jogosultak lennének támogatásra (kivéve EMVA forrás). A tényleges megvalósítási rendszer kidolgozás alatt áll, ezért az egyes OP-k és azok intézményi hátterének összehangolása véleményünk szerint nagy fontos. Nem tisztázott, hogy a jelenlegi, 95 db, vidékfejlesztési térség (LEADER HACS) a jövőben milyen szerephez fog jutni. (eltérő területi lehatárolás a CLLD-től, a 20072013 időszakban pályázatkezelési feladatok egészen 2015. december 31.-ig). A TOP a VP és más OP-k is arra utalnak, hogy a jelenlegi LEADER HACS-ok átalakulnak CLLD Helyi Akció Csoportokká. A kistelepülések számára rendkívül fontos lehet, hogy a LEADER, vagy az új CLLD, vagy esetleg mindkettő biztosít majd a jövőben számukra fejlesztési forrásokat. Szükséges lenne mielőbb tisztázni ezt a kérdést, hiszen a megfogalmazódó projektek forrásallokációját sem lehet ezen információk nélkül teljes körűen tisztázni. Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) véleményezése A legkésőbb megjelent OP. Még több helyen össze kell hangolni a már korábban megjelent Vidékfejlesztési Programmal. Több olyan fejlesztés is van, ami a halászat, illetve halgazdálkodáshoz, halfeldolgozáshoz kapcsolódik és mindkét operatív program lehetőséget biztosít a támogatására. A párhuzamos finanszírozási lehetőségek megszüntetése indokolt. A MAHOP véleményünk szerint jól körülhatároltan tartalmazza a halgazdaságok fejlesztésének lehetőségeit, a halfeldolgozó üzemek létesítésének támogatását.

326




Szerkeszti és kiadja a Tolna Megyei Önkormányzat A szerkesztésért felelős: Jogi és Titkársági Osztály Felelős Kiadó: dr. Bartos Georgina megyei főjegyző HU ISSN 1789-2740

327

2013. év december hó Tolna Megyei Közlöny XXIII. évfolyam 4. szám KÖZLÖNY TARTALOM I. SZEMÉLYI RÉSZ

Recommend Documents