2007. év július hó Tolna Megyei Közlöny XVII. évfolyam 2. szám TOLNA MEGYEI KÖZLÖNY TARTALOM I. SZEMÉLYI RÉSZ

2007. év július hó

Tolna Megyei Közlöny

TOLNA

XVII. évfolyam 2. szám

MEGYEI KÖZLÖNY TARTALOM I. SZEMÉLYI RÉSZ

29/2007. (IV. 19.) határozat

Az Általános Művelődési Központ igazgatói helyére érkezett pályázatok pályázati feltételeknek való megfeleléséről................................................................ 7

30/2007. (IV. 19.) határozat

Az Általános Művelődési Központ igazgatójának megbízásáról........................................................................... 7

32/2007. (IV. 19.) határozat

A Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány Kuratóriumi tagjának megbízásáról................................ 7

34/2007. (IV. 19.) határozat

Megyei aljegyzői pályázat kiírásáról............................... 8

35/2007. (IV. 19.) határozat

Könyvvizsgálattal kapcsolatos pályázat kiírásáról.......... 8

51/2007. (IV. 19.) határozat

Bírósági ülnökök megválasztásáról................................ 8

56/2007. (VI. 27.) határozat

Megyei aljegyző kinevezéséről..................................... 14

57/2007. (VI. 27. határozat

Könyvvizsgáló megbízásáról........................................ 15

58/2007. (VI. 27.) határozat

A Magyarországi Német Színház igazgatói helyére érkezett pályázatok pályázati feltételeknek való megfeleléséről................................................................................. 15

59/2007. (VI. 27.) határozat

A Magyarországi Német Színház igazgatójának megbízásáról. ....................................................................... 16

63/2007. (VI. 27.) határozat

A Tolnai Lajos Német Nemzetiségi és Kéttannyelvű Gimnázium és Kollégium igazgatójának megbízásáról.............................................................. 16

64/2007. (VI. 27.) határozat

Tag delegálásáról a Megyei Etikai Tanácsba. ............. 16




II. TOLNA MEGYEI KÖZGYŰLÉS ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEI 9/2007. (IV. 19.) rendelet

A Tolna Megyei Önkormányzat 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról. .................................................... 17

10/2007. (IV. 19.) rendelet

A Tolna Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről szóló 2/2007. (II. 14.) önkormányzati rendelet módosításáról. ..................................................................... 23

11/2007. (IV. 19.) rendelet

A Tolna Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2003. (IV. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról. ............................................... 25

12/2007. (IV. 19.) rendelet

A Tolna Megyei Önkormányzat által fenntartott szociális intézményekben fizetendő térítési díjakról szóló 4/2001. (III. 2.) és a megyei közművelődési szakmai tanácsadási és szolgáltatási feladatok ellátásáról szóló 12/1998. (VI. 24.) önkormányzati rendeletek módosításáról.............. 30

13/2007. (VI. 27.) rendelet

A Tolna Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről szóló 2/2007. (II. 14.) önkormányzati rendelet módosításáról. ..................................................................... 31

14/2007. (VI. 27.) rendelet

A Tolna Megyei Önkormányzat költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei tartalmának meghatározásáról szóló 15/2005. (VI. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról.............................................................. 34

15/2007. (VI. 27.) rendelet

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátások formáiról, igénybevételéről és a fizetendő térítési díjról. ............................................................... 36

16/2007. (VI. 27.) rendelet

A Tolna Megyei Önkormányzat kitüntető díjainak alapításáról és adományozásáról szóló 8/1993. (VII. 4.) önkormányzati rendelet módosításáról. ............................... 44

17/2007. (VI. 27.) rendelet

A Tolna Megyei Önkormányzat által fenntartott szociális intézményekben fizetendő térítési díjakról szóló 4/2001. (III. 2.) önkormányzati rendelet módosításáról. ........... 45

2




III. TOLNA MEGYEI KÖZGYŰLÉS HATÁROZATAI 26/2007. (IV. 19.) határozat

A lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról.............................. 48

27/2007. (IV. 19.) határozat

Oktatási intézmények átszervezésének lehetőségéről szóló tájékoztatóról...................................................... 48

28/2007. (IV. 19.) határozat

A Szivárvány Általános Iskola fenntartói jogának átadásáról szóló tájékoztatóról. ............................................ 48

31/2007. (IV. 19.) határozat

Az Árpád-házi Szent Erzsébet Otthonban élők szociális foglalkoztatásának engedélyezéséről. ......................... 48

33/2007. (IV. 19.) határozat

Feladatellátási megállapodás kötéséről a Tamási és Simontornya Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulásával. .............................................. 50

36/2007. (IV. 19.) határozat

A Tolna Megyei Önkormányzat 2007-2010. évekre szóló programjáról. ............................................................... 50

37/2007. (IV. 19.) határozat

A megyei intézmények költségvetési engedélyezett létszámának felülvizsgálatáról és a 2007. évben végrehajtandó létszámcsökkentésről szóló 17/2007. (II. 14.) közgyűlési határozat módosításáról. ................................. 51

38/2007. (IV. 19.) határozat

A Kiút Tolna Megyei Foglalkoztatási Kht.-ban lévő üzletrész megvásárlásáról. ................................................. 51

39/2007. (IV. 19.) határozat

A közoktatási intézményeire vonatkozó fenntartói minőségirányítási program módosításáról. ......................... 52

40/2007. (IV. 19.) határozat

Ellátási szerződés módosításáról a Bezerédj-Kastélyterápia Alapítvánnyal....................................................... 52

41/2007. (IV. 19.) határozat

Egységes megállapodás elfogadásáról a Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulási Tanács tagjaival, valamint a Bezerédj-Kastélyterápia Alapítvánnyal. ......53

42/2007. (IV. 19.) határozat

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz benyújtandó pályázatokról. ............................................. 53

43/2007. (IV. 19.) határozat

A Balassa János Kórház tevékenységéről. ................. 54

44/2007. (IV. 19.) határozat

A Balassa János Kórház szakellátási kapacitásának és a hozzárendelt ellátási terület meghatározása tárgyában benyújtandó felterjesztésről. ........................................ 54

45/2007. (IV. 19.) határozat

A pálfai Fogyatékosok Otthona tevékenységéről. ....... 55

3




46/2007. (IV. 19.) határozat

A Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány tevékenységéről.............................................................. 55

47/2007. (IV. 19.) határozat

A Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány tevékenységéről.................................................................. 55

48/2007. (IV. 19.) határozat

Az Önkormányzat Hivatala valamint a megyei fenntartású intézmények felügyeleti és belső ellenőrzési tevékenységének tapasztalatairól....................................... 55

49/2007. (IV. 19.) határozat

A Tolna Megyei Önkormányzat 2006. évi nemzetközi tevékenységének értékeléséről és a 2007. évi nemzetközi teendőkről.................................................................... 56

50/2007. (IV. 19.) határozat

Alapítványi támogatásról.............................................. 56

52/2007. (VI. 27.) határozat

A lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról............................... 56

53/2007. (VI. 27.) határozat

A megyei fenntartású intézmények saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításairól szóló tájékoztatóról. ............................................................................ 57

54/2007. (VI. 27.) határozat

A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltségének tevékenységéről, Tolna megye munkaerő piaci helyzetéről szóló tájékoztató tárgyában. ................................................................... 57

55/2007. (VI. 27.) határozat

A Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevétele tárgyában. ................................. 57

60/2007. (VI. 27.) határozat

Egységes középiskola létrehozásáról. ........................ 58

61/2007. (VI. 27.) határozat

A Tolna Megyei Turisztikai Információs és Szolgáltató Közhasznú Társaság megszüntetésének kezdeményezéséről. ....................................................................... 60

62/2007. (VI. 27.) határozat

Az Általános Művelődési Központ átszervezéséről. .... 61

65/2007. (VI. 27.) határozat

A Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás Társulási Megállapodása módosításának jóváhagyásáról. ............................................................................... 64

66/2007. (VI. 27.) határozat

A Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás 2005-2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról. ................................................................... 65

67/2007. (VI. 27.) határozat

A Tolna Megyei Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatának módosításáról. ............................................... 65

68/2007. (VI. 27.) határozat

A Tolna Megyei Önkormányzat 2007. évi közbeszerzési tervének módosításáról. .............................................. 66

69/2007. (VI. 27.) határozat

Ingatlanok értékesítéséről. .......................................... 66

4




70/2007. (VI. 27.) határozat

A területi kisebbségi önkormányzatokkal kötendő együttműködési megállapodások jóváhagyásáról. ................ 68

71/2007. (VI. 27.) határozat

Az állami gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek lakáshoz jutását célzó minisztériumi pályázaton való részvételről. ........................................................................... 69

72/2007. (VI. 27.) határozat

A Csilla von Boeselager Otthon szociális foglalkoztatási engedélyének módosítása tárgyában........................... 69

73/2007. (VI. 27.) határozat

Az alsótengelici Csilla von Boeselager Otthon tevékenységéről. ....................................................................... 70

74/2007. (VI. 27.) határozat

Belső Ellenőrzési Szabályzat elfogadásáról. ............... 70

75/2007. (VI. 27.) határozat

Alapítványi támogatásról. ............................................ 70

76/2007. (VI. 27.) határozat

A Pécsi Ítélőtábla részítéletéről szóló tájékoztató tudomásulvételéről. ............................................................ 72

77/2007. (VI. 27.) határozat

A folyószámlahitel felvételéhez kapcsolódó engedményezés jóváhagyásáról. ............................................... 72

78/2007. (VI. 27.) határozat

A Kiút Tolna Megyei Foglalkoztatási Kht. folyószámlahitel felvételével összefüggő tulajdonosi hozzájárulásról. ........................................................... 72 IV. KÖZLEMÉNYEK

A Magyar Közlönyben – 2007. március 13. és 2007. július 6. között – kihirdetett egyes jogszabályokról................................................................................................................... 73 V. MELLÉKLETEK A Tolna Megyei Közgyűlés 33/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozatának melléklete.......74 A Tolna Megyei Közgyűlés 34/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozatának melléklete.......76 A Tolna Megyei Közgyűlés 35/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozatának melléklete.......77 A Tolna Megyei Közgyűlés 36/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozatának melléklete.......78 A Tolna Megyei Közgyűlés 37/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozatának melléklete.....122 A Tolna Megyei Közgyűlés 40/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozatának melléklete.....124 A Tolna Megyei Közgyűlés 41/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozatának melléklete.....125

5




A Tolna Megyei Közgyűlés 44/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozatának melléklete.....129 A Tolna Megyei Közgyűlés 53/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozatának melléklete.....132 A Tolna Megyei Közgyűlés 60/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozatának melléklete.....133 A Tolna Megyei Közgyűlés 62/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozatának mellékletei....137 A Tolna Megyei Közgyűlés 65/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozatának mellékletei....149 A Tolna Megyei Közgyűlés 67/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozatának melléklete.....164 A Tolna Megyei Közgyűlés 68/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozatának melléklete.....171 A Tolna Megyei Közgyűlés 69/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozatának mellékletei....172 A Tolna Megyei Közgyűlés 70/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozatának mellékletei....187 A Tolna Megyei Közgyűlés 74/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozatának melléklete.....205 A Tolna Megyei Közgyűlés 11/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendeletének melléklete........................................................................................................................... 215 A Tolna Megyei Közgyűlés 15/2007. (VI. 27.) önkormányzati rendeletének melléklete........................................................................................................................... 216

6




I. SZEMÉLYI RÉSZ A Tolna Megyei Közgyűlés 29/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozata az Általános Művelődési Központ igazgatói helyére érkezett pályázatok pályázati feltételeknek való megfeleléséről: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése megállapítja, hogy dr. Say István pályázó megfelel a pályázati feltételeknek. A Tolna Megyei Közgyűlés 30/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozata az Általános Művelődési Központ igazgatójának megbízásáról: 1. A Közgyűlés 2007. június 1-jei hatállyal 2012. július 31-ig az Általános Művelődési Központ igazgatójának dr. Say Istvánt bízza meg. 2. A Közgyűlés a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével dr. Say Istvánt 2007. június 1-jei hatállyal besorolja az I/12 közalkalmazotti kategóriába és pótlékolt alapilletményét 325.100 Ft-ban, magasabb vezetői pótlékát pedig 53.900 Ftban állapítja meg. Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke Határidő: 2007. június 1.

A Tolna Megyei Közgyűlés 32/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány Kuratóriumi tagjának megbízásáról: 1. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése Babai Zoltán kuratóriumi tagságáról való lemondását - megköszönve a közalapítványnál végzett tíz éves munkáját -elfogadja. 2. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Közoktatásfejlesztési Közalapítvány Kuratóriumába Gerzsei Pétert megbízza. 3. A Közgyűlés felkéri elnökét, hogy gondoskodjon Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének tájékoztatásáról, majd ezt követően a közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról. Felelős: dr. Puskás Imre a Közgyűlés elnöke Határidő: 2007. július 31. 7




A Tolna Megyei Közgyűlés 34/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozata megyei aljegyzői pályázat kiírásáról: 1. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése Tolna megye aljegyzői állásának betöltésére vonatkozó, a mellékletben foglalt pályázati felhívást jóváhagyja. 2. A Közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a mellékletben szereplő pályázati felhívás – változatlan tartalommal történő – megjelentetéséről a Belügyi Közlönyben gondoskodjon. Felelős: dr. Bartos Georgina, megyei főjegyző Határidő: azonnal A Tolna Megyei Közgyűlés 35/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozata könyvvizsgálattal kapcsolatos pályázat kiírására: 1. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a könyvvizsgálói feladatok ellátására vonatkozó pályázati kiírással egyetért. 2. A Közgyűlés felkéri a Megyei Főjegyzőt, hogy a mellékelt pályázati felhívásnak a Tolnai Népújságban, a Magyar Nemzetben, valamint a Megyei Naplóban történő megjelenéséről gondoskodjon. 3. A Közgyűlés felkéri Elnökét, hogy a könyvvizsgálói tevékenység ellátásával kapcsolatos javaslatát terjessze a 2007. júniusi közgyűlés elé. Határidő: 2. pont vonatkozásában 2007. május 15. 3. pont vonatkozásában 2007. júniusi közgyűlés időpontja Felelős: 2. pont vonatkozásában dr. Bartos Georgina főjegyző, 3. pont vonatkozásában dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke. A Tolna Megyei Közgyűlés 51/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozata bírósági ülnökök megválasztásáról: 1.

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése az 1997. évi LXVII. törvény 124.§ (1) bekezdése, valamint az 1990. évi LXV. törvény 10.§ (1) bekezdés j. pontja alapján az alábbi személyeket bírósági ülnöknek megválasztja:

8




Megyei bírósághoz: 1. Tauker Péter Születési idő: 1963.04.19., Anyja neve: Kerekes Éva, Iskolai végzettsége: Főiskola, Foglalkozása: szakág-vezető, Lakcíme: Tolna, Kinizsi utca 10. 2. Prantnerné Miklós Andrea Születési idő: 1967.02.08., Anyja neve: Domokos Margit, Iskolai végzettsége: Szakmunkás, Foglalkozása: alkalmazott, Lakcíme: Szekszárd, Széchenyi u. 59. II/3. 3. Miklós Lajosné Születési idő: 1947.02.28., Anyja neve: Nagy Brigitta, Iskolai végzettsége: Középiskola, Foglalkozása: Nyugdíjas, Lakcíme: Tevel, Hőgyészi u. 118/1. 4. Kertész Sándor Születési idő: 1946.02.13., Anyja neve: Kubelka Izebella, Iskolai végzettsége: Főiskola, Foglalkozása: Nyugdíjas, Lakcíme: Szekszárd, Flórián utca 2. 5. Dr. Zsédely Istvánné Születési idő: 1949.04.16. , Anyja neve: Berger Bella, Iskolai végzettsége: Szakközépiskola, Lakcíme: Szekszárd, Kilátó utca 37. 6. Honti József Születési idő: 1947.10.17., Anyja neve: Balassa Margit, Iskolai végzettsége: Főiskola, Lakcíme: Szekszárd, Béla Király tér 7. 7. Tóth Lászlóné Születési idő: 1958.09.30., Anyja neve: Bencze Mária, Iskolai végzettsége: Rendőrtiszti Főiskola, Foglalkozása: Nyugdíjas, Lakcíme: Szekszárd, Alisca utca 11. I/12. 8. Szabó Miklós Születési idő: 1946.01.19., Anyja neve: Rácz Etel, Iskolai végzettsége: Technikum, Foglalkozása: Nyugdíjas, Lakcíme: Tolna, Rákóczi u. 57/2. 9. Csákiné Tóth Ilona Születési idő: 1958.08.29., Anyja neve: Majoros Vilma, Iskolai végzettsége: Szakközépiskola érettségi, Foglalkozása: Nyugdíjas, Lakcíme: Sióagárd, Kölcsey utca 17.

9




10. Lengyel Sándorné Születési idő: 1947.05.31., Anyja neve: Kapás Teréz, Iskolai végzettsége: Főiskola, Foglalkozása: Nyugdíjas, Lakcíme: Szekszárd, Rákóczi Ferenc utca 84. 11. Cziráki László Jánosné Születési idő: 1946.04.10., Anyja neve: Pécsi Katalin, Iskolai végzettsége: Közgazdasági Technikum, Foglalkozása: nyugdíjas, Lakcíme: Szekszárd, Kölcsey ltp. 24. II.3. 12. Dér Mária Születési idő: 1955.09.17., Anyja neve: Gaál Irén, Iskolai végzettsége: Főiskola, Foglalkozása: eladó, Lakcíme: Tolna, Deák Ferenc utca 94. Pedagógus ülnöknek: 1. Fenyves Ágnes Születési idő: 1940.05.09., Anyja neve: Kalián Hajnalka, Iskolai végzettsége: Főiskola, Foglalkozása: Nyugdíjas pedagógus, Lakcíme: Szekszárd, Wosinsky ltp. 11. 2. Ádám Imréné Születési idő: 1945.08.09., Anyja neve: Györkő Katalin, Iskolai végzettsége: Főiskola, Foglalkozása: Gyógypedagógiai tanár, Lakcíme: Fadd, Templom utca 38. 3. Balássy György Születési idő: 1944.11.23., Anyja neve: Keresztes Irén,, Iskolai végzettsége: Egyetem, Foglalkozása: Tanár, Lakcíme: Bonyhád, Fáy ltp. 6/C II/5. 4. Kovács Józsefné Születési idő: 1948.08.12., Anyja neve: Bátor Julianna, Iskolai végzettsége: Közgazdaságtudományi Egyetem, Foglalkozása: Nyugdíjas, Lakcíme: Szekszárd, Kőrösi Cs. S. utca 26. 5. Varga Mihályné Születési idő: 1945.09.03., Anyja neve: Markó Mária, Iskolai végzettsége: Főiskola, Foglalkozása: nyugdíjas, Lakcíme: Bonyhád, Alkotmány utca 15. 6. Bali Jánosné Születési idő: 1954.02.15., Anyja neve: Szászik Ibolya, Iskolai végzettsége: Főiskola, Foglalkozása: Tanítónő, Lakcíme: Tolna, Fáy András tér 1/14.

10




Munkaügyi bírósághoz: 1. Tóth Imre Születési idő: 1949.09.12., Anyja neve: Marosovics Mária, Iskolai végzettsége: Főiskola, Foglalkozása: Nyugdíjas, Lakcíme: Szekszárd, Palánki hegy 7099/1 hrsz. 2. Ligeti Ferencné Születési idő: 1952.04.18., Anyja neve: Varga Julianna, Iskolai végzettsége: Főiskola, Foglalkozása: Óvoda pedagógus, Lakcíme: Szekszárd, Béri Balogh Ádám u. 26. 3. Benizs Sándor Születési idő: 1941.07.30., Anyja neve: Kertai Mária, Iskolai végzettsége: Főiskola, Foglalkozása: Nyugdíjas, Lakcíme: Szekszárd, Remete utca 70. 4. Eszterbauer Mihályné Születési idő: 1946.02.23., Anyja neve: Simon Anna, Iskolai végzettsége: Közgazdasági Technikum, Foglalkozása: Nyugdíjas, Lakcíme: Szekszárd, Dr. Hirling Ádám utca 11. Fsz. 2. 5. Lizák Zoltánné Születési idő: 1946.11.29., Anyja neve: Polyák Etelka, Iskolai végzettsége: Érettségi, Foglalkozása: Nyugdíjas, Lakcíme: Szekszárd, Kossuth Lajos u. 23. 6. Strohmayer József Péter Születési idő: 1951.02.16., Anyja neve: Helfenbein Katalin, Iskolai végzettsége: Érettségi, Foglalkozása: Rokkant Nyugdíjas, Lakcíme: Szekszárd, Kiskadarka utca 5/a. 7. Hopp János Születési idő: 1948.01.12., Anyja neve: Bíró Erzsébet, Iskolai végzettsége: Főiskola, Foglalkozása: Rokkant Nyugdíjas, Lakcíme: Szekszárd, Béri Balogh Ádám utca 109. VII/22. 8. Jakab Jolán Születési idő: 1957.06.17., Anyja neve: Illés Emerencia, Iskolai végzettsége: Érettségi, Foglalkozása: Nyugdíjas, Lakcíme: Szekszárd, Cseri János utca 70/A. 9. Tóth Sándor Születési idő: 1956.10.29., Anyja neve: Frei Anna, Iskolai végzettsége: Főiskola, Foglalkozása: Nyugdíjas, Lakcíme: Tolna, Szekszárdi utca 12. 3/25.

11




10. Polereczki Péter Születési idő: 1939.03.23., Anyja neve: Rozgonyi Margit, Iskolai végzettsége: Főiskola, Foglalkozás: Nyugdíjas, Lakcíme: Szekszárd, Esze Tamás utca 14. 11. Fenyvesi Henrik Születési idő: 1965.04.04., Anyja neve: Lohmann Margit, Iskolai végzettsége: Főiskola, Foglalkozása: pénzügyőr, Lakcíme: Szekszárd, Bródy Sándor utca 28. 12. Szabópál Miklósné Születési idő: 1952.08.31., Anyja neve: Hrubi Erzsébet, Iskolai végzettsége: Érettségi, Foglalkozása: Rokkantnyugdíjas, Lakcíme: Szekszárd, Wesselényi u. 13. IV/18. 13. Kelemen József Születési idő: 1953.10.05., Anyja neve: Kozma Rozália, Iskolai végzettsége: Egyetem, Foglalkozása: Rokkant Nyugdíjas, Lakcíme: Szekszárd, Tolnai Lajos 21. 14. Tolnai Ferencné Születési idő: 1952.10.16., Anyja neve: Vad Teréz, Iskolai végzettsége: Érettségi, Foglalkozása: Rokkant Nyugdíjas, Lakcíme: Tolna, Babits Mihály utca 14. 15. Máté Mihály Istvánné Születési idő: 1952.11.19., Anyja neve: Kiss Katalin , Iskolai végzettsége: Szakközépiskola, Lakcíme: Szekszárd, Arany János utca 16. I/1. 16. Hozensteiner Kálmán Születési idő: 1943.09.06., Anyja neve: Simon Rozália, Iskolai végzettsége: Közgazdaság Technikumi Érettségi , Foglalkozása: Nyugdíjas, Lakcíme: Szekszárd, Herman Ottó utca 10. mf. 9. 17. Ganczer Ferenc Józsefné Születési idő: 1949.09.02., Anyja neve: Sipos Éva, Iskolai végzettsége: Főiskola, Foglalkozása: Nyugdíjas, Lakcíme: Szekszárd, Székely Bertalan 64/B . 18. Horváthné Gelencsér Edit Születési idő: 1976.02.21., Anyja neve: Mártonfai Edit, Iskolai végzettsége: Egyetem, Foglalkozása: GYED, Lakcíme: Szekszárd, Mecsek utca 6.

12




19. Bárczy Őrsné Születési idő: 1945.02.16., Anyja neve: Báló Éva, Iskolai végzettsége: Gimnáziumi érettségi, Foglalkozása: Bér-munkaügyi előadó, Lakcíme: Szekszárd, Széchenyi u. 55-57. I/4. 20. Udvardy Zsuzsanna Születési idő: 1946.02.16., Anyja neve: Rottár Ilona, Iskolai végzettsége: Felsőfokú Pénzügyi és Számv., Foglalkozása: Nyugdíjas, Lakcíme: Szekszárd, Csokonai utca 5. 21. Szüle László Születési idő: 1947.09.13., Anyja neve: Szegedi Margit Klára, Iskolai végzettsége: Egyetem, Foglalkozása: Nyugdíjas, Lakcíme: Szekszárd, Bajcsy-Zsilinszky utca 5. 22. Csáki Bertalan Születési idő: 1957.06.30., Anyja neve: Csáki Jolán, Iskolai végzettsége: Főiskola, Foglalkozása: Nyugdíjas, Lakcíme: Sióagárd, Kölcsey utca 17. 23. Piegl Ferencné Születési idő: 1964.07.05., Anyja neve: Balogh Zsuzsanna, Iskolai végzettsége: Középiskola érettségi, Foglalkozása: Hasznosítási előadó, Lakcíme: Szekszárd, Béri Balog Ádám u. 49. IV/13. 24. Vendégh Edit Születési idő: 1974.08.10., Anyja neve: Bogár Piroska, Iskolai végzettsége: Egyetem, Foglalkozása: Titkár, Lakcíme: Szekszárd, Vasvári Pál utca 31. 25. Málinger Istvánné Születési idő: 1953.10.21., Anyja neve: Steinbach Erzsébet, Iskolai végzettsége: Szakközépiskola érettségi, Foglalkozása: Nyugdíjas, Lakcíme: Sióagárd, Kölcsey út 9. 26. Fülöpné Szűcs Mária Születési idő: 1943.10.06., Anyja neve: Gyarmati Mária, Iskolai végzettsége: Egyetem, Foglalkozása: Tanár, Lakcíme: Szekszárd, Mátyás Király utca 16. 27. Dr. Partosné Lukács Mária Születési idő: 1945.03.04., Anyja neve: Hegedüs Mária, Iskolai végzettsége: Érettségi, Foglalkozása: Nyugdíjas, Lakcíme: Szekszárd, Wosinsky Mór ltp. 36.

13




28. Szigeti József Születési idő: 1946.12.21., Anyja neve: Meinczinger Erzsébet, Iskolai végzettsége: Szakközépiskola, Foglalkozása: Nyugdíjas, Lakcíme: Szekszárd, Bottyán Hegy 15. fsz.3. 29. Szajkiné Báthori Zsuzsanna Születési idő: 1949.08.31., Anyja neve: Pintér Julianna, Iskolai végzettsége: Érettségi, Foglalkozása: Rokkant nyugdíjas, Lakcíme: Szekszárd, Patak utca 3. 30. Gonda Mária Születési idő: 1969.11.07., Anyja neve: Horváth Mária, Iskolai végzettsége: Főiskola, Foglalkozása: művelődésszervező, Lakcíme: Szekszárd, Ybl Miklós ltp. 5. 2.

A Közgyűlés figyelemmel az OIT által meghatározott létszámkeretre az alábbi személyeket bírósági ülnöknek nem választja meg: -

Gaál Györgyné, Sárosi Éva, Ferencz Józsefné, Ferencz Árpádné, Becze Attila, Szűcs Julianna Judit, Varga Árpádné, Márkus János, Szikszay László, Szalai Jánosné,

3.

A Közgyűlés felkéri elnökét, hogy a megválasztott ülnökök eskütételével és megbízólevél átadásával kapcsolatos szükséges intézkedéseket tegye meg.

4.

A Közgyűlés felkéri elnökét ezen határozatának a Tolna Megyei Bíróság elnöke valamint az érintettek részére történő megküldésére.

Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke Határidő: azonnal A Tolna Megyei Közgyűlés 56/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozata megyei aljegyző kinevezéséről: 1.

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése – az 1990. évi LXV. tv. 36.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az 1992. évi XXIII. tv. 8.§ (3) bekezdésé14




ben foglaltakra – dr. Erményi Gyulát a Tolna Megyei Önkormányzat aljegyzőjévé 2007. július 1-jei hatállyal kinevezi. 2.

A Közgyűlés dr. Erményi Gyula aljegyzői illetményét 490.000,- forintban állapítja meg.

3.

A Közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt az aljegyzői kinevezéssel kapcsolatos szükséges adminisztratív teendők végrehajtására.

Felelős: dr. Bartos Georgina, megyei főjegyző Határidő: azonnal A Tolna Megyei Közgyűlés 57/2007. (VI. 27.) Közgyűlési határozata könyvvizsgáló megbízásáról: 1.

A Közgyűlés megállapítja, hogy a Dr. Printz és Társa Nemzetközi Könyvvizsgáló Kft. megfelel a pályázati feltételeknek.

2.

A Közgyűlés a Tolna Megyei Önkormányzat könyvvizsgálói feladatainak ellátásával 2007. július 1-jétől 2009. június 30-ig terjedő időszakra a Dr. Printz és Társa Nemzetközi Könyvvizsgáló Kft.-t (Budapest, Bölcső u. 6.) bízza meg.

3.

A tevékenység ellátásáért a könyvvizsgáló szervezetet 2007. július 1-jétől 2009. június 30-ig terjedő időszakra havi 333.000,- Ft + ÁFA/hó díjazás illeti meg. A jelzett díjazáson kívül egyéb költségtérítés nem illeti meg a megbízottat.

4.

A Közgyűlés felkéri az Elnökét, hogy a könyvvizsgálói tevékenységre szóló megbízási szerződést kösse meg a Dr. Printz és Társa Nemzetközi Könyvvizsgáló Kft-vel.

Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke Határidő: azonnal A Tolna Megyei Közgyűlés 58/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozata a Magyarországi Német Színház igazgatói helyére érkezett pályázatok pályázati feltételeknek való megfeleléséről: 1. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése megállapítja, hogy Dávid Zsuzsa, Frank Ildikó, Galgóczy Judit és Kerényi Mihály pályázó megfelel a pályázati feltételeknek. 15




2. A Közgyűlés megállapítja, hogy Karsai Klára pályázó nem felel meg a pályázati feltételeknek. A Tolna Megyei Közgyűlés 59/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozata a Magyarországi Német Színház igazgatójának megbízásáról: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2007. július 1-jétől 2012. június 30-ig a Magyarországi Német Színház igazgatójának Frank Ildikót nem bízza meg. A Tolna Megyei Közgyűlés 63/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozata a Tolnai Lajos Német Nemzetiségi és Kéttannyelvű Gimnázium és Kollégium igazgatójának megbízásáról: 1. A Közgyűlés 2007. augusztus 1-i hatállyal 2012. július 31-ig a Tolnai Lajos Német Nemzetiségi és Kéttannyelvű Gimnázium és Kollégium igazgatójának dr. Humné Szentesi Katalint bízza meg. 2. A Közgyűlés a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével dr. Humné Szentesi Katalint 2007. augusztus 1-jei hatállyal besorolja az I/11 közalkalmazotti kategóriába és pótlékolt alapilletményét 313.100 Ft-ban, magasabb vezetői pótlékát pedig 49.000 Ft-ban állapítja meg. Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke Határidő: 2007. július 31.

A Tolna Megyei Közgyűlés 64/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozata tag delegálásáról a Megyei Etikai Tanácsba: 1.

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 140/A. § (9) bekezdése alapján a Megyei Etikai Tanácsba dr. Széchenyi Attilát delegálja határozott, 5 éves időtartamra.

2.

A Közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a döntésről az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézetét értesítse.

Felelős: az 1) pontnál dr. Puskás Imre a Közgyűlés elnöke, a 2) pontnál dr. Bartos Georgina megyei főjegyző Határidő: azonnal

16




II. TOLNA MEGYEI KÖZGYŰLÉS ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEI A Tolna Megyei Önkormányzat 9/2007. (IV. 19.) önkormányzati RENDELETE a Tolna Megyei Önkormányzat 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. § a) és d) pontjában rögzített hatáskörében eljárva, az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 82. §-ában foglaltaknak megfelelően, a Tolna Megyei Önkormányzat 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról az alábbi rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) alkotja: I. fejezet A bevételek és kiadások teljesítése 1. § A Közgyűlés a Tolna Megyei Önkormányzat 2006. évi költségvetésének végrehajtását 18.930.364 E Ft bevétellel, 17.804.206 E Ft kiadással jóváhagyja. 2. § A Közgyűlés az 1. § szerinti teljesített bevételen és kiadáson belül a a ) a költségvetési bevétel teljesítését b ) a költségvetési kiadás teljesítését c ) a finanszírozási bevétel teljesítését ezen belül d ) a működési hitel bevétel teljesítését e ) a felhalmozási hitel bevétel teljesítését f ) a finanszírozási kiadás teljesítését ezen belül g ) a működési hiteltörlesztés teljesítését összeggel hagyja jóvá.

17

16.831.446 17.594.206 2.098.918

E Ft E Ft E Ft

700.000 1.398.918 210.000

E Ft E Ft E Ft

210.000

E Ft




3. § A Közgyűlés a) a Tolna Megyei Önkormányzat 2006. évi bevételi és kiadási mérlegét e Rendelet 1. számú melléklete szerint; b) a finanszírozási bevételek 2006. évi alakulását, ezen belül az adósságállomány (hitelállomány) összetételét, a hiteltartozás lejárat, hitelezők szerinti részletezését e Rendelet 3. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően; c) az 1. és 2. §-okban, összességében elfogadott 2006. évi teljesített bevétel, illetve kiadás címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti részletezését, a teljesítési adatok eredeti és módosított előirányzatokhoz képest megállapítható eltéréseit e Rendelet 4. és 5. számú mellékleteiben foglaltak szerint; d) a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal bevételeinek együttes és jogcímcsoportok szerinti 2006. évi teljesítését e Rendelet 6. számú, a kiadások együttes, feladatok és célok szerinti 2006. évi teljesítését e Rendelet 8. számú mellékletében foglaltak szerint; e) a Tolna Megyei Önkormányzat, intézményei és a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal 2006. évi pénzkészletének alakulását e Rendelet 9. számú melléklete szerint; f) a Tolna Megyei Önkormányzat 2006. évi könyvviteli mérlegét e Rendelet 10. számú melléklete szerint; g) a Tolna Megyei Önkormányzat 2006. évi pénzmaradványának alakulását e Rendelet 11. számú melléklete szerint; h) a Tolna Megyei Önkormányzat 2006. évi eredménykimutatását e Rendelet 12. számú melléklete szerint jóváhagyja. 4. § A Közgyűlés a Tolna Megyei Önkormányzat könyvviteli mérleg szerinti vagyonát, költségvetésének teljesítését, pénzmaradványának és eredményének 2006. évi alakulását bemutató a ) egyszerűsített mérleget e Rendelet 13. számú; b ) egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentést e Rendelet 14. számú; c ) egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatást e Rendelet 15. számú; d ) egyszerűsített eredménykimutatást e rendelet 16. számú melléklete szerint – a könyvvizsgálói záradékot figyelembe véve - jóváhagyja. 5. § A Közgyűlés a Tolna Megyei Önkormányzat teljesített bevételeinek és kiadásainak működési és felhalmozási cél szerinti elkülönítését e Rendelet 2. számú, a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal teljesített bevételeinek és kiadásainak működési és felhalmozási cél szerinti elkülönítését e Rendelet 7. és 8. számú melléklete szerint tudomásul veszi.

18




6. § (1) A Közgyűlés a felügyelete alá tartozó önálló és részben önálló költségvetési szervek a) 2006. évi költségvetésének pénzügyi teljesítését e Rendelet 4., 5. és 9. számú melléklete szerint; b) költségvetési létszámkeretét és 2006. évi átlagos statisztikai állományi létszámát e Rendelet 17. számú melléklete szerint; c) költségvetési támogatásának teljesítését e Rendelet 39. számú melléklete szerint jóváhagyja. (2) A Közgyűlés a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek 2005. évi szakmai feladatainak teljesítését e Rendelet 42. számú mellékletében foglalt értékelésnek megfelelően jóváhagyja. (3) A Közgyűlés a felügyelete alá tartozó önálló költségvetési szervek beszámolójának felülvizsgálata alapján, amely − a pénzügyi teljesítés és a feladat megvalósítás összhangjára; − az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérésére; − a felügyeleti szerv által meghatározott adatszolgáltatással való összhangra; − a költségvetési előirányzattal összefüggően jóváhagyott – alaptevékenységbe tartozó - feladatok szakmai teljesítésére, értékelésére terjedt ki, az önálló költségvetési szervek 2006. évi beszámolóját jóváhagyja. (4) A Közgyűlés tudomásul veszi, hogy a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vezetői az Áht. 97 § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségnek megfelelően, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm.rendelet 149 § (2) bekezdés c) pontjában foglalt előírás szerint, a Kormányrendelet 23. számú mellékletének felügyeleti szervhez történő megküldésével, eleget tettek a FEUVE rendszer működéséről szóló értékelési kötelezettségüknek. II. fejezet Az önkormányzat és intézményei 2006. évi pénzmaradványa, vállalkozási eredménye 7. § A Közgyűlés a Tolna Megyei Önkormányzat 2006. évi módosított pénzmaradványának felülvizsgált együttes összegét 1.017.663 E Ft-ban állapítja meg, illetve hagyja jóvá. 8. §

19




(1) A Közgyűlés a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek 2006. évi felülvizsgált, módosított pénzmaradványát összességében 250.473 E Ft-ban állapítja meg. (2) A Közgyűlés a tárgyévben képződött, felhasználható pénzmaradvány költségvetési szervenkénti összegét e Rendelet 18. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően hagyja jóvá. (3) A Közgyűlés a 2006. évi intézményi költségvetési támogatások módosított előirányzatának és a ténylegesen kiutalt támogatás különbözetének rendezését -a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek alulfinanszírozása miatt 50.987 E Ft kiutalását, illetve túlfinanszírozása miatt 14.621 E Ft befizetését - rendeli el, e Rendelet 18. számú mellékletében foglalt részletezés szerint. (4) A Közgyűlés az intézményi pénzmaradvány elszámolások felülvizsgálata alapján a normatív, kötött felhasználású állami támogatás és a céljelleggel biztosított előirányzatok fel nem használt maradványát teljes összegben – 715 E Ft volumenben - elvonja, a normatív állami támogatás elszámolásával összefüggő befizetési kötelezettségek teljesítését, figyelemmel az érintett intézmények pénzügyi helyzetére, a Közgyűlés elengedi. A Közgyűlés az elvonás, a pénzmaradvány korrekció intézményenkénti összegét e Rendelet 18. számú melléklete szerint jóváhagyja. (5) A befizetési kötelezettség teljesítésére a módosított 217/1988. (XII. 30.) Korm. rendelet 66. § (7) bekezdés b) pontjában foglaltak az irányadóak. A befizetési kötelezettséget 2007. június 30-ig kell teljesíteni. (6) Az intézmények jóváhagyott pénzmaradványuk terhére elsődlegesen kötelesek elszámolni a céljellegű bevételek maradványát terhelő kötelezettségeiket, a 2006. évet terhelő szállítói tartozásaikat, illetve egyéb áthúzódó kötelezettségeiket. A fennmaradó pénzmaradvány összege felett az intézmény vezetője szabadon rendelkezik. Jutalmazásra legfeljebb e Rendelet 18. számú mellékletében e címen kimutatott maradvány fordítható. A jutalmazással összefüggő járulék kiadások a pénzmaradványt terhelik. 9. § (1) A Közgyűlés a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal és a részben önállóan gazdálkodó Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet 2006. évi pénzmaradványát e Rendelet 19. számú mellékletében foglalt elszámolásnak megfelelően hagyja jóvá. A Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal módosított pénzmaradványát 753.618 E Ftban, a Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet pénzmaradványát 12.143 E Ft-ban állapítja meg. (2) A Közgyűlés az intézményeket megillető kiutalatlan 2006. évi támogatás összegét 50.987 E Ft-ban, a túlfinanszírozás miatt felmerülő elvonás összegét 14.621 E Ft-ban, az intézményi pénzmaradványokat terhelő – normatív, kötött felhasználású és céljellegű támogatások elszámolásával összefüggő – elvonás összegét 715 E Ft-ban hagyja jóvá. 20




(3) A Közgyűlés a 2006. évi normatív állami hozzájárulás elszámolásából eredő 374 E Ft önkormányzatot megillető bevétel és a kötött felhasználású normatív támogatások elszámolásánál keletkező 92 E Ft visszafizetési kötelezettség különbözetét 282 E Ft-ban hagyja jóvá. (4) A Közgyűlés a központi költségvetéssel szemben fennálló, önkormányzatot terhelő befizetési kötelezettség összegét, a 2006. évi központosított állami támogatás elszámolásából adódóan 258 E Ft-ban, a 2005. évi kötelezettséggel terhelt központosított állami támogatás elszámolásából adódóan 607 E Ft-ban, a felmerülő kamatkiadások miatt 111 E Ft-ban, együttesen 976 E Ft-ban hagyja jóvá. (5) A Közgyűlés a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatalnál képződött 2006. évi pénzmaradvány felhasználását e Rendelet 20., az előző évi tartalékok célszerinti felhasználásának változását e Rendelet 20/A. számú melléklete szerint hagyja jóvá. 10. § (1) A Közgyűlés az önkormányzati szintű összesített 2006. évi eredménykimutatás alapján a vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredményét 3.886 E Ft-ban, módosított pénzforgalmi eredményét -415 E Ft-ban állapítja meg. (2) A Közgyűlés a Hunyadi Mátyás Középiskola és Szakiskola 2006. évi eredmény-elszámolását e Rendelet 12/A. számú melléklete szerint jóváhagyja. Az intézmény vállalkozási tevékenységének pénzforgalmi eredményét 42 E Ft-ban, módosított pénzforgalmi eredményét -415 E Ft-ban állapítja meg. (3) A Közgyűlés az Ady Endre Középiskola, Szakiskola és Kollégium 2006. évi eredmény-elszámolását e Rendelet 12/A. számú melléklete szerint jóváhagyja. Az intézmény vállalkozási tevékenységének pénzforgalmi eredményét 3.844 E Ft-ban, módosított pénzforgalmi eredményét nulla Ft-ban állapítja meg. III. fejezet Elszámolások a központi költségvetésből folyósított állami támogatásokról, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről 11. § A Közgyűlés a ) a 2006. évi normatív állami támogatás elszámolását e Rendelet 21. számú; b ) a 2006. évi normatív, kötött felhasználású állami támogatás felhasználásának elszámolását e Rendelet 22. számú; c ) a 2006. évi központosított és egyéb állami támogatás felhasználásának elszámolását e Rendelet 23/A., a 2005. évi kötelezettségvállalással terhelt normatív, kötött felhasználású támogatások előirányzat maradványai felhasználásának elszámolását e Rendelet 23/B. számú, a 2005. évi kötelezettségvállalás-

21




sal terhelt központosított és egyéb állami támogatás előirányzat maradványa felhasználásának elszámolását e Rendelet 23/C. számú; d ) a címzett állami támogatások 2006. évi igénybevételének és felhasználásának elszámolását e Rendelet 24. számú; e ) az egyéb fejlesztési célú állami támogatások felhasználásának 2005. évi elszámolását e Rendelet 25. számú f ) az európai uniós támogatások alakulását és felhasználását e Rendelet 26. számú mellékletében foglaltak szerint jóváhagyja. 12. § A Közgyűlés a ) a Közgyűlés elnökének átruházott hatáskörében hozott döntései alapján felhasznált általános tartalékról készített elszámolást e Rendelet 27. és 28. számú; b ) a közművelődési célú támogatás Művelődési Bizottság átruházott hatáskörében, történt 2006. évi felhasználásáról készített elszámolást e Rendelet 29. számú; c ) a sportcélú támogatás Ifjúsági és Sport Bizottság átruházott hatáskörében történt 2006. évi felhasználásáról készített elszámolást e Rendelet 30., 31., 32. számú; d ) az egészségügyi és szociális feladatok támogatásának felhasználásáról készített elszámolást e Rendelet 33. számú; e ) az alapítványoknak és közalapítványoknak nyújtott támogatások összefoglalását e Rendelet 34. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően jóváhagyja, illetve tudomásul veszi. IV. fejezet A Tolna Megyei Önkormányzat vagyonának és kötelezettségeinek alakulása 13. § (1) A Közgyűlés a többéves kihatással járó döntések számszerűsített kihatását évenkénti bontásban és összesítve e Rendelet 35. és 36. számú melléklete szerint tudomásul veszi. (2) A Közgyűlés kijelenti, hogy 2006. évben közvetett támogatást a Tolna Megyei Önkormányzat nem nyújtott. 14. § A Közgyűlés a Tolna Megyei Önkormányzat 2006. évi vagyonkimutatását e Rendelet 37. és 38. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően hagyja jóvá.

22




V. fejezet Záró rendelkezések 15. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) A Közgyűlés elrendeli e Rendelet 13., 14., 15., és 16. számú mellékleteiben foglaltaknak megfelelően jóváhagyott, könyvvizsgáló által záradékolt egyszerűsített mérleg, éves pénzforgalmi jelentés, pénzmaradvány-, eredménykimutatás 2007. június 30-ig történő közzétételét, valamint az Állami Számvevőszék részére történő megküldését. (3) A Közgyűlés elrendeli a felügyelete alá tartozó intézmények 2006. évi szöveges beszámolójának és az intézményi beszámolók felülvizsgálatáról készült összefoglalónak 2007. május 31-ig történő közzétételét a Tolna Megyei Önkormányzat honlapján.

dr. Puskás Imre a Közgyűlés elnöke

dr. Bartos Georgina megyei főjegyző

Záradék: A rendelet 2007. április hónap 19. nap kihirdetésre került. Szekszárd, 2007. április hónap 19. nap dr. Bartos Georgina megyei főjegyző

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2007. (IV. 19.) önkormányzati RENDELETE a Tolna Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről szóló 2/2007. (II. 14.) önkormányzati rendelet módosításáról A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 65. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Tolna Megyei Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) 2007. évi költségvetéséről szóló 2/2007. (II. 14.) önkormányzati rendeletét (továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosítja.

23




1. § A Rendelet 1. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A Közgyűlés az önkormányzat 2007. évi költségvetésének a) összes bevételét b) összes kiadását c) költségvetési bevételi előirányzatát d) költségvetési kiadási előirányzatát e) finanszírozási célú bevételét ezen belül: a rövid lejáratú (működési) hitel felvétel összegét g) finanszírozási célú kiadását ezen belül: a hosszú lejáratú hitelek törlesztését

14.913.719 E Ft-ban 14.913.719 E Ft-ban 14.213.719 E Ft-ban 14.713.719 E Ft-ban 700.000 E Ft-ban 700.000 E Ft-ban 200.000 E Ft-ban 200.000 E Ft-ban

állapítja meg.” 2. § A Rendelet 7. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Az Önkormányzat 2007. évi költségvetésének a) általános tartaléka 57.631 E Ft b) működési céltartaléka 157.660 E Ft c) felhalmozási céltartaléka 456.965 E Ft .” 3. § A Rendelet 15. §-a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A Közgyűlés a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által kiírt pályázati felhívásokra a rendelet 26. számú mellékletében foglalt fejlesztési célok megvalósítása érdekében pályázatok benyújtását rendeli el. A Közgyűlés a 26. számú mellékletben foglalt fejlesztési célok megvalósítását támogatja. A Közgyűlés a jóváhagyott fejlesztések megvalósításához a 335. kiadási cím, 2. jogcím-csoport 10. jogcímén 4.000 E Ft, valamint a 340. kiadási cím 1-4. jogcímén együttesen 8.035 E Ft saját forrást biztosít. 4. § (1) A Rendelet 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 11., 19. és 20. számú melléklete helyébe e rendelet 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10. és 11. számú melléklete lép. (2) A Rendelet az e rendelet 12. számú mellékletében jóváhagyott 26. számú melléklettel egészül ki. (3) A Közgyűlés az előirányzat változások jogcímeit e rendelet 4., 5., 6., 7. és 8. számú, az engedélyezett álláshelyek módosítását e rendelet 9. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően hagyja jóvá. 24




Záró és vegyes rendelkezések 5. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. dr. Puskás Imre a Közgyűlés elnöke


Záradék: A rendelet 2007. április hónap 19. nap kihirdetésre került. Szekszárd, 2007. április hónap 19. nap dr. Bartos Georgina megyei főjegyző A Tolna Megyei Önkormányzat 11/2007. (IV. 19.) önkormányzati RENDELETE a Tolna megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2003. (IV. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény 18. §. (1) bekezdésének valamint 71. § (2) bekezdésének felhatalmazása alapján a Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2003. (IV. 22.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosítja: 1. § A Rendelet 10.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „ 10.§ (2) A Megyei Közgyűlés egyes hatásköreinek gyakorlását – a kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével – átruházhatja: a. b. c. d.

a Közgyűlés Elnökére, a Közgyűlés Bizottságaira, a Területi Kisebbségi Önkormányzat Testületére és, a törvényben meghatározottak szerint önkormányzati társulásra.” 2. §

A Rendelet 16.§ (6) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

25




„16.§ (6) A munkaterv üléstervi részét meg kell küldeni a (2) bekezdésben meghatározottaknak, valamint - a Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Tolna Megyei Kirendeltsége vezetőjének, - a bizottságok nem közgyűlési tag tagjainak, - a területi kisebbségi önkormányzatoknak, - az egyes napirendek érintettjeinek.” 3. § (1) A Rendelet 18.§ (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „ 18.§ (3) A tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívót, valamint – a 24.§ (3) bekezdésében foglalt kivétellel – (a 20.§ (1) bekezdés a., - d., és g., pontjaiban meghatározott meghívottak esetén ) valamennyi írásbeli előterjesztést, illetőleg (a 20.§ (1) bekezdés e., - f., pontjaiban meghatározott meghívottak esetében ) a tanácskozási joggal történő meghívás alapjául szolgáló előterjesztés(eke)t a (2) bekezdésben meghatározott határidőben, postai úton (papíralapú dokumentumként ) kell kézbesíteni.” (2) A Rendelet 20.§ (1) bekezdése az alábbi g.,ponttal egészül ki: „ 20.§ (1) A Közgyűlés üléseire a közgyűlés tagjai mellett tanácskozási joggal meg kell hívni: a.) a megyei főjegyzőt, b.) a megyében megválasztott országgyűlési képviselőket, c.) az önkormányzat könyvvizsgálóját, d.) a megyei aljegyzőt és a hivatal osztályvezetőit, e.) az előterjesztőt amennyiben nem közgyűlési tag, f.) azt a személyt, illetve szervezet vezetőjét, képviselőjét akinek jelenléte a napirendi pont tárgyalásához szükséges, g.) a területi kisebbségi önkormányzat elnökét.” 4. § A Rendelet az alábbi XIV/A fejezettel egészül ki: „XIV/A TERÜLETI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 81.§ (1) A Tolna megyében élő egyes kisebbségek külön törvényben meghatározottak szerint területi kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre. Egy kisebbség a megyében csak egy területi kisebbségi önkormányzatot hozhat létre. (2) A területi kisebbségi önkormányzatok között, illetőleg a területi kisebbségi önkormányzat és a megyei önkormányzat között nincs alá – fölérendeltségi viszony.

26




(3) A területi kisebbségi önkormányzat jogi személy, képviselőinek száma 9 fő. (4) A területi kisebbségi önkormányzatot annak elnöke képviseli. Az elnök tanácskozási joggal vesz részt a megyei közgyűlés ülésein. 82.§ A megyei önkormányzat – az önkormányzat hivatalán keresztül – a területi kisebbségi önkormányzat részére biztosítja testületi működésének feltételeit, így különösen: a.) a testületi működéshez szükséges helyiséghasználat biztosítása, b.) a testületi működéshez kötődő adminisztratív jellegű feladatok ellátása (pl. postázás, kézbesítés, sokszorosítás, ülések előkészítése, jegyzőkönyv elkészítésében, továbbításában történő közreműködés). A területi kisebbségi önkormányzat testületi működésével járó költségek a megyei önkormányzatot terhelik. 83.§ (1) A megyei főjegyző a területi kisebbségi önkormányzat testületi és bizottsági ülésein részt vesz. A megyei főjegyző köteles jelezni a területi kisebbségi önkormányzat testületének, illetve az elnökének ha döntéseiknél jogszabálysértést észlel. (2) A területi kisebbségi önkormányzat testületi és bizottsági üléseinek jegyzőkönyveit az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a megyei főjegyzőnek, aki azt 5 napon belül továbbítja a Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Tolna Megyei Kirendeltsége vezetőjének. 84.§ A megyei közgyűlés az átruházható feladat – és hatáskörét a területi kisebbségi önkormányzat testületére annak kezdeményezésére – külön törvényben meghatározott – megállapodás alapján átruházhatja. 85.§ A területi kisebbségi önkormányzat megalakulását követő 2 hónapon belül a kisebbségi közügyek ellátásához, a működési feltételek 82.§ szerinti biztosításához szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyakat a megyei önkormányzat a területi kisebbségi önkormányzat ingyenes használatába adja. Az átadás nem veszélyeztetheti a megyei önkormányzat feladat – és hatáskörének ellátását. Az ingyenes használatba adott vagyontárgyak körét a Tolna Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 17/1999. (XI.29.) önkormányzati rendelet elkülönítetten határozza meg. 86.§ (1) A területi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a megyei önkormányzat hivatala. (2) A területi kisebbségi önkormányzatok jogállását, megalakulását, feladat, - hatáskörét, működésnek részletes szabályait a területi kisebbségi önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint külön jogszabályok határozzák meg.”

27




5.§ A Rendelet Bizottságok feladatairól és a bizottságokra átruházott hatáskörökről szóló 5. sz. melléklete Művelődési és Oktatási Bizottság további feladatai az alábbi francia bekezdésekkel egészül ki: „ Művelődési és Oktatási Bizottság további feladatai: - kapcsolatot tart a tolna megyei területi kisebbségi önkormányzatokkal, - a megye kisebbségét érintő ügyekben javaslatot tesz, véleményt nyilvánít, - megtárgyalja ( a kisebbségi önkormányzat nyilatkozatának ismeretében ) a területi kisebbségi önkormányzat egyetértését, véleményét igénylő közgyűlési előterjesztéseket, - megtárgyalja a megyei kisebbséget e minőségében érintő önkormányzati rendeletek tervezetét, - véleményezi a területi kisebbségi önkormányzat megyei önkormányzattól történő feladat, - hatáskör átvételére irányuló kezdeményezését, - elősegíti a területi kisebbségi önkormányzatok egymás közötti, valamint a megyei önkormányzattal való együttműködését, kapcsolattartását.” 6.§ A Rendeletnek a főjegyző részletes feladat, - és hatásköri jegyzékét tartalmazó 7. sz. melléklete f., pontja az alábbi francia bekezdésekkel egészül ki: „ f., Egyéb feladat- és hatáskörei : - részt vesz a területi kisebbségi önkormányzat testületének, bizottságainak ülésein, törvényességi kérdésekben felvilágosítást nyújt, - irányítja a területi kisebbségi önkormányzatok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat, - gondoskodik a területi kisebbségi önkormányzat testületi és bizottsági üléseiről készült jegyzőkönyvek Dél-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Tolna Megyei Kirendeltsége részére történő megküldéséről.” 7. § (1) A Rendelet Önkormányzati Hivatal szervezetét és ügyrendjét tartalmazó 8. sz. mellékletének IV. fejezete Jogi és Szervezési feladatai az alábbiakkal egészül ki: „Jogi és Szervezési feladatok: - A Tolna Megyei Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzat munkájának segítése, adminisztrációjának ellátása, közreműködés az előkészítő és végrehajtó tevékenységben, - a területi kisebbségi önkormányzatok Szervezeti és Működési Szabályzatainak előkészítése.” (2) A Rendelet 8. sz. mellékletének Pénzügyi és Intézményfenntartó Osztály Költségvetési feladatai az alábbiakkal egészül ki:

28




„Költségvetési feladatok: - a területi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodási feladatainak ellátása.” (3) A Rendelet 8. sz. mellékletének Pénzügyi és Intézményfenntartó Osztály Művelődési és Oktatási feladatok megjelölés Művelődési, Oktatási és Kisebbségi feladatok elnevezésre változik s egyúttal az alábbi francia bekezdéssel egészül ki: „ A Tolna Megyei Területi Német Kisebbségi Önkormányzat munkájának segítése, adminisztrációjának ellátása, közreműködés az előkészítő és végrehajtó tevékenységben.” (4) A Rendelet 8. sz. mellékletének a., melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép. 8. § (1) Jelen rendelet 2007. május 1. napján lép hatályba. (2) A Rendelet szövegében szereplő Művelődés és Oktatási Bizottság elnevezés helyébe a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Művelődési és Kisebbségi Bizottság megjelölés lép. (3) A Rendelet 82-83. §–ainak számozása jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg 87-88. §-ra változik. dr. Puskás Imre a Közgyűlés elnöke


Záradék: Ezen rendelet 2007. év április hónap 19-én kihirdetésre került. Szekszárd, 2007. április 19. dr. Bartos Georgina megyei főjegyző

29




A Tolna Megyei Önkormányzat 12/2007. (IV. 19.) önkormányzati RENDELETE a Tolna Megyei Önkormányzat által fenntartott szociális intézményekben fizetendő térítési díjakról szóló 4/2001. (III. 2.) önkormányzati rendelet és a megyei közművelődési szakmai tanácsadási és szolgáltatási feladatok ellátásáról szóló 12/1998. (VI. 24.) önkormányzati rendelet módosításáról A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (1) bekezdésében és 92. § (2) bekezdés f) pontjában, továbbá a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 86. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1. § A Tolna Megyei Önkormányzat által fenntartott szociális intézményekben fizetendő térítési díjakról szóló 4/2001. (III. 2.) önkormányzati rendelet 3. §-ában rögzítettek helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Az intézményi térítési díjakat a Közgyűlés évente egyszer, rendszerint február hónapban állapítja meg.” 2. § (1) A Tolna Megyei Önkormányzatnak a megyei közművelődési szakmai tanácsadási és szolgáltatási feladatok ellátásáról szóló 12/1998. (VI. 24.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Kr.) preambulumában rögzítettek helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. § a) pontjában, valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 86. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató feladatairól, azok intézményi szervezeti keretéről, költségvetési támogatásáról, valamint a szakmai tanácsadás és a szolgáltatások díjköteles és díjmentességi köréről az alábbi rendeletet alkotja:” (2) A Kr. 1. §-ában rögzítettek helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A rendelet hatálya az Általános Művelődési Központ, Pedagógiai, Kulturális Intézet és Esélyek Háza Kulturális Irodájára (a továbbiakban: ÁMK Kulturális Intézete) terjed ki, amely ellátja a megyei önkormányzat részére kötelező feladatként előírt megyei közművelődési szaktanácsadást és szolgáltatást.” 30




3. § Jelen rendelet 2007. május 1-jével lép hatályba. dr. Puskás Imre a Közgyűlés elnöke


Záradék: Ezen rendelet 2007. év április hónap 19-én kihirdetésre került. Szekszárd, 2007. április 19. dr. Bartos Georgina megyei főjegyző A Tolna Megyei Önkormányzat 13/2007. (VI. 27.) önkormányzati RENDELETE a Tolna Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről szóló 2/2007. (II. 14.) önkormányzati rendelet módosításáról A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 65. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Tolna Megyei Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) 2007. évi költségvetéséről szóló 2/2007. (II. 14.) önkormányzati rendeletét (továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosítja. 1. § A Rendelet 1. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A Közgyűlés az önkormányzat 2007. évi költségvetésének a) összes bevételét b) összes kiadását c) költségvetési bevételi előirányzatát d) költségvetési kiadási előirányzatát e) finanszírozási célú bevételét ezen belül: a rövid lejáratú (működési) hitel felvétel összegét g) finanszírozási célú kiadását ezen belül: a hosszú lejáratú hitelek törlesztését állapítja meg.” 31

16.035.026 E Ft-ban 16.035.026 E Ft-ban 15.035.026 E Ft-ban 15.835.026 E Ft-ban 1.000.000 E Ft-ban 1.000.000 E Ft-ban 200.000 E Ft-ban 200.000 E Ft-ban




2. § (1) A Rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A költségvetés egyensúlyának fenntartása érdekében a Közgyűlés 2007. évben legfeljebb 1.000.000 E Ft összegű működési hitel felvételét rendeli el. A hitelfelvétel összegét – az itt megadott felső korlát figyelembevételével – a Közgyűlés elnöke jogosult meghatározni.” (2) A Rendelet 3. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) A Közgyűlés kötelezettséget vállal 1.000.000 E Ft működési hitel esedékesség szerinti visszafizetésére, a hitel kamatainak megfizetésére. A Közgyűlés vállalja, hogy kötelezettségeinek teljesítését esedékességekor aktuális költségvetésében, a felhalmozási kiadásait megelőzően biztosítja. A hitel fedezetét az önkormányzat évenkénti illetékbevétele képezi. A felmerülő kamat fedezetét az esedékesség időpontjában aktuális költségvetési rendelet tartalmazza.” 3. § Rendelet 7. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Az Önkormányzat 2007. évi költségvetésének d) általános tartaléka 153.645 E Ft e) működési céltartaléka 25.482 E Ft f) felhalmozási céltartaléka 467.030 E Ft .” 4. § A Rendelet 11. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) A költségvetési rendelet 2. számú melléklete 361. cím 1. jogcím-csoport 2. jogcímén előirányzott 43.634 E Ft összegű támogatás – az állami támogatás folyósításához igazodó ütemezésben – a Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítványt illeti meg. A támogatás Kvt. 8. számú melléklete I. 2. pontjában foglaltaknak megfelelő célokra és módon használható fel. A Közalapítvány a támogatás felhasználásáról – a jogszabályi rendelkezések betartásával – köteles elszámolni a fel nem használt támogatás összegét az elszámolásnak megfelelő összegben az önkormányzat elszámolási számlájára – megadott határidő betartásával – visszautalni. A támogatás felhasználási, elszámolási és ellenőrzési feltételeiről a Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvánnyal szerződést kell kötni. A szerződés előkészítéséről a megyei főjegyző köteles gondoskodni.” 5. § A Rendelet 13. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

32




„(2) A Közgyűlés a Bezerédj-Kastélyterápia Alapítvány által átvállalt speciális gyermekotthoni feladatok ellátásra 2007-ben a tervezett kiadások és a normatív támogatás figyelembevételével ellátottanként napi 5.554,- Ft hozzájárulást biztosít.” 6. § A Rendelet 15. §-a (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(6) A Közgyűlés a Balassa János Kórház „B” épületében kialakítandó tálaló konyha használatbavételéhez szüksége gépek, berendezések, eszközök beszerzésére, és a kapcsolódó egyéb beruházási feladatok elvégzésére 47.704 E Ft-ot biztosít.” 7. § (4) A Rendelet 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 16., 17., 19., 20. és 21. számú melléklete helyébe e rendelet 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15. és 16. számú melléklete lép. (5) A Közgyűlés az előirányzat változások jogcímeit e rendelet 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 16., 17. és 18. számú, az engedélyezett álláshelyek módosítását e rendelet 11. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően hagyja jóvá. Záró és vegyes rendelkezések 8. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. dr. Puskás Imre a Közgyűlés elnöke


Záradék: A rendelet 2007. június hónap 27. nap kihirdetésre került. Szekszárd, 2007. június hónap 27. nap dr. Bartos Georgina megyei főjegyző

33




A Tolna Megyei Önkormányzat 14/2007. (VI. 27.) önkormányzati RENDELETE a Tolna Megyei Önkormányzat költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei tartalmának meghatározásáról szóló 15/2005. (VI. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 118. § (1) bekezdés 2. pontjában, valamint (2) bekezdés 2. pontjában foglalt kötelezettségének eleget téve a Tolna Megyei Önkormányzat költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei tartalmának meghatározásáról szóló 15/2005. (VI. 29.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosítja: 1. § (1) A Rendelet 2. §- a következő h) ponttal egészül ki: „h) A költségvetési rendelet előterjesztésekor a megyei kisebbségi önkormányzatok határozatában foglaltakkal egyezően tájékoztatásul be kell mutatni: - a megyei kisebbségi önkormányzatok bevételi és kiadási mérlegét a 217/1998. (XII. 30. ) Korm. rendelet 2. sz. mellékletében foglalt kisebbségi önkormányzatok bevételei és kiadásai elnevezésű űrlap részletezésének megfelelő tartalommal, kisebbségi önkormányzatonként elkülönítve és összesítve, a táblázatnak a költségvetés készítésekor a vonatkozó év tervadatait, az előző év várható teljesítési adatait, az azt megelőző év tényadatait kell tartalmaznia, módosításkor az eredeti és a módosított előirányzatot; - a megyei kisebbségi önkormányzatok bevételeit és kiadásait működési és felhalmozási cél szerint elkülönítve, kisebbségi önkormányzatonként elkülönítve és összesítve, főbb forráscsoportok és kiadási jogcímek szerinti bontásban, a táblázatnak a költségvetés készítésekor a vonatkozó év tervadatait, az előző év várható teljesítési adatait, az azt megelőző év tényadatait, módosításkor az eredeti és a módosított előirányzatot kell tartalmaznia; - a megyei kisebbségi önkormányzatok bevételeit forráscsoportonként, a Pénzügyminiszter elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített főbb jogcímcsoportok szerinti részletezésben, elkülönítetten, és az önkormányzati hivatal bevételeivel összevontan is. - a megyei kisebbségi önkormányzatok kiadásait feladatonként, elkülönítetten és az önkormányzati hivatal kiadásaival összevontan is, a feladatonkénti kiadásokon, belül elkülönítve a személyi juttatás, a munkaadót terhelő járulék, a dologi és egyéb folyó kiadások, a speciális célú támogatásokat, (ezen belül a támogatásértékű működési és felhalmozási kiadásokat, a működési és felhalmozási célú államháztartáson kívüli átadásokat), a felhalmozási kiadások feladatonként, a felújítási kiadások célonként, elkülönítve az általános tartalék és a céltartalék, valamint a költségvetési létszámkeretet;

34

2007. év július hó -



a megyei kisebbségi önkormányzatok több éves kihatással járó döntéseit évenkénti bontásban. 2. §

(2) A Rendelet 5. §-a az alábbi f) ponttal egészül ki: „f) A zárszámadási rendelet előterjesztésekor a Közgyűlés részére tájékoztatásul be kell mutatni: - a megyei kisebbségi önkormányzatok bevételi és kiadási mérlegét a 217/1998. (XII. 30. ) Korm. rendelet 2. sz. mellékletében foglalt kisebbségi önkormányzatok bevételei és kiadásai elnevezésű űrlap részletezésének megfelelő tartalommal, kisebbségi önkormányzatonként elkülönítve és összesítve, a táblázatnak a zárszámadás készítésekor a vonatkozó év terv- (eredeti és módosított előirányzatok) és tényadatait, az előző év tényadatait kell tartalmaznia, - a megyei kisebbségi önkormányzatok bevételeit és kiadásait működési és felhalmozási cél szerint elkülönítve, kisebbségi önkormányzatonként elkülönítve és összesítve, a bevételeket főbb forráscsoportonként, a kiadásokat főbb jogcímenként részletezve, a táblázatnak a zárszámadás elkészítésekor a vonatkozó év terv- (eredeti és módosított előirányzatok) és tényadatait, az előző év tényadatait kell tartalmaznia; - a megyei kisebbségi önkormányzatok bevételeit forráscsoportonként, a Pénzügyminiszter elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített főbb jogcímcsoportok szerinti részletezésben, elkülönítetten, és az önkormányzati hivatal bevételeivel együttesen is, eredeti előirányzat, módosított előirányzat és teljesítés részletezésben; - a megyei kisebbségi önkormányzatok kiadásait feladatonként, elkülönítetten és az önkormányzati hivatal kiadásaival együttesen is, a feladatonkénti kiadásokon, belül elkülönítve a személyi juttatás, a munkaadót terhelő járulék, a dologi és egyéb folyó kiadások, a speciális célú támogatásokat, a felhalmozási kiadások feladatonként, a felújítási kiadások célonként, elkülönítve az általános tartalék és a céltartalék, eredeti előirányzat, módosított előirányzat és teljesítés részletezésben, valamint a költségvetési létszámkeretet; - a megyei kisebbségi önkormányzatok több éves kihatással járó döntéseit évenkénti bontásban; 3. § A Rendelet 9. §-a az alábbi bekezdésekkel egészül ki: A zárszámadási rendeletnek tartalmaznia kell: „- a kisebbségi önkormányzat pénzmaradványát, -a kisebbségi önkormányzat pénzkészletének alakulását.”

35




4. § E rendelet 2007. július 1. napján lép hatályba.

dr. Puskás Imre a Közgyűlés elnöke


Záradék: A Rendelet 2007. június hónap 27. nap kihirdetésre került. Szekszárd, 2007. június hónap 27. nap dr. Bartos Georgina megyei főjegyző

A Tolna Megyei Önkormányzat 15/2007. (VI. 27.) önkormányzati RENDELETE a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátások formáiról, igénybevételéről és a fizetendő térítési díjról A Tolna Megyei Önkormányzat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. §-ának (1) bekezdésében (továbbiakban: Gyvt.) kapott felhatalmazás alapján a személyes gondoskodást nyújtó szakellátások formáiról, valamint azok igénybevételéről az alábbi rendeletet alkotja: I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A RENDELET CÉLJA 1. § E rendelet célja, hogy a Gyvt.-ben a megyei önkormányzat feladataként megjelölt személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátások formáit, igénybevételét és az utógondozói ellátásban fizetendő térítési díjat szabályozza annak érdekében, hogy a rászoruló gyermekek törvénybe foglalt jogai és érdekei érvényesüljenek, a szülők kötelezettségeiket teljesítsék, illetve megszűnjenek a gyermekeket veszélyeztető körülmények, megtörténjen a szülői gondoskodás hiányának pótlása és a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülő fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedése.

36




A RENDELET HATÁLYA 2. § (1) A Tolna Megyei Önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe Tolna megyére terjed ki, de az intézmények a fenntartó engedélyével fogadhatnak más megyékből is – elsősorban a Dél-Dunántúli Régióból – ellátásra szoruló gyermekeket, illetve fiatal felnőtteket. (2) A befogadás engedélyezését a Közgyűlés az elnökére ruházza át. (3) A rendelet hatálya kiterjed Tolna megye területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire. (4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (3) bekezdésben meghatározott személyeken kívül Tolna megye területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. II. RÉSZ A SZEMÉLYES GONDOSKODÁS FORMÁI 3. § (1) A Tolna Megyei Önkormányzat a gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó szakellátás keretében biztosítja a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást, az otthont nyújtó ellátást az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekek számára, az utógondozói ellátást a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülő fiatal felnőttek számára, illetve az utógondozást. (2) A Tolna Megyei Önkormányzat a gyermekvédelmi szakellátást a mellékletben felsorolt intézményeken keresztül biztosítja.

TOLNA MEGYEI GYERMEKVÉDELMI IGAZGATÓSÁG 4. § (1) A Tolna Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) intézményén belül három szakmai egység különül el: a) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó, b) a nevelőszülői hálózatot működtető és c) a gyermekotthonokat irányító szakmai egység. 37




(2) Az Igazgatóság működési rendjét Szervezeti Működési Szabályzatában határozza meg. (3) A három szakmai egység szakmai programja alapján az Igazgatóság elkészíti szakmai programját, melyet átruházott hatáskörben a Közgyűlés Ifjúsági és Sport Bizottsága hagy jóvá. TERÜLETI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLTATÁS 5. § (1) A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatásról az Igazgatóságon belül külön szakmai egység gondoskodik (továbbiakban: szakszolgálat). (2) A szakszolgálat önálló szakmai programmal rendelkezik, melyet az Igazgatóság igazgatója hagy jóvá. (3) A szakszolgálat szakmai programja tartalmazza a Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság feladatait. (4) A szakszolgálat feladatai: a) ellátja a gondozási hely meghatározásával és megváltoztatásával kapcsolatos feladatokat, elhelyezési tervet készít, b) kijelöli az ideiglenes elhelyezési feladatot ellátó nevelőszülőt és gyermekotthont, c) ellátja az örökbefogadással kapcsolatos feladatokat, d) eleget tesz a Gyvt.-ben előírt nyilvántartási és tájékoztatási kötelezettségeinek, e) szakmai tanácsadást nyújt, f) segíti és ellenőrzi a gyámi tevékenységet, és jelzi az illetékes gyámhivatalnak, ha a gyám (a hivatásos gyám) jogkörének korlátozása, tisztségéből való felmentése vagy felfüggesztése indokolt, g) családgondozást, utógondozást végez, h) hivatásos gyámi jogkörben ellátja az egyes gyermek gyámságával kapcsolatos feladatokat, i) ellátja az eseti gondnoki jogkörben szükséges intézkedéseket, j) ügyeleti szolgálatot működtet, k) működteti a Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságot, melynek feladata a törvény szerinti esetekben és gyakorisággal a gyermekek komplex vizsgálata, a gyermekre vonatkozó szakvélemény elkészítése. AZ OTTHONT NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK 6. § (1) A Tolna Megyei Önkormányzat az otthont nyújtó ellátást nevelőszülőknél, gyermekotthonokban és a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: szociális törvény) hatálya alá tartozó „Hét38




színvilág” Otthonban biztosítja a rászorulók számára. (2) Az otthont nyújtó ellátás keretében a működési engedélyben meghatározott feltételek szerint a Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján különleges és speciális ellátást is biztosítani kell. (3) A Tolna Megyei Önkormányzat a különleges ellátást a nevelőszülőknél, a gyermekotthonokban integráltan, a különleges ellátást nyújtó gyermekotthonban és lakásotthonokban, valamint a szociális törvény hatálya alá tartozó „Hétszínvilág” Otthonban biztosítja. (4) Speciális ellátás a gyermekotthonokban és a nevelőszülőknél integráltan, az országos hatáskörű speciális gyermekotthonokban, valamint ellátási szerződés alapján a Bezerédj-Kastélyterápia Alapítvány által működtetett Speciális Gyermekotthonban történik. (5) A testvérek egymástól külön történő elhelyezésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha – az összes körülmény figyelembevételével – a gyermekek érdeke úgy kívánja. NEVELŐSZÜLŐI HÁLÓZAT 7. § (1) A nevelőszülői hálózat otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára, valamint utógondozói ellátást biztosít a fiatal felnőtt számára. (2) A hálózat működése érdekében az Igazgatóságon belül külön szakmai szervezeti egység gondoskodik a nevelőszülők, hivatásos nevelőszülők a) kiválasztásáról, b) felkészítéséről, továbbképzéséről, szakmai tanácsadásáról, c) nyilvántartásáról, d) nevelőszülői jogviszonnyal összefüggő adminisztrációról. (3) A nevelőszülők munkáját az Igazgatóság szakmai tanácsadással, családgondozással és utógondozással segíti. (4) A nevelőszülői hálózat nevelési alapdokumentuma a nevelőszülők és a nevelőszülői tanácsadók által elfogadott, nevelőszülőknél folyó nevelés célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai program, melyet az Igazgatóság igazgatója hagy jóvá. (5) A nevelőszülő – amennyiben vállalja – ellátja a gyermek gyámi teendőit. (6) Ha a nevelőszülő nem vállalja a gyámságot, a szakszolgálat hivatásos gyám munkatársa látja el a gyámi teendőket.

39




GYERMEKOTTHONOK 8. § (1) A gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára, akit nevelőszülőnél nem sikerült elhelyezni, valamint utógondozói ellátást biztosít a fiatal felnőtt számára. (2) A gyermekotthonokban otthononként legfeljebb 40 gyermek/fiatal felnőtt, a szakmai egységekben – melyek lakásotthonokból állnak – összesen legfeljebb 48 gyermek/fiatal felnőtt élhet. A gyermekotthonok és a szakmai egységek (a továbbiakban együtt: gyermekotthonok), közvetlen szakmai irányítója a megbízott gyermekotthon vezető, aki ellátja a gyámi teendőket is. (3) A gyermekotthonok nevelési alapdokumentuma a pedagógus munkakörben foglalkoztatott, továbbá a nevelő-gondozó munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű munkatársak által elfogadott szakmai program. (4) A gyermekotthonok szakmai programjukat szükség esetén, de legalább kétévente felülvizsgálják, és változó feladataikhoz igazítják. (5) A gyermekotthonok szakmai programját az Igazgatóság igazgatója hagyja jóvá. (6) A szekszárdi I. számú gyermekotthon a szakminisztérium kijelölése alapján ellátja a regionális módszertani feladatokat. UTÓGONDOZÁS 9. § (1) A gyermekvédelmi gondoskodás megszüntetését, vagy megszűnését követően a gyámhivatali határozatban foglaltaknak megfelelően a korábbi ellátó intézmény utógondozást végez. (2) A gyermekvédelmi szakellátás rendszeréből nagykorúság elérése miatt kikerülő fiatal felnőtt utógondozása a fiatal felnőtt kérésére történik. (3) Otthonteremtési támogatás igénybevételekor az utógondozást a Gyámhivatal határozatban rendeli el. UTÓGONDOZÓI ELLÁTÁS 10. § (1) A gyámhivatal határozatával elrendelt utógondozói ellátás keretében a rászoruló 24. év alatti, illetve felsőfokú tanulmányokat nappali tagozaton folytató 25. év alatti fiatal felnőtt számára a befogadó intézmény lakhatási lehetőségről gondoskodik, a fiatal felnőtt szükségleteihez, helyzetéhez igazodó ellátást nyújt. (2) Az utógondozói ellátás nevelőszülőnél, gyermekotthonban és külső férőhelyen egyaránt biztosítható.

40




(3) Az Igazgatóság a nevelőszülői hálózaton belül külön működési engedély alapján külső férőhelyeket működtet. (4) Az utógondozói ellátást igénybe vevő fiatal felnőtt, vagy törvényes képviselője az ellátásért személyi térítési díjat fizet, melynek alapja a fenntartó által megállapított intézményi térítési díj. (5) Az utógondozói ellátásért fizetendő intézményi térítési díjat a fenntartó évente kétszer állapíthatja meg. (6) A gyermekotthonban, a nevelőszülőnél, vagy külső férőhelyen igénybevett utógondozói ellátásért fizetendő személyi térítési díj összegének megállapítására az Igazgatóság igazgatója jogosult. (7) Az utógondozói ellátásért fizetendő intézményi térítési díjak az ellátást nyújtó intézményekben egységesen: a. havonta: 53.790,- Ft b. naponta: 1.793,- Ft (8) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét, valamint az utógondozói ellátást igénybevevő fizetésre kötelezett havi jövedelmének 30 %-át. (9) Az intézményi és a személyi térítés díjra az e rendeletben nem szabályozottak vonatkozásában a Gyvt.-ben és a szociális törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni. III. RÉSZ AZ OTTHONT NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK ÉS AZ UTÓGONDOZÓI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK ÉS MEGSZŰNÉSÉNEK MÓDJA 11. § (1) Az otthont nyújtó ellátások és az utógondozói ellátás igénybevételének elrendelése és megszűnésének megállapítása egyaránt határozattal történik a Gyvt. szabályai szerint. (2) Amennyiben a szakértői bizottság a gyermek állapotát olyannak ítéli meg, hogy számára a szociális törvény hatálya alá tartozó intézmény a megfelelő gondozási hely, a beutaláskor a Gyvt. és a szociális törvény szabályainak figyelembe vételével kell eljárni: a) a kiskorú gyámságát az Igazgatóság hivatásos gyám munkatársa látja el, b) az intézményi jogviszonyt a gyámhivatal határozata alapozza meg, c) az intézmény vezetője és a gyermek gyámja megállapodást köt, mely tartalmazza az elhelyezés feltételeit, d) a fizetendő gondozási díj összegét a gyámhivatali határozat tartalmazza,

41




e) szociális intézményben történő elhelyezés esetén az ellátásért személyi térítési díjat a fenntartó nem állapít meg. (3) Az utógondozói ellátást a gyermek – gyámja közreműködésével –, vagy a fiatal felnőtt, illetve gondnoka kérelmére a gyámhivatal rendeli el. (4) Az utógondozói ellátás kezdetétől számított 15 napon belül a fiatal felnőtt, illetve törvényes képviselője, és a befogadó intézmény vezetője megállapodást köt, mely egyénre szabottan tartalmazza az ellátás feltételeit. IV. RÉSZ ÉRDEKKÉPVISELET 12. § (1) Az otthont nyújtó és az utógondozói ellátásban részesülő gyermekek és fiatal felnőttek érdekeinek védelmére érdekképviseleti fórum (továbbiakban: ÉF) működik. A szavazattal bíró tagokat a delegáló csoportok szavazással választják. (2) Tolna megyében a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek és fiatalok érdekeinek védelmére közös ÉF működik, melynek tagjai: a) b) c) d) e) f)

a gyermekek képviseletében 2 fő, a nevelőszülők képviseletében 2 fő, az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek képviseletében 1 fő, a gyermekek gyámi tanácsadói közül 1 fő, nevelőszülői tanácsadók közül 1 fő, az Ifjúsági és Sport Bizottság 1 fő tagja

(3) A gyermekotthonokban elhelyezett gyermekek és fiatalok érdekeinek védelmére közös ÉF működik, melynek tagjai: a) a gyermekek közül szakmai egységenként 1 fő, (a csecsemőotthoni gyermekeket gyámjuk képviseli) b) az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek képviseletében 1 fő, c) a gyermekek gyámjai közül 1 fő, d) gyermekek gyámi tanácsadói közül 1 fő, e) a gyermekeket ellátó dolgozók képviseletében 2 fő, f) az Ifjúsági és Sport Bizottság 1 fő tagja. (4) A Hétszínvilág Otthonban elhelyezett állami gondoskodás alatt álló gyermekek érdekeit az otthon ÉF-a képviseli, melynek szabályait a Tolna Megyei Önkormányzat személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, valamint azok igénybevételéről szóló 12/2004. (VI. 30.) önkormányzati rendelete tartalmazza. (5) Az ÉF-ok megalakulásáért, valamint az ülések helyszínének biztosításáért az Igazgatóság igazgatója felel.

42




(6) Az ÉF működését külön szabályzatban maga határozza meg. Az ÉF működési szabályzatának egy példányát az igazgató rendelkezésére bocsátja. (7) Az ÉF elnököt választ tagjai közül. (8) Az ÉF összehívása szükség szerint, de legalább évente egyszer esedékes. (9) Az ÉF-ot kötelező összehívni, ha azt elnöke, vagy tagjainak legalább fele kezdeményezi. (10) Az ÉF határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van az ülésen. (11) Az ÉF tanácskozásaira meghívhatja a tanácskozás témájában érintetteket, illetve hívhat külső szakértőket, akik azonban nem rendelkeznek szavazati joggal. (12) Az ÉF tanácskozásairól feljegyzés, illetve jegyzőkönyv készül, melyről az ÉF-ba delegált gyámi tanácsadó gondoskodik. (13) Az ÉF döntéseiről az érintetteket, a gyermekotthonokat, illetve a nevelőszülőket levélben értesíti. (14) Amennyiben a döntések további intézkedést tesznek szükségessé, arról az ÉF elnöke gondoskodik. 13. § (1) A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében. (2) Az Igazgatóság igazgatóhelyettese, valamint a gyermekotthon-vezetők biztosítják, hogy a gyermek és hozzátartozói a gyermekjogi képviselő személyét és a vele való kapcsolat felvételének módját megismerhessék. V. RÉSZ ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK 14. § (1) Az Igazgatóság vezetője a gyermekvédelmi szakellátásról évente, március 15-éig szakmai beszámolót készít a fenntartó számára. (2) A megyei önkormányzat a gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig átfogó értékelést készít. (3) A Közgyűlés a beszámoltatás és az értékelés hatáskörét az Ifjúsági és Sport Bizottságára ruházza át.

43




15. § (1) E rendelet 2007. július 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a gyermekvédelmi szakellátások intézményi térítési díjáról szóló 4/1998. (II. 26.) önkormányzati rendelet és az ezt módosító 5/1999. (II. 5.) és 5/2000. (III. 6.) önkormányzati rendeletek, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátások formáiról és igénybevételéről szóló 17/2004. (XII. 14.) önkormányzati rendelet hatályát veszíti. Dr. Puskás Imre a Közgyűlés elnöke

Dr. Bartos Georgina megyei főjegyző

Záradék: A rendelet 2007. június 27. napján kihirdetésre került. Szekszárd, 2007. június 27. Dr. Bartos Georgina megyei főjegyző A Tolna Megyei Önkormányzat 16/2007. (VI. 27.) önkormányzati RENDELETE a Tolna megyei Önkormányzat kitüntető díjainak alapításáról és adományozásáról szóló 8/1993. (VII. 4.) önkormányzati rendelet módosításáról A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az Ötv. 1.§ (6) bekezdésének a. pontjára - a Tolna Megyei Önkormányzat kitüntető díjainak alapításáról és adományozásáról szóló 8/1993. (VII. 4.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosítja: 1. § A Rendelet 8.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „ 8.§ (2) Az elismeréshez kapcsolódóan emléktárgy és / vagy pénzjutalom kerül átadásra. A pénzjutalom bruttó összege – emléktárggyal együttes adományozás esetén – 50.000,- forint, egyéb esetben bruttó 100.000,- forint.”

44




2. § E rendelet 2007. július 1. napján lép hatályba. dr. Puskás Imre a Közgyűlés elnöke


Záradék: Ezen rendelet 2007. év június hónap 27-én kihirdetésre került. Szekszárd, 2007. június 27. dr. Bartos Georgina megyei főjegyző A Tolna Megyei Önkormányzat 17/2007. (VI. 27.) önkormányzati RENDELETE a Tolna Megyei Önkormányzat által fenntartott szociális intézményekben fizetendő térítési díjakról szóló 4/2001. (III. 2.) önkormányzati rendelet módosításáról A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése az 1993. évi III. tv. 92. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az általa fenntartott bentlakásos szociális intézményekben fizetendő térítési díjakról szóló 4/2001. (III.2.) önkormányzati rendeletét (továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosítja: 1. § A Rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "A Közgyűlés az intézményi térítési díjat: (1) A Szent András Otthon dunaföldvári időseket ellátó részlegén napi 2.510 Ft-ban, havi 75.300 Ft-ban; (2) A Szent András Otthon bölcskei pszichiátriai részlegén napi 2.233 Ft-ban, havi 67.000 Ft-ban; (3) A Szivárvány Idősek Otthona bátaszéki részlegén napi 3.366 Ft-ban, havi 101.000 Ft-ban, a sárpilisi részlegén napi 3.133 Ft-ban, havi 94.000 Ft-ban; (4) A szekszárdi Hétszínvilág Otthon időseket ellátó részlegén napi 2.527 Ft-ban, havi 75.800 Ft-ban;

45




(5) A Hétszínvilág Otthon fogyatékos személyeket gondozó részlegén (kivéve az állami nevelt kiskorúakat) napi 5.490 Ft-ban, havi 164.700 Ft-ban; a fogyatékosok rehabilitációs részlegén napi 3.690 Ft-ban, havi 110.700 Ft-ban; (6) Az „Árpád-házi Szent Erzsébet” Otthon bonyhádi és mázai részlegén egységesen napi 3.110 Ft-ban, havi 93.300 Ft-ban; (7) A pálfai fogyatékosok otthonában napi 3.566 Ft-ban, havi 107.000 Ft-ban; (8) A belecskai fogyatékosok otthonában napi 2.753 Ft-ban, havi 82.600 Ft-ban; (9) A regölyi fogyatékosok rehabilitációs intézményében napi 2.330 Ft-ban, havi 69.900 Ft-ban, a hozzá tartozó lakóotthonban napi 973 Ft-ban, havi 29.200 Ftban; (10) Az alsótengelici szenvedélybetegeket ellátó intézményben napi 2.940 Ft-ban, havi 88.200 Ft-ban;” 2. § A Rendelet 2. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: "Az 1. §. (1)-(10) bekezdéseiben szereplő intézményi térítési díjakról a megye lakosságát, valamint az érintett intézmények vezetőit tájékoztatni kell." 3. § A Rendelet 3. § -a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) Az intézményi térítési díjakat a Közgyűlés évente egyszer állapítja meg. (2) A személyi térítési díj összege csökkenthető, vagy elengedhető, ha a kötelezett szociális helyzete ezt indokolja. A méltányosság esetei: - gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy - egyedülálló, illetve egyedül élő nyugdíjas, vagy - aki rossz egészségi állapota miatt állandó orvosi felügyeletre szorul és havi gyógyszerköltsége meghaladja a jövedelme 20 %-át, vagy aki fogyatékkal élő hozzátartozója ellátásáról gondoskodik saját háztartásában, vagy - akinek számlával igazoltan a havi rezsi költsége, vagy a pénzintézeti kölcsön törlesztőrészlete meghaladja a havi jövedelme 20 %-át, vagy - egyéb okból a létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem tudna eleget tenni a fizetési kötelezettségének. (3) A rehabilitációs intézményekben élők személyi térítési díjának megállapítása során – a jövedelem meghatározásakor – figyelembe kell venni a terápiás szerződésben foglalt előtakarékossági kötelezettséget. A mentesség azonban nem haladhatja meg az intézményi térítési díj 50 %-át.” 46




4. § Jelen rendelet 2007. július 1. napján lép hatályba. dr. Puskás Imre a Közgyűlés elnöke


Záradék: Jelen rendelet 2007. június hó 27. napján kihirdetésre került. Szekszárd, 2007. június 27. dr. Bartos Georgina megyei főjegyző

47




III. TOLNA MEGYEI KÖZGYŰLÉS HATÁROZATAI A Tolna Megyei Közgyűlés 26/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozata a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 139/2006. (XII. 15.), 4/2007. (II. 14.), 5/2007. (II. 14.), 6/2007. (II. 14.), 7/2007. (II. 14.), 8/2007. (II. 14.), 9/2007. (II. 14.), 10/2007. (II. 14.), 11/2007. (II. 14.), 12/2007. (II. 14.), 13/2007. (II. 14.), 14/2007. (II. 14.), 15/2007. (II. 14.), 16/2007. (II. 14.), 17/2007. (II. 14.), 19/2007. (II. 14.), 20/2007. (II. 14.), 21/2007. (II. 14.), 22/2007. (II. 14.), 23/2007. (II. 14.), 24/2007. (II. 14.) lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadta. A Tolna Megyei Közgyűlés 27/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozata oktatási intézmények átszervezésének lehetőségéről szóló tájékoztatóról: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése az oktatási intézmények átszervezésének lehetőségéről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. A Tolna Megyei Közgyűlés 28/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozata a Szivárvány Általános Iskola fenntartói jogának átadásáról szóló tájékoztatóról: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése Szekszárd Megyei Jogú Város fenntartásában működő Szivárvány Általános Iskola fenntartói jogának a Tolna Megyei Önkormányzat részére 2008. augusztus 1-jei hatállyal történő átadásáról szóló tájékoztatót tudomásul veszi. A Tolna Megyei Közgyűlés 31/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozata az Árpád-házi Szent Erzsébet Otthonban élők szociális foglalkoztatásának engedélyezéséről: 1. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a Tolna Megyei Önkormányzat Árpád-házi Szent Erzsébet Otthona (Bonyhád, Schweitzertanya 51.) az intézményben élők foglalkoztatását 2007. május 1-jétől szociális foglalkoztatás keretében lássa el. 48




2. A Közgyűlés hozzájárulását adja a szociális foglalkoztatási engedélyhez szükséges köztartozással kapcsolatos adóhatósági igazolás beszerzéséhez. 3. A Közgyűlés a bonyhádi Árpád-házi Szent Erzsébet Otthon alapító okiratát 2007. május 1-től az alábbiak szerint módosítja: Alaptevékenysége körében végezhető feladatai kiegészülnek: „853277 Szociális foglalkoztatás”-sal. 4. Az alaptevékenység feladatainak tartalmi meghatározása kiegészül: „Az otthon az intézményben élők foglalkoztatását 2007. május 1-jétől szociális foglalkoztatás formájában is biztosíthatja. A szociális foglalkoztatás elősegíti a fogyatékos és a pszichiátriai beteg személyek szociális intézményen belüli munkavégzését, az önálló életvitel érdekében szükséges készségek és képességek elsajátítását. A munka-rehabilitáció alapvető célja az ellátott munkavégző képességének megőrzése, fejlesztése, a fejlesztőfelkészítő foglalkoztatás célja az ellátott felkészítése a védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre.” 5. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése engedélyezi, hogy a Tolna Megyei Önkormányzat Árpád-házi Szent Erzsébet Otthona a lakók foglalkoztatásához 3 fő részmunkaidős segítőt a Munka Törvénykönyve szerint alkalmazzon. 6. A Közgyűlés az intézmény engedélyezett költségvetési létszámkeretét 2007. május 1-től 2 fővel megemeli. 7. A Közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a költségvetési rendelet módosításának előkészítésekor a szociális intézményben az engedélyezett dolgozói létszámok 2 fővel való emelkedését 2007. május 1-jei időponttal vegye figyelembe. 8. Az intézmény vezetője köteles gondoskodni a szociális foglalkoztatással összefüggő nyilvántartások vezetéséről és a kapcsolódó adatszolgáltatások teljesítéséről. 9. A Közgyűlés felkéri elnökét, hogy a feltételek fennállása esetén nyújtsa be a szociális foglalkoztatási támogatási igényt a Magyar Államkincstár felé.

49




10. A Közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a módosításokat az alapító okiraton vezesse át, és gondoskodjon a változások törzskönyvi nyilvántartáson történő átvezetéséről. Felelős: Az 1-6. és 9. pont tekintetében dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke. Az 8. pont esetében Fábián Cecília, a bonyhádi Árpád-házi Szent Erzsébet Otthon vezetője. A 7. és 10. pont esetében dr. Bartos Georgina, megyei főjegyző. Határidő: Az 1. és 3 - 6. pontok tekintetében 2007. május 1. A 2. pont esetében azonnal. A 7 - 10. pontok esetében folyamatos. A Tolna Megyei Közgyűlés 33/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozata feladatellátási megállapodás kötéséről a Tamási és Simontornya Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulásával: 1. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése egyetért azzal, hogy 2007. február 28-tól a Tamási és Simontornya Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása fenntartásában működő Hegyhát Integrált Szociális Intézmény lássa el a megyei önkormányzat kötelező feladatai közül a módszertani szociális otthoni teendőket, valamint időskorúak és demens betegek ápolását, gondozását, és emelet szintű ellátását. 2. A Közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy a Tamási és Simontornya Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulásával a mellékelt feladatellátási megállapodást változatlan tartalommal aláírja. 3. A Közgyűlés utasítja hivatalát, hogy a feladatátadással kapcsolatos valamennyi adminisztratív teendőt végezze el. Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke Határidő: azonnal A Tolna Megyei Közgyűlés 36/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Önkormányzat 2007–2010. évekre szóló programjáról: A Tolna Megyei Önkormányzat 2007–2010. évekre szóló programját a közgyűlés megtárgyalta és a mellékletben foglalt tartalommal jóváhagyja. Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke Határidő: folyamatos 50




A Tolna Megyei Közgyűlés 37/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozata a megyei intézmények költségvetési engedélyezett létszámának felülvizsgálatáról és a 2007. évben végrehajtandó létszámcsökkentésről szóló 17/2007. (II. 14.) közgyűlési határozat módosításáról: 1.

A Közgyűlés a 17/2007. (II. 14.) közgyűlési határozatának 2. pontját az alábbiak szerint módosítja: „A Közgyűlés a Tolna Megyei Önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek 2006. december 31-i költségvetési engedélyezett létszámkeretét - üres álláshelyek és betöltött álláshelyek megszüntetésével - a 2. számú mellékletben foglalt intézményenkénti részletezésnek megfelelően, a mellékletben foglalt időpontokban önkormányzati szinten összesen 137 álláshellyel csökkenti.”

2.

A 17/2007. (II. 14.) közgyűlési határozat 2. számú melléklete helyébe jelen határozat melléklete lép.

Felelős: Az intézmények értesítésért dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke; a határozatban foglaltak végrehajtásáért az intézmények vezetői. Határidő: az értesítés tekintetében azonnal, a végrehajtás tekintetében értelem szerint. A Tolna Megyei Közgyűlés 38/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozata a Kiút Tolna Megyei Foglalkoztatási Kht.-ban lévő üzletrész megvásárlásáról: 1.

A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Tolna Megyei Önkormányzat a Völgységi Önkormányzatok Többcélú Társulásának – a Kiút Tolna Megyei Foglalkoztatási Kht.-ban lévő üzletrészével összefüggő elővásárlási jogával éljen, az érintett tag által értékesítésre felajánlott 750.000,- Ft öszszegű üzletrészt az önkormányzat névértéken megvásárolja.

2.

A Közgyűlés a Tolna Megyei Önkormányzat érdekérvényesítő szerepének növelése érdekében a Dombóvári Jóléti Szolgálat Alapítvány 750.000,- Ft összegű üzletrészének értékesítése esetén egyetért annak névértéken történő megvásárlásával.

3.

A Közgyűlés felhatalmazza Elnökét az 1-2. pontokban rögzített üzletrészek elővásárlási jogával összefüggő nyilatkozatok megtételére, az üzletrészek névértéken történő adásvételével összefüggő szerződés aláírására. 51


4.



A Közgyűlés az üzletrészek megvásárlásának fedezetét 1.500 E Ft összegben az általános tartalék terhére biztosítja.

Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke Határidő: folyamatos A Tolna Megyei Közgyűlés 39/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozata a közoktatási intézményeire vonatkozó fenntartói minőségirányítási program módosításáról: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a közoktatási intézményeire vonatkozó fenntartói minőségirányítási programját az alábbi 4.4. ponttal egészíti ki, egyidejűleg a korábbi 4.4 pont számozása 4.5 pontra módosul: „ 4.4 A közoktatási intézmények vezetőinek értékelése. Az intézményvezetők teljesítményértékelésének szempontjai: • pedagógiai munka hatékonysága • személyi és tárgyi feltételek megteremtése • ellenőrzési, értékelési rendszer intézményi működtetése • partnerkapcsolatok minősége, irányítása • munkatársakkal való kapcsolata • vezető személyisége, képzettsége, stílusa Az értékelés rendje: Külső szakértő közreműködésével a vezetői ciklus alatt legalább két alkalommal.” Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke Határidő: azonnal A Tolna Megyei Közgyűlés 40/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozata ellátási szerződés módosításáról a Bezerédj – Kastélyterápia Alapítvánnyal: 1. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Bezerédj–Kastélyterápia Alapítvánnyal a pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekek speciális gyermekotthoni ellátására kötött ellátási szerződést a melléklet szerint módosítja. 2. A Közgyűlés felhatalmazza elnökét a szerződésmódosítás aláírására. Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke Határidő: azonnal

52




A Tolna Megyei Közgyűlés 41/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozata egységes megállapodás elfogadásáról a Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulási Tanács tagjaival, valamint a Bezerédj – Kastélyterápia Alapítvánnyal: 1.

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a melléklet szerinti megállapodás-tervezetet jóváhagyja.

2.

A Közgyűlés felhatalmazza elnökét a megállapodás aláírására.

3.

A Közgyűlés a költségvetési rendelet 361. cím 4. alcím terhére biztosítja a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségeket.

Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke, Határidő: azonnal A Tolna Megyei Közgyűlés 42/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozata a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz benyújtandó pályázatokról: I.

A Tolna Megyei Önkormányzat a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz benyújtható pályázatok tartalmát az alábbiakban felsoroltak szerinti beruházási, felújítási feladatok megvalósítása érdekében jóváhagyja:

1. „A Szent András Otthon bölcskei telephelye mosodaépületének tetőfelújítása” 6.900.000,- Ft összes költséggel, melyhez az önkormányzat 2.760.000,- Ft saját forrást biztosít, és a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól 4.140.000,Ft céljellegű decentralizált forrást igényel. 2. „A Gyermekvédelmi Igazgatóság Tamási Lakásotthonának tetőfelújítása” 4.000.000,- Ft összes költséggel, melyhez az önkormányzat a 800.000,- Ft saját forrást biztosít, a DélDunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól 3.200.000,- Ft céljellegű decentralizált támogatást igényel. 3. „Az Ady Endre Középiskola „A” épület tornaterem rekonsrtukciója” 10.000.000,- Ft összes költséggel, melyhez az önkormányzat 4.000.000,- Ft saját forrást biztosít, és a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól 6.000.000,- Ft céljellegű decentralizált támogatást igényel. 4. „A gyönki Tolnai Lajos Gimnázium Kollégium „C” épületének nyílászáró cseréje” 4.000.000,- Ft összes költséggel, mely53




hez az önkormányzat 800.000,- Ft saját forrást biztosít és a Dél-Dunántúli Regionális Területfejlesztési Tanácstól 3.200.000,- Ft céljellegű decentralizált támogatást igényel. 5. „Fogyatékosok Otthona Pálfa részleges tetőfelújítása, födémcsere, az érintett helyiségek felújítása, nyílászárók cseréje” 18.375.000,- Ft összes költséggel, melyhez az önkormányzat 3.675.000,- Ft saját forrást biztosít és a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól 14.700.000,- Ft területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatást igényel. II.

A Közgyűlés kötelezettséget vállal arra, hogy az 1-5. pontban részletezett rekonstrukciók, felújítások önrészének fedezetét a 2007. évi költségvetésében biztosítja.

III.

A Közgyűlés a decentralizált források elnyerésére irányuló pályázatok benyújtásával összefüggően a Közgyűlés Elnöke által megtett intézkedéseket jóváhagyja. Felkéri Elnökét, hogy jelen határozatot küldje meg a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz.

Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke Határidő: azonnal A Tolna Megyei Közgyűlés 43/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozata a Balassa János Kórház tevékenységéről: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Balassa János Kórház tevékenységéről szóló beszámolót, és azt elfogadta. A Tolna Megyei Közgyűlés 44/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozata a Balassa János Kórház szakellátási kapacitásának és a hozzárendelt ellátási terület meghatározása tárgyában benyújtandó felterjesztésről: 1. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 101. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján felterjesztéssel él az egészségügyi miniszterhez a Balassa János Kórház szakellátási kapacitásának és a hozzárendelt ellátási terület meghatározása tárgyában. 2. A Közgyűlés felkéri Elnökét, hogy a határozat mellékletének megfelelő tartalmú felterjesztést írja alá és nyújtsa be az egészségügyi miniszternek.

54




3. Felhatalmazza Elnökét, hogy az Egészségügyi Minisztériummal, és az OEP-el folytasson tárgyalásokat a kórház által kötött finanszírozási szerződés számunkra kedvező felülvizsgálata tárgyában. Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke Határidő: azonnal A Tolna Megyei Közgyűlés 45/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozata a pálfai Fogyatékosok Otthona tevékenységé ről: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a pálfai Fogyatékosok Otthona beszámolóját megtárgyalta, és azt elfogadta. A Tolna Megyei Közgyűlés 46/2007. (IV. 19.) Közgyűlési határozata a Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közala pítvány tevékenységéről: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány 2006. évi tevékenységéről szóló beszámolót elfogadta. A Tolna Megyei Közgyűlés 47/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány tevékenységéről: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány 2006. évi tevékenységéről szóló beszámolót elfogadta. A Tolna Megyei Közgyűlés 48/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozata az Önkormányzat Hivatala valamint a megyei fenntartású intézmények felügyeleti és belső ellenőrzési tevékenységének tapasztalatairól: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése az Önkormányzati Hivatal valamint a megyei fenntartású intézmények 2006. évi felügyeleti és belső ellenőrzési tevékenységének tapasztalatairól szóló beszámolót elfogadja.

55




A Tolna Megyei Közgyűlés 49/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Önkormányzat 2006. évi nemzetközi tevékenységének értékeléséről és a 2007. évi nemzetközi teendőkről: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése értékelte a Tolna Megyei Önkormányzat 2006. évi nemzetközi tevékenységét, megvitatta a 2007. évi nemzetközi teendőket és az abban foglaltakkal egyetért. Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke, valamint dr. Bartos Georgina, megyei főjegyző Határidő: folyamatos A Tolna Megyei Közgyűlés 50/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozata alapítványi támogatásról: 1.

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 100 ezer Ft összegű támogatásban részesíti a Zenetanárok Országos Zongoraversenye Alapítványt.

2.

A Közgyűlés 50 ezer Ft összegű támogatásban részesíti a Pont-e Alapítványt.

3.

A Közgyűlés 40 ezer Ft összegű támogatásban részesíti a Hangok Világa Alapítványt.

4.

A Közgyűlés 30 ezer Ft összegű támogatásban részesíti a Sportélmény Alapítványt.

5.

A Közgyűlés a fenti alapítványi támogatásokat a költségvetési rendelet 361. cím 1. jogcímcsoport 3. jogcím terhére biztosítja.

Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke Határidő: azonnal A Tolna Megyei Közgyűlés 52/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozata a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 134/2006. 15.), 29/2007. (IV. 19.), 30/2007. (IV. 19.), 31/2007. (IV. 33/2007. (IV. 19.), 34/2007. (IV. 19.), 35/2007. (IV. 37/2007. (IV. 19.), 38/2007. (IV. 19.), 39/2007. (IV. 40/2007. (IV. 19.), 41/2007. (IV. 19.), 42/2007. (IV. 56

(XII. 19.), 19.), 19.), 19.),




43/2007. (IV. 19.), 44/2007. (IV. 19.), 45/2007. (IV. 19.), 46/2007. (IV. 19.), 47/2007. (IV. 19.), 50/2007. (IV. 19.), 51/2007. (IV. 19.) lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadta. A Tolna Megyei Közgyűlés 53/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozata a megyei fenntartású intézmények saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításairól szóló tájékoztatóról: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a megyei fenntartású intézmények saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításiról szóló tájékoztatót – a mellékletében foglalt tartalommal – tudomásul veszi. A Tolna Megyei Közgyűlés 54/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozata a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltségének tevékenységéről, Tolna megye munkaerő piaci helyzetéről szóló tájékoztató tárgyában: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltségének tevékenységéről, Tolna megye munkaerő piaci helyzetéről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. A Tolna Megyei Közgyűlés 55/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozata a Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevétele tárgyában: 1.

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal 22/409/2007. számon megtett törvényességi észrevételét s az abban foglaltakkal – az előterjesztés 2. számú melléklete szerint – egyetért.

2.

A Közgyűlés felkéri Elnökét, hogy ezen döntéséről és a megtett intézkedésekről a Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjét tájékoztassa.

Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke Határidő: azonnal

57




A Tolna Megyei Közgyűlés 60/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozata egységes középiskola létrehozásáról: 1. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 90. § (1) bekezdés c) pontja alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. § (1) bekezdés g) pontjában, valamint a 103. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt hatáskörben eljárva -

a Tolna Megyei Önkormányzat Ady Endre Középiskoláját, Szakiskoláját és Kollégiumát (7100 Szekszárd, Széchenyi u. 2-14., törzsszáma: 416582 ) - a Tolna Megyei Önkormányzat Hunyadi Mátyás Középiskoláját és Szakiskoláját (7100 Szekszárd, Hunyadi u. 7. , törzsszáma: 416573) - a Tolna Megyei Önkormányzat Dr. Kelemen Endre Szakközépiskoláját és Kollégiumát (7100 Szekszárd, Kecskés F. u. 8-10., törzsszáma: 418971) - a Tolna Megyei Önkormányzat Bezerédj Pál Általános Iskoláját (7100 Szekszárd, Keselyűsi u. 22., törzsszáma 418454) átszervezés miatt, mint felügyeleti szerv, jogutódlással 2007. július 31-ei hatállyal megszünteti. A Közgyűlés 2007. augusztus 1-jei hatállyal új közoktatási intézményt alapít. Az új intézmény alapító okiratát a határozat 1. számú melléklete szerint jóváhagyja. Az új intézmény neve: Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Egységes Középiskolája. Székhelye: 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 2-14. 2. A Közgyűlés a megszűnő intézmények által eddig ellátott kötelező önkormányzati feladatait 2007. augusztus 1-jétől az újonnan alapított intézménye útján látja el. Az újonnan alapított intézmény a megszűnő intézmények követelései, kötelezettségei, vagyoni jogai tekintetében a megszűnő intézmény jogutódja. 3. Az átszervezés a tanulói jogviszonyokat, és a kollégiumi tagsági viszonyokat nem érinti. Az új intézmény székhelyintézményében és tagintézményeiben továbbra is biztosítania kell az osztályoknak és szakképző évfolyamoknak a működés lehetőségét, úgy, hogy az sem a tanulóknak, sem a szülőknek aránytalan terhet nem jelent. 4. A megszűnő költségvetési szervek használatába adott ingatlanok használatát az újonnan alapított intézmény számára biztosítja. A Hunyadi Mátyás Középiskola által használt 58




ingatlan használati joga az új intézményt – a Közgyűlés ettől eltérő döntése kivételével - 2008. szeptember 1-jéig illeti meg. 5. A megszűnő költségvetési szervek ingó vagyonát a megszűnés napjával térítésmentesen, átadás-átvételi leltár alapján, a Tolna Megyei Önkormányzat Egységes Középiskolája számára kell átadni. 6. A megszűnő költségvetési szervek pénzeszközeit (ideértve a céljellegű pénzeszközöket is), követelés és kötelezettség állományát a jogutód költségvetési szervnek kell átadni. 7. A megszűnő költségvetési szervek a megszűnés napjával az éves beszámoló tartalmának megfelelő tartalmú beszámolót kötelesek készíteni, melyet tételes leltárral kell alátámasztani. 8. A Közgyűlés Borosné Borbély Beáta, Vékonyné Pancza Ibolya és Samu Csaba magasabb vezetői megbízását a megszűnő intézményeknél 2007. július 31-ei hatállyal visszavonja, közalkalmazottkénti továbbfoglalkoztatását más, végzettségének megfelelő munkakörben biztosítja. 9. Babai Zoltán magasabb vezetői megbízatása 2007. július 31-én megszűnik. 10. A megszűnő intézményekben a vezetői megbízások az intézmény megszűnésével külön intézkedés nélkül megszűnnek, erről az érintetteket a megszűnő intézmény jelenlegi vezetője köteles értesíteni. 11. A Közgyűlés az új közoktatási intézmény vezetésével 2007. augusztus 1-jétől 2008. július 31-ig Gerzsei Pétert bízza meg. A vonatkozó jogszabályok figyelembevételével besorolja a I/5 kategóriába, és pótlékolt alapilletményét 391.200 Ft-ban, magasabb vezetői pótlékát pedig 58.800 Ft-ban állapítja meg. 12. A Közgyűlés felkéri elnökét, hogy a középiskola igazgatói állására pályázatot írjon ki. 13. A Közgyűlés az új intézmény engedélyezett álláshelyeinek számát 277,5 főben állapítja meg az alábbi bontásban: magasabb vezető 1 fő, vezető állású 14 fő, pedagógus 176 fő, nem pedagógus beosztású 86,5 fő, melyből 2 fő belső ellenőr az ÁMK létszámából kerül átcsoportosításra. Az új intézmény a megszüntetett négy iskola munkajogi jogutódja. 59




14. Az új intézmény engedélyezett létszámának csökkentése következtében a megszűnő iskoláknál 2007. augusztus 1. napjától 15,5 álláshely kerül megszüntetésre az alábbiak szerint: 8,5 fő pedagógus álláshely, és 7 fő egyéb beosztású álláshely. 15. A Közgyűlés felkéri elnökét, illetve a megyei főjegyzőt, hogy az intézmények megszüntetésével és átszervezésével kapcsolatos adminisztratív, illetve átadás-átvételi feladatok végrehajtásáról gondoskodjanak. 16. A Közgyűlés megköszöni az összevonásra kerülő intézmények igazgatóinak, tantestületeinek és alkalmazottainak az önálló intézményeik keretében a 2006/2007-es tanév végéig hosszú időn át folytatott tevékenységét. A Közgyűlés megköszöni az Egységes Középiskola létrehozásának előkészítésében közreműködők tevékenységét, valamint a 2007/2008-as tanév lelkiismeretes előkészítésében vállalt szerepüket. Felelős: 1-3, 8-9, 11-15, pontok tekintetében dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke, 4-7. pontok tekintetében Gerzsei Péter, igazgató, 10. pont esetén a megszűnő intézmények igazgatói, 15. pont tekintetében dr. Bartos Georgina, megyei főjegyző Határidő: 1-7. és 10-15. pontok esetén 2007. augusztus 1., 8-9 pontok esetén 2007. július 31. A Tolna Megyei Közgyűlés 61/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Turisztikai Információs és Szolgáltató Közhasznú Társaság megszüntetésének kezdeményezéséről: 1. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése kezdeményezi a Tolna Megyei Turisztikai Információs és Szolgáltató Kht. megszűntetését. 2. A Közgyűlés felkéri Elnökét, hogy a társaság taggyűlésén a Tolna Megyei Önkormányzat tulajdonosi képviseletében kezdeményezze a társaság jogutód nélkül történő megszűntetését, felhatalmazza az e döntéssel összefüggő nyilatkozat megtételére, dokumentumok aláírására. 3. A Közgyűlés felkéri Elnökét, hogy a kht.-nak biztosított önkormányzati támogatás 5.567 E Ft összegű maradványának 60




legkésőbb 2007. július 31-ig történő visszautalása érdekében a szervezet felé a szükséges intézkedéseket tegye meg. Felelős: a 2., 3. pontban foglaltakért dr. Puskás Imre, a Közgyűlés Elnöke Határidő: a 2. pont vonatkozásában a kht. soron következő társasági taggyűlésének időpontja, illetve folyamatos a 3. pont vonatkozásában azonnal A Tolna Megyei Közgyűlés 62/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozata az Általános Művelődési Központ átszervezéséről: 1.

A Tolna Megyei Önkormányzat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 89. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központját átszervezi, tevékenységi körét az alapító okirata módosításával megváltoztatja.

2.

A Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központjának önállóan gazdálkodó költségvetési szervi besorolása 2007. szeptember 1-jével megszűnik, tevékenységét ettől az időponttól bankszámlával rendelkező, részben önállóan gazdálkodó intézményként látja el. A részben önálló intézmény gazdálkodási feladatait 2007. szeptember 1-jétől a Tolna Megyei Önkormányzat Wosinsky Mór Megyei Múzeuma látja el.

3.

A Közgyűlés a Wosinsky Mór Megyei Múzeum alapító okiratát az alábbi mondattal egészíti ki: „Az intézmény ellátja a Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központjának, mint részben önálló gazdálkodási intézménynek a gazdálkodással kapcsolatos feladatait.”

4.

A Közgyűlés a Tolna Megyei Általános Művelődési Központ alapító okiratát 2007. július 1-jével az 1. számú melléklet szerintire, 2007. szeptember 1-jével pedig a 2. számú melléklet szerintire módosítja.

5.

A Tolna Megyei Általános Művelődési Központ átszervezés miatt megszűnő feladatait 2007. szeptember 1-jétől a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal látja el, szolgáltatási szerződés útján.

6.

Az ÁMK átszervezése nem érinti a Térségi Integrált Oktatási Központ pályázatában vállalt kötelezettségeket.

61




7.

A Közgyűlés a Tolna Megyei Általános Művelődési Központ engedélyezett költségvetési létszámkeretét 2007. szeptember 1-jétől 23 főről 6 főre csökkenti.

8.

A Közgyűlés a Tolna Megyei Általános Művelődési Központ szervezetéhez csatoltan működő Belső Ellenőrzési Irodát 2 fővel, a személyi költségeik és azok utáni járulékok fedezetének időarányos részével 2007. augusztus 1jével a Tolna Megyei Önkormányzat Egységes Középiskolája szervezetéhez csatolva változatlan feladatokkal átcsoportosítja.

9.

A Közgyűlés a Tolna Megyei Általános Művelődési Központnál 2007. június 30-ával megüresedő 1 fő pedagógus álláshelyet megszünteti.

10. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése átszervezés miatt a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. § b) pontja alapján a Tolna Megyei Általános Művelődési Központnál 10 fős létszámcsökkentést rendel el. 11. Az intézmény vezetője a Közgyűlés döntése alapján, a 3. számú mellékletben megjelölt időpontok figyelembevételével, köteles megtenni – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben foglalt rendelkezések betartásával – a létszámcsökkentés végrehajtásával kapcsolatos intézkedéseket. 12. Az intézmény vezetője a felmentést megelőzően köteles megvizsgálni, hogy a Tolna Megyei Önkormányzat felügyelete alá tartozó intézményeknél van-e a felmentésben érintett közalkalmazottak képzettségének megfelelő, betölthető és felajánlható munkakör, illetve hogy az érintett közalkalmazott bekapcsolódhat-e a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvényben szabályozott programba. 13. Amennyiben valamely, a létszám-csökkentés által érintett közalkalmazott a prémiumévek programba bekapcsolódik, jogviszonya külön törvény előírásai szerint módosul. 14. A Közgyűlés kötelezettséget vállal a felmentésben érintett alkalmazottak járandóságainak kifizetésére. A járandóságok fedezetét az intézmény költségvetése, ennek hiánya esetén az Önkormányzat általános tartaléka, illetve pályázati forrás képezi.

62




15. A Közgyűlés egyetért a létszám-csökkentési döntésekkel kapcsolatos, egyszeri állami hozzájárulás elnyerését célzó pályázatnak az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz történő benyújtásával. Felkéri Elnökét, hogy a pályázat benyújtásáról intézkedjen. 16. A Közgyűlés nyilatkozik arról, hogy az Önkormányzat költségvetési szerveinél a meglévő üres álláshelyeken, az előreláthatólag megüresedő állás-helyeken, illetve szervezeti változás, feladatátadás következtében az Önkormányzat fenntartói körén kívüli munkáltatónál a pályázattal öszszefüggő, a létszámcsökkentéssel érintett álláshelyen foglalkoztatottaknak a – munkaviszonyban töltött ideje folyamatos megszakítása nélküli – foglalkoztatására nincs lehetőség. 17. A Közgyűlés a létszámcsökkentés előtti és az azt követően kialakult tényleges, és az intézményenként azonosítható álláshely-megszüntetéseket, a döntés következtében kialakuló önkormányzati szintű engedélyezett létszámadatokat a határozati javaslat 4. számú melléklete szerint öszszegzi és hagyja jóvá. 18. A Közgyűlés a szolgáltatási feladat ellátásához szükséges fedezetet a 2007. évi költségvetés általános tartaléka terhére biztosítja. 19. A Közgyűlés a Tolna Megyei Általános Művelődési Központ által székházaként használt ingatlan vagyon használati jogát 2007. szeptember 1-jétől a Tolna Megyei Önkormányzat Illyés Gyula Megyei Könyvtárának adja át. 20. A Közgyűlés a Tolna Megyei Általános Művelődési Központ részére a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal épületében a 40. számú iroda használati jogát biztosítja. A fenntartási, üzemeltetési kiadások az intézmény költségvetését terhelik. A szolgáltatások igénybevételére a Tolna Megyei Önkormányzat Gazdasági és Műszaki Ellátó Szervezetével kell a szerződést megkötni. 21. A Közgyűlés felhatalmazza Elnökét, hogy a feladatellátásokkal egyeztetett módon határozza meg a Tolna Megyei Általános Művelődési Központ által továbbhasznált ingóvagyon azon körét, amely a részben önálló intézmény tulajdonában marad. 22. A Közgyűlés felhatalmazza Elnökét, hogy az intézmény feladatellátásához feleslegessé váló ingóvagyont egyeztetett módon az Önkormányzat felügyelete alatt álló intéz63




mények részére adja át, illetve az azok részéről átvételre nem kerülő ingóvagyon-rész értékesítését az intézmény számára engedélyezze. 23. Az átszervezés az intézményvezető megbízását nem érinti. 24. A Közgyűlés az Országos Esélyegyenlőségi Hálózatról szóló szociális és munkaügyi miniszter 17/2007. (Mü.K.6) SzMM utasítása alapján nyilatkozik, hogy 2007. július 1-jétől nem vállalja az Esélyek Háza működtetését. 25. A Közgyűlés tudomásul veszi, hogy az Esélyek Házában dolgozó 4 fő közalkalmazott további foglalkoztatását a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ biztosítja, és felhatalmazza Elnökét, hogy folytasson tárgyalásokat a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ vezetőjével a feladatellátáshoz kapcsolódó vagyontárgyak használatáról. Felelős: 1-10., 14-25. pontok tekintetében dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke 11-13 pontok tekintetében dr. Say István igazgató Határidő: 1-7. és 9-23. pontok esetén 2007. szeptember 1., 8. pont esetén 2007. augusztus 1., 9. pont esetén 2007. június 30., 24. pont esetén 2007. július 1.

A Tolna Megyei Közgyűlés 65/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozata a Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás Társulási Megállapodása módosításának jóváhagyásáról: 1. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társuláshoz Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. július 1-jétől csatlakozzon. 2. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás Társulási Megállapodásának az előterjesztés 1. számú melléklete szerinti módosítását, valamint (az előterjesztés 2. számú melléklete szerinti tartalommal) az Egységes Szerkezetű Társulási Megállapodást jóváhagyja, és felhatalmazza Elnökét azok aláírására.

64




3. A Közgyűlés egyetért a Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás Alapító Okiratának a Társulási Megállapodás Módosítás szerinti módosításával. 4. A Közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt ezen határozatának a Dél-Dunántúli Regionális Önkormányzati Társulás Munkaszervezetének vezetője részére történő megküldésére. Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke (a 2. pontban az aláírásokra) dr. Bartos Georgina, megyei főjegyző (4. pontra) Határidő: 2007. június 30. A Tolna Megyei Közgyűlés 66/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozata a Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás 2005-2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról: 1. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás 2005-2007. évi tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja. 2. A Közgyűlés az önkormányzatok nehezedő pénzügyi helyzete miatt a közös feladatellátás további területeinek megvizsgálását, a Társulás tevékenységi körének bővítését tartja indokoltnak, és felkéri Elnökét, hogy a szükséges előkészítő munkálatok elvégzését követően a Társulási Tanácsban a Társulás tevékenységi körének bővítésére vonatkozó álláspontot képviselje. Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke (a 2. pontra) Határidő: 2007. december 31. A Tolna Megyei Közgyűlés 67/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatának módosításáról: 1. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Tolna Megyei Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatát a jelen határozat mellékletében foglaltak szerint módosítja. 2.

A Közgyűlés felkéri a főjegyzőt, hogy – jelen módosítás átvezetésével egyidejűleg - egységes szerkezetben készítse el a Tolna Megyei Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatát.

65




Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke dr. Bartos Georgina, megyei főjegyző Határidő: azonnal a 2. pont vonatkozásában: 2007. június 28. A Tolna Megyei Közgyűlés 68/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Önkormányzat 2007. évi közbeszerzési tervének módosításáról: 1.

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2007. évi közbeszerzési terv módosítását a határozati javaslat Melléklete szerinti tartalommal elfogadja.

2.

A Közgyűlés a Bíráló Bizottság tagjainak dr. Égi Csabát, dr. Hadházy Árpádot, Horváth Istvánt, Molnár Józsefet és Széles Andrást bízza meg.

3.

A Közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy gondoskodjon az éves összesített közbeszerzési terv jelen határozati javaslat Mellékletében foglalt tartalom szerinti módosításának átvezetéséről, a módosított közbeszerzési tervnek a Tolna Megyei Önkormányzat honlapján történő megjelentetéséről.

Felelős: a 3. pontban foglaltakért dr. Bartos Georgina, megyei főjegyző Határidő: azonnal A Tolna Megyei Közgyűlés 69/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozata ingatlanok értékesítéséről: 1. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a korábban már értékesítésre kijelölt Zamárdi 2969 hrsz.-ú üdülőingatlan, valamint a Dombóvár 5268 hrsz.-ú és a Dombóvár 5269 hrsz.ú üdülőingatlanok hasznosítására ismételten nyílt versenytárgyalás kiírását rendeli el a határozati javaslat 1. sz., a 2. sz. és a 3. sz. melléklet szerinti tartalommal. 2. A Közgyűlés értékesítésre kijelöli a Dunaföldvár 1995/2 hrsz.-ú, a Dunaföldvár 1997 hrsz.-ú, a Fadd 3402 hrsz.-ú ingatlanokat, valamint a határozati javaslat 5. sz. melléklete szerinti ingatlanokat. 3. A Közgyűlés a Fadd 3402. hrsz.-ú ingatlan értékesítési módjaként nyílt versenytárgyalási eljárás lefolytatását rendeli el a határozati javaslat 4. sz. melléklete szerinti tartalommal. A 66




Közgyűlés minimum eladási árként a forgalmi értéket figyelembe véve 10 millió Ft + ÁFA összeget határoz meg. A Közgyűlés felkéri Elnökét a tényleges hasznosítási döntés meghozatalára. 4. A Közgyűlés felkéri a Megyei Főjegyzőt, hogy a határozati javaslat 3. sz. melléklete szerinti versenytárgyalási felhívásnak - a Magyar Nemzetben, a Tolnai Népújságban, a Megyei Naplóban, a Tolna Megyei Önkormányzat honlapján, valamint ingatlanforgalmazással foglalkozó portálon történő - közzétételéről gondoskodjon, továbbá a felhívás megjelenéséről értesítse a Zamárdi ingatlanra korábban vételi ajánlatot benyújtott szervezeteket. 5. A Közgyűlés indokoltnak tartja, hogy a Dunaföldvár 1995/2 hrsz.-ú, valamint a Dunaföldvár 1997 hrsz.-ú ingatlanok vonatkozásában a Hivatal vizsgálja meg a jelenlegi formában történő értékesítési alternatíva mellett a telek kialakításának lehetőségét. A hasznosítást az önkormányzat számára előnyösebb megoldást jelentő módon kell lebonyolítani. 6. A Közgyűlés felkéri Elnökét, hogy az 5. sz. mellékletben megjelölt ingatlanok értékesítését a Tolna megyei önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 17/1999. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 7 § (3) bekezdése szerint folytassa le, az adásvételi szerződéseket kösse meg. 7. A Tolna Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2003. (IV. 22.) önkormányzati rendelet 5. sz. mellékletében rögzített feladatkörében eljárva a Gazdasági és Mezőgazdasági Bizottság véleményezi a határozati javaslat 1. sz., valamint a 3. sz. pontja szerinti versenypályázatra beérkezett ajánlatokat, az adás-vételi döntés meghozatala céljából javaslatát az 1. sz. pontban lévő ingatlanok esetén a Közgyűlés, a 3. sz. pontban meghatározott ingatlan esetén a Közgyűlés Elnöke elé terjeszti. 8. A Közgyűlés Elnöke a határozati javaslat 3., 5., valamint a 6. pontja szerinti – átruházott hatáskörben megtett - vagyonhasznosítási döntéseiről köteles beszámolni a Közgyűlésnek. Felelős: a 4. pontban foglaltakért: dr. Bartos Georgina, megyei főjegyző a 3., 5., 6., 8. pontban foglaltakért dr. Puskás Imre, a Közgyűlés Elnöke, a 7. pontban foglaltakért dr. Hadházy Árpád, a Gazdasági és Mezőgazdasági Bizottság elnöke 67




Határidő: a 4. pont vonatkozásában legkésőbb 2007. július 20., az 1. pontban rögzített adásvétellel összefüggő javaslat Közgyűlés elé történő terjesztésére legkésőbb: a 2007. októberi Közgyűlés időpontja. A Tolna Megyei Közgyűlés 70/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozata a területi kisebbségi önkormányzatokkal kötendő együttműködési megállapodások jóváhagyásáról: 1. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzattal kötendő együttműködési megállapodásokat a határozat 1. és 2. számú mellékletében foglalt tartalommal jóváhagyja. 2. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Tolna Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzattal kötendő együttműködési megállapodásokat a határozat 3. és 4. számú mellékletében foglalt tartalommal jóváhagyja. 3. A Közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy az együttműködési megállapodásokat változatlan tartalommal aláírja. 4. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzat feladatinak ellátásához 1.500.000 Ft támogatást és a testületi ülések és az irodahasználat üzemeletetési költségeihez 500.000 Ft támogatást biztosít, míg a Tolna Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat feladatainak ellátásához 2. 100.000 Ft támogatást nyújt, illetve vállalja az irodabérlet és az iroda üzemeltetés (fűtés, világítás, víz- szennyvíz díj, takarítás), valamint havi bruttó 20000 Ft összegben a telefonköltség) finanszírozását. 5. A Tolna Megyei önkormányzat Közgyűlése a Tolna Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat irodahelyiségeinek berendezéséhez bútorokat, és a tevékenységhez 1 db számítógépet, 1 db telefonkészüléket ad használatba. 6. A Közgyűlés felkéri elnökét és a megyei főjegyzőt, hogy az ingóságok használatba adásáról, átadás-átvételi leltár elkészítésével gondoskodjon. 7. A Közgyűlés a 3.600.000 Ft támogatás fedezetét 3.000.000 Ft összegben a 2007. évi költségvetése céltartaléka, 600.000 Ft összegben az általános tartaléka, az 5. és 6. pontban foglalt egyéb kiadások fedezetét 2007. évben általános tartaléka terhére, legfeljebb 2.500.000 Ft volumenben biztosítja.

68




Felelős: dr Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke Határidő: a 3. pont tekintetében 2007. június 30., egyebekben folyamatos A Tolna Megyei Közgyűlés 71/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozata az állami gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek lakáshoz jutását célzó minisztériumi pályázaton való részvételről: 1. A Tolna Megyei Közgyűlés támogatja az állami gondoskodásból 1997. november 1-je előtt nagykorúvá válásuk miatt kikerült fiatal felnőttek lakáshoz jutását célzó 2007. évi minisztériumi pályázaton való részvételt. 2. A Közgyűlés a pályázathoz szükséges önrészt – legkevesebb 700 ezer, legfeljebb 2 millió Ft-ot – a költségvetési rendelet 362. cím terhére biztosítja. 3. A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy amennyiben szükséges, a pályázatokat elbíráló bizottság a pályázaton résztvevő fiatal önrészét a kötelező 35 %-on felül megemelje a fenti cím terhére. Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke Határidő: 2007. július 31. A Tolna Megyei Közgyűlés 72/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozata a Csilla von Boeselager Otthon szociális foglalkoztatási engedélyének módosítása tárgyában: 1.

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 77/2006. (VI.29.) közgyűlési határozatának 6. pontját, 2007. július hó 1. napjától az alábbiak szerint módosítja: „A Közgyűlés engedélyezi, hogy az alsótengelici Csilla Von Boeselager Otthon a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében 60 fő ellátottat – a Munka Törvénykönyve szerinti jogviszonyban – alkalmazzon. Ezzel egyidejűleg az intézmény engedélyezett álláshelyeinek számát 2007. július hó 1-től 29 fővel megemeli.”

2.

A Közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a költségvetési rendelet módosításakor gondoskodjon az Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatottak regisztrálásáról.

Felelős: az 1) pontnál dr. Puskás Imre a Közgyűlés elnöke, a 2) pontnál dr. Bartos Georgina megyei főjegyző Határidő: az 1) pontnál 2007. július 1., a 2) pontnál értelemszerűen 69




A Tolna Megyei Közgyűlés 73/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozata az alsótengelici Csilla von Boeselager Otthon tevékenységéről: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta az alsótengelici Csilla von Boeselager Otthon tevékenységéről szóló beszámolót és azt elfogadja. Tolna Megyei Közgyűlés 74/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozata a Belső Ellenőrzési Szabályzat elfogadásáról: Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Tolna Megyei Önkormányzat Belső Ellenőrzési Szabályzatát a határozat melléklete szerinti tartalommal jóváhagyja. Felelős: a szabályozásban foglaltak alkalmazásáért dr. Bartos Georgina megyei főjegyző Határidő: a jóváhagyásra azonnal, az alkalmazásra 2007. július 01.-től folyamatos A Tolna Megyei Közgyűlés 75/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozata alapítványi támogatásról: 1.

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 25 ezer Ft összegű támogatásban részesíti a Négy Évszak Waldorfpedagógiai Alapítványt.

2.

A Közgyűlés 25 ezer Ft összegű támogatásban részesíti a „Zsivora György” Népfőiskolai Alapítványt.

3.

A Közgyűlés 50 ezer Ft összegű támogatásban részesíti a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítványt.

4.

A Közgyűlés 50 ezer Ft összegű támogatásban részesíti a Nyitott Világ Alapítványt.

5.

A Közgyűlés 50 ezer Ft összegű támogatásban részesíti a Bátai Tájházért és Népi Kultúráért Közalapítványt.

6.

A Közgyűlés 40 ezer Ft összegű támogatásban részesíti a Kapos Alapítványt.

7.

A Közgyűlés az 1-3. pontban szereplő alapítványi támogatásokat a költségvetési rendelet 389. cím általános tartalék kerete terhére biztosítja. 70




8.

A Közgyűlés a 4.-6. pontban szereplő alapítványi támogatásokat a költségvetési rendelet 361. cím 1. jogcímcsoport 3. jogcím terhére biztosítja.

9.

A Közgyűlés a közművelődési előirányzat terhére az alábbi alapítványi támogatásokat hagyja jóvá: • Alsónyéki Népi Hagyományőrző Alapítvány 30 e Ft • Dalmandért Közalapítvány 20 e Ft • Döbrököz Hagyományőrző Alapítvány 30 e Ft • Kajdacsi Gyermekekért és Ifjúságért Alapítvány 30 e Ft • Lengyeli Óvodai és Néprajzi Gyűjteményekért Alapítvány 30 e Ft • Magyarkeszi Község Fejlesztéséért Alapítvány 20 e Ft • TEMI Fried Művelődési Ház Közhasznú Alapítvány, Simontornya 30 e Ft • Hagyományápolással Tamási Kultúrájáért Alapítvány 20 e Ft • Tamási Helytörténeti Alapítvány 130 e Ft • Víz’P’Art Közalapítvány 40 e Ft

10. A Közgyűlés az egészségügyi és szociális célra elkülönített keret terhére az alábbi alapítványi támogatásokat hagyja jóvá: • „Méltósággal az út végén” Hospice Alapítvány Szekszárd 70 e Ft • Jövő Drogok Nélkül Alapítvány Paks 70 e Ft • Magyarkeszi Község Fejlesztéséért Alapítvány 50 e Ft • „Gyöngyösi József Emlékére” Alapítvány Bonyhád 80 e Ft • CSIGA-BIGA Fejlesztő-felzárkóztató Alapítvány Szekszárd 40 e Ft • A Faddi Gyermekotthonért Közhasznú Alapítvány Szekszárd 60 e Ft. • „Zsivora György” Népfőiskolai Alapítvány Sárszentlőrinc 60 e Ft • Önálló Életért Alapítvány Szekszárd 50 e Ft • A Paradicsomi Gyermekekért Alapítvány Zomba-Paradicsompuszta 50 e Ft 11. A Közgyűlés az ifjúsági és sport célra elkülönített keret terhére az alábbi alapítványi támogatást hagyja jóvá: •

Tamási Kerékpáros Alapítvány 50 e Ft

Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke Határidő: azonnal

71




A Tolna Megyei Közgyűlés 76/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozata a Pécsi Ítélőtábla részítéletéről szóló tájékoztató tudomásulvételéről: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Pécsi Ítélőtábla Gf.II.30.046/2007/6. számú részítéletével kapcsolatos tájékoztatót tudomásul veszi. A Tolna Megyei Közgyűlés 77/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozata a folyószámlahitel felvételéhez kapcsolódó engedményezés jóváhagyásáról: 1) A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlés egyetért azzal, hogy az önkormányzat 1.150.000 E Ft összegű folyószámlahitelt vegyen fel, az erről szóló hitelszerződést és a hitel biztosítékát képező engedményezési szerződés aláírásra kerüljön. 2) A Közgyűlés a hitel biztosítékaként jóváhagyja, hogy 2007. évi 1.360.000 E Ft tervezett illetékbevétele, illetve 2008. évi illetékbevétele a számlavezető bank javára engedményezésre kerüljön. 3) A Közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy a folyószámlahitel folyósítási feltételét jelentő engedményezési szerződét aláírja. Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke Határidő: azonnal A Tolna Megyei Közgyűlés 78/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozata a Kiút Tolna Megyei Foglalkoztatási Kht. folyószámlahitel felvételével összefüggő tulajdonosi hozzájárulásról: 1.

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése – mint a Kiút Tolna Megyei Foglalkoztatási Kht. tagja – egyetért azzal, hogy a szervezet átmeneti likviditási zavarának feloldása érdekében 5 millió Ft, 1 éves lejáratú, a jegybanki alapkamat +4% kondíció figyelembe vételével, az előterjesztésben ismertetettek szerint folyószámla-hitel szerződést kössön a Dunaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezettel.

2.

A Közgyűlés felkéri Elnökét, hogy az 1. pontban elfogadott döntés szerinti szavazatot küldje meg a Kht. ügyvezető Igazgatójának.

Határidő: 2. pont vonatkozásában 2007. június 29. Felelős: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke 72




IV. KÖZLEMÉNYEK 1011/2007. (III. 13.) Korm. h.

A közszolgálati ellenőrzések 2007. évi vizsgálati tárgyköreiről és a vizsgálat alá vont közigazgatási szervekről.

2007: XIX. tv.

Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról.

1022/2007. (III. 31.) Korm. h.

A tizenharmadik havi illetmény kifizetéséről.

1027/2007. (IV. 14.) Korm. h.

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékéről szóló 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat módosításáról.

7/2007. (IV. 24.) PM-ÖTM e.r.

A helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat 2007. évben egyes központi költségvetési kapcsolatokból megillető forrásokról szóló 1/2007. (I. 30.) PM-ÖTM együttes rendelet módosításáról.

2007: XXXIII. tv.

Egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjével összefüggő módosításáról.

2007: LIX. tv.

A polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló eljárással összefüggő törvénymódosításokról.

7/2007. (VI. 25.) MNB r.

A jegybanki alapkamat mértékéről.

1040/2007. (VI. 28.) Korm. h.

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékéről szóló 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat módosításáról.

2007: LXXXIII. tv.

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról.

73




V. MELLÉKLETEK A Tolna Megyei Közgyűlés 33/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozatának melléklete Feladatellátási

megállapodás

(tervezet) Amely létrejött egyrészről a Tamási és Simontornya Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása (Székhely: 7090 Tamási, Nyírfa sor 15.) (a továbbiakban: Megbízott Társulás), képviseli: Barkóczi József, elnök, másrészről a Tolna Megyei Önkormányzat (székhelye: 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13.) (a továbbiakban: Megbízó Önkormányzat), képviseli: dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke között, az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel: 1. A Tamási és Simontornya Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása vállalja, hogy a Hegyhát Integrált Szociális Intézményén keresztül (7064 Gyönk, Táncsics u. 472.) (a továbbiakban Módszertani Otthon) 2007. február 28-tól kezdődően Tolna Megyei Önkormányzat gyönki Módszertani Otthona átadás-átvételéről szóló megállapodásban (a továbbiakban: átadás-átvételről szóló megállapodás) meghatározott időpontig a személyes gondoskodás körébe tartozó a Szt. 68. §-ában rögzített, szociális szakellátási formákat, valamint a Szt. 88. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti módszertani feladatokat biztosítja a Tolna megyei lakosok számára. A Módszertani Otthon az ezen szolgáltatásokra vonatkozó külön jogszabályokat és szakmai követelményeket, valamint nyilvántartási, tájékoztatási, értesítési, adatszolgáltatási kötelezettségeket ismeri és betartja. 2. A jelen feladatellátási megállapodás alapján nyújtott szolgáltatások költségeire és ezek elszámolására vonatkozó szabályokat az átadás-átvételről szóló megállapodás tartalmazza, melyet a Megbízó Önkormányzat 6/2007. (II. 14.) Kgy. határozatával, a Megbízott Társulás pedig a 11/2007. sz. (II-15.) határozatával jóváhagyott. 3. A feladatellátási megállapodást felmondani csak az átadás-átvételről szóló megállapodás 2. pontjában foglaltak szerint lehet. 4. A jelen feladatellátási megállapodásban felsorolt szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszokat a Módszertani Otthon igazgatójához kell benyújtani, aki azt köteles az intézmény házirendjében rögzítettek szerint kivizsgálni és orvosolni. A panaszról és kivizsgálás eredményéről a Módszertani Otthon vezetője tájékoztatja a Megbízó Önkormányzatot.

74




5. A Módszertani Otthon vezetője köteles évente egyszer a jelen feladatellátási megállapodásban meghatározott szolgáltatásokról mind a Megbízott Társulás, mind a Megbízó Önkormányzat részére beszámolni. 6. Jelen feladatellátási megállapodás elválaszthatatlan része az átadás-átvételről szóló megállapodás. A feladatellátási megállapodásban nem szabályozott egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadóak. Szekszárd, 2007. ………… dr. Puskás Imre a Közgyűlés elnöke

Barkóczi József a Társulás elnöke

1. számú záradék Jelen megállapodást a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése ……/2007. (IV. 19.) Kgy. határozatával jóváhagyta. Szekszárd, 2007. ……………………………. dr. Bartos Georgina főjegyző 2. számú záradék Jelen megállapodást a Tamási-Simontornyai Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása ……/2007. (…) társulási határozatával jóváhagyta. Tamási, 2007. ……………………………. ……………………………. ………………..

75




A Tolna Megyei Közgyűlés 34/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozatának melléklete A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 36. § (1) bekezdése, valamint a 75. § (2) bekezdése alapján pályázatot hirdet megyei aljegyzői állás betöltésére Pályázati feltételek: − − − − −

magyar állampolgárság, büntetlen előélet, állam- és jogtudományi doktori vagy okleveles közgazdász képesítés, jogi vagy közigazgatási szakvizsga, közigazgatási szervnél szerzett legalább 2 évi közigazgatási gyakorlat

A pályázathoz mellékelni kell: − − − −

a pályázó részletes szakmai önéletrajzát, a betöltendő munkakörrel kapcsolatos elképzeléseket, az iskolai végzettséget tanúsító oklevél és a szakvizsga bizonyítvány másolatait, három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt

Az aljegyző – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 22/A. § (8) bekezdés d./ pontja alapján – vagyonnyilatkozat tételre köteles. Illetmény és egyéb juttatások: a Ktv., valamint a megyei önkormányzat e tárgyú rendeletében foglaltak szerint. A pályázatokat a Belügyi Közlönyben történő megjelenéstől számított 15 napon belül kell benyújtani – zárt borítékban – a megyei főjegyzőhöz. (7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13.) A pályázat elbírálásának határideje: a pályázati határidő lejártát követő Közgyűlés ülésének napja. A beérkezett pályázatokról a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése dönt, a pályázók a Közgyűlés ülésére meghívót kapnak. A kinevezés határozatlan időre szól, a munkakör a pályázat elbírálását követően azonnal betölthető. Az eredménytelenül pályázók részére a teljes pályázati anyag visszaküldésre kerül. A pályázattal kapcsolatban érdeklődni lehet a megyei főjegyzőnél a 06/74 505-606os telefonszámon.

76




A Tolna Megyei Közgyűlés 35/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozatának melléklete PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a módosított 1990. évi LXV. tv. 92/A-C. §-ai alapján pályázatot hirdet könyvvizsgálói feladatok ellátására Pályázhatnak: Azok a természetes személyek, illetve szervezetek, akik (amelyek) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által vezetett könyvvizsgálói névjegyzékben szerepelnek, "költségvetési" minősítéssel és legalább 5 éves önkormányzati területen szerzett gyakorlattal rendelkeznek. A pályázatnak tartalmaznia kell: -

-

a könyvvizsgáló (pályázó) kamarai nyilvántartásba vételét igazoló dokumentum másolatát, társaság esetében a könyvvizsgálatért felelősként megjelölt természetes személyre (a továbbiakban: a feladatot ellátó természetes személy) szólóan is, társaság esetén 3 hónapnál nem régebbi cégkivonatot, a könyvvizsgáló, társaság esetén a feladatot ellátó természetes személy költségvetési minősítését igazoló dokumentum másolatát, a pályázó bemutatását, társaság esetén beleértve a feladatot ellátó természetes személy felsőfokú iskolai végzettségét, valamint könyvvizsgálói képesítését igazoló oklevelek másolatát, nyilatkozatot arról, hogy a pályázóval szemben az Ötv. 92/B. § (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn, a pályázó önkormányzati (költségvetési) területen szerzett referenciái közül legalább 3 megjelölését, a kontakt személy megnevezésével, a díjazásra vonatkozó igény megjelölését, a pályázó (társaság esetében a feladatot ellátó természetes személy) 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát, a könyvvizsgálati tevékenységre szóló szerződés tervezetét, nyilatkozatot a pályázatba való betekintési jogról, továbbá a nyílt vagy zárt ülés keretében történő tárgyalásról.

A megbízás 2009. június 30-ig szól. A pályázatokat 2007. május 31-ig zárt borítékban "könyvvizsgálói pályázat" megjelöléssel kell megküldeni az alábbi címre: Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13. A pályázatról a Közgyűlés dönt, melyre a pályázók meghívást kapnak. 77




A Tolna Megyei Közgyűlés 36/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozatának melléklete A TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK A 2007- 2010. ÉVEKRE SZÓLÓ PROGRAMJA

Szekszárd, 2007. április

78




TARTALOMJEGYZÉK 1. ELŐSZÓ 2. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZATOK FELADATA, SZEREPE 3. TOLNA MEGYE HELYZETE, JELLEMZŐI A PROGRAM ELFOGADÁSA IDŐSZAKÁBAN 3.1 A GAZDASÁG HELYZETE 3.2 TOLNA MEGYE HELYZETE 3.3 A TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT PÉNZÜGYI HELYZETE 3.4 A TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL NYÚJTOTT KÖZSZOLGÁLTATÁSOK HELYZETE 3.5 A TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATRENDSZERE 4. AZ ÖNKORMÁNYZAT 2007-2010. ÉVEKRE SZÓLÓ PROGRAMJA 4.1 GAZDASÁGI PROGRAM, PÉNZÜGYI POLITIKA 4.2 EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS 4.3 KÖZOKTATÁS ÉS SZAKKÉPZÉS 4.4 KULTÚRA, SPORT 4.5 TERÜLETFEJLESZTÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM 4.6 KÜLKAPCSOLATOK 4.7 TÁRSADALMI KAPCSOLATOK ÉS NYILVÁNOSSÁG

79




„ERŐSÖDŐ MEGYEI SZEREPVÁLLALÁS” A TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2007 ÉS 2010 KÖZÖTTI PROGRAMJA ELŐSZÓ A Tolna Megyei Önkormányzat – a többi megyéhez hasonlóan – ebben a kormányzati ciklusban igen nehéz helyzetbe került a Kormány a megyéket ellehetetlenítő intézkedései miatt. A megyék kormánykoalíció kiüresítését egyrészt a közigazgatás átszervezésével, másrészt költségvetési eszközökkel próbálta elérni. Az Alkotmány és a helyi önkormányzatokról szóló törvény azonban továbbra is legitimációt és ebből eredően feladatokat határoz meg a megyei önkormányzatok számára. Ez alapvetően kijelöli tevékenységünk fő irányait. Arra kell törekednünk, hogy megyei szerepünk erősödjön, és stabil alapokra kerüljön a megyei önkormányzat és az általa működtetett intézményrendszer, annak érdekében, hogy a 2010-től felálló új Kormány erős és kiszámítható megyékre támaszkodhasson. A kötelező és önként vállalt feladatok ellátásával a megyében élők összetartozását, identitásuk erősítését is szolgálni kívánjuk. A törvényi kötelezettségeken és az általunk felvállalt feladatokon túl a fejlesztési forrásokban rejlő lehetőségeket is ki kell használjuk céljaink megvalósítása érdekében. Megyénk fejlesztési elképzeléseinél kiemelten kell gondolnunk adottságainkra, a humán erőforrásokra, azokra a térségünkben fellelhető előnyökre, melyeket eddig nem, vagy csak nagyon kis mértékben sikerült hasznosítanunk. Olyan megyét szeretnénk építeni, amely - megtartó erővel bír az itt élők számára, - természeti kincsei és hagyományai által turisztikai vonzerőt jelent a megyén kívüliek számára is, - a még hiányzó infrastruktúra kiépítésével a gazdasági befektetőknek lehetőségeket kínál, - a fejlődő mezőgazdaság és a mind nagyobb arányban megjelenő ipar számára biztosítani tudja a tudásbázist és a szakképzett munkaerőt, - erősödő pozíciói révén a fejlesztési források elnyerésében is élen jár, - az eddigieknél egy dinamikusabban fejlődő, derűs térségévé válik a régiónak. A Tolna Megyei Önkormányzat ahhoz, hogy céljait teljesíteni tudja széles körű együttműködésre törekszik megyén belül és azon kívül is. A megyén belüli együttműködést szolgálják azok a kezdeményezések, melyeket a jövőben is folytatni és erősíteni szeretnénk. Állandó kapcsolatot ápolunk a települések polgármestereivel - kiemelten kezelve a kistérségi és mikrotérségi központokat - az intézményeink vezetőivel, a megye életében meghatározó szerepet betöltő vállalkozások vezetőivel, a civil szervezetek képviselőivel és a térség országgyűlési képviselőivel. Fejlesztési elképzeléseinket azonban behatárolják a pénzügyi lehetőségeink, melyek - a többi megyéhez hasonlóan – a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához sem 80




jelentenek maradéktalanul fedezetet az elégtelen központi finanszírozás miatt. Ennek ellenére felvázoltunk olyan terveket, amelyeket a Tolna Megyei Önkormányzat a következő években uniós források felhasználásával szeretne megvalósítani. Ha elképzeléseink célba érnek, akkor tovább javul a megyében élők egészségügyi ellátása, olyan kulturális központ jön létre, amely a megye büszkeségévé válhat és a Vármegyeháza ténylegesen bekapcsolódhat a térség idegenforgalmába. A fejlesztések szem előtt tartásával gondoskodunk - a szükséges ésszerűsítések végrehajtásával - a megyei intézményrendszer működtetéséről, az önkormányzati feladatokat ellátó szervezetek támogatásáról, mindezeken keresztül a közszolgáltatások folyamatos és minél magasabb színvonalú biztosításáról. Célunk, hogy sikerüljön minél több területen lépésről-lépésre előrébb haladni, azért, hogy védhessük és továbbadhassuk utódainknak Tolna megye értékeit, közös értékeinket. Szeretnénk, ha a dél-dunántúli régió szlogenjét, mely szerint ez egy derűs és dinamikus régió, Tolna megye is tartalommal és élettel töltené meg, de ez csak a polgárok összefogásával és tenni akarásával valósulhat meg. 2. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZATOK FELADATA, SZEREPE A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban Ötv.) preambuluma a következőket tartalmazza: „az Országgyűlés – követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Karta alapkövetelményeit – elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait. A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége – közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzatok útján – önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit.” A megye területi, közigazgatási és politikai egység, amelynek választópolgárait megilleti az önkormányozás joga. A megye az egységes állami közigazgatás része, egyben az önkormányzati közigazgatás egyik fontos összetevője. A Magyar Köztársaság Alkotmánya tartalmazza, hogy a helyi önkormányzatok alapjogai egyenlők, az önkormányzatok kötelezettségei azonban eltérőek lehetnek. A települési és a megyei önkormányzatok egyenrangúak, a kölcsönös érdekek alapján együttműködnek. A megye nem korlátozza a települések önállóságát, hanem – közigazgatásilag és földrajzilag körülhatárolhatóan – mellérendelt módon együttműködik azokkal és a kölcsönös érdekek alapján azok képviseletét is ellátja. A megyei önkormányzatok alapvető rendeltetése, hogy kiegészítő, kisegítő jelleggel biztosítsák mindazon közszolgáltatásokat, amelynek ellátására a települések gazdasági helyzetükből adódóan nem képesek. A megye politikai egység is, hiszen a megyében élő állampolgárok a Parlament, illetve a helyi (területi) önkormányzat létrehozásával gyakorolhatják alapvető alkotmányos jogaikat, a választójogot.

81




A megyei önkormányzatok feladat- és hatáskörét a törvényalkotói akarat, a települési önkormányzatok fakultatív feladatvállalása, valamint a megyei önkormányzatok önkéntes feladatvállalása határozza meg. Az elmúlt években a kormányzat részéről felerősödött a közigazgatási régiók létrehozásának szándéka, az ehhez szükséges konszenzus hiányában azonban új közigazgatási struktúra létrehozására nem került sor. Az államigazgatási feladatok regionális átszervezése azonban megindult, illetve részben lezajlott. A megyei önkormányzatokkal korábban azonos szinten működő, közigazgatási feladatot ellátó szervek regionális szervezetekbe olvadtak. A megyei önkormányzatnak – az önkormányzatiság elvét megtartva és erősítve – arra kell törekednie, hogy a törvényi lehetőségek keretein belül megőrizze a megye pozitív hagyományait, korrekt kapcsolatot alakítson ki, illetve tartson fenn a megye településeivel, önkormányzataival, anyagi lehetőségei szerint közszolgáltatásai minőségi fejlesztésével, a szolgáltatások színvonalának megőrzésével segítse a településeket, a munkahelyek megtartását. A lakosság széles körét érintő feladatait úgy szervezze meg, lássa el, hogy tevékenységével elégedett lehessen minden érintett állampolgár. A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköreit törvények és egyéb jogszabályok szabályozzák. A megyei önkormányzatok kötelező feladatait elsődlegesen az Ötv. határozza meg, azok konkrét tartalmát azonban ágazati jogszabályok rögzítik. A megyei önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozik az oktatási, a kulturális, az egészségügyi, a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények fenntartásán túl az épített- és természeti környezet védelmében, a megyei idegenforgalmi értékek feltárásában, a térségi foglalkoztatási feladatok és a szakképzés összehangolásában való közreműködés valamint a területi információs rendszer kialakítása és működtetése. A megyei önkormányzatnak területi önkormányzatiságából adódóan jelentős szerepe van a kistérségi, a megyei illetve a regionális területfejlesztésben. A megyei önkormányzatok főbb feladatai az alábbiak: - térségi közszolgáltatás és intézmények fenntartása, - a települési önkormányzatokkal közös vállalkozások, társulások létrehozása, - érdekösszehangolás, különösen az önkormányzati infrastruktúra, az idegenforgalom, a munkaerő-gazdálkodás, a környezet- és természetvédelemben, - a nemzetközi kapcsolatok szervezése, - együttműködés más köztestületekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal, nemzetiségi és etnikai kisebbségek szervezeteivel, - minden olyan szolgáltatás, vállalkozás szervezése, amelyben a települések a megye közreműködését igénylik. A megyei önkormányzat törvényi kötelezettségének teljesítésén túl szabadon vállalhat olyan közfeladatokat, amelyeket törvény nem utal más szerv kizárólagos feladat-

82




és hatáskörébe, illetve amelynek gyakorlása nem sérti a megyében lévő községek és városok érdekeit. 3. TOLNA MEGYE HELYZETE, JELLEMZŐI A PROGRAM ELFOGADÁSA IDŐSZAKÁBAN 3.1 A GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM HELYZETE Az önkormányzatok az államháztartás egyik alrendszereként ezer szállal kötődnek a gazdaság szereplőihez, közvetlen kapcsolatban állnak a lakosság széles körével, különböző rétegeivel, szolgáltatásaikat a közösségek érdekében, a közösségek, egyének számára nyújtják. A testületek tevékenységükkel, beruházások megvalósításával segítik a település, a térség, a régió fejlődését, gyarapodását. Az önkormányzatok anyagi kondíciója sem független a gazdaság, illetve a központi költségvetés helyzetétől, az Országgyűlés jogalkotói akaratától, vagy a Kormány tevékenységétől, gazdaság- és költségvetés politikájától. A gazdasági és társadalmi folyamatok irányának megismerése saját helyzetünk várható alakulásának felmérésekor nem mellőzhető. Az Európai Unió országaiban, 2006-ban fellendülés volt tapasztalható, intenzív növekedést mértek a környező országokban is. Magyarországot ezzel ellentétes folyamat jellemezte. A magyar gazdaság növekedése 2006-ban a 2005. évi növekedéshez mérten némileg lassult. A bruttó hazai termék (GDP) előzetes számítások szerint 2006-ban 3,9%kal nőtt,1) míg 2005-ben 4,2%, 2004-ben pedig 4,9% gazdasági bővülés volt mérhető. A belföldi felhasználás már az elmúlt év első kilenc hónapjában sem nőtt, stagnáltak a beruházások is. A gazdasági növekedés döntően az importnál gyorsabban emelkedő exporton alapul. Az ipari termelés volumene az ország egészét tekintve 2006-ban egyenletesen, öszszességében 10%-kal nőtt. Magyarország területi egységei közül az ipari termelés öt régióban nőtt, míg két régióban csökkent. A 2005-ben is visszaesést elszenvedő DélDunántúlon 2006. évben is 2%-kal csökkent a kibocsátás. Az építőiparban a 2005. évi fellendülés után 2006-ban kissé csökkent a termelés volumene. Épületekből többet építettek, míg a közúthálózat-fejlesztések ütemének csökkenése miatt az egyéb építmények építése visszaesett az előző évhez mérten. A mezőgazdasági termelés 2006-ban 3%-kal szűkült. Az idegenforgalomban nem folytatódott a 2005-ben kibontakozott növekedés, mind a külföldi vendégek száma, mind az általuk eltöltött éjszakák száma csökkent 2006ban. A visszaesést a belföldi turizmus mérsékeltebb növekedése nem kompenzálta.

1)

Az adatokat és megállapításokat a KSH GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, 2006 című kiadványa tartalmazza 83




Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya – a helyi önkormányzatok nélkül – a Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint 2006-ban 2 billió forint volt, ami szinte teljes egészében a központi költségvetésben keletkezett. A teljes deficit a 2005. évi 2,1 szeresét teszi ki. A központi költségvetés bruttó adósságállománya 2006. év végén 14,7 billió forint volt, 1,9 billió Ft-tal több mint egy évvel korábban. A munkaerőpiac az év folyamán 42 ezer fővel bővült. Éves átlagban 3930 ezer fő számított foglalkoztatottnak. A foglalkoztatottság ágazati struktúrájának trendjei folytatódtak. A foglalkoztatási arány a 15-74 éves népesség körében 50,5%-ról 50,9%-ra nőtt. A munkanélküliek száma 317 ezerre nőtt 2006-ban, a munkanélküliségi ráta pedig a 2005. évi 7,2%-ról 7,5%-ra emelkedett. A régiók közötti területi különbségek nem mérséklődtek. A Dél-Dunántúl területén valamelyest nőtt a munkanélküliség szintje, míg a foglalkoztatottság esetében stagnálás volt tapasztalható. Az alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete 2006-ban 8,1%-kal, a nettó keresete 7,5%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A költségvetési szférában a nettó keresetnövekedés 6%-os volt, míg a versenyszférában 8,5% volt mérhető. Az áremelkedés a fogyasztói, a külkereskedelmi és a termelői árak esetében is meghaladta a 2005. évit. A fogyasztói árak alakulását alapvetően befolyásolták a kormányzati intézkedések. Az éves infláció 3,9% lett. Szeptembertől a havi inflációs ráta számottevő gyorsulása volt megfigyelhető, ami 2007-ben is folytatódott. Ez év januárjában az előző év azonos időszakához viszonyítva a fogyasztói árak 7,8%-kal nőttek. 2007. márciusára 9%-os inflációt prognosztizálnak, míg az második felében várhatóan már csökken a infláció mértéke. A nyugdíjas fogyasztói-árindex növekedése, melynek számításánál az élelmiszerek, gyógyszerek és a lakhatással kapcsolatos költségek a fogyasztói kosárban jelentősebb súlyt képviselnek, 10,4% volt. A magyar gazdaság, az államháztartás, a külkereskedelmi mérleg, az adósságállomány tarthatatlan helyzetét a 2006. évben nyilvánosságra került adatokból a lakosság széles köre is megismerhette. A Kormány megalakulása utáni intézkedéseiben, törvényjavaslataiban és a szeptemberben az Európai Unió Bizottságához benyújtott Konvergencia Programban minden érdeklődő szembesülhetett a mindennapi életünket, az államháztartás helyzetét, szereplőit befolyásoló gazdaságpolitika főbb elemeivel. Az államháztartás kiugróan magas 2006. évi hiányának csökkentéséhez, az államháztartás minél gyorsabb konszolidálásához rövidtávon ható, fiskális intézkedések születtek. Ezek a döntések elsősorban az adó és járulékterhek növekedését idézték elő. A változások a gazdaság valamennyi szereplőjét érintették, így az önkormányzatokat is. A központi költségvetés és a Társadalombiztosítási Alapok bevételeinek növelését célzó adó és járulékemelések mellett a kiadások csökkentését hozó döntésekre is 84




sor került, pl. csökkent a közszférában foglalkoztatottak száma, a kifizetésre kerülő bértömeg két évig nem bővülhet, illetve ide sorolható az egészségügyi ellátás területén júliustól bevezetett volumenkorlát, melynek következtében korlátozni kellett az ellátások igénybevételét is, az egészségügyi kiadások csökkentése, illetve visszafogása érdekében. Elemzések szerint a restriktív intézkedések hatással lesznek a bruttó hazai termék alakulására. A gazdasági növekedés 2007-2008. években 2-3% közé mérséklődhet. A Kormány prognózisa szerint a 4-5%-os növekedés 2009-től érhető el ismét. A gazdaság pozitív irányú változását előmozdíthatja a növekvő fejlesztési források felhasználásának gazdaságélénkítő hatása. A megemelt adó- és járulék terhek, a gyorsuló infláció, valamint a költségvetési szférában érvényesülő megtakarítások a reáljövedelmek és a fogyasztás csökkenését okozzák. Előzetes számítások szerint az egy keresőre jutó reálbér mintegy 4%-kal, a háztartások fogyasztása kb. 1%-kal fog csökkenni 2007-ben. A reáljövedelmek 2008tól várhatóan már nem csökkennek, 2009-2011-ben - már mérsékeltebb infláció mellett - a reálbérek és a fogyasztás évi 2-3%-kal emelkedhet. A kiigazító intézkedések 2007-ben az államháztartás hiányát 3,3 százalékponttal csökkentik, amit 2008-ban további 2,5 százalékpontos, majd 2009-ben 1,1 százalékpontos egyenlegjavítás követ. A deficit csökkentése ezt követően is folytatódik, terv szerint évente 0,5 százalékponttal csökkenhet az államháztartás hiánya. 2008-tól elsősorban a kiadások mérséklésével szeretné a Kormány elérni a hiány csökkenését, a GDP arányos elsődleges kiadásokat 2010-ig több mint 8 százalékponttal tervezi csökkenteni. A közösségi fogyasztásban 2007-től már visszaesés prognosztizálható. Számítások szerint ebben az évben 1,6%-kal, 2008-ban 3,3%-kal csökken az előző évhez viszonyítva a közösségi fogyasztás, majd 2009-2010-es években évi 1,6%-os növekedés következhet be. Összességében a közszféra folyó működési kiadásai – bérek, járulékok, dologi kiadások – a GDP 19%-ának megfelelő szintről 2010-ig közel 4 százalékponttal, a GDP 15,2%-ára mérséklődnek. Ezt követően is a GDP növekedésétől elmaradó működési kiadásnövekedés várható. A szervezeti intézkedések és a tervezett strukturális reformok az intézményrendszer jelenleginél takarékosabb működését célozzák. Az átalakuló intézményrendszer árués szolgáltatásvásárlásra fordított kiadásai nominálisan is mérséklődnek a következő két év folyamán, 2009-től a már alacsonyabb szintű kiadási volumen reálérték megőrzése várható. Prognózisok szerint az infláció a 2007. évi tervezett 6,2%-os kiugró érték után 2008tól már 3,3% körüli szintre mérséklődhet, ezt követően pedig további lassú csökkenés várható. A rövid távon ható gyors kiigazítás mellett a Kormány olyan – az állam működésének egészét érintő - átfogó reformokkal kívánja a tartós egyensúly feltételeit megteremteni, amelyek többsége a lakosság mellett a közszolgáltatásokat nyújtó önkormányzatok működési feltételeit, feladatellátását is alapvetően befolyásolja és a jövőben is meghatározza. 85




A tervezett intézkedések lényeges pontokon érintik az állam szerepét, a közösség és az egyén felelősségének kérdéseit. A változásokkal az öngondoskodás növelését, az állam szerepének és ezzel párhuzamosan kiadásainak csökkentését kívánják elérni. A Kormány strukturális változásokat kezdeményezett az egészségügyben, a nyugdíjés oktatási rendszerben. Az egészségügyben zajló folyamatok már ma is éreztetik hatásukat. A közoktatás átalakításával, a szakképzés tartalmának és szerkezetének megújításával ugyancsak számolnunk kell. A következő évekre a Kormány az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak GDP-arányos csökkentését irányozta elő. A teljesítménynövekedés elszámolhatóságának korlátozása, a kapacitásbővítések leállítása, a díjak befagyasztása stb. már 2006ban jelentősen csökkentették az Egészségbiztosítási Alap kiadásait. Az intézkedések hatásaként a következő években a 2006. évinek többszörösét elérő megtakarítás képződik. Az intézkedések második csoportja az így elért nominális kiadási szint tarthatóságát szolgálja majd. Az elgondolások szerint a túlzottnak ítélt aktív kapacitások krónikus, ápolási és járóbeteg kapacitássá alakulnak át, a szolgáltatók versenyezni fognak a társadalombiztosítási finanszírozás elnyerésért. Az OEP csak a szükséges mértékben vásárol majd szolgáltatásokat. A szolgáltatók működési kereteinek átalakítása (gazdasági társasággá alakulás) is napirenden van, lehetővé kívánják tenni a tulajdonosok eredményérdekeltségét és a dolgozók rugalmasabb bérezését biztosító foglalkoztatást. Emellett vizsgálat és mérlegelés tárgyát képezi a biztosítási piac esetleges megnyitása. A gyógyszer-támogatási rendszer átalakítása, a gyógyszerek támogatásának csökkentése, a Társadalombiztosítási Alapok kiadásait csökkenti, míg a lakossági terhek és az önkormányzati intézmények kiadásai növekednek. Az önkormányzati rendszer egészének reformja – a feladat-és hatáskörök ésszerűbb telepítése – széleskörű társadalmi konszenzust igényel, hiszen a vonatkozó alapvető törvények elfogadásához 2/3-os többség szükséges a Parlamentben. E többség hiányában a Kormány más eszközökkel él a hatékonyabbnak vélt feladatellátás érdekében. A Kormány a 2007. évi költségvetési törvényben lépéseket tett az ésszerű, méretgazdaságos üzemméretet elérő társulási formák – kiemelten a többcélú kistérségi társulások – pénzügyi ösztönzésére. A többcélú kistérségi társulásoknak elsősorban a közoktatás és a szociális intézmények közös fenntartásában szánnak kiemelt szerepet. Rövid- és középtávon több közoktatási intézmény összevonására kerülhet sor, ami együtt jár a pedagógus- és nem pedagógus alkalmazottak számának csökkenésével. A szociális és gyermekjóléti területeken az ösztönző rendszer szintén a gazdasági hatékonyság javítását szolgálja, azonban ezeken a területeken jelentős megtakarítással nem számolnak. A többcélú kistérségi társulások támogatásának fő célja az önkormányzati feladatellátás racionalizálásának ösztönzése. A közoktatásban a pedagógusok heti kötelező óraszámának emelése, a kisiskolák tagintézménnyé válása, integrálása a 8 vagy 12 évfolyamos iskolákba hozhat megta86




karításokat. Ettől az évtől a feladatellátást a közoktatási teljesítménymutató alapulvételével finanszírozza a költségvetés, a rendszer 2011-re teljesedik ki. A központi költségvetésben 2007-re 7,6 milliárd Ft, majd 2008-ra 34,2 milliárd Ft megtakarítást remélnek az új finanszírozási rendszertől. Az önkormányzati szféra forrásai tehát ezzel azonos mértékben csökkennek. A forráskivonás jelentős átrendeződést indíthat el a közoktatás területén. A magyar gazdaság tőkevonzó képességének javítása a jövőben is prioritást élvez a Kormány gazdaságpolitikájában. A nemzetgazdasági beruházásokon belül az elkövetkező években az infrastrukturális beruházások továbbra is jelentős szerepet játszanak. Az állami infrastrukturális beruházások – részben az EU-források felhasználásával - növekedni fognak, ugyanakkor más területeken a fiskális konszolidáció következtében az állami beruházások növekedésére nem lesz lehetőség. Az államháztartási hiány csökkentésének időszakában a gazdaságpolitika a foglalkoztatás szinten tartását igyekszik elérni. A költségvetési szférában foglalkoztatottak száma várhatóan jelentősen csökken az elkövetkező időszakban is, a versenyszférában pedig csak mérsékelt növekedést prognosztizálnak. 3.2 TOLNA MEGYE HELYZETE Tolna megye lakosságának száma 2006. január 1-jén 247 ezer fő volt. A megyében élők száma 2001. januári állapothoz mérten megközelítőleg 8 ezer fővel csökkent. Az elmúlt év első kilenc hónapjában megyénkben az országossal ellentétes irányú, kedvezőtlenebb népmozgalmi folyamatok voltak tapasztalhatóak. Míg országosan az élveszületések száma 2%-kal emelkedett, megyénkben további csökkenés volt tapasztalható. A halálozások száma stagnált, a népességfogyás üteme gyorsult ebben az időszakban. Az ország területi egységeinek gazdasági fejlettsége objektíven jellemezhető a bruttó hazai termék régiós és megyei részletezettségű adataival. A régiók gazdasági rangsorában a korábbi időszakhoz mérten alig tapasztalható elmozdulás. A régiók gazdasági fejlettsége erősen differenciált. A Dél-Dunántúl esetében az egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag 71,3%-a, ezzel a negyedik a régiók között. A megyék rangsorában sem következett be az utóbbi években számottevő elmozdulás, Tolna megye 13. a megyék rangsorában. Megyénkben a gazdaság fejlődése 2006-ban is visszafogottabb volt az országos átlagnál. Az ipari termelés 2006. január-szeptemberben - az országban tapasztalt dinamikus növekedéssel szemben - stagnált. Az építőipari termelés az elmúlt évben mérsékelt, 2%-os növekedést produkált. A megye építőipari teljesítménye továbbra is rendkívül alacsonynak tekinthető, az előállított termelési érték az országosan e körben regisztráltnak mindössze 1,5%-át jelentette. Az idegenforgalom területén is kisebb visszaesés volt tapasztalható 2006-ban. A vendégszám összességében bővült (3%). A megyébe érkező külföldi vendégek szá-

87




ma ugyanakkor erőteljesen csökkent, a belföldieké növekedett, míg a vendégek itt tartózkodásának időtartama rövidebb lett. A beruházások adatai sem mutatnak kedvező tendenciát, az új beruházások teljesítményértéke folyó áron alig 3,5%-kal haladta meg a 2005. év azonos időszakában mért értéket. Az egy lakosra jutó teljesítményérték az országos átlagnak a felét sem éri el. Tolna megye az ország megyéi között a 7. legalacsonyabb mutatóértékkel rendelkezik. A munkaerő-piaci helyzetalakulás kedvezőbb volt. A 15-74 éves népességet tekintve javult az aktivitási arány (54,6%) és a foglalkoztatási arány (49,5%) is, a munkanélküliségi ráta pedig (9,3%) mérséklődött. Az alkalmazásban állók száma 2006. I-III. negyedévében átlagosan 48100 fő volt, 0,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 1,2%-kal, a nonprofit szervezeteknél 8%-kal kevesebben dolgoztak, mint 2005. év azonos időszakában. Tolna megyében is tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. A gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 2006. szeptember végén Tamási és Tolna körzetében (14,4 illetve 13,4%) volt a legmagasabb a nyilvántartott álláskeresők száma, Dombóvár és környéke szintén a megyei rátát meghaladó értéket mutatott (13,2%). Legkedvezőbb helyzetben továbbra is Paks térsége volt (7,2%), de Szekszárd és Bonyhád körzetében is a megyei átlag alatt maradt a munkanélküliségi ráta (9,3, illetve 9,0%). A megyében mind a pályakezdők, mind a 25 évesnél fiatalabbak hányada meghaladta az országos részarányt (2,1-2,1 százalékponttal). Tolna megyében – a rendelkezésre álló adatok alapján - a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 148.400 Ft, a nettó átlagkeresete 100.100 Ft volt. A keresetek nagysága és növekedése is elmaradt az országos átlagtól. A MEGYE KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK FŐBB JELLEMZŐI Bizonyos fajok és természetes élőhelyek tekintetében megyénk Európában egyedülálló értékeket képvisel, ennek ellenére országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területeink négyzetkilométerre vetített átlagát tekintve Tolna megye az utolsó helyen áll a megyék között. A Természetvédelmi Hivatal adatai szerint országos jelentőségű természetvédelmi terület 16787 ha; helyi jelentőségű természetvédelmi terület 868,6 ha található a megyében. A víz állapotvizsgálatakor külön kell értékelnünk a felszíni és a felszín alatti vizek állapotát. Általánosságban elmondható, hogy a felszíni vízfolyások jelentős része szennyezetten érkezik a szomszédos megyékből. A megye állóvizeinek minőségét sekély mélységük miatt a tápanyagterhelés mellett a hidrometeorológiai körülmények is nagymértékben befolyásolják. A felszín alatti vizekre, elsősorban az első vízadó rétegre a nitráttartalom jellemző. A talajvizek között különlegesnek számítanak a Duna kavicsteraszán található talajvizek. Az ebből az anaerob rétegből termelt vizek nitrátot nem tartalmaznak, de a humán eredetű egyéb, egészségre nem ártalmas szennyezést jelző komponensei esetenként magasabb koncentrációt érnek el.

88




A megyében az összes lakásállományra vetítve 94,7%-os a közüzemi ivóvízzel való ellátottság. Jellemző még, hogy nemcsak minden településen, hanem nagyon sok önálló településnek nem számító pusztán és majorban is van közműves vízellátás. Ezeknek a vízellátó rendszereknek egy része, vagy egésze műszakilag az üzemeltethetőség határáig leamortizálódott. Közcsatornázás tekintetében a megye rosszabb helyzetben van, mint a régió másik két megyéje. A 109 településből mindössze 46 településen van szennyvízcsatorna hálózat, amelyekről a megye 24 szennyvíztisztító telepére kerül a tisztítandó szennyvíz. A megyében 42 településen szervezték meg a települési folyékony hulladék gyűjtését. A szippantott szennyvizet a 24 tisztítótelepből 16 képes fogadni. Tolna megye minden településén megszervezték a települési szilárd hulladék közszolgáltatást, melynek keretében a megye településein összesen 12 különböző szolgáltató látja el a hulladék begyűjtését és ártalmatlanítását. A 109 településen összesen mintegy 98998 tonna kommunális szilárd hulladék keletkezik, melynek 2/3-a lakossági, 1/3-a a lakossági hulladékkal együtt kezelhető termelési, intézményi hulladék. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2005-ös adatai szerint a megyében 100 db szeméttelep van, melyek közül 2005 év végén mindössze 8 lerakónak volt környezetvédelmi működési engedélye. A jelenleg még üzemelő lerakók működési engedélye várhatóan 2007-ben lejár, miközben a cikói regionális lerakó – a Dél-Balatoni regionális rendszer keretében – csak 2008-tól kezdi meg működését. A megye mezőgazdaságáról elmondható, hogy az Uniós támogatási rendszer kiteljesülésével a növénytermesztési ágazat került a legkedvezőbb termelési feltételek közé. A növénytermesztésen belül a szántóterületen a vetésszerkezet leegyszerűsödése figyelhető meg, azonban a gyakorlatilag „bikultúrás” vetésszerkezet sérülékeny. 3.3 A TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT PÉNZÜGYI HELYZETE A Tolna Megyei Önkormányzat pénzügyi helyzetét a központi költségvetési források elmúlt két évben tapasztalható, hol mérsékeltebb, hol erőteljesebb visszafogása alapvetően befolyásolta. A 2001-2004. éveket jellemző biztonságos gazdálkodási feltételek után - hiszen ezekben az években a működés és fejlesztés forrásszükségletét is biztosító költségvetéssel és számottevő maradvánnyal rendelkezett az önkormányzat - 2005-ben, a központi támogatások csökkenése hatásaként újból 210 millió Ft hiánnyal fogadta el a Közgyűlés a költségvetését. A működési hiány volumene 2006ban tovább emelkedett, összege elérte a 700 millió Ft-ot, emellett beruházási feladat megvalósítására 1.398 millió Ft hitelt vett fel az önkormányzat. A 2002-2005. években – döntően a közalkalmazottak illetményemelésének hatása miatt, valamint a beruházási források bővüléséből adódóan - 11,8 milliárd Ft-ról 16,2 milliárd Ft-ra nőtt az önkormányzat feladatellátásra igénybe vehető, teljesített bevételének összege. A 2006. évben realizált összes bevételünk 18,9 milliárd Ft volt. A kiadások alakulása is dinamikus növekedést mutat, a 2002. évi 11,3 milliárd Ft-ról 2005. évre 15,7 milliárd Ft-ra emelkedett a teljesített összes kiadási volumen, míg

89




2006-ban 17,8 milliárd Ft-ot fordítottunk a működési és fejlesztési célok megvalósítására. A megyei önkormányzat feladatai rendkívül sokrétűek, a megye lakosságszámához mérten jelentős intézményhálózattal rendelkezünk. Bevételeink a feladatok mennyisége miatt arra voltak elegendőek, hogy visszafogott, takarékos gazdálkodás mellett megőrizzük az ellátás színvonalát, illetve egyes prioritást élvező területeken, mint például a szociális ellátás vagy a gyermekvédelem, minőségi fejlesztés valósulhasson meg. A költségvetési keretek betartása 2005-ben és 2006-ban is csak úgy volt biztosítható, hogy jelentős megtakarítást eredményező lépések és döntések meghozatalára került sor. A foglalkoztatottak számának csökkentése, az intézmények átszervezése többször napirenden volt az elmúlt években. A költségvetési források jelentős hányadát – 2006-ban több mint 81%-át – az intézmények fenntartása kötötte le, míg beruházásokra, felújításokra, más az önkormányzat számára fontossággal bíró területek, feladatok támogatására lényegesen kevesebb forrást mozgósíthatott az önkormányzat. A beruházások többségét állami támogatás igénybevételével, illetve hitelből valósítottuk meg. A kötelező önkormányzati feladatok ellátása mindenkor elsődleges volt az önkormányzat számára, az erőforrásokat is elsősorban erre koncentrálták a testületek. A bevételek összetétele – bár kisebb elmozdulás minden évben tapasztalható volt – alapvetően nem változott. Forrásaink döntő része a központi költségvetésből származott, ide sorolható a normatív és egyéb állami támogatások, hozzájárulások mindegyike, valamint a személyi jövedelemadó bevétel, melyhez szintén normatív elosztással jutottunk hozzá. Az említett források alakulását a mindenkori költségvetési törvény aktuális szabályozása befolyásolta. 2006-ban e két jogcímen 4,6 milliárd Ft bevételünk képződött. Kiemelt szerepe van működésünkben az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközöknek, amely 2006-ig az egészségügyi feladatellátás biztos forrását képezte. Saját bevételeink közül az illetékbevétel alakulása eddig kifejezetten kedvező volt, e forrásból 2006-ban megközelítőleg 1,8 milliárd Ft képződött. Az intézményi ellátás bevételei a díjbevételek folyamatos, de a jövedelmi viszonyokat mindenkor szem előtt tartó karbantartása következtében emelkedtek, realizálhatóságuk – egy-egy kivételtől eltekintve - nem volt kérdéses. Megállapodások megkötésével jutott az önkormányzat olyan többletforrásokhoz, amelyek egy-egy feladat részbeni működési szükségletét biztosították. Ilyen megállapodáson alapul Szekszárd Megyei Jogú Város városi könyvtári szolgáltatásainak teljesítése az Illyés Gyula Megyei Könyvtárnál, illetve a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatával közösen fenntartott Magyarországi Német Színház működtetése. A költségvetési egyensúly fenntartása 2006-ban 700 millió Ft, hét éves lejáratú működési hitel felvételével volt megteremthető. A hitelből felmerülő évi 100 millió Ft tő90




ketörlesztés és a hitel kamatai finanszírozhatósága - a 2006. évi megtakarítási intézkedések következtésben - biztosított volt. A régóta húzódó Műtő- és diagnosztikai blokk beruházás befejezéséhez 1.399 millió Ft hosszú lejáratú, fejlesztési hitelt vett fel az önkormányzat. A hitel törlesztése évi 100 millió Ft-tal terheli a költségvetést, ezen felül a hitel kamatainak megfizetése további forrás biztosítását igényli. A kamatteher folyamatosan mérséklődik majd, 20072010. években költségvetési időszakonként 73-57 millió Ft közötti kamatkiadással kell számolni. A felhalmozási célú hitel törlesztésében segítséget jelenthet az önkormányzat számára a Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatával, a Balassa János Kórházzal és a Paksi Atomerőmű Zrt.-vel kötött együttműködési megállapodás. Az elmúlt években az önkormányzat biztosította a feladatellátás feltételeit. A közszférában foglalkoztatottak jövedelme érzékelhetően növekedett. Jelentős fejlesztések valósultak meg, amelyek elsősorban a szociális ellátás és a gyermekvédelem területén hoztak érzékelhető változást az ellátás tárgyi feltételeiben, illetve amelyek hoszszútávon biztosítják egy-egy intézmény működésének ma már elvárt színvonalú feltételeit. Megvalósult a bonyhádi Árpád-házi Szent Erzsébet Otthon rekonstrukciója, befejeződött a pálfai Fogyatékosok Otthona, a belecskai Fogyatékosok Otthona és a szekszárdi Hétszínvilág otthon rekonstrukciója is. Emellett a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanácstól elnyert forrásokkal számos kisebb beruházás valósult meg, amelyekkel a szociális ellátás működési feltételeit meghatározó jogszabályi előírásoknak kívántunk megfelelni. A gyermekvédelem területén lezajlott a nagy létszámú gyermekotthonok kitagolása, az állami gondoskodásban részesülő gyermekek, fiatal felnőttek korszerű lakásotthonokban nyertek elhelyezést. Az ellátási feltételek minőségi változása egyben költségesebb működtetést jelent. A megye több településén önálló ingatlanokban működő lakásotthonok állagmegóvása a jövőben is ad feladatot számunkra. Az oktatási intézményeknél a taneszközök és informatikai eszközök fejlesztése kapott prioritást, jelentős hátrányokat dolgoztunk le ezen a területeken. Az oktatási intézményekben az előírt taneszközök, szakmai eszközök beszerzését 2008. év végéig kell teljesíteni. Az oktatási intézmények körében is számos a leromlott, veszélyes állapotot felszámoló rekonstrukció zajlott. Kiemelt figyelmet kapott az iregszemcsei Göllesz Viktor Általános Iskola és a Zomba-paridicsompusztai Berkes János Általános Iskola fejlesztése. Ezek a létesítmények ugyanakkor még jelentős ráfordításokat igényelnek, ahhoz, hogy megfeleljenek a mai kor követelményeinek. Ebben az évben fejeződik be a Dr. Kelemen Endre Középiskola kollégiumának rekonstrukciója, melyhez címzett állami támogatást nyertünk el a korábbi években. A 2006. év kiemelt beruházása volt a Balassa János Kórház Műtő- és Diagnosztikai Blokkjának 1995-ben megkezdett építésének befejezése. A betegellátás szolgálatá-

91




ba állított létesítmény a kórház tevékenységében minőségi változást hozhat, ugyanakkor számolni kell a blokk üzemeltetési költségeinek negatív hatásaival is. A műtőblokk befejezését követően, már 2007-ben kezdődhetett el a kórház úgynevezett „B” épületének rekonstrukciója, amely megvalósításához címzett állami támogatást nyertünk el. A műtéti részlegek átköltözését követően vált lehetővé a felszabadult területek rekonstrukciója. A feladat megvalósítása 2008. évben fejeződhet be. A kórház egészségügyi gép-, műszer állományának avulása miatt szükséges pótlás – egyes területek kiemelt fejlesztése ellenére – csak részben oldódott meg. Regionális Operatív Program keretében elnyert forrásból és önerő felhasználásával lezajlott a volt laktanya terület északi részén az épületek bontása, kiépítésre kerültek a további fejlesztésekhez, hasznosításhoz szükséges közművek. Induló feltételeink tehát lényegesen kedvezőbbek ma, mint amilyenek a korábbi években voltak. Az államháztartás hiányának csökkentését célzó kormányzati intézkedések a Tolna Megyei Önkormányzat 2007. évi pénzügyi helyzetét is hátrányosan érintették. A központi költségvetésből származó önkormányzati források – különösen a személyi jövedelemadó bevétel – csökkentek, saját bevételeink, többek között az illetékbevétel és az intézményi díjbevételek is bizonytalanabbá váltak. A 2007. évi költségvetés bevételi főösszegét 14,9 milliárd Ft-ban állapította meg a Közgyűlés. A költségvetés egyensúlyának fenntartásához, a megtett kiadáscsökkentő intézkedések ellenére, újabb 700 millió Ft működési hitel felvétele válhat szükségessé. A működési kiadások mérséklése következtében rendkívül feszített gazdálkodás várható 2007-ben. A feladatellátás minden területén érzékelhető megtakarítások következtében az ellátás színvonala is több területen sérülhet. A működtetéssel kapcsolatos feladatokra mintegy 13,2 milliárd Ft használható fel, míg beruházásokra, felújításokra 740 millió Ft áll ebben az évben rendelkezésre. A tervezett kiadási volumen többletforrásaink realizálásával összhangban év közben növekedhet. Az önkormányzat 2006. évben jelentős összegű tartalékot is képzett. Az évet 1.289 millió Ft pénzkészlettel zártuk. Ebből a módosított pénzmaradvány volumene, amely részben áthúzódó kötelezettségeink fedezetét képezi, részben szabad forrást biztosít az önkormányzat számára, 1.018 millió Ft. A pénzmaradványból a 2007. évi költségvetés elkészítésekor 549 millió Ft forrás felhasználásával számoltunk, ebből 375 millió Ft - amely összeg a volt laktanya terület déli részének eladásából keletkezett - az ingatlan megszerzésekor megkötött szerződésben foglalt célokra használható fel. Az előző évi pénzmaradvány és a tárgyévi forrásokból képzett tartalék hozzájárulhat ahhoz, hogy az önkormányzat 2007. évi feladatait megfelelő színvonalon teljesítse. Beruházási célok megvalósításához további források bevonása is indokolt. Az önkormányzat rendelkezésére álló bevételek arra elegendőek, hogy a legindokoltabb fejlesztésekhez az önerő biztosítható legyen, illetve nem támogatott feladatok saját forrásból megvalósíthatóak legyenek. Ezért a pályázatok előkészítésére a jövőben is kiemelt figyelmet kell fordítani. 92




Az önkormányzat könyvviteli mérleg szerinti eszközállományának értéke a 2005. évi 17,5 milliárd Ft-ról 2006. év végére 19,9 milliárd Ft-ra növekedett. Ezen belül a befektetett eszközök állományának értéke 16,8 milliárd Ft-hoz közelít. Az eszközök döntő része (közel 77%-a) ingatlanvagyonban, illetve befejezetlen, még nem aktivált beruházási értékben testesül meg. Az ingatlanok többsége a törzsvagyon - forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes - része, az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátását szolgálja. Tartós részesedéseink értéke minimális, mindössze 3,6 millió Ft. A követelések záró értéke meghaladja az 1 milliárd Ft-ot, ennek döntő hányadát az illetékhátralék összege teszi ki, melynek beszedése már az APEH feladata lesz. A pénzeszközök záró állománya 1,66 milliárd Ft, ebből a költségvetési pénzkészlet közel 1,29 milliárd Ft, míg az idegen pénzeszközök volumene 370 millió Ft. A forrásokon belül a saját tőke értéke közel 15 milliárd Ft, a tartalékok összege 1,1 milliárd Ft, a kötelezettségek állomány 3,8 milliárd Ft. A mérlegadatok tehát egyértelműen jelzik, hogy 2006-ban jelentős külső forrás bevonására került sor, illetve kimutathatóak a pénzhiány jelei is. 3.4 A TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL NYÚJTOTT KÖZSZOLGÁLTATÁSOK HELYZETE Szociális ellátás A megye lakosságán belül tovább nőtt az idősek aránya (21,5%), és sajnos egyre többen élnek egyedül. A korstruktúra is megváltozott és egyre nagyobb arányt képviselnek a 75 év felettiek, mely előre vetíti, hogy mind az egészségügyi, mind a szociális ágazatra nagy teher hárul. A célcsoportok közül jelentős számban megtalálhatók Tolna megyében a fogyatékkal élők is, arányuk a lakosságon belül 6,98%. (Legnagyobb számban az értelmi sérültek jelentkeznek az ellátórendszerben.) A különböző pszichiátriai betegségben szenvedők száma az elmúlt évtizedben emelkedő tendenciát mutat. Megyénkben a nyilvántartott betegek száma közel 2800 fő. A szenvedélybetegek aránya kb. a lakosság 1%-ával azonos, mely Tolna megyében 2470 főt jelent. A hajléktalanok száma nem változott az elmúlt években, becsült számuk 150-200 fő között mozog. 2003-ban a megyei önkormányzat által fenntartott szociális intézmények száma 13 volt (15 telephellyel) 1441 férőhelyszámmal. A 2006. végére az intézmények száma 10-re csökkent, az összes férőhely nem változott, csak belső átcsoportosításra került sor. 2006. január 1-jétől 3 önállóan gazdálkodó szociális intézmény fúziójára került sor (Sárpilis, Szekszárd-Palánk, Máza) úgy, hogy a férőhelyek száma nem csökkent. A teljes intézményi körön belül legszembetűnőbb változás a fogyatékkal élőket ellátó intézményeinkben következett be. Megújult a pálfai otthon, és ezzel egyidejűleg a kapacitása 250 férőhelyről 150-re csökkent.

93




A bővítés és rekonstrukció következtében a korábban 55 férőhelyes belecskai Fogyatékosok Otthona 115 súlyos értelmi fogyatékos ellátását biztosítja a kor követelményeinek megfelelő színvonalon. Ezzel egyidejűleg megtörtént a szekszárdi Fogyatékosok Otthonának korszerűsítése és profilváltása is. (30 férőhelyen kiskorúak, 30 férőhelyen nagykorú fogyatékosok ápoló-gondozó otthona, valamint 40 férőhelyes rehabilitációs intézeti funkcióval működik az intézmény.) Ugyancsak látványosan javultak a bonyhádi „Árpád-házi Szent Erzsébet” Otthonban elhelyezettek életkörülményei, a mintegy 1100 millió Ft bekerülési költséggel megvalósult beruházás révén. A bekerülésre várók állapotának, gondozási szükségletének figyelembevételével került sor 2003. január 1-jétől a gyönki és a Szekszárd-palánki Idősek Otthonán belül a demenciában szenvedők részére 50, illetve 28 férőhelyes részlegek kialakítására. Ugyancsak ettől az időpontról kezdte meg működését Értényben az idős, ápolásra szoruló hajléktalanok ellátására kialakított részleg. Átalakításra került az alsótengelici Csilla Otthon is. A korábban idősek otthonaként működő 110 férőhelyes intézményben 100 férőhelyre csökkentettük le kapacitást, ezen belül 60 az idősek, 40 pedig az alkoholbetegek ápolását-gondozását végezte. Az elmúlt időszakban került sor a teljes profilváltásra, melynek eredményeként ma 60 férőhelyes rehabilitációs és 40 férőhelyes ápoló-gondozó részleg biztosítja az alkoholbetegségben szenvedők ellátását, szép sikerekkel. A feladatváltozással párhuzamosan megkezdődött az intézmény rekonstrukciója is, mely jelenleg is folyik. Természetesen a megyei önkormányzat fenntartásában működő (itt nem említett) intézményeknél is igyekeztünk a pénzügyi lehetőségeinken belül kisebb-nagyobb beruházásokat végrehajtani (Máza, Értény, Gyönk, Dunaföldvár stb.). Bekapcsolódtunk a „Küzdelem a munka világából való kirekesztés ellen” című PHARE pályázatba, melynek keretében 15 szakmai álláshely fejlesztésére nyílt lehetőségünk a szociális intézményekben. Ugyanakkor 2006-ban kisebb visszalépésre kényszerültünk a szakmai létszámellátottság terén. Az értényi Idősek Otthona 2007. február 27-én beolvadt a gyönki Módszertani Otthonba és ettől az időponttól az értényi otthon a Módszertani Otthon telephelyeként működik. A Tamási-Simontornyai Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása 2007. február 28-tól kezdődően, egy éves időtartamra, átvette a Módszertani Otthon fenntartását, azzal a feltétellel, hogy legkésőbb 2008. január 15-ig – a 2008. évi költségvetési törvénytervezet normatívákra vonatkozó számai ismeretében – nyilatkozik arról, hogy az intézmény működtetését továbbra is vállalja-e. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a többcélú kistérségi társulás ez irányú nyilatkozata alapján kötelezettséget vállalt az intézmény fenntartásának visszavételére. A megyei önkormányzat a szociális szakemberein keresztül jelentős segítséget nyújtott a települési önkormányzatoknak, valamint a többcélú kistérségi társulásoknak a szociális ellátórendszerük kiépítéséhez. Ennek egyik formáját a szolgáltatástervezési koncepciók véleményezése, majd azt követő jóváhagyása jelentette. Eddig 20 települési önkormányzat és 3 többcélú kistérségi társulás koncepcióját véleményeztük, és terjesztettük a Közgyűlés elé jóváhagyásra. Az esélyegyenlőség biztosítása a társadalompolitika, ezen belül a szociálpolitika kulcskérdése. Ezért 2004. évben Tolna megyében is létrejött az Esélyek Háza, mely 94




szociális területen fejti ki tevékenységét. Fő funkciója, hogy megyei szinten szakmai, módszertani munkát végezzen, közvetett vagy közvetlen kliens-ellátást biztosítson, az esélyegyenlőséggel kapcsolatos programokat szervezze. Nagyon fontos szerepet tölt be a kapcsolatteremtésben, mely az esélyegyenlőség kérdésében érintett érdekképviseleti szervek, önkormányzatok és civil szervezetek között valósul meg. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2005-ben létrehozta a Szociálpolitikai Kerekasztalt, mely az önkormányzat véleményező, javaslattevő szerve. Feladata különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának és végrehajtásának a figyelemmel kísérése. A Kerekasztal összetétele (intézményfenntartók, civil szervezetek stb.) lehetővé teszi, hogy a tervezési folyamatban az érintettek legszélesebb köre részt vehessen. A Tolna Megyei Önkormányzat fontos feladatának tartja a kistérségek, települési önkormányzatok segítését abból a célból, hogy a helyi szintű ellátórendszerek kiépülhessenek és ezáltal a rászorulók a lakóhelyükön (vagy annak közelében) jussanak hozzá a szükségletüknek megfelelő ellátáshoz. Ennek érdekében nyújtottuk be pályázatunkat a 2005. évben a DDRT-hez, a Nemzeti Fejlesztési Terv részeként megvalósítandó „Szociális ellátórendszer felmérés és fejlesztés” c. projekt elkészítésére, és 18 millió Ft vissza nem térítendő támogatásban részesültünk. A tanulmány szakmai része (helyzetfelmérés, szociális stratégia) Tolna megye szociális szakembereinek közreműködésével készült el. A szakmai anyagot széles körben ismertettük a kistérségek képviselőivel, a települési önkormányzatok szakembereivel és a civil szervezetekkel. Tekintettel arra, hogy a tanulmány kistérségi szinten elemzi a problémákat és ad iránymutatást a lehetséges fejlesztési irányokra, ezért valamennyi többcélú kistérségi társulásnak átadtuk a tanulmány egy-egy példányát. Az elkészült anyag segítségével reményeink szerint a 2007. évtől megnyíló Európai Uniós forrásokra sikerrel pályázhatunk. Az elmúlt időszakban 5 szociális intézményünkben indulhatott be a szociális foglalkoztatás, melynek keretében munkarehabilitációs és fejlesztő-felkészítő munka folyik. Szociális területen az elmúlt időszak sikeresnek mondható, ez azonban nem jelenti azt, hogy a feladatainknak teljes egészében eleget tettünk. Az intézményhálózat további differenciálásra és korszerűsítésre szorul, melyhez igénybe kell venni a több megye együttműködésében rejlő lehetőségeket is. Gyermekvédelem Tolna megyében a gyermekvédelmi szakellátásról 2006. augusztus 31. óta egy intézmény – a Tolna Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság – gondoskodik. Az integrált intézmény nyújtja a gyermekvédelmi szakszolgáltatást, működteti a nevelőszülői hálózatot és a gyermekotthonokat. A szakszolgáltatás, a nevelőszülői hálózat és a külső férőhelyek határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkeznek. A szakellátásra 465 gyermeknek és 80 fiatal felnőttnek van szüksége. Közülük 232en gyermekotthonban, 304-en nevelőszülőnél és 9-en szociális intézményben élnek. Megszüntettük az oktatási intézményekben a gyermekvédelmi szakellátást, a kollégi95




umokból lakásotthonokba költöztek a középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékossággal élő gyermekek. Ezzel befejeződött az 1999-ben elfogadott megyei gyermekvédelmi koncepció végrehajtása. A nevelőszülői hálózaton belül, új szolgáltatásként külső férőhelyeken utógondozói ellátást biztosítunk jelenleg hét fiatal részére. Az igazgatósághoz nyolc szakmai egység tartozik, ebből három 36-40 fős gyermekotthon, öt szakmai egység pedig 8-12 fős lakásotthonokból áll. A szakmai egységek 17 telephelyen a megye területét lefedik. Kilenc telephely és a nevelőszülői hálózat határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik, de nyolc esetben a kevés szakdolgozói létszám, illetve a tárgyi feltételek hiánya miatt határozott időre van csak működési engedély. A speciális gyermekotthoni ellátás még nem teljes megyénkben, de 2005. óta ellátási szerződéssel a Bezerédj-Kastélyterápia Alapítvány speciális gyermekotthonában lehetőség van a szenvedélybetegséggel küzdő fiúk elhelyezésére. A pszichiátriai beteg gyermekek számára a Dél-Dunántúli Önkormányzatok Regionális Társulása a szakminisztérium támogatásával speciális gyermekotthont épít Szigetváron, a kórház területén. Szintén régiós összefogással, a súlyos magatartási probléma miatt speciális ellátásra szoruló gyermekeknek készül gyermekotthon Kaposváron. Gyermek- és ifjúsági feladatok A Tolna Megyei Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány - beszámolói alapján - a következő módon látja el ezt a feladatot: -

-

a közalapítvány által szervezett ifjúsági programok (képzések, találkozók, konferenciák, közösségi programok); az érdekegyeztető fórumok munkájában való részvétel (kábítószerügyi egyeztető fórum, ifjúsági referensek egyeztetései, diákönkormányzati egyeztetések); ifjúsági civil szervezetek programjainak segítése (helyiségbiztosítás klubfoglalkozásokhoz); információs iroda – nonprofit szakkönyvtár működtetése: - adatszolgáltatás, információnyújtás civil szervezetekről, ifjúságpolitikai kérdésekről; pályázatfigyelés és pályázatokhoz szükséges anyagok biztosítása; - pályázati tanácsadás; - nonprofit szakkönyvek kölcsönzése; - gyermek és ifjúsági civil szervezetek számára jogi, pénzügyi és üzemeltetési tanácsadás; - fénymásolás, nyomtatás, sokszorosítás; - számítógép használat; - teremhasználat (aktuális bérleti feltételek mellett); hazai és nemzetközi ifjúsági találkozókon, konferenciákon való részvétel. Oktatás, szakképzés

A közoktatás-politikában bekövetkező változások a megye oktatásrendszerét is nagymértékben meghatározzák. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának ösztönzése, a szakképzés átalakításának terve, vagy az intézmények integráció96




jával szembeni elvárások egyaránt befolyásolták az általunk fenntartott iskolák működését. A megyei önkormányzat fontos koordináló szerepet vállalt a megye gazdasági igényeit is figyelembevevő szakember utánpótlás biztosításában. A kilenc szakiskolával megkötött együttműködési megállapodás hatására az utóbbi években csökkent a párhuzamos képzések száma, növekedett a szakmai csoportok tanulólétszáma, és sikerült olyan szakképzések indítása is (műszerész, hegesztő, géplakatos, víz- és központi fűtésszerelő) amelyek már közel egy évtizede hiányoztak a megye képzéséből. 2004. szeptemberében a Tolna Megyei Önkormányzat Szekszárd Megyei Jogú Várossal, Dombóvár, Bonyhád, Tamási Városok Önkormányzataival közösen pályázatot nyújtott be Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozására. Sajnos akkor nem sikerült a nyertesek közé kerülni. Reményeink szerint a 2007-ben várható pályázati kiírásra benyújtandó pályázatunk sikeres lesz, és – az ESZI Intézményfenntartó és Működtető Alapítvánnyal és az FVM-mel, mint fenntartókkal kiegészülve - létre tudjuk hozni a nyolc szakképző iskola konzorciumából álló Tolna megyei TISZK-et. Megfelelő működés esetén az integrált szakképző központ nagyon jelentős szakmai színvonal emelkedést jelentene a megye iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakmai képzésében is. Az oktatási ágazatban az elmúlt néhány évben jelentős pályázati forrásokat sikerült bevonni, melynek révén több területen is fejlődtek intézményeink. A különböző szakképzési pályázatokon elnyert több mint 200 millió Ft segítségével a szakképzés színvonalát javítottuk. Központi forrás segítségével valamennyi intézményünk gyarapodott informatikai eszközökkel. Lehetőségeinkhez mérten az oktatási intézmények kötelező eszközjegyzékében meghatározott felszerelések beszerzésére is figyelmet fordítottunk. A Tolna Megyei Önkormányzat intézményei már eddig is igyekeztek a szakmai kihívások elé menni. Két középiskolánk – Ady Endre Középiskola és a Hunyadi Mátyás Középiskola – sikeresen pályázott a Szakiskolai Fejlesztési Programra, melynek révén jelentős eszközfejlesztéshez és módszertani felkészítéshez jutottak. A Tolnai Lajos Gimnázium és az Ady Endre Középiskola, a Pedagógiai Intézet vezetésével részt vesz a kompetencia-alapú tanítás-tanulási módszer kipróbálását és elterjesztését célul tűző TIOK pályázaton. Az Általános Művelődési Központ Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központ (TIOK) kialakítására 149,9 millió Ft támogatást nyert el, 8 társintézménnyel hozva létre konzorciumot, a kompetencia alapú oktatás kiszélesítésére. Ugyancsak jelentős beruházási forráshoz jutottunk a Dr. Kelemen Endre Szakközépiskola rekonstrukciójára elnyert 230 millió Ft címzett pályázat révén. Szeptemberben már a felújított kollégiumba költözhetnek a középiskola diákjai. Az iregszemcsei és zombai gyógypedagógiai intézményekben a speciális nevelési igényű tanulók szakképzésének feltételeit alakítottuk ki. Az alkalmazott pedagógusok létszáma a tanévekhez igazodóan növekedett.

97




A Tolnai Lajos Német Nemzetiségi és Kéttannyelvű Gimnáziumban felmenő rendszerben fejlesztettük a dyslexiás gyermekek oktatását. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a dombóvári székhelyű Többcélú Kistérségi Társulással, illetve az abban résztvevő településekkel megállapodott arról, hogy a Móra Ferenc Általános Iskola útján, a társulás megbízása alapján, vállalja az érintett településeken a logopédiai és a gyógytestnevelési feladatok ellátását. A feladat bővítéséhez szükséges személyi feltételek 2004. év őszén teremtődtek meg. A feladatvállalással az intézmény tanulólétszáma csökkenésének negatív hatásait tudtuk kivédeni. Hasonló megállapodás született a tamási és bonyhádi Többcélú Kistérségi Társulással is a nevelési tanácsadói feladatok ellátásáról, melyet a Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei végeznek. A pedagógiai szakmai szolgáltatás szakemberei új kihívás előtt állnak, hiszen a TIOK megvalósításával párhuzamosan az oktatás új módszertanát, a kompetencia alapú tanítás szemléletét kell meghonosítani az iskolák, illetve a pedagógusok körében. Ehhez régiós szintű jogosultságot is szereztek, mert HEFOP pályázaton elnyerték a pedagógusok ez irányú képzésének lehetőségét. A Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány alapvető feladata továbbra is, az alapító okiratban is megfogalmazott célok szerint a Tolna megyében működő közoktatási intézmények támogatása, a megyei, területi közoktatási együttműködésben cselekvően résztvevők szolgálata, továbbá a fejlesztési tervben megfogalmazott célok és feladatok hatékony és eredményes megvalósításának elősegítése. A közalapítvány Kuratóriuma az alapító okiratban és a fejlesztési tervben meghatározott feladatok megvalósulását pályázati támogatás formájában segítette. A Kuratórium törekedett arra, hogy a megyében fellelhető összes, a fejlesztés szempontjából fontos, közoktatással kapcsolatos feladat, illetve intézménytípus támogatására lehetőség nyíljon, az óvodáktól kezdve a gyógypedagógiai intézményeken és az alapfokú művészetoktatási intézményeken át a középfokú képzésig, a szakképzésig bezárólag. A Tolna Megyei Önkormányzat a 2001 óta minden évében csatlakozott a „Bursa Hungarica” felsőoktatási ösztöndíjpályázathoz. Az eltelt időszakban évente átlagosan 700 Tolna megyei egyetemi és főiskolai hallgató részesülhetett összesen évi 7 millió Ft-os megyei ösztöndíj-támogatásban. Kultúra, Sport A kultúra területén a legnagyobb szakmai előrelépés a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban valósult meg. Közel 100 milliós pályázati támogatás segítségével 2005-ben új állandó kiállítás nyílt, mely az országban az egyik legkorszerűbb tárlat. A modern, egyszersmind múzeumbarát kiállítás-technikai megoldásoknak, és a megújult tartalomnak köszönhetően az elmúlt évben ugrásszerűen megemelkedett a múzeum látogatottsága. Babits Mihály szülőházának szomszédságában – Szekszárd Megyei Jogú Város által megvásárolt és felújított épületben – létesült 2005-ben az Irodalom Háza, a Mészöly Miklós emlékkiállítás, amely számos, az irodalomkedvelő közönség aktív részvételé-

98




re számító rendezvénynek ad helyet. A kiállítóhely időközben Baka István emlékszobával is bővült. Az elmúlt évben a Wosinsky Mór Megyei Múzeum szerződést kötött az M6-os gyorsforgalmi út nyomvonalán végzendő megelőző régészeti feltárások megvalósítására. A megye régészetének történetében eddig páratlan nagyságrendű, szinte minden régészeti korra kiterjedő ásatások során nagy mennyiségű és igen jelentős tudományos értékkel bíró leletanyag került a múzeum gyűjteményébe. Jelentős előrelépés történt az Ozorai Vár 2002. óta húzódó ügyében. Kezdeményezésünkre a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a Műemlékek Állami Gondnokságának kezelésébe adta a megye egyik legjelentősebb műemlékét. A kialakításra kerülő reneszánsz kiállítás a térség és a megye számára is fontos idegenforgalmi vonzerőt jelenthet. Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár új létesítményben történő elhelyezése hosszú évek alatt csak a tervezésig jutott. A könyvtár épülete mellett megvásárolt ingatlan bár bizonyos feladatokra jól hasznosítható – 2006. nyarától helyet ad az Általános Művelődési Központnak is – a könyvtári ellátás tárgyi feltételeiben nem jelentett érdemi elmozdulást. Ennek ellenére az intézményben színvonalas szakmai munka folyik. Egyre nagyobb teret kap a könyvtári munka elektronizálása. Területi feladatellátás terén kiemelkedő a mozgókönyvtári szolgáltatás megszervezése, melyet a szekszárdi és a paksi többcélú kistérségi társulás megbízásából végeznek. Szakmai segítségükkel folyamatosan újulnak meg a kistelepüléseken a korszerűsített könyvtári helyiségek. A Dél-Dunántúli Regionális Önkormányzati Társulás kulturális területen a levéltárak szoros együttműködését eredményezte. E forrásból sikerült továbbfejleszteni a mikrofilmes laboratóriumot, illetve az eredményes működés személyi feltételeit biztosítani. A Kulturális Intézet a kistérségek kulturális ellátottságának javítását elsősorban a kistelepüléseken megrendezett megyei művészeti találkozókkal, gálákkal segítette, melynek révén a közművelődési szempontból hátrányos településeken élők is színvonalas élményekhez juthattak. Közreműködésükkel Tolna megye 16 településén működött népfőiskola. Az intézet információs tevékenysége kibővült az ún. ERIKA (Egységesített Regionális Közművelődési Adatbázis) megyei adatainak feltöltésével is. A Magyarországi Német Színház fenntartása 2004. január 1-jétől társulásban valósul meg. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és a Tolna Megyei Önkormányzat részvételével megkötött társulási megállapodás értelmében a színház két fenntartója fele-fele arányban biztosítja az intézmény számára a működési célú állami támogatáson felül szükséges költségvetési támogatás fedezetét. A megyei önkormányzat a különböző szintű jogszabályokban meghatározott kötelezettségeit teljesítve segítette a területén tevékenykedő 26 sportági szakszövetség működését, biztosította a Szövetségek Szövetségének működéséhez szükséges infrastrukturális feltételeket.

99




Sportintézete útján közreműködött a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében, segítette az egyesületekben a fogyatékkal élők sportját a Fogyatékkal élők Tolna megyei Sportszövetségén keresztül, évente megszerkesztette a megyei sportnaptárt, amely tartalmazta a fogyatékkal élők rendezvényeit is, megszervezte és lebonyolította az utánpótláskorú versenyzők edzőtáboroztatását, elvégezte a szövetségi sportinformációs adatszolgáltatással kapcsolatos adminisztratív feladatokat, évente elkészíttette Tolna megye Sportévkönyvét és megrendezte a legjobb sportolókat elismerő rendezvényeket. A Tolna Megyei Diáksport Tanács közreműködésével segítette a sportági és iskolai versenyek területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását. Fenti feladatok ellátásához a Közgyűlés költségvetési rendeletében évente támogatási keretet biztosított, melynek felosztását az Ifjúsági és Sportbizottság végezte a Közgyűlés által átruházott hatáskörben. A Közgyűlés az országos gyakorlatot megvizsgálva, valamint a megye lehetőségeit is figyelembe véve 2006. évben döntött a megyei sportfeladatok ellátásának átszervezéséről, figyelembe véve azok hatékonyabb ellátásának lehetőségét. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt testnevelési és sportfeladatainak átvizsgálása, a sport civil szervezetei által végzett tevékenység, az infrastrukturális feltételrendszer biztosíthatósága és a gazdaságossági elemzések alapján optimális szervezeti megoldásnak találta a sportfeladatok többségének átadását Tolna Megyei Sportszövetségek Szövetségének. Szerződő felek megállapodtak, hogy a sportrendezvények és versenyrendszerek támogatására az egyes szövetségek részére - a korábbi évekhez hasonlóan - az Önkormányzat a mindenkori költségvetési rendeletében meghatározott összeget biztosít, amelynek a felosztásáról az önkormányzat Ifjúsági és Sport Bizottsága a Szövetséggel egyeztetett javaslat alapján dönt. A diáksporttal kapcsolatos feladatok ellátását az önkormányzat továbbra is az Általános Művelődési Központ közreműködésével kívánja biztosítani. Ennek fő oka, hogy a diáksport gyakorlatilag szorosan kapcsolódik a közoktatáshoz, ezért célszerű, hogy az egyes közoktatási feladatokat egyébként is ellátó ÁMK keretén belül maradjon. Az elmúlt közel egy év alapján elmondható, hogy az önkormányzat kötelező sportfeladatai ellátásának átszervezése megfelelt az előzetes elvárásoknak. A megyei önkormányzat feladatellátását szolgáló vagyontárgyak állapota Az önkormányzati feladatellátást szolgáló épületek életkora igen széles skálán mozog a 1 évestől az 250 évesig terjed. Az önkormányzat korlátozott pénzügyi lehetőségei miatt az állagmegóvásra biztosított keret olyan minimális mértékű, hogy a szükségesnél is kevesebb jogos igényt lehet belőle megvalósítani. Szinte mindegyik intézményről elmondható, hogy energia felhasználása pazarló elektromos áram és szénhidrogének tekintetében is. 100




A régebbi épületek tetőfedése elöregedett, gyakoriak a beázások és a külső leázások, minek következtében a homlokzatok állapota is leromlott, a korszerűtlen nyílászárók vetemednek és rosszul záródnak. A gépészetben a vizesblokkok gyors elhasználódása és gyakori meghibásodása okozza a legtöbb gondot, gyakoriak a szigetelési problémák. Az akadálymentesítést 38 db épületnél oldottuk meg, azonban egyik intézmény akadálymentesítése sem 100%-ban megoldott. Épületgépészetben is hasonlóak a problémák, mint az építészetben. Az új, illetve a közelmúltban felújított épületek kivételével elöregedtek a gépészeti rendszerek. Az idősebb épületekben szinte folyamatosan előadódnak a csőtörések. A vizes berendezési tárgyak többsége felújításra szorul. Az ismeretlen nyomvonalon vezetett épületen kívüli, és épületen belüli többször átalakított megszüntetett (pangó) vezetékszakaszok problémát okoznak. A fűtési rendszerek korszerűtlenek, energiapazarlók. Egyes épületekben a fűtési rendszerek bármelyik pillanatban tönkremehetnek. (padlóban, távfűtő csatornákban haladnak öreg vezetékek, nem ismertek az elhelyezkedésük). Idegenforgalom Tolna megyében jelentős mértékű idegenforgalmi fejlesztések valósultak meg az elmúlt években. Több, megyei viszonylatban nagy befogadó kapacitású szálloda, hotel került kialakításra, felújításra, illetve minőségi szolgáltatásokkal bővítették kínálatukat (Bikács-Kistápé, Simontornya, Tolna). Az elmúlt néhány évben növekedett a falusi vendéglátóhelyek száma is a megye több pontján. Több új múzeum, bemutatóhely létesült különböző helyszíneken, különböző témákban (irodalom, ökoturizmus, népművészet). Mindezek azt eredményezték, hogy Tolna megye vendégforgalmában pozitív változások észlelhetők néhány éve, de ennek ellenére pozíciója országos összehasonlításban nem javult jelentősen. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma továbbra sem éri el az ország férőhelyeinek 5%-át. A vendégforgalmat tekintve a megye még kisebb arányban részesedik az országosból, annak ellenére, hogy néhány éve a belföldi vendégek száma mintegy 50%-os növekedést mutatott az előző évhez képest. A vendégek átlagos tartózkodási ideje sem éri el az országos átlagot. Az elmúlt évben jelentősen megnőtt az üdülési csekket elfogadó helyek száma, ami a belföldi turizmus élénkülését eredményezte. A megye külföldi vendégforgalmát döntően a Németországból érkező vendégek alkotják. Emellett az Ausztriából, Hollandiából, Olaszországból érkező vendégek aránya mondható még jelentősnek. A külföldi turisták statisztikájában kismértékű csökkenés tapasztalható. Területfejlesztés

101




A 2002-2006-ig a közigazgatási rendszer területi reformjaként a jogi szabályozások eredményeként megteremtődött a kistérségi és megerősödött a megyei szint mellett a regionális szint A területfejlesztési rendszer felépítésében jelentős szerepe van a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításának. A módosítás új jogintézményként jelölte meg a kistérségi területfejlesztési tanácsot, amely a kistérségi területfejlesztési funkciók ellátásának színtere. A szabályozás megteremtette a kapcsolatot a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvénnyel, hiszen meghatározza, hogy a kistérséghez tartozó valamennyi önkormányzat részvételével működő többcélú kistérségi társulás elláthatja a kistérségi területfejlesztési tanács feladatkörét. A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről szóló 2003. évi CXVI. törvény, valamint 65/2004 (IV. 15.) Korm.rendelet felhatalmazása alapján a helyi önkormányzatok 2004. évben pályázhattak többcélú kistérségi társulások támogatására. Cél, hogy javítsák a lakossági szolgáltatások színvonalát és egyben hatékonyabbá tegyék azok ellátását. A fenti szabályozási folyamatok eredményeként Tolna megye 5 statisztikai kistérségében megalakultak a Többcélú Kistérségi Társulások. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXXVII. törvény rendelkezési alapján a korábban a megyei területfejlesztési tanácsok hatáskörébe utalt decentralizált pénzeszközök a regionális fejlesztési tanácsok döntési jogkörébe kerültek át. Így megszűnt a megyei tanácsok pénzelosztó szerepe. Sőt az egész közigazgatási rendszerben elfoglalt helyük és szerepük súlytalanná vált, hiszen hatásköreit drasztikusan lecsökkentette. Attól, hogy a támogatások odaítélése a regionális fejlesztési tanácsok hatáskörébe került nem változott a korábban kialakított és jól bevált keretelosztás. A regionális fejlesztési tanácsok a rendelkezésre álló alapokat szétosztják a három megye között, majd leosztásra kerül kistérségi szintre. Az Európai Unió több esetben kifogásolta a területfejlesztési rendszer átalakítását, mivel sérül a szubszidialitás elve. Foglalkoztatás Tolna Megye Foglalkoztatási Stratégiáját a Tolna Megyei Munkaügyi Központ, mint Főkedvezményezett a Tolna Megyei Önkormányzat, mint Együttműködő partner készíttette el, mely egy átfogó és pontos helyzetfelmérési és elemzési munka eredménye. A Stratégia több évre meghatározza a megyei foglalkoztatáspolitika fő célkitűzéseit és irányait. A helyzetfelmérés rámutatott arra a jelenlegi tényre, hogy az optimális foglalkoztatási helyzet előállításához megyei szinten több mint 30 000 munkahely hiányzik. A fenti problémát felismerve a 2004-es évben a Tolna Megyei Önkormányzat és a Tolna Megyei Munkaügyi Központ kezdeményezésére megalakult a KIÚT Tolna Megyei Foglalkoztatási Kht. A szervezet megalapítását a PRo-Tolna Betéti Társaság által elkészített szakmai tanulmány előzte meg, amely a munkaerőpiacról tartósan kiszorult, halmozottan hátrányos helyzetű Tolna megyei munkanélküliek foglalkoztatási lehetőségeinek feltárására irányult.

102




A társaság alapításával kapcsolatos feladatokat a Tolna Megyei Önkormányzat végezte, illetve koordinálta. Alapító tagjai az 5 Tolna megyei kistérség többcélú társulása és a megyei önkormányzat. A kht. két és fél éves működése alatt több esetben nyújtott be pályázatot az NFT I. illetve az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány kiírásaira, de ezek jelentős javulást nem eredményeztek a foglalkoztatás területén, sőt a pályázatok többsége az első szűrőn sem ment át. A kht. a továbbiakban túlélésre rendezkedett be, mely idő alatt felélte teljes vagyonát. A kht. működtetéséhez szükséges tárgyi feltételek kialakítása megtörtént, a szakember gárda megtartásáról azonban nem gondoskodtak. 3.5 A TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATRENDSZERE A Tolna Megyei Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátása érdekében folyamatosan együttműködik - a megye 109 települési önkormányzatával, - a többcélú kistérségi társulásokkal és a területfejlesztési társulásokkal, - közhasznú társaságokkal és gazdasági szervezetekkel, - decentralizált szervekkel, - a megyében működő intézményekkel, - szakmai kamarákkal, - civil és érdek-képviseleti szervezetekkel - a történelmi egyházakkal. Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait közvetlenül vagy nemzetközi szervezetekben való részvétele útján látja el. A települési önkormányzatokkal és kistérségi-területfejlesztési társulásokkal a megyei önkormányzat a 2007-ben életbe lépő törvényi változásokig elsősorban területfejlesztési és vis-maior kérdésekben működött együtt a megyei területfejlesztési tanácson keresztül. A megyei területfejlesztési tanácsok hatáskörének elvétele után ezek az egyeztetések informálissá válnak. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatával kiemelt kapcsolatot ápol a megyei önkormányzat. Ennek érdekében megye-város egyeztető bizottságot működtetnek a közös feladatok ellátásának öszszehangolása érdekében. A megyei önkormányzat két közhasznú társaság létrehozásában vett részt 2004-ben. A Tolna Megyei Turisztikai Kht. és a KIÚT Kht. résztulajdonosa a Tolna Megyei Önkormányzat. A decentralizált szervek, így a Munkaügyi Központ, a Közigazgatási Hivatal, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Magyar Államkincstár, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Műemlékvédelmi Hivatal részint közvetlenül, részint közvetetten működnek együtt a megyei önkormányzattal, elsősorban konkrét szakmai kérdésekben. Az intézmények közül elsősorban a megyei fenntartású intézményekkel van állandó és szoros kapcsolata a megyei önkormányzatnak. Ez a kapcsolat a kötelező fenntartói feladatokon kívül szakmai együttműködéseket jelent. 103




A szakmai kamarák segítségét elsősorban konkrét önkormányzati programok megalkotásakor, szakmai kérdésekben kéri a megyei önkormányzat. A Kereskedelmi és Iparkamarával a gazdaságfejlesztési elképzelések összehangolásában működünk együtt. A civil szervezetekkel eddig főként az önkormányzati támogatásokon és rendezvények megszervezésén keresztül tartotta a kapcsolatot a megyei önkormányzat. Ennél intenzívebb kapcsolat még nem alakult ki. Az érdekvédelmi szervezetek véleményét szabályozott módon, az önkormányzati döntések meghozatala előtt rendszeresen kikéri a megyei önkormányzat. Ehhez egy egyeztető fórum is működik. A történelmi egyházakkal a kölcsönös kapcsolattartás volt a jellemző. 4. AZ ÖNKORMÁNYZAT 2007-2010. ÉVEKRE SZÓLÓ PROGRAMJA 4.1 GAZDASÁGI PROGRAM, PÉNZÜGYI POLITIKA A Tolna Megyei Önkormányzat 2007-2010. évekre szóló gazdasági programját kedvezőtlen külső feltételek, már ma is ható és a következő éveket is jellemző restriktív gazdaságpolitikai kilátások ismeretében határozza meg. A megyék létét megkérdőjelező törekvések sem pozitív üzenetek a középtávú célok kijelöléséhez, a programalkotáshoz. A Tolna Megyei Önkormányzat felelőssége ugyanakkor ilyen környezetben sokkal nagyobb, mint lenne a mainál jobb feltételek mellett. Felelősek vagyunk a ránk bízott gondozottak, gyermekek, fiatal felnőttek, idősek, fogyatékosok és különféle betegségben szenvedő ellátottak életfeltételeinek alakításáért, a tanulni akaró diákok lehető legmagasabb színvonalú oktatásához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért. Fontos feladat hárul ránk a szakképzés jövőjének alakításában, a sajátos nevelési igényű gyermekek képzésében, a kollégiumok működtetésében. Gondoskodnunk kell a jövőben is a megye kulturális értékeinek megőrzéséről, a közgyűjtemények gyarapításáról, bővítéséről. Az eddigieknél nagyobb felelősségünk lesz a megye lakosságának egészségügyi ellátásában, a megyei kórház működtetésében, az egészségügyi ellátás színvonalának javításában. A beszűkült mozgástérben csak a célirányosabb és hatékonyabb forrásfelhasználás hozhat eredményeket. A megyei önkormányzatnak a jövőben is az a legfontosabb törekvése, hogy koordinatív szerep vállalásával segítse a megye, azon belül a települések, a vállalkozások fejlődését, az önkormányzatok által nyújtott közszolgáltatások teljesebbé tételét. Közvetlen feladataink ellátása mellett ösztönözni, segíteni és támogatni fogjuk a közszolgáltatásokban érintett önkormányzatok, más fenntartók szakmai tevékenységét, a szolgáltatások fejlesztése, jobb ellátása érdekében. Kiemelt cél, hogy az önkormányzat és intézményei a lakossági igényeknek, elvárásoknak és szükségleteknek megfelelő színvonalú szolgáltatásokat nyújtson. A megyei önkormányzatnak egyes szolgáltatások fejlesztése, átalakítása esetén érvényre kell juttatnia a megye lakosainak jövőbeni érdekeit, de ezzel egyidejűleg fi-

104




gyelembe kell vennie a ma ellátottak és a most tanuló diákok elvárásait és érdekeit is. A megyei önkormányzatok és a települési önkormányzatok alapjogai egyenlők. Ugyanakkor a központi költségvetéssel fennálló, az átlagosnál is szorosabb és nagyobb pénzügyi függőség, forrásteremtő képességünk korlátozott volta jogaink gyakorlását keretek közé szorítja. Bár a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény egyértelműen rögzíti, hogy az önkormányzatok a feladatellátásuk módját és mértékét pénzügyi helyzetüktől függően maguk határozzák meg, folyamatosan olyan törekvésekkel szembesülhetünk, amelyek a feladatellátás módja tekintetében érvényes döntési szabadságot befolyásolni kívánják. Az önkormányzati törvényben rögzített feladatok és hatáskörök kiüresítése is tapasztalható. Ugyanakkor az önkormányzati feladatok és hatáskörök telepítése elsősorban ad-hoc jellegű pénzügyi szabályozókkal, pozitív és negatív pénzügyi ösztönzők igénybevételével zajlik, amelyek alkalmazása időleges és bizonytalan. Ezért a következő évek céljait úgy kell kijelölnie az önkormányzatnak, hogy azok olyan alapvető értékeket és érdekeket szolgáljanak, amelyeket a napi érdekek változása nem, vagy kevésbé befolyásol. Ilyen alapvető értéknek és érdeknek kell tekinteni az egészség megőrzését, a humánerőforrás fejlesztését, a sérült fiatalok és a gondozásra szoruló idősek, betegek segítését, a megye gazdaságának fejlesztését, a munkahelyteremtést, az értelmes és hasznos munkavégzés lehetőségének biztosítását. Az önkormányzat anyagi eszközeit ezen alapvető értékek megőrzésére és fejlesztésére kell koncentrálni. Az államháztartás kiadásainak és hiányának csökkentése a közösségi fogyasztás csökkentését is jelenti. Ennek tükrében a megyei önkormányzat a következő években forrásai folyamatos, évről évre bekövetkező csökkenésével, kedvezőbb esetben a források nominálértékének szinten tartásával számolhat. A forrásszabályozás elemeinek 2006. és 2007. évi változása a forráskivonás folytatását vetíti előre. A központi költségvetésből várható állami támogatás visszafogása, a személyi jövedelemadó bevétel mérsékelt növekedése vagy szinten tartása prognosztizálható. A saját bevételt jelentő illetékbevétel alakulására a megyei önkormányzat ráhatása megszűnt. A megyei önkormányzatok alapvető forrásának volumene a költségvetés évenkénti szabályozásától függően változhat. Az illetékbeszedés költségeit a Kormány kontroll nélkül állapíthatja meg, az illetékelosztás elveit - törvényi garanciák hiányában – szabadon módosíthatja az Országgyűlés a költségvetési törvény elfogadásakor. Az illetékbevétel bizonytalan forrássá vált az önkormányzat számára, emellett megszüntették saját forrás jellegét, hiszen az önkormányzat elvesztette minden eszközét, amellyel e bevétel alakulását befolyásolni tudta. A központi költségvetés helyzete miatt a megyék illetékbevételének számottevő emelése a jövőben nem valószínűsíthető. Az önkormányzat költségvetési forrásai közül - volumenét tekintve - legjelentősebb bevétel az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszköz, amely az egészségügyi feladatellátást szolgálja. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak ez évi és jövőbeni csökkentése egyben az egészségügyi feladatokra fordítható források csökkenését je105




lenti, azaz a megyei önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához a következő években csak kevesebb bevételhez juthat. A 2006. évi részidőszaki forráskivonás 2007-ben az év egészében érezteti majd a hatását. Befolyásolni fogja – feltehetően többletforrás juttatása révén - az egészségügyi ellátásra felhasználható bevételeket a megyei kórház súlyponti kórházzá válása is. Ez a változás azonban feltehetően a források csökkenését csak mérsékelheti, de nem kompenzálja, ezért ebben az évben és a következő években is lényegesen kisebb forrástömegből kell a feladatellátás feltételeit biztosítani. Az ellátást igénybevevők számának csökkentése és a kapacitások visszafogása nagy valószínűséggel elkerülhetetlen lesz. A ciklus időszakának egyik legjelentősebb kérdésévé válhat – a jogszabályi feltételek alakulásától függően – a ma még költségvetési szervként működő, hatalmas vagyoni értékkel gazdálkodó intézmény – nonprofit gazdasági társasággá alakulása. Amenynyiben a Kormány és az Országgyűlés a több biztosítós modell bevezetése mellett dönt, alapjaiban változhat meg az egészségügyi feladatellátás egésze. Az említett, minden itt élő állampolgár életét befolyásoló változások hatása ma még nem becsülhető, de a folyamatban lévő előkészítő munkák miatt a bekövetkező döntési helyzetek előrevetíthetőek. A megyei önkormányzatnak és a megyei kórház vezetésének minden lehetséges eszközzel és döntés meghozatalával el kell érnie, hogy a megyei kórház működőképes, magas szintű ellátást biztosító egészségügyi centrum maradjon. Az önkormányzat intézményi működési bevételeinek inflációt és a jövedelmi viszonyokat követő folyamatos karbantartása elemi érdekünk. A bevételek meghatározásakor a realitást és a biztonságot kell elsődleges szempontnak tekinteni. Működési bevételeink a jövőben is fontos szerepet játszanak a feladatok ellátásában, ugyanakkor alakulásuk csak a kiadások értékmegőrzéséhez járulhatnak hozzá, anyagi helyzetünk érdemi változását nem eredményezhetik. Fejlesztési céljai megvalósításában, illetve a szakmai munka színvonalának emelésében a jövőben sem nélkülözhetjük a pályázatokon elnyerhető forrásokat. Az Európai Unió Strukturális Alapjaiból a 2007-2013. években igénybe vehető források – jó célok, kidolgozott projektek és eredményes felhasználás esetén – dinamizálhatják a gazdaságot, segíthetik a leszakadó térségek felzárkózását, az infrastrukturális elmaradottság felszámolását, vagy javítását. Önkormányzatunk lehetőségei ugyanakkor e forrásokhoz való hozzáférésben korlátozottak. Fejlesztéseink, nagyobb volumenű beruházásaink megvalósítására csak akkor lesz esély, ha megtaláljuk azokat az együttműködésben rejlő lehetőségeket, amelyek keretében mi is részesei lehetünk egy-egy jelentős projekt megvalósításának. Elsősorban a szakképzés fejlesztésében, az oktatás feltételeinek javításában, az előző fejlesztési időszakban előkészített szekszárdi terület – a volt laktanya ingatlan közösségi célú hasznosításában, az egészségügyi ellátás feltételeinek korszerűsítésében és a Megyeháza új funkciójának kialakításában szeretnénk az uniós források adta előnyöket eredménnyel hasznosítani.

106




A szociális ágazatban elsősorban az alapellátás fejlesztése kap prioritást, melyhez az önkormányzat – az integrált ellátások fejlesztésével - a települési önkormányzatokkal való együttműködés keretében kapcsolódhat. A címzett állami támogatás rendszere 2007. évtől megszűnt, új pályázat benyújtására nincs lehetőség. Emiatt olyan önkormányzati feladatok megvalósítására, amelyek nem illeszkednek az európai uniós operatív programokba, hosszú évekig nem lesz lehetőség. A címzett állami támogatással folyamatban lévő beruházások még befejezhetőek. Címzett állami támogatással valósulhat meg 2008-ra a Balassa János Kórház „B” épületének, illetve a Dr. Kelemen Endre Szakközépiskola kollégiumának 2007-ben lezáruló rekonstrukciója. 2009-től azonban erre a forrásra már nem számíthatunk. A megyei területfejlesztési tanácsok pályázati forrásainak elvonása miatt beszűkült a kisebb volumenű beruházások, rekonstrukciók megvalósításához elnyerhető források köre is. Ettől az évtől kezdődően a regionális fejlesztési tanácsok rendelkeznek azokkal a fejlesztési célú forrásokkal, amelyekkel az önkormányzati beruházások támogathatóak. A keretek ugyanakkor az igényekhez mérten szűkösek, emiatt azzal számolunk, hogy kisebb volumenben, a legfontosabbnak ítélt feladataink megvalósításához vesszük igénybe e pályázati lehetőséget. Egyes ágazati feladatok fejlesztéséhez a minisztériumok által kiírt pályázatok nyújthatnak segítséget. Intézményeinket a jövőben is arra ösztönözzük, hogy szakmai tevékenységük anyagi hátterének bővítése érdekében önállóan éljenek a különféle pályázatok nyújtotta előnyökkel. Az intézmények forrásbevonását az önkormányzatnak is lehetőségeihez mérten támogatnia kell, indokolt esetben az önerő biztosításával. Az önkormányzat forrásainak csökkenése vagy szinten tartása mellett kiemelt szerepe lesz a következő években is a kötelező feladatellátást nem szolgáló ingatlanvagyon hasznosításának. A mobilizálható vagyon köre korlátozott, egy-két jelentősebb értékkel bíró vagyonelem kivételével többségében kisebb értékű földterületből áll. Egyes vagyonelemek értékesítésével olyan többletforráshoz juthat az önkormányzat, amellyel a kötelező önkormányzati feladatellátás tárgyi feltételeinek javítása érhető el, ugyanakkor a vagyon mindenáron való eladása nem cél. Az önkormányzati költségvetés egyensúlyának fenntartása, a fizetőképességünk és megbízhatóságunk megőrzése elsődleges prioritás. Pénzügyi helyzetünk javítása alapvető feladatunk. Céljainkat, feladatainkat úgy kell kijelölnünk és megvalósítanunk, hogy a biztonságos működés feltételeit minden körülmények között fenntartsuk. Ki kell alakítanunk a működés új formáit, a tartós fenntarthatóságra és a minőség növelésére kell törekednünk. A költségvetés egyensúlyának megtartásában a hitelfelvételnek (kötvény kibocsátásnak) a következő években is kiemelt szerepe lesz. Fontosnak tartjuk, hogy az eladósodottság mértéke szinten tartható legyen. Anyagi helyzetünktől függően kerülhet sor a hitelállomány, illetve a hitelfelvétel volumenének mérséklésére.

107




A feladatellátás kereteinek, mértékének és módjának újragondolásával, majd a szükséges átalakítások végrehajtásával fokozatosan és következetesen közelíteni kell az egyensúlyi állapothoz. A közszolgáltatásokat nyújtó intézmények és az önkormányzati hivatal működőképességének fenntartása mellett, fontosnak tartjuk az ellátás minőségének javítását is. Minden területen kiemelt feladatnak tekintjük, hogy megőrizzük az eddig elért eredményeket, biztonságos működési feltételeket garantáljunk intézményeink számára. A feladatellátás színvonalának érzékelhető változását azonban minden ágazatot, intézményt érintően nem tudjuk felvállalni. Anyagi eszközeinket elsősorban az egészségügyi ellátásra és az oktatás és szakképzés területére összpontosítjuk. Mindkét terület – a műtőblokk ráfordításainak és jelentőségének elismerése ellenére is – kissé háttérbeszorult az elmúlt években. Az egészségügyi ellátás színvonalának emelése és az oktatás, képzés fejlesztése a jövőbe történő befektetés. Elsődleges célunk, hogy a Balassa János Kórház „B” épületének rekonstrukciója 2008-ban sikeresen lezáruljon. A járóbeteg szakellátásban érdemi előrelépést hozhat a rendelőintézet európai uniós forrással megvalósuló rekonstrukciója, melyhez az önkormányzat az önerőt biztosítja. E kiemelt fejlesztések mellett át kell tekinteni a megyei kórház jövőbeni működésének kereteit, meg kell határozni a gazdaságos működés paramétereit, végre kell hajtani a szükséges intézkedéseket. Folytatni kell a feladatellátást szolgáló egészségügyi gép-műszer állomány fejlesztését, biztosítani kell az eszközök pótlását. Európai uniós források bevonásával folytatni szeretnénk a kórház épületállományának rekonstrukcióját, illetve az egészségügyi gép-műszer park fejlesztését. Az új feltételekhez igazodva aktualizálni kell az intézmény fejlesztési elgondolásait. Az oktatási intézmények közül jelentős korszerűsítést nem igényel a Dr. Kelemen Endre Szakközépiskola és az Ady Endre Középiskola és Kollégium. Ezekben az intézményekben az állagmegóvásra, az elavult szerkezetek, nyílászárók cseréjére, a tornatermek korszerűsítésére, a kihasználatlan terek új funkcióval való ellátására kell az erőforrásokat összpontosítani. A tolnai Sztárai Mihály Gimnáziumban az állagmegőrző karbantartásról kell gondoskodni. A gyönki Tolnai Lajos Gimnázium kollégiuma rekonstrukcióra szorul. Az intézmény fejlesztésére a további feladatai ismeretében kerülhet sor. A Hunyadi Mátyás Középiskola épülete a legkevésbé alkalmas a feladatok maradéktalan ellátására. Az ingatlan fejlesztési igényével azonban a tervezett átszervezés miatt nem számolunk. A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatását biztosító intézmények közül az iregszemcsei általános iskola és diákotthon esetében van szükség jelentős korszerűsítésre. A tárgyi feltételek javítására ütemezetten, kisebb lépésekben kerülhet sor. A Móra Ferenc Általános Iskola működési feltételei megfelelőek. A Berkes János Általános Iskola működtetésére keressük a végleges megoldást. 108




A szakképzés fejlesztése érdekében be kívánunk kapcsolódni a Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozását támogató európai uniós forrás felhasználását lehetővé tevő programba. Folytatni kell a számítástechnikai és taneszközök fejlesztését, cseréjét. Rendszeres forrás biztosításával el kell érni, hogy a tanulási feltételekben érdemi változás következzen be, rendelkezésre álljanak azok a korszerű eszközök, amelyek az oktatás színvonalának megőrzéséhez, illetve javításához szükségesek. A szociális ellátásban és gyermekvédelemben a megyei önkormányzat intézményeinél az elmúlt években látványos fejlődés következett be, mind a személyi, mind a tárgyi feltételekben. A szociális ellátást érintő jogszabályi változások ugyanakkor a jövőben a bentlakásos intézményi ellátás helyett az alapellátás fejlesztését preferálják, emiatt meglevő kapacitásaink további fejlesztése, bővítése nem indokolt. Az épületállomány állagmegóvása, az akadálymentesítés terén tapasztalható lemaradásaink pótlása, vagy az épület rekonstrukciók végrehajtása azonban ezt követően is a támogatandó célok közé tartozik. Elsősorban a tartósan fennmaradó, a funkciójának meg nem felelő létesítmények kisebb volumenű korszerűsítését kell prioritásként kezelni. Az akadálymentesítési feladatok végrehajtásában érdemi változásra van szükség. A végleges működési engedélyek kiadását ma még gátló hiányosságok felszámolása is kiemelt feladatot jelent számunkra. A gyermekvédelemi ellátásban a lakásotthonokban, gyermekotthonokban biztosított minőségi feltételek megőrzése a cél. A közgyűjteményi intézmények közül az Illyés Gyula Megyei Könyvtár és a Tolna Megyei Levéltár megfelelő elhelyezése több mint egy évtizede megoldatlan, ezért kiemelt feladatnak tekintjük a Könyvtár és lehetőségektől függően a Levéltár működési feltételeinek megoldását. Érdemi elmozdulás ezeken a területeken akkor érhető el, ha európai uniós, vagy egyéb külső forrás bevonásával a fejlesztések anyagi háttere megteremthető. A ciklus időszakában a vállalt célok és kötelezettségek messzemenő figyelembevételével el szeretnénk érni, hogy Szekszárd egyik legértékesebb, továbbfejlesztésre előkészített területe, a volt laktanya ingatlan – a város lakosságának és önkormányzatának egyetértésével találkozva – hasznosításra, beépítésre kerüljön. A megyei önkormányzat intézményein keresztül a megye egyik legnagyobb munkáltatója. A foglalkoztatottak jól képzettek, magas színvonalú szakmai munkájukról számos alkalommal meggyőződhettünk. A közszolgáltatások területén munkát vállalók áldozatkészsége és hozzáértése nélkül nem tudnánk teljesíteni a ránk háruló kötelezettségeket. A következő években a megyei intézményekben foglalkoztatottak keresetének érdemi növelésére nem lesz lehetőségünk, saját forrásaink terhére a keresetek emelésére pénzügyi helyzetünk veszélyeztetése nélkül nem vállalkozhatunk. A közalkalmazottak és köztisztviselők munkájának elismerésére azonban egyéb eszközök is ren-

109




delkezésre állnak, amelyekkel a következő években szándékaink és lehetőségeink szerint kifejezhető a Közgyűlés elismerése a dolgozók által végzett munkáért. Kiemelt feladatnak tekintjük, hogy a feladatellátás ésszerű és hatékony munkaszervezés mellett valósuljon meg, a foglalkoztatottak száma a szükséges és elégséges szintet ne haladja meg, de az alkalmazásban álló közalkalmazottak az önkormányzat és az adott intézmény céljait magukénak érezhessék, és munkájuk megbecsülését is tapasztalhassák. A közszolgáltatások megújítása, átalakítása, vagy háttérbeszorítása természetesen a foglalkoztatottak számának csökkenésével járhat. Döntéseink során ugyanakkor figyelemmel kívánunk lenni arra, hogy a lehető legtöbb munkahelyet megőrizhessük. Meg kell teremteni a pénzügyi feltételeit a működési engedélyhez kötött szolgáltatások esetében a jogszabályokban előírt szakmai foglalkoztatotti létszám elérésének. A megyei önkormányzatnak – kötelező feladatai révén is – felelőssége van a környezeti állapot alakulása, a környezettudatos szemlélet kialakulása terén is. Az előttünk álló ciklusban át kell tekintenünk a Tolna Megyei Önkormányzat által korábban elfogadott Környezetvédelmi Programot, indokolt esetben aktualizálni kell a program tartalmát. A program mentén – anyagi lehetőségeink szem előtt tartásával – előrelépést kell elérnünk a program végrehajtásában. A megyei önkormányzat a jövőben is fontos szerepet szán a megye lakosságának életében is meghatározó civil szervezetekkel, kisebbségekkel, sportszervezetekkel kialakított kapcsolatának. E kapcsolatok fejlesztése, az együttműködés különböző formái nem nélkülözhetik az anyagi eszközök felhasználását sem. Pénzügyi lehetőségeinktől függően támogatni kívánjuk a civil kezdeményezéseket, az értékmegőrzést, a hagyományok ápolását. Segíteni szeretnénk a diák- és szabadidősport megerősödését, a verseny és élsport fejlődését, eredményességének javulását. Önként vállalt feladataink megtartása is komoly erőfeszítést igényel a források beszűkülése miatt, ennek ellenére arra törekszünk, hogy felkaroljunk minden olyan kezdeményezést, amely a megye társadalmi fejlődését, az összetartozást, a civil szféra megerősödését szolgálja. A megye életében kiemelt fontossággal bír a munkahelyteremtés, a foglalkoztatottság alakulása. A megyei önkormányzat – a regionális átszervezés, a Megyei Munkaügyi Tanácsok megszüntetése miatt bár részben eszköztelenné vált – a kapcsolatok megújításával, a kistérségi és megyei önkormányzati együttműködés erősítésével, a szakképzés megújításával a jövőben is részt kíván vállalni a foglalkoztatás alakításában. A Kiút Kht. tevékenységének felélesztésével, aktívabbá tételével, pályázati források bevonásával elő kívánjuk segíteni a foglalkoztatás javítását. Kötelező önkormányzati feladataink ellátása a jövőben is elsődleges feladatunk, önként vállalt feladataink felvállalása a kötelező feladatellátást nem veszélyeztetheti. Pénzügyi kereteinkre figyelemmel az aktuális éves költségvetésben határozhatjuk meg a feladataink rangsorát. Céljaink kijelölésekor és megvalósításakor a költségve110




tési egyensúly javítását, a fizetőképesség fenntartását elsődleges kötelezettségnek kell tekintenünk. 4.2 EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS A Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza, mint a megye egyetlen súlyponti kórháza alapvető fontosságú a megyében élők egészségügyi ellátásában. A kórház működtetését az Országos Egészségbiztosítás Pénztár finanszírozására építve biztosítjuk. A kórházi és járóbeteg-szakellátás fejlesztéseit külső források (pl. uniós források) bevonásával valósítjuk meg. A kórház biztonságos működtetésével és a szükséges fejlesztések végrehajtásával a megyében élők korszerű és biztonságos egészségügyi ellátásának alapfeltételeit teremtjük meg. Az egészségügyben zajló átalakítások következtében csökkenő központi finanszírozással és az ennek következtében kialakuló nehézségekkel kell számolnunk. Az állami feladatként meghatározott egészségügyi ellátás központi finanszírozásának biztosításához minden törvény adta lehetőséget megpróbál kihasználni a megyei önkormányzat. A cél egy kiszámítható és stabil központi finanszírozás elérése. A megyei kórház ’B’ épületének rekonstrukciója 669 millió forint összegű beruházás, amely címzett támogatásból valósul meg. Ez a sebészeti, a baleseti sebészeti, a gégészeti és az urológiai osztályt érinti. A cél, hogy az osztályok hotelfunkciója javuljon. Az átalakításoknak köszönhetően lehetőség nyílik majd a fertőzött betegek elkülönítésére is, úgynevezett izolált kórtermekben. A dolgozók a műtőblokkban és a régi épületben is komfortosabb körülmények között dolgozhatnak. A befejezés határideje 2008. vége. A HEFOP 4.3. szűrőcentrum létesítésére kiírt pályázat eredményeként 2008. március 31-ig több szakmai területen tudjuk fejleszteni a betegellátást. Megújul a kardiológiai gondozó, az endoszkópos labor, sor kerül a tető és nyílászárók felújítására, valamint épületgépészeti munkák elvégzésére. A 700 millió forint összegű támogatáshoz az önerőt a Tolna Megyei Önkormányzat biztosítja. A gazdasági egyensúly fenntartása mellett megvalósuló fejlesztések a Tolna megyében élő betegek egyre magasabb szintű ellátását eredményezik. Célunk, hogy az ebből adódó feladatokat maradéktalanul meg tudjuk oldani. A Tolna Megyei Közgyűlés egészségügyi és szociális bizottsága és hivatalának szakreferensei folyamatosan figyelemmel kísérik és segítik a fenti célok megvalósítását. A szociális feladatellátás területén elkövetkezendő időszak legfontosabb feladata lesz a megyei önkormányzati kapacitások szűkítésének végrehajtása, a racionalizálási lehetőségek további kiaknázása. Folytatni kell a tárgyalásokat Baranya megye, illetve Máza község önkormányzataival a mázai pszichiatriai részleg átvétele ügyében. Amennyiben ezen tárgyalások nem járnak sikerrel, elő kell készíteni a részleg megszüntetését, a betegek Bonyhádra és Bölcskére történő áthelyezésével.

111




Fontosnak tartjuk, hogy a megmaradó intézmények épületi adottságai, tárgyi feltételei javuljanak, ennek végrehajtásához minden pályázati lehetőséget meg kell ragadni. A megye gyermekvédelmi szakellátása intézményhálózatának átalakításával jelentősen javultak a gyermekvédelmi gondoskodásra szoruló gyermekek és fiatal felnőttek életkörülményei. A gyermekvédelmi koncepcióban kitűzött célok elérését követően újabb feladatokat kell meghatározni, melyek a gyermekek érdekeit szolgálják: -

Külső férőhelyek bővítése a nevelőszülői hálózaton belül. A gyermekotthonok, lakásotthonok határozatlan idejű működési engedélyének megszerzése (tárgyi és személyi feltételek maradéktalan biztosítása). Szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a gyermekvédelmi alapellátás szakembereivel annak érdekében, hogy a szakellátásba került gyermekek visszakerülhessenek vér szerinti családjukba. Törekedni kell az informatikai rendszer fejlesztésére, a papír alapú dokumentáció visszaszorítására. Közösen fenntartott speciális gyermekotthoni ellátó hálózat létrehozása a DélDunántúli Önkormányzati Regionális Társulás tagjaival. A társulást alkotó önkormányzatok együttműködési lehetőségeinek keresése a megyei területi gyermekvédelmi feladatok ellátásában. 4.3 KÖZOKTATÁS ÉS SZAKKÉPZÉS

A közoktatásban és a szakképzésben az elkövetkezendő néhány évben jelentős átalakulás várható. A tanulói létszám további csökkenése - 2001 és 2015 közötti időszakban, a közoktatásban lévő tanulók száma kb. 20%-al fog csökkenni - és az országos kompetencia mérések negatív eredményei sürgős változásokat követelnek a közoktatásban és a szakképzésben egyaránt. Az elaprózott iskolarendszer gazdaságtalan fenntartása, a hátrányos helyzetű tanulók számának növekedése és nagy arányú lemorzsolódása az ország egyes részein már jelenleg is komoly gazdasági problémákat okoz. Az egész életen át tartó tanulás jegyében elkezdődött a szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti átalakítása. Az új Országos Képzési Jegyzék kialakításával, a moduláris képzés bevezetésével a munkaerőpiaci igényeknek jobban megfelelő szakmastruktúra jöhet létre. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével várhatóan hatékonyabbá válik a tanítás-tanulás folyamata és ezáltal jelentősen fog csökkenni a tanulók lemorzsolódása is. A megye gazdasági fejlődésének az alapja a jól képzett, kreatív, a mindennapi gazdasági igényeknek megfelelő munkaerő biztosítása. Ehhez azonban ki kell alakítani azt a szakképző rendszert – a lehető legszélesebb szakmai kínálattal rendelkező iskola(ák), munkaügyi központ, kamara, gazdasági tanácsadó testület – amely mindezt képes kiszolgálni. Mindezek figyelembevételével célszerűnek tűnik a három szakképző intézmény, az Ady Endre Középiskola, a Dr. Kelemen Endre Szakközépiskola, és a Hunyadi Mátyás Középiskola összevonása, mellyel létrejöhetne egy egységes intézmény, amely 112




biztosítaná az általános iskolát végzett tanulók szakmához jutásának lehetőségét, és a 2008/2009-es tanévtől a jelenleg három középiskolában tanuló diákok két épületben történő elhelyezését. Az egységes iskola több szakmacsoportjában folyó oktatás nagyobb választási lehetőséget biztosítana a tanulóknak a szakképzésre, hatékonyabban lehetne megvalósítani a beiskolázásokat, az egységes tantestülettel jobban lehetne biztosítani a tanárok szakos ellátását, a közös vezetéssel pedig mindezt költségtakarékosabban lehetne működtetni. Mindeközben nem sérülne a jelenlegi szakképzés, sőt a gazdaság igényeit figyelembe véve még fejleszthető is lenne. Elképzelésünk helyességét támasztják alá azok a tények is, hogy a Hunyadi Mátyás Középiskola felújítása rövid időn belül elkerülhetetlen lenne, továbbá az intézmény nem rendelkezik tornateremmel, és a szakképzés időtartamának növekedése miatt a tankonyha kapacitását is bővíteni kellene. A gazdasági igényeknek megfelelő szakember utánpótlás nem valósítható meg a képzési struktúra átalakítása és a szakképzés szétaprózottságának megszüntetése nélkül, ezért tartjuk fontosnak, hogy részt vegyünk a Térségi Integrált Szakképző Központ kialakítására irányuló pályázaton. A TISZK kialakításának a célja, hogy a szakképző iskolák között az integrációs folyamat elinduljon, lehetővé váljon egy több funkciót felvállaló, közösségi igényeket kiszolgáló és a gazdasági változásokra érzékenyen reagálni tudó szakképző bázis, amelyhez szervesen kapcsolódik a vállalati gyakorlati képzés és a felnőttképzés is. A tanulói létszám és a normatív támogatás folyamatos csökkenése a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását végző iskolák esetében is egyre nehezebbé teszi a fenntartónak a szakmai feltételek biztosítását. A sajátos nevelési igényű tanulók integrálására irányuló törekvések érintik a Móra Ferenc Általános Iskola és a Göllesz Viktor Általános Iskola beiskolázását is. A szakértői és rehabilitációs bizottság 2007. november végéig elvégzendő vizsgálatainak eredményeit figyelembe véve intézkedni kell a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek integrált oktatásáról. Emellett ki kell alakítani az integráltan nem nevelhető tanulók képzésének intézményi kereteit. A várható gyereklétszám ismeretében valószínűsíthető, hogy ezt a feladatot egy épületben is el tudjuk látni. Keresni kell a megoldását annak is, hogy a Berkes János Általános Iskolába járó középsúlyos értelmileg akadályozott tanulókat Zomba-Paradicsompusztáról egy ingergazdagabb környezetbe, Szekszárdra helyezzük át. Az oktatási intézményeinkre is új feladatok várnak. Meg kell teremteni az új OKJ szerinti képzések beindításának személyi és tárgyi feltételeit, be kell vezetni a moduláris képzést és a kompetencia alapú oktatást, valamint biztosítani kell, hogy a pedagógusok megismerhessék az új tartalmi és módszertani követelményeket. A Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány Kuratóriuma továbbra is egyik fő céljának tekinti, hogy az alapítvány által biztosított forrásokból folyamatosan olyan szakmai fejlesztések valósulhassanak meg, melyekre normatív támogatás nem, vagy csak kisebb nagyságrendben igényelhető, és amelyek finanszírozására - főleg a kisebb települések intézményfenntartóinak - egyébként nem lenne lehetőségük.

113




4.4 KULTÚRA, SPORT Továbbra is fontosnak tartjuk, hogy kulturális intézményeink színvonalas működésével járuljunk hozzá a megyében élők identitásának erősítéséhez, a kulturális értékek megőrzéséhez, a mai kor kihívásainak megfelelő információ és ismeretanyag biztosításához. Legfontosabb célunk közé tartozik az Illyés Gyula Megyei Könyvtár korszerű épületének megvalósítása. Az eddig elkészült több terv közül az intézmény saját helyén való bővítése tűnik a legjobb megoldásnak, hiszen a tervezés ebben az esetben van a legelőrehaladottabb állapotban, és a könyvtári szakemberek szempontjainak is ez felel meg leginkább. A Tolna Megyei Levéltárnak jelenleg otthont adó Vármegyeháza épületében a városközpont-fejlesztési elképzelésekhez igazodó funkciók kerülnének kijelölésre, ezért az intézménynek a raktározási igényeket is hosszú távon kielégítő végleges helyet kell keresnünk. Folytatni szeretnénk múzeumi területen a kiállítások megújításának sorát. A Simontornyai Vármúzeum új kiállításának megvalósításához pályázati forrás bevonását tervezzük. Ösztönözni kell, hogy a közelgő Babits évforduló idejére a Babits Emlékház méltó állapotban várja a látogatókat. Továbbra is fontosnak tartjuk kulturális intézményeink térségi szerepének erősítését. A Közgyűlés lehetőségeihez képest 2007. évi költségvetési rendeletében is biztosította a sportfeladatok ellátásához szükséges fedezetet úgy a Sportszövetségek, mind a Diáksport Tanács tekintetében. A működés színvonalát, valamint a rendezvények számát évek óta nagymértékben befolyásolja a központi támogatás feltételezett megléte, annak nagyságrendje, illetve a támogatás felhasználhatóságának időpontja. Központi támogatás nélkül a szabadidős és tömegsportrendezvények megszervezésére csak igen korlátozott számban van lehetőség. Továbbra is igen nagy igény van a megyében megrendezendő nemzetközi és országos nagyrendezvények pályázati úton való támogatására, az utánpótlás edzőtáborok támogatására, valamint az egyes sportági szakszövetségek működésének segítésére. Az elmúlt években több közgyűlési határozat és együttműködési megállapodás biztosította a megyében élő kisebbségekkel való folyamatos kapcsolattartást, illetve azok támogatásának lehetőségeit és formáit. A megye területén alakult kisebbségi önkormányzatok működéséhez a Közgyűlés mindenkori költségvetési rendeletében biztosított támogatást. Fentieken túl a Közgyűlés létrehozott egy ösztöndíjalapot, melyben roma származású tanulók érettségit adó oktatási intézményekben való továbbtanulását kívánta támogatni.

114




A Közgyűlés a 2007. évi költségvetési rendeletében biztosított támogatással kívánja továbbra is segíteni a kisebbségek tevékenységét kiemelt figyelmet fordítva a márciusban megválasztott német, illetve roma kisebbségek megyei önkormányzataira. A roma tanulók számára létrehozott ösztöndíjpályázat működtetését továbbra is fontosnak tartjuk. BERUHÁZÁSOK A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény előírásai alapján meg kell oldani az akadálymentesítést 2010. január 1-jéig. Az akadálymentesítési munkák megvalósítása közel 500 millió Ft-ot igényel. Hatékony energia felhasználást szorgalmazva felül kell vizsgálni az energia felhasználás körülményeit és a tények birtokában meg kell kezdeni a fűtésrekonstrukciós munkákat, az elektromos hálózatot teljes egészében vagy részben korszerűsíteni kell. Az épületek nyílászárói elavultak, azok cseréje nem csak energiamegtakarítás szempontjából kívánatos. Az épületek külső falainak hőszigetelő képessége nem megfelelő. A hőszigetelő réteg kiépítésével az energia megtakarításon túl, a kiépítés módjától függően – az épület homlokzat felújítása is megtörténhet. A vizesblokkok szerelvényezése, burkolata már évek óta nem elégíti ki az ide vonatkozó normákat. A gyakori csőtörések, dugulások elhárítása miatt többletkiadások jelentkeznek, így a szennyvíz és ivóvíz bekötő vezetékek cseréjét meg kell oldani. Térburkolat építését a csapadékvíz elvezetéssel együtt szorgalmazni kell annak érdekében, hogy az épületek állagát megóvjuk ill. további károsodás ne érje azokat. Az épületben levő helységek a funkciójukat elláthassák. Valamennyi intézménynek karbantartási szerződést kell kötni az üzemelő gázkészülékekre. A vagyonvédelem maradéktalan ellátása érdekében a kerítések felújítása, riasztóberendezések telepítése szükséges. A villámvédelmi rendszerek felülvizsgálata, valamint automatikus tűzjelző berendezés kiépítése a 2/2002. BM rendelet figyelembe vételével szükséges. A fent vázolt megoldások nem csak hosszú távon jelentenek megtakarítást, hanem a fenntartási kiadások csökkenése mellett az épületet használók komfortfokozata nagyságrendekkel változik. IDEGENFORGALOM Tolna megye összességében kedvező turisztikai adottságokkal rendelkezik, amelyek megfelelnek a turisták napjainkban Európa-szerte megfigyelhető igényeinek és motivációinak: nyugodt természeti környezet, kulturális értékek, néprajzi hagyományok, kétezer éves borkultúra kiváló borokkal. Ahhoz, hogy ezek az értékek a turizmus szempontjából is a legoptimálisabban kerüljenek kihasználásra, szükséges: - a keresletnek megfelelő beruházás, illetve szolgáltatásbővítés

115

2007. év július hó -



Pl: a nagyobb városokban olyan szálláshelyek, szállodák, amelyek korszerű technikával felszerelt konferenciatermekkel, valamint wellness szolgáltatásokkal rendelkeznek. a turisztikai infrastruktúra fejlesztése Pl: az úthálózat korszerűsítése és bővítése, valamint településeket összekötő kerékpárutak kialakítása. következetes marketingtevékenység Pl: az értékeket bemutató kiadványok készítése és ezek eljuttatása a potenciális turistákhoz, turisztikai honlap működtetése.

A fenti célok megvalósítását a Turisztikai Kht. szakemberei révén segítjük. Fontosnak tartjuk, hogy a pályázati lehetőségek eljussanak az idegenforgalom területén szerepet vállaló intézményekhez, magánszemélyekhez, de elengedhetetlen a fejlesztések koordinációja is, ugyanakkor eredményes marketing tevékenységet sem lehet folytatni az érdekeltekkel való egyeztetés nélkül. Szorgalmazzuk, hogy a jelentős turisztikai projektek épüljenek be a helyi és térségi fejlesztési tervekbe. A turizmus tervezett fejlesztésének köszönhetően az ide látogató vendégek számának és így az önkormányzatok bevételének emelkedése, az igénybe vett szolgáltatások következtében az érintett vállalkozások bevételének növekedése várható. Az átlagos tartózkodási idő csökkenő tendenciájának megállítása, illetve visszafordítása nehéz feladat, mivel világviszonylatban megfigyelhető jelenség, hogy a turisták évente inkább többször utaznak és egy-egy alkalommal egyre kevesebb időt töltenek el az adott desztinációban. 4.5 TERÜLETFEJLESZTÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM A területfejlesztés pontosan az a feladat, ami valódi tartalommal megtöltve alkalmassá teheti a megyei önkormányzatot egy olyan közigazgatási struktúrában való működésre, melyben – a helyi önkormányzatokkal történt feladatmegosztás keretében, koordinátorként, mellérendelt módon – tényleges, érdemi eredményeket tud produkálni akár a gazdaságfejlesztés, akár az érdekképviselet oldaláról. A Tolna Megyei Önkormányzat feladata ezen a téren a jövőben - mind az Ötv., mind a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényben foglaltak mellett – a területfejlesztés terén működő szakmai szervezetekkel való egyeztetés, koordináció, a kistérségi és regionális szint közötti kommunikációs híd szerepének betöltése. Ezzel a feladatával elősegítheti az ágazati operatív programok és a regionális program keretein belül megjelenő pályázati kiírásokon való eredményes szereplését a településeknek, a kistérségi társulásoknak, valamint magának a Megyei Önkormányzatnak. A Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2007. február 14-én elfogadta Tolna megye 2 éves akciótervét, mely a fejlesztési irányokat tartalmazza a 2007-2008-as időszakban.

116




FOGLALKOZTATÁS A 2007-2013-as időszakban az alábbi célkitűzések megvalósításában és annak koordinálásában kiemelt szerep jut a Kiút Kht.-nak: -

-

olyan komplex gazdaságfejlesztési-foglalkoztatási rendszer működtetése, amely működési és kommunikációs mechanizmusai révén képes a – helyi gazdasági és közszereplők széles körű bevonásával – a mindenkori elképzelések, kezdeményezések megvalósítható projektté formálására, és a megyei/regionális foglalkoztatási stratégiával összhangban a konkrét foglalkoztatási program megvalósulásának támogatására; a megye kohéziójának erősítése; a vállalkozói és közszféra együttműködésének javítása, segítése a kölcsönös érdekek alapján; a foglalkoztatás bővítése; a vállalkozói környezet javítása; a mikro és kisvállalkozások szervező erejének növelése; a képző intézmények munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodóképességének növelése; a munkaügyi központ és az önkormányzatok, illetve a civil szervezetek által végzett munkaerő-piaci reintegrálás eredményességének növelése; a közhasznú foglalkoztatás megújítása.

A Kht.-én keresztül a megyei önkormányzat valamint az 5 kistérség képviselőjének partneri együttműködést kell kialakítani és megvalósítani a szektor egyéb szervezeteivel. KÖRNYEZETVÉDELEM A környezetvédelemben a Tolna Megyei Önkormányzatnak szerepet kell vállalnia a tudatformálásban, az információ-szolgáltatásban, az oktatásban, közösségi programok szervezésében, valamint az érdekérvényesítésben. Nagy jelentőségű a környezet-tudatosságnak a köztudatba való beemelése felvilágosító, oktató és átfogó népszerűsítő politikával. A településekkel egyeztetett és az általuk is támogatott megyei környezetvédelmi célkitűzések megvalósítása során a Megyei Önkormányzatnak koordinatív, együttműködő, támogató, képviseleti jellegű szerepet kell kialakítania. A megfelelő minőségű közüzemi ivóvízellátás biztosítása érdekében megyei önkormányzati szinten célszerű kezdeményezni a Dél-Dunántúli Ivóvízminőség-javító Program Tolna megyei előkészítését és koordinálását főként a feladattal érintett kistelepülések esetében. Kiemelt fontosságú feladat a belvízzel érintett és veszélyeztetett területek mentesítése, a dombvidéki vízrendezés, és a holtágak rehabilitációja. Kezdeményezni kell a közműves szennyvízelvezető és tisztítóművel gazdaságosan el nem látható településeken az Egyedi Szennyvízkezelési Nemzeti Megvalósítási 117




Programban megfogalmazott feladatok és lehetőségek állami pályázati rendszerének igénybevételét. A feladat megvalósítása érdekében koordinációs tevékenységével a megyei önkormányzat elősegítheti a 2000 LE alatti települések társulását. Koordináló szerepet kell vállalni a szennyvíztisztító-telep tulajdonosok, üzemeltetők és a potenciálisan ellátható települések között annak érdekében, hogy a kapacitás kihasználtságát növeljük azokon a telepeken, melyek alkalmasak a szippantott szennyvíz fogadására. A hulladékgazdálkodás területén a már felhagyott, illetve a közeljövőben bezárásra kerülő lerakók közül nagyjából 30 lerakó rekultivációja valósul meg a regionális rendszerek keretében, a többi lerakó rekultivációjára az önkormányzatoknak nincs forrása. Ezért megyei szinten kezdeményezni kell a megye lerakóira vonatkozó rekultivációs terv készítési és rekultivációs kivitelezési feladatok állami pályázati rendszerének kialakítását. A biológiailag lebomló szerves hulladékok lakossági komposztálásnak előmozdítása érdekében célszerű megyei komposztálási programot indítani. Ezen kívül meg kell vizsgálni a szennyvíziszapok és egyéb, magas szerves anyag tartalmú hulladékok energetikai hasznosításának lehetőségét is. A megye mezőgazdaságára vonatkozóan, mivel az állattenyésztés gyors felfutása a közeljövőben nem várható, ezért a növénytermesztés kedvezőtlen szerkezetén a bioenergiát szolgáltató növények területi növekedése hozhat kedvező változást. A kérdéskör jobb átláthatósága érdekében a megyében fel kell mérni a biomassza hasznosításának helyzetét és lehetőségeit. 4.6 KÜLKAPCSOLATOK 2006-2010 között a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a korábban létrehozott, partneri okirattal megerősített partnerkapcsolatait fenn kívánja tartani. Ezeket szándékában áll a meglévő megállapodások alapján folytatni, tovább erősíteni, valamint a kapcsolatokban együttműködő partnerek körét bővíteni. A 2002-ben újnak számító francia, valamint az elmúlt ciklusban indított horvát partnerek esetében az együttműködés további fejlesztésére van szükség, mert ezek a kapcsolatok az elmúlt évek során visszafejlődtek, eredményt nem hoztak. A horvát partnermegye esetében a borász-képzés, valamint a Szekszárdon létrehozandó borakadémia kialakítása alapozhatná meg a jövőbeni együttműködést, hozhatna eredményeket. A horvát fél ugyanis rendelkezik hasonló intézménnyel és az ott megszerzett tapasztalatok, tudás, Tolna megyében is jól hasznosíthatók lennének. Az intézmények közötti együttműködés továbbá lehetőséget biztosítana a jövőben a szakemberek cseréjére is. Tolna megye két legintenzívebben működő, legtöbb eredményt felmutató kapcsolata a németországi Main-Tauber járással, illetve Bautzen járással ápolt partnerség. Ezek az eredmények példamutatóak, melyeket a jövőben megtartani, illetve a lehetőségekhez mérten fejleszteni kell.

118




A kínai, szecsuáni kapcsolatok alakulását továbbra is nagymértékben befolyásolja a földrajzi távolság, valamint a tartomány és a megye közötti jelentős méretbeli különbség. West-Sussex grófsággal az együttműködés az elmúlt időszakban elsősorban szociális téren, intézmények között erősödött. Ezek fenntartása és továbbfejlesztése a jövőben is indokolt lenne. Megfontolandó továbbá Európai Uniós programokban, projektekben történő közös együttműködés és pályázás, melyre az angol partner részéről igény mutatkozott. Az elkövetkező időszak alatt a külkapcsolatokat a Közgyűlés a tevékenységek megvalósítása érdekében a megye többi településével együttműködve kívánja megvalósítani úgy, hogy abból mind a megye, mind pedig a települések profitálni tudjanak. A külkapcsolatok terén a következő évek feladata lesz a civil együttműködések, valamint a gazdasági terület erősítése, az ezen a téren hiányzó kapcsolatok pótlása, amely Tolna megye többi települése számára is lehetőségeket biztosíthatna. Tolna megye tekintetében a turisztika gazdasági kitörési pontot jelenthet. A Turisztikai Kht.-vel együttműködésben lehetőség mutatkozik a partnerek bevonására, a külkapcsolatok ilyen irányú fejlesztésére is. Szükséges lenne egy, az egyes partnerek igényeihez szabott speciális turisztikai kínálat összeállítása, esetlegesen a partnerek turisztikai kínálatának magyarra történő fordításában és terjesztésében való közreműködés. A korábbi évek tapasztalatai alapján (Alba megyei kínálat a Szekszárd Expon) Tolna megye lakosságának erre lenne igénye. A partnerkapcsolatok új vonalát a már kialakult és jól működő kulturális együttműködések további erősítését jelentheti a partnermegyék bevonása az „Európa kulturális fővárosa 2010” rendezvénysorozatának előkészítésébe valamint programjaiba. Tolna megye három nemzetközi szervezetben, az Európai Régiók Gyűlésében, a Duna Menti Tartományok Munkaközösségében valamint az Európai Bortermelő Régiók Gyűlésében rendelkezik tagsággal. A továbbiakban is nagyon fontos a szervezetek bizottságainak munkájában történő aktív részvétel, a programokba való bekapcsolódás és Tolna megye képviselete. 4.7 TÁRSADALMI KAPCSOLATOK ÉS NYILVÁNOSSÁG A Tolna Megyei Önkormányzat célja, hogy kapcsolatrendszerén keresztül növelje szerepét és ezáltal a megyei identitás erősödéséhez is hozzájáruljon. A kapcsolati háló fejlesztését a partneri együttműködés szem előtt tartásával az eddigieknél hatékonyabb érdekképviseleti tevékenységgel kívánjuk megvalósítani. A települési önkormányzatokkal és a többcélú kistérségi társulásokkal, a kisebbségek választott testületeivel, a történelmi egyházakkal, a civil szervezetekkel, a sajtóval, a megyei fenntartású intézményekkel, a megyében működő vállalkozásokkal kialakult kapcsolatok bővítését szeretnénk elérni, az eddigieknél közvetlenebb formában és újszerű kezdeményezések által.

119




A települési önkormányzatokkal és a többcélú kistérségi társulásokkal való együttműködés formális elemei közé tartozik a többcélú kistérségi társulások elnökeinek részvételével zajló Kistérségi Fórum, amely területfejlesztési kérdések megvitatására és a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsban képviselendő megyei álláspontok egyeztetésére biztosít lehetőséget. Ezt a fórumot a jövőben is működtetni szükséges. A kapcsolattartás másik formális eleme a megye-város egyeztető bizottság, amelynek egyik legfontosabb célja, hogy a megye, illetve a megyeszékhely által fenntartott intézmények minél magasabb színvonalon lássák el feladataikat, ezáltal hozzájárulva a Szekszárdon élő polgárok életminőségének javításához. Az ehhez szükséges feltételek – szükség szerinti közös – biztosítását kell a két önkormányzatnak vállalnia. Az uniós támogatások megszerzése érdekében szükség lehet közös projektek megvalósítására, melyek egyeztetését is ezen a fórumon kell lefolytatni. A kapcsolattartás informális elemei közé tartoznak a közgyűlés elnöke által kezdeményezett rendszeres találkozások, megbeszélések a városok polgármestereivel. Ez újabb lehetőséget biztosít arra, hogy a megyei önkormányzat pontos és aktuális képet kapjon a kistérségi központok problémáiról, fejlesztési elképzeléseiről annak érdekében, hogy azok megoldására, megvalósítására a legjobb megoldást találjuk közös erővel. A városi önkormányzatok mellett a községek polgármestereivel is rendszeres találkozási alkalmakat szeretnénk kialakítani, melynek leghatékonyabb módja, a kistérségi szinten szervezett informális tanácskozások. A megyei fenntartású intézményekkel való kapcsolattartás legintenzívebben elsősorban a hivatal szakreferensein keresztül valósul meg. Ezen túlmenően szükséges, hogy a tisztségviselők személyesen is megismerjék és felmérjék az intézmények helyzetét, esetleges fejlesztési elképzeléseit. Célunk aktív, a kölcsönös párbeszéden alapuló együttműködés biztosítása. Tolna megye sokszínű nemzetiségi életéből adódóan kiemelten kezeljük a kisebbségekkel való kapcsolattartást. Ennek érdekében - együttműködve a Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központjával – létrehoztuk a nemzeti és etnikai területi kisebbségi koordinátor intézményét, mellyel célunk a kisebbségi ügyek folyamatos figyelemmel kísérése és segítése. A megyei önkormányzat törvényi kötelezettségéből eredően biztosítjuk a megyei cigány és a német kisebbségi önkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. A roma szervezetek számát és súlyát figyelembe véve a költségvetésben elkülönítetten biztosítunk számukra anyagi támogatást, mellyel az érdekképviseleti tevékenységüket és identitásuk erősítését kívánjuk segíteni. A Tolna Megyei Önkormányzat költségvetésében az e célra biztosított források felhasználásával kívánjuk anyagiakban is segíteni a megyében működő civil szervezetek céljainak megvalósulását. A civil szervezetek munkájának fontosságát elismerve, 2007-től minden évben díjazzuk a megye legaktívabb és a közjó érdekében a legtöbbet nyújtó civil szervezeteket. „Az Év Tolna Megyei Civil Szervezete” cím az erkölcsi elismerésen túl, anyagi támogatást is jelent a címet elnyerő szervezetnek. Formális kapcsolattartás kialakítását kezdeményezzük a megyei civil fórum életre hívásával. Ebben a munkában a települések polgármestereitől érkező információkra, adatokra támaszkodunk. A civil fórummal a megyében működő civil szervezetek koordinációját, a civil szféra hatékonyabb érdekérvényesítését kívánjuk elősegíteni. A civil fórum célja, hogy a kistelepüléseken 120




működő és eddig periférián lévő civil szervezetek bekapcsolódjanak a megye információ-áramlásába és ezáltal lehetőségeik bővüljenek tevékenységeik fejlesztésére. A történelmi egyházakkal, így a római katolikus, az evangélikus és a református egyház megyei vezetőivel személyes kapcsolat kialakítására került sor. A kereszténydemokrácia értékrendjén, a közös célok megvalósítása érdekében az eddigieknél szorosabb kapcsolatot kívánunk ápolni az egyházak vezetőivel, lelkészeivel és hitoktatóival. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten segíti, hogy az egyházak feladataikat, küldetésüket teljesíteni tudják a kölcsönös tisztelet és megbecsülés jegyében. Ezeknek az alapelveknek a figyelembevételével törekszünk a társadalmi közösségek és ezáltal a társadalmi szolidaritás megerősítésére. A Tolna Megyei Önkormányzat – ahogy azt minőségpolitikájában is kiemelte – szükségesnek és nélkülözhetetlennek tartja a lakosság tájékozódásának segítését a nyilvánosság adta lehetőségeken keresztül. Ez részint saját eszközeinken, részint a médián keresztül valósítható meg. Célunk, hogy rendszeres és kiszámítható legyen az önkormányzat és a média közötti kapcsolat. Egyben arra is törekszünk, hogy új kezdeményezések által a média munkatársai még szorosabb kapcsolatba kerüljenek a megyei önkormányzattal. A Tolna Megyei Önkormányzat vezetése elismerve a média a megye közéletében betöltött szerepét, „Az Év Tolna Megyei Újságírója” címet alapít a hiteles és korrekt tájékoztatás előmozdítása érdekében. A minél szélesebb körű és gyorsabb információ-továbbítás érdekében az önkormányzat hivatalos weblapját korszerűsíti, bővíti és folyamatosan aktualizálja. Célunk, hogy a Megyei Napló című, az önkormányzat által támogatott közéleti lap példányszáma és olvasottsága növekedjen, annak érdekében, hogy a megyében élők mind nagyobb arányban értesülhessenek a megyei önkormányzat és intézményei munkájáról. A megyei önkormányzat a rendelkezésére álló eszközeivel segíteni fogja a megyei közszolgáltatások fejlesztését, ezen keresztül a polgárok életminőségének javítását. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2007 és 2010 közötti időszak céljainak és feladatainak megvalósításában partneri együttműködést ajánl mindazoknak, akik a megyében élők érdekében, felelős gondolkodás mellett közös ügyeink előmozdítását szeretnék szolgálni.

121




A Tolna Megyei Közgyűlés 37/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozatának melléklete Intézmény

2006.XII.31-i

2007.évi

2007.január 1-jén

2007.

Munkaidő

2007. évi

2007. évi

2007.XII.31-i

neve

enged.záró

létsz.vált.

bekövetkezett

01.01-jei

csökkentés

kv.-i létszám

kv.-i létszám

enged.záró

létszám

időpontja

változás

engedé-

Csökkenés fő

hó,nap

fő

miatti és egyéb keret(létszám-) keret(létszám-)

Növe-

lyezett

és egyéb

kedés

létszám

állásh.csökk.

fő

fő

fő

Berkes J.Ált.Isk.K.S.Sz. Zomba

66,0

66,00

Göllesz V.Ált.Isk.S.Sz. Iregsz.

91,0

90,00

csökkentés

csökk. össz.

fő

fő

fő 66,00

üres álláshely megszüntetése

2007-01-01

pedagógus álláshely

2007-02-28

-1,00

-1,00


2007-03-01

-5,00

-5,00

részmunkaidős foglalk.állásh.megsz.

2007-03-01

gyermekfelügyelő

2007-05-01

-2,00

-2,00

pénzügyi ügyintéző

2007-05-01

-1,00

-1,00

egyéb technikai munkakör

2007-05-01

-1,00

-1,00

Móra F. Ált. Isk. Dombóvár

-3,00

-3,00

77,00

30,00 2007-01-01

munkaidő csökkentése

2007-02-01


2007-05-01

-1,00 -0,75

17,0

-0,75 -1,00

-1,00

-1,00

-1,00

28,25

17,00

egyéb álláshely

2007-03-01

takarító 8 órás helyett 4 órás

2007-03-01

Sztárai M. Gimnázium Tolna

-1,00

31,0


Bezerédj P. Ált. Iskola Szd.

létszám

-0,50

34,0

-0,50

15,50

34,00

pedagógus álláshely(felmentés)

2007-05-01

pedagógus álláshely hat.idő lejár

2007-08-31

könyvtáros

2007-03-01

-1,00

-1,00

ügyviteli alkalmazott

2007-03-01

-1,00

-1,00


2007-12-01

-0,25

-0,25

egyéb álláshelyek

2007-03-01

-1,00

-1,00

28,75

-1,00

-1,00

57,50

Tolnai Lajos N.N. Gimnázium Gyönk

-1,00 -1,00

58,5

pedagógus álláshely (kollégium)

-1,00 -1,00

58,50 2007-05-15

Hunyadi M. Középiskola Szd.

52,0

52,00

52,00

vállalkozási tevékenység

10,0

10,00

10,00

154,0

151,00

Ady E. Középiskola Szd. pedagógus álláshely(üres álláshely)

2007-01-01


2007-05-01

-2,00

-2,00


2007-07-16

-1,00

-1,00

raktáros

2007-06-01

-1,00

-1,00

portás

2007-03-01

-1,00

-1,00

egyéb (technikai) álláshely

2007-03-01

-1,00

-1,00

Dr Kelemen E.Szakközépiskola

-3,00

75,5


2007-03-01

-2,00

-2,00

takarítói álláshely

2007-03-01

-3,00

-3,00

karbantartó

2007-03-01

-1,00

-1,00


2007-05-01

-1,00

-1,00

Általános Művelődési Központ Esélyek Háza Pedagógiai Szakszolgálat Szd.

145,00

75,50

68,50

19,0

19,00

4,0

4,00

4,00

21,0

21,00

21,00

5,00

5,00

Speciális Óvoda Szd.

5,0

Balassa János Kórház

1 698,0

130,00

19,00

1 828,00

egészségügyi szakdolgozó

2007-05-01

-9,00

-9,00

takarító

2007-05-01

-4,00

-4,00

adminisztrátor

2007-05-01

-1,00

-1,00

betegvezető

2007-05-01

-1,00

-1,00

egészségügyi szakdolgozó

2007-07-21

-1,00

-1,00

122

1 812,00

2007. év július hó Fogy. Otthon Pálfa

Tolna Megyei Közlöny 106,0


105,00

karbantartó(üres)

2007-01-01

karbantartó(üres, hat.idejű))

2007-02-28


2007-03-01

-1,00

-1,00

raktáros

2007-03-01

-1,00

-1,00

karbantartó

2007-03-01

-1,00

-1,00

egyéb technikai létszám

2007-03-01

-3,00

-3,00

Szociális foglalkoztatás(MT hat.) Fogy. Rehab. Int. Regöly

-1,00 -1,00

2,0

-1,00

2,00

52,0

2,00

52,00

ápoló-gondozó

2007-03-01

-1,00

-1,00

gondozó

2007-03-01

-1,00

-1,00

takarító

2007-03-01

-1,00

-1,00

Szociális foglalkoztatás(MT hat.)

2,0

2,00

Hétszínvilág Otthon ,Szekszárd

97,5

97,50 2007-04-01

-1,00

-1,00

egyéb techn.foglalkoztatott

2007-03-01

-2,00

-2,00


2007-04-01

-1,00

-1,00


2007-07-31

-1,00

-1,00

Idősek Otthona Értény

33,0

33,00

Mechwart A. Otthon

70,0

70,00 2007-03-01

-1,00

-1,00

mosónő

2007-03-01

-1,00

-1,00

Szent András Otth. Dunaföldvár

115,75

71,0

70,00 2007-01-01

takarító

2007-03-01

-1,00

-1,00

karbantartó

2007-03-01

-1,00

-1,00

karbantartó

2007-05-15

-1,00

-1,00

Szivárvány Idősek Ottho. Bátaszék Illyés Gy. M. Könyvtár Szd.

-1,00

2,0

2,00

82,0

82,00

munkaidő csökkentés 8 óráról 6 órára

2007-03-01

-2,00

2007-03-01

-1,00

-1,00 37,00

50,0

50,00

restaurátor

2007-03-01

-1,00

-1,00

karbantartó

2007-03-01

-1,00

-1,00

részmunkaidős könyvtáros

2007-03-01

-0,50

-0,50

muzeológus

2007-03-01

-1,00

-1,00

takarító

2007-03-01

-0,50

-0,50

Autópálya nyomv.régészeti feltárás

80,00

38,00

2 fő 8 órás munakidő 6 órásra cs. Wosinsky M. M. Múzeum Szd.

67,00 2,00

-2,00

38,0

szakmai álláshely

68,00 115,75

üres állás (konyhai dolgozó)

Szociális foglalkoztatás(MT.hat.)

92,50 33,00

konyhai dolgozó 115,75

49,00 2,00


Módszertani Otthon Gyönk

98,00

50,0

50,00

46,00 50,00

határozott időre Megyei Levéltár Szd.

23,0

23,00

levéltáros

2007-03-01

-0,75

-0,75

segédlevéltáros

2007-03-01

-0,75

-0,75

8 órás állásh.6 órásra, ill.7 órásra cs. 4 órás álláshely megsz. Határozott időre külső forrásból Magyarországi Német Színház Összesen:

2007-03-01

-0,50

-0,50

21,00

4,0

4,00

4,00

34,0

34,00

34,00

3 563,75

-9,00

133,00

3 687,75

-9,75

-84,25

-94,00

3 593,75

T.M. Önkormányzati Hivatal köztisztviselői állásh.

88,0

2007-01-01

-33,00

55,00

55,0

GAMESZ(közalkalmazotti állásh.)

20,0

2007-01-01

-1,00

19,00

19,0

Önkorm. összesen:

3 671,75

-43,00

133,00

123

3 761,75

-9,75

-84,25

-94,00

3 667,75




A Tolna Megyei Közgyűlés 40/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozatának melléklete ELLÁTÁSI SZERZŐDÉS 3. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁSA Amely létrejött egyrészről a Tolna Megyei Önkormányzat (székhelye: 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13., törzsszáma: 414005, képviseli dr. Puskás Imre, a Közgyűlés elnöke), továbbiakban Önkormányzat, másrészről a Bezerédj-Kastélyterápia Alapítvány (székhelye: 7626 Pécs, Király u. 58. I./9., képviseli Sándor Zoltán, kuratóriumi elnök), továbbiakban Szolgáltatást végző Alapítvány között az alulírott helyen és napon a közöttük 2005. április 27-én, személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás biztosításának átvállalása tárgyában létrejött és 2006. február 28-án, valamint 2006. május 26-án módosított ellátási szerződés (továbbiakban Szerződés) módosítására az alábbi feltételekkel: 1. A Szerződés 4. pontja az alábbi rendelkezéssel egészül ki: „2007. március 1. napjától 2008. február 28. napjáig tartó átmeneti időszakban a Szolgáltatást végző Alapítvány által biztosított 2 férőhelyből egy férőhely finanszírozását a Dél-Dunántúli Önkormányzati Társulás és a Bezerédj-Kastélyterápia Alapítvány között létrejött megállapodás alapján az abban rögzített feltételek mellett a DélDunántúli Önkormányzati Társulás vállalja át, a másik férőhelyet – amennyiben szükség van rá – az Önkormányzat finanszírozza. 2. Jelen szerződésmódosítás a Szerződés mellékletét képezi. A szerződő felek a szerződésmódosítást – mint akaratukkal mindenben megegyezőt – az alulírott napon és helyen jóváhagyólag aláírták, és annak rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek tekintik. Szekszárd, 2007. április … ………………………………… dr. Puskás Imre a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke

………………………………….. Sándor Zoltán a Bezerédj-Kastélyterápia Alapítvány Kuratóriumának elnöke

Ellenjegyezi: ………………………………… dr. Bartos Georgina megyei főjegyző 124




A Tolna Megyei Közgyűlés 41/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozatának melléklete Megállapodás (tervezet) A Dél-Dunántúli Önkormányzati Társulás 7621 Pécs, Széchenyi tér 1., (továbbiakban Társulás) képviselője Dr. Hargitai János elnök, A Baranya Megyei Önkormányzat 7621 Pécs Széchenyi tér 9., képviselője Dr. Hargitai János elnök, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 7621 Pécs, Széchenyi tér 1., képviselője: Tasnádi Péter polgármester, Somogy Megyei Önkormányzat 7400 Kaposvár, Csokonai V.M. u. 3., képviselője Gelencsér Attila elnök, Tolna Megyei Önkormányzat 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13., képviselője Dr. Puskás Imre elnök (továbbiakban: Önkormányzatok) valamint a Bezerédj-Kastélyterápia Alapítvány Pécs, Olga u. 3. Alapítvány) képviselője Sándor Zoltán, a kuratórium elnöke

(továbbiakban

a gyermekvédelmi szakellátás keretébe tartozó pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekek ellátására vonatkozólag a következőkben állapodik meg: 1. A Társulás és az Önkormányzatok ellátási szerződést kötnek az Alapítvánnyal a kötelező önkormányzati feladatot jelentő pszichoaktív szerekkel küzdő 10 fiú gyermekvédelmi szakellátásának biztosítására 2007. évre, melyből az Önkormányzatokat az alábbi megosztásban illeti meg férőhely Baranya Megyei Önkormányzatot 6 férőhely, Pécs Megyei Jogú Várost 2 férőhely, Somogy Megyei Önkormányzatot 1 férőhely, Tolna Megyei Önkormányzatot 1 férőhely. 2. A szerződő felek az 1. pontban foglaltaknak megfelelő, mindösszesen tíz férőhelyre szóló ellátási szerződést 2007. március 1. napjától 2008. február 28. napjáig, határozott időtartamra – 12 hónapra - kötik meg. 3. A Társulás és az Önkormányzatok vállalják, hogy az Alapítványnak - a normatív állami hozzájárulással nem fedezhető kiadások finanszírozása céljából: a.) a tíz férőhely biztosítása fejében 12.000.000 Ft, azaz tizenkettőmillió forint szolgáltatási díjat fizet meg, ebből: • 2007. évben 10.000.000,- azaz tízmillió forintot, • 2008. évben 2.000.000,- azaz kettőmillió forintot, b.) a férőhely biztosítás után fizetendő költségtérítést a Felek az alábbiak szerint fizetik: • Baranya Megyei Önkormányzat 3.600 ezer, azaz hárommillió-hatszázezer forintot, • Pécs Megyei Jogú Város 1.200 ezer, azaz egymillió-kétszázezer forintot, • Somogy Megyei Önkormányzat 600 ezer, azaz hatszázezer forintot, • Tolna Megyei Önkormányzat 600 ezer, azaz hatszázezer forintot, 125




• A Társulás 500 ezer, azaz ötszázezer forintot. c.) a ténylegesen ellátottak száma után • az Önkormányzatok további 71.000,-Ft/fő/hó, • a Társulás további 79.633,-Ft/fő/hó költségtérítést fizet az Alapítványnak. A költségtérítés felhasználható minden, az ellátottak gondozásával, egészségügyi ellátásával, elhelyezésével, személyes szükségleteivel összefüggő kiadás teljesítésére. 4. A Társulás és az Önkormányzatok jelen megállapodásban meghatározott költségtérítésüket az Alapítvány Szigetvári Takarékszövetkezetnél vezetett 50800111-11130170 számú számlájára utalják az alábbiak szerint: a.) a 3.b. pont szerinti költségtérítést havi egyenlő részletekben. Az összesen 1.000.000,- azaz egymillió forint összegből: • Baranya Megyei Önkormányzat 300 ezer, azaz háromszázezer forintot, • Pécs Megyei Jogú Város 100 ezer, azaz egyszázezer forintot, • Somogy Megyei Önkormányzat 50 ezer, azaz ötvenezer forintot, • Tolna Megyei Önkormányzat 50 ezer, azaz ötvenezer forintot, • A Társulás 500 ezer, azaz ötszázezer forintot utal át az Alapítványnak a tárgyhót megelőző hó utolsó napjáig. a.) A tényleges ellátottak után fizetendő 3.c. pontban meghatározott költségtérítést a Társulás utalja, • az első alkalommal 1.506.330,- azaz egymillió-ötszázhatezer-háromszázharminc forint összeget, jelen megállapodás aláírását követő 10 napon belül, • a következő havi költségtérítéseket szintén havonta, a tárgyhavi jelentés kézhezvételét követő 10 napon belül. • Az első hónap megelőlegezéséből adódó esetleges túlfizetés a 2007. év novemberre járó költségtérítésből kerül levonásra. Az önkormányzatok negyedévente, a negyedévet követő hó 18. napjáig utalják a Társulás által megelőlegezett költségtérítést a Társulás írásos értesítése (fax vagy e-mail) alapján. Az első utalásra 2007. április 18-ig kerül sor. 5. A gyermek elhelyezése a hatályos jogszabályok szerint az illetékes gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye, az illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján, az illetékes gyámhivatal határozatával történik. Az elhelyezési értekezleten az Alapítvány gyermekotthonának vezetője, illetve megbízottja is részt vesz. 6. Az Alapítvány vállalja, hogy a jogszabályokban, egyéb szerződésekben előírtakon túl • a férőhelyek betöltésénél a jelen megállapodásban meghatározott arányokat figyelembe veszi, attól csak a Társulással való egyeztetést követően, az egyeztetésnek megfelelően tér el; • havonta, a hó 10. napjáig írásban jelzi a Társulásnak és az érintett önkormányzatnak a 60 napon belül felszabaduló férőhelyet, az intézményből tartósan, igazolatlanul távollevők számát az érintett önkormányzat feltüntetésével (tartósnak minősül a 6 hónapon belül harminc napot meghaladóan engedély nélküli távollét); 126

2007. év július hó • • •



havonta, tárgyhót követő hónap 10. napjáig a Társulás felé jelenti az ellátottak átlagos létszámát önkormányzatonkénti bontásban; 2007. október 31-ig előzetes beszámolót küld a költségek I-III. negyedévben való alakulásáról – legalább személyi jellegű költségek, járulékok, dologi költségek bontásban – valamint a szakmai munkáról; a részére átutalt pénzeszközről készített elszámoláshoz szükséges adatokat, dokumentumokat, nyilvántartásokat a Társulás által ellenőrzéssel megbízott személy(ek) rendelkezésére bocsátja, a helyszíni ellenőrzést lehetővé teszi.

7. Az Önkormányzatok vállalják, hogy • a fenntartásukban működő gyermekotthonok, lakóotthonok listáját (név, cím, vezető neve, elérhetősége) 2007. február 15-ig, a változást (alapítás, megszűnés, összevonás, stb.) a változásról szóló döntést követő 30 napon belül a Társulásnak megküldik. • gondoskodnak a rendelkezésükre álló férőhelyek minél jobb kihasználtságáról oly módon, hogy az elhelyező bizottságokat, a gyermekotthonok, lakóotthonok figyelmét felhívják az elhelyezési lehetőségre, illetve igény esetén a jelen megállapodással rögzített ellátást veszik igénybe minimum a biztosított férőhely erejéig. Vállalják, hogy üres, biztosított férőhely esetén jelen megállapodáson kívüli ellátás igénybevételekor a Társulásnak a férőhely be nem töltése időszakára megtérítik a Társulás által 3.a. pont szerint fizetett 50.000,-Ft/fő/hó költségtérítést. • az elhelyezési döntésről név feltüntetése nélkül írásban tájékoztatják a Társulást (melyik gyermekotthonból indították az eljárást, mikor, a döntés lényege); • az intézményből tartósan, igazolatlanul távollevő gondozott gondozási helyének megváltoztatásáról a Társulás jelzésének kézhezvételét követő 30 napon belül gondoskodnak; • a fizetési kötelezettségeiknek jelen megállapodás 3. és 4. pontjaiban rögzítettek szerinti összegben, határidőben és módon eleget tesz, ellenkező esetben a késedelem napjaira a jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamatot fizet a 4. pont szerinti jogosultnak. 8. A Társulás vállalja, hogy • a rendelkezésre álló férőhelyek minél teljesebb kihasználása érdekében amennyiben az Önkormányzatok a számukra biztosított (felszabaduló) férőhelyet 30 napon belül nem töltik be, az igényeknek megfelelően a férőhelyet más önkormányzatoknak ajánlja fel a régióban; • tájékoztatja a gyámhivatalokat a megállapodásról; • folyamatos tájékoztatást ad a gyermekotthonoknak az igénybe vehető férőhelyekről; • 2007. december 31-ig tájékoztatót készít az Önkormányzatok részére a megállapodás teljesítéséről, és előkészíti a következő évi megállapodást. 9. Jelen megállapodás 5 eredeti példányban készült.

127




10. Jelen megállapodás 2007. március 1. napján lép hatályba. Megállapodó felek a megállapodást, mint akaratukkal mindenben egyezőt jóváhagyólag írják alá. Pécs, 2007. …………………………………………… Dr. Hargitai János elnök Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás

…………………………………………… Sándor Zoltán, a kuratórium elnöke Bezerédj-Kastélyterápia Alapítvány

…………………………………………… Horváth István alelnök Baranya Megyei Önkormányzat

…………………………………………… Dr. Tasnádi Péter polgármester Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

…………………………………………… Gelencsér Attila elnök Somogy Megyei Önkormányzat

…………………………………………… Dr. Puskás Imre elnök Tolna Megyei Önkormányzat

128




A Tolna Megyei Közgyűlés 44/2007. (IV. 19.) közgyűlési határozatának melléklete Egészségügyi Minisztérium

Szám: /2007. Tárgy: Felterjesztés a szakellátási kapacitás felosztás és az ellátási területek meghatározása tárgyában Előadó:

Budapest

Tisztelt Miniszter Úr (Asszony)! A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 101. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Tolna Megyei Önkormányzat élni kíván a felterjesztési jogával a Balassa János Kórház részére meghatározott szakellátási kapacitás és a hozzá rendelt ellátási területek megváltoztatása tárgyában. Molnár Lajos Miniszter Úr az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 4. § (6) bekezdése alapján a szekszárdi Balassa János Kórház kapacitását 711 aktív és 296 krónikus ágy figyelembevételével határozta meg, mely a korábbihoz képest 140 aktív ágy megszüntetését vonja maga után. Ezen aktív ágyaknak csak kisebb hányada tekinthető a betegellátás szempontjából kihasználatlannak. Ugyanakkor a belgyógyászat, a reumatológia, az ideggyógyászat valamint a traumatológia jelentős ágyszám redukciója érzékenyen érinti a betegellátást. Az első kettő esetében az előjegyzési idő növekedése várható, míg utóbbiaknál betegellátási zavar is előfordulhat. Mindezek miatt nem értünk egyet azzal, hogy a kórház aktív ágyszámainak csökkentésére került sor és a régióban felosztható aktív ágyakból nem részesülhetett intézményünk. A törvény 9. § -ának (1) bekezdése értelmében a súlyponti kórházak – a fenntartójuk egyetértésével – kezdeményezhetik ugyan az 1. sz. mellékletben meghatározott szakmacsoporton belüli kapacitásai 10%-ának másik szakmacsoportban történő átcsoportosítását, azonban a kapacitásainak száma összességében nem változhat. Ebből következően túl nagy mozgástere a kórháznak nincs. A területi ellátási kapacitás felosztásával kapcsolatban az alábbi anomáliák állapíthatóak meg: • A kórházban idegsebészet nem működik csak neuro-traumatológiával foglalkoznak az idegsebészek. • A pszichiátriai rehabilitációs osztály ágyszámát 132-ről 150-re bővítették, amelyre nincs szükségünk. Az osztály eddig is addiktológiai betegellátással foglalkozott, ugyanakkor az elosztás szerint ezen betegeket most Veszprémbe kell ellátni. • Endokrinológiai és diabetológiai osztály működik a kórházban, és a stroke ellátás is biztosított. Gyermek gégészeti, pulmonológiai, gasztróenterológiai, kardiológiai ellátást tudunk biztosítani, így a felsorolt betegségekben 129


•

• •

•



szenvedőknek nem kellene Pécsre utazniuk, mint ahogy az a jelenlegi elosztás szerint történik. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségügyi Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III.3.) Korm rendelet módosításáról rendelkező 50/2007. (III.26.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése kimondja, hogy a területi ellátási kötelezettség alapján történő teljesítményvolumen meghatározásánál a szolgáltató aktív fekvőbeteg szakellátásra meghatározott területi ellátási kötelezettségét szakmánként kell figyelembe venni. Ez a jogszabályi előírás jelen esetben egyértelműen sérül. A teljesítmény volumenkorláttal kapcsolatosan jelzem, hogy az aktív fekvőbeteg szakellátásnál szűkül a traumatológiai, a neurológiai, a kardiológiai és a reumatológiai szakmákban az ellátásokhoz való hozzáférés. A jelenleg ismert HBCS forintérték növelés mellett a kórház súlyos finanszírozási gondjai tovább nőnek. Az önkormányzatnak már eddig is pénzügyi forrásokat kellett biztosítani a kórháznak, hogy működőképességét fenntarthassa. A járóbeteg ellátás teljesítményvolumen korlátja a mai napig ismeretlen. A 140 aktív ágy csökkentése után a járó 7 %-os teljesítmény konverzió nem pótolja az eddig is teljesítményvolumen korlát fölötti, de várhatóan most tovább növekvő járóbeteg szakellátási szükségletet.

A Balassa János Kórház már 2006. évben is nagy nehézségek árán biztosította a betegellátás pénzügyi fedezetét. A volumen korlátozás miatt a fekvőbeteg ellátás finanszírozott teljesítménye radikálisan csökkent, a tervezett 32.681 súlyszám helyett 31.322 teljesített súlyszámot tudott produkálni a fekvőbeteg ellátásnál a kórház. Komoly kényszerintézkedésekre volt szükség (elbocsátások, munkaidő csökkentés, szerződések felbontása) amely már a betegellátás terén is éreztette hatását. Összességében megállapítható, hogy mind a volumen korlát miatti finanszírozási nehézségek, mind a kórházi ágyszámok kedvezőtlen alakulása miatt a betegellátás tartós, folyamatos és biztonságos ellátását Tolna megyében nem látjuk biztosítottnak. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény alapelvei sérülnek, a betegek gyógykezelése során az esélyegyenlőség követelménye nem tud teljesülni, az ellátásokhoz való hozzáférés szűkül ( Pl: strokos betegek esetében, illetve a traumatológiai ellátásnál.) A kapacitás felosztás sérti az önkormányzatok alapjogait is azáltal, hogy a kötelező feladatát képező egészségügyi szakellátási feladatainak ellátásába nem szólhat bele, ugyanakkor felelősség terheli a Tolna megyében élő mintegy 255 ezer állampolgár magas szintű ellátásáért.

130




Kérem Miniszter Urat, hogy az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 1. számú mellékletében szereplő szakmacsoportok szerinti ágyszám felosztását vizsgálja felül és tegye lehetővé egyeztetések lefolytatását a Balassa János Kórház szakellátási kapacitásokra bekötött finanszírozási szerződésének számunkra kedvező felülvizsgálata érdekében. Szekszárd, 2007. április 17. Tisztelettel: dr. Puskás Imre

131




A Tolna Megyei Közgyűlés 53/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozatának melléklete Kimutatás a Tolna Megyei Önkormányzat intézményei által bejelentett saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításairól Intézmény

Működési Ebből: Felhalm. Tám.ért. Tám.ért. bevétel

Int.ell. tőke.jell. működési díj

bev.

bev.

Előző

Váll.

Költs.

Bevétel

Kiadás

Személyi

Munka-

felh.

pénze.átv. pénze.átv.

évi

eredm.

tám.

összesen

összesen

juttatások

adót t.

bev.

ÁHT-n kív. ÁHT-n kív.

pm.

ig.v.

Berkes J. Ált. Iskola

Műk.c.

Felh.c.

282

15

Göllesz V. Ált. Iskola Móra F. Ált. Isk. Dombóvár

40

1 199

Tám.értm

Tám.ért.

Előző

Műk.c.

kiadások műk.kiad.

Dologi

felh.célú

évi pm.

átad.

járulékok

4 038

4 335

4 335

8 985

8 985

8 985

2 780

271

kiad.

átad.

pénzbeni

mozási

átadás ÁHT-n k. ÁHT-n k. juttatása

kiadások

493

791

433

190

8 362

126

1 576

2 941

2 941

1 988

Bezerédj P. Ált. Iskola

230

1 288

1 518

1 518

1 018

230

270

Sztárai M. Gimnázium

15

4 020

4 035

4 035

2 833

277

841

77

7

10 056

10 445

10 445

1 010

1 014

5 868

11

35

7 004

15 050

15 050

600

4 124

415

9 911

40 604

41 454

41 454

8 309

2 515

399

144

30 087

3 901

3 901

3 901

1 100

100

273

2 428

23 372

26 412

26 412

7 855

2 042

15 701

814

5 459

5 459

5 459

908

290

4 261

Tolnai Lajos Német N. Gimn.

174

Hunyadi Mátyás Középiskola

2 306

215

5 740

Ady Endre Középiskola

850

Dr. Kelemen E. Szakközépisk. Általános Művelődési Központ

3 002

38

Pedagógiai Szakszolgálat Speciális Óvoda Balassa J. Kórház Gyermekvédelmi Igazgatóság

1 211

579

Árpád-házi Sz. E. O. Bonyhád Csilla Otthon Alsótengelic Fogyatékosok Otthona Pálfa Fogy. Rehab. Int. Regöly

637 335

1 363

50

Hétszínvilág Otthon Szekszárd

251

251

251

31 467

31 467

31 467

2 300

4 090

4 090

1 114

1 114

1 114

625

Felh.c. Ellátottak Felújítás Felhal-

328

228

31 467

468

149

716

716

716

7 271

7 271

3 837

1 228

843

1 184

1 569

1 569

1 334

185

50

10 058

10 058

10 058

3 913

797

1 918

0

0

3 852

3 852

3 852

8 953

8 953

8 953

8 953

Szent A. O. Dunaföldvár

2 119

2 119

2 119

1 899

10 329

10 905

10 905

1

Illyés Gy. Megyei Könyvtár Wosinsky M. M. Múzeum

681

9 832

144 000

Megyei Levéltár

441

Magyarországi Német Színház Összesen:

145 056

0

0

17 991

5 740

2 981

546

1 363

3 430

3 306

220 10 328

1 337

11 850

11 850

1 181

44

3 540

61 287

205 287

205 287

25 501

8 160

169 600

8 702

9 143

9 143

2 170

718

729

30

6 941

6 941

6 941

4 257

1 184

440 121

440 121

71 608

19 599

225 018

6 642

2 169 266 184

0

0

132

2 300

716

Módszertani O. Gyönk

576

790 497

Mechwart A. Otthon Belecska

Szivárvány Idősek O. Bátaszék

215

23

1 000

5 271

Idősek O. Értény-Barnahát

2 292

6 612

576

216

257 2 026 5 496 1 500

0

16 129

0

0

832

2 868

97 425




A Tolna Megyei Közgyűlés 60/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozatának melléklete ALAPÍTÓ OKIRAT A Tolna Megyei Önkormányzat, mint alapító szerv, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a feladatkörébe tartozó közszolgáltatás ellátása céljából az alábbi megnevezett költségvetési szerv alapító okiratát a következők szerint állapítja meg: A költségvetési szerv neve: Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Egységes Középiskolája. Az intézmény a rövidebb Szent László Középiskola név használatára is jogosult. Székhelye: 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 2-14. Tagintézmények: 1. Általános iskolai tagintézmény 7100 Szekszárd, Keselyűsi út 22. 2. Vendéglátó szakképző tagintézmény 7100 Szekszárd, Hunyadi u. 7. 3. Egészségügyi – szociális szakképző tagintézmény 7100 Szekszárd, Kecskés F. u. 8-12. Alapító szerv megnevezése: Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése, mint jogutód. Felügyeleti szerv megnevezése, székhelye: Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13. Működési (ellátási) területe: Tolna megye (de más megyéből is felvehetők tanulók) Gazdálkodás megszervezésének módja: Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az intézmény szervezeti egységeként működő Belső Ellenőrzési Iroda ellátja a Tolna 133




Megyei Önkormányzat által fenntartott oktatási és művelődési intézmények belső ellenőrzési feladatait. Az intézmény önálló jogi személy. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje: Pályázat útján, határozott időre (5-10 évig terjedő időtartamra) az alapító szerv bízza meg. Az intézmény típusa:

többcélú közoktatási intézmény, egységes középiskola általános iskola gimnázium (a 6 évfolyamos osztályok első 2 évfolyamán általános iskola) szakközépiskola (nyelvi előkészítő évfolyam) szakiskola kollégium felnőttoktatási intézmény

Évfolyamok száma: Az 1993. évi LXXIX. tv. szerint 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, + 11. vagy 13, 14. évfolyamtól az 1993. évi LXXVI. tv. szerint OKJ-ben meghatározott képzési idő. Szakképzés az OKJ-ben meghatározottak szerint az alábbi szakmacsoportokban -

egészségügy, szociális szolgáltatás, gépészet elektrotechnika-elektronika, informatika, építészet, könnyűipar, faipar, közlekedés, vendéglátás-idegenforgalom, nyomdaipar, egyéb szolgáltatások.

Felvehető maximális tanulólétszám:

Nappali tagozat: 2700 fő Esti, levelező tagozat: 200 fő Kollégium: 400 fő

A feladatellátást szolgáló vagyon: A mindenkori ingatlankataszter, illetve vagyonleltár szerint.

134




A vagyon feletti rendelkezési jog: Az alapító szerv vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló mindenkori rendelet szerint. Ellátandó alaptevékenysége: Alapfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Szakágazati besorolása:

802200

Alaptevékenysége keretében végezhető feladatai: 801214 802144 802177 802188 802199 802214 802225 802236 802241 802252 802263 804017 804028 805113 551315 551326 552323 552334 552411 751922 751950 751952 751953 751966

Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai nevelése, oktatása Szakközépiskolai felnőtt oktatás Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai nevelése, oktatása Szakiskolai felnőttoktatás Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatása Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára Iskolai intézményi közétkeztetés Kollégiumi intézményi közétkeztetés Munkahelyi vendéglátás Önkormányzatok valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek Közoktatási intézményekben végzett vállalkozási tevékenységek Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások feladatra nem tervezhető elszámolása

135




Az intézmény közoktatási feladatai keretében gondoskodik továbbá: -

a tankönyvellátásról (ingyenes tankönyvellátásról) a pedagógusok szakvizsgáztatásáról, továbbképzéséről a középiskolai pedagógusok érettségire történő felkészítéséről szakmai és informatikai fejlesztési feladatok végrehajtásáról

A költségvetési szerv által ellátandó vállalkozási tevékenység köre és mértéke: 1. Az Ady Endre Középiskola (Szekszárd, Széchenyi u. 2-14.) akkreditált „Felnőttképzési Központ”-ot működtet, melynek keretében végezhető feladat: 80.42 Felnőtt-, egyéb oktatás 2. a Szekszárd, Széchenyi u. 29-31. szám alatti épületben lévő Garay Étterem üzemeltetése, ennek keretében: 55.30

Melegkonyhás vendéglátó üzlet

A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységből származó bevétele – a költségvetési támogatást is magába foglaló – összbevétel egyharmada lehet. Szekszárd, 2007. augusztus 1. dr. Puskás Imre a Közgyűlés elnöke


Z á r a d é k: Az alapító okiratot a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2007. június 27-i ülésén a 60/2007. (VI. 27.) Kgy. határozatával elfogadta. Szekszárd, 2007. július 1. dr. Bartos Georgina megyei főjegyző

136




A Tolna Megyei Közgyűlés 62/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozatának mellékletei 1. számú melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT A Tolna Megyei Önkormányzat, mint alapító szerv, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a feladatkörébe tartozó közszolgáltatás ellátása céljából az alább megnevezett költségvetési szerv alapító okiratát a következők szerint állapítja meg: A költségvetési szerv neve: Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja Pedagógiai, Kulturális Intézete. Az intézmény rövid neve, amelyet ügyintézésben jogosult hivatalos névként használni: Tolna Megyei Általános Művelődési Központ. Az intézmény szakmai szervezeti egységei intézményközi ügyintézéseik során külön-külön jogosultak a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet, Tolna Megyei Kulturális Intézet név használatára is. Székhelye: 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 53. Telephelyei: Vizitelep 7133 Fadd-Dombori, Dunasor 16. Az intézmény továbbá területi irodákat működtethet Tolna megye kistérségeinek székhelyein (kivéve a megyeszékhelyen) Az intézmény típusa: Többcélú közoktatási intézmény – általános művelődési központ (pedagógiai intézet, kulturális intézet, sport intézet. Alapító szerv megnevezése: Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése Felügyeleti szerv megnevezése, székhelye: Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13.

137




Az intézmény működési (ellátási) területe: Tolna megye Gazdálkodás megszervezésének módja: Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az intézmény szervezeti egységeként működő Belső Ellenőrzési Iroda ellátja a Tolna Megyei Önkormányzat által fenntartott oktatási és művelődési intézmények belső ellenőrzési feladatait. Az intézmény önálló jogi személy. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje: Pályázat útján, határozott időre (5-10 évre) az alapító szerv bízza meg. A feladatellátást szolgáló vagyon: A mindenkori ingatlankataszter, illetve vagyon leltár szerint. A vagyon feletti rendelkezési jog: Az alapító szerv vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló mindenkori rendelet szerint. Ellátandó alaptevékenysége: Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás Szakágazati besorolása:

80540

Alapvető szakfeladata:

805410

Pedagógiai szakmai szolgáltatás

Alaptevékenysége keretében végezhető feladatai: 805410 921815 921716 926018 804028 804017 805915 924014 924036 924047 926029

Pedagógiai szakmai szolgáltatás Művelődési központok, házak tevékenysége Egyéb művészeti tevékenység Máshova nem sorolt kulturális tevékenység Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás Oktatási célok és egyéb feladatok Sportintézmények, sportlétesítmények működtetése Diáksport Sportcélok és feladatok Máshová nem sorolt sporttevékenység 138

2007. év július hó 751230 751768 751922 751966



Gazdasági és pénzügyi ellenőrző szervek tevékenysége Intézményi vagyon működtetése Önkormányzatok elszámolása Önkormányzatok feladatra nem tervezhető elszámolás

A költségvetési szerv által ellátandó vállalkozási tevékenység köre és mértéke: Az intézmény nem folytathat vállalkozási tevékenységet. Az intézmény alaptevékenység keretében végzett feladatainak részletezését az alapító okirat melléklete tartalmazza. Az intézmény jogutódja a Tolna Megyei Önkormányzat Humán Szolgálatok Központja Kulturális, Turisztikai, Sport és Pedagógiai Irodáinak. Szekszárd, 2007. július 1. Dr. Puskás Imre a Közgyűlés elnöke


Z á r a d é k: Az alapító okiratot a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2007. június 27-i ülésén a ../2007. (VI. 27.) Kgy. határozatával elfogadta. Szekszárd, 2007. július 1. Dr. Bartos Georgina megyei főjegyző Melléklet a Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja, Pedagógiai, Kulturális és Sport Intézete alapító okiratához Az intézmény alaptevékenységébe tartozó feladatainak meghatározása: Kulturális feladatok: •

•

a közművelődési intézmények és szervezetek hálózatának informatikai kiszolgálása (központi statisztikai szolgáltatások, szakmai információbázis működtetése, szakmai információcsere, a pályázati lehetőségek nyilvántartása, kiajánlása, módszertani segítése, módszertani kiadványok készítése, terjesztése, szakmai kiadványok és innováció figyelőzése stb.), közművelődési (iskolán kívüli) szakmai képzés és továbbképzés koordinálása, és bonyolítása stb.),

139

2007. év július hó • • • • • • • • • •



területi amatőr művészeti, kulturális és egyéb közművelődési szakmai találkozók, minősítések, felmenő rendszerű bemutatók, módszertani bemutatók, művelődési mozgalmak, koordinálása, szervezése és bonyolítása, a közművelődési intézmények és szervezetek részére jogi, munkaügyi, pénzügyi, üzemeltetési stb. tanácsadás, rendezvénytervek, programtervek koordinálása, reklám-propagandatevékenység összehangolása, helyi szakmai kísérletek, újítások, fejlesztési tervek minősítése és segítése, szaktanácsadással való ellátása, a térségi közművelődési és kulturális együttműködés segítése, a térségi-területi kulturális és közművelődési források felhasználásának koordinálása, a megye nemzetközi kulturális kapcsolatainak segítése, döntés-előkészítő munka, felkérés alapján, térítés ellenében önkormányzatok részére, közművelődési tevékenységgel összefüggő elemzések és fejlesztési programok készítése és hasznosítása, részvétel a térségi nemzetközi, országos, megyei közművelődési rendezvényeinek szervezésében, a kistérségi, megyei regionális, országos és nemzetközi kapcsolatok gondozása, az önkormányzatok közművelődés területét érintő döntés előkészítésének segítése, népfőiskolai információs szolgáltatás.

Pedagógiai szolgáltatási feladatok Nevelési-oktatási intézmények és pedagógusok munkáját pedagógiai-szakmai szolgáltatásokkal segíti. Ezek a szolgáltatások: • szaktanácsadás, ennek keretében oktatási pedagógia módszerek megismertetése és terjesztése, • pedagógiai tájékoztatás, • a pedagógusok önképzésének szervezett segítése, • országos, területi és megyei tanulmányi versenyek gondozása, • nevelési-oktatási intézményben végzett nevelő- és oktatómunka eredményének mérése és értékelése, • az országos, a helyi-, és térségi közoktatási feladatellátás szervezésének segítése, • a pedagógiai programhoz és a helyi tantervhez kapcsolódó szakvélemények készítése, • az igazgatási, pedagógiai szolgáltatás, • a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat, Sport feladatok • • •

a testnevelési és sportfejlesztési célok és feladatok meghatározása, a diáksporttal foglalkozó szervezetek támogatása, ezen szervezetekkel történő együttműködés, nemzetközi testnevelési és sportkapcsolatokban való részvétel, 140

2007. év július hó • • • • • • •



a diáksport események szervezésében és bonyolításában való közreműködés, a sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében való közreműködés, a kapcsolódó pénzügyi és gazdasági feladatok ellátása, széleskörű – testnevelési és sport tárgyú – állami, önkormányzati és társadalmi kapcsolattartás, a Megyei Diáksport Tanács segítése, a nevelési-oktatási intézmények testnevelő tevékenységének segítése, kapcsolattartás az intézményekkel, a Megyei Önkormányzat megbízásából a dombori víztelep üzemeltetése.

2. számú melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT A Tolna Megyei Önkormányzat, mint alapító szerv, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a feladatkörébe tartozó közszolgáltatás ellátása céljából az alább megnevezett költségvetési szerv alapító okiratát a következők szerint állapítja meg: A költségvetési szerv neve: Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja. Az intézmény rövid neve, amelyet ügyintézésében jogosult hivatalos névként használni: Tolna Megyei Általános Művelődési Központ. Székhelye: 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13. Telephelyei: Vízitelep 7133 Fadd-Dombori, Dunasor 16. Az intézmény továbbá területi irodákat működtethet Tolna megye kistérségeinek székhelyein (kivéve a megyeszékhelyen). Az intézmény típusa: Általános művelődési központ. Alapító szerv megnevezése: Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése. 141




Felügyeleti szerv megnevezése, székhelye: Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13. Az intézmény működési (ellátási) területe: Tolna megye. Gazdálkodás megszervezésének módja: Bankszámlával rendelkező részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a Tolna Megyei Önkormányzat Wosinsky Mór Megyei Múzeuma látja el. Az intézmény önálló jogi személy. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje: Pályázat útján, határozott időre (5-10 évre) az alapító szerv bízza meg. A feladatellátást szolgáló vagyon: A mindenkori ingatlankataszter, illetve vagyonleltár szerint. A vagyon feletti rendelkezési jog: Az alapító szerv vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló mindenkori rendelet szerint. Ellátandó alaptevékenysége: Közösségi-művelődési tevékenység. Szakágazati besorolása:

92180

Alapvető szakfeladata:

92181-5 Művelődési központok tevékenysége

Alaptevékenysége keretében végezhető feladatai: 92181-5 92171-6 92601-8 80401-7 80402-8

Művelődési központok tevékenysége Egyéb művészeti tevékenység Máshova nem sorolt kulturális tevékenység Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás 142

2007. év július hó 80591-5 92403-6 92404-7 92602-9 75192-2



Oktatási célok és egyéb feladatok Diáksport Sportcélok és feladatok Máshová nem sorolt sporttevékenység Önkormányzatok elszámolásai

A költségvetési szerv által ellátandó vállalkozási tevékenység köre és mértéke: Az intézmény nem folytathat vállalkozási tevékenységet. Az intézmény alaptevékenység keretében végzett feladatainak részletezését az alapító okirat melléklete tartalmazza. Az intézmény jogutódja a „Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja Pedagógiai, Kulturális Intézete és Esélyek Házá”-nak. Szekszárd, 2007. augusztus 31. Dr. Puskás Imre a Közgyűlés elnöke


Z á r a d é k: Az alapító okiratot a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2007. június 27-i ülésén a …/2007. (VI.27.) Kgy. határozatával elfogadta. Szekszárd, 2007. augusztus 31. Dr. Bartos Georgina megyei főjegyző Melléklet a Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja alapító okiratához Az intézmény alaptevékenységébe tartozó feladatainak meghatározása: Általános művelődési központi feladatok: •

• •

a közművelődési intézmények és szervezetek hálózatának, valamint az érintett partner intézményeknek és szervezeteknek informatikai kiszolgálása (központi statisztikai szolgáltatások, szakmai információbázis működtetése, szakmai információcsere, a pályázati lehetőségek nyilvántartása, kiajánlása, pályázatok előkészítésében való közreműködés, módszertani kiadványok készítése, terjesztése, szakmai honlap, kiadványok és figyelő közzététele), iskolán kívüli szakmai és nem szakmai képzés és továbbképzés koordinálása és bonyolítása, az élethosszig tartó tanulás (LLL) lehetőségeinek terjesztése és koordinálása, 143

2007. év július hó •

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •



az európai kulcskompetenciák, az állampolgári lét és társadalmi beilleszkedés alapvető kompetenciáinak megalapozásához és fejlesztéséhez módszertani segítség nyújtása (különös tekintettel az életviteli és szociális kompetenciák fejlesztésére), a megyei és azon belül az egyes kistáji kulturális identitás megalapozásának és fejlesztésének segítése, területi amatőr művészeti, kulturális, ismeretterjesztő és egyéb közművelődési szakmai találkozók, minősítések, felmenő rendszerű bemutatók, módszertani bemutatók, művelődési mozgalmak, koordinálása, szervezése és bonyolítása, gyermek, ifjúsági és felnőtt közösségek működésének és fejlesztésének segítése, a civil szféra és szerveződései tevékenységének és megerősödésének segítése, teleházi szakmai koordinációs szolgáltatás, népfőiskolai információs szolgáltatás, a közművelődési intézmények és szervezetek részére jogi, munkaügyi, pénzügyi, üzemeltetési stb. tanácsadás, rendezvénytervek, programtervek koordinálása, reklám-propagandatevékenység összehangolása, helyi szakmai kísérletek, újítások, fejlesztési tervek minősítése és segítése, szaktanácsadással való ellátása, a térségi közművelődési és kulturális együttműködés segítése, a térségi-területi kulturális és közművelődési források felhasználásának koordinálása, a megye nemzetközi kulturális kapcsolatainak segítése, részvétel a térség nemzetközi, országos, regionális, megyei és kistérségi közművelődési rendezvényeinek szervezésében, döntés-előkészítő munka, felkérés alapján, térítés ellenében önkormányzatok részére, valamint közművelődési tevékenységgel összefüggő elemzések és fejlesztési programok készítése és hasznosítása. a HEFOP TIOK-projekt és kapcsolódó projektek fenntarthatósági kötelezettség szerinti utógondozása, a tanulók tanórán kívüli és szabadidős keretben megvalósuló tehetséggondozása és esélyegyenlőségének biztosítása, a nevelési-oktatási intézmények testnevelő tevékenységének segítése, kapcsolattartás az intézményekkel, a diáksporttal foglalkozó szervezetek támogatása, ezen szervezetekkel történő együttműködés, a diáksport események szervezésében és bonyolításában való közreműködés, a Megyei Diáksport Tanács tevékenységének segítése, a sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében való közreműködés, nemzetközi testnevelési és sportkapcsolatokban való részvétel, közreműködés és döntés-előkészítés a megyei szintű sportcélok és -feladatok megfogalmazásában.

144




3. számú melléklet A Tolna Megyei Önkormányzat intézményeinek 2007. évi engedélyezett költségvetési létszámkerete Cím

Intézmény

2006.XII.31-i

2007. évi

neve

enged.záró

létsz. vált.

létszám

időpontja

fő

hó,nap

szám

101.

Berkes J. Ált. Isk. K. S. Sz. Zomba

66,0

102.

Göllesz V. Ált. Isk. S. Sz. Iregsz.

91,0

103.

104.

105.

106.

109.

110.

keret

csökkentés

emelés

fő

fő

létszám

enged.

enged.

ped.létsz ped.létsz. (tanév ny.) (tanév ny.)

fő

fő

fő

66,00

22

22

77,00

50

44

28,25

24

24

0,00

12

2007-01-01

-1,00

2007-02-28

-1,00


2007-03-01

-5,00

részmunkaidős foglalk.állásh.megsz.

2007-03-01

-3,00

gyermekfelügyelő

2007-05-01

-2,00


2007-05-01

-1,00


2007-05-01

-1,00


2007-01-01

-1,00

munkaidő csökkentése

2007-02-01

-0,75


2007-05-01

-1,00

egyéb álláshely

2007-03-01

-1,00

takarító 8 órás helyett 4 órás

2007-03-01

-0,50

Átszervezés (Egys. Középiskola)1)

2007-08-01

-15,50

pedagógus álláshely (felmentés)

2007-05-01

-1,00

pedagógus álláshely hat. idő lejár

2007-08-31

-1,00

könyvtáros

2007-03-01

-1,00

ügyviteli alkalmazott

2007-03-01

-1,00


2007-12-01

-0,25

egyéb álláshelyek

2007-03-01

-1,00

28,75

22

20

2007-05-15

-1,00

57,50

38

37

2007-08-01

-62,00

0,00

39

pedagógus álláshely (üres)

2007-01-01

-3,00


2007-05-01

-2,00


2007-07-16

-1,00

raktáros

2007-06-01

-1,00

portás

2007-03-01

-1,00


2007-03-01

-1,00


2007-08-01

-145,00

0,00

112


2007-03-01

-2,00

takarítói álláshely

2007-03-01

-3,00

karbantartó

2007-03-01

-1,00


2007-05-01

-1,00


2007-08-01

-68,50

0,00

40,5

Üres álláshely megsz. (ped.)

2007-06-30

-1,00

Belsőellenőrök áthelyezése

2007-08-01

-2,00

Létszámcsökkentés elr.(feladatmegsz.)

2007-09-01

-10,00

6,00

12

1

2007-07-01

-4,00

0,00




Tolnai Lajos N. N. Gimn. Gyönk

31,0

17,0

34,0

58,5


52,0


10,0

Ady E. Középiskola Szd.

Dr. Kelemen E. Szakközépiskola

Általános Művelődési Központ

Esélyek Háza Pedagógiai Szakszolgálat Szd. 111.1.alc. Speciális Óvoda Szd. 111.2.alc. 112.

keret


Átszervezés (Egys. Középiskola)1) 108.

2007. évi 2007.XII.31-i 2006/2007 2007/2008


pedagógus álláshely (kollégium) 107.

2007. évi

kv.-i létszám kv.-i létsz. enged.záró

Balassa János Kórház egészségügyi szakdolgozó

154,0

-

75,5

19,0

4,0 21,0

21,00

15

15

5,0

5,00

2

2

1 698,0

130,00 2007-05-01

145

-9,00


Cím

Intézmény

2006.XII.31-i

2007. évi

neve

enged.záró

létsz. vált.

létszám

időpontja

fő

hó,nap

szám

113.

114.

115.

Gyermekvédelmi Igazgatóság

118.

keret

csökkentés

emelés

fő

fő -1,00

2007-07-01

-1,00

pedagógus

2007-03-01

-1,00

tanácsadó (igazg.)

2007-05-01

-1,00


2007-03-01

-1,00


2007-03-01

-7,00

gondozónő

2007-03-01

-3,00


2007-05-01

-0,50

szociális foglalkoztatás (MT hat.)

2007-05-01

Csilla Otthon Alsótengelic Fogy. Otthon Pálfa

207,50

115,50 2,00

55,0 2,0

2,00 55,00

2007-01-01

3,00

5,00

106,0 2007-01-01

-1,00

karbantartó (üres, hat. idejű)

2007-02-28

-1,00


2007-03-01

-1,00

raktáros

2007-03-01

-1,00

karbantartó

2007-03-01

-1,00

egyéb technikai létszám

2007-03-01

-3,00

2,0

98,00 2,00

52,0

ápoló-gondozó

2007-03-01

-1,00

gondozó

2007-03-01

-1,00

takarító

2007-03-01

-1,00

szociális foglalkoztatás (MT hat.)

2,0

Hétszínvilág Otthon Szekszárd

97,5

49,0 2,00


2007-04-01

-1,00

egyéb techn. foglalkoztatott

2007-03-01

-2,00


2007-04-01

-1,00


2007-07-31

-1,00

92,50

119.


33,0

2007-02-27

-33,00

0,00

120.

Mechwart A. Otthon

70,0

konyhai dolgozó

2007-03-01

-1,00

mosónő

2007-03-01

-1,00

68,00

2007-02-28

-115,75

0,00

üres állás (konyhai dolgozó)

2007-01-01

-1,00

takarító

2007-03-01

-1,00

karbantartó

2007-03-01

-1,00

karbantartó

2007-05-15

-1,00

121.


122.

Szent András Otth. Dunaföldvár

szociális foglalkoztatás (MT hat.) 123.

Szivárvány Idősek Otth. Bátaszék

115,75 71,0

2,0

Illyés Gy. M. Könyvtár Szd.

2,00 2007-03-01

-2,00

2007-03-01

-1,00

2 fő 8 órás munkaidő 6 órásra cs. Wosinsky M. M. Múzeum Szd.

80,00

38,0

szakmai álláshely 125.

67,00

82,0

munkaidő csökkentés 8 óráról 6 órára 124.

enged.

enged.

ped.létsz ped.létsz. (tanév ny.)(tanév ny.)

fő

127,0

karbantartó (üres)

Fogy. Rehab. Int. Regöly

létszám

fő

fő

64

63

211,5 2007-03-01

Árpád-házi Szent E. O. Bonyhád

2007. évi 2007.XII.31-i 2006/2007 2007/2008

keret

üres álláshely (gyermekfelügyelő)

szociális foglalkoztatás (MT hat.) 117.

2007. évi


kv.-i létszám kv.-i létsz. enged.záró

üres álláshely (karbantartó)

szociális foglalkoztatás 116.


37,00 50,0

restaurátor

2007-03-01

-1,00

karbantartó

2007-03-01

-1,00

146



Cím

Intézmény

2006.XII.31-i

2007. évi

szám

neve

enged.záró

létsz. vált. kv.-i létszám kv.-i létsz. enged.záró

126.

Megyei Levéltár Szd.

létszám

időpontja

fő

hó,nap

2007. évi


2007. évi 2007.XII.31-i 2006/2007 2007/2008

keret

keret

csökkentés

emelés

fő

fő

létszám

enged.

enged.

ped.létsz ped.létsz. (tanév ny.)(tanév ny.)

fő

fő

fő

23,0

levéltáros

2007-03-01

-0,75

segédlevéltáros

2007-03-01

-0,75

2007-03-01

-0,50

8 órás állásh. 6 órásra, ill.7 órásra cs. 4 órás álláshely megsz. határozott időre külső forrásból 127.

Magyarországi Német Színház

128.

Egységes Középiskola 1)

4,0

4,00

34,0

34,00

Vállalkozási tevékenység

Összesen: T.M. Önkormányzati Hivatal köztisztviselői állásh.

GAMESZ (közalkalmazotti állásh.) Önkorm. összesen:

21,00

3 563,75

-559,75

268,00

268,00

10,00

10,00

413,00

3 417,00 452,5

88,0

2007-01-01

-33,00

55,0

20,0

2007-01-01

-1,00

19,0

3 671,75

-593,75

413,00

1) Az Egységes Középiskola létrehozásáról szóló határozati javaslat elfogadása esetén

147

3 491,00 452,5

188,0

416,0

416,0



XVII. évfolyam 2. szám 4. számú melléklet

A Tolna Megyei Önkormányzat intézményeinek 2007. évi engedélyezett költségvetési létszámkerete ( A módosított kvr. és kgy. határozatok együtt) Cím

Intézmény

szám

neve

2006.XII.31-i

2007. évi

Kgy.hat.Létszám csökk.

enged.záró kv.-i létszám Egységes létszám

ÁMK

2007.évi

keret

iskola

feladat

keret

csökk.kv.r

létrehoz.

megsz.

emelés

fő

fő

2007-08-01 2007-08-31

2007.XII.31-i

kv.-i létsz. enged.záró

fő

létszám fő

101.

Berkes J.Ált.Isk.K.S.Sz. Zomba

66,0

102.

Göllesz V.Ált.Isk.S.Sz. Iregsz.

91,0

-14,00

103.


31,0

-2,75

104.


17,0

-1,50

105.


34,0

-5,25

106.

Tolnai Lajos N.N. Gimnázium Gyönk

58,5

-1,00

107.


52,0

-52,00

0,00


10,0

-10,00

0,00 0,00

108.

Ady E. Középiskola Szd.

109. 110.

66,00 77,00 28,25 -15,50

57,50

154,0

-9,00

-145,00

Dr Kelemen E.Szakközépiskola

75,5

-7,00

-68,50

Általános Művelődési Központ

19,0

Esélyek Háza 111.1.alc. Pedagógiai Szakszolgálat Szd. 111.2.alc. Speciális Óvoda Szd.

-2,00

0,00 -11,00

6,00

-4,00

4,0

0,00

21,0

21,00

5,0

5,00

112.

Balassa János Kórház

113.

Gyermekvédelmi Igazgatóság

211,5

-4,00

114.

Árpád-házi Szent E. O. Bonyhád

127,0

-11,50

115.

Csilla Otthon Alsótengelic Szociális foglalkoztatás

0,00 28,75

1 698,0

-16,00

130,00

1 812,00 207,50

2,00

55,0

117,50 55,00

2,0

3,00

5,00

Szoc.foglalkozt. MT.hat. 116.

Fogy. Otthon Pálfa Szociális foglalkoztatás(MT hat.)

117.

Fogy. Rehab. Int. Regöly

106,0 52,0

Szociális foglalkoztatás(MT hat.)

2,0

118.

Hétszínvilág Otthon ,Szekszárd

97,5

119.


33,0

120.

Mechw art A. Otthon

70,0

121.


122.

Szent András Otth. Dunaföldvár Szociális foglalkoztatás(MT.hat.)

-8,00

98,00

-3,00

49,00

-5,00

92,50

2,0

2,00 2,00 -33,00

68,00 -115,75

115,75 71,0

0,00

-2,00

0,00

-4,00

67,00

2,0

2,00

123.

Szivárvány Idősek Ottho. Bátaszék

82,0

-2,00

80,00

124.

Illyés Gy. M. Könyvtár Szd.

38,0

-1,00

37,00

125.

Wosinsky M. M. Múzeum Szd.

50,0

-4,00

46,00

Autópálya nyomv.régészeti feltárás

50,0

50,00

határozott időre 126.

Megyei Levéltár Szd. Határozott időre külső forrásból

127.

Magyarországi Német Színház

128.

Egységes Középiskola

23,0

-2,00

21,00

4,0

4,00

34,0

34,00 268,00

Vállalkozási tevékenység

268,00

10,00

10,00

Összesen:

3 563,75

-103,00

-441,75

-15,00

413,00

3 417,00

Összesen kórház nékül

1 865,75

-87,00

-441,75

-15,00

283,00

1 605,00

köztisztviselői állásh.

88,0

-33,00

55,00

GAMESZ(közalkalmazotti állásh.)

20,0

-1,00

19,00

1 973,75

-137,00 -121,00

T.M. Önkormányzati Hivatal

Önkorm. összesen: Önk.összesen Kórház nélkül

148 3 671,75

-441,75 -441,75

-15,00 -15,00

413,00 283,00

3 491,00 1 679,00




A Tolna Megyei Közgyűlés 65/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozatának mellékletei 1. számú melléklet A Dél-Dunántúli Önkormányzati Régió létrehozásáról szóló, Kaposváron, 2005. július 12-én kelt, módosított Társulási Megállapodás (továbbiakban: „Má.” ) módosítása 1. A „Má” címében a „A Dél-Dunántúli Önkormányzati Régió létrehozásáról szóló” megjelölés hatályát veszti.

2. A „Má.” I. fejezetének 1. és 2. pontja az alábbiak szerint egészül ki: 1. „A Társuláshoz 2007. július 1. napjától tagönkormányzatként csatlakozik Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése (székhely: 7401 Kaposvár, Kossuth tér 1.)” (a Társulás) 2. „Rövidített neve: DDÖRT” 3. A „ Má.” I. fejezetének 3. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A Társulás székhelye: Pécs, Széchenyi tér 9. (a Baranya Megyei Önkormányzat székhelye)” 4. A „Má.” I. fejezetének 7. pontjában a „Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala” szövegrész helyébe „a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala” szövegrész, a „Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése” szövegrész helyébe a „Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése” szövegrész lép.

5. A „Má.” IV. fejezetének 1. pontjában a társulási tanács tagjainak száma 10-ről 12 főre, a Pénzügyi Bizottság tagjainak száma 5-ről 6 főre módosul.

149




6. Az „Má.” VI. fejezetének 2. pontjában „a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény elfogadását követő 30 napon belül” szövegrész helyébe „a Társulás költségvetésének keretében”; 4. pontjában a „Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának” szövegrész és számlaszáma helyébe a „Baranya Megyei Önkormányzat” és annak 11731001-15330004 számlaszáma; 5. pontjában a „Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala” szövegrész helyébe a „Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala” szövegrész lép, és e pont utolsó mondata hatályát veszti.

7.

Jelen „Má.” módosítás 2007. július 1-jén lép hatályba. Pécs, 2007. ......... hó ...... nap

................................................... a közgyűlés elnöke/polgármester

2. számú melléklet TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS (a vastag betűvel szedett módosításokkal egységes szerkezetben)1,2 A Dél-Dunántúli Régióba tartozó Baranya-Somogy-Tolna megyék megyei és megyei jogú városi önkormányzatai - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (Ötv.) 41. § (1) bekezdésében, 43. § (2) bekezdésében, 70. § (2) bekezdésében, 71. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, önkormányzati egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján társulási megállapodást kötnek az alábbi feltételekkel a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. tv. (Ttv.) 10-18. §-ának rendelkezése szerint.

1 2

, A tagönkormányzatok „Társulási Megállapodás”-t módosító határozatai alapján a záradék szerint 2

150




I. Általános rendelkezések 1. A jelen megállapodással Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése (székhely: 7621 Pécs, Széchenyi tér 9.) Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlése (székhely: 7400 Kaposvár, Csokonai Vitéz Mihály u. 3.) Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése (székhely: 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (székhely: 7621 Pécs, Széchenyi tér 1.) Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése (székhely: 7100 Szekszárd, Béla király tér 8.) (a továbbiakban együtt: tagönkormányzatok) 2005. év július hó 1. napjától létrehozzák a Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulást (a továbbiakban: Társulás). A Társuláshoz 2007. július 1. napjától tagönkormányzatként csatlakozik Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése (székhely: 7401 Kaposvár, Kossuth tér 1.) 2. A Társulás neve: Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás Rövidített neve: DDÖRT 3. A Társulás székhelye: Pécs, Széchenyi tér 9. (a Baranya Megyei Önkormányzat székhelye) 4. A Társulás működési területe: A Dél-Dunántúli régióban lévő 1. pontban megjelölt megyék és megyei jogú városok önkormányzatainak illetékességi területe. 5. A Társuláshoz később csatlakozó tag belépése időpontjától a Társulás teljes jogkörű tagjává válik, és rendelkezik a minden tagot megillető jogosítványokkal, és köteles teljesíteni a tagsággal járó kötelezettségeket. 6. A jelen társuláshoz csatlakozni a Társulási Megállapodás aláírásával lehet, melynek előfeltétele, hogy a Társuláshoz történő csatlakozást a társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei minősített többséggel jóváhagyják. 7. A Társulás jogállása: jogi személy, előirányzatai felett teljes rendelkezési jogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amelynek pénzügyi-gazdálkodási feladatait a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala látja el. A Társulás (költségvetési) felügyeletét a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése gyakorolja.

151




8. A Társulás, mint költségvetési szerv közalkalmazotti jogállású vezetőjének kinevezése (felmentése), vezetői megbízása (vezetői megbízásának visszavonása) a Társulási Tanács hatásköre, az egyéb munkáltatói jogokat felette a Társulási Tanács elnöke gyakorolja. 9. A Társulás pecsétje: kör alakú, középen a Magyar Köztársaság címere, a kör szélén a „Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás” körbefutó felirattal. II. A Társulás célja A Társulást a tagok elsődlegesen a Dél-Dunántúli Régió lakosainak a területi önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben való hozzájutása, a mind magasabb színtű ellátás és szolgáltatás biztosítása, a rendelkezésre álló források minél teljesebb, célszerűbb és optimálisabb felhasználása, továbbá a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítása érdekében, valamint az egyes területfejlesztési feladatok közös ellátására alapítják. A Társulás modellkísérlet keretében a résztvevő megyei és megyei jogú városok önkormányzati regionális együttműködését a hatályos jogszabályi keretek között kívánja biztosítani. A Társulást regionális szintű közszolgáltatások szervezésére, biztosítására, fejlesztésére, intézmények fenntartására, valamint ezek összehangolására; az egyes megyei oktatási és nevelési, szociális ellátási, egészségügyi ellátási, gyermekvédelmi, sport és területfejlesztési feladatok közös végrehajtására; a kistérségek régiós együttműködésének előmozdítására (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására); valamint regionális gazdasági és humán programok kidolgozására, az ágazati koncepciókhoz történő kapcsolódás érdekében hozzák létre. III. A Társulás által ellátott feladat- és hatáskörök A regionális együttműködési program kidolgozása, melynek keretében a tagönkormányzatok áttekintik az egyes közszolgáltatások ellátásának helyzetét, és meghatározzák: − az egyes ágazati stratégiai célkitűzéseket, − az intézményrendszer átalakítására és fejlesztésére vonatkozó alapelveket, − a közösen működtethető intézményeket, az általuk ellátott feladatokat, − az együttműködés egyéb területeit, ezen belül: − intézményfenntartást, megyei intézmények átvételét, − települési önkormányzati feladatellátás támogatását, 152




− koordinációs szerepvállalást a kistérségek közt, a területi feladatellátás területén, az állam és az önkormányzatok között, − az együttműködés területeit a regionális és megyei dekoncentrált szervezetekkel. 1. A Társulás közszolgáltatási feladat- és hatáskörei A szakosított szociális szolgáltatások koordinálja a) a megyei szociálpolitikai kerekasztal működését (1993. évi III. tv. 58/B. § (2) bekezdés), b) a személyes gondoskodás megszervezésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök ellátásának összehangolását (1993. évi III. tv. 88. § (1) bekezdés), c) a szenvedélybetegségekkel (drog, alkohol), a súlyos magatartászavarral küszködő gyermekek ellátását. Gyermekvédelmi szakellátás gondoskodik speciális gyermekotthon működtetésének biztosításáról [1997. évi XXXI. tv. 58. §] (Szedresi példa). A közoktatási feladatok szervezi a hallássérült, látássérült, mozgássérült és a beszéd-fogyatékos tanulók oktatását. Közművelődési feladat koordinálja a közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás szervezését (1997. évi CXL. tv. 84. §) Egészségügyi ellátás a) részt vesz az egészségügyi ágazatot érintő regionális koncepció, intézménystruktúra, kapacitás lekötés, fejlesztési pályázatok véleményezésében, kidolgozásában, b) együttműködik a Regionális Egészségügyi Tanáccsal, javaslatot készít a Tanács feladatkörébe tartozó döntések előkészítéséhez, c) segíti az egészségügyi ágazathoz tartozó, un. egészségügyi iparág egyes területeinek kialakítását, segítve a régió munkaerő megtartó képességét. Idegenforgalmi feladatok a) együttműködik a Regionális Idegenforgalmi Bizottsággal, ill. a jogszabályváltozás után a Regionális Területfejlesztési Tanáccsal, b) elősegíti az idegenforgalom regionális érdekeinek összehangolását,

153




c) támogatja az idegenforgalmi értékek feltárására, bemutatására és propagálására irányuló tevékenységet (1991. évi XX. tv. 66. § a) pont), d) segítséget nyújt az idegenforgalom fejlesztésének összehangolásában, az idegenforgalom alakulásának elemzésében [1991. évi XX. tv. 66. § c) pont)] Környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok a) koordinálja, segíti – a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban – a regionális környezetpolitika alakítását, a regionális megyei környezetvédelmi programok készítését, végrehajtását, a környezet-védelemmel összefüggő regionális jelentőségű koncepciók, fejlesztések kidolgozását (1995. évi LIII. tv. 40. § 43. §) b) végzi a megyék területén található helyi jelentőségű védett természeti területek védelmével kapcsolatos tevékenységek összehangolását (1996. évi LIII. tv. 61. § (1) bekezdés) Hulladékgazdálkodási feladatok a) együttműködik a hulladékgazdálkodási feladatok megoldásában, b) elősegíti és koordinálja a helyi önkormányzatok hulladékkezelését szolgáló közös telephelyek létesítését, c) koordinálja a regionális hulladékgazdálkodási tervek végrehajtását (2000. évi XLIII. tv. 38. § (1)-(2) bekezdés a)-e) pont), d) együttműködik a települési szilárd hulladékok kezelésére alakult társulásokkal és szerveződésekkel Sportfeladatok a) részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban, b) koordinálja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokat, c) közreműködik a sport népszerűsítésében, a mozgás-gazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében, d) közreműködik a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában, e) elősegíti a delegáltjai útján a Regionális Ifjúsági Tanács tevékenységét (2004. évi I. tv. 55. § (3) bekezdés, 2/1999. (IX. 24.) ISM rendelet 8. §), Közúti közlekedési feladatok Ellát egyes beruházási feladatokat (pl. útépítés).

154




2. A Társulás kistérségekkel való együttműködése a) szakmai, módszertani segítséget biztosít a többcélú kistérségi társulások, a kistérségi fejlesztési tanácsok részére a kistérségi területfejlesztési feladatok ellátásához (Tftv. 10/C. § (2) bekezdés), b) támogatást nyújthat kistérségi területfejlesztési koncepció készítéséhez, a kistérségi fejlesztési programok finanszírozásához (pl: pályázatokhoz szükséges tervdokumentáció készítéséhez, saját erő biztosításához, szakértő igénybevételéhez), c) koordinálja azoknak a fejlesztési programoknak a projekt alapú megvalósítását, amelyek kistérségek közötti, különösen megye-határokon átnyúló programok, d) együttműködik a kistérségek regionális fórumával, e) segítséget nyújt a többcélú kistérségi társulások által a Regionális Egészségügyi Tanácsba delegált képviselőinek tevékenységéhez (1997. évi CLIV. tv. 149/A. §, 149/B. § (1) bekezdés f) pont). 3. A Társulás területfejlesztési feladatai a) a hosszú távú előrejelzések alapján területileg összehangolja a megyék kötelezően ellátandó feladatait, különös tekintettel: –

az oktatási,

–

a szakképzési,

–

a közművelődési,

–

az egészségügyi,

–

a szociális,

–

a gyermekvédelmi,

–

a sport,

–

a térségi-foglalkoztatási,

–

az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos,

–

az idegenforgalmi feladataira,

biztosítja azok összhangját a regionális, a megyei gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi és foglalkoztatáspolitikai koncepciókkal,

155




b) koordinálja a régió területén működő települési önkormányzat(ok) felkérése alapján a települések fejlesztési tevékenységeit (Tftv. 11. §), c) együttműködik a területrendezési tervek város-környéki összehangolása érdekében (Tftv. 11. §), d) együttműködik a régió (megyék) gazdasági szereplőivel (Tftv. 11. §), e) részt vesz a területi adatgyűjtő szervezetekkel együttműködve a területi információs rendszer (TEIR) kialakításában és működtetésében, információkat biztosít területi tervek készítéséhez (Tftv. 11. §), f) összehangolja a TEIR működtetését (Tftv. 24. §), g) elősegíti és támogatja a helyi önkormányzatok területfejlesztési célú társulásainak szerveződését (Tftv. 11. §), h) közreműködik az egységes tervezési információs rendszer működtetésében (Tftv. 11. §), i) véleményezi a társult önkormányzatok címzett támogatás iránti igényét. IV. A Társulás szervezete és működése 1. A Társulás szervei: − társulási tanács: tagjainak száma 12 fő − elnök, elnökhelyettesek (a tanács tagjai sorából választja meg), − Pénzügyi Bizottság: tagjainak száma 6 fő (egy-egy fő tagönkormányzati képviselőből áll.) feladata: a Társulás pénzügyi és gazdasági feladatai ellenőrzésének ellátása, − munkaszervezet: létszámáról a Társulási Tanács dönt. 2. A Társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács. 3. A Társulási Tanácsban a tagönkormányzatokat a közgyűlések elnökei, illetve az önkormányzatok polgármesterei, és 1-1 fő önkormányzati képviselő képviseli. 4. A Társulási Tanács tagjai helyettesítésének rendjéről a társulás tagjai írásban rendelkeznek. A meghatalmazás teljes körű.

156




5. A Társulási Tanács kizárólagos feladatai: a) a szervezeti és működési szabályzat megállapítása, b) regionális fejlesztési célú program elfogadása, c) a tisztségviselők, bizottságok megválasztása, d)

a munkacsoportok megválasztása,

e) a társulás közalkalmazott jogállású vezetőjének kinevezése, (felmentése), vezetői megbízása (vezetői megbízásának visszavonása), f)

a munkaszervezet létszámának meghatározása.

A Társulási Tanács működésével kapcsolatos egyéb kérdéseket a társulás saját maga állapítja meg a Szervezeti és Működési Szabályzatában. 6. A Társulási Tanács megalakul, ha a társult képviselő-testületek mindegyike minősített többséggel jóváhagyta a megállapodást, és a Társulási Tanács alakuló ülésén kimondta megalakulását, valamint megválasztotta tisztségviselőit. 7. A Társulási Tanács döntését ülésén határozattal hozza. 8. A Társulási Tanács minden tagjának 1 szavazata van. 9. A Társulást az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettesek képviselik, és látják el az ülés összehívásával, vezetésével kapcsolatos teendőket. 10. A Társulási Tanács évente legalább két alkalommal ülésezik. Az ülést össze kell hívni: − ha a Társulási Tanács tagjainak 1/3-a, vagy a Társulási Tanács elnöke kezdeményezi, −

a Társulás bármely tagjának – napirendet tartalmazó – indítványára,

− az érintett megyei közigazgatási hivatal vezetőjének kezdeményezésére. 11. A Társulási Tanács akkor határozatképes, ha ülésén legalább a tagok több mint a fele jelen van. 12. Egyszerű többséget igénylő javaslat elfogadásához a jelenlévő tagok több mint felének igen szavazata szükséges. 13. Minősített többség szükséges: a) a régió fejlesztését szolgáló – pénzügyi hozzájárulást igénylő – pályázat benyújtásához, az ahhoz szükséges hozzájárulás meghatározásához, 157




b) a Társulás költségvetésének elfogadásához, módosításához és a zárszámadás elfogadásához, c) zárt ülés elrendeléséhez az Ötv. 12. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben, d) hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, kizárásról szóló döntéshez. A minősített többséghez a Társulási Tanácsba a tagönkormányzatok által delegált (megválasztott) tagok több mint felének a szavazata szükséges. 14. A Társulási Tanács alakuló ülésén, minősített többséggel, nyílt szavazással, tagjai sorából elnököt, elnökhelyetteseket választ. Az elnök és elnökhelyettesek részletes feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Az elnök személyére a Társulási Tanács bármely tagja javaslatot tehet. A jelöltté váláshoz a jelenlévő tagok legalább egynegyedének szavazata szükséges. Az elnökhelyettesek személyére az elnök tesz javaslatot. 15. A Társulási Tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmára az Ötv. 17. § (1) bekezdése az irányadó. A jegyzőkönyvet az elnök és a Társulási Tanács által felhatalmazott személy írja alá. A jegyzőkönyv elkészítéséről, és annak a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjéhez 15 napon belül történő megküldéséről a tanács elnöke gondoskodik. 16. A Társulás működéséhez szükséges teendőket a munkaszervezet látja el. 17. A Társulási Tanács tagjai évente beszámolnak az általuk képviselt önkormányzatok közgyűléseinek a Társulási Tanácsban végzett tevékenységükről és a társulás tevékenységéről. 18. Az Elnök feladat- és hatásköre: a) a Társulás képviselete, b) a Társulási Tanács határozatai előkészítésének, végrehajtásának az ellenőrzése, c) a Társulás pénzügyi és gazdálkodási tevékenységének figyelemmel kísérése, d) a társulási hozzájárulás befizetésének, az anyagi támogatások időarányos befizetésének ellenőrzése; e) egyéb munkáltatói jogok gyakorlása a Társulás vezetője felett. 19. A Társulás vezetője gondoskodik a Társulási Tanács működésének biztosításáról, a munkaszervezet irányításáról.

158




20. A Társulás munkaszervezete ellátja a Társulás döntés-előkészítési feladatait, részt vesz a társulás által vállalt projektek menedzselésében, megvalósításának szervezésében. 21. A munkaszervezet közalkalmazotti jogállású munkatársai felett a munkáltatói jogokat a Társulás vezetője gyakorolja. 22. A Társulás szerveinek részletes működési szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatában a Társulási Tanács állapítja meg. V. A Társulás működésével kapcsolatos feladatok ellátása

1. A Társulás munkaszervezetének feladatai: a) a Társulási Tanács működését érintő kérdésekben ellát szakmai véleményező, előkészítő és javaslattevő teendőket, segíti a döntések végrehajtását, b) ellátja az adminisztrációs feladatokat (gépírás, adatrögzítés, információ-gyűjtés, ügykezelés), c) nyilvántartja a Társulásnak az OTP Bank Rt Fiókjánál vezetett elkülönített számlájának pénzforgalmát, d) megszervezi a Társulási Tanács üléseit, e) vezeti a Társulási Tanács üléseinek jegyzőkönyveit, f)

javaslatot, koncepciót készít, vagy készíttet a régiót érintő fejlesztési programok megvalósításához,

g) a Társulási Tanács határozatának megfelelően elkészíti, elkészítteti, a társulás fejlesztési programjait, h) figyeli a pályázati lehetőségeket, i)

közreműködik, szakmai segítséget nyújt pályázati dokumentációik elkészítéséhez,

j)

intézi a Társulás nyertes pályázatainak adminisztrációs ügyeit,

k) intézi a kollaudált számlák könyvelését, pályázati támogatások lehívását, stb., l)

előkészíti a Társulás féléves és éves beszámolóját, az időközi költségvetési és mérlegjelentést,

159




m) ellát minden olyan tevékenységet, amelyet a Társulási Tanács feladatkörébe utal. VI. A Társulás pénzügyi forrásai, gazdálkodása és ellenőrzésének rendje 1. A tagönkormányzatok egyszeri vagyoni hozzájárulásának mértéke önkormányzatonként 5 millió Ft, melyet a társulás megalakulásától számított 30 napon belül utalnak Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának az OTP Bank Rt. Fiókjánál vezetett 11731001-15478706 számú számlájának a Társulás részére később megnyitandó alszámlájára. 2. A társulási hozzájárulás mértékét a tagönkormányzatok lakosságszáma arányában – megyék esetében a megyeszékhely-város lakossága nélkül, megyei jogú városok esetében lakosságszámuk alapján – a Társulási Tanács minden évben a Társulás költségvetésének keretében állapítja meg. A tagok általi befizetések a társulás vagyonát képezik, amelyből az igazolt működési költségek kifizetése után fennmaradó rész a pályázatok előkészítésére, valamint a pályázatok eljárási díjainak befizetésére fordítható. 3. A tagönkormányzatok éves hozzájárulásának mértékét a Társulási Megállapodás 3. számú függeléke tartalmazza. 4. A megállapított társulási hozzájárulás évi összegének negyedét átutalással, minden negyedév utolsó napjáig kell teljesíteni a Baranya Megyei Önkormányzat OTP Bank Rt fiókjánál vezetett 11731001-15330004 számú számlájának a Társulás részére később megnyitandó alszámlájára. A megállapított társulási hozzájárulást nem teljesítő tagönkormányzat a Ptk. szerinti késedelmi kamatot köteles fizetni. 5. A Társulás gazdálkodásával, a tagönkormányzatok általi befizetések kezelésével és felhasználásával összefüggő gazdálkodási feladatokat – díjazás ellenében, külön megállapodás alapján – a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala végzi, a pénzforgalmat elkülönített számlán kezeli. 6. A Társulás feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat, gyakorolja az alapítói jogokat, kinevezi vezetőiket, ellátja költségvetési felügyeletüket (Ötv. 10. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével). 7. A Társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a befizetett vagyoni hozzájárulásának mértékét.

160




VII. A kiadmányozás és a kötelezettségvállalás rendje A Társulás feladatai végrehajtása során készítendő iratok kiadmányozási rendjét, továbbá a Társulás kötelezettségvállalásának rendjét a Társulási Tanács a Társulás Szervezési és Működési Szabályzatában állapítja meg. VIII. A társulási megállapodás módosítása, felmondása és a társulás megszüntetésének szabályai 1. A Társulási Megállapodást a megyei közgyűlések elnökei és a megyei jogú városok polgármesterei írják alá. 2. A Társulási Megállapodás módosítását, felmondását, a Társulás megszüntetését bármely tagönkormányzat kezdeményezheti. A Társulási Megállapodást felmondani 6 hónappal korábban a következő naptári év 1. napjával lehet. 3. A Társulás tagjai a megállapodás módosításáról, megszüntetéséről vagy felmondásáról a kezdeményezés megküldésétől számított 60 napon belül döntenek. 4. Felmondás esetén a Társulásból kilépő tagnak az általa a Társulás részére szolgáltatott, a kilépésig fel nem használt hozzájáruláson felüli egyéb vagyoni hozzájárulás visszajár. 5. A Társulás megszűnésekor a tagönkormányzatok kötelesek egymással elszámolni úgy, hogy a társulás vagyonából a követelések, és kötelezettségek kifizetése után fennmaradó pénzösszeg a költségvetési hozzájárulások arányában kerül felosztásra a tagok között. A Társulás megszűnésekor a vagyon felosztása és a közös tulajdon megszűntetése nem történhet olyan módon, hogy az a közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását veszélyeztesse. A létrejött vagyon célvagyon. A közös tulajdon megszűntetése és az ebből származó vagyoni igények kielégítése során, ezért a tagönkormányzatok olyan polgári jogi megoldásokat alkalmaznak (későbbi, halasztott fizetés, csere stb.), amelyek a közfeladat ellátását nem veszélyeztetik, a célvagyon a közfeladat ellátását biztosítja. A közös tulajdonban történő elszámolásig a közfeladatok ellátása érdekében biztosítják a feladatot ellátó és átvállaló használati jogát. A tulajdonjog rendezése során a folyamatos működtetés és feladatellátás biztosítása érdekében a használati jog gyakorlás átengedése feltételeiben állapodnak meg. Záró rendelkezések 1. A Társulás 2005. év július hó 1. napjától határozatlan időre jön létre. A Társulás mint költségvetési szerv a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A társult önkormányzatok az alapító eljárás lefolytatásával, az Alapító Okirat kiadásával a felügyeleti szervet bízzák meg. 161




2. Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben az Ötv., a Ttv., a Ptk. és a Társulási Tanács által megalkotott, a Tanács alakuló ülésén elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak az irányadók. 3. A Társulási Megállapodás mellékletei: 1. számú melléklet: A Társulási Megállapodást jóváhagyó közgyűlési határozatok 2. számú melléklet: A Társulás Közös Fenntartású Intézményeinek felsorolása Függelékek: 1. számú függelék: A Társulás Alapító Okirata 2. számú függelék: A Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata 3. számú függelék: A tagönkormányzatok éves hozzájárulásának mértéke

Kelt: Kaposvár, 2005. év július hó 12. napján Dr. Kékes Ferenc s.k. a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke

Dr. Gyenesei István s.k. a Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke

Frankné dr. Kovács Szilvia s.k. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke

Dr. Toller László s.k. Pécs Megyei Jogú Város polgármestere

Kocsis Imre Antal s.k. Szekszárd Megyei Jogú Város polgármestere Záradék: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a „Társulási Megállapodás”-t a 153/2006. (XII. 7.) Kgy. határozatával, a Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 134/2006. (XII. 15.) KH. határozatával, a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 134/2006. (XII. 15.) közgyűlési határozatával, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a 29/2007. (02. 01.) sz. határozatával, a Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése a 158/2006. (XI. 30.) szekszárdi öh. határozatával módosította. 162




Pécs, 2007. február 01. Dr. Hargitai János s.k. a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke

Gelencsér Attila s.k. a Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke

Dr. Puskás Imre s.k. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke

Tasnádi Péter s.k. Pécs Megyei Jogú Város polgármestere

Horváth István s.k. Szekszárd Megyei Jogú Város polgármestere

Záradék: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a „Társulási Megállapodás”-t a …/2007. (…) Kgy. határozatával, a Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlése a …/2007. (…) KH. határozatával, a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a …/2007. (…) közgyűlési határozatával, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a …/2007. (…) sz. határozatával, a Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése a …/2007. (…) szekszárdi öh. határozatával módosította. Pécs, 2007. június hó 30. napján

Dr. Hargitai János s.k. a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke

Gelencsér Attila s.k. a Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke

Dr. Puskás Imre s.k. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke

Tasnádi Péter s.k. Pécs Megyei Jogú Város polgármestere

Horváth István s.k. Szekszárd Megyei Jogú Város polgármestere

163




A Tolna Megyei Közgyűlés 67/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozatának melléklete A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Tolna Megyei Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatát az alábbiak szerint módosítja: 1. A Szabályzat I. fejezete 3.4. pontjában foglaltak helyébe a következő rendelkezés lép: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Kbt. 8. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján Bírálóbizottságot hoz létre. a)

A Bírálóbizottság állandó tagjai: aa)a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése Jogi és Ügyrendi Bizottságának elnöke, ab)a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése Gazdasági és Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, ac) a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésében képviselettel rendelkező pártok által – lehetőség szerint a szakértelem biztosítása kötelezettségének szem előtt tartásával - delegált közgyűlési képviselők. A delegáltak nevét a frakcióvezetők a Közgyűlés elnökének írásban kötelesek bejelenteni, a delegálás tárgyában történő döntéshozatalt követően haladéktalanul.

b) Amennyiben a közbeszerzési eljárás lebonyolításába külső tanácsadó személy vagy szervezet kerül bevonásra, úgy a Bírálóbizottság tagja a külső tanácsadó személy vagy a szervezet képviselője. c) Ha a közbeszerzési eljárás a megyei önkormányzat valamely intézményét érinti, úgy a Bírálóbizottság tagja az érintett intézmény vezetője vagy az általa meghatalmazott személy. A Bírálóbizottság tagjait névre szóló megbízó levelekkel a Bírálóbizottság első ülését megelőzően a Közgyűlés elnöke jelöli ki. 2. A Szabályzat I. fejezete 4.1. pontjában foglaltak helyébe a következő rendelkezés lép: A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó közbeszerzések esetén az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit a Közgyűlés, a közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzések esetén pedig átruházott hatáskörben a Közgyűlés elnöke gyakorolja. A Közgyűlés a hatáskörét minősített többséggel elfogadott határozatával a Közgyűlés elnökére ruházhatja át. 164




3. A Szabályzat I. fejezete 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 5.

A Bírálóbizottság működése és feladatai

5.1.

A Bírálóbizottság elnöke a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke. A Bírálóbizottság elnöke összehívja és vezeti a Bírálóbizottság üléseit, képviseli a Bírálóbizottságot. A Bírálóbizottság elnökét akadályoztatása esetén a Bírálóbizottság általa kijelölt tagja helyettesíti, akinek feladatait – utólagos beszámolási kötelezettséggel – a Bírálóbizottság elnöke esetenként határozza meg.

5.2.

A Bírálóbizottság határozatképes, ha ülésén a tagok több mint fele jelen van.

5.3.

A Bírálóbizottság ülésére szóló meghívót és az ülés anyagait (különösen az ajánlati felhívás, dokumentáció illetve a bírálati lap tervezetét) lehetőség szerint elektronikus úton kell kézbesíteni a bizottsági ülést megelőzően legalább 2 nappal. A meghívó és az ülés anyagainak elküldéséről a bizottsági tagokat SMS küldésével haladéktalanul értesíteni kell. Amennyiben a meghívó és az ülés anyagai elektronikus úton nem kézbesíthetők (pl. üzemzavar esetén illetve ha a bizottsági tag részére nem áll rendelkezésre az elektronikus kommunikációhoz szükséges informatikai eszköz) vagy ha a bizottsági tag papíralapú kézbesítést kér, a meghívót és a bizottsági ülés anyagait postai úton, papír alapú dokumentumként a bizottsági ülést megelőzően legalább 2 nappal kell megküldeni az érintett bizottsági tag részére.

5.4.

Rendkívüli esetben a Bírálóbizottság rövid úton, azonnal is összehívható. Rövid úton történő összehívás esetén az írásbeliség mellőzhető, és bármilyen értesítési mód (telefon, fax, e-mail, SMS, személyes közlés, stb.) alkalmazható.

5.5.

A Bírálóbizottság határozatait a jelenlévő tagok többségének szavazatával hozza meg (egyszerű szótöbbség).

5.6.

A Bírálóbizottság üléseiről – a Kbt. 8. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek – az eljárást lezáró döntés esetében – részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai. A jegyzőkönyv elkészítéséről a Csoport írásban e feladatra kijelölt tagja gondoskodik. A jegyzőkönyvet a Bírálóbizottság elnöke és a Csoport jegyzőkönyvvezetésre kijelölt tagja írja alá. A jegyzőkönyvet a Csoport vezetője ellenjegyzi.

5.7.

A Bírálóbizottság feladata az írásbeli szakvélemény, valamint döntési javaslat készítése a döntésre jogosult részére,

165




Különösen: 5.8.

javaslatot tesz az eljárás fajtájára, meghatározza a részvételi, az ajánlati felhívás, a dokumentáció, illetve versenypárbeszéd esetén az ismertető tartalmát, közreműködik az értékelési eljárás lefolytatásában, javaslatot tesz az ajánlattevő kizárására, javaslatot tesz az ajánlat érvénytelenségére, döntési javaslatot és szakvéleményt készít az eljárás eredményére vonatkozóan.

Az írásbeli szakvélemény és a döntési javaslat tervezetének elkészítése a Csoport beszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező tagjának, amennyiben pedig tanácsadó, szakértő igénybevételére kerül sor, az eljárásba bevont tanácsadó, szakértő feladata és felelőssége. A döntési javaslatnak a döntésre jogosult elé terjesztése a Bírálóbizottság elnökének feladata.

4. A Szabályzat I. fejezete 6.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A Csoport vezetője a megyei főjegyző, összeférhetetlensége, illetve akadályoztatása esetén a megyei aljegyző, mindkettőjük akadályoztatása esetén a megyei főjegyző által kijelölt köztisztviselő. A Csoport további tagjait az egyes közbeszerzési eljárások vonatkozásában az e fejezet 3.1. pontjában foglaltakra és a Kbt. 8. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakra tekintettel a Csoport vezetője jelöli ki. 5. A Szabályzat I. fejezete 6.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A Csoport tagjává kell kijelölni a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal közbeszerzés tárgya szerinti szervezeti egységének vezetőjét vagy helyettesét, a Pénzügyi és Intézményfenntartó Osztály vezetőjét vagy osztályvezető-helyettesét, egy jogi egyetemi végzettséggel rendelkező és lehetőség szerint egy OKJ-s közbeszerzési referens végzettséggel rendelkező köztisztviselőjét. E személyek összeférhetetlensége vagy akadályoztatása esetén a Csoport vezetője a Hivatal más, megfelelő szakértelemmel rendelkező köztisztviselőjét köteles a Csoportba kijelölni. A Csoport tagjai közül a Csoport vezetője jelöli ki az adminisztratív feladatokat ellátó csoporttagot, lehetőség szerint az OKJ-s közbeszerzési referens végzettséggel rendelkező köztisztviselőt. Egy személy többféle feladatot is elláthat a Csoporton belül, amennyiben rendelkezik a megfelelő szakértelemmel. 6. A Szabályzat II. fejezete 1.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: Az éves összesített közbeszerzési tervre vonatkozó előterjesztésnek a tárgyév költségvetésének elkészítésével egyidejűleg, illetve az éves összesített közbeszerzési terv módosítását tartalmazó előterjesztésnek a módosítás szükségességének felmerülését követően történő elkészítése a Pénzügyi és 166




Intézményfenntartó Osztály feladata, a tervezett beszerzések tárgya szerinti szervezeti egység és a közbeszerzési referens végzettséggel rendelkező köztisztviselő közreműködésével. Az éves közbeszerzési tervnek tartalmaznia kell a beszerzés becsült értékét és a lefolytatandó eljárás fajtáját is, figyelemmel a Kbt. 40. §-ában foglaltakra. 7. A Szabályzat II. fejezete az alábbi 1.5. ponttal egészül ki: Az előzetes összesített tájékoztatóhoz kapcsolódó feladatok ellátására az e fejezet 1.1. pontjában foglaltak irányadóak. 8. A Szabályzat III. fejezete 1.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A felhívás, hirdetmény előkészítéséért és közzétételéért a Csoportnak a beszerzés tárgya szerinti tagja, a jogi szakértelemmel rendelkező tagja, a jegyzőkönyvvezetésre kijelölt tagja, valamint a közbeszerzési referens végzettséggel rendelkező tagja felel. Amennyiben tanácsadó igénybevételére kerül sor, az előkészítésről és a közzétételről a tanácsadó gondoskodik. 9. A Szabályzat III. fejezete 1.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A felhívás, hirdetmény tartalmát – a jogszabályi előírások figyelembevételévela Bírálóbizottság határozza meg. A felhívást, hirdetményt a Bírálóbizottság által meghatározott tartalommal – szükség esetén javított formában – haladéktalanul a döntésre jogosult személy, illetőleg testület elé kell terjeszteni jóváhagyás céljából. E kötelezettség teljesítéséért a Bírálóbizottság elnöke felel. 10. A Szabályzat III. fejezete 1.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A Szerkesztőbizottság hiánypótlási felhívása esetén a Csoport vezetője, illetőleg a tanácsadó haladéktalanul közli a Csoporttal a Szerkesztőbizottság hiány pótlására, illetve a jogszabályba ütköző előírás kiküszöbölésére irányuló javaslatát. A Csoport a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak megfelelően a hirdetményt átdolgozza és a Közgyűlés elnökének jóváhagyását követően a Csoport jegyzőkönyvvezetésre kijelölt tagja, akadályoztatása esetén jogi szakértelemmel rendelkező tagja haladéktalanul megküldi a Szerkesztőbizottság részére. 11. A Szabályzat III. fejezete 1.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: Az e fejezet 1.2. pontjában meghatározott döntését a döntésre jogosult testület határozati formában hozza meg, a döntésre jogosult személy pedig „Jóváhagyom” megszövegezéssel aláírásával látja el a felhívást, valamint ezek – szükség szerint – a tanácsadó részére megküldendő példányát. A jóváhagyott felhívásnak a Szerkesztőbizottság, az ajánlattevők illetve a tanácsadó részére történő megküldéséről a Csoport jegyzőkönyvvezetésre kijelölt tagja, akadályoztatása esetén jogi szakértelemmel rendelkező tagja gondoskodik.

167




12. A Szabályzat III. fejezete 1.8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A dokumentáció rendelkezésre bocsátása, a kiegészítő tájékoztatást igénylő, illetve a konzultáción elhangzó kérdésekre adandó válaszok írásban történő rögzítése és ajánlattevők, részvételre jelentkezők részére történő megküldése a Csoportnak a beszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező tagja, illetőleg a tanácsadó feladata. A Csoport vezetője az ajánlattevők részére megadott kiegészítő tájékoztatás illetve a konzultáción elhangzó kérdésekre adott válaszok tartalmáról a Bírálóbizottság legközelebbi ülésén tájékoztatást ad. 13. A Szabályzat III. fejezete 1.10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: Az ajánlatok, részvételi jelentkezések személyesen történő beadása esetén az átvevő, illetve a tanácsadó átvételi elismervényt állít ki, mely tartalmazza az átadó, átvevő nevét, az ajánlat, részvételi jelentkezés átadás-átvételének időpontját (év, hó, nap, óra, perc). Az átvevő az átvételről az elismervény átadásával haladéktalanul tájékoztatja a Csoport vezetőjét. 14. A Szabályzat III. fejezete 1.11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A bármely módon érkezett ajánlatokat, részvételi jelentkezéseket az ajánlattételi, részvételi határidő lejártáig a megadott hivatali helyiségben, zárható helyen őrzi a Csoport közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező tagja. 15. A Szabályzat III. fejezete 1.14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A bontási jegyzőkönyv az ajánlattevők, részvételre jelentkezők számánál egygyel több eredeti példányban készül, melyet a Csoport bontást lefolytató tagja és a jegyzőkönyvvezető kézjegyével lát el. Amennyiben az ajánlatkérő szakértőt, illetve tanácsadót vesz igénybe, a bontási jegyzőkönyvet a szakértő, illetve a tanácsadó és a jegyzőkönyvvezető látja el kézjegyével. 16. A Szabályzat III. fejezete 1.16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: Az ajánlatok, részvételi jelentkezések elbírálásához szükséges szakvélemény szakmai előkészítését a Csoport, amennyiben pedig tanácsadó igénybevételére is sor kerül, a tanácsadó végzi. A szakvélemény és a döntési javaslat elkészítése a Bírálóbizottság feladata. 17. A Szabályzat III. fejezete 1.17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: Amennyiben az ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét az ajánlattevők, részvételi jelentkezők számára biztosította és az Előkészítő Csoport a Bírálóbizottság vagy a tanácsadó az ajánlatok, részvételi jelentkezések elbírálásához szükséges szakvélemény szakmai előkészítése során úgy ítéli meg, hogy ennek szükségessége felmerül, úgy a Csoport vezetője, a Bírálóbizottság elnöke vagy a tanácsadó kezdeményezi a Közgyűlés elnökénél a hiánypótlás elren168




delését. A hiánypótlást a Közgyűlés elnöke a Kbt. 83. §-ában foglaltakra figyelemmel írásban rendeli el. A hiánypótlásról a Bírálóbizottság legközelebbi ülésén a Csoport vezetője, a Bírálóbizottság elnöke vagy a tanácsadó a Bírálóbizottság tagjai részére tájékoztatást ad. 18. A Szabályzat III. fejezete 1.18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A Csoport vezetője, a Bírálóbizottság elnöke vagy a tanácsadó a szakvélemény előkészítése során kezdeményezi a Közgyűlés elnökénél az esetleges közbenső intézkedések megtételét: Különösen - a számítási hiba javítását, - a felvilágosítás kérést, - a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatásról, az ajánlati elemek valós helyzetéről, teljesíthetőségéről való érdeklődést. A közbenső intézkedésről a Bírálóbizottság legközelebbi ülésén a Csoport vezetője, a Bírálóbizottság elnöke vagy a tanácsadó a Bírálóbizottság tagjai részére tájékoztatást ad. 19. A Szabályzat III. fejezete 1.24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: Az előterjesztés és a határozati javaslat elkészítése a Csoport beszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező tagjának a feladata a jogi szakértelemmel rendelkező tag bevonásával. 20. A Szabályzat IV. fejezete 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A bontási jegyzőkönyv az ajánlattevők számánál eggyel több eredeti példányban készül, melyet a Csoport bontást lefolytató tagja és a jegyzőkönyvvezető kézjegyével lát el. Amennyiben az ajánlatkérő szakértőt, illetve tanácsadót vesz igénybe, a bontási jegyzőkönyvet a szakértő, illetve a tanácsadó és a jegyzőkönyvvezető látja el kézjegyével. Tárgyalásos eljárás esetén a tárgyalási jegyzőkönyvet az ajánlattevők is aláírják. 21. A Szabályzat VI. fejezete 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A szerződés módosításának illetve teljesítésének napján a Csoport közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező tagja köteles írásban értesíteni a Csoport közbeszerzési, akadályoztatása esetén jogi szakértelemmel rendelkező tagját a szerződés módosításának, teljesítésének tényéről és tartalmáról. A szerződés teljesítéséről, módosításáról szóló tájékoztató elkészítése, az ezzel összefüggő, a Kbt. 307. §-ában

169




rögzített egyéb feladatok ellátása a Csoport közbeszerzési, akadályoztatása esetén jogi szakértelemmel rendelkező tagjának a feladata. 22. Jelen módosítás 2007. június 27. napján lép hatályba. Rendelkezéseit – a 23. pontban foglalt kivétellel - a folyamatban lévő közbeszerzési eljárások tekintetében is alkalmazni kell. 23. Jelen módosítás 1. valamint 3. pontjában foglaltakat a módosítás hatályba lépését követően indítandó közbeszerzési eljárások tekintetében kell alkalmazni. Szekszárd, 2007. május 21. dr. Puskás Imre a Közgyűlés elnöke Záradék: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Tolna Megyei Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatának módosítását …/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozatával hagyta jóvá.

170




A Tolna Megyei Közgyűlés 68/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozatának melléklete Közbeszerzési terv 2007. év (módosítás) A közbeszerzés

Alkalmazandó/választott eljárás Becsült Értékha- Eljárás tí- Megkezdésébruttó érté- tár sze- pus szerint nek várható ke Ft-ban rint időpontja Balassa János Kórház építési be- 90.000.000 nemzeti gyorsított, 2007. május TMK épület kiváltása II. ruértékha- meghíváházás tár sze- sos rinti Tárgya

Típusa

Szent András Otthon építési bebölcskei telephely mo- rusoda épület házás tetőfelújítása

6.900.000 egyszerű hírdetmény nélküli

2007. június

Gyermekvédelmi Igaz- építési begatóság Tamási lakás- ruotthon tetőfelújítása házás


2007. június

építési beruházás


2007. június

építési beruházás

90.000.000 nemzeti értékhatár szerinti

2007. július

Fogyatékosok Otthona Pálfa részleges tetőfelújítás, födémcsere érintett helyiségek felújítása, nyílászárók cseréje Balassa János Kórház TMK épület kiváltása III.

171

gyorsított, meghívásos

Fedezetül szolgáló pénzeszköz Saját forrás, decentralizált támogatás Saját forrás, decentralizált támogatás Saját forrás, decentralizált támogatás Saját forrás, decentralizált támogatás Saját forrás, decentralizált támogatás




A Tolna Megyei Közgyűlés 69/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozatának mellékletei Határozati javaslat 1. számú melléklete RÉSZLETES AJÁNLATI FELHÍVÁS A Tolna Megyei Önkormányzat (Szekszárd, Szent István tér 11-13., továbbiakban: Kiíró) versenytárgyalási eljárás keretében értékesítésre meghirdeti a kizárólagos tulajdonát képező természetben Zamárdi, Margittay u. 1-3. szám alatti, Zamárdi 2969 hrsz,-ú, 1 ha 900 m2 nagyságú belterületi üdülőingatlanát. Az érintett ingatlan az üdülőterület kedvelt, magas presztízs-értékű építési és szerzési célpontjában, kellemes környezetben, hasonló nagy egyedi értékű ingatlanokkal beépített, szabályozott utcában és üdülőkörnyezetben helyezkedik el. Az ingatlan a Balatontól 100-150 méterre, nagy összefüggő területen, központi helyen található. Az üdülő közelében megfelelő infrastruktúra van: kereskedelmi egységek, étterem, zöldséges, büfék, játékterem és szabad strand várja az üdülőket, egy km-en belül vasútállomás, posta, rendőrség található. Az üdülő szomszédságában intézmények, gazdasági társaságok üdülői találhatók, de a közelben csalási nyaralók is elhelyezkednek. Kellemes zöldövezeti környezet. Adottságai alapján az ingatlan a település értékes területei közé sorolható, különös tekintettel a környezetre, a Balaton közelségére és az egybefüggő nagy területre. A területen három különálló téglaépület, valamint négy db faház található. Az épületek és egyéb létesítmények műszaki adatait a részletes pályázati dokumentáció tartalmazza. Az értékesítésre szánt ingatlanra az 1991. évi XXXIII. törvény 39. § (1) bekezdése alapján Zamárdi Község Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg. Az ingatlan-nyilvántartás szerint az értékesítésre szánt ingatlan tehermentes. Az eljárásban való részvétel: -

A pályázat nyilvános, az eljáráson a Magyar Köztársaság jogszabályainak alkalmazása szempontjából devizabelföldi természetes, és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vehet részt.

-

Az ajánlatok benyújtási feltétele a részletes pályázati dokumentáció 10.000,Ft + ÁFA összegért történő megvásárlása az ajánlati felhívásban rögzítettek szerint. Az ingatlan adataira vonatkozó dokumentáció tartalmát egyetlen jelentkező sem hozhatja nyilvánosságra, illetve nem teheti hozzáférhetővé kívülállók számára. Erre vonatkozóan a pályázati dokumentáció megvásárlásakor titoktartási nyilatkozatot ír alá.

172




A Kiíró elvárása, hogy az ajánlattevő olyan vételi ajánlatot tegyen, amely az érintett ingatlanok forgalmi értékének megfelelő ellenértéket biztosít az önkormányzat számára. A pályázat tartalmi követelményei: A pályázatnak tartalmaznia kell: -

A pályázó bemutatását, legfontosabb adatait: nevét, székhelyét, alaptőkéje mértékét, tevékenységi köreit, a tulajdonos(ok) megnevezését, telephelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, KSH számát, az aláírásra jogosult képviselő(k) nevét, elérhetőségük megjelölését (telefon, telefax, és/vagy kézbesítési cím). Ezen adatokat a pályázó a pályázati anyag beadásának napját megelőző 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonattal és az aláírási címpéldány eredeti példányával vagy közjegyző által hitelesített másolatával köteles igazolni.

-

A pályázat részeként csatolni kell a pályázó előző (2006.) évi számviteli szabályok szerinti beszámolóját eredetiben, vagy hitelesített másolatban.

-

A vételárat Ft-ban, összegszerűen (földterület és felépítmény(ek) továbbá berendezések vonatkozásában) tartalmazó ajánlatot, az ellenérték megfizetésének módját, ütemezését, az ajánlattevő egyéb vállalásait, valamint az ajánlattevő elvárásait, feltételeit. A kiíró vállalja az ingatlan berendezések nélkül történő értékesítését is. Ajánlattevő e kitétel figyelembe vételével tehet ajánlatot.

-

Az ajánlatban foglaltakat, valamint az ajánlattevőt és az ajánlatkérőt illető jogokat és kötelezettségeket pontosan, aláírható formában tartalmazó szerződéstervezetet. A szerződés tervezetnek tartalmaznia kell, hogy a tulajdon átruházásra csak az ellenérték teljes megfizetése esetén kerülhet sor. A szerződéstervezet minden oldalát a pályázónak alá kell írnia.

-

A számlavezető bank(ok) 30 napnál nem régebbi banki információját az ajánlattevő bankszámlájának/bankszámláinak forgalmáról, fizetési képességéről. A dokumentumnak tartalmaznia kell, hogy mióta vezeti a bankszámlát/bankszámlákat, történt-e sorban állás, az ajánlattevő mekkora volumenű forgalmat bonyolít a számlá(ko)n, fizetési képessége milyen.

-

Ajánlattevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy ajánlatát a megvenni kívánt ingatlan ismeretében teszi meg, a részletes tájékoztató tartalmi elemeit elfogadja.

-

Ajánlattevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy tudomásul veszi azt, hogy a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a pályázatot indoklás nélkül eredménytelenné nyilváníthatja, emiatt azonban kártérítésre, költségeinek megtérítésére nem tarthat igényt.

173




-

Ajánlattevő nyilatkozatát arról, hogy az ajánlatában közölt adatokba az eljárás során az abban részt vevő személyek betekinthetnek.

-

Ajánlattevő nyilatkozatát arról, hogy a Kiíróval, illetve a döntést meghozó szervvel összeférhetetlenségi, gazdasági és szerződéses kapcsolatban nem áll.

-

Ajánlattevő nyilatkozatát az ajánlati kötöttség fennállásának elfogadásáról. Az ajánlati kötöttség időtartama az ajánlatok benyújtásától számított 90 nap.

-

Ajánlatkérő a versenytárgyaláson való részvételt nem köti ajánlati biztosíték megfizetéséhez.

-

A vételár összegének megfizetését átutalással kell teljesíteni. A vételár összegét maximum két részletben kell megfizetni. Az első részletként 20 millió Ft-ot, az adásvételi szerződés aláírása napját megelőző munkanapon kell teljesíteni úgy, hogy az legkésőbb e napon jóváírásra is kerüljön a Tolna Megyei Önkormányzat OTP és Kereskedelmi Bank Nyrt. Szekszárdi Igazgatóságánál vezetett 11746005-15414007. sz. költségvetési elszámolási számláján. Ezt az öszszeget a szerződő felek foglalónak tekintik. A fennmaradó részletet a birtokba adásig, legkésőbb 2007. november 30-ig kell teljesíteni. Teljesítésként szintén a bankszámlán történő jóváírást kell érteni. A szerződéstervezetet e feltételeknek megfelelően kell megfogalmazni.

-

Az adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a tulajdon átruházásra csak a teljes vételár eladó bankszámlájára történő jóváírását követően kerülhet sor, a tulajdon bejegyzéséhez eladó külön nyilatkozattal járul hozzá.

-

Az ajánlatban külön fel kell tüntetni a felépítmények, a berendezések, valamint a földterület vételárát. (nettó összeg és ÁFA bontásban)

Formai követelmények: Az ajánlatot magyar nyelven, 2 példányban, zárt borítékban, személyesen vagy postai úton lehet benyújtani. A borítékon fel kell tüntetni az alábbi szöveget: „Vételi ajánlat a Zamárdi üdülőre” Az ajánlatok benyújtásának helye: Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13. 122. számú hivatalos helyisége (Postacím: Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal 7101 Szekszárd, Pf. 82)

174




Az ajánlat benyújtásának határideje: 2007. szeptember 14., 10.00 óra. (A postai úton benyújtott ajánlatokat annak figyelembe vételével kell feladni, hogy az a benyújtási határidőn belül megérkezzen a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatalhoz.) Az ajánlatok felbontására közvetlenül a benyújtási határidő lejárta után kerül sor. Az ajánlattevőket a Kiíró a bontásra ezennel meghívja. Az ajánlatok bontásának helye: Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal (Szekszárd, Szent István tér 11-13.), 105. sz. hivatalos helyisége. Az ajánlatok bontásáról jegyzőkönyv készül, melyet a jelen lévő ajánlattevők aláírnak, egy másolati példányát megkapnak. A jelen nem lévő ajánlattevőknek a jegyzőkönyv másolata 4 munkanapon belül megküldésre kerül. Az ajánlatok elbírálása: A Tolna Megyei Önkormányzat Gazdasági és Mezőgazdasági Bizottsága véleményezi a beérkezett ajánlatokat. A bizottság a legnagyobb mértékű vételár alapján javaslatot tesz a Közgyűlésnek a nyertesre, az ingatlan elidegenítéséről a Közgyűlés az ajánlattételi határidő lejártát követő 40 napon belül dönt, mely időtartam egy alkalommal a Közgyűlés Elnökének döntésével, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Az eredményhirdetésre a Közgyűlést követő 5 munkanapon belül kerül sor. A nyertes ajánlattevővel a szerződés megkötésére az eredményhirdetést követő 5 munkanapon belül kerül sor. A Közgyűlés az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, az ajánlatokat nem köteles elfogadni. Ajánlattevő ajánlatát ennek ismeretében nyújtja be. Érvénytelen az ajánlat: -

amennyiben az ajánlatot a megjelölt beadási határidő után nyújtották be, olyan ajánlattevő nyújtotta be a pályázatot, amely nem jogosult részt venni a versenytárgyaláson, az ajánlatban foglaltak jogszabályi előírásba ütköznek, az ajánlat nem tartalmazza a vételi ellenértéket Ft-ban, az ajánlat nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.

Eredménytelen az eljárás: -

ha a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése az eljárást eredménytelenné nyilvánítja.

Az ajánlattevőket a Kiíró az elbírálásra vonatkozó döntés kihirdetésére írásban meghívja. A kihirdetésen jelen nem lévő ajánlattevők a döntésről írásos értesítést kapnak. 175




Egyéb információk: Az ingatlan a helyszínen megtekinthető. A helyszíni megtekintésre igény szerint, előzetesen telefonon egyeztetett időpontban lehetőséget biztosítunk. Az ajánlati felhívás megjelenésétől az eljárásról, az ingatlan főbb paramétereiről információk beszerezhetők a 06-74-505-632, valamint a 06-74-505-621 telefonszámokon, hivatali munkaidőben: hétfő-csütörtök 8. 00 órától 16. 30- óráig, pénteken 8. 00 órától 14. 00 óráig. A pályázati dokumentáció 2007. július 31-ig megvásárolható munkanapokon 9. 00 -14. 00 óra között a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal (Szekszárd, Szent István tér 11-13.) 125. számú irodájában. A befizetésre szolgáló csekk ugyanitt igényelhető. A pályázati dokumentáció megvásárlásának tényéről a Kiíró számlát állít ki. A versenytárgyalási felhívás visszavonása vagy az eljárás eredménytelenné nyilvánítása esetén a pályázó a dokumentáció visszaadására, a kiíró pedig az ellenérték (10. 000,- Ft + ÁFA) visszafizetésére köteles. Szekszárd, 2007. …………………….. dr. Puskás Imre a Közgyűlés elnöke Határozati javaslat 2. számú melléklete RÉSZLETES AJÁNLATI FELHÍVÁS A Tolna Megyei Önkormányzat (Szekszárd, Szent István tér 11-13., továbbiakban: Kiíró) versenytárgyalási eljárás keretében értékesítésre meghirdeti a kizárólagos tulajdonát képező természetben Dombóvár-Gunaras, Tó u. 14-16. szám alatti, Dombóvár 5268 hrsz.-ú, valamint a Dombóvár 5269 hrsz.-ú, 1.000- 1.000 m2 nagyságú belterületi üdülőingatlanait. Az érintett ingatlanokon főépületként 4 db hétvégi faház található. Az ingatlanhoz melléképületek és egyéb létesítmények is tartoznak, melyek felsorolását a részletes ajánlati dokumentáció tartalmazza. Az ingatlanok megközelíthetősége szilárd burkolatú úton lehetséges, Dombóvár - Gunaras üdülőtelepülés központi részének közvetlen közelében helyezkednek el. A faházak és egyéb létesítmények műszaki adatait, a berendezések felsorolását a részletes pályázati dokumentáció tartalmazza.

176




Az értékesítésre szánt ingatlanokra az 1991. évi XXXIII. törvény 39. § (1) bekezdése alapján Dombóvár Város Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg, mely a 30430/2000.02.29. számú földhivatali bejegyzéssel az ingatlan-nyilvántartásban is rögzítésre került. Az ingatlan-nyilvántartás szerint egyebekben az értékesítésre szánt ingatlanok tehermentesek. Az eljárásban való részvétel: -

A pályázat nyilvános, az eljáráson a Magyar Köztársaság jogszabályainak alkalmazása szempontjából devizabelföldi természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vehet részt.

-




-


-

A vételárat Ft-ban, összegszerűen (földterület és felépítmény, továbbá berendezések vonatkozásában) tartalmazó ajánlatot, az ellenérték megfizetésének módját, ütemezését, az ajánlattevő egyéb vállalásait, valamint az ajánlattevő elvárásait, feltételeit. A Kiíró vállalja az ingatlan berendezések nélkül történő értékesítését is. Ajánlattevő e kitétel figyelembevételével tehet ajánlatot.

177




-

Az ajánlatban foglaltakat, valamint az ajánlattevőt és az ajánlatkérőt illető jogokat és kötelezettségeket pontosan, aláírható formában tartalmazó szerződéstervezetet. A szerződéstervezetnek tartalmaznia kell, hogy a tulajdon átruházásra csak az ellenérték teljes megfizetése esetén kerülhet sor. A szerződéstervezet minden oldalát a pályázónak alá kell írnia.

-

A számlavezető bank(ok) 30 napnál nem régebbi banki információját az ajánlattevő bankszámlájának/bankszámláinak forgalmáról, fizetési képességéről. A dokumentumnak tartalmaznia kell, hogy mióta vezeti a bankszámlát/bankszámlákat, történt-e sorban állás, az ajánlattevő mekkora volumenű forgalmat bonyolít, fizetési képessége milyennek ítélhető.

-


-


-


-


-


-


-

A vételár összegének megfizetését átutalással kell teljesíteni. A vételár összegét maximum két részletben fizetheti meg az ajánlattevő. Az első részletként 10 millió Ft-ot, az adásvételi szerződés aláírása napját megelőző munkanapon kell teljesíteni úgy, hogy az legkésőbb e napon jóváírásra kerüljön a Tolna Megyei Önkormányzat OTP és Kereskedelmi Bank Nyrt. Szekszárdi Igazgatóságánál vezetett 11746005-15414007 sz. költségvetési elszámolási számláján. Ezt az összeget a szerződő felek foglalónak tekintik. A fennmaradó részletet a birtokba adásig, legkésőbb 2007. november 30-ig kell teljesíteni. Teljesítésként szintén a bankszámlán történő jóváírást kell érteni.

-

Az ajánlatban külön fel kell tüntetni a felépítmények, valamint a földterület, továbbá a berendezések vételárát (nettó összeg és ÁFA bontásban).

178




Formai követelmények: Az ajánlatot magyar nyelven, 2 példányban, zárt borítékban, személyesen vagy postai úton lehet benyújtani. A borítékon fel kell tüntetni az alábbi szöveget: „Vételi ajánlat a Dombóvár-Gunarasi üdülőre” Az ajánlatok benyújtásának helye: Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13. 122. számú hivatalos helyisége (Postacím: Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal 7101 Szekszárd, Pf. 82) Az ajánlat benyújtásának határideje: 2007. szeptember 14., 10.00 óra. (A postai úton benyújtott ajánlatokat annak figyelembe vételével kell feladni, hogy az a benyújtási határidőn belül megérkezzen a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatalhoz.) Az ajánlatok felbontására közvetlenül a benyújtási határidő lejárta után kerül sor. Az ajánlattevőket a Kiíró a bontásra ezennel meghívja. Az ajánlatok bontásának helye: Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal (Szekszárd, Szent István tér 11-13.), 105. sz. hivatalos helyisége. Az ajánlatok bontásáról jegyzőkönyv készül, melyet a jelen lévő ajánlattevők aláírnak, egy másolati példányát megkapnak. A jelen nem lévő ajánlattevőknek a jegyzőkönyv másolata 4 munkanapon belül megküldésre kerül. Az ajánlatok elbírálása: A Tolna Megyei Önkormányzat Gazdasági és Mezőgazdasági Bizottsága véleményezi a beérkezett ajánlatokat. A bizottság a legnagyobb mértékű vételár alapján javaslatot tesz a Közgyűlésnek a nyertesre, az ingatlan elidegenítéséről a Közgyűlés az ajánlattételi határidő lejártát követő 40 napon belül dönt, mely időtartamot a Közgyűlés Elnöke egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Az eredményhirdetésre a Közgyűlést követő 5 munkanapon belül kerül sor. A nyertes ajánlattevővel a szerződés megkötésére az eredményhirdetést követő 5 munkanapon belül kerül sor. A Közgyűlés az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, az ajánlatokat nem köteles elfogadni. Ajánlattevő ajánlatát ennek ismeretében nyújtja be.

179




Érvénytelen az ajánlat: -

amennyiben az ajánlatot a megjelölt beadási határidő után nyújtották be, olyan ajánlattevő nyújtotta be a pályázatot, amely nem jogosult részt venni a versenytárgyaláson, az ajánlatban foglaltak jogszabályi előírásba ütköznek, az ajánlat nem tartalmazza a vételi ellenértéket Ft-ban, az ajánlat nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.


ha a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése az eljárást eredménytelenné nyilvánítja.

Az ajánlattevőket a Kiíró az elbírálásra vonatkozó döntés kihirdetésére írásban meghívja. A kihirdetésen jelen nem lévő ajánlattevők a döntésről írásos értesítést kapnak. Egyéb információk: Az ingatlan a helyszínen megtekinthető. A helyszíni megtekintésre igény szerint, előzetesen telefonon egyeztetett időpontban lehetőséget biztosítunk. Az ajánlati felhívás megjelenésétől az eljárásról, az ingatlan főbb paramétereiről információk beszerezhetők a 06-74-505-632, valamint a 06-74-505-621 telefonszámokon, hivatali munkaidőben: hétfő-csütörtök 8.00 órától 16.30 óráig, pénteken 8.00 órától 14.00 óráig. A pályázati dokumentáció 2007. július 31-ig megvásárolható munkanapokon 9.00 14.00 óra között a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal (Szekszárd, Szent István tér 11-13.) 125. számú irodájában. A befizetésre szolgáló csekk ugyanitt igényelhető. A pályázati dokumentáció megvásárlásának tényéről a Kiíró számlát állít ki. A versenytárgyalási felhívás visszavonása vagy az eljárás eredménytelenné nyilvánítása esetén a pályázó a dokumentáció visszaadására, a kiíró pedig az ellenérték (10.000,- Ft + ÁFA) visszafizetésére köteles. Szekszárd, 2007. …………………….. dr. Puskás Imre a Közgyűlés elnöke

180




Határozati javaslat 3. számú melléklete VERSENYTÁRGYALÁSI FELHÍVÁS A Tolna Megyei Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező üdülőingatlanok értékesítésére 1. Az értékesítés alapját képező vagyon: a./ Zamárdi 2969 hrsz.-ú, Zamárdi, Margittay u. 1-3 sz. alatti, 1 ha 0900 m 2 területű üdülőingatlan, b./ Dombóvár 5268 hrsz.ú, a Dombóvár 5269 hrsz.-ú, Dombóvár - Gunaras, Tó u. 14-16. sz. alatti, 1.0001.000 m2 területű üdülőingatlan, valamint c./ Fadd 3402 hrsz.-ú, Fadd-Dombori, Duna sor 16. sz. alatti, „vizitelep” ingatlan. 2. A hasznosítás módja, a hasznosítás feltételei: A részletes dokumentációkban meghatározottak szerint. 3. Az ajánlatok benyújtásának helye és határideje: Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal (7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13.), 122. számú hivatalos helyisége, 2007. szeptember 14., 10.00 óra. 4. A pályázaton való részvételhez szükséges, a részletes információkat tartalmazó pályázati dokumentációk beszerzésének helye és feltételei: Az egyes dokumentációk megvásárolhatók munkanapokon 2007. július 31-ig, 9.00 - 14.00 óra között a 3. pontban megjelölt címen, a 125. számú irodában, 10.000 Ft + 20% ÁFA értéken. A pályázati felhívással kapcsolatos további információ a 74/505-632, valamint a 74/505-621 számú telefonszámokon kérhető. Határozati javaslat 4. számú melléklete RÉSZLETES AJÁNLATI FELHÍVÁS A Tolna Megyei Önkormányzat (Szekszárd, Szent István tér 11-13., továbbiakban: Kiíró) versenytárgyalási eljárás keretében értékesítésre meghirdeti a kizárólagos tulajdonát képező természetben Fadd-Dombori, Duna sor 16. szám alatti, 3.060 m2 nagyságú belterületi, „vizitelep” ingatlanát. Az érintett ingatlanon kettő faház található. Az épületek karbantartott, de jelentősen igénybe vett állapotban vannak, jelenlegi funkciójuknak – mely elsősorban saját dolgozók szezonális jellegű üdülése – megfelelnek. A telep csak szezonális igénybe vételre alkalmas, nem fűthető. Az épületek körüli terület további kisebb mértékű bővítésre is hasznosítható. Az ingatlanhoz vezető utca szilárd burkolatú. A terület közvetlen vízparti, a holtág vízére telepített stéggel, csónakberakóval rendelkezik. 181




A faházak műszaki adatait, a berendezések felsorolását a részletes pályázati dokumentáció tartalmazza. Az értékesítésre szánt ingatlanokra az 1991. évi XXXIII. törvény 39. § (1) bekezdése alapján Fadd Nagyközség Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg. Az ingatlan-nyilvántartás szerint az értékesítésre szánt ingatlan tehermentes. Az eljárásban való részvétel: -

A pályázat nyilvános, az eljáráson a Magyar Köztársaság jogszabályainak alkalmazása szempontjából devizabelföldi természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vehet részt.

-




-


-

A vételárat Ft-ban, összegszerűen (földterület és felépítmény(ek) továbbá berendezések vonatkozásában) tartalmazó ajánlatot, az ellenérték megfizetésének módját, ütemezését, az ajánlattevő egyéb vállalásait, valamint az ajánlattevő elvárásait, feltételeit. A kiíró vállalja az ingatlan berendezések nélkül történő értékesítését is. Ajánlattevő e kitétel figyelembe vételével tehet ajánlatot.

182




-

Az ajánlatban foglaltakat, valamint az ajánlattevőt és az ajánlatkérőt illető jogokat és kötelezettségeket pontosan, aláírható formában tartalmazó szerződéstervezetet. A szerződéstervezetnek tartalmaznia kell, hogy a tulajdon átruházásra csak az ellenérték teljes megfizetése esetén kerülhet sor. A szerződéstervezet minden oldalát a pályázónak alá kell írnia.

-

A számlavezető bank(ok) 30 napnál nem régebbi banki információját az ajánlattevő bankszámlájának/bankszámláinak forgalmáról, fizetési képességéről. A dokumentumnak tartalmaznia kell, hogy mióta vezeti a bankszámlát/bankszámlákat, történt-e sorban állás, az ajánlattevő mekkora volumenű forgalmat bonyolít a számlá(ko)n, fizetési képessége milyen.

-


-


-


-


-


-


-

A vételár összegének megfizetését átutalással kell teljesíteni. A vételár összegét az adásvételi szerződés aláírása napját megelőző munkanapon kell teljesíteni úgy, hogy az jóváírásra is kerüljön a Tolna Megyei Önkormányzat OTP és Kereskedelmi Bank Nyrt. Szekszárdi Igazgatóságánál vezetett 1174600515414007. sz. költségvetési elszámolási számláján.

-

Az ajánlatban külön fel kell tüntetni a felépítmények, valamint a földterület, továbbá a berendezések vételárát (nettó összeg és ÁFA bontásban).

Formai követelmények: Az ajánlatot magyar nyelven, 2 példányban, zárt borítékban, személyesen vagy postai úton lehet benyújtani. A borítékon fel kell tüntetni az alábbi szöveget:

183




„Vételi ajánlat a Faddi vizitelepre” Az ajánlatok benyújtásának helye: Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13. 122. számú hivatalos helyisége (Postacím: Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal 7101 Szekszárd, Pf. 82) Az ajánlat benyújtásának határideje: 2007. szeptember 14., 10.00 óra. (A postai úton benyújtott ajánlatokat annak figyelembe vételével kell feladni, hogy az a benyújtási határidőn belül megérkezzen a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatalhoz.) Az ajánlatok felbontására közvetlenül a benyújtási határidő lejárta után kerül sor. Az ajánlattevőket a Kiíró a bontásra ezennel meghívja. Az ajánlatok bontásának helye: Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal (Szekszárd, Szent István tér 11-13.), 105. sz. hivatalos helyisége. Az ajánlatok bontásáról jegyzőkönyv készül, melyet a jelen lévő ajánlattevők aláírnak, egy másolati példányát megkapnak. A jelen nem lévő ajánlattevőknek a jegyzőkönyv másolata 4 munkanapon belül megküldésre kerül. Az ajánlatok elbírálása: A Tolna Megyei Önkormányzat Gazdasági és Mezőgazdasági Bizottsága véleményezi a beérkezett ajánlatokat. A bizottság a legnagyobb mértékű vételár alapján javaslatot tesz a Közgyűlés Elnökének a nyertesre, aki az ingatlan elidegenítéséről az ajánlattételi határidő lejártát követő 30 napon belül dönt. Az eredményhirdetésre a döntés meghozatalát követő 5 munkanapon belül kerül sor. A nyertes ajánlattevővel a szerződés megkötésére az eredményhirdetést követő 5 munkanapon belül kerül sor. A Közgyűlés Elnöke az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, az ajánlatokat nem köteles elfogadni. Ajánlattevő ajánlatát ennek ismeretében nyújtja be. Érvénytelen az ajánlat: -

amennyiben az ajánlatot a megjelölt beadási határidő után nyújtották be, olyan ajánlattevő nyújtotta be a pályázatot, amely nem jogosult részt venni a versenytárgyaláson, az ajánlatban foglaltak jogszabályi előírásba ütköznek, az ajánlat nem tartalmazza a vételi ellenértéket Ft-ban, az ajánlat nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek. 184





ha a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke az eljárást eredménytelenné nyilvánítja.

Az ajánlattevőket a Kiíró az elbírálásra vonatkozó döntés kihirdetésére írásban meghívja. A kihirdetésen jelen nem lévő ajánlattevők a döntésről írásos értesítést kapnak. Egyéb információk: Az ingatlan a helyszínen megtekinthető. A helyszíni megtekintésre igény szerint, előzetesen telefonon egyeztetett időpontban lehetőséget biztosítunk. Az eljárásról, az ingatlan főbb paramétereiről információk beszerezhetők a 06-74505-632, valamint a 06-74-505-621 telefonszámokon, hivatali munkaidőben: hétfőcsütörtök 8.00 órától 16.30 óráig, pénteken 8.00 órától 14.00 óráig. A pályázati dokumentáció megvásárolható 2007. július 31-ig, munkanapokon 9.00 14.00 óra között a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal (Szekszárd, Szent István tér 11-13.) 125. számú irodájában. A befizetésre szolgáló csekk ugyanitt igényelhető. A pályázati dokumentáció megvásárlásának tényéről a Kiíró számlát állít ki. A versenytárgyalási felhívás visszavonása vagy az eljárás eredménytelenné nyilvánítása esetén a pályázó a dokumentáció visszaadására, a kiíró pedig az ellenérték (10.000,- Ft + ÁFA) visszafizetésére köteles. Szekszárd, 2007. június … dr. Puskás Imre a Közgyűlés elnöke

185




Határozati javaslat 5. számú melléklete Értékesítésre kijelölt egyéb, vállalkozói vagyon sorszám

Ingatlan fekvése szerinti közigazgatási terület megnevezése

hrsz.

terület (m2)

1. 2. 3. 4. 5.

Báta Báta Báta Bikács Dombóvár

75 221 4414 505 0329/23

468 673 651 1046 4978

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Döbrököz Dunaföldvár Dunaszentgyörgy Kisvejke Kisvejke Kisvejke Koppányszántó Koppányszántó

1383 839 754/2 197 275 276 33 2473

3376 236 457 552 833 255 5755 7945

14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Koppányszántó Kölesd Pincehely Simontornya Sióagárd Tamási-Pári Tolna

2476 2189 2131 1553 500 161 783

4056 2064 5204 1065 396 437 549

186

2006. dec. 31i nyilvántartási nettó érték (e Ft-ban) 1/1 beépítetlen t. 4 1/1 beépítetlen t. 7 1/1 szőlő 7 21/42 beépítetlen t. 15 2856/10000 irodaház, szántó245 val 2/8 telek présházzal 61 1/1 közterület 23 12/24 beépítetlen t. 11 ½ beépítetlen t. 5 ½ beépítetlen t. 10 1/1 beépítetlen t. 4 1/1 beépítetlen t. 20 31/2246 szántó, gyü5 mölcs 498/775 szántó 25 1/1 gyep 3 6/18 gyep, kert 64 24/144 udvar 85 333/360 beépítetlen t. 198 1/1 udvar 87 2/8 udvar 20 tulajdoni hányad

műveltségi ág




A Tolna Megyei Közgyűlés 70/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozatának mellékletei 1. számú melléklet MEGÁLLAPODÁS Mely létrejött egyrészt a Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzat, (a továbbiakban: Megyei Kisebbségi Önkormányzat) képviseli: Dr. Józan Jilling Mihály, a Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, másrészt a Tolna Megyei Önkormányzat ( a továbbiakban: Megyei Önkormányzat), képviseli dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke között a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 27. § (1)-(2) bekezdései és az 59. § (3)-(4) bekezdései figyelembevételével az önkormányzatok együttműködése tárgyában. 1 A Megyei Önkormányzat a Megyei Kisebbségi Önkormányzatok autonómiájának tiszteletben tartása mellett elő kívánja segíteni a területi kisebbségi önkormányzatok közügyekben való aktív részvételét, a hatékony működés feltételeinek biztosítását. 2 A Megyei Önkormányzat törvényi kötelezettségének eleget téve biztosítja a Megyei Kisebbségi Önkormányzat számára, hogy a testület ülésének megtartása, vagy a Megyei Kisebbségi Önkormányzat rendezvényének megtartása céljából a Megyeháza nagytermét (kapcsolódó szolgáltatásait, hangosítás, hangfelvétel készítés) térítésmentesen igényelheti. 3 A Megyei Kisebbségi Önkormányzat a Megyeháza nagytermének igénybevételére irányuló igényét írásban jelzi a Megyei Közgyűlés elnökének. 4 A Megyei Önkormányzat biztosítja a Megyei Kisebbségi Önkormányzat számára, hogy bizottsága(ai), vagy testülete ülésének megtartása céljából a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal Szekszárd Szent István tér 11-13. szám alatti épülete 106. számú tanácskozótermét térítésmentesen igénybe veheti. 5 A Megyei Kisebbségi Önkormányzat a 2. és 4. pontban meghatározott helyiségeket alapfeladatai ellátásához szükséges mértékben veheti igénybe, a használt ingóságokat a jó gazda gondosságával használja. 6 A Megyei Kisebbségi Önkormányzat vállalja, hogy az önkormányzat épületeiben folyó munkát nem zavarja, az épület rendjének megtartásáról gondoskodik. 7 A Megyei Önkormányzat a Megyei Kisebbségi Önkormányzat feladatai ellátásához szükséges irodahelyiséget - a korábban létrejött megegyezésnek megfelelően - a Magyarországi Német Színház épületében, Szekszárd, Garay tér 4. szám alatt továbbra is biztosítja. 8 A helyiség(ek) használatának joga a Megyei Kisebbségi Önkormányzatot megszűnéséig illeti meg. 9 A Megyei Kisebbségi Önkormányzat az irodahelyiséghez kapcsolódó fűtés, áramfogyasztás, víz- és szennyvízszolgáltatás, takarítási szolgáltatás költségeit maga fizeti és viseli. 10 A Megyei Önkormányzat a Megyei Kisebbségi Önkormányzat testületi ülései megtartásának költségeihez, a működéshez szükséges telefonköltség részbeni átvállalásához 500.000 Ft pénzbeli támogatást biztosít. 187




11 A Megyei Önkormányzat a testületi ülések előkésztésével kapcsolatos – ügyintézői feladatok ellátását, adminisztrációs feladatokat, papír, sokszorosítás, jegyzőkönyvek elkészítése - térítésmentesen, természetben biztosítja a Megyei Kisebbségi Önkormányzat számára. 12 A Megyei Önkormányzat a Megyei Kisebbségi Önkormányzat feladatai ellátásához 2007-ben 1.500.000 Ft támogatást biztosít, amit a kisebbségi önkormányzat megkötés nélkül, szabadon használhat fel. 2008. évtől a Megyei Önkormányzat támogatásának mértékét a Megyei Önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg. 13 A Megyei Önkormányzat a Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltaknak megfelelően biztosítja a Megyei Kisebbségi Önkormányzat számára mindazon jogok gyakorlását, amelyek a partnerségi együttműködés keretében a kisebbségi jogok érvényre juttatását elősegíthetik. 14 A Megyei Önkormányzat és a Megyei Kisebbségi Önkormányzat kölcsönös és közös érdekeik szem előtt tartásával törekszik arra, hogy a jelen megállapodásban foglaltakon túl keresse és fejlessze a két szervezet együttműködését. 15 Jelen megállapodást felek határozott – a következő általános megyei kisebbségi önkormányzati választásokig terjedő – időtartamra kötik. 16 A jelen megállapodásban nem érintett kérdésekben a Ptk. és a Nekt. vonatkozó előírásai az irányadók. Szekszárd, 2007. ………. dr. Puskás Imre a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke

Dr. Józan Jilling Mihály a Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke

Záradék: A megállapodást a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése …/2007. (…) közgyűlési határozatával jóváhagyta. A megállapodást a Megyei Német Kisebbségi Önkormányzat …/2007,(…) határozatával jóváhagyta. Szekszárd, 2007. …. hó…nap dr. Bartos Georgina megyei főjegyző

188




MEGÁLLAPODÁS Mely létrejött egyrészt a Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzat, (a továbbiakban: Megyei Kisebbségi Önkormányzat) képviseli: Dr. Józan Jilling Mihály, a Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, másrészt a Tolna Megyei Önkormányzat ( a továbbiakban: Megyei Önkormányzat), képviseli dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke között, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66. §-a, 68. § (3) bekezdésében foglaltak végrehajtása tárgyában. 1.

2.

3.

4.

5.

A felek jelen megállapodásban rögzítik a Megyei Kisebbségi Önkormányzat a Tolna Megyei Önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat gazdálkodási feladatait ellátó Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal − együttműködésének, feladat- és munkamegosztásának szabályait; − a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjét; − a költségvetési gazdálkodással; − az adat- és információszolgáltatással; − a nyilvántartási kötelezettséggel; − a vagyon használatával összefüggő feladatokat, jogokat, kötelezettségeket és szabályokat. A megállapodásban foglaltak az alábbi jogszabályok előírásain alapulnak: − a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény ( a továbbiakban: Nekt.); − a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.); − az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény ( a továbbiakban: Áht.); − az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm.rendelet ( a továbbiakban: Ámr.); − az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm.rendelet ( a továbbiakban: Ászb.). A felek rögzítik, hogy a Megyei Kisebbségi Önkormányzat gazdálkodására - a Nek.tv. 60/C. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - az államháztartás működési rendjére, illetőleg a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének rendjére vonatkozó szabályok az irányadóak. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat vállalja, hogy a jogszabályokban foglalt, költségvetés elkészítési, beszámolási- és egyéb adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében együttműködik a Megyei Önkormányzat főjegyzőjével és annak megbízottjával. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat gazdálkodásának végreható szerve a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

189




A költségvetési koncepció elkészítése 6.

A Megyei Önkormányzat költségvetési koncepciójának elkészítését megelőzően, minden év október 31-ig a Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnöke és a megyei főjegyző áttekinti a Megyei Kisebbségi Önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, bevételi forrásait. A megyei főjegyző tájékoztatást ad az állami támogatás várható összegéről, a Megyei Önkormányzat kisebbségi önkormányzat számára várhatóan megítélhető támogatásról, a támogatás esetleges célhoz kötöttségéről. 7. A Megyei Önkormányzat Közgyűlése a kisebbségi önkormányzatoknak nyújtandó következő évi támogatásról minden évben október 31-ig határozatban dönt. 8. A Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke és a Megyei Kisebbségi Önkormányzat Elnöke a következő költségvetési időszak támogatásáról október 15-ig egyeztet, az egyeztetést bármely fél kezdeményezheti. 9. A Megyei Önkormányzat költségvetési koncepciójának tervezetéről a megyei főjegyző minden évben október 31-ig, helyi önkormányzati választás évében november 15-ig tájékoztatja a Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnökét. 10. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnöke az információk birtokában a kisebbségi önkormányzat elé terjeszti a következő költségvetési év keretszámait, költségvetésének koncepcióját, tervezetét saját döntése szerinti szerkezetben. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat határozatban dönt koncepciójának tervezetéről. 11. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat legkésőbb november 20-ig, helyi önkormányzati választás évében december 5-ig határozatban véleményezi a Megyei Önkormányzat költségvetési koncepció tervezetének kisebbségeket érintő részét. 12. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat költségvetési koncepciójának tervezetét, illetve a Megyei Önkormányzat koncepciójáról alkotott véleményét tartalmazó határozatát a Megyei Közgyűlés elnöke a Megyei Önkormányzat koncepció tervezetéhez csatolja, illetve a Közgyűlés elé terjeszti. A Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalja – a kisebbségi önkormányzatok véleményét is tartalmazó – önkormányzati költségvetési koncepcióját. Költségvetés elkészítése 13. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat költségvetését önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. 14. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat költségvetése az Áht. 65. §-ában foglaltaknak megfelelően a Megyei Önkormányzat költségvetésébe a Megyei Kisebbségi Önkormányzat határozata alapján, elkülönítetten épül be, a Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Megyei Kisebbségi Önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal. 15. A Megyei Önkormányzat a Megyei Kisebbségi Önkormányzat költségvetési határozata törvényességéért, bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért és teljesítésért, illetve a felek egymás kötelezettségvállalásiért és tartozásaiért felelősséggel nem tartoznak. 16. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat költségvetését saját döntése szerinti szerkezetben és az Áht. 68/A. § és a 69. § (1) bekezdés, illetve az Ámr. 29. § (1) és 190


17.

18. 19. 20.

21.

22. 23.

24.



(2) bekezdésében foglaltak alapján a helyi önkormányzatokra és a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó szabályok szerinti szerkezetben és részletezésben is el kell készíteni. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat költségvetésének a következőket kell tartalmaznia: − a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat feladatonként, a feladatonkénti kiadásokon belül elkülönítve a személyi jellegű kiadások, munkaadót terhelő járulékok, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, a speciális célú támogatások; − bevételi forrás-csoportonként, ezen belül forrásonként a működési és felhalmozási célú bevételeket; − elkülönítetten a felhalmozási célú kiadásokat feladatonként, a felújítási feladatokat célonként; − elkülönítetten a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat; − elkülönítetten a tartalék előirányzatot; − az elemi költségvetés előírásainak megfelelő részletezésű bevételi és kiadási előirányzatokat. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat saját döntése szerinti szerkezetben költségvetési javaslatának elkészítéséről maga gondoskodik, ehhez a Hivatal igény esetén segítséget nyújt. A költségvetéssel kapcsolatos egyeztetések lefolytatásával - Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnökével - a Megyei Önkormányzat a megyei főjegyzőt és a Pénzügyi és Intézményfenntartó Osztály vezetőjét bízza meg. A jogszabályi előírások szerinti részletezettségű költségvetés elkészítése - a rendelkezésére bocsátott adatok felhasználásával - a Hivatal feladata. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat Elnöke a megállapodás 17. pontjában foglalt részletezettségű költségvetési tervezet elkészítéséhez szükséges adatokat olyan időpontban bocsátja a megyei főjegyző rendelkezésére, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelő szerkezetű költségvetés a Megyei Kisebbségi Önkormányzat testületi ülését megelőzően elkészíthető legyen. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat vállalja, hogy költségvetéséről szóló határozatát – a Hivatal által elkészített szerkezeti felépítésben - a Megyei Önkormányzat költségvetési rendeletének tárgyév február 15-ig történő Közgyűlés elé terjesztését megelőzően legkésőbb tárgyév január 20-áig meghozza. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat költségvetéséről szóló határozatot a kisebbségi önkormányzat elnöke adja át, vagy küldi meg a megyei főjegyzőnek. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat határozattal jóváhagyott költségvetési előirányzatainak a Megyei Önkormányzat költségvetési rendeletébe történő beépítése a Hivatal feladata. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat véleményezi a Megyei Önkormányzat költségvetési rendeletének kisebbségekkel kapcsolatos rendelkezéseit. A megyei főjegyző a rendelettervezetet a Megyei Kisebbségi Önkormányzat részére a Megyei Önkormányzat bizottságainak történő kiküldéssel egyidejűleg juttatja el. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat tárgyév február 8-áig alakítja ki véleményét, amelyet írásban eljuttat a Megyei Önkormányzat elnökéhez. Az Áht. 72. §-ában foglalt – az elemi költségvetést tartalmazó adatszolgáltatás teljesítése – a Hivatal feladata, melyhez a Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnöke a Hivatal kérésére megadja a szükséges segítséget. 191




A költségvetés módosítása 25. Felek tudomásul veszik, hogy az Áht. 74. § (3) bekezdése értelmében a Megyei Önkormányzat költségvetési rendeletébe beépült helyi kisebbségi önkormányzati előirányzatok kizárólag a Megyei Kisebbségi Önkormányzat határozata alapján módosíthatóak. 26. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat ha jóváhagyott bevételi előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatán belül átcsoportosítást hajt végre – ideértve a kisebbségi önkormányzat elnökére átruházott hatáskörben végrehajtott átcsoportosításokat is – módosítja a költségvetéséről szóló határozatát. 27. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat vállalja, hogy ha él az előirányzatok közötti átcsoportosítás átruházott hatáskörben történő engedélyezésével, azaz ezt a hatáskört átruházza, ennek megtörténtét követően – a megyei főjegyzőt - a döntést tartalmazó határozat megküldésével – erről haladéktalanul tájékoztatja. 28. A kisebbségi önkormányzatok költségvetési előirányzat módosításai a megyei önkormányzat költségvetési rendelete bevételi és kiadási előirányzatain átvezetendőek. 29. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat költségvetési előirányzatainak módosítását tartalmazó határozattervezetet úgy kell elkészíteni, hogy a költségvetéssel azonos szerkezetben a módosítások átvezethetőek legyenek. 30. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat költségvetési előirányzatainak módosítását tartalmazó határozattervezetet és mellékleteit a Hivatal készíti elő, a Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnökének javaslata alapján. 31. A zárszámadási kötelezettség teljesítése érdekében a Megyei Kisebbségi Önkormányzat vállalja, hogy költségvetésének módosításáról utolsó alkalommal legkésőbb a tárgyév december 31. napjáig hoz határozatot. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnöke a határozatot haladéktalanul átadja, vagy megküldi a megyei főjegyzőnek. 32. Év közben a Megyei Önkormányzat a Megyei Kisebbségi Önkormányzat költségvetés módosító határozatának kézhezvételét követően, negyedévente azon belül a legközelebbi soros közgyűlésén gondoskodik a módosítás saját költségvetési rendeletén történő átvezetéséről. 33. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat előirányzatainak elkülönített nyilvántartásáról a Hivatal a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően gondoskodik. Gazdálkodási feladatok 34. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat tudomásul veszi, hogy a számlavezető hitelintézet megválasztásáról az Ámr. 103. §-ában foglaltak értelmében a Megyei Önkormányzat dönt, a Megyei Kisebbségi Önkormányzat csak ennél a hitelintézetnél vezetheti számláját. 35. A Megyei Önkormányzat számlavezető hitelintézete az OTP és Kereskedelmi Bank Nyrt. 36. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat költségvetési elszámolási számláját a Megyei Önkormányzat helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával kapcso-

192


37.

38. 39. 40.

41.

42. 43. 44. 45. 46. 47.

48. 49.



latos pénzforgalom elszámolására kialakított, a Megyei Önkormányzat számlájának alcímű számláján nyitja meg. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat bankszámlája felett rendelkezésre jogosult személyekről írásban tájékozatja a megyei főjegyzőt. A megyei főjegyző és a Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnöke együtt gondoskodik az aláírás bejelentő, aláírási címpéldány elkészítéséről és a számlavezető hitelintézethez történő eljuttatásáról. A Megyei Kisebbségi Önkormányzatok gazdálkodásának szabályait az Áht. és az Ámr. határozza meg. A bevételek és kiadások teljesítéséről, az előirányzatok változásáról a Hivatal elkülönített főkönyvi nyilvántartást és analitikus nyilvántartásokat vezet, a hatályos számviteli előírások betartásával. A kisebbségi önkormányzatokra vonatkozóan külön számviteli szabályzatok nem készülnek, a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal szabályzataiban foglaltakat elszámolásaikra értelemszerűen alkalmazni kell, a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó speciális előírásokat a Hivatal számviteli szabályzatainak megfelelő részei, vagy külön fejezetei tartalmazzák. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat kötelezettségvállalásaira, annak ellenjegyzésére, a bevételek és kiadások teljesítésének utalványozására és annak ellenjegyzésére, a szakmai teljesítés igazolására, az érvényesítésre az Ámr. 134. § (3), (7)-(14) bekezdéseiben, valamint 135. §-ában és 137. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, a következő pontokban foglaltak figyelembevételével. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat előirányzatai terhére kizárólag a Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnöke, vagy az általa írásban meghatalmazott megyei kisebbségi önkormányzati képviselő vállalhat kötelezettséget. A kötelezettségvállalás 50000 Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó értékben csak írásban történhet. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a megyei főjegyző jogosult. Kiadások teljesítésének elrendelésére, azaz utalványozásra, illetve a bevételek utalványozására kizárólag a Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnöke és az általa írásban meghatalmazott kisebbségi önkormányzati képviselő jogosult. Az utalványozás ellenjegyzésére a megyei főjegyző jogosult. A kötelezettségvállalás szabályait, a szakmai teljesítés igazolására jogosult személyeket, az érvényesítési feladatot ellátó pénzügyi végzettséggel rendelkező személyt a Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnöke és a megyei főjegyző a Megyei Kisebbségi Önkormányzat Kötelezettségvállalási Szabályzatában rögzíti. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat kiadásait elsődlegesen átutalással teljesíti. A Hivatal az esetleges készpénzes kifizetésekre elkülönített Pénztárat kezel. A pénzkezelési szabályokat a Megyei Kisebbségi Önkormányzat Elnöke és a megyei főjegyző a Megyei Kisebbségi Önkormányzat Pénzkezelési Szabályzatában rögzíti.

193




Beszámolók elkészítése, adatszolgáltatások rendje 50. A Hivatal a főkönyvi nyilvántartások alapján elkészíti az időközi költségvetésiés mérlegjelentéseket, a féléves, háromnegyedéves és éves beszámoló tervezetét, amit átad a Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnökének. 51. A féléves és éves beszámolót a Hivatal készíti el a Pénzügyminisztérium által meghatározott nyomtatványgarnitúrák felhasználásával. A Hivatal az adatszolgáltatási kötelezettséget a rá vonatkozó határidők betartásával köteles teljesíteni. 52. A féléves, háromnegyedéves és éves beszámoló alapján a Hivatal elkészíti a Megyei Kisebbségi Önkormányzat határozattervezetét. A határozattervezeteket a Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnöke terjeszti a kisebbségi önkormányzat testülete elé. 53. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat vállalja, hogy − az éves beszámoló tervezetet, legkésőbb tárgyévet követő év április 20-áig, − a féléves beszámolóról szóló tájékoztatót legkésőbb szeptember 15-ig, − a háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékozatót a költségvetési koncepcióval egyidejűleg úgy fogadja el, hogy a Megyei Önkormányzat az Áht. 79. és 82. §-aiban, valamint az Ámr.-ben foglalt határidőknek eleget tudjon tenni. 54. A Hivatal a bevételek és kiadások alakulásáról kérés alapján tájékoztatást ad. A tulajdonnal, a vagyon használatával kapcsolatos szabályok 55. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat használatába adott Megyei Önkormányzat tulajdonát képező vagyont, illetve a Megyei Kisebbségi Önkormányzat tulajdonát képező vagyont a Hivatal tartja nyilván. 56. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat vállalja a használatába adott vagyon megőrzését, gondos gazda módjával történő kezelését. 57. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat használatába adott ingatlan és ingó vagyon használatba adása leltár alapján történhet. 58. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat vállalja, hogy minden év december 31-ig gondoskodik a használatába adott vagyontárgyak, illetve a tulajdonát képező vagyontárgyak felleltározásáról, oly módon, hogy a Hivatal leltározással megbízott dolgozóival együttműködve – egyeztetett időpontban – a Megyei Kisebbségi Önkormányzat által kijelölt személy közreműködik a mennyiségi leltárorozás végrehajtásában. A felvett leltárt a kijelölt közreműködő személy, a leltározási bizottság tagjaival együtt írja alá. 59. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat pénzkészletének, esetleges követeléseinek, kötelezettségeinek leltározását és leltári kimutatását a Hivatal készíti el. Egyéb feladatok 60. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat jogszabályban előírt belsőellenőrzési feladatait a Hivatal belső ellenőrzési szervezeti egysége látja el. Az adott évi belső ellenőrzési feladatot a Megyei Kisebbségi Önkormányzat testülete minden év

194


61.

62.

63. 64. 65.



november 30-ig határozatban jelöli ki. A belső ellenőrzés megállapításainak realizálása a Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnökének a feladata. Megyei Önkormányzat vállalja, hogy kérés esetén segíti a Megyei Kisebbségi Önkormányzatot feladatai ellátásában. A Megyei Kisebbségi Önkormányzatok elnökei, tagjai a megyei főjegyzőtől, vagy a megyei főjegyző által megbízott, kijelölt személytől kérhetik munkájuk segítését. A Megyei Önkormányzat Hivatala végzi a Megyei Kisebbségi Önkormányzat üléseinek előkészítését, a postázási feladatokat, a sokszorosítási feladatokat, igény esetén bizottságok és a testület üléseinek lebonyolítását. A Hivatal gondoskodik a Megyei Kisebbségi Önkormányzat és bizottságai határozatainak nyilvántartásáról és megőrzéséről. Az ülések előkészítésével és megszervezésével kapcsolatos felsorolt kiadások a Megyei Önkormányzatot terhelik. A felek megállapodnak abban, hogy minden, a megállapodásban nem érintett kérdést a jogszabályi előírások betartásával, illetve egyeztetéssel rendeznek. A megállapodást felek 2007. július 1-jétől kezdődően, határozott- a következő általános megyei kisebbségi önkormányzati választásokig terjedő - időszakra kötik. A jelen megállapodás módosítását bármelyik fél a másik félhez írásban megküldött javaslattal kezdeményezheti. A módosításról a felek egyeztetnek, majd az egyeztetett javaslatot a Megyei Kisebbségi Önkormányzat testülete, illetve a Megyei Önkormányzat Közgyűlése elé terjesztik.

A megállapodás, illetve annak módosítása a Megyei Önkormányzat Közgyűlése és a Megyei Kisebbségi Önkormányzat testülete jóváhagyását követően léphet életbe. Szekszárd, 2007. ……….

Szekszárd, 2007. …….

dr. Puskás Imre a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke

Dr. Józan Jilling Mihály a Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke

Záradék: A megállapodást a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése …/2007. (…) közgyűlési határozatával jóváhagyta. A megállapodást a Megyei Német Kisebbségi Önkormányzat …/2007. (…) határozatával jóváhagyta. Szekszárd, 2007. …..hónap … nap. dr. Bartos Georgina megyei főjegyző

195




MEGÁLLAPODÁS Mely létrejött egyrészt a Tolna Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat, (a továbbiakban: Megyei Kisebbségi Önkormányzat) képviseli: Kalányos János, a Tolna Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, másrészt a Tolna Megyei Önkormányzat ( a továbbiakban: Megyei Önkormányzat), képviseli dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke között a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 27. § (1)-(2) bekezdései és az 59. § (3)-(4) bekezdései figyelembevételével az önkormányzatok együttműködése tárgyában. 1.

2.

3. 4.

5. 6. 7.

8.

9.

A Megyei Önkormányzat a Megyei Kisebbségi Önkormányzatok autonómiájának tiszteletben tartása mellett elő kívánja segíteni a területi kisebbségi önkormányzatok közügyekben való aktív részvételét, a hatékony működés feltételeinek biztosítását. A Megyei Önkormányzat törvényi kötelezettségének eleget téve igény esetén biztosítja a Megyei Kisebbségi Önkormányzat számára, hogy a testület ülésének, vagy a Megyei Kisebbségi Önkormányzat rendezvényének megtartása céljából a Megyeháza (Szekszárd, Béla tér) nagytermét (kapcsolódó szolgáltatásait, hangosítás, hangfelvétel készítés ) térítésmentesen igénybe veheti. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat a Megyeháza nagytermének igénybevételére irányuló igényét írásban jelzi a Megyei Közgyűlés elnökének. A Megyei Önkormányzat biztosítja a Megyei Kisebbségi Önkormányzat számára, hogy bizottsága(ai), vagy testülete ülésének megtartása céljából a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal Szekszárd Szent István tér 11-13. szám alatti épülete 106. számú tanácskozótermét térítésmentesen igénybe veheti. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat a 2. és 4. pontban meghatározott helyiségeket alapfeladatai ellátásához szükséges mértékben veheti igénybe, a használt ingóságokat a jó gazda gondosságával használja. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat vállalja, hogy az önkormányzat épületeiben folyó munkát nem zavarja, az épület rendjének megtartásáról gondoskodik. A Megyei Önkormányzat a Megyei Kisebbségi Önkormányzat feladatai ellátásához szükséges irodahelyiséget a Megyei Önkormányzat által bérelt helyiségben biztosítja. A feladatellátáshoz szükséges bútorokat leltár alapján rendelkezésre bocsátja, illetve a Megyei Kisebbségi Önkormányzat használatába adja. A feladatok ellátásához 1 db üzemképes számítógépet bocsát rendelkezésre, illetve ad használatba. A helyiségek és az ingóságok használatának joga a Megyei Kisebbségi Önkormányzatot megszűnéséig illeti meg. Megszűnés esetén a használatba adott eszközök leltár alapján történő visszaszolgáltatásáról a Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnöke köteles gondoskodni. A Megyei Kisebbségi Önkormányzatot az irodahelyiséghez kapcsolódó fűtés, áramfogyasztás, víz- és szennyvízszolgáltatás, takarítási szolgáltatás térítésmentesen illeti meg, ezek a költségek a Megyei Önkormányzatot terhelik, e szolgáltatások biztosítására a Megyei Önkormányzat köt szerződést.

196




10. A Megyei Önkormányzat telefonvonalat és készüléket bocsát a Megyei Kisebbségi Önkormányzat rendelkezésére. A szolgáltatóval a telefon használatára a Megyei Kisebbségi Önkormányzat köt szerződést, saját költségvetése terhére fizeti a szolgáltatás díját. A telefonhasználat díjához a Megyei Önkormányzat a számla bemutatását (beérkezését) követően havi (bruttó) 20000 Ft támogatást ad át költségvetése terhére a Megyei Kisebbségi Önkormányzatnak. 11. A használatba adott irodahelyiség felújítása, átalakítása amennyiben erre a bérleti szerződés lehetőséget biztosít -a Megyei Önkormányzattal történt előzetes egyeztetés után végezhető, a Megyei Kisebbségi Önkormányzat saját költségére. 12. A használatba adott eszközök (bútorok, számítógép) selejtezését a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal végezheti, selejtezési szabályzatában foglaltak szerint. A selejtezést a Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnöke a Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökénél írásban kezdeményezheti. 13. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat az irodahelyiség és a használatba adott eszközök használatát más személynek, vagy szervezetnek nem engedheti át. 14. A Megyei Önkormányzat a testületi ülések előkésztésével kapcsolatos – ügyintézői feladatok ellátását, adminisztrációs feladatokat, papír, sokszorosítás, jegyzőkönyvek elkészítése - térítésmentesen, természetben biztosítja a Megyei Kisebbségi Önkormányzat számára. 15. A Megyei Önkormányzat a Megyei Kisebbségi Önkormányzat feladatai ellátásához 2007-ben 2.100.000 Ft támogatást biztosít, amit a kisebbségi önkormányzat megkötés nélkül, szabadon használhat fel. 16. A Megyei Önkormányzat a Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltaknak megfelelően biztosítja a Megyei Kisebbségi Önkormányzat számára mindazon jogok gyakorlását, amelyek a partnerségi együttműködés keretében a kisebbségi jogok érvényre juttatását elősegíthetik. 17. A Megyei Önkormányzat és a Megyei Kisebbségi Önkormányzat kölcsönös és közös érdekeik szem előtt tartásával törekszik arra, hogy a jelen megállapodásban foglaltakon túl keresse és fejlessze a két szervezet együttműködését. 18. Jelen megállapodást felek határozott – a következő általános megyei kisebbségi önkormányzati választásokig terjedő – időtartamra kötik. 19. A jelen megállapodásban nem érintett kérdésekben a Ptk. és a Nekt. vonatkozó előírásai az irányadók. Szekszárd, 2007. ………. dr. Puskás Imre a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke

Kalányos János a Tolna Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke

197




Záradék: A megállapodást a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 70/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozatával jóváhagyta. A megállapodást a Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat rozatával jóváhagyta.

/2007, (….…) hatá-

Szekszárd, 2007. …. hó…nap dr. Bartos Georgina megyei főjegyző

4. számú melléklet MEGÁLLAPODÁS Mely létrejött egyrészt a Tolna Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat, (a továbbiakban: Megyei Kisebbségi Önkormányzat) képviseli: Kalányos János, a Tolna Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, másrészt a Tolna Megyei Önkormányzat ( a továbbiakban: Megyei Önkormányzat), képviseli dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke között, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66. §-a, 68. § (3) bekezdésében foglaltak végrehajtása tárgyában. 1.

A felek jelen megállapodásban rögzítik a Megyei Kisebbségi Önkormányzat a Tolna Megyei Önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat gazdálkodási feladatait ellátó Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal − együttműködésének, feladat- és munkamegosztásának szabályait; − a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjét; − a költségvetési gazdálkodással; − az adat- és információszolgáltatással; − a nyilvántartási kötelezettséggel; − a vagyon használatával összefüggő feladatokat, jogokat, kötelezettségeket és szabályokat. 2. A megállapodásban foglaltak az alábbi jogszabályok előírásain alapulnak: − a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény ( a továbbiakban: Nekt.); − a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.); − az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény ( a továbbiakban: Áht.); − az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm.rendelet ( a továbbiakban: Ámr.);

198




− az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm.rendelet ( a továbbiakban: Ászb.). 3. A felek rögzítik, hogy a Megyei Kisebbségi Önkormányzat gazdálkodására - a Nek.tv. 60/C. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - az államháztartás működési rendjére, illetőleg a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének rendjére vonatkozó szabályok az irányadóak. 4. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat vállalja, hogy a jogszabályokban foglalt, költségvetés elkészítési, beszámolási- és egyéb adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében együttműködik a Megyei Önkormányzat főjegyzőjével és annak megbízottjával. 5. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat gazdálkodásának végreható szerve a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal ( a továbbiakban: Hivatal). 6. A költségvetési koncepció elkészítése 7.

8. 9. 10. 11.

12.

13.

A Megyei Önkormányzat költségvetési koncepciójának elkészítését megelőzően, minden év október 31-ig a Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnöke és a megyei főjegyző áttekinti a Megyei Kisebbségi Önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, bevételi forrásait. A megyei főjegyző tájékoztatást ad az állami támogatás várható összegéről, a Megyei Önkormányzat kisebbségi önkormányzat számára várhatóan megítélhető támogatásról, a támogatás esetleges célhoz kötöttségéről. A Megyei Önkormányzat Közgyűlése a kisebbségi önkormányzatoknak nyújtandó következő évi támogatásról minden évben október 31-ig határozatban dönt. A Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke és a Megyei Kisebbségi Önkormányzat Elnöke a következő költségvetési időszak támogatásáról október 15-ig egyeztet, az egyeztetést bármely fél kezdeményezheti. A Megyei Önkormányzat költségvetési koncepciójának tervezetéről a megyei főjegyző minden évben október 31-ig, helyi önkormányzati választás évében november 15-ig tájékoztatja a Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnökét. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnöke az információk birtokában a kisebbségi önkormányzat elé terjeszti a következő költségvetési év keretszámait, költségvetésének koncepcióját, tervezetét saját döntése szerinti szerkezetben. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat határozatban dönt koncepciójának tervezetéről. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat legkésőbb november 20-ig, helyi önkormányzati választás évében december 5-ig határozatban véleményezi a Megyei Önkormányzat költségvetési koncepció tervezetének kisebbségeket érintő részét. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat költségvetési koncepciójának tervezetét, illetve a Megyei Önkormányzat koncepciójáról alkotott véleményét tartalmazó határozatát a Megyei Közgyűlés elnöke a Megyei Önkormányzat koncepció tervezetéhez csatolja, illetve a Közgyűlés elé terjeszti. A Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalja – a kisebbségi önkormányzatok véleményét is tartalmazó – önkormányzati költségvetési koncepcióját.

199




Költségvetés elkészítése 14. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat költségvetését önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. 15. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat költségvetése az Áht. 65. §-ában foglaltaknak megfelelően a Megyei Önkormányzat költségvetésébe a Megyei Kisebbségi Önkormányzat határozata alapján, elkülönítetten épül be, a Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Megyei Kisebbségi Önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal. 16. A Megyei Önkormányzat a Megyei Kisebbségi Önkormányzat költségvetési határozata törvényességéért, bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért és teljesítésért, illetve a felek egymás kötelezettségvállalásiért és tartozásaiért felelősséggel nem tartoznak. 17. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat költségvetését saját döntése szerinti szerkezetben és az Áht. 68/A. § és a 69. § (1) bekezdés, illetve az Ámr. 29. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján a helyi önkormányzatokra és a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó szabályok szerinti szerkezetben és részletezésben is el kell készíteni. 18. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat költségvetésének a következőket kell tartalmaznia: − a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat feladatonként, a feladatonkénti kiadásokon belül elkülönítve a személyi jellegű kiadások, munkaadót terhelő járulékok, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, a speciális célú támogatások; − bevételi forrás-csoportonként, ezen belül forrásonként a működési és felhalmozási célú bevételeket; − elkülönítetten a felhalmozási célú kiadásokat feladatonként, a felújítási feladatokat célonként; − elkülönítetten a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat; − elkülönítetten a tartalék előirányzatot; − az elemi költségvetés előírásainak megfelelő részletezésű bevételi és kiadási előirányzatokat. 19. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat saját döntése szerinti szerkezetben költségvetési javaslatának elkészítéséről maga gondoskodik, ehhez a Hivatal igény esetén segítséget nyújt. 20. A költségvetéssel kapcsolatos egyeztetések lefolytatásával - Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnökével - a Megyei Önkormányzat a megyei főjegyzőt és a Pénzügyi és Intézményfenntartó Osztály vezetőjét bízza meg. 21. A jogszabályi előírások szerinti részletezettségű költségvetés elkészítése - a rendelkezésére bocsátott adatok felhasználásával - a Hivatal feladata. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat Elnöke a megállapodás 17. pontjában foglalt részletezettségű költségvetési tervezet elkészítéséhez szükséges adatokat olyan időpontban bocsátja a megyei főjegyző rendelkezésére, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelő szerkezetű költségvetés a Megyei Kisebbségi Önkormányzat testületi ülését megelőzően elkészíthető legyen. 22. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat vállalja, hogy költségvetéséről szóló határozatát – a Hivatal által elkészített szerkezeti felépítésben - a Megyei Önkormányzat költségvetési rendeletének tárgyév február 15-ig történő Közgyűlés elé 200




terjesztését megelőzően legkésőbb tárgyév január 20-áig meghozza. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat költségvetéséről szóló határozatot a kisebbségi önkormányzat elnöke adja át, vagy küldi meg a megyei főjegyzőnek. 23. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat határozattal jóváhagyott költségvetési előirányzatainak a Megyei Önkormányzat költségvetési rendeletébe történő beépítése a Hivatal feladata. 24. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat véleményezi a Megyei Önkormányzat költségvetési rendeletének kisebbségekkel kapcsolatos rendelkezéseit. A megyei főjegyző a rendelettervezetet a Megyei Kisebbségi Önkormányzat részére a Megyei Önkormányzat bizottságainak történő kiküldéssel egyidejűleg juttatja el. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat tárgyév február 8-áig alakítja ki véleményét, amelyet írásban eljuttat a Megyei Önkormányzat elnökéhez. 25. Az Áht. 72. §-ában foglalt – az elemi költségvetést tartalmazó adatszolgáltatás teljesítése – a Hivatal feladata, melyhez a Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnöke a Hivatal kérésére megadja a szükséges segítséget. A költségvetés módosítása 26. Felek tudomásul veszik, hogy az Áht. 74. § (3) bekezdése értelmében a Megyei Önkormányzat költségvetési rendeletébe beépült helyi kisebbségi önkormányzati előirányzatok kizárólag a Megyei Kisebbségi Önkormányzat határozata alapján módosíthatóak. 27. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat ha jóváhagyott bevételi előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatán belül átcsoportosítást hajt végre – ideértve a kisebbségi önkormányzat elnökére átruházott hatáskörben végrehajtott átcsoportosításokat is – módosítja a költségvetéséről szóló határozatát. 28. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat vállalja, hogy ha él az előirányzatok közötti átcsoportosítás átruházott hatáskörben történő engedélyezésével, azaz ezt a hatáskört átruházza, ennek megtörténtét követően – a megyei főjegyzőt - a döntést tartalmazó határozat megküldésével – erről haladéktalanul tájékoztatja. 29. A kisebbségi önkormányzatok költségvetési előirányzat módosításai a megyei önkormányzat költségvetési rendelete bevételi és kiadási előirányzatain átvezetendőek. 30. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat költségvetési előirányzatainak módosítását tartalmazó határozattervezetet úgy kell elkészíteni, hogy a költségvetéssel azonos szerkezetben a módosítások átvezethetőek legyenek. 31. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat költségvetési előirányzatainak módosítását tartalmazó határozattervezetet és mellékleteit a Hivatal készíti elő, a Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnökének javaslata alapján. 32. A zárszámadási kötelezettség teljesítése érdekében a Megyei Kisebbségi Önkormányzat vállalja, hogy költségvetésének módosításáról utolsó alkalommal legkésőbb a tárgyév december 31. napjáig hoz határozatot. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnöke a határozatot haladéktalanul átadja, vagy megküldi a megyei főjegyzőnek. 33. Év közben a Megyei Önkormányzat a Megyei Kisebbségi Önkormányzat költségvetés módosító határozatának kézhezvételét követően, negyedévente azon

201




belül a legközelebbi soros közgyűlésén gondoskodik a módosítás saját költségvetési rendeletén történő átvezetéséről. 34. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat előirányzatainak elkülönített nyilvántartásáról a Hivatal a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően gondoskodik. Gazdálkodási feladatok 35. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat tudomásul veszi, hogy a számlavezető hitelintézet megválasztásáról az Ámr. 103. §-ában foglaltak értelmében a Megyei Önkormányzat dönt, a Megyei Kisebbségi Önkormányzat csak ennél a hitelintézetnél vezetheti számláját. 36. A Megyei Önkormányzat számlavezető hitelintézete az OTP és Kereskedelmi Bank Nyrt. 37. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat költségvetési elszámolási számláját a Megyei Önkormányzat helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos pénzforgalom elszámolására kialakított, a Megyei Önkormányzat számlájának alcímű számláján nyitja meg. 38. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat bankszámlája felett rendelkezésre jogosult személyekről írásban tájékozatja a megyei főjegyzőt. A megyei főjegyző és a Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnöke együtt gondoskodik az aláírás bejelentő, aláírási címpéldány elkészítéséről és a számlavezető hitelintézethez történő eljuttatásáról. 39. A Megyei Kisebbségi Önkormányzatok gazdálkodásának szabályait az Áht. és az Ámr. határozza meg. 40. A bevételek és kiadások teljesítéséről, az előirányzatok változásáról a Hivatal elkülönített főkönyvi nyilvántartást és analitikus nyilvántartásokat vezet, a hatályos számviteli előírások betartásával. 41. A kisebbségi önkormányzatokra vonatkozóan külön számviteli szabályzatok nem készülnek, a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal szabályzataiban foglaltakat elszámolásaikra értelemszerűen alkalmazni kell, a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó speciális előírásokat a Hivatal számviteli szabályzatainak megfelelő részei, vagy külön fejezetei tartalmazzák. 42. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat kötelezettségvállalásaira, annak ellenjegyzésére, a bevételek és kiadások teljesítésének utalványozására és annak ellenjegyzésére, a szakmai teljesítés igazolására, az érvényesítésre az Ámr. 134. § (3), (7)-(14) bekezdéseiben, valamint 135. §-ában és 137. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, a következő pontokban foglaltak figyelembevételével. 43. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat előirányzatai terhére kizárólag a Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnöke, vagy az általa írásban meghatalmazott megyei kisebbségi önkormányzati képviselő vállalhat kötelezettséget. 44. A kötelezettségvállalás 50000 Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó értékben csak írásban történhet. 45. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a megyei főjegyző jogosult. 46. Kiadások teljesítésének elrendelésére, azaz utalványozásra, illetve a bevételek utalványozására kizárólag a Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnöke és az általa írásban meghatalmazott kisebbségi önkormányzati képviselő jogosult. 47. Az utalványozás ellenjegyzésére a megyei főjegyző jogosult. 202




48. A kötelezettségvállalás szabályait, a szakmai teljesítés igazolására jogosult személyeket, az érvényesítési feladatot ellátó pénzügyi végzettséggel rendelkező személyt a Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnöke és a megyei főjegyző a Megyei Kisebbségi Önkormányzat Kötelezettségvállalási Szabályzatában rögzíti. 49. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat kiadásait elsődlegesen átutalással teljesíti. A Hivatal az esetleges készpénzes kifizetésekre elkülönített Pénztárat kezel. 50. A pénzkezelési szabályokat a Megyei Kisebbségi Önkormányzat Elnöke és a megyei főjegyző a Megyei Kisebbségi Önkormányzat Pénzkezelési Szabályzatában rögzíti. Beszámolók elkészítése, adatszolgáltatások rendje 51. A Hivatal a főkönyvi nyilvántartások alapján elkészíti az időközi költségvetésiés mérlegjelentéseket, a féléves, háromnegyedéves és éves beszámoló tervezetét, amit átad a Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnökének. 52. A féléves és éves beszámolót a Hivatal készíti el a Pénzügyminisztérium által meghatározott nyomtatványgarnitúrák felhasználásával. A Hivatal az adatszolgáltatási kötelezettséget a rá vonatkozó határidők betartásával köteles teljesíteni. 53. A féléves, háromnegyedéves és éves beszámoló alapján a Hivatal elkészíti a Megyei Kisebbségi Önkormányzat határozattervezetét. A határozattervezeteket a Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnöke terjeszti a kisebbségi önkormányzat testülete elé. 54. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat vállalja, hogy − az éves beszámoló tervezetet, legkésőbb tárgyévet követő év április 20-áig, − a féléves beszámolóról szóló tájékoztatót legkésőbb szeptember 15-ig, − a háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékozatót a költségvetési koncepcióval egyidejűleg úgy fogadja el, hogy a Megyei Önkormányzat az Áht. 79. és 82. §-aiban, valamint az Ámr.-ben foglalt határidőknek eleget tudjon tenni. 55. A Hivatal a bevételek és kiadások alakulásáról kérés alapján tájékoztatást ad. A tulajdonnal, a vagyon használatával kapcsolatos szabályok 56. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat használatába adott Megyei Önkormányzat tulajdonát képező vagyont, illetve a Megyei Kisebbségi Önkormányzat tulajdonát képező vagyont a Hivatal tartja nyilván. 57. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat vállalja a használatába adott vagyon megőrzését, gondos gazda módjával történő kezelését. 58. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat használatába adott ingatlan és ingó vagyon használatba adása leltár alapján történhet. 59. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat vállalja, hogy minden év december 31-ig gondoskodik a használatába adott vagyontárgyak, illetve a tulajdonát képező vagyontárgyak felleltározásáról, oly módon, hogy a Hivatal leltározással megbízott dolgozóival együttműködve – egyeztetett időpontban – a Megyei Kisebbségi Önkormányzat által kijelölt személy közreműködik a mennyiségi leltárorozás 203




végrehajtásában. A felvett leltárt a kijelölt közreműködő személy, a leltározási bizottság tagjaival együtt írja alá. 60. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat pénzkészletének, esetleges követeléseinek, kötelezettségeinek leltározását és leltári kimutatását a Hivatal készíti el. Egyéb feladatok 61. A Megyei Kisebbségi Önkormányzat jogszabályban előírt belsőellenőrzési feladatait a Hivatal belső ellenőrzési szervezeti egysége látja el. Az adott évi belső ellenőrzési feladatot a Megyei Kisebbségi Önkormányzat testülete minden év november 30-ig határozatban jelöli ki. A belső ellenőrzés megállapításainak realizálása a Megyei Kisebbségi Önkormányzat elnökének a feladata. 62. Megyei Önkormányzat vállalja, hogy kérés esetén segíti a Megyei Kisebbségi Önkormányzatot feladatai ellátásában. A Megyei Kisebbségi Önkormányzatok elnökei, tagjai a megyei főjegyzőtől, vagy a megyei főjegyző által megbízott, kijelölt személytől kérhetik munkájuk segítését. 63. A Megyei Önkormányzat Hivatala végzi a Megyei Kisebbségi Önkormányzat üléseinek előkészítését, a postázási feladatokat, a sokszorosítási feladatokat, igény esetén bizottságok és a testület üléseinek lebonyolítását. A Hivatal gondoskodik a Megyei Kisebbségi Önkormányzat és bizottságai határozatainak nyilvántartásáról és megőrzéséről. Az ülések előkészítésével és megszervezésével kapcsolatos felsorolt kiadások a Megyei Önkormányzatot terhelik. A felek megállapodnak abban, hogy minden, a megállapodásban nem érintett kérdést a jogszabályi előírások betartásával, illetve egyeztetéssel rendeznek. Jelen megállapodás 2007. július 1-jétől lép életbe, a megállapodás határozatlan időre szól. A jelen megállapodás módosítását bármelyik fél a másik félhez írásban megküldött javaslattal kezdeményezheti. A módosításról a felek egyeztetnek, majd az egyeztetett javaslatot a Megyei Kisebbségi Önkormányzat testülete, illetve a Megyei Önkormányzat Közgyűlése elé terjesztik. A megállapodás, illetve annak módosítása a Megyei Önkormányzat Közgyűlése és a Megyei Kisebbségi Önkormányzat testülete jóváhagyását követően léphet életbe. Szekszárd, 2007. ……….

Szekszárd, 2007. …….

dr. Puskás Imre a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke

Kalányos János a Tolna Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke

204




Záradék: A megállapodást a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése …/2007. (…) közgyűlési határozatával jóváhagyta. A megállapodást a Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat tával jóváhagyta.

/2007, (…) határoza-

Szekszárd, 2007. …..hónap … nap. dr. Bartos Georgina megyei főjegyző

A Tolna Megyei Közgyűlés 74/2007. (VI. 27.) közgyűlési határozatának melléklete

A Tolna Megyei Önkormányzat Belső Ellenőrzési Szabályzatáról A Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92. §-ának (3)-(12) bekezdései, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése b.) pontjának és a 36. § (2) bekezdésének előírásai szerint, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladatés hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 140. §-ának figyelembe vételével az Önkormányzati Hivatal és a Tolna Megyei Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek belső ellenőrzéséről e szabályzatban foglalt előírások szerint gondoskodik. A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszerekkel értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát. A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője, illetve a fenntartó részére. A belső ellenőrzés során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszerés teljesítményellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni, valamint a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet előírásai szerint el kell látni a megyei fenntartású intézmények éves elemi szintű beszámolói megbízhatóságának ellenőrzését

205




1. A szabályzat hatálya 1.1 A szabályzat hatálya a megyei önkormányzati hivatal belső ellenőrzési csoportja által végzett ellenőrzésekre terjed ki. 1.2 Az Önkormányzati Hivatal Belső Ellenőrzési Csoportjának ellenőrzési hatásköre az önkormányzat valamennyi megyei alapítású önkormányzati költségvetési szervre kiterjed. 1.3 A szabályzat hatálya nem terjed ki a megyei fenntartású intézmények és az önkormányzati hivatal folyamatba épített, illetve előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéseire (FEUVE), de az Önkormányzat Hivatalának Belső Ellenőrzése vizsgálja ezek hatékonyságát. A FEUVE a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, melynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője a felelős a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembe vételével. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatot kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. 2. Az Önkormányzati Hivatal Belső Ellenőrzési Csoportjának feladata 2.1 Vizsgálja és értékeli a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését. 2.2 Vizsgálja és értékeli a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét. 2.3 Vizsgálja a költségvetési szerv rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát. 2.4 Elvégzi, vagy külső szakértőket megbízva elvégezteti az ellenőrzési hatáskörébe tartozó költségvetési szerveknél az éves beszámoló megbízhatósági ellenőrzését, melynek végrehajtását fokozatosan 2010-re kell biztosítani. 2.5 A vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tesz, valamint elemzéseket, értékeléseket készít a költségvetési szerv vezetői számára a működés eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, továbbá a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében. A több költségvetési szervet érintő megállapításokról, elemzésekről összefoglaló jelentést készít a fenntartó részére. 2.6 Ajánlásokat és javaslatokat fogalmaz meg a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése kiküszöbölése érdekében a költségvetési szervek vezetői számára és ajánlásokat, javaslatokat fogalmaz meg a szükséges fenntartói beavatkozásra. 2.7 Nyomon követi az ellenőrzési jelentések alapján a megtett intézkedéseket. 2.8 Elvégzi a belső ellenőrzés minőségellenőrzését. 2.9 A nemzetközi belső ellenőrzési standardok, és a belső ellenőrzési kézikönyv szerint tanácsadási tevékenységet lát el.

206




3. Az ellenőrzés típusai 3.1 Szabályszerűségi ellenőrzés: annak ellenőrzése, hogy az adott szervezet vagy szervezeti egység működése, illetve tevékenysége megfelelően szabályozott-e és érvényesülnek-e a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok és vezetői rendelkezések előírásai; 3.2 Pénzügyi ellenőrzés: az adott szervezet, program pénzügyi elszámolásainak, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenőrzése; 3.3 Rendszerellenőrzés: rendszerek (irányítási, végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási, beszámolási és ellenőrzési) működésének átfogó vizsgálata, melynek keretében a szabályszerűség, szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség kerül ellenőrzésre; 3.4 Teljesítmény-ellenőrzés: az adott szervezet által végzett tevékenységek, programok egy jól körülhatárolható területén a működés, illetve a forrásfelhasználás gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének vizsgálata; 3.5 Megbízhatósági ellenőrzés: a költségvetési szerv által működtetett folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési és a belső ellenőrzési rendszer megfelelőségének, az éves elemi költségvetési beszámolók számviteli alapelveknek való megfelelőségének, illetve a beszámolási időszak költségvetési gazdálkodása szabályszerűségének minősítése. Az éves elemi költségvetési beszámolók megbízhatósági ellenőrzését a pénzügyminiszter által közzétett módszertan szerint kell végezni, mely a nemzetközi belső ellenőrzési standardok és az Állami Számvevőszék által kidolgozott módszertan figyelembevételével került kidolgozásra. 3.6 Informatikai rendszerek ellenőrzése: a költségvetési szervnél működő informatikai rendszerek megbízhatóságának, biztonságának, valamint a rendszerben tárolt adatok teljességének, megfelelőségének, szabályosságának és védelmének vizsgálata; 4. Az Önkormányzati Hivatal Belső Ellenőrzési Csoportjának szervezeti és működési rendje 4.1 Az Önkormányzati Hivatal Belső Ellenőrzési Csoportja a Tolna Megyei Önkormányzat Hivatalának független szervezeti egységeként a megyei főjegyző közvetlen irányításával működik. A szervezeti egység működési rendjét bemutató folyamatábra a szabályzat mellékletét képezi. 4.2 A belső ellenőrzési csoport vezetője a belső ellenőrzési vezető, aki felelős a belső ellenőrzési tevékenység megszervezéséért és a 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet 12. §-ában foglaltak végrehajtásáért; továbbá köteles a belső ellenőrzési kézikönyvet évente felülvizsgálni, a jogszabályok vagy módszertani útmutatók változásai illetve egyéb okok miatt szükséges módosításokat átvezetni. 4.3 Az ellenőrzéseket a szervezeti egység köztisztviselői állományába kinevezett, a rendeletben megjelölt képesítési feltételeknek megfelelő belső ellenőrök végzik. Az ellenőrzés jellegétől függően, megbízás alapján más személy illetve szervezet is megbízható az ellenőrzés elvégzésével. A belső ellenőrzési vezető jogosult - ideiglenes kapacitás kiegészítés vagy speciális szakértelem szüksége esetén külső szolgáltató bevonására javaslatot tenni a költségvetési szerv vezetőjének. A belső ellenőrzést megállapodás alapján végző külső személynek rendel207




kezni kell a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 11. §-ában előírt képesítési feltételekkel, a speciális szakértelem szükségessége esetét kivéve a képesítési feltételek alól felmentés nem adható. A belső ellenőrzési vezető által kijelölt belső ellenőr a vizsgálat vezetője. 4.4 A Tolna Megyei Önkormányzat Hivatalában az ellenőrzéseket megbízásos jogviszonyban kell elvégeztetni olyan esetben, amikor az ellenőrzés tartalma a megyei főjegyző szabályozási vagy ellenőrzési feladatát közvetlenül érinti. 4.5 A belső ellenőr tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a belső ellenőrzési standardok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és kézikönyv minta alapján, a belső ellenőrzési vezető által kidolgozott és a megyei főjegyző által jóváhagyott ellenőrzési kézikönyv szerint végzi. Az ellenőrzés program szerinti végrehajtásában befolyástól mentesen, a módszerek kiválasztása során önállóan jár el. A megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat tartalmazó jelentést befolyástól mentesen állítja össze, melynek tartalmáért felelősséggel tartozik. 4.6 A belső ellenőrzési csoport vezetője, illetve a belső ellenőr az ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. A belső ellenőrök jogait és kötelezettségeit a 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet 12. §-15. §-a rögzíti. 5. Az ellenőrzött költségvetési szerv, illetve szervezeti egység jogai és kötelezettségei 5.1 A szabályzat hatálya alá tartozó gazdálkodó szerv vezetője köteles a költségvetési szervnél kijelölni azt az utasításra jogosult személyt, aki a költségvetési szerven belül megszervezi az önkormányzati belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok zavartalan lefolyását. A kijelölt személy nevét, beosztását írásban kell közölni az önkormányzati belső ellenőrzési vezetővel. 5.2 Az ellenőrzött költségvetési szerv vezetője és alkalmazottai jogosultak: a. az ellenőr személyazonosságának bizonyításra alkalmas okirat, illetve megbízólevél bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni; b. az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra észrevételt tenni és az észrevételekre választ kapni. 5.3 Az ellenőrzött költségvetési szerv vezetője és alkalmazottai kötelesek: a. az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni és a belső ellenőrrel együttműködni; b. az ellenőr részére szóban, vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, kérés esetén az eredeti dokumentumokat – másolat és átvételi elismervény ellenében – az ellenőrnek megadott határidőre átadni; c. az ellenőr kérésére, a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni; d. a saját hatáskörébe tartozóan az ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján a végrehajtásért felelősöket és a végrehajtás határidejét feltüntető intézkedési tervet készíteni, az intézkedéseket a megadott határidőre végrehajtani, továbbá arról a megyei önkormányzati hivatal belső ellenőrzési vezetőjét tájékoztatni; e. az ellenőrök számára megfelelő munkakörülményeket biztosítani.

208




6. A belső ellenőrzés eljárási és végrehajtási rendje 6.1 A belső ellenőrzés tervezése 6.1.2 A belső ellenőrzési vezető kockázatelemzés alapján stratégiai tervet és – a soron kívüli ellenőrzési igényeket is figyelembe véve – éves ellenőrzési tervet készít. Az ellenőrzési tervek készítésénél figyelembe kell venni, illetve mérlegelni kell a megyei főjegyző, a szakmai és pénzügyi irányítást végző hivatali szervezeti egységek vezetőinek és a Tolna Megyei Közgyűlés tagjainak javaslatait. A stratégiai terv határozza meg: a belső ellenőrzésre vonatkozó stratégiai fejlesztéseket, melynek tartalmi elemeit a 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet 19. §-a rögzíti. Az éves ellenőrzési tervet a Megyei Közgyűlés hagyja jóvá. 6.1.3 A tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési terv a stratégiai terv célkitűzéseinek, valamint a belső ellenőrzés rendelkezésére álló erőforrások figyelembe vételével készül. Az éves ellenőrzési terv tartalmi elemeit a 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet 21. §-a rögzíti. a. Az éves ellenőrzési tervet a belső ellenőrzési vezető készíti el, melyet a Közgyűlés Elnökének előterjesztésével a Közgyűlés a megelőző év november 15.-éig hagy jóvá. Az éves ellenőrzési tervet úgy kell összeállítani, hogy szükség esetén az abban szereplő soron kívüli ellenőrzési feladatok is végrehajthatók legyenek. b. Az éves ellenőrzési tervet a belső ellenőrzési vezető a megyei főjegyző jóváhagyásával módosíthatja. A módosításról a Megyei Közgyűlés következő ülésén a megyei főjegyző beszámol. 6.2 Az ellenőrzési program 6.2.1 A belső ellenőrzési vezető minden egyes ellenőrzés lefolytatásához megbízólevél aláírásával kijelöli a vizsgálatvezetőt és az ellenőrzéseket lefolytató belső ellenőröket, akik elkészítik az ellenőrzési programot. Az ellenőrzési programot a belső ellenőrzési vezető hagyja jóvá. A programtól eltérni a belső ellenőrzési vezető jóváhagyásával lehet, a program módosítását a vizsgálatvezető kezdeményezheti. 6.2.2 Az ellenőrzési program tartalmazza: a. az ellenőrzést végző szerv, illetve szervezeti egység megnevezését, b. az ellenőrzött intézmény, illetve szervezeti egység megnevezését, c. az ellenőrzés tárgyát, d. az ellenőrzés részletes feladatait, e. az ellenőrzés célját, az ellenőrzendő időszakot, f. az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi vagy egyéb felhatalmazásra történő hivatkozást, g. az ellenőrzés módszereit, h. az ellenőrök, szakértők, valamint a vizsgálatvezető megnevezését, megbízólevelük számát, a feladatmegosztást, i. az ellenőrzés tervezett időtartamát, a jelentések elkészítésének határidejét, j. a kiállítás keltét, k. a jóváhagyásra jogosult aláírását, bélyegzőlenyomatát.

209




6.3 A megbízólevél 6.3.1 A belső ellenőrt – ideértve a külső szakértőket is – megbízólevéllel kell ellátni, amelyet a belső ellenőrzési vezető ír alá. A belső ellenőrzési vezető megbízólevelét a megyei főjegyző írja alá. 6.3.2 Az iktatószámmal ellátott megbízólevél a következőket tartalmazza: a. a „Megbízólevél” megnevezést, az ellenőr nevét, beosztását, a személyazonosító igazolványának vagy más személyazonosításra alkalmas igazolványának számát. b. az ellenőrzött intézmény, illetve szervezeti egység megnevezését, c. az ellenőrzési program megnevezését, d. az ellenőrzés tárgyát, e. az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi vagy egyéb felhatalmazásra történő hivatkozást, a megbízólevél érvényességi idejét, f. a kiállítás keltét, g. a kiállításra jogosult aláírását, bélyegzőlenyomatát. 6.4 Az ellenőrzés végrehajtása 6.4.1 Az ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, illetve adatbekérés útján, elsősorban az ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk értékelésével és a belső szabályzatokban található leírások, útmutatók, ellenőrzési nyomvonalak, valamint az ellenőrzési programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani. Az adatbekérés útján kapott információk valódiságát az ellenőr köteles vizsgálni. 6.4.2 A helyszíni vizsgálatot annak megkezdése előtt legalább 3 munkanappal megelőzően, szóban vagy írásban be kell jelenteni az ellenőrzött költségvetési szerv, vagy szervezeti egység vezetőjének. Ennek keretében a belső ellenőrzési vezető vagy a vizsgálatvezető tájékoztatást ad az ellenőrzés céljáról és formájáról, a felhatalmazásról, valamint az ellenőrzés várható időtartamáról. Az előzetes bejelentést nem kell megtenni, ha az – a rendelkezésre álló adatok alapján – meghiúsíthatja az ellenőrzés eredményes lefolytatását. Az előzetes bejelentés elhagyásáról a belső ellenőrzési vezető dönt. 6.4.3 A helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az ellenőr köteles bemutatni a megbízólevelét az ellenőrzött költségvetési szerv vezetőjének, vagy az őt helyettesítő személynek. 6.4.4 A vizsgálatvezető a költségvetési szerv vezetője által kijelölt személlyel együtt köteles gondoskodni az ellenőrzés összehangolt, az ütemezésnek megfelelő végrehajtásról. 6.5 Az ellenőrzés megszakítása, felfüggesztése 6.5.1 Az ellenőrzést a belső ellenőrzési vezető megszakíthatja, ha soron kívüli ellenőrzést kell lefolytatni, vagy a belső ellenőr akadályoztatva van az ellenőrzés lefolytatásában. 6.5.2 Az ellenőrzést a belső ellenőrzési vezető felfüggesztheti az ellenőrzött költségvetési szervnél, szervezeti egységnél az ellenőrzés folytatását akadályozó körülmények fennállása esetén. Ellenőrzés folytatását akadályozó körül210




ménynek minősül az ellenőrzöttnél az ellenőrzést érintő személyi változás, a számviteli rend állapota, a dokumentáció és nyilvántartások hiányossága, vagy az ellenőrzött költségvetési szervezet, szervezeti egység jogsértő magatartása. 6.5.3 A belső ellenőrzési vezető az ellenőrzés megszakításáról vagy felfüggesztéséről írásban tájékoztatja, egyúttal határidő megállapításával felhívja az ellenőrzött szervezet vezetőjét az akadály megszüntetésére. Az ellenőrzést akadályozó körülmény megszűnését követő 30 naptári napon belül az ellenőrzést folytatni kell. 6.5.4 Az ellenőrzés folytatásáról a belső ellenőrzési vezető írásban értesíti az ellenőrzött szerv, szervezeti egység vezetőjét. 6.6 Ellenőrzési jelentés, összefoglaló ellenőrzési jelentés 6.6.1 A belső ellenőr az ellenőrzés tárgyát, megállapításait, következtetéseit és javaslatait tartalmazó ellenőrzési jelentést, vagy több kapcsolódó témájú ellenőrzési jelentés alapján összefoglaló ellenőrzési jelentést készít. 6.6.2 A jelentésnek tartalmaznia kell: a. az ellenőrzést végző szervezeti egység megnevezését, b. az ellenőrzött intézmény, illetve szervezeti egység megnevezését, c. az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás megjelölését, d. az ellenőrzés tárgyát, e. az ellenőrzött időszakot, f. a helyszíni ellenőrzés kezdetét és végét, g. az ellenőrzés célját, feladatait, h. az alkalmazott ellenőrzési módszereket és eljárásokat, i. az ellenőrzési megállapításokat az ellenőrzési programnak megfelelően, j. a következtetéseket és javaslatokat, k. az ellenőrzött időszak alatt hivatalban levő vezetők (költségvetési szerv vezetője, gazdasági vezető) nevét, l. a jelentés dátumát és az ellenőrök aláírását. 6.6.3 A belső ellenőr köteles a jelentésben szerepeltetni minden olyan lényeges tényt, megállapítást, hiányosságot és ellentmondást, amely biztosítja a vizsgált tevékenységről szóló ellenőrzési jelen teljességét. A belső ellenőrök az ellenőrzési jelentés elkészítésénél kötelesek értékelni minden, a vizsgált szervezet, illetve egyéb felek által rendelkezésükre bocsátott információt és véleményt, azonban ez utóbbi nem befolyásolhatja a belső ellenőrök tényeken alapuló megállapításait, következtetéseit. 6.6.4 A jelentés elkészítéséért, a levont következtetésekért a vizsgálatvezető, a megállapítások valódiságáért és alátámasztásáért a vizsgálatot végzők a felelősek. 6.6.5 A belső ellenőrzési vezető a jelentéstervezetet egyeztetés céljából megküldi az ellenőrzött intézmény, illetve szervezeti egység vezetőjének, illetve annak, akire vonatkozóan a jelentés megállapítást vagy javaslatot tartalmaz. A jelentéstervezetnek tartalmaznia kell a záradékot, amelyben az egyeztetési eljárásban résztvevők tudomásul veszik, hogy észrevételeiket a jelentés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül kötelesek megküldeni az önkormányzati hivatal belső ellenőrzési vezetője részére. A határidő elmulasztását egyetértésnek kell tekintetni, amelyre a záradékban fel kell hívni az ellenőrzött figyelmét.

211




6.6.6 Amennyiben az ellenőrzött intézmény, vagy szervezeti egység vitatja a belső ellenőrzés megállapításait, úgy az észrevétel kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül megbeszélést kell tartani, melyen a vizsgálatvezető, az ellenőrzést végző belső ellenőrök, a belső ellenőrzési vezető, az ellenőrzött intézmény, illetve szervezeti egység vezetője, valamint minden más olyan személy, akinek meghívása a vizsgálat tárgya, vagy megállapítása miatt indokolt vesz részt. 6.6.7 Az észrevétel elfogadásáról vagy elutasításáról a vizsgálatvezető dönt, melyről a megbeszéléstől számított 5 munkanapon belül az érintetteknek írásban tájékoztatást ad, melyben az elfogadott észrevételeket indokolja. Az elfogadott észrevételeknek megfelelően a vizsgálatvezető a jelentést módosítja. 6.6.8 Az ellenőrzési jelentés a fenti eljárást követően lezárásra kerül, melyet a vizsgálatvezető és a vizsgálatot végző belső ellenőrök aláírása után a belső ellenőrzési vezető megküld az ellenőrzött intézmény, illetve szervezeti egység vezetőjének. 6.7 Az ellenőrzést követő intézkedések elrendelésének szabályai 6.7.1 A lezárt ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül (indokolt esetben hosszabb, de legfeljebb 30 nap határidő is megállapítható) az ellenőrzött intézmény, illetve szervezeti egység vezetője intézkedési tervet készít a szükséges intézkedések végrehajtásáért felelő személyek és a vonatkozó határidők megjelölésével, melyet a megyei önkormányzati hivatal belső ellenőrzési vezetőjének kell megküldeni. 6.7.2 A belső ellenőrzési vezető az intézkedési tervet annak kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül véleményezi. Vitatott esetben, írásban kell tájékoztatni az ellenőrzött intézmény, illetve szervezeti egység vezetőjét, szükség esetén megbeszélést kell tartani, amelyen részt vesz a megyei főjegyző, az ellenőrzött intézmény, illetve szervezeti egység vezetője és a vizsgálatot végző ellenőr(ök). 6.7.3 A megbeszélés után a megyei főjegyző által elfogadott intézkedési tervet az ellenőrzött intézmény, illetve szervezeti egység vezetője megküldi az ellenőrzést végző felügyeleti szerv belső ellenőrzési vezetője részére. Az ellenőrzött intézmény, illetve szervezeti egység vezetője felelős az intézkedési terv végrehajtásáért, illetve annak nyomon követéséért. 6.7.4 A Tolna Megyei Önkormányzati Hivatalban végzett belső és külső ellenőrzésekről a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 29/A.§-ában foglaltaknak megfelelően, valamint a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutató figyelembevételével a Pénzügyi és Intézményfenntartó Osztály vezetője éves bontásban nyilvántartást köteles vezetni, amellyel a jelentésekben tett megállapítások, javaslatok végrehajtását nyomon követi. A végrehajtott intézkedésekről, a végre nem hajtott intézkedésekről és azok indokáról beszámolót készít, melyet a tárgyévet követő év január 31-ig megküld a belső ellenőrzési vezető és a megyei főjegyző részére. 6.7.5 A belső ellenőrzési vezető feladata a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutató alapján kialakítani és működtetni egy olyan nyilvántartási rendszert, amellyel a belső ellenőrzési jelentésben tett megállapítások, és javaslatok alapján készített intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtását nyomon követheti.

212




7. Az éves ellenőrzési jelentés és éves összefoglaló ellenőrzési jelentés Az éves ellenőrzési jelentés és éves összefoglaló ellenőrzési jelentés elkészítéséért a megyei főjegyző, illetve az Önkormányzati Hivatal belső ellenőrzési vezetője felelősek. A jelentések részletes tartalmi elemeit a 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet 31. §a rögzíti. 8. Az ellenőrzések nyilvántartása 8.1 A belső ellenőrzési vezető köteles nyilvántartást vezetni az elvégzett ellenőrzésekről és gondoskodni az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről. 8.2 A nyilvántartás tartalmazza: a. az ellenőrzött intézmény, illetve szervezeti egység megnevezését, b. az elvégzett ellenőrzések témájának megnevezését, c. az ellenőrzések kezdetének és lezárásának időpontját, d. az ellenőrök nevét, e. a jelentősebb megállapításokat, javaslatokat, f. az intézkedési tervek végrehajtását. Záró rendelkezések 1. Jelen szabályzat 2007. július 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Tolna Megyei Közgyűlés 143/2007. (XII. 15.) számú határozatával elfogadott belső ellenőrzési szabályzat hatályát veszti. 2. A szabályozásban foglaltak végrehajtásáról a megyei főjegyző gondoskodik. A szabályozásban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni minden intézményi felügyeleti jellegű költségvetési , illetve hivatali belső ellenőrzés alkalmával. Szekszárd, 2007. május 25. dr. Puskás Imre a Közgyűlés elnöke Záradék: Tolna Megye Közgyűlése a Tolna Megyei Önkormányzat Belső Ellenőrzési szabályzatát a ………./2007. (VI. 27.) számú közgyűlési határozatával elfogadta. dr. Bartos Georgina megyei főjegyző

213




A belső ellenőrzés működését és funkcionális függetlenségét bemutató szervezeti ábra Az Önkormányzati Belső Ellenőrzés vizsgálati hatáskörébe tartozó megyei Önkormányzati költségvetési szervek ( Ellenőrzött szervezetként a Tolna Megyei Önkormányzat Hivatala is)

Tolna Megyei Közgyűlés 4 Belső ellenőrzés munkafolyamatai Tolna Megyei Önkormányzat

Hivatala Ellenőrzési tervek

MEGYEI FŐJEGYZŐ Stratégiai terv

1

3

Önkormányzati Belső Ellenőrzés (Részleg) 2 Belső ellenőrök

1 Költségvetési Szerv Vezetője

Éves ellenőrzési terv

Belső Ellenőrzési Vezető 5

6

5

Ellenőrzés

A költségvetési szerv vezetője által kijelölt, az ellenőrzési tevékenység intézményen belüli megszervezéséért felelős, utasításra jogosult személy

Jelentés, értékelés, egyeztetés, javaslat

INTÉZKEDÉSI TERV 8 6 Jelmagyarázat: 1 : Lineáris irányítás, vezetés 5 : Ellenőrzés végrehajtása 2 : Tervezés, egyeztetés, döntés előkészítés 6 : Jelentés átadása, a javaslat egyeztetése 3 : Ellenőrzés, kezdeményezés, döntés 7 : Intézkedési terv készítése, végrehajtása : Véleményezés, kezdeményezés, ajánlás, javaslat 8 : Intézkedési terv megküldése a belső ellenőrzési

214

7




A Tolna Megyei Közgyűlés 11/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendeletének melléklete A köztisztviselők jogállásáról szóló – módosított – 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 22/A.§. (8) bekezdésében meghatározottak alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök a következők: Kötelezettséget megállapító jogsza- Munkakör bályhely Ktv. 22/A.§. (8) d. Főjegyző

Vagyonnyilatkozattételi kötelezettség gyakorisága 2 év

Ktv. 22/A.§. (8) d.

2 év

Ktv. 22/A.§. (8) c.

Aljegyző Pénzügyi és Intézményfenntartó osztályvezető (főosztályvezető-helyettesi besorolású köztisztviselő) Pénzügyi és Intézményfenntartó osztályvezető-helyettesek (osztályvezetői besorolású köztisztviselő) Igazgatási és Beruházási osztályvezető-helyettes (osztályvezetői besorolású köztisztviselő) Politikai (fő)tanácsadó

Ktv. 22/A.§. (8) f.

Jogi ügyintéző

2 év

Ktv. 22/A.§. (8) g.

Költségvetési ügyintéző

2 év

Ktv. 22/A.§. (8) g.

Vagyongazdálkodási ügyintéző

2 év

Ktv. 22/A.§. (8) f.

Műszaki ügyintéző

2 év

Ktv. 22/A.§. (8) e.

Oktatási ügyintéző

2 év

Ktv. 22/A.§. (8) e.

Szociálpolitikai ügyintéző

2 év

Ktv. 22/A.§. (8) g.

Belső ellenőr

2 év

Ktv. 22/A.§. (8) c.

Ktv. 22/A.§. (8) c. Ktv. 22/A.§. (8) c.

215

2 év

2 év 2 év 2 év




A Tolna Megyei Közgyűlés 15/2007. (VI. 27.) önkormányzati rendeletének melléklete

A Tolna Megyei Önkormányzat a gyermekvédelmi szakellátást az alább felsorolt intézményeken keresztül biztosítja:

1. Tolna Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság Székhelye: 7100 Szekszárd, Arany János utca 23. 2. Tolna Megyei Önkormányzat „Hétszínvilág” Otthona Székhelye: 7100 Szekszárd, Szentmiklósi u. 9. 3. Bezerédj-Kastélyterápia Alapítvány Gyermekotthona Székhelye: 7626 Pécs, Király u. 58.

Szerkeszti és kiadja a Tolna Megyei Önkormányzat A szerkesztésért felelős: Weisz Éva

Felelős Kiadó: dr. Bartos Georgina megyei főjegyző

216

2007. év július hó Tolna Megyei Közlöny XVII. évfolyam 2. szám TOLNA MEGYEI KÖZLÖNY TARTALOM I. SZEMÉLYI RÉSZ

Recommend Documents