NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 46/2012.(XII.14.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról (egységes szerkezetben a 25/2013.(V.31.), a 42/2013.(XI.4.), a 44/2013.(XI.29.) és az 1/2014.(I.17.) önkormányzati rendelettel) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. §‐ának (2) bekezdésében, 10. §‐ának (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §‐ában, 32. §‐ának (3) bekezdésében, 43/B. § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 55/C. §‐ában, a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet célja 1. § E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat anyagi teljesítő képességére figyelemmel a szociálisan rászorultak részére nyújtandó, illetve nyújtható, pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, a jogosultság feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét és garanciáit. 2. § (1)1 E rendelet alkalmazásában: a) szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás: aa) rendszeres szociális segély ab) lakhatást segítő támogatás ac) önkormányzati segély ad) méltányossági jogkörben megállapított ápolási díj 1
A 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 1. §‐a módosította. (Hatályos:2014.01.01‐től.)
2
ae) lakbér hozzájárulási szolgáltatás b) szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátás: ba) lakhatást segítő támogatás bb) önkormányzati segély bc) méltányossági jogkörben megállapított közgyógyellátás bd) adósságkezelési szolgáltatás; 2. Közgyűlés hatáskörébe tartozó ellátásokra vonatkozó eljárási rendelkezések 3. § (1)2,3 A Közgyűlés hatáskörébe tartozó ellátások megállapítása iránti kérelmeket év közben folyamatosan az ellátás formájának megfelelő nyomtatvány kitöltésével – a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel ‐ a Polgármesteri Hivatal Szociális és Köznevelési Osztályánál (a továbbiakban: Szociális és Köznevelési Osztály) kell benyújtani. (2)4 A lakbér hozzájárulási támogatás iránti kérelmeket év közben folyamatosan a Periféria Egyesülethez és a Magyar Vöröskereszt Szabolcs‐Szatmár‐Bereg Megyei Szervezetéhez, az adósságkezelési szolgáltatás megállapítása iránti kérelmeket év közben folyamatosan a Human‐Net Alapítvány Városi Családsegítő Szolgálathoz (továbbiakban: Tanácsadó) kell benyújtani. Karácsonyi támogatás iránt kérelmet nem kell benyújtani. (3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. Ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) másképp nem rendelkezik, a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az egy hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg. (4)61 A jogosultság megállapításakor a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.
2
A 25/2013.(V.31.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése módosította. A 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 2. §‐a módosította.(Hatályos:2014.01.01‐től.) 4 A 42/2013.(XI.4.) önkormányzati rendelet 1. §‐a módosította.(Hatályos:2013.11.05‐től.) 3
3 (5)62 Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. (6) Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, akik a) egyéni vagy társas vállalkozók, szabadfoglalkozásúak, őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért jövedelmük azon részét, mely az adóbevallással lezárt évben keletkezett a Nemzeti Adó‐ és Vám Hivatal által kiadott igazolással, a fennmaradó időarányos részt a havi nettó átlag jövedelmére vonatkozó könyvelő által kiállított igazolással, ennek hiányában nyilatkozatával, b) adómentes bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért nettó jövedelmüket nyilatkozatukkal, valamint az őstermelői igazolvány és betétlap másolatával kötelesek igazolni, c) a nem havi rendszerességgel szerzett jövedelmet, beleértve az ösztöndíjat is, az érintetteknek a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban kapott jövedelem egy havi átlagára vonatkozó nyilatkozatával kell igazolniuk, d)5 a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság által folyósított ellátások esetén az ellátás kérelem beadását megelőző havi szelvényét, amennyiben az ellátás folyószámlára érkezik, abban az esetben a kérelem beadását megelőző havi folyószámla kivonat másolatát, valamint a kérelem benyújtásának évében az Igazgatóság által megküldött tájékoztató egyszerű másolatát kell benyújtani, f)6 azon kérelmezők, akik lakhatást segítő támogatást kérnek és állástalanok, az állami foglalkozatási szerv által kiállított hatósági bizonyítványt kell benyújtaniuk arról, hogy az álláskeresők nyilvántartásban szerepel, g)7 azon kérelmezők, akik lakhatást segítő támogatást kérnek, és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesülnek, vagy súlyosan fogyatékos személyek jogosultságukat az ellátást megállapító határozat egyszerű másolatával és a folyósítás tényét igazoló utolsó havi szelvény benyújtásával kell igazolni, amennyiben az ellátás folyószámlára érkezik, abban az esetben a kérelem beadását megelőző havi folyószámla kivonat másolatát kell benyújtani, h)8 várandós anya részére nyújtott önkormányzati segély esetén a terhes gondozásról szóló igazolás (védőnői), l)9 elemi kár esetén nyújtott önkormányzati segély esetén a helyreállítás költségeiről készített kimutatást, 5
A 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 3. §‐a módosította. (Hatályos:2014.01.01‐től.) A 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 3. §‐a módosította. (Hatályos:2014.01.01‐től.) 7 A 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 3. §‐a módosította. (Hatályos:2014.01.01‐től.) 8 A 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 3. §‐a iktatta be. (Hatályos: 2014.01.01‐től.) 9 A 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 3. §‐a iktatta be. (Hatályos: 2014.01.01‐től.) 6
4
m)10 keresőképtelenség miatt megállapított önkormányzati segély esetén a keresőképtelenséget alátámasztó orvosi vagy kórházi igazolást, n)11 azon kérelmezők, akik a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz kérelmezik az önkormányzati segélyt, a legalább háromhavonta fennálló kapcsolattartást igazoló dokumentumot, o)12 iskoláztatás biztosítása érdekében benyújtott önkormányzati segély iránti kérelem esetén a tankönyv és/vagy tanszerellátás költségét, tandíj kifizetését igazoló számlát, p)13 közgyógyellátás igénylése esetén háziorvos által kiadott igazolást arra vonatkozóan, hogy betegsége legalább három hónapja fennáll. (7) Az e rendelet hatálya alá tartozó lakhatást segítő támogatásban, lakbér hozzájárulási támogatásban, valamint adósságkezelési szolgáltatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a hatáskör gyakorlóját. (8) A lakhatást segítő támogatás, a lakbér hozzájárulási támogatás esetén az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére; b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére (a továbbiakban: a)–b) pont alattiak együtt: megtérítés). (9)77 A (8) bekezdés szerinti megtérítést az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. (10) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.
10
A 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 3. §‐a iktatta be. (Hatályos: 2014.01.01‐től.) A 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 3. §‐a iktatta be. (Hatályos: 2014.01.01‐től.) 12 A 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 3. §‐a iktatta be. (Hatályos: 2014.01.01‐től.) 13 A 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 3. §‐a iktatta be. (Hatályos: 2014.01.01‐től.) 11
5 (11)79 Ha a közgyűlés a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból a) elengedheti, b) csökkentheti, c) részletekben fizettetheti meg. 14 (12) A lakhatást segítő támogatás iránti kérelmet 21 napon belül kell elbírálni. II. Fejezet Pénzbeli ellátások 3. Aktív korúak ellátása 4. § Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll rendszeres szociális segélyre jogosult. 5. § (1) Az az aktív korú személy a) aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy b) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel ‐ feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben ‐ és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben (gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41. § (3) bekezdése) nem tudják biztosítani (továbbiakban: aktív korú személy), vagy c) cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll rendszeres szociális segélyre jogosult. (2) Az együttműködés teljesítése érdekében az aktív korú személy köteles a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatával, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Tanácsadó felkeresni, a Tanácsadó által előírt időpontban, de legalább háromhavonta a Tanácsadónál megjelenni. 14
A 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 4. §‐a iktatta be. (Hatályos: 2014.01.01‐től.)
6
6. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, ha neki felróható okból: a) a Tanácsadóval kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget, b) a segélyt megállapító határozatával – beleértve a jogosultság felülvizsgálatát – a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba vétele céljából nem jelenik meg a Tanácsadónál, c) a Tanácsadó által előírt időpontban nem jelenik meg, d) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben való részvételt nem vállalja, feltéve, hogy akadályoztatása okát az előírt határidőben nem jelenti, vagy hitelt érdemlően igazolni nem tudja. (2) Meg kell szüntetni a segélyre való jogosultságát annak a rendszeres szociális segélyre jogosult aktív korú személynek, aki az (1) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi. 7. § A Tanácsadó – a külön jogszabályban meghatározott feladatain túl – 15 napon belül írásban tájékoztatja a hatáskör gyakorlóját a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú személy nyilvántartásba vételéről, az együttműködési megállapodás megkötéséről, az együttműködési megállapodásban foglalt és a 6. § (1) bekezdés szerinti kötelezettség megszegéséről. 4. Ápolási díj 8. § (1) Az önkormányzat ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, feltéve, a) hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%‐át és b) az ápolási díjat igénylő hozzátartozón kívül nincs az ápolt személy családjában olyan személy, aki az ápolási, gondozási feladatokat ellátja, és c) 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása, gondozása az önkormányzat által biztosított házi segítségnyújtás igénybevételével vagy a családon belül elvárható segítséggel nem biztosítható.
7
d)15 A Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ (a továbbiakban: Központ) a c) pontban foglaltak igazolására a kérelem benyújtását követően, valamint az ellátás felülvizsgálata során a hatáskör gyakorlója megkeresésének kézhezvételétől számított 15 napon belül környezettanulmányt készít. 9. § (1)16 Az ápolási díj havi összege az Szt. 44. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott alapösszegen felül az éves központi költségvetésben meghatározott alapösszegnek halmozottan fogyatékos személyt ápoló esetén kiegészítő támogatás jogcímen 100%‐a. (1a)17,18Az ápolási díj havi összege az Szt. 44. § (1) bekezdés b)‐c) pontjában meghatározott alapösszegen felül az éves központi költségvetésben meghatározott alapösszegnek halmozottan fogyatékos személyt ápoló esetén kiegészítő támogatás jogcímen 70%‐a.” (2) Halmozottan fogyatékos az a személy, akinek az Szt. 41. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van. (3) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani. 10. § (1) Az ápoló személy kötelezettségeinek teljesítését a hatáskör gyakorlója a Központ útján szükség szerint ellenőrzi. (2) Ha az ellenőrzés megállapításai szerint az ápoló a kötelezettségeit nem teljesíti, így különösen, ha megállapítható, hogy: a) az ápoló az ápolt önálló életvitelének fenntartását az ápolt személy hozzájárulása nélkül nem a lakásán, lakókörnyezetében biztosítja, vagy b) az ápoló az ellátást nem az ápolt személy fizikai, mentális, szociális szükséglete, életkora, élethelyzete és egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosítja a Központ javaslatára az ellátás meg kell szüntetni. (3) Az ápolást végző személynek a házi segítségnyújtás keretében segítség nyújtható, illetve az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha 15
A 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 5. §‐a módosította. (Hatályos: 2014.01.01‐től.) A 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 6. §‐a módosította. (Hatályos: 2014.01.01‐től.) 17 A 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 6. §‐a iktatta be. (Hatályos:2014.01.01‐től.) 18 Az 1/2014.(I.17.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. (Hatályos:2014.01.18-tól.) 16
8
a) az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja; b) az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni. 5. Önkormányzati segély19 11. § (1) Az önkormányzat alkalmanként‐ legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 30%‐ának erejéig terjedő összegű önkormányzati segélyt állapít meg a) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő azon személyek részére, akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%‐át, egyedülélő esetén annak 150 %‐át különösen aa) ha a gyermek beteg és a szülő ezen okból, egy hónapot meghaladó időtartamú, táppénzes állományba kerül; ab) a gyermek átmeneti gondozása esetén, ac) egyik vagy mindkét szülő elvesztése, vagy munkanélkülivé válása esetén az árvaellátás vagy munkanélküli ellátás folyósításának kezdetéig; ad) alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a válsághelyzetben levő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése, a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás miatt. b) nappali tagozatos egyetemi, főiskolai hallgató részére a tanulmányi félév megkezdésével járó többletkiadásokhoz történő hozzájárulásként, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %‐át; c) a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztető mértékű gyógykezelési költségek részbeni fedezetéül – a közgyógyellátásra jogosultságtól függetlenül – gyógyszertámogatásként azon személyek részére, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %‐át, egyedülélő esetén annak 200 %‐át. d) gyógyászati segédeszköz árához való hozzájárulásként azon személyek részére, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %‐át, egyedül élő esetén annak 200 %‐át és közgyógyellátás iránti kérelmét elutasították. 19
A 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendlelet 7. §‐a módosította. (Hatályos:2014.01.01‐től.)
9
(2) Az egy naptári évben adható összeg felső határa nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 270 %‐át, azzal, hogy a temetési költségekre tekintettel igényelt önkormányzati segély, valamint a havi rendszerességgel nyújtható önkormányzati segély összegét figyelmen kívül kell hagyni. (3) Az (1) bekezdés d) pontja esetében az adható összeg a legalacsonyabb áron beszerezhető gyógyászati segédeszköz árának megfelelő összeg, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %‐a. Amennyiben a jogosult a Szabolcs‐Szatmár‐Bereg Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztár Szakigazgatási Szervétől támogatásban részesült a segélyt a támogatás összege alapulvételével kell megállapítani. (4) Az önkormányzati segélyt rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében elsősorban alapvető élelmiszerek és közszükségleti cikkek vásárlására jogosító utalványként felhasználható határozattal kell nyújtani. (5) Az önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető, különös méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzethez vezető körülmények megszüntetése érdekében /pl.: haláleset, elemi csapás, bűncselekmény okozta a megélhetést veszélyeztető kár/ az összes körülményekhez igazodó mértékű önkormányzati segélyt nyújthat, azzal, hogy a 11. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelmi feltételtől az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %‐áig eltérhet. (6) Az önkormányzat temetési költségekre tekintettel igényelt önkormányzati segélyt állapít meg annak, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %‐át, egyedülélő esetén annak 250 %‐át; (7) Temetési költségekre tekintettel igényelt önkormányzati segély nem állapítható meg annak a személynek sem, aki a biztosító társaságtól, illetve egyéb szervezettől az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110 %‐át meghaladó mértékű temetési hozzájárulást kapott. (8) A temetési költségekre tekintettel igényelt önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%‐ánál és nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110 %‐nál. A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 150.000 Ft. (9) Ha a (7) bekezdés szerinti hozzájárulás mértéke nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110 %‐át, az önkormányzat annak összegéig kiegészíti. (10) A temetési költségekre tekintettel igényelt önkormányzati segély iránti kérelmet az erről szóló temetési számla kiállításának napjától számított 60 napon belül lehet benyújtani. (11) Az önkormányzat a szociális ellátásra biztosított költségvetési keretösszeg év végi maradványa terhére karácsonyi támogatást nyújthat az arra jogosult személynek. Karácsonyi támogatásra jogosult az a személy, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:
10
a) Nyíregyházán bejelentett lakóhellyel rendelkezik, b) a 65. életévét a tárgyévben betölti, c) saját jogú nyugellátásban, vagy hozzátartozói nyugellátásban részesül, d) egy vagy kétszemélyes háztartásban lakik. (12) A karácsonyi támogatás évente egy alkalommal 4000 Ft összegben természetbeni ellátásként állapítható meg. 6. Havi rendszerességgel nyújtható önkormányzati segély20 12. § (1) Ha a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet hátrányai más módon nem küszöbölhetők ki –különösen indokolt esetben‐ az önkormányzati segély havi rendszerességgel is nyújtható. (2) Havi rendszerességgel önkormányzati segély annak a személynek nyújtható, akinek a) az Szt. 33. § (1) bekezdés g) pontjában felsorolt pénzbeli ellátását megszüntették, b) elzárás, valamint szabadságvesztés büntetésből szabadult, c) rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl.: szociális válsághelyzet). (3) Rendszeres önkormányzati segély havonta legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %‐a erejéig és legfeljebb 3 hónapra nyújtható. (4) Rendszeres önkormányzati segély csak annak a személynek adható, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%‐át, egyedülélő esetén annak 150 %‐át nem haladja meg és kérelmét a pénzbeli ellátás megszüntetéséről szóló határozat kézhezvételét, valamint a szabadulását követő 30 napon belül benyújtotta. 7. Temetési segély 13. §21 20
A 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 8. §-a módosította. (Hatályos: 2014.01.01-től.) A 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 13. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. (Hatályos: 2014.01.01-től.)
21
11
8. Lakbér hozzájárulási szolgáltatás 14. § (1) A lakbér hozzájárulási szolgáltatás a hajléktalan személyek, valamint az otthontalanná vált anya részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. Az Önkormányzat határozatában megjelölt időponttól lakbér hozzájárulási szolgáltatásban részesíti azt a családot vagy személyt, aki a) a kérelem benyújtását megelőzően legalább 90 napja folyamatosan átmeneti szállón lakik, vagy legalább 30 napja utcán, közterületen, lakásként nem használható helyen vagy éjjeli menedékhelyen él és a Periféria Egyesülettel vagy Oltalom Szeretetszolgálattal /továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv/ bizonyíthatóan kapcsolatot tart feltéve, hogy aa) havi nettó jövedelme vagy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%‐át, de nem haladja meg annak 300 %‐át és ab) a kérelem benyújtásakor nyilatkozatában tartózkodási helyként Nyíregyháza közigazgatási területét megjelölte, ac) bérleti/albérleti szerződést kötött, továbbá ad) vállalja a lakhatást segítő programban való részvételt és a megállapodást megköti, ae) és saját maga és családjának lakhatása más módon nem biztosított. b) otthontalanná vált anya és gyermekei esetében a kérelem benyújtását megelőzően legalább 4 hónapja folyamatosan a Magyar Vöröskereszt Szabolcs‐Szatmár‐Bereg Megyei Szervezete fenntartásában működő Anya‐Gyermek Segítőotthon és Krízisközpontban lakik, munkahellyel és elő‐takarékossággal rendelkezik, feltéve, hogy ba) családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %‐át, de nem haladja meg annak 300 %‐át és bb) bérleti szerződést köt a Vöröskereszttel a „Félutas” Kiléptető Házban történő elhelyezésre és bc) vállalja a lakhatást segítő programban való részvételt és a megállapodást megköti, valamint kikerülési tervet készít bd) és saját maga és családjának lakhatása más módon nem biztosított. (2) Elő‐takarékosság: a Magyar Vöröskereszt Szabolcs‐Szatmár‐Bereg Megyei Szervezetével kötött egyéni megállapodás alapján a szolgáltatásban résztvevő család által, havi
12
rendszerességgel, pénzintézetnél vezetett folyószámlán elhelyezett a megállapodásban vállat összeg; (3) A támogatás egyidejűleg több, azonos lakcímre költöző, (1) bekezdésben előírt feltételekkel rendelkező személynek is megállapítható. 15. § (1) A lakbér hozzájárulási szolgáltatás esetén a jogosult a) lakbér hozzájárulásban b) lakhatást segítő programban részesül. 16. § (1) Az Önkormányzat az e rendeletben meghatározott feladatait az együttműködésre kijelölt szerv útján látja el, a fenntartóval kötött ellátási szerződés alapján. (2) A lakhatást segítő program keretében az együttműködésre kijelölt szerv: a) tájékoztatja a kérelmezőt a lakbér hozzájárulás feltételeiről, a program elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól, b) a kérelmező hozzájárulásával megvizsgálja a kérelmező fizetési kapacitását és készségét, környezettanulmányt készít a bérleményben, segítséget nyújt a bérleti/albérleti szerződés megkötéséhez, melynek alapján javaslatot tesz a lakbér hozzájárulási szolgáltatásba történő bevonásra, ba) otthontalanná vált anya és gyermeke(i) esetén megvizsgálja a 14. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek fennállását, a kérelmezővel bérleti szerződést köt, melynek alapján javaslatot tesz a lakbér hozzájárulási szolgáltatásba való bevonásra c) kidolgozza a kérelmező bevonásával az egyéni élethelyzethez igazodó programot és a kérelmezővel írásban lakbér hozzájárulási megállapodást /továbbiakban: megállapodás/ köt, melynek tartalmaznia kell a kérelmező által vállalt önerő mértékét és formáját, otthontalanná vált anya és gyermeke(i) esetén a kikerülési tervet, az Anya‐Gyermek Segítőotthon és Krízisközpont által biztosított szolgáltatásokat, az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok definícióját, a kérelmező által vállalt feladatokat és határidőket a „Félutas” Kiléptető Ház házirendjének betartására vállalt kötelezettséget, a kötelezettségek és határidők be nem tartása miatti szankciókat. d) a hozzájárulás folyósításának időtartama alatt a kérelmezővel kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri a megállapodásban foglaltak betartását,
13
e) szükség esetén kezdeményezi a lakbér hozzájárulási szolgáltatásra vonatkozó döntés módosítását, f) évente írásos értékelést készít a program végrehajtásáról, melyet megküld a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottságnak /továbbiakban: Bizottság/, g) jelzi a Bizottságnak, ha a jogosult az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, h) a szolgáltatás megszűnése esetén biztosítja a segítségnyújtáshoz való hozzáférés lehetőségét. 17. § (1) A lakbér hozzájárulási szolgáltatás időtartama alatt a jogosult együttműködik az együttműködésre kijelölt szervvel. Az együttműködés során a jogosult köteles a) hozzájárulni a lakhatással kapcsolatos adatok és információk együttműködésre kijelölt szerv általi megismeréséhez és nyilvántartásához, b) aktívan közreműködni a megállapodás kidolgozásában, c) köteles a megállapodásban foglaltakat betartani, d) havonta legalább egy alkalommal az együttműködésre kijelölt szervvel személyesen találkozni és –a megállapodásban előírt módon‐ tájékoztatni a megállapodásban foglaltak végrehajtásáról. (2) Nyíregyháza közigazgatási területén belül történő lakcímváltozás esetén a jogosult kérheti a bérleti/albérleti szerződés bemutatásával az új bérleményre vonatkozóan a lakbér hozzájárulás tovább folyósítását. 18. § (1) A lakbér hozzájárulás havi összege nem lehet kevesebb az albérleti díj 20 %‐nál, de legalább 8000 Ft, és nem lehet több annak 60 %‐nál, de legfeljebb 25. 000 Ft. (2) A hozzájárulás adható a) lakásbérleti, albérleti díjra b) lakásbérlet, albérlet egy összegű tartós lekötésére, kauciójára. (3) A lakbér hozzájárulást legfeljebb egy évre lehet megállapítani. (4) A lakbér hozzájárulás a (2) bekezdés b) pontja esetében egy összegben is nyújtható, melynek mértéke legfeljebb 50.000 forint.
14
(5) A megállapított lakbér hozzájárulást a kérelmező részére kell folyósítani. (6) A hozzájárulás folyósításának feltétele, hogy az együttműködésre kijelölt szerv havonta igazolja, hogy a jogosult a bérleményben lakik és a megállapodásban foglaltakat teljesíti. (7)22 A jogosultat a hozzájárulás a lakbér hozzájárulásról szóló határozatban megjelölt időponttól illeti meg azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi hozzájárulás teljes összegét kell folyósítani, feltéve, ha a jogosult kezdő időpontjától érvényes bérleti szerződéssel rendelkezik. Egyéb esetben a jogosultság kezdő időpontja bérleti jogviszony létrejöttének az időpontja. 19. § (1) A lakbér hozzájárulási szolgáltatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult a lakhatást segítő programban nem vesz részt. (2) A lakbér hozzájárulási szolgáltatást meg kell szüntetni, ha a) a jogosult lakcíme megváltozik, vagy b) meghal, vagy c) a hozzájárulás megállapításának feltételei nem állnak fenn. (3) A lakbér hozzájárulási szolgáltatás (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg. III. Fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások 9. Lakhatást segítő támogatás 20. § (1) Az önkormányzat lakhatást segítő támogatást nyújt a rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak. (2) A lakhatást segítő támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. 22
A 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 9. §-a módosította. (Hatályos: 2014.01.01-től.)
15
(3) Az önkormányzat a lakhatást segítő támogatást a villanyáram‐, a víz‐ és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújtja. 21. § (1) Lakhatást segítő támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%‐át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. (2) Az (1) bekezdés esetén a támogatás akkor állapítható meg, ha a) a kérelmező 70 éven felüli egyedül élő személy, vagy b) a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő személy rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban részesül vagy súlyosan fogyatékos, vagy c) a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő személy legalább 90 napja regisztrált álláskereső vagy d) a kérelmező vagy vele egy háztartásban élő személy a gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő, vagy e) a kérelmezőnek vagy vele egy háztartásban élő személynek pénzintézeti lakáscélú hitel törlesztési kötelezettsége van, vagy f) a családban három vagy több gyermek neveléséről gondoskodnak. (3)195 A lakhatást segítő támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7. (4)196 Ha a háztartás a) (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
16
b) (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2‐del növekszik. (5)197 Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2‐ del növekszik. (6) A támogatás összege havonta 1200 Ft. 22. § (1) Lakhatást segítő támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (3) A támogatást kérőnek a lakáshasználata jogcímét hitelt érdemlő módon az alábbiak szerint kell igazolni a) a lakbért, illetve az albérleti díjat a lakásbérleti vagy albérleti szerződés egyszerű másolatával, b) a közüzemi díjakat a közüzemi szolgáltatók által kiállított a szerződésszámot és a szerződéses folyószámla számot tartalmazó számlák (utolsó egy hónap) egyszerű másolatával, ennek hiányában a szolgáltató által kiállított igazolással. (4)23 A lakhatást segítő támogatást egy évre kell megállapítani. A jogosultság kezdő időpontja az Szt. 38. § (1) bekezdésben nyújtott támogatás (normatív lakásfenntartási támogatás) jogosultság kezdő időpontjával egyezik meg. (5) A megállapított támogatást a közszolgáltatókhoz, illetőleg a bérbeadóhoz utólag, minden hónap 5. napjáig kell átutalni. Kivételt képez a fűtési költség (szén, fa, olaj), a bérleti, albérleti díjhoz nyújtott, illetve előfizetéses gáz‐vagy áramfogyasztást mérő készülék működtetéséhez nyújtott lakásfenntartási támogatás, melyet –ide nem értve az önkormányzati bérlakások bérletét – a kérelmező részére kell folyósítani. (6)24 Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartamára lakhatást segítő támogatásra jogosult.
23 24
A 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 10. §-a módosította. (Hatályos: 2014.01.01-től.) A 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 11. §-a iktatta be. (Hatályos:2014.01.01-től.)
17
10. Közgyógyellátás 23. § Közgyógyellátásra méltányossági alapon jogosult az a személy, akinek betegsége legalább három hónapig fennáll és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%‐át, egyedülélő esetén annak 250%‐át nem haladja meg feltéve, hogy havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%‐át meghaladja. 11. Adósságkezelési szolgáltatás 24. § (1) Az önkormányzat határozatában megjelölt időponttól adósságkezelési szolgáltatásban részesíti azt a családot vagy személyt, a) akinek aa) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a 24. § (3) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, valamint a tartozások összege adósság típusonként nem haladja meg a 250.000 Ft‐ot, vagy ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%‐át, egyedül élő esetén 200 %‐át és vagyona sem neki sem a vele egy háztartásban élőknek nincs, valamint c) aki e rendelet 24. § (2) bekezdésében meghatározott minimális lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és az Önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. (2) Elismert lakásnagyság: a) társasházak esetén: A háztartásban élők száma a lakás alapterülete 1 53m2 2 65m2 3 73m2 4 80m2 5 86m2 5+n 86+6nm2
18
b) családi ház esetén családnagyságtól függetlenül 100m2 beépített hasznos alapterület felett az egy főre eső átlagos lakásnagyság a 25m2 –t nem haladhatja meg, (3) Az adósság típusai: a) vezetékes gázdíj tartozás, b) áramdíjtartozás, c) távhő ‐ szolgáltatási díjtartozás, d) víz‐ és csatornahasználati díjtartozás, e) szemétszállítási díjtartozás, f) központi fűtési díjtartozás, g) közösköltség‐hátralék, h) lakbérhátralék. (4) A támogatás méltányossági jogkörben is megállapítható, ha a háztartás jövedelme a rendelet 24. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelemhatárt legfeljebb 10 %‐kal haladja meg, függetlenül a 24. § (2) bekezdésben meghatározott lakásnagyságtól. (5) A (4) bekezdés esetén a támogatás akkor állapítható meg, ha a) a kérelmező 70 éven felüli egyedül élő személy, vagy b) a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő személy rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül vagy súlyosan fogyatékos, vagy c) olyan család, ahol három vagy több gyermek neveléséről gondoskodnak, vagy d) a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő személy álláskereső, vagy d) a kérelmező vagy vele egy háztartásban élő személy a gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő, vagy f) ha a háztartásban élő gyermek más helységben felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, vagy g) a kérelmezőnek pénzintézeti lakáscélú hitel tartozása van. 25. § (1) Az e rendelet 3. §‐ában szabályozott eljárás lefolytatása után a Tanácsadó a kérelmet és mellékleteit, valamint az adósságkezelési szerződés egy példányát, az adósságcsökkentési támogatásra, vagy az arra irányuló kérelem elutasítására tett javaslatával egyetemben a kérelem benyújtásától számított 10 napon belül köteles megküldeni a hatáskör gyakorlójának. A határidő indokolt esetben –egy alkalommal‐ 10 nappal meghosszabbítható.
19
(2) A Tanácsadó köteles megküldeni azokat a kérelmeket és a keletkezett valamennyi okiratot is a kérelem benyújtásától számított 10 napon belül, amelyek alapján a kérelmező adósságkezelési tanácsadásban nem részesült. (3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott iratok hiányosak, vagy azok tartalma alapján az érdemi döntés nem készíthető elő, a hatáskör gyakorlója a pótolandó hiányok, vagy tisztázandó körülmények pontos megjelölésével felhívja a kérelmezőt a hiányok pótlására. (4) A megállapított támogatás összegét a megállapító határozat jogerőre emelkedésétől – havi részletekben folyósítandó támogatás esetén, az adós önrészesedésének a szolgáltató általi igazolásától‐ számított 15 napon belül kell átutalni a szolgáltatónak. (5) Az előrefizetős árammérő készülék beszerzésének költsége az Önkormányzatot terheli. (6) Az adósságcsökkentés címén nyújtott támogatás összegét – az adós önrésze megfizetésének igazolását követően – közvetlenül a Szolgáltatónak kell utalni. 26. § (1) Az Önkormányzat az e rendeletben meghatározott adósságkezelési tanácsadás feladatait a Human‐Net Alapítvány fenntartásában működő Városi Családsegítő Szolgálat útján látja el, a fenntartóval kötött ellátási szerződés alapján. (2) Az adósságkezelési tanácsadás keretében a Tanácsadó: a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről; ha az adósság nem kezelhető, tájékoztatást nyújt az igénybe vehető egyéb szolgáltatásokról, b) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, melynek alapján javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásra, c) javaslatot tesz az előrefizetős áramfogyasztást mérő készülék biztosítására az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonással egyidejűleg, vagy az adósságkezelés időtartama alatt bármikor, d) közreműködik a készülékek felszerelésének és működtetésének biztosításában, e) az adós a hitelező által igazolt jogcímű és mértékű adóssága rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást /továbbiakban: adósságkezelési megállapodás/ köt, f) az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását,
20
g) szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását, h) a Tanácsadó 3 havonta köteles a kezelt hátralék önrészét és a tárgyhavi befizetéseket igazoló dokumentumokat a hatáskör gyakorlójához benyújtani, i) segítséget nyújt a kódhordozó megvásárlásához. 27. § Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adós együttműködik a tanácsadóval. Az együttműködés során az adós köteles a) hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához, b) aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában, c) az adósságkezelési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában, a hitelezővel a tartozása megfizetéséről szerződést kötni, a szerződés megkötésének bármely okból való meghiúsulásáról, az ok bekövetkezésétől számított 15 napon belül pedig a Tanácsadót és a hatáskör gyakorlóját tájékoztatni, d) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és –az adósságkezelési szerződésben előírt módon‐ tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról, e) áramfogyasztást mérő készülék biztosítása esetén vállalja annak rendeltetésszerű használatát legalább egy éves időtartamban és erről írásban nyilatkozik, hátralék fennállása esetén megállapodást köt a szolgáltatóval a hátralék rendezésére. Vállalja a készülék felszereléséhez megfelelő mérőhely kialakításának és a beltéri egység költségének megfizetését. f) Nyíregyháza közigazgatási területén belül történő lakcímváltozás esetén a jogosult kérheti a Szolgáltatótól a Tanácsadó egyidejű értesítése mellett, hogy az új lakcímének megfelelő helyen a készüléket szereljék fel. Az új felszerelés költségei a kérelmezőt terhelik. IV. Fejezet Záró rendelkezések 12. Hatásköri rendelkezések 28. § (1)25 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése e rendelet 25
A 44/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelet 12. §-a módosította. (Hatályos: 2014.01.01-től.)
21
a) 8‐10 §‐aiban szabályozott ápolási díj, b) 11.‐12. §‐aiban szabályozott önkormányzati segély, c) 20‐22. §‐aiban szabályozott lakhatást segítő támogatás d) 23. §‐ában szabályozott közgyógyellátás e) 24‐27. §‐aiban szabályozott adósságkezelési szolgáltatás megállapítására biztosított hatáskörének gyakorlását Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesterére ruházza át. (2) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése e rendelet 14‐19. §‐aiban szabályozott lakbér hozzájárulási támogatás megállapítására biztosított hatáskörének gyakorlását Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottságára ruházza át. 13. Hatálybalépés 29. § Ez a rendelet 2013. január 1‐én lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. 14. Hatályon kívül helyező rendelkezések (1) Hatályát veszti a) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 6/2011. (II. 11.) önkormányzati rendelete. b) Hatályát veszti Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a szociálisan rászorult hajléktalan személyek részére nyújtható lakhatásukat segítő lakbér hozzájárulási szolgáltatásról szóló 2/2008. (I. 15.) önkormányzati rendelete. c) Hatályát veszti Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a szociálisan hátrányos helyzetbe került személyek részére nyújtható lakhatásukat segítő adósságkezelési szolgáltatásról szóló 14/2007. (III. 27.) önkormányzati rendelete. Nyíregyháza, 2012. november 13.
22
Dr. Kovács Ferenc Dr. Szemán Sándor polgármester címzetes főjegyző E rendeletet 2012. december hó 14. napján kihirdetem. Nyíregyháza, 2012. december 14. Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző
23
A szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 46/2012.(XII.14.) számú önkormányzati rendelet Indokolása I. Általános indokolás A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a szociális ellátás feltételeinek biztosítását az állam központi szervein kívül a helyi önkormányzatok feladataként állapítja meg, lehetővé téve, hogy az önkormányzat saját költségvetése terhére egyéb ellátásokat is megállapítson. A törvény felhatalmazza az önkormányzatot arra, hogy az egyes ellátások feltételeit, az igénylésre vonatkozó eljárási szabályokat a helyi sajátosságokat figyelembe véve rendeletében határozza meg. A rendelet‐tervezet teljes körűen, részletesen tartalmazza az állampolgárok által igénybe vehető, szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokat, valamint a korábban külön rendeletben szabályozott adósságkezelési szolgáltatás és a lakbér hozzájárulási támogatás szabályait. II. Részletes indokolás 1. §‐hoz A rendelet tervezet célként a szociális biztonság megteremtését és megőrzését határozza meg, amelynek érdekében az önkormányzat anyagi lehetőségeit figyelembe véve szabályozza a pénzbeli és természetbeni ellátásokat. A 2. §‐hoz A tervezet a Közgyűlés hatáskörébe tartozó ellátások felsorolását tartalmazza. 3. §‐hoz Az eljárási rendelkezések pontosan meghatározzák az igények érvényesítésére vonatkozó szabályokat. 4‐7. §‐hoz A tervezet részletesen tartalmazza a nem foglalkoztatott személyek közül a rendszeres szociális segélyben részesülő együttműködési kötelezettségének megszegése és súlyos megszegése eseteit, valamint annak következményeit.
24
8‐10. § A törvényi kötelezettség mellett az önkormányzat támogatást nyújt a 18. életévet betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző személy részére és magasabb összegű támogatást állapít meg a halmozottan fogyatékos személyt ápoló egyedülálló személy részére. Az Szt. a házi segítségnyújtás esetén 2008. január 1‐től bevezette a gondozási szükséglet vizsgálatát. A gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya alapozza meg. A gondozási szükséglet megállapítása során vizsgálni kell az egészségi állapotot, ápolásra való rászorulást, önkiszolgálási képességet. A jogosultsági feltételek megállapításának célja, hogy a család szerepének erősítése mellett elsősorban a gondozási szükséglettel rendelkezők ellátása házi segítségnyújtás keretében történjen és csak ennek hiánya esetén biztosítson az önkormányzat ápolási díjat a hozzátartozónak. A tervezet a jogosultsági feltételeken kívül tartalmazza az ápolást végző személy kötelezettségének megszegése eseteit, annak ellenőrzésére és következményekre vonatkozó szabályokat. 11‐12. § A tervezet az átmenetileg, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdők részére átmeneti segély, rendszeres átmeneti segély megállapítására és a rendkívüli méltánylásra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza. 13. § A törvény felhatalmazása alapján a tervezet meghatározza a temetési segélyre jogosultság feltételeit meghatározva a segély összegének alsó és felső határát is. 14‐19. § A tervezet meghatározza a jogosultság feltételeit, a jövedelemhatárt meghatározva annak minimumát is, mivel önerő vállalása nélkül nem érné el a nyújtott hozzájárulás a célját. A rendelet támogatásban részesíti azokat is, akik együtt költöznek azonos lakcímre ezzel is elősegítve a lakhatásuk megoldását. A szolgáltatás formáinak meghatározásánál a cél az volt, hogy segélyezés helyett a jogosult aktív együttműködésére, önerő vállalására is számítva nyújtson hozzájárulást. Az önkormányzat a lakbér hozzájárulási szolgáltatás feladatait két olyan szervezet bevonásával látja el, akik évek óta részt vesznek a hajléktalan ellátásban. Feladataik közül kiemelt szerepet kap a személyre szabott segítségnyújtás. A rendelet‐ tervezet részletesen tartalmazza a jogosultak együttműködési kötelezettségének szabályait is. A tervezet tartalmazza az Önkormányzat által adható hozzájárulás havi összegét, annak alsó és felső határát. Továbbá rögzíti, egy összegben történő támogatás esetén annak felső határát. A lakbér hozzájárulási szolgáltatás megszüntetése feltételeinek és a hátrányos jogkövetkezmények szabályozásával a tervezet elsősorban szolgáltatás céljainak megvalósulását szolgálja. A tervezet részletesen tartalmazza a kérelem benyújtásának szabályait, az együttműködésre kijelölt szerv és az Önkormányzat feladatait az eljárásban, kiemelve az ellátás szolgáltatás jellegének megfelelően a lakhatást segítő program jelentőségét.
25
20‐22. § A tervezet az Szt. alapján kötelezően megállapítandó normatív és alanyi lakásfenntartási támogatáshoz igazodó a helyi lás a kiegészítő lakásfenntartási támogatás helyébe lépő lakhatást segítő támogatás igénylésének részletes szabályait tartalmazza. A rendelet módosításával olyan családoknak nyújtana az önkormányzat továbbra is támogatást, akik nemcsak jövedelmüket tekintve vannak hátrányosabb helyzetben (pl. három vagy több gyermekesek, gyermekét egyedül nevelő szülő, stb.). Az új szabályozással ugyanakkor kompenzálni tudjuk a normatív támogatás szabályai változása miatt kiesett támogatási összegeket. 23. § A méltányossági jogkörben megállapított közgyógyellátás a szociálisan rászorultak részére az egészség megőrzésével és a betegséggel összefüggő kiadásokat kompenzálja az Szt‐ben szabályozott jövedelemhez képest magasabb jövedelem és alacsonyabb gyógyszerköltség előírása mellett. 24‐27. § Az Szt. az 55/C. § (4) bekezdésének felhatalmazása alapján a rendelet‐tervezet szabályozza az adósságkezelési szolgáltatás részletes szabályait, így különösen a helyben elismerhető lakásnagyságot és minőséget, az Szt. 55/B. § (3) bekezdésében meghatározottak közül az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósságtípusok körét és összegük felső határát, az adósságcsökkentési támogatás folyósításának módját, az adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozó jövedelmi és vagyoni jogosultsági feltételeket, a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének megállapítási módját, az eljárási szabályokat, az adósságkezelési tanácsadást végző intézmény által ellátandó feladatokat, az adósságkezelési tanácsadáson való részvétel módját.
