Csopak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2012. (X.18.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Csopak Község Önkormányzata Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 21/A. § (2) és 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §
E rendelet hatálya Csopak község közigazgatási területén helyi vízgazdálkodási hatósági engedély alapján szennyvízelhelyezést - ide értve az egyedi zárt szennyvíztározót is alkalmazóra terjed ki, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá (a továbbiakban: kibocsátó).
2. §
(1) A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktdtv.) szerinti kibocsátó az általa fizetendő talajterhelési díjat a Ktdtv. 3. melléklete alapján állapítja meg. (2) Csopak község közigazgatási területén a külön jogszabályban meghatározott területérzékenységi szorzó mértéke: T=3,0. (3) A kibocsátó a megállapított díjról évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig a jegyzőhöz, mint önkormányzati adóhatósághoz tesz bevallást a rendszeresített bevallási nyomtatványon. (4) A talajterhelési díjfizetési kötelezettséget a bankszámlával rendelkező kibocsátónak átutalási megbízással, a pénzforgalmi bankszámlával nem rendelkezőknek belföldi postautalványon kell a bevallással egyidejűleg a 11748069-15428701-03920000 számú önkormányzati talajterhelési díj beszedési számla javára teljesíteni.
3. §
(1) Díjfizetési kötelezettség keletkezése, vagy megszűnése esetén a kibocsátó köteles 30 napon belül a változásról értesíteni az önkormányzati adóhatóságot. (2) Adatszolgáltatási kötelezettség terheli a közszolgáltatót – a szolgáltatott víz és az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott víz mennyisége tekintetében – a tárgyévet követő év február 15. napjáig. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a kibocsátók egyedi azonosításához szükséges adatokat, és a talajterhelési díj megállapításához, ellenőrzéséhez szükséges fogyasztási adatokat a tárgyévre vonatkozóan.
4. §
(1) Különös méltánylást érdemlő esetben a kibocsátó kérelmére a tárgyévben a talajterhelési díj megfizetésére 50%-os díjkedvezmény állapítható meg az alábbi feltételek fennállásakor: a) családban élő esetén az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum), b) egyedülálló esetén havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át. (2) E § alkalmazásában különös méltánylást érdemlő eset: fogyatékosság, betegség, baleset, haláleset, munkanélküliség, tartós jövedelemromlás, elemi kár, egyéb rendkívüli élethelyzet vagy létfenntartást veszélyeztető körülmény megléte, bekövetkezése. (3) E § alkalmazásában a jövedelem számítása esetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény értelmező rendelkezései irányadók.
5. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a talajterhelési díjról szóló 22/2004. (XII. 14.) önkormányzati rendelet.
Csopak, 2012. október 17.
Dr. Szántód Anita sk. jegyző
Ambrus Tibor sk. polgármester
A rendelet kihirdetve: Csopak, október 18.
Dr. Szántód Anita sk. jegyző
A kiadmány hiteléül: Csopak, 2014. január 31. Dr. Szántód Anita jegyző
2
INDOKOLÁS Általános indokolás A központi jogszabály változása, és a jogszabályszerkesztésre vonatkozó szabályok érvényesítése miatt indokolt a 2004-ben alkotott talajterhelési díjról szóló önkormányzati rendelet újraalkotása. A rendelet-tervezet elfogadásával összhang lesz a helyi és a magasabb szintű jogszabály között. Részletes indokolás 1. §-hoz:. 2. §-hoz:. 3. §-hoz: 4. §-hoz: 5. §-hoz:
a rendelet hatályára vonatkozó rendelkezés. a kibocsátó talajterhelési díj fizetésével kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazza. adatszolgáltatási kötelezettség részletezését tartalmazza. a 22/2004. (XII. 14.) rendeletben meghatározott díjkedvezmény lehetősége továbbra is fennáll e § alkalmazásával. hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz. ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT a talajterhelési díjról szóló önkormányzati rendelet tervezetéhez
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a szerint: 17. § (1) A jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. Miniszteri rendelet rendelkezhet úgy, hogy az általa meghatározott esetben a közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítője előzetes hatásvizsgálatot végez. (2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.
1. A tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása: a) A tervezet társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: a tervezet helyi társadalmi hatása nem jelentős. A tervezetnek jelentősebb gazdasági hatása nincs. Költségvetési hatása: esetlegesen magasabb talajterhelési díjból származó bevételre lehet számítani.. b) A tervezet környezeti és egészségi következményei: a magasabb talajterhelési díjnak kényszerítő hatása lehet, melynek következtében többen kötnek rá a közcsatornára. Így kisebb lesz a talaj szennyezésének mértéke. c) A tervezet adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: a tervezetben foglaltak adminisztratív terheket nem jelentenek. 3
2. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A tervezet elfogadásával elkerülhető az önkormányzati rendelet és a központi jogszabályok ütközése. A jogalkotás elmaradása esetén törvényellenes helyzet alakul ki. 3. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Rendelkezésre állnak, a jelenlegihez képest többlet személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételt nem igényel.
Csopak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4
18/2008. (VII. 30.) számú rendelete a közterületek használatáról1 Csopak Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 54. § (1) bekezdésében és a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Csopak község területén a) a közterületre, b) minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, amelyek állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén tartózkodnak, illetve tevékenykednek. (2) Helyi közutak vonatkozásában a rendelet 9. §-át és az 1. számú melléklet helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő díjat szabályozó részt kell alkalmazni. (3) E rendelet alkalmazásában közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése. (Étv. 2. § 13. pont)
II. fejezet A közterület használata 2. § (1) A közterületeket és azok építményeit, berendezéseit, felszereléseit – állaguk sérelme nélkül, az általános magatartási szabályok betartásával, mások használatának korlátozása vagy kizárása nélkül – bárki ingyenesen használhatja. (2) Rendeltetéstől eltérő a közterület-használat, ha a használat a közterület mások által történő rendeltetésszerű használatát korlátozza, vagy zavarja. 3. § (1) Közterületet rendeltetésétől eltérő célra használni csak közterület-használati engedély birtokában és e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott közterület-használati díj fizetése ellenében lehet a (3) bekezdésben foglaltak kivételével. (2) Közterület-használati engedély szükséges: a) Közterületbe nyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, átfeszítő kötél, cég- és címtábla elhelyezése. b) Hirdető-berendezés és reklámhordozó elhelyezése. c) Árusító és az árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató fülke, pavilon, mozgó árusítóhely létesítése. d) Közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, fülke és várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő állomás és iparvágány létesítése. e) Köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezése, amennyiben azok nem a közút tartozékai. f) A közút területén kívül gépjármű-várakozóhelyek létesítése. g) Szobor, emlékmű, díszkút, medence és köztárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok stb.) elhelyezése. h) Távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, levélszekrény, valamint engedélyezett szerencsejáték céljait szolgáló láda elhelyezése, továbbá az utcai árusító automaták (pénz, ital, telefonkártya stb.) felállítása.
1
Egységes szerkezetben a 18/2009. (VII. 22.), 25/2209. (X. 16.), 9/2012. (V. 24.), 21/2012. (XII. 13.), 13/2013. (VI. 20.), 14/2013. (VII. 18.) rendeletekkel. 5
i) Építési munkával kapcsolatos – építési engedélyhez nem kötött – létesítmények, valamint építmények és törmelékek elhelyezése, tárolása. j) Alkalmi és mozgóárusítás, szolgáltató tevékenység végzése. k) Portrérajzolás. l)2 m) Kiállítás, vásár, sport és kulturális rendezvények, valamint mutatványos tevékenység folytatása. n) A közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező üzemképtelen, illetve a közlekedésben részt nem vevő, reklámhordozó céllal elhelyezett járművek tárolása. o) A közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosítása (pl. vendéglátó-ipari terasz, előkert). (3) Nem kell közterület-használati engedély: a) közületek, magánszemélyek részére szállított dolog (tüzelőanyag, építési anyag, építési eszközök) területfoglalása esetén, ha a közterület-használat a 24 órát nem haladja meg; b) úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez; c) közművek és azok berendezései hibaelhárítása érdekében végzett munkák elvégzéséhez, ha időtartama a 48 órát nem haladja meg; d) az önkormányzat és intézményei alaptevékenységi körébe tartozó rendezvények esetén; e) őstermelők részére 1 m2-nél nem nagyobb területfoglalásnál; f) élet- és balesetveszély elhárításához szükséges tevékenység végzésére, az ahhoz szükséges időt meg nem haladó időtartamban. (4) Nem adható ki közterület-használati engedély: a) zöldség-gyümölcs, csomagolt élelmiszer árusítására közintézmények bejáratához; b) népszórakoztató intézmény (cirkusz, körhinta stb.) lakótelkek tömbtelkén és belterjesen művelt zöldterületeken történő elhelyezéséhez; c) I. és II. veszélyességi osztályba sorolt mutatványos eszközök felállítására; d) közintézmények, középületek falára, élő fára, közúti jelzőtáblára történő reklámeszköz kihelyezésére; e) közterületen tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására; f) erotikus termékek bemutatására, értékesítésére, reklámozására, valamint egyéb közízlést sértő tevékenység végzésére; g) külön jogszabályban meghatározott tevékenységre. (5)3 Kereskedelmi tevékenység folytatásához szükséges közterület-használat a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló magasabb szintű jogszabályokban meghatározottak szerint engedélyezhető. A közterület-használat engedélyezése 4. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő célú használatát átruházott hatáskörben önkormányzati hatósági jogkörben a polgármester engedélyezi. (2) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. (3) A közterület-használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) kérelmező nevét, lakhelyének, székhelyének, telephelyének címét; b) a közterület-használat célját és időtartamát; c) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását; d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító irat másolatát. A kérelmet a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodájához kell benyújtani. (4) A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb hatósági, szakhatósági engedélyek beszerzését. (5) A közterület-használati engedély másra nem ruházható át. (6)4 5. § (1) A közterület-használati engedélyt határozott – legfeljebb egy éves – időtartamra lehet kiadni. (2) A közterület-használati engedély érvénye – a lejárat előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelemre – meghosszabbítható. A meghosszabbítás kérelmezésére és engedélyezésére az e rendeletben az eredeti hozzájárulás megadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (3) A közterület-használati engedélyben elő kell írni az eredeti állapot megtartására, illetve helyreállítására vonatkozó kötelezettséget, valamint a használt közterület tisztántartására vonatkozó kötelezettséget. 2
Hatályon kívül helyeztea 14/2013. (VII. 18.) rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan: 2013. július 19-től. Módosította: 25/2009. (X. 16.) rendelet 1. § Hatályos: 2009. október 16. 4 Hatályon kívül helyezte a 25/2009. (X. 16.) rendelet 2. § (2) bekezdés. Hatálytalan: 2009. október 16. 6 3
6. § (1) A közterület-használati engedély érvényessége a meghatározott időpontig, illetve feltétel bekövetkezéséig tart. (2) A közterület-használati engedély érvényessége megszűnik akkor is, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító engedély érvényét veszti. (3) Megszűnik a közterület-használati engedély érvénye a jogosult halálával vagy – jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetén – jogutód nélküli megszűnésével. (4) Megszűnik a közterület-használati engedély érvénye akkor is, ha a jogosult bejelenti az engedélyező hatóságnak, hogy a közterület használatával felhagy és az engedélyt egyidejűleg visszaadja. (5) Ha a közterület-használati engedély érvényét veszti, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát haladéktalanul helyreállítani. (6) A közterület-használattal járó kötelezettségek – így különösen a közterület-használati díj megfizetése – szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította. 7. § (1) A közterület-használati engedélyt vissza kell vonni, ha a jogosult az engedélyben, továbbá bármely jogszabályban a tevékenységre meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, illetve, ha az engedély kiadására, meghosszabbítására a jelen rendeletben meghatározott feltételek hiányában került sor. Ebben az esetben a befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet. (2) A polgármester átruházott hatáskörben megtiltja a közterület használatát, amennyiben a közterület használatára a jelen rendeletben meghatározott engedély kiadása nélkül került sor. Amennyiben a közterület jogosulatlan használata a közterület állagának sérelmével járt, a közterület jogosulatlan használóját kötelezni kell a közterület helyreállítására. (3) Amennyiben megállapítható, hogy a közterület igénybevétele engedély nélküli és ezen rendelet előírásai szerint engedély adható, úgy a díjat a tényleges igénybevétel napjától kell megfizetni azzal a kiegészítéssel, hogy az engedély nélküli közterület-használat időtartamára az 1. számú melléklet szerinti közterület-használati díj tízszeresét köteles a használó megfizetni.
III. fejezet A közterület-használati díj 8. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő célú használatáért közterület-használati díjat kell fizetni e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott nagyságrendben a használat célja és a terület nagysága alapján. (2) Amennyiben a közterület használatára nem kerül sor, az engedély érvénybe lépése előtt legalább három nappal kérelmező írásban visszavonását kezdeményezheti. Ebben az esetben a befizetett közterület-használati díj visszafizetésre kerül. Egyéb esetekben, ha az engedélyben meghatározott időtartam alatt a jogosult saját hibájából nem veszi igénybe a kért közterületet, úgy a díj vissza nem fizethető. (3) A közterület-használati díjat éves használat esetén előre a tárgyév január 15. napjáig; évközi kezdés esetén egy összegben, az engedély kiadását megelőzően teljes összegben be kell fizetni. (4)5 A közterület-használat szempontjából minden megkezdett nap és négyzetméter egésznek számít. Havidíj esetén tört hónapra a havi díjnak az igénybevett napokra eső részét kell megfizetni. 9. §6 (1) Helyi közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott igénybevételi díjat kell fizetni. (2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben meghatározott közútkezelői hatásköröket a jegyző gyakorolja. 9/A. §7
5
Módosította: 18/2009. (VII. 22.) rendelet 1. § Hatályos: 2009. július 22-től. Módosította a 13/2013. (VI. 20.) rendelet 1. §-a. Hatályos: 2013. június 21-től 7 Megállapította a 14/2013. (VII. 18.) rendelet 1. §-a. Hatályos: 2013. július 19-től. 7 6
(1) A közterület filmforgatási célú igénybevételére e § rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A közterület filmforgatási célú igénybevételéért fizetendő díj: a) forgatási helyszín esetében:
200 Ft/m2/nap,
b) technikai kiszolgálás esetében:
150 Ft/m2/nap,
c) stáb parkolás esetében:
100 Ft/m2/nap.
(3) Mentes a közterület-használati díj megfizetése alól a településről szóló turisztikai, ismeretterjesztő, oktatási vagy tudományos témájú film forgatása. (4) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek fel nem róható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően 8 napon belül újra biztosítani kell. (5) A közterület használója a közterület-használat befejezését követő 10 nap alatt köteles gondoskodni a közterület eredeti állapotának helyreállításáról. (6) A mozgóképről szóló törvényben meghatározott, közterület filmforgatási célú használatával kapcsolatos képviselő-testületi hatásköröket a képviselő-testület a polgármesterre átruházza.
IV. fejezet Reklám és hirdető berendezések elhelyezésének szabályai 10. § (1) Közterületen reklám- és hirdetőtábla felállítása közterület-használati engedély alapján történhet. (2) Tilos hirdetményt, hirdetést, plakátot, reklámcédulát falra, fára, közvilágítási oszlopra, jelzőtáblára, ajtóra, ablakra és egyéb más – e célra ki nem jelölt – létesítményre elhelyezni. (3) Tilos hirdetményt, plakátot elhelyezni a várótermek, buszmegállók üvegfelületére és minden olyan részére, amely a kijelölt hirdetési felülettől eltér. Ezen előírás megszegői a szabálysértési bírságon túl kártérítésre és helyreállításra is kötelezhetők. (4) A közlekedés biztonságát veszélyeztető, vagy községképet rontó reklámtábla elhelyezésére engedélyt nem lehet kiadni. (5) A község közterületén elhelyezett és a lakosság részére ingyenes hirdetési lehetőséget biztosító hirdető berendezések után közterület-használati díjat nem kell fizetni.
V. fejezet A közterület bontására vonatkozó szabályok 11. § (1) Közterület bontására az építés, aszfaltszőnyeg készítés befejezését követő ötödik naptári év december 31-ig közterület-használati engedélyt kiadni nem lehet. A bontási tilalom nem vonatkozik a halasztást nem tűrő, veszély elhárítását szolgáló bontásokra, valamint a csak fűvel beültetett zöldfelületekre és játszóterekre. (2) Közterület bontására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a kivitelező megnevezését, a munkakezdés időpontját, a munkavégzés időtartamát, a kivitelező építésvezetőjének és a felbontott terület helyreállításáért felelős személynek a nevét, a végleges helyreállítás időpontját. (3) A kérelemhez csatolni kell a létesítmény 1:500 méretarányú helyszínrajzát, közműépítés esetén a közmű üzemeltetők által elfogadott műszaki terveket is. 12. § (1) Hozzájárulás nélkül közterületet felbontani csak közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében szabad. Az üzemzavar miatt végzett bontást a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodáján 24 órán belül, de legkésőbb a bontás megkezdését követő első munkanapon be kell jelenteni. (2) A bejelentéshez mellékelni kell a helyszínrajzot és közölni kell a helyreállítás várható időpontját. A munkálatok végzése előtt és alatt a forgalom biztonságos tereléséről a közmű fenntartója köteles gondoskodni. 13. § 8
(1) Amennyiben közterület igénybevétele során közútnak nem minősülő útszakasz területének több mint 50 %-át felbontják, az igénybevevőt kötelezni kell az út teljes szélességében és az eredeti burkolattal azonos módon történő újjáépítésére. Ha a bontás a felület 40-50 %-át érinti, a teljes felület kopórétegének újjáépítése kötelező. (2) Közművezeték építésekor (bővítésével, felújítás, csere) a gerincvezeték építésével egyidejűleg valamennyi ingatlan bekötővezetékét meg kell építeni, legalább az útburkolaton a telekhatárig, ivóvíz esetén az aknáig. Utólagos közműbekötés csak az érintett tulajdonos költségén történhet azzal, hogy a tulajdonos egy összegben és folyó áron köteles megfizetni azt az érdekeltségi hozzájárulást, melyet a gerincvezeték kiépítésekor a beruházó megállapított. (3) Amennyiben az igénybevevőt kötelezni kell a közterület helyreállítására, a helyreállítást csak olyan egyéni vagy társas vállalkozó végezheti, aki arra az egyéni vállalkozói igazolvány, vagy cégbejegyzés szerint jogosultsággal rendelkezik. 14. § (1) Ha a közhasználatú zöldterületnek engedélyezett más célú használata folytán a zöldterületen lévő növényzet megsemmisülése várható, a jogosult köteles a helyreállítási költségeken túl a megsemmisült növényzet 2. számú mellékletben részletezett eszmei értékének befizetésére is. A felsorolt költségek előzetes befizetése a közterülethasználati engedély kiadásának feltétele.
VI. fejezet Járművek közterületen való tárolásának szabályai 15. § (1) Teher- és áruszállításra szolgáló jármű, vontató, munkagép, utánfutó, pótkocsi, lakókocsi, továbbá más – személygépkocsinak, motorkerékpárnak, kerékpárnak nem minősíthető – jármű közterületen nem tárolható, ilyen célra közterület-használati engedély nem adható. Tárolásnak minősül, ha a jármű 22-06 óra között folyamatosan, a nap többi részében pedig legalább 1 órát meghaladóan közterületen áll. (2) 3,5 t összsúly alatti üzemképtelen, a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan járművet főútvonalon, járdán, járdaszigeten, erdőben, zöldterületen egyáltalán nem, más közterületen pedig engedély nélkül tárolni legfeljebb 15 napig lehet. A határidő leteltéig a tulajdonos az üzemképtelen járművet a közterületről saját költségén köteles eltávolítani. (3) Ha a tulajdonos (üzembentartó) nem tesz eleget elszállítási kötelezettségének, vagy ismeretlen, a polgármester jogosult a jármű kijelölt helyre történő elszállítását elrendelni a tulajdonos (üzembentartó) költségére és veszélyére. Az elszállítást megelőzően a jármű helyzetét, leírását, felszereltségét és a járműben található tárgyakat jegyzőkönyvben rögzíteni kell, azokról fényképfelvételt készíteni. (4) Az elszállított jármű vonatkozásában a Polgári Törvénykönyv felelős őrzésre vonatkozó szabályai irányadók. 16. § (1) A kijelölt helyen a jármű tárolásáról a beszállítástól számított 90 napig gondoskodik az önkormányzat által megbízott szervezet. A tárolás a tulajdonos (üzembentartó) költségére és veszélyére történik. (2) Az elszállítás és a tárolás költségei az üzembentartót, hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező jármű esetén a tulajdonost terhelik. Ha az üzembentartó vagy tulajdonos kiléte megállapítható, a polgármester a beszállítás napjától vagy a személy ismertté válásától számított 8 napon belül köteles az üzembentartót vagy a tulajdonost írásban felszólítani a jármű 30 napon belül történő kiváltására, elszállítására és a költségek megfizetésére. (3) Amennyiben a jármű tulajdonosának (üzembentartójának) személye nem deríthető ki, továbbá a felszólítást követő 30 napon belül ki nem váltott üzemképtelen járműveket az önkormányzat által megbízott szervezet az elszállítás napjától számított 90 nap elteltével értékesítheti, annak eredménytelensége esetén megsemmisítheti. (4) Az üzembentartó vagy tulajdonos a polgári jogi elévülési időn belül tarthat igényt az értékesítés során befolyt – költségekkel csökkentett – ellenérték összegére. Amennyiben a költségek az értékesítés során befolyt összeget meghaladják, úgy a különbözetet az üzembentartó vagy tulajdonos köteles megfizetni.
VII. fejezet Vegyes és záró rendelkezések 17. §8 18. §
8
Hatályon kívül helyezte a 9/2012. (V. 24.) rendelet 1. § 5. pontja. Hatálytalan: 2012. május 25-től. 9
(1) E rendelet 2008. augusztus 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet előírásait a rendelet hatályba lépése után indult ügyekben kell alkalmazni. (3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Csopak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a környezetvédelemről és az üdülőhely rendjéről szóló 19/1996. (XII. 11.) rendelete 11-23. §-ai és 26-28. §-ai. (4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Csopak, 2008. július 29. Dr. Szántód Anita jegyző
Ambrus Tibor polgármester
A rendelet kihirdetve: Dr. Szántód Anita jegyző 1. számú melléklet a 18/2008. (VII. 30.) számú rendelethez9 KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI DÍJAK A. Közterület-használat célja
4.
Közterületbe benyúló kirakatszekrény, árnyékoló szerkezet stb. a felület m2-ét számítva, de minimum 1 m2 Cégér (valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra) a felület m2-t számítva, de minimum 1 m2 Reklám, hirdető vagy útbaigazító tábla szezonális, ill. nem éves elhelyezéssel a felület m2-ét számítva, de minimum 1 m2 Reklám, hirdető vagy útbaigazító tábla éves elhelyezéssel
5.
Árusító és egyéb pavilonok
6.
Árubemutatás, kölcsönzés, üzlet előtti kitelepülés
7.
Vendéglátó előkert, terasz
8.
Alkalmi és mozgóárusítás, kiállítás, vásár, göngyöleg elhelyezés, mutatványos tevékenység, cirkusz, utcai zenélés, újságárusítás
9.
Építőanyag, tüzelőanyag tárolás
10.
Taxi várakozóhely
11.
Portrérajzolás, egyéb képzőművészeti tevékenység
12.
Közterület-bontás határidőn túli helyreállításból adódó közterület foglalás
13.
Üzemképtelen jármű
14.
Önkormányzat által szervezett rendezvényes történő árusítás
15.
Helyi közút nem közlekedési szilárdburkolatú út esetében
1. 2.
3.
9
célú
igénybevételéért
Módosította a 14/2013. (VII. 18.) rendelet 2. §-a. 10
fizetendő
díj
B. Díj szezonban (V.01.IX.30.) 1.800 Ft/m2//hó 1.450 Ft/m2//hó
C. Díj szezonon kívül (X.01.IV.30.) 1.800 Ft/m2//hó 1.450. Ft/m2//hó
3.150 3.150 Ft/m2//hó Ft/m2//hó 2.000 2.000 Ft/m2//hó Ft/m2//hó 2.600 2.600 Ft/m2//hó Ft/m2//hó 5.200 2.600 Ft/m2//hó Ft/m2//hó 2.600 1.350 Ft/m2//hó Ft/m2//hó 1.000 1.000 Ft/m2//hó Ft/m2//hó Jogcím nélküli használat esetén: 2.000 2.000 Ft/m2//hó Ft/m2//hó 1.000 1.000 Ft/m2//hó Ft/m2//hó 5.200 5.200 Ft/m2//hó Ft/m2//hó 1.000 1.000 Ft/m2//hó Ft/m2//hó 500 500 Ft/m2//nap Ft/m2//nap 10.000 10.000 Ft/hó/gk. Ft/hó/gk. Egyedileg kerül megállapításra 12.000 Ft/m2 12.000 Ft/m2
Helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő díj nem 6.000 Ft/m2 szilárdburkolatú út esetében Fenti összegek ÁFA nélkül értendők. 2. számú melléklet a 18/2008. (VII. 30.) számú rendelethez 16.
6.000 Ft/m2
NÖVÉNYEK MEGSEMMISÜLÉSE, MEGRONGÁLÁSA ESETÉN FIZETENDŐ ESZMEI ÉRTÉK
500 Ft/m2
gyep évelő virág
3.600 Ft/m2
egynyári virág
3.000 Ft/m2
kétnyári virág
2.400 Ft/m2
kétnyári virág, hagymás növénnyel aláültetve
3.900 Ft/m2
felületborító cserje
4.800 Ft/m2
a fák, fenyők, szoliter cserjék értékének meghatározása egyedi elbírálás alapján történik Fenti összegek ÁFA nélkül értendők.
11
