Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: L-26862/2012 Témafelelős: Deim Éva Tárgy: Városunk turisztikai helyzetének változása a 2000-2011-es években a hasonló adottságú településekhez képest. A helyzet értékelése, döntés a teendő intézkedésekről. Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Helyben Tisztelt Képviselő-testület! Az elmúlt 12 év alatt jelentős változások következtek be a világ, ezzel együtt hazánk turizmusában. A hazai turisztikai szektor szerkezetileg és állami irányítását tekintve is többször átalakult. A fejlesztések első hulláma a Széchenyi Terv turisztikai beruházásaiként indult. A térség kiváló egészségturisztikai adottságait kiaknázandó 2000-2006. között számos fürdőfejlesztés valósult meg, köztük a szentesi is. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia után, 2006-ban elfogadták a Dél-alföldi Turisztikai Stratégiát. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Délalföldi Regionális Operatív Program keretében múzeumok, rendezvények, konferenciahelyszínek infrastrukturális beruházásai, borturizmushoz kapcsolódó és egyéb aktív turisztikai projektek kaptak hathatós támogatást. Mindeközben világviszonylatban olyan jelentős események következtek be, melyek alapjaiban változtatták meg a turisták utazással kapcsolatos szokásait. Csak a legjelentősebb eseményeket említve a New-York-i terrortámadás, a venezuelai válság, az USA-Irak konfliktus, vagy a közelmúltban bekövetkezett és napjainkra sem múló gazdasági válság jelentősen csökkentette az utazási motivációt, utóbbi pedig alapjaiban változtatta meg az emberek életszínvonalát külföldön és belföldön egyaránt. A helyzetet némileg árnyalja a 2004-ben bekövetkezett Európai Unióhoz való csatlakozás, melyet követően jelentős uniós források nyíltak meg a gazdaság, így a turizmus számára is. Hazánk, így Szentes vendégforgalmának motorját és a szektor fenntartható fejlődését továbbra is a belföldi turizmus jelenti tehát, abban a nem túl kedvező pozícióban, miszerint vendégforgalom tekintetében a Dél-alföld a 9 turisztikai régió közül továbbra is csak a 6. helyet foglalja el a Budapest-Közép-Dunavidék, Nyugat-Dunántúl, Balaton, ÉszakMagyarország és Észak-Alföld után. A vendégforgalmi adatok vizsgálatakor a 2000-2010. közötti időszakot vettük alapul, mert a KSH adatbázisában 2011-re vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. Ez alól kivételt jelent az idegenforgalmi adóbevétel vizsgálata, mert azok helyben rendelkezésre álltak.
1
A Dél-Alföld turisztikai régió lehetőségei A régió Magyarország területének közel egyötödét foglalja el, s itt él az ország népességének 13%-a. A turizmusban ennél jóval szerényebb a szerepe, amit földrajzi fekvése, adottságai, lehetőségei lényegesen befolyásolnak. A magyarországi kereskedelmi szállásférőhelyek és a vendégek számának 8-8 %-át, az összes vendégéjszakák 6,7 %-át regisztrálták a régió három megyéjében lévő kereskedelmi szálláshelyeken 1997-ben. A belföldi vendégek és vendégéjszakák száma az országos érték mintegy 12 %-át teszi ki, azaz ez közelíti meg legjobban a régió népességi arányát. Az átlagos tartózkodási idő több mint fél nappal (a külföldiek esetében több mint egy nappal) marad el az országos átlagtól, ami általánosságban a régió idegenforgalmának tranzit, látogató jellegére utal. A kereskedelmi szálláshelyeken belül a szállodák száma, szobaszáma, férőhelyeinek száma és az összes kereskedelmi szállásférőhely száma a dél-alföldi régióban a legalacsonyabb, csakúgy, mint az egyéb szállásférőhelyek összes száma. A vendégforgalomban a dél-alföldi régió átlagosan a hatodik helyen található az észak-alföldi előtt, a külföldi vendégek esetében pedig csak Észak-Magyarországot múlja felül. Az összes vendégéjszakák számában a legutolsó helyre került, a külföldiek által eltöltött összes vendégéjszakák esetében pedig szintén csak Észak-Magyarországot előzi meg. A dél-alföldi régióban 1990 óta az országos átlagnál nagyobb mértékben növekedett a férőhelyek és a vendégéjszakák száma, valamint az átlagos tartózkodási idő, viszont jelentősen, (20-30 %-kal) elmaradt az országos átlagtól a külföldi vendégek és vendégéjszakáik száma. Az elmúlt 12 év jelentős fejlődést, sok-sok pozitív változást hozott a régió életébe, bár ezeket inkább az öröklött (infrastrukturális) hiányosságok pótlásának kell felfognunk, nagyon ritkán és kizárólag a közelmúltban beszélhetünk csak célzott termékfejlesztésről! Jelentősen javult a térség megközelíthetősége. Sokoldalúan bővült a rendezvények, fesztiválok száma, látogatóik köre pedig sok esetben átlépi a régió, de akár az ország határait is. Fejlődtek a turisztikai termékek: kerékpáros-turizmus, lovas turizmus, bővült a falusitanyai vendéglátás. Számos új helyszínnel gazdagodtak a kulturális programok, bővült a kínálat is, jelentősen nőtt a bor- és egyéb gasztronómiai rendezvények száma. Továbbra is sikeres a vadászat, horgászat és a természetjárás. A legjelentősebb, leglátványosabb fejlődést a régió az egészségturizmus terén mutatja fel. Számos gyógyfürdő újult meg, bővült a szolgáltatások köre, megjelent az élményfürdőzés és a wellness. Új szálláshelyek épültek, a régiek megújultak, korszerűsődtek, városközpontok újultak meg – a fejlődés látványos. Jelentősebb fejlesztések Szentesen Megmentett értékek Szentes Város Önkormányzata az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított a város meghatározó épületeinek felújítására, parkjainak, tereinek rekonstrukciójára. Nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a városképet meghatározó épületek ne csak funkciójukkal, hanem megjelenésükkel is impozánsak, a turisták számára hívogatók legyenek. Elődjeinkhez méltóan úgy újítottuk meg kincseinket, hogy közben egy élhető, modern európai város épületei, falai bontakoztak ki a tervezőasztalokon.
2
1998 – Megújul a Zsinagóga A kultúra palotája A romantikus stílusú épület Knabe Ignác tervei szerint épült, s 40 éves elhagyatottság után, 1987-ben, a város kitartó tárgyalássorozatának eredményeképpen került a város tulajdonába. 1996-ban döntöttek az épület újrahasznosításáról és Terney László helyi építészmérnök, városi főmérnök és csapatának tervei alapján saját forrásból felépült a XXI. századi kívánalmaknak is megfelelő Városi Könyvtár. Mára a Könyvtár Szentes kulturális életének egyik központjává nőtte ki magát, hiszen tevékenysége jóval túlmutat a kölcsönzésen és tájékoztatáson. Tömegeket vonzanak a kiállítások, irodalmi estek, könyvbemutatók, rendhagyó tanórák, vetélkedők, filmklubok, vagy éppen a hazai kultúrszféra meghatározó egyéniségeinek előadóestjei. Strandfürdő A régi ártézi uszoda 1931-ig működött, ekkor épült a jelenlegi 50 méteres sportmedence, amely már sportesemények megrendezésére is alkalmas volt. A szentesi 50 m-es uszodát 1932-ben adták át, ezt követően lendült fel a helyi úszó- és vízilabdasport, az Alföldön egyedülálló módon helyet adva nívós versenyeknek. A népszerű létesítmény közelébe 1972ben a nemzetközi szabványokhoz igazodó 33 1/3-os versenymedence, 1975-ben pedig termálvizes gyermekpancsoló (közismert nevén: „brűg”) épült. 1976-ban épültek az első kőből készült - üdülőházak, amelyeket a későbbiekben további faházakkal bővítettek. A strand 1985-ben az úszásoktatásra kiválóan alkalmas 25 méteres tanmedencével bővült. 1986-ban nyitott a kemping, melynek elhelyezkedése a maga nemében egyedülálló. A város népességmegtartó és turistacsalogató vonzerejének növelése érdekében 2001. év végétől jelentős önerőt és állami támogatást fordított a kiemelt szereppel bíró Széchenyi ligetre és a kiváló helyi adottságból fakadó termálvíz hasznosítása érdekében az akkori Strandfürdő megújítására. Az akkori mintegy 460 millió forintos beruházás eredményeképpen nagyléptékű fejlődés vette kezdetét a standon. A fejlesztések első fázisának lezárultával 2002. augusztusában átadták a csúszdaparkot, majd ezt követően 2003. májusában megnyitották az új öltözőépületet, a termálmedencéket, csúszdás gyermekmedencét. Az addigi szolgáltatások köre újakkal – szauna, pezsgőfürdő, minigolf, strandröplabda, strandfoci, játszótér, beléptetőrendszer, új kiszolgálóegység – bővült. Ezt követően nem sokkal felújították a 33 méteres medence melletti lelátót, a termálvizes ülőmedencék ellátása és az uszoda hidegvíz ellátásának megoldására új vízforgatót szereltek be, a kempingezők örömére pedig megépült az oda vezető út és az őket kiszolgáló vizesblokk is. Kezdetét vette először a faházak felújítása, majd 2007-ben új kőházak építése, mellyel 124-re bővült az üdülőházak szálláskapacitása. A 25 m-es medence környéke padlófűtést kapott. 2010-ben a magyarromán határon átnyúló pályázat, mely az ún. „Kurca-plázs” kialakítását célozta sajnos nem nyert, így ez a beruházás nem valósult meg. 2011-ben elkészült a 33 m-es medence vízgépészeti és esztétikai felújítása, mely során feszített víztükröt, az úszóversenyek szabványainak megfelelő mobil rajtköveket kapott. 2012. év elejére megújult és új szolgáltatásokkal bővült a stand wellness részlege. Kossuth tér A Strandfürdőhöz hasonlóan 2001-ben született döntés a város főterének felújításáról is és a Képviselő-testületi határozat révén arról, hogy Szentes történetíró püspök szülötte, Horváth Mihály szobra ismét elfoglalhatja régi helyét az egykori megyeháza előtt, mint a tér központi alakja. A mintegy 100 millió forintos rekonstrukció során a korábbi szürkeséget a három színből megkomponált, esztétikus burkolat váltotta fel, melynek köszönhetően a szentesiek és
3
az idelátogatók számára egyaránt szerethető lett a belváros szíve. A korhű kandeláberekkel, a stílusban harmonizáló padokkal és a számtalan növénnyel, cserjével, virágágyásokkal díszített tér, valamint az este kivilágított szökőkutakkal a Kossuth tér Szentes ékévé vált. Átadási ceremóniájára 2002. szeptemberében került sor, az akkor első alkalommal megrendezett „Miénk itt a tér” városi nagyrendezvény (Térfesztivál) alkalmával. Megyeháza A Megyeháza a város legjelentősebb és legszebb középülete. 1878-1950 közötti időszakban Szentes megyeszékhelyi rangra emelkedett, a Megyeháza épülete is ekkor épült, mely végül 1883. decemberére készült el. Állaga ezt követően a használat során egyre csak romlott. A város elöljárói 1998-ban döntöttek az egykor szebb napokat megélt volt Megyeháza hasznosításáról, majd 1999-től évente pályáztak címzett állami támogatásra a felújításhoz szükséges forrás elnyerése érdekében. A sikertelen pályázatok sora után fordulatot hozott a 2004-es év, amikor az országgyűlés elfogadta a szentesi megyeháza felújítási programját és megkezdődhetett a mintegy 742 milliós beruházás. Az impozánsan felújított épületet 2006. januárjában adták át. Csongrád vármegye egykori közigazgatási székháza azóta a Szentesi Levéltár, a Koszta József Múzeum és egy 500 fős Konferencia és Kulturális Központ otthona. Református Nagytemplom A Megyeháza mellett a Kossuth tér másik meghatározó épülete a Református Nagytemplom, mely a legnagyobb magyarországi református templomok közé sorolható. Az Alföld leghosszabb hajójú temploma, tornya több mint 40 méter magas. A műemlék épület állaga az ezredfordulót megelőző években egyre csak romlott, felújítása nem volt tovább halasztható. 2000-ben elkészült az épület építési engedélyes terve, 2001-re pedig a felújítás teljes dokumentációja. Az egyházközség által nyert támogatásokból először a tetőszerkezet részleges megerősítéséhez kezdtek hozzá 2003-ban, de végső megoldást csak a város és református egyházközség közös pályázata hozott 2004-ben. A közbeszerzési eljárás lezárultával 2006. januárjától megindulhatott a közel 1 milliárd forintos beruházás, mely a „városi területek rehabilitációja” program részeként magában foglalta a templom rekonstrukcióját, valamint a Református Idősek Otthona létrehozását és a Kiss Bálint utca korhű helyreállítását. A felújítási program részeként először az Idősek otthonát adták át 2007. augusztusában, majd a város „óvárosi részeként” is emlegetett Kiss Bálint utcát a korhű kandeláberekkel, bazaltkocka- és téglaburkolattal, végül pedig 2008. júniusában a kívül-belül megszépült Református Nagytemplomot. Szent Miklós tér - Sétálóutca A Szent Miklós tér a belvárost meghatározó épületek rekonstrukciójával egyidőben újult meg. A közel 60 millió forintos beruházás magában foglalta a Nagy Ferenc utca sétálóutcává való alakítását is. Átadásukra 2006. augusztusában kerül sor. A Szent Miklós tér és a sétálóutca egyedi tervezésű kerámiái, a tér miliőjéhez illő díszkandeláberek, a padok és egyéb utcabútorok, a vendéglátóhelyek teraszai nyaranta, a sok-sok dísznövény és virág mediterrán hangulatot idéznek a dél-alföldi kisvárosban. A „Gólyás-ház” Az épületet 1840 körül kezdték építeni, 1952-ig a város legmódosabb polgárainak a tulajdonában volt. 1968-ban védett műemlékké nyilvánították. A benne lévő komfort nélküli lakásokat 1980-ban kiürítették, mert lakhatatlanná váltak. Az utóbbi évtizedben a szélső
4
kéményen fészkelő gólyák hűségesek maradtak az épülethez, ezért került be "gólyás ház"ként a köztudatba. 2004-ben a PHARE-CBC Gazdaságfejlesztési Program részeként a város testvérvárosával Újszentessel közösen nyújtott be pályázatot az épület újrahasznosítására. A csaknem 100 millió forintos beruházás során az enyészettől megmentett ház olvasztótégelye lett a helyi és környékbeli kézműves mesterségeknek, elősegítve egyúttal a két település közötti kulturális kapcsolatok kiszélesítését. A Művészetek Házát 2006. szeptemberében avatták fel. Termál Gyógyfürdő A török fürdő hangulatú Gyógyfürdőnek a város első, 1957-ben fúrt, 1735 méter mély kútja biztosítja a vizet, amely 71oC hőmérsékletű. A fürdő befogadóképessége 350 fő. Nyitott udvari gyógymedencéje mellett további 5 fedett medence található. A modern igények és a növekvő vendég- és beteglétszám miatt időszerűvé vált az 1962-ben közfürdőnek épült létesítmény szélesebb körű rekonstrukciója, amely két nyertes pályázatnak köszönhetően összesen egy mintegy 126 millió forintos beruházás keretében 2005-ben valósult meg. Az épület tetőterének beépítésével több, mint 500 négyzetméter hasznos alapterületet nyert az intézmény. 12 ágyas nappali szanatóriumot, személyzeti helyiségeket, valamint csoportos és egyéni tornatermet alakítottak ki. A szanatóriumban a betegek kúraszerű rehabilitációs kezelésénél biztosított a pihenési idő, amellyel hatékonyabb a kezelés, ezáltal a gyógyulási idő is rövidebbé válik. A beruházás keretében belső modernizálásra is sor került: megvalósult a klimatizálás, javult a mozgáskorlátozottak közlekedési feltétele, korszerűsödött a meglévő fűtési és energetikai rendszer, új gyógyászati kádak kerültek beszerzésre. A Gyógyfürdőben a Nappali Kórház kialakítása óta lényegi felújítás nem történt, kizárólag a szükséges állagmegóvó intézkedésekre került sor. 2012. januárjában a részletesen kidolgozott, szakaszolható tervezési program elkészítését forrás hiányában a Képviselő-testület elnapolta, az üzemeltető személyében történt változások következményeinek ismeretében kívánja újra tárgyalni. Szentes „folyója” – a Kurca A Kurca eredetileg a Körös élő szakasza volt, a folyószabályozásokkal megépült gátrendszer azonban elvágta a természetes vízutánpótlást. Később zsilipek közé szorították, ekkor jött létre az országosan is egyedülálló holtmeder. A festői szépségű Kurca Szentes szimbóluma lett, a város címerében is szereplő hullámpólya és buzogánysás ábrázolásával. Az 1960-as években a szántóföldekre kijuttatott nagy mennyiségű műtrágyák a talajvízzel bemosódtak a Kurcába és táptalajt biztosítottak a különböző növények „burjánzásához”. 1997-ben a Kurca első nagyobb rehabilitációja után 35-40 m széles lett a „szabad” víztükör. 2008-ban új „levegőztető rendszert” kapott, megépültek ugyanis a látványnak sem utolsó „úszó szökőkutak”, melyek esti kivilágításukban a turisták kedvencei. A Kurcán azóta évente többször végeznek ún. „bioremediációs kezelést”, amellyel gátolják az algásodást és az iszapképződést. A városközponti szakaszon átívelő Eszperantó-híd és a Kurca két partját szegélyező sétányok közkedvelt helyszínei a szentesieknek és az idelátogatóknak. A Kurca által övezett Széchenyi liget Szentes egyik legszebb közalkotása, mely 1869-ben készült el. Az ültetett fák gazdagságára utal például a keleti platán, a szivarfa, fehér- és vörös hárs, fehér nyír, császárfa, japánakác, fehér vadgesztenye, bokrétafa, keskenylevelű ezüstfa vagy olajfűz. A cserjék között a törpe mandula, sóska borbolya, vadszivarfa, fehérsom, díszgyöngy vessző, különböző fenyők stb. 2010-ben a liget kertépítészeti rekonstrukciója során mintegy 54 millió forintból 3000 m2 terület került gyepesítésre és több mint 1000 db
5
fás szárú növényt is telepített az Önkormányzat. A ligetben megtalálható 50 legjellemzőbb cserje- és fafajtát botanikai táblák jelölik, remek kirándulási lehetőséget nyújtva ezáltal a turistáknak. Megújultak a gyöngykavicsos sétányok, a Csallány Gábor Kiállítóhely köré pedig díszburkolat épült. A szélső sétány körül, 810 méter hosszú, helyben öntött gumilapos futópálya került kialakításra, mely azóta is a futást kedvelő szentesiek és az aktív életmódot követő látogatók kedvence, akik ily módon idilli környezetben, az árnyas fák lombjai alatt, az igényesen kialakított Kurca parti sétány mentén sportolhatnak. Szentes-Csongrád kerékpárút A „magyar Amszterdam”? 2006-ra mintegy 165 millió forintos beruházás eredményeképpen megépült a Szentest Csongráddal összekötő kerékpárút szentesi szakasza, mely a Tisza-gáton halad, s amely egyúttal az Eurovelo nemzetközi kerékpárút-hálózat része. A beruházás a két szomszédos önkormányzat Szentes és Csongrád együttműködésével, partnerségben az Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal és a Kincstári Vagyon Igazgatósággal valósult meg. A csongrádi és szentesi szakaszon a Tisza-hídi szakaszt elszámítva összesen 8,7 km hosszú szakaszon épült ki a kerékpárút, melyhez mindkét oldalon töltés-megerősítés is társult. 2010-ben a kerékpárosok segítése érdekében tovább bővült a kerékpárút-hálózat, mintegy 185 millió forintból a liget bejáratától az Ipartelepi-úti körforgalomig, ahol becsatlakozott a már korábban megépült szakaszokhoz. 2011-ben a város újabb, mintegy 81 milliós támogatást nyert a 2140 méter hosszú új rész megépítésére. A Termál-tó sarkáig már kiépült kerékpárút egészen az Árpád Agrár Zrt. szentlászlói kertészetéig vezet majd, mely nemcsak a turistákat szolgálja, hanem segítséget jelent az ott dolgozóknak, akik a város bármely pontjáról immár biztonságosan juthatnak el munkahelyükre. BMX pálya – a fiatalok gyűjtőhelye 4 éve dédelgetett álma vált valóra a szentesi fiataloknak, amikor 2010. márciusában birtokba vehették a várva-várt, kamerával felszerelt komplex BMX- görkori pályát a Pusztai László Sporttelep területén, a Sportszálló mellett lévő volt kézilabda pályán. A fiatalok körében a társadalmi változások által kiváltott belső feszültség levezetésére, a céltalanul eltöltött szabadidő helyett az egészséges módon való időtöltésre kiválóan alkalmasak az extrém sportolási lehetőségek. A bűnmegelőzés és drog-prevenció egyik lehetősége a BMX-görkori kombinált pálya megépítése, mivel a fiatalok így ellenőrizhetőbb módon, koncentráltan egy helyen tartózkodnak. Hosszú távon, a mozgás öröme, a felszabadultság érzete, az akadályok legyőzése, az önszerveződés, az egymás iránt érzett felelősség erősödése, mind-mind pozitív hatást gyakorol a társadalom ifjú tagjaira. Jégpálya A Szentes-Frigó Kft. üzemeltetésében 2009. novemberében megnyílt Szentes első műjégpályája. A 600 m2-es fedett műjégpálya novembertől márciusig, előzetes foglalás alapján egy időben ötven személynek nyújt lehetőséget korcsolyázásra. A jégpályához harminc férőhelyes, ingyenes parkoló, kerékpártároló, valamint egy akadálymentesített öltözőkből, mosdókból és tusolókból álló szociális helység is tartozik Három szezon tapasztalata alapján elmondható, hogy a látogatók fele nem szentesi, egyre többen érdeklődnek Szolnoktól Tiszakécskén és Orosházán át Mezőtúrig a jégpálya iránt. 2011-ben 4–6 fős csapatoknak amatőr jégkorongbajnokságot szerveztek. Az anyagban vizsgált többi település – Orosháza, Szarvas, Makó, és Baja – vonatkozásában hasonló, de egyedi fejlesztési irányvonalak is körvonalazódnak.
6
Orosházán a 2000-es évektől számítva tulajdonképpen az összes megvalósult fejlesztés a fürdő szolgáltatásai és ehhez kapcsolódóan a szálláshelyfejlesztés köré csoportosult, bár a városnak jelen pillanatban sincs érvényes turisztikai koncepciója. Az idegenforgalmi fejlesztéseket az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) foglalja magában. A fürdő területén 2000-2001-ben átadták a gyógyászati és egészségmegőrző központot, 2004ben pedig a Széchenyi terv keretében teljesen megújult az élményfürdő rész is. 2006-ban a tó túlsó oldalán megépültek az üdülőházak 32 férőhellyel. Ugyanebben az évben szintén a tóparton adták át a Gyopár Hotelt. Ezen kívül a vizsgált időszakban több szálláshelyfejlesztés volt: Gyopár Club Hotel és Konferencia Központ, Gyopár sportcentrum és apartmanház (magán beruházásként), Hotel Corvus Aqua (magán beruházásként), Hotel Napsugár minőségi fejlesztése, Fortuna panzió (magán beruházásként), Horváth vendégház (2008). A jelenlegi tervekben a tó és környékének jobb bejárhatósága miatt a tó körül sétaút és kerékpárút megvalósítását tervezik. A fürdőn kívül a városközpontban csak pár olyan beruházás valósult meg, melynek lehet turisztikai hozadéka: Petőfi Művelődési Központ felújítása, Szántó Kovács János Múzeum felújítása, Zsinagóga felújítása. Szarvas turisztikai fejlesztései jellemzően a közelmúltban valósultak meg. A Holt-Körös nyújtotta remek természeti kincsek, valamint Szarvas kuriózuma, az arborétum mellé nemrég csatoltak konkrét termékfejlesztéseket. 2011-ben megnyitott a Vízi Színház, majd később az épületben található kávézó is. Megújult és új apartmanházakkal bővült a Liget Wellness és Konferencia Hotel, mely a város egyetlen szállodája, majd 2012-ben megnyitott a területén található kalandpark is. Fejlesztették a kerékpárút-hálózatot és több tanösvény is kialakításra került. Jelen pillanatban is működik a Katalin II. sétahajó; a Szarvastól Békésszentandrásig terjedő 15 km-es szakasz a kajakosok, horgászok közkedvelt helye. A Körös-parton 33 db 412 férőhelyes, igényesen kialakított, önálló nyaralók bérelhetők, a turistákat ezen kívül panziókba, vendégházakba szállásolják el. Várhatóan 2013-ra elkészül a Szarvasi Szánkópálya és Szabadidőközpont, a távolabbi tervek között jégkorcsolya pálya létesítése is szerepel. Makót sokáig a hagyma városaként tartották számon, de számottevő turisztikai beruházást nem tudott felmutatni, idegenforgalmi koncepciója sincs. A város pár éve megalkotott turisztikai stratégiája aktualizálásra vár. Igazán nagy turisztikai beruházása Makónak a Hagymatikum gyógyfürdő, melynek tervezője a város számos épületéhez hasonlóan Makovecz Imre, a 2011. szeptemberében elhunyt, híres Kossuth-díjas építész. Szarvashoz hasonlóan a termékfejlesztéshez itt is egy aktív turisztikai szolgáltatás-fejlesztés társult: idén tavasszal kinyitott a Maros partján kialakított Kalandpark, mely a tervek szerint 2013-tól egy újabb attrakcióval, a 8 méter magasságban kialakított „lombkorona-sétánnyal” bővül. Szenteshez hasonlóan Makó legnagyobb problémája is a szálláshely hiánya lesz, mely a fürdő átadása óta egyre több fejtörést okoz a város és a fürdő üzemeltetőjének. Befektetőkre várnak. Baja Bács-Kiskun megye második legnagyobb városaként jelentős dunai kikötő és közlekedési csomópont. A vizsgált időszak turisztikai beruházásai jellemzően a vízi turizmus köré csoportosultak, de Szarvashoz és Makóhoz hasonlóan ezek is csak a közelmúltban valósultak meg. 2010-ben Baján épült meg a Duna „Vízi Kapu”-ja, mely három vízi turisztikai létesítmény átadását jelenti: Dunai Fogadóállomás, mely a Bajára vízi úton érkező turisták számára biztosít megállást; Víziturisztikai Kölcsönző és Kiszolgáló Épület (közismert nevén a
7
„Kagyló”), mely a Duna mellékága, a Sugovica partján épült és a szabadstrandot használók igényeit elégíti ki strandkávézóval, csónakkölcsönzéssel, sárkányhajózással; és a Víziturisztikai Bázisépület, amely a kempingezők kiszolgálására épült. A városnak fürdője nincs, tőle 20 km-re Dávodon található strand. A városban 2011. júliusától városnéző kisvonat működik. Legismertebb gasztronómiai eseménye a Bajai Halfőző Fesztivál. A Dunaparton kívül legvonzóbb természeti kincse a Gemenci-erdő. Vendégforgalom alakulása a számok tükrében A megvalósult fejlesztések számos településen – így Szentesen is – nemcsak új turisztikai vonzerő meglétét jelentik, hanem újabb kihívást, újabb megoldandó feladatokat is előrevetítenek. Szentesen a legnagyobb problémaforrás változatlanul a megfelelő számú és minőségi szálláshely (szálloda) hiánya, másrészről ezeknél a komplex programcsomagok kialakításában érzékelt hiányosságok. Szükség lenne arra, hogy minél több szálláshely szerveződjön, kössön megállapodást a turisztikai szektor egyéb szolgáltatóival (pl: vendéglátóhelyekkel, szórakozóhelyekkel vagy éppen a stranddal) annak érdekében, hogy a szállásdíjban egyéb bónuszok is benne legyenek. Bizonyos konstrukciókban (pl: 3 éjszakás foglalás esetén) a vendég a szálláshely mellé kapjon strandbelépőt, vagy éppen kiemelt időszakban jegyet a nyári színházba, vacsorázhasson 10%-os kedvezménnyel a szálláshely által jó szívvel javasolt étteremben. 2000-2010. közötti időszakban a vizsgált településeknél a kereskedelmi szálláshelyek számában a legnagyobb Kereskedelmi szálláshelyek számának alakulása növekedést Orosháza (Gyopárosfürdő) és 20 Szarvas könyvelheti el: 18 a vizsgált időszakban 16 Baja Szarvason 216%-kal, 14 12 Orosháza Orosházán 183,3%-kal 10 Szarvas Makó 8 nőtt a kereskedelmi Szentes 6 szálláshelyek száma. 4 A többi településen 2 0 visszaesés volt tapasz2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. talható, a legnagyobb Baján (-53,3%), Makón pedig -20%. 2000-2010. közötti időszakot vizsgálva Szentesen is csökkent a 12 szálláshelyek száma. 2000-ben 8 10 kereskedelmi szálláshelyet regisz8 tráltak. 2002-ben a szálláshelyek 6 száma 11-re bővült, mely 137,5 %4 os növekedésnek felel meg. 20042 re a kereskedelmi szálláshelyek 0 száma 18,2%-kal, majd 2005-re 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. további 22,2%-kal csökkent, 2007től azonban – dacára a gazdasági válság okozta keresletcsökkenésnek – megállt ez a negatív tendencia. A 2000-2010. közötti időintervallumot vizsgálva Szentesen összességében 25%-kal csökkent a kereskedelmi szálláshelyek száma. Kereskedelmi szálláshelyek száma Szentesen
8
A kereskedelmi szálláshelyeken kívül – Magánszállások számának alakulása Szentesen szálloda hiányában – 12 Szentesen jelentős a 10 magánszálláshelyek (magán8 szálláshely = fizetővendéglátás 6 + falusi szállásadás) száma, 4 mely meghaladja a kereskedelmi szálláshelyek 2 számát. Magánszálláshelyek 0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. tekintetében 2000-ben 11 vendéglátót regisztráltak, amely a vizsgált időszakban tendenciaszerűség nélkül ingadozott, ám 2010-re a 2000-es állapothoz képest 109,1%-os növekedést mutat. A növekedés ezt követően folytatódott 2010-ről, 2011-re a magánszálláshelyek száma Magánszállások férőhelyeinek alakulása Szentesen további 3 új szálláshellyel bővült, ami 125 %-os 10090 növekedésnek felel meg. A 80 70 magánszállásokon lévő 60 férőhelyek száma a 2000- 5040 2010. közötti időszakban 30 20 dinamikusan 170,9%-kal 10 0 nőtt. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Szállásférőhelyek tekintetében a kereskedelmi szálláshelyeken Szarvason 2010-ben 1058 szállásférőhely volt, ezzel a vizsgált települések között az első helyen áll, ami 2000-hez képest +419,8%-os növekedésnek felel meg. Orosházán szintén nőtt a szállásférőhelyek száma (+257,7%), Kereskedelmi szállásférőhelyek számának alakulása hasonlóan Szenteshez, ahol 1800 a szálláshelyek számának csökkenése (25%) ellenére 1600 1400 a férőhelyek száma 1200 Baja 146,1%-kal nőtt! A többi 1000 Orosháza Szarvas 800 településen csökkenés volt Makó 600 tapasztalható: Makón Szentes 400 32,4%-kal csökkent a 200 szállásférőhelyek száma, a 0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. negatív rekordot szintén Baja könyvelhette el 67,7%-os szállásférőhely csökkenéssel. Magánszállások férőhelyeinek alakulása 500 400
Baja Orosháza
300
Szarvas
200
Makó
100
Szentes
0 2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
A kereskedelmi szálláshelyekhez képest a magánszálláshelyeken mindenhol nőtt a szállásférőhelyek száma. Míg a
9
kereskedelmi szálláshelyeket tekintve Szarvason volt a legnagyobb pozitív változás, addig a magánszálláshelyeken ugyanitt volt a legkisebb mértékű a növekedés (+141%) a vizsgált időszakban. Szentesen 170,9%-kal nőtt a férőhelyek száma, Makón 255,2%-kal, Orosházán pedig 286,1%-os növekedés volt tapasztalható. A kereskedelmi szálláshelyek számának alakulása szempontjából a negatív rekorder Baja 444,4%-os! szállásférőhely-növekedést ért el a magánszálláshelyeken. A vendégéjszakák alakulását különféle szállástípusonként vizsgálva – szálloda, panzió, turistaszállás, kemping, üdülőház, ifjúsági szálló – megállapítható, hogy Szentes szálloda hiányában továbbra is versenyhátrányos helyzetből indul. A szállodán kívül a hivatalos besorolás szerint hiányzik az ifjúsági szálló, 2010-ben pedig a turistaszálló kategóriában sem regisztráltak vendégéjszakát. Ezen hiányosságok ellenére a 2000-2010. közötti időszakban csaknem megduplázódott a külföldiek és belföldiek által a városban töltött vendégéjszakák száma (+188,8%-os növekedés!). Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma Szentesen 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
Belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma Szentesen 20000 18000 16000 14000
Szentesen a külföldi és belföldi vendégérkezéseket külön vizsgálva megállapítható, hogy a külföldi vendégérkezések – időközben a gazdaságot súlytó válság ellenére is – több mint háromszor olyan dinamikusan növekedtek (+462,9%!), mint a belföldiek, ahol a vendégérkezések stabilan tartották magukat, itt 148,3%-os volt a növekedés. 2010-es adatokat vizsgálva a vendégéjszakák 68,4%át adták a belföldi vendégek, míg 31,6% volt a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma.
12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
Szállástípusok tekintetében Szentesen meghatározó az üdülőházak és a kemping túlsúlya: szálloda hiányában a vendégéjszakák több mint felét regisztrálták az üdülőházakban (55,8%), további 29,9%-volt a kempingben eltöltött vendégéjszakák száma, azonban a kereskedelmi szálláshelynek minősülő panzióknál a vendégéjszakáknak csak a 14,2%-a realizálódott 2010ben. (a vendégházak, apartmanok, szállók, az egyéb szálláshely, azaz a magánszálláshely – korábban fizető vendéglátás – kategóriába tartoznak) A vizsgált települések közül vendégéjszakák számát tekintve a 2010-es év szintjén vizsgálva Szarvas 60.659 db vendégéjszakával Orosházát is megelőzi, ahol 47.149 volt 2010-ben a vendégéjszakák száma. Harmadik helyen áll Szentes 24.325 vendégéjszakával, őt követi Baja 23.420 vendégéjszakával. A vendégéjszakák számát tekintve Makó szorult az utolsó helyre, ahol 2010-ben 10.285 vendégéjszakát regisztráltak.
10
A vendégéjszakák alakulását tekintve az előző erősorrendVendégéjszakák összesen hez képest változás Szálloda Panzió mutatkozik: 2000Turistaszállás 2010. közötti Kemping időszakban Szarvas Üdülőház Ifjúsági szálló fejlődött a legdinamikusabban – 10 év alatt több mint hatszorosára nőtt a városban eltöltött vendégéjszakák száma (+655,7%-os növekedés!). A növekedés tendenciáját Makó vizsgálva a második helyen áll Makó Vendégéjszakák összesen (+207,1%). Szentes a Szálloda harmadik helyen áll Panzió Turistaszállás +188,8%-kal megelőzve Kemping Üdülőház Orosházát, ahol a Ifjúsági szálló vizsgált időszakban 167,5%-kal nőtt csak a vendégéjszakák száma. Az utolsó helyen Baja áll, ahol a visszaesés mértéke 42,1%. Szarvas
70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000
0
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000
0
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
Ennek megfelelően Baján a különféle szállástípusoknál regisztrált vendégéjszakák Vendégéjszakák összesen Szálloda tekintetében minden Panzió szállástípusnál visszaesés Turistaszállás Kemping volt tapasztalható, egyedül Üdülőház a panziók „mérlege” volt Ifjúsági szálló pozitív, itt 112,9%-kal növekedett a vendégéj-szakák száma a 2000-2010. közötti időszakban. Orosházán a szálloda kategória fejlődött a Orosháza leginkább, itt 148%-kal nőtt a vendégéjszakák száma, de fejlődtek a panziók is, ahol Vendégéjszakák összesen Szálloda a vendégéjszakák száma Panzió 136,9%-kal növekedett. A Turistaszállás Kemping többi szállástípusnál – Üdülőház turistaszálló, kemping – Ifjúsági szálló azonban visszaestek a Baja
50000 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000
10000 5000
0
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
60000 50000 40000 30000 20000 10000
0
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
vendégéjszakák. Szentesen a kempingben eltöltött vendégéjszakák növekedtek leginkább 2000. és 2010. között, de növekedett az üdülőházak (154,8%) és a panziók vendégforgalma is (147,3%). Makón a panziók vendégéjszaka száma
2007.
2008.
2009.
2010.
Vendégéjszakák alakulása Szentesen 30000
Vendégéjszakák összesen Szálloda Panzió Turistaszállás Kemping Üdülőház Ifjúsági szálló
25000 20000 15000 10000 5000 0 2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
11
növekedett a legdinamikusabban (+357,8%), de a szállodáké is nőtt (+130,6%), a kempingnél és az üdülőházaknál azonban visszaesés volt tapasztalható. Szarvason, ahol az összes vendégéjszaka 65,1%-a realizálódott a turistaszállásokon, 2010-ben majdnem 20-szor annyi vendégéjszakát regisztráltak ebben a kategóriában, mint 2000-ben, de dinamikusan fejlődött a szálloda vendégforgalma is, itt 566,8%-os növekedés volt tapasztalható. A szállástípusok eredményességét vizsgálva megállapítható, hogy Orosházán és Baján 2010Üdülőház ben a szállodákban regisztrálták a Ifjúsági szálló Kemping vendégéjszakák túlnyomó többségét (Orosháza: Turistaszállás 73,8%, Baján 45,1%), Makón a panziókban Panzió töltöttek legtöbb időt a turisták (75,4%) 2010ben. Szarvason – dacára a 4 csillagos Liget Wellness és Konferencia Hotelnek – az ún. turistaszállásoknál volt legnagyobb a Szálloda vendégforgalom: a vendégéjszakák 65,1%-a realizálódott ezeken a szálláshelyeken és csak 18,3% a szállodában. Ez annak tudható be, hogy a Szarvasra látogatók a megfizethető, középkategóriás szálláshelyeket keresik leginkább, vagyis a szállodának nincs annyi attrakciója, hogy önmagában fenntartható legyen, valószínűleg ezért is nyílt meg 2012. tavaszán a szálloda közvetlen közelében található kalandpark. Orosháza
Szarvas
Baja
Ifjúsági szálló
Üdülőház
Üdülőház
Ifjúsági szálló
Kemping
Szálloda
Kemping
Turistaszállás
Panzió
Szálloda
Panzió
Turistaszállás
Szentes
Makó
Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping
Ifjúsági szálló
Szálloda
Szálloda
Panzió
Turistaszállás
Turistaszállás
Üdülőház
Kemping
Panzió
12
A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj árbevételének vizsgálatakor megállapítható, hogy a legdinamikusabb Kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj árbevétele fejlődést ismét Szarvas (1000 Ft) produkálta: itt 20002010. között majdnem 350000 meghétszereződött! a 300000 250000 Bajai kereskedelmi Orosházai 200000 Szarvasi szálláshelyekből befolyt 150000 Makói bevétel (+690,9%-os 100000 Szentesi növekedés). Szentes ez 50000 előkelő második helyet 0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. foglalja el, ahol 2000ben még 16.067 eFt volt az összes bruttó szállásdíj árbevétel a kereskedelmi szálláshelyeken, míg 2010-ben már 82.357 eFt. Ez 512,6%-os növekedésnek felel meg. A többi településen is mindenhol növekedés volt tapasztalható: ugyanezen időszakban Makón 426,4%-kal nőtt a szállásdíj árbevétel, de Orosházán Kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj árbevétele a növekedés mértéke Szentesen (1000 Ft) csaknem kétszer olyan 90000 lassú volt, mint például 80000 Szentesen (+274,4%), 70000 60000 Baján pedig csekély, 50000 139,5%-os növekedésről 40000 lehet csak beszámolni. 30000 20000 10000 0 2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
Idegenforgalmi adóbevétel (IFA) Idegenforgalmi adóbevétel alakulása Szentesen tekintetében csak Szentes (adóbevétel + állami támogatás) vonatkozásában állnak rendelkezésre 14 000 000 adatok. 12 000 000 A város 1997-ben döntött az 10 000 000 8 000 000 idegenforgalmi adó bevezetéséről. 6 000 000 1998-2007. között az idegenforgalmi 4 000 000 adó mértéke személyenként, 2 000 000 éjszakánként 100 Ft volt, majd 20082000 - 2011 2010. között 200 Ft, 2011-től pedig 300 Ft/fő/éj. Az idegenforgalmi adó után járó állami támogatás mértéke időközben többször változott: egészen 2009-ig egységesen 2,0 Ft volt. 2010-ben ez a felére csökkent, majd 2011-ben 1,5 Ft-ra emelkedett. A vizsgált időszakban a vendégéjszakákból befolyt idegenforgalmi adóbevétel növekedése folyamatos volt, 739 050 forintról 2011. év végére majdnem hétszeresére 5.164.987 forintra növekedett. (+698,8%-os növekedés!). Az adóbevétel után igényelhető állami támogatás mértéke a fentiek szerint változott a vizsgált időszakban, mely magyarázza a 2010-nél látható összérték visszaesését.
13
Viszonyításként az idegenforgalmi adó mértéke Szenteshez hasonlóan az összes többi településen 300 Ft, ez alól Szarvas jelent kivételt, ahol 2012. január 1-től a városba érkező turistáknak vendégéjszakánként 400 Ft-ot kell fizetniük.
Javasolt fejlesztések A megvalósult fejlesztések, szolgáltatások bővülése, a vendégekért vívott harc arra kell, hogy ösztönözzön minden települést, szolgáltatót, hogy meghatározza egyediségét, predesztinálja kínálatát. Felismerte ezt Szentes is és 2011-ben megalkotta új turisztikai koncepcióját, mely az előző, 2003-ban, majd 2007-ben készült koncepciótól eltérően egyértelműen kifejti, hogy Szentes számára a sport-idegenforgalomban rejlő potenciál az, ami a várost regionálisan és országos viszonylatban is fentebb pozícionálhatja a turisztikai palettán. Sporthagyományai révén, megfelelő infrastruktúrafejlesztés mellett (fedett uszoda, sporttelep komplex fejlesztése, vagy egy későbbi (sport)egészségügyi központ,) a szabadidős turizmus szektorban Szentes egyedi helyet tud elfoglalni. A Strand területén reményeink szerint a közeljövőben megvalósuló termékfejlesztéssel (fedett uszoda és a mellé tervezett wellness és élményfürdő egység) létrejön az az attrakció, mely kiegészülve a város remek adottságaival, pezsgő kulturális életével, fesztiváljaival, már önmagában is kellő vonzerőt jelent. Továbbra is égető szükség van viszont szálláshelyfejlesztésre, hiszen ez a város számára már-már presztízskérdés, máskülönben pedig alapfeltétele a minőségi ittartózkodásnak, legyen szó sportolókról, vagy a város nevezetességei, természeti értékei iránt érdeklődő családokról vagy más idelátogatókról. Szálláshelyfejlesztés nélkül az új turisztikai termék sem fogja hozni a tőle elvárt eredményeket. A vizsgált adatok alapján megállapítható, hogy a város elsőszámú prioritásaként megjelölt sport- és edzőtáborturizmus fejlesztéséhez a meglévő kiváló adottságok mellett olyan szálláshely létesítésére van szükség, amely felszereltségét, színvonalát tekintve elsősorban a sportolók igényeit szolgálja ki, de megfelelő kategóriát jelent azon családok, fiatalok, iskolás csoportok (osztálykirándulók) részére is, akik szállodai környezetben, de közel a strand és a liget nyújtotta lehetőségekhez, szeretnének pár napot eltölteni városunkban. Mindezekhez a legideálisabb helyszínnek kínálkozik a Széchenyi ligetben található egykori „úttörőház”, illetve az egykori Sportszálló épülete. Utóbbi vonatkozásában a Képviselőtestület elé terjesztendő Sporttelep-fejlesztési koncepció foglalkozik majd. Aquapark helyett kalandpark Az Üdülőközpontban tervezett beruházás kiegészítéseként, új termékfejlesztésként javasolt egy tematikus park, mint attrakció kialakítása. A tematikus attrakciók napjaink egyik legjelentősebb termékfejlesztési irányvonalát képviselik a világ turizmusában. Az új típusú attrakciók megjelenése a hagyományos
14
értékrendet, „szükséglethierarchiát” átalakította, a rendszer középpontjába, a termék lényegi elemévé az élményszerzést helyezte, mely túllépett a megelőző korszakokra jellemző pihenés, kikapcsolódás igényén. A tematikus parkok valamennyi típusa – vidámpark, aquapark, örökségpark, kalandpark – fellehető ma Magyarországon. Legkedveltebbek közé az aquaparkok és kalandparkok tartoznak. A tematikus parkok „családjában” legfiatalabbak a kalandparkok, de kínálatuk rendkívül gyorsan bővül, hiszen részben ez sikeres működtetésük záloga. A magyar témaparkok jellemzően az európai parkok mintájára szerveződnek, de az amerikaiakhoz hasonlóan legalább egy teljes napos időtöltést garantálnak. Kialakításukban nagyon fontos, meghatározó tényező a természeti érték megléte (földrajzi elhelyezkedés). Küldetéseik között legjelentősebb a globális turisztikai trendek között – és az érvényben lévő idegenforgalmi koncepcióban is – mindinkább kihangsúlyozott egészségtudatos életvitel, aktív mozgásformák előtérbe helyezése, melyre a parkok rendkívül alkalmasok. Funkciói közt ezen kívül megjelenik a szórakoztatás, kikapcsolódás, rekreáció, oktatás-nevelés, csoportfejlesztés, önmegvalósítás, teljesítőképesség határainak kipróbálása. Célcsoportjaik közt ennek megfelelően gyakorlatilag minden korosztály és társadalmi csoport megtalálható nem ritkán egészen 3 éves kortól a fizikai aktivitás végéig. Vendégkörükben megtalálhatók az óvodás, iskolás csoportok, táborozók, osztálykirándulók, csapatépítők, vállalati tréningek résztvevői, vagy éppen olyan egyéni vendégek, akik egy-egy születésnapot, vagy más családi eseményt szeretnének felejthetetlenné tenni. A helyt adó város, település, térség számára meghatározó a kínálat kiépítettségén túl, hogy a látogatókon (turistákon) kívül a helyi lakosság, valamint az általuk generált kereslet is kiemelt szerepet kap! A kalandparkok sikerében elengedhetetlen tényező a szolgáltatások komplexitása, az anyagban már említett ún. komplex csomagok, „szolgáltatás-portfóliók” kialakítása. Emiatt a kalandparkok minőségileg – szerepkörükben – többet kínálnak, mint a tömegturizmusra épülő vidámparkok vagy aquaparkok! Ezen tényezők megkövetelik a park folyamatos bővítését, fejlesztését, mely során a különböző játékelemek használatán kívül a park, mint attrakció lehetőséget nyújthat például szervezett versenyek lebonyolítására, de a garantált (mindig működő) vagy eseti programok között fellelhetők a különféle tudáspróbák, kirándulások, kincskeresés, kézműves foglalkozások, „citybound” (városi kalandozás) is. A kalandparkok fontos tulajdonsága, hogy önmagukban is önálló desztinációt képezhetnek, mely akár több napos programlehetőséget is kínál a látogatóknak. A hazai és nemzetközi keresleti trendek a kalandparkok további növekedését, elterjedését valószínűsítik. Az összetett termékstruktúra kialakítása számos kapcsolódó szolgáltatás bevonását eredményezi a turisztikai szektor mellett a közvetlenül és közvetetten kapcsolódó ágazatokból, mely lehetőséget teremt a turizmus sokszor hangsúlyozott multiplikátor hatásának érvényesüléséhez. A kalandparkok piaca jelen pillanatban még fejletlennek mondható, kevés szereplője van. Egészen az elmúlt évekig pályázati források sem támogatták a kalandparkok létesítését.
15
Szentes Kártya Nagyon fontos továbbá a termék/szolgáltatások árának megfelelő kialakítása a vendégek és a helyiek szempontjából egyaránt, hogy azok elérhetőek legyenek nemcsak a turisták, hanem a lakosság számára is. Sok település ennek biztosítását turisztikai kártyarendszer kialakításában látta. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy egy Szentes méretű településen sokkal működőképesebb tud lenni egy, a helyi lakosok számára kialakított kártyarendszer bevezetése a gazdaság szereplőinek bevonásával, melyet később – természetesen más szabályrendszer alapján - turisták is igényelhetnének. A Szentes Kártya olyan kártyarendszert takar, amely miatt „jó szentesinek lenni”. A lakosok élvezhetik annak előnyeit, hogy itt élnek és dolgoznak, olcsóbban vehetnék igénybe a legkülönfélébb helyi szolgáltatásokat. A rendszeres vásárlások alkalmával összegyűjtött pontokat adott üzletben le is lehetne vásárolni. A kártyát minden szentesi lakcímmel rendelkező helyi lakos első alkalommal ingyen igényelhetné. A rendszerhez csatlakozó vállalkozók, mint Szentes Kártya elfogadóhelyek, külön erre szolgáló terminált kapnának, valamint egy külön online felületet, ahol lehetőség van a vállalkozás rövid bemutatására. A kártyatulajdonos ezen az online felületen felhasználónév és jelszó alapján maga is nyomon követheti pontjainak alakulását, vagy azt, hogy éppen melyik üzletben van valamilyen akció. A rendszerhez természetesen csatlakoznának egyéb helyi intézmények, ahol olcsóbban lehetne hozzájutni egy-egy koncertjegyhez, belépőjegyhez. Hogy szolgálja a Szentes Kártya Szentes idegenforgalmát? A kártyarendszer kiterjeszthető a hozzánk látogató turistákra, akik bizonyos feltételek mellett ingyen juthatnának hozzá, de aki ezeknek a feltételeknek nem felel meg, mégis hozzá szeretne jutni, meg is vásárolhatná. A város és a turizmusban érdekelt vállalkozók – szállásadók, vendéglátóhelyek, lovasturisztikai szolgáltatók, stb… – érdekei összekapcsolódnak, hiszen az idelátogatók elsőkézből kapnak róluk információkat, a tájékoztató anyagokon keresztül hozzájuk jutnak el elsőként. A Szentes Kártya a későbbiekben további tagokkal bővülhet a kistérség településeiből, akik továbbra is a kiajánlott komplex programcsomagokban szerepelnek, számukra ez a térségi szintű együttműködés megerősítését jelenti. A turisták pedig a kártya segítségével irányítottan ismerhetik meg a város és a térség történelmi, kulturális értékeit, népművészeti, kézműves hagyományait, megkóstolhatják a helyi specialitásokat, bekapcsolódhatnak a lovas élet vérkeringésébe. A kártyával élményt kapnak! A Szentes Kártyához hozzájutó turistáknak már rögtön az érkezéskor pozitív benyomásuk van a városról, a turisztikában érdekelt vállalkozások, szereplők közös érdeke, hogy ez így is maradjon!
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a jelen előterjesztés megtárgyalására és a mellékelt határozati javaslat elfogadására.
16
.../2012. (VI. 22.) Tárgy: Városunk turisztikai helyzetének változása a 2000-2011-es években a hasonló adottságú településekhez képest. A helyzet értékelése, döntés a teendő intézkedésekről. HATÁROZATI JAVASLAT Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta Szentes város turisztikai helyzetének 2000-2011 közötti változásáról szóló előterjesztést és az alábbiak szerint döntött: 1.) Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a város turisztikai helyzetének változásáról szóló tájékoztatót elfogadja. 2.) A Képviselő-testület támogatja és prioritásként kezeli a sportolói igényekre szabott szálláshelyfejlesztést, ehhez befektető bevonását szorgalmazza. A fejlesztés pályázat útján történő megvalósítását támogatja, a konkrét számadatok ismeretében dönt a szükséges önerő megítéléséről. 3.) A Képviselő-testület támogatja a helyi lakosok igényeire szabott Szentes Kártya-rendszer kidolgozását, megvalósítását, majd a turisztikai bevezetést. Lehetséges pályázati forrás esetén támogatja az ehhez szükséges önerő megítélését. 4.) Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete korábbi szándékának megfelelően megerősíti, hogy támogatja a kalandpark létesítését. Megvalósítására pályázati forrás és további befektetők felkutatását szorgalmazza. Felelős: Szentes Város Polgármestere Határidő: folyamatosan A határozatról értesítést kapnak: 1./ Szentes Város Polgármestere 2./ Szentes Város Alpolgármestere 3./ Polgármesteri Hivatal Jegyzője 4./ Polgármesteri Hivatal Számviteli és Tervezési Iroda 5./ Városrendezési, - fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 6./ Művelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sportbizottság 7./ Polgármesteri Hivatal idegenforgalmi referense
Szentes, 2012. június
Szirbik Imre
17
