KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 31835-18/2012.
Előadó:
dr. Reich Brigitta Lágler Veronika Kiss Enikő
Tárgy:
Budapest XII. kerület, Irhás-árok mederrendezése II. szakasz, hordalékfogó műtárgy vízjogi létesítési engedélye Vízikönyvi szám: D.2/3/1690
HATÁROZAT 1./ Budapest Főváros Önkormányzata (1052 Budapest, Városház u. 9-11.; a továbbiakban: Engedélyes) részére, az UNITEF ’83 Műszaki tervező és Fejlesztő Zrt. (1119 Budapest, Bornemissza tér 12.; a továbbiakban: Tervező) által készített 2649 tervszámú, 2012. májusában kelt dokumentáció alapján, a 2./ pontban ismertetett vízilétesítmények megépítésére vízjogi létesítési engedélyt adok. 2./ Létesül: Budapest XII. kerület Irhás-árok mederrendezése II. szakaszában hordalékfogó műtárgy átépítése és zárt csatornaszakasz építése az alábbiak szerint: Az Irhás-árok 1 + 954,3 – 2 + 010,9 km szelvényei között 2-0-0 jelű csatorna: 56,60 fm DN 1000 mm PVC-U csapadékvíz csatorna, lejtése:30 ‰ 1 db bukóakna 3 db ejtőcsöves akna Befogadó: az Irhás-árok mederrendezésének I. szakaszában elkészült zárt csapadékvíz csatorna 300,48 mBf. csatlakozási szinten, egy ejtőcsöves aknán keresztül. Az Irhás-árok 2 + 010,9 – 2 + 025,9 km szelvényei között: Az Irhás-árok 2 + 010,9 km szelvényében lévő hordalékfogó átépítésre kerül az alábbi műszaki paraméterekkel: Hossza: 5,00 m Fenékszélessége: 1,60 m Fenék lejtése: 60 ‰ Mélysége: 1,96-3,22 m Hordalékfogó láda mélysége az átbukási szint alatt: 0,50 m Rézsű: 1,0 : 0,7 Anyaga: betonba rakott terméskő Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 10-12. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
A burkolatot burkolatzáró borda védi az aláüregelődéstől. A hordalékfogó műtárgy felvízi oldalára 14 mm vastag uszadékfogó rács kerül 25 cm-es pálcatávolsággal, a hordalékfogó zárt szelvényhez való csatlakozásánál pedig egy dobozrács kerül elhelyezésre 15 cm-es pálcatávolsággal. A hordalékfogó műtárgyból 304,67 mBf. magasságban jut a víz a 2-0-0 jelű csatornába. A hordalékfogó felett, a felvízi oldalon az Irhás-árok 10,0 fm hosszan kitisztításra kerül, e kitisztított mederszakasz 306,84 mBf. csatlakozási szinten kapcsolódik a meglévő mederhez. A méretezési pont a tervezési szakasz vége, a mértékadó vízhozam ebben a pontban az 1 %-os előfordulási valószínűségű csapadék alapján lett meghatározva. Vízgyűjtőterület nagysága: 75,6 ha Mértékadó csapadékvíz hozam: 1920 l/s 3./ E vízjogi létesítési engedély 2014. július 31. napjáig hatályos. Az engedély hatályának meghosszabbítása – az előbbi időpont lejárta előtt – a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben (a továbbiakban: 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet) előírt mellékletek csatolásával kérhető. 4./ Előírások: - A munkálatok megkezdését és befejezését a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek (a továbbiakban: Felügyelőség) be kell jelenteni. - A kivitelezés befejeztével műszaki átadás-átvételi eljárást kell tartani, a műszaki átadásátvételi eljárás tervezett időpontjáról legalább 8 nappal előbb értesíteni kell a Felügyelőséget. - Műszaki átadás-átvételi eljárást követő 30 napon belül a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 6. §-a szerinti mellékletek csatolásával az üzemeltetőnek a vízjogi üzemeltetési engedélyt meg kell kérni. - A tulajdonos személyében bekövetkezett változást az Engedélyes köteles 30 napon belül a Felügyelőségnek bejelenteni. - Amennyiben jelen engedély alapján tárgyi vízilétesítmények nem kerülnek megépítésre a vízjogi létesítési engedély hatályának lejártát követő 30 napon belül az Engedélyes nyújtsa be az erre vonatkozó nyilatkozatát. - Az építés ideje alatt a vízelvezetésről Engedélyesnek gondoskodnia kell. - A kivitelezést a befogadótól kiindulva kell végrehajtani. - Tárgyi vízilétesítmények megvalósítása csak a KTVF: 1879-11/2012. számon jogerős vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező befogadó csatorna kiépítése után kezdhető meg. - Fokozottan kell ügyelni arra, hogy a közműépítés során talaj-, és felszíni víz szennyezése ne következhessen be. - Az építkezés során keletkező hulladékok kezelését az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet szabályozza. - A hordalékfogó műtárgy tájbaillesztéséről a benyújtott tájbaillesztési tervnek megfelelően Engedélyesnek gondoskodnia kell, azzal a kikötéssel, hogy minden fennmaradó, látható beton felületet terméskőlappal burkolni kell. A műtárgy burkolásához használt terméskő az adott tájegységre jellemző legyen. - A kivitelezési munkálatok során védett, illetve Natura 2000 jelölő növény- és állatfajok egyedei nem veszélyeztethetőek, nem károsíthatók. - A területen található farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia) egyedeinek védelmét Engedélyesnek folyamatosan biztosítania kell. - Engedélyesnek biztosítania kell a beruházással érintett fás szárú növényzet védelmét, különös tekintettel a 2 + 041 km szelvényben található idős bükkfára. 2
-
A kivitelezést, annak megkezdése előtt 5 nappal írásban be kell jelenteni a Felügyelőségnek és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak. A védett természeti terület és a Natura 2000 terület természetközeli állapotú területein depónia nem alakítható ki, gépjárműmozgással nem érinthető. A terület igénybevételét a lehető legkisebb mértékűre kell korlátozni. A termőhely-idegen invazív gyomnövények irtásáról mind a kivitelezés ideje alatt, mind a beruházás befejezését követően Engedélyesnek kaszálással gondoskodnia kell. A beruházás befejezését követően a területet a benyújtott rekultivációs terv szerinti kivitelezéssel természetközeli állapotba kell helyezni. A rekultivációs tevékenységet a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete mellett kell végezni, befejezését jegyzőkönyvben rögzíteni kell, melyet a Felügyelőségnek meg kell küldeni.
4.1./ Budapest Főváros Kormányhivatala Kulturális Örökségvédelmi Irodája V-P019/02256-2/2012 számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: - A tervezett beruházás régészeti megfigyelés mellett végezhető. - A régészeti megfigyelés során előkerülő objektumok, jelenségek, leletek szakszerű feltárása és dokumentálása elengedhetetlen, így szükség esetén megelőző (és próba) régészeti feltárást kell végezni. - A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) jogosult. A beruházás csak azt követően kezdhető meg, hogy a régészeti megfigyelés (szakfeladat) ellátására megszületett a megállapodás a beruházó és a BTM között. A munkálatok csak e határozat jogerőre emelkedése után kezdhetők meg. Jelen engedély a megépítendő vízilétesítmények üzemeltetésére nem jogosít. A fenti előírások határidőre történő önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 134. §-ában és 61. §-ában foglaltak alkalmazásának van helye. Budapest Főváros Kormányhivatala Budapest XI., XII., XXII. Kerületi Népegészségügyi Intézet V-R-026/03723/2/2012.számú szakhatósági állásfoglalásában kikötések nélkül hozzájárult az engedély kiadásához. Egyidejűleg megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 100 000 Ft, melyet Engedélyes megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek (a továbbiakban: Főfelügyelőség) címzett, de a Felügyelőséghez négy példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a megfelelő technikai háttér hiánya miatt nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás díja 50 000 Ft, amit a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. INDOKOLÁS Engedélyes meghatalmazásából eljáró Tervező e határozat 2./ pontjában leírt vízilétesítmények megvalósítására vízjogi létesítési engedélyt kért. A kérelmet és mellékleteit a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásai szerint ellenőriztem és megállapítottam, hogy a beadvány tartalmazza: - az Engedélyes megnevezését, címét, valamint meghatalmazását, mely szerint a Tervező a nevében eljárhat;
3
-
-
az engedélyezési tervek 5 példányát, a tervezői jogosultság igazolását (Molnár Ferenc: 011678); a rekultivációs tervet; tárgyi vízilétesítmény tájbaillesztési tervének 3 példányát; az érintett ingatlanokra vonatkozó tulajdonjog igazolását (Budapest XII. kerület, 9058/5, 9035, 9053/1 hrsz.); a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet NFA-5351/1/2012. számú tulajdonosi hozzájárulását; a Pilisi Parkerdő Zrt. Ter/150-362012 számú vagyonkezelői hozzájárulását; Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat XII-452/3/2012. és XII-452/5/2012. számú tulajdonosi hozzájárulását; Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat XII-452/2/2012. számú közútkezelői hozzájárulását; Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. 714/2012./Környg.Főo. számú üzemeltetői hozzájárulását, valamint a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-vel folytatott 2012. április 18. napján tartott egyeztető tárgyalás jegyzőkönyvét; a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal 2012. május 11. napján tartott egyeztetés jegyzőkönyvét; a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 65/4/2012. számú természetvédelmi kezelői tájékoztatását; az érintett közművek közműnyilatkozatát és a közműpecsételt helyszínrajzot (INVITEL Távközlési Zrt., Novotron Informatikai Zrt., Magyar Telekom Nyrt., ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft., Főváros Vízművek Zrt., Fővárosi Csatornázási Művek Zrt., FŐGÁZ Földgázelosztási Kft.) igazolást a megfizetett igazgatási szolgáltatási díjról.
A tervdokumentációt megküldtem az alábbi hatóságok mint szakhatóságok részére: Budapest Főváros Kormányhivatala Budapest XI., XII., XXII. Kerületi Népegészségügyi Intézet V-R-026/03723/2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötések nélkül hozzájárult az engedély kiadásához. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a KTVF: 31835-5/2012. számú, a Budapest XII. Irhás árok mederrendezése II. szakasz, hordalékfogó műtárgy vízjogi létesítési engedélyezési ügyében kereste meg hatóságomat. A dokumentáció átvizsgálása után szakhatósági állásfoglalásomat kikötések nélkül adtam meg. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény, a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (1) bekezdése alapján adtam meg. Hatáskörömet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 19. § (1) bekezdése, illetékességemet az R. 3. sz. melléklet 1. pontja alapján állapítottam meg.” Budapest Főváros Kormányhivatala Kulturális Örökségvédelmi Irodája V-P-019/022562/2012 számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező részben foglalt kikötéssel hozzájárult az engedély kiadásához. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Az érintett terület a kulturális örökség védelméről szóló többször módosított 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kövt.) 7. § (20) pontja szerint régészeti lelőhely, mely a KÖH nyilvántartásában 15052-es azonosító számon szerepel. Ezért a régészeti örökség védelme érdekében a tervezett beruházás földmunkái régészeti megfigyelés mellett végezhetőek. A megfigyelés során előkerülő jelenségek miatt megelőző régészeti ásatásra, illetve ennek részeként próbafeltárásra is sor kerülhet. A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Kövt. 22. § 4
(3) bekezdése alapján a Budapesti Történeti Múzeum (1250 Budapest, Szent György tér 2. Pf.: 4.) jogosult, ásatási engedély birtokában a beruházó költségére. A feltárt részek ideiglenes állagmegóvásáról, a terület helyreállításáról a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet 19. § (3) bekezdése, a megelőző feltárásról a Kövt. 22. § (1) bekezdése rendelkezik. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (röviden: Korm. rend.) 6. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy Kormányrendeletben meghatározott esetekben a más hatóságok előtt indult, a régészeti lelőhelyen vagy a régészeti védőövezet területén megvalósuló tevékenység, építmény engedélyezésére irányuló eljárásokban, annak elbírálása kérdésében, hogy az engedélyeztetni kívánt tevékenység, építmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, a 2. számú melléklet A. pontjában meghatározott szakkérdésben az elsőfokú eljárásban az illetékes kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv jár el szakhatóságként. Illetékességem a Korm. rendelet 1. számú melléklet 9. pontja állapítja meg.” Az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglaltam a határozatba. A szakhatóságok állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, azok a határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. A Felügyelőség Budapest XII. kerület, Irhás-árok mederrendezése tárgyában KTVF: 96126/2009. számon vízjogi létesítési engedélyt adott ki, mely 2009. június 10. napján jogerőre emelkedett. A KTVF: 961-26/2009. számú vízjogi létesítési engedéllyel szemben dr. Géczi Katalin 2010. november 3. napján jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amelyet bírósági felülvizsgálati kérelemként nyújtott be, hivatkozva arra, hogy a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban mint ügyfél nem vett részt. A Főfelügyelőség 14/06401-2/2010. számú levelében megállapította, hogy a Ket. 15. § (1) bekezdése alapján - mint a KTVF: 961-26/2009. számú vízjogi létesítési engedéllyel érintett Irhás-árok úti lakosnak - ügyféli jogállása helytálló, részére a KTVF: 961-26/2009. számú vízjogi létesítési engedély a Ket. 28/A. § (1) bekezdése alapján nem került kézbesítésre, ezért a fellebbezési határidőt a Főfelügyelőség megtartottnak tekintette. A Főfelügyelőség 14/00539-12/2011. iktatószámú végzésében a KTVF: 961-26/2009. számú vízjogi létesítési engedélyt megsemmisítette, és a Felügyelőséget új eljárás lefolytatására utasította. A megismételt vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során Budapest XII. kerület, Irhás-árok I. szakaszának mederrendezése meg nem épült részeire a Felügyelőség KTVF: 1879-11/2012. számon vízjogi létesítési engedélyt adott ki, valamint Engedélyesnek a megépült részekre vonatkozó vízjogi létesítési engedély kiadására irányuló kérelmét KTVF: 1879-12/2012. számú határozatában elutasította. A Felügyelőség KTVF: 1879-12/2012. számú határozatában megállapította, hogy a megépült és tervezett vízilétesítményekre egységes vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedély kizárólag a teljes rendszer megvalósulását követően adható ki, valamint felhívta Engedélyes figyelmét, hogy a vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedély iránti kérelmet a teljes rendezett szakaszra egységesen kell megkérni.
5
Tárgyi hordalékfogó műtárgy létesítésére vonatkozóan a Felügyelőség a védett természeti terület és a Natura 2000 terület érintettsége miatt a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 126. c) pontja alapján, KTVF: 1908/2012. számon előzetes vizsgálati eljárást folytatott le. A beruházással érintett Budapest XII. kerület 9058/5 és 9053/1 hrsz.-ú ingatlan részét képezi az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet), valamint az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rend. alapján a HUDI20009 területkódú, Budai-hegység elnevezésű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési (Natura 2000) területnek, a Budapest XII. kerület 9058/5 hrsz-ú ingatlan egyidejűleg a Budai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 125/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 125/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet) alapján országos jelentőségű védett természeti terület is. A Natura 2000 területre gyakorolt hatásokat a Felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárás keretében vizsgálta az alábbiak figyelembevételével: A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerint “A Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.” A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés kimondja továbbá, hogy “Olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak - a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel - vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat.” Az előzetes vizsgálati dokumentációval benyújtásra került a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 14. számú mellékletében előírt Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció is, a Felügyelőség pedig a 15. számú melléklet szerinti szempontokra figyelemmel elvégezte a hatásbecslést. Az előzetes vizsgálati eljárást lezáró KTVF: 1908-9/2012. számú határozat azt a megállapítást tette, hogy a dokumentációban megnevezett három változat közül az 1.c vagy 2. változat megvalósításának környezeti hatása jelentős, környezeti hatástanulmány benyújtása szükséges. A tervben szereplő 3. számú műszaki megoldást tartalmazó változat - megfelelő feltételekkel - várhatóan nem lesz jelentős hatással a természeti környezetre, illetve Natura 2000 jelölő fajra, élőhelyre. A 3. változat alapján történő megvalósításnak jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Az előzetes vizsgálati eljárást lezáró KTVF: 1908-9/2012. számú határozat 2012. május 5. napján jogerőre emelkedett.
6
Tervező által 2012. májusában készített „Irhás árok mederrendezés Engedélyezési Terv Vízépítés-Hordalékfogó Műtárgy II. szakasz” című dokumentáció a 3. változat szerint került benyújtásra az előírásoknak megfelelően. Tárgyi vízjogi létesítési engedélyezési eljárás keretében benyújtásra került a rekultivációs terv is, mely a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal mint az országos jelentőségű védett természeti területek és a Natura 2000 területek természetvédelmi kezelőjével történt, 2012. május 11. napján tartott egyeztetés jegyzőkönyve alapján került kidolgozásra. A Felügyelőség a tervek beérkezését követően belföldi jogsegéllyel kereste meg a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot, mely 65/4/2012. számon, 2012. június 28. napján kelt belföldi jogsegélyében az alábbi tájékoztatást adta: „A tárgyi terület, vagyis az Irhás-árok Natura 2000-es prioritásai - A gyertyános-tölgyes klímájú erdőterület (91 GO - Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal) kocsánytalan tölgy, gyertyán és bükk fő fafajokkal, valamint cseresznye, hárs, juhar, kőris és más természetes elegyfajokkal, illetve a gyertyános-tölgyesekre jellemző geofiton jellegű aljnövényzet, köztük a kiemelt fajok: hóvirág (Galanthus nivalis), turbánliliom (Lilium martagon), farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia) megőrzése. - Az idős faállományhoz kötődő bogárfajok: gyászcincér (Morimus fureneus), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), szarvasbogár (Lucanus cervus), kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus), havasi cincér (Rosalia alpina) életfeltételeinek biztosítása. Kiemelt fontosságú cél a kedvező természetvédelmi helyzet fenntartása és helyreállítása. A munkákkal érintett, mintegy 0,1 5 ha-nyi területet teljes egészében zárt lombkorona borítja, amely része a Budapest XII. ker. 38 C jelű üzemtervezett erdőrészletnek, ugyanakkor vízmosás, és évszázada használt, közforgalom elől el nem zárt, állandósított, keskeny út is húzódik itt. Az Unitef Zrt. által készített 2649 számú, 2012. május második felében elkészült tervezet, több éves egyeztetés eredménye, a május l11-i helyszíni bejárás során kialakított természetvédelmi kezelői véleményre épül. A korábbi maximalista elképzelések helyett, a természetvédelmi kezelő által elfogadhatónak tartott, minimális beavatkozást tervez. Már nem tartalmazza a 20-30 méter hosszú árokkiépítéseket, a nagy partfalakat, az idős fák kivágását. Gyakorlatilag az árok természetközeli állapota megőrződik, a munkálatok csak a több évtizedes műtárgy közvetlen, mintegy 10 x 15 méteres környékét érintik, ahol a kisebb tájsebként jelentkező, korábbi bolygatások, kotrások nyomaiban dolgoznak, majd azt rendezik és rekultiválják. Védett értékek a tervezett munkaterületen nem fordulnak elő, a munkálatok azokat nem veszélyeztetik. A közelben található, 5 tő Aconitum vulparia körbeszalagozása megtörtént. Összefoglalva, az elenyészően kis területen végzendő, óvatos beavatkozás a Natura 2000-es jelölés célját, a jelölő élőhelyeket és fajokat nem veszélyezteti, a munkák végeztével kedvezőbb természetvédelmi helyzet alakul ki, mivel várhatóan megszűnnek a rendszeres zavarások, állandósulni tud az élőhelyre jellemző, erdei aljnövényzet.” A 125/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet 3. §-a szerint „A védettség indoka és célja a terület jellegzetes tájképi és természeti adottságainak, földtani és felszínalaktani természeti értékeinek, növénytársulásainak, növény- és állatfajainak megőrzése, a területen található történelmi, kultúrtörténeti értékek megóvása.” A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: 1996. évi LIII. törvény) 7. § (1) bekezdés szerint „A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását.” 7
A 1996. évi LIII. törvény 35. § (1) bekezdés a) pontja szerint továbbá „Védett természeti területen…tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja;” A 1996. évi LIII. törvény 42. § (1) bekezdése kimondja, hogy „Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.” A (2) bekezdés szerint „Gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről.” A 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése kimondja továbbá, hogy „Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.” A vízrendezési szempontból tett előírások a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet alapján kerültek meghatározásra. A benyújtott kérelemből, annak mellékleteiből és az engedélyezési eljárás anyagából megállapítottam, hogy a létesítmények megvalósítása megfelel a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: 1995. évi LVII. törvény) előírtaknak. A vízilétesítmények megépítését az 1995. évi LVII. törvény 29. § (1) bekezdés a)-c) pontja, a Ket. 71. § (1) bekezdése, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet) előírásainak figyelembevételével engedélyeztem. Jelen engedély hatályának meghosszabbítása a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. § (7) bekezdése alapján kérhető. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. mellékletének I. fejezet 24. sorszám 6.1. pontja alapján állapítottam meg. Az igazgatási szolgáltatási díjat Engedélyes megfizette. (számla száma: KI-1130/2012, KTVF: 31835-6/2012. számon iktatva) A fellebbezéshez való jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, előterjesztésének idejét a Ket. 99. § (1) bekezdése állapítja meg. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése írja elő. Felhívom a figyelmét, hogy a vízjogi üzemeltetési engedély kérelem a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet alapján igazgatási szolgáltatási díj köteles. Az igazgatási szolgáltatási díjat az eljárás kezdeményezésekor kell a kérelmezőnek megfizetnie és igazolni a befizetés tényét. Tájékoztatom, hogy az előírásokban foglaltak teljesítésének elmulasztása, illetve a határozatban előírtak nem megfelelő teljesítése esetén a Ket. 127. § (2) bekezdése alapján a végrehajtást elrendelem, továbbá a Ket. 134. § d) pontja szerint, a 61. §-ban meghatározott mértékű eljárási bírság kiszabásának van helye, melynek legkisebb összege ötezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén egymillió forint. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén ismételten is kiszabható.
8
A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, illetékességi területét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-a és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja szabályozza. Jelen határozat hatósági nyilvántartásba vételéről - annak jogerőre emelkedését követőenintézkedem. A határozat jogerőre emelkedéséről Engedélyest külön levélben értesítem. Budapest, 2012. július 4.
Dolla Eszter igazgató megbízásából:
Szabados Zsoltné s. k. irodavezető
9
