2012. NOVEMBER 30.
A NEVELŐTESTÜLET JÓVÁHAGYÁSÁVAL
HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Tartalom Általános rendelkezések .......................................................................................................... 3 1.
A Szervezeti és Működési Szabályzata célja, jogszabályi alapjai .................................... 4
2.
Az Intézmény általános jellemzői ...................................................................................... 4
2.1. Belső szervezeti egységek ........................................................................................ 4 3.
Az intézményi kapcsolattartás formái, intézményi közösségek ........................................ 8
4.
A pedagógiai munka belső ellenőrzése .......................................................................... 10
5.
Nyomtatványok használata............................................................................................. 11
6.
A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ................................................ 11
8.
A fegyelmező intézkedések formái ................................................................................. 12
9. Az intézményben való benntartózkodásának rendje................................................................. 12 10.
Az iskola SzMSz-ről, Házirendről, Pedagógiai Programról, való tájékozódás rendje:. 13
11.
Az intézmény általános feladatai ................................................................................. 13
14.
Általános előírások ...................................................................................................... 15
15.
Az intézmény gazdálkodása........................................................................................ 18
16.
Pecsét és annak használata ....................................................................................... 18
17.
Záró rendelkezések ..................................................................................................... 19
Melléklet ................................................................................................................................. 20 Adatkezelési Szabályzat ........................................................................................................ 20 Hivatalos iratok kezelése ....................................................................................................... 22 Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje ........................................................ 22
Általános rendelkezések
1. A Szervezeti és Működési Szabályzata célja, jogszabályi alapjai 1.1.1.
A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SzMSz) meghatározza a Hébé Alapfokú Művészeti Iskola (továbbiakban Iskola) szervezeti felépítését, a belső és külső kapcsolataira vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 1.1.2. A szervezeti és működési szabályzatra utaló rendelkezéseket,elfogadásának rendjét, tartalmi elemeit a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv., 20/2012.( VIII.31. ) EMMI rendelet a Nkt. végrehajtásáról, a 368/2011. ( XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről, az 56/2011 (XII. 31.) NGM rendeletfogalmazza meg.
1.2. 1.2.1.
1.3.
A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. Az intézmény SZMSZ- ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét az intézményvezető javaslata alapján a nevelőtestület fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvánosak.
A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeni hatálya
1.3.1. Az SzMSz és a mellékletét képező belső szabályzat,az igazgatói utasítások betartása az Intézmény valamennyi dolgozójára és tanulójára nézve kötelező érvényű. 1.3.2. Az SzMSz a fenntartói jóváhagyás időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidőben hatályon kívül helyeződik az előző érvényben lévő Szervezeti és Működési Szabályzat.
2.
Az Intézmény általános jellemzői Az alapító okirat kelte: 2006. május 18. A fenntartó jóváhagyta 2006. június 12-én. A működési engedély száma: VI./1099-3/2006. Az intézmény szervezeti felépítése Székhely: 2840 Oroszlány, Havasi Márton u. 1-3. Maximális gyermeklétszám: Táncművészet: - moderntánc 180 fő - néptánc 50 fő Képzőművészet:- grafika 60 fő - foto- video 20 fő Színművészet: - színjáték 80 fő
2.1. Belső szervezeti egységek -
vezetőség tanárok gazdasági és az oktatást közvetlenül segítő dolgozók Belső szervezeti egységek struktúrája:
Igazgató
Igazgató helyettes
Tanárok
Gazdaságvezető
Intézménytitkár
Az Intézmény szervezeti és működési egységeinek feladat- és hatáskörei Az igazgató A köznevelési intézmény vezetője a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, f) képviseli az intézményt. (2) az intézmény vezetője felel a) a pedagógiai munkáért, b) a nevelőtestület vezetéséért, c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, d) a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, e) az iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, h) a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. (3) Az intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. (4) az intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, a kötelező tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni. (5) A korábban legalább két ciklust intézményvezetőként dolgozó pedagógus „címzetes igazgatói” pótlékban részesülhet, ha intézményvezetői megbízásának lejártát vagy megszűnését követően továbbra is az intézményben marad alkalmazásban. A pótlék mértéke a volt intézményvezető korábbi vezetői pótlékának huszonöt százaléka. Tartós, vagy bejelentett távolléte esetén helyettesítéséről eseti megbízással köteles gondoskodni. Igazgatóhelyettes
1. 2. 3. 4. 5. 6.
1. 2. 3. 4.
az igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett, vele együttműködve, egymással mellérendeltségi viszonyban látja el az igazgatóhelyettes irányítja és szervezi: a munkaterv szerinti működést, a tehetséggondozással kapcsolatos intézményi munkát, a tanórán kívüli foglalkozásokat, a pedagógusok továbbképzésével kapcsolatos feladatokat, az intézmény ügyviteli munkáját, tanévenként elkészíti az intézmény tantárgyfelosztását Intézményünkben igazgatóhelyettes kinevezésére- a finanszírozás hiányában- 2010 óta nem került sor. Feladatkörét az intézményvezető látja el. Gazdaságvezető Az iskolát képviselő, pénzügyi aláírási jogkörrel felruházott vezető, az igazgató közvetlen munkatársa, az intézmény pénzügyi és gazdálkodási, valamint üzemeltetési feladatainak ellátásában. A hatáskörbe utalt feladatok vonatkozásában felelős: a pénzügyi, gazdálkodási, üzemeltetési és fenntartási működésre vonatkozó, tevékenységet szabályozó jogszabályi, előírásoknak megfelelő végzéséért, a nem pedagógus alkalmazottak munkájának szervezéséért, irányításáért és ellenőrzéséért gazdasági évenként az intézmény költségvetésének elkészítéséért, az intézmény gazdálkodását érintő egyéb szabályzatok elkészítéséért.
2.2. Ellátandó alapfeladat Az alapfokú művészeti iskola feladata, hogy • kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra - táncművészeti ág: moderntánc, néptánc - színművészet ág: színjáték - képző, és iparművészeti ág: grafika, foto- video az évfolyamok száma: 12 o Előképző: 1-2. o Alapfok: 1-6. o Továbbképző: 7-10 • elősegíteni - a gyermekek szabadidejének kultúrált eltöltését - az egészséges életmód iránti igény kialakulását - az esztétikus testmozgás, a helyes testtartás kialakulását - a zenei ízlés fejlődését - a tánc, a színház, a képzőművészet szimpatizánsainak egymást ismerő és segítő közösségeinek kialakulását - a fesztiválokra, bemutatókra, versenyekre való felkészülést és utazást • előadások, bemutatók, kiállítások előkészítése és lebonyolítása
2.3. -
Az intézmény működési rendje a tanév külön jogszabályban, az EMMI által kiadott tanév rendje által kerül meghatározásra a szolgalmi idő kezdő és befejező napját az igazgató határozza meg a szorgalmi idő két félévből áll. Eltérő rendelkezés hiányában az első félév a szorgalmi idő kezdő napjától, január hó 15. napjáig, a második félév, január 16. napjától, a szorgalmi idő befejező napjáig tart
-
-
az intézmény munkatervét a felettes szervek intézkedéseinek, valamint a nevelőtestület határozatainak és javaslatainak figyelembevételével az igazgató készíti elő megvitatására. A munkaterv végleges kialakításáról és elfogadásáról a nevelőtestület határoz. Az éves munkaterv maghatározza az adott tanévben nemzeti ünnepek, egyéb ünnepségek, megemlékezések rendezését is. A munkaterv kiterjed a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok konkrét megfogalmazására, az irányítás, az ellenőrzés, a továbbképzés, továbbá a művészeti intézmény társadalmi vonatkozású, valamint a személyzeti és gazdasági feladataira. Magában foglalja az egyéb művészeti intézményi programokat is. A feladatokat határidőkkel, a felelősök megnevezésével, az évenként ismétlődő teendőket időrendi sorrendben tartalmazza.
2.3.1. Napi munkarend -
az intézmény iskolai tanítási napokon 1230 és 1830 óra között, szombaton 8.00-13.00 tart nyitva gazdasági és adminisztrációs ügyintézés, 0800-1300 óra között folyik. A belépés és bent tartózkodás rendje, azok részére akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, a székhely: Hunyadi Iskola rendjéhez igazodik a portán csak engedéllyel léphetnek be
2.3.2. Nevelőtestületi értekezletek -
-
A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. Az értekezletet az igazgató vezeti Rendes értekezletek a következők: o Tanévnyitó értekezlet augusztus hó utolsó hetében, az igazgató által kijelölt napon. Ezen az igazgató ismerteti a nyáron végzett munkát, az új tanév főbb feladatait, és a nevelőtestület elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatait. o Tanévzáró értekezlet június hó 20. napjáig kell megtartani. Az igazgató rendkívüli nevelési értekezletet hívhat össze, ha fontos ok azt szükségesség teszi. Rendkívüli értekezletet köteles összehívni, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada kéri. Az értekezleten a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – alapos indok esetén – az igazgató adhat felmentést. Értekezlet csak tanítási időn kívül tartható
2.3.3. A helyettesítések rendje Az intézményvezető az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezetői- helyettesi feladatokat ellássák Ha egyértelművé válik, hogy a) az iskola vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezetőhelyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető- helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályozatása (pl.: betegség, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja
ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat a mellékelt táblázatban megjelölt személynek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető- helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátásra a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. Az itt meghatározott helyettesítés nem terjed ki a vezető pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozó jogaira. Ezen jogok gyakorlási rendjéről külön belső szabályzat rendelkezik. A helyettesítéshez kapcsolódó felelősségi szabályok A helyettesek a helyettesített személlyel, megegyező felelősséggel tartoznak a helyettesítés keretében végzett feladatukért, tevékenységükért. A konkrét felelősségi szabályokat, illetve az esetleges eltéréseket a munkaköri leírásoknak, vagy a helyettesítésre vonatkozó belső utasításnak kell tartalmaznia. vezető helyettesíti Intézményvezető Geisztné Gogolák Éva igazgató helyettes igazgató helyettes pedagógus: Nagygyörgy Lászlóné -
3.
Az igazgató tartós távolléte esetén az igazgatóhelyettes köteles az intézmény vezetését ellátni Igazgatóhelyettes hiányában helyettesítéséről az igazgató alkalmi megbízással köteles gondoskodni. Tartósan távollévő nevelő esetén az igazgató köteles gondoskodni helyettesről. Ha célszerű, akkor külső ember határozott idejű kinevezésével, illetve szükség vagy más indokolt esetben a belső helyettes megszervezéséről. Az alkalomszerű helyettesítéseket, az érvényben lévő szabályok alapján belsőleg kell megoldani. Ügyviteli dolgozó helyettesítését alkalomszerűen az igazgatóhelyettes végzi. Tartós távollét esetén, a nevelőknél leírtak alapján kell eljárni.
Az intézményi kapcsolattartás formái, intézményi közösségek
Az intézményi közösségeknél a kapcsolattartás naponta él, a rendszeres együttlétek, próbák alkalmával. Ezen kívül tanári megbeszélések, valamint a nevelőtestületi értekezletek alkalmával. 3 .1. Kapcsolattartás a szülőkkel -
A szülői értekezletek számát, idejét, témáját, formáit a nevelőtestület határozza meg a tanév elején, a munkaterv elfogadásakor. Ha a nevelési és tanulmányi ok sürgőssé teszi, az igazgató, a szaktanár, vagy a rendkívüli szülői választmány tagja értekezlet összehívását kezdeményezheti. Az értekezlet összehívásáról az igazgató – legalább 8 nappal a kitűzött időpont előtt – gondoskodik.
-
A tanáronkénti vagy egy adott csoportot érintő szülői értekezleten – a témától függően, az igazgató utasítása alapján – a kötelező tárgyat oktató tanároknak is jelen kell lenniük.
3.1.1. A szülői munkaközösség véleményezési és egyetértési jogai: -
A szülői munkaközösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. Véleményezési joga van az intézmény alapvető működését (Szervezeti és Működési Szabályzat), szakmai működését (Pedagógiai Program), valamint az intézményvezető választását illetően. Valamint véleményezési joga van minden olyan intézményt érintő ügyben, melyről az intézményvezető tájékoztatást ad.
3.2. Kapcsolattartás a külső társadalmi környezettel Felettes szervek: - a felettes szervekkel való kapcsolattartás szolgálati úton történik, kivéve, ha jogszabály vagy egyes esetekben a felettes szerv másként rendelkezik - az igazgató a nevelő-oktató munkára vonatkozó utasításokat csak a felettes szerv illetékes képviselőitől fogadhat el - a művészeti intézmény dolgozói – jogszabályokban meghatározott kivételektől eltekintve – az igazgató útján fordulhat a felettes szervekhez - az igazgató a hozzá benyújtott kérését – a véleményével, javaslataival együtt – 8 napon belül továbbítja. - az igazgató minden rendkívüli eseményről 24 órán belül jelentést tesz a fenntartónak. E jelentési kötelezettség a következőkre terjed ki: o a nevelő-oktató munkát tartósan akadályozó vagy váratlanul fellépő (pl. járványos betegség, az épület súlyos, a működést zavaró vagy a tanítást szünetelő megrongálódása, stb.) o a tulajdonban bekövetkezett nagyobb kár, vagy hiány o a dolgozókat és a tanulókat érintő minden olyan cselekmény, amellyel kapcsolatban az erre illetékes szervek eljárása vagy a sajtóban, rádióban, televízióban bírálatra kerülhet. o a dolgozók vagy a tanulók súlyosabb balesete, a művészeti intézmény dolgozóinak súlyosabb fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségre vonást igénylő cselekménye o minden rendkívüli esemény, jelenség, amelyről a nevelő-oktató munkára gyakorolt hatása miatt – az igazgató megítélés szerint – a felettes szervek tájékoztatása szüksége.
Kapcsolat az iskolákkal, vállalatokkal intézményekkel -
a tanulók művészeti iskolai tanulmányainak zavartalan biztosítása, valamint művészeti tevékenységük elismerése és megbecsülése végett, a művészeti intézmény igazgatója és tanárai tartsanak fenn szoros kapcsolatot tanulóik iskoláival az igazgató építsen ki jó kapcsolatokat a város közművelődési intézményeivel. növendékeink a különböző iskolákban, intézményekben a társadalmi ünnepségeken igény szerint, rendszeresen szerepelnek
3.3. A nevelőtestület
(1) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Intézményünknek, az önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységnek egy nevelőtestülete van. Az intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a CXC . törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. (2) A nevelőtestület dönt: a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben (3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. (5) Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben rendelkezik szavazati joggal.
4.
A pedagógiai munka belső ellenőrzése
A pedagógiai munka belső ellenőrzése az intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja: • az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, • a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények
• • •
• • • • •
A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, a szülői közösség (óvodaszék) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak
A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézményezető, b) az intézményvezető helyettese, c) az intézményi minőségirányítási (dolgozói teljesítményértékelési, valamint teljes körű intézményi önértékelési) rendszer működtetésével megbízott személy, illetve személyek a vonatkozó programban meghatározott szerint, d) külső szakértő az a)-c) pontban meghatározottak felkérésére. A pedagógiai munka belső, valamely témájú területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munkabelső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - óralátogatás, megbeszélés A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje a minőségirányítási rendszerben Az intézmény rendelkezik minőségirányítási programmal. A minőségirányítási program az intézmény minőségcélja elérése érdekében meghatározza, és rendszerbe foglalja az intézmény ellenőrzési folyamatokat, azon belül pedig kitér a szakmai ( pedagógiai munka) ellenőrzésére, illetve részletezi az értékelési folyamatokat, melyek több esetben közvetlenül kapcsolhatóak a pedagógiai munka színvonalához. Az értékelés során a pedagógiai munka ellenőrzésre kerül: • a dolgozói teljesítményértékelés, valamint • a teljes körű intézményi önértékelés során is
5.
Nyomtatványok használata
Iskolánkban elektronikus úton előállított, a szaktanár és az az intézményvezető aláírásával és az iskola pecsétjével hitelesített papíralapú napló-nyomtatványt használunk. A törzslapok, a beírási napló, a bizonyítványok az állami nyomdából , szigorú számadású nyomtatványként kerülnek felhasználásra.
6.
A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
Az előírt vizsgálatok és azok nyilvántartása folyamatos és rendszeres a székhelynek helyet adó Hunyadi iskolában.
7.
A tanulók jutalmazásának elvei és formái
Az intézmény igazgatója a szülői közösség véleményét kikérve gondoskodik, hogy a tanulmányi eredményekben és szorgalomban kiemelkedő tanuló a tanév végén dicsérő oklevélben, vagy tárgyi jutalomban részesüljön 8.
A fegyelmező intézkedések formái
Az intézmény fegyelmi büntetésének három fokozatát a házirend tartalmazza.
9. Az intézményben való benntartózkodásának rendje Az alkalmazottak az intézményben: • a munkaszerződésükben meghatározott munkarend szerint, illetve • az elrendelt túlmunka, valamint • az alkalmazottak számára is nyitva álló intézményi rendezvények időtartamára tartózkodhatnak benn az intézményben. Az iskola zavartalan működéséhez biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását. A belépés és benntartózkodás rendje, azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel A intézménnyel jogviszonyban nem álló intézménybe lépés és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül, illetve, - külön engedély és felügyelet mellett. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: • a gyermek érkezésekor: a gyermek átöltöztetésére és a tanórára tanári felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására, • a gyermek távozásakor: a gyermek pedagógustóll való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozására szükséges. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: • a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve • a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, • az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, stb.) tagjainak a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelt mellett tartózkodhat az intézményben: • a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, • minden más személy. A külön engedély az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Az intézmény gazdasági és adminisztrációs ügyintézési idejében, munkanapokon 0800-1300 óráig az Intézmény igazgatóságán.
10. Az iskola SzMSz-ről, Házirendről, Pedagógiai Programról, való tájékozódás rendje: A dokumentumok az iskola honlapján¨www.hebeiskola.hu , illetve az iskola adminisztrációs nyitvatartási idejében az iskola igazgatóságán tekinthető meg.
11. Az intézmény általános feladatai A tanórán kívül szervezett foglalkozások 1.
2. 3. 4.
5. 6.
a művészeti intézményben tanulmányi kirándulásoknak minősülnek az egyes csoportok kölcsönös látogatásai, cserebemutatói, a versenyeken, fesztiválokon való részvétel, az táncszínházi, múzeumi, a művészeti intézmények, kiállítások, stb. szervezett látogatásai a tanulmányi kirándulások a nevelő-oktató munka szerves részei, Tanítási napon szervezett tanulmányi kirándulás esetében a tanulók részvételéhez az intézmény igazgatójának hozzájárulása szükséges Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérőtanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításához szükséges, de 20 tanulóként legalább 1 főt. A kísérő tanárok felelősek a rendért és a tanulók testi épségéért. Ha a tanulók szereplésére is sor kerül, lehetőleg biztosítani kell a szaktanáros részvételét. Önként jelentkező szülők kísérőül bevonhatók, de a tanári kíséretet nem helyettesíthetik A nyári szünetben a művészeti intézmény táborokat szervezhet A tanulóknak a kirándulásokon és a táborokon való részvétele önkéntes A kísérő tanárok, valamint a szakmai versenyeken és a tanári továbbképzéseken (tapasztalatcseréken) résztvevő tanárok és tanulók költségeiről a művészeti intézménynek kell gondoskodnia.
Szakmai versenyek 1. 2.
a szakmai versenyek célja a kiemelkedő teljesítményekre való ösztönzés a versenyek formái: művészeti intézményi, megyei, területi, országos, nemzetközi verseny 3. az igazgató a tanárok bevonásával – ellenőrzi, hogy a területi, országos versenyek csak olyan tanulók induljanak, akik – szorgalmuk, képességeik, készségük alapján, méltón képviselik a művészeti iskolát 4. a területi, országos versenyeken résztvevő tanulókat a verseny idejére iskolájuk igazgatójától ki kell kérni 5. az igazgató gondoskodik arról, hogy a győztes, illetőleg a helyezést elért tanuló eredményét mind a művészeti iskolában, mind a tanuló saját iskolájában megismerjék.
Saját előadások, bemutatók, kiállítások, pályázati kiírás - a növendékek elkészített munkáiból, általuk betanult és bemutatott táncbemutatók - félévzáró nyílt órák a szülők részére - megyei rajzpályátzat kiírása - tanévzáró gála szervezése, rendezése
12. Az iskolában folytatható reklámtevékenység Iskolánkban reklámtevékenység nem folytatható.
13. Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket, b) megtesz mindet olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: • a tűz, • az árvíz, • a földrengés, • bombariadó, • egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény: - egész napos gázszünet, - az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény, - az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó). - járvány, melynek során az ellátottak …%-a nem tud megjelenni. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell, az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerint terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell: - amennyiben a gyermekek intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, a szülők mielőbbi értesítése, a gyermekek elvitelének megszervezése, - a következő napot, esetleg napokat érintő nevelési szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról, - olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a gyermekek maximális védelmét. A rendkívüli események esetén teendő alapvető intézkedések Rendkívüli esemény megnevezése Tűz
Intézkedések A helyi tűzvédelmi szabályzat utasítása alapján: 1.1. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint 1.2. A tűzoltóság értesítése 1.3. A tűzoltás megkezdése 1.4. Az egyes értékek mentése
1.5. A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.6. A fenntartó értesítése 1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének Árvíz megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentés 1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének Földrengés megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentés 1.1. Az épület kiürítése a tűzriadó terv Bombariadó szerint 1.2. Az illetékes hatóságok értesítése 1.3. A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.4. A fenntartó értesítése 1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének Egyéb veszélyes helyzet megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Indokolt esetben tanítási szünet elrendelése A levonult tanulóknak és tanároknak az épület bejáratát saját személyes holmijukkal együtt sürgősen el kell hagyni, hogy az épület megközelítésében akadályt ne képezzenek. Rendkívüli esemény bekövetkeztekor haladéktalanul értesíteni kell az igazgatót és a fenntartót.
13. Ünnepélyek, megemlékezések rendje Tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyünket a Hunyadi iskola Tornatermében rendezzük. Diákjaink és a pedagógusok számára a részvétel kötelező. A tanévzáró ünnepély keretében kerülnek kiosztásra a dícsérő oklevelek és tárgyjutalmak. Halloween, Karácsonyi ünnepségek, tanszaki, vagy csoport- bemutatók, nyílt órák a tantermekben rendezhetőek. A felkészítésben résztvevő pedagógusok mellett a más tanszakokon tanítók is részt vesznek a lebonyolításban. A Hébé Gála a Művelődési Központban, színházi körülmények között, a kapcsolódó kiállítás kiállítóteremben kerül megrendezésre.
14. Általános előírások A gyerekekkel, illetve a szülőkkel - a tanév, valamint - szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő- óvó előírásokat.
Védő- óvó előírás:
• • •
a gyermekek egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó előírás, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése.
A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismerni. Az ismertetés tényét és tartamát dokumentálni kell. Az iskola előírásai, amelyeket a gyermekek az benntartózkodás során meg kell tartaniuk. • Az iskola a tanév megkezdésekor a kiskorú gyermek szülőjét tájékoztatja a betartandó védő és óvó előírásokról, ennek keretében ismertetik a tűzvédelmi szabályzatot, beleértve a tűzriadó tervet, valamint a balesetvédelmi előírásokat. • Az iskola gondoskodik a pedagógusok és más dolgozók tűz- és munkavédelmi szabályzatban meghatározott oktatásainak lebonyolításáról, adminisztrálásáról. • Az iskola egyes helyiségeire vonatkozó speciális védő, óvó előírások az adott helyiségekben kifüggesztésre kerülnek- különösen: sportlétesítmények esetében. • A tánc foglalkozásra nem vihető be semmilyen nem szükséges dolog, eszköz, valamint a balesetvédelmi, ill. a védő- óvó intézkedések szempontjából tiltott eszköz: pl.: nyaklánc, óra, gyűrű, mobiltelefon stb. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy: - olyan környezetet teremtsen, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására, - az egyéb foglalkozások során a nevelési- oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel kialakuljon a gyermekekben a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készsége, -átadásra kerüljenek a baleset- megelőzési ismeretek legalább az alábbi témakörökben: - közúti közlekedési balesetek, - mérgezés, - fulladás, - égés, - áramütés, - leesés. Az intézmény vezetőjének feladata, hogy • ellenőrizze azt, hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett legyen; • biztosítsa azt, hogy az iskolában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése (az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével) ne legyen. • gondoskodjon arról, hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vajdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével; • biztosítsa azt, hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe nem juthatnak-e be. • gondoskodjon arról, hogy az intézményben a gyermekek az egészségükre, testi épségükre veszélyes elektronikus és mechanikus eszközöket, szerszámokat ne használhassanak. A pedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezetők felelősek;
- a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz gyermekek ne férjenek hozzá; - javaslatot tegyenek az iskola épületében és a tantermek még biztonságosabbá tételére.
• •
Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény területe, -beleértve a belső termeket, szobákat, valamint az udvart – felmérésre kerüljön a védő-, óvó intézkedések szükségessége szempontjából. Az intézményvezető felelős, hogy az iskola csak megfelelőségi jellel ellátott eszközöket vásároljon. A pedagógus az intézménybe ezen szabályzatban meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével hozhat be a foglalkozásra, tanórára az ő általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: • megszervezi azt, hogy az intézmény nyitvatartási idejében biztosítva legyen a gyermekek felügyelete, védelme, • kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja; • nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: o intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, o a kivizsgálás során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat, o a balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel (elektronikusan vezetett jegyzőkönyvvezető rendszeren, illetve ha nem lehetséges, papír alapon) o a jegyzőkönyvet továbbítani kell, o a jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a szülőnek, o súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: o intézkedik arról, hogy a baleset az intézmény fenntartója felé azonnal jelentésre kerüljön, o gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. o /Súlyos az a gyermekbaleset, amely a gyermek: o a halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint- a balesettel összefüggésben életét vesztette), o valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, o számára az orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodását, o súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), o tekintetében a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, bénulását vagy agyi károsodását okozza./ o lehetővé teszi a szülői szervezet részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában;
o intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógus feladata: - az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése, - nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok esetében az intézményvezető utasítására: o közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, o e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, o jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, - súlyos balesetekkel kapcsolatban: o a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a baleset jelentéséről, o közreműködik a baleset kivizsgálásában o közreműködés a szülői szervezet tájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában, o intézkedési javaslat kidolgozása minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításainak végrehajtása. A nem pedagógus alkalmazott az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban.
15. Az intézmény gazdálkodása A gazdasági szervezet feladatkörét, munkakörét a munkaköri leírások és az intézmény pénzügyi-számviteli belső szabályzatai határozzák meg. A költségvetés tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos előírásokat, feltételeket az intézmény Pénzkezelési Szabályzata határozza meg. -
az intézmény a költségvetési szervekre irányuló szempontok szerint önállóan gazdálkodik a bérkifizetés a bérjegyzék alapján, a lakossági folyószámlásra utalással történik saját hatáskörű költségvetést érintő gazdálkodási ügyekben: o kötelezettség vállalásra az igazgató o utalványozásra az igazgató és a gazdaságvezető o ellenjegyzésre a gazdasági vezető o érvényesítésre a gazdasági vezető jogosult Ezeken kívül minden egy gazdálkodást érintő kérdésben az intézmény Pénzkezelési Szabályzata az irányadó.
16. Pecsét és annak használata A Hébé Alapfokú Művészeti Iskola az alábbi típusú és feliratú bélyegzőket használja: 1. Fejlécbélyegző:
2. Körbélyegző:
Az avult bélyegzőket a levéltárakra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni, nyilvántartani és megsemmisíteni.
17. Záró rendelkezések Az SzMSz által nem szabályozott kérdésekben az adott szakmai szabályzat előírásai a mérvadóak. A szakmai munka alapelveit az intézmény Pedagógiai Programja tartalmazza. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata a felettes szerv egyetértésével lép életbe. - A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény működését meghatározó egyéb szabályzatokkal együtt érvényes - A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletenként szereplő adatkezelési szabályzat, igazgatói utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben a jogszabályi előírások belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetője megítélése szükségessé teszi. - Az SzMSz változtatása csak a nevelőtestület és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Oroszlány, 2012. november 30. Geisztné Gogolák Éva Igazgató A Hébé Művészeti Iskola SzMSz-át a nevelőtestület 2013. november 30-i ülésén egyhangúan jóváhagyta. A Hébé Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatával egyetértek. Oroszlány, 2012. december 15. Kovács Mónika Kuratóriumi elnök
Melléklet Adatkezelési Szabályzat A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. A
magán
köznevelési
intézményben
nyilván
kell
tartani
a
közalkalmazotti
alapnyilvántartás szerinti adatokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglaltak megfelelő alkalmazásával. Minden köznevelési intézmény nyilvántartja a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény az óraadó tanárok: a) nevét, b) születési helyét, idejét, c)105 nemét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezését, számát, d) lakóhelyét, tartózkodási helyét, e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, f) oktatási azonosító számát A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván: a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, d) a gyermek óvodai jogviszonyával, a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok da) felvételivel kapcsolatos adatok, db) az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, dc) jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, dd) a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, de) kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok, df) a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, dg) a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma, dh) mérési azonosító, e) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: ea) a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, eb) a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, ec) felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatok, ed) a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, ee) a tanuló diákigazolványának sorszáma, ef) a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, eg) évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, eh) a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, f) az országos mérés-értékelés adatai. Az adatok - az e törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával - továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a
nemzetbiztonsági szolgálatnak. A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. A gyermek, tanuló adatai közül a)107 a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása, a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól való távolmaradás jogszerűségének ellenőrzése és a tanuló szülőjével, törvényes képviselőjével való kapcsolatfelvétel céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, b) óvodai, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához, iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez, c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, f) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, g) az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez, h)108 a Magyar Honvédség központi személyügyi szerve részére a honvédelemért felelős miniszter által fenntartott köznevelési intézményben tanuló honvéd altiszt-jelöltek adatai közül az őket megillető jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából a (4) bekezdés d) és e) pontja szerinti adat, továbbítható. A gyermek, a tanuló a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között, b) óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, c) magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d)109 diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. A
nevelési-oktatási
jogszabályokban
intézmény
nyilvántartja
biztosított
továbbá
azokat
kedvezményekre
az
való
adatokat,
amelyek
a
igényjogosultság
elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. Az adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. A KIR rendszerbe való kötelező adatközlésről a KNtv 46§-a rendelkezik.
Hivatalos iratok kezelése -
-
a hivatalos iratok, okmányok, személyi anyagok stb. kezelését az igazgatóhelyettesaz ügyviteli alkalmazottal végzi postabontást, az azonnali iktatással együtt az ügyviteli dolgozó végzi. Iktatás után alapelveket, számlákat stb. az igazgató láttamozása után az ügyviteli dolgozó végzi. Iktatás után a leveleket, számlákat stb. az igazgató láttamozása után az ügyviteli alkalmazott szortírozza. Kiadományozási joga a mindenkori igazgatónak van.
Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje :
-
Adattovábbításra a közoktatási intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult.
Geisztné Gogolák Éva
