2012. évközi változások I. (2012. április 1-je után)
1. Személyi jövedelemadó 1.1. A 2012. évi LXIX. törvény alapján (hatályos 2012. 06.20.) Szja-tv. 47. §-a (9) bekezdésének b) pontja A módosítás pontosítja az adóelőleg megállapításához kapcsolódó nyilatkozattételre vonatkozó szabályokat. Megerősíti az eddig csak jogértelmezéssel levezethető szabályt, amely szerint a magánszemély akkor köteles írásbeli nyilatkozatban kérni, hogy a munkáltató, kifizető a jövedelmére alkalmazza az adóalap-kiegészítést, ha az adóévben megszerzett azon jövedelmeinek együttes összege, amelyek adóelőlegének megállapítása során az adóalapkiegészítést nem vették figyelembe, a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja. Ezen rendelkezés biztosítja, hogy a magánszemélynek összevont adóalapba tartozó jövedelmének a 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó részét az adóelőleg-megállapítása során ne „bruttósítva” vegye figyelembe a jövedelmet juttató kifizető, munkáltató. A nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély különbözeti bírság fizetésére köteles. Szja-tv. 1. számú melléklete A lakáshoz kapcsolódóan adómentes a lakáscélú támogatás [2.1.1. pont] A kiegészítő módosítás szerint mentesül az adó alól az otthonteremtési támogatásról szóló 341/2011. (XII.29.) Korm. rendelet szerinti feltételekkel a hitelintézet által elengedett kötelezettség. A kormányrendelet szerint a hátralékos adósok részére otthonteremtési kamattámogatásos hitel azzal a feltétellel nyújtható, hogy a hitelintézet eltekint az adós késedelmes jelzáloghiteléből azon rész megfizetésétől, amelyet az adós a hitellel terhelt ingatlan vételárából törleszteni nem tud. A jelzáloghitelek állományának csökkentése és az otthonteremtési kamattámogatásos hitelek igénybevételének elősegítése indokolta az így elengedett kötelezettség adó alól történő mentesítését. Ezzel összefüggésben az új 7.22. pont arról is rendelkezik, hogy az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII.29.) Korm. rendelet alapján a központi költségvetésből igényelt otthonteremtési támogatás is adómentes legyen más – központi költségvetés terhére folyósított – támogatásokhoz hasonlóan. A Magyar Corvin-lánc kitüntetéshez, egyéb díjakhoz kapcsolódóan adott pénzjutalmak adómentességére vonatkozó előírást [4.5. pont] a 2012. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre lehet alkalmazni. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes [új 4.24. pont] A szociális szövetkezet olyan sajátos szövetkezeti forma, amelynek célja munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára az önfoglalkoztatás keretében munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése. 2012.évközi vált.I.doc. 2012.07.26.
2
A szociális szövetkezetek várhatóan elsősorban a mezőgazdasági, illetve az élelmiszerelőállítás területén fognak működni. Ezért jellemzően a saját maguk által előállított, megtermelt növényi, állati termékeket, illetve az ezekből előállított élelmiszereket fogják a személyesen közreműködő tagjaiknak munkájuk ellenértékeként kiosztani. Az új rendelkezés a szociális szövetkezet tagja által – a szociális szövetkezetekről szóló kormányrendelet szerinti – személyes közreműködés ellenértékeként kapott élelmiszer, termény, élőállat formájában megszerzett bevételt mentesíti a személyi jövedelemadó alól. Az adómentesség legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel lehet, azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát. Az élelmiszer-juttatás értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni. Mivel az iskolaszövetkezeteknek és a foglalkoztatási szövetkezeteknek elsősorban nem az a célja, hogy a magánszemély önfenntartását biztosítsák, így az e szervezetektől kapott juttatásokra az adómentesség nem alkalmazható. 1.2. A 2012. évi LXXXVI. törvény alapján (hatályos 2012.07.01.) Pontosításra került a munkáltató értelmező rendelkezése [Szja-tv. 3. §-ának 14. pontja]. A kiegészítő módosítás szerint a munkavállaló az értékhatárhoz kötött adómentes és béren kívüli juttatásokból csak egyszeresen részesülhet akkor is, ha egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződést. 2. Társasági adó 2.1. A 2012. évi XXXIII. törvény alapján (2012.04.14.) Alapvetően a látvány-csapatsport támogatásához kapcsolódnak a módosító, kiegészítő rendelkezések azzal, hogy azokat első alkalommal a 2012-2013. támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési programok jóváhagyására irányuló kérelmek során kell alkalmazni. [A Regisztrált mérlegképes könyvelők továbbképzésének tananyagába ezen módosítások már beépültek!] A kiegészítő rendelkezés szerint támogatás nyújtható [Tao.tv. 22/C. §-a (1) bekezdésének bb) és df) alpontja] − a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezet, − a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány = részére a versenyeztetéssel összefüggő költségek támogatására. A támogatás igénybevétele [Tao.tv. 22/C. §-a (2)-(3) bekezdése] Az adózó a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli az adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor, a kiegészítés szerint feltéve, hogy a támogatási igazolás kiállításakor az adózónak nincs lejárt tartozása.
3
Az adókedvezmény a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás alapján vehető igénybe. A támogatási igazolást a támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a sportigazgatási szerv, illetve a sportági szakszövetség állítja ki, lényegében az eddigiek figyelembe vételével. Támogatási igazolás [Tao.tv. 22/C. §-a (5) bekezdésének h) pontja, új 5/a) bekezdése] A kiegészítő rendelkezés szerint a támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban csak akkor állítható ki, ha a látvány-csapatsportban működő hivatásos és amatőr sportszervezet a támogatási igazolási kérelem benyújtásának időpontjában legalább 2 éve működik és − az országos sportági szakszövetség országos hivatásos, amatőr vagy vegyes (nyílt) versenyrendszerében (nemzeti bajnokság) a sportág versenyszabályzata szerinti valamelyik felnőtt vagy utánpótlás osztály egyikében – diák sportegyesület feladatait ellátó amatőr sportszervezet esetén az országos jelleggel működő diák- vagy főiskolai-egyetemi sportszövetség által szervezett versenyeken – részt vesz vagy a részvételre indulási jogot szerzett, vagy − valamely felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján biztosítja a felsőoktatási intézmény keretei között szervezett sporttevékenység ellátását azzal, hogy egy felsőoktatási intézmény egy látványsportágban csak egy sportszervezettel köthet együttműködési megállapodást – kivéve, ha a felsőoktatási intézmény keretei között több kar működik, ilyen esetben felsőoktatási intézményi karonként köthető egy sportszervezettel együttműködési megállapodás –, és a sportszervezet az országos sportági szakszövetség országos hivatásos, vegyes (nyílt) vagy amatőr versenyrendszerének (nemzeti bajnokság) valamelyik osztályában, vagy az országos jelleggel működő főiskolai-egyetemi sportszövetség által kiírt főiskolaiegyetemi bajnokságban részt vesz. A támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban akkor is kiállítható, − ha a támogatási igazolási kérelem benyújtásának időpontjában a látványcsapatsportban működő hivatásos vagy amatőr sportszervezet azért nem működik legalább 2 éve, mert = a sportegyesület versenyrendszerben (bajnokságban) való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít (abban tagként részt vesz), és az indulás jogát erre a társaságra 2 éven belül ruházza át, = a sportvállalkozás az amatőr versenyrendszerbe (bajnokságba) kerül, köztartozása nincs, és az indulás jogát a tagjaként működő sportszervezetre 2 éven belül ruházza át, = a támogatás igénybevételére jogosult szervezet 2 éven belül megszűnt sportszervezet általános jogutódjaként annak indulási jogát gyakorolja, = ha a támogatás igénybevételére jogosult sportszervezet az utánpótlás nevelés területén működő sportvállalkozásként 2 éven belül létrehozott olyan sportszervezet, amelynek a felkészítésre és a versenyeztetésre vonatkozó együttműködési megállapodása van felnőtt korosztályos versenyrendszerben (nemzeti bajnokság) résztvevő sportvállalkozással; − ha a támogatási igazolás kiállítását megelőző támogatási időszakban a látványcsapatsportban működő hivatásos vagy amatőr sportszervezet az országos sportági szakszövetség által jóváhagyott sportfejlesztési programmal rendelkezik.
4
Magasabb szintű döntés a támogatásról [Tao.tv. 22/C. §-ának (9) bekezdése] A sportigazgatási szerv- vagy a sportági szakszövetség a jelenértéken legalább 300 (korábban 500) millió forintértékű sportfejlesztési programról az illetékes miniszterek véleménye figyelembe vételével hoz döntést. Az illetékes miniszterek 10 napon belül közlik álláspontjukat. Véleményeltérés esetén a Kormány dönt. A sportigazgatási szerv vagy a sportági szakszövetség vezetője a Kormány döntésének megfelelően jóváhagyja vagy elutasítja a sportfejlesztési program támogatását és ezt a döntést közli a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel. 2.2. A 2012. évi LXIX. törvény alapján (hatályos 2012.06.20.) Az egyértelmű jogértelmezés elősegítése érdekében, továbbá jogharmonizációs okból történt a Tao.tv. egyes rendelkezéseinek a módosítása. Ezek közül a legfontosabbak: Jogharmonizálás [Tao.tv. 31. §-a (1) bekezdésének b) pontja] A különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló 90/435/EGK irányelvet és azok módosításait a 2011/96/EU irányelv – egységes szerkezetben, tartalmi változtatás nélkül – váltotta fel. A módosítás az új irányelvre történő hivatkozást tartalmazza. A társasági adó-alap megállapítása [Tao.tv. 6. §-ának (4) bekezdése] Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület stb. a Tao.tv. rendelkezéseit a 9-14. §-ok figyelembevételével alkalmazza, feltéve, hogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző szervezetnek nem minősül. Az egyház adóalapja [Tao.tv. 9. §-ának (9) bekezdése] Az egyháznak a vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó adóalapot ezen § (1)-(7) bekezdésének a közhasznú szervezetekre vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával kell megállapítania. A 2012. évre korábban hatályba léptetett átmeneti rendelkezés [Tao.tv. 29/Q §-a (2) és (3) bekezdésének módosítása] − biztosítja, hogy a K+F bérköltség adókedvezményének átmeneti rendelkezése egyértelműen alkalmazható legyen a kis- és középvállalkozásnak nem minősülő adózókra is, − lehetővé teszi, hogy a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összegével a társasági adó alapja csökkenthető, nemcsak a 2007-től 2009-ig tartó üzleti évben megállapított, ki nem fizetett osztalék 2010. január 1-jét követő kifizetése. A módosítások alkalmazása Az ismertetett rendelkezéseket a 2012. évi adókötelezettség megállapítása során alkalmazni kell.
5
2.3. A 2012. évi LXXXVI. törvény alapján [hatályos 2012. 07.01.] A Tao. tv. 3. számú melléklete kiegészült [B) rész 20. pontja] A kiegészítés szerint több munkáltató által egy munkakörre egy magánszeméllyel létesített munkaviszony esetén elismert, a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül az a személyi jellegű ráfordítás, amelyet a kijelölt munkáltató a további munkáltatók helyett teljesít. Ez a ráfordítás akkor számolható el elismert költségként, ha azt a további munkáltatók a kijelölt munkáltató részére megtérítik. A Tao.tv. 3. számú mellékletének B/9. pontja törlésre került, mely szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások közé tartozott a munkatörvénykönyvében előírt rendelkezések alapján az igénybe nem vett munkaidőkedvezmény címen a szakszervezetnek átutalt összeg. 3. Általános forgalmi adó 3.1. A 2012. évi XLIX. törvény (hatályos 2012. 07.01-től) (A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztése.) A mezőgazdaságban előforduló csalások az évek során olyan nagyságrendet értek el, amely már zavarja az ágazat normális működését, rontja a gazdálkodók versenyképességét és rombolja az adómorált. A fordított adózás – amely azt jelenti, hogy az eladó az adókötelesen értékesített termék után nem számít fel áfát, az áfa megfizetésére a vevő kötelezett – olyan adózási mechanizmus, amely eredményesen hozzájárulhat a mezőgazdaság meghatározott területein jellemző áfa csalási módszerek visszaszorításához. Az Áfa-tv. 142. §-ának (1) bekezdése kiegészült i) ponttal, a melléklet pedig a 6/A. számú melléklettel. Ez szerint: − az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti: = a 6/A. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetében. Ezen termékek: kukorica, búza, árpa, rozs, zab, triticale, napraforgó-mag (törve is), repce- vagy olajrepcemag (törve is), szójabab (törve is). A fordított adózás alkalmazásához az ügyletben érintett feleknek – ez esetben is – meg kell felelni az Áfa-tv. 142. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek. (Az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint egyikének se legyen olyan, az Áfa-tv.-ben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.) A fordított adózás ezen előírása nem alkalmazható [Áfa-tv. 142. §-ának új (8) bekezdése] a XIV. fejezetben szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak e tevékenységi körébe tartozó (kompenzációs felárra jogosító) termékértékesítésére és termékbeszerzésére. Átmeneti rendelkezés [Áfa-tv. 276. §-a] Az átmeneti rendelkezések biztosítják, hogy az egyenes adózásról a fordított adózásra történő áttérés ne okozzon egy és ugyanazon ügyletnél kettős adóztatást vagy nem adóztatást. Az új előírást azonban az esetekben kell alkalmazni, amikor a teljesítés 2012. július 1. napjára vagy azt követő időpontra esik. Ha az ügyletre a fordított adózást kell alkalmazni, a
6
fizetendő adót a vevőnek nem a teljesítéskor, hanem az Áfa-tv. 60. §-ában meghatározott időpontban (a számla kézhezvételekor, az ellenérték megtérítésekor, a teljesítést követő hónap tizenötödik napján, amelyik leghamarabb bekövetkezik) kell megállapítani. [Az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése alapján a teljesítés: az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul. Ez nem lehet más, mint a szerződés szerinti teljesítés időpontja.] Amennyiben a teljesítés időpontja 2012. július 1-jét megelőző nap, akkor a fordított adózás nem alkalmazható. Amennyiben a 2012. július 1-jén vagy azt követően teljesített ügylethez kapcsolódóan fizetett előleg jóváírása, kézhezvétele korábban történt, az előlegre az Áfa-tv. 59. §-ában meghatározott rendelkezéseket alkalmazni kell, vagyis azt úgy kell figyelembe venni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza, és az adót – egyenes adózással – a termék értékesítője fizeti meg. Ebből az következik, hogy a termék beszerzőjének adófizetési kötelezettsége az adóalapnak az előlegadót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik, azaz az a 2012. június 30-a utáni teljesítés összegéből a 2012. július 1-je előtti előleggel lefedett része egyenesen adózik, az előleggel nem fedezett része pedig fordítottan. Az alkalmazás várható időtartama, várhatóan 2 év, 2014. június 30-ig. 3.2. A 2012. évi LXIX. törvény alapján A számla kötelező adattartama (hatályos 2013. 01. 01.) [Áfa-v. 169. §-ának d) pontja] A kiegészítő módosítás a belföldi összesítő jelentésben előírt adatszolgáltatási kötelezettség végrehajthatósága érdekében előírja, hogy a számlán kötelezően fel kell tüntetni a terméket beszerző, a szolgáltatást igénybe vevő adószámát, ha az áthárított adó a kétmillió forintot eléri vagy meghaladja, és a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön. Ezen előírást azokban az esetekben kell először alkalmazni, amelyekben az adófizetési kötelezettség 2013. január 1. napján vagy azt követően keletkezik. 18 %-os adókulcs szerint adózik [Áfa-tv. 3/A. számú mellékletének II. része] A Magyarországon megrendezésre kerülő nagyszabású, nemzetközi jelentőségű szabadtéri zenei fesztiválok nemzetközi versenyképességének biztosítása érdekében kiegészítették a 3/A. számú melléklet II. részét. A kiegészítés szerint a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatáshoz hasonlóan ezekre a kiemelt kulturális rendezvényekre való belépést biztosító belépőjegyek is 18 %-os adókulcs szerint adóznak (hatályos 2012. 07.20.)
7
4. Helyi adók 4.1. A 2012. évi XXIX. törvény alapján (hatályos 2012. 05. 15.) Mentesül az építményadó alól [Htv. 13. §-ának b) pontja] − a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség. Pontosításra került a telek értelmező rendelkezése [Htv. 52. §-ának 16. pontja] a következők szerint: Telek az épülettel be nem épített földterület, ide nem értve − az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona-értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telket, a külterületi termőföldet, valamint − az ingatlan-nyilvántartás szerint tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterületet, feltéve, ha az ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll, továbbá − a közút területét, a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet (az utóbbi korábban adómentes telek volt), − a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet. 5. Illetékek 5.1. A 2012. évi LXIX. törvény alapján (hatályos 2012. 06. 20.) Mentes az öröklési, illetve ajándékozási illeték alól [Itv. 16. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja] A közösségi joggal való teljes mértékű harmonizáció érdekében az illetékmentességi szabály hatályos rendelkezéséből a „hazai” jelző elmarad. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól [Itv. 26. §-a (1) bekezdésének t) pontja] A módosítás a visszterhes vagyonátruházási illetékmentességi szabály alanyi körét pontosítja: ingatlannak, valamint belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a Tao.tv. szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. A kiegészítő rendelkezés [Itv. 99/D. §-ának (3) bekezdése] A jogalkalmazói gyakorlat számára egyértelműsíti az Itv. 23/A. §-ában rögzített ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezményi szabály alkalmazásának feltételéül szabott továbbértékesítés vonatkozásában, hogy az illetékkedvezmény alkalmazásakor vállalt feltétel az ingatlan – főtevékenysége szerint saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával foglalkozó – kapcsolt vállalkozás részére történő értékesítésével akkor sem teljesül, ha a vállalkozó az ingatlant 2012. január 1-jét megelőzően szerezte meg. Pontosítás az Itv. 24. §-ának (1) bekezdésében, amely egyértelművé teszi, hogy gépjárműbeszerzés esetén a gépjármű korának meghatározásakor kizárólag a gyártás évére kell figyelemmel lenni, a gyártási hónap nem relevans az illetékkötelezettség szempontjából. Hatályát veszi az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének r) pontja, a 87. §-ának (4) bekezdése.
8
Az Itv. hatályos szövege kétszer is tartalmazza az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének r) pontját, illetve ezen pontban foglalt illetékmentesség igénybevételekor vállalt feltétel elmaradásának következményeit tartalmazó rendelkezést. A módosítás ezeket orvosolja. 6. Tbj-tv. módosításai 6.1. A 2012. évi LXIX. törvény alapján (hatályos 2012. 06. 20.) A központi költségvetés fizet [Tbj-tv. 26. §-ának (5) bekezdése, 39. §-ának (2) bekezdése, 65/B. §-a] A 2012. január 1-jétől hatályos szabályok szerint a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban és a balett művészeti életjáradékban részesülők – más ellátottakhoz hasonlóan – külön járulékfizetés nélkül jogosultak egészségügyi szolgáltatásra. A Tbj-tv. szabályai közötti koherencia megteremtése érdekében indokolt a 39. § (2) bekezdésének a pontosítása, ami egyértelművé teszi, hogy ezen jogosulti kör nem kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre, azt a központi költségvetés fizeti. A módosító rendelkezés 2012. január 1-jétől alkalmazható. 6.2. A 2012. évi LXXXVI. törvény alapján (hatályos 2012. 07. 01.) Az új Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódóan Az Mt. 195. §-a alapján létesített munkaviszonyban több munkáltató köt munkaszerződést a munkavállalóval. Ebben az esetben a munkáltatók kötelesek kijelölni a munkaszerződésben közülük azt, aki az adó- és járulékszabályokból fakadó kötelezettségeket – bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettségeket – teljesíti. A Tbj-tv. szempontjából az így kijelölt munkáltató minősül az említett jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatójának. A Tbj-tv. 7. §-a (2) bekezdésének hatályon kívül helyezésével (mely szerint az Mt. szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép) a módosítás megteremti az Mt. és a Tbj-tv. összhangját, amellyel a biztosítási jogviszony kezdete és a munkaviszony kezdete nem válik el egymástól. A módosítás átvezeti a Tbj-tv.-en az Mt. hatályba lépése miatt szükségessé váló jogszabályi hivatkozásokat, módosult szövegrészeket is. 7.
Egyszerűsített foglalkoztatás (hatályos 2012. 07. 01.) Az új Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódóan:
A 2012. évi I. törvényre, az új Munka törvénykönyvre történik a hivatkozás a régi helyett a legfeljebb foglalkoztatott létszámnál, az idénymunkánál. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony nem jöhet létre szóbeli megállapodás alapján, mindenképpen írásba kell foglalni (az írásba foglalás nem a munkavállaló kérésére történik). Hatályon kívül helyezték az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény azon előírásait, amelyek az új Munka törvénykönyvébe az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony fejezetébe bekerültek. Ezen előírások arról
9
rendelkeztek, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyra az Mt. mely előírásai nem alkalmazhatók. 8.
Szakképzési hozzájárulás (hatályos 2013. január 1.) A 2012. évi LXIX. törvény alapján
A szakképzési hozzájárulás bevallási kötelezettségüknek jelenleg külön erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell eleget tenniük az arra kötelezetteknek. Az éves szakképzési hozzájárulási kötelezettség bevallási határidejének tárgyévet követő év február 25. napjáról február 12. napjára történő módosításával, 2013. január 1-jétől a szakképzési hozzájárulás bevallást nem önálló nyomtatványon, hanem a havi adó- és járulékbevallás részeként kell majd teljesítenie az adózónak. 9.
Hitelintézetek járadéka (hatályos 2012. 06. 20.) A 2012. évi LXIX. törvény alapján [2006. évi LIX. tv. 4. §-ának új (5)-(7) bekezdése)
A kiegészítő módosítás szerint a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (Gyűjtőszámla-hitel tv.) módosításával összhangban az „árfolyamgát” rendszerén keresztül a deviza jelzáloghitel havi törlesztő részletének az árfolyamgát feletti részéből kamatrészre jutó hányadot a költségvetés teljes mértékben megtéríti (a pénzügyi intézmény és a költségvetés közötti 50-50 százalékos megosztási mód helyett) és a kamatrészre eső hányad 50 százalékát a pénzügyi intézmény a hitelintézetek járadéka útján teljesíti. A Gyűjtőszámla-hitel tv. alapján a Magyar Állam meghatározott feltételek teljesítése esetén bizonyos összegeket térít a pénzügyi intézmény részére. A rendelkezés ezen állami térítések adó- és járulékmentességét biztosítja, tekintettel arra, hogy ezen térítések a pénzügyi intézménytől elvonásra kerülnek, így valós jövedelmet nem jelentenek. 10. Pénzügyi szervezetek különadója 10.1. A különadó visszatérítése (hatályos 2011. 12. 29.) (A 2011. évi CXCIII. törvény alapján.) A törvényi előírás szerint kiszámított különadót adóvisszatérítés címén csökkenti − a fogyasztóval kötött devizaalapú kölcsönszerződés alapján teljesített előtörlesztés miatt, valamint − a fogyasztóval kötött devizaalapú pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló követelése teljesítése következtében = a pénzügyi intézmény által az előtörlesztés, illetve a teljesítés során a törvény rendelkezése alapján kötelezően alkalmazott devizaárfolyam, valamint = a pénzügyi intézmény által a kölcsönszerződésből, illetve a pénzügyi lízingszerződésből eredő követelése könyveiben történő nyilvántartása során az Szt. és a vonatkozó kormányrendelet rendelkezésének megfelelően alkalmazott devizaárfolyam eltérése következtében a pénzügyi intézmény által a 2011-ben kezdődő üzleti éve adózás elötti eredménye terhére elszámolt ráfordítások összegének (számított veszteségének) 30 százaléka. Ha a pénzügyi intézményt megillető adóvisszatérítés meghaladja a 2011. évre kiszámított különadót, a különbözetet a 2011. 12. 01-jén a pénzügyi intézmény kapcsolt
10
vállalkozásának minősülő másik pénzügyi intézmény vagy biztosító érvényesítheti a 2011-re fizetendő különadója megállapítása során. Az ezen rendelkezés alapján a visszaigénylésre jogosult társaság által érvényesített (visszaigényelt) összeg nem haladhatja meg a visszaigénylésre jogosult társaságot a számított különadójából az őt megillető adóvisszatérítést meghaladó részt. A pénzügyi intézményt, a visszaigénylésre jogosult társaságot megillető adóvisszatérítés(ek) összege nem haladhatja meg a 2011-re fizetendő különadója megállapításánál kiszámított különadót. Az előbbiek szerint meghatározott adóvisszatérítés teljesítését a 2011. évre vonatkozó különadó-bevallás módosításával, legkorábban 2012. január 31-től lehetett igényelni. A visszaigénylésnek feltétele az is, hogy a pénzügyi intézmény, a visszaigénylésre jogosult társaság a számított veszteségét a számviteli előírások szerint vezetett nyilvántartásai alapján állapítsa meg, a cégneve és adószáma feltüntetésével írásban rögzítse. További feltétel, hogy az érintett pénzügyi intézmény, valamint a visszaigénylésre jogosult társaságok cégneve és adószáma feltüntetésével írásban közösen rögzítsék: − az egyedi különadó alapjukra kiszámított különadókat és azok összegét, − egyedi számított veszteségeiket és ezek összegét, − egyedi számított veszteségeik 30 százalékát és ezek összegét, − az egyedileg megillető adóvisszatérítéseket és ezek összegét. Az előbbiek szerint meghatározott iratokat – amelyeket az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni – az adózó az általa 2011-re fizetendő különadó bevallásának, illetve az érintett adózók a bármelyikük által 2011-re fizetendő különadó bevallásának önellenőrzése vagy utólagos ellenőrzése alapján, az önellenőrzés, illetve az utólagos ellenőrzés megállapítását figyelembe véve írásban módosíthatják. Az állami adóhatóság az adózót megillető adóvisszatérítést vagy annak egy részét teljesítheti olyan állampapírnak az adózó értékpapír-számlájára történő továbbítása révén is, amely állampapír által megtestesített valamely kötelezettség teljesítése legkésőbb az állampapír továbbításának napját követő 366. napon esedékessé válik. Ha az adóvisszatérítést az állami adóhatóság részben vagy egészben állampapírnak az adózó értékpapír-számlájára történő továbbítása révén teljesíti, kiutalás napjának az állampapír továbbításának napja számít. Az adóvisszatérítés teljesítése során az adózó részére továbbítandó állampapír-mennyiséget az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.) által az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján kereskedési naponként az érintett állampapír-sorozatokra vonatkozóan számított, az adózó értékpapír-számlájára történő továbbítás értéknapját kettővel megelőző kereskedési napon közzé tett legjobb vételi és eladási bruttó árfolyamok számtani átlaga alapján kell meghatározni, valamint az MNB által ugyanerre a napra vonatkozóan közzétett hivatalos devizaárfolyam az irányadó. Az adóvisszatérítést állampapír átadásával az állami adóhatóság az ÁKK Zrt. útján teljesíti. Az Art. rendelkezéseit a fentebb említett eltérésekkel kell alkalmazni. [A 2006. évi LIX. törvény 4/A. §-ának a (11)-(20) bekezdése]
11
10.2. A 2012. évre fizetendő különadó (hatályos 2012. 01. 01.) (A 2012. évi LXIX. törvénnyel módosított 2011. évi CXCIII. törvény alapján.) A pénzügyi intézmény által 2012. évre fizetendő különadó megállapításánál a különadó alapja és mértéke figyelembe vételével kiszámított különadót adóvisszatérítés címén csökkenti a Magyarország területén lévő ingatlanon alapított zálogjog fedezete vagy vállalt állami készfizető kezesség fedezete mellett − a fogyasztóval kötött devizaalapú kölcsönszerződés, valamint − a fogyasztóval kötött devizaalapú, Magyarország területén lévő lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló követelés részleges elengedése esetén a követelésből (ide értve különösen a már esedékessé vált kamatot, késedelmi kamatot és költséget is) elengedett résznek (a számított veszteségnek) 30 százaléka. A különadó csökkentést a pénzügyi intézmény legfeljebb olyan mértékig veheti figyelembe, hogy az általa fizetendő különadó ezt követően is elérje az általa kiszámított különadó 70 százalékát. Az adóvisszatérítés feltétele, hogy − a pénzügyi intézmény, amennyiben a követelés forintra történő átváltására korábban még nem került sor, a kölcsönszerződés alapján fennálló vagy abból eredő teljes követelést, még fel nem mondott pénzügyi lízingszerződés esetén a pénzügyi lízingszerződésből eredő teljes követelést az MNB által meghirdetett, 2012. 05. 15. és 2012. 06. 15. között irányadó középárfolyamok átlagán forintban fennálló követelésre átváltja, − a kölcsönszerződés megkötésekor a fedezetül szolgáló (jelzáloggal terhelt), a pénzügyi lízingszerződés megkötésekor a pénzügyi lízingszerződés tárgyát képező ingatlan, több ingatlan esetén az ingatlanok együttes értéke nem haladta meg a 20 millió forintot, − a követelésből legalább 78 ezer forint összegű esedékessé vált rész tekintetében az adós késedelme 2011. szeptember 30-án már meghaladta a 90 napot és azóta is fennáll folyamatosan, − a kölcsönszerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló vagy abból eredő követelésnek a forintra történő átváltása, valamint a követelés részleges elengedése legkésőbb 2012. szeptember 15-én hatályossá válik, − a követelés részleges elengedése – a forintra történő átváltás napján megállapított – könyv szerinti értéke 25 százalékáig terjedő mértékben történt meg. Ha a pénzügyi intézményt a fentiek szerint megillető adóvisszatérítés összege meghaladja a 2012. évre kiszámított különadót, a különbözetet a visszaigénylésre jogosult társaság érvényesítheti a 2012. évre fizetendő különadója megállapításánál. Ha a különbözetet egynél több visszaigénylésre jogosult társaság érvényesíti, az egyes visszaigénylésre jogosult társaságokat e jogcímen külön-külön megillető adóvisszatérítések összege nem haladhatja meg a különbözetet. A visszaigénylésre jogosult társaság által érvényesített (levont) összeg nem haladhatja meg az általa fizetendő különadó 70 százalékának a visszaigénylésre jogosult társaságot megillető adóvisszatérítés összegét meghaladó részét.
12
Az adóvisszatérítés érvényesítésének feltétele, hogy a pénzügyi intézmény a számított veszteséget a számviteli rendelkezéseknek megfelelően vezetett nyilvántartásai alapján állapítsa meg, a cégneve és adószáma feltüntetésével írásban rögzítse. További feltétel, hogy az érintett pénzügyi intézmény, valamint a visszaigénylésre jogosult társaság(ok) cégneve és adószáma feltüntetésével írásban közösen rögzítsék: − az egyedi különadó-alapjukra kiszámított különadókat és azok összegét, − egyedi számított veszteségeiket és ezek összegét, − egyedi számított veszteségeik 30 százalékát és ezek összegét, − a pénzügyi intézményt, valamint a visszaigénylésre jogosult társaság(ok)at egyedileg megillető adóvisszatérítéseket és ezek összegét. Az előbbiek szerint meghatározott iratokat – amelyeket az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni – az adózó az általa 2012. évre fizetendő különadó bevallásának, illetve az érintett adózók bármelyike által 2012-re fizetendő különadó bevallásának önellenőrzése vagy utólagos ellenőrzése alapján, az önellenőrzés, illetve az utólagos ellenőrzés megállapítását figyelembe véve írásban módosíthatják. Az adóbevallás módosítására vonatkozó rendelkezéseket az előbbiekre tekintettel kell alkalmazni. További módosítások, kiegészítések A módosítás szerint az adóvisszatérítésre jogosultak köre kibővült a befektetési vállalkozóval és az alapkezelővel. A törvény kiegészítése biztosítja, hogy minden olyan pénzügyi intézmény, amely a fennálló mikro-, kis- és középvállalati hitelállományát 2012. szeptember 30-ig növeli, az állománynövekedés forintban elszámolt ellenértékét levonhatja a 2012. évi különadó alapjából azzal, hogy az állománynövekedés meghatározása szempontjából a 2011. szeptember 30-án fennálló állomány 95 %-át kell bázisnak tekinteni. A pénzügyi intézmény által lakóingatlan fedezet mellett természetes személynek nyújtott, valamint az uniós pályázati támogatással érintett projekteknek az önerő kiegészítéséhez, valamint az előfinanszírozáshoz nyújtott hitelrészen felüli hitelrésze a 2012re esedékes különadó alapját csökkenti. A pénzügyi intézmény az előbbiek szerint meghatározott különadóalap-csökkentést a 2012. évre vonatkozó külön-bevallása módosítása révén, legkorábban 2013. március 1-jétől jogosult érvényesíteni. Az előbbiek szerinti különadóalap-csökkentéssel megállapított különadó, továbbá a különadóvisszatérítés együttes összege nem haladhatja meg a számított különadó 70 százalékát. [A 2006. évi LIX. törvény 4/A. §-ának (21)-(37) bekezdése.] 10.3. Mentesülés az adófizetési kötelezettség alól (hatályos 2012. 06. 20.) (A 2012. évi LXIX. törvény alapján, a 2006. évi LIX. törvény 5. §-ának (4) bekezdése.]
13
A magánszemélynél a pénzügyi intézmény által különadó-alap-csökkentés vagy adóvisszatérítés alapjául szolgáló tartozás-elengedés, szerződésmódosítás − révén megszerzett vagy juttatott vagyoni érték (bevétel) mentes minden adó, hozzájárulás, járulék, illeték és más közteher alól, − következtében a pénzügyi intézmény által az üzleti év (adóév) adózás előtti eredménye terhére elszámolt ráfordítás a társasági adó szempontjából a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül, valamint az elszámolt bevételeket a pénzügyi intézménynél az üzleti év (ár)bevételén alapuló adó megállapításánál és más hasonló fizetési kötelezettség meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni, azzal, hogy − amennyiben a pénzügyi intézmény által elengedett összeg meghaladja a követelés 25 %-át, akkor a jelen bekezdés rendelkezései a különadóalap-csökkentés vagy az adóvisszatérítés alapjául nem szolgáló elengedett összegre is vonatkoznak. 10.4. Egyéb módosítások (hatályos 2012. 06. 20.) (A 2012. évi LXIX. törvény alapján.) A törvénymódosítás értelmező rendelkezést tartalmaz: − a kkv-hitelállományra, − az uniós pályázatra, − a lakóingatlanra. Azok a pénzügyi vállalkozások, amelyek a végtörlesztésből származó veszteségük 30 százalékában meghatározott különadó-kedvezményt a 2011. évre fizetendő különadó megállapításánál nem tudták teljes mértékben érvényesíteni, nem kerülnek hátrányos helyzetbe, mivel lehetőségük lesz a fennmaradó összeget a 2012-re fizetendő különadó megállapításánál érvényesíteni. A kedvezmény feltételekhez kötött, annak összegét kis- és középvállalkozások hitelezésére kell fordítani. A pénzügyi intézmény a 2012. évre fizetendő, a 2011. évre nem érvényesített különadóval csökkentett összegét késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni, ha a 2012. december 31-één fennálló kkv-hitelállomány összege kisebb mint az előző év végén. 11.
Cégtörvény 19. §-a (2) bekezdésének módosítása (hatályos 2012. 06. 20.)
Az Art.-nek az Szt. szerinti beszámoló letétbe helyezésének elmulasztásával kapcsolatos rendelkezései 2012. január 1-jétől módosultak, a Cégtörvényben viszont a 2012. január 1-je előtti szabályok szerepeltek a beszámoló letétbe helyezésének elmulasztásával kapcsolatos adóhatósági intézkedésekre vonatkozóan. A módosítás a két törvény közötti összhang megteremtését szolgálja azzal, hogy részletezés helyett visszautal az Art.-re. [2012. évi LXIX. törvény alapján.] 12.
Gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) módosítása (hatályos 2012. 07. 01.) Az új Munka törvénykönyvéhez kapcsolódóan [2012. évi LXXXVI. törvény]
Pontosítás a Gt. 39. § (1) és (4) bekezdésében: a munkavállalói küldöttet az üzemi tanács jelöli ki a képviselettel rendelkező szervezet és nem a szakszervezet véleményének meghallgatása után. A munkavállalói küldött munkajogi védelmére az Mt. előírása az irányadó, mint eddig, de bekerült az, hogy az egyetértési jogot a munkavállalói küldöttet jelölő üzemi tanács gyakorolja.
14
Az elismert vállalatcsoport előkészítésében résztvevő gazdasági társaságoknak tájékoztatniuk kell az üzemi tanácsot (és nem a munkavállalói érdekképviseleti szervet) [Gt. 57. §-ának (3) bekezdése]. Az átalakulással létrejövő jogutód gazdasági társaságot illető jogok és terhelő kötelezettségek közé értendő a kollektív szerződésben foglalt jogok és kötelezettségek is (korábban a munkavállalókkal kötött kollektív szerződésben foglalt kötelezettség tartozott ide) [Gt. 70. §-ának (1) bekezdése]. Az átalakulás elhatározásáról tájékoztatni kell a gazdasági társaságnál működő üzemi tanácsot (korábban a munkavállalói érdekképviseleti szerveket) [Gt. 75. §-ának (1) bekezdése]. Az egyesülésről tájékoztatni kell az egyesülési szerződés elfogadásától számított 15 napon belül az üzemi tanácsot (korábban a munkavállalói érdekképviseleti szerveket) [Gt. 79. §-ának (4) bekezdése]. A szétválás elhatározásáról is az üzemi tanácsot kell értesíteni (és nem a munkavállalói érdekképviseleti szerveket) [Gt. 84. §-ának (2) bekezdése]. Hatályát vesztette: − a Gt. 8. §-ának (1) bekezdése, mely szerint a gazdasági társaságnál foglalkoztatott munkavállalók jogaira és kötelezettségeire, valamint a munkaügyi kapcsolatokra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni (felesleges előírás); − a Gt. 28. §-a, amely a munkáltatói jogok gyakorlását szabályozta, amely a gazdasági társaságok számára indokolatlanul korlátozta a munkáltatói jogkör gyakorlója személyének meghatározását.
