Szentlőrinc Városi Önkormányzat 5/2011.(IV.14.) KT. Rendelete az állatok tartásáról és kihajtásáról (Módosította a 14/2012.(VI.29.), a 11/2012.(V.31. KT. Rendelet) Szentlőrinc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogkörben eljárva, a helyi önkormányzatoktól szóló, többször módosított 1990. évi LXV. Törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 36. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartással kapcsolatos helyi szabályok megalkotása, közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi, építésügyi és állatvédelmi előírások és egyéb közösségi érdekeke érvényesítése céljából a város területén folytatható állattartásról az alábbi rendeletet alkotja: I.
FEJEZET
A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szentlőrinc város közigazgatási területén minden olyan természetes személyre, valamint székhellyel, telephellyel, fióktelephellyel rendelkező azon jogi személyekre, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra (a továbbiakban együtt: állattartókra), akik tulajdonában (használatában, kezelésében) lévő ingatlanon állat él, továbbá a tulajdonos által az állat felügyeletével megbízott személyre, aki az említett helyre az eb/macska bevitelét megengedte. (2) Szentlőrinc város közigazgatási területén állatot tartani kizárólag a vonatkozó közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi előírások, valamint az OTÉK és a mindenkor hatályos Helyi Építési Szabályzat előírásainak betartásával, az e rendeletben meghatározott módon lehet. (3) Az állattartással összefüggő önkormányzati hatósági jogkört gyakorlását a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át. Másodfokon Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testülete jár el. Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak szerinti állatvédelmi hatósági jogkört a jegyző látja el. (4) A rendelet hatálya nem terjed ki: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telepre, lósporttelepre, nagyüzemi állattenyésztő és állattartó telepre, állatkórházra, gyepmesteri telepre, állatkertre, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra és a fegyveres testületek állattartására, valamint az egészségügyi okból rászorulók által tartott vakvezető- és jelzőkutyákra. (5) A rendelet alkalmazása szempontjából: a) állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt ténylegesen tartja, gondozza, felügyeli b) állattartás: állattartásnak minősül mindennemű haszonállattartás /tenyésztés, nevelés, istállózás, elhelyezés, gondozás, kihajtás, legeltetés, hízlalás/ valamint az ebtartás. c) haszonállat: a ló, a szamár, az öszvér, a szarvasmarha, a sertés, a juh, a kecske, a baromfi, a nyúl, a galamb és a nutria d) nagy testű haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha e) kishaszonállat: sertés, kecske, juh
f) apró haszonállat: baromfi, nyúl, nutria, galamb, prémesállat g) vadállatok: mindazoknak a nem háziállat fajoknak az egyedei, amelyek biológiai tulajdonságaik (méret, testalkat, támadó természet, mérgező csípés, marás lehetősége) miatt az emberek életére, testi épségére veszélyt jelentenek h) tenyésztés: legalább két nőivarú, vagy hímivarú egyed, illetve öt, vagy több egy fajhoz tartozó egyéb kedvtelésből tartott tenyészállat kereskedelmi, haszonszerzési célú céltudatos szaporítása i) kisüzemi tartásnak minősül: 250 db baromfi, 75 db nyúl, nutria 15 db sertés 5 db szarvasmarha 25 db juh, kecske 5 db ló, öszvér 100 db galamb állatfajok közül 3 állatfaj huzamosabb idejű együttes tartása j) saját szükséglet: nem üzleti célra tartott legfeljebb 100 db baromfi, 50 db nyúl 3 db sertés 100 db galamb k) mikrochip: kutyák egyedi azonosítására alkalmas passzív adathordozó eszköz l) többlakásos lakóépület: minden olyan lakóépület, melyben legalább 2 darab önálló rendeltetési egység (lakás) található (például sorház, ikerház, lakótelepi többlakásos és többszintes lakóépület, valamint közös udvarra nyíló többlakásos lakóépület) II. FEJEZET Haszonállattartás általános szabályai 2. § (1) Szentlőrinc város közigazgatási területe az állattartás szempontjából övezetekre oszlik. Az egyes állattartási övezeteket, illetve az övezetekbe tartozó utcákat, tereket, épületeket az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) Haszonállatot tartani csak a kialakított állattartási övezetekre előírt korlátozások figyelembevételével, a közegészségügyi és az állategészségügyi előírások maradéktalan betartásával szabad. (3) Minden állattartó köteles megfelelő életfeltételeket biztosítani az általa tartott állat részére. Ezen túlmenően köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai ne sérüljenek, és mások jogainak gyakorlását ne korlátozza vagy akadályozza. 3. § (1) Az I. állattartási övezetben mindennemű haszonállattartás tilos. (2) A II. állattartási övezetben haszonállatot tartani a saját szükségletet szolgáló baromfi, nyúl, sertés és galamb kivételével tilos. A saját szükségletet szolgáló állattartás esetén a rendelet 1. § (5) bekezdés j. pontjában foglaltaktól eltérni csak sertés tartása esetében, - legfeljebb 6 db mértékéig - a Polgármesterhez címzett kérelem és az általa kiadott kérelemnek helyt adó határozattal lehetséges. A kérelemhez csatolni kell a közvetlen telekszomszédok véleményét.
A kérelemnek helyt adó határozat kiadására egyszerűsített formában kerül sor. A kérelmet elutasító határozat ellen, a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a Képviselő-testülethez címzett fellebbezéssel lehet élni. (3) A III. állattartási övezetben a 4. §-ban foglalt tiltó rendelkezések figyelembevételével az állattartás valamennyi haszonállatra vonatkozóan megengedett, az állattartás mértéke azonban itt sem haladhatja meg a kisüzemi állattartás 1. § (5) bekezdés i) pontja szerinti fogalmába tartozó darabszámot. (4) A IV. állattartási övezetben – az egyéb feltételek megléte esetén a kishaszonállat tartása megengedett. Egyéb haszonállatot – nagy testű haszonállatot kivéve – azonban csak azok tarthatnak, akik e területen állandó vagy ideiglenes lakással rendelkeznek. Az állattartás mértékére vonatkozóan a II. állattartási övezet előírásai érvényesek. (5) A kisüzemi méreteket meghaladó állattartásra csak a lakott területen kívül illetve külterületi lakott helyen – a nagyüzemi állattartó telepekre vonatkozó építési, közegészségügyi és állategészségügyi előírások betartása mellett – van lehetőség. 4. § Az egyes állattartási övezetektől függetlenül tilos minden haszonállat tartása: óvodák, bölcsődék, napközi otthonok, iskolák, orvosi rendelők, egyéb egészségügyi intézmények, élelmiszerüzletek, üzemi konyhák, malom, takarmánykeverő, szárító üzemek és középületek területén, azok udvarán, továbbá élelmiszert előállító vagy feldolgozó üzemek területén. 5.§ (1) Az állattartási létesítményeket, valamint a trágyatárolót és trágyalégyűjtőt lakóépülettől, zártkerti feldolgozó és pihenő épületektől - az építési engedélyekben meghatározott előírások betartásával - a 2. számú mellékletben feltüntetett minimális védőtávolságoknak megfelelően kell elhelyezni. (2) Ahol az előző bekezdésben foglalt védőtávolság a telek méreteinél és beépítettségénél fogva nem biztosítható, ott a haszonállat-tartás tilos. (4) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségek aljzatát könnyen tisztítandóan kell kialakítani. A trágyát és a trágyalét: a., belterületen: szivárgásmentes, fedett tárolóban kell elhelyezni, amelyet szükség szerint üríteni kell b., külterületen: a trágyát úgy kell tárolni, hogy az emberi környezetre káros hatást ne fejtsen ki. Ugyanez vonatkozik a trágyalé tárolására is. Az állattartás állatvédelmi, állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi szabályai 6.§ (1) Valamennyi állattartó az állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi szabályoknak megfelelően köteles az állatok tartásáról gondoskodni. (2) Tilos az állatok tartós nyugtalanítása, bármilyen módon történő bántalmazása, egymásnak ugratása. (3) Az állat tulajdonosa - egyéb elhelyezés hiányában - köteles felajánlani az állatot valamely állatvédő szervezet részére. 7.§ (1) Az állatok tartására szolgáló létesítményeket naponta egyszer, de a szükséghez mérten többször is ki kell takarítani, a trágya és a trágyalé folyamatos elszállításáról, a rágcsálók irtásáról és szükség szerint a fertőtlenítésről minden állattartó köteles gondoskodni. (2) A közös használatú udvarokban, valamint azokon a helyeken, ahol az állattartási létesítmények a szomszédos lakások közelében vannak / minimális védőtávolságra / zárt rendszerű trágyalégyűjtőt és trágyatárolót kell biztosítani. (3) A gazdasági udvart elkerítve és tisztán kell tartani.
(4) Az állatok tartására szolgáló melléképületeket és a hozzájuk tartozó létesítményeket, területeket legalább 7 naponként szagtalanítani kell, valamint folyamatosan és szükségszerűen, de legalább 30 naponként gondoskodni kell a rovarok, férgek és rágcsálók irtásáról, továbbá az állattartó a., hagyományos állattartás esetén legalább 2 naponként takarítani, és legalább 7 naponként fertőtleníteni, b., mélyalmos állattartás esetén egy-egy nevelési, illetve hízlalási időszak befejeztével, de legalább 8 hetenként takarítani és fertőtleníteni köteles. c., a keletkező trágya, trágyalé (esetleg hígtrágya) ártalommentes gyűjtéséről, tárolásáról és felhasználásáról köteles gondoskodni. 8.§ (1) A város területén haszonállatot csak lakóépületen kívül és zárt helyen szabad tartani. (2) Zárt helynek tekinthető az istálló, ól, ketrec, körülkerített kifutó és udvar. Ott, ahol több lakó van egy udvarban baromfit, vagy egyéb haszonállatot szabadon engedni csak akkor szabad, ha ahhoz az érintett lakók beleegyezésüket adták. 9.§ (1) Szentlőrinc város belterületén és külterületén az állatkihajtás, valamint az utak mellett és egyéb közterületeken az állatok legeltetése szigorúan tilos. (2) Élő állatot a városon keresztül hajtani csak meghatározott útvonalon - lehetőleg a főútvonal mellőzésével - vásári napokon, illetve a Szentlőrinci Gazdanapok alkalmával értékesítési vagy kiállítási céllal szabad.
III. FEJEZET Eb- és macskatartás szabályai 10. § (1) Az eb tulajdonosa, vagy tartója (a továbbiakban: ebtulajdonos) köteles az ebet úgy tartani, hogy az mások testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. Az ebtulajdonos minden körülmények között köteles az állategészségügyi, állatvédelmi szabályokat betartani. (2) Az ebtulajonos köteles a 3 hónapos kort elért ebet, illetve a 30 napnál tovább nála elhelyezett ebet 15 napon belül elektronikus megjelöléssel ellátni (mikrochip) és az elektronikus megjelölés azonosító számát nyilvántartásba vétel végett köteles a beültetést követő 8 napon belül a Polgármesteri Hivatalban bejelenteni. A Polgármesteri Hivatal a bejelentett ebekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza az ebtulajdonos adatait (név, lakcím), az eb azonosító adatait (fajtája, ivara, születési éve, egyedi azonosításra szolgáló adatai, színe, mikrochip azonosító száma) valamint a veszettség elleni legutóbbi védőoltás időpontját. (3) Az adatkezelési feladatokat a Polgármesteri Hivatal a személyes adatok kezelésében érintettek jogai, illetve azok érvényesítése a személyi adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvényben foglaltak szerint látja el. (4) A bejelentési kötelezettség nem terjed ki a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási, a vám- és pénzügyőri szervek szolgálati célra használt ebeire. (5) Az ebtulajdonos köteles 8 napon belül bejelenteni a Polgármesteri Hivatalban – a (2) bekezdésben foglaltakon túl – ha az általa tartott eb a) elhullott, vagy elveszett; b) 3 hónaposnál idősebb korban került az ebtulajdonoshoz; c) tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozik; d) új tulajdonoshoz került.
11. § (1) A település közigazgatási területén kutyát csak megkötve, vagy zárt helyen szabad tartani. Közterületen – kivéve e szakasz (4) bekezdésében megjelölt területeket – valamint a közös használatú udvarokban az ebet pórázon kell vezetni. (2) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását megakadályozza, továbbá a kerítés résein ne tudjon átbújni vagy kijutni. (3) Harapós, vagy támadó természetű ebet a marás lehetőségét kizáró szájkosárral kell ellátni, illetve elkerített udvarban, területen megkötve kell tartani. A ház, illetőleg a lakás bejáratánál szembetűnő módon harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (4) Az ebek szabad mozgásigényének kielégítésére, póráz nélküli futtatására csak a városon kívüli beépítetlen területek, így többek között a vásártér (kivéve rendezvénytartás idején), valamint a tarcsapusztai úton a vízmű telep kerítése és az árok közötti 150 méter hosszú és 15 méter széles terület vehető igénybe. (5) Az ebtulajdonos, vagy az eb felügyeletével megbízott személy mindenkor köteles gondoskodni arról, hogy az eb a gyalogjárdát, a parkokat és egyéb közterületeket ne szennyezze, és ne rongálja. Amennyiben a szennyezés mégis megtörténik, azt az eb tulajdonosa, illetve a felügyeletével megbízott személy köteles azt haladéktalanul eltakarítani. (6) Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve futtatni – a vakvezető kutya, valamint az intézmény őrzését szolgáló munkakutya, illetve szolgálati ebek kivételével: a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségekbe, b) üzletbe, vásár vagy piac területére, vágóhídra, élelmiszer-feldogozó üzembe, c) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény, víz- és szennyvíztelep üzemeltetéséhez tartozó ingatlanokra, valamint a strand területére, d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, e) temető területére, f) játszótér, park területére. 12. § (1) Az ebtulajdonos köteles az állatot úgy tartani, hogy a telekszomszédok, illetve a társasházban lakó, illetve a falszomszéd, továbbá a közös lakáshasználók nyugalmát tartósan vagy rendszeresen ne zavarja, szabad mozgásukat ne gátolja, anyagi kárt ne okozzon, emberek testi épségét és egészségét közvetlenül ne veszélyeztesse. (2) Az érintett lakó(k) az (1) bekezdésben foglaltak be nem tartása esetén – amennyiben az állattartás birtoklásukban zavarja őket – birtokvédelmi eljárás lefolytatását kezdeményezhetik a jegyzőnél a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény birtokvédelemre vonatkozó rendelkezései, valamint a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16) Korm. rendelet szerint. 13. § (1) Családi házban 3 db eb tartható, és ezek szaporulata 3 hónapos korig. Többlakásos lakóépületben lakásonként 1 db eb tartható, ettől eltérni a társasház Alapító Okiratában, illetve Szervezeti és
Működési Szabályzatában foglaltak alapján lehet – figyelemmel a társasházi törvény vonatkozó rendelkezéseire. (2) Családi házban 3 db macska tartható, és ezek szaporulata 3 hónapos korig. Többlakásos lakóépületben lakásonként 1 db macska tartható, ettől eltérni a társasház Alapító Okiratában, illetve Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak alapján lehet – figyelemmel a társasházi törvény vonatkozó rendelkezéseire. (3) Erkélyen, teraszon, függőfolyosón eb és macska tartása tilos. (4) Eb és macska tenyésztésével kapcsolatos elsőfokú önkormányzati hatósági eljárás lefolytatását a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át. Az engedély kiadása előtt a polgármester beszerzi az ÁNTSZ, az állategészségügyi hatóság (hatósági állatorvos), valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének véleményét. Az írásbeli kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy hány darab, és milyen fajtájú tenyészállatot kíván tartani. 14. § Gazdátlan és kóbor ebekre vonatkozó szabályok (1) A város területén gazdátlanul, szabadon, felügyelet nélkül kóborló ebeket a Polgármesteri Hivatal gyepmester, közterület-felügyelő, vagy mezőőr útján befogatja. Az intézkedő személy a befogás során az elektronikus azonosító jelet leolvassa, annak számát jegyzőkönyvben rögzíti, és haladéktalanul értesíti a jegyzőt. A befogott ebek elszállításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. A befogott ebeket a tulajdonos 15 napon belül a szállítási és tartási költség megfizetése ellenében kiválthatja, ez azonban nem érinti a tulajdonos szabálysértési felelősségét. (2) A kóbor állatok befogásával kapcsolatos önkormányzati feladatokról az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény 48/A. § (3)-(4) bekezdése rendelkezik. 15. § Ebtartás közegészségügyi szabályai (1) Az ebtulajdonos köteles: a) az ebet higiénikus /egészségügyi szempontból megfelelő/ körülmények között tartani, b) a külső élősködők rendszeres irtásáról gondoskodni, c) a megbetegedett ebet gyógykezeltetni. (2) Veszettség, vagy veszettség fertőzésének gyanúja esetén követendő eljárásra, tovább a fertőző állatbetegségek bejelentésére, az ebek oltására és gyógykezeltetésére vonatkozóan az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. Törvény rendelkezik. 16. § Az állati hullák és állati eredetű hulladékok kezelése (1) Az állat elhullását a tulajdonos, illetve az állattartó köteles a hatósági állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni. (2) Állati tetemet Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2000. (IV. 27.) KT Rendeletének 30. §-ában foglaltak szerint kell kezelni. (3) Amennyiben az állat tulajdonosa, tartója ismeretlen, valamint közúton elhullott állat esetén a (2) bekezdésben foglaltak az irányadóak azzal, hogy a tetem elszállításáról az önkormányzattal szerződött gazdálkodó szervezet gondoskodik.
(4) Amennyiben az állattartó a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a tetemet a tulajdonos költségére kell elszállítani és megfelelően kezelni. 17. §1 18. § Átmeneti rendelkezések (1) A rendelet 2011. július 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével hatályát veszti az állatok tartásáról és kihajtásáról szóló 8/1999. (VI. 24.) KT. Rendelet. (3) A II. számú melléklet előírásait a rendelet hatálybalépését követően indult építéshatósági eljárásokban kell alkalmazni. (4) 2
Dr. Győrvári Márk polgármester
Dr. Karakán Béla jegyző
1. számú melléklet Az állattartási övezetekről I. övezet Árok utca, Bartók Béla, Bányász utca, Dr. Múró László utca, Gyöngyvirág utca, Kodály Z. utca, Kossuth Lajos utca, Liszt Ferenc utca, Madách Imre utca páros oldal, Március 15. tér, Mátyás király utca, Megye utca, Munkácsy Mihály utca, Nefelejcs utca, Nyárfa utca, Pécsi utca, Kodolányi János utca, Templom tér, Széchenyi utca 1-5-ig (a Széchenyi utca többi része a II. sz. övezethez tartozik), Szigetvári utca, Ybl Miklós utca.
II. övezet Ady Endre utca, Aradi vértanúk utca, Arany János utca, Attila utca, Bem utca, Deák Ferenc utca, Dózsa Gy. utca, Bocskai István utca, Erzsébet utca páros oldala a 40-es házszámig, valamint a páratlan oldala, Fürdő utca, Törökföld utca, Kismező utca, Hunyadi János utca, Ifjúság utca 13-33-ig és 16-38-ig (az Ifjúság utca többi része az I. övezethez tartozik), Jókai Mór utca, József Attila utca, Keresztesi utca, Gárdonyi Géza utca, Kosztolányi Dezső utca 1-13-ig, (a Kosztolányi Dezső utca többi része az I. övezethez tartozik), Liget utca, Liliom utca, Madách Imre utca páratlan oldala, Móra Ferenc utca, Mikszáth Kálmán utca, 1 2
Hatályon kívül helyezte a 11/2012.(V.31.) KT. Rendelet 2012. május 31. napjától. Hatályon kívül helyezte a 14/2012.(VI.29.) KT. Rendelet 2012. június 29. napjától.
Móricz Zsigmond utca, Petőfi Sándor utca, Toldi Miklós utca, Szabadság utca páros oldala, Szent Imre utca, Szent István utca, Táncsics Mihály utca, Temető utca, Tinódi utca, Tompa Mihály utca, Vasút utca, Váci Mihály utca, Virág utca,Vörösmarty utca, Zrínyi utca, Bertalan püspök utca.
III. övezet Árpád utca, Baja utca, Rákóczi utca, Szabadság utca páratlan oldala, Gondostanya, Keresztespuszta, Tarcsapuszta Az Erzsébet utca páros oldala a 40-es házszámtól felfelé kezdődően3
IV. övezet Szőlőhegy
2. számú melléklet Az állattartásra szolgáló épületek és építmények elhelyezési feltételei A./ Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK), és a mindenkor hatályos Helyi Építési Szabályzat (a település helyi építési szabályzatáról szóló 25/2004. (XI. 26.) Kt. Rendelet) szerinti közigazgatási területen lévő beépítésre szánt területeken állattartásra szolgáló melléképület, kifutó, valamint trágyaés trágyalétároló az OTÉK és a Helyi Építési Szabályzat meghatározásai szerint az adott építési helyen az alábbi védőtávolságok betartásával helyezhető el: Védőtávolság beépítésre szánt területeken (méterben) Állatfajonként
Apró haszonállatok állattartó épülete, zárt kifutója,
Egészségügyi intézmények, élelmiszer és vendéglátó üzletek épületétől
Meglévő szomszédos lakóés szálláshely épülettől, új építés esetén az építési helytől
20 m
15 m
Ásott kúttól
Fúrt kúttól
10 m
10 m
trágya- és trágyalé tárolója Sertés kivételévek kis haszonállatok állattartó épülete, zárt kifutója, trágya- és trágyalé tárolója Sertések, valamint a nagy haszonállatok állattartó épülete, zárt kifutója, trágya- és trágyalé tárolója
50 m
20 m
15 m
10 m
50 m
35 m
30 m
30 m
B./ Mezőgazdasági rendeltetésű földrészleten állattartásra szolgáló gazdasági épület – a szomszédos építési övezet, a beépítési mód és a helyi előírások figyelembevételével – az alábbi védőtávolságok betartásával létesíthető:
Védőtávolság mezőgazdasági rendeltetésű területen (méterben) Állatfajonként
Apró haszonállatok állattartó épülete, zárt kifutója, trágya- és trágyalé tárolója Sertés kivételévek kis haszonállatok állattartó épülete, zárt kifutója, trágya- és trágyalé tárolója Sertések, valamint a nagy haszonállatok állattartó épülete, zárt kifutója, trágya- és trágyalé tárolója
Szomszédos vendéglátó, szálláshely épülettől
Szomszédos gazdasági épülettől
20 m
10 m
50 m
50 m
Különálló elhelyezés esetén saját gazdasági épülettől
Ásott kúttól
Fúrt kúttól
3m
10 m
10 m
15 m
6m
15 m
10 m
15 m
6m
15 m
10 m
