PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének
46/2011. (XII.19.) sz. önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról
Hatályba lépés napja: 2012. január 01.
Ezen önkormányzati rendelet a helyben szokásos eszközökkel közzétéve 2011. december hó 16. napjától 2011. december hó 19. napjáig.
Pilis, 2011. december hó 19. napján.
Szabó Márton polgármester
dr. Ágh Mariann jegyzıi hatáskörben eljáró aljegyzı
Pilis Város Önkormányzata Képviselı-testületének 46/2011. (XII.19.) sz. önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény (a továbbiakban. Htv.) l. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a magánszemélyek kommunális adójáról, az alábbi rendeletét alkotja meg: I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. § Az önkormányzat adó megállapítási joga a Htv-ben és e rendeletben meghatározott ingatlantulajdonra és ingatlanhoz kapcsolódó vagyonértékő jogra terjed ki. II. FEJEZET Az adókötelezettség 2. § Kommunális adókötelezettség alá esik: (1) Az önkormányzat illetékességi területén lévı építmények közül a magánszemélyek tulajdonában álló lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, /együtt: építmény/ a lakással azonos helyrajzi számon szereplı garázs, üzlet, mőhely kivételével. (2) Azonos helyrajzi számon nyilvántartott két-, vagy többlakásos családi lakóház(ak) esetében, önálló lakóegységenként kell a kommunális adót megfizetni. (3) Az önkormányzat területén a beépítetlen belterületi földrészlet /telek/. (4) Az, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakásbérleti jogával rendelkezik. Lakásbérleti jogviszony elsı félévben történı megszőnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszőnik. Az adó alanya 3. § (1) Építmény, illetve belterületi beépítésre alkalmas földterület esetén az, adó alanya az, aki a naptári év elsı napján az építmény, illetve belterületi beépítésre alkalmas földterület tulajdonosa, bérlıje vagy tényleges használója. Az adó bevezetésének évében az adó alanyának azt kell tekinteni, aki/amely az adót bevezetı rendelet hatálybalépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményeinek. Több tulajdonos esetén, a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
2
Amennyiben az építményt (a telket) az ingatlan nyilvántartásban vagyoni értékő jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (3) Társasház, garázs és üdülı esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya a használat tekintetében létrejött közösség. (4) Bérlakás esetén az adó alanya az, aki a nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. (5) Kiskorú tulajdonos esetén az adófizetési kötelezettség a kiskorú törvényes képviselıjét terheli. Az adókötelezettség keletkezése és megszőnése 3. § (1) Adókötelezettség keletkezése: a.) építménytulajdon esetén: Az adókötelezettség a használatbavételi, illetıleg a fennmaradási engedély kiadását követı év elsı napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében, az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követı év elsı napján keletkezik. b.) belterületi beépítésre alkalmas földterület esetén: Az adókötelezettség a tulajdonszerzés idıpontját követı év elsı napján keletkezik. Az adókötelezettség a földrészlet belterületté minısítését, illetıleg az építési tilalom feloldását követı év elsı napján keletkezik. c.) vagyoni értékő jog megszerzése esetén: Az adókötelezettség a vagyoni értékő jog megszerzését követı év elsı napján keletkezik. d.) a nem magánszemély tulajdonában lévı lakásbérleti joga esetén: Az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követı év elsı napján keletkezik. (2) Az adókötelezettség megszőnik az alábbi esetekben: a.) Az adókötelezettség megszőnik az építmény, telek elidegenítése esetén a tárgyév utolsó napján. b.) Az adókötelezettség megszőnik az építmény megszőnése esetén a megszőnés évének utolsó napján.
3
Az építménynek az év elsı felében történı megszőnése esetén, az adókötelezettség a második félévre vonatkozólag megszőnik. c.) A belterületi földrészlet külterületté minısítése esetén az adókötelezettség az átminısítés évének utolsó napján megszőnik. d.) Az adókötelezettség megszőnik az építési tilalomnak az év elsı felében történt kihirdetése esetén, a félév utolsó napján megszőnik. e.) Az adókötelezettség a nem magánszemély tulajdonában lévı lakásbérleti jogviszonya megszőnése évének utolsó napján, illetıleg a lakásbérleti jogviszonynak az év elsı felében történı megszőnése esetén a félév utolsó napján megszőnik. (3) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adókötelezettség bejelentésének szabályai 5. § (1) Az adózó az adókötelezettségét, annak keletkezésétıl számított 15 napon belül az önkormányzati adóhatóságnak köteles bejelenteni. A bejelentést az e célra szóló – a rendelet függelékét képezı - nyomtatványon, írásban kell megtenni. (2) Az adózónak az adókötelezettséget érintı változást, annak bekövetkezésétıl számított 15 napon belül az önkormányzati adóhatóságnak be kell jelenteni. (3) Az adót évente két egyenlı részben – március 15, illetve szeptember 15-ig lehet pótlékmentesen megfizetni. (4) Az adó összegét, illetve annak mértékét a jegyzı határozattal állapítja meg. A megállapított fizetési kötelezettséget a következı években is e határozat szerint kell teljesíteni mindaddig, amíg a jegyzı újabb határozattal a fizetési kötelezettséget nem változtatja meg. (5) A jegyzı kommunális adóügyben hozott I. fokú határozata ellen – a méltányossági jogkör gyakorlása esetén is – II. fokon a Pest Megyei Kormányhivatal jogosult eljárni. III. FEJEZET Az adó évi mértéke 6. § Az adó évi mértéke 2012. január 01. napjától kezdıdıen adótárgyanként, illetve lakásbérleti jogviszonyonként 17.000,- Ft / év.
4
IV. FEJEZET Az adómentességi és az adókedvezményi szabályok Adómentesség 7. § Adómentes: a.) Az építésügyi hatóság igazolása alapján beépítésre alkalmatlan, vagy beépítési tilalom alá esı földrészlet. b.) A 70 éven felüli egyedülálló magánszemély lakóhelyéül szolgáló ingatlan 50%-ban mentes. Adókedvezmények 8. § (1) Az egy évre megállapított kommunális adó 50 %-át kitevı adókedvezmény illeti meg lakóhelye céljául szolgáló ingatlana után azt az adóalanyt, aki egyedülálló nyugdíjas, és a havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegérıl szóló jogszabályban meghatározott mérték 150 %-át. (2) A kommunális adó évi mértékébıl 2.000.- Ft adókedvezményre jogosult az az adóalany, aki a külterületen álló építmény tulajdonosa, bérlıje vagy tényleges használója. (3) A kommunális adó évi mértékébıl 2.000.- Ft adókedvezményre jogosult az az adóalany, aki a külterületen nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. V. FEJEZET Értelmezı rendelkezések 9. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1.) Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magába foglaló térség, melyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. 2.) Külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb idıtartamban, továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet, vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye /központja/ külföldön van, de nem értve Magyarországon mőködı telepeit, fiókjait, képviseleteit.
5
3.) Vagyoni értékő jog: kezelıi jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használati jog – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is – a földhasználat és lakásbérlet. 4.) Külterület: a település közigazgatási határának belterületen kívül esı földrészlet, ideértve a zártkertet is. 5.) Építmény: olyan ingatlan jellegő végleges, vagy ideiglenes mőszaki alkotás /épület, mőtárgy/, amely általában a talajjal való egybeépítés, vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása során jött létre. Nem minısül építménynek a három évnél rövidebb idıtartamra létesített építmény. 6.) Épület: olyan építmény, amely környezı külsı tértıl épületszerkezetekkel részben, vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy idıszakos tartózkodás, illetıleg használat feltételeit biztosítja, ideérte az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környezı csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület mőszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része. 7.) Lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben foglaltak alapján ilyennek minısülı és az ingatlan nyilvántartásban lakóház, vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerő használatához szükséges – helyben szokásos, vagy elıírt teleknagyságot meg nem haladó- földrészlettel együtt. 8.) Építmény megszőnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisítik, illetıleg ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonja. Ez esetben az adózó köteles az építésügyi hatóság jogerıs határozatát, valamint az épület bontásának befejezésére vonatkozólag elkészített ún. változási vázrajzot. 9.) Belterületi földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet az ingatlan nyilvántartás belterületként tart nyilván, de ide nem értve az ingatlan nyilvántartásban mővelési ág szerint aranykorona értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezıgazdasági mővelés alatt álló telek. 10.) Teleknek minısül továbbá mindazon terület, mely külön hrsz.-ként van feltüntetve az ingatlan nyilvántartásban és beépíthetı. (2) E rendelet alkalmazásában egyedülálló magánszemélynek – fı szabályként, vélelemként az a személy minısül, aki a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (1094 Budapest, Balázs B. u. 35.) által vezetett, települési önkormányzatok részére kibocsátott Helyi Vizuál Regiszter Program nyilvántartása alapján, a naptári év /tárgyév/ elsı napján egyedül van – állandó vagy tartózkodási jogcímen - az adó tárgyát képezı, megjelölt ingatlanba bejelentve. (3) A rendelet hatálya alatt álló adóalany jogosult a (2) bekezdésben meghatározott vélelem megdöntésére oly módon, hogy az adóalany köteles – polgári jogi és büntetı jogi felelıssége tudatában – írásban kijelenteni, hogy az adó tárgyát képezı ingatlanba bejelentett más, harmadik személy életvitelszerően nem tartózkodik a tárgyi ingatlanon. Az adóalany írásbeli nyilatkozata valósággal való egyezıségét - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, többször módosított 2004. évi CXL. 6
törvény, valamint az adózás rendjérıl szóló, többször módosított 2003. évi XCII. törvény alapulvételével - köteles két tanú, magánokiratba foglalt, írásbeli nyilatkozattal hitelt érdemlıen igazolni. Záró rendelkezések 10. § (1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.), az adózás rendjérıl szóló, többször módosított 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.), valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, többször módosított 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) elıírásai az irányadóak. (2) A rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba. (3) E rendelet hatályba lépésével egyidejőleg hatályát veszti Pilis Város Önkormányzatának a magánszemélyek kommunális adójáról szóló, a 44/2011.(XI.28.) számú önkormányzati rendelettel, 35/2011.(X.31.) sz. önkormányzati rendelettel, a 40/2009. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelettel, a 38/2008. (XII.23.) sz. önkormányzati rendelettel és a 39/2007.(XII.27.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 36/2006. (XII.22.) sz. önkormányzati rendelet. (4) A rendelet 9. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtásáról a polgármester útján, a Polgármesteri Hivatal jegyzıje gondosodik. (5) A rendelet kihirdetésérıl a Képviselı-testület Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott módon, a Polgármesteri Hivatal jegyzıje gondoskodik. Pilis, 2011. december hó 16. napján.
Szabó Márton polgármester
dr. Ágh Mariann jegyzıi jogkörben eljáró aljegyzı
A rendelet kihirdetésre került: Pilis, 2011. december hó 16. napján. dr. Ágh Mariann jegyzıi jogkörben eljáró aljegyzı
7
