Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2011. (I.21.) Ör. sz. önkormányzati rendelete A rászorulók részére nyújtható pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 16 § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt) 10 § (1) bek.; 26 §; 32 § (3) bek.; 35 § (2) bek.; 37/A § (3) bek.; 38 § (9) bek.; 43/B §; 45 § (2) bek; 47 § (2) bek.; 48 § (4) bek.; és 50 § (3) bek-ben, valamint a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 74 § (5) bek-ben kapott felhatalmazás alapján a rászorulók részére nyújtható pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól a következőket rendeli el: I. FEJEZET Általános és értelmező rendelkezések 1. §
A rendelet célja, hogy az Szt alapján a helyi viszonyokra tekintettel szabályozza a szociális ellátásokra való jogosultság egyes feltételeit, érvényesítse garanciáit a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében, továbbá az önkormányzati pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának visszafizetésének szabályait meghatározza.
2. §
Az Szt-ben és e rendeletben meghatározott szociális feladatok és hatáskörök gyakorlását – ha az egyes ellátási formáknál e rendelet másként nem rendelkezik – a képviselő-testület a polgármesterre ruházza.
3. §
A rendelet szabályozásánál és alkalmazásánál alapelvként kell tekinteni, hogy a./ a támogatás egysége a család, b./ a hatékonyabb felhasználás érdekében növekedjenek a természetbeni ellátások.
4. §
(1) A jegyző, a képviselő-testület és a polgármester hatáskörébe utalt támogatások iránti kérelmeket a Polgármesteri Hivatalnál lehet benyújtani. Kérelemhez minden esetben csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat és az, e rendelet 1. számú melléklete szerinti nyilatkozatot, illetve lakásfenntartási támogatás igénylésénél e rendelet 2. számú melléklete szerinti nyilatkozatot. Az Szt-ben szabályozott, szociális rászorultságtól függő rendszeres pénzellátást igénylő a 63/2006. (III. 27) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat megtételére kötelezhető, amennyiben az adott ellátás hatáskörének gyakorlója indokoltnak tartja. (2) A havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (továbbiakban: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét kell munkáltató által kiállított kereseti igazolással igazolni. A nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni azzal, hogy a nem havi rendszeresen mérhető jövedelem számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani, melynek igazolása a fél nyilatkozatával történik. (3) Amennyiben a kérelmező vagy családtagjai, illetve háztartásban élők jövedelme kizárólag alkalmi munkából származik, annak összegét saját nyilatkozattal kell igazolni a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapra vonatkozólag. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a
2
rendszeres szociális segélyt, rendelkezésre állási támogatást, valamint az időskorúak járadékát igénylők személyére vonatkozóan. (4) Amennyiben az adott ellátás hatáskörének gyakorlója vagy az ügyintéző indokoltnak tartja a jövedelemnyilatkozatban közölt adatok valódisága (jövedelem, családban élők száma), és a kérelmező általános szociális helyzete az alábbi módon ellenőrizhető: a./ Az önkormányzat rendelkezésére álló adatok felhasználásával b./ Számlák bekérésével (vélelmezett jövedelem megállapításához) c./ Környezettanulmány készítésével d./ Munkáltató vagy NAV megkeresésével (jövedelemre vonatkozóan) 5. §
Az Szt és az e rendelet alapján rendszeres ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tényeket, körülményeket (pl. Szt. 4 § /1/ bekezdés a-b., pontjában meg határozott vagyoni és jövedelmi helyzetében bekövetkezett változást) köteles 15 napon belül bejelenteni.
6. §
(1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátást meg kell szüntetni és a támogatásban részesülőt kötelezni kell a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, a természetben nyújtott ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére. (2) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás keretében kapott támogatást az elrendelés napján érvényes, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV törvény 232 § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelve egy összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. (3) A hatáskör gyakorlója kérelemre részletfizetési kedvezményt ad. A részletfizetés időtartama az 50.000.-Ft-ot meg nem haladó visszafizetési kötelezettségnél a 6 hónapot, az ennél nagyobb mértékű visszafizetés esetén a 12 hónapot nem haladhatja meg.
7§
(1) A rendszeres szociális ellátás összegét a jogosultsági feltételek megléte esetén a kérelem benyújtásának hónapjában időarányosan kell megállapítani. (2) A rendszeres szociális ellátás folyósításának szüneteltetésekor, megszűnésekor a jogosultsági feltételek megszűnésének napjáig az ellátás összegét időarányosan kell folyósítani. (3) Az Szt-ben és az e rendeletben meghatározott rendszeres szociális ellátások – az időskorúak járadéka és az írni-olvasni nem tudó aktív korúak ellátásában részesülő kivételével - folyószámlára történő átutalását minden hónap 5. napjáig kell teljesíteni. (4) A (3) bekezdésben meghatározott személyek rendszeres szociális ellátását utólag minden hónap 5. napjáig postai úton kell kiutalni.
II.
FEJEZET
A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások formái Időskorúak járadéka 8. §
A települési önkormányzat jegyzője időskorúak járadékát állapít meg az Szt 32/B – 32/E §-ok alapján
3
Aktív korúak ellátása 9§
(1) A települési önkormányzat jegyzője az Szt 37 § (1) bek. a.) – c.) pontjaiban foglaltakon túl rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki a közfoglalkoztatásban a.) legalább 30 %-os egészségkárosodása, vagy b.) mentális állapota miatt nem tud részt venni, vagy c.) legalább 12 hetes terhessége miatt nem tud részt venni. (2) Az (1) bekezdés alapján ellátást igénylő a támogatás iránti kérelméhez köteles becsatolni: a.) az (1) bek.a.) pontban meghatározott esetben az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői intézet I vagy II fokú bizottságának szakvélemény kivonatát; b.) az (1) bek. b., pontban meghatározott esetben a foglalkozás egészségügyi vizsgálaton kiállított elsőfokú előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vélemény szerint „ alkalmatlan”igazolás. c.) az (1) bek. c, pontjában meghatározott esetben szülés-nőgyógyász szakorvos igazolását.
10. §
(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkoztatott személy a beilleszkedését segítő program keretében a helyi családsegítő központtal köteles együttműködni. (2) A rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkoztatott köteles: a.) a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a családsegítő központnál nyilvántartásba vetetni magát, b.) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában közreműködni, és az ezen alapuló együttműködési megállapodást írásban megkötni, c.) az együttműködési megállapodásban foglaltakat betartani, d.) megjelenési kötelezettségének a családsegítő központ által megjelölt időpontban eleget tenni. (3) A családsegítő központ a jogosult részére szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alább felsorolt beilleszkedést segítő programokat szervezi: a.) egyéni képességeket fejlesztő, b.) életmódot formáló, c.) egyéni életvezetési, d.) mentálhigiénés, e.) rehabilitációs, f.) reintegrációs, g.) önsegítő és képességfejlesztő, h.) munkára és pályára állítási,
11 §
(1) Az együttműködési kötelezettség felróható megszegésének minősül, ha a jogosult: a.) a családsegítő központnál nem jelenik meg határidőben, és nem veteti magát nyilvántartásba, b.) nem működik közre a beilleszkedést segítő program kidolgozásában, c.) nem köti meg az együttműködési megállapodást a családsegítő központtal, d.) megszegi az együttműködési megállapodásban foglaltakat, különösen, ha nem tesz eleget együttműködési vagy megjelenési kötelezettségének. (2) Nem minősül felróhatónak az együttműködési kötelezettség megszegése, ha azt a jogosult a családsegítő központhoz benyújtott okiratokkal – különösen orvosi igazolás, zárójelentés, hatósági bizonyítvány – kimenti. (3) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a családsegítő központ öt napon belül
4
írásban, új határidő kitűzésével felhívja a jogosultat, hogy tegyen eleget a jogerős határozatban, illetve az együttműködési megállapodásban foglaltaknak, egyidejűleg tájékoztatja arról, hogy az együttműködési kötelezettség másodszori felróható megszegése esetén az Szt 37/B § (2) bek-e alapján az aktív korúak ellátására való jogosultsága megszüntetésre kerül. (4) A családsegítő központ a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségén túl köteles 10 napon belül a hatóságot írásban, a kötelezettségszegésről, esetlegesen annak kimentéséről tájékoztatni, továbbá a másodszori felróható kötelezettségszegés esetén a rendelkezésre álló valamennyi okiratot megküldeni. (5) A családsegítő központ évente – jogosultakként - írásos értékelést készít az együttműködés során végzett munka tapasztalatairól, melynek megküldésével tájékoztatja a jegyzőt.
12 §
(1) A települési önkormányzat jegyzője – amennyiben a gyámhatóság jelzéssel él felé - a rendszeres szociális segélyt természetbeni ellátásként is megállapíthatja azon jogosultak esetében, akinek családjában védelembe vett gyermek nevelkedik, ha a gyermeknek oktatásinevelési intézménynél étkezési térítési díj hátraléka áll fenn, a gyermek - oktatási intézmény által előírt – felszerelései hiányosak, vagy a család folyamatos létfenntartási gondokkal küzd, illetve szolgáltató vállalatnál díjhátraléka van. (2) A rendszeres szociális segély természetbeni ellátásként való megállapítását a jelzést követő hónap 1. napjától kell foganatosítani. (3) A természetben megállapított ellátás összege gyermekenként a jogosult ellátásának 20 %-a, de összesen – több gyermek esetén - legfeljebb 60 %. (4) A természetben megállapított ellátást utólag, minden hónap 5. napjáig kell utalványozni a.) térítési díj hátralék esetén az oktatási-nevelési intézmény gazdasági vezetőjének b.) tankönyv, taneszköz, nevelési intézmény által előírt felszerelés pótlása esetén az intézmény vezetőnek, c.) létfenntartási gondokkal küzdő esetén az élelmiszerre, tüzelőre megállapított összeget a családgondozónak, d.) közüzemi díj hátralék esetén a szolgáltató vállalatnak. (5) A (4) bekezdés a-c., pontjaiban megjelölt személyek a természetbeni ellátás felhasználásáról július 10-ig, illetve január 10-ig kötelesek elszámolni. Amennyiben az elszámolást követően a jogosultnak fel nem használt ellátása van, azt részére a júliusi, illetve januári ellátásának összegével ki kell utalni. (6) Ha a jogosult rendszeres szociális segély ellátása megszűnik a megszűnést követő hó 10-ig kell a (4) bekezdésben meghatározott elszámolást teljesíteni. Amennyiben az elszámolást követően a jogosultnak fel nem használt ellátása van, azt részére 30 napon belül ki kell utalni.
13. §
(1) A települési önkormányzat jegyzője a bérpótló juttatásra jogosultak esetében a kérelem beadását követően – a döntés meghozatala előtt, amennyiben nincs róla tudomása - ellenőrzi, hogy az ellátás jogosultja az általa lakott ingatlant, illetve közvetlen környezetetét rendben tartja-e. (2) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a kérelem benyújtója a.) által lakott lakóház udvara rendezetlen (egészségre ártalmas, allergizáló gyom található rajta, nincs rendszeresen kaszálva és 30 cm-nél magasabb gyom található rajta, szemetes, rágcsálók jelenlétére utaló nyomok találhatók), vagy b.) által lakott ingatlanon nincs rendeltetési célnak megfelelő WC, a meglévő kerítések
5
kidőltek, vagy c.) által lakott ingatlan előtti közterület rendezetlen (nincs rendszeresen kaszálva, a belvízelvezető árok előírt karbantartását nem végzi el, ezért az rendeltetését nem tudja betölteni, a közterületre kihelyezett növényzet szükség szerinti visszavágását elmulasztja, a járda síktalanítása nincs biztosítva), vagy d.) által lakott lakás állaga javításra szorul, külső homlokzatán és belső falfelületén a szükséges felújítási munkák nincsenek elvégezve (vakolás vagy tapasztás, meszelés, tető javítás mely a lakóház beázását akadályozza meg) a jegyző a kérelmezőt az a.) – c.) pontokban meghatározott esetben 5 napos határidő kitűzésével az elvégzendő feladat pontos meghatározásával felszólítja. A d.) pontban meghatározott esetben 6 hónapos határidő kitűzésével az elvégzendő feladat pontos meghatározásával szólítja fel. (3) Amennyiben kérelmező a (2) bek. a.) – c.) pontokban meghatározott felszólításban megjelölt munkálatokat nem végzi el a kitűzött határidőben részére a bérpótló támogatás mindaddig nem állapítható meg, míg a feltételek nem teljesülnek. (4) A (2) bek. d., pontja szerinti felszólítás esetén 6 hónap türelmi időt követő 30 napon belül helyszíni szemlét kell tartani, és amennyiben az ellátásban részesülő kötelezettségét nem teljesítette a megállapított bérpótló juttatását az ellenőrzést követő hó 1. napjával meg kell szüntetni.
Lakásfenntartási támogatás 14. §
A normatív és méltányossági lakásfenntartási támogatás iránt benyújtott kérelmeket a Szociális és Egészségügyi Bizottság bírálja el.
15 §
Normatív lakásfenntartási támogatást kell megállapítani az Szt 38 § (1)-(4) és (6)-(8) bekezdéseiben meghatározottak alapján az arra jogosultaknak.
16 §
A lakásfenntartásra nyújtott támogatások vonatkozásában a lakásfenntartás havi költségének számítása és az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege megegyezik az Szt 38 § (3) bekezdésében foglaltakkal.
17 §
(1) A megállapított lakásfenntartási támogatást – a tüzelőutalvány kivételével – utólag, minden hónap 5. napjáig kell utalványozni. A tüzelőutalvány formájában megállapított lakásfenntartási támogatást két egyenlő részletben, lehetőleg január és október hónapban kell utalványozni. (2) A támogatás elsősorban természetben nyújtható, melynek támogatás erejéig – lehet: a./ közüzemi díj szolgáltató vállalathoz utalása, b./ lakáscélú építési kölcsön pénzintézethez történő utalása, c./ egyedi fűtés esetén tüzelőutalvány
18 §
formája – a megállapított
(1) Aki a települési szilárd hulladék elszállításáért megállapított díjat nem fizeti meg esedékességekor és a szolgáltató a jegyzőtől kéri annak behajtását, és a kötelezett lakásfenntartási támogatásban részesül a díjhátralékot a megállapított támogatásból le kell vonni. (2) Akire nézve a jegyzőtől végrehajtást kértek a hulladékszállítási díjra vonatkozóan, és részére lakásfenntartási támogatás van megállapítva, úgy a támogatásából a későbbi szolgáltatási díjak összege levonásra kerül.
6
19 §
Méltányossági lakásfenntartási támogatás állapítható meg annak a családnak vagy személynek is, akinek a lakásfenntartás indokolt havi költsége eléri, vagy meghaladja a háztartás (Szt 4 § /1/ bek. f., pont) havi jövedelmének a 20 %-át, feltéve, ha a háztartásban az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át nem haladja meg és az elismert lakásnagyság: az Szt 38 § (4) bekezdésében foglaltakkal megegyezik. Ha azonban kérelmező és családja ettől kisebb nagyságú lakásban él a számítás alapja a tényleges lakásnagyság.
20 §
Méltányossági lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet vagy albérletet, illetve jogerős bírói ítélettel megosztott lakás lakrészeit.
21 §
(1) A 19 §-ban megállapított lakásfenntartási támogatásnál a támogatás időtartama a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy éves időtartamra, míg a fűtési támogatás esetén a fűtési szezonra (október-április) szól. (2) A támogatás havi összege 2.500.-Ft Hulladékszállítási díjkiegészítés
22 §
(1) A Szociális és Egészségügyi Bizottság kommunális díj (települési szilárd hulladék szállítási díj) támogatásban részesíti kérelemre azt aki lakásfenntartási támogatásra nem jogosult, 62. életévét betöltötte és családjában az egy főre eső jövedelem a 68.000.-Ft-ot, egyedül élő esetén a 88.000.-Ft-ot nem haladja meg. (2) A díjkiegészítés a kérelem benyújtás negyedévének 1. napjától a tárgyév végéig állapítható meg (3) A támogatás mértéke negyedévente: a.) családban élő esetén: 1.500.-Ft b.) egyedül élő esetén: 2.000.-Ft (4) A megállapított támogatást minden negyedévet követő hónap 5. napjáig utalja át a Polgármesteri Hivatal a szolgáltató vállalatnak. (5) A támogatás kérelemre történő megszüntetésekor az ellátást a kérelem beadás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. Ápolási díj
23. §
A települési önkormányzat jegyzője az Szt 41 § (1) bekezdés, valamint a 43/A §-ban meghatározott esetben ápolási díjat állapít meg.
24 §
(1) Az Szt 43/B § /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján ápolási díj állapítható meg annak a nagykorú hozzátartozónak aki 18. életévét betöltött tartósan beteg – amit orvosi szakvélemény igazol – személy gondozását végzi. (2) A méltányossági ápolási díjra való jogosultságnál feltétel, hogy az ápoló és az ápolt egy háztartásban éljen, az ápolónak a beteg ellátása érdekében munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, illetve önálló vállalkozói tevékenység alapján fennálló biztosítási jogviszonyt kell megszüntetni , és az ápoltnak nincs olyan közeli hozzátartozója /Ptk 685 § b.)/, aki tartósan otthon tartózkodik vagy tartózkodhat és egészségi állapota alapján az ápolásra
7
alkalmas, továbbá az ápoló családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át. (3)A méltányossági ápolási díj mértéke az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a. (4) A méltányossági ápolási díj iránt benyújtott kérelmeket Bizottság bírálja el. 25. §
a Szociális és Egészségügyi
(1) Meg kell szüntetni az ápolási díját annak, aki az alábbiakban meghatározott kötelezettségek valamelyikét az ápolt személy esetében nem teljesíti: a.) rendszeres étkeztetését , ami magában foglalja legalább napi egyszeri meleg étkeztetést, b.) személyi és lakókörnyezetének higiéniás körülményeit, c,) orvosi előírás szerinti gondozási, ápolási feladatait d.) az ápolttal kapcsolatos hivatalos ügyintézést. (2) Személyi és lakókörnyezet elfogadható higiénás követelménye: az ápolt napi rendszeres tisztálkodása, tiszta ruhával való ellátása, tartózkodási helyének napi rendszerességgel történő teljes takarítása, az étkezésre szolgáló edényzet használat utáni elmosása, az ápolt részére megfelelő fekvőhely (ágy, ágybeli) biztosítása. (3) Az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésével a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központot (továbbiakban: intézmény) bízza meg. (4) Az ellenőrzéseket szükség szerint, de legalább három havonta egyszer el kell végezni. (5) Az intézmény kötelezettségszegés észlelése esetén azonnal, illetve a (4) bekezdésben előírt ellenőrzést követően, de legalább január, április, július, október hó 15. napjáig jelentést köteles adni a szociális irodának (6) A szociális iroda az ápolási díj megállapítását, megszüntetését követően 8 napon belül értesíti az intézményt. Átmeneti segély
26 §
(1) A Szociális és Egészségügyi Bizottság átmeneti segélyben részesítheti kérelemre vagy hivatalból azt, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került – melyet hitelt érdemlően igazol – vagy időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd és családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150 %-át nem haladja meg. (2) Kivételes méltányosságból jövedelem határtól függetlenül a rendkívüli élethelyzetbe kerülő - váratlan nagyobb összegű többlet kiadásra kényszerül /pl. hosszantartó gyógykezelés, elemi csapás, közeli hozzátartozó halálesete …/ - személy részére is állapítható meg átmeneti segély, feltéve, ha a rendkívüli élethelyzetet hitelt érdemlően igazolja. (3) A megállapított átmeneti segély egyszeri. A tartósan létfenntartási gondokkal küzdő vagy átmenetileg teljesen ellátatlan személyek részére havi rendszerességgel ismétlődő átmeneti segély is megállapítható. (4) A polgármester egyszeri átmeneti segélyt állapíthat meg azon kérelmezők részére, akiknek ennek elmaradása az életét, testi épségét veszélyeztetné. (5) A polgármester ideiglenes
intézkedéséről
köteles
a Szociális és Egészségügyi
8
Bizottságot a megállapítást követő soros ülésén tájékoztatni. (6) Az átmeneti segély iránti kérelemhez e rendelet 4 § /1/ bekezdésében meghatározottakon túl gyógyszertámogatás esetén csatolni kell a gyógyszertár igazolását is. (7) A megállapított átmeneti segélyt: a./ közüzemi díjként szolgáltató vállalathoz, b./ amennyiben kérelmező egészségi állapota – átmenetileg fekvőbeteg, idős koránál fogva mozgásában korlátozott és házi gondozásban részesül – indokolja a házi gondozó kezeihez kell kiutalni. c./ a fentieken túlmenően élelmiszervásárlásra, tüzelő vásárlására, illetve gyógyszer kiváltására jogosító utalvány adható ki a jogosult részére, d./ az átmeneti segély házipénztárból készpénz formájában is kifizethető. Temetési segély 27. §
(1) Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott és azt számlával igazolja, feltéve, ha kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a négyszeresét. (2) A temetési segély összege: a.) 16.000.-Ft-tól a temetési költségek teljes összege állapítható meg annak a személynek, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén a 300 %-át nem haladja meg b.) 14.000.-Ft-tól a temetési költségek teljes összege állapítható meg annak a személynek, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén a 300 %-át meghaladja, de a 400 %-ot nem éri el. (3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeként az önkormányzat 140.000.-Ft-ot ismer el. Köztemetés
28. §
(1) Közköltségen történő eltemettetés esetén a polgármester az eltemettetésre köteles személyt a temetési költségek megtérítésére kötelezi. Ezen kötelezettség teljesítése alól mentesítés nem adható. (2) A polgármester ezen § (1) bekezdésére tekintettel a temetési költségek megfizetésére részletfizetési kedvezményt adhat, amennyiben az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén a 150 %-át nem haladja meg. Méltányossági közgyógyellátás
29. § (1) A települési önkormányzat jegyzője az Szt 50 § (1) és (2) bekezdése szerint közgyógyellátást állapít meg. (2) A települési önkormányzat jegyzője méltányossági közgyógyellátásban részesíti azt a szociálisan rászorult személyt, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 170 %-át, egyedül élő esetén a 220 %át, és az egészségbiztosítási szerv által elismert havi térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 15 %-át meghaladja. (3) A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos igazolja, mely alapján az egészségbiztosítási szerv szakhatósági igazolást ad a rendszeres gyógyító ellátások havi költségéről.
9
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 30.§
A települési önkormányzat jegyzője az Szt 54 §-ában meghatározott esetben egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapít meg. Szociálpolitikai Kerekasztal
31.§
(1) Kaba Város Önkormányzata – figyelemmel az Szt 58/B § (2) bekezdésére – Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre. (2) A Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülésezik. (3) A Szociálpolitikai Kerekasztal feladatát képezi a szolgáltatástervezési koncepcióban rögzített feladatok megvalósulásának folyamatos figyelemmel kísérése. (4) Tagjai:
polgármester jegyző Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke Igazgatási osztályvezető Háziorvosok képviselője Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ vezetője Nyugdíjas szervezetek által delegált képviselő Mozgáskorlátozottak helyi szervezetének képviselője Védőnői szolgálat képviselője Kaba-Ház Idősek Otthona képviselője Vegyes és záró rendelkezések
32. §
(1) Amennyiben a cselekmény bűncselekménynek nem minősül, „szociális célú vásárlási utalvánnyal való visszaélés” szabálysértést követ el, és 50.000.-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a.) a vásárlási utalványt tilalom ellenére más személyre átruházta, b.) a vásárlási utalványt annak egészében vagy értékének egy részében készpénzre átváltotta, c.) olyan áruféleséget vásárol, amelynek vásárlására a vásárlási utalvány nem jogosítja. d.) Az utalványon vásárolt áruval, vagy annak arányos részével utólagos ellenőrzés alkalmával elszámolni nem tud.
33.§
(1) E rendelet kihírdetése napán lép hatályba és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2/2010. (I. 22) Ör. rendelet. (3) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja: a.) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11 cikk (1) bek. D) pont és 21 cikk b.) az Európai Parlament és Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgásához és tartózkodásához való jogáról.
Kaba, 2011. január 20. Dr. Csabai Zsolt jegyző
Szegi Emma polgármester
A rendeletet kihirdettem:Kaba, 2011. január 21. dr Csabai Zsolt jegyző
10
1. sz. melléklet JÖVEDELEMNYILATKOZAT Személyi adatok: 1./ Az ellátást igénylő neve: ……………………………………………………………………. 2./ Az ellátást igénylő állandó lakásának címe: ………………………………………………... 3./ Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: ……………………………………………. 4./ A törvényes képviselő neve és címe, ha az ellátást igénylő nem cselekvőképes: ………………………………………………………………………………………………. 5./ Az igénylővel egy háztartásban lakó közeli hozzátartozók száma: …………………….fő 6./ Az 5., pontban szereplő közeli hozzátartozók neve: a.) ………………………………………………………………………………………. b.) ………………………………………………………………………………………. c.) ………………………………………………………………………………………. d.) ………………………………………………………………………………………. e.) ………………………………………………………………………………………. Kijelentem, hogy a NYILATKOZATBAN-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a közölt adatok valódiságát a többször módosított 1993. évi III. tv. 10 § /7/ bekezdése alapján az önkormányzat az APEH útján, valamint a …/2011. (.…) sz. rendelet 4 § /4/ bekezdésében foglaltak szerint munkáltató megkeresésével és környezettanulmány készítésével ellenőrizheti. A valótlan adatok közlése után felvett támogatást köteles vagyok visszafizetni. Kaba, ……………………… …………………………………… az ellátást igénylő vagy törvényes képviselőjének aláírása ……………………………………. ……………………………………. Cselekvőképes hozzátartozók aláírása
Kitöltési utasítás: 1. 2.
3.
4. 5. 6.
Állandó lakóhelyként, illetve tartózkodási helyként a személyi igazolványban vagy lakcímnyilvántartó lapon szereplő címet kell beírni. közeli hozzátartozó: házastárs, élettárs, 20 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbefogadott, illetve nevelt gyermek; korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos vérszerinti, örökbefogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennáll, a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vérszerinti és az örökbefogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa. A 2. és 3. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek esetén a benyújtást megelőző év személyi jövedelemadó bevallás azonos megnevezésű rovatában szereplő összeg 12-vel osztott részét kell beírni. A nem idetartozó jövedelmek esetén a benyújtást megelőző 1 hónap átlagjövedelmét kell feltüntetni. A feltüntetett jövedelmekről jövedelemigazolást, vagy annak fénymásolatát kell csatolni (pl. nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás) Az egy főre eső jövedelem a család havi nettó jövedelme osztva a közeli hozzátartozók számával. A jövedelemnyilatkozatot a nagykorú hozzátartozóknak is alá kell írniuk.
11
Jövedelmi adatok: A jövedelmek típusai
Kérelmező jövedelme
Közeli hozzátartozók jövedelme
1.munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogvisz.szárm. jöv. Ebből közfoglalkoztatásból származó 2. társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem 3.alkalmi munkavégzésből származó jövedelem 4. táppénz, gyermekgondozási támogatások 5. nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 6. önkorm. és munkaügyi
szerv által folyósított ellátások 7. Egyéb (pl. ösztöndíj, állattartás, értékpapírból szárm.jöv., kis összegű kifizetések)
8. össz. bruttó jövedelem Személyi jöv. Adó vagy előleg összege
9.
10. Egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulék összege 11. munkavállalói járulék összege
12. nettó jövedelem
Egy főre jutó havi családi jövedelem: ……………………………… Ft Számszakilag az adatokat ellenőriztem: ……………………………….
Össz. Jövedelem
12
2sz. melléklet JÖVEDELEMNYILATKOZAT Személyi adatok: 1./ Az ellátást igénylő neve: ……………………………………………………………………. 2./ Az ellátást igénylő állandó lakásának címe: ………………………………………………... 3./ Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: ……………………………………………. 4./ A törvényes képviselő neve és címe, ha az ellátást igénylő nem cselekvőképes: ………………………………………………………………………………………………. 5./ Az igénylővel egy háztartásban lakó közeli hozzátartozók száma: ……………………..fő 6./ Az 5., pontban szereplők (az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek) neve: a.) ………………………………………………………………………………………. b.) ………………………………………………………………………………………. c.) ………………………………………………………………………………………. d.) ………………………………………………………………………………………. e.) ………………………………………………………………………………………. Kijelentem, hogy a NYILATKOZATBAN-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a közölt adatok valódiságát a többször módosított 1993. évi III. tv. 10 § /7/ bekezdése alapján az önkormányzat az APEH útján, valamint a …/2011. (.. ..) sz. rendelet 4 § /4/ bekezdésében foglaltak szerint munkáltató megkeresésével és környezettanulmány készítésével ellenőrizheti. A valótlan adatok közlése után felvett támogatást köteles vagyok visszafizetni. Kaba, ……………………… …………………………………… az ellátást igénylő vagy törvényes képviselőjének aláírása ……………………………………. ……………………………………. Cselekvőképes hozzátartozók aláírása
Kitöltési utasítás: 1. 2.
3.
4. 5. 6.
Állandó lakóhelyként, illetve tartózkodási helyként a személyi igazolványban vagy lakcímnyilvántartó lapon szereplő címet kell beírni. közeli hozzátartozó: házastárs, élettárs, 20 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbefogadott, illetve nevelt gyermek; korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos vérszerinti, örökbefogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennáll, a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vérszerinti és az örökbefogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa. A 2. és 3. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek esetén a benyújtást megelőző év személyi jövedelemadó bevallás azonos megnevezésű rovatában szereplő összeg 12-vel osztott részét kell beírni. A nem idetartozó jövedelmek esetén a benyújtást megelőző 1 hónap átlagjövedelmét kell feltüntetni. A feltüntetett jövedelmekről jövedelemigazolást, vagy annak fénymásolatát kell csatolni (pl. nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás) Az egy főre eső jövedelem a család havi nettó jövedelme osztva a közeli hozzátartozók számával. A jövedelemnyilatkozatot a nagykorú hozzátartozóknak is alá kell írniuk.
13
Jövedelmi adatok: A jövedelmek típusai
Kérelmező jövedelme
Közeli hozzátartozók jövedelme
1.munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogvisz.szárm. jöv. Ebből közfoglalkoztatásból származó jövedelem 2. társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem 3 Alkalmi munka- végzésből származó jövedelem 4. Táppénz, gyermek gondozási támogatások 5. Nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 6. önkorm. és munkaügyi
szerv által folyósított ellátások 7. Egyéb (pl.ösztöndíj, állattartás, értékpapírból szárm.jöv., kis összegű kifizetések)
8. össz. bruttó jövedelem Személyi jöv. Adó vagy előleg összege
9.
10. Egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulék összege 11. munkavállalói járulék összege
12. nettó jövedelem
Egy főre jutó havi családi jövedelem: ……………………………… Ft Számszakilag az adatokat ellenőriztem: ……………………………….
Össz. Jövedelem
