2010. (XI. 16.) KT

Sáránd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2010. (XI. 16.) KT. sz. rendelete Sáránd Község Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Sáránd Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló többször módosított 1949. évi XX. törvény 44/A.§ (1) e) pontjában foglalt, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többszörösen módosított 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdésének a) pontjában és a 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzati törvény kiegészítéseként az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Sáránd Község Önkormányzata (1) A település első említése 1219-ből való. A XVI. században magánföldesúri birtok, 1552ben Czibak Imréé és Sárándi Mihály örököseié. Az erdélyi törvénytár (Approbatae Constitutiones) a hajdúvárosok sorában említi, amely egyben azt is jelenti, hogy legkésőbb 1626-ban már a hajdúvitézek birtokában volt. A török kiűzése után az udvar Esterházy Pál nádornak adományozta, és így az Esterházyak derecskei uradalmának része lett. A lakosság a város hajdújogáról nem feledkezett meg. Tovább használták a hajdúvárosi múltra utaló pecsétnyomójukat, s a település címerét is innen ismerjük. A címerpajzsban támadó vívó állásba helyezkedő, jellegzetes hajdúsüveget viselő, kardot tartó vitéz képe látható, címersisakként pedig három pántos vitézi nyílt sisakot jelenítettek meg. A sisakdísz - a szokásoktól eltérően nem a címerképet ismétli meg, hanem a kor jellegzetes fecskefarkú hadilobogóját. A zászlórúd két oldalán egyenletesen elosztva az 1694-es évszám olvasható. A pecsétlenyomat köriratának olvasata a következő: BAGO + SARAND PECSETE ANNO + 1692. A pecsétnyomó készítésének éve tehát Várad 1692-ben történt visszafoglalása és az Esterházyaknak történt elzálogosítás közé esik, és érthetően hangsúlyozza a település egykori kiváltságát. A település kialakulásáról, történelméről, történetéről, jellemzőiről a Sáránd Község Önkormányzata kiadásában, dr. Baranyi Béla szerkesztésében 2000-ben megjelent „Sáránd – Fejezetek a település múltjából és jelenéből” című kiadvány tartalmaz további információkat. (2) A település főbb adatai: - területe: 2270 ha - állandó lakosainak száma a 2010. október 1-jei állapotnak megfelelően: 2400 fő. (3) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sáránd Község Önkormányzata (a továbbiakban Önkormányzat)

1

Székhelye: 4272 Sáránd, Nagy u. 44. A hivatal megnevezése: Sáránd Község Önkormányzati Képviselőtestületének Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban Polgármesteri Hivatal) Székhelye: 4272 Sáránd, Nagy u. 44. (4) Az Önkormányzat pecsétje kör alakú, benne felirat: „Sáránd Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala” a Magyar Köztársaság címerével, 1-től 5-ig számozott. A pecsétek használatát a Hivatal működési szabályzata tartalmazza. (5) Az Önkormányzat pecsétjét kell használni: - a Képviselő-testület jegyzőkönyveinek hitelesítésére - a Képviselő-testület által adományozott oklevelekre, kitüntetésekre, - az Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolataiban, - a polgármester és jegyző által közösen aláírt okiratokra.

2. § Az Önkormányzat jelképei és használatuk (1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló. a) A címer leírása: A címerpajzsban támadó vívó állásba helyezkedő, jellegzetes hajdúsüveget viselő, kardot tartó vitéz képe látható, címersisakként pedig három pántos vitézi nyílt sisakot jelenítettek meg. A sisakdísz fecskefarkú hadilobogó. b) A zászló leírása: A zászló 1 m széles, 2 m hosszú fehér színű selyem, szélén fehér zsinórral díszített. A zászló mértani közepén, mindkét oldalon a címert ismétli meg az a) pontban leírtak szerint. (2) A címer díszítő és utaló jelképként használtató: - a Képviselő-testületi ülés meghívóján, - a Képviselő-testület által alapított okleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken, jelvényeken, - a hivatal tevékenysége során használt levélpapírokon, borítékokon, - az önkormányzati hivatal épületének falán, valamint az épület tanácskozótermében, a település történetével, életével, fejlődésével kapcsolatos kiadványokon, - települési ünnepségeken, - az önkormányzat felügyelete, irányítása alatt álló intézmények emblémájaként. (3) A címer hatósági tevékenység során nem használható. (4) A címert kizárólag hiteles alakban szabad ábrázolni. (5) Nyomdai sokszorosítás esetén a címer fekete-fehér színben is ábrázolható. (6) A címer csak a hiteles ábrázolás sérelme nélkül kicsinyíthető. (7) A címer előállítására, használatára irányuló kérelmet a polgármesteri hivatalnál kell benyújtani. A kérelem elbírálásának hatáskörét a polgármester átruházott hatáskörben gyakorolja. (8) A zászlót az önkormányzati hivatal épületében lévő tanácskozó teremben (házasságkötő teremben) kell elhelyezni. (9) A zászló lobogóként is használható. (10) A zászló különösen a következő esetekben használható - a település életében kiemelkedő események alkalmával - önkormányzati ünnepségeken, rendezvényeken - több település részvételével tartott rendezvényeken.

2

3. §

A jelképekkel összefüggő szabálysértési rendelkezések Szabálysértést követ el, és 50.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki az önkormányzat jelképeit engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő módon használja vagy állítja elő, továbbá aki a kihelyezett jelképeket megrongálja vagy megsemmisíti.

II. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 4. § (1) Az önkormányzat jogi személy. (2) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a Képviselő-testületet illetik meg, melyeket a jelen rendeletben vagy más önkormányzati rendeletben megállapított szabályok szerint a polgármesterre, valamint a bizottságaira ruházhat. (3) Az önkormányzat szervei: Képviselő-testület, főállású polgármester, a bizottságok, a polgármesteri hivatal. (4) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

5. § A Képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az Önkormányzat ciklusprogramja tartalmazza. 6. § (1) A Képviselő-testület az Ötv-ben foglaltak szerint önként vállalhatja minden olyan helyi közfeladat önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, ha annak személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei rendelkezésre állnak. (2) A helyi közfeladat önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának feltételeit. Az eljárás során a Képviselő-testület illetékes bizottságainak véleményét ki kell kérni. (3) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben - a fedezet egyidejű biztosításával - kell állást foglalni. 7. § (1) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasítást adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, a gyakorló szervet beszámoltathatja, illetőleg a hatáskört visszavonhatja. (2) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

3

(3) Az átruházott hatásköröket az 1. sz. melléklet tartalmazza.

III. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE A./ Képviselő-testület 8. § A Képviselő-testület tagjai (1) A Képviselőtestület tagjainak száma 7 fő, amely a megválasztott 6 fő települési képviselőből és a közvetlenül megválasztott polgármesterből áll. (2) A Képviselő-testület tagjainak névsorát, lakcímét az 1. sz. függelék tartalmazza. 9. § A Képviselő-testület gazdasági ciklusprogramja (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági ciklusprogram alapján működik, mely tartalmazza különösen a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. (2) A ciklusprogram tervezetének előkészítéséről és a Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik, a megalakulást követő 6 hónapon belül. 10. § Előterjesztések (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái: a) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul b) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről, stb. c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek. (2) A testületi ülésre előterjesztést tehetnek: a) a polgármester és az alpolgármesterek b) a témakör szerint illetékes bizottság c) bármelyik képviselő d) tanácsnok e) jegyző f) önkormányzati intézmények vezetői g) a napirendben szereplő beszámolók, tájékoztatók előadói. (3) Az előterjesztések az (1) bek. a) és b) pontjaiban foglaltak esetében az érintett bizottság(ok) véleményének és a jegyző jogszerűségi észrevételének ismeretében tűzhetők napirendre, a döntéshez a bizottságok előzetes jóváhagyása szükséges.

4

(4) A polgármester és a Pénzügyi Bizottság által az intézményeknél és a Polgármesteri Hivatalnál végzett ellenőrzések megállapításait köteles a Képviselő-testület soron következő ülésén napirendre tűzni. (5) A tájékoztató anyagok kivételével az előterjesztés a Képviselő-testület elé főszabályként írásban nyújtható be. Sürgős döntést igénylő esetben kivételesen tárgyalható szóbeli előterjesztés. Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a testületi ülés napján kiosztott, a napirendi pontokhoz nem kapcsolódó írásos előterjesztést is. (6) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell: - a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását - az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását - a jogszabályi felhatalmazást - több döntési változat esetében az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket - a költségkihatásokat - a rendelet-tervezetet, a határozati javaslatot.

11. § A Képviselő-testületi ülés összehívása és vezetése (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze, továbbá meghatározza a meghívóban feltüntetendő napirendi javaslatot is. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester hívja össze, mindkettejük akadályoztatása esetén a korelnök. (2) A Képviselő-testület üléseit - a közmeghallgatás kivételével - a Polgármesteri Hivatal házasságkötő termében tartja. (3) A Képviselő-testület ülését össze kell hívni: a) a települési képviselők 1/4-ének, b) a Képviselő-testület bizottságának, c) a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének indítványára, ha a polgármester az a) és b) pontokban foglalt indítványoknak 15 napon belül nem tesz eleget. (4) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek a rendes ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülés időpontját megelőzően legalább 24 órával kézhez kapják. A kézbesítést a Polgármesteri Hivatal megbízottja végzi, vagy e-mailen keresztül történik. Az e-mailek elküldéséről a képviselők SMS-ben vagy telefonon értesítést kapnak. (5) Kivételesen sürgős döntést igénylő esetekben az előterjesztést a képviselők az ülés napján kapják kézhez az ülés előtt 3 órával. (6) Előre nem látható és sürgős intézkedést igénylő esetben a polgármester a Képviselőtestület ülését összehívhatja a képviselők telefonon történő értesítésével is. (7) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről - a meghívó kiküldésével egy időben - a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás – a helyben szokásos módon - a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel történik. (8) A már összehívott képviselő-testületi ülést rendkívüli esemény, ok bekövetkezésére való hivatkozással - az összehívást követően - a polgármester illetve a települési képviselők 1/4ének javaslatára évente legfeljebb két alkalommal lehet elhalasztani.

5

12. § A Képviselő-testület ülésére meghívandók köre (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni a) a képviselőket b) a jegyzőt c) a nem a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert d) az illetékes országgyűlési képviselőt e) az érintett napirendi pontok előadóit f) az Önkormányzat intézményeinek vezetőit f) a kisebbségi önkormányzat elnökét (szószóló) g) civil szervezetek képviselőit h) a polgárok településfejlesztési célú és kihatású, önszerveződő közösségeit, a tevékenységi körüket meghatározóan érintő témákban i) akiket a polgármester és a Képviselő-testület indokoltnak tart. (2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan a) a jegyzőt b) az illetékes országgyűlési képviselőt. (3) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg a tanácskozási jog a meghívottak közül a) az önkormányzat intézményeinek vezetőit b) az érintett napirendi pontok előadóit c) akiket a polgármester egy-egy napirendi pontra korlátozva meghívott. 13. § A Képviselő-testület ülése (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános, melynek anyagát a lakosság a Polgármesteri Hivatalnál az ülést megelőző 5 nappal, valamint a testületi ülés napján megtekintheti. Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet, és az ülést vezető engedélye alapján fel is szólalhat. (2) A Képviselő-testület a) zárt ülést tart:  választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele  önkormányzati hatósági ügy tárgyalásakor  összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor b) zárt ülést rendelhet el:  vagyonával való rendelkezés ügyében  általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

6

(3) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a nem a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, a kisebbségi szószóló, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. 14. § A Képviselő-testület ülésének vezetése Az ülés vezetőjének feladatai és jogosítványai: a) megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést, b) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint negyedévente beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről, c) javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére, d) előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a szóbeli előterjesztésekről, e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, f) a hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását, g) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel, h) tárgyalási szünetet rendelhet el, i) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít j) indokolt esetben az ülést berekesztheti, de köteles megjelölni az ülés megnyitásának időpontját. 15. § A vita és a szavazás (1) A napirendi pont tárgyalását maximum 5-5 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. Ez a szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia. (2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek. (3) A kérdések elhangzása után a válaszadás következik. Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólást 2 percre korlátozhatja. (4) A napirendi pont vitáját az ülés vezetője foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. (5) A döntéshozatalból minősített többséggel kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. (6) Amennyiben az ülésvezető az elhangzott módosító indítványt az eredeti javaslathoz képest új indítványnak ítéli meg, jogosult azt az illetékes bizottságnak véleményezésre kiadni, valamint az eredeti javaslatban való döntést elhalasztani, amennyiben az nem jár hátrányos következményekkel. Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti

7

javaslatot teszi fel szavazásra. Minősített többséget igénylő döntéshez előterjesztett módosító indítvány elfogadásához is minősített többség szükséges. (7) A jegyző köteles a szavazás előtt törvényességi észrevételt tenni. (8) A javaslat elfogadásához a jelen lévő képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség). (9) A megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó igen szavazata (minősített többség) szükséges: a) az Ötv. 12. § (4) bek. b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez b) Az Ötv. 14. § (2) bek. szerint képviselő kizárásához c) rendeletalkotáshoz d) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás esetén e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás esetén f) külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz g) intézmény alapításához h) a Képviselőtestület megbízatásának lejárta előtt való név szerinti szavazással történő - a testület feloszlatására irányuló döntéshez i) a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a Képviselőtestület az illetékes Megyei Bírósághoz kereset benyújtásához j) alpolgármester megválasztásához k) hatáskör-gyakorlás átruházása és visszavonása esetén l) helyi közfeladat önálló megoldásának vállalásához, illetőleg arról történő lemondáshoz. (10) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. (11) Név szerinti szavazást kell tartani a (9) bek. h) pontjában foglaltakon túl a jelenlévő képviselők 1/4-ének indítványára. A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. (12) A nyílt szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg, illetőleg - a szavazatok téves összeszámlálása miatt - elrendelheti a szavazás megismétlését. (13) Titkos szavazást a képviselő-testület az Ötv. 12. § (4) bekezdésében foglalt ügyekben tarthat. (14) A Képviselő-testület tagjai sorából egyszerű szótöbbséggel elnökből és két tagból álló szavazatszámláló bizottságot választ a titkos szavazás lebonyolítása, eredményének megállapítása érdekében. A bizottság elnökének és tagjainak személyére a polgármester valamint a települési képviselők tehetnek javaslatot.

16. § A Képviselő-testület döntései (1) A Képviselő-testület a) rendeletet alkot b) határozatot hoz. (2) Rendelet alkotását a polgármesternél írásban kezdeményezheti:

8

- települési képviselő - jegyző - a tárgy szerint illetékes bizottság - kisebbségi önkormányzat - erre irányuló népi kezdeményezés. (3) A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik. (4) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése minden évben elölről kezdve, növekvő rendben arab számmal történik, törve az évszámmal, zárójelben feltüntetve a rendelet hatályba lépésének időpontját (a hónapot római számmal, a napot arab számmal). Ezt követően a "KT." rövidítést kell használni, mely után pontosan meg kell fogalmazni a rendelet tárgyát. (5) Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és falragaszokon ki kell hirdetni. A közszemlére tételt a rendelet eredeti példányára fel kell jegyezni. A közszemlére tétel időtartama a kihirdetés napjától számított 30 nap. (6) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. (7) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, határozathozatal nélkül dönt - a napirend meghatározásáról - az ügyrendi kérdésekről - a módosító indítványokról. - jegyzőkönyv-hitelesítők személyéről. (8) A Képviselő-testület határozata tartalmazza: - a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban - a végrehajtás határidejét - a végrehajtásért felelős személy megnevezését. (9) A Képviselő-testület határozatait minden évben elölről kezdve, növekvő rendben, arab számmal kell jelölni, törve az évszámmal, zárójelben feltüntetve a határozathozatal időpontját (a hónapot római számmal, a napot arab számmal). Ezt követően a "KT." rövidítést kell használni. (10) A határozatokat jegyzőkönyvi kivonat formában az érintetteknek meg kell küldeni. (11) Az önkormányzati rendeletekről és a képviselőtestületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. (12) A rendeletek és határozatok megtekinthetők a település hivatalos internetes oldalán, a Képviselő-testület nyílt üléséről készült jegyzőkönyvek pedig a Polgármesteri Hivatalban és a Községi Könyvtárban.

17. § A Képviselő-testület üléséről készülő jegyzőkönyv (1) A Képviselő-testület nyilvános üléséről videofelvétel készül, melyet a lakosság a helyi műsorszolgáltató csatornán keresztül megtekinthet. (2) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a megtárgyalt napirendi pontokat, napirendi pontonként a kérdéseket és az azokra adott válaszokat, a hozzászólások lényegét, a javaslatok és a hozott döntések pontos megfogalmazását, valamint a rendeletek és a határozatok tekintetében a határozatképességre és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. (3) A jegyzőkönyv mellékletei:

9

a) meghívó b) jelenléti ív c) rendelet-tervezetek d) a megtárgyalt írásos előterjesztések e) egyéb írásos indítványok. (4) A jegyzőkönyvet a jegyző által kijelölt hivatali ügyintéző készíti el 12 napon belül, a polgármester és a jegyző írja alá, valamint a Képviselő-testület 2 tagja hitelesíti. (5) A jegyzőkönyv 3 példányban készül. Az eredeti példányt a jegyző kezeli, aki azokat évente bekötteti és irattárba helyezi. A jegyzőkönyv egy példányát a kormány által rendeletben kijelölt szerv (közigazgatási hivatal) vezetőjének kell megküldeni az Ötv. 17. § (2) bekezdésében foglaltak szerint. A nyílt ülésről készült jegyzőkönyv egy példányát a Községi Könyvtárban kell elhelyezni. (6) Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

B/ A Képviselő-testület bizottságai 18. § A bizottságok működése (1) A Képviselő-testület feladatának eredményesebb ellátása érdekében a) az Ökv. által kötelezően előírt Pénzügyi Bizottságot, b) az Ötv. felhatalmazása alapján Egészségügyi és Szociális Bizottságot hoz létre. (2) A Képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott időre vagy meghatározott feladat elvégzésére, amely ezt követően automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) A Képviselő-testület bizottsági szervezetét, a tagok számát a 2. sz. függelék tartalmazza. A bizottságok elnökeinek és tagjainak névsorát a 3. sz. függelék tartalmazza. (4) A Képviselő-testület bizottsági szervezetéről, a bizottsági tagok számáról alakuló ülésén dönt, azonban szükség esetén bármelyik képviselő indítványára azt módosíthatja. (5) A Képviselőtestület tagja egy állandó bizottságnak lehet elnöke, és több bizottságnak a tagja. (6) A Képviselő-testület tagjai közül megválasztandó bizottságokra és a bizottság elnökének személyére a polgármester, illetve a Képviselő-testület tagjai tesznek javaslatot, a bizottsági tagok személyére pedig az adott bizottság elnöke. (7) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a Képviselő-testület tagjai közül kell választani. (8) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak. (9) A bizottságok főbb feladatait az SZMSZ tartalmazza. A részletszabályokat az Ötv. és az SZMSZ rendelkezéseivel összhangban a bizottságok ügyrendjükben állapítják meg. A bizottság ügyrendjét maga készíti és fogadja el, de tájékoztatás céljából azt a Képviselőtestület elé kell terjeszteni. Az állandó bizottságok ügyrendjét a 2. sz. melléklet tartalmazza.

10

(10) A bizottság szükség szerint ülésezik. Az ülést az elnök hívja össze és vezeti. (11) A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottságot: a) a Képviselő-testület indítványára b) a polgármester indítványára c) a bizottság tagjai 1/4-ének indítványára. (12) A bizottság elnöke - a bizottság képviselő- és nem képviselő tagjain túl - köteles meghívni a nyílt bizottsági ülésre a polgármestert, a jegyzőt, valamint joga van mindazokat meghívni, akik jelenlétét a bizottság ülésén szükségesnek tartja. A bizottsági ülésre szóló meghívó kézbesítésére a Képviselő-testület ülésére szóló meghívóra vonatkozó szabályok az irányadók. (13) A bizottságok évente kötelesek tevékenységükről beszámolni a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület munkaterve szerint. (14) A bizottságok elnökei megállapodhatnak, illetve a Képviselő-testület dönthet egyszerű szótöbbséggel adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról, a megtárgyalásra kerülő napirendekről, az összehívás és az ülés levezetésének módjáról. (15) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a megválasztott bizottság tagjainak több mint fele jelen van. (16) A bizottság ülése nyilvános. A zárt ülésre vonatkozó szabályok az SZMSZ 13.§-ban foglaltak szerint a bizottságra is vonatkoznak. (17) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában egyszerű szótöbbséggel dönt. A bizottság határozathozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (18) A bizottság önkormányzati hatósági ügyben - az Ötv-ben foglalt eltérésekkel - az Ket. szabályai, az átruházott önkormányzati hatáskör gyakorlása során az SZMSZ szabályai szerint határozati formában hozza meg döntését. (19) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott személy. (20) A bizottsági döntések végrehajtásához, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző - a hivatal útján - gondoskodik. (21) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvre az SZMSZ 17.§-ban foglaltak az irányadók. A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. (22) A bizottságok általános feladatai: a) a bizottság alelnökének megválasztása, ügyrendjének meghatározása, b) döntés a Képviselő-testület által az SzMSz-ben és önkormányzati rendeletben átruházott hatáskörben, c) szakterületüket érintő önkormányzati koncepciókat, testületi előterjesztések előkészítése, d) a Képviselő-testületi döntések végrehajtásának szervezése, ellenőrzése, végrehajtásról történő jelentésadás, e) önkormányzati rendelet alkotásának, módosításának kezdeményezése, a rendelettervezetek véleményezése, f) a szakterületükhöz tartozó gazdasági társaságok, intézmények szakmai munkájának, beszámolójának, jelentésének véleményezése, g) tevékenységi körükben a jogszabályok érvényesülésének, a Polgármesteri Hivatal munkájának figyelemmel kísérése, ellenőrzése, szükség szerint a jegyző intézkedésének kezdeményezése, h) együttműködés az Önkormányzat más bizottságaival, i) kapcsolattartás a tevékenységi körbe tartozó nem önkormányzati szervekkel, szükség szerint eseti szakértők bevonása a bizottság munkájába,

11

j) a polgárok tájékoztatása a bizottság munkájáról.

19. § Pénzügyi Bizottság (1) A polgármester illetményének emelésére, jutalmazására a Pénzügyi Bizottság tehet javaslatot. (2) A Pénzügyi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát: - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megnyílásától számított, legkésőbb 5. napig a nyilatkozattételre kötelezetteknek a szükséges példányban megküldi az erre szolgáló formanyomtatványt és a hatályos jogszabályok alapján készített útmutatót. - A Bizottság a vagyonnyilatkozatokat a hivatal irodájában lévő szekrényben tárolja, a Bizottság elnöke által lezárt, aláírt, lepecsételt módon. - A nyilatkozatot tartalmazó, a kötelezett által lezárt, a Bizottság elnöke által aláírt borítékon fel kell tüntetni a kötelezett nevét, valamint a benyújtásnak a Bizottság elnöke által igazolt időpontját. A kötelezett részére az átvételről elismervényt kell kiadni. - A Bizottság az általa kezelt vagyonnyilatkozatokról nyilvántartást vezet, amelynek adattartalma: a) a benyújtó neve b) a benyújtás időpontja c) a benyújtott vagyonnyilatkozatok száma (saját és hozzátartozói) d) eljárás kezdeményezése e) a bizottság által tett intézkedés f) eljárás eredménye. - A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A Bizottság eljárása során a nyilatkozatot tevőt, illetve hozzátartozóját, valamint a kezdeményezőt és az általa javasolt személyeket meghallgatja, szakértőt vehet igénybe, adatokat szerezhet be más személyektől és szervektől. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás dokumentumait a nyilatkozathoz csatolva, azzal együtt, mások számára hozzá nem férhető módon kell tárolni. - A vagyonnyilatkozatok nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételének módjáról a Képviselő-testület dönt. (3) A Pénzügyi Bizottság egyéb feladat- és hatáskörei: a) előkészíti az Önkormányzat gazdasági programját, figyelemmel kíséri és ellenőrzi teljesítését, b) véleményezi az együttműködési és társulási megállapodásokat, c) véleményezi önkormányzati intézmények alapítását és megszüntetését, d) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, a vagyonváltozás alakulását, e) figyelemmel kíséri az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást, javaslatot tesz a vagyon kezelésének módjára, a vagyon hasznosítására, f) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, g) megvitatja az éves költségvetési javaslatot, ahhoz javaslatot tehet, h) megtárgyalja és véleményezi az éves, féléves, háromnegyed éves költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, i) előirányzat-módosítást kezdeményezhet, j) véleményezi a költségvetés pénzeszközeinek gazdálkodási éven belül történő átcsoportosítását,

12

k) véleményezi a következő évre vonatkozó belső ellenőrzési tervet, valamint a belső ellenőrzésről szóló beszámolót, l) véleményezi és ellenőrzi az önkormányzatot érintő adókkal kapcsolatos tevékenységeket.

20. § A Szociális és Egészségügyi Bizottság

(1) Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a település egészségügyi ellátottságát, közegészségügyi helyzetét, az egészségügyi és szociális intézmények tevékenységét, szükség esetén jelzéssel él, vagy javaslatot tesz a jogkörök gyakorlójának. (2) Figyelemmel kíséri a munkanélküliség helyzetét, javaslatot tesz a munkanélküliek szociális helyzetének javítására. (3) Figyelemmel kíséri az egészségkárosodottak helyzetét, javaslatot tesz helyzetük javítására. (4) Közreműködik az egészségvédelmi tanácsadás és propaganda szervezésében. (5) Dönt a képviselőtestület által reá ruházott szociális gondoskodási önkormányzati hatósági ügyekben. (6) Figyelemmel kíséri a település szociális helyzetét, véleményezi, illetőleg javaslatot tesz a nem bizottsági döntési hatáskörbe tartozó egészségügyi és szociális ügyekben. (7) Véleményezi az együttműködési és társulási megállapodásokat.

C/ A települési képviselők, polgármester, alpolgármesterek, jegyző 21.§ A települési képviselő (1) A települési képviselő a gazdasági ciklusprogramban megfogalmazott célkitűzések, valamint önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért, illetőleg a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt a lakosság érdek- képviseletében. (2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követően esküt tesz. (3) A települési képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el. (4) A képviselő jogai: a) a Képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől, valamint igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolására, b) tanácskozási joggal részt vehet a Képviselő-testület bizottságainak nyílt ülésén, c) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, elutasítás esetén a polgármesterhez fordulhat, d)kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságoknak, valamint a polgármesternek a Képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését, e) a Képviselő-testület vagy a polgármester megbízása alapján képviselheti a Képviselőtestületet, f) közérdekű ügyben intézkedést kezdeményezhet,

13

g) jogosult megbízatásának ellátásával összefüggésben meghatározott tiszteletdíjra, melyről a Képviselő-testület külön határozatot hoz. (5) A képviselő köteles: a) választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni, b) a testületi és bizottsági üléseken részt venni, írásban vagy szóban a polgármesternél, illetőleg a bizottság elnökénél előzetesen bejelenteni, ha az ülésén nem tud megjelenni, c) a testület, illetőleg a bizottság munkájában, a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban részt venni, d) képviselői megbízatásához méltó, a Képviselőtestület valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani, e) a képviselői tevékenység során tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni, f) bejelenteni - döntéshozatal előtt - személyes érintettségét, g) megbízólevelének átvételétől, majd évente január 1.-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni, valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát is csatolni, h) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot haladéktalanul jelezni a polgármesternek. (6) A települési képviselőket és a bizottságok nem képviselő tagjait külön rendeletben megállapított tiszteletdíj, természetbeni juttatás illeti meg. (7) A polgármester az Önkormányzat képviselőivel szemben kezdeményezett összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést kivizsgálásra a Pénzügyi Bizottságnak adja át. (8) A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátásának ellenőrzésére tanácsnokokat választhat a képviselők közül.

22. § A polgármester (1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, főállású munkaviszonyban álló tisztségviselő, illetményét a Pénzügyi Bizottság javaslatára a Képviselő-testület állapítja meg. (2) A polgármester feladat- és hatásköreit az Ötv., a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. tv., és az SZMSZ határozzák meg. Egyes konkrét hatáskörök és feladatok tekintetében a módosított 1991. évi XX. tv. rendelkezései az irányadóak. (3) A polgármester feladatai a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a Képviselőtestülettel, illetőleg annak szerveivel kapcsolatban - a testület által elfogadott gazdasági ciklusprogram céljaival összhangban különösen a következők: a) biztosítja a Képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését b) segíti a települési képviselők munkáját c) biztosítja a bizottságok jogainak és kötelességeinek érvényesülését d) ellátja - az alpolgármester bevonásával - a bizottságok rendszeres tájékoztatását e) kapcsolatot tart a település társadalmi és lakossági szerveivel, annak vezetőivel f) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését g) köteles hétfőtől csütörtökig 9.00 h-tól 12.00 h-ig fogadóórát tartani. (4) A polgármester a jogszabályban és az SZMSZ-ben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:

14

a) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben b) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek c) a dolgozókkal kapcsolatos egyes munkáltatói jogok tekintetében - a jegyzővel kötött külön megállapodás alapján - egyetértési jogot gyakorol. (5) A Képviselő-testület külön felhatalmazása alapján gyakorolja a tulajdonosi jogokat az önkormányzat 100 % tulajdonában lévő gazdasági társaság felett. (6) A polgármester gyakorolja a tulajdonosi, részvényesi jogokat a részben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok közgyűlésein. (7) A polgármester fegyelmi és kártérítési felelősségére az Ötv., valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV törvény rendelkezései vonatkoznak.

23. § Az alpolgármesterek (1) A Képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ és 1 fő nem képviselő-testületi tag alpolgármestert választhat. (2) Az alpolgármesterek feladataikat a polgármester irányításával látják el. (3) A nem Képviselő-testületi tag alpolgármester a polgármestert a Képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a Képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vesz. (4) Az alpolgármesterek jogosultak tiszteletdíjra, melyről a Képviselő-testület külön határozatban rendelkezik.

24. § A jegyző (1) A Képviselő-testület pályázat alapján az Ötv.-ben és a Ktv.-ben meghatározott feltételek figyelembevételével határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt. (2) A jegyző az Ötv. 36. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően: a) a polgármester útmutatásával előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, illetőleg állást foglal azok jogszerűsége tekintetében, b) állást foglal, illetőleg véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben, c) igény szerint tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról, a közigazgatási hatósági ügyintézés helyzetéről, d) fogadóórát tart hétfő-kedd 08.00 h-tól 12.00 h-ig és szerdán 13.00 h-tól 16.00 h-ig e) javaslatot tesz az önkormányzat döntésének felülvizsgálatára, f) gondoskodik arról, hogy az önkormányzati testületek és a hivatali apparátus a megjelenő jogszabályokról rendszeresen tájékoztatást kapjanak, g) szükség szerint a Polgármesteri Hivatal ügyintézőit beszámoltatja a végzett munkáról, koordinálja tevékenységüket, h) folyamatosan vizsgálja a közigazgatási eljárás, szolgáltatás egyszerűsítésének, korszerűsítésének, az ügyintézés gyorsításának, színvonalasabbá tételének lehetőségét,

15

i) folyamatosan tájékozódik az önkormányzati intézmények munkájáról, biztosítja tevékenységük összhangját. (3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívül a jegyző feladat- és hatáskörét a különböző szintű jogszabályok határozzák meg.

D/ A Polgármesteri Hivatal 25. § (1) A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az Önkormányzat működésével valamint a közigazgatási hatósági ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása érdekében. A Polgármesteri Hivatal alapító okiratát a SZMSZ 3.sz. melléklete tartalmazza. (2) A Polgármesteri Hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester által a Képviselőtestület elé jóváhagyásra beterjesztett SZMSZ szerint működik. Sáránd Község Önkormányzata gazdasági szervezetének ügyrendje az SZMSZ 4. sz. melléklete.

IV. FEJEZET LAKOSSÁGI FÓRUM 26. § (1) A lakosság közvetlen tájékoztatása érdekében minden év február hónapban közmeghallgatással egybekötött falugyűlést kell tartani. Ennek összehívása, szervezése és lebonyolítása a polgármester feladata. (2) A közmeghallgatással egybekötött falugyűlésen a polgármester tájékoztatást ad a Képviselő-testület működéséről, az elmúlt év gazdálkodásáról, fejlesztési céljainak megvalósulásáról, illetve az azokat befolyásoló jelentősebb körülményekről. (3) A közmeghallgatással egybekötött falugyűlésről, annak helyéről és idejéről a lakosságot a) közterületi hirdetőtáblán kifüggesztett meghívóval b) a Polgármesterei Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett meghívóval c) szórólapok útján kell kiértesíteni. (4) A Képviselő-testület - a költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja az önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg ilyen közösségekkel együttműködik. Az együttműködés formája a képviselőtestületi ülésen való részvétel biztosítása az önszerveződő közösség vezetője számára.

V. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS

16

27. § (1) Az Önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik, költségvetési bevételeivel és kiadásaival önállóan gazdálkodik. (2) Az Önkormányzat gazdálkodását az Ötv. És az Áht. rendelkezései alapján végzi. (3) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetéséről tárgyév február 15.-ig költségvetési rendeletet, valamint annak végrehajtásáról a következő év április 15.-ig zárszámadási rendeletet alkot. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadók. (4) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről - a Képviselőtestület folyamatos tájékoztatása mellett - a költségvetésről szóló rendeletben foglaltak figyelembevételével saját hatáskörében döntsön. (5) A polgármester a költségvetésben nem tervezett váratlan kiadások esetén 500.000 Ft összegig a Képviselő-testület külön felhatalmazása nélkül is kötelezettséget vállalhat. (6) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot. (7) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. (8) Az Önkormányzat képviselőtestülete az SZMSZ 4. sz. függelékében felsorolt önálló gazdálkodási jogkörű költségvetési szerv, illetve a részben önálló gazdálkodási jogkörű költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a Sáránd Község Önkormányzatának Belső Ellenőrzési Kézikönyvében meghatározott módon látja el. (9) Az Önkormányzati belső ellenőrzés az SZMSZ 4. sz. függelékben felsorolt önálló gazdálkodási jogkörű, valamint a részben önálló gazdálkodási jogkörű szervek belső ellenőrzését külső ellenőrzési szakértő megbízásával látja el. (10) Az ellenőrzések tapasztalatait a Pénzügyi Bizottság rendszeresen értékeli.

VI. FEJEZET EGYÜTTMŰKÖDÉS A CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL 28.§ (1) Sáránd Község Önkormányzata a kisebbségi jogok biztosítása, hagyományaik, nyelvük és kultúrájuk megőrzése és gyarapítása érdekében együttműködik a Sárándi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal. (2) A képviselő-testület éves költségvetési rendeletében határozhat a kisebbségi önkormányzat rendelkezésére bocsátandó támogatás összegéről. (3) A polgármester és a jegyző szükség szerint egyeztető megbeszélést folytatnak a kisebbségi önkormányzat elnökével. (4) A Pogármesteri Hivatal közreműködik a kisebbségi önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásában, gondoskodik a kisebbségi önkormányzati ülésen készült jegyzőkönyvek továbbításáról a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatalhoz.

17

VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 29. § (1) Az SZMSZ megalkotásáról szóló rendelet 2010. december 1.-el lép hatályba. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Sáránd Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2007. (IV.16.) KT. számú rendelete. (2) A szabályzat mellékletei: a) 1. sz. melléklet - A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök b) 2/A. sz. melléklet - a Pénzügyi Bizottság ügyrendje c) 2/B. sz. melléklet – a Szociális és Egészségügyi Bizottság ügyrendje d) 3. sz. melléklet – a Polgármesteri Hivatal alapító okirata e) 4. sz. melléklet – Sáránd Község Önkormányzat gazdasági szervezetének ügyrendje (3) A szabályzat mellékleteinek folyamatos vezetéséről és naprakészségéről a jegyző gondoskodik.

Sáránd, 2010. november 16.

Nagy Józsefné polgármester

Dr. Bálint Erika jegyző

Záradék: A kihirdetés napja: 2010. november 17. A hatálybalépés napja: 2010. december 01.

Dr. Bálint Erika jegyző

18

1. számú függelék

A KÉPVISELŐTESTÜLET TAGJAINAK NÉVSORA, LAKCÍME: Polgármester: NAGY JÓZSEFNÉ Sáránd, Alkotmány u. 20. Alpolgármester: Virágos Lajosné Kozák Anikó Sáránd, Bagosi 50.. Nem Képviselő-testületi tag alpolgármester: Nagy Gyula Sáránd, Petőfi u. 56/A. Települési képviselők: Erdőháti Imréné Sáránd, Debreceni u. 33. Fehér Róbert Sáránd, Rákóczi u. 16. Gyönyörű Zsigmond Sáránd, Nagy u. 59. Kálmánné Szabó Katalin Irén Sáránd, Ady E. u. 17. Kádár Sándor Sáránd, Rózsa u. 1/a. Virágos Lajosné Kozák Anikó Sáránd, Bagosi u. 50.

2. sz. függelék AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK ELNEVEZÉSE ÉS TAGJAINAK SZÁMA, SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELE 1. Pénzügyi Bizottság

5 fő

2. Szociális és Egészségügyi Bizottság

5 fő

3. számú függelék AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELE

PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG Elnöke: Erdőháti Imréné Tagjai: Kálmánné Szabó Katalin Irén Gyönyörű Zsigmond Szántó József Komlósi Sándorné

SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁG Elnöke: Kádár Sándor Tagjai: Fehér Róbert Erdőháti Imréné Fehér Józsefné Szánóczki István

19

4. sz. függelék

1. Sáránd Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala cím o önálló gazdálkodási jogkörű költségvetési szerv 2. Kossuth Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény cím o részben önálló gazdálkodási jogkörű költségvetési szerv 3. Napsugár Óvoda o részben önálló gazdálkodási jogkörű költségvetési szerv 4. Művelődési Ház és Könyvtár o részben önálló gazdálkodási jogkörű költségvetési szerv 5. Önkormányzati Konyha o részben önálló gazdálkodási jogkörű költségvetési szerv

20

1. sz. melléklet A KÉPVISELŐTESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK A polgármesterre átruházott hatáskörök: 1. Dönt az Önkormányzat célhoz nem kötött forrásainak betétként történő elhelyezéséről - az állami hozzájárulás kivételével. (Ötv. 88. §) 2. Egyedi ügyekben dönt az Önkormányzat jelképeinek (címer és zászló) használatával kapcsolatosan. 3. Jóváhagyja az Önkormányzat fenntartása alá tartozó intézmények szervezeti és működési szabályzatait. 4. Az Önkormányzat fenntartása alá tartozó intézmények vezetői tekintetében gyakorolja az egyéb munkáltatói jogköröket. 5. Az önkormányzat költségvetési rendeletében biztosított előirányzatok felhasználása. 6. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított 1993. évi III. tv. (továbbiakban Sztv.) helyi végrehajtására kiadott 10/2003. (VIII. 12.) KT. sz. rendelet alapján döntést hoz a. temetési segély b. köztemetés c. járulékfizetés alapjának igazolása ügyekben, illetve ezen ellátások jogosulatlan igénybevétele esetén a megtérítéssel, méltányossági kérelemmel, részletfizetéssel vagy elengedéssel kapcsolatos ügyekben a Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint.

A Szociális és Egészségügyi Bizottságra átruházott hatáskörök: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított 1993. évi III. tv. helyi végrehajtására kiadott 10/2003. (VIII. 12.) KT. sz. rendeletben foglaltak alapján döntést hoz  lakásfenntartási támogatás  átmeneti segély  személyes gondoskodást nyújtó ellátások (étkeztetés, házi segítségnyújtás) ügyekben, illetve ezen ellátások jogosulatlan igénybevétele esetén a megtérítéssel, méltányossági kérelemmel, részletfizetéssel vagy elengedéssel kapcsolatos ügyekben a Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint. Továbbá megállapítja az iskoláskorúak, a közép- és felsőfokú intézményekben tanulók tankönyv- és tanszerellátásának támogatását, valamint a Bursa Hungarica pályázatra benyújtott kérelmekkel kapcsolatos teljeskörű eljárás.

21

2/A. sz. melléklet SÁRÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE PÉNZÜGYI BIZOTTSÁGÁNAK ÜGYRENDJE A Pénzügyi Bizottság (továbbiakban: Bizottság) működésének részletszabályait az alábbiak szerint határozza meg: 1. A bizottság alakuló (első) ülését a polgármester írásban hívja össze. 2. A bizottságnak 3 képviselő és 2 nem képviselő tagja van. 3. A bizottság elnöke képviseli a bizottságot. 4. A bizottság elnökének feladatai különösen: - tervezi és szervezi a bizottság tevékenységét - gondoskodik a bizottság határozatainak, javaslatainak megfelelő továbbításáról - beszámol a Képviselőtestületnek a bizottság működéséről - együttműködik a polgármesterrel és más bizottságok elnökeivel - javaslatot tesz a bizottsági tagok közötti munkamegosztásra - állást foglal a bizottság nevében a bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben. 5. A bizottság szükség szerint ülésezik. 6. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti, annak akadályoztatása esetén az általa kijelölt bizottsági tag gyakorolja az ülés összehívását, illetőleg a vezetésével kapcsolatos jogosítványokat. 7. A bizottság ülésére meg kell hívni: - a bizottság tagjait - a polgármestert - a jegyzőt - akit a bizottság elnöke megjelöl. 8. A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a bizottság elnöke rendelhet el. 9. A bizottsági ülésen előterjesztett írásos dokumentumok sokszorosításáról, postázásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. 10. A bizottság elnökét az SZMSZ-ben meghatározott ülésvezetői jogosítványok illetik meg. 11. A bizottság a döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 12. A bizottság üléséről készült jegyzőkönyv tartalmazza: - az ülésen megjelent bizottsági tagok nevét - a meghívottak nevét - a határozatképességet - a megtárgyalt napirendi pontok lényegét - a tárgyalt napirendek során hozott - szó szerint megfogalmazott - döntést, állásfoglalást, stb. a szavazati arány feltüntetésével. 13. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni: - a jegyzőnek - a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatalnak. 14. A bizottság írásos dokumentumait a Hivatal arra illetékes dolgozója kezeli. 15. Az itt nem szabályozott kérdésekben az Ötv., valamint az SZMSZ-nek a bizottságokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Sáránd, 2007. április 11.

Erdőháti Imréné elnök 22

2/B. sz. melléklet SÁRÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETE SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGÁNAK ÜGYRENDJE A Szociális és Egészségügyi Bizottság (továbbiakban: Bizottság) működésének részletszabályait az alábbiak szerint határozza meg: 1. A bizottság alakuló (első) ülését a polgármester írásban hívja össze. 2. A bizottságnak 3 képviselő és 2 választópolgár tagja van. 3. A bizottság elnöke képviseli a bizottságot. 4. A bizottság elnökének feladatai különösen: - tervezi és szervezi a bizottság tevékenységét - gondoskodik a bizottság döntéseinek, javaslatainak megfelelő továbbításáról - gondoskodik a hatósági ügyben hozott döntéseinek alakszerű határozat formájában való elkészítéséről - beszámol a Képviselőtestületnek a bizottság működéséről - együttműködik a polgármesterrel és más bizottságok elnökeivel - javaslatot tesz a bizottsági tagok közötti munkamegosztásra - állást foglal a bizottság nevében a bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben. 5. A bizottság szükség szerint - legalább havonta egy alkalommal - ülésezik. 6. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti, annak akadályoztatása esetén az általa kijelölt bizottsági tag gyakorolja az ülés összehívását, illetőleg a vezetésével kapcsolatos jogosítványokat. 7. A bizottság ülésére meg kell hívni: - a bizottság tagjait - a polgármestert - a jegyzőt - akit a bizottság elnöke megjelöl. 8. A bizottság ülése önkormányzati hatósági ügyek megtárgyalása esetén zárt, egyéb esetekben nyilvános. A zárt ülést az elnök rendeli el. 9. A bizottsági ülésen előterjesztett írásos dokumentumok sokszorosításáról, postázásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. 10. A bizottság elnökét az SZMSZ-ben meghatározott ülésvezetői jogosítványok illetik meg. 11. A bizottság a döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 12. A bizottság üléséről készült jegyzőkönyv tartalmazza: - az ülésen megjelent bizottsági tagok nevét - a meghívottak nevét - a határozatképességet - a megtárgyalt napirendi pontok lényegét - a tárgyalt napirendek során hozott - szó szerint megfogalmazott - döntést, állásfoglalást, stb. a szavazati arány feltüntetésével Önkormányzati hatósági ügyben a bizottság a jogosult nevét, lakóhelyét, és minden döntési elemet (rendelkezés, indokolás) tartalmazó egyszerűsített határozatot hoz. Az alakszerű, egyedi határozatok elkészítéséért az elnök felelős. 13. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni: - a jegyzőnek - a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatalnak. 14. A bizottság írásos dokumentumait a Hivatal arra illetékes dolgozója kezeli. 15. Az itt nem szabályozott kérdésekben a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv., valamint az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának a bizottságokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Sáránd, 2007. április 11.

Kádár Sándor elnök

23

3. sz. melléklet Sáránd Község Önkormányzata Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatalának 32/2009. (V. 29.) KT. számú határozatával elfogadott 63/2009. (IX.22.) KT. számú határozatával módosított HATÁLYOS ALAPÍTÓ OKIRATA 1. A költségvetési szerv neve:

SÁRÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERI HIVATALA

2.a. Székhelye: 2.b. Telephelye:

4272 Sáránd, Nagy u. 44. (Polgármesteri Hivatal) 4272 Sáránd, Nagy u. 37. (Konyha) 4272 Sáránd, Nagy u. 42. (Művelődési Ház) 4272 Sáránd, Nagy u. 51. (Könyvtár)

3. Jogszabályban meghatározott közfeladata: 4. Alapító szerv neve és székhelye

Igazgatási tevékenység

5. Alapítás éve:

1990.

5.b. Létrehozásról rendelkező határozat:

6/1990. (X. 12.) KT. sz. határozat

6. Alaptevékenysége

Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása (Ötv. 38. §. (1). TEÁOR 8411

7. Szakágazat:

841105

Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

8. Alapvető szakfeladat:

751153

Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testülete, 4272 Sáránd, Nagy u. 44.

9.1. Szakfeladatok ( 2009. december 31-ig hatályos): 452014 452025 751153 751164 751175 751186 751845 751856 751878 751922 751966 751999

Mélyépítőipar Helyi közutak, hidak, alagutak létesítése és felújítása Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége Települési és területi kisebbségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége Országgyűlési képviselőválasztással kapcsolatos feladatok végrehajtása Önkormányzati képviselőválasztással kapcsolatos feladatok végrehajtása Város és községgazdálkodási szolgáltatás Települési vízellátás és vízminőség javítás Közvilágítási feladatok Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások feladatra nem tervezhető elszámolása Finanszírozási műveletek elszámolása

24

851219 851297 852018 853311 853322 853333 853344 853355 853233 853244 853255 901215 902113 921815 923127 924014 930316

Háziorvosi szolgálat Védőnői szolgálat Állategészségügyi tevékenység Rendszeres szociális pénzbeli ellátások Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátások Munkanélküliek ellátása Eseti pénzbeli szociális ellátások Eseti pénzbeli gyermekvédelmi ellátások Házi segítségnyújtás Családsegítés Szociális étkeztetés Település-tisztasági szolgáltatás Települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység Művelődési központok, házak tevékenysége Közművelődési könyvtári tevékenység Sportintézmények, sportlétesítmények működtetése Temetkezés és ehhez kapcsolódó szolgáltatás

9.2. Szakfeladatok ( 2010. 01. 01.-től hatályos): 381103 421100 422100 431300 562100 562912 562913 682002 841112 841126 841127 841114 841115 841116 841117 841118 841339 841403 841402 841901 862101 862102 862301 869041 869042 750000 370000 882111 882112 882113 882114

Települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység Út, autópálya építése Mélyépítő ipar Települési vízellátás és vízminőség-védelem Rendezvényi étkeztetés Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Önkormányzati jogalkotás Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége Települési kisebbségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége Országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek Országos, települési és területi kisebbségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek Európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek Munkanélküliek ellátása Város és községgazdálkodási szolgáltatás Közvilágítás Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai Háziorvosi szolgálat Háziorvosi ügyeleti ellátás Fogorvosi alapellátás Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás Ifjúság-egészségügyi gondozás Állategészségügyi ellátás Szennyvíz gyűjtése, kezelése, tisztítása, elhelyezése Rendszeres szociális segély Időskorúak járadéka Lakásfenntartási támogatás normatív alapon Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás Ápolási díj alanyi jogon

25

882115 882116 882117 882118 882119 882121 882122 882123 882124 882125 882129 882202 882203 890441 890442 889921 889922 889924 910123 910502 931102 960302

Méltányossági ápolási díj Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Óvodáztatási támogatás Helyi eseti lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Temetési segély Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások Közgyógyellátás Köztemetés Közcélú foglalkoztatás Közhasznú foglalkoztatás Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Könyvtár Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése Sportintézmények, sportlétesítmények Temetkezés és ehhez kapcsolódó szolgáltatás

10. Kiegészítő tevékenysége: 2009. december 31-ig: 751757

Önkormányzati, valamint többcélú kistérségi társulási intézmények ellátó, kisegítő feladatai, munkahelyi étkeztetés (Konyha)

2010. január 1-től: 562917

Munkahelyi étkeztetés

11. Kisegítő tevékenysége:

Ennek arányának a felső határa a szerv kiadásaiban: 0,003 %.

2009. december 31-ig: 701015

Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása

2010. január 1-től: 682001 682002

Lakóingatlan bérbeadása és üzemeltetése Nem lakóingatlan bérbeadása és üzemeltetése

12. Vállalkozási tevékenysége és ezek arányainak felső határa a szerv kiadásaiban:

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

13. Illetékességi területe:

Sáránd község közigazgatási területe

14. Irányító szerv neve, székhelye:

Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4272 Sáránd, Nagy u. 44.

26

15. Típus szerinti besorolása: 15.1. A tevékenység jellege alapján: 15.2. Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója

közhatalmi költségvetési szerv önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

16. Költségvetési szerv vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje:

A Képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

17. A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése

A foglalkoztatottak a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a Munkatörvénykönyvről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartoznak. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv. az irányadó.

18. Feladatellátást szolgáló vagyon:

Sáránd Község Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan, ingó és egyéb vagyon kezelése és használata a mindenkor hatályos vagyonrendeletben meghatározottak szerint. A gazdálkodáshoz rendelkezésre álló vagyon értékét a számviteli nyilvántartások alapján elkészített mindenkori éves mérleg tartalmazza. A vagyon állapotát a polgármesteri hivatal mindenkori leltára tartalmazza.

19. A vagyon feletti rendelkezés joga:

A feladat ellátását szolgáló alapításkori ingatlan és ingóvagyon az alapító tulajdona. Az intézmény által használt vagyonra és vagyon feletti rendelkezés jogára az Önkormányzat vagyonáról az Önkormányzat vagyonáról szóló 10/2001. (IV. 26.) KT. sz. rendelet az irányadó. Az intézmény működése során keletkező vagyontárgyak esetében a vagyon feletti rendelkezés jogosultsága Sáránd Község Önkormányzatát illeti meg.

Záradék: A Sáránd Község Polgármesteri Hivatalának Alapító Okiratát Sáránd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a(z) 32/2009. (V. 29.) számú Kt. határozatával, 2009. június 1-jei hatállyal hagyta jóvá, majd a 63/2009. (IX. 22.)KT. sz. határozatával módosította. Ezen határozat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Polgármesteri Hivatal alapító okiratát megállapító 16/2001. (IV. 26.) KT. sz. határozat, valamint ugyanaznapi hatállyal hatályukat vesztik ezen határozatot módosító határozatok: a 49/2004. (XII. 14.) KT. sz. határozat, 28/2007. (IV. 11.) KT. sz. határozat, 58/2007. (VII. 24.) KT. sz. határozat, 16/2008. (III. 25.) KT. sz. határozat, 79/2008. (XII. 19.) KT. sz. határozat. Sáránd, 2009. május 29. kmf.

Nagy Józsefné sk. polgármester

Bényeiné Boskó Dóra sk. jegyző

27

4. sz. melléklet

Sáránd Község Önkormányzat

gazdasági szervezetének

ÜGYRENDJE

Készült: a többszörösen módosított 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet előírásai alapján

Készítette: Balogh Lászlóné jegyző

Aktualizálta: 2007. március 21.

Bényeiné Boskó Dóra jegyző

28

Tartalom

1. A gazdasági szervezet által ellátandó pénzügyi-gazdálkodási feladatok Költségvetés tervezésével összefüggő feladatok Előirányzat-felhasználás Saját hatáskörű előirányzat-módosítás Bevételek beszedése Finanszírozási teendők ellátása Munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatok Üzemeltetés, fenntartás, működtetés Beruházás Vagyonhasználat, hasznosítás Munkaerő-gazdálkodás Készpénzkezelés Könyvvezetés és beszámolási kötelezettség, adatszolgáltatás Költségvetés tervezésével összefüggő feladatok

29

A költségvetési koncepció Az önkormányzat éves költségvetésének összeállítását megelőzően, annak előkészítéseként el kell készíteni a költségvetési koncepciót. A koncepció elkészítéséhez, összeállításához az érvényben lévő központi jogszabályok és a képviselő-testületi döntések figyelembevételével át kell tekinteni: az önkormányzat és az önkormányzathoz tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait , kötelezettségeit ,valamint az önkormányzat bevételi forrásait. A költségvetési szervtől beszerzett, valamint a polgármesteri hivatalban lévő információk alapján ki kell alakítani az önkormányzat költségvetésének készítésének alapját képező költségvetési koncepciót. A költségvetési koncepcióval kapcsolatban meg kell ismerni a pénzügyi bizottság véleményét. Az önkormányzat költségvetési koncepciójának a helyi kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó részéről tájékoztatni kell a helyi kisebbségi önkormányzat elnökt. A költségvetési javaslatot úgy kell összeállítani, hogy az külön tartalmazza: az alap-előirányzatot, és az előirányzati többletet Az alap-előirányzat tartalma A z alap-előirányzat a tervévet megelőző év eredi előirányzatának a szerkezeti változásokkal és szintre- hozásokkal módosított összege. Szerkezeti változásként kell szerepeltetni a következőket: - a megszűnő feladatok előirányzatainak éves szintű törlését, -

a tervévet megelőző évben az önkormányzat által az önkormányzati költségvetés általános - és céltartaléka terhére engedélyezett- nem egyszeri jellegű - előirányzatok összegét,

- a feladat átadás- átvételből , illetve megszüntetésből, korszerűsítésből adódó változásokat,

előirányzat-

- bevételi előirányzat változást, - kiemelt előirányzatok feladatstruktúra, többletbevétel miatti módosulást.

Nem tekinthető szerkezeti változásnak az, az előirányzat változás, amelyet - az önkormányzat egyszeri jellegűnek minősített az önkormányzati költségvetés általános és céltartaléka felhasználásakor, - egyszeri jelleggel engedélyezett az önkormányzat az előző évi pénzmaradványa terhére. Szintre- hozást kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, a költségvetésbe szerkezeti változásként beépült feladatok, finanszírozási kötelezettségek egész évi kiadási és bevételi előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését.

30

Előirányzat kiadási, bevételi többlet tartalma Az előirányzati kiadási és bevételi többlet a költségvetési évben jelentkező többletfeladatok ellátására, változatlan feladat mellett az ellátás színvonalának tartására, a mennyiségi és minőségi fejlesztésekre szolgál, amely lehet - egyszeri jellegű vagy - a következő év költségvetésébe beépülő. Az alap-előirányzati többlettel növelt összege a javasolt előirányzat, melyet a következők szerint kell levezetni: Előző évi eredeti előirányzat Szerkezeti változások

+ +-

Bázis előirányzat Szintrehozás

+, +,-

Alap -előirányzat Előirányzat többlet

+ +

Tárgyévi javasolt előirányzat

+

A javasolt előirányzatok tekintetében ki kell mutatni egyrészt azokat az áthúzódó bevételeket, kiadásokat, amelyek a következő évi költségvetést illetően kötelezettséget jelentenek, továbbá a javasolt előirányzatok következő két évre várható kiadását.

A költségvetési rendelettervezet összeállítása Az intézmények és a polgármesteri hivatal költségvetési javaslatai alapján költségvetési rendelet-tervezetét a következő szerkezetben kell elkészíteni:

az önkormányzat

a.) az önkormányzat és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek bevételei forrásonként, a pénzügyminiszter elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített főbb jogcím csoportonkénti részletezettségben ; b.) a működési, fenntartási előirányzatok önállóan és részben gazdálkodó költségvetési szervenként, intézményen belül kiemelt előirányzatonként részletezve; - a személyi jellegű juttatások, - a munkaadót terhelő járulékokat / társadalombiztosítási járulék + munkaadói járulék, - dologi jellegű kiadásokat, - az ellátottak pénzbeli juttatásait, - speciális célú támogatásokat. c.) a felújítási előirányzatokat célonként ; d.) a felhalmozási kiadások feladatonként ; e.) az önkormányzati hivatal költségvetési feladatonként, valamint külön tételben - az általános és, - a céltartalék ;

31

f.) éves létszámkeret önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként ; g.) a több éves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban ; h.) a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de - a finanszírozási műveleteket is figyelembe véveegyüttesen egyensúlyban a rendelet mellékletében be kell mutatni; i.) elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzat / ha van / költségvetése; j.) az év várható ütemtervet;

bevételi és kiadási előirányzatainak

teljesüléséről

előirányzat-felhasználási

k.) elkülönítetten az Európai Uniós előcsatlakozási eszközök támogatásával megvalósuló projektek bevételei, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulások. A költségvetési rendeletnek mindezt - a helyi önkormányzatra és költségvetési szerveire, valamint - a helyi kisebbségi önkormányzatra és költségvetési szerveire elkülönítetten és összesítve együttesen is tartalmazni kell. A képviselő testület a kiemelt előirányzatok körét ennél részletesebben is meghatározhatja. A költségvetési rendelet előterjesztésekor a képviselőtestület részére tájékoztatásul be kell mutatni az Önkormányzat összes bevételét, kiadását, finanszírozását pénzeszközeinek változását szöveges indokolással együtt. A képviselőtestület által elfogadott és költségvetési rendeletben foglalt, a költségvetési szervek számára kötelezően betartandó előirányzatokról - a rendelet megküldésével - tájékoztatni kell az intézményeket. Elemi költségvetés összeállítása A tervezés második szakaszában az Önkormányzat költségvetési rendeletében elfogadott kiemelt előirányzatok és szabályok szerint el kell készíteni az önkormányzati hivatal elemi költségvetését. Az államháztartás információs rendszere számára továbbítandó , részletes költségvetési előirányzatokat tartalmazó költségvetést a Pénzügyminisztérium által „ B.) Önkormányzati költségvetés „ megnevezésű nyomtatványgarnitúra űrlapjainak kitöltésével kell elkészíteni. 1.1.

Előirányzat-felhasználás Az előirányzat felhasználás körében a szerv feladatai közé tartozik: - (a MÁK garnitúrának és a költésvetési rendeletnek megfelelő) számlaszám mélységű eredeti előirányzatok meghatározása, - az eredeti előirányzatok alapján az előirányzat-felhasználási ütemterv és a likviditási terv elkészítése, - az előirányzat-felhasználás során a kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos nyilvántartások vezetése: - az 100 ezer forint alatti, előzetes írásbeli kötelezettségvállaláshoz nem kötött kifizetésekről, valamint, - az írásbeli kötelezettségvállalásokról, - az előirányzat-felhasználás során a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés jogkörének külön belső szabályzat szerinti bonyolítása, - szükség szerint az előirányzat-felhasználási ütemterv, valamint a likviditási terv módosítása.

32

1.2.

Saját hatáskörű előirányzat-módosítás A szerv a saját hatáskörű előirányzat-módosítási feladatok körében köteles ellátni az alábbi részfeladatokat: a saját hatáskörű előirányzat módosítás érdekében (ha szükséges) előirányzat-módosítási javaslat kidolgozása, - költségvetési rendelet módosítás megfogalmazása, ehhez szükséges előterjesztés készítése, az előirányzat módosítással kapcsolatos dokumentumok elkülönített gyűjtése.

1.3.

-

1.4.

-

1.5.

Üzemeltetés, fenntartás, működtetés A szerv az üzemeltetési, fenntartási, működtetési feladatai között az alábbi kiemelt feladatokat látja el: tervezi az üzemeltetési, fenntartási, működtetési kiadásokat, javaslatot tesz ezen kiadások ésszerűsítésére, energia és költségtakarékos működtetésre törekszik, az üzemeltetés, fenntartás, működtetés területén kötelezettséget vállal, az épületek, gépek járművek karbantartása érdekében éves karbantartási tervet készít, több éves felújítási javaslatot készít, megjelölve a saját erőből, illetve a más egyéb módon megoldható felújításokat.

Beruházás A szerv a beruházásokkal kapcsolatos feladatai során ellátja a következő teendőket: kidolgozza a hosszú, közép, és rövid távú fejlesztési elképzeléseit, adott beruházásokkal kapcsolatban beruházási számításokat végez, ellenőrizve a beruházás hatékonyságát, gazdaságosságát, a beruházással elérhető eredményeket, adott beruházással kapcsolatban alternatívákat dolgoz ki, beszerzi a beruházásokkal kapcsolatos előzetes ajánlatokat, költségvetéseket, lebonyolítja a vagyonrendelet szerinti, a beruházás megkezdése előtti eljárást, illetve a közbeszerzési törvény szerint jár el, a beruházást tervezi az adott évi költségvetésben – gondoskodik arról, hogy a beruházás a költségvetési rendeletben megjelenjen, a beruházással kapcsolatos kötelezettségvállalást nyilvántartásba veszi, gondoskodik a beruházás lebonyolításáról, a pénzügyi teljesítés előtt gondoskodik arról, hogy a beruházás teljesítését megfelelő szakember a szerv részéről igazolja (teljesítés igazolás), az elkészült beruházást üzembe helyezi (üzembe-helyezési okmányt állítson ki), az elkészült beruházást a kettős könyvvitel rendszerében nyilvántartja (főkönyvi számlán, és analitikus nyilvántartásban is).

Vagyonhasználat, hasznosítás A vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatásban be kell mutatni. A vagyonkimutatásban : a./ tételesen - értékben és mennyiségben - szerepeltetni kell l. ) az önkormányzat tulajdonában és 2.) a polgármesteri hivatal, valamint 3.) az intézmények kezelésében lévő , értékben nyilvántartott immateriális javakat, tárgyi eszközöket, és befektetett pénzügyi eszközöket, b./ összevont értékben szerepeltetni kell az önkormányzati vagyon részéét képező és 33

- a polgármesteri hivatal, illetve - az intézmények kezelésében lévő készletek, valamint követelések, pénzügyi elszámolások értékét. A polgármesteri hivatalban , értékben nyilvántartott vagyontárgyakban bekövetkezett bárminemű változásról a vagyonkezelési, nyilvántartási feladatokat ellátó dolgozót értesíteni kell. A szerv vonatkozásában a vagyonhasználat, hasznosítás részletes szabályait a vonatkozó önkormányzati rendelet határozza meg. A szerv feladata e tárgykörben, hogy: az önkormányzat vagyonát nyilvántartsa: - a főkönyvi könyvelésben, illetve annak részletezéseképpen az analitikus nyilvántartásban teljeskörűen szerepeltesse mennyiségben és értékben, - a meglévő vagyonról naprakészen vezesse az Ingatlankatasztert, - közreműködjön a beszámolóhoz kapcsolódva az éves vagyonmérleg elkészítésében, melyben feltüntetésre kerül a forgalomképtelen törzsvagyon, a korlátozottan forgalomképtelen törzsvagyon, valamint a forgalomképes egyéb vagyon. a vagyonhasználat során a vagyonrendelet által előírt eljárási rendet betartsa, a vagyonhasznosítás során a vagyonrendelet által rögzített eljárás feladatait kell végrehajtani. 1.6.

Munkaerő-gazdálkodás A polgármesteri hivatal és Magyar Államkincstár Hajdú - Bihar megyei Területi Igazgatósága közötti - létszám és bérgazdálkodásra vonatkozó - munkakapcsolatot a „ jelentős- felelős „ tart. A felelős továbbítja a Magyar Államkincstár Hajdú -.Bihar megyei Területi Igazgatóságához mindazokat a rendelkezéseke, jelentéseket, okmányokat , amelyek az illetmények, társadalombiztosítási ellátások és egyéb járandóságok folyósítására közvetlenül vagy közvetve kihatással vannak. A dolgozók személyi, csalási és szolgálati adataiban bekövetkezett változásokat a Magyar Államkincstár megyei Területi Igazgatóságához minden esetben be kell jelenteni A jelentő- felelősnek - az itt nem érintett kérdésekben a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar megyei Területi Igazgatósága által kialakított szabályok szerint kell eljárnia, . - az adatközlés változásjelentés során a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága által rendszeresített nyomtatványokat kell alkalmazni. A létszám és bérgazdálkodásra vonatkozó naprakész nyilvántartásokat a jelentő- felelős vezeti. -+

1.7.

Készpénzkezelés A szervnél a készpénzkezeléssel kapcsolatos feladatokat, a szerv házipénztár és pénzkezelési szabályzatában meghatározattak szerint kell ellátni.

1.8.

-

Könyvvezetés és beszámolási kötelezettség, adatszolgáltatás A szervre vonatkozóan a könyvvezetési feladatok között el kell látni: a kettős könyvelést: - az előirányzat számlák, valamint - a teljesítés számlák vonatkozásában; 34

-

az analitikus könyvelést. A könyvvezetési és beszámolási kötelezettséget a szerv a Számviteli szabályzataiban rögzített részletes szabályok szerint köteles teljesíteni. Az adatszolgáltatással kapcsolatos részletes szabályokat a szerv vonatkozásában is az SZMSZ, illetve annak mellékletei határozzák meg. 1.9. Könyvvezetés , beszámolási kötelezettség és adatszolgáltatás A számviteli nyilvántartások vezetése során érvényesíteni kell a számviteli törvény és az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, módosított 249/ 2001./ ( XII. 24.) Korm. számú rendeletben meghatározott alapelveket. Minden gazdasági eseményről, mely az önkormányzat eszközeinek, illetve forrásainak állományát megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A számviteli nyilvántartásokba, csak szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján lehet adatokat bejegyezni. A bizonylatokon az adatokat időtálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelező megőrzési határidőig olvashatók legyenek. Szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni - a készpénz kezeléséhez, - jogszabály előírásai alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat / ideértve a számlát, az egyszerűsített számlát és a nyugtát is./, valamint, - minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat. A polgármesteri hivatalban szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni - a készpénzcsekket, - kiadási és bevételi pénztárbizonylatot, - pénztárjelentést, - sorszámozott űrlapokat, - anyag be és kivételezési jegyeket, - menetleveleket, - étkezési utalványokat, - számlákat, egyszerűsített számlákat, Az e körbe tartozó nyomtatványok készletéről és felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a beszerzett és felhasznált mennyiség sorszáma, a készletváltozások időpontja megállapítható. A felhasználó köteles a nyomtatványokkal elszámolni / beleértve a rontott példányokat is / . A számviteli nyilvántartások vezetéséhez, a bizonylatok kezeléséhez részletes előírásokat a számlarend, valamint és bizonylati album szabályozza. Adatszolgáltatáshoz, beszámoló készítéséhez kapcsolódó feladatok Adatszolgáltatás a tartozás állomány alakulásáról

35

Az Önkormányzat az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek elismert tartozásállományukról- nemleges adat esetén is- havonta a tárgyhónapot követő 10-ig a költségvetési rendeletben meghatározottak szerint adatszolgáltatást köteles teljesíteni. Időközi költségvetési jelentés Az önkormányzat a költségvetési gazdálkodásának alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból összeállított mérlegjelentést kell készítenie a Korm. rendelet szerint. A évközi mérlegjelentést az első és harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hónap 25.-ig a második és a negyedik negyedévre vonatkozóan a féléves , illetve az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar Megyei Területi Igazgatóságához benyújtani. Költségvetés összeállításával kapcsolatos feladatok A polgármesteri hivatal az előirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodásról az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló Kormányrendelet előírásai szerint féléves és éves beszámolót köteles készíteni. A beszámolót a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága által meghatározott határidőre kell elkészíteni, a Pénzügyminisztériumnak a költségvetési beszámoló elkészítésére vonatkozó tájékoztató figyelembevételével. A beszámolót a polgármesteri hivatal gazdasági ügyintézője állítja össze, füzet űrlapjainak kitöltésével. A féléves beszámoló tartalma A féléves beszámoló csal a költségvetés pénzügyi helyzetét mutatja be, mivel az eszközöket és forrásokat tartalmazó mérleg, valamint pénzmaradvány-kimutatás és eredmény kimutatás annak nem része. A féléves költségvetési beszámoló - pénzforgalmi jelentést és - az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza. A pénzforgalmi jelentés - az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt bevételeket, a pénzfogalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül jogcímenként. A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó készlet / pénztárak és betétkönyvek, költségvetési bankszámlák, / állományából kiindulva a pénzforgalom változást, majd a záró pénzkészletet kell bemutatni. A féléves beszámolót a naptári év első félévéről június 30.-i fordulónappal kell elkészíteni. Az éves beszámoló tartalma, beszámoló készítéssel kapcsolatos feladatok Az éves költségvetési beszámoló részei: - könyviteli mérleg, - pénzforgalmi jelentés, - pénzmaradvány- kimutatás, - eredmény -kimutatás, - kiegészítő mellékletek. 36

Az éves beszámolót a főkönyvi kivonat adataiból az év végi, december 31-i fordulónappal kell összeállítani. A főkönyvi kivonat összeállítása előtt a következő feladatokat kell elvégezni: - leltár készítése és átvezetése a könyvelés adatain, - az előirányzatok egyeztetése, - az év végi zárlati munkák elkészítése - a mérleg összeállítása a mérlegtételek értékelésével. Az év végi zárlati munkák keretében elvégzendő feladatok: -a bankszámlák egyenlegének egyeztetése a december havi utolsó bankszámlakivonat adataival, -a pénztárjelentések december havi utolsó adatainak egyeztetése a főkönyvi pénztár számla adataival -a polgármesteri hivatalhoz tartozó részben önállóan gazdálkodó intézmények részére kiadott ellátmány egyenlegének egyeztetése, - a decemberben kifizetett bérek elszámolása a feladás napján, - a bevételek és kiadások könyvelése december 31-ig szakfeladatonként, -a leltárral megállapított készletek, követelése / adósok, vevők, egyéb követelések / és kötelezettségek / szállítók, hitelezők/ állomány változásának elszámolása a tőke változással szemben, - a pénzforgalmi jelentés elkészítését követően az állományi és forgalmi számlák átvezetése az állományi számlákra a tőke- változással egyidejűleg történő elszámolással, - az értékcsökkenések elszámolása, - felhalmozási célú átutalások és bevételek átvezetése a Költségvetési bevételek és kiadások számlára, - a Költségvetési bevételek és kiadások átvezetése a Költségvetési tartalék számlákra Az előzőekben leírtakon túl a beszámoló részét képezi továbbá - a normatív állami hozzájárulásokkal , valamint - a címzett és céltámogatásokkal történő elszámolás A normatív állami hozzájárulással való elszámolás érdekében a tényleges mutatószámokról az intézményeknek, írásban az intézményvezető által aláírt adatot kell szolgáltatni. Az intézmények által szolgáltatott adatokat ellenőrizni kell. A tényleges mutatószámokra vonatkozó adatszolgáltatás határidejét úgy kell kialakítani, hogy annak ellenőrzése a beszámoló elkészítéséig megtörténjen.

Zárszámadás A zárszámadási rendelet tervezet elkészítéséért a jegyző felelős. A zárszámadást az összehasonlíthatóság érdekében a költségvetési rendelettel azonos szerkezetben kell összeállítani. A zárszámadáskor a képviselő testület részére tájékoztatásul be kell mutatni az Önkormányzat összes bevételét, kiadását, finanszírozását és pénzeszközeinek változását, szöveges indokolással együtt és a mérleget. Az önkormányzat zárszámadásának összeállításával kapcsolatban az intézményeknek adatszolgáltatási kötelezettségük van. A szükséges információk tartalmát és az adatszolgáltatásra vonatkozó határidőt a jegyző évenként kiadásra kerülő utasítása szabályozza. 37

A gazdálkodás rendjét meghatározó belső szabályzatok készítésére, tartalmára vonatkozó előírások

A polgármesteri hivatalnál a gazdálkodás viteléhez a következő szabályzatokat kell elkészíteni és folyamatosan karbantartani: - a számlarend, - számviteli politika, - eszközök és források értékelési szabályzata, - leltárkészítési és leltározási szabályzat, - a bizonylati rend és bizonylati album, - felesleges vagyontárgyak hasznosításának , selejtezésének szabályzata, - önköltség számítási szabályzat. A szabályzatokat a jogszabályi – valamint a polgármesteri hivatal feladataiban bekövetkezett változásokat követő 90 napon belül aktualizálni kell. Bevételek beszedése A bevételeket a szabályzatokban rögzítetteknek megfelelően kell beszedni. Finanszírozás rendje A személyi juttatásokat nettó módon, a működéshez szükséges megfelelően kell biztosítani.

összeget a likviditási tervnek

Munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatok Átfogja a gazdálkodó szervezet tevékenységének egészét. Eredményessége jelentősen befolyásolja a szervezettséget, minőséget,tevékenységet, hatékonyságot. Folyamatai: -

a

költségvetési

előirányzatok felhasználásának és

módosításának folyamatos

ellenőrzése, -

-

a számviteli rend és bizonylati fegyelem vizsgálata, az adóztatással kapcsolatos feladatok ellenőrzése, a pénztár és pénzkezelés szabályosságának vizsgálata, létszám és bérgazdálkodás, eszközgazdálkodás, a karbantartási, felújítási munkák a vagyonvédelem folyamatos figyelemmel kísérése, a konkrét munkafolyamatokba épülő tevékenységet,ellenőrzési pontokat a munkaköri leírásokban kell megjeleníteni. Munkaköri leírások amelyek tartalmazzák a gazdálkodással összefüggő feladatokat, hatásköröket, az egyes folyamatok lebonyolításának rendjét, a kötelezettségvállalással, érvényesítéssel , utalványozással ,ellenjegyzéssel, szakmai igazolással kapcsolatos feladatokat. Közbeszerzésekre vonatkozó előírások Figyelemmel kell kísérni a közbeszerzésekről szóló /299.§,402.§./

2003. évi CXXIX. Törvény előírásait

A szabályzat hatálya

38

Ezen szabályzat 2006. november 1-én lép hatályba, s egyidejűleg hatályát veszti a korábbi szabályozás. A szabályzat hatálya kiterjed az önkormányzatra és a részben önálló költségvetési intézményeire is. 2. A vezetők és más dolgozók feladat-, hatás- és jogköre Az itt meghatározott feladat-, hatás- és jogkörök további részletezéseként kell kidolgozni a gazdasági vezetőnek a saját, valamint a gazdasági szervezet további dolgozóinak a munkaköri leírását. Az így elkészült munkaköri leírások a gazdasági szervezet ügyrendjének mellékletét képezik. Ezek csatolásáról a gazdasági szervezet vezetőjének, az ügyrend elfogadásától számított 30 napon belül gondoskodnia kell. Feladatellátó (címzett)

Feladat, hatáskör, jogkör

Hivatkozás

1. Tervezés

- a többszörösen módosított 249/2000/XII.24./ Korm. rendelet A tervezéssel kapcsolatos feladatok irányítása, ellenőrzése Költségvetési koncepció elkészítése Tervezéssel kapcsolatos dokumentumok gyűjtése

Tervezéssel kapcsolatos értekezleten, megbeszélé-sen, továbbképzésen való részvétel

Költségvetési terv javaslat kidolgozásában való rész-vétel

Rendelet-tervezet össze-állítása, szükséges előter-jesztés elkészítése, az elké-szítésében való részvétel Ha szükséges a tárgyalt költségvetési rendelet ter-vezet módosítása, e fela-datban való közreműködés A költségvetési rendelet megőrzése

- SZMSZ mellékletét képező- a költségvetési tervezésre és végrehajtásra vonatkozó különleges előírások

 jegyző  jegyző utasítása alapján a gazdálkodási főelőadó  Kossuth Lajos Általános Iskola és AMI intézményvezetője  Napsugár Óvoda intézményvezetője  Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke  jegyző  jegyző  gazdálkodási főelőadó  gazdálkodási főelőadó  Kossuth Lajos Általános Iskola és AMI intézményvezetője  Napsugár Óvoda intézményvezetője  polgármester  gazdálkodási főelőadó  Kossuth Lajos Általános Iskola és AMI intézményvezetője  Napsugár Óvoda intézményvezetője  polgármester  gazdálkodási főelőadó  Kossuth Lajos Általános Iskola és AMI intézményvezetője  Napsugár Óvoda intézményvezetője  gazdálkodási főelőadó

 Kossuth Lajos Általános Iskola és AMI intézményvezetője  Napsugár Óvoda intézményvezetője  jegyző

39

2. Előirányzat-felhasználás

Az előirányzat-felhasználás jogszabályok, és belső szabályoknak megfelelő irányí-tása, ellenőrzése Eredeti előirányzatok meghatározása – előirányzat le-bontás Előirányzat felhasználási ütemterv készítése, szükség szerinti módosítása Likviditási terv készítése és módosítása A kötelezettségvállalással kapcsolatos nyilvántartások vezetése – a vonatkozó belső szabályzat szerint A pénzgazdálkodási jogkö-rök gyakorlása – a vonatko-zó külön belső szabályzat szerint

- a többszörösen módosított 249/2000/XII.24/ Korm. rendelet, - belső szabályzat a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlásáról

- a többszörösen módosított 249/2000/XII.24./ Korm. rendelet,

Az előirányzat módosítás i- Költségvetési rendelet rányítása, ellenőrzése előirányzat Előirányzat módosítási ja-vaslat módosításra vonatkozó kidolgozása előírásai Az előirányzat módosítás-nak megfelelően a költség-vetési rendelet módosítás és előterjesztés kimunkálása Az előirányzat-módosítással kapcsolatos dokumentumok gyűjtése 4. Üzemeltetés, fenntartás, működtetés

Az üzemeltetési, fenntartá-si, működtetési tevékeny-ség irányítása, ellenőrzése

 gazdálkodási főelőadó  gazdálkodási főelőadó  gazdálkodási főelőadó  pénzügyi főelőadó

3. Saját hatáskörű elő-irányzat módosítás A saját hatáskörű előirány-zat módosítás jogszabálynak megfelelő végrehajtása

 jegyző  jegyző utasítása alapján a gazdálkodási főelőadó  jegyző  gazdálkodási főelőadó

- a többszörösen módosított 249/2000/XII.24./ Korm. rendelet, - költségvetési ren-delet üzemeltetési, fenntartási,

 polgármester  jegyző  gazdálkodási főelőadó  Kossuth Lajos Általános Iskola és AMI intézményvezetője  Napsugár Óvoda intézményvezetője  jegyző  jegyző utasítása alapján a gazdálkodási főelőadó  jegyző  gazdálkodási főelőadó  Kossuth Lajos Általános Iskola és AMI intézményvezetője  Napsugár Óvoda intézményvezetője  jegyző  gazdálkodási főelőadó  gazdálkodási főelőadó

 gazdálkodási főelőadó

 polgármester  jegyző  gazdálkodási főelőadó  Kossuth Lajos Általános Iskola és AMI intézményvezetője  Napsugár Óvoda intézményvezetője  jegyző  gazdálkodási főelőadó  Kossuth Lajos Általános Iskola és AMI intézményvezetője  Napsugár Óvoda intézményvezetője

40

Az üzemeltetési, fenntartá-si működtetési kiadások tervezése

működ-tetési kiadásaira vonatkozó rendelkezései

Költségtakarékos, haté-kony előirányzat felhasz-nálás e kiadások körében

Karbantartási terv kidolgo-zása

Felújítási javaslat készítés

5. Beruházás

A beruházások jogszabá-lyok, illetve belső szabá-lyozások szerinti lebonyo-lítása Fejlesztési elképzelések kidolgozásában való részvé-tel

Beruházással kapcsolatos hatékonysági, gazdaságos-sági vizsgálatok végzése Beruházás megkezdése előtti eljárás lefolytatásá-ban való közreműködés – pályáztatás, ajánlatkérés stb. Beruházási kiadások terve-zése, ütemezése

Beruházás lebonyolítása A beruházások teljesítésé-nek ellenőrzése, a teljesítés igazolása

- a többszörösen módosított 249/2000./XII.24./ Korm. rendelet, - a költségvetési rendelet beruházásokra vonatkozó szabályai - az önkormányzati vagyonrendelet beruházásokra vonatkozó szabályai

 polgármester  jegyző  gazdálkodási főelőadó  Kossuth Lajos Általános Iskola és AMI intézményvezetője  Napsugár Óvoda intézményvezetője  polgármester  jegyző  Kossuth Lajos Általános Iskola és AMI intézményvezetője  Napsugár Óvoda intézményvezetője  polgármester  gazdálkodási főelőadó  Kossuth Lajos Általános Iskola és AMI intézményvezetője  Napsugár Óvoda intézményvezetője  polgármester  gazdálkodási főelőadó  Kossuth Lajos Általános Iskola és AMI intézményvezetője  Napsugár Óvoda intézményvezetője  polgármester  jegyző  gazdálkodási főelőadó  jegyző  gazdálkodási főelőadó  polgármester  jegyző  gazdálkodási főelőadó  Kossuth Lajos Általános Iskola és AMI intézményvezetője  Napsugár Óvoda intézményvezetője  gazdálkodási főelőadó  polgármester  jegyző  polgármester  jegyző  gazdálkodási főelőadó  Kossuth Lajos Általános Iskola és AMI intézményvezetője  Napsugár Óvoda intézményvezetője  polgármester  jegyző  polgármester  jegyző  gazdálkodási főelőadó  Kossuth Lajos Általános Iskola és AMI intézményvezetője  Napsugár Óvoda intézményvezetője

41

 pénzügyi főelőadó

A beruházások befejezése után a beruházások aktivá-lásával, üzembe-helyezésé-vel kapcsolatos feladatok 6.Vagyonhasználat, hasznosítás

- a többszörösen módosított 249/2000./XII.24./ Korm. rendelet, A vagyonnyilvántartás irányítása, ellenőrzése A vagyonnyilvántartás rendszerének a jogszabályokban, valamint a belső szabályzatokban előírtak szerinti működtetése A vagyon naprakész könyvviteli nyilvántartása (főkönyvi számlákon és analitikus nyilvántartások-ban) Az ingatlankataszter veze-tése A vagyon forgalomképes-ség szerinti nyilvántartása A helyi vagyonrendelet betartása a vagyonhasználat, hasznosítás során

- az önkormányzat adott évi költségvetési rendelete, - az önkormányzat vagyonrendelete

 polgármester  jegyző  jegyző utasítása alapján a gazdálkodási főelőadó  jegyző utasítása alapján a pénzügyi főelőadó  gazdálkodási főelőadó  Kossuth Lajos Általános Iskola és AMI intézményvezetője  Napsugár Óvoda intézményvezetője  jegyző  gazdálkodási főelőadó  jegyző  gazdálkodási főelőadó  pénzügyi főelőadó  pénzügyi főelőadó

 pénzügyi főelőadó  pénzügyi főelőadó

7. Munkaerő gazdálko-dás

- a többszörösen módosított 249/2000./XII.24./ Korm. rendelet, A munkaerő-gazdálkodási - a többszörösen tevékenység irányítása, elmódosított, az 1992. évi lenőrzése XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról A munkaerő-gazdálkodás jogszabály szerinti bonyo-lítása - helyi rendelet a Gondoskodik a munkaerőköztisztviselők gazdálkodással kapcsola-tos juttatásairól általános adminisztrá-ciós, nyilvántartási és egyéb munkajogi feladatok ellátásáról

 polgármester  jegyző  gazdálkodási főelőadó  pénzügyi főelőadó  Kossuth Lajos Általános Iskola és AMI intézményvezetője  Napsugár Óvoda intézményvezetője  polgármester  jegyző  jegyző utasítása alapján a munkaügyi főelőadó  Kossuth Lajos Általános Iskola és AMI intézményvezetője  Napsugár Óvoda intézményvezetője  polgármester  jegyző  Kossuth Lajos Általános Iskola és AMI intézményvezetője  Napsugár Óvoda intézményvezetője  jegyző  munkaügyi főelőadó  munkaügyi főelőadó

42

 polgármester  jegyző  gazdálkodási főelőadó  munkaügyi főelőadó  gazdálkodási főelőadó  munkaügyi főelőadó  Kossuth Lajos Általános Iskola és AMI intézményvezetője  Napsugár Óvoda intézményvezetője  polgármester  jegyző  Kossuth Lajos Általános Iskola és AMI intézményvezetője  Napsugár Óvoda intézményvezetője

Közreműködik a megfelelő létszámigény kimunkálásá-ban

Közreműködik a létszám és személyi juttatás elői- rányzat tervezésénél

Közreműködik a pénzmaradvány személyi juttatá-sok maradványa részének meghatározásáról, vala-mint e maradvány felhasz-nálási javaslata kidolgozá-sánál 8. Készpénzkezelés

Irányítja és ellenőrzi a készpénzkezelést Felelős a házipénztár és készpénzkezelés belső szabályzat szerinti gyakorla-táért Ellátja a házipénztár és pénzkezeléssel kapcsolatos feladatokat – a külön belső szabályzat szerint 9. Könyvvezetés és beszámolási kötelezettség, adatszolgáltatás E feladatok irányítása, ellenőrzése A területre vonatkozó számviteli és gazdálkodási szabályzatok elkészítése, karbantartása A feladatok a jogszabá-lyoknak és helyi belső elő-írásoknak megfelelő ellát-tatása

- a többszörösen módosított 249/2000/XII.24./ Korm. rendelet, - házipénztár és készpénz kezelési szabályzat

- a többszörösen módosított 249/2000/XII.24/ Korm. rendelet, - Pénzügyi – gazdálkodási szabályzatok (számv. politika)

        

jegyző jegyző utasítása alapján gazdálkodási főelőadó pénztáros jegyző gazdálkodási főelőadó jegyző gazdálkodási főelőadó pénztáros pénztáros

 jegyző  jegyző főelőadó  jegyző

utasítása

alapján

a

gazdálkodási

 gazdálkodási főelőadó  gazdálkodási főelőadó

- Számlarend

43