Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztálya 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf.: 58. J-17127-2/2010. Témafelelős: Lencséné Szalontai Mária Tárgy: Gyermekvédelmi feladatok meghatározása Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Székhelyén Tisztelt Képviselő-testület! A Képviselő-testület előző ülésén tárgyalta az önkormányzat 2009. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló értékelést, amely megfogalmazta azokat az aktuális feladatokat, amelyek a gyermekvédelmi rendszer hatékonyságához járulhatnak hozzá. Az anyagban felsorolt további teendők: 1. az iskolai büfék egészségtelen élelmiszerekkel vannak tele, melyek nem segítik, inkább gátolják a gyermekek egészségtudatos nevelését, • közös akciótervvel együttes szemlélettel lehetne ezen változtatni 2. a jelzőrendszeri tagok körében minél több és sokszínűbb értekezlet, műhelymunka gyermekvédelmi, ifjúságvédelmi témájú előadás megszervezése, (ezek működhetnek saját intézményi szervezésben is) • ifjúságvédelmi munkacsoportok kialakítása (gyermekjóléti szolgálat koordinálhatja, helyet biztosíthat) 3. az iskolapszichológusi hálózat szakmai támogatása, összefogása, hiszen még találkozunk olyan esettel, hogy iskolai problémával tanácsadásra más szakemberhez irányítják a kollégák a gyermeket, • szakmai felettes koordinátor, a különböző iskolákban dolgozó szakemberek összefogása, • az iskolapszichológusi lehetőség további intézmények számára is biztosított legyen (egyházi, megyei fenntartású) 4. sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekekről szélesebb körű nyilvántartás bevezetése, • a jelzőrendszeri tagok számára egyértelművé tenni, ha az SNI státuszból adódó a probléma, jelöljék írásos jelzésükben, 5. iskolai orvosi szobák kérdése még mindig rendezetlen, 6. iskolai, egészségügyi összefogás, • sok az allergiás, hipertóniás gyermek akik teljes kivizsgálásig nem jutnak el, vagy problémájukat nem kezelik családi szinten,
2 7. HPV védőoltás nagyon drága, amit a szülők nem tudnak megfizetni, így a megelőzésre több anyagi ráfordításra lenne szükség, 8. ÁNTSZ részéről fokozottabb hatósági szerepet várnak el az egészségügyi dolgozók, (pl. tetű kérdésben) 9. Közoktatási intézményekben több helyen nem biztosított a tetűirtó • gyermekorvosok jelzése a gyermekjóléti szolgálat felé kezeletlen, gondozatlan betegségek esetén, • önkormányzati támogatás a védőoltáshoz, • a jogszabályban megjelenített helyi fertőtlenítő szakember foglalkoztatása, • a szer biztosítása a szükséges esetek kezeléséhez, • a jelzőrendszeri tagok kérték a helyi média (tv, rádió, újság) segítségét az egyes gyermekvédelmi témájú anyagok, ismertetők, költségmentes megjelentetéséhez, (tetű elleni prevenciós reklám, stb.) 10. az óvodák hiányolják - a jogszabály módosítás következtében előállt helyzetből adódóan– a gyermekorvos jelenlétét az óvodákban, 11. óvodák részéről többnyire csak karitatív munkában látják el a gyermekvédelmi feladatot, nagyobb megbecsülést, anyagi támogatást várnak, • a kettős szereplő közös kommunikációját elő kell segíteni, (gyermekjólét vállalhatja ennek koordinálását) • talán intézményi költségvetésből emelni a bruttó havi 2.400 Ft-ot 12. már évek óta folyamatos jelzés a nevelési tanácsadó leterheltsége, a hosszú várólista, és a gyermekek nyári szünidőben történő ellátatlansága, • státuszbővítés, nyári nyitvatartási idő bevezetése 13. a városban nincs gyermek fogszabályzó szakorvos, a gyerekeket a szomszédos településekre kell a szülőknek elvinni. A Képviselő-testület 104/2010. (V.21.)Kt határozatának értelmében a megjelölt további teendőket részletesen ki kell dolgozni és a T. Képviselő-testület elé kell tárni. Erre figyelemmel az alábbiak szerint terjesztem elő a megjelölt feladatok megvalósítására vonatkozó javaslatokat. I. Az iskolai büfékkel kapcsolatosan döntött a képviselő-testület, melynek értelmében a büfék működtetését pályázat útján kell meghirdetni, melynek elbírálásánál előnyt élvez az a vállalkozó, aki egészségesebb élelmiszereket, italokat árusít. II. A jelzőrendszeri tagok műhelymunkájára vonatkozóan az egyeztetés már a gyermekvédelmi tanácskozáson megtörtént, a Gyermekjóléti Szolgálat az előző évek gyakorlatának megfelelően még nagyobb figyelmet fordít majd a szakmai egyeztetések, fórumok szervezésére abban a reményben, hogy minél több jelzőrendszeri tag részt is vesz ezeken az előadásokon. A Gyermekjóléti Szolgálat a helyiséget is biztosítja, de lehetőség van az intézményekben is megszervezni egyegy összejövetelt. A feladatellátásnak költségvetést érintő vonzata nincs.
3 III. Az iskola-, óvodapszichológussal kapcsolatban felvetett problémákkal összefüggésben egyeztetésre került sor az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat már az iskolapszichológusok alkalmazása előtt azon a véleményen volt, hogy az iskolákban foglalkoztatott szakemberek a szakszolgálathoz tartozzanak. Ennek két pozitív indoka is volt: az egyik, hogy az önkormányzat normatívát is igénybe vehetett volna, amely nagy részben fedezte volna a feladatot , ami jelen esetben - mivel a félállású pszichológusok az általános iskolákhoz tartoznak – nem igényelhető, a másik indok pedig éppen a további teendők között szereplő iskolapszichológusi hálózat szakmai támogatásának, a szakmai koordinátor hiányának, a különböző iskolákban dolgozó szakemberek összefogása hiányának kiküszöbölése lett volna. Ezt tudná pótolni, ha minden szakember a szakszolgálat keretében végezné munkáját, ami nem változtatna azon a kialakult rendszeren, hogy folyamatosan az intézményekben tartózkodnának, de lenne egy szakmai bázis, amely segíthetné, összefoghatná munkájukat. Ennek munkajogi oldalát a Művelődési iroda megvizsgálta, és arra a megállapításra jutott, hogy az iskolai pszichológusok azért nem tartozhatnak az Egységes Pedagógiai Szakszolgálathoz, mert a feladataikat az iskolákban kell végezniük nem pedig a szakszolgálat intézményében, így ez munkaközvetítésnek minősül. Ezzel viszont az önkormányzat esik el a normatív támogatás igénybevételétől. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat véleménye ezzel szemben az, hogy az intézményben más területen dolgozó szakemberek (logopédusok, fejlesztő pedagógusok) ugyanúgy egész nap az oktatási intézményekben vannak, ott végzik a munkát. Az 1 fő óvodapszichológus alkalmazását mindenképpen ebben a formában indokolt megvalósítani, melynek becsült anyagi vonzatát az alábbiak tartalmazzák:
1 fő szakvizsgázott pszichológus besorolási bére (I/3) Különleges szakértelmet igénylő munka pótléka Étkezési hozzájárulás Személyi juttatás összesen Munkaadót terhelő járulékok Dologi kiadás (étkezési hozzájárulás szja) Összes költség
Kiadások bér- és járulékköltsége 1 fő óvodapszichológus 1 hónapra 2010.szeptember 2011. egész év 1-től december 31-ig 3 hónapra 156.555,-Ft 469.665,-Ft 1.878.660,-Ft 14.000,-Ft
42.000,-Ft
168.000,-Ft
4.500,-Ft 175.055,-Ft
18.000,-Ft 529.665,-Ft
54.000,-Ft 2.100.660,-Ft
46.050,-Ft
138.150,-Ft
552.595,-Ft
1.125,-Ft
4.500,-Ft
13.500,-Ft
222.230,-Ft
672.315,-Ft
2.666.755,-Ft
4
Normatíva bevételek óvodapszichológiai ellátásra
2010. évi normatív támogatás összegével számolva Óvodapszichológusi létszám utáni normatíva 1 teljes fő/év 900.000,-Ft Terápiás ellátás normatívája (60 fős létszámra: 60 x 22.000,1.320.000,-Ft Ft/fő/év Összes normatíva bevétel: 2.220.000,-Ft A fentiekből látható, hogy a normatív támogatás nagyobb részben fedezi a kiadásokat, ha pedig pályakezdő pszichológus kerül alkalmazásra, a bérköltségét teljes egészében fedezni lehet központi forrásból. Ennek figyelembevételével javasolt átgondolni az iskolapszichológusoknak az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat keretében történő alkalmazásának lehetőségét is, hiszen az önkormányzat a fentiekben kimutatott normatívát az Ő esetükben is igénybe tudná venni, ezzel minimálisra csökkentve az ezzel kapcsolatos kiadásokat. IV. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekekről szélesebb körű nyilvántartás bevezetésével kapcsolatos teendőket a Gyermekjóléti Szolgálat koordinálja, a jelzőrendszeri tagokkal közösen fognak kidolgozni mindenki számára egyértelmű adatlapot, amely megkönnyítheti az SNI gyermekekkel kapcsolatos jelzési kötelezettség teljesítését. V. Az iskolai orvosi szobák kialakítását, minimális alapfelszerelését az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. IX.3.) NM rendelet szabályozza. A legnagyobb gondot az okozza, hogy az iskolákban nincs megfelelő helyiség a szobák kialakításához. Rendelkezésre áll orvosi szoba: • Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskolában, • Klauzál Gábor Általános Iskolában, • Koszta József Általános Iskolában (bár nem csak a védőnők használják). Helyhiány miatt nem történt meg az orvosi szoba kialakítása: • Deák Ferenc Általános Iskolában, • Damjanich János Általános Iskolában, • Petőfi Sándor Általános Iskolában, • Rigó Alajos Általános Iskolában, • Kiss Bálint Református Általános Iskolában. Ezekben az intézményekben szükség lenne a védőnők által használt helyiségre, zárható szekrényekre, ahová elhelyezhetik az eszközeiket. A védőnő jelenleg viszi magával a szűrésekhez szükséges eszközöket.
5 Egy iskolaorvosi rendelő eszköz szükséglete Vérnyomásmérő mandzsetta sorozattal, extra méret is Phonendoscop Reflexkalapács Személymérleg Magasságmérő Olló (kötszervágó), olló (egyenes) csipesz (anatómiai), kullancskiszedő csipesz, lázmérő, nyelvlapoc Látásélesség vizsgáló tábla Színlátást vizsgáló könyv Összesen Önkormányzat által fenntartott általános iskolák összesen
Ft 30.000 10.000 1.000 5.000 15.000 6.000 33.000 4.000 104.000 520.000
A védőnői szolgálatnál jelenleg is megtalálhatóak ezek az eszközök, így látható, hogy elsősorban nem anyagi vonzata van a szobák kialakításának, hanem a helyhiány, mivel az intézményekben nincs megfelelő rendelkezésre álló szoba. VI-VII. Az iskola és az egészségügy összefogását javasolták a jelzőrendszeri tagok arra figyelemmel, hogy sok az allergiás, hipertóniás gyermek, akik nem jutnak el a teljes kivizsgálásig, problémájukat nem kezelik családi szinten. Ennek megoldása lehet, hogy a házi gyermekorvos, vagy iskolaorvos minden alkalommal tájékoztatja az iskolát, ha a gyermeket kivizsgálásra, vagy szakorvoshoz irányítja. Az iskola pedig figyelemmel kíséri, és jelzéssel él a gyermekjóléti szolgálat felé, ha a gyermeket nem viszik el a megfelelő szakrendelésre. A gyermekjóléti szolgálat pedig megteszi a szükséges lépéseket, felkeresi a családot, szükség esetén jelzéssel él a gyámhatóság felé. VIII. A gyermekvédelmi tanácskozás a további teendők közé sorolta a humán papilloma vírus (HPV) elleni védekezés fontosságát is, figyelemmel arra, hogy az oltóanyag nagyon drága, így a családok nagy része nem tudja megvásárolni. A méhnyakrák a második leggyakoribb rákfajta a világon. Hazánkban a méhnyakrák halálozási rátája tízszer magasabb a fejlettebb európai országokhoz képest. A jelenlegi helyzet csak súlyosbodhat a szexuális élet egyre korábbi megkezdésével, ezért is bír nagy jelentőséggel a védőoltás, mint prevenciós lehetőség a megelőzésében. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ ajánlása szerint a 9-15 éves korú lányok tartoznak az elsődleges célcsoportba. A Szülészeti és Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság módszertani közleménye elsősorban a szexuálisan még nem aktív korosztálynak ajánlja a védőoltást. A szülők és a gyermekek minél jobb együttműködésének elérése érdekében érdemes olyan
6 korcsoportot választani, ahol nincsen más kötelező kampányoltás. A fentiek figyelembevételével a 12-13 éves korosztály számára javasolt a védőoltás biztosítása azzal, hogy természetesen a védőoltás minden nőnek ajánlott korosztálytól és HPV státusztól függetlenül. A teljes oltási sor három adagból áll a HPV elleni védőoltásoknál, az első és a harmadik adag között fél évnek kell eltelnie. Az oltási sorozat ajánlott ütemezése 0, 1, 6 hónap, vagyis az első és a második oltás között egy, míg a vakcina második és harmadik adagja között öt hónapnak kell eltelnie. A program végrehajtása során érdemes figyelembe venni a nyári szünetet, melyet az öt hónapos időszakra javasolt időzíteni, így két időbeli lehetőség van, az egyik, amikor az első oltást legkésőbb április végén – május elején megkapják, a másik megoldás pedig, amikor a program szeptember-októberben kezdődik, és májusban záródik. Szentes városban élő lányok korcsoportos bontásban 2010. június 1-jén Korcsoport 9 éves 10 éves 11 éves 12 éves 13 éves 14 éves
fő 134 131 139 143 164 176
Az önkormányzathoz beérkezett ár- és programajánlatok szinte azonos összegben határozták meg a védőoltás értékét, amely megközelítőleg bruttó 90 eFt/ 3 adag, amely azt jelenti, hogy a teljes összeg átvállalásával a 13 éves korosztály védőoltása jelenleg 14.760 eFt költséget jelentene az önkormányzat számára. 100 adag feletti megrendelés esetén tárgyalási alapot képezhet, hogy a 3. adag védőoltást ingyen kapná meg az önkormányzat, így 60 eFt-ba kerülne, amely a saját erőt 9.840 eFt-ra csökkentené. IX-X. A közoktatási intézményekben sok helyen nagy problémát jelent még mindig a tetű megjelenése, az ÁNTSZ részéről is fokozottabb hatósági szerepet várnak el. Legtöbb esetben ugyanazoknál a gyermekeknél fordul elő, a szülő nem kezeli le, és sok esetben ahhoz sem járul hozzá, hogy az intézményekben kezeljék a gyermekét. Azok, akik nem gondoskodnak gyermekük, családjuk tisztántartásáról, azok sajnos ugyanúgy megfertőzik azokat a társaikat, akiknek szülei mindent megtesznek a probléma kezelése érdekében. A tanácskozáson az is elhangzott, hogy vannak óvodák, ahol nincs elegendő pénz tetűírtó szerre. A Városi Intézmények Gazdasági Irodája tájékoztatása szerint egyetlen egy intézményben sincs pénzügyi akadálya a tetűírtó szerek megvásárlásának. XI.
7 Az óvodák problémaként vetették fel, hogy – jogszabály módosítás következtében – a gyermekorvos már nem jön ki az óvodákba. A jelenlegi rendszerben ez valóban így, és a módosítás oka a párhuzamosságok elkerülése volt. A régi gyakorlat szerint a gyermekorvos és a védőnő a jogszabályban meghatározott időben személyesen kiment az intézményekbe, és a kötelező szűréseket elvégezte. Ezzel egyidőben a területi védőnői ellátásról szóló 49/2004. (V.21.) ESzCsM rendelet értelmében a területileg illetékes védőnőnek ezt a saját körzetében is meg kellett tenni, így ugyanazon gyermek pár hét különbséggel kétszer került szűrésre. Mivel a jogszabály előírja, hogy ezeken a szűréseken a szülőnek jelen kell lenni, így ez intézményes keretekben az óvodában nem is biztosítható, ezért a kötelező szűréseket minden gyermek esetében a hivatkozott rendelet szerint a saját házi gyermekorvosa, védőnője végzi az előírt időpontoknak megfelelően.
XII. Az óvodák részéről hangzott el az a felvetés is, hogy emelni kellene az ifjúságvédelmi felelősi munkáért megállapított havi bruttó 2.400,-Ft-ot. Kettős feladatot látnak el az óvónők, hiszen egyrészről pedagógusok, másrészről pedig ugyancsak felelős munkát végeznek, mint gyermekvédelmi felelősök, amiért nagyobb megbecsülést, a havi bruttó 2.400,-Ft-nál nagyobb anyagi támogatást remélnek. Az általános iskolákban az ifjúságvédelmi felelősök félállásban végzik a tevékenységüket, egy iskolában (Deák Ferenc Általános Iskola-Damjanich János Általános Iskola)a pedagógus főállában végzi ezt a feladatot. Az óvodákban a pedagógiai munka mellett végzik ezt a tevékenységet az óvodapedagógusok, a bölcsődében pedig az intézményvezető látja el ezt a feladatot. Valóban évek óta nem változott a megállapított havi bruttó 2.400,-Ft-os anyagi támogatás összege. A Központi Óvodában 8 fő, a Kertvárosi Óvodában 4 fő gyermekvédelmi felelős tevékenykedik. Munkaadói döntésen alapuló kiegészítés 2010. július 1-től 2010. december 31-ig havi bruttó 5.000,-Ft/ hó esetén az alábbiak szerint alakulna: 5.000,-Ft x 12 fő Járulék 27 % Összesen 2010. évben július 1-től december 31-ig Ebből a jelenlegi költségvetés tartalmaz 2.400,-Ft x l2 fő + járulékok 2010. évben különbség 2011. év a költségvetés függvényében
60.000,-Ft 16.200,-Ft 76.200,-Ft 381.000,-Ft 182.800,-Ft 198.200,-Ft
8 XIII. Évek óta gondot jelent a nevelési tanácsadó leterheltsége, a gyermekek nyári szünet ideje alatti ellátatlansága. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal történő egyeztetés alapján elmondható, hogy a már javasolt 1 fő óvodapszichológussal, aki a szakszolgálathoz tartozna, kiváltható lenne a várólista, valamint ezt a gondot enyhíthetné, ha az iskolapszichológusok is a szakszolgálathoz tartozhatnának. Elvileg ugyanis az iskolákból – mivel az iskolapszichológusok ott dolgoznak - csak terápiára kellene a gyermekeket a szakszolgálathoz küldeni, mivel az enyhébb problémákat az iskolában kellene kezelni, de ez nagyon sok esetben nem így van, és a szakszolgálathoz irányítják a gyermekeket. A nyári szünetre vonatkozóan rendelkezik a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I.19.)OKM rendelet, amely 2010. augusztus 1. napjától hatályos, és amelynek értelmében a szakszolgálat intézménye egész évben folyamatosan működik, szorgalmi időn kívül a működést oly módon kell megszervezni, hogy a szülői igényeket teljesíteni lehessen. A szakszolgálatnak a feladatai ellátásához évente, a tanév rendjéhez igazodva kell munkatervet készíteni. Ami a nyári szünetben történő folyamatos ellátást még nehezíti, hogy a szakembereknek ki kell adni a szabadságot, mivel szorgalmi időben nem lehet szabadságra menni. Ennek ellenére ügyeleti rendszerben nyitva vannak, és az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat vezetője vállalta, hogy minden hét csütörtöki napján tartanak ügyfélfogadást. XIV. A fogszabályzó szakorvossal kapcsolatos felvetésre a T. Képviselő-testület előző ülésén határozatot hozott. Tisztelt Képviselő-Testület! A fentiek alapján áttekintésre kerültek a gyermekvédelmi beszámolóban megjelölt további teendők, és ezek alapján a Képviselő-testület döntését igénylő kérdésekben az alábbi határozati javaslatot terjesztem elő és kérem annak elfogadását: HATÁROZAT I JAVASLAT Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 96. §. (6) bekezdése értelmében elkészített beszámoló kapcsán megfogalmazott további teendők, javaslatok figyelembevételével az alábbiak szerint határoz: 1. A/ változat A Képviselő-testület megállapítja, hogy szükség van 1 fő óvodapszichológus létszám bővítésre az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat keretén belül. A 2010. évben szükséges személyi juttatást, munkaadói járulékot, valamint dologi kiadást, összesen 672.315,-Ft-ot biztosítja. A Képviselő-testület a bevételek növelése
9 érdekében az általános iskolában foglalkoztatott iskolapszichológusokat is az Egységes Pedagógiai Szakszolgálathoz integrálja. Határidő: 2010. szeptember 1. Felelős: Művelődési Iroda, Pedagógiai Szakszolgálat B/ változat A Képviselő-testület megállapítja, hogy szükség van 1 fő óvodapszichológus alkalmazására az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat keretén belül. A 2010. évben szükséges személyi juttatást, munkaadói járulékot, valamint dologi kiadást, összesen 672.315,-Ft-ot biztosítja. 2011. évre a feladatellátáshoz a normatív támogatást igénybe kell venni. A Képviselő-testület az általános iskolában foglalkoztatott iskolapszichológusok foglalkoztatását nem kívánja megváltoztatni. Határidő: 2010. szeptember 1. Felelős: Művelődési Iroda, Pedagógiai Szakszolgálat C/ változat A Képviselő-testület fontos feladatnak tartja az óvodapszichológus alkalmazását, de a 2010. évi költségvetésben nem tud forrást biztosítani óvodapszichológus alkalmazásához. 2. A Képviselő-testület az iskolai orvosi szobák kialakításának megvalósítása érdekében felkéri az önkormányzati fenntartású általános iskolák vezetőit, hogy a jelenlegi költségvetési keretek között alakítsanak ki orvosi szobát az intézményeikben. Határidő: 2010. szeptember 15. Felelős: Városi Intézmény Gazdasági Irodája, intézményvezetők 3. A/ változat A Képviselő-testület fontosnak ítéli a méhnyakrák elleni küzdelmet és 2011. évtől a költségvetési lehetőségek függvényében csatlakozni kíván a védőoltási programhoz a 13 éves leány korosztály tekintetében. Felkéri az egészségügyi referenset, hogy ennek megvalósítása érdekében tegye meg a szükséges lépéseket, és a 2011. évi költségvetési koncepció készítésekor kerüljön megtervezésre az erre fordítható összeg. Határidő: 2011. évi költségvetési koncepció készítése Felelős: egészségügyi referens B/ változat A Képviselő-testület nem kíván csatlakozni a méhnyakrák elleni védőoltási programhoz. 4. A/változat A Képviselő-testület elismeri az óvodákban, bölcsődében dolgozó gyermekvédelmi felelősök tevékenységét és úgy határoz, hogy 2010. július 1-jétől ezen munkáért megállapított havi bruttó 2.400,-F-ot bruttó 5.000,-Ft-ra emeli. 2010. évben az ehhez szükséges plusz 198.200,-Ft-ot biztosítja.
10 B/változat A Képviselő-testület elismeri az óvodákban, bölcsődében dolgozó gyermekvédelmi felelősök tevékenységét, de a 2010. évi költségvetése terhére nem tud forrást biztosítani a jelenlegi díjazás emeléséhez. A határozatról értesítést kapnak: 1. Szentes Város Polgármestere 2. Szentes Város Alpolgármestere 3. Városi Intézmények Gazdasági Irodája Szentes, Vásárhelyi út 2. 4. Önkormányzati fenntartású általános iskolák, óvodák vezetői 5. Egységes Pedagógia Szakszolgálat Szentes, Jövendő u. 6. 6. Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Osztálya – Helyben 7. Polgármesteri Hivatal Művelődési Irodája – Helyben 8. Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztálya – Helyben Szentes, 2010. június 7.
Dr. Sztantics Csaba jegyző felhatalmazásával Lencséné Szalontai Mária osztályvezető Szociálpolitikai Osztály