KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 6800-3/2010
Előadó:
dr. Gábor Marcell Rási Renáta Anita
Tárgy:
Salgótarján - Zagyvaróna, vízbázis előzetes lehatárolása Melléklet: Térkép
Vízikönyvi szám:
Csathó-forrás
8.3/A/123
HATÁROZAT A Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. (3100 Salgótarján, Faiskola utca 5.) üzemeltetésében álló, Salgótarján-Zagyvaróna, Csathó-forrás vízbázis védőterületét előzetesen lehatárolom. 1.
A VÍZBÁZIS ALAPADATAI:
A vízbázis megnevezése: Salgótarján-Zagyvaróna, Csathó-forrás előzetesen lehatárolt vízbázis Forrás elhelyezkedése: Salgótarján-Zagyvaróna Üzemeltető, engedélyes: Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. (3100 Salgótarján, Faiskola utca 5.) A belső védőövezet tulajdonosa: Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.) Vízkivételi mű engedélye: Vízjogi üzemeltetési engedély száma: többször módosított KTVF: 54144/2006. (vksz.: 8.3/A123.) A vízbázis objektum csoport kódja:
11025 53
A védőidom és védőterület előzetes lehatárolását megalapozó dokumentáció: - Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság „Üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok – Biztonságba helyezés megalapozását előkészítő dokumentáció – Salgótarján Vízmű, Zagyvaróna, Csathó-forrás” (Budapest, 1996. december) 2.
A VÍZBÁZIS MŰSZAKI PARAMÉTEREI
Létesítmények: 1 db forrásfoglalás 3 db figyelőkút
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
Forrásfoglalás helye: EOV X EOV Y EOV Z [m] [m] [mBf] Zagyvaróna, Csathó-forrás Zagyvaróna 308 400 710 800 318,1 Elnevezés
Település
Forrásfoglalás kialakítása: A foglalás 5 m3 hasznos térfogatú, terméskő falazatú gyűjtőaknából áll, amely felett tégla falazatú felépítmény van. Forrás típusa: Allúviumba átadott völgytalpi megjelenés. Vízadó réteg: Vulkáni képződményekből fakadó forrás. Védendő vízkészlet: 20 m3/nap, 7 300 m3/év (jelenleg érvényes vízjogi üzemeltetési engedély alapján) A vízbázisról ellátott települések: Salgótarján Megyei Jogú Város, Zagyvaróna 3. A VÍZBÁZIS VÉDŐTERÜLETE Védőterület: − Belső védőövezet: A forrástól kb. 10 m-re húzódó határvonalig. (térkép szerint)
− −
−
Külső védőövezet: A forrástól kb. 100 m-re húzódó határvonalig. (térkép szerint)
−
Teljes védőterület (belső, külső, hidrogeológiai): térkép szerint.
A forrás belső védőövezete kialakított, illetve jelzett, főként gyeppel borított. A külső védőövezet hasznosítása főként faállománnyal, valamint gyeppel történik.
4. POTENCIÁLIS SZENNYEZŐFORRÁSOK AZ ELŐZETESEN LEHATÁROLT VÉDŐTERÜLETEN −
A hidrogeológiai védőövezetekben több pontszerű (kommunális, mezőgazdasági) szennyezőforrás található.
5. ELŐÍRÁSOK A) A belső védőövezet kialakítására és használatára vonatkozó előírások és korlátozások a) A belső védőövezet kialakítása: 1. A belső védőövezet területét kerítéssel körül kell keríteni, vagy őrzéséről egyéb módon gondoskodni kell.
2
2. A belső védőövezet területén lehetőség szerint összefüggő füvesített felületet kell kialakítani. A védőövezeten lévő fák, bokrok eltávolítása nem szükséges, újabb fák, bokrok ültetése megengedett. b) A belső védőövezet használata: 1. A belső védőövezet kialakítását követően az üzemeltető köteles a területhasználati korlátozások betartása mellett a védőterületet fenntartani. 2. A belső védőövezeten kizárólag a vízkivétel létesítményei valamint a vízkivételhez csatlakozó vízellátó rendszer létesítményei helyezhetők el. Minden egyéb létesítmény kialakítása és tevékenység végzése tilos. 3. Belső védőövezeten tilos a terület trágyázása, műtrágyázása, kezelése növényvédő szerekkel. 4. A belső védőövezeten rendszeresen csak az üzemeltető azon dolgozói tartózkodhatnak munkavégzés céljából, akik külön jogszabályban meghatározott egészségügyi könyvvel rendelkeznek. Belépésre jogosultak továbbá a dolgozók munkájának irányítói, valamint az ellenőrzésre jogosult hatósági személyek, továbbá eseti engedéllyel rendelkező személyek. A belépésre engedélyt adó köteles gondoskodni arról, hogy az ideiglenesen ott tartózkodók szennyezést ne okozzanak. B) Külső, és a hidrogeológiai védőövezetek használatára vonatkozó előírások és korlátozások: 1. A forrás védőterületét érintő bármilyen tevékenységet csak úgy szabad folytatni, hogy a védendő vízkészlet mennyiségét és minőségét károsan ne befolyásolja. 2. A forrás védőterületét érintő kutató fúrás vagy új kút csak akkor létesíthető, ha a meglévő vízkitermelés zavarása nélkül, vagy más vízadóréteg felhasználásával történik a vízkivétel, illetve ha a tönkrement kút pótlását vagy a vízkészlet mennyiségének, minőségének ellenőrzését szolgálja. 3. A külső és a hidrogeológiai védőövezeteken belülre eső földtani közegre új kutat telepíteni csak környezeti hatásvizsgálat, illetve az ennek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat alapján lehet, melynek során vizsgálni kell a már engedélyezett víztermelésre, valamint a felszín alatti vízkészletekre gyakorolt hatásokat is. C) Tulajdonosi, üzemeltetői kötelezettségek: 1. A tulajdonos és az üzemeletető köteles a védőövezetek kialakításával, illetve fenntartásával kapcsolatos feladatok elvégzésére. 2. A vízkészletet veszélyeztető szennyező tevékenység vagy esemény észlelése esetén az arra hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervnél haladéktalanul intézkedést kell kezdeményezni.
3
D) Általános kötelezettségek: 1. A vízbázis védőterületen végzett tevékenységekre minden esetben be kell tartani a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásait. 2. A jelenlegi helyzetnek megfelelő diagnosztika alapján meghatározott vízbázis kijelölése a Felügyelőségen nincs folyamatban, ezért a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint a védőidom meghatározását el kell készíteni az érvényes vízjogi engedélyben lekötött vízmennyiség figyelembevételével és kérelmezni kell a védőidom kijelölését a Felügyelőségtől. Határidő: 2012. október 30. 6. A HATÁROZAT IDŐBENI HATÁLYA Ez a határozat 2015. december 31-ig hatályos. 7. A HATÁROZAT KÖZSZEMLÉRE TÉTELE Az ügyfelek nagy számára tekintettel megkeresem Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalát, hogy jelen határozatomat tegye közhírré és/vagy hirdetmény útján tegye közszemlére a helyben szokásos módon. A közszemlére tett iraton mind a kifüggesztés, mind a levétel napját fel kell tüntetni. A levételt követően 8 napon belül meg kell küldeni a Felügyelőségnek a kifüggesztést igazoló iratokat. Határozatom ellen a kézhezvételt követő naptól számított 10 munkanapon belül, illetve a közszemlére tett irat levételétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a fellebbezési eljárás illetékének mértéke 10 000 Ft, amit illetékbélyegben kell leróni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására jelenleg nincs lehetőség. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására jelenleg nincs lehetőség INDOKOLÁS A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgtv.) 14. § (2) bekezdése alapján az ivóvízellátást szolgáló, vagy erre kijelölt vizeket a vízkivétel védőidomainak, védőterületének kijelölésével és fenntartásával fokozott védelemben és biztonságban kell tartani. A kijelöléssel és fenntartással kapcsolatos jogszabályi követelményeket a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet határozza meg. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 9. §-a értelmében a megfelelő védelem és biztonság nélkül gyakorolt vízhasználat esetében az engedélyes kérelmére vagy ennek hiányában hivatalból indított eljárás során kell határozni a védőidom, védőterület kijelöléséről. A Salgótarján-Zagyvaróna, Csathó-forrás vízbázist – kiemelt fontossága miatt – a KözépDuna-völgyi Vízügyi Igazgatóság „Üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok – Biztonságba
4
helyezés megalapozását előkészítő dokumentáció – Salgótarján Vízmű, Zagyvaróna, Csathóforrás” című dokumentáció alapján hivatalból előzetesen lehatároltam. A védőterületet a legmagasabb ismertségi fok szerinti határvonalak alapján, a vízbázisvédelmi program előrehaladtával bekövetkezett változásokkal korszerűsítve, és a 2010-es évtől érvényben lévő vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése során a központi szervek által eszközölt módosításokat figyelembe véve határoztam meg. A felhasznált dokumentáció az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogramról szóló 2249/1995. (VIII. 31.) Korm. határozat alapján készült. A fenti dokumentáció felhasználásával a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdésében meghatározott, 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térképen meghatározásra kerültek a vízbázisok hidrogeológiai védőterületei, mint fokozottan érzékeny „1a” vízbázisvédelmi védőterületek. Az előzetes lehatárolásról a Rendelet 8. § (7) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak alapján döntöttem. Az üzemeltető és az érintett ingatlanok tulajdonosainak/használóinak a fenntartással és az ingatlan használatával kapcsolatos kötelezettségeit a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 1617. §-a alapján írtam elő. Amennyiben a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint a vízbázison végezni kívánt, a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletében meghatározott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat köteles, úgy az adott tevékenység engedélyezése vonatkozásában a Felügyelőség a környezeti hatásvizsgálatnak megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat keretében dönt. A védőterület kijelölésével és fenntartásával összefüggő kártalanításra – az általános jogszabályi előírások figyelembevételével – a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni. A határozatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján hoztam meg. A döntésem hirdetményi úton történő közléséről a Ket. 29. § (6) bekezdése, és 80. § (3) bekezdése alapján határoztam. A jogorvoslati lehetőséget a Ket. 98. § (1), 99. § (1), 102. § (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezési eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) Melléklete XIII. címének 2. a) pontja írja elő. Az ügyintézésre nyitva álló határidő a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdése szerint 2 hónap. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség a fent meghatározott eljárási határidőn belül hozta meg döntését. Az ügyintézési határidő kezdetének napja: 2010. október 27. napja. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2010. december 27. napja. Tájékoztatom, hogy az ügyintézési határidőbe nem számít bele a Ket. 33. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére
5
irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, illetve a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-a és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja szabályozza. Jelen határozat hatósági nyilvántartásba vételéről – annak jogerőre emelkedését követően – intézkedem. A határozat jogerőre emelkedéséről Üzemeltetőt külön levélben értesítem. Budapest, 2010. december 21.
Dolla Eszter s. k. igazgató
6
