2010. JÚNIUS 14., HÉTFŐ

14-06-2010

Az Euròpai Parlament vitài

HU

2010. JÚNIUS 14., HÉTFŐ ELNÖKÖL: Jerzy BUZEK elnök (Az ülést 17.00-kor megnyitják.) 1. Az ülésszak folytatása Elnök. Az Európai Parlament 2010. május 20-án elnapolt ülését ismételten megnyitottnak nyilvánítom. 2. Az elnökség nyilatkozatai Elnök. - Szeretném tájékoztatni önöket, hogy a mai ülésen a szokásosnál több operatőr lesz jelen az ülésteremben különleges felszereléssel. A brüsszeli üléshez hasonlóan fel fogják venni vitáinkat és a szavazásokat annak érdekében, hogy az új brüsszeli látogatóközpont számára szélesvásznú filmet készítsenek a Parlament munkájáról. Brüsszelben kiállítást fognak rendezni e tárgyban. Nyomatékosan biztosítottak, hogy a műszaki személyzet nagyon diszkrét lesz és semmilyen módon nem fogja zavarni az ülésnap menetét. Köszönöm megértésüket. Szeretnénk, ha a lehető legtöbb európai polgár ismerné meg a Parlament munkáját. Hetven évvel ezelőtt, 1940. június 17-én a Vörös Hadsereg megtámadta és a Szovjetunió jogellenesen annektálta Litvániát, Lettországot és Észtországot. Ez a Hitler és Sztálin által 1939-ben kötött paktum egyenes következménye volt, amely Finnország, valamint Lengyelország és Románia egyes területei fölött is ellenőrzést biztosított a SZU számára. Az Európai Parlament – a mi Parlamentünk – volt az első nemzetközi szervezet, amely a Balti államok elfoglalásának tényét elítélte, mégpedig egy 27 évvel ezelőtt, 1983 januárjában elfogadott állásfoglalásában, amelyben arra is emlékeztetett, hogy a megszállást Európa, illetve az Egyesült Államok legtöbb országa nem ismerte el. Emlékezzünk az iráni választások első évfordulójára is, különös tekintettel az ott szokásos szigorú megtorlásokra. A múlt évben a hatóságok 488 kivégzést hajtottak végre, és ezreket börtönöztek be. Számos politikai fogolyra kivégzés vár a tavalyi tüntetésekben való állítólagos szerepe miatt. Az Európai Parlament legmélyebb aggodalmát fejezi ki, különösen a szólásszabadság és a gyülekezési jog hiánya miatt. Az Európai Unió és kiváltképpen a Parlament a körülményektől függetlenül minden esetben elítéli a halálbüntetést. Milánóban ma temették el a Török Püspöki Konferencia elnökét, Luigi Padovese püspököt, akit Törökországban gyilkoltak meg. Sajnálatos módon ezzel egy újabb, keresztény egyházi személy ellen elkövetett gyilkosságnak lehettünk tanúi a közel-keleti térségben. A múlt hétvégén Lisszabonban és Madridban képviseltem az Európai Parlamentet a Portugália és Spanyolország Európai Unióhoz történő csatlakozásának 25. évfordulójára rendezett ünnepségeken. E két ország nagyon sikeres az Unión belül, és ezt annak ellenére sem szabad elfelejtenünk, hogy jelenleg mindketten nehéz gazdasági reformok előtt állnak. Erről az ünnepségek során is beszéltünk. Tegnap Luxembourgba is ellátogattam, a Schengeni Megállapodás aláírása 25. évfordulójának ünnepére. Mondhatni ez az egyik leginkább állampolgárbarát megállapodás.

1

2

HU


Állampolgáraink tisztában vannak ezzel. A Schengeni Megállapodás komoly ösztönzést adott a polgárok Európai Uniójának kiépítéséhez. Az utóbbi két hét folyamán hivatalos látogatást tettem Görögországban és Romániában. Támogatásomat fejeztem ki az ott élő emberek számára, és biztosítottam őket, hogy számíthatnak az európai szolidaritásra. Beszéltünk arról a tényről is, hogy a szolidaritást minden esetben felelősségvállalásnak kell kísérnie. Végezetül az utolsó hír. A közelmúltban szabad parlamenti választásokat tartottak az Európai Unió három országában: Belgiumban, Hollandiában és Szlovákiában. Az e három országból származó képviselőtársainknak gyors kormányalakítást kívánunk, valamint reméljük, hogy gyümölcsöző lesz az újonnan visszatért nemzeti parlamenti képviselők velünk – Európai Parlamenttel – való együttműködése. Ez nagyon fontos közös eszményünk – az egyesült Európa – megvalósítása érdekében. 3. Az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása: lásd a jegyzőkönyvet 4. A Parlament tagjai: lásd a jegyzőkönyvet 5. Kérelem a parlamenti mentelmi jog fenntartására: lásd a jegyzőkönyvet 6. A bizottságok és a küldöttségek tagjai: lásd a jegyzőkönyvet 7. Együttdöntéssel elfogadott jogi aktusok aláírása: lásd a jegyzőkönyvet 8. Dokumentumok benyújtása: lásd a jegyzőkönyvet 9. Tárgytalan írásbeli nyilatkozatok: lásd a jegyzőkönyvet 10. Megállapodások szövegeinek a Tanács általi továbbítása: lásd a jegyzőkönyvet 11. Petíciók: lásd a jegyzőkönyvet 12. Szóbeli választ igénylő kérdések és írásbeli nyilatkozatok (benyújtás): lásd a jegyzőkönyvet 13. Előirányzatok átcsoportosítása: lásd a jegyzőkönyvet 14. A Parlament állásfoglalásaival kapcsolatos további intézkedések: lásd a jegyzőkönyvet 15. A Parlament álláspontjaival és állásfoglalásaival kapcsolatos további intézkedések: lásd a jegyzőkönyvet 16. Kérelem a parlamenti mentelmi jog felfüggesztésére (folytatás): lásd a jegyzőkönyvet 17. Ügyrend: lásd a jegyzőkönyvet

14-06-2010

14-06-2010

HU


18. A 2011. évi költségvetési tervezetről szóló háromoldalú egyeztető eljárásra vonatkozó megbízatás (vita) Elnök. - A következő napirendi pont Jędrzejewska asszony által a Költségvetési Bizottság nevében benyújtott, a 2011-es költségvetési tervezettel kapcsolatos háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízásról szóló jelentés (2010/2002(BUD)) (A7-0183/2010). Sidonia Elżbieta Jędrzejewska , előadó. – (PL) Elnök úr, megtiszteltetés számomra, hogy ma ön elé terjeszthetem a június 30-ra kitűzött, a Bizottsággal és a Tanáccsal folytatandó háromoldalú egyeztetésünkre vonatkozó megbízást. Mielőtt ismertetném a megbízást, amelyet a Költségvetési Bizottság fogadott el, és amely reményeim szerint a holnapi plenáris ülésen történő szavazáskor is elfogadást nyer, szeretnék néhány szót szólni a 2011-es költségvetési évről annak különleges voltára tekintettel. Úttörő év lesz, mert az Európai Unió költségvetését első alkalommal fogadják el a Lisszaboni Szerződés rendelkezései alapján. A Lisszaboni Szerződés megerősíti az Európai Parlament hatáskörét, továbbá kiterjeszti együttdöntési jogunkat az Európai Unió költségvetése esetében olyan területeken – például a mezőgazdaság terén – is, ahol korábban nem vehettünk részt az együttdöntési eljárásban. Ez óriási minőségi változás. A Lisszaboni Szerződés nagy horderejű eljárási módosításokat is bevezet, és különösképpen megemeli az első és második olvasatra vonatkozó követelményt. Az Európai Parlament csak egyszer fogja tárgyalni a költségvetést, és ugyanígy, a Tanács is csak egy alkalommal fogja tárgyalni a költségvetést. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt jelenti, hogy az egyeztető megbeszélésre valószínűleg novemberben fog sor kerülni, de mindenekelőtt azt jelenti, hogy a Lisszaboni Szerződés szerinti költségvetési eljárás nagyobb fegyelmet és önmérsékletet fog követelni minden érintett féltől. Nem lesz második esélyünk, és nem térhetünk vissza a tárgyalásokhoz. Nekünk, az Európai Parlamentnek nagyon körültekintően, előzetesen el kell gondolkodnunk azon, hogy mit akarunk elérni, mert nem tehetjük meg – miként az előző években –, hogy megfogalmazzuk elvárásainkat, majd a második olvasat során engedünk belőlük. Most az első olvasatkor kell nagyon jól átgondolnunk, hogy mit akarunk igazán megvalósítani. Szeretném megköszönni az előadók más bizottságok véleményeivel kapcsolatos közreműködését. A Költségvetési Bizottság számos nagyon érdekes és fontos véleményt kapott különböző bizottságoktól, amelyeket minden bizonnyal figyelembe fognak venni a költségvetési eljárás következő szakaszaiban. Ezek az elismerő szavak legfőképpen személyes jellegűek. Köszönetet kell mondanom a szerzőknek, és be kell valljam, igen sokat tanultam bizottságaik prioritásairól, és ez a tudás, remélem, előadóként nagy segítségemre lesz a Bizottsággal és a Tanáccsal ősszel folyatandó tárgyalások során. Ráadásul az egyes bizottságok elvárásait nem lehetett részletesen bemutatni a Költségvetési Bizottság nevében készített jelentésemben, mivel a júniusi háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízás nem terjeszthető ki. Néhány kiemelkedően fontos témára kell összpontosítanunk, a részletek kidolgozására pedig szeptemberben, az egyes konkrét módosítások előterjesztése során lesz lehetőség. Az első tárgyalások alkalmával nem bocsátkozhatunk ilyen szinten a részletekbe. Ezért megértésüket kérném azzal kapcsolatban, hogy a részletes módosítások közül sokat elleneztem. Szeretnék még néhány szót ejteni a június végi tárgyalásaink fő prioritásairól, valamint a holnapi tárgyaláson az általam támogatni kívánt legfontosabb ügyekről, azaz az Európai Parlament által előterjesztendő ügyekről. Mindenekelőtt, a Bizottsággal és a Tanáccsal folytatott első megbeszéléseink során a legfontosabb dologra szeretném felhívni a figyelmet

3

4

HU


– arra a tényre, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret a végéhez közeledik. A 2006-ban elfogadott források lassan elégtelenné válnak az új prioritásokra. Két párhuzamos folyamatot látunk, amelyek ugyanakkor enyhén ellentétesek is egymással. Egyrészt adottak az Európai Unió Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos növekvő ambíciói és az Európai Unióval szembeni elvárásaink, például az uniós diplomácia létrehozása és a nagyra törő kutatási tervek támogatása tekintetében, másrészt egyes tagállamokban a gazdasági és pénzügyi válság erősödését tapasztaljuk, ami megtakarításokra kényszerít bennünket. E két ellentétes folyamatot ugyancsak érintik a többéves pénzügyi keretben előírt korlátozások. Folyamatosan csökkentik a szabadon felhasználható forrásokat, így az Európai Parlamentnek is egyre kevesebb mozgástere marad prioritásainak finanszírozására. Nagyon lényeges, hogy erről júniusban beszéljünk a Bizottsággal és a Tanáccsal. Ha már nagyszerű törekvéseink vannak – és nemcsak a Parlamentnek, hanem ha a Tanácsnak is nagyszerű törekvései vannak –, akkor arról is beszélnünk kell, hogyan lehet ezeket a terveket finanszírozni. Ellenkező esetben csak papíron fognak létezni és nem lesznek többek üres szavaknál. Nagyon szeretném, ha a 2011-es év az ifjúsági programok jelentőségét hangsúlyozná, azon programokét, amelyeket kipróbáltak és értékeltek, amelyek fiatalok széles körét érik el, eredményesek és hatékonyak. A következő téma az Európai Külügyi Szolgálat, amelyre már utaltunk, és amelyről feltétlenül beszélnünk kell. Ugyancsak beszélnünk kell a már megtárgyalt és elfogadott európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus költségvetési vonzatairól. Erőteljesen arra sarkallom önöket, hogy fogadják el a Költségvetési Bizottság jelentését. Összefoglalója a 91. cikkben található. Szeretném még egyszer mindenkinek megköszönni a közreműködését. E témák közül több módosítás formájában vissza fog térni szeptemberben. Connie Hedegaard , a Bizottság tagja. – Elnök úr, mindenekelőtt Lewandowski úr nevében arra kérném önt, hogy fogadja bocsánatkérését a távolléte miatt. Sajnos visszatartja a Bizottság és a Számvevőszék éves találkozója, ahol aktívan részt vesz a költségvetési rendelet nemrégiben elfogadott háromévenkénti felülvizsgálatának bemutatásában; így egyszerűen kénytelen ma ott lenni. Ezért én helyettesítem őt, és természetesen továbbítani fogom neki azokat az észrevételeket, amelyeket az elnök úr a Bizottság által benyújtott költségvetési tervezet ezen első vitája és a Tanács általi olvasatot megelőző, küszöbön álló háromoldalú egyeztetés során tesz. Ez évi párbeszédünk messze túlmutat majd a 2011-es költségvetésen, mivel olyan fontos politikai kezdeményezéseket fogunk megvitatni, amelyeknek messzemenő költségvetési következményeik vannak. Azonban ne felejtsük el, hogy az ez évi legfontosabb tényezők egyike a Lisszaboni Szerződés költségvetési ügyekben való alkalmazása. Az intézmények közötti – elmúlt évekhez hasonló – jó együttműködés biztosítására vonatkozó elkötelezettségünkhöz ezen új intézményi keretek között kell magunkat tartani. Ez elengedhetetlen a 2011-es költségvetési eljárás sikeres és időben történő befejezéséhez. Szeretném hangsúlyozni, hogy maradéktalanul tudomásul veszem az aggályait, és biztosíthatom önt, hogy a Bizottság osztja a célzott kiadási kvóta szükségességére vonatkozó álláspontot, ami egy szűkebb összefüggésben még fontosabbá válik. A Bizottság a pénzügyi keretet tiszteletben tartó és megbízható becsléseken alapuló költségvetési tervezetet nyújtott be. Fontos emlékeztetni arra, hogy a 2011-es költségvetési tervezet olyan körülmények

14-06-2010

14-06-2010

HU


között készült, amelyeket szoros felső kiadási határértékek és komoly nyomás alatt álló nemzeti pénzügyi rendszerek jellemeztek. E nehéz háttér ellenére a Bizottság olyan költségvetési tervezetet nyújtott be, amely a politikai követelményekre szükséges és indokolt emeléssel válaszol. Igen, a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben a helyreállítási törekvést kell majd előtérbe helyezni, és az előadónak abban is igaza van – amint azt az előbb hallottuk és a dokumentumban is olvasható –, hogy ezt a társadalmi befogadásra irányuló stratégiák középpontjába helyezi. A költségvetés innovatív képességei az Európai Unió fejlődésének és növekedésének kulcsfontosságú forrását jelentik. Szeretném felkérni a Parlamentet, hogy támogassa javaslatunkat és különösen a kifizetési előirányzatok növelését, hiszen azok érzékelhetően hozzájárulnak a gyakorlati alkalmazáshoz és az európai gazdaságok támogatásához. Mivel egyes kiadási programok elérik az utazósebességet, a „Versenyképesség a növekedés és a foglalkoztatottság szolgálatában” című fejezetbe és a „Kohézió a növekedés és a foglalkoztatottság szolgálatában” című fejezetbe tartozó tevékenységekre vonatkozó megemelt kiadási szintek – +6,8%, illetve +16,9% – azt bizonyítják, hogy e politikákat erőteljesen alkalmazzák a helyreállítási folyamat felgyorsítása érdekében. A költségvetés megfelelő végrehajtása és különösen a strukturális és kohéziós alapok alkalmazása tehát továbbra is lényeges marad. Hadd ismételjem meg, hogy a Bizottság továbbra is elkötelezett a hatékony igazgatás fenntartása mellett, és a korábbi kötelezettségvállalásokkal összhangban nem fog új tételeket kérni. A Bizottság hangsúlyozni kívánja, hogy az ilyen kötelezettségvállalás túlmutat a létszámterven és a külső személyi állományra is kiterjed, amelynek tekintetében a Bizottság éppen hogy csökkentést javasol. A Bizottság minden évben teljes körű tájékoztatást ad az igazgatási kiadásokról, és készen áll a költségvetési hatósággal bármilyen alternatív előterjesztést megvitatni e költségek átláthatóságának biztosítása érdekében. Végezetül hadd köszönjem meg az előadónak, hogy a parlamenti olvasat előtt, ebben a korai szakaszban hozzáférhetővé tette az új kísérleti projektek és az előkészítő tevékenységek jegyzékét. Ez segíteni fogja párbeszédünket, és végül lehetővé teszi az utolsó szakaszban elfogadásra kerülő projektek legjobb végrehajtását. Bízom abban, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a küszöbön álló háromoldalú egyeztetés során lehetőségünk lesz a konstruktív előrehaladásra. A Bizottság továbbra is minden tőle telhetőt meg fog tenni annak érdekében, hogy segítséget nyújtson e költségvetési eljárás sikeres lezárásához vezető út kikövezésében. Edit Herczog , az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményének előadója. – (HU) Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentéstevőjeként engedjék meg kedves képviselőtársaim, hogy kifejezzem aggályainkat azzal kapcsolatban, hogy vajon a jelen pénzügyi keretben elegendő kapacitás található-e a kiemelt európai szakpolitikai kezdeményezések megfelelő szintű finanszírozására. Az Európai Unió hatásköre a Lisszaboni Szerződéssel jelentősen kibővült, és olyan szakpolitikákat kellene finanszíroznunk az ipar, a kutatás-fejlesztés területén, mint az űrpolitika, az innovációs politika vagy egyes meglévő politikák megerősítése terén, például kutatás-fejlesztés, az energia és az iparfejlesztés területén. Bizonyára belátják képviselőtársaim, hogy ezek azok a helyek, ahol a legtöbb munkahelyet lehet teremteni az Európai Unióban, ezért ezeknek a politikáknak a támogatása stratégiai jelentőségű. 2011-re nekünk a legfontosabb célkitűzésünk, hogy a 7. számú kutatási keretprogramot ne terheljék ezek a politikák, ehhez más forrásokat találjunk, hiszen a 7. kutatási

5

6

HU


keretprogram továbbfeszítése önmagában is nagyon nagy kockázatokkal jár. Emellett meggyőződése az Ipari Bizottság tagjainak, egyetértésben gondoljuk ezt, hogy költségvetési rugalmasságra van szükség, hogy például az európai stratégiai energiatechnológiai terv, a SET-Plan a mostaninál hatékonyabban valósulhasson meg. Talán nem meglepő, ha azzal szeretném zárni, hogy az elmúlt öt év eredményeként kiemelten kezeljük a kis- és közepes vállalkozásokat, ezért a kis- és közepes vállalkozások számára tett ígéreteink nem maradhatnak üres ígéretek. Egyelőre ezeket hiányoljuk a Biztos úr által benyújtott tervezetből, és kívánjuk a Tanácsnak és a Bizottságnak, hogy innovatív ötletekkel álljanak elő, amelyeket támogathatunk. Mairead McGuinness , a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményének előadója. – Elnök úr, a lista szerint most másnak kellene felszólalnia, de köszönöm, hogy e pontnál nekem adta meg a szót. Késve érkeztem Strasbourgba, ahogyan sokakkal megtörténhet, viszont útközben sokat láttam a vidékből. Mint tudják, nagy nyomás van a mezőgazdasági termelőkön és a mezőgazdasági közösségen. Szeretnék köszönetet mondani a költségvetési előadónak a munkájáért és azon elkötelezettségéért, hogy kollegáit a folyamat minden szakaszában tájékoztatja. Aggódunk a mezőgazdaságért. Remélem, hogy a Bizottság piaci folyamatokkal kapcsolatos derűlátása meghozza a gyümölcsét és megalapozott, mert ha nem, aggasztana a 2011-ben a költségvetésre nehezedő nyomás, amennyiben a piacok a Bizottság várakozásaival ellentétben mégsem kedvezően alakulnának. Voltak problémák a múltban, és félünk attól, hogy ezek újra megjelenhetnek. E költségvetési vita során fontos említést tenni a mezőgazdasági kifizetések körüli nehéz helyzetről a 2011-es éven túlra tekintve. Örvendetes, hogy a következő évre nincs előírva pénzügyi fegyelem, és tényleg remélem, hogy ez az álláspont fog diadalmaskodni, habár 2012-ben az igen szoros lesz. Mindazonáltal a Parlamentnek tudnia kell, hogy 2013-ban a mezőgazdasági termelők részére történő kifizetések csökkentésével fogunk szembenézni a változások által érintett területeken, éspedig még a közös agrárpolitika reformja előtt. A Bizottságnak szóló egyszerű üzenet az, hogy a mezőgazdaság sérülékeny, valamint fontos az élelmiszerbiztonság és a környezetvédelem szempontjából, de azért is, mert ez az Európai Unió szíve. Megfelelő költségvetést igényel, amelynek tükröződnie kell az ágazat részére odaítélt forrásokban. Válság idején a piactámogatási intézkedések létfontosságúak, és ezért hangot adok azon aggodalmamnak, hogy önöknek körültekintőknek kell lenniük azzal kapcsolatban, hogy a mezőgazdaság szempontjából a piacok hogyan fognak alakulni. A vidéket szemlélve azt mondanám, hogy a vidéknek és a vidéki szerkezetnek meg kell fizetnie megmaradásának és fejlődésének árát, és ennek tükröződnie kell azokban a költségvetési forrásokban, amelyeket a mezőgazdaság részére odaítélünk. Britta Thomsen , a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményének előadója. – Elnök úr, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság nevében szeretném kiemelni az anyagi források hozzáférhetőségének szükségességét a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formája elleni, különösen a bérezés tekintetében meglévő különbségek elleni küzdelem terén.

14-06-2010

14-06-2010

HU


Szintén hangsúlyozom a litvániai Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete megfelelő támogatásának fontosságát, és szeretném kiemelni a nők elleni erőszak európai megfigyelőrendszerének létrehozásához elengedhetetlen alapok elkülönítésének szükségességét, amely a meglévő intézményi struktúrákon alapulna, ahogyan arról a Tanácsban 2010. március 8-án megegyezés született. Végül nyomatékosan arra kérnénk a Bizottságot, hogy az Európai Szociális Alap keretén belül a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdításának egyik lehetséges eszközeként a strukturális alapok fokozottabb igénybevételére ösztönözze a tagállamokat. Salvador Garriga Polledo , a PPE képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök úr, hölgyeim és uraim, ezen éves költségvetés tekintetében igen nagyfokú körültekintés szükségeltetik. A Parlamentben eltöltött tizenhat évem alatt egyetlen alkalomra sem emlékszem, amikor ekkora nyomás lett volna érzékelhető a nemzeti kincstárak részéről. A Tanács egyértelműen a kifizetési előirányzatok egészen 1% alá történő csökkentésére fog törekedni, ami különösen a strukturális alapoknak a tagállamok cash-flow problémái miatti – éppen most jelentkező – kihasználatlanságán alapszik. A Tanács az igazgatási kiadások kategóriája tekintetében is korlátozásokat kíván majd bevezetni annak érdekében, hogy ezt az 5. kategóriát összhangba hozza a nemzeti kormányok esetében egyre inkább megmutatkozó megszorítások általános irányzatával. A Tanács természetesen tág mozgásteret kíván majd kialakítani a kiadási kategóriák vonatkozásában az előadó által említett bizonyos prioritások megőrzése érdekében, ilyen például a Kozloduj- (nemzetközi kísérleti termonukleáris reaktor) és a Galileo-program, amelyek bár nagyon fontosak, nem szerepelnek a jelenlegi pénzügyi tervben. A körülmények nyilvánvalóan rendkívüliek, és nem voltak előre láthatók akkor, amikor 2006 decemberében elfogadtuk a többéves pénzügyi keretet. Ha az uniós költségvetési mechanizmus valamennyire is rugalmas, egyértelműen itt az idő ennek demonstrálására, de ehhez a tárgyalások során kell majd nagyfokú rugalmasság. A nemzeti kincstárak válságos helyzete tény, azonban az Európai Unió politikai prioritásai, amelyek például ebben a költségvetési megbízásban jutnak kifejezésre, szintén ténykérdést jelentenek. Természetesen e pénzügyi év folyamán mindannyian felelősségteljesen fogunk eljárni és fogunk találni olyan költségvetési területeket, ahol takarékoskodni lehet, de ne feledjük, hogy az Európai Unió gazdasági növekedésre vonatkozó stratégiája megfelelő uniós költségvetést követel. A Parlament küzdeni fog e költségvetés biztosításáért. Francesca Balzani , az S&D képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízás fontos intézkedés, különösen ebben az évben, mert a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése és az egyszeri olvasat kezdettől fogva a költségvetési intézmények közötti lehető legnagyobb mértékű egyértelműséget és együttműködést követeli meg. E költségvetés egy nehéz időszakban veszi kezdetét, bontakozik ki és formálódik. A kötelezettségvállalási előirányzatokra rendelkezésre álló tartalék 1 200 000 000 euró mértékű – így tehát nagyon szűken vagyunk – de a témát még érzékenyebbé teszi, hogy az előirányzatok 70%-a a 2. fejezetbe tartozik, amely fejezet a mezőgazdasági politikákat, a természetvédelmet és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodást és ennélfogva az éghajlatváltozás elleni küzdelmet fedi le.

7

8

HU


Bonyolítja a költségvetést számos nyílt eljárás is, amelyek jelentős mértékben meg fogják határozni a ténylegesen elérhető források mennyiségét. Ezek az eljárások kiterjednek a költségvetés felülvizsgálatára, a pénzügyi szabályozásra és az intézményközi megállapodásra, az Európai Külügyi Szolgálat megvalósítására, de mindenekelőtt a pénzügyi piacok összeomlására és bizonytalanságára. Az összeomlás, amely veszélybe sodorta az eurót, azt is megmutatta, hogy a költségvetés és a források bármilyen európai válasz szempontjából döntő jelentőségűek, láthatóvá téve ezáltal azok fontosságát, ugyanakkor azok korlátait is. Ilyen körülmények között az Európai Parlamentnek határt kell szabnia és el kell döntenie, hogy legfontosabb számviteli dokumentumában mely prioritásoknak kell a legkiemeltebb szerepet kapniuk. A mi képviselőcsoportunk úgy döntött, hogy azon a keskeny vonalon maradunk, amely e megbízás célja fenntartásának szükségessége és annak szükségessége között húzódik, hogy a megbízás politikai jelentősége ne értékelődjön le. Központi prioritásunk ezért, hogy elkerüljük múltbeli hibáink megismétlését, és ez azt jelenti, hogy megfelelő forrásokat kell biztosítanunk a 2020-as stratégia céljainak eléréséhez, ugyanakkor elegendő forrást kell fenntartanunk a 2. fejezetbe tartozó, különösen a munkanélküliség csökkentését elősegítő intézkedések részére. Annak biztosítása is fontos azonban, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem továbbra is központi szerepet kapjon. Így hát sok kihívással kell szembenézni. A megbízás kezdetekor szintén központiként ismertünk el egy kihívást: annak szükségességét, hogy valódi erőfeszítést tegyünk európai költségvetésünk és az egyes tagállami költségvetések koordinálására és az összhang fenntartására, mivel az Unió és a tagállamok gazdaságpolitikáinak összhangja és koordinációja az Unió jövője szempontjából alapvető értékkel bír. Thijs Berman , a Fejlesztési Bizottság véleményének előadója. – Közismert türelme meghat, elnök úr. Köszönöm szépen, és kérem, fogadja őszinte bocsánatkérésemet. A jelenlegi gazdasági válság súlyosan érintette a fejlődő országokat – súlyosabban, mint a fejlett világ országait –, noha ők nem felelősek e válság okaiért. Ugyanez vonatkozik az éghajlatváltozásra is, a fejlődő országoknak kevés közük van az éghajlatváltozás okaihoz, de ők szenvednek legjobban a hatásaitól. Ezért nagyon fontos az EU részéről annak biztosítása, hogy a fejlesztési célokra szánt pénz valóban ezt és csak ezt a célkitűzést szolgálja. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a fejlődő országok éghajlatváltozás hatásai elleni küzdelmükben való támogatására szánt költségvetésnek kiegészítő pénzösszegekből kell állnia. A „gyorsfinanszírozású” éghajlat-változási pénzügyi csomag nem mehet a meglévő fejlesztési együttműködési programok rovására. Másodszor, támogatom a fő AKCS banántermelő országok részére nyújtandó pénzügyi segítségnyújtás elvét. Ezt azonban nem a tartalék körébe eső összegekből kell finanszírozni, és nyomatékosan ellenzem a Bizottság javaslattervezetét, amely a fejlesztési együttműködési eszközökben szereplő forrásokat csoportosít át e segítségnyújtás céljaira. A fejlesztési együttműködési eszköznek (DCI) a szegénység enyhítését kell kitűznie céljául, és bár támogatom a fejlett ipari országokkal való együttműködési eszköz – ICI+ – létrehozását, ezt az eszközt szintén nem a fejlesztési együttműködési eszközzel kell finanszírozni. Anne E. Jensen , az ALDE képviselőcsoport nevében. – (DA) Elnök úr, én is szeretnék köszönetet mondani Jędrzejewska asszonynak e határozott szöveg elkészítéséért, amely olyan világos üzenetet fogalmaz meg, amit magunkkal vihetünk a tárgyalóasztalhoz. Igaza

14-06-2010

14-06-2010

HU


van, amikor azt mondja, hogy az uniós költségvetés számára előirányzott többéves pénzügyi keret most olyan szűk, hogy sok ígéret nagyon nehezen lesz teljesíthető. Mondhatjuk azt, hogy az előző években sikerült fel nem használt forrásokat találnunk a mezőgazdasági költségvetésben, de igazán már nincsenek fel nem használt források. Képesnek kell lennünk lépést tartani a 2020-as növekedési stratégiával, és közös energia- és szállítási projektekbe befektetni, képesnek kell lennünk a fiatalokba és a kutatásba befektetni, és képesnek kell lennünk egy erős és közös Európai Külügyi Szolgálat finanszírozására. Hedegaard biztossal is kifejezetten egyetértek abban, hogy a strukturális alapok részére elegendő kifizetést kell biztosítanunk annak érdekében, hogy teljesíteni tudjuk az új tagállamoknak tett ígéreteinket. Égető szükségünk van a költségvetés beígért félidős felülvizsgálatára, hogy tisztán láthassuk, miként finanszírozhatók a szükségleteink. Furcsa módon egyre több példáját látjuk annak, hogy a tagállamok fizetni akarnak. Csak épp nem az uniós költségvetésen keresztül akarnak fizetni. Ezt látjuk például a három új pénzügyi felügyeleti ügynökség létrehozásánál, amelyek az EU-n belüli, jövőbeni pénzügyi válságoktól szándékoznak megmenteni bennünket. Ezeket a tagállamok közvetlenül, az uniós költségvetésen kívül fizetnék. Ha az összes kiadást az uniós költségvetésből kellene fedezni, a többéves pénzügyi keret szétrepedne! Mindazonáltal természetesen a tagállamoktól való közvetlen pénzbeszedés sokkal bürokratikusabb és nehézkesebb, ráadásul kevésbé áttekinthető és ellenőrizhető, valamint a helyzet is kevésbé nyomon követhető. Ez egy nagyon kedvezőtlen folyamat. Tehát ne képezzünk megtakarításokat az uniós költségvetésben? De, természetesen válságok idején is takarékosnak kell lennünk. Ezzel mindössze annyit akarok mondani, hogy ha minden tagállam az uniós költségvetéshez hasonló költségvetési politikát folytatott volna, akkor nem lennének hiányok és nem lennének adósságproblémák, mert az uniós költségvetés felső határértékekkel és szilárd kerettel rendelkezik. Nincs lehetőség problémák előidézésére. Ezért a nemzeti hatóságoknak talán tanulniuk kellene az EU-tól, és fontolóra kellene venniük, hogy ez olyasmi-e, amit nemzeti szinten is használhatnának. Isabelle Durant , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim, hadd kezdjem azzal, hogy köszönetet mondok az előadónak minőségi munkájáért. Az általa elfogadott globális nézőpont, amely nem vész el a részletekben, maradéktalanul tartható. Egy megbízás tárgyalásánál nem volna helyénvaló túl sok részletbe belemenni. A csoportom ezért támogatni fogja e megbízást. A tartalommal kapcsolatban megjegyezném, hogy a megbízás visszatérően utal arra, hogy Európának cselekednie kell a gazdasági és pénzügyi válság leküzdése érdekében, és én természetesen üdvözlöm ezt. Sajnálatos azonban, hogy a környezeti válságot nem említi, amelynek pedig sokkal hosszabb távú következményei lehetnek. A környezeti válságra és az éghajlatváltozásra adott válasznak sokkal nagyobb, cselekvésre ösztönző erőt kellene jelentenie Európa számára. Egyértelmű, hogy ennek a válasznak tükröződnie kellene az uniós költségvetésben, és, bár örvendetesnek tartom a LIFE+ számára elkülönített költségvetés megnövelését, ez nyilvánvalóan nem elegendő, és később sem lesz az. Egy új európai zöld megegyezésre van szükségünk: zöld szemléletmódra az agrárpolitikában, kevésbé a művelési területekre, mint inkább az élelmiszereink minőségére és a mezőgazdasági üzemek fennmaradási képességére helyezve a hangsúlyt, olyan kutatási politikára, amely nem tünteti el az adófizetők pénzét egy feneketlen veremben, mint ahogyan az ITER projekt tette, hanem a megújuló energiaforrásokat, a fenntartható közlekedést és a zöld technológiák fejlesztését helyezi előtérbe, a strukturális alapokra,

9

10

HU


amelyeket az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjai szerint kellene elosztani – a közúti infrastruktúrára való összpontosítás nem igazán innovatív politika ezen a téren –, és végül olyan halászati politikára, amely nem súlyosbítja a túlhalászás problémakörét. Mindazonáltal nem fogok elveszni annak példáiban, hogy mit szeretnék. Támogatni fogom viszont a jelentést, mert úgy hiszem, ez egy jó megbízás a háromoldalú egyeztetésre, ami pedig az el nem hangzottakat illeti, később vissza fogunk térni a költségvetési tervezetre, de az a véleményem, hogy a források nem elegendőek. Marisa Matias , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (PT) A tisztelt Házban most a Parlamentnek a 2011-es költségvetés Bizottsággal és Tanáccsal való megtárgyalására vonatkozó megbízását vitatjuk meg. Ez egy nehéz megbízás, mert Európa-szerte jelentős költségvetési csökkentések és megszorítások közepette kerül rá sor. Az Egységes Európai Baloldal nyíltan ellenzi a költségvetési hiány csökkentését célzó stabilitási programok új generációjának rémítő és félelmetes rehabilitálását, amelynek az lesz a vége, hogy Európát újabb recessziós hullámba sodorja. Az európai költségvetés tervezetét, amely a most megvitatott megbízás alapját képezi, nemcsak a hatályos szerződések vagy a régóta felülvizsgálatra szoruló többéves pénzügyi keret kötik meg, hanem ez a modell is, amelyet az imént röviden bíráltam. Még ha mind a 27 tagállam drasztikusan csökkenti is a kiadásait, nem lesz elegendő egy olyan európai költségvetés, amely mindössze 1%-át teszi ki az európai GDP-nek. Egy 130 milliárdos költségvetési tervezettel a Parlament által előterjesztett prioritások egyike sem érhető el kielégítően. A megbízás a fiatalokra helyezi a hangsúlyt, azonban nyilvánvaló, hogy ezt feláldozták a szűklátókörű számvitel oltárán. Mi a környezetet helyezzük az előtérbe, azonban nyilvánvaló, hogy a kormányok sokkal később akarnak hallani ezekről a kötelezettségvállalásokról. Tetteket és szolidaritást sürgetünk Palesztina és a palesztinok mellett, azonban nyilvánvaló, hogy ez egyértelműen nem tartozik a Bizottság prioritásai közé. Azok után, ami a Szabadság Flottával történt, ez enyhén szólva is méltatlan. Marta Andreasen , az EFD képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, megköszönöm az előadónak a munkáját, de én azért jöttem, hogy a 2011-es költségvetés drasztikus csökkentését kérjem. A válság, amivel jelenleg küzdünk, azt követeli az Európai Uniótól, hogy legalább olyan szorosra vagy még szorosabbra húzza a nadrágszíját, mint a tagállamok. Nem őszinte a költségvetés növelésének szándéka arra hivatkozva, hogy olyan programokba fektetünk be, amelyek célja, hogy Európát kihúzzák a válságból – és még kevésbé az, ha megnézzük azoknak a programoknak az eredményeit, amelyekre az EU az utóbbi évtizedekben az adófizetők pénzét költötte. Vajon ilyen válságban lennénk-e, ha az EU hatékonyan költötte volna el a pénzt? Tévednek, akik azt hiszik, hogy joguk van a fizetésemeléshez, miközben a tagállamokban a társaik leépítésektől vagy munkahelyek elvesztésétől szenvednek. Tévednek, akik azt hiszik, hogy az Európai Unió szintjén továbbra is egyre több és több pénzt költhetünk el. Kérem, most már állítsuk meg az adófizetők pénzének ilyetén eltékozlását.

14-06-2010

14-06-2010

HU


Martin Ehrenhauser (NI) . – (DE) Elnök úr, a drámai gazdasági helyzet természetesen arra is késztet bennünket, hogy az uniós költségvetésben radikális megtakarításokat tegyünk, de én ebben a jelentésben nem találom jeleit ezeknek a prioritásoknak, és különösen nem az ehhez szükséges bátorságnak. Valójában éppen ellenkezőleg. Még mindig panasz van arra, hogy túl kicsi a növelés a költségvetésben. Így a jelentés a status quo fenntartására törekszik, és semmilyen konkrét irányban nem mutat valódi haladást. Nagyon könnyű volna – különösen az igazgatás terén – jelentős megtakarításokat elérni állítólagosan jelentéktelen dolgokban. Gondolok itt például az uniós ügynökségek területére. Az uniós ügynökségek bezárásával vagy összevonásával évente félmilliárd eurót takaríthatnánk meg anélkül, hogy ténylegesen csökkentenénk az igazgatás minőségét, de esetleg megszüntethetnénk a Régiók Bizottságát vagy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot is. Biztos, hogy ezzel könnyedén megtakaríthatnánk évi 200 millió eurót, és ha az épületeket is eladjuk, még egyszer ugyanennyit takaríthatunk meg. Talán magunkba kellene néznünk. Kezdhetnénk a megtakarításokat az Európai Parlamentben is. Például mindannyian beszüntethetnénk az üzleti osztályon való utazást Európán belül. Ezáltal is jelentős hozzájárulást érhetnénk el. Ami tetszik ebben a jelentésben – és ezt meg akartam említeni – az egész életen át tartó tanulásnak adott prioritás. E tekintetben különösen a Leonardo da Vinci programot kellene támogatnunk. A gyakornokcsere nagyon fontos. Talán ki kellene alakítanunk egy olyan pénzügyi eszközt is, amely lehetővé tenné, hogy a költségek egy részét mindazok az állampolgárok fizessék, akik igénybe kívánják venni ezt az állampolgári kezdeményezést. Alain Lamassoure (PPE) . – (FR) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a 2011 évi költségvetési eljárást köd övezte, és amióta a biztosok testülete elfogadta a költségvetési tervezetet, ez a köd ismét besűrűsödött. Hogyan fogadhatnánk el költségvetést 2011-re anélkül, hogy tudnánk, hogyan fogjuk elvállalni a Lisszaboni Szerződés által az Unióra bízott új feladatokat? A Költségvetési Bizottság február óta kéri a Bizottságtól azon pénzügyi előrejelzés felülvizsgálatának előterjesztését, amelyre szükségünk van. Mivel nem kaptunk választ, holnapután meg fogjuk vitatni az e tárgyban feltett szóbeli kérdésünket. Ez a bizonytalanság első felhője. A második felhő az új pénzügyi válság, az államadósság-válság. 2010. május 9-én az Európai Tanács döntést hozott egy 750 milliárd eurós pénzügyi stabilizációs tervről. E tervben 60 milliárd eurót irányoznak elő, amelyet az EU az uniós költségvetés által adott garanciával kölcsönvehet és kölcsönadhat. Ez egy radikális új lehetőség, amelynek összege az uniós költségvetés felét teszi ki, de a Parlamenttel nem történt egyeztetés. Jövő csütörtökön valószínűleg egy újabb felhő jelenik meg a horizonton: az Európai Tanács elfogadására váró 2020-as stratégia. Ez fél tucat kiemelt prioritású intézkedést tartalmaz. Források hiányában ez a stratégia nem hiteles. Mégis úgy került előterjesztésre, mint az Európai Unió következő 10 évre vonatkozó útiterve. A bizonytalanság eme tengerében a Költségvetési Bizottság – előadója mögött felsorakozva – sürgeti a Tanácsot, hogy hozzon meg politikai döntéseket. Többet költsünk vagy kevesebbet? Ezenkívül, ha jobban akarunk költeni, az idő megérett arra, hogy valami olyat tegyünk, ami még soha nem történt: osszuk meg a felelősséget az uniós költségvetés és a nemzeti költségvetések között, és ennek érdekében a nemzeti parlamenteket tegyük az Unió új kormányzati módszerének részévé.

11

12

HU


Minden tagállamunk a tönk szélén áll, magát az Uniót pedig ők finanszírozzák. Eljött az idő, hogy képzelőerőről és bátorságról tegyünk tanúbizonyságot. Göran Färm (S&D) . – (SV) Elnök úr, az előadónak, Jędrzejewska asszonynak külön köszönetet szeretnék mondani. Kiváló együttműködést alakított ki a képviselőcsoportokkal és főként az ágazati bizottságokkal. Úgy vélem, ez kiemelkedően fontos ebben a helyzetben. Széles körű konszenzusra van szükségünk a tekintetben, hogy mit kell tennünk, amikor tagállamok ilyen hihetetlenül nehéz gazdasági helyzetben vannak. Természetesen különösen arra van szükség, hogy megegyezésre jussunk azokban az ügyekben, ahol a költségvetési felső határértékek felülvizsgálatáért fogunk küzdeni annak érdekében, hogy több pénzt kapjunk. Ezt jó néhány területen meg kell tennünk e nehéz helyzet ellenére. Különösen két területre gondolok. Az 1. kategóriában, más szóval a növekedési- és foglalkoztatáspolitikában ez mindenképpen szükséges lesz, ha képesek akarunk lenni megerősíteni a Parlament gazdaságélénkítéssel kapcsolatos szerepét, valamint a 4. kategóriában – az EU szerepe a világban – is, bár valóban az abszolút kulcsfontosságú területekre kell összpontosítanunk. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy néhány pontban különbözik a véleményünk az előadóétól, és néhány területen módosításokat fogunk előterjeszteni. Én ezek közül most csak hármat fogok röviden megemlíteni. Az első az ifjúságpolitikát érinti. A fontossági sorrenddel egyetértünk, de úgy érezzük, az előadó részéről túlságosan egyoldalú a mobilitás középpontba állítása. A fiatalok helyzete, különösen a fiatalokat érintő munkanélküliség sokkal többet takar. Oktatást, munkaerő-piaci politikát és szociális intézkedéseket. A második pont Gáza kérdését érinti. Még az Európai Néppárt (kereszténydemokraták) képviselőcsoportja számára is magától értetődő intézkedésnek kellene lennie az Izraelhez intézett, a blokád feloldására irányuló kérések támogatása, miként azt már ma korábban a Tanács is megtette. Vannak, akik azt mondják, hogy ez nem tartozik a költségvetési tételek közé. Szerintem ez nem igaz. Ennek a lehető legtöbb köze van a költségvetéshez, mert a blokád akadályozza az EU helyreállítással kapcsolatos erőfeszítéseit, például nem tudjuk átjuttatni a szükséges anyagokat. A harmadik pont, amelyet szeretnék megemlíteni, a támogatásokat érinti. Az éghajlattal, az úgynevezett „banántársasági intézkedésekkel” és a fejlett ipari országokkal való együttműködéssel kapcsolatban tisztában kell lennünk azzal, hogy ez nem akadályozhatja a legszegényebb országoknak nyújtandó támogatásokat, vagy a millenniumi fejlesztési célokat. Ezért arra kérem az előadót és a képviselőcsoportokat, hogy támogassák ezeket az igen ésszerű módosításokat. Ivars Godmanis (ALDE) . – Elnök úr, kockázatokról és lehetőségekről szeretnék néhány szót ejteni. Az EU 2020 szerint a kutatás és fejlesztés a kiemelt területek egyike, és a költségvetésben már tervbe vették, hogy a kötelezettségvállalást 15,8%-kal növelni kell, ami plusz 727 millió eurót jelent. Erre az évre csak 1,6%-kal több kötelezettségvállalást terveztek, azonban olybá tűnik, mintha a kutatás terén tízszeresre növeltük volna a kötelezettségvállalásokat, csak éppen az a probléma, hogy ha a kifizetéseket nézzük, azt látjuk, hogy nem tudunk fizetni, mert ebben az évben 13%-kal kevesebb kifizetést tervezünk, mint 2009-ben. Tehát az egyetlen dolog, amit mondhatok, hogy minden tőlünk telhetőt meg kell tenni – a Bizottságnak és együtt mindenkinek – annak biztosítása végett, hogy a tudományos

14-06-2010

14-06-2010

HU


kutatási programok végrehajtása a kifizetendő kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges kiváló minőségben történjen. Mostanáig, 2007. novembertől kezdve sajnos nem ez volt a helyzet. Azt hihetnénk és … (Az elnök félbeszakítja a felszólalót) Vicky Ford (ECR) . – Elnök úr, példátlan gazdasági válságban vagyunk, és az átlagemberek Európa-szerte szenvednek. Huszonhárom millió lakos munkanélküli, és azon szerencsések, akiknek van munkájuk, tudják, hogy hosszabb ideig fognak dolgozni, kevesebbet fognak keresni, és több adót fognak fizetni azért, hogy megfizessék a tarthatatlan államadósságokat. A takarékoskodás nem Görögországban vagy Írországban kezdődött. Kifizetéseket csökkentnek vagy fagyaszatnak be Spanyolországban, Olaszországban, Portugáliában, az Egyesült Királyságban és máshol. Németország 60 milliárd eurós kiadáscsökkentést jelentett be. A múlt héten a hollandok szavazni mentek és a takarékosság mellett tették le a szavazatukat, a franciák pedig a nyugdíjkorhatár emeléséről vitáznak. Az európai intézmények, mint ez is, nem maradhatnak érzéketlenek állampolgáraink nehézségeivel szemben. Létfontosságú hogy elismerjük, amit tagállamaink tesznek saját költségvetésük kézbentartásáért. Nekünk a sajátunkat ugyanebben a felelősségteljes és realista szellemben kell megközelítenünk. 34. sz. módosításunk példamutatásra kéri az EU-t. Gondoskodjunk róla, hogy ebben az évben ne legyen felesleges pénzköltés, tartózkodjunk az olyan emelésektől, amelyeket nem tudunk megengedni magunknak, és a megtakarításokat juttassuk vissza tagállamainknak. Azért szavaztak ránk, és azért választottak meg bennünket, hogy hallgassuk meg az embereket. Ez most nem az az idő, amikor becsukhatnánk fülünket a panaszaik előtt. Alajos Mészáros (PPE) . – (HU) Köszönöm szépen Elnök úr! Szeretnék csatlakozni Herczog Edit kollegámhoz, az Ipari Bizottságból egy rövid hozzászólással. Tudom, hogy szóba került, hogy milyen kevés a pénz és mennyi mindenre kellene költenünk, viszont el kell mondanom, hogy nagyon szeretném, ha találnánk forrásokat azokra a kutatási programokra, amelyek az energiaellátás.. (Az elnök félbeszakítja a felszólalót) Elnök. –Mészáros úr, ez a „catch-the-eye” eljáráshoz kapcsolódóik. Ez az utolsó felszólalóhoz intézett kérdés lehetett volna, de ön nem tett fel ilyen kérdést. Sajnálom. Monika Hohlmeier (PPE) . – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, az Európai Unió minden tagállama hatalmas adósságtehertől és a pénzügyi és gazdasági válság hatásaitól szenved. Azonban annak eredményeként is szenvednek, hogy jelentős számú országban éveken át magas – néhol túlzott mértékű – költségvetési hiányokat hagytak jóvá és tűrtek el. Amikor elkezdjük az új 2011-es költségvetés tárgyalását, nem elegendő pusztán a tagállami költségvetések csökkentése. Alapos áttekintést is kell végeznünk a költségvetésünk kiadásairól, és az új kiadásokat is gondosan felül kell vizsgálnunk. Megemlíteném itt az Európai Külügyi Szolgálatot, amelynek szervezeti felépítése és finanszírozása még mindig borzasztóan homályos. Hiányzik az átlátható szervezeti felépítés. Szintén szükségesnek tartanám a nemzeti külügyi szolgálatokkal történő együttműködés kihasználása által biztosított költséghatékonyságot. Egyértelmű felelősségi szabályokra, az Európai Parlament felé történő átlátható elszámoltathatóságra van szükség, és nem kellene egyre több döntésnél azzal próbálkozni, hogy megkerüljék az Európai Parlament

13

14

HU


együttdöntési- és ellenőrző szerepét. Az Európai Parlament együttműködő, és nehéz helyzetekben támogató is lesz. Ezért ezekbe az ügyekbe társ-döntéshozóként az Európai Parlamentet is be kell vonnunk. Továbbá végezetül úgy gondolom, hogy a bürokrácia tényleges csökkentése szükséges például a mezőgazdaságban és a kis- és középvállalkozások esetében is, amelyeknek sürgősen növekedniük kell, újításokat kell alkalmazniuk és azokkal lépést kell tartaniuk. Ha csökkenteni kívánjuk a költségvetési hiányt és az adókat, illetve növelni kívánjuk a bevételeket, csökkentenünk kell a kis- és középvállalkozásokra nehezedő bürokratikus terheket, és lehetővé tenni az innovációt, végezetül pedig csökkentenünk, nem pedig ösztönöznünk kell a könyörtelen versenyt, amelybe a nagyipar kényszeríti a népszerűtlen kis- és középvállalkozásokat. Én is osztom Költségvetési Bizottságunk elnökének azon álláspontját, hogy először pontos adatokra van szükségünk erről a költségvetésről, mielőtt végül elfogadhatjuk. László Surján (PPE) . – (HU) Köszönöm a szót Elnök úr! Kedves kollégák! Ahogy figyelem a hozzászólásokat, úgy látom, hogy két ellentétes stílust figyelhettünk meg, két ellentétes gondolkodást. Az egyik újabb és újabb feladatokat emleget, újabb és újabb ötletekkel állunk elő, illetve a meglévő programjainknak a hatékonyabb, gyorsabb végrehajtását sürgetjük. Nagyon helyes, mert ezek jó és fontos programok. Mások a tagállamok nehézségeire hivatkozva az európai költségvetést is vissza akarják vágni. Kedves kollégák! Az európai költségvetés nem oka a problémának, hanem része a megoldásnak. Olyan eszközökkel rendelkezünk, amelyeket ha sikerül jól alkalmaznunk, akkor az Európai Unió minden tagállama jobb helyzetbe kerülhet. Gondolok a kis- és közepes vállalkozások támogatására, az elmaradt térségek fölhozatalára, általában véve a mezőgazdaság támogatására is. Ugyanakkor ne feledjük el, hogy most egy trialógusra készülünk, egy világos megbízást akarunk adni a jelentés tervezőjének, illetve a Parlament delegációjának, hogy ezen a tárgyaláson eredményes legyen. Ha most belemegyünk részletkérdésekbe, akkor el fogjuk veszíteni a legfontosabb üzeneteinket. Én teljesen egyetértek a szocialistákkal abban, hogy a gázai probléma nagyon nagy probléma, de nem gondolom, hogy ennek most, idén júniusban a trialógusban van a helye. Ha a napi politikát ide hozzuk, akkor miért nem beszélünk a közép-európai árvizekről? Az én saját választókerületem is rettentő mértékben szenved. Családok élete ment tönkre az elmúlt hetek esőzéseiben. Persze, hogy ki kell állnunk, de vannak erre más eszközei a Parlamentnek, mint ahogy a gázai probléma megoldásának is. Ezért azt javaslom, hogy kövessük a jelentéstevőt. Seán Kelly (PPE) . – (GA) Elnök úr, mindenekelőtt szeretném kifejezni elismerésemet a biztosnak és az előadónak, amiért elmagyarázták, hogyan működik majd a költségvetés. Általában véve egyetértek képviselőtársaimmal, de szeretnék néhány más pontot is megemlíteni. . – Először is egyetértenék ír kollegámmal a mezőgazdaság és a mezőgazdasági életforma fenntartásának fontosságával kapcsolatban, ami abszolút alapvető jelentőséggel bír az életminőség és országaink jövője szempontjából. Másodszor, a Lisszaboni Szerződés szerint hatáskörrel rendelkezünk a sport és különösen az idegenforgalom terén: ez két olyan témakör, amelyek nagyon fontosak számomra. Szeretném, ha a költségvetés elkészítésénél ezt figyelembe vennék, mert nem sok értelme

14-06-2010

14-06-2010

HU


van hatáskört kapni a sport és az idegenforgalom terén olyan költségvetés híján, amely lehetővé tenné, hogy megfelelő időben intézkedéseket tegyünk. . – (GA) Véleményem szerint ezek a legfontosabb kérdések. Nem szeretnék mást elmondani – tekintve, hogy majdnem lejárt az idő – de szeretném kérni ezek figyelembevételét a költségvetés megvitatása során. Bogusław Liberadzki (S&D) . – (PL) Elnök úr, mindenekelőtt szeretnék gratulálni Jędrzejewska asszonynak, nem annyira önmagában a jelentés formája miatt, hanem amiatt, ahogyan dolgozott a jelentésen, illetve az általa megfogalmazott végkövetkeztetés miatt. Szeretnék kiemelni néhány alapvető értéket. Először, figyelmet kell szentelni a költségvetés bevételi oldalának. Másodszor, a 2011-es költségvetés, a megbízás keretében is, az következőre enged bennünket következtetni: a fix kiadások aránya nő. Ezen a területen, ahogy itt mások is elmondták, e kiadások hatékonyságát kell szem előtt tartanunk, ami alatt azt értem, hogy milyen eredményt hoznak. Még mindig előttünk van egy nagyon fontos kérdés, amin gondolkodnunk kell. Milyen források fognak megmaradni nekünk az új kezdeményezésekre? A források új kezdeményezésekre történő felhasználásának szabadsága csökken. Ezt tudomásul kell vennünk, és a vitában ez egyértelműen tükröződik. Franz Obermayr (NI) . – (DE) Elnök úr, szeretnék pár megjegyzést fűzni a 2011-es költségvetéshez. A bevándorlás kapcsolatban: ahelyett, hogy külső határaink biztosításával megállítanánk az Európába történő bevándorlás folyamatát, csökkenteni kellene a Frontex 2011-es költségvetését. Másrészt, több pénznek kellene az Európai Menekültügyi Alapba folynia, amelynek célja a menekültek letelepítése az EU-ban. Egy ilyen költségvetési politika híján van minden logikának, és meg fogja nyitni a kapukat az illegális bevándorlás és a menekültügyi rendszerrel való visszaélés előtt. Az EU-n kívül csökkenteni kellene a Palesztina részére nyújtandó pénzügyi támogatást. Ehelyett jelentősen növelni kellene a bővítési forrásokat, például a tagjelölt Törökország esetében. Magyarázatot követelek arra, hogy miért az inkább visszafelé, mint előre haladó Törökországot jutalmazzuk most több pénzzel. Évi nyolc millió még mindig jelentős összeg. Az igazgatás területén a Parlamentnek végre véget kell vetnie a számtalan új ügynökség létrehozásának. A gazdasági válság idejében elfogadhatatlan, hogy az EU minden probléma vonatkozásában egy ügynökséggel kényezteti magát. Ráadásul, minden fennálló ügynökség esetében meg kell vizsgálni és figyelemmel kell kísérni az általuk létrehozott, hogy úgy mondjam, hozzáadott értéket. Jan Kozłowski (PPE) . – (PL) Mindenekelőtt gratulálni szeretnék Jędrzejewska asszonynak. Úgy gondolom, hogy mind az általa készített jelentés, mind a módosításokkal kapcsolatos munka következetességéről tanúskodik az általa választott irányvonal fenntartásában, míg ugyanakkor megőrzi a javasolt módosítások iránti nyitottságot is. Ami a jelentést illeti, az 1b. fejezetre utalva szeretném kiemelni, hogy a kifizetések előirányzott növelése valóban jelentős és összhangban van a többéves pénzügyi kerettel. Mindazonáltal szem előtt tartva a gazdasági válsággal kapcsolatos program megvalósítása során korábban tapasztalt nehézségeket, valamint mind az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, mind a Kohéziós Alapból a javaslatokra történő kifizetések várható felhalmozódását, a Bizottság által a 2011-re tervezett források elégtelenek lehetnek. Karin Kadenbach (S&D) . – (DE) Elnök úr, őszinte köszönetem az előadónak. Szeretnék csatlakozni ahhoz, amit Färm úr mondott az ifjúságpolitikáról és a fiatalok támogatásáról.

15

16

HU


A foglalkoztatást és növekedést tettük jelszavunkká, és ez jelenti a következő néhány év fő célkitűzését. Úgy hiszem, az is rendkívül fontos, hogy e vonatkozásban nagyobb erőfeszítéseket tegyünk annak biztosítása érdekében, hogy egyrészt ez a növekedés fenntartható növekedés legyen, másrészt – különösen az Európai Unió költségvetéseinek konszolidálásával kapcsolatban, de az egyes tagállamok saját költségvetéseire tekintettel is – ez a konszolidáció szociálisan érzékeny módon menjen végbe, és mindenekelőtt, hogy ez a konszolidáció ne feledkezzen meg a fiatalok jogos érdekeiről és kéréseiről, nevezetesen a legjobb oktatáshoz és képzéshez, illetve a munkahelyhez való jogukról. Úgy hiszem, a fiatal európaiak számára semmi sem fontosabb, mint képességeik kihasználásának lehetősége. Szükségünk lesz rájuk, hogy Európa a jövőben is megőrizze versenyképességét. Elie Hoarau (GUE/NGL) . – (FR) Elnök úr, Le Foll úr és Tirolien úr a bizottságban is és a plenáris ülésen is benyújtott egy módosító javaslatot a 2011-es költségvetési tervezethez. Képviselőcsoportunk teljes mértékben támogatja a módosítást, ezért is nyújtottuk be. Felkérem az összes képviselőtársamat e 40. cikkre vonatkozó módosítás megszavazására, amely nem csökkentést, hanem inkább emelést kér a POSEI előirányzatok terén, különös tekintettel az Európai Unió, Kolumbia és Peru által a Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött egyezmények jövőbeni következményeire, valamint ezen egyezmények által az Európai Unió legkülső régióinak hagyományos kultúrái vonatkozásában előidézett következményekre. Nikolaos Salavrakos (EFD) . – (EL) Elnök úr, nem kétséges, hogy a jelenlegi európai gazdasági válságra és recessziós fenyegetésre a beruházások növelésével kell reagálni. Ezért alapvető törekvésünk a projektek finanszírozásához szükséges források megőrzése. A költségvetés végrehajtása érdekében szeretném megismételni egyik régebbi javaslatomat. Azt javaslom, vizsgáljuk meg, lehetséges-e európai kötvények kibocsátása olyan fő európai fejlesztési programok forrásainak biztosítása érdekében, mint például a páneurópai nagysebességű autópályák, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben páneurópai szintű új technológiák létrehozása, egységes számlák kialakítása az egészségügyi ágazatban, jelentős energetikai beruházások és egy egységes navigációs rendszer. Hiszem, hogy a recesszió kockázatára azonnali, összeghangolt cselekvéssel kell reagálnunk. Lassan lejár az idő. Alajos Mészáros (PPE) . – (HU) Köszönöm Elnök úr és elnézést kérek az előző félreértésért. Csak két-három mondatban szeretnék hozzászólni, mint az Ipari Bizottság tagja, azokhoz a kutatási programokhoz, amelyek az energiaellátás fenntartható biztonságát célozzák meg. Szóba került itt nemrég az ITER fúziós reaktor program. Szeretném informálni a kedves kollégákat, aki esetleg nem tudná, hogy olyan kötelezettségeket vállaltunk fel ebben a programban, ahonnan már igazán nincs nagyon visszalépés. Ez az egyetlen világot átívelő kutatási program, ahol az Európai Uniónak van vezető szerepe. Olyan országok vannak benne, mint Oroszország, Kína, Egyesült Államok. Ezért nagyon kérem a kedves kollegákat és majd a költségvetést előkészítő embereket is, hogy gondoljunk erre a programra. Tudom, hogy nagyon sokba kerül, de mégis szeretném, hogyha erre a programra áldoznánk. Connie Hedegaard , a Bizottság tagja. – Elnök úr, szeretnék mindenkinek köszönetet mondani a nagyon világos és tömör hozzászólásokért. Amint kezdetben említettem,

14-06-2010

14-06-2010

HU


biztosítani fogom, hogy Lewandowski úr haladéktalanul megkapja valamennyi megjegyzésüket és érvelésüket. Mint mindig, a Bizottság megpróbál majd úgy eljárni, mint egy tisztességes bróker. Hallottuk a mai vitában, milyen sok kívánság van, és milyen sok prioritást szeretnének kapni, így nem kérdés, hogy ez nehéz feladat lesz. Azt hiszem, Garriga Polledo úr mondta azt, hogy 16 év tapasztalatait alapul véve valószínűleg sohasem voltunk még ilyen nehéz helyzetben. Ugyanez igaz a tagállamok esetében. Említették, hogy a pénzt bölcsen kell majd elkölteni. Azt hiszem, Lamassoure úr volt az, aki azt mondta, hogy jobban kell elkölteni. Biztosíthatom önöket, hogy a Bizottság nagyon szorosan együtt kíván működni az Európai Parlamenttel annak biztosítása érdekében, hogy a pénzt, amit kapunk, a lehető legjobban költsük el. Köszönöm mindenki hozzájárulását. Csak néhány konkrétum: Berman úr a Fejlesztési Bizottság nevében említette, hogy a pénznek – és különösen az éghajlatváltozással összefüggésben gyorsfinanszírozással adott pénznek – kiegészítő forrásokból kell származnia. Örömmel mondhatom el, hogy a Bizottság gyorsfinanszírozásra rendelkezésre álló pénze 100%-ig új és kiegészítő forrásból fog származni. Ez nagyon fontos. Färm úr által elmondottakra válaszként, miszerint szükség van annak biztosítására, hogy ezt a pénzt a legsérülékenyebb és legkevésbé fejlett országoknak szánják, ugyanez elmondható a Bizottság pénzéről is. Azt hiszem, csupán ezek a ténykérdések merültek fel. A teljes kívánságlistát és a prioritásokat, úgy, ahogyan itt kifejtették, át fogom adni Lewandowski úrnak. ELNÖKÖL: Dagmar ROTH-BEHRENDT alelnök Sidonia Elżbieta Jędrzejewska , előadó. – (PL) Hölgyeim és uraim, köszönöm szépen hozzászólásaikat, köszönöm, hogy új lendületet adtak nekem, és köszönöm kedves szavaikat. Köszönöm a kritikát is, mert az eddigi munkámmal és a jelentéssel kapcsolatos kritikáik és megjegyzéseik egészen biztosan segítségemre lesznek ősszel a Parlament álláspontjának lehető legjobb megfogalmazásában ahhoz, hogy a legjobb eredményt érhessük el a tárgyalásokon. Összefoglalva mindazt, amit mondtak, szeretnék megemlíteni néhány témakört. Látnunk kell, hogy a magunk, a Parlament által kialakított, de a tagállamok által is elfogadott prioritásokból eredő pénzügyi nyomás halmozott hatásaként mi megy végbe a 2011-es költségvetéssel kapcsolatban. E prioritások közé tartozik például, hogy az Európai Uniónak a Lisszaboni Szerződés alapján fontos szereplővé kell válnia a nemzetközi színpadon, vagy hogy nagyra törő és nagyon kiterjedt projektjeink vannak a Galileóval és a nukleáris fúzióval kapcsolatban. Ezek hatalmas, drága projektek, amelyek nem a semmiből kerültek elő, és az, hogy az európai uniós költségvetéssel a dolgok úgy állnak, ahogy, éppen ezekből az új, általunk elfogadott törekvésekből fakadnak, amelyeket most finanszírozni kell. Számomra, mint e Ház előadója számára elfogadhatatlan, hogy a Lisszaboni Szerződés nyomán keletkező ambíciókat, amelyeket egyébként a Tanács is támogat, a parlamenti prioritások költségeinek terhére kelljen finanszírozni. Ez nem történhet meg. Nekünk, az Európai Parlamentnek, rendelkeznünk kell a munkánk eredményeként kialakult prioritások megvalósításához szükséges mozgástérrel és pénzügyi lehetőségekkel. Ez a magyarázata a június végi tárgyalásainkra készített listának.

17

18

HU


Van egy nagyon fontos ügy. Nagyon örülök, hogy a Ház támogatja az ifjúsággal kapcsolatos prioritásomat, amelyet a Költségvetési Bizottságban kezdeményeztem. Erre azoknak a figyelmét is felhívom, akik önök közül azt akarják, hogy az ifjúság kérdése továbbra is prioritást élvezzen. A szubszidiaritás alapelv, és ahol nem szükséges, nem szeretném, ha a tagállamok felelősségeit európai szintre emelnénk. Ehhez is önuralomra van szükségünk. Szeretném még egyszer megköszönni az összes hozzászólást. Elnök. - A vitát lezárom. A szavazásra 2010. június 15-én, kedden kerül sor. Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke) Cătălin Sorin Ivan (S&D) , írásban. – (RO) Azzal kell kezdenem, hogy köszönetet mondok az előadónak, aki egy nehéz költségvetési helyzet és a továbbra is rendkívül óvatos új eljárás ellenére sikeresen együttműködött az összes képviselőcsoporttal, és figyelembe vette a különböző szempontokat. Kötelességemnek érzem azonban, hogy megjegyzést fűzzek a Bizottság és a Tanács költségvetési eljárásban való felelősségük tekintetében tanúsított hozzáállásához. 2010 júniusát írjuk, és a 2011-es költségvetési tervezet még mindig nem veszi figyelembe az EEAS-t és a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből eredően az EU-t megillető új hatáskörök nagy részét. Nincs tekintettel az Európa 2020 stratégia céljaira sem. Lewandowski biztos úr olyan költségvetést ígért nekünk, amely az ifjúságra és az oktatásra helyezi a hangsúlyt. Ha azonban megnézzük az előterjesztett költségvetési tervezetet, látható, hogy az e téren legfontosabb program, az egész életen át tartó tanulás tételét mindössze 2%-kal emelték, ami a jelenlegi inflációs rátának felel meg. Angelika Werthmann (NI) , írásban. – (DE) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta a 2011-es költségvetés megtervezése az első folyamat, amely a pénzügyi és gazdasági válság jegyében zajlik. Ez tükröződik a 2011-es uniós költségvetésre jellemző nagyon-nagyon szűk mozgástérben is, ami kedvezőtlen hatással lehet az Európa 2020 stratégia céljaira. A pozitívumok közül azt a tényt szeretném kiemelni, hogy az ifjúság a költségvetési tervezet egyik legfontosabb prioritása. A jelenleg javasolt pénzügyi támogatás sajnos nem felel meg az Európai Parlament elvárásainak. Jó megegyezés érhető el az ifjúságpolitika körébe tartozó egyes területeken viszonylag csekély források biztosításával. Végül szeretném a Házat arra emlékeztetni, hogy az a 60 milliárd, amelyet 2010. május 9-i határozatot követően az uniós költségvetés garantál, nagyon is hatással lehet a költségvetésre. Köszönöm. 19. A millenniumi fejlesztési célok elérése felé tett előrehaladás: a 2010. szeptemberi magas szintű ENSZ-találkozót előkészítő félidős értékelés (vita) Elnök. - A következő napirendi pont a Cashman úr által benyújtott, „A millenniumi fejlesztési célok elérése felé tett előrehaladás: a 2010. szeptemberi magas szintű ENSZ-találkozót előkészítő félidős értékelés” című jelentésről (2010/2037(INI)) (A7-0165/2010) folytatott vita. Michael Cashman , előadó. – Elnök asszony! Először is hadd mondjam el, hogy véleményem szerint ezeket nem „millenniumi fejlesztési céloknak”, hanem „millenniumi fejlesztési kihívásoknak” kellene neveznünk. Oly gyakran kiszalad a szánkon, akár még a rövidített elnevezésük is (MFC), de utánanéztünk-e már valaha, hogy mit is takarnak ezek valójában? Még 2000-ben, amikor a gazdasági fellendülés idejét éltük, ígéreteket és kötelezettségvállalásokat tettünk. Sajnos, tisztelt kollégáim, az akkor vállalt dolgokat máig

14-06-2010

14-06-2010

HU


nem sikerült megvalósítanunk. Öt év van még hátra az akkor kitűzött 2015-ös határidőig, amikorra le kellene küzdenünk a szóban forgó lényeges kihívásokat. Hadd idézzem fel őket: a legfőbb kihívások a mélyszegénység és az éhezés, az alapfokú oktatáshoz való általános hozzáférés, a nemek közötti egyenlőség, a gyermekhalandóság, az anyák egészsége, az AIDS, a malária és a tuberkulózis, a környezet fenntarthatósága és a globális szintű fejlesztési partnerség: nyolc millenniumi fejlesztési kihívás áll előttünk, amely a mai napig próbatételt jelent számunkra. Most, ezen a héten az EU összeül, és remélhetőleg kialakít egy egységes álláspontot, még az ENSZ szeptemberi New York-ban tartott plenáris ülése előtt. De meg kell mondanom, hogy aggasztó jeleket tapasztalok. Azt mondtuk, hogy bruttó nemzeti jövedelmünk 0,7%-át e kihívások kezelésére fordítjuk, ám e téren hiány mutatkozik. A legkevésbé fejlett országok némelyikében messze-messze elmaradunk azoktól a céloktól, amelyeket az út feléhez érve el kellene érnünk. Történt némi előrehaladás, és igen, a befektetéseink – és bölcsen használom ezt a szót – az eddigi befektetéseink megtérültek. Az anyák egészségi állapotának javulása kézzelfogható. A gyermekhalandósági mutatók alacsonyak, nagyon alacsonyak, és igen, egyre kevesebb gyermek hal meg. A gond azonban az, hogy nem csak több pénzre volna szükségünk e problémák megoldásához, hanem újabb pénzek kellenének ahhoz, hogy kezelni tudjuk az éghajlatváltozásból fakadó problémákat, amelyek folyamatosan fenyegetik a fejlődő és a legkevésbé fejlett országokban kialakított helyzetünket. Ezért jelentésemben nem csak azt tekintettem át, hogy mit tettünk eddig, hanem azt is, hogy mi van még hátra. Ez pedig azt jelenti, hogy meg kell vizsgálnunk az európai szakpolitikai intézményekkel kapcsolatban felmerült igen jelentős problémát: egyfelől kedvező változásokat kívánnak elérni és kedvező politikákat kívánnak alkalmazni, másfelől van, ami ellentmond ennek és aláássa ezt. Gondoljanak csak a kereskedelemre, a közös agrárpolitikára, gondoljanak a közös halászati politikára. Következetes politika nélkül befektetéseink ezekben az országokban sohasem fogna megtérülni. Holott ez befektetés. Hosszú távú gazdasági érdekünk, hogy túljussunk a millenniumi fejlesztési célokon, hogy elérjük őket, és megszabaduljunk mindazoktól a problémáktól, amelyek világszerte elátkozzák az egyes emberek életét. Az Európai Unió részéről tehát azt szeretném látni, hogy vezető szerepet vállal mindebben. Hogy nem csak a minimum csomagot vezeti be, amelyben meg tudnak egyezni, hanem vállalja a bruttó nemzeti jövedelem 0,7%-ára vonatkozó elkötelezettséget, a kiegészítő finanszírozásra vonatkozó elkötelezettséget; nem akarjuk újradefiniálni a tengerentúli fejlesztési segítségnyújtást. Nem szabad kontármunkát végezni. Érdekes vitának nézünk ma elébe. Szeretnék köszönetet mondani azoknak a nem kormányzati szerveknek Európa-szerte, amelyek támogatták jelentésemet. Azt kívánom magunknak, hogy ma este és különösen a holnapi szavazáson tegyük félre politikai különbségeinket. A jelentés bizonyára nem tökéletes; e Ház kezei közül kikerült dolgok közül soha semmi nem az, de hadd jegyezzem meg: most ne hagyjuk, hogy a pártpolitikai különbségek miatt megfosszuk magunkat attól a lehetőségtől, hogy egységes álláspontot képviseljünk az ENSZ-ben, és hogy 2015-re elérjük az millenniumi fejlesztési célokat.

19

20

HU


Andris Piebalgs , a Bizottság tagja. – Elnök asszony! A millenniumi fejlesztési célok ereje és fontossága abból ered, hogy nem jelentenek mást, mint közös fejlesztési célokra irányuló közös kötelezettségvállalást. Ezek a célok adják a nemzetközi fejlesztési tevékenység koordinálására és ellenőrzésére szolgáló közös kereteket. Segítenek a fejlesztés érdekében tett erőfeszítések élénkítésében és abban, hogy világszerte több millió ember számára nyíljanak meg lehetőségek. Bizonyos látványos eredmények ellenére a folyamat általában véve egyenlőtlenül halad a különböző célok tekintetében, a különböző térségekben és az egyes fejlődő országokban. 2010 valóban mérföldkőnek számít. Meg kell vizsgálnunk, mit tettünk helyesen, mi siklott félre, valamint, hogy melyek voltak a legfontosabb sikereink és kudarcaink a Millenniumi Nyilatkozat aláírása óta. Fontos elgondolkoznunk azon, hogy miként közelíthetjük meg a legjobban a következő szakaszt, valamint hogyan gyorsíthatjuk fel a folyamatokat azokon a területeken, ahol elmaradásaink vannak. Az is kulcsfontosságú, hogy a millenniumi fejlesztési célok elérése érdekében tett előrehaladás erőteljes és folyamatos legyen. Nélkülözhetetlen lesz az országok intézményeinek, politikáinak és szolgáltatásnyújtási rendszereinek megerősítése, csakúgy, mint a súlyos zavarok elkerülése vagy csökkentése, valamint a széles körű gazdasági növekedés elősegítése is. Cashman úr kitűnő jelentése választ ad e fent említett kérdésekre, és határozott iránymutatást nyújt az Európai Uniónak arra vonatkozólag, hogyan készüljön fel a szeptemberi magas szintű ENSZ-találkozóra és az azt követő időszakra. Örömmel látom, hogy erős konvergencia tapasztalható Cashman úr jelentése és a Bizottság közleménye között, amely egy 12 pontból álló, a millenniumi fejlesztési célok támogatását szolgáló európai uniós cselekvési terv. Legkésőbb 2015-re meg kell felelnünk a bruttó nemzeti jövedelmünk 0,7%-ára vonatkozóan tett kötelezettségvállalásunknak. A segítségnyújtás hatékonyságát a jó elképzelésből kézzelfogható valósággá kell fordítanunk. Biztosítanunk kell, hogy a következetes fejlesztési politikák erős eszközként jelöljék ki az európai uniós döntéshozatal irányait. Külön figyelmet kell fordítanunk a leginkább lemaradó országokra, köztük azokra, amelyek fegyveres konfliktusokkal küzdenek és különösen sérülékenyek. Külön figyelmet kell fordítanunk továbbá a leginkább háttérbe szoruló millenniumi fejlesztési célokra, ugyanakkor fenn kell tartanunk a millenniumi fejlesztési célok integrált és átfogó megközelítését. Mélységesen egyetértek azzal, hogy a kormányzásnak központi szerepe van a millenniumi fejlesztési célok sikeres megvalósításában és fenntartásában. A hatékony irányítás melletti elköteleződés bármely közösségi fejlesztési stratégia és politika megvalósításának alapfeltétele. Más kötelezettségeinkkel kapcsolatban elmondható, hogy jobb előreláthatóságra van szükségünk, továbbá nagyobb hatékonyságot kell elérnünk az országok által irányított azon fejlesztések támogatása terén, amelyek elősegítik a gazdasági növekedést, növelik az oktatási, egészségügyi és infrastrukturális állami beruházásokat, fokozzák a tiszta energia sikerét és elősegítik alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztéseket. Támogatásainknak katalizátorként kell működniük: a millenniumi fejlesztési célok finanszírozására szolgáló hazai forrásokhoz való hozzáférést kell felgyorsítaniuk. Szeretnék néhány szót szólni arról a megbeszélésről is, amelyet ma folytattunk a Külügyi Tanács ülésén. Rendkívül elégedett vagyok az ott elért megállapodással. Határozottan letettük a szavazatunkat amellett, hogy 2015-re megvalósítjuk a tengerentúli fejlesztési segítségnyújtásra szánt 0,7%-os célkitűzést. A Tanács elfogadta a nemek közötti

14-06-2010

14-06-2010

HU


esélyegyenlőségről és a nők szerepének megerősítéséről szóló, 2010–2015-re vonatkozó uniós cselekvési tervet. A Bizottság által javasolt, a millenniumi fejlesztési célokra vonatkozó, 12 pontból álló európai uniós cselekvési tervet ugyancsak kedvezően fogadta. A Tanács megállapodott abban, hogy valódi lépést tesz a segítségnyújtás hatékonyságának növelése felé, és konkrét javaslatokat kért a Bizottságtól. Úgy vélem, hogy bár nem szabad elbíznunk magunkat, olyan csomag született, amelynek birtokában vezető szerepet vállalhatunk például New Yorkban. Semmi esetre sem tökéletes, de jó kiinduló alap a továbbiakhoz. Hadd gratuláljak még egyszer a Parlament millenniumi fejlesztési célokról szóló jelentéséhez. Alf Svensson , a PPE képviselőcsoport nevében. – (SV) Elnök asszony! Először is szeretném megköszönni Cashman úrnak a kellemes légkört, amelyben megvitathattuk ezt a rendkívül súlyos és lényeges kérdést. Azt is szeretném elmondani, milyen érdekes volt számomra, volt svéd parlamenti képviselő számára, hogy itt lehettem az Európai Parlamentben, és szemtanúja lehettem, hogyan születik meg egy valódi kompromisszum. Nem is számítottunk rá, hogy képviselőcsoportjaink teljes megegyezésre fognak jutni. Nos, Cashman úr elmondása szerint – és én teljes mértékben egyetértek vele – több forrásra van szükségünk. Nem hiszem azonban, hogy ez minden esetben a több adó kérdése lenne. Én azt mondanám: add a gyeplőt a vállalkozók kezébe, és adj nekik lehetőséget a szegény országokban, hogy munkahelyeket teremthessenek. Abban sem hiszek, hogy a Cashman úr által javasolt moratórium bölcs lépés lenne. Mindenképp hangsúlyozni szeretném azonban a 47. bekezdésben foglaltakat, ami arra ösztökél bennünket, hogy legyőzzük a számos szegény országban előforduló, bizonyos csoportokat sújtó hátrányos megkülönböztetést. Ez egy olyan kérdés, amelyre véleményem és sok más ember véleménye szerint is rengeteg időt kell szánnunk a millenniumi fejlesztési célokról folyó tárgyalásaink során. Beszéltünk itt 0,7%-ról. Nagyon szeretném, ha a bruttó nemzeti jövedelmünk 1%-áról beszélnénk, mert úgy vélem, hogy a gazdag országok felelőssége biztosítani, hogy legalább ezt az összeget elérjék. És van még egy másik dolog. Nem hinném, hogy különösebben bölcs lenne eldönteni, hogy az országoknak el kell érniük ezt a 0,7%-os szintet, még ha ezt szeretnénk is, mert úgy vélem, ez számos tekintetben időpocsékolás lenne. Mindazonáltal, ezek sürgető kérdések, és erkölcsi szempontból ezek a legsúlyosabb kérdések, amelyekkel ez a Ház csak foglalkozhat. Azt, hogy emberek éhen és szomjan halnak, az Európai Parlament minden egyes képviselője számára elfogadhatatlannak kell lennie. Corina Creţu , az S&D képviselőcsoport nevében. – (RO) Amint azt már korábban hangsúlyoztuk, a gazdasági és pénzügyi válság, amit most megélünk, jelentős nyomot hagy azokon a célokon, amelyeket a tagállamok a millenniumi fejlesztési célok keretében kitűztek. Ezért nagyra értékelem azt a realista és logikus megközelítést, amelyet a jelentés szerzője, Cashman úr alkalmazott. Örömmel tapasztaljuk, hogy a millenniumi fejlesztési célok kitűzése után 10 évvel számos téren sikerült előrelépnünk, úgy a rendkívüli szegénység, mint az éhezés és a HIV elleni harc terén, még ha ez a folyamat nem is jutott elég messzire. Amellett, hogy meghatározza a millenniumi fejlesztési célok eléréséhez vezető folyamat kulcsfontosságú pontjait, a Cashman-jelentés arra is lehetőségeket kínál, hogyan állítsuk meg a fejlesztési segítségnyújtásra szánt összegek pazarlását a jogalkotási és pénzügyi eszközök, valamint a piaci mechanizmusok összetett, ám kiegyensúlyozott felhasználásával.

21

22

HU


Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, milyen nagy örömmel olvastam a jelentésben azokat az Európai Unió számára tett ajánlásokat, amelyek szerint a segélyek legalább felét a legkevésbé fejlett országok számára különítsük el, és hogy határozzuk meg azokat a csoportokat, amelyek ezekben az országokban a leginkább szorult helyzetben vannak, különös tekintettel a nők, a gyermekek és a fogyatékkal élők helyzetére, valamint, hogy még hatékonyabban foglaljuk bele e sérülékeny csoportok érdekeit a fejlesztési stratégiákba. Ezek a csoportok számos régióban kritikus helyzetben vannak. Mint az már elhangzott, ez év szeptemberében a magas szintű ENSZ találkozón reményeim szerint részletesebb képet fogunk kapni a fejlesztési segítségnyújtás helyzetéről. A Cashman-jelentés valójában egy olyan rendkívül jól felépített álláspontot mutat be, amely a fenntartható fejlődés által ihletett filozófián nyugszik. Leonidas Donskis , az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony! Remélem, hogy kollégám, Michael Cashman, és a többi kollégánk is kiegészítésként és az elismerés jeleként, nem pedig egyfajta felülvizsgálatként értékeli majd a megjegyzéseimet. A millenniumi fejlesztési célok most, a 21. század elején egyedülálló lehetőséget nyújtanak az emberi körülményekbe való beavatkozásra. Ezért rendkívül fontos, hogy új és friss távlati elképzeléssel álljunk elő ahelyett, hogy továbbra is a 20. századiakat kínálnánk. Napjainkban tény, hogy semmilyen fejlődés nem lehetséges biztonság nélkül és fordítva. Ezért próbáltunk kiegyensúlyozottabb megközelítést kínálni a millenniumi fejlesztési célokhoz, nagyobb figyelmet fordítva az olyan régiókra, mint Közép-Ázsia, ahol a szegénység kéz a kézben jár a biztonság hiányával, a bizonytalansággal, az instabilitással, a kényszerített gyermekmunkával, sőt még a rabszolgasággal is. Az üzbegisztáni és türkmenisztáni autokratikus rezsim mellett nemrég Kirgizisztánban ütötte fel a fejét az etnikai erőszak. Az instabilitással és erőszakkal párosuló nyomor humanitárius katasztrófához vezethet a térségben. Ha bizonyítékra van szükségünk, hogy semmilyen tartós és fenntartható fejlődés nem létezik biztonság nélkül, íme, itt az élő példa. Ráadásul nem feledkezhetünk meg a rendkívüli szegénység különböző formáiról sem, amelyet olyan európai országokban tapasztalhatunk, mint Moldova vagy Albánia. Vegyünk csak néhány súlyos, egészségügyhöz kapcsolódó problémát. Ukrajnában és Moldovában 10 000 emberből 300 szenved tuberkulózisban. A fent említett országok nem esnek ugyan a legkevésbé fejlett országok kategóriájába, beletartoznak viszont a fejlődő országok csoportjába. Ha a millenniumi fejlesztési célok nem terjednek ki a legkevésbé stabil és legkevésbé biztonságos országokra, sosem fogjuk elérni, hogy életképes társadalmi és erkölcsi rend uralkodjon azokon a helyeken. Ezért eljött az idő, hogy tágítsuk a látómezőnket. Habár a Szaharától délre eső afrikai területek nélkülözhetetlenek számunkra, nem korlátozhatjuk a millenniumi fejlesztési célokat kizárólag erre az ismerős környezetre. Új kihívásokkal állunk szemben, amelyekre reagálnunk kell. Végül, de nem utolsósorban, a millenniumi fejlesztési célok elválaszthatatlanok annak szükségességétől, hogy a legkevésbé fejlett, a fejlődő és a legkevésbé biztonságos országokat olyan helyzetbe hozzuk, hogy saját maguk alakíthassák a jövőjüket. Judith Sargentini , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (NL) Üdvözlöm, Piebalgs fejlesztési biztos úr. Örömmel látnám De Gucht kereskedelmi biztos urat is az ön oldalán, mivel mi itt, a Parlamentben azon vagyunk, hogy felzárkózzunk a következő öt évben. A millenniumi fejlesztési célok egyáltalán nem zajlanak menetrendszerűen, jóllehet azokat mindannyian aláírtuk és ígéreteket tettünk rájuk. Megígértük – és mivel akkoriban fejlesztési

14-06-2010

14-06-2010

HU


szervezeteknek dolgoztam, még jól emlékszem a szlogenre –, hogy „történelemmé tesszük a szegénységet”. Nos, ezt a történelmet még meg kell írni. De meg lehet csinálni. Beszélhetünk a bruttó nemzeti jövedelmünk 0,7%-áról vagy akár még többről is, amit segítségnyújtásra fordítunk. Beszélhetünk az anyagi segítségnyújtás új típusairól, bár ez most, a gazdasági válság idején egyre bonyolultabb lesz. Amiről azonban valójában beszélnünk kellene, az az együttélés másfajta módja: a tisztességes kereskedelem. Most jól vállon veregetjük magunkat, amiért mi nyújtjuk a világon a legnagyobb fejlesztési segítséget, de valójában azért kellene vállon veregetnünk magunkat, mert mi vagyunk a világ legnagyobb fogyasztói piaca. Ha tisztességes kereskedelmet folytatnánk, az általunk nyújtott segítség nagy részére valószínűleg nem is volna szükség. De valamiért még mindig egyszerűbbnek tűnik segélyt nyújtani, semmint vállalni, hogy nem ígérünk alá az afrikai kistermelőknek. Ha korlátoznánk a multinacionális vállalatok azon lehetőségeit, hogy elkerüljék az adókat, számos afrikai forrás egészségesebben működne. És amikor ránéztem ezen állásfoglalás szavazólistáira, az összes kiegészítéssel és a törölt részekkel együtt, ugyancsak azt kérdeztem magamtól, hová lett a nagy gesztus? Mi történt azzal a jelzésünkkel, miszerint öt éven belül tényleg meg akarjuk valósítani a millenniumi fejlesztési célokat? Nirj Deva , az ECR képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony! Előadónk kitűnő munkát végzett, és arra szólította fel a Parlamentet, hogy 100%-ban támogassa a jelentést és az ENSZ-nél tett erőfeszítéseinket. Képviselőcsoportom boldogan támogatja mindezt 99,9%-ban, néhány kisebb véleménykülönbséggel. Folyamatosan a millenniumi fejlesztési célokról beszélünk. De mik ezek valójában? Nos, nyolc millenniumi fejlesztési cél létezik, de úgy vélem, ennél többre lenne szükségünk. Ha több ilyen célunk lenne, gyorsabban elértük volna már az elérni kívánt célok némelyikét. A szegénység felszámolásának egyik legfontosabb feltétele, hogy az embereknek legyen érdekeltségük, hogy birtokolhassanak valamit, hogy legyen ingatlanuk vagy egy kis vállalkozásuk. Képviselőtársaink külföldi utazásaik alkalmával azt látták, hogy milliók élnek a fejlődő országok nyomornegyedeiben, látták, amint több száz és ezer kis vállalkozás működik – garázsok, üzletek, javító műhelyek, különböző emberek ezzel-azzal foglalkoznak – az utak mentén, míg ők maguk légkondicionált autójukban ültek. A baj az, hogy sem azok a nyomornegyedek, sem azok a kis vállalkozások nincsenek nyilvántartásba véve. Nincs tőkeértékük. Ha képesek lennénk újratőkésíteni azokat az ingatlanokat és vállalkozásokat, kilenc billió dollárnyi tőkebefektetést adnánk a fejlődő országok vezetői kezébe. Igen, kilenc billiót. Ez nagyobb összeg, mint az összes adósság, amely miatt aggódunk most itt, Európában, és több, mint a New York-i, londoni és tokiói tőzsde értéke. Mindazonáltal, nem találtuk meg a módját, hogyan kovácsoljunk tőkét azokból az ingatlanokból és vállalkozásokból. Kívül esnek a jogrendszeren. Ha megtehettük volna, gyorsabban felszámolhattuk volna a szegénységet. A világ más részeiben ugyanis ez történt. Gabriele Zimmer , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony! Különösen Cashman úrnak szeretnék köszönetet mondani e jelentés elkészítéséért, amelyet óriási támogatással fogadtunk el a Fejlesztési Bizottságban, és nagyon remélem, hogy mi, a Parlament, együttesen sikerrel járunk majd abban, hogy még a Tanács ülése előtt világossá tegyük, hogy mérhetetlenül fontosnak tartjuk a millenniumi fejlesztési célokat.

23

24

HU


Arra is számítunk, hogy a tagállamok tisztában vannak a millenniumi fejlesztési célok végrehajtását illető kötelezettségükkel, különösen azokkal, amelyeket saját maguk vállaltak, nevezetesen, hogy befizessék a fejlesztési segély rájuk eső részét. Cashman úr igen helyesen mondta, hogy nekünk, az Európai Uniónak 20 milliárd euró a hiányunk. Amit mindenképp előtérbe kell helyeznünk, nem más, mint annak világos kifejezése, hogy azért harcolunk, hogy 2015-re megvalósulhassanak a millenniumi célok, és hogy nem engedjük, hogy ez a dátum egyszerűen csak későbbre tolódjon azzal a mentséggel, hogy végső soron a válság hatásai miatt mi, a tagállamok nem tudjuk ezt most megvalósítani, ezért hát elnapoljuk. Az a tény azonban, hogy több mint egy milliárd ember éhezik és él szegénységben – a szegénységségben élők száma eléri a másfél milliárdot – bizonyítja, hogy a szegénység a világ bizonyos régióiban, így például a Szaharától délre eső afrikai területeken nőtt az elmúlt néhány évben, ami nem hagy más választást a számunkra, mint hogy nagyon világosan ragaszkodjunk ahhoz, amit ezen a téren el szeretnénk érni. Ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, különösen azokat, akik az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoportjába tartoznak, hogy ne hígítsák tovább ezt a jelentést módosító indítványaikkal. Ez a jelentés kiegyensúlyozottan egyesíti a valós igényeket, a követelményeket és a szükséges erőfeszítéseinket, ezért semelyik részéből nem kellene kitörölnünk semmit. Néhány helyen még ennél tovább is megyek. Én azt a kifejezett kívánalmat is megfogalmaznám a magunk számára, hogy ne írjunk alá és léptessünk hatályba semmilyen egyéb szerződést, amely nem a millenniumi fejlesztési célok megvalósítását szolgálja. Véleményem szerint körbeértünk. Nem csak következetes politikára van szükségünk a fejlesztési politikán belül, de az uniós politikák egésze számára fontosnak kell lennie, hogy kézzelfogható módon vegyünk részt a szegénység és az elmaradottság elleni küzdelemben. Gerard Batten , az EFD képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony! Nincs olyan, aki ne értene egyet a 2000-ben kitűzött millenniumi célokkal, és olyan sincs, akit ne lepne meg, mennyire valóságtól elrugaszkodott abban hinni, hogy ezek a célok 2015-re, a tervezett időpontra megvalósíthatók. Amellett, hogy teljesen irreális az időtartam, amely alatt el kellene érni ezeket a gigászi célokat, az összeg is óriási, amelyet a jelentés szerint ezekre kellene fordítanunk. Honnan kellene ezt a pénzt előteremteni? Európa legtöbb országa, köztük Nagy-Britannia is a csőd szélén áll, és ezt a helyzetet csak a közkiadások szigorú megkurtításával lehet visszafordítani. Ilyen körülmények között csakis azzal segíthetjük a szegényebb országok gazdagodását és temérdek társadalmi problémájuk enyhítését, hogy ösztönözzük a világgazdaságot. Nem abban kellene gondolkodnunk, hogy még jobban megadóztassuk a még profitot termelni képes vállalatokat, hogy ezzel külföldre, az EU felügyeletén túlra űzzük őket. Tegyük e helyett a következőt: lazítsunk az EU kereskedelmi korlátain és protekcionista intézkedésein, amelyek korlátozzák a szegényebb országokkal folytatott kereskedelmet; csökkentsük az egyre növekvő terhet jelentő szabályozást és bürokráciát, amely Európa-szerte fojtogatja a vállalkozásokat; számoljuk fel az egységes európai valutát, és hagyjuk, hogy az olyan országok, mint Portugália, Olaszország, Írország, Görögország vagy Spanyolország visszatérjen a gazdasági realitások világába. Továbbá Nagy-Britanniának természetesen a lehető leghamarabb ki kellene lépnie az Európai Unióból.

14-06-2010

14-06-2010

HU


Santiago Fisas Ayxela (PPE) . – (ES) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! A szegénység elleni küzdelemnek és a millenniumi fejlesztési céloknak mindnyájunkat össze kellene kovácsolnia. Ezért nagyon sajnálom, hogy egyes képviselőcsoportok olyan kérdéseket hoztak fel, amelyek igencsak megnehezíthetik azt, hogy teljes egyetértésre jussunk. Ezek olyan erkölcsi kérdések, mint hogy javasoljuk-e az abortuszt mint születésszabályozási eszközt, vagy olyan gazdasági kérdések, mint hogy megadóztassuk-e a valutaügyleteket. Véleményem szerint egy ilyen adót rendkívül nehéz lenne bevezetni, felügyelni és beszedni, és amennyiben nem fogadják el széles körűen, különösen a legfőbb pénzügyi csoportosulások, a tranzakciókat áthelyeznék olyan országokba, amelyekben nincs hatályban efféle rendelkezés. Sajnálom, hogy a jelentés, amely számos pozitívumot tartalmaz, a fent említett kérdések következtében nem fog egyhangú támogatást kapni minden képviselőcsoport részéről. David-Maria Sassoli (S&D) . – (IT) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim! Köszönöm előadónknak, Cashman úrnak az általa végzett munkát, és hogy emlékeztetett bennünket a New York-i csúcstalálkozó fontosságára. Európa nagyszerű lehetőség előtt áll: megmutathatja magát mint a fejlesztésért dolgozó világpartnert. A rendelkezésünkre álló adatok még mindig riasztóak: 2009-ben egy milliárd ember szenvedett tartós éhezéstől, és ez a szám a gazdasági válság következményeképpen máig csak növekedett. Ehhez hozzáadhatjuk még az éghajlatváltozás okozta károkat, egy olyan tényezőként, amely csak még tovább növeli a problémákat, amelyeket már jó ideje próbálunk féken tartani. Fel kell ismernünk, hogy a 2000-ben magunk elé kitűzött célok meglehetősen nagyratörők voltak, és csak a támogatást nyújtó országok tudták volna teljesíteni azokat. A fejlődő országok felé mutatott ezen elköteleződések fényében szomorú azt látni, hogy néhány európai ország nem tud eleget tenni a kötelezettségvállalásainak. Kiábrándító például, hogy az én hazám – Olaszország – ma a GDP lesújtóan alacsony 1,16%-ához járul hozzá. Kötelező kötelezettségvállalást kell bevezetnünk minden országra nézve, hogy 2015-re elérjük a GDP 0,7%-át, amint azt az Európai Bizottság meghatározta. Minden országnak éreznie kell, hogy e vállalás fenntartása erkölcsi és politikai kötelessége. Az előadó, Cashman úr kiváló munkája lehetővé teszi az Európai Parlament számára, hogy kulcsszerepet játsszon az emberi méltóság védelmében. Franziska Keller (Verts/ALE) . – Elnök asszony! A millenniumi fejlesztési célok biztos, hogy nem tökéletesek, de attól nagyszerűek és különlegesek, hogy mérhető fejlődést követelnek meg, és mivel mérhetőek, látjuk, hogy pillanatnyilag nem teljesítünk jól, és fokoznunk kell az erőfeszítéseinket. Az EU intézményei – amelyek közé mi is tartozunk – rengeteget tehetnek a célok megvalósításáért. Így például a halászati politika reformját felhasználva megtehetjük, hogy inkább a fejlődő országok halászait támogatjuk, mint az iparosodott halászati vállalatokat. A KAP-reform segítségével összpontosíthatunk a fenntartható mezőgazdaságra és megszüntethetünk minden közvetlen és közvetett exporttámogatást – és leállíthatjuk a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást (ACTA), amellyel kapcsolatban a Bizottság még mindig nem bizonyította, hogy nem hátráltatja a gyógyszerekhez való hozzáférést és a technológiatranszfert. És végre azt is felismerhetjük, hogy az anyák egészségére vonatkozó célkitűzés megvalósíthatatlan a nők jogainak biztosítása nélkül.

25

26

HU


Mindezen példák azt mutatják, hogy a fejlesztési politika nem csupán egy kis terület. Tudatában kell lennünk annak, hogy a fejlesztési politikák különböző vonatkozásai minden bizottságunkban jelen vannak. Következetes politikák nélkül sehová sem jutunk – és itt nem akármilyen következetességre, hanem kifejezetten a politikák fejlesztési célú következetességére gondolok, ahogy azt a Lisszaboni Szerződés 208. cikke is meghatározza. Ezt a Külügyi Szolgálat kialakításánál is számításba kell vennünk. Végül szeretném megkérdezni a Bizottságtól, hogy milyen tervekkel rendelkeznek a millenniumi fejlesztési célok utáni kötelezettségvállalásokra vonatkozólag, mivel előbb-utóbb erről is beszélnünk kell majd. Elie Hoarau (GUE/NGL) . – (FR) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Be kell vallanunk, hogy szánalmas, hogy az út kétharmadának megtétele után ilyen messze vagyunk az eredetileg kitűzött millenniumi fejlesztési célok megvalósításától. Még ha válságos időket élünk is, az a legkevesebb, hogy minden fejlett országtól megköveteljük – köztük az Európai Uniótól is –, hogy tartsa be az ígéretét, különösen a szegény országoknak tett ígéreteiket, azzal, hogy bruttó nemzeti jövedelmük 0,7%-át fejlesztési segítségnyújtásra fordítják. Továbbá az EU-nak az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal (AKCS) kötött gazdasági partnerségi megállapodásai értelmében – amelyeket én a parlamenti vegyes bizottság tagjaként szorosan figyelemmel kísérek – a pénzeszközök túl nagy részét különítik el a kereskedelem számára, ami a millenniumi fejlesztési célok megvalósítását lehetővé tévő programok rovására megy. Véleményem szerint a millenniumi fejlesztési célok érdekében a fent említett megállapodások keretében orvosolni kellene ezt a helyzetet. Cristian Dan Preda (PPE) . – (RO) Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, mennyire fontosnak tartom, hogy az Európai Unió a New York-i felülvizsgálati konferencián egy nagyra törő cselekvési tervet támogasson. Olyan új, sajátos intézkedéseket is sürgősen el kell fogadnia, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy betartsuk a Föld leghátrányosabb helyzetű csoportjainak tett összes szolidáris ígéretünket. Az éppen ma elfogadott tanácsi következtetések ebből a szempontból újabb, a helyes irányba tett lépést jelentenek, hiszen Európának továbbra is élen kell járnia a szegénység elleni küzdelemben, és a millenniumi fejlesztési célok elfogadásával életbe lépő fejlesztési világpaktum hiteles partnerének kell maradnia. E célok elérése érdekében, amint azzal önök is tisztában vannak, nem csak új forrásokat kell találnunk a fejlesztési segítségnyújtáshoz, de politikai akaratra is szükségünk van ahhoz, hogy e célok valósággá válhassanak. Másfelől úgy vélem, itt az ideje fontolóra vennünk, hogy automatikusan integráljunk egy emberi jogokon alapuló megközelítést minden olyan intézkedésbe, amelyet a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása érdekében hozunk. Az emberi jogok tiszteletben tartása és az felelősségre vonhatóságot elősegítő mechanizmusok támogatása rendkívül lényegesek a szegénységben élők körülményeinek javítása és végső soron a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása szempontjából. Szeretném továbbá felhívni a figyelmet a Cashman-jelentésben említett néhány problematikus területre is. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoportja nem tartja elfogadhatónak a 8. bekezdésben kifejtett Tobin típusú adó egyoldalú bevezetését, mert ez nehezen egyeztethető össze az egyetemes közjavak finanszírozásának elképzelésével. Továbbá nehezen támogatható a 13. bekezdésben foglalt azon elképzelés, miszerint engedjék el a fejlődő országok államadósságát, miközben még arról is folyik a

14-06-2010

14-06-2010

HU


vita, hogy szükség van-e arra, hogy ezek az országok saját maguk is felelősséget vállaljanak a fejlődési folyamatért és a millenniumi fejlesztési célok megvalósításáért. Végezetül, a 42. bekezdés az egyéni lelkiismereti szabadsághoz fűződő kérdésekkel foglalkozik. Nem hinném, hogy helyes volna meghatároznunk az egyes tagállamok számára, hogy milyen álláspontot foglaljanak el az abortusszal kapcsolatban. Norbert Neuser (S&D) . – (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! A millenniumi fejlesztési célok 2015-re történő elérése legfőképp attól függ, a gazdag iparosodott országok mennyi pénzt bocsátanak rendelkezésre az éhínség és a szegénység leküzdése, a gyermekágyi elhalálozás és a gyermekhalandóság csökkentése, valamint a malária és az AIDS leküzdése céljából. Mindezek alapján kijózanító következtetésre jutunk: nem fogjuk beváltani az ígéreteinket. A pénzügyi válság előtt mi itt, Európában, gazdag iparosodott országokként erre az évre, azaz 2010-re, 50 milliárd dollárt ígértünk a legszegényebb országoknak. Ez az összeg jelentősen kisebb lesz: csupán kb. 36 milliárd dollár. Még azt a tizenkét pontból álló cselekvési tervet magában foglaló megállapodást sem fogjuk teljesíteni, amely szerint a tehetős országok bruttó nemzeti jövedelmük 0,7%-át fejlesztési segélyre fordítják. Néhány ország jó példával jár elöl, de például az én hazám, Németország nem áll jól. Követnünk kellene a többiek példáját, akik közé olyan országok tartoznak, mint Svédország, Luxemburg, Belgium, Írország, az Egyesült Királyság, sőt, még Spanyolország is. Enrique Guerrero Salom (S&D) . – (ES) Elnök asszony, biztos úr, Cashman úr! 2000-ben meghatároztuk azokat a célokat, amelyeket el kellene érnünk annak érdekében, hogy leküzdjük a szegénységet, a kirekesztést és az esélyegyenlőség hiányát, de tettünk valamit, ami még ennél is fontosabb: konkrét kötelezettségvállalásokat tettünk, valamint globális lendületet adtunk egy folyamatnak, amelyet kormányok, nem kormányzati szervezetek és maguk a fejlődő országok is támogattak. Azóta tettünk némi előrelépést, de nem eleget, és a válság miatt most inkább visszafelé haladunk. Néhány perce hallhattuk azt az eurószkeptikus és önző szemléletmódot, miszerint vissza kell térnünk a realitásokhoz. Azt szeretném mondani, hogy a realitás ma azt jelenti, hogy küzdeni kell a globális realitás megváltoztatásáért; ez azt jelenti, hogy támogatnunk kell ezt a jelentést holnap, itt a plenáris ülésen, és támogatnunk kell a Tanácsot, amely mai ülésének második következtetésében azt mondta, hogy 2015-re elérhető az, amit 2000-ben célul tűztünk magunk elé. Rareş-Lucian Niculescu (PPE) . – (RO) Szeretnék utalni az indítvány 22. bekezdésére, amely felszólítja az Európai Uniót, hogy „szüntesse meg a mezőgazdasági exporttámogatásokat és mezőgazdasági politikánk egyéb káros aspektusait”. Véleményem szerint ez a fajta megközelítés kockázatos, mivel az európai mezőgazdaság életképtelen e támogatások nélkül, különösen a mostani súlyos gazdasági válság és vad áringadozások idején. Az európai termelőket mindenesetre nagymértékben sújtják a termékminőséghez és az állatjóléthez fűződően meghatározott feltételek, amelyeknek meg kell felelniük, amelyek ugyanakkor hátrányba hozzák őket a külső versenytársakhoz képest. Úgy gondolom, hogy az exporttámogatások bármilyen megszüntetése hiba lenne, amely súlyos következményeket vonna maga után, így hát felszólítom tisztelt képviselőtársaimat, ne szavazzák meg ezt a bekezdést.

27

28

HU


Mairead McGuinness (PPE) . – Elnök asszony! Szeretném megköszönni Cashman úrnak, hogy elkészítette és ilyen szenvedélyesen bemutatta nekünk ezt a jelentést. Különösen hálás vagyok az élelmiszerbiztonságról szóló 48., 49. és 50. bekezdésért. Tulajdonképpen azon a véleményen vagyok, hogy Cashman úr magyarázó jegyzetei sokkal erősebbek, mint maguk a jelentés bekezdései, tekintve, hogy valódi problémával állunk szemben itt, az Európai Unióban. Fejlesztési segítségnyújtásra szánt költségvetésünkből épp ott költünk egyre kevesebbet, ahol arra a legnagyobb szükség lenne – vagyis a mezőgazdaságból élők és a parasztgazdák körében. A már a 2009. januári, élelmiszerbiztonságról szóló állásfoglalásunkban is közölt számadatok a következők: a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre szánt fejlesztési segély összegét 1980. és 2006. között 17%-ról mindössze 3%-ra csökkentettük. A Bizottság talán majd elárulja nekünk, hogy milyen intézkedéseket kíván tenni e helyzet kezelésére – és látom, hogy a biztos úr bólogat, így hát én reménykedem –, valamint annak érdekében, hogy ráébressze az afrikai országok kormányait, hogy olyan területeken éheznek, ahol az emberek valójában gazdálkodhatnának, ha rendelkezésükre állnának az ehhez szükséges eszközök. Alapjában véve nem értek egyet a 22. bekezdéssel. Az okokat ismerik. Ezen a téren nem egyedül kellene lépnünk, és nem az export-visszatérítések jelentik a problémát. Kriton Arsenis (S&D) . – (EL) Elnök asszony! Szeretnék köszönetet mondani Cashman úrnak, amiért ilyen kiváló munkát végzett. Mindnyájunknak szívből támogatnunk kell ezt a jelentést, és azt az üzenetet kell küldenünk a tagállamok felé, hogy legyenek hűek a szegénység leküzdését célzó millenniumi célok megvalósítását illető kötelezettségvállalásaikhoz. A gazdasági válság közepette, amely – ne felejtsük el – árthat nekünk, de épp így árt a fejlődő országoknak is, sokszor épp a fejlődő országok termékeit nem fogyasztjuk, így ezekben az országokban egyre nő a szegénység és egyre emelkedik minden olyan mutató is, amelyet a millenniumi célok segítségével szeretnénk kezelni. Ugyanakkor az éghajlatváltozás, amelyet mi okoztunk, egyre nehezíti az élelmiszerhez, a vízhez és az egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférést, és egyre rontja az emberek egészségi állapotát is. Ezért további forrásokra van szükségünk az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, valamint ahhoz is, hogy segítsük a fejlődő országok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását. Mindemellett azonban a millenniumi célokhoz is hűnek kell maradnunk. Ezért szükséges, hogy ezek független források legyenek. Üdvözlöm Hedegaard biztos asszony nyilatkozatát, miszerint a Bizottság egyetért ezzel a felhívással. Sergio Paolo Francesco Silvestris (PPE) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Nem könnyű válaszolni az előadó, Cashman úr felhívására, aki arra szólított föl minden képviselőcsoportot, hogy tegye félre politikai nézetkülönbségeit, és támogassa ezt a jelentést annak dacára, hogy ez tartalmaz néhány határozottan ideológiai jellegű elemet. A jelentés 42. bekezdése, amely a biztonságos abortusz és a családtervezés melletti elköteleződésről szól, például olyan elveket érint, amelyekkel kapcsolatban más nézeteket vallunk. Mi mint Európa nem szólítjuk fel az államokat, hogy finanszírozzák az életet, a felelősségteljes anyaságot vagy szülői létet, illetve támogassák a terhességek megtartását,

14-06-2010

14-06-2010

HU


arra viszont felszólítjuk őket, hogy finanszírozzák a terhességmegszakítást mint fogamzásgátló eszközt, vagy mint születésszabályozási vagy népességtervezési módszert. Ebben a pontban biztos, hogy nem értünk egyet. Határozottan ellenezzük az állami eugenetika (a „fajnemesítés”) olyan formáját, amely a halált támogatja és nem az életet, illetve amely a terhességmegszakítást támogatja, nem pedig azok boldogulását, akik hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetükből fakadóan akarnak véget vetni a terhességüknek. Georgios Papanikolaou (PPE) . – (EL) Elnök asszony! Köszönöm az előadó kiváló munkáját. Az időközi célok el nem érése tulajdonképpen bőven okozhatna nekünk fejfájást, mind a néhány tagállam által tanúsított kelletlenség, mind a válságnak köszönhető, nyilvánvaló gazdasági gyengeség okán. Engedjék meg nekem, hogy hozzászóljak a jelentés egyik pontjához: a 8. időközi célhoz, amely a fejlett országok részéről a fejlődő országoknak nyújtott segítségre vonatkozik, amely pontot már több képviselőtársam is említett. Bár azt tűztük ki időközi célként, hogy a fejlődő országoknak nyújtott segélyt a világ GDP-jének 0,56%-ára növeljük, globális szinten máig csupán 0,3%-ot, vagyis a tervezett cél felét, európai szinten pedig 0,4%-ot sikerült elérnünk. Ehhez társul még az az etikai dilemma, hogy a rendelkezésünkre álló források vajon oda irányulnak-e, ahol azokra szükség van, azokhoz jutnak-e el, akiknek valóban szükségük van rájuk, és nem herdálódnak-e el ezek korrupt kormányok kezei közt vagy korrupt gyakorlatok során. Végezetül szeretném kiemelni, hogy szükségünk van valamilyen fejlesztési filozófiára, továbbá gazdasági szempontból kell megközelítenünk ezt a helyzetet, és nem elég, hogy olykor-olykor megpróbáljuk enyhíteni a fejlett országok által a fejlődő országokkal szemben érzett lelkiismeret-furdalást. Franz Obermayr (NI) . – (DE) Elnök asszony! A millenniumi fejlesztési célok kétségkívül fontosak, ha biztosítani kívánjuk, hogy a szegények legszegényebbjei is emberhez méltó életet élhessenek saját hazáikban. Senki sem fogja embercsempészekre bízni az életét, akinek elfogadható módon biztosított a megélhetése a saját hazájában. Külön szeretném kiemelni a súlyos betegségek, különösen az anyákat és a gyermekeket érintő betegségek elleni küzdelmet. E tekintetben azonban a gyógyszeripart is emlékeztetnünk kell a kötelezettségeire, és biztosítanunk kell, hogy egyre nagyobb mennyiségben álljanak rendelkezésre generikus gyógyszerek. Másfelől, ha fejlesztési támogatást nyújtunk, együttműködésre is számítunk. Ebben az összefüggésben együttműködésre számítok a segélyek kedvezményezettjei részéről az illegális bevándorlók saját származási országaikba való hazatelepítése tekintetében. Végezetül, külön figyelmet kell fordítanunk annak biztosítására, hogy a pénzeszközöket fenntartható és érthető módon használják fel. Az adófizetők kemény munkával megkeresett pénze nem tűnhet el mindenféle rejtélyes csatornán. Egy dolog tökéletesen világos: a tagállamaink teljesítménye így is komolyan próbára van téve, és minél hamarabb talpra állunk mi – vagyis minél hamarabb lendül fel az Európai Unió – annál hamarabb leszünk képesek arra, hogy hosszú távú, fenntartható támogatást biztosítsunk. Karin Kadenbach (S&D) . – (DE) Elnök asszony! Külön szeretnék köszönetet mondani Cashman úrnak. A fejlesztési támogatásnak és a szegénység elleni küzdelemnek nem szabad egyfajta jótékonysági politikának lennie – például a hol szigorú, hol engedékeny elvet

29

30

HU


alkalmazva. Másfelől viszont megbízható, előre látható, fenntartható keretfeltételekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek tisztességes körülmények között élhessenek, dolgozhassanak és biztosíthassák a megélhetésüket. Nem elég csak az arctalan számadatokra tekintenünk; az érintett embereket és a sorsukat is figyelembe kell vennünk. Nem pazarolhatjuk arra az energiáinkat, hogy kifogást keresünk arra, miért nem tudjuk vagy miért nem akarjuk teljesíteni a kötelezettségvállalásainkat. Ehelyett inkább arra kellene fordítanunk az energiánkat, hogy komoly vitát folytassunk a fejlesztési támogatások finanszírozására vonatkozóan benyújtott javaslatokról – így például a pénzügyi tranzakciók megadóztatásáról. ELNÖKÖL: Roberta ANGELILLI alelnök Andris Piebalgs , a Bizottság tagja. – Elnök asszony! Lebilincselő vitának voltunk részesei. Szeretnék kiragadni néhány pontot, amelyek véleményem szerint némiképp tisztázásra szorulnak. A millenniumi fejlesztési célokat meg lehet és meg is kell valósítani, és ezt teljes felelősséggel állítom. Ez nem csak az én véleményem; ez az Egyesült Nemzetek Szervezetének álláspontja is. Így látja ezt a fejlett és a fejlődő világ is, ezért erőfeszítéseket kell tennünk. Az is lényeges, hogy a Parlament is nagyon határozottan felszólít a bruttó nemzeti jövedelem 0,7%-ára vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítésére. Tudom, hogy a szuverenitás egyik része, hogy minden tagállam saját maga határoz a költségvetéséről, de ha a Parlament nem emel szót ennek érdekében, ki fogja ezt megtenni épp ilyen erős hanggal? Igaz, hogy felelősséggel kell tartoznunk ez iránt, de a Parlamentnek óriási befolyása van ebben az ügyben. Nem szabad, hogy önök alábecsüljék saját erejüket, és úgy vélem, rendkívül fontos, hogy felszólaljanak ez ügyben. Azt is fontosnak tartom, hogy megerősítsük a Szaharától délre eső afrikai országokhoz fűződő kapcsolatainkat. Tudom, hogy többször volt okunk csalódásra. Tekintve, hogy új vagyok ebben a munkakörben, igyekszem felmérni a gyarmati múlttal, a hidegháborús évekkel és a fejlesztéssel kapcsolatos kérdések összességét. Mégis úgy hiszem, hogy a Szaharától délre eső afrikai területek különös gondosságot és figyelmet érdemelnek. Foglalkoznunk kell a kereskedelem kérdésével: tisztességes kereskedelmet kell folytatnunk; de mint tudjuk, az eddig érvényben lévő egyoldalú kereskedelmi kedvezmények nem segítették ezen országok fejlődését. Nem töltöttek be jelentős szerepet a regionális kereskedelemben sem; a mi megközelítésünk valóban az, hogy megteremtsük a tisztességes kereskedelem és a kereskedelmi befektetések feltételeit, különös tekintettel a regionális kereskedelemre. Úgy vélem, ez a helyes megközelítés, ezt kell erősítenünk. Ennek érdekében fogok együtt dolgozni a kereskedelemért felelős biztossal. És mivel ő rövid ideig a fejlesztésért felelős biztos is volt, szívén viseli a fejlesztés ügyét. Az adócsalás és a tiltott kereskedelem szintén fontos kérdések, de úgy hiszem, hogy ennek felelőssége részben a G20-ak és a mi vállunkon nyugszik, hogy olyan erős globális rendszert alakítsunk ki, amelyben lehetetlenné válik az adócsalás és a tiltott kereskedelem. Projektjeinkben külön figyelmet fordítunk az ingatlan-nyilvántartás támogatására, mert határozottan állítható, hogy a növekedés pontos ingatlan-nyilvántartás és azt támogató jogrendszer nélkül nem lehetséges.

14-06-2010

14-06-2010

HU


A vidékkel és az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kérdések tekintetében igaz, hogy ezek politikánk kiemelt területei, de az élelmiszerbiztonságra szánt pénz egy része a költségvetési támogatásunkból származik, ezért a statisztikák nem mindig tükrözik hűen a valóságot. Át kell gondolnunk, hogyan nyújthatnánk róluk pontosabb képet, de élelmezésfinanszírozási eszközünk és a létrehozására elkülönített pénzösszeg világos elköteleződésről tanúskodik. Mondandómat Michael Cashman felhívásával szeretném zárni, aki azt mondta, hogy ez a jelentés összpárti támogatást érdemel. Tudom, hogy egyes kérdések megosztják a képviselőket, de ezeknek nem kellene megosztaniuk a Parlament erőteljes támogatását. Szükségünk van erre a támogatásra, mivel a társadalomnak is nagy szüksége van rá, és ha a Parlament elsöprő többséggel támogatja a jelentést, a fejlesztési együttműködési politikáért felelős közösségeknek is könnyebb dolguk lesz, nagyobb eséllyel fogadtatják majd el ezt a stratégiát és sikeresebbek lesznek. Michael Cashman , előadó. – Elnök asszony, biztos úr! Szeretném megköszönni, biztos úr, a befejező szavait. Teljes mértékben egyetértek önnel. Érdekes vita volt. Szeretnék köszönetet mondani a jelentés elkészítésében részt vevő kollégáimnak, akikkel nagyszerű élmény volt együtt dolgozni – Svensson és Donskis úrnak, Sargentini és Zimmer asszonynak és minden más kollégánknak. Sajnos cserben hagy a memóriám – ami bizony a korral jár. És ha már a koromnál tartunk, hadd mondjam el, hogy nem akarok több évet megélni, még több szenvedésnek, még több éhezésnek, még több szegénységnek, a szülő nők és az öt évnél fiatalabb gyermekek egyre növekvő halálozási arányának a tanúja lenni. Azt szeretném látni, hogy megvalósítjuk a millenniumi fejlesztési célokat. Azoknak, akik némi fenntartással viseltettek a jelentés iránt, a következőket szeretném mondani: ne álljunk úgy a polgárok elé, hogy azt kelljen mondanunk, hogy nem tudtunk megegyezni, ezért nem tudtuk megszavazni ezt a jelentést, mert voltak olyan elemei, amelyeket nem tudtam támogatni. Milyen jelzést küldene az a szegénységben és nélkülözésben – víz, egészségügyi ellátás, oktatáshoz és egyenlő élethez való hozzáférés nélkül – élő embereknek, hogy valamilyen oknál fogva egy brüsszeli vita során olyan elemeket tartalmazott egy jelentés, amelyek miatt nem tudtuk a bolygónk népessége nagy része számára helyes dolgot tenni? Minden jelenlévő kollégámat arra bíztatnám, hogy, kérem, szavazzák meg holnap ezt a jelentést – ne az én kedvemért, hiszen Michael Cashman olyan otthonba tér haza, ahol van vezetékes víz, ahol elérhető az egészségügyi ellátás, ahol szeretni fogják és remélhetőleg amnéziásan, öreg korában is ápolni fogják. De gondoljanak arra a gyermekre vagy asszonyra, aki a gyermekágyban veszti életét, arra a gyermekre, aki maláriában, hasmenésben, tuberkulózisban, illetve HIV vagy AIDS következtében hal meg, vagy arra a fiatal asszonyra, akit megfosztottak az oktatás lehetőségétől, ezáltal attól, hogy képes legyen felkészíteni magát élete hátralévő részére. Ne ránk gondoljanak, akik itt vagyunk, hanem rájuk. Elnök. - A vitát lezárom. A szavazásra 2010. június 15-én, kedden kerül sor. Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke) Elisabeth Köstinger (PPE) , írásban. – (DE) A világon tapasztalható demográfiai változások fényében, amikor is rohamosan nő a népesség, ugyanakkor egyre nagyobb hiány mutatkozik

31

32

HU


a különböző forrásokban, messze ható intézkedéseket kell tennünk a fejlesztési együttműködés terén. A millenniumi fejlesztési célok között a szegénység és az éhínség felszámolását, az oktatáshoz való hozzáférést, valamint – többek között a betegségek visszaszorítása által – az egészség folyamatos javítását a legkiemeltebb területek között kell kezelni. Az Európai Uniónak kereskedelmi politikája és nemzetközi együttműködései részeként sürgősen hozzá kell járulnia a fejlesztési együttműködéshez. Legfőbb céljai között kell szerepelnie az érintett országok autonómiája, függetlensége és kezdeményezései támogatásának. Azt is fontos biztosítanunk, hogy az e területen hozott pénzügyi intézkedések elérjék a kívánt hatást, és segítségükkel megvalósuljanak a kitűzött célok. Véleményem szerint a tisztességes szabályokon nyugvó, fenntartható körkörös gazdaság egyik legfontosabb modellje az ökoszociális piagazdaság, amely a kisléptékű, multifunkcionális mezőgazdaság köré szerveződik. A millenniumi fejlesztési célok lényege a kisléptékű mezőgazdasági modell előmozdítása, amely független és ellenáll a válságoknak, amely szíve mélyén a gazdálkodó családokat találjuk, amely ösztönzi a helyi kultúrából kinőtt szakértelem fejlődését, valamint a regionális kereslet kielégítésére termett. A mezőgazdaság eme fenntartható formája a regionális függetlenség kialakításának és az élelmiszerellátás biztosításának eszköze, amely figyelemmel van a környezetvédelmi és a társadalmi szempontokra is. 20. A versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózat (vita) Elnök. - A következő napirendi pont a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság által második olvasatra benyújtott ajánlás (A7-0162/2010) a Tanács első olvasatban kialakított álláspontjáról a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében (11069/5/2009 – C7-0043/2010 – 2008/0247(COD)) (Előadó: Marian-Jean Marinescu). Marian-Jean Marinescu , előadó. – (RO) Az Európai Parlamentnek kötelessége olyan jogszabályok megalkotása, amelyek javítják a helyzetet és nagyobb hozzáadott értékről gondoskodnak a vonatkozó területen. Meggyőződésem szerint a ma megvitatott kompromisszum megfelel ezeknek a feltételeknek. Ezt a kompromisszumot számtalan megbeszélést követően sikerült elérni, és sajnálatos módon az e rendeletben részt vevő felek által alkalmanként gyakorolt nyomás eredményeként jött létre. A Tanács pozitív módon járult hozzá ehhez a kérdéshez az első új folyosókat tartalmazó melléklet bevezetésével. Ez a kezdeményezés felgyorsítja a rendelet végrehajtását, bár úgy érzem, hogy a tagállamok által igényelt 3–5 éves időkeret egyes esetekben erősen eltúlzott. A folyosókat meghatározott kritériumok alapján hozzák létre, ezek közül a legfontosabb a gazdasági hatékonyság. Minden folyosót egy ügyvivő testület és egy irányító testület kezel. Ők koordinálják a beruházások végrehajtását, a menetrend összeállítását, a vasútállomások fejlesztését és a rendeletek egységesítését. A menetrendet még össze kell állítani a 2001/14/EK irányelv szerint. Létrehozzuk az egyablakos ügyintézési rendszert a már jóváhagyott menetrenden belüli kapacitások kiosztása érdekében. Ez hatalmas előrelépést jelent a közlekedési társaságok üzleti tevékenységei számára mind az átláthatóság, mind pedig a hatékonyság szempontjából. Az árufuvarozásnak nincs elsőbbsége. Az utasforgalmat nem szabad akadályozni. Ellenkezőleg: elsőbbséget fog élvezni a folyosók szintjén meghozott koordinációs döntéseknek köszönhetően. Ha a forgalmat mentesítik a szabályozás alól, akkor a folyosók

14-06-2010

14-06-2010

HU


szintjén meghozott szabályokat kell alkalmazni, hogy a szokásos üzemmenetre történő visszaálláshoz szükséges idő a lehető legrövidebb legyen. Meggyőződésem, hogy e rendelet másik fontos előnye a folyosóknak az összes érintett kedvezményezett számára történő megnyitásához való tanácsi hozzájárulás. Az is lehetséges, hogy a tagállamok fontos okok miatt nem vesznek majd részt egy folyosó kialakításában. Hölgyeim és uraim! A vulkáni hamu által kiváltott válság rámutatott a vasúti forgalom európai szintű összehangolásának hiányára. A társaságok elszalasztottak egy fontos lehetőséget annak szemléltetésére, hogy a vasúti forgalom a légi forgalom alternatíváját jelentheti. Ami azt illeti, az első vasúti csomag végrehajtási szakasza nagyon világosan rámutat, hogy ebben az ágazatban nincs valódi belső piac. Ez a rendelet előrelépést jelent a vasúti árufuvarozás hatékonyabbá tétele szempontjából. Továbbra is a tagállamokra hárul vasúti infrastruktúrájuk fejlesztésének finanszírozása. Szilárd meggyőződésem, hogy a piac szükségletei rávilágítanak e beruházások előnyeire. A jelenlegi válság során, amikor a szén-dioxid-kibocsátást is csökkentenünk kell, nyilvánvaló, hogy az áruk vasúton történő szállítása pozitív tényező, amelyet komolyan kell venni. Szeretném megragadni ezt a lehetőséget arra, hogy köszönetet mondjak az árnyékelőadóknak, Liberadzki úrnak, Bilbao asszonynak, Eppink úrnak, Cramer úrnak, a spanyol elnökségnek, és különösen Jesús Izarzugaza úrnak, valamint a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság munkatársainak. Köszönetemet kell kifejeznem továbbá Mathieu Grosch úrnak is a támogatásáért. Viviane Reding , a Bizottság alelnöke. – Elnök asszony! Először is szeretnék köszönetet mondani az előadónak, mert Marinescu úr és árnyékelőadói nagyon pozitív és fontos munkát végeztek. Eljutottunk a második olvasat végére, és a Bizottság szeretné újból megerősíteni – méghozzá a lehető legerőteljesebb kifejezésekkel – annak a tárgynak a politikai és ágazati jelentőségét, amelyről a Parlamentnek határoznia kell. A jelenlegi kedvezőtlen gazdasági ciklus ellenére van néhány egyértelmű lecke, amelyet meg kell tanulnunk: hogyan lehet új életre kelteni a vasúti árufuvarozási ágazatot, mivel a vasúti árufuvarozás elsősorban nemzetközi jellegű, és sikerének egyik vitathatatlan tényezője a jó minőségű vasúti infrastruktúra európai szintű elérhetősége. Ezt kérik a fogyasztók. A határokon átnyúló jó minőségű vasúti infrastruktúra a vasúti árufuvarozási piac sok szegmense versenyképességének elengedhetetlen feltétele, és kiemelten fontos, ha a vasút versenyezni akar a többi közlekedési móddal. Ez azt is megmagyarázza, hogy a Bizottság miért javasolta 2008 végén az árufuvarozási folyosókra épülő versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúthálózat kiépítését. Ezek a folyosók összekapcsolják egymással a legfontosabb árumozgások kiindulópontját jelentő főbb európai ipari régiókat és a fő nemzetközi tengelyeknél végződnek. Az a jogalkotási javaslat, amelyre ma felhívjuk a figyelmüket, döntő jelentőségű elemeket tartalmaz, amelyek kedveznek a magas színvonalú vasúti infrastruktúra nemzetközi szintű fejlesztésének. Ezek között szerepel a vasúti pályahálózat-működtetők közötti együttműködés, a folyosókhoz kiosztott infrastruktúrakapacitások megbízhatósága, a vasúti infrastruktúra működtetése és az árufuvarozási terminálok működtetése közötti megfelelő koordináció, valamint e folyosók minden gazdasági szereplő általi megkülönböztetéstől mentes elérése.

33

34

HU


A Tanács első olvasatra kialakított álláspontja támogatja a Bizottság eredeti javaslatában benyújtott legfontosabb alapelveket, de enyhít bizonyos elemeket. A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság második olvasatra újból felvetett néhány fontos módosítást, amelyek erősítik a rendeletet és visszahozzák a Bizottság eredeti javaslatát. A Bizottság úgy véli, hogy a tárgyalások során elért kompromisszum kiegyensúlyozott, és hogy a bizottsági javaslatok általános célkitűzéseit megfelelő módon figyelembe veszi. Nagyon hálásak vagyunk a Parlamentnek, amiért sikerült megerősítenie az egyablakos ügyintézési rendszer szerepét, amelyet a Tanács közös álláspontja egy puszta levélszekrénnyé fokozott le. Tudom, előadó úr, hogy egyesek vissza akarnak térni a közös állásponthoz. Felkérem önt és a Parlamentet, hogy álljanak ellen ezeknek a próbálkozásoknak, mert ezek gyengítenék a végre-valahára elért kompromisszumot. A vasúttársaságok és az egyéb pályázók számára, akik hozzá szeretnének férni a folyosók infrastruktúrájához, az egyablakos ügyintézési rendszer a jelenlegi rendkívül megterhelő eljárás jelentős mértékű egyszerűsítését jelenti, mert az egyablakos rendszerben önállóan meg lehet hozni döntéseket, és nem kell az ügyeket az egyes pályahálózat-működtetők elé utalni, amelyek az egyes folyosóknak csak a nemzeti szakaszai fölött rendelkeznek. De az egyablakos rendszer természetesen a jegyzékben szereplő vagy a tartalék kapacitásra korlátozódik, vagyis arra a kapacitásra, amelyekről maguk a pályahálózat-működtetők már eldöntötték, hogy tartalékolják az árufuvarozó vonatok számára. A folyosók üzemeltetői az egyablakos rendszer létrehozásának módjára nézve is rendelkeznek bizonyos választási lehetőségekkel. Szeretném hangsúlyozni, hogy az egyablakos rendszer egy közös hatóság, amelyet az egyes folyosók irányító testülete hoz létre vagy nevez ki, funkciója szerint pedig egy koordinációs eszköz. Ez lehet egy technikai jellegű szerv a folyosóüzemeltetési struktúrán belül, lehet az egyik érintett pályahálózat-működtető, vagy lehetnek az Rail Net Europe (RNE) által már létrehozott szervek. Ez tehát nem egy nemzetek feletti szerv, hanem egy eszköz, amely nagyon átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon felgyorsítja és leegyszerűsíti a menetvonalak kiosztásának folyamatát. A pályahálózat-működtetők kötelesek előre meghatározni a kapacitásokat. Az egyablakos rendszer csak kiosztja ezeket a menetvonalakat a pályázóknak a pályahálózat-működtetők által az előre meghatározott infrastruktúrakapacitásokról már korábban meghozott döntések alapján. Egyesek még azt sem átallották mondani, hogy a Bizottság ezzel a rendelettel elsőbbséget akar biztosítani az árufuvarozó vonatoknak a személyszállító vonatokkal szemben, amivel veszélyeztetné a vasúti személyszállítás hatékony lebonyolítását, különösen a távolsági és a helyi közlekedésben. Hadd legyek nagyon őszinte: ez tévedés, ez a javaslat téves olvasata, és ez távolról sem felel meg azoknak a szövegeknek, amelyeket bárki elolvashat a 14. és a 15. cikkben. A Bizottság semmiképpen sem akar Brüsszelből dönteni a vonatokra vonatkozó elsőbbségi szabályokról. Ma az áruforgalmat rendszeresen háttérbe szorítják, mert az utasforgalom mindig elsőbbséget élvez, még működési zavarok esetén is. A szöveg értelmében maguknak a pályahálózat-működtetőknek kell vállalniuk a felelősséget a forgalom mindkét típusára vonatkozó átlátható, következetes és megkülönböztetéstől mentes szabályainak meghatározásáért olyan módon, hogy a menetrend szerint közlekedő árufuvarozó vonatok működési zavarok esetén ne szenvedjenek szisztematikus módon késedelmet. Meggyőződésem szerint ez nagyon jó kompromisszum, és ha ezt önök, parlamenti képviselők elfogadják, majd azt később megfelelő módon végrehajtják, akkor

14-06-2010

14-06-2010

HU


a Bizottság meggyőződése szerint hozzá fog járulni a vasúti árufuvarozás újraélesztéséhez és elő fogja segíteni az európai gazdaság újraindítását a jelenlegi válság után. Mathieu Grosch , a PPE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, biztos asszony! Szégyen, hogy a Bizottság nyilatkozatát és az ebben az ülésteremben elhangzott magyarázatot nem kapta meg a sajtó is, azzal együtt, amiket egyes pártok erről a rendeletről mondanak. Ma ön nagyon a fején találta a szöget: az integrált vasúthálózat létrehozása az árufuvarozás szempontjából – legalábbis számunkra – teljességgel elengedhetetlen és rendkívül fontos. Ami a társaságokat illeti, ez végre elvezet majd minket egy olyan gyakorlathoz, amelyért már nem lelkesednek annyira, amint ezt a múltbeli tapasztalatok mutatják. Ez egyszerűen annyit jelent, hogy együtt kell működni más országokkal. A közelmúltban beszéltünk a liberalizációról. Helyeseljük a liberalizációt a tagállamokkal együtt, de 21 tagállam semmit sem tesz a vasúti közlekedés terén. Most az árufuvarozásról beszélünk. Normális körülmények között nem lett volna szükség egy ilyen rendelet kidolgozására. Elő akarjuk segíteni azt, hogy az árufuvarozás hatékonyabb legyen. Az egymást követő tanulmányok azt mutatják, hogy a forgalom nagyobb részét kell átterelnünk a közútról a vasútra, azonban minden egyes kezdeményezésnél, amely arra irányul, hogy európai fogalmak szerint gondolkodjunk a vasúti közlekedésről, mindig van egy vagy több társaság vagy ország, amely ezt mondja: nem, mi ezt jobban csináljuk, és nektek el kell fogadnotok a mi szabályainkat. Szeretnék köszönetet mondani az előadónak és az árnyékelőadóknak azért a munkáért, amelyet a Bizottsággal és a Tanáccsal közösen végeztek. Támogatjuk ezt az együttműködést. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a személyszállítás továbbra is elsőbbséget fog élvezni, amint ezt 2001-ben megfogalmazták. Mi már a kezdetektől fogva átlátható szabályokat akartunk, hogy kritikus helyzetekben megakadályozzuk ötletszerű döntések meghozatalát. Ennek az a célja, hogy azok, akik nyereséget szereznek a személyszállításból, valamint magának az országnak a pályahálózat-működtetői megkapják azt a bizonyosságot, amelyre szükségük van ahhoz, hogy ebben részt vegyenek. De nem, ők ezt nem akarják! Vajon miért? Egyszerűen azért, mert ez az irányelv új hangsúlyt határoz meg, amely véget vet bizonyos monopóliumoknak, egyes nemzeti monopóliumokat is ide számítva. A holnap vasúti rendszere így nem működhet. Ezért remélem, hogy holnap nagy többséggel megszavazzuk ezt az együttesen elért kompromisszumot, és hogy az a 40 aláírás, amely elsősorban az én képviselőcsoportomtól származik, nem kapja meg a többség támogatását. Mindenesetre szeretnék köszönetet mondani a munkájukért. Bogusław Liberadzki , az S&D képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök asszony! Csaknem egy évig dolgoztunk két elnökség részvételével – szerencsére végig Marinescu úr nagyszerű vezetése alatt – azon a rendelettervezeten, amely valóban megváltoztatná a vasúti közlekedés arculatát. Két szempontot szeretnék kiemelni. Először is mi versenyképes vasúti árufuvarozást akarunk. Másodszor azt akarjuk, hogy a rendelet teljes mértékben kifejthesse előnyös hatásait. Az én politikai csoportom abban a tényben látja a hozzáadott érték lehetőségét, hogy az egységes európai vasúti piachoz hasonlóan elkezdjük megteremteni az európai vasúti térséget, hogy az állami vasúti rendszerektől egy európai rendszer irányába mozdulhassunk el.

35

36

HU


A legfontosabb rendelkezések és megoldások, amelyek véglegesen meggyőztek bennünket e rendelet támogatásáról, a következők voltak: először is az egyablakos rendszer, mint olyan elgondolás, amely kényelmes az ügyfelek számára. Másodszor az a tény, hogy meg akarunk nyitni kilenc folyosót egy olyan rendszerben, amely az egész kontinenst lefedi, hogy első ízben lehetővé váljon országhatárok átszelése az összes érdekelt állam részvételével. Harmadszor beszélünk arról a tényről, hogy ez lehetőséget kínál az átjárhatóság fokozására. Hiszen mi az oka a vasutak rossz helyzetének? A nagyon alacsony szintű átjárhatóság. Negyedszer olyan feltételeket hoztunk létre, amelyek mellett öt éven belül meghatározhatjuk a stratégiai beruházási szükségleteket. Végül van egy menetrendünk, tehát nem halasztjuk el meghatározatlan időre a projektet, és van egy intézményi szinten egységesített módszerünk az egyes közlekedési folyosók üzemeltetésére. E szempontok vettek rá minket arra, hogy támogatásunkat adjuk, és azok nagyon ígéretesek lehetnek, ha a Grosch úr által leírt pesszimista forgatókönyv nem valósul meg, más szavakkal, ha a vasutak üzletté és iparággá akarnak válni. Izaskun Bilbao Barandica , az ALDE képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök asszony! Őszintén remélem, hogy ez az irányelv egyszer s mindenkorra a közúti közlekedés valós alternatívájává változtatja a vasúti árufuvarozást. Energiahatékonysági és környezetvédelmi okokból mindenképpen el kell érnünk ezt a célkitűzést, ugyanakkor azért is, mert néhány valóban transzeurópai vasúti folyosó megerősítése növeli a rugalmasságot, a hatékonyságot, az intermodalitást, valamint különösen az árufuvarozás és általánosságban a logisztika lehetőségeit. Ezek mind az európai reálgazdaság versenyképességének alapvető tényezői. Azok mögött a döntések mögött, amelyeket ma elfogadunk, sok órányi kemény munka áll, amely továbbfejlesztette az eredeti tervezetet. Helyénvaló rendelkezéseket hozni azokról a jellemzőkről, amelyek értelmében a vasút egy szakasza európai folyosónak minősíthető, mert ez lehetővé teszi az állami és a regionális hatóságok számára a tervezést, az egyeztetést és egymás megértését. Az is nagyon fontos, hogy az intézményeket minden szinten bevonjuk ebbe a tervezésbe, mert ez hatékonyabb a beruházások optimalizálása szempontjából, és mert ez egy valóban átlátható módja az integrációnak és Európa lentről felfelé történő felépítésének, valamint annak, hogy mindenki érezze, hogy számíthat az európai projektekre. Azzal ellentétben, amit az elmúlt napokban hallottunk és olvastunk, azt szeretném mondani, hogy ez abból a szempontból is fejlődést jelent, hogy minden egyes folyosó számára irányítási eszközként egy egyablakos rendszert biztosíthatunk. Tisztán politikai szempontból nézve ez a leghatékonyabb és legkiegyensúlyozottabb lehetőség, helyénvalóbb a szubszidiaritás és az arányosság elve szempontjából, és összeegyeztethető az európai ügy eszméjével. Az egyablakos rendszer lehetővé teszi a döntések önálló meghozatalát, ami leegyszerűsíti a jelenlegi eljárásokat, valamint a menetvonalak átlátható és megkülönböztetésektől mentes kiosztását. Az üzemeltetőknek is különféle lehetőségeik lesznek az egyablakos rendszer létrehozásának módja tekintetében. Azt is szeretném elmondani, miként azt Reding biztos asszony is elmondta, hogy ez a rendelet nem biztosít elsőbbséget az árufuvarozásnak a személyszállítással szemben. Ez is elhangzott, és ez nem áll összhangban a 14. és a 15. cikk értelmezésével.

14-06-2010

14-06-2010

HU


Végül szeretnék köszönetet mondani mindegyik képviselőcsoportnak a vasúti projektre vonatkozó szakasz beillesztésével kapcsolatos munkájáért, amely nagyon fontos az én hazám, és ezen belül is az „Y Vasca” gyorsvasút számára. Ez az ügy nagyon fontos egy olyan gazdaság számára, mint amilyen a baszk gazdaság, amely nyilvánvaló módon egy exportra épülő gazdaság, és egyértelműen javítja kereskedelmi kikötőink fejlesztésének kilátásait és lehetőségeit, amelyek a jövőben fontos szerepet fognak betölteni a „tengeri autópályák” néven ismert közlekedés alapvető elemeként. Végül remélem, hogy a jövőbeni projekteknél képesek leszünk javítani az átláthatóságot és a Parlament szerepének beillesztését, mert ebben a vitában kissé vesződségesen jutottunk el erre az álláspontra. Michael Cramer , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Először is szeretnék köszönetet mondani az előadónak és az árnyékelőadóknak. Mi, a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportjának tagjai nem akarunk elsőbbséget biztosítani az árufuvarozásnak. Mi a vasúti közlekedés összes típusa esetében a lehető legnagyobb mértékű rugalmasságot szeretnénk elérni a rendelkezésre álló kapacitás hatékony kihasználása érdekében. Azonban ragaszkodunk az egyablakos rendszerhez az ügyfelek kapcsolattartási pontjaként. A jelenlegi elképzelések szerint azonban ez az egyablakos rendszer a vonatok menetvonaláról is döntene. Azokban az országokban, ahol nagyon erősen igénybe veszik a vasúti hálózatokat és a vegyes szállítási módokat, ennek katasztrofális következményei lesznek. Továbbra is érthetetlennek tartom a jelenlegi megszövegezést. Ezért képzett jogászokkal és közgazdászokkal konzultáltam. De még ők sem tudtak nekem segíteni, és ezért semmiképpen sem támogatjuk ezt az ellentmondásos és borzalmas szöveget. Bár a finanszírozás összegét csaknem a harmadára csökkentették, 20 milliárd euróról 8 milliárd euróra, a folyosók száma hatról kilencre emelkedett. Ez egyszerűen a nyilvánvaló realitás megtagadása! Négy probléma van például a 3. folyosóval, a Stockholm-Malmö-Koppenhága-Hamburg-Innsbruck-Verona-Nápoly-Palermo folyosóval. Van egy szűk keresztmetszet Hamburgban: a Fehmarn Belt kereszteződés állandó összeköttetésének átbocsátóképessége adott, az Alpokat átszelő két alagutat, amely a közelmúltban készült el Svájcban, nem vették figyelembe, és a messinai utat keresztező hidat európai projektként akarják kezelni. A legköltséghatékonyabb, legrövidebb és leggyorsabb alternatíva a Koppenhágából Rostockon keresztül Nürnbergbe vezető összeköttetés, amely a Nápoly felé haladó, újonnan megépült alpesi alagúton keresztül halad. Alternatív közlekedési politikával akarjuk megállítani az éghajlatváltozást. Az értelmetlen, nagy volumenű projektek a realitások elutasításával párosulva csupán elnyelik a pénzt. Ezért elutasítjuk ezt a jelentést. Anna Rosbach , az EFD képviselőcsoport nevében. – (DA) Elnök asszony! Szilárdan támogatom a vasúti árufuvarozást. A jelenlegi európai vasúthálózat fejlesztésre és összehangolásra szorul, mind a túlzsúfolt közúti hálózat, mind pedig a környezetvédelmi megfontolások szemszögéből nézve. Az EU sok tagállama éveken keresztül elhanyagolta vasúthálózatának karbantartását, és a közúti árufuvarozást részesítette előnyben. Most fizetjük meg ennek az árát. Legfőbb ideje, hogy magasabb politikai prioritást biztosítsunk a vonatok közlekedésének. Cselekednünk kell, és új jövőképre van szükségünk az európai vasúti közlekedés egészéről.

37

38

HU


De – mert van itt egy „de” – a vasút nem valami mágikus vagy problémamentes megoldás. Megvan a saját Achilles-sarka. A teherárut a termelési helytől a vasútig teherautóval kell elszállítani, ezt követően vasúton elszállítják a végfelhasználókhoz közeli vasútállomásra. Utána átrakják egy másik teherautóra az utolsó szakasz megtételére. Ez automatikusan megdrágítja a terméket, meghosszabbítja a szállítási időt és megnöveli az adminisztrációs terheket. Tehát ha nem közvetlenül egy vasútvonal mellett helyezzük el a teljes ipari termelésünket, akkor ezek a nehézségek fennmaradnak. Külön-külön meg kell vizsgálnunk az egyes tagállamokban uralkodó helyzetet, hogy lássuk, hogyan lehet azt továbbfejleszteni és koordinálni. Mérlegelnünk kell, hogyan tudunk együttműködni, ahelyett hogy felülről rákényszerítenénk a tagállamokra valamiféle harmonizációt. Tagállamaink és vasúti rendszereink nagyon különbözőek; ezt tiszteletben kell tartanunk, és munkák során ebből kell kiindulnunk. Michel Dantin (PPE) . – (FR) Elnök asszony! Azzal szeretném kezdeni, hogy gratulálok az előadónak az elvégzett kiváló munkáért. A szöveget a két olvasat között továbbfejlesztették, méghozzá a jelek szerint a helyes irányba. Attól az évtől kezdve, amikor elkezdtük megvitatni ezt a kérdést, azt látom, hogy a lakosságot – legalábbis az én régiómban – nagyon zavarja az, hogy ma alig van koordináció a vasúttársaságok között. Hogyan tudunk mi itt, a tisztelt Házban legitim módon további törekvésekre felszólítani a környezet tekintetében? Helyénvaló-e az, hogy sajnálatunknak adunk hangot amiatt, hogy Koppenhága nem lett teljes siker, amikor mi itt, Európában, képtelenek vagyunk arra, hogy ténylegesen elmozdítsuk az árufuvarozást a vasút irányába, akár tisztán a vasút, akár a multimodális közlekedés irányába? A multimodális közlekedés egyes ágazatai továbbfejlődtek, és a közúti fuvarozóknak időre volt szükségük az alkalmazkodáshoz, de képesek voltak felfogni e rendszer kiegészítő jellegét és bizonyították annak hatékonyságát. Ma nem folytathatunk vitát úgy, hogy annak aztán ne legyen semmi eredménye; kötelesek vagyunk cselekedni, méghozzá gyorsan. Az igaz, hogy ezen a szövegen túl lehetnek itt-ott problémák az infrastruktúrával. Különösen szeretném felhívni a figyelmét, biztos asszony, a határkeresztező szakaszok kérdésére. Ezekért gyakran senki sem tartozik felelősséggel, mégis ezek alkotják azokat az összeköttetéseket, amelyekre szükségünk van európai projektünk sikeres végrehajtásához. Azt is hallottam, hogy egyes pártok, konkrétabban a szociális partnerek hangot adnak annak a félelmüknek, hogy bizonyos jogköröket elveszíthetnek. Nekem azonban meggyőződésem, hogy e projekt sikere lehetőséget biztosít nekünk arra, hogy keményebben dolgozzunk, és együtt dolgozzunk keményebben. Úgy érzem, hogy ez valóban egy olyan kérdés, amelyben Európa megmutathatja gyakorlatias oldalát polgártársainknak. Erre pedig nagy szükségünk van. Saïd El Khadraoui (S&D) . – (NL) Elnök asszony, biztos asszony, hölgyeim és uraim! Most rajtam a sor, hogy köszönetet mondjak az előadónak és az árnyékelőadóknak az elvégzett nagyszerű munkáért. Véleményem szerint az eredmény nagyon fontos, amelyre büszkék lehetünk. Elvégre az elmúlt húsz év során a vasúti árufuvarozás csaknem szisztematikusan elveszítette piaci részesedését a közutak javára, amit a gazdasági válság is nagyon érzékenyen érintett. Ezért intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a vasúti közlekedés újabb lökést kapjon. Ez a rendelet természetesen a vasúti árufuvarozás versenyképessége javításának csak az egyik eszköze. További intézkedések egész sorára is szükség lesz, például a műszaki

14-06-2010

14-06-2010

HU


átjárhatóság és az infrastruktúra finanszírozásának tekintetében. A további szükséges intézkedések között szerepel a piac működésének optimalizálása és az intermodális közlekedés előmozdítása. Nyilvánvaló azonban, hogy a nemzetközi árufuvarozási folyosók fejlesztése, amely elősegíti az árufuvarozó vonatok áthaladását Európán keresztül, a helyes irányba megtett fontos lépésnek minősül. Az „egyablakos ügyintézési rendszer”, amelyet egyes képviselőtársaink elleneznek, valójában könnyebbé, egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a folyosók használatát a leendő ügyfelek számára. Ez nem jelenti, hogy duplán végezik el azt, amit a nemzeti pályahálózat-működtetők már ma is tesznek. Ellenkezőleg: kiegészíti a munkájukat és jobb koordinációról gondoskodik. Azokkal a képviselőtársaimmal is egyetértek, akik hangsúlyozták, hogy ez a rendelet nem lehet hátrányos a személyszállító vonatokra nézve. Azonban egyértelmű rangsorolási kritériumokat kell felállítani az árufuvarozó és a személyszállító vonatok közlekedtetésének optimalizálásához. Gesine Meissner (ALDE) . – (DE) Elnök asszony, biztos asszony! Tökéletesen egyetértünk abban a kérdésben, hogy a vasúti árufuvarozás területén is szükségünk van belső piacra. Ez nagyon fontos. Papíron már régóta létezik, a gyakorlatban azonban sajnálatos módon nem. Ha még mindig van néhány véleménykülönbség, az annak a ténynek tulajdonítható, hogy az egyes tagállamokban eltérő tapasztalatokat szereztünk a vasúthálózat működéséről vagy működésképtelenségéről. Én Németországból származom, ahol szörnyű lenne, ha az árufuvarozás elsőbbséget élvezne a személyszállítással szemben. Ennek nagyon negatív hatásai lennének a helyi tömegközlekedésre nézve. Ugyanakkor pontosan tudjuk, hogy egységes rendszerre van szükségünk Európában. Ezt mi akarjuk is, és szükségünk is van rá. Már csak az a kérdés, hogy hogyan fogjuk ezt végrehajtani, hány folyosóból fog állni, és természetesen ki fogja az egyablakos rendszer szabályait meghatározni, tehát ki fogja a vonatok menetvonalait kiosztani. Erről teljesen eltérő vélemények léteznek. Vannak, akik úgy gondolják, hogy egy párhuzamos rendszert hozunk létre, ha az egyablakos ügyintézés folyosónként történik, nem pedig funkcionális nemzeti egyablakos ügyintézéssel, amelyet talán be kellene illesztenünk a rendszerbe. Ez a fennálló nézeteltérések egyetlen forrása. Máskülönben valamennyien egyetértünk abban, hogy szükségünk van az árufuvarozás e módjára Európában. Tomasz Piotr Poręba (ECR) . – (PL) Elnök asszony! A versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet alapos vizsgálata feltárta, micsoda hatalmas kihívás volt egyetértésre jutni egy ilyen bonyolult és politikai befolyás alatt álló ügyben. Sajnálatos módon azonban továbbra is vannak olyan rendelkezések ebben a rendeletben, amelyeket ellentmondásosnak látok, mind a vasúti közlekedés versenyképessége, mind pedig a vasúti pályahálózat-működtetők vállalkozói függetlensége szempontjából. Gondolok itt azokra a rendelkezésekre, és elsősorban a 12. cikk új bekezdésére, amelyek felhatalmazzák az egyes folyosók egyablakos rendszerét az infrastruktúrakapacitások kiosztására, és ezzel megsértik az üzemeltető ezzel kapcsolatos kizárólagos jogát és korlátozzák függetlenségét. Nagyon ellentmondásosnak találom továbbá a (3) bekezdésben foglalt javaslatot, miszerint más feladatok esetében az üzemeltető tájékoztatja az egyablakos rendszert arról, hogy a

39

40

HU


feladat kiosztása megtörtént, és az egyablakos rendszer adja meg a választ a pályázónak. Ha az egyablakos ügyintézési szerven keresztül kell közölni a lehetséges elutasítást, ez kétség kívül növelni fogja a bürokráciát és késleltetni fogja a menetvonalak kiosztását, ugyanakkor csökkenti a fuvarozók változó szükségleteire történő rugalmas reagálás lehetőségét. Nyilvánvaló, hogy ez csökkentheti a vasúti közlekedés versenyképességét. Rendkívül kétségesek továbbá a (4) bekezdés rendelkezései, amelyek megsértik a kereskedelmi információk titkosságának alapelvét. Az egyablakos rendszer átlátható működésének biztosítása helyett ez a verseny elleni küzdelem eszközévé válhat a tisztességtelen gyakorlatokat folytató emberek kezében. Inés Ayala Sender (S&D) . – (ES) Elnök asszony! Éppen a közelmúltban tértünk vissza a Zaragozában megrendezett TEN-T napok című rendezvényről. Ezen a konferencián a Bizottság, a Parlament, a spanyol elnökség és az EU közlekedési miniszterei megerősítették diagnózisukat: a vasúton szállított teheráruk aránya jelentős mértékben csökken, még azokban az országokban is, amelyek még nem is olyan régen vezető helyen álltak ezen a területen, ilyen például Németország. Egyetértés volt a követendő kezelési mód tekintetében is: sokkterápiára van szükség e közlekedési mód életre keltése érdekében, egyrészről ha teljesíteni akarjuk a károsanyag-kibocsátással kapcsolatos kiotói kötelezettségvállalásainkat, másrészről pedig azért, mert sürgősen különböző alternatívákat kell meghatároznunk az óriási méreteket öltött közúti forgalom felváltására, mielőtt a teljes összeomlás bekövetkezne. Ezért sürgősen növelnünk kell a vasúton szállított teheráruk arányát, de ezt európai és határokon átnyúló szinten kell megtennünk, a jövő szem előtt tartásával. Ez kiterjed a 900 méter hosszú vagy még ennél is hosszabb vonatok folyamatos vagy elsőbbséget élvező folyosókon való teljesen biztonságos közlekedésére, az európai vasúti forgalomirányítási rendszeren keresztül javasoltaknak megfelelően. Ezért annyira fontos ez a kérdés. Ezért gratulálni szeretnék Marinescu úrnak és mindazoknak, akik részt vettek az ebben foglalt kötelezettségvállalás megvitatásában, amely továbbra is egy kezdeti kötelezettségvállalás, további folyosók beillesztésének lehetőségével. Különösen hálás vagyok annak tisztázásáért, hogy a transzeurópai hálózatok felülvizsgálatával már tervbe vették egy erős szinergia megteremtését. Ezért különösen szeretném kifejezni elismerésemet és köszönetemet a 16. árufuvarozási folyosó beillesztéséért, amikor elkészül, valamint a szárazföldi vagy belvízi kikötők és a tengeri kikötők fontosságának kiemeléséért. Miként már elhangzott, az eddigiekben azt tapasztaltuk, hogy a személyforgalom aránya növekedett az áruforgalom hátrányára, és szerintem a legjobb példa erre az én hazám. Tehát ne aggódjanak, mivel az utasok jogait, amelyeket az árufuvarozástól megszereztek, semmiféle veszély nem fenyegeti. Ami a résidők kiosztásának az egyablakos rendszerhez történő hozzárendelését illeti, német képviselőtársaimnak nem kell aggódniuk: a nemzeti gazdasági szereplők rendelkeznek majd döntéshozatali jogkörrel. A Deutsche Bahn védelmet élvez. Andreas Mölzer (NI) . – (DE) Elnök asszony! A versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózat létrehozásáról szóló rendelet véleményem szerint negatív hatást gyakorol majd a vasút működésére szerte Európában. Ha pöröllyel próbáljuk kiegyengetni az európai hálózatkezelés előtt az utat, azzal semmiképpen sem fogjuk megoldani a fennálló problémákat. Ellenkezőleg: a felelősségi körök központosítása és feldarabolása új

14-06-2010

14-06-2010

HU


problémákat fog előidézni. Ha az árufuvarozó vonatok a jövőben elsőbbséget fognak élvezni, akkor ez még a jelenleginél is nagyobb versenyhátrányt fog okozni a személyforgalom számára, amelyet környezetvédelmi okok miatt elő akarunk mozdítani. Az EU nem teheti meg azt, hogy környezetvédelmi szempontból megfelelő magatartásra szólít fel, miközben a biodízelre vonatkozó előírásokkal megdrágítja az autózást, aztán a privatizációs rendeletekkel leválasztja a mellékvonalakat a vasúti közlekedésről és árufuvarozási folyosók létrehozását írja elő a nagy csomópontoknál a személyforgalom hátrányára. Különösen a közlekedési csúcsidők alatt kell itt bármit is nagyon óvatosan tennünk, hogy ne büntessük az ingázókat. Ha a nemzeti pályahálózat-működtetők hatáskörét az egyablakos rendszerre bízzuk, akkor ennek következtében széttöredeznek a felelősségi körök és még jobban felduzzad a bürokratikus apparátus. A nemzeti szervezetek meggyengítéséből egyértelműen kirajzolódik az a szándék, hogy egymás után saját európai pályahálózat-működtetőket hozzanak létre, ami sem nem ésszerű, sem pedig nem helyénvaló. A rendeletben foglalt szabályok a hatáskörök elvesztésén túl a kapacitások elvesztését is elő fogják idézni a menetvonalak iránti kérelmek korai benyújtása következtében. Ezért a javasolt kompromisszumot véleményem szerint el kell utasítani. Axel Voss (PPE) . – (DE) Elnök asszony! Hangsúlyozni szeretném, hogy elvben természetesen nagyon szép az, hogy egy belső piacon tevékenykedünk, hogy ebbe beillesztjük a vasúti közlekedést és az árufuvarozást, valamint támogatjuk az együttműködést. Csak arra szeretnék rámutatni, hogy az egyes tagállamokban különféle rendszerek és vasúthálózatok működnek. Így ez természetesen mindig nagyon bonyolult lesz a sűrűn lakott régiókban. Nem különálló rendszereink vannak, más szavakkal az egyablakos rendszer valójában azt fogja eredményezni, hogy az árufuvarozás egyfajta prioritást fog élvezni, és ez a központi szervezet még az új menetvonalak létrehozásakor is kellő befolyással fog rendelkezni a személyszállítás felett. Itt is azt fogjuk látni, hogy valamiféle elsőbbséget biztosítanak az árufuvarozásnak, még akkor is, ha ezt nyíltan nem mondják ki. Nekünk azonban gondoskodnunk kell arról, hogy a személyszállítás is vonzó lehetőség maradjon a sűrűn lakott régiókban. Silvia-Adriana Ţicău (S&D) . – (RO) Az elmúlt évek során a Bizottság három fő szempontra összpontosította figyelmét a vasúti közlekedés fejlesztése kapcsán: a verseny megnyitása, a nemzeti vasúthálózatok átjárhatóságának és biztonságának fejlesztése, valamint a vasúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése. A vasúti árufuvarozás azonban a teljes belső árufuvarozásnak alig 18%-át teszi ki az Európai Unióban. A vasúti árufuvarozás többi közlekedési módhoz viszonyított hatékonyságának növelése érdekében az Európai Uniónak vasúti árufuvarozási folyosókat kell létrehoznia és garantálnia kell azok lehető leghatékonyabb működését. Ezeket a folyosókat úgy kell kialakítani, hogy garantálják az egyes folyosók forgalmának belső folytonosságát, a meglévő különféle vasúti infrastruktúrák közötti szükséges kapcsolódások biztosításával és a szükséges kapacitásnak a folyosó teljes hossza mentén történő elosztásával. Az ilyen jellegű folyosók létrehozásának jobb kapcsolódásokat kell biztosítania a szomszédos országok vasúti infrastruktúrájával. Szerintem létfontosságú, hogy az árufuvarozási folyosók működtetésében részt vevő pályahálózat-működtetők átjárható IT-alkalmazásokat használjanak a nemzetközi útvonaligények feldolgozásához és a folyosó nemzetközi forgalmának irányításához.

41

42

HU


Seán Kelly (PPE) . – Elnök asszony! Először is, az Európai Unió hihetetlenül sok és jó munkát végez. Éppen a múlt héten láttuk a barangolási díjak ügyének sikerét az Európai Unió Bíróságán. Úgy gondolom, hogy Reding biztos asszony nagyon fontos szerepet töltött be ebben, és ezért kérem, fogadja elismerésemet. A tengeri autópályák kérdése egy másik olyan példa, amelyet képviselőtársaim említettek, most pedig erről a nagyon fontos kérdésről, a vasúti árufuvarozásról folytatunk vitát. Úgy gondolom, hogy a Marinescu úr által felvetett szempont nagyon fontos. Jóllehet a vasúton szállított teheráruk mennyisége az elmúlt évek során csökkent, az éghajlat azóta megváltozott. A globális felmelegedés tudatában és a vulkáni hamuval kapcsolatos események után az emberek jobban hajlanak arra, hogy vasúton utazzanak és áruikat vasúton szállíttassák. Tudom, hogy vannak nehézségek, de az előnyök óriásiak a költségek, a kisebb környezetszennyezés, a kevesebb torlódás és a kevesebb közúti baleset szempontjából. Ha megengednek nekem egy szójátékot, akkor azt mondanám, hogy jó úton járnak – a vasúton! Csak így tovább, és kívánok önöknek ugyanolyan sikereket, mint amit a barangolási díjak területén elértek. Werner Kuhn (PPE) . – (DE) Elnök asszony, biztos asszony! Én is ki szeretném emelni, hogy ami a további liberalizációt és a vasúti piac megnyitását illeti, az árufuvarozás előnyben részesítését tartalmazó jogszabály a helyes irányba megtett újabb lépést jelent a vasúthálózatok versenyképessége szempontjából egész Európában. Ha azt akarjuk, hogy az árufuvarozás előnyben részesítését tartalmazó jogszabályt elfogadják, akkor természetesen azt a tényt is mérlegelnünk kell, hogy Európában vannak olyan országok, mint például Németország, amelynek a legnagyobb részt kell vállalnia a tranzitforgalomból. Több felszólaló is említette azt, hogy Németországban mi már kialakítottuk a saját, közvetlenül a nagy agglomerációs területeken átvezető folyosóinkat. A Bizottság itt előterjesztette az elsőbbséget élvező árufuvarozási folyosókat, és rendkívüli gonddal kell koordinálnunk azt az integrált rendszert, amelyben a helyi személyszállító vonatok menetrend szerint közlekednek és amely az ütemes távolsági közlekedést és az árufuvarozást is lehetővé teszi Németországban. Ezért ahhoz, hogy az egyablakos rendszer jól működjön, egyszerűen az kell, hogy képes legyen tökéletes összhangban működni az érintett nemzeti pályahálózat-működtetővel. Josefa Andrés Barea (S&D) . – (ES) Elnök asszony! A transzeurópai közlekedési folyosók egyike a „földközi-tengeri folyosó” néven ismert vasúti folyosó. Ez egy létfontosságú összeköttetés Észak-Afrika és Európa között. Létfontosságú Spanyolország számára, mert ez a vonal elsőbbséget élvez, ugyanis összekötné Algecirast Európával. Ez nem zárna ki más, elsőbbséget élvező folyosókat, és keresztezné Almeríát, Murciát, a Valenciai Közösséget és Katalóniát. Reding biztos asszony a következő okot említette: élénkebb gazdasági tevékenység és erősebb összpontosítás a szárazföldi közlekedésre. Ez a két feltétel egyike. Megnyitná az összeköttetés lehetőségét a Földközi-tenger különféle tengeri kikötőivel. Gondoskodnunk kell a gazdasági lendületről és versenyképesnek kell lennünk – a biztos asszony erről is beszélt –, mert ez a terület adja Spanyolország exportjának több mint 50%-át. Ezért ha előmozdítjuk egy stratégiai jelentőségű vasúthálózat létrejöttét a Földközi-tenger térségében, akkor ezzel Spanyolország és Európa nagyobb versenyképességét is kivívjuk. Franz Obermayr (NI) . – (DE) Elnök asszony! A közút helyett a vasútnak kell az európai árufuvarozási politika vezérelvének lennie a 21. században, és ahelyett, hogy kiterjesztenénk

14-06-2010

14-06-2010

HU


az uniós irányelvet a „gigalinerek” (óriás tehergépkocsik) engedélyezésére, az árufuvarozás vasútra történő terelését kell célként magunk elé tűznünk. A vasutaknak végeredményben gyorsabbnak és költséghatékonyabbnak, ezért kellően vonzónak kell lenniük a fuvarozók számára ahhoz, hogy lemondjanak a közutak használatáról. Számomra az a meglepő ebben a tervezetben, hogy említést sem tesz a Brenner bázisalagútról. Elvégre ez az alagút a Berlin és Palermo közötti 2 200 kilométer hosszú vasúti összeköttetés egyik központi eleme, és fontos projekt a transzeurópai hálózat összefüggésében. Miként valamennyien tudjuk, nagyon sok a bizonytalanság az Olaszország által nyújtandó finanszírozás kapcsán, és az EU nem hajlandó további jogilag kötelező erejű pénzügyi kötelezettséget vállalni a 2013 utáni időszakra. A Brenner bázisalagút nem válhat eurómilliárdokat elnyelő fekete lyukká. Egyértelmű információkat várok erről az építkezési projektről. Tartozunk ezzel az adófizetőknek és azoknak, akik a Brenner bázisalagúttól északra és délre élnek Olaszországban és Ausztriában. Georges Bach (PPE) . – (FR) Elnök asszony, biztos asszony! Egyetértek képviselőtársammal, aki korábban említette, hogy sok még a tennivaló; ennek ellenére azt hiszem, hogy ez a javaslat a helyes irányba megtett fontos lépés. Úgy gondolom, hogy ez a szöveg rendelkezik azzal a potenciállal, hogy egy nagyra törő európai projektben érje el a csúcspontját. Legfőbb ideje, hogy lépéseket tegyünk a vasúti árufuvarozás versenyképességének növelése érdekében, különösen az együttműködés és az egyeztetés előmozdítása útján, minden szinten. Nem osztom egyes tagállamok félelmeit, amelyek a nemzeti gazdasági szereplők vasúthálózat feletti ellenőrzési jogai elleni fenyegetésnek tekintik ezt a szöveget, illetve azokat a félelmeket sem, hogy hátrányos lehet a személyszállításra nézve. Nem hiszem, hogy ez a rendelet bármilyen negatív hatást is gyakorolna a vasúti személyszállításra. Ellenkezőleg, elősegíti az árufuvarozás színvonalának javítását és a közúti fuvarozás felé történő további eltolódás megakadályozását. Viviane Reding , a Bizottság alelnöke. – Elnök asszony! Szeretnék köszönetet mondani a Parlamentnek az elvégzett munkáért, és azt is hadd mondjam el, hogy az előadó által beterjesztett következtetések rendkívül egyértelmű üzenetet küldenek a tagállamoknak és az érdekelteknek, mert valamennyien tudjuk, hogy szükség van az árufuvarozási folyosókra a vasúti árufuvarozás újraélesztéséhez és fejlesztéséhez. És azt is tudjuk, hogy ezeket egyeztetett és összefüggő módon kell végrehajtani európai szinten. Látjuk az összes vasúti szereplő tevékeny részvételét. E vita fényében szeretnék újból leszögezni két kérdést. Az első: az egyablakos rendszer nem valami nemzetek feletti szervezet, hanem egy műveleti eszköz, amely a menetvonalak kiosztási folyamatának hatékonyabbá tételére szolgál. Másodszor: ez a rendelet végrehajtható a közlekedés egyéb típusai kapacitásszükségletének teljes tiszteletben tartásával, különös tekintettel a személyszállításra. A Bizottság szerint nagyon hasznos lesz Európa számára, ha ez a javaslat holnap erős támogatásban részesül. Marian-Jean Marinescu , előadó. – (RO) A kompromisszumot legalább négy politikai csoport támogatja. Támogatja továbbá a Bizottság, és holnap egy ilyen értelmű nyilatkozatot is ki fog adni. A kompromisszumot támogatják a fuvarozók és a pályahálózat-működtetők európai szövetségei is.

43

44

HU


Egyetlen módosító javaslatot nyújtottak be, a vasúti árufuvarozási piac egyetlen gazdasági szereplőjének nyomására, amely véleményem szerint valójában megtévesztő játszmát űz. A helyi sajtóban vitát folytatnak a személyszállítás szétzüllesztéséről, miközben a mi Parlamentünkhöz benyújtott módosító javaslat valójában az egyablakos rendszer kiküszöbölésére vonatkozik, amely lehetővé teszi az átláthatóságot és gondoskodik a tisztességes versenyről. E módosítás jóváhagyása egy egyeztető eljárást eredményez és megszünteti a rendelet szövege által hozzáadott összes értéket. Ez a rendelet hasznavehetetlenné válik az egyablakos rendszer nélkül, és alig néhány ponton változtat a jelenlegi helyzeten. Szeretnék megemlíteni önöknek egy pontot. Azok a kijelentések, amelyek ebben az ülésteremben a kapacitásokat kiosztó egyablakos rendszerrel kapcsolatban hangzottak el, azért nem igazak, mert a kapacitásokat a 2001/14/EK irányelvnek megfelelően kell elosztani, mint ahogyan jelenleg is a pályahálózat-működtetők dönthetnek arról, hogy az árufuvarozó vonatoknak milyen útvonalat kell igénybe venniük, és dönthetnek az eseti igények alapján történő kapacitásfoglalásokról, míg az egyablakos rendszer ezt a foglalási folyamatot a pályahálózat-működtetők által már meghozott döntések keretein belül hajtják végre. Ezért legnagyobb sajnálatomra azt kell mondanom, hogy ez az egyesek által hangoztatott nézet téves. A jelenlegi kompromisszumot bonyolult tárgyalások eredményeként sikerült elérnünk. A jelenlegi szöveg pontosan azt tartalmazza, amire az árufuvarozási ágazatnak szüksége van: a forgalom koordinálása, beruházások, irányítás, egységes szabályok zavarok esetére, a szabad piac egyszerű elérhetősége a kérelmezők számára. Az egyeztetéstől nem kaphatunk többet annál, mint ami most a rendelkezésünkre áll. Ugyanakkor meggyengítheti a rendelet tartalmát és hasznavehetetlenné teheti azt. Különösnek tartanám, ha egyetlen társaság képes lenne megnyerni ezt az ügyet a Tanáccsal, az Európai Parlamenttel és az Európai Bizottsággal szemben. Mondanom sem kell, hogy az a javaslatom és kérésem, hogy a jelenleg benyújtott formában szavazzák meg ezt a kompromisszumot. Elnök. - A vitát lezárom. A szavazásra 2010. június 15-én, kedden kerül sor. Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke) Debora Serracchiani (S&D) , írásban. – (IT) A hatékony és fenntartható európai közlekedési rendszer kifejlesztéséhez újra kell élesztenünk a vasúti árufuvarozást, a tagállamok közötti egyeztetett cselekvéssel, valamint a vasúti pályahálózat-működtetők közötti együttműködéssel, az intermodalitás, a piacnyitás, valamint a teher- és a személyforgalom kezelésének fejlesztése érdekében. A rendeletre irányuló javaslat célja a vasúti árufuvarozási szolgáltatások fejlesztése az európai folyosók meghatározására irányuló eljárás útján, amelyeknek magas színvonalú árufuvarozási szolgáltatásokról kell gondoskodniuk. Az 5. árufuvarozási folyosó tervezetét már 2006-ban elkészítették miniszteri szinten, a Balti-Adria folyosó, a VI. páneurópai folyosó és a 23. számú kiemelt projekt szerint. Ezért helyénvaló továbblépni a kötelezettségvállalások teljesítése irányába és törekedni a meghatározott célkitűzéseink megvalósítására; erre a pontra többször is visszatértünk a zaragozai TEN-T konferencián.

14-06-2010

14-06-2010

HU


21. Az Európai Parlament egy alelnökének megválasztása Elnök. Tájékoztatom önöket, hogy megkaptam az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport jelölését az Európai Parlament megürült alelnöki posztjára, amelyre Tőkés László urat jelölték. A szavazásra holnap, 2010. június 15-én, kedden délben kerül sor. 22. A büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog (vita) Elnök. - A következő napirendi pont Ludford asszony által, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság nevében benyújtott, a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvtervezetről szóló jelentés (00001/2010 – C7-0005/2010 – 2010/0801(COD)) (A7-0198/2010). Sarah Ludford , előadó. – Elnök asszony, már több mint egy évtizede felismertük, hogy az EU-nak lépéseket kell tennie a gyanúsítottak és vádlottak jogainak Európa-szerte történő megerősítésére, és meg kell adnia a tisztességes tárgyaláshoz szükséges biztosítékokat. Ez összefügg a sokkal szorosabb rendőrségi és ügyészségi együttműködéssel, az európai elfogatóparancs bevezetésével és azzal a ténnyel, hogy sok uniós polgár él a szabad mozgás jogával, és így idegen környezetben kerülhet összeütközésbe a törvénnyel. Az eljárási biztosítékokkal kapcsolatban kísérlet történt egy átfogó intézkedésre, amelyet ez európai parlamenti képviselők határozottan támogattak, de 2007-ben a Tanács megakadályozta ennek megvalósulását. Örömmel láttam (mint ahogy azt is örömmel látom, hogy Reding alelnök részt vesz ezen a vitán), hogy tavaly a Bizottság a svéd elnökség támogatását élvezve újjáélesztette az ügyet egy fél tucat intézkedést tartalmazó ütemterv formájában. Most látjuk először a fényt az alagút végén. Az irányelv szerint a kihallgatáson vagy tárgyaláson részt vevő, az adott ország nyelvét nem értő gyanúsítottaknak vagy letartóztatottaknak bizonyos feltételekkel joguk van a tolmácsoláshoz és fordításhoz a rendőrségi kihallgatás, a tárgyalások, az ügyvéddel való megbeszélések stb. során. Tehát egyszerűen fogalmazva: az adott ország lakosaiéval azonos helyzetet kell biztosítani számukra. A tagállamok büntetőjogi együttműködésének alapja a kölcsönös elismerés, a más uniós országokban hozott bírósági határozatok kölcsönös bizalmon alapuló, csaknem automatikus elismerése. Azonban a kölcsönös bizalom léte egyelőre csak feltételezés. A kölcsönös bizalmat úgy lehet megteremteni, ha az összes uniós tagállam teljes mértékben tiszteletben tartja az igazságszolgáltatásra és a tisztességes tárgyalásra vonatkozó meghatározott követelményeket. A mai vita résztvevői talán már mindannyian találkoztak a feltehetően nem tisztességes tárgyalás eseteivel. Nemrég foglalkoztam Garry Mann esetével, akit európai elfogatóparancs alapján visszarendeltek Portugáliába. A tárgyaláson mind a vádat, mind az ítéletet szóban hirdették ki. Mann úr az ítéletig nem is tudta, mivel vádolják. A tolmács egy helybeli fodrász volt, a bíró feleségének egy barátja. Amikor visszatoloncolták az Egyesült Királyságba, egyetlen angol nyelvű levelet adtak át neki, amelyben nyomatékosan felszólították, hogy két évig nem térhet vissza Portugáliába. Azonban évekkel később európai elfogatóparancsot adtak ki ellene, és visszarendelték Portugáliába a büntetését letölteni.

45

46

HU


A megfelelő és professzionális nyelvi támogatás hiánya meghatározó tényező Andrew Symeou görögországi ügyében is. Ezen intézkedés célja nemcsak az európai egyezmény 6. cikke tagállamok általi alkalmazásának biztosítása, hanem a minimumkövetelmények továbbfejlesztése is. Ahogy a tavaly novemberi ütemterv tartalmazza, az EU-nak további lépéseket kell tennie az egyezmény által meghatározott követelmények teljes végrehajtásának, valamint szükség esetén e követelmények következetes alkalmazásának és a követelményszint emelésének biztosítására. Úgy gondolom, hogy a Parlament jól élt a Lisszaboni Szerződés alapján megszerzett új jogalkotási hatáskörével. Reding alelnök asszony – akinek elismerésemet szeretném kifejezni – és tisztviselői segítségével keményen küzdöttünk bizonyos alapvető követelmények szintjének emeléséért. Ezek közé tartozik a gyanúsított és az ügyvédje közötti kommunikáció tolmácsolása az eljárás minden szakaszában, a gyanúsított annak eldöntéséhez való joga, hogy van-e szükség tolmácsolásra vagy fordításra, valamint a minőségi kifogáshoz való jog. Biztosítottuk a részleges fordításra való korlátozás jogát, azaz minden lényeges anyagot le kell fordítani, és a szóbeli védekezésnek kivételszámba kell mennie, továbbá biztosítottuk azt is, hogy a gyanúsítottaknak nem szabad megengedni, hogy előzetes tanácsadás nélkül lemondjanak a tolmácsoláshoz való jogukról. Most csak néhányat soroltam fel a legfontosabb pontok közül. Összegzésül elmondom, hogy erősen hiszek az európai elfogatóparancsban, de szükség van az ütemterv-programra a polgárok jogainak megerősítése és megfelelőbb alkalmazása érdekében. A biztosítékok és a védekezés jogának megerősítése nem azt jelenti, hogy erőtlenül lépünk fel a bűnözés ellen. Éppen hogy azt jelenti, hogy kitartóan fellépünk a bűnözés ellen. A magas minőségű határozatok jelentette jó és hatékony igazságszolgáltatás azt jelenti, hogy több elkövetőt tudunk elfogni, és a kiadások csökkentése nem jelent valódi csökkentést, mivel ha a bírósági határozatok vagy a rendőrségi gyakorlat nem megfelelőek, akkor az emberek fellebbezéssel fognak élni. Az olcsó igazság nem igazság. Ezért kérem az irányelv támogatását. Szeretnék köszönetet mondani a spanyol elnökségnek – amellyel jól haladnak a tárgyalásaink – és a Bizottságnak, az összefoglalómban pedig foglalkozni fogok a plenáris ülésre benyújtott módosításokkal. ELNÖKÖL: Diana WALLIS alelnök Viviane Reding , a Bizottság alelnöke. – Elnök asszony, ez így igaz. Az eljárási biztosítékok lesznek az igazságszolgáltatás területének legfőbb prioritásai az elkövetkező években, mivel szükség van a büntetőeljárások vádlottjainak jogaival kapcsolatos minimumkövetelményekre. Ezek nélkülözhetetlenek a különböző tagállamok igazságügyi hatóságai közötti valódi kölcsönös bizalom előmozdításában. Ezen bizalom nélkül a kölcsönös elismerés soha nem fog megfelelően működni. Szükséges, hogy a bírók és ügyészek biztosak lehessenek abban, hogy bárhol is folytassanak le egy eljárást az Unióban, az alapvető, közös jogokat mindenhol tiszteletben tartják. Az eljárási jogokkal kapcsolatos minimumkövetelmények révén meg kell alapozni a polgároknak az igazságszolgáltatási rendszerbe és az EU-ba – mint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségbe – vetett bizalmát.

14-06-2010

14-06-2010

HU


Ezért örömmel üdvözlöm a két társjogalkotó által elért megállapodást. Külön köszönetet szeretnék mondani Ludford bárónőnek és az egész Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságnak a kitűnő munkájukért. Biztosként örömmel tölt el, hogy a kompromisszumos megoldásokat sok ponton 2010. márciusi javaslatunk inspirálta. A javaslat célja annak elérése volt, amit a Parlamentnek most sikerült is elérnie: a vádlottak számára a védelemmel kapcsolatban magas szintű követelmények biztosítása és a védelem szintjének az emberi jogok európai egyezménye által biztosított szint alá való csökkenésének elkerülése. Az irányelv a jelenlegi formájában növelni fogja a minimumkövetelményeket. A büntetőeljárás során következetesen biztosított tolmácsolás és a lényeges dokumentumok fordítása eredményeképpen a tisztességes tárgyaláshoz való jog sokkal szisztematikusabban és könnyebben fog érvényesülni. Teljes mértékben egyetértek az előadóval abban, hogy az olcsó igazság nem igazság, és az olcsó igazságszolgáltatás végső soron magasabb költségekhez, valamint a bírók és polgárok részéről egyaránt a bizalom hiányához vezet. Nagyon örülök, hogy az irányelv elfogadása ilyen gyors volt. Ez az ütemterv első lépése, amely azt jelzi, hogy az intézmények betartják arra vonatkozó ígéretüket, hogy prioritásként fogják kezelni ezt a dokumentumot. Egyetlen elem van, amellyel nem tudok egyetérteni. Ez pedig bizonyos tagállamok arra irányuló kérelme, hogy a végrehajtás időszakát hosszabbítsuk meg 36 hónapra. A Bizottság véleménye szerint három év túlságosan hosszú lenne, mivel egyetlen tagállam sem szolgált bizonyítékokkal arra nézve, hogy e jogszabály végrehajtása nagyon bonyolult lenne. Ezenkívül a tagállamok már évek óta tudják, hogy ez a jogszabály bevezetésre fog kerülni. Azonban mindennek tudatában és a kompromisszum szellemében el fogom fogadni a megoldást. Amit most akarok mondani, az nagyon fontos a jövőre nézve. Azzal a feltétellel, hogy ez nem fog az ütemterv későbbi intézkedéseire nézve precedenst teremteni – és ezt nyomatékosítani kívánom –, most igent mondok, de ez többet nem fog előfordulni. Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy a Bizottság minden rendelkezésére álló és szükséges eszközt be fog vetni a tagállamok e határozat időben és megfelelő módon való végrehajtására vonatkozó kötelezettségeinek teljesítése érdekében. Ez összhangban van a Lisszaboni Szerződéssel és a stockholmi programmal. Mint tudják, a Bizottság már dolgozik az ütemterv következő intézkedésein. Hamarosan elő fogok terjeszteni egy javaslatot a tájékoztatáshoz való jogra (levél a jogokról) vonatkozóan. Erre a jövő héten kerül sor, tehát amit ma elkezdtünk, annak lesz folytatása. Elena Oana Antonescu , a PPE képviselőcsoport nevében. – (RO) Először is szeretnék gratulálni az előadónak, Ludford bárónőnek az elvégzett munkához, és szeretném megköszönni azt, ahogy együttműködött az árnyékelőadókkal. A közös követelmények megléte alapfeltétele a tagállamok jogrendszereibe vetett kölcsönös bizalom megteremtésének. A gyanúsítottak és a vádlottak tisztességes tárgyaláshoz való joga alapvető jog, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 6. cikke biztosít. Azonban ha hiányoznak a védelmi eljárásra vonatkozó megfelelő követelmények, akkor fennáll az ügyészség számára elérhető eszközök közötti, valamint a gyanúsítottak és a vádlottak védelmi foka közötti egyenlőtlenség veszélye. Az Európai Unióban már régóta dolgoznak az eljárási jogok megszilárdításán. Az első lépések 2000 novemberében történtek, amikor a Tanács a tamperei következtetésekkel

47

48

HU


összhangban olyan intézkedési programot fogadott el, amelynek célja a határozatok kölcsönös elismerése elvének a büntetőügyek során való érvényesítése. Ezt követte 2004-ben a Bizottságnak a büntetőeljárások során alkalmazott bizonyos eljárási jogokról szóló kerethatározatra irányuló javaslata. Megegyezés nem született, a tárgyalások pedig 2007-ben megszakadtak. Ezt követte a svéd elnökség ütemterve 2009 júliusában, amely az eljárási jogok fokozatos megközelítését alkalmazza. A Bizottság 2009 júliusában és 2009 decemberében, a Lisszaboni Szerződés és a módosított jogi keret hatályba lépése után előterjesztett egy javaslatot. Most pedig végre megvan a 13 tagállam kezdeményezése. Itt tartunk most, csaknem hét év elteltével; úton vagyunk az eljárási jogokra vonatkozó ütemterv első intézkedésének, a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló irányelvnek az elfogadása felé. Szeretném elmondani, mennyire örülök az intézmények közötti tárgyalások eredményének. A szerdán szavazásra kerülő szöveg a tagállamok javaslatának jelentősen továbbfejlesztett változata. Őszintén remélem, hogy a három éves végrehajtási időszak nem fog precedenst teremteni az ütemterv következő intézkedéseihez, és hogy a tagállamok minden erőfeszítést meg fognak tenni az irányelv rendelkezéseinek mielőbbi, megfelelő, következetes és tisztességes végrehajtására. Carmen Romero López , az S&D képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök asszony, én is elégedett vagyok a munka eredményével, és szeretnék köszönetet mondani Ludford bárónőnek, mégpedig különösen azért, ahogyan az árnyékelőadókkal együttműködött. A rendes jogalkotási eljárás keretében ez az első olyan szöveg, amely esetén a Parlamentnek döntő szava van a három tagállam által előterjesztett irányelvtervezetet illetően, és fontos, hogy a szöveg előadója egy brit európai parlamenti képviselő volt. Ahogy már említették, a tagállamok éltek a Lisszaboni Szerződés által biztosított, a büntetőjogi együttműködésre vonatkozó jogukkal, és kezdeményezéseket terjesztettek elő, de az eljárási jogok fejlődésének 2004 óta fennálló hiányát részben megoldotta a svéd elnökség által előterjesztett ütemtervben szereplő első jog. Az út megnyílt, de aztán időlegesen lezárult az új Bizottság megválasztása miatt. A Bizottság benyújtotta saját irányelvtervezetét, amelyet akkor dolgozott ki. A Parlament módosította a Bizottság szövegét. Tehát ez egy kiváló példa a jó intézményi együttműködésre, így nincs idővesztegetés, és az elsődleges eljárási jogokat gyorsabban lehet bevezetni. Ezáltal a munkát fel lehet gyorsítani. Ahogy a biztos asszony mondta, most azt reméljük, hogy a többi jog, az Alapjogi Charta, amely az eljárási biztosítékok csomagjának második pontja, mielőbb a Parlament elé fog kerülni. Azt is reméljük, hogy a csomag többi részére is hamarosan sor kerül, mivel nem lenne értelme halogatni, mert akkor nem tudnánk ésszerű időn belül befejezni. Ahogy más felszólalók is mondták, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget nem lehet megteremteni, ha nem kezdünk el foglalkozni az eljárási biztosítékok elvével. Hogyan is élhetnénk biztonságos, igazságos és szabad Európában, ha az európaiakat önkényesen őrizetbe vehetik, ha tetszés szerint gyanúsítottá tehetik őket, és ha a tagállamokban nincsenek meg ezek az eljárási biztosítékok, ezek a minimumkövetelmények? Ebben az esetben mi értelme lenne annak az Európának, amelyet meg akarunk teremteni?

14-06-2010

14-06-2010

HU


Ahogy más felszólalók is mondták, a terrorizmus és a szervezett bűnözés általi fenyegetettség megkívánja a biztonsági intézkedések szigorítását, és erre jó példa az európai elfogatóparancs. Azonban azt is mindannyian tudjuk, hogy ha nem teremtjük meg a jog érvényesülésén és a szabadságon alapuló Európát, akkor a jövő nem olyan lesz, mint amilyet kívánunk. (A felszólaló kék kártyás kérdést kapott (149. szabály (8) bekezdés). William (The Earl of) Dartmouth (EFD) . – Elnök asszony, szeretném megkérdezni Romero asszonyt, hogy tapasztalt-e olyat, hogy az egyének jogai terén lényegesen magasabb követelményeket támasztó országok polgáraira, például az Egyesült Királyság polgáraira, az európai elfogatóparancs és más európai igazságszolgáltatási irányelvek alapján más országokban az egyének jogai terén lényegesen alacsonyabb követelményeket alkalmaztak. Tapasztalt ön ilyet? Carmen Romero López (S&D) . – (ES) Igen, gondolom, a kérdés a minimumkövetelményekre vonatkozik, és reméljük, hogy ezeket a tagállamok bevezetik, de természetesen minden tagállam növelheti ezeket a követelményeket, és nyilván erre irányul a kérdése. Ez azt jelenti, hogy egy olyan Európát építünk, ahol minden tagállam tiszteletben tartja a kívánatos minimumkövetelményeket, de véleményem szerint az ön hazája és sok más európai ország történelmi hagyományai garantálják e követelmények emelkedését. Alexandra Thein , az ALDE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, az Európai Unió polgárai biztonságának védelme érdekében a biztonsági és bűnüldöző szervek még szorosabban együttműködnek a határokon átnyúló bűnüldözés tökéletesítésében. Jó példa erre az európai elfogatóparancs. Azonban a bűncselekménnyel vádolt polgárok alapvető jogai kimaradtak a jogi szabályozásból. Az EU-n belüli büntetőeljárásokban a jogállamiság által megkívánt biztosítékok garantálására irányuló kísérletek eddig nem élvezték a Tanács szükséges egyhangúságát vagy a kölcsönös elismerést. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével most új lehetőségeink nyíltak a polgárokat a büntetőeljárásokban megillető alapvető eljárási jogok védelmére. Az Európai Parlamentnek most először van együttdöntési jogköre, és a Tanácsban most csak minősített többségre van szükség. Ahogy tudják, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport támogatja a polgárok jogainak védelmét és további szélesítését. Ezért mi is dolgozunk annak biztosításán, hogy a jövőben minden uniós polgárnak joga legyen a tolmácsra és az írásbeli fordításra, amennyiben a rendőrség letartóztatja vagy vádlottként bíróság elé állítja egy olyan tagállamban, amelynek nyelvét nem beszéli vagy nem érti. Nemcsak a büntetőeljárások jobb európai összehangolására van szükség, hanem arra is, hogy a bűnügyi nyomozásokban és a büntetőeljárásokban a polgárokat megillető jogokat – például a tisztességes tárgyaláshoz való jogot – Európa-szerte megfelelően biztosítsák a polgárok számára. Heidi Hautala , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (FI) Elnök asszony, a Romero López asszonynak feltett kérdés nyilvánvalóan alapvető fontosságú volt. Pontosan

49

50

HU


ezért akarjuk bevezetni a minimumkövetelményeket. Azért, hogy bízhassunk egy másik tagállamban, ha például egy gyanúsított vagy vádlott kiadatásáról van szó. Szeretném az előadónak és az árnyékelőadóknak megköszönni kitűnő csapatmunkájukat. A legfontosabb az, hogy most lesz egy olyan irányelvünk, amely mindenki számára garantálja azt a jogot, hogy megértse a hatóságokat és a bírósági eljárásokat, és megértethesse magát ilyen helyzetekben, ami a jogállamiság egyik alapfeltétele. Szeretném megköszönni az előadónak, hogy vette a fáradságot arra, hogy a tagállamok eltérő igazságszolgáltatásából adódó bizonyos problémákra megoldást találjunk. Természetesen sajnálatos, hogy az irányelv csak 36 hónap múlva lép hatályba. Azonban úgy gondolom, hogy ezt a körülményt el kell fogadnunk, mivel olyan jellegű, hogy lehetővé teszi a továbblépést. Bairbre de Brún (GUE/NGL) . – (GA) Elnök asszony, túl későn figyeltem fel egy fontos kérdésre, így már nem tudtam módosításokat előterjeszteni a bizottságban – egy bizottságban, amelynek nem vagyok tagja. Az irányelv hatálya alá tartozó nyelvekről van szó. Helyesnek tartjuk a szöveg (10e) preambulumbekezdésében azt a megállapítást, hogy „a tolmácsolást és fordítást a gyanúsított vagy vádlott anyanyelvén … kell biztosítani”. Azonban fennáll a veszélye, hogy a „vagy bármilyen más … általa értett nyelven” kitételt fel lehet használni a nyelvválasztás korlátozására, vagyis arra, hogy a gyanúsított vagy vádlott személyt arra kényszerítsék, hogy olyan nyelvet használjon, amelyet nem ő választott meg, olyan nyelvet, amely hátrányos helyzetet teremthet számára egy valószínűleg bonyolult jogi ügy során. Meg tudja ígérni a biztos asszony, hogy nem erről van szó, és hogy az irányelv a kisebbségi nyelvekre is vonatkozik? Módosításaink a kisebbségi és regionális nyelvek használatával kapcsolatos különböző nemzetközi és európai eszközökre vonatkoznak. Főként az Alapjogi Charta 21. cikkére hivatkozunk, amely többek között a nyelvválasztással kapcsolatos megkülönböztetésmentesség elvét tartalmazza. Reméljük, hogy a módosítások tisztázni fogják ezt a nyelvvel kapcsolatos kérdést, minden kétséget meg fognak szüntetni, valamint támogatásra találnak. William (The Earl of) Dartmouth , az EFD képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, ez az irányelv egy olyan folyamat részét képezi, amelynek végeredménye az lesz, hogy az Egyesült Királyság bármely polgárát és lakosát börtönbe dughatják más európai országokban. Legyen szó akár Portugáliáról, mint Garry Mann esetében, akár Magyarországról, mint a két dél-nyugati választópolgár esetében, egész egyszerűen nem ugyanaz a jogi védelem illeti meg a polgárokat, mint az Egyesült Királyságban – akármilyen illúziókat is kergetett a Parlament. Ezért ez az irányelv fából vaskarika. Az európai elfogatóparancs segítségével megpróbálja felszámolni Britannia nehezen kiharcolt szabadságait. Megjegyezném, hogy az irányelv önmagában is hibás. Nagyrészt a vád dönt arról, hogy mi lényeges a fordítás szempontjából. Ezenkívül hatalmas a hiány fordítókból és tolmácsokból, nem utolsósorban azért, mert az Európai Unió intézményei olyan sok fordítót és tolmácsot alkalmaznak, hogy máshova nem jut.

14-06-2010

14-06-2010

HU


Kitűnő kollégánk, Ludford bárónő oly sokszor jellemezte magát az emberi jogok harcosaként. Ezért arra kérném, hogy csak most az egyszer tegye félre a föderalista Európa iránti lelkesedését, és csatlakozzon az európai elfogatóparancs visszavonását célzó kampányunkhoz. Ez a legfontosabb. Simon Busuttil (PPE) . – (MT) Ez a ma este tárgyalt javaslat egy jó javaslat, amely megérdemli támogatásunkat, mivel inkább több, mint kevesebb jogot garantál az Európai Unió polgárainak. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport a javaslat mellett fog szavazni, de nem fogjuk megszavazni az előterjesztésre kerülő módosításokat, hogy ne rontsuk el a nehezen elért, törékeny kompromisszumot. Felszólalásomban szeretnék kitérni arra a zavaros helyzetre, amely a Tanács és a Bizottság között alakult ki e jogalkotási javaslat előterjesztésével kapcsolatban. Valójában nem egy, hanem két javaslat került előterjesztésre. Tavaly szeptemberben a Miniszterek Tanácsa nyújtott be jogalkotási javaslatot, idén márciusban pedig a Bizottság terjesztett elő egy másik javaslatot ugyanarról a tárgyról. Tehát a Parlamentnek dönteni kell abban a kérdésben, hogy melyik szöveggel fogunk dolgozni. Szerintem nem először történik ilyesmi, és valószínűleg nem is utoljára. Például foglalkoznunk kell a Miniszterek Tanácsának egy másik javaslatával, amely az európai védelmi határozatról szól, és közben az Európai Bizottság már kinyilvánította szándékát, hogy be fog nyújtani egy javaslatot ugyanerről a témáról. A Miniszterek Tanácsa azt kéri tőlünk, hogy fogadjuk el a javaslatát – most az európai védelmi határozatról szóló javaslatról beszélek –, a Bizottság viszont azt kéri, hogy ne fogadjuk el a Miniszterek Tanácsának javaslatát. A Szerződés megszövegezői, amikor felhatalmazták a Miniszterek Tanácsát jogalkotási javaslat előterjesztésére, bizonyára nem szándékoztak olyan kétes helyzeteket teremteni, amikor két intézmény vitázik azon, hogy melyikük javaslatát kellene elfogadni. Véleményem szerint, ha a Bizottság javaslatot akar előterjeszteni, akkor erre lehetősége kell, hogy legyen. A Tanácsnak pedig ilyenkor tartózkodnia kell saját javaslata előterjesztésétől. Máskülönben kétes és vitás helyzetek alakulnak ki, amelyeket jobb elkerülni. Tatjana Ždanoka (Verts/ALE) . – Elnök asszony, először is szeretnék köszönetet mondani Ludford bárónőnek az emberi jogok érdekében végzett kiváló munkájáért. Most az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja nevében beszélek, a régiókat és kisebbségeket képviselve. Hangsúlyozom, hogy az irányelv az Európai Unió nem hivatalos nyelveire is vonatkozik. Tehát a dokumentumban említett fordítást és tolmácsolást a regionális és kisebbségi nyelveken is biztosítani kell. Például azokban a bírósági körzetekben, ahol a regionális vagy kisebbségi nyelvet használó lakosok száma indokolttá teszi, lehetővé kell tenni e nyelvek használatát. Kár, hogy a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája még nem része a közösségi vívmányoknak, de biztos vagyok benne, hogy egy napon majd az lesz, és a regionális és kisebbségi nyelvek használatára nagyobb lehetőség lesz a büntetőeljárások során, habár csak az EU révén. Kinga Gál (PPE) . – (HU) Tisztelt Elnök asszony! Biztos asszony! Kedves képviselőtársaim! Először is hadd gratuláljak a jelentéstevőnek kitartó munkájához, hiszen a már évek óta tárgyalásban lévő intézkedés a Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően végül megvalósulni látszik. A tanácsi road-map 5 intézkedése közül elsőként. Az irányelv fontossága alapvető, hiszen amikor az Unió területén szabadon mozoghatunk és élhetünk, nem elhanyagolható a polgár számára az sem, hogy olyan nehéz helyzetben, mint egy büntetőeljárás megindulása is, meg tudja érteni, hogy mi történik vele és meg tudja értetni magát.

51

52

HU


A Stockholmi Program keretein belül kibontakozó kezdeményezés egyike azoknak, amelyek konkrétummal töltik meg az Európai Unió alapvető célkitűzéseit. Ettől válik az uniós jog, a közösségi erőfeszítés életszagúvá, a Stockholmi Program pedig elérhetővé a polgárok számára. Maradéktalanul támogatom az Alapjogi Charta és az Európa Tanács Emberi Jogi Egyezményének vonatkozó paragrafusainak a bevonását is. Lisszabon után és az Emberi Jogi Egyezményhez való csatlakozásunk hajnalán ez elvárható. Ugyanakkor fontosnak tartom felhívni a figyelmet egy lényeges kérdésre, amire nem tér ki a jelentés. Az adott tagállamon belül, akár nagy számban élő nemzeti kisebbséghez tartozó polgárokat ugyanúgy meg kell illesse az anyanyelvhasználat joga a büntetőeljárás során, mint azt a polgárt, akit épp egy véletlen sodor az adott tagállamba. És épp e közösségi jog rendelkezései folytán használhatni fogja majd anyanyelvét. Ez a fontos jogszabályi előrelépés arra kellene sarkallja a tagországokat, hogy az elv érvényesüljön azon saját állampolgárai esetében is, akik egy nemzeti kisebbség nyelvén beszélnek. Az uniós koherencia megkívánja, hogy a közösségi jog átültetése kiegészüljön a tagállami hatáskörbe tartozó, mondjuk ezúttal kisebbségi nyelvhasználatot érintő szabályozásokkal. Carlos Coelho (PPE) . – (PT) Az a tény, hogy a tagállamok kormányai nem tudtak megegyezni, véget vetett az eljárási biztosítékok Unión belüli nagyobb egységesítésének megteremtésére irányuló uniós jogi intézkedés bevezetésére tett első kísérletnek. Ez az új, fokozatos megközelítés a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog kérdésével kezdi, ez az ütemterv hat intézkedése közül az első. Jelenleg nem biztosított minden tagállamban a fontos eljárási dokumentumok írásbeli fordításához való jog. Ha pedig biztosított, akkor a különböző tagállamokban nagyon különböző módon. Például nem mindig garantált a gyanúsítottak és ügyvédjeik közötti tolmácsoláshoz való jog. Az irányelv egészen az eljárás lezárásáig mindenki számára biztosítja ezeket a jogokat, akit valamely bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak vagy vádolnak. Támogatom a háromoldalú egyeztetés során elért megegyezést. Az elért kompromisszum megválaszolja a Parlament által felvetett és a bizottsági javaslatból eredő aggályok többségét. Gratulálok Reding asszonynak ahhoz, hogy ilyen jó javaslatot terjesztett elő, és gratulálok az előadónak, Ludford bárónőnek is ahhoz, hogy a legtöbb kérdésben sikerült kompromisszumot elérnie. Különösen szeretném hangsúlyozni az eljárás lényeges dokumentumainak írásbeli fordítását, valamint azt a biztosítékot, hogy a védelem szintje soha nem csökkenhet az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Európai Egyezményében és az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított szint alá. Remélem, hogy a tagállamok gyorsan meg fogják valósítani, amiről megállapodás történt, és nem halogatják az utolsó percig e fontos irányelv átültetését. Örömmel hallottam, hogy Reding asszony biztosított bennünket arról, hogy késedelem nélkül még több ütemtervi javaslatot fog benyújtani, és erre szeretném bátorítani is. Világossá kell tennünk, hogy a jog érvényesülésén alapuló Európát is következetesen építjük, és nem csak a biztonságon és szabadságon alapuló Európát. Végezetül pedig örömmel látom, hogy az irányelv Dánia kivételével az összes tagállamra vonatkozik, mivel mind az Egyesült Királyság, mind Írország élt azon jogával, hogy részt vegyen az irányelv elfogadásában és végrehajtásában.

14-06-2010

14-06-2010

HU


Axel Voss (PPE) . – (DE) Elnök asszony, biztos asszony, szeretnék őszinte köszönetet mondani, amiért olyan szenvedélyesen kiállt az eljárási jogok és követelmények védelmében, amelyek közelebb fognak vinni minket az egységes belső igazságszolgáltatáshoz. Nagyon örülök, hogy Antonescu asszonynak köszönhetően végre sikerült eltörölni a gyorsított eljárásokat ezen a területen. Nagyon jó lett volna a fordítókra vonatkozóan még több követelményt előírni, hiszen mire jó a fordítás, ha a minősége nem garantált? Véleményem szerint nagy kár, hogy a végrehajtási idő három év, de nem hiszem, hogy ez hátrányos lesz az érintettek számára, hiszen ott van az emberi jogok európai egyezménye, és az egész igazságszolgáltatási rendszer is reformra szorul. Ez az ítélkezési gyakorlatban is fontos. Ezért köszönöm, hogy ilyen jól mentek a dolgok. Nagyon köszönöm. Evelyn Regner (S&D) . – (DE) Elnök asszony, ez a jelentés előrelépést jelent Európa számára. Előrelépést jelent a jog érvényesülésén alapuló Európa megteremtésében. Azonban nagyon sok múlik azon, hogy a kerethatározatot valóban egységesen fogják-e alkalmazni, mivel alapvető fontosságú e kerethatározat egységes végrehajtása. Ha különbségek vannak a jogi minimumkövetelményekben, akkor nem fog létrejönni az érintett jogrendszerek iránti bizalom. Meg kell teremteni a bizalmat. Én személy szerint nagyon örültem volna, ha az irányelv a szabálysértési eljárásra is vonatkozna, hiszen most egy nagyon fontos igazságszolgáltatási területre nem terjed ki az irányelv. Azonban természetesen tudom, hogy ez egy különösen fontos és nagy terület. Remélem, hogy hamarosan ezen a területen is előrelépések történnek a Stockholmi Program végrehajtása során. Gerard Batten (EFD) . – Elnök asszony, az európai elfogatóparanccsal kapcsolatban nem a nem megfelelő fordítási szolgáltatások jelentik az alapvető problémát, hanem inkább az, hogy az európai elfogatóparancs elveszi a nemzeti igazságszolgáltatástól azt a lehetőséget, hogy megvédje saját polgárait elsősorban az igazságtalan kiadatással szemben. Választókerületem polgárát, Andrew Symeou-t 11 hónapig fogva tartották tárgyalásra várva Koridallosz börtönében, Görögországban. Hat további brit polgárnak, köztük Daniel Bellnek és George Hollandsnek, kiadatással és vizsgálati fogsággal kell szembenéznie. A brit igazságszolgáltatásnak még arra sincs lehetősége, hogy megvizsgálja az ellenük felhozott bizonyítékokat. Koridallosz börtönében négy embert tartanak fogva egy egy személyre tervezett cellában, vécé helyett csak egy lyuk van a sarokban, vécépapírt nem adnak, a börtönben széles körben elterjedt a kábítószer-fogyasztás és az erőszak, éjjelenként hallani lehet az erőszak áldozataivá vált emberek kiáltásait. A brit kormány szégyellhetné magát, hogy egy darab papír miatt hajlandó arra, hogy ilyen szörnyű helyzeteknek szolgáltassa ki a brit polgárokat. Andrew Henry William Brons (NI) . – Elnök asszony, magától értetődik, hogy a büntetőeljárás alá vont személyeknek joguk van a tolmácsolási és fordítási szolgáltatásokhoz, különösen mivel az európai elfogatóparancs lehetővé teszi, hogy az embereket olyan cselekedetekért kiadassák, amelyek saját hazájukban nem is számítanak bűncselekménynek. Ez a nagyméretű migráció egyik ki nem mondott következménye, amelyet nem ismertek be akkor, amikor a probléma először megjelent. Georgios Papanikolaou (PPE) . – (EL) Elnök asszony, én is szeretnék köszönetet mondani az előadónak a nagyon termékeny együttműködésért. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságból sokan terjesztettünk elő módosításokat ehhez a nagyon fontos jelentéshez, és ezek a módosítások most szerepelnek a végső szövegben.

53

54

HU


Az eljárás valóban nagyon bonyolult volt. Azonban a végeredményei gyümölcsözőek. Látnunk kell, hogy az irányelv megszavazásával tovább erősítjük a más nyelvet beszélő vádlottak joginak védelmét a büntetőeljárásokban. Az előttünk álló három év végrehajtási idő elegendő lesz. Az irányelv átültetése után sokat várunk a Bizottságtól a végrehajtás és a valós eredmények terén. Nagyok az elvárásaink. Reméljük, hogy nagy lesz a változás. Azonban – ahogy az előző felszólaló helyesen megjegyezte – fontos, hogy ne hagyjunk mindent az utolsó pillanatra. Viviane Reding , a Bizottság alelnöke. – Elnök asszony, szeretnék köszönetet mondani minden parlamenti képviselőnek, akik hitelesen és határozottan kiálltak a jog érvényesülésén alapuló térség mellett, amelynek létrehozásán fáradozunk. A Lisszaboni Szerződést most eszközt és lehetőséget nyújt nekünk arra, hogy lépésről lépésre haladjunk előre a polgárok jogainak biztosítása terén, legyen szó akár az elítéltek, akár az áldozatok jogairól. Mindez folyamatban van, és hamarosan meg fog valósulni. Ami az ütemterv többi javaslatára vonatkozó kérdést illeti: igen, a tolmácsoláshoz való jog után – és biztos vagyok benne, hogy ezt a jogot a Parlament holnap támogatni fogja – a következő a tájékoztatáshoz való jog (levél a jogokról) lesz, amelyet még a nyár előtt a Parlament elé fogok terjeszteni. Ezt fogja majd követni a jogi tanácsadáshoz való jog és a hozzánk közel álló emberekkel való kapcsolattartáshoz való jog. Tehát amint látják, haladunk azon cél elérése felé, hogy az EU minden polgára számára azonos és magas szintű jogokat biztosítsunk, legyenek akárhol is, legyen bármi is a problémájuk. Nem számít, hogy tanulmányi, üzleti vagy szabadidős céllal utaznak-e, biztosítani kell, hogy otthon érezhessék magukat, és ugyanolyan jogaik legyenek, mint otthon, legyenek bárhol is Európában. Számos képviselő kiemelt egy fontos kérdést, a nyelv kérdését. A 2. cikk (1) bekezdése és a 3. cikk (1) bekezdése teljesen világosan kimondja, hogy a büntetőeljárás nyelvét nem értő, illetve nem beszélő vádlottnak tolmácsot és a dokumentumok fordítását kell biztosítani. Ez következésképpen azt is jelenti, hogy a nyelv, amelyre az eljárást lefordítják, az a nyelv kell, hogy legyen, amelyet az adott személy ért. Tehát ez valójában nem csak az Európai Unió nyelveit vagy a kisebbségi nyelveket foglalja magában, hanem a bíróság elé állított személy mindenkori nyelvét is. Úgy gondolom, hogy ez csak így tisztességes, hiszen tisztességes eljárásokra van szükség a polgárok igazságszolgáltatási rendszer iránti bizalmának megteremtéséhez, ami kiemelkedően fontos a szomszédos országok bíróságai és ügyészségei közötti kölcsönös bizalom megteremtéséhez, amit viszont nem lehet elérni az összehasonlítható jogok biztosítása nélkül. Busuttil úr és más képviselők is felvetettek egy kérdést az eljárásokról – nem az eljárási jogokról, hanem a belső eljárásokról – a tagállami kezdeményezés és a bizottsági javaslat egyidejű megléte miatt. Nos, azt kell mondanom, hogy ebben az esetben ez egyáltalán nem akadályozza e nagyon magas színvonalú és kiegyensúlyozott jogalkotási eszköz gyors elfogadását. Miért történt így? Most nagyon különleges időszakon megyünk keresztül. Véget ér a harmadik pillér, és egy szokásos együttdöntési helyzetben találjuk magunkat. Feltételezem, hogy néhány hónap alatt meg fogjuk tanulni, hogyan hasznosíthatjuk a legjobban a rendelkezésünkre álló eszközöket a legjobb megoldások gyors elérése érdekében. És amikor a legjobb megoldások eléréséről beszélek, abban az értelemben gondolom, ahogy elő szoktuk készíteni az ilyen megoldásokat: hatásvizsgálattal, valamint az emberekhez intézett

14-06-2010

14-06-2010

HU


felhívással, hogy jöjjenek el, és mondják el, mit gondolnak a javaslatainkról. Ezek a rendes eljárások, amelyeket már megszoktunk. Az együttdöntési eljárás, a nyilvános konzultáció és a hatásvizsgálat végeredményben garantálni fogja a megfelelő politika kialakítását. Olyan megfelelő politikáét, amelyet nemzeti szinten végre lehet hajtani anélkül, hogy több torzítást okozna, mint jót, amire a múltban sajnálatos módon már volt példa. De most már megvan az új Szerződés, megvan az Alapjogi Charta és az emberi jogok európai egyezménye is meglesz. Nagyon bízom benne, hogy néhány év múlva azt mondhatjuk majd egymásnak, hogy igen, együtt sikerült létrehoznunk a jog és az alapvető jogok érvényesülésén alapuló térséget kontinensünkön. Sarah Ludford , előadó. – Elnök asszony, szeretnék tiszta szívből köszönetet mondani az árnyékelőadóknak magas színvonalú munkájukért. Örülök, hogy ezt az irányelvet még ezen a héten vitatjuk és szavazzuk meg, még a spanyol elnökség alatt. Történelmi jelentőségű ügy ez, hiszen ez az első olyan, büntetőeljárásokra vonatkozó intézkedés, amelyet együttdöntéssel tárgyalunk, ugyanakkor ez az első uniós jogszabály a tisztességes tárgyalásokról. Teljes mértékben egyetértek Reding asszonnyal a három éves végrehajtási időszakkal kapcsolatban. Szemtelenség volt a tagállamok részéről, hogy egyoldalúan becsempészték ezt a rendelkezést, miután a Tanács és a Parlament már megegyezett. Ez még egyszer nem fog sikerülni nekik. Az UKIP-nek azt szeretném mondani, hogy az igazságszolgáltatás minőségének kérdésében semmi szükség a nacionalizmusra. Teljes mértékben kritikusan állok hozzá az Egyesült Királyságban az elmúlt évtized során kialakult, alacsonyabb követelményekhez, mint pl. a házi őrizet és a 20 napos fogva tartás vádemelés nélkül. Remélem, hogy az új kormány teljes mértékben vissza fog térni a jogállamisághoz. Nagyon örülök, hogy hazám és Írország éltek részvételi jogukkal, így az irányelv 26 országra fog vonatkozni. Ez az irányelv a Magna Carta, a habeas corpus és a Bill of Rights szellemiségét tükrözi, míg a UKIP azt akarja, hogy a bankrablókat és a terroristákat ne állítsák bíróság elé. Áttérve a módosításokra, de Brún asszony elmagyarázta az európai regionális vagy kisebbségi nyelvek használatához való jogra vonatkozó módosításokat. Szimpatizálok a motivációjával, de a módosításokat mégis ellenzem, mert valójában nem illenek bele az irányelvbe. Ahogy Reding alelnök asszony is mondta, az irányelv a megértés és kifejezés képességét teszi meg kritériummá. Itt nem a választás jogáról mint olyanról van szó, ezért szükség van egy eljárásra az adott személy megértési és kifejezési képességének igazolására, és ha nem fogadják el a felajánlott nyelvet, akkor lehetőség van a határozat ellen jogorvoslattal élni. Ez nem sérti a tagállamoknak a kisebbségi nyelvi jogokra vonatkozó nemzeti törvényeit, sőt, a gyakorlatban ezek a jogok meg fognak erősödni azáltal, hogy ha egy kisebbségi nyelv beszélője nem érti az eljárást, akkor az irányelv biztosította jogok rá is azonos mértékben érvényesek. Kérem önöket, hogy az irányelvet módosítás nélkül és gyorsan fogadják el, hogy hatályba léphessen. Várakozással tekintek a további ütemtervi intézkedésekről szóló bizottsági javaslatok elé – az elsőre körülbelül két hét múlva számíthatunk –, és tudom, hogy harcos alelnök asszonyunknál, Reding asszonynál jó kezekben lesznek. (A felszólaló a 149. szabály (8) bekezdésének megfelelően kék kártyás kérdést kapott.)

55

56

HU


Gerard Batten (EFD) . – Elnök asszony, Ludford bárónő már korábbi viták során is mondott olyat, hogy a UKIP és személyesen én meg akarom könnyíteni a gengszterek és bankrablók életét a Costa del Sol-on. Most ismét ilyesmit mondott. Ludford bárónő, szeretnék kérdezni öntől valamit. Tudja, hány bűnöző és bankrabló jött vissza a Costa del Sol-ról Britanniába, mióta az európai elfogatóparancs érvényben van? Sarah Ludford , előadó. – Elnök asszony, nem tudom, de utána tudok nézni, és meg tudom mondani Batten úrnak. Batten úr, kérdezhetnék én is valamit öntől, aki hozzám hasonlóan Londont képviseli itt? Hussain Osman, a 2005. júliusi londoni terrortámadás egyik résztvevője Olaszországba menekült azt remélve, hogy ott el tud rejtőzni. A múltban évekre eltűnhetett volna, anélkül hogy bíróság elé tudták volna állítani. Most hat hét elteltével visszahozták. Elítélték, és most terrorcselekményben való részvétel miatt tölti büntetését. Gondolom, ön örült volna, ha soha nem tudják bíróság elé állítani. Elnök. - A vitát lezárom. A szavazásra 2010. június 16-án, szerdán kerül sor. Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke) Raffaele Baldassarre (PPE) , írásban. – (IT) A kerethatározat-tervezetre irányuló javaslat az emberi jogok európai egyezménye és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján alapvető kötelezettségeket vezet be. A tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog alapvető fontosságú azok számára, akiknek büntetőeljárás során kell védekezniük, és nem beszélik az eljárás nyelvét. Ezenkívül a Szerződés 6. cikke értelmében az Unió tiszteletben tartja az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosította alapvető jogokat, és ezek közé tartozik a tisztességes tárgyaláshoz való jog is. A ma vitára bocsátott szöveg kielégítő és teljesen elfogadható kompromisszum. Az elnökség a kompromisszumos megoldásokban valóban megőrizte a tagállamok javasolta lényeges pontokat az irányelv végrehajtásából adódó költségek és az átültetési időszak tekintetében. Mindezek fényében elégedett vagyok a Tanács és az Európai Parlament által elért eredményekkel: a gyanúsított anyanyelvére vagy egy általa ismert nyelvre tolmácsolást kell biztosítani, lefordítani pedig csak a lényeges iratokat kell, és lehetőség van a fontos iratok szóbeli összefoglalására is. Alfredo Pallone (PPE) , írásban. – (IT) Az Európai Unió egyik célkitűzése a közös szabályokon és magas szintű együttműködésen alapuló, egységes igazságügyi térség létrehozása, ugyanakkor pedig az érintett felek számára az eljárási biztosítékok garantálása. Még kényesebb a kérdés, ha büntetőeljárásokról van szó, ahol az érzékeny téma és sok esetben a bűncselekmény és a büntetés súlyossága miatt magas szintű jogbiztonságra és a jogok tiszteletben tartásának biztosítására van szükség. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével az Európai Uniónak nemcsak tiszteletben kell tartania az emberi jogok európai egyezményét (EJEE), hanem alapul is kell vennie azt az uniós szintű, a gyanúsítottaknak és vádlottaknak az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban védelmet nyújtó jogszabályok bevezetésekor. Ami a tolmácsolást és fordítást illeti, alapvetően fontos minden vádlott számára biztosítani azt a lehetőséget, hogy az eljárás minden iratának tartalmát teljes mértékben megismerhessék, és hogy saját nyelvükön követhessék a tárgyalást, illetve fejezhessék ki

14-06-2010

14-06-2010

HU


magukat. Tehát biztosítani kell a fordítást és a tolmácsolást. Az egységes térség megteremtésének elengedhetetlen követelménye, hogy minden polgár azonos jogokat és biztosítékokat élvezzen, mint az adott ország lakosai. Zbigniew Ziobro (ECR) , írásban. – (PL) A személyek szabad mozgása az Európai Unió egyik legfontosabb vívmánya. A folyamatos bevándorlásnak azonban megvan a sötét oldala is, mégpedig a külföldi állampolgárok által elkövetett bűncselekmények számának növekedése. Ha a gyanúsított külföldi állampolgár, akkor a nyelvi akadályok komoly problémát jelentenek a büntetőeljárások hatékony lefolytatásában. Ha el akarjuk érni, hogy a tagállamok fenntartások nélkül elfogadják egymás bírósági határozatait, akkor minden országban minimumkövetelményeket kell bevezetni a tárgyalásokra vonatkozóan. A vádlottnak a vádakról való, saját nyelvén történő tájékoztatáshoz való joga kétségkívül alapvető eleme a védelemhez való jognak, amely nélkül egyetlen tárgyalás sem lehet tisztességes. Ezért a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsolásról és fordításról szóló irányelvtervezet meg fog felelni a célnak, függetlenül attól, hogy az egyes tagállamokban már amúgy is érvényben vannak-e a megfelelő törvények. Nagyon örülök, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti kompromisszum kialakulása során a Parlament végül lemondott számos túlzott követeléséről, amelyek megbéníthatták volna a büntetőeljárásokat, főleg az egyszerűbb esetekben. Meggyőződésem, hogy az irányelvtervezet jelenlegi formájában a tagállamok igazságszolgáltatási rendszerei közötti bizalom kialakulását fogja szolgálni, ugyanakkor tiszteletben tartja különböző jogi hagyományaikat. 23. Az euró 2011. január 1-jei bevezetése Észtországban (vita) Elnök. - A következő napirendi pont Edward Scicluna által, a Gazdasági és Monetáris Bizottság nevében benyújtott jelentés az euró 2011. január 1-jei bevezetéséről Észtországban (COM(2010)0239 – 2010/0135(NLE)) (A7-0182/2010). Edward Scicluna , előadó. – Elnök asszony! Nagy örömömre szolgál, hogy önök elé tárhatom ezt a jelentést, amely támogatja Észtországnak az euróövezethez való csatlakozására irányuló kérelmét. Nagy jelentősége van annak, hogy egy kicsi, de eltökélt uniós tagállam éppen ezekben a nehézségekkel terhes időkben kopogtat az euróövezet ajtaján. Ez sokat elárul nem csak a szóban forgó országról, de az euróról és magáról az euróövezetről is. Hogy miért is kellene elfogadnunk Észtország euróövezethez való csatlakozását, az egyértelmű. Észtország teljesítette a szerződésekben meghatározott maastrichti kritériumokat. Még ennél is fontosabb – és ezt nem szabad elfelejtenünk –, hogy mindezt életünk legsúlyosabb, világméretű pénzügyi, gazdasági és társadalmi válsága idején érte el. Ki kell emelni, hogy ezeket az eredményeket az egymást követő észt kormányok és az észt nép eltökélt, hiteles és tartós erőfeszítései tették lehetővé. Az észt közvélemény szilárdan kiáll az euró bevezetése mellett az euróövezet közelmúltban tapasztalható nehézségei ellenére is. Előadói minőségemben folyamatosan kapcsolatban álltam a Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal és az észt kormánnyal, és május közepén – amikor a Bizottság és az EKB közzétette konvergenciajelentéseit – Észtországba látogattam. Észtország büszke lehet az észt Pénzügyminisztérium, Parlament, Statisztikai Hivatal és Nemzeti Bank által tett előkészületekre.

57

58

HU


Ugyanakkor aggodalmamat kell kifejeznem afelett, hogy a Parlamentnek mennyire rövid idő állt rendelkezésére e jelentés összeállítására az imént említett konvergenciajelentések közzététele óta. Ezt nem tartom elfogadhatónak. Amint a múltban is rámutattunk, ez annak a jele, hogy a Parlamentet nem veszik eléggé komolyan. Elismerem, hogy volt néhány érzékelhető előrelépés e téren, például amikor a Központi Bank és a Bizottság összeült az elnökséggel, hogy szóbeli tájékoztatót nyújtson az előrehaladásról. Mégis őszintén remélem, hogy nem ezt az időbeosztást fogjuk követni legközelebb, amikor egy ország csatlakozni kíván az euróövezethez. Lehet, hogy egyesek szerint az euróövezet jobban jár, ha megoldja a saját problémáit, mielőtt új tagokat vesz fel, de úgy gondolom, ez meglehetősen rövidlátó vélemény. Az euróövezet tagjaiként vagy van elég önbizalmunk és motivációnk arra, hogy újra egyenesbe kerüljünk azok után a viszontagságok után, amelyeken az euró jelenleg megy keresztül, vagy annyira elmerülünk a kétségbeesésben, hogy elutasítjuk egy arra érdemes és jogosult ország – amely kész segítő kezet nyújtani felénk a szükség idején – euróövezethez való csatlakozását. Véleményem szerint Észtország az euróövezet segítségére lehet abban a küzdelemben, hogy az államháztartások fenntarthatóságának javítására irányuló intézkedésekkel és szigorúbb statisztikai irányítással visszaállítsuk az euróövezetbe vetett bizalmat. Hála az állami kiadások terén tanúsított óvatos hozzáállásuknak, 2009 végére különösebb erőfeszítés nélkül is rendkívül alacsony – sőt, talán a legalacsonyabb – költségvetési hiányt érték el az euróövezetben. Miközben a gazdaság 2009-ben jelentősen – csaknem 15%-kal – visszaesett, Észtország a jó évek alatt felhalmozott bőséges tartalékok segítségével 7,2%-os GDP-arányos államadósságot ért el, ami messze a legalacsonyabb az EU-ban, és az egyik legalacsonyabb érték az egész világon. Egyszerűen fogalmazva: Észtország a legrosszabb gazdasági és társadalmi válság idején is rendet tudott tartani a saját háza táján. Ez egyértelműen az euróövezet nagyobb pénzügyi fegyelmet tanúsító országai közé helyezi Észtországot, azok közé, akik a fenntartható államháztartás érdekében képesek kemény döntéseket is meghozni. Ez jelentős politikai szimbólumot is hordoz. Azt jelzi szomszédjai felé, hogy az euróövezethez való csatlakozás kedvező lehetőség az arra jól felkészült országok számára. Végül megjegyezném, hogy mindez nem azt jelenti, hogy Észtország könnyű gazdasági pálya előtt áll. Hogy csak egy dolgot említsek, rendkívül magas a munkanélküliség, és a jövőbeli inflációs kilátások sem különösebben fényesek. Ezért fontos, hogy a kormány éberen őrködjön az árak felett, főként az átállás időszakában. A jelentést ezzel a tisztelt Ház gondjaira bízom. Olli Rehn , a Bizottság tagja. – Elnök asszony! Először is szeretnék köszönetet mondani Edward Scicluna úrnak ezért a nagyon kiegyensúlyozott és alapos, Észtország konvergenciájáról és euróövezethez való csatlakozásáról szóló jelentésért. Továbbá szeretnék gratulálni észt barátainknak, hogy elérték ezt a fontos mérföldkövet. Nagyra értékelem azt az elsöprő támogatást, amelyet az euró észtországi bevezetése kapott június 2-án a Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságában. Ez valóban kulcsszerepet játszik a Bizottság javaslatának továbbvitelében, és végső soron az euró jövő év január 1-jei észtországi bevezetésében.

14-06-2010

14-06-2010

HU


Mindannyian tudjuk, hogy az euró észtországi bevezetésével kapcsolatos konvergenciaértékelés és döntés az euróövezet megalakulása óta tapasztalt egyik legnehezebb – ha nem a legnehezebb – időszakban született. Ebből a szempontból Észtország pozitív értékelése különösen fontos jelzés, hiszen azt bizonyítja, hogy a GMU teljesen működőképes rendszer. Arra is rámutat, hogy a konvergenciaértékelés során – az egyenlő bánásmód elvét maradéktalanul tiszteletben tartva – minden tagállamot saját teljesítménye és saját érdemei alapján bírálnak el. Észtország pozitív megítélése a jelen körülmények között egyszersmind erőteljes pozitív jelzés a piacok és az euróövezeten kívüli tagállamok részére is. Szeretném hangsúlyozni, hogy Észtország hitelt érdemlő politika mellett, igen erős pozícióban – az egyik legerősebb fiskális pozícióval rendelkező államként – lép be az euróövezetbe, olyan adósságszinttel, amely messze a legalacsonyabb az EU-n belül, amint Scicluna úr is rámutatott. Míg az Európai Unióban átlagosan 75%-ra tehető az államadósság szintje, Észtország a maga 7,2%-ával óriási eltérést mutat az átlagtól. Habár az észt gazdaság sem élvez védettséget a válsággal szemben, mégis bebizonyította, hogy 1992. óta – azaz közel két évtizeden keresztül – képes volt egy rögzített árfolyamrendszerben működni és alkalmazkodni. Így az euró bevezetése önmagában véve nem okozhat jelentős zavart az ország finanszírozási feltételeiben, hiszen már eleve előrehaladott pénzügyi megszilárdulás jellemzi. Természetesen az euró bevezetése korántsem jeleneti az út végét; sőt, ellenkezőleg. Ha Észtország valóban bevezeti jövőre az eurót, létfontosságú, hogy továbbra is fenntartsa a politikai fegyelmet, és hogy a fiskális, strukturális és prudenciális politikákat következetesen az euróövezeten belüli sikeres teljesítményére összpontosítsa. Üdvözlöm, hogy az észt hatóságok készek voltak arra, hogy hivatalos levélben biztosítsák euróövezetbeli és uniós partnereiket arról, hogy az ország szilárdan elkötelezte magát a stabilitásközpontú politikák mellett, és hogy politikai prioritásaikat is ennek megfelelően határozzák meg. Hasonlóképpen sürgető szükség van az európai gazdasági irányítás megerősítésére. A Bizottság közelmúltban tett javaslatai egyszerre irányulnak az európai gazdasági irányítás jelentős elmélyítésére és az illetékes országok egyedi érdemei függvényében az euróövezet óvatos bővítésére. Pontosan ez a módja egy erősebb és eredményesebb gazdasági és monetáris unió kialakításának. Zárásul emlékeztetni szeretnék arra, hogy az Európai Parlamenttel e héten folytatott egyeztetést követően a hét második felében a kérdés az Európai Tanács elé kerül megvitatásra. Ha minden a tervek szerint alakul, július 13-án az ECOFIN Tanács elfogadja az összes idevágó jogszabályt, amellyel elegendő időt biztosít Észtországnak arra, hogy felkészüljön az átállásra és az euró jövő év január 1-jei bevezetésére. Egyszóval, még egyszer szeretném szívből megköszönni, hogy támogatták a javaslatot, és melegen gratulálok az észt népnek! Gay Mitchell , a PPE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony! Engedje meg, hogy köszönetet mondjak az előadónak kiváló jelentéséért. Nem csak mondanivalója lényege tekintetében tudom támogatni őt, de az általa felvetett aggályokkal kapcsolatban is.

59

60

HU


Főként azt szeretném kifejezni, hogy Észtország az észt nép által hozott áldozatoknak, valamint az észt kormány és Parlament vezetőkészségének köszönhetően kaphatja meg a bebocsátást az euróövezetbe. Ez a vezetőkészség jóval túlmutat azon, hogy rendbe szedték a házuk táját, és meghozták az ezzel járó áldozatokat. Miközben néhányan a jövő iránti bizonytalanságban elmerülve az egész euróövezetben megrendült bizalommal a sebeinket nyalogatjuk, itt ez a pici ország, amely képes utat mutatni. Nem csak a régió azon országainak mutat példát, amelyek csatlakoznának az Európai Unióhoz, de egész Európa számára azt példázza, hogy meg kell acéloznunk a bizalmunkat, mert ezek a nehéz idők is elmúlnak egyszer. Ha már úgyis felszólaltam, hadd emlékeztessem a Parlamentet arra, hogy az euró első tíz éve alatt 16 millió munkahelyet hoztunk létre az euróövezetben – sokkal többet, mint amennyit az Egyesült Államokban hoztak létre ugyanebben az időszakban. Ez tehát valójában az egész projekt mellett való kiállás egy olyan időszakban, amikor égető szükség van arra, hogy egy bátor Parlament, egy bátor kormány és egy bátor nép kiálljon mellette. Üdvözlöm Észtországot, és hiszem, hogy helyesen cselekszik. Saját hazám – egy másik kis ország – is szinte kizárólag csak előnyös tapasztalatokról számolhat be. Csak gondoljunk bele, hol tartanának e nélkül ezek a kis országok. Hol tartanánk ezekben a nehéz időkben, ha nem lenne Európai Központi Bank, ha nem lenne a Bizottság és az euróövezet minisztereinek közössége? El lennénk veszve. Két szemponttal kapcsolatban szeretném aggályaimat kifejezni: az egyik a fellendülés és a válság ciklusainak kérdése – amellyel muszáj foglalkozni, és figyelemmel kell kísérni –, a másik pedig az eszközinfláció. Már két évvel azelőtt felvetettem ezeket a kérdéseket az Európai Központi Bank elnöke előtt, mielőtt divat lett volna emlegetni őket. A Bizottságnak és az EKB-nak is valahogyan tisztába kell jönnie azzal, hogy az alacsony infláció és az alacsony kamatlábak egyszersmind eszközinflációt gerjesztenek. Kell, hogy legyen egy mód ennek kivédésére. Örömmel támogatom az előadó jelentésének általános mondanivalóját. Ivari Padar , az S&D képviselőcsoport nevében. – (ET) Hölgyeim és uraim! Holnapután szavazásra bocsátjuk az Európai Parlament jelentését Észtország euróövezethez történő csatlakozásának támogatásáról. Ezután valamivel kevesebb, mint egy hónap marad a Tanács hivatalos döntésére. Észtország számára az euróövezethez való csatlakozás egy újabb átmeneti mérföldkő az Európai Unió integrációs folyamatában, és a csatlakozás az Észtország által évek óta gyakorolt körültekintő költségvetési politika természetes része. Társadalmunk már a gazdasági válság elején felismerte, hogy a válságból eredő kihívások teljesen más hozzáállást tesznek szükségessé, és hogy az addig folytatott valamennyi politikát újra kell gondolnunk. Ez konkrétan a 2008-ban és 2009-ben végrehajtott szigorú költségvetési megszorításokban nyilvánult meg. A csatlakozás azt jelenti, hogy az utóbbi években tett erőfeszítések helyesnek bizonyultak, és az utóbbi évek fejleményei arra is rámutattak, hogy mennyire fontos szerepet játszik a hiteles statisztika és a következetlenségek elkerülése. Biztos vagyok benne, hogy Észtország a jövőben is folytatja ezt az igen helyénvaló, átlátható és racionális fiskális politikát. Felismertük, hogy egy kis, nyitott gazdaságnak nincs más választása. Észtország csatlakozása pozitív jel egész Európa számára. Bízunk a közös valutában. Az euró jelenti a megnyugtató fényt az alagút végén ebben a bonyolult gazdasági környezetben, amellyel ma szembenézünk Európában.

14-06-2010

14-06-2010

HU


Hiszek abban, hogy Észtország csatlakozásával az euróövezet olyan új tagot nyer, aki ismeri a játékszabályokat, és aki hasznos szerepet játszhat a monetáris unió és a közös valuta megerősítésében. A magam részéről szeretnék köszönetet mondani kollégáimnak, nevezetesen az előadónak, Edward Sciclunának és az árnyékelőadóknak jelentős munkájukért. Szeretném biztosítani önöket arról, hogy Észtország készen áll az euróövezethez való csatlakozásra. Köszönöm szépen. Wolf Klinz , az ALDE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony! Boldog vagyok, hogy 2011. január 1-jétől Észtországot az euróövezet 17. tagjaként üdvözölhetjük. Amint a korábbi felszólalók rámutattak, balti szomszédunk egyike azon kevés országoknak, amelyek teljesítik a maastrichti kritériumokat, méghozzá szívvel-lélekkel! A jelenlegi környezetben biztosak lehetünk abban, hogy a Bizottság, az Eurostat és az Európai Központi Bank mindent szigorúan megvizsgált, és semmiféle engedményt nem tett az adatok értékelése során. A Tanács szintén mindenféle politikai részrehajlás nélkül fogja meghozni döntését. Mint tudjuk, az euró ma – tíz évvel a bevezetése után – a legnagyobb próbatétel és kihívás előtt áll. Hatalmas eltökéltségről, hihetetlen akaratról és iszonyatos nagy erőfeszítésről tesz tanúbizonyságot, hogy Észtországnak ilyen körülmények között egyáltalán sikerült teljesítenie a csatlakozási kritériumokat. Úgy hiszem, ez azt is bizonyítja, hogy Észtország a Szerződés előírásai szerint akarja teljesíteni ezeket a kritériumokat. Észtország tisztában van vele, hogy európai uniós tagsága arra kötelezi, hogy egy nap belépjen az euróövezetbe, és én személy szerint nagyon boldog vagyok, hogy ilyen hamar meg kívánta tenni ezt a lépést. Ez azt jelzi, hogy még mindig vannak olyan országok, akik igenis bíznak az európai projektben. Szerencsésnek tartom, hogy az észt kormánynak nem kellett népszavazásra bocsátania a csatlakozás kérdését, hiszen tudjuk jól, hogy a lakosság aggódik bizonyos mértékig. Ha az állampolgárok követik a média híradásait, akkor az eurót puha valutának, az euróövezetet pedig átutalási uniónak fogják tekinteni, és attól tarthatnak, hogy az euró bevezetése nagy áremelésekhez fog vezetni. Ez történt Szlovéniában és Németországban is, és Németországban sem ok nélkül használják a „Teuro” szójátékot („der teure Euro” – drága euró), amikor a drágának tartott euróról beszélnek. Az Európai Központi Bank ezt mindössze „érzékelt inflációnak” tekinti, de az előzőek alapján ez minden bizonnyal enyhe kifejezés. Az euróövezet tagjaként Észtországnak is szembe kell néznie a közös valuta problémáival, és ez együtt jár az euróövezet mentőtervéhez való csatlakozással is. Hogy ennek milyen kihatása lesz a költségvetésre, azt nem tudjuk. Arra szeretném kérni a Bizottságot, hogy adjon világosabb tájékoztatást ezzel kapcsolatban. Remélem, hogy Észtország tovább folytatja kiemelkedő fejlődését, és remélem, hogy mindaz, amit elért – elsősorban a költségvetési fegyelem és az infláció elleni küzdelem terén – fenntarthatónak bizonyul a jövőben is. Kay Swinburne , az ECR képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony! Szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Scicluna úrnak világos és átfogó jelentéséért. Teljes mértékig támogatjuk az általa levont következtetéseket. A 2008–2009-es pénzügyi válságot követő világméretű, példátlan gazdasági zűrzavar idején az észt kormány pénzügyi szakértelmét és költségvetési fegyelmét bizonyítja, hogy Észtország jogosulttá vált az euróövezetbe való belépésre.

61

62

HU


Csak gratulálni lehet az észt kormánynak, hogy a költségvetési hiányt a munkanélküliség által gerjesztett hatalmas nyomás ellenére is kordában tudta tartani. Azt gondolom, hogy ha egy tagállam teljesíti az euróövezetbe való belépés szigorú feltételeit és csatlakozni szeretne az euróövezethez még ezekben a zűrzavaros időkben is, akkor végső soron a hazai szavazópolgárok dolga meghozni ezt a döntést, én pedig sok sikert kívánok nekik az úton, amelyen elindultak. Andrew Henry William Brons (NI) . – Elnök asszony! Sokan úgy gondolják, hogy gratulálni kell Észtországnak; én azonban inkább együttérzésemről szeretném biztosítani az észt népet. Egy ország valutájának tükröznie kell az ország exportált és importált termékei és szolgáltatásai iránti relatív keresletet és egyéb monetáris mozgásokat, és szükség szerint ennek megfelelően kell változnia. Még tovább súlyosbítja a gazdasági problémákat, ha egy ország olyan valuta értékéhez kötődik, amely nem tükrözi saját gazdasága szükségleteit. Az Egyesült Királyság is ezt élte át, amikor az euró elődje, az ERM (árfolyam-mechanizmus) tagjává vált. Abba a helyzetbe kerültünk, hogy nem csak egy közös valutához, hanem egy recesszióhoz is hozzákötöttük magunkat, és ettől csak akkor tudtunk megszabadulni, amikor kiléptünk az ERM-ből. A Scicluna-jelentés gratulál Észtországnak, hogy a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg hiányát folyó fizetési mérleg és tőkemérleg többlettel váltotta fel. Ez ugyan látszólag jó hír, de a horizonton veszélyfelhők gyülekeznek. A többlet esetleg arra készteti majd a Bizottságot és az Európai Központi Bankot, hogy a korona-euró árfolyamot túl magasan állapítsa meg. Ha pedig Észtország exportjának értéke csökken az importéhoz képest, nem fogja tudja elkerülni az ezt követő recessziót és fizetésimérleg-hiányt. Észtország elveszíti monetáris és fiskális szuverenitását, azaz politikai szuverenitását, ami ugyancsak ironikus egy olyan országra nézve, amely még csak 19 éve szabadult ki a Szovjetunió karmai közül. Arturs Krišjānis Kariņš (PPE). – (LV) Elnök asszony! Ha fociról van szó, mi rajongók elvárjuk, hogy logikusan történjenek a dolgok. Azt várjuk, hogy a világbajnokságot a legfegyelmezettebb és legeltökéltebb csapat nyerje meg. Ugyanezt a logikát alkalmazhatnánk az euróövezet bővítésével kapcsolatban is. A költségvetési fegyelmet és a reformok végrehajtását az euróövezetbe való bebocsátással kell jutalmazni. A 2005. és 2008. közötti világgazdasági fellendülés alatt az európai államok többsége sokkal több pénzt költött, mint amit megengedhetett volna; költekezésük meghaladta a lehetőségeiket. Ezzel valójában előkészítették a talajt a mai euróválsághoz. Miközben mások szórták a pénzt, észt barátaink valamivel előrelátóbbnak bizonyultak: felhalmozták a költségvetési többletet. Ennek a többletnek és költségvetési fegyelmüknek köszönhetik, hogy a gazdaság meredek hanyatlása, amely Észtországot is elérte 2009-ben, nem kényszerítette az országot a csőd szélére. Ehelyett a szigorú költségvetési fegyelem betartásának köszönhetően Észtország valamennyi maastrichti kritériumot teljesíti, s így bebocsátást kell nyernie az euróövezetbe. Az euró bevezetése Észtországban három szempontból is kedvező fejlemény lenne. Először is, igen fontos és erőteljes üzenetet sugallna a nagyvilágnak arról, hogy az euró a nehézségek ellenére is tovább bővül. Másodszor, pozitív üzenetet küldene az összes balti államnak és a balti régiónak az egész régió stabilitásáról és arról, hogy ezek az államok képesek pragmatikus politikát követni. Harmadszor, rendkívül fontos üzenet Lettország és a többi európai tagjelölt állam részére, hogy a maastrichti kritériumok betartását méltányolják és az euróövezetbe való bebocsátással jutalmazzák. Hogy a lakosság és a pénzügyi piacok visszanyerjék bizalmukat az euróövezetben, ma minden tagállamnak rendbe kell szednie a költségvetését az Európai Unióban. Úgy vélem, hogy Észtország euróövezetbe való bebocsátása jó példát mutat a többi ország kormányainak és társadalmainak arról, hogy

14-06-2010

14-06-2010

HU


még a legnehezebb időkben sem lehetetlen költségvetési fegyelmet gyakorolni. Köszönöm figyelmüket. George Sabin Cutaş (S&D) . – (RO) A gazdasági válság elején a balti államok az Európai Unió legsúlyosabban érintett országai közé tartoztak. A több évig tartó gazdasági fellendülést követően a balti tigrisek Európa betegeivé váltak. Ennek ellenére Észtország – rekordidő alatt – most készül csatlakozni az euróövezethez. Ráadásul ennek az országnak a csatlakozása egy kritikusnak tekinthető időszakban fogja megerősíteni az euróövezetet. Gratulálunk Észtországnak, hogy továbbra is be kívánja vezetni a közös valutát annak ellenére, hogy maga sem maradt sértetlen a válság idején. Azonnali megszigorításokkal és fiskális fegyelmező intézkedésekkel azonban képes volt azt kezelni. Bár rájuk is nagy csapást mért a válság, alacsony államadósság-szintjükkel a balti államoknak megvolt az az előnyük, hogy a külső hiteleket illetően rugalmasabbak tudtak lenni. Ne feledjük el azt a fontos tényt, hogy Észtország GDP-hez viszonyított államadóssága 7,2%, ami jóval alacsonyabb a 60%-os referenciaértéknél. Úgy gondolom, eljött az ideje, hogy levonjuk az európai válság tanulságait, tanuljunk Észtország eltökéltségéből, és megtaláljuk a nagyra törő elképzelések és az elővigyázatosság közötti ésszerű középutat. E folyamat során azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül az euróra való átállás társadalmi szempontjait sem. A korábban csatlakozó államok tapasztalatai azt mutatják, hogy az áremelések fontos kockázati tényezőt jelentenek. Ezért remélem, hogy az észt hatóságok kiegyensúlyozott fiskális politikával képesek lesznek elkerülni, hogy az észt lakosság túl nagy áldozatokra kényszerüljön. Ennek kapcsán Scicluna úr nagyon helyesen járt el, hogy felhívta a figyelmet az infláció kockázatára. Végül, de nem utolsósorban, Észtország euróra való áttérésének egy szimbolikus vonzata is van. Modellként szolgálhat azoknak a kelet-európai országoknak, akiknek a lelkesedését lehűtötte a válság, miközben az euró bevezetésére vonatkozó határidő teljesítésére való esélyeik is megcsappantak. Olle Schmidt (ALDE) . – (SV) Elnök asszony! Szeretnék néhány személyes dicsérő szót intézni Észtországhoz. Európa és az euró súlyos problémákkal küzd. Nehéz időkben könnyebb megkülönböztetni a búzát az ocsútól. Itt is szembeszökő a különbség azok között, akik – mint Észtország – valóban hisznek Európában és szeretnének hozzájárulni egy erősebb Unióhoz, és azok között, akik idegesen toporognak a pálya szélén és csak várják, hogy mi fog történni. Hazám, Svédország, az elnök hazája, az Egyesült Királyság és Dánia is ilyen. Gondoljunk csak bele, mi lett volna, ha az EU alapító atyjai ugyanígy álldogáltak és várakoztak volna a legelején: akkor hol tartana most Európa? Az EU a válságok idején edződik meg; ekkor megmutathatja, hogy elég erős-e ahhoz, hogy egységesebb, erősebb Európává váljon. Az euró az egységes Európa leglátványosabb szimbóluma. Minden elismerésem Észtországé. Elena Băsescu (PPE) . – (RO) Azzal szeretném kezdeni, hogy gratulálok Észtországnak azért az erőfeszítésért, amit a körültekintő politikák alkalmazásával tett a konvergenciakritériumok teljesítése érdekében. Ezzel Észtország lesz az eurót bevezető 17. ország. Most, amikor az európai gazdaság nehéz időszakon megy keresztül, és egyre több a spekuláció arról, hogy tagállamok kilépnek az euró övezetből, Észtország bebizonyítja, hogy fel van készülve a közös valutára való áttérésre.

63

64

HU


Ez egyben határozott jelzés arra, hogy van lehetőség az euróövezet kelet felé való terjeszkedésére. A 2010. évi konvergenciajelentésben szereplő többi nyolc ország – köztük Románia – egyenlőtlen előrehaladást mutatott a közös valuta bevezetése felé, és jelen pillanatban nem teljesítik az euróövezethez való csatlakozás összes feltételét. Végezetül szeretném leszögezni, hogy egy tagállam csak akkor vezesse be az eurót, ha arra maximálisan fel van készülve. Zigmantas Balčytis (S&D) . – (LT) Szeretnék csatlakozni mindazokhoz, akik ma dicséretben részesítették az észt kormányt. Néhány évvel ezelőtt Litvánia is hasonló helyzetben volt, de az inflációs mutató egy tized százalékponttal nem ütötte meg a szükséges mértéket. Minden államnak megvan a maga történelmi múltja. Eltérő a gazdasági szerkezetünk, és vannak olyan döntéseink, amelyek meghozatalát valamilyen múltbeli dolog tette szükségessé. Észtországot sok minden megkülönbözteti a többiektől, többek között az, hogy feltehetőleg kevesebb népszerűséghajhász döntést hoztak a múltban és rendkívül óvatos központi banki politikát folytattak. Ez főként számunkra, a balti államok számára mutat követendő példát, és néhány év múlva remélhetőleg mi is átélhetjük ugyanezt a nagyszerű pillanatot. Szeretnék még egyszer gratulálni az Európai Parlament jelenlegi tagjának, a korábbi pénzügyminiszternek, aki szintén szerepet játszott ebben a folyamatban, és szeretnék gratulálni az egész észt kormánynak ahhoz, hogy a gazdasági és monetáris unió bizonyos alapelveit ilyen sikeresen megvalósították. Sok szerencsét! Graham Watson (ALDE) . – Elnök asszony! Az, ahogyan korábbi felszólalónk, Brons úr gyorsan elhadarta a mondandóját, majd azonnal elhagyta a termet, sokat elárul arról, hogy mennyire érdekli őt vagy a pártját a mostani vita. Az a legfigyelemreméltóbb Észtország euróhoz való ragaszkodásában, hogy nem csupán az Észtország iránti bizalom nyilvánul meg benne, hanem az euróba vetett bizalom is. Az eurót rengeteg kritika érte, különösen – megjósolható módon – az angolszász sajtó részéről. A helyzet az, hogy az euró nélkül, illetve azon költségvetési fegyelem nélkül, amelyet néhány ország Észtországhoz hasonlóan tanúsít, még csak reményünk sem lenne. Milan Zver (PPE) . – (SL) Úgy érzem, soha nem bocsátanám meg magamnak, ha elmulasztanám ezt a lehetőséget arra, hogy gratuláljak észt kollégáimnak. Az elmúlt két évtizedben Észtország sok területen bizonyult élen járónak az átalakuló országok között. Gondoljunk csak például az általuk bevezetett kiváló adóreformokra. Gazdasági rendszerüket nagyon korán, már az 1990-es évek elején liberalizálták, akkora sikerrel, amelyet egyetlen átalakuló ország sem tudott utánuk csinálni. Meg vagyok győződve arról, hogy Észtország erős pillére lesz az euróövezetnek, hogy sokkal helyénvalóbban fog viselkedni, mint az euróövezet számos tagja, és hogy maga is ki fogja venni a részét a közös valuta stabilitásának biztosításából. Olli Rehn , a Bizottság tagja. – Elnök asszony! Szeretném megköszönni a tisztelt képviselőtársak támogatását. Engedje meg, hogy megragadjam a lehetőséget, és tájékoztassam önöket arról, hogy miért volt ilyen szoros a határidő a Scicluna úr által említett konvergenciajelentés jóváhagyására. Az értékelés határideje az előrejelzési adatok rendelkezésre állásától függ, ami viszont annak a függvénye, hogy az államháztartási adatokat mikor erősíti meg az Eurostat. Az Eurostat egyébként vállalta, hogy előrehozza a költségvetési adatok megerősítését annak

14-06-2010

14-06-2010

HU


érdekében, hogy több időt biztosítson az Európai Parlament részére. A Bizottságot azonban ezzel együtt is szorítja a határidő a jelentés elkészítésekor, hiszen biztosítani akarjuk annak magas színvonalát, és ha ennél rövidebb időbe szorítanánk bele az elkészítését, az a tagállamok uniós szintű értékelésének rovására menne, többek között a túlzott hiány esetén követendő eljárások és a Stabilitási és Növekedési Paktum általános betartása kérdésében, ami pedig a gazdasági és monetáris unió alapja. Holnap is ezt a háttéranyagot használjuk fel ugyanis a Bizottságban, amikor összesen 16, túlzott hiány esetén követendő eljárásáról fogunk dönteni – 12 uniós tagállam folyamatban lévő, túlzott hiány esetén követendő eljárásáról és négy újról. Tehát itt igazából egy egész Európát átfogó folyamatról beszélünk, ami nagyban behatárolja a Bizottság ezzel kapcsolatos munkáját. Ezzel együtt azonban megértem az ön pragmatikus álláspontját, és megjegyzem, hogy egy április 13-i találkozón nem hivatalos, előzetes párbeszédet folytattunk a Gazdasági és Monetáris Bizottság tagjaival Észtország konvergenciakilátásaival kapcsolatban. Azt is szeretném hozzátenni, hogy a Bizottság bármikor kész tájékoztatni a Parlamentet Észtország gazdasági és fiskális helyzetéről. Egyértelmű, hogy Észtországnak továbbra is éberen kell őrködnie államháztartása stabilitása és a makrogazdaság alakulása felett, és biztosíthatom önöket arról, hogy ezt a Bizottság is rendkívül szoros figyelemmel kíséri majd. Számítok rá, hogy Észtország a szövetségesünk lesz a költségvetési fegyelem megvalósításában azzal, hogy nyomást gyakorol az eurócsoporton belüli tagtársaira. E téren szövetségesekre van szükségünk, és én bízom Észtország közreműködésében. Közösen kell együttműködnünk az államháztartások fenntarthatóságának biztosításán, ami egyúttal a fenntartható fejlődés és munkahelyteremtés záloga is Európában. Ha jól emlékszem, Brons úr említette, hogy Észtország úgymond elveszíti újonnan megszerzett függetlenségét és szabadságát. Talán helyénvaló ugyanazzal az érvvel válaszolnom Brons úrnak, amellyel nagyapám indokolta, hogy 15 évvel ezelőtt miért szavazott igennel a finnországi népszavazáson Finnország uniós tagságáról. Azt mondta erről, hogy valaha 5 évet töltött a fronton, hogy megvédje az országot a kelettől. Azóta viszont mindig nyugat felé néz. Edward Scicluna , előadó. – Tisztelt elnök asszony! Rehn úr, köszönöm magyarázatát. Megértem, hogy szoros a határidő. Inkább az aggasztott, hogy ne becsüljék le a Parlament szerepét, és biztos vagyok benne, hogy ezt a Bizottság is szem előtt tartotta. Zárásként szeretném megköszönni árnyékelőadó társaim hasznos tanácsait és ésszerű módosításait, amelyeket magam is szívből támogattam, és belefoglaltam a jelentésbe. Szeretném külön kiemelni, hogy mind a korábbi észt pénzügyminiszter, Ivar Padar képviselőtársam, mind a jelenlegi miniszter, Jürgen Ligi úr készek voltak rendkívül őszinte, nyílt magyarázatot nyújtani minden alkalommal, amikor segítségért fordultam hozzájuk. Minden jót kívánok az észt népnek. Eddig sikerrel bizonyították, hogy nincs igazuk a kétkedőknek. Kérem, hogy álljanak továbbra is a helyzet magaslatán, és gondosan őrködjenek gazdaságuk – főként versenyképességük – felett, hogy az euróövezet tagjaként is sikeres jövőt biztosítsanak hazájuknak. A jelentést ezzel a tisztelt Ház gondjaira bízom. Észtország jelentkezése kiérdemli támogatásunkat, és remélem, hogy amikor szerdán szavazásra kerül a sor, a Parlament meggyőző többsége adja meg az észtek számára azt az elismerést, amit megérdemelnek, és megmutatják, hogy az euróövezet nagyon is él.

65

66

HU


Elnök. – A vitát lezárom. A szavazásra 2010. június 16-án, szerdán kerül sor. Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke) Ian Hudghton (Verts/ALE) , írásban. – Elnök asszony! Ebben a nehéz gazdasági környezetben könnyen elsiklunk afelett, hogy Európa milyen hosszú utat járt be. Mindössze húsz évvel ezelőtt Észtország még a Szovjetunióhoz tartozott; ma pedig készen áll arra, hogy csatlakozzon az euróövezethez. Nem szabad lebecsülni a nehézségeket, amelyekkel Európa valamennyi országa szembesül – akár a közös valutát használja, akár nem. Mindazonáltal Észtország az Unión belüli független államként néz szembe a kihívásokkal, és ennek megfelelően kulcsszerepet fog játszani a megoldásban is. Alig várom a független Skócia létrejöttét, és azt, hogy a skót nép is önálló szerepet kapjon Európa jövőjében. Kristiina Ojuland (ALDE) , írásban. – (ET) Köszönöm az előadónak, Edward Sciclunának, hogy megírta az Észtország euróövezethez való csatlakozását támogató jelentését. Boldog vagyok, hogy Észtországnak a maastrichti kritériumok teljesítésére irányuló erőfeszítéseit messzemenőkig elismerik, és remélem, hogy a kollégák a szerdai szavazáson támogatni fogják a jelentést. Az euró január 1-jei észtországi bevezetése létfontosságú időpontban történik az egész euróövezet szempontjából. A gazdasági és pénzügyi világválság feltárta, hogy melyek voltak azok a tagállamok, amelyek következetesen kijátszották a közösen vállalt feltételeket, és ezzel veszélybe sodorták a többi tagállam gazdaságait. A mostani válság igen sok tanulsággal járt, és különösen fontos, hogy az euróövezet minden tagállama és az Európai Központi Bank őrködjön a maastrichti kritériumok mindenkori betartása felett. Ezek a kritériumok lényegében ellehetetlenülnek, ha hagyjuk, hogy egyes tagállamok eltérjenek tőlük, és a többi ország rovására blicceljenek. Bár már van rá precedens, nem hagyatkozhatunk arra, hogy mentőcsomagok kompenzálják bizonyos tagállamok felelőtlen gazdasági és politikai döntéseit. Az észt kormánynak néhány nagyon kemény, de elkerülhetetlen döntést kellett meghoznia annak érdekében, hogy stabilizálja az ország költségvetését és gátat szabjon a gazdasági hanyatlásnak. Észtország euróövezethez való küszöbönálló csatlakozása a bizonyíték arra, hogy a kormány lépései gyümölcsözőek voltak. Remélem, hogy a többi tagállam is kész meghozni azokat az intézkedéseket, amelyek garantálják Európa gazdasági és pénzügyi fenntarthatóságát és versenyképességét, tekintettel a világgazdaságban bekövetkező strukturális változásokra. Észtország euróövezethez való csatlakozása fontos és megnyugtató jelzés, amely okod ad a bizakodásra, hogy a közös valuta a közelmúltbeli hanyatlás után hamarosan stabilizálódik. 24. Egyperces felszólalások fontos politikai kérdésekben Elnök. - Következnek az egyperces felszólalások fontos politikai kérdésekben. Elena Oana Antonescu (PPE) . – (RO) Romániában és számos más Európai Uniós tagállamban is úgynevezett „álomboltok” nyíltak, olyan helyek, ahol a kábítószereket helyettesítő, kémiai úton előállított anyagok árusítása zajlik. A román kormány soron kívüli kormányrendelettel kíván tucatnyi ilyen és ehhez hasonló anyagot betiltani. Az ilyen boltok működésének köszönhetően ugyanakkor nem sikerült a halálos kábítószerek okozta veszély elhárítása. A helyzet az, hogy annak kiküszöbölése az európai

14-06-2010

14-06-2010

HU


intézmények valamint az összes tagállam kormányainak egységes válaszlépése nélkül nem lehetséges. Számos halálesetet regisztráltak, miközben ezrek egészsége forog veszélyben. Romániában számos nem kormányzati szervezet figyelmeztet arra, hogy számos, kémiai úton előállított anyag képes hasonló hatást elérni. Ezen anyagok fokozatosan történő betiltása nem lehet reális megoldás. Románia szerencsés ország, mivel időben érzékelte e jelenség egyre gyakoribbá válását. Ezzel együtt elképzelhető, hogy a jelenség más európai országokban is hasonló aktivitást mutat. Ezért gondolom tehát, hogy az Európai Unió intézményeinek olyan kezdeményezésekkel kell előállniuk, amelyek biztosítják, hogy nemcsak a kábítószerek ellen, hanem a halálos kábítószer-helyettesítőkkel szemben is állandó harcot folytassunk. Rovana Plumb (S&D) . – (RO) Romániában a jobboldali kormány továbbra is olyan rendeleteket hoz, amelyek sértik a szólásszabadsághoz való jogot. A román parlamentben most folyik annak a törvényjavaslatnak a vitája, amely a közszolgálati rádió és televízió szervezeti és működési kérdéseivel foglalkozik. A kormány e tárgyban beterjesztett javaslata közvetlen támadás a szólásszabadság Románában történő gyakorlása ellen, e vonatkozásban ugyanakkor súlyosan sérti az alkotmányt, a kisebbségek jogait valamint a nemzetközi előírásokat. Az ezen a területen működő európai és román szervezetek már eddig is kritikus hangot ütöttek meg az ügy kapcsán. Az európai tömegkommunikációs előírások mindegyike tiszteletben tartja a véleménynyilvánítási és az információs szabadsághoz való jogot, amelyet az emberi jogok védelméről szóló európai egyezmény 10. cikke biztosít. Arra kérem az Európai Bizottságot és a román hatóságokat, hogy találjanak megfelelő demokratikus megoldást, amelynek segítségével a közszolgálati rádió és televízió semleges, etikus és európai elveknek megfelelően működhet. Sonia Alfano (ALDE) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, egy pillanatra kérem a figyelmüket. (A felszólaló néhány másodpercig úgy tesz, mint akinek betömték a száját, ezzel jelezve, hogy nem tud beszélni) Ez történne Olaszországban, ha egy, a múlt héten az olasz szenátusban beterjesztett és elfogadott törvényt, a „lehallgatási törvényjavaslatot” az alsóházban is elfogadnák. Ez a törvényerejű rendelet többé-kevésbé megtiltja, hogy az újságírók, a bloggerek vagy bárki más írjon a lehallgatásokról. Ez egyértelműen alkotmányellenes, és nem felel meg az Európai Unió Alapjogi Chartája szellemének sem, amelynek 11. cikke értelmében mindenkinek joga van a szólásszabadsághoz, továbbá az információk megismeréséhez és közléséhez. Az európai intézmények figyelmét egyetlen példával szeretném felhívni, mivel itt a cenzúra valóban hihetetlen formájáról van szó. A példa, amelyet be szeretnék mutatni döbbenetes, nyilvánvaló és valós. Édesapám újságíró volt, akit a maffia ölt meg, és az utóbbi hét év során ennek a gyilkosságnak a valódi körülményei a lehallgatások kapcsán kerültek napvilágra. A lehallgatások segítségével derült ki számunkra, hogy édesapám azért halt meg, mert abban a térségben, ahol laktunk, egy menekülő személy rejtőzködött. Ezért hívom fel tehát az európai intézmények figyelmét erre az ügyre.

67

68

HU


James Nicholson (ECR) . – Elnök asszony, szeretném a tisztelt Ház figyelmét fölhívni arra a jelenleg helyzetre, amellyel Észak-Írország regionális kormánya kénytelen szembesülni, mivel a mezőgazdasági termelőkhöz eljuttatott támogatások elosztásánál elkövetett úgynevezett hibákkal összefüggésben a kormányra több mint 60 millió eurós bírságot szabott ki a Bizottság. Világossá szeretném tenni, hogy bár egyfelől tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy be kell tartani a megfelelő eljárási szabályokat, a rosszul elosztott pénzösszegek egy ötéves időszakra kivetítve körülbelül 3 millió eurót tesznek ki, én tehát azt mondanám, hogy teljesen igazságtalan az döntés, amely nem arányosan, hanem átalányalapon írja elő a bírságot. Nagyon is tisztában vagyunk azokkal költségvetési korlátokkal, amelyekbe az állami szervezeti egységek egész Európában beleütköznek, és nem nehéz megjósolni, hogy a bírság az észak-írországi közfinanszírozást fogja sújtani. Nem tudom, mindezért ki okolható, de azt tudom, hogy nem feltétlenül a mezőgazdasági termelők, akiknél szándékosságról nem volt szó, nem is valamely állami szerv vagy akárki más, viszont az észak-írországi költségvetésből kell majd a bírságot kifizetni olyan időszakban, amikor erre nincs pénz. Søren Bo Søndergaard (GUE/NGL) . – (DA) Elnök asszony, szeretnék köszönetet mondani Buzek elnök úrnak, amiért bevezetőjében említést tett az iráni helyzetről. A helyzetet aggasztónak nevezte. Ezt a megfogalmazást diplomatikusan tapintatosnak kell tekinteni. A helyzet Iránban döbbenetes! Demokráciáért harcoló embereket börtönöznek be és kínoznak meg, elnyomják a szakszervezeteket, a bahá’í-hoz hasonló vallási kisebbségek abszurd vádak alapján többéves börtönbüntetést kapnak, miközben naponta egyre-másra zajlanak a kivégzések. Mi több, számos kivégzés nyilvános, így próbálják megfélemlíteni az ellenzéket, illetve bárkit, aki a kormányt kritizálja. Az elnök úr ugyanakkor nem tett említést arról a tényről, hogy a legutóbbi ülés óta az iráni külügyminiszter látogatást tett az Európai Parlamentben. Ezért fel szeretném szólítani az elnökséget, hogy vitassa meg a gyilkos iráni rezsim képviselőinek hivatalos látogatásaival kapcsolatban képviselendő álláspontunkat. Corneliu Vadim Tudor (NI) . – (RO) Néhány héttel ezelőtt egy rejtett kamerával készített film járta be a világot. A filmen Sarah Ferguson yorki hercegnő, a brit uralkodó volt menye 500 ezer font kenőpénzt kért azért, hogy azonnal összehozzon valakit volt férjével, András herceggel, aki egy probléma megoldásában segítene. Későbbi mentegetőzése, miszerint részeg volt, senkit nem tévesztett meg, tekintve, hogy ez nála normális állapot. A rejtett kamera igazi műszaki csoda! Minden országban emlékművet kéne állítanunk neki. Nélküle nem juthatna tudomásunkra a dolgok rejtett oldala, számos közszereplő színfalak mögötti viselkedése. Kétszáz évvel ezelőtt Napóleon elvitt a Nagy Frigyes Sans Souci-ban lévő kastélyának dolgozószobájából egy ezüst ébresztőórát, amelyet Szent Ilona-szigetén megírt végrendeletében egy jó barátjára hagyott. Ez akkoriban hadizsákmány volt. Manapság a hadizsákmánynak más neve van – jutalék, előzékenység vagy támogatás. Ha ma Kelet-Európa a tönk szélén van, ennek oka nem csupán az országinkban uralkodó korrupcióban keresendő, hanem a bizonyos nyugati közszereplők és intézmények, kiváltképpen a bankok által gyakorolt korrupcióban és zsarolásban is. Ideje erőink egyesítésével szétverni a maffiát, ezeket az ötletekből soha ki nem fogyó parazitákat…

14-06-2010

14-06-2010

HU


(Az elnök félbeszakítja a felszólalót) Luis Yáñez-Barnuevo García (S&D) . – (ES) Elnök asszony, szeretném megragadni a lehetőséget és megköszönni a spanyol elnökségnek a Kuba kapcsán kialakítandó közös álláspont kérdésében működésének hat hónapja alatt a helyzet megoldása érdekében tett erőfeszítéseket, amelyek az Európai Unió és Kuba közötti új típusú kapcsolat megteremtését célozták, ahol az emberi jogok védelmének kérdése természetesen elsődleges fontosságú szempont. Ezt a politikát alapvetően a kubai diktatúra hajthatatlanságának köszönhetően nem koronázta siker. Idén januárban a kubai kormány a spanyol elnökség kezdetén kiutasította az Európai Parlament egyik tagját, aki – egy teljesen legális látogatás során az összes szükséges vízum birtokában – a szigeten megkísérelt látogatása során elmondta nekik, hogy az emberi jogok kérdésére összpontosítsanak. A spanyol kormány által kezdeményezett új politikának ugyanakkor előbb-utóbb lesz eredménye. Sergej Kozlík (ALDE) . – (SK) Orbán Viktor, a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező új magyar jobboldali kormány miniszterelnöke, rájátszik a kemény nacionalizmusra. Az új magyar parlament legelső jogi aktusa a kettős állampolgárságról szóló törvény volt. Ennek értelmében kizárólag az etnikai identitásra alapozva lehetővé válik a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek számára a magyar állampolgárság megszerzése. A magyar kormány nem hajlandó tárgyalni erről a törvényről, amelynek határon túli területeket érintő, drámai következményei vannak a szomszédos országokban. Ez a törvény komolyan sérti a nemzetek baráti egymás mellett élésének elvét. Magyarország legmagasabb politikai köreiben ezen kívül nyíltan megkérdőjelezik a Trianoni Szerződést valamint a háború utáni európai rendezést. Ez finoman szólva is vészharangokat kell, hogy megkondítson Európában. Kontinensünkön ilyen megállapítások vezettek minden katonai konfliktushoz. Rareş-Lucian Niculescu (PPE) . – (RO) A La Republica című újság 2010. május 31-i száma szerint bizonyos olasz biztosító társaságok egy úgynevezett nemzetiségi kockázati díjat számítanak föl. Ennek az a lényege, hogy olyan országok állampolgárainak, amely országokból nagymértékű migráció tapasztalható, mint például Románia vagy Bulgária, a gépjármű-biztosítás megkötésekor magasabb díjat kell fizetniük. Az olasz jogi szakértők szerint az olasz bevándorlási törvények értelmében a szolgáltatások megkülönböztetés nélkül járnak mindenkinek, tekintet nélkül a szolgáltatásért folyamodó személy nemzetiségére. Ma este tehát azt kérdezem a Parlamenttől, ez a gyakorlat összeegyeztethető-e a megkülönböztetésről hozott európai jogszabályokkal. Iliana Malinova Iotova (S&D) . – (BG) Ma Schengenről kellett volna beszélnem, de fölmerült egy másik, jóval fontosabb téma. Az Európai Parlament és a miniszterek a tagállamok költségvetésének átvilágítása tekintetében az eddiginél nagyobb hatalmat adnak az Eurostatnak. Ugyanakkor Olli Rehn biztos jelezte, hogy Bulgária lesz az célállomása annak a szakértői csoportnak, amely az Eurostat megbízásából elvégzi az első, immár új átvilágítási jogosítványok alapján lebonyolítandó vizsgálatot, tekintettel a bolgár kormány által a költségvetési hiánnyal és adósságállománnyal összefüggésben rendelkezésre bocsátott

69

70

HU


adatok megbízhatóságát övező kételyekre. Ennek a bejelentésnek köszönhetően Bulgária helyzete a globális pénzpiacokon már az elmúlt néhány nap során is erőteljesen meggyengült. Többségünk támogatja az Eurostat kibővített hatáskörét és azt, hogy a vizsgálatok elvégzésének nőtt a mozgástere. Ugyanakkor azt vártuk volna, hogy ezekbe a hatáskörökbe bekerüljenek olyan mechanizmusok, amelyek kizárnak bármely tagállammal szembeni olyan előzetes értékelést, amely ronthat az adott állam pénzügyi helyzetén. A vizsgálatok elvégzését megelőzően a Bizottság végezzen elemzést arra vonatkozóan, vajon tényleg szó van-e adatok szándékos vagy nem szándékos meghamísításáról. Nyilvánvaló, hogy Bulgária kormánya esetében megszakadt a kommunikáció a kormány és a Bizottság között, ennek alapján az a benyomás alakult ki, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok nem átláthatóak, illetve hibásak. Ugyanakkor nem helyes egyetlen országot kiválasztani és ezt érvként használni ahhoz a döntéshez, amelynek alapján az Eurostat új átvilágítási hatásköröket kap. Antonyia Parvanova (ALDE) . – Elnök asszony, azok a tömegtüntetések, amelyek a 2009 júniusában tartott, vitatott elnökválasztás miatt zajlottak, az iráni rezsim számára ürügyül szolgálnak az emberi jogi aktivisták folyamatos üldözéséhez, valamint a nők jogainak és a vallásszabadság megtagadásához. Több szervezet, köztük az Amnesty International szerint, a Forradalmi Gárda Legfőbb Vezérének Hírszerző szolgálatai fokozott ellenőrzés alatt tartják az országot és fokozzák a már évek óta működő megfigyelési rendszert. Annak ellenére, hogy nemrégiben 81 bebörtönzött embert engedtek szabadon, a jelentések szerint további 450 marad börtönben, akiket az elnökválasztást követően gyakran szégyenteljes perekben ítéltek el. A jelentések egyedül június hónapban huszonkét Iránban végrehajtott kivégzésről adtak hírt. Véleményem szerint az Európai Parlamentnek erőteljes üzenet formájában szolidaritásáról kell biztosítania az iráni népet. Nem nézhetjük tétlenül az emberi jogok megsértését, és az Európai Parlament 2010. február 10-i határozatának értelmében a azt javasolnám, hogy ideiglenes menedékjog megadásával tegyünk erőteljes lépéseket az emberi jogi aktivisták támogatására úgy, hogy Európa az ENSZ közgyűlése által hozott határozatoknak megfelelően még egyszer fölszólítja Iránt a halálbüntetésre vonatkozó moratórium bevezetésére. Diane Dodds (NI) . – Elnök asszony, szeretném megosztani a tisztelt Házzal a terrorizmusnak az utóbbi időben Észak-Írországban tapasztalható fokozódása miatti aggodalmamat. Talán néhány képviselőtársam számára ismert Bobby Moffat nemrégiben bekövetkezett meggyilkolása. Bobby Moffatot azok a személyek lőtték le Belfastban a Shankhill Roadon a délutáni órákban – miközben ugyanott az emberek, fiatalok és öregek egyaránt, vásárlásaikat és napi ügyeiket intézték –, akik feltételezhetően kapcsolatban vannak az úgynevezett lojalista paramilitáris csoportokkal. E gyáva tett végrehajtói olyan elkövetők, akik – bár számukat tekintve kevesen vannak – az hiszik, hogy igazságot gyilkossággal, veréssel és megfélemlítéssel lehet osztani. Az utóbbi napokban az észak-írországi rendőrség egyik parancsnoka azt állította, hogy a köztársaságpárti csoportok felől érkező terrorista veszély hosszú évek óta most a legnagyobb.

14-06-2010

14-06-2010

HU


Képviselőtársaim bizonyára egyetértenek velem abban, hogy az Európai Parlament a belfasti Shankhill Road becsületes lakói és Észak-Írország népének döntő többségével együtt kifejezi a gyilkosság miatti megvetését és ellenzi a terrorizmus minden formáját. Nuno Teixeira (PPE) . – (PT) Az Európai Unió, Kolumbia és Peru között készülőben van egy olyan szabadkereskedelmi megállapodás, amely az eddigieknél jobban megnyitja a piacokat a legkülső régiók szempontjából rendkívül fontos mezőgazdasági termékek előtt. A termékek, amelyekre utalok: a banán, a rum és a cukor. A megállapodás az európai vállalkozásoknak e két országban könnyű bejutást biztosít az ipari termékek piacára, előnyös tehát a fejlett technológiát exportáló, illetve a mezőgazdasági termékeket importáló tagállamok számára. Ugyanakkor a szerződés komoly károkat okoz a köztudottan meglehetősen bizonytalan helyzetben lévő legkülső régióknak. Ez év első négy hónapjában egyedül a Kanári-szigetek banánpiaci részesedésének mintegy 20%-át veszítette el. Ugyanakkor világossá szeretném tenni, hogy nem a megállapodást ellenezzük. Mindössze azt akarjuk, hogy végezzenek számításokat arra nézve, milyen hatása van a szerződésnek a leginkább érintett térségre – vegyük például Madeira és a Kanári-szigetek banántermesztőit – valamint, hogy az okozott kár minimalizálása érdekében kompenzációs intézkedéseket fogadjanak el. Edit Bauer (PPE) . – (HU) Közép-európai régió talán soha nem látott módon szenved az árvizektől. Lengyelország, Magyarország, Csehország mellett Szlovákiát is rendkívüli módon sújtotta az árhullám. Ezért az Európai Unió szolidaritására most nagy a szükség. Különösen fontos, hogy a segítség hamar érkezzen. Azt szeretném kérni, hogy a Bizottság mozgósítsa a lehetséges eszközöket, hogy a károkat mérsékelni lehessen, hiszen ilyen kiterjedt károk helyreállítására egyetlen tagállam sem rendelkezik megfelelő tartalékkal. A másik probléma, amire szeretném felhívni a figyelmet, az a hátrányos megkülönböztetés, melyet a szlovák állampolgársági törvény módosítása hoz azokkal szemben, akik július 17-e után a szlovák mellett más állampolgárságot is felvennének, tekintet nélkül arra, hogy ez tagországi vagy harmadik országi állampolgárság. Az új törvény értelmében egy sor munkahelyhez a kettős állampolgárságot kérőknek nem lesz hozzáférésük, nem lehetnek állami alkalmazottak, de tűzoltók sem, azzal az indokkal, hogy biztonsági kockázatot jelentenek az államnak. Az állampolgárok ilyen fajta megbélyegzése teljes mértékben elfogadhatatlan. Silvia-Adriana Ţicău (S&D) . – (RO) Az elkövetkező kilenc hónap során a Bizottság, a tagállamok és az Európai Parlament döntést hoz a jövőben létrehozandó központi TEN-T hálózat, valamint az EU-n kívüli szomszédos országok szállítási hálózatához kapcsolódó csomópontok kialakításának kérdésében. A TEN-T hálózat kialakításának – ide tartozik az infrastruktúra, valamint a szállításhoz kapcsolódó szolgáltatások – az EU 2020 stratégia fontos részét kell képeznie. Az Európai Unió belső piaca, valamint gazdasági és társadalmi kohéziója függ attól, rendelkezik-e egy hatékony, biztonságos, kölcsönösen átjárható szállítási infrastruktúrával. Az EU-nak szüksége van olyan nagysebességű vasúti közlekedési infrastruktúrára, amelyik kiszolgálja az uniós tagállamok fővárosait és Európa összes fontosabb városát. Szükség van továbbá a tengeri és folyami kikötők infrastruktúrájának modernizálására is. Felszólítom a Bizottságot, hogy a jövőbeni pénzügyi kilátások részeként növelje meg a transzeurópai közlekedési rendszer kialakítására elkülönített éves költségvetési keretet oly

71

72

HU


módon, hogy azt a kohéziós politikai költségvetési keret 11%-áról legalább 20%-ára emeli, valamint segít az Európai Unió központi és délkeleti régióiban elhelyezkedő tagállamok közlekedési infrastrukturális fejlesztése vonatkozásában meglévő jelentős különbségek csökkentésében. Arra kérem továbbá a Bizottságot, hogy a TEN-T költségvetési keretből növelje meg a társfinanszírozás összegét, különösen a határon túli szakaszok esetében, így ösztönözve a tagállamokat TEN-T infrastrukturális beruházásokra. Graham Watson (ALDE) . – Elnök asszony, azért emelkedem szólásra, hogy felhívjam a figyelmet az indiai Manipur államban kialakult blokádra. A 39. számú főút, amely a szóban forgó államot köti össze India többi részével, április 12. óta blokád alatt áll. Ez lehetetlenné teszi, hogy az élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerszállítmányok eljussanak mintegy két és fél millió emberhez; a kórházak csak a sürgősségi eseteket tudják ellátni, az alapvető javak ára a feketepiacon 300%-kal emelkedett, és félmillió, nyolc év alatti gyermek él a lehető legrosszabb körülmények között. Az utat a Naga törzs tagjai – elsősorban Naga Diákokat Tömörítő Szövetség (ANSAM) – tartják blokád alatt. Remélem, hogy a tisztelt Ház velem együtt szólítja föl az indiai kormányt, hogy sürgősen keressen tárgyalásos úton megoldást, többek között a fegyveres erők rendkívüli jogairól szóló törvény eltörlésével, ezáltal vetve véget ennek a – súlyosságát tekintve a gázaival vetekedő – humanitárius válságnak. László Tőkés (PPE) . – (HU) Elnök asszony! Magyarországon és a szomszédos Szlovákiában árvíz pusztít. Ezzel szinte egy időben mindkét országban parlamenti választásokra került sor. Ebből a párhuzamból kiindulva egy szuggesztív erejű metafora fogalmazódik meg. Miközben széleskörű összefogással az árvíz sújtotta területek megsegítésén fáradozunk, önkéntelenül is a volt keleti tömb kommunizmus sújtotta országaira gondolunk. Ezek sorába saját országom, a posztkommunista válsággal küszködő Románia is beletartozik. Együttérzésemet fejezve ki az árvízkárosultak iránt, az Unió és a Parlament gyors és hatékony anyagi támogatását kérem számukra. Örvendetes, hogy a magyarországi és a szlovákiai választások antikommunista győzelmet hoztak. Kérem az Európai Parlamentet, hogy a válsággerjesztő kommunista múlt örökségének a leküzdésében is nyújtsanak segítséget országainknak. George Sabin Cutaş (S&D) . – (RO) Az Európai Bizottság a nyugdíjakról szóló zöld könyv elkészítésén dolgozik, amellyel az európai végrehajtó testület vitára próbál ösztönözni az európai nyugdíj-stratégia témakörében. E stratégiának azokat a demográfiai és költségvetési problémákat kell megcéloznia, amelyekkel a tagállamok kénytelenek szembenézni. Ha figyelembe vesszük az Európai Unió elöregedő népességét, a közfinanszírozás terhei a következő években jelentősen növekedni fognak. Az egyes tagállamokon belüli politikai helyzettől függetlenül egy ilyen stratégia fő elemének garanciát kell nyújtania ahhoz, hogy a nyugállományba vonulók emberhez méltó életszínvonalon élhessenek. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a nyugdíjasok egy „csapdában lévő” társadalmi csoport. Sok esetben előrehaladott korukból adódóan ők már nem választhatnak alternatív jövedelemforrást, illetve munkalehetőséget. Ezért mondom tehát, hogy az említett dokumentum fő céljául ezt a témakört kell megjelölni. Alajos Mészáros (PPE) . – (HU) Ezekben a napokban emlékezünk meg a Trianoni Szerződés aláírásának 90. évfordulójáról. A trianoni diktátum alatt a történelmi Magyarország elvesztette területének kétharmad részét és lakosságának több mint felét.

14-06-2010

14-06-2010

HU


Magyarok milliói kerültek szülőföldjük elhagyása nélkül idegen országok kötelékébe. Mégis túl kell lépnünk ezen a modern Európa történelmében példátlan igazságtalanságon, és a boldog, közös európai jövőkép érdekében alázattal elfogadni a helyzetet. Nem gondolunk az elcsatolt területek rendezésére határmódosítással, csak egyet kérünk, tiszteletet, nyelvünk és kultúránk szabad gyakorlását. Sajnos ezen a téren mi, szlovákiai magyarok nem lehetünk maradéktalanul elégedettek. Magyarország új kormányának döntése a kettős állampolgárság megadásáról a határon kívül rekedt magyarok szármára egy szimbolikus gesztus, amely a magyar nemzet eszmei összetartozását hivatott jelezni. Ez semmilyen veszélyt nem jelent a környező országokra, ezért az a kérésünk, hogy az érdekelt polgárok számára ezt feltétel nélkül tegyék lehetővé. Frédéric Daerden (S&D) . – (FR) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, az idei év, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évének kapcsán a szegénység elleni küzdelemben elért sikerről szeretnék beszámolni. A Foglalkoztatási és Szociális Ügyekkel Foglalkozó Miniszterek Tanácsában a miniszterek megállapították és elfogadták a szegénység elleni küzdelemre vonatkozó számszerű célkitűzés mértékét, amelynek értelmében 20 millióval kívánják csökkenteni a szegénység által fenyegetett emberek számát. A szociális ügyekért felelős belga miniszterelnök-helyettes, Onkelinx asszony, egyik fő célkitűzésként jelölte meg ezt a számszerű célkitűzést, vitáink során az Európai Parlament nevében én is támogattam ezt a szándékot. A Tanácsban más európai miniszterekkel együttműködve Onkelinx asszony megtett mindent e célkitűzés véglegesítése érdekében. A belga kormány eltökélt szándéka továbbra is az, hogy az elkövetkezendő elnökség sikeres legyen, valamint hogy szociális programja a jelenlegi intézményi helyzet ellenére megvalósuljon. A választási eredményekből ítélve meggyőződésem, hogy az elkövetkező Tanács elnöksége aktívan fog tevékenykedni és elkötelezi magát e szociális célok megvalósítása mellett. Petru Constantin Luhan (PPE) . – (RO) 2010-ben újabb áradások voltak a Dunán, ezek anyagi veszteséget okoztak a helyi lakosságnak, ezenkívül számos, az áradások hatását enyhítő forrás bevonását tették szükségessé. A Duna-menti területeken kialakult vállalkozásokat befolyásoló áradásokat olyan fontos szempontnak kell tekintenünk, amelynek meg kell jelennie az EU Duna-stratégiájában. A romániai Constancában a közelmúltban lezajlott tárgyalások rávilágítottak a tagállamokat a Duna gazdasági és társadalmi fejlődése kapcsán foglalkoztató új keletű problémákra. Az áradás okozta anyagi veszteségek csökkentése érdekében ezeket a javaslatokat egyidejűleg innovatív intézkedésekkel kell kiegészíteni. E térségek egyébként mind a meglévő üzleti tevékenység, mind a vállalkozásokban rejlő fejlődési lehetőségek tekintetében egyre nagyobb veszteségeket szenvednek. Oly módon kell támogatni őket, hogy képesek legyenek reagálni a kihívásokra, illetve, hogy a dunai áradások okozta veszteségeket a lehető legkisebbre sikerüljön mérsékelni. Edward Scicluna , előadó. – (MT) Egy olyan fontos témában szeretnék szólni a Parlament előtt, amely a demokratikus elvek gyökereit alkotja: ez a szólásszabadság. Európai parlamenti képviselőként kötelességem, hogy demokratikus jogaimat a jogszabályoknak megfelelően kifejezzem oly módon, hogy a médián – többek között televíziós műsorokon – keresztül informálom választóimat parlamenti munkámról. Szabályozó testületként a Műsorszolgáltatási Hatóságot törvény kötelezi arra, hogy a

73

74

HU


különféle, magánkézben lévő televíziós műsorszolgáltatók által sugárzott műsorok összességében biztosítsa a politikai egyensúlyt. Nem köteles minden egyes programot olyan módon kiegyensúlyozni, hogy egy adott személy, akár férfi, akár nő az illető, ne fejezhetné ki véleményét a közügyekkel kapcsolatban. Ennek ellenére engem három esetben vádoltak meg törvénysértéssel – a televíziós műsorszolgáltatót pedig megbírságolták azoknak a riportoknak a sugárzása miatt, amelyeket én az Európai Parlament számára készítettem – és azt a nevetséges vádat hozták fel, hogy a saját műsorom nem volt politikailag kiegyensúlyozott. E döntések mögött az a félreértett értelmezés húzódik, miszerint az egyensúlyt nem a pluralizmus ösztönzésével és/vagy úgy kell elérni, hogy a különféle politikai meggyőződéssel rendelkezőket arra ösztönözzük, hogy véleményüket kifejezzék, hanem úgy, hogy őket ebben megakadályozzuk. A máltaiak közül sokan, akik igen sokat reméltek az Európai Uniótól és annak értékeitől, ma csalódottak amiatt, hogy amikor a körülményeket nyugtalanítónak értékelik, a cenzúra üti fel a fejét. Elnök asszony, demokratikus jogaim megsértésének megakadályozása érdekében európai állampolgárként és az Európai Parlament képviselőjeként egyaránt a Parlament védelmét kérem. Milan Zver (PPE) . – (SL) Egyik legutóbbi felszólalásomban olyan problémára hívtam föl a figyelmet, amellyel számos tanulmány foglalkozik. Arról a retrográd folyamatról beszélek, amely mind az Európai Unión belül, mind globálisan a demokrácia fejlődését kíséri. Ma arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a sajtószabadság is hasonló sorsra jutott. Még bizonyos fejlett országokban is tapasztalható ez a retrográd folyamat, és még inkább így van ez bizonyos új tagállamokban, ahol a stabil demokrácia kialakításának folyamata még nem zárult le. Egyetlen példát kívánok megemlíteni, országom, Szlovénia példáját, amely az utóbbi évben a Riporterek határok nélkül elnevezésű szervezet által nyilvánosságra hozott rangsorban hét, a Freedom House rangsorában pedig három helyet esett. Az újságírók ezekben az átmeneti időszakban lévő országokban a leginkább kiszolgáltatottak és hamar a médiatulajdonosok, a politikai hatalom és tőke befolyása alá kerülnek. Kiszolgáltatottak, mivel társadalmi helyzetük bizonytalan, nem rendelkeznek megfelelő szakértelemmel és elegendő szakmai tapasztalattal stb. Véleményem szerint ezeket az általános tendenciákat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezért felszólítom az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki hatékony stratégiát, amely segít a nagyobb sajtószabadság kivívásáért folytatandó küzdelemben. Az információ objektivitása nem pusztán a demokrácia egyik tartóoszlopa, hanem az alapvető emberi jogok egyike. András Gyürk (PPE) . – (HU) Elnök asszony! Idén márciusban az EP határozatban szólította fel Kubát arra, hogy engedje szabadon a politikai foglyokat. Az állásfoglalás oka egy éhségsztrájkoló elítélt tragikus halála volt. A kubai rezsim cinikusan reagált és kijelentette, nem fog engedni a nemzetközi nyomásnak. Ezen előzmény ismeretében érthetetlen, hogy a spanyol uniós elnökség alatt egyre többet hallani olyan hangokat, melyek szerint az EU-nak felül kell vizsgálnia Kuba-stratégiáját. A világ változott, puhítani kell hozzáállásunkon, valahogy így szól az érvelés. Az elmúlt években valóban sok minden változott, Kuba azonban elnyomó diktatúra maradt. Ezért

14-06-2010

14-06-2010

HU


az EU és Kuba közötti bármiféle közeledésnek továbbra is alapfeltétele, hogy először a kommunista rezsim gyakoroljon gesztusokat, mindenekelőtt engedje szabadon a politikai foglyokat. Tisztelt Ház! A közös uniós külpolitikai fellépés nem tartalmazhat maszatoló kompromisszumokat az emberi jogok területén. A közös külpolitikához következetesség és hitelesség kell. Tamás Deutsch (PPE) . – (HU) Mélyen tisztelt Elnök asszony! Tisztelt képviselőtársaim! Európai polgárok milliói gyors döntéseket várnak tőlünk. A közép-európai áradások kárvallottjai, európai polgárok milliói nehéz helyzetükben várakozással és bizalommal figyelnek ránk. Lengyelek, csehek, szlovákok és magyarok millióinak életét keserítették meg az elmúlt hetekben a közép-európai árvizek, a természeti katasztrófák. Kétszer ad, aki gyorsan ad, tartja egy magyar mondás. Az Európai Parlament, úgy tűnik megfelel ennek az elvárásnak. Elkészült egy határozati javaslat a segítségnyújtásról és erről már ezen a héten dönteni tudunk. Elvárjuk, hogy az Európai Bizottság is hasonlóképpen gyors és hatékony eljárásban nyújtson megfelelő anyagi segítséget az újjáépítéshez a közép-európai polgároknak. Cristina Gutiérrez-Cortines (PPE) . – (ES) Elnök asszony, az Európai Iskolák diákjai nevében szólok, akiknek a bizonyítványát a spanyol oktatási minisztérium nem ismeri el. Ezek a diákok szinte mindnyájan spanyol tisztviselők gyermekei, akiket hátrányos megkülönböztetés ér és akikkel igazságtalanul bánnak. A jelenleg használt egyenértékűségi táblázat, amelyet a spanyol minisztérium nemrégiben egységesített, fél, illetve egy pontot von le azoktól a diákoktól, akik az Európai Iskolákban tanultak. Mindemellett olyan fiúk és lányokról van szó, akik idegen nyelveket beszélnek. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha olyan helyen kívánnak továbbtanulni, ahol magas a felvételi ponthatár, nem kerülnek be a rendszerbe. Véleményünk szerint ez alapvető igazságtalanság. Először is azért, mert Spanyolország minden egyezményt és szerződést aláírt, és nem tartja be azokat. Másodszor, mert ez alapvető megkülönböztetés. Egy ország nem állíthatja magáról, hogy európai, miközben az Európai Iskolákban végzett diákjainkkal igazságtalanul bánik, és őket emiatt hátrányos megkülönböztetés éri. Nuno Melo (PPE) . – (PT) Elnök asszony, panaszt szeretnék benyújtani, illetve fellebbezéssel kívánok élni. A panasz tárgya egy környezetvédelmi bűncselekmény: 2001 és 2002 között 320 ezer tonna rendkívül veszélyes, a földet és vizeket szennyező hulladékot helyeztek el Észak-Portugália egyik sűrűn lakott térségében, egy nyitott hulladéklerakóban. Rendkívül magas ólom, kadmium, króm és arzén tartalmú hulladékról van szó. Annak ellenére, hogy az országosan illetékes portugál hatóságokat figyelmeztették, azok semmilyen lépést nem tettek az ügyben. Ebben a parlamenti ciklusban a szocialista kormány hivatalosan reagált az egyik portugál parlamenti képviselő megkeresésére és megerősítette, hogy semmilyen ilyen értelmű lépés nem történt annak ellenére, hogy az előző ciklusban egy másik szocialista környezetvédelmi miniszter kötelezettséget vállalt arra, hogy lépéseket tesznek az ügyben. Ezért, elnök asszony, az európai intézmények közbenjárását is kérem. Már megkerestem az Európai Bizottságot, és beavatkozását kértem az ügyben. Ma tehát az Európai Parlament előtt élek panasszal, és remélem, hogy az általam beterjesztendő határozati javaslat megvitatásra kerülhet és szavazhatunk róla, hogy az emberek egészsége ne legyen kitéve további kockázatnak.

75

76

HU


Salvatore Iacolino (PPE) . – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, a nemek közötti egyenlőség nyilvánvalóan nem jöhet létre oly módon, hogy a nők nyugállományba vonulásának 65 éves korra történő emelését előrehozzuk 2012-re. Eredetileg fokozatosan került volna bevezetésre a rendszer oly módon, hogy férfiak és nők közötti különbségek Olaszországban csak 2018-ra egyenlítődtek volna ki. Jóllehet a kormány azonnal rábólintott erre az elképzelésre, mindez nem jelenti azt, hogy nem kellene megkérdőjeleznünk ezt a sebtében meghozott és jórészt indokolatlan döntést. Minden jóléti rendszernek megvannak a maga furcsaságai és rugalmas oldala, minden garantálható megtakarítás esetében biztosítani kell a nők érdekeit szolgáló aktív kompenzációs intézkedéseket. Ami Alfano asszony nemrég elhangzott szavait illeti az Olaszországi lehallgatási törvény kapcsán: jelenleg még nincs törvény. Helyette van egy törvénytervezet, amely egyensúlyt teremt a sajtószabadsághoz való sérthetetlen jog és a magánélethez való jog között. Mindezek olyan alapvető fontosságú elemek, amelyeket az olasz törvényhozás figyelembe fog venni. Anna Záborská (PPE) . – (SK) Június 3-án Luigi Padovese érsek, a katolikus egyház törökországi képviselője gyilkosság áldozatává vált. Ennek kapcsán két megjegyzést szeretnék tenni. A gyilkosságot egy ismert sémával magyarázták: a gyilkos mentális instabilitásával. A Törökországban bekövetkezett egyéb, vallási alapú gyilkosságok esetében is ugyanezt az érvet használták magyarázatként. A diagnózis szinte a nyomozás kezdetekor kész volt. Nincs annál egyszerűbb dolog, mint rögtön beskatulyázni az egész ügyet, majd ezután az elkövetőt vallási szélsőségesként elkönyvelni. Második megjegyzés: meglep, hogy politikai szinten egyetlen vezető európai politikus sem reagált, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoportjának vezetőjét kivéve. Ez jól mutatja, hogy a média tevékenysége meghozza gyümölcsét. Amikor valamilyen katolikus ügyről van szó, kedvük szerint reagálnak. Vagy csendben maradnak, vagy gyűlöletkampányt folytatnak. Arra kérném az európai intézményeket, hogy ne csupán szoros figyelemmel kísérjék e nyomozás fejleményeit, hanem a tárgyalási folyamat során helyezzenek nagyobb hangsúlyt a keresztények üldözésére, valamint az emberi jogok törökországi megsértésére. Joe Higgins (GUE/NGL) . – Elnök asszony, ma este Dublin három különböző munkáskerületében – Coolockban, Crumlinban és a belváros északi részén lévő Sean McDermott utcában – lakó gyermekek, nők és férfiak tiltakoztak a dublini Városi Tanács épülete előtt, kétségbeesetten követelve, hogy ne zárják be nyilvános uszodáikat, amelyek működtetésére a Tanács szerint nincs pénz. Ezekben a kerületekben, amelyeket már eddig is nagyarányú munkanélküliség sújtott, és ahol a szabadidő-központnak alkalmas épületekben már eddig is hiány mutatkozott, az említett uszodák bezárása nem lenne más, mint a szociális vandalizmus barbár megnyilvánulása. Ezek a bezárások arról tanúskodnak, hogy az ír kormány az Európai Unió Bizottságának teljes támogatását élvezve durván megnyirbálja a közkiadásokat. Ezeknek az uszodáknak az üzemeltetési költsége évenként talán 1 millió eurót tesz ki. Az ír kormány ugyanakkor 30 milliárd eurót pumpál az újratőkésítendő bankokba és fejlesztőkbe. Elképesztő, hogy Dublin városa lett 2010-ben az Európai Sport Fővárosa!

14-06-2010

14-06-2010

HU


Ezekkel a kerületekkel együtt én is követelem, hogy az uszodákat hagyják meg, tartsák meg a munkáskerületek szabadidő-központjait, a fejlesztőket és a kötvénytulajdonosokat pedig zárják be. Elnök. - Ennek a napirendi pontnak ezennel a végére értünk. 25. Származékos piacok: jövőbeni szakpolitikai intézkedések (rövid ismertetés) Elnök. - A következő napirendi pont a Werner Langen által, a Gazdasági és Monetáris Bizottság nevében benyújtott jelentés a származékos ügyletek piacáról: jövőbeni szakpolitikai intézkedések (COM(2009)0563 – 2010/2008(INI)) (A7-0187/2010). Werner Langen , előadó. – (DE) Tisztelt elnök asszony! Először is szeretnék köszönetet mondani azoknak a képviselőtársaimnak, akik a Bizottság közleményét követően segítettek ennek az igen sokrétű jelentésnek az elkészítésében, hogy hajlottak a kompromisszumra, és hogy nem csupán a legalacsonyabb szintű megoldásra törekedtünk, hanem működőképes kompromisszumokat fogadtunk el. Szeretnék még köszönetet mondani Barnier biztos úrnak is azért, hogy ezen a téren gyakorlati lépéseket is tervez. McCreevy urat – az ön elődjét, Barnier úr – cselekvésre kellett ösztönözni. Az ön esetében azonban biztosak vagyunk abban, hogy hamarosan, megbízható módon, megfelelő javaslatokat fog benyújtani a pénzügyi piacok szabályozására, és velünk együtt végre is hajtja azokat. Csak annyit mondhatok önnek: helyesen cselekszik, amikor nem vár a konvoj utolsó tagjára vagy a Tanács megosztó hatására. A származékos piacok egyértelmű és méltányos szabályozásával ön a Parlament teljes körű támogatását élvezi. A bizottság nagy többséggel – 43 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással – fogadta el a jelentést, a tagállamok szakértői megfigyelői közül néhányan csodálkoztak is azon, hogy a jelentésről folyó éles viták után, ilyen széles támogatásban részesülő szabályozás született. Mindenki megfelelő kompromisszumokra törekedett, még azon két pont esetében is, amelyekről a mai napig nem született megegyezés, azaz egyrészt az irányítás, az elszámolóházak feltételei, másodsorban pedig a harmadik államokról szóló szabályozás megfogalmazása tekintetében, amelyekről élénk, parázs vitákat folytattunk. Ön ma egy két alterületet felölelő, nyilvános konzultációs eljárást indított el – a dokumentumok ma délután váltak hozzáférhetővé –, a két terület közül az egyik a short ügyletek, a másik a származtatott ügyletek és piaci infrastruktúrák. Véleményem szerint ebben a szabályozásban szigorúbb szabályokra van szükség, és most, hogy bizonyos mértékig túljutottunk a pénzügyi piacok válságának első szakaszán, a második szakasz pedig még előttünk áll, nem hagyhatjuk, hogy a bruttó világterméknél hússzor nagyobb óriási piac szabályozás nélkül maradjon. Ez a szabályozás a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre is kiterjed, de egyéb pontokat is magában foglal, és tisztában vagyunk azzal, hogy ez csupán a pénzügyi piacok szabályozásának egy részét, nem pedig az egészét jelenti. A pénzügyi piacok válsága és a tőzsdén nem forgalmazott származékos termékek kétség kívül súlyosbították a válságot. Az Egyesült Államokból származó számviteli szabályok és a belső banki műveleteknél végzett nettósítás megakadályozta az átláthatóságot, az államkötvényekre adott hitel-nemfizetési biztosítás iránti bizalom pedig különösképpen megrendült. Görögország esetében szintén nincs arra bizonyíték, hogy a válságot a hitel-nemfizetési csereügyletek okozták. Ezzel ellentétben nyilvánvaló, hogy az elsődleges ok nem a

77

78

HU


spekulánsokban, hanem a tagállamok adósságproblémáiban keresendő. Tehát a probléma megoldásához az út az adósságprobléma megoldásán keresztül vezet. Az elmúlt néhány év tapasztalatai alapján egy másik problémát is azonosítottunk, mégpedig, hogy a hat legnagyobb intézet piaci ereje problémát jelent. A hat legnagyobb intézet – amelyek közül három európai, három pedig egyesült államokbeli – teszi ki a származékos piac 80%-át. Emlékszünk még az 1992-es esetre, amikor spekulációk történtek az angol font ellen, és amikor Soros neve alatt az angol font euróhoz való csatlakozását megakadályozták, valamint egyes kampányolók múltbeli esetére, akik akkoriban észrevették, hogy néhány jegybanknak minden forrását fel kellett használnia. A piacot szabályozni kell. Szigorú szabályokra van szükség, a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatai pedig 48 különálló pontot tartalmaznak: a származtatott ügyletek szabványosítása, kereskedési adattárak, a központi szerződő felek elszámolóházainak létrehozása, szervezett kereskedési helyszínek használata, a piacintegritás és piacfelügyelet előmozdítása, a társaságok és a végfelhasználók származtatott ügyleteit külön kell szabályozni, valamint szükség van az előbb említett tulajdonjogi szabályokra. Végül szeretném biztosítani önt, biztos úr, a Parlament feltétlen, erős többségi támogatásáról. Ne maradjon hátul, és kövesse a többieket – álljon az élre, és mi ott leszünk ön mellett. Kay Swinburne (ECR) . – Tisztelt elnök asszony! Üdvözlöm Lagen úr jelentését, amely a származékos termékek hatékony szabályozása felé vezető küzdelmes út egyik állomását jelenti. Nyilvánvalóan bebizonyosodott, hogy ezen a területen az átláthatóság hiánya pénzügyi rendszerünkre nézve ismeretlen kockázatok felmerülését eredményezheti. Lagen úr jelentésében azonban azt is elismeri, hogy a származékos termékek az Európa talpra állásának kiindulópontját jelentő kis- és nagyvállalkozásokat fenyegető kockázatok elhárításának az előbbiekkel ellentétes célját is szolgálja. Örömömre szolgál, hogy a Parlament egyértelműen kifejezte véleményét arról, hogy számos végfelhasználónak mentesülnie kell egyrészt a klíring, másrészt a biztosítékok és a tőkekövetelmények alól is. Jóllehet a Lagen úr végső jelentésében leírtak közül nem mindennel értek egyet, különösen, ami a bizonyos típusú termékek betiltását illeti, ugyanis véleményem szerint ez lényegesen több kutatást kíván annak elkerülése érdekében, hogy a pénzügyi innovátorok a túlzottan előíró szabályok megkerülésére egyszerűen újramárkázzák a termékeket vagy még bonyolultabb termékeket hozzanak létre, abban azonban biztos vagyok, hogy az európai és világszintű jogalkotás folytatódik, és hogy működőképes, hatékony megoldást fogunk találni a származékos eszközök számára. Elena Băsescu (PPE) . – (RO) Először is szeretnék gratulálni Lagen úrnak a jelentéssel kapcsolatos erőfeszítéseihez. A származtatott ügyleteket a pénzügyi válság egyik alapvető kiváltó okának tekintik. Hogy megelőzzünk egy újabb válságot, a Bizottság által a származékos piacokra vonatkozóan kidolgozott javaslatok mérsékelni fogják azt a kockázatot, amelyet ezek az eszközök az európai gazdaságra jelentenek. A pénzügyi piacokba vetett bizalom helyreállítására jogszabályi keretre van szükség, amelynek segítségével nő az átláthatóság, a piaci szereplők pedig pontosabban fel tudják mérni az adott eszközben rejlő kockázatot. A partnerkockázat csökkentése rövid távon fontos célkitűzés. Ezt pedig a központi szerződő felek elszámolóházainak gyakoribb használatával lehet elérni. Az átláthatóság növelése érdekében a tranzakciókat egy központi

14-06-2010

14-06-2010

HU


szerződő félen keresztül kell központosítani. Így a központi szerződő felek segítenek megőrizni a tőzsde integritását. Michel Barnier , a Bizottság tagja. – (FR) Tisztelt elnök asszony, tisztelt képviselők! Először is köszönetet szeretnék mondani Lagen úrnak, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottságnak a jelentésért. A jelentés időszerű és színvonalas, ez pedig gazdasági és politikai szempontból egyaránt lényeges. Lagen úr kérdései mind lényegre törők – ezen nem is lepődtem meg, mivel ismerem őt –, ő maga pedig egy nagyra törő álláspontot képviselt, és erre is tett javaslatot. Véleményem szerint így kell a kérdést helyesen megközelíteni, tekintve annak pénzügyi és gazdasági jelentőségét. Tisztelt képviselők! Önök mindannyian tudják, hogy ha a származékos piacokról van szó, akkor egy 600 billió amerikai dollár értékű piacról és a bankok, sőt a vállalkozások által napi szinten használt termékekről beszélünk, amelyeket az átváltási árfolyamok és kamatlábak ingadozásának vagy az olajárak volatilitásának fedezésére alkalmaznak. Ahogyan Swinburne asszony említette, ezek a termékek hasznosak a gazdaságunk számára, ám ugyanakkor kockázatot jelenthetnek, és jelenleg semmilyen formában nem biztosított az átláthatóságuk vagy nyilvántartásuk. Pontosan ezt kell megváltoztatnunk, és ön, Lagen úr, jelentésében éppen erre tett javaslatot. Ugyanerről a megközelítésről tett bejelentést a Bizottság 2009 októberében a származékos piacokról szóló közleményében, amelyet – amint arra emlékeznek – 2010. január 13-án személyesen erősítettem meg a Parlament számára. Ez azt bizonyítja, Lagen úr, hogy amint azt január 13-án is kifejeztem, a kormánynál szeretnék ülni, nem pedig a hátsó ülésen. És éppen ezt a célt szem előtt tartva szeretném megerősíteni, hogy idén nyáron – pontosabban szeptemberben – egy, a tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletekről szóló jogalkotási javaslatot szándékozom előterjeszteni. A célok nyilvánvalóak: növelni szeretnénk az átláthatóságot, létre akarunk hozni egy általános szabványosítási eljárást, és meg akarjuk erősíteni a piacokat. Mindezt azonban gyorsan, hatékonyan és rögtönzés nélkül kell végrehajtanunk. A Parlament értékelését már benyújtották; szolgálataim több hónapig dolgoztak az ügyön és folyamatos párbeszédet folytattak az érintett felekkel. Valójában ma indítottunk nyilvános konzultációt a sajátos szempontokkal foglalkozó javaslataink véglegesítésére. Szeretném például megemlíteni a származtatott ügyletek klíringjének kötelezővé tételéhez szükséges, elfogadásra váró kritériumokat; nem minden származtatott ügyletet lehet szabványosítani. Másodikként említeném a prudenciális kockázatkezelés követelményeinek típusát és szintjét, amelyre az elszámolóházak szintjén van szükség; Băsescu asszony jogosan vetette fel ezt a kérdést. Ezen elszámolóházak segítségével csökkenthetjük a rendszer kockázatait, és a szerepük betöltéséhez szükséges minden feltétel megteremtésével gondoskodnunk kell arról is, hogy sikeresen működjenek. A harmadik szempont, hogy a harmadik országok milyen feltételek mellett kínálhatnak ilyen szolgáltatásokat Európában. További kérdés az elszámolóházak és a kereskedési adattárak közötti kölcsönös átjárhatóság lehetősége; ezek döntő fontosságú infrastruktúrák, mivel a tranzakciókról minden információt összegyűjtenek. Vajon hogyan szabályozzuk ezeket? Követeljük meg talán, hogy alapításuk az Európai Unióban történjen? Ezekre a kérdéseke külön figyelmet fordítunk, és a rájuk kapott válaszokról nem feledkezünk meg. E konzultációk eredményét a hatásvizsgálatunkban és a jogalkotási javaslatban is szem előtt tartjuk.

79

80

HU


Szeretnék még megvilágítani néhány további konkrét pontot a Langen-jelentésben. Először is ismerem a Parlament aggodalmát az elszámolóházak tulajdonjogát és ezen elszámolóházak használói általi túlzott irányítás kockázatát illetően. Önhöz hasonlóan, Langen úr, én is szeretnék figyelmet fordítani az összeférhetetlenség minden lehetséges előfordulására, ugyanakkor figyelembe kell vennünk a befektetés szabadságára vonatkozó alapvető európai uniós szabályokat is, amelyek nem igazán egyeztethetők össze az elszámolóházak tulajdonjogának szabályozásával. Mindazonáltal tovább folytatjuk a munkát ezzel a kérdéssel kapcsolatosan. Ez egy érzékeny kérdés, amelyet nem szeretnék megkerülni; a konzultáció során felvetettem ezt a kérdést, és mindenképpen szigorú szabályozási mechanizmusokra van szükségünk annak érdekében, hogy az összeférhetetlenség lehetőségét a minimálisra csökkentsük. Ahogy észrevettem, önök azt szeretnék, ha az elszámolóházak és a központi adattárak Európában működnének. Személy szerint, Langen úr, támogatom ezt a megközelítést. Ezért is mutattunk be a kereskedési adattárakra vonatkozóan különféle lehetőségeket a konzultációnkon. Ha azonban a létesítmények egy része Európában, más része pedig máshol működik, akkor meg kell oldani, hogy az egységek valóban ugyanazon szabályok szerint működjenek, és hogy illetékes hatóságaink a számukra szükséges információkhoz közvetlen, azonnali és feltétlen hozzáféréssel rendelkezzenek. A jelentésben az is szerepel, hogy az elszámolóházak felügyeletének, valamint a kereskedési adattárak nyilvántartásának és ellenőrzésének engedélyezésében komoly szerepet szánnak az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságnak (ESMA). Ez szintén igen fontos kérdés, amelyen tovább kell dolgoznunk. Langen úr, a felügyelet és az engedélyezés területeivel kapcsolatos felelősség az adókötelezettséghez kapcsolódik. Az ESMA-nak biztosított felügyeleti feladat azt jelentené, hogy elméletben az ESMA-nak költségvetési felelőssége is lenne, amelyet ezen a ponton nehéz előre látni, ebben a kérdésben azonban még nem született meg a végső döntés. Osztom az árupiaci származékos piacok volatilitására vonatkozó aggodalmukat; jelenleg éppen a volatilitás kérdésével, valamint – amint a Parlament előtt is elmondtam – a spekulációk és hiperspekulációk kockázatának irányításával, illetve a mezőgazdasági áruk területén folytatott – véleményem szerint botrányos – tranzakciók ellenőrzésével foglalkozom. Ezeken a piacokon is általános átláthatóságra kell törekednünk, és ezek túlzott volatilitásának leküzdésére eszközöket kell bevezetnünk. Végezetül, a Bizottság megoldást szeretne találni a származékos piacokon a közelmúltban tapasztalt problémákra, különösen az államadósság tekintetében. Hölgyeim és uraim! Ma a short ügyletekről szintén konzultációt indítottam, amely a szuverén hitel-nemfizetési csereügyletekre (CDS) is kiterjed. Szeptemberben pedig jogalkotási javaslatot is teszünk. A fenti okok miatt őszintén úgy vélem, és örömömre szolgál, hogy személyesen közölhetem önökkel: a Langen-jelentés e rendkívül fontos kérdések tekintetében a megkívánt elkötelezettségről tett tanúbizonyságot, így segítséget nyújthat a tőzsdén kívüli származékos piacok működésére vonatkozó stratégia meghatározásában és végrehajtásában, hogy ezek a piacok biztonságosabbá, átláthatóbbá és hatékonyabbá válhassanak. Ez a jelentés továbbá sok tekintetben igen hasznos és jelentős ösztönzést jelent kormányainknak és a Bizottságnak is, amiért köszönettel tartozom önnek.

14-06-2010

14-06-2010

HU


Elnök. - A vitát lezárom. A szavazásra holnap, 2010. június 15-én, kedden kerül sor. 26. A tárgyak internete (rövid ismertetés) Elnök. - A következő napirendi pont a Maria Badia i Cutchet által, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság nevében benyújtott jelentés a tárgyak internetéről (COM(2009)0278 – 2009/2224(INI)) A7-0154/2010). Maria Badia i Cutchet , előadó. – (ES) Elnök asszony, biztos asszony, őszintén szólva nem hiszem, hogy fel fogom használni mind a négy percet, mert ilyen késő este, ennyi képviselő jelenlétében nincs szükség hosszadalmas magyarázatra. Annyit azonban szeretnék elmondani, hogy ez a jelentés olyan dologról szól, ami az elkövetkező 10–15 év folyamán teljességgel forradalmasítani fogja az emberek és a tárgyak, valamint a tárgyak és tárgyak közötti kapcsolatot – ez pedig az internet újfajta alkalmazása. Szeretném üdvözölni a Bizottság által kidolgozott közleményt, valamint annak megfelelő időben való benyújtását, mert ebből is kiderül, hogy az újfajta alkalmazásnak számos következménye előre látható, és ezek igen sok előnnyel járnak. Az előnyök sok szempontból jobbá tehetik az életünket, új üzleti lehetőségeket nyithatnak meg, valamint fejlesztéseket tehetnek lehetővé a termelésben. Az is nyilvánvaló azonban, hogy veszélyeket is rejtenek magukban. Ami a jelentést illeti, amelyet a többi politikai csoporthoz tartozó árnyékelőadókkal együtt készítettem, és akiknek ezúton is köszönöm a munkájukat, az volt a szándékunk, hogy a felhasználók számára biztosítsuk mindazt a biztonságot és titoktartást, amelyet majd az új technológiák használata során elvárnak. Megvizsgáltuk, hogy a jogi keretrendszer lefedi-e az újfajta alkalmazások által megnyitott összes új lehetőséget, és jelenleg úgy tűnik, hogy igen, de abban maradtunk, hogy folyamatosan értékelnünk kell majd a helyzetet. Mivel ezek az alkalmazások be fognak épülni az életünk különböző területeire, értékelnünk kell őket, hogy valóban meg tudjuk védeni a felhasználók biztonságát és magánéletét, és nem csak az egészség, hanem a titoktartás és sok egyéb tényező szempontjából is. Szerintem ez jó megközelítés, de ez még csak a kezdet. A jelentés tartalmától függetlenül, biztos asszony, talán elgondolkodhatnánk azon, hogy hogyan tudnánk a felhasználókat megfelelően tájékoztatni, hogy valóban tisztában legyenek azzal, hogy mivel állnak szemben. Az igazság az, hogy amikor a tárgyak internetéről beszélünk, nemcsak a felhasználók, hanem az itt ülő parlamenti képviselők többsége is, aki nem foglalkozik ilyen kérdésekkel, azt kérdezi tőlünk, hogy „az meg micsoda?”. Nem így találják? Szerintem érdekes lenne – a jelentésben és az önök közleményében foglalt lehetőségek és feladatok mellett – átgondolnunk azt is, hogy hogyan fogjuk elmagyarázni az embereknek, a nagyközönségnek, a felhasználóknak, hogy mi is a tárgyak internete, mire használhatják ezeket az alkalmazásokat, és hogyan védjük meg a magánéletüket és a biztonságukat. Szerintem ez a kulcskérdés az új alkalmazással kapcsolatban: bízik-e benne és biztonságosnak tartja-e a közönség. Lena Kolarska-Bobińska (PPE) . – (PL) Elnök asszony, a tárgyak internete a digitális menetrend részét képezi. E menetrend egyik fő célja, hogy egyetemes hozzáférést biztosítson az internethez és szembeszálljon a digitális kirekesztéssel. Sajnos Európában jelenleg igen nagy eltérések mutatkoznak az internethez való hozzáférésben. Lengyelország például

81

82

HU


sok európai ország mögött elmarad – nálunk a lakosságnak mindössze 13%-a rendelkezik széles sávú internet-hozzáféréssel. Ennél fogva számunkra rendkívül fontosak a digitális menetrendben meghatározott tervek, amelyek szerint 2013-ig egyetemes internet-hozzáférést kell megvalósítani. Amikor a tárgyak internetéről beszélünk, oda kell figyelnünk arra is, hogy ne növeljük tovább az internethez való hozzáférésben jelenleg tapasztalható különbségeket. Félő ugyanis, hogy a jelenlegi különbségek tovább nőnek majd, és a digitális kirekesztésnek újabb hulláma söpör végig Európán. Azok ugyanis, akik csak most lépnek be az internet világába, jelentős hátrányban lesznek azokhoz képest, akik már most is használják az új technológiákat, otthon vannak ebben a világban, és tudják, hogy hogyan lehet azt értelmesen használni. Amikor tehát a tárgyak internetéről beszélünk, nem szabad elfelejtenünk, hogy micsoda kihívást jelent az Európai Bizottság számára az, hogy a digitális menetrendhez való hozzáférés terén fennálló különbségek ne mélyüljenek tovább. Silvia-Adriana Ţicău (S&D) . – (RO) Ha gazdasági fellendülést akarunk elérni Európában, beruházásokat kell végrehajtanunk az új információs és kommunikációs technológiák terén, hogy ezzel is ösztönözzük a növekedést. A tárgyak internete eszközöket biztosíthat az idősek és a fogyatékkal élők szükségleteinek kielégítéséhez, és a megbízható gondozási szolgáltatások biztosításához. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy mindenképpen szükség van olyan intézkedésekre, amelyek garantálják a magánélet védelmét, biztosítják a rendszerek könnyű telepítését és üzemeltetését, és információkat szolgáltatnak az ügyfeleknek a rendelkezésre álló szolgáltatásokról. Kérjük a Bizottságot, hogy szigorúan kísérje figyelemmel az ebben az ágazatban európai szinten már elfogadott szabályok végrehajtását. Azt is szeretnénk, ha még az év vége előtt benyújtana egy menetrendet arról, hogy milyen irányelveket kíván javasolni közösségi szinten annak érdekében, hogy megerősítsük a tárgyak internetének és a rádiófrekvenciás azonosító alkalmazásoknak a biztonságát. A Bizottságnak további erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében is, hogy a tárgyak internetének technológiái kielégítsék a felhasználók igényeit, például ki lehessen kapcsolni a nyomon követhetőséget, illetve tiszteletben tartsák az egyének jogait és szabadságjogait. Georgios Papanikolaou (PPE) . – (EL) Elnök asszony, szeretnék köszönetet mondani az előadónak az általa végzett kiváló munkáért. Valójában ez a vita nem más, mint a jövőről folytatott vita. Bizonyos értelemben kommunikációs forradalomról beszélünk, az ember és a tárgyak közötti kommunikáció, valamint az eszközök közötti kommunikáció forradalmáról. Ugyanakkor, a tárgyalt téma által felvetett kihívások mellett – és a Parlament érdeme, hogy ma erről vitatkozunk, hogy történtek már intézkedések és elkészült ez a jelentés is – látnunk kell a leselkedő veszélyeket is, tekintettel arra, hogy ezek a rendszerek rádiófrekvenciás felismerő technológiákat használnak, amelyek a magánéletünkbe is be tudnak hatolni. Az ebből eredő veszély egyértelmű: egyrészt hozzáférés, másrészt védelem, egyrészt széles sáv, másrészt titoktartás. A problémák világosak. Ki fogja kezelni az új technológiát? Mi történik majd az érzékeny személyes adatokkal? Mennyire maradnak titkosak a személyi adataink? Mennyire lesz jó a biztonság?

14-06-2010

14-06-2010

HU


Az új technológiában meg kell találnunk a helyes egyensúlyt, tehát olyan technológiára van szükségünk, ami megbízható, és ami ezen adatok feldolgozásakor teljes mértékben tiszteletben tartja az alapvető jogokat és a személyi adatok védelmének alapelveit. Zuzana Roithová (PPE) . – (CS) Az elmúlt jó tíz évben tanúi lehettünk annak, ahogyan az internet fokozatosan átalakítja a világunkat és a szokásainkat, és a szuper digitális forradalomnak még csak a küszöbén állunk. Nagyon örülök Badia i Cutchet asszony jelentésének, mert rámutat arra, hogy olyan új európai jogszabályokra van szükségünk, amelyek támogatják a tárgyak internetéhez szükséges újabb hálózati struktúra kifejlesztését, biztosítva a különböző rendszerek közötti kölcsönös átjárhatóságot és felkészülve a kibernetikus tér megnövekedett biztonsági kockázataira. Azt is alaposan és időben fel kell mérnünk azonban, hogy milyen hatást gyakorolnak az egyre növekvő mennyiségű rádióhullámok az emberek és az állatok egészségére, beleértve a madarakat és a városokban élő kis állatokat is. A fogyasztóknak meg kell tanulniuk, hogy a különböző csomagolóanyagokon hol találhatók a rádiófrekvenciás azonosításhoz szükséges passzív és aktív címkék, ezeknek mi az olvasási tartományuk, és milyen adatokat fogadnak és küldenek. Biztosítanunk kell, hogy a polgáraink biztonságosan tudják használni a mikrochipeket, és együtt tudjanak élni velük, ami azt jelenti, hogy meg tudják védeni a chipeket a vírusoktól és az adatokkal való visszaélésektől, de azt is lehetővé kell tennünk az emberek számára, hogy deaktiválják a körülöttük lévő tárgyakba beépített chipeket. Nem engedhetjük, hogy a tárgyak internete az elővigyázatossági intézkedéseket biztosító szabályok nélkül fejlődjön. Ez egyértelmű politikai jelzés és feladat az Európai Bizottság számára. Jaroslav Paška (EFD) . – (SK) Én is támogatni szeretném a jelentést, ami valóban megnyitja az utat az új technológia és a jövő technológiájának bevezetése előtt. Ha ezt a technológiát alkalmazni kezdik az ipari termelésben, valóban megváltozik a polgáraink élete, és változás következik be az egyes termékek és áruk tulajdonságainak felmérésében és értékelésében, illetve közlésében is. Az új technológiával kapcsolatban azonban nagyon komolyan át kell gondolnunk azt is, hogy hogyan védhetjük meg a polgárok magánéletét megfelelő jogszabályok segítségével, mert a technológia nem csak a termékek, hanem a termékek felhasználóinak a nyomon követését is lehetővé teszi. Mindenképpen biztosítanunk kell tehát, hogy az alkalmazni kívánt technológiát olyan jogi keretek közé szorítsuk, hogy az ne tudjon betolakodni az emberek magánéletébe. Neelie Kroes , a Bizottság alelnöke. – Elnök asszony, őszinte csodálattal adózva Badia i Cutchet asszony iránt, hangsúlyozni szeretném, hogy tökéletesen egyetértünk vele, és látjuk, hogy a Parlament aktív és fontos szerepet vállalt a tárgyak internetének támogatásában, és valóban globális nézőpontból – nem csak a világ e szegletére összpontosítva – vizsgálja ezt a kérdést. Ezt a jelentés igen szépen meg is fogalmazza, és egyben felhívja a figyelmet azokra a főbb fejleményekre, amelyek alapvető hatást gyakorolnak majd az európai polgárok mindennapi életére az elkövetkező évtizedekben. Örültem, hogy a többi parlamenti képviselő is elismeréssel szólt Badia i Cutchet asszony munkájáról, és hangsúlyozta, hogy mennyire fontos ez a kérdés az európai polgárok számára. Nagyon helyesen az is elhangzott, hogy ez egy kommunikációs probléma is egyben, hiszen nagyobb figyelmet kell irányítanunk erre az igen fontos kérdésre. Gratulálok tehát ahhoz, hogy elsőként mutattak rá a tárgyak internete által felvetett főbb kihívásokra. Szeretném

83

84

HU


elismételni, hogy az előadó nagyszerű munkát végzett abban is, hogy felhívta a figyelmet számos fontos közrendi kérdésre is. Osztozom abban a véleményében, hogy az Európai Unió biztosítson megfelelő szabályozási és jogi keretrendszert, és ezzel kapcsolatban a közelmúltban beszéltem arról az értékrendszerről, amely védi az európai polgárokat, ugyanakkor elősegíti a tárgyak internetével kapcsolatos állami és magánberuházásokat. Ahhoz, hogy a tárgyak internete hatékonyan fejlődjön és beváltsa a hozzá fűzött reményeket, egyrészt nyilvános vitára lenne szükség, másrészt pedig stabil beruházási feltételekre. Azt pedig mindenképpen el kell kerülnünk, hogy az emberek úgy érezzék, hogy a tárgyak internetét rájuk erőltetjük. Itt nem kényszerről van szó; arról van szó, hogy lehetőséget kapnak, amit nevezhetünk kihívásnak is, és módjukban áll majd befolyásolni a dolgokat. Ez nagyszerű dolog. Tisztában kell lennünk a döntéseink következményeivel, ugyanakkor a kutatóknak és a vállalatoknak perspektívát kell adnunk a közép- és hosszú távú fejlesztésekhez, továbbá egyenlő feltételeket és közös szabályrendszert kell kialakítanunk. Szerintem ez a Parlament és a Bizottság előtt álló kihívások egyike. Most, hogy már kialakult a menetrend, itt az ideje, hogy – úgy mondjam – nekigyürkőzzünk a munkának és elkezdjük a megvalósítást. Valójában már el is kezdtük, mert valóban most jött el az ideje a megvalósításnak, és örömmel jelenthetem, hogy a tárgyak internetéről szóló közleményünkben meghatározott 14 sornyi feladatból már több folyamatban van. Folyamatban van a rádiófrekvenciák azonosításának környezeti hatásait vizsgáló tanulmány, valamint kellően előrehaladt az intézményi párbeszéd. Ha hosszabb távra tekintünk előre, a nyolc EU által finanszírozott kutatási projekt első hulláma is meg fog kezdődni ebben az évben, és ez biztosan eddig nem látott szinergiákat fog létrehozni a jövőben. Vannak egyéb feladatok is, például a tárgyak internetének irányítása, a titoktartáshoz és a magánélethez való jog, az adatvédelem, a szabványok és a biztonság, amelyek tekintetében folyamatos időráfordításra és közös erőfeszítésekre lesz szükség. Ezért is döntöttem egy szakértői csoport létrehozásáról, amely át fogja tekinteni a fenti kérdéseket, illetve nem csak ezeket, hanem egyéb kérdéseket is. A csoport tagjai között megtalálhatjuk majd a polgári társadalom, az ipar, a szabályozási szervek, az egyetemek és a kormányok képviselőit. A terveim szerint negyedévente fognak összeülni két éven keresztül, és az előrehaladásukról készült jelentések természetesen az önök számára is elérhetőek lesznek. Végezetül elmondhatjuk, hogy most a kommunikáció a legfontosabb feladat, illetve hogy valóban megvalósítsuk azt, amit megígértünk az embereknek. Még egy rövid válasz a képviselőknek: a Bizottság valóban tett egy olyan kijelentést, hogy 2013-ig minden európai legyen digitális, de ezt a kijelentést inkább úgy kell tekintetünk, hogy „ezt hisszük”, nem pedig úgy, hogy „ezt fogjuk tenni”, vagy „meg tudjuk tenni”. Az a megtiszteltetés ért, hogy meghívást kaptam az ITRE Bizottságba és a Kulturális Bizottságba, és egyértelműen jeleznünk kell, hogy ezt kell tenni. Az a sor teljesen egyértelmű, amelyik azt mondja, hogy minden európai legyen „digitális”, és ez biztosítja, hogy az önök megvalósítással kapcsolatos aggályait is világosan megfogalmazzuk majd.

14-06-2010

14-06-2010

HU


Ami az emberek adatainak védelmét illeti, a védelem fontos szempont a digitális menetrendünkben. A bizalomról és a biztonságról szól. Ha nem ébresztünk bizalmat, nem várhatjuk el, hogy az emberek használják az új eszközt, tehát ez olyan kör, amelyben minden szemponttal foglalkoznunk kell, majd meg kell adnunk a kihívást jelentő lehetőséget minden európainak. Elnök. - A vitát lezárom. A szavazásra holnap, 2010. június 15-én, kedden kerül sor. Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke) George Sabin Cutaş (S&D) , írásban. – (RO) A tárgyak internete egy olyan informatikai rendszer, amelyben a rádiófrekvenciás azonosítás és az internet segítségével egymáshoz kapcsolt tárgyak hálózata működik. A találmány előnye, hogy elősegíti az áruk és szolgáltatások kereskedelmét, és valós idejű információkat szolgáltat a minket körülvevő tárgyakról. Ezen a területen a szabályozási keretrendszer fő szempontjai közé tartozik a beruházások támogatása, hogy az európai vállalatok élvezhessék a találmány által biztosított hozzáadott érték előnyeit, ugyanakkor az informatikai struktúrák tekintetében létre kell hoznunk egy olyan irányítási rendszert, amely segít abban, hogy a fogyasztóknak megfelelő információkat szolgáltassunk, továbbá biztosítsuk, hogy az európai polgárok személyi adatait tiszteletben tartsák. Következésképpen szerintem az Európai Bizottság feladata, hogy továbbra is finanszírozza a tárgyak internetével kapcsolatos projekteket a hetedik versenyképességi és innovációs keretprogram égisze alatt, és létrehozzon egy átlátható és megbízható irányítási rendszert a tárgyak internetéhez. Marian-Jean Marinescu (PPE) , írásban. – (RO) A tárgyak internetéhez kapcsolódó technológia jelentős fejlődést tesz majd lehetővé az egészségügy, a közlekedés, az energiahatékonyság, a környezetvédelem, a lakossági szektor és a csalás elleni harc területén. A tárgyak internetéhez szükséges új alkalmazások kifejlesztése attól függ majd, hogy az európai fogyasztók milyen bizalmat mutatnak a rendszer iránt. A hatékony biztonság minden olyan fejlesztésben kulcskérdés, amely kockázatot jelenthet a személyi adatokra nézve. A Bizottságnak további erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy a tárgyak internetéhez kapcsolódó technológiák kielégítsék a felhasználók igényeit (különösen a nyomon követési opció kikapcsolása), és tiszteletben tartsák az emberek jogait és szabadságjogait. A jövőben az Európai Bizottságnak mélyrehatóbb elemzést kell készítenie erről a technológiáról, különös tekintettel a rádióhullámoknak az emberi egészségre gyakorolt hatására és az azonosítási technológiák aktiválásának egyéb módjaira. A Bizottságnak egy olyan átlátható rendszert kell kidolgoznia, amely már a tervezési szakasztól kezdve a magánélet tiszteletben tartására épül, és lehetővé teszi az azonosítási és nyomon követési eszközök pontos meghatározását, miközben garantálja a fogyasztóknak és a kijelölt hatóságoknak azt a lehetőséget, hogy ellenőrizzék az adatok megbízhatóságát és a rendszer működési módját, valamint biztosítsák, hogy az adatokhoz csak arra felhatalmazott felhasználók férhetnek hozzá. 27. Az internet szabályozása: a következő lépések (rövid ismertetés) Elnök. - A következő pont Francisco Sosa Wagner által, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság nevében benyújtott jelentés az internet szabályozásáról: a következő lépések (COM(2009)0277 – 2009/2229(INI)) (A7-0185/2010).

85

86

HU


Francisco Sosa Wagner , előadó. – (ES) Elnök asszony, a jelentés, amelyet az árnyékelőadókkal szoros együttműködésben volt szerencsém készíteni, arra törekszik, hogy az internetet olyan globális köztulajdonként határozza meg, amelyet a nagyközönség érdekei szerint kell kezelni. Egy állami-magán modell alapján meg kell akadályoznunk, hogy azt egyetlen intézmény vagy azok egy csoportja vonja az ellenőrzése alá, és gátat kell vetnünk az állami vagy nemzetek feletti hatóságok minden olyan törekvésének, amely arra irányul, hogy ellenőrzésük alá vonják az információk hálózaton belüli áramlását. A jelentésben leírt egyik alapvető aggályunk az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) helyzete az internet globális szabályozásában. Mivel ez egy magántulajdonban lévő intézmény, és az Egyesült Államok törvényei vonatkoznak rá, rámutattunk szokatlan jellegére és kényes feladatára, és bár azt tanácsoljuk, hogy tartsuk fenn, mert általánosságban véve eddig hatékonynak bizonyult, javasolunk egy olyan reformot, amely lehetővé teszi az európai intézmények számára, hogy nagyobb szerephez jussanak az irányító testületeiben. Az internet mindenekfelett nélkülözhetetlen eszköz az alapvető szabadságjogok gyakorlására, a köz számára pedig arra, hogy élvezze a valódi demokráciát. Éppen ezért megfelelő garanciákkal kell védekeznünk az állami vagy magánszereplők által gyakorolt felügyelet, ellenőrzés és cenzúra új formái ellen, hogy az internethez való hozzáférés szabadsága és a magánélet védelme valós legyen és hatékonyan működjön. A kormányokat külön kérjük, hogy tartózkodjanak attól, hogy az internethez való hozzáférést cenzúrával, letiltással, szűréssel vagy más eszközökkel korlátozzák, és kérjük, hogy ne bízzanak meg magánszemélyeket ilyen feladatok elvégzésével. A lényegesnek tartott korlátozások – például a kiskorúak védelme érdekében – szorítkozzanak arra, ami feltétlenül szükséges egy demokratikus társadalomban. Ezeknek a törvényeken kell alapulniuk és tiszteletben kell tartaniuk az arányosság elvét, ahogyan azt az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Bírósága meghatározta. Minden európainak biztosítanunk kell az internethez való tényleges hozzáférés lehetőségét, és ennek során különös erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a vidéki területeken élők se kerüljenek hátrányos helyzetbe, összhangban a Parlament által elfogadott digitális menetrenddel. Továbbra is nagyon fontosnak tartjuk, hogy Európa egységes és határozott hangon szólaljon fel az internet szabályozásában, mind az ICANN-ban, mind más nemzetközi színpadokon, különösen az Internetirányítási Fórumon, lévén az hatékony eszköznek bizonyult a kormányok, a civil társadalom és a magánszféra közötti párbeszédben. E fórum következő ülését szeptemberben Vilniusban rendezik meg, és a jelentés készítése során sem feledkeztünk meg annak jelentőségéről. Határozottan támogattuk tehát, ugyanakkor javasoltunk néhány javítást is a működési módjával kapcsolatban. E szakaszokban nagyon fontos, hogy megvédjük az Európai Uniónak a Szerződés 2. cikkében megfogalmazott alapelveit, különösen az olyan országokkal fenntartott kapcsolatainkban, amelyeknek az értékei eltérhetnek az európai értékektől. Tisztelt kollégák, az internet egy nagy óceán: olyan óceán, amely szabadságban egyesíti Európát.

14-06-2010

14-06-2010

HU


Végezetül szeretnék köszönetet mondani azoknak a képviselőtársaimnak, akik együtt dolgoztak velem a jelentés elkészítésén, valamint a Bizottság munkatársainak, akik felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtottak. Köszönöm, hogy ilyen késő este is meghallgattak. Axel Voss (PPE) . – (DE) Elnök asszony, az internet fontossága – és ez jól kapcsolódik az előző témához – jelentősen megnőtt az elmúlt 20 év folyamán. Egész ágazatok jöttek létre, és üzleti modellek függenek az internet zavartalan használatától, és ma már az oktatást is hozzá kapcsoljuk. Az internet helyettesíti a személyes találkozásokat. Rendelkezünk azonban egy teljesen más, magánjellegű kommunikációs formával is, és ma már ennek olyan infrastruktúrája van, ami az általános nyilvános szolgáltatásokra hasonlít. Ezért bizonyos mértékű beleszólási joggal is rendelkeznünk kell az internet továbbfejlesztése esetén. Mindig el kell azonban mondanunk, hogy először is nem szabad visszaélni az internet szabadságával, másodszor pedig az önmagában is rendelkezik egy olyan értékkel, amelyet tiszteletben kell tartanunk, és nem tehetünk olyan dolgot online, ami offline is tilos. Ez az önszabályozás azonban nem úgy működik, ahogyan mi szeretnénk. Ennélfogva a szabadság az egyik oldalon, és az adatvédelem és a titoktartás a másik oldalon nem egymásnak ellentmondó célok, hanem ugyanannak az elképzelésnek a részei. Kérem a Bizottságot, hogy vegyen részt ebben a konzultációban és az internet továbbfejlesztésében. Zuzana Roithová (PPE) . – (CS) Az internetet eddig a kormányok közreműködése nélkül kezelték. Biztonsági szempontból azonban ma már nem elfogadható az önszabályozás. A kibernetikus terrorizmus, illetve egyes államok (például Kína) és a titkosszolgálatainak egyoldalú befolyása sürgős lépéseket követelnek. Az amerikai kormány jelenleg befolyást gyakorolhat az internettel kapcsolatos főbb kérdések eldöntésére, mert a fő szervezet a kaliforniai törvények hatálya alá tartozik, de nem biztos, hogy ez a jövőben előnyös lesz az Európai Unió számára. Támogatom a Bizottságot, amely az internetet kezelő szervek belső struktúráit úgy kívánja megreformálni, hogy nagyobb átláthatóság és felelősség jellemezze őket. Véleményem szerint az sem lenne jó megoldás, ha az internet igazgatását egy ENSZ-ügynökségre bíznánk, mert ez nem nyújtana elég rugalmasságot. Szükségünk van ugyanis egy hatékony mechanizmusra, amellyel fellebbezhetünk a szervezet eddig hozott fontosabb döntései ellen, például döntőbírósági eljárás formájában. Növelnünk kell a demokratikus képviseletet is. A felhasználói vagy fogyasztói szervezeteknek és az internetes vállalkozások szövetségeinek jelenleg nincs elég terük arra, hogy kifejezzék a véleményüket. Bízom benne, hogy az Európai Bizottság mindezeket figyelembe fogja venni. Petru Constantin Luhan (PPE) . – (RO) Ma már ott tartunk, hogy sem a polgárok, sem a szervezetek nem tudnak internet nélkül létezni. Az internet a szolgáltatások és lehetőségek széles skálájához nyújt könnyű hozzáférést, ezért globális közjónak tekinthető, amelyhez mindenkinek feltétel nélküli hozzáférést kell kapnia. Támogatom azoknak a konkrét európai finanszírozási programoknak az alkalmazását, amelyeknek a célja az internethez való hozzáférés biztosítása, valamint a szükséges kommunikációs infrastruktúra kialakítása Európa minden régiójában, különösen a vidéki térségekben és a fejlődő tagállamokban. Ezáltal sikeresen szűkíthetjük az Európában fennálló digitális, társadalmi és kulturális egyenlőtlenségeket a világ többi részéhez viszonyítva.

87

88

HU


Az Európai Uniónak ugyanakkor biztosítania kell, hogy a saját internetes infrastruktúrájának működése és biztonsága kellő védelmet élvezzen mindenfajta kibernetikus támadás ellen. Úgy gondolom, hogy meg kell határoznunk az ezzel kapcsolatban szükséges tennivalókat, és egyéb védelmi intézkedésekkel, illetve a nemzetközi közösség által alkalmazott bevált gyakorlatokkal kell őket támogatnunk. Piotr Borys (PPE) . – (PL) Szeretnék gratulálni a jelentéshez. A digitális menetrend természetesen igen fontos kérdés, amelynek eredményeképpen néhány éven belül minden európai hozzáférhet majd a széles sávú internethez. Ezenkívül itt valóban klasszikus elismerési kérdéssel álunk szemben. Az ICANN-ban (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) való részvételnek a partnerségre kell épülnie. Ezért úgy gondolom, hogy e reform keretében az Európai Unió váljon teljes értékű partnerré, amely képes lesz befolyásolni az ICANN működését. Természetes, hogy az internetes szabadság és az alapvető jogok kulcsfontosságú alapelvek. Ne felejtsük el azonban a legfontosabb dolgokat, amelyek főleg a kiskorúak védelmével kapcsolatosak. Az internetes szerencsejáték kérdése is fontos tényező, erről is folyik vita jelenleg. Az is sok kérdést vet fel, hogy milyen adatokat lehet megszűrni, figyelembe véve természetesen az alapvető jogokat, és hogy a tagállamok kormányai mit akarnak maguk figyelni. A legfontosabb dolog azonban az, hogy az Európai Uniót valóban elismeri az ICANN, és egyenrangú partnerként szólhatunk majd bele a szervezetet irányító alapelvekbe. Jaroslav Paška (EFD) . – (SK) Az internet minden kétséget kizáróan hatalmas információforrás – az információk tengere vagy inkább óceánja. Át kell gondolnunk azonban az információk értékét is, mert egy részük félrevezető és hamis, és inkább félretájékoztatja, mint tájékoztatja az embereket. Az internet a pornográfiát és az online szerencsejátékot is az otthonunkba, köztük a gyermekeink szobájába hozza. Véleményem szerint ezzel a problémával foglalkoznunk kell az internetes piac megnyitásakor. Számba kell vennünk a nyitottság következményeit is, és meg kell néznünk, hogy a szülők vagy a családok meg tudják-e védeni magukat ezen információk ellen, és mindazon dolgok ellen, amiket az internet magával hoz. Véleményem szerint az internet nyitottsága járjon együtt a felelősséggel, beleértve a lehetőségeket biztosító intézmények felelősségét is. Silvia-Adriana Ţicău (S&D) . – (RO) Az Európai Parlament azt javasolja, hogy a Bizottság teremtse meg azt az esélyt az európai polgári társadalom számára, hogy megfelelő képviselettel rendelkezzen az internet szabályozásával kapcsolatos nemzetközi fórumokon, valamint az internet szabványosításával foglalkozó szervezetekben és konzorciumokban. Az Európai Unió számára az a legfontosabb, hogy megvédje az internet infrastruktúráját, és biztosítsa, hogy az ellenáll a kibernetikus támadásoknak, valamint hogy megvédje az adatokat és az emberek magánéletét. A Bizottságnak és a tagállamoknak fokozniuk kell az erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy megvédjék a kibernetikus tér biztonságát Európában, és részt vegyenek az ezzel kapcsolatos nemzetközi együttműködésben. Úgy gondolom, hogy további intézkedéseket kell tennünk annak érdekében, hogy jobban megértessük és megismertessük az emberekkel a számítógépes bűnözésre és a számítási felhőkre vonatkozó törvényeket, és hogy világos kötelezettségeket és felelősségeket határozzunk meg az érintett feleknek.

14-06-2010

14-06-2010

HU


Hangsúlyoznom kell az elektronikus szolgáltatások fontosságát, különösen a digitális aláírásokat, továbbá azt, hogy páneurópai szinten meg kell teremtenünk a legfontosabb infrastruktúrát, ezáltal biztosítva a határokon átnyúló kölcsönös átjárhatóságot a digitális aláírások és az internet biztonságának növelése tekintetében. Végül szeretnék rámutatni arra, hogy ha erősíteni akarjuk a fogyasztók bizalmát az interneten elérhető információk és szolgáltatások iránt, akkor egyre fontosabb, hogy biztonsági tanúsítványokat adjunk ki a weboldalakról. Neelie Kroes , a Bizottság alelnöke. – Elnök asszony, az internet szabályozásának fontos kérdései iránt az Európai Parlament által tanúsított aktív érdeklődés sokat segített abban, hogy egységesítsük és megszilárdítsuk az Európai Unió álláspontját. Az utóbbi években az internet szabályozásának közrendi vonatkozásai láthatóbbá és fontosabbá váltak, mivel bővült a világháló használata, és a szabályozásának ma már nagyobb a jelentősége. Az előadónak, Sosa Wagner úrnak – akinek ezúton is elismerésünket fejezzük ki – és munkatársainak gratulálnunk kell azért, hogy a jelentésben kitértek a közrendi kérdésekre is. A Parlament és a Bizottság elképzelései és céljai sok tekintetben hasonlók ebben a kérdésben. Ezt bizonyára önök is észrevették, amikor ismertettem önökkel az európai digitális menetrendet, hiszen a jelentésben felvetett kérdések közül nem egy tükröződik az intézkedésekben. Azt az alapelvet szeretném kiemelni, amely szerint biztosítanunk kell, hogy az európai értékeket – ahogyan azt önök is kiemelték – megőrizzük a globális vitában. Gondoskodnunk kell arról, hogy az uniós polgárok és vállalkozások érdekeit és jogait is figyelembe vegyék e globális erőforrás kezeléséről folytatott nemzetközi vitában. Az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) e hónap végén Brüsszelben tartandó következő ülésén találkozni fogunk az internet globális szabályozásában érdekelt felek képviselőivel. Az idei év másik jelentős eseménye, amelyet már korábban is említettünk, az Internetirányítási Fórum szeptemberben tartandó vilniusi ülése lesz. Őszintén örülök az Európai Parlament azon szándékának, hogy ebben az évben is ütőképes küldöttséggel vegyen részt a Fórumon. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy az elnökség dönti majd el, hogy ki legyen tagja a küldöttségnek, de őszintén remélem, hogy Sosa Wagner úr megtisztel minket azzal, hogy részt vesz a küldöttségben és elmondja elképzeléseit. Az önök aktív részvétele ezen a fórumon az elmúlt négy évben valóban elősegítette az európai értékek megőrzését, és csak köszönetet tudok mondani önöknek, a Parlament képviselőinek ezért, valamint az intézményeink közötti kiváló együttműködésért. Remélem, hogy továbbra is ebben a szellemben tudunk majd együtt dolgozni az internet szabályozásának területén. Ami az előadó, Sosa Wagner úr által tett észrevételt illeti, szeretném hangsúlyozni – hiszen ez a kérdés mindenkiből erős érzelmeket vált ki –, hogy igenis feladataink közé tartozik a kiskorúaknak az interneten keresztüli zaklatás elleni védelme, és össze kell fognunk ennek sikeréért. Ez a feladat korántsem könnyű, és nem azért, mert nem tudjuk, hogy foglalkoznunk kell ezzel a problémával, hanem azért, mert azok, akik érintettek ebben a kérdésben, minden eszközt megragadnak a céljaik elérése érdekében. Ebben teljesen biztosak lehetnek. Ha elolvassák a kulcsfontosságú intézkedésekről szóló terveket, látni fogják, hogy azok kitérnek a biztonság, a védelem és a bizalom kérdésére. A 6. kulcsintézkedést például már meg is fogalmazták, de számos egyéb intézkedés is kapcsolódik az önök által említett problémákhoz.

89

90

HU


Teljes mértékben egyetértek azokkal, akik azt mondták, hogy az EU-nak az ICANN-ban játszott szerepét nem szabad alábecsülni. Vállaljuk fel ezt a felelősséget, és teljesítsük a fontos feladatunkat. Természetesen ilyen nagy kihívás esetében, mint amit az internet állít elénk, előfordulhatnak hátulütők is, és nekünk mindent meg kell tennünk azért, hogy megküzdjünk ezekkel. Mindenesetre az biztos, hogy együtt többet tehetünk, mint külön-külön. Elnök. - A vitát lezárom. A szavazásra holnap, 2010. június 15-én, kedden kerül sor. Köszönjük a tolmácsok és a személyzet munkáját. Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke) Rareş-Lucian Niculescu (PPE) , írásban. – (RO) Szeretnék megemlíteni egy módosítást, amelyet a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságban javasoltam azzal kapcsolatban, hogy meg kell könnyítenünk az internethez való hozzáférést, és támogatnunk kell az internet fejlesztését az új tagállamokban, különösen a vidéki térségekben. Az európai falvakról és különösen az EU keleti részén található európai falvakról sem szabad megfeledkeznünk az internet szabályozásával kapcsolatos következő lépések megtárgyalásakor. 2009-ben Romániában a háztartások 38%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel, ami Bulgária után a második legalacsonyabb arány Európában. Üdvözlöm tehát azt az európai pénzügyi támogatást, amely lehetővé teszi majd Románia számára, hogy minden háztartás számára garantálja az internethez való hozzáférést. Hangsúlyoznom kell, hogy ez a befektetés jelentősen hozzájárul majd a romániai falvak modernizálásához és a vidéki térségek fejlesztéséhez. 28. A következő ülésnap napirendje: lásd a jegyzőkönyvet 29. Az ülés berekesztése (Az ülést 22.50-kor berekesztik.)

14-06-2010

2010. JÚNIUS 14., HÉTFŐ

Recommend Documents