XII. ÉVFOLYAM - 02. SZÁM 2010. II. negyedév
2010. május 23. Pünkösd A FEHÉR BARÁT
XII. évf. 2. szám
Semmitől se félj! Semmi ne ijesszen! Isten ugyanaz marad. Mindent elér a csendes türelem. Aki Isten, annak semmi sem hiányozhat. Isten egyedül elég! (Avilai Szent Teréz) Pünkösd ünnepéhez közeledve jutottak eszembe ezek a mondatok. A Szentlélek Úristen hathatós erejére van szükségünk ahhoz, hogy egyre mélyebben tudjunk behatolni Isten titokzatos világába és ezzel együtt megtanuljunk úgy ráhagyatkozni, hogy megszabaduljunk a felesleges aggodalmaktól, de a fellengzős vakmerőségtől is. Szeretettel ajánlom legújabb számunkat és Pünkösd ünnepe újult erővel ajándékozza meg - A Fehér Barát minden kedves olvasóját! Bátor Botond testvér pálos tartományfőnök
Pálosok III.
püljünk, ott vannak a portugáliai pálosok, akik Amerika felfedezése után, 1495 körül mentek Dél-Amerikába, ahol a latin-amerikai spanyol gyarmatokon éltek. Az Argentínában és Paraguayban alapított pálos kolostorok más szerzetesek birtokában még ma is megvannak. A török idők alatt a legszebb kolostorok elnéptelenednek, leégnek, a pálosok számos kincse elveszik. Budaszentlőrincen, a rend akkori központjában gazdag könyvtár, művészeti értékek sokasága veszett el. Elpusztult Báthory László bibliafordítása is a könyvtárral együtt, amely munkát e hatalmas monostor melletti remeteségben végzett el a nemesi családból származó pálos szerzetes. Fordított és egybegyűjtött már korábban meglévő fordításokat. Így az ő nevéhez fűződik az első magyar nyelvre fordított Biblia, mely sajnos az utókor számára elveszett. A budaszentlőrinci monostor legfőbb támogatója Mátyás király volt, aki kedvenc pálosait nagyon szerette. Az uralkodó halálakor, 1490-ben a következőket írta róla évkönyvében a hálás Pálos rend: „A legjobb fejedelmet siratja a Pálos rend, amely elismeri, hogy egyrészt az egyik hollóstól, Isteni Pál atyánktól eredetét nyerte, másrészt a másik hollóstól, Mátyástól nem szerény anyagi javakat kapott s ezért gyászolva őt emlékezetében örökké megtartja.” És itt elérkezünk egy fontos megjegyzéshez. Boldog Özséb atyánk, amikor egybegyűjti a szétszórtan élő remetéket, az akkoriban nagyon tisztelt Első Remete Szent Pálról nevezi el közösségét. Remete Szent Pál Egyiptomban, Thébában születet Kr.u. 230 körül. A Decius és Valerianus császárok rendeletére megindított hetedik keresztényüldözés ide-
Az első kolostorok, melyekből ez a magyar rend elindult, hosszú időre meghatározták a közösség jellegét, remete küldetését. A pálosok, miután a Szent Korona Országának szinte minden szegletét benépesítették Erdélytől kezdve a Felvidéken át a nyugati részekig, átlépték az ország határait, eljutottak még Jeruzsálembe is. A XIV. században 100 körüli kolostort alapítottak, különböző helyeken, mint pl. Lengyelországban, Németországban, Portugáliában, később Litvániában, Orosz-, Morva-, Cseh- és Stájerországban. S hogy a tengeren túlra is elre
Zsongorkő 1
2010. II. negyedév
A FEHÉR BARÁT
jén vonult ki a pusztába, ahol 113 éves koráig élt. Életrajzírója, Szent Jeromos megemlíti, hogy Remete Szent Antal meglátogatta Pált élete végén, halálának tanúja volt. Amikor Pál meghalt, Antal olyan gödröt talált, melyet két oroszlán kapart ki mancsaival, ide tudta eltemetni. Remete Szent Pál pálmafa alatt talált alkalmas helyet remeteéletének betöltéséhez, és Isten egy holló által gondoskodott napi eledeléről. Így érthető, hogy a pálosok címerében miért szerepel pálmafa, holló és oroszlán. Újjáéledés a török távozása után indulhatott csak el. Ismét kolostorok és templomok épültek vagy a korábbiak helyén, vagy egészen új területeken. A korábban is működő sajóládi kolostort újjáépítik. Itt volt valamikor házfőnök Martinuzzi György (Fráter György), aki 1506-ban ugyanebben a kolostorban tett fogadalmat. Később váradi püspök és János Zsigmond tanácsadója lesz. Ellenségei Alvincen gyilkolják meg. Sajóládtól nem messze van Köröm, ahol a mai plébániaépületet valamikor a pálosoké építették, de nem kolostorként, hanem vendégházként az arra járó utasok számára. A pálos testvérek a Sajó folyón kompot „üzemeltettek” és a megfáradt utasok számára szállást biztosítottak az akkoriban modernek számító vendégfogadójukban. A XVII. – XVIII. század fordulóján épült templomok és kolostorok jelentős része ma is megtekinthető. Budapesten az Egyetemi Templom és a mellette lévő épület, mely jelenleg a Központi Papnevelő Intézetnek ad helyet, pálosok építették. Ennek az épületnek ékessége a Pálos Könyvtár csodálatos faragásai, mely helyszíne volt olyan szellemi műhelynek, amely a magyar tudósok közösségét kívánta megteremteni, mintegy a Tudományos Akadémia elődjeként. Ebben az időszakban a pálosok iskolákat is vezettek, de mellette a tudomány és művészet elősegítői voltak. A zeneszerzéstől a szobrászatig, az irodalomtól a festészetig mindenre kiterjedt a figyelmük, működési területük. Talán nem mindegyik volt kivételes tehetség, de az Istennek szentelt élet, a szerzetesi napirend megtartó fegyelme, és nem utolsó sorban a pálos lelkület évszázados hagyománya olyan belső többletet adott a rendtagok meglévő adottságaihoz, amit talán más helyen, más életkörülmények között nem tudtak volna ilyen páratlan formában kamatoztatni. Mert elsősorban nem az embernek, hanem az Istennek akartak tetszeni, neki akartak szolgálni. S ha az emberi gyengeségek, önzések esetenként fel is ütötték a fejüket, a Lélek mindig gondoskodott olyan elöljárókról, akik rendet tudtak rakni, megőrizték az egységet. (B. B.)
XII. évf. 2. szám
SAJTÓKÖZLEMÉNY SZERZŐDÉST ÍRT ALÁ A MAGYAR PÁLOS REND ÉS AZ MNV ZRT. A SZIKLATEMPLOMKÉNT MŰKÖDŐ GELLÉRTHEGYI BARLANG VONATKOZÁSÁBAN A mai napon a Magyar Pálos Rend Első Remete Szent Pál Rendje és az MNV Zrt. képviselői ünnepélyesen aláírták azt a szerződést, mely a Sziklatemplomként működő Gellérthegyi barlang tekintetében, a Pálos Rend részére a 2009. évi CIX. törvény által alapított ingyenes haszonélvezeti jog részletes, a napi működés során alkalmazandó szabályairól szól. A barlangot az 1930-as évek elején alakították ki sziklatemplommá, mely 1934-től 1950-ig – a szerzetesrendek betiltásáig az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, az esztergomi Boldog Özséb által a XIII. század közepén alapított Magyar Pálos Rend használatában és fenntartásában állt. 1950-ben, a szerzetesrendek betiltásának idején, a szerzeteseket a kolostorból elhurcolták, a templomot pedig bezárták, majd 1960-ban betonnal be is falazták, és az – többek között - a Gellért-hegy oldalában, a pálos kolostor épületében, az ebben az időszakban működő Állami Balettintézet raktáraként is szolgált. A Sziklatemplom 1989-ben ismét a Katolikus Egyház, ezen belül rövid, átmeneti időre a területileg illetékes Esztergomi Főegyházmegye birtokába került, tekintettel arra, hogy az egyházi birtokbaadás időpontjában a szerzetesrendek többsége – így a Pálos Rend is – még mindig be volt tiltva. Ettől függetlenül az átadás pillanatától kezdve ténylegesen a pálos szerzetesek vették birtokba a Sziklatemplomot. Az első misét a pálos szerzetesek 1989 augusztusában mondták a bejárat előtti téren. A Sziklatemplom felújítása és rendbetétele európai összefogással, a PHAREprogram részeként kezdődött meg a rendszerváltáskor, de jelentős felajánlások érkeztek magánszemélyek és intézmények részéről is. A Sziklatemplom két részből áll, a felső, azaz Lourdesi kápolnából, amelyet 1992. június 6-án szenteltek fel, és a belső templomtérből, amelynek helyreállítása már 1990-ben befejeződött. A barlang nyílása elé kovácsoltvas rácsozat került, rajta a pálosok ősi címerével. A rendszerváltás után az egyházi célra történő hasznosítási engedély hosszú időn át megfelelő jogi helyzetet biztosított a Magyar Pálos Rend számára, azonban az utóbbi években több oldalról is jelentkezett a használatra vonatkozó jognak a közhiteles barlangnyilvántartásba történő bejegyzésének szükségessége. A természetvédelmi törvény alapján valamennyi barlang kizárólagos állami tulajdonban áll és forgalomképtelen, a Sziklatemplomnak otthont adó Gellért-hegyi-barlang ezen túlmenően még fokozottan védett is. Mindezek a körülmények ennek az ügynek az egyedi megközelítését igényelték. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2009. május 19-én kelt határozatával tényleges állapotnak megfelelően jogilag is a Magyar Pálos Rend vált a Sziklatemplom hasznosítójává, majd pedig 2010. január 1-én hatályba lépett az Országgyűlés által elfogadott 2009. évi CIX. törvény, mely ingyenes haszonélvezeti jogot biztosított a Magyar Pálos Rend Első Remete Szent Pál Rendje számára. E törvény az ingyenes haszonélvezeti jog biztosításán túl arra kötelezte feleket, hogy egymással szerződést kössenek, mely
2
2010. II. negyedév
A FEHÉR BARÁT
kötelezettségnek az MNV Zrt. és a Magyar Pálos Rend a mai napon eleget tett. A felek az aláírt megállapodásukban Gellérthegyi barlangban működő Sziklatemplom vonatkozásában a törvény által alapított haszonélvezeti jog gyakorlásának gyakorlati kérdéseit rendezték, hosszútávon biztosítva ezzel a felek együttműködését ezen kiemelkedő nemzeti értékünk vonatkozásában. Budapest, 2010. április 21.
XII. évf. 2. szám
Október 8. péntek, 20.00 óra, A Szilatemplom búcsúja, az ünnepi szentmisét bemutatja: Bíró László tábori püspök úr November 17. szerda, 17.00 óra szentmise, majd Dr. Käfer István egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szlovák Tanszékének az oktatója tart előadást a „Szlovákokról keresztény szemmel” címmel.
Pálos Baráti Kör programjai
December 15. szerda, 17.00 óra szentmise, majd A Schola Sancti Pauli (Pálos Szkóla) karácsonyt váró hangversenye, vezényel: Fodor Gabriella
Pécs – Pálos Templom Május 28. péntek, 18.00 óra szentmise, majd élménybeszámoló a Pálos Baráti Kör 2010. évi erdélyi, székelyföldi zarándokútjáról. Előadó: Lantosné dr. Imre Mária
2011. január 14. péntek, Első Remete Szent Pál ünnepének vigíliája, 17.00 órakor ünnepi szentmise, melyet Mayer Mihály pécsi megyéspüspök úr, pálos konfráter mutat be.
Szeptember 17. péntek, 18.00 óra szentmise, majd dr. Povedák István történész-néprajzkutató, a szegedi Bálint Sándor Valláskutató Intézet munkatársa tart előadást „Gondolatok a neopogányságról” címmel.
A Sziklatemplom első megáldása 1926 Pünkösdjén (A SZIKLATEMPLOM TÖRTÉNETE, 3. rész)
Október 15. péntek, 18.00 óra szentmise, majd Dr. Käfer István egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szlovák Tanszékének az oktatója tart előadást a „Szlovákokról keresztény szemmel” címmel.
Az 1926. május 23-i megáldási ünnepre megmozdultak az ország Mária-kongregációi, hogy Budapesten megtartsák országos kongresszusukat, s hogy a „Magyarok Nagyasszonya Sziklatemploma” addig elkészült részének megáldásán részt vegyenek. Délelőtt a barlangtemplom, délután pedig a Lourdes-i Szent Szűz két méternél nagyobb fehér márványszobor lett megáldva. Miután a Sziklatemplom egyházi gondozását a Bizottság Csernoch János bíboros-hercegprímás hozzájárulásával egyelőre, a Magyar Pálos Rend visszahozataláig, a budai Kapisztrán Szent Ferenc-rendre bízta, a barlangtemplom megáldását a Kapisztrán Szent Ferenc-rend tartományfőnöke, P. Unghváry Antal végezte nagy segédlettel. A Lourdes-i Szűz Mária szobor megáldására a pesti Jézus Szívetemplomból Glattfelder Gyula csanádi püspök vezetésével a József-körúton, Üllői úton és a Ferenc József-hídon keresztül közel ötvenezren vonultak fel a Sziklatemplomhoz, amelyet dr. József Ferenc főherceg adott át a fővárosnak: „Mi vagyunk az első zarándokok… Nemzedékek végtelen sora fog remélhetőleg minket követni… Ennek a Szent Gellért vérétől áztatott hegynek sok ezer éves barlangjában épült fel a templom, melyet most engesztelésképpen felajánlunk Magyarok Nagyasszonyának … azért a sok félreértésért, hibáért és hűtlenségért, ami ebben az országban megesett…” Sipőcz Jenő polgármester pedig boldogan állapította meg, hogy ismét szaporodott a hely, ahol krisztus tanításait hirdetni lehet, majd a főváros nevében átvette használatra a hegyhelyet. Az ünnepre székelykeresztúri Molnár Sándor a lourdes-i ének dallamára írt himnuszt.
November 6. szombat, 15.00 óra A Pálos Baráti Kör lelki délutánja A lelkigyakorlatot vezeti Dr. Seregély István ny. egri érsek úr 7. vasárnap, 18.00 óra A Pálos (Szent Imre) Templom búcsúja, az ünnepi szentmisét bemutatja: Dr. Seregély István ny. egri érsek úr December 19. vasárnap, 18.00 óra szentmise, majd A Schola Sancti Pauli (Pálos Szkóla) karácsonyt váró hangversenye Vezényel: Fodor Gabriella 2011. Január 15. szombat, Első Remete Szent Pál ünnepe, 18.00 órakor ünnepi szentmise, melynek keretében a pálos szerzetesek megújítják rendi fogadalmukat. Az ünnepi szentmisét bemutatja: Mayer Mihály pécsi megyéspüspök úr, pálos konfráter.
Sziklatemplom Május 11. kedd, 17 óra szentmise, majd dr. Miskei Antal egyetemi docens tart előadást „Szentistváni örökségünk” címmel. Budapesti Pálos Baráti Kör zarándoklata Erdélybe 2010. szeptember 15-től 19-ig.
3
2010. II. negyedév
A FEHÉR BARÁT
A kegyhely lelki gondozását a Szent Ferenc-rend 1927. szeptember 15-éig végezte. Ekkor azt kérték a Szent Gellérthegyi Sziklatemplom Bizottságtól, hogy a Sziklatemplomot végérvényesen adja át a rendnek, mert különben kivonulnak a templomból. A Bizottság hűtlen lett volna fogadalmához, ha a kegyhelyet végleg átadta volna a Ferenc-rendnek, mert azt a visszatelepítendő Pálos Rendnek szánta, így az esztergomi érseki helynökség jóváhagyásával elfogadta a lemondást, és adminisztrátor kirendelését kérte a templom lelki ellátásához. A váratlan lemondás megrendítette a hívek bizalmát, s három évnek kellett eltelnie, hogy a kegyhelyen újra kialakuljon a megfelelő lelki élet.
XII. évf. 2. szám
A főhajóban a kijárati nyílástól balra, ugyancsak a sziklába bemélyítve található Szent László oltára, műkőből kiképezve, a herma másolatával és feldebrői oszlopokkal díszítve. A főhajó lenyűgöző hatású dísze a főoltár, amely a robbantások után visszamaradt hatalmas sziklapillérre támaszkodik. A főoltárra később (a tabernákulum felett, a limpiasi kereszt alatt) a Szűzanya kis képe, Feszty Masa festménye került. A főoltár mellett jobbról a stallum (papi szék), balról pedig az igehirdetés célját szolgáló szószék áll, amelyet a négy evangélista szobra díszít. A szentélyt a főhajótól egy kovácsoltvas áldoztatórács választja el, amelyet Szabó Lóránt műépítész tervezett, az ókeresztény motívumokat pedig Forrider mester formálta vasba. Maga a főoltár részben haraszti mészkőből, részben pedig budakalászi homokkőből van Szabó Lóránt műépítész tervei szerint ókeresztény stílusban kifaragva.
A templom 1930 évi bővítése
A limpiasi kereszt Az alsó templom főoltára fölé a szenvedő, a kereszten agonizáló Krisztus limpiasi keresztjének mása került, emlékeztetésül arra, hogy a magyar nemzet élete is állandó Golgota-járás, s figyelmeztetésül arra, hogy küzdelmeiben a magyar nép nyugtot csak a kereszt tövében találhat. Amikor ugyanis az Urak Mária Kongregációja 1925-ben Limpiasba zarándokolt, a csodás feszület mellé helyezték el az ország Szűz Máriás zászlóját, hogy hazánk jobbra fordulását s a régi határok visszaállítását kiesdekeljék. Limpias kicsiny, alig 1500 lakosú halászvároska Cantabriában az északi spanyol tengerparton.
1930-ra azonban az alsó templom már szűknek bizonyult, és a sok hívő befogadása végett mielőbbi bővítésére kellett gondolni. Ez év novemberében ezért ismét bányászok lepték el az alsó templomot. A két és fél hónapig tartó munkálat és díjmentesen felajánlott 1128 robbantólövés eredményeként új hajóval kibővült az alsó templom, hogy helyet adjon a magyar szentek oltárainak és a főoltár fölé magasodó limpiasi keresztnek. A Sziklatemplom 1931-ben elkészült részeinek leírása Az alsó templom kisebbik hajójából a bal oldali boltíves nyílás a Margit kápolnába vezet. A bejárati ókeresztény stílusú, háromajtós kovácsolt vasrácsot és Árpád-házi Boldog Margit műkőből készült oltárát Weichinger Károly műépítész tervezte. Ez az oltár magában foglalja a nagyheti szentsírt is, felette pedig Margit reflektorral megvilágított, színes kerámia szobra áll. Itt van a harmónium és a kántor helye. E kápolnából jobbra két boltíves nyíláson keresztül a főhajó szentélye közelíthető meg. Az alsó templom kisebbik hajójából a jobb oldali boltíves nyílás Szűz Mária kápolnájába vezet, amely az 1926. évi munkálatok alkalmával a téves irányú mérés eredményeképpen jött létre. Ókeresztény stílusban műkőből készült oltárát a Magyarok Nagyaszszonya tiszteletére ajánlották fel. Ebbe a kórusnak is helyet adó barlangszárnyba került később a pálosok (első) házi kápolnája. Az alsó templom kisebbik hajójából a középső boltíves nyílás a főhajóba vezet, melynek mennyezete részben természetes szikla, részben pedig sziklautánzatú mesterséges vasbeton boltozat, s mindkettő teljes egészében cementgönnel bevonva. A Máriakápolnától balra, a főoltárral szemben van a sziklába mélyítve Szent István műkőből készült oltára, felette első szent királyunknak márványba faragott szobra. Balra tovább haladva nagy, vasveretű kapuval elzárt kijárat nyílik arra a teraszra, amelyen a pálosok részére tervezett Sziklakolostort fogják majd megépíteni 1934-re. Most innen lépcsők vezetnek le a Duna-parti sétányra.
A Szent Péter-templom szentélyében a fájdalmas Anya és Szent János apostol között függ egy 300 éves fa feszület, a halállal tusakodó Krisztus 2,30 m magas fából faragott szobra, csak a
4
2010. II. negyedév
A FEHÉR BARÁT
szeme van porcelánból. A Megváltó alakját Pedro de Mena andaluziai szobrász faragta, aki 1693-ban, Malagában halt meg. A Megfeszített arca különösen művészi, igen élethűen ábrázolja a haldokló Üdvözítő halálküzdelmét. (Ezért hívják „Santo Christo de la Agonia”-nak.) Felemelkedett mellkassal láthatjuk Jézust, amint ajka az utolsó lélegzetre nyílik és szeme vágyodva az égre tekint. 1919. március 30-án, amikor két kapucinus barát miszsziót tartott Limpiasban, egy kislány, aki a kereszt közelében állt, felkiáltott: „A Krisztus megmozdult, a Krisztus rám néz.” A hívek is tapasztalták, hogy a nyitott szemű Krisztus mozgatja, illetve lehunyja a szemét. Később azt is láthatták, hogy homlokáról vér gyöngyözik, ajka felnyílik, teste vonaglik, s tekintetével néha feddően néz, másokat pedig áldott szelídséggel mintegy vigasztalni törekszik. Bár a védett, eredeti szoborról még a spanyol nagykövet közbenjárására sem sikerült másolatot szerezni, két éves próbálkozás után fényképek alapján Grandtner Jenő szobrásznak sikerült elkészítenie a korpuszt, amelyet Ramold Lajos tanársegéd festett ki. A felfeszített élő Krisztus mélységes hatást gyakorol az emberekre, mert az értünk szenvedő Istenemberben saját szenvedéseink megtestesülését láthatjuk, illetve felismerhetjük, hogy mennyit szenvedett bűneink bocsánatáért.
XII. évf. 2. szám
vetséges hatalmak képviselőinél: fontolják meg a tervöket és biztosítsák a Magyarország történelmi határain belül lakó magyar és nem magyar nyelvű népének a teljes szabadságot annak eldöntésében, hogy a magyar államhoz akar-e tartozni vagy más államhoz. Ilyen szabad akaratnyilvánítás alapján álló békekötés meghozná a külső és a belső békét. (…)” (Részlet Csernoch János hercegprímás, Sir George Clark entente-megbízotthoz írt memorandumából)
Történelmi múltunk, magyarságunk A Pécsi Pálos Baráti Kör tagjaival április 28-án, éjjel indultunk útnak, hogy immár sokadik alkalommal merüljünk meg magyarságunk egyik kimeríthetetlen forrásvizében, Erdélyben. Kiaknázhatatlan kincsestár ez a föld, ami minden alkalommal új szépséget ad.
P. Zsongor OSPPE
Kamasz koromban, és később is sokszor megerősített hi-
Kilencvenedik évforduló
temben, katolikus voltomban és magyarságomban is. Igaz, tisztaszívű barátokra tettem szert az évtizedek során, akiknek hite és tudása magával ragadott. Az 1920. június 4. óta folyamatosan fogyatkozó magyar népünk emlékei idéződnek fel határainkon túl. A minket egykor ért súlyos igazságtalanságba belegondolni is fájdalmas. A XX. századi európai hatalmi politika egyik nagy bűne volt az önkényes határtologatás, amelyet társasjátékot játszó gyermekekként hajtottak végre a nagyhatalmak. A változások következményeként emberek milliói kerültek kétségbeejtő helyzetbe. Csak a hitük, az Istenhez és a nemzethez való ragaszkodásuk tudta őket megőrizni. Ezek adtak erőt ahhoz, hogy „idegen” hatalom alatt is folytassák életüket. A magyarság több évszázados nagy bűne a megosztottság és az, hogy a sérelmeket sokszor nem tudtuk megbocsátani. Mindezek kukacos és rothadt gyümölcse érett be a trianoni békediktátummal. S a megosztottság és a sérelmeinkben való megrekedtség csak fokozódott az azóta eltelt
„(…) Egy ezeréves országnak földarabolása oly tragédia, amely visszahatással van a világ sorsára. Egy nép csak pillanatig nyugodhatik meg az erőszakban, állandó megnyugvást csak az igazság teremthet. Az igazság pedig az, hogy a nemzeteket ne erőszakkal csatolják egyik államból a másikba. Kívánjuk, hogy Magyarországtól ne szakítsanak el senkit, megkérdezése nélkül. Föltolakodott vezérek nyilatkozatai semmit sem érnek. Nyilatkozzék a nép, szabad népszavazással. A teljesen szabad népszavazás eredményében meg tudnánk nyugodni, bármily fájdalommal is. De amikor látjuk az elszakítandó népek ragaszkodását a keresztény Magyarországhoz, amely a különböző népeknek szabadságát úgy fogja védeni, amint azt a régi keresztény magyar királyok védték, akkor nem tehetünk egyebet, mint könyörögni a szö-
kilencven esztendőben. Napjainkra pedig fuldoklókétségbeesett kapkodássá vált. Mintha küszködésünkben
5
2010. II. negyedév
A FEHÉR BARÁT
és segélykiáltásaink közepette a partról jövő segítő hangokat nem hallanánk, s abban sem bíznánk már, hogy kitartunk a már közeledő segítségig. A magukat segítőnek kikiáltók között pedig sajnos vannak olyanok is, akik odaérve a víz alá nyomják a segélykiáltót. A veszélyben forgók és vergődők így lassan elveszítik bizalmukat és tájékozódási képességüket: melyik az a kéz, amely valóban segíteni akar? Annak idején a Hargita fenyveseiben összegyűlt baráti közösségben jó volt együtt énekelni himnuszainkat, népdalainkat. Elábrándozni azon, milyen csodás volna ismét a szép, nagy Magyarország… De álljunk csak meg itt egy pillanatra, és végezzünk el egy gondolatkísérletet! Mi lenne, ha visszaállna a régi világ, s az ország ismét 64 vármegyéből állna? Megrészegítő gondolat! Káprázat(os)! De ki lakna ebben a csodás és hatalmas országban? Hiszen napjainkban az anyaország falvai is pusztulnak, a lakosságuk pedig elvándorol, s mind gyakrabban idegen ajkúak újítják fel az elhagyott portákat… És ki pótolja azt a több mint hatmillió magyart, aki nem tudott megszületni, mert az emberi szabadságra hivatkozva megölték őket még édesanyjuk méhében? S a fiataloknak ha – a korszellem ellenére is – nagycsaládot akarnak, sokszor már szüleik rosszalló tekintetétől is tartaniuk kell: „már megint terhes!” Sokszor a nagyszülők is sérelmezik, hogy újabb unoka köszönt a családba. S hányan vannak napjainkban,
XII. évf. 2. szám
Pünkösd ünnepe közeledik. Sokan készülnek most is Csíksomlyóra. S éppen ennek az egyre több embert vonzó kegyhelynek köszönhetjük, hogy a pünkösd – minden széthúzó erő ellenére – a nemzeti összefogás és az egység megélésének ünnepe is sokak számára. A Szentlélek Úristen a Boldogságos Szűz Máriával, Magyarok Nagyasszonyával újra meg újra élesztgeti-ébresztgeti szunnyadó hitünket és magyarságunkat. S ez akkor is bizakodásra serkent, ha közben az ellenség is tombol körülöttünk, s a hitetlenség, az ateizmus mellett az új, fondorlatos, gátlástalan és megtévesztő hitturmix is hódít. A remény azonban él a szívünkben. Hiszen vannak nagycsaládok, s vannak még Krisztusban hűséggel élő keresztények, akikből – mint már annyiszor a történelem folyamán – új élet fog fakadni. „Jöjj Szentlélek Úristen! Áraszd bőséges áldásodat drága nemzetünkre!” Bátor Botond testvér pálos tartományfőnök
Czenstochowa és Csíksomlyó Az évszázadok folyamán a két kegyhely a lengyel és a székely nép életében meghatározó és szinte azonos szerepet töltött és tölt be. Az új évezred elején megvalósulóban van a Mária út, amely Mariazelltől Csíksomlyóig, Czenstochowától Megjudorjeig összeköti Közép-Európa keresztény hitből táplálkozó népeit. A címben szereplő két kegyhely hagyományának és áhítatának gyökere és vonása azonos. Czenstochowa pálos kegyhely, Csíksomlyó pedig ferences. A kegykép és a kegyszobor Szűz Máriát a gyermek Jézussal ábrázolja. Czenstochowa Fénylő Hegyén (Jasna Góra) a 14. században Nagy Lajos király rokona, Opuliai László herceg, nádorispán 1382-ben alapította a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt pálos kolostort. Az egyik legenda szerint Szent Lukács festette a Boldogságos Szűz képét, amelyet az oroszországi Belz várában őrizett László herceg. A tatárok beütésétől féltvén a Mária-ikont Oppelnbe akarta vinni. A képet kocsira rakta, de a kocsi elé fogott ökrök nem bírták a kocsit megindítani. A jámbor fejedelem az imában keresett tanácsot és vigaszt a csudálatos jelenséggel szemben, s íme megálmodja a tenni valót, és pedig, hogy a képet ne vigye Oppelnbe, hanem /Jasna Górá/-ra Czenstochowa mellé. Nyomban fogadást tett a boldogságos Szűznek, hogy az intés szerint fog eljárni. A kocsi most már könnyű szerrel megindult Jasna-Góra felé, hova 1382. szeptember 9-én meg is érkezett. A képet egy fából készült kápolnában /Henrik /prépost helyezte el, s a fejedelem ennek a szomszédságában telepítette le a Márianosztráról jött tizenhat pálos szerzetest, kiknek jámborsága és Mária iránti tisztelete híres volt. Megépíttette a pálos kolostort, melynek jelentősége folyton nőtt a rend életében. Az ikon és a czennstochowai kolostor története összeesik Lengyelországéval. Falai alatt sokszor megtorpantak ellenséges hordák.1430-ban a rabló huszitáknak sikerült egyszer lábukat a kolostor földjére tenni, s azt kirabolni. A csodatévő Madonna-képet nem tudták magukkal vinni, a szekér nem indult el a képpel. Ekkor egy huszita oly erővel taszította le a szekérről, hogy a kép három részte tört. A kép közepén a Szűzanya alakja sértetlen maradt. Ekkor a másik huszita dühében lándzsájával két sebet ejtett Mária arcának jobb oldalán. A két rabló erre kővé dermedt, a többi pedig rémülten elrohant. Az ijedelemből magukhoz tért atyák a csodás jelenség tanúi voltak. Amikor a szennytől meg akarták tisztítani a képet, de vizük nem volt, hirtelen for-
akik egy életre mernek kötelezettséget vállalni? Összeköltözünk, de a gyerek még várhat – hallani sokszor. S ha végre megszületik, legfeljebb csak egy testvére legyen, mert többnek nem tudunk kamionnyi kínai játékot venni. „A Kárpát-medence azé lesz, aki teleszüli” – hangzott el egyszer vagy húsz évvel ezelőtt. Milyen igaz! A felmérések alapján a katolikus családokban van a legtöbb gyermek. Azonban az ellenőrizhetetlen, szenzációéhes és „tényfeltáró” történelemszemlélet, valamint a különböző vallási keverékek és valláspótlékok megtették a hatásukat: a magyarság és a kereszténység folyamatosan gyengül. Hogy születhetnének meg így azok a gyermekek, akik majd hűséges családapák, családanyák, papok és szerzetesek lehetnének? A nagycsaládot eleink elsősorban azért tudták vállalni és fenntartani, mert hittek a mindannyiunkért szenvedő Jézus Krisztusban. A keresztből erőt merítettek, imára kulcsolt kezeik pedig tanúságot tettek arról, hogy a földi haza csak akkor épülhet fel, ha előrébbvalónak tartjuk annál a menynyei hazát.
6
2010. II. negyedév
A FEHÉR BARÁT
rás fakadt azon a helyen. A Mária-ikon lenyűgöző erejével a viharos lengyel történelem során kegyképpé magasztosult és a Regina Poloniae (Lengyelország királynéja) nevet kapta. A csodás Madonna képét minden ellenséges támadással szemben megvédték, ha kellett, s féltő gonddal rejtegették. A veszedelem elmúlása után pedig nagy ünnepségek közepette helyezték vissza templomukba mély tiszteletük eme tárgyát. A pálosok kegyhelyük vonzásában 1634-ben építették fel Czenstochowában a harmadik kolostorukat, a Szent Borbálát és nyitották meg híres noviciátusukat.1682-ben ünnepelték a kolostor 300 éves évfordulóját, amelyen Sobieski János lengyel király is részt vett. És innen 1683 szeptemberében a török hadaktól szorongatott Bécs megmentésére vonult, ekkor magával vitte a kegykép egyik másolatát, amely előtt imáit végezte. A győztes hadvezér a csata színhelyén, a kahlenbergi kápolnába hagyta, az általa tisztelt ikont, amely ma is ott van. A 17. században két ízben jutott szorongatott helyzetbe a czenstochowai várszerű kolostor. 1655. november 18-tól december 25-ig Károly Gusztáv svéd király több ezernyi hada ostromolta, de a hős pálosok és Zamoysky István közel 400 emberével nagy elszántsággal megvédték a kolostort. 1703-ban XII. Károly svéd király a kolostor alatt elvonultában meg sem kísérelte az ostromot. Megelégedett a kivetett váltságdíjjal. A Fekete Madonna tisztelete még jobban felerősödött, bár czenstochowai zarándoklatokat már a 15. század elejétől ismerünk. A templom főbúcsúja május 3-án van. Az újabb kutatások megállapították, hogy a hársfa lapra festett ikon egy jeles itáliai festő, Simone Martini műhelyéhez kapcsolható, amely kapcsolatban állt az Anjoukkal. Mária balkarján tartja áldást osztó fiat, a gyermek Jézust, akinek bal kezében az élet könyve látható. Az ikon királyi eredetére utalnak a Szűzanya köpenyét díszítő Anjou-liliomok. A Fekete Mária néven ismert ikon (a megpróbáltatásokra utal) nemcsak a lengyelek királynője lett, hanem a pálos szerzetesek patrónája is. A lengyelek nem feledkeztek meg egykori bölcsőjükről a magyar rendtartományról. A törökök kiűzése után a kegykép másolatát minden magyarországi pálos templomban elhelyezték, hogy évszázados kultusza, oltalmazó ereje kisugározzék a kolostor körzetére, s minél több Mária-tisztelőt vonzzon ősi helyükre. A kegykép népszerűségét a zarándokok sokasága mellett bizonyítják a különböző fogadalmi jegyek, offerek, melyeket a zarándokok ajánlottak fel hálából. Ezek mellett a czenstochowai kolostorban számos magyar vonatkozású emlék található (23 olajfestmény és 5 freskó), Szent Hedvig készítette miseruha, Báthori István király díszkardja. Mindezek az emlékek arról tanúskodnak, hogy a hívő ember Márián keresztül eljutott Szent Fiához. A hajdani és mai zarándokok hitük és hálájuk jeléül a Fekete-Madonna oltárát térdenállva háromszor szokták körül járni. A czenstochovai Mária-ikon háromszori és Remete Szent Pál budaszentlőrinci sírjának többszöri térden állva történő körüljárása pálos hagyomány. Ez a térden kerülés hagyománya ma is él a csíksomlyói Szálvátorkápolnánál, amely a Kis-Somlyó-hegy tetején és a Nagy-Somlyó-hegy lábánál épült. A zarándokok, amikor imádkozva feljönnek a Jézushágóján, a Szálvátor-kápolna oltára előtt térdreborulnak és térdenállva háromszor megkerülik az oltárt. A kápolna építéséről több hagyomány maradt ránk, melynek időíve Szent Istvántól Hunyadi Jánosig tart. Az bizonyos, hogy remeték laktak itt, és ők voltak a Kis-Somlyói kápolnák őrzői. A helynevek mellett nagyon sok jel utal arra, hogy Nagy Lajos (1342-1382) király alatt a fehér barátok Csíkban megtelepedtek. A 14. század végén a rend kiváló oltárépítő, kő- és fafaragó, orgonaépítő és szentképfestő, gyógyszerkészítő, betegápoló tagokkal ékeskedett. Égi pártfogójuk Remete szent Pál a Szálvátor-kápolna festett mennyezetén és oldalképén is meg van örökítve. A szombati Mária tiszteletük, valamint kolostoraik és templomaik védőszentjeinek napján tartott búcsúk is fénypontjai a magyar katolikus életnek. Csík és Moldva közt, a Csiga-
XII. évf. 2. szám
falvi vámnál is állt kápolnájuk, ennek breviárium-töredéke fentmaradt, melyet 1672-ben Kájoni egybekötött kéziratos kalendáriumával. A kápolnáról Kun Szeráfin ferences növendék Rómában 1630-ban írt jelentésében így vall: /"Szép havas, hoc est Beatae Virginis, ubi in praesens quoque extat capella miraculosa Beatae Virginis in regione Czik." /Vagyis: Szép Szűz Mária havasa, ahol a jelenben is áll a csodatevő Boldogasszony kápolnája Csíkban. A pálos kegyhelyeken a /csodatévő Mária szobrát vagy képét őrizték/, s vallásos tiszteletben részesítették. Nekik köszönhető, hogy a Mária-tisztelet az ország lakosságának széles rétegeiben elterjedt, s mint Patrona Hungariae, Magyarország védasszonyának kultusza valósággal nemzeti eszmévé finomult. /A pápák kiváltságokkal ruházták fel. //VIII//. /Ince pápa// (1484--1492) búcsú engedélyező bulláját megerősítette VII. Kelemen 1525-ben, és XII. Kelemen pápa 1732. aug. 23-án kiadott brévéjében: /"teljes búcsút engedélyezett mindazoknak, akik a keresztény fejedelmek egyetértéséért, az eretnekek kiírtásáért és az Egyház felmagasztalásáért imádkoznak, ha előzőleg azonban pünkösd előtti szombaton, esetleg a nagykáptalan kezdetén valamely pálos templomban a szentgyónáshoz és áldozáshoz járulnak."// /A remeteség sokat szenvedett a járványok és harcok idején. A legsúlyosabb csapás 1782. március 26-án következett be, amikor II. József rendeletére a karhatalom hat remetét elűzött a Szálvátor-kápolnától. Csíksomlyó a székely nép lelki központja évszázadok óta. Az obszerváns ferencesek konventjét 1442ben alapították. Templomuk Sarlós Boldogasszony tiszteletére épült (júl. 2.), melynek IV. Jenő pápa külön búcsút engedélyezett. A kolostoregyüttest 1448ra befejezték. A konvent (12 felszentelt papból állt) élete elkezdődött. Lelkipásztori munkát vállaltak és közben végezték a középfokú oktatást. 1556-tól, amikor az erdélyi püspököt széke elhagyására készteti Petrovics helytartó és megindult a katolikusok felszámolása, attól kezdve 150 éven át Csíksomlyó lett az erdélyi katolicizmus mentsvára. 1567 pünkösdszombatjára a kissomlyó-hegyi pálos búcsúra összejött hívek, mihelyt értesültek az udvarhelyi kapitány támadó szándékáról, a bajt megelőzni a Hargitára siettek és a Lónyugtatónál diadalmaskodtak. Hazatérve kezükben zöldágakkal jelezték a győzelmet. A pálos búcsú és a ferences éberség, a Madonnánál imádkozók és értékeikért küzdő hívek elszántsága ötvöződött és a székely nép fogadalmi ünnepe lett. A csíksomlyói búcsúsok azóta zöldágat, nyírfaágat törnek és a Szűzanya szobrához érintve térnek haza. Így fejezik ki elszántságukat a Szent Szűz és Fia, Jézus Krisztus mellett. 1572-ben az oláhfalviak felpanaszolják Báthori István fejedelemnek, hogy Udvarhelyszék tiltja vallásos körmeneteiket és katolikus szertartásaikat, de még a plébános tartását is. Báthory István 1572. aug. 17-én* *utasítja Kornis Farkas és Geréb János udvarhelyszéki királybírókat: "minthogy az országnak köztörvénye van arról, hogy ki ki azt a vallást követhesse, amelyen lelkiismerete inkább nyugszik", ezért "a római vallást követők háborgatását, papjaik vallásos szertartásaikban való akadályoztatását szüntessék meg, s őket ezen szabadságukban tartsák meg és védelmezzék." 1735-ben Szentegyházát és Kápolnásfalut az Udvarhelyi főesperességhez csatolták. Ekkor a Csíki papság tiltakozott, hogy tartozzanak továbbra is Csíkhoz, mert "proprio sanguine et armis cruentatis defensum reddiderant ab hinc Olafalviensium et nostri prodecessores voluerunt /:uti traditiones et analis testantur:/ totum Parochiam Olafalviensem/ licet in politicis exceptum:/ in negotio spirituali a Sacra Sede Csikiensi dependere, abea dirigi et illi inviolabiliter incorporatum et ad perpetum manere, nisi Olafalvienses armis Csikiensium defensi fuissent..." Ha Szentegyházasfalu nem maradt Csíknál, mégis Szentegyháza népe lelkesen jön a csíksomlyói Szűzanyához.
7
