1 2010. El.III.A.1.
TARTALOMJEGYZÉK I. Fejezet Általános rendelkezések...............................................................................3 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, rendeltetése, jogforrásai, hatályba lépése......................................................................... 3 Az ítélőtábla vezetésére és az igazgatás – felügyeletre vonatkozó szabályok....................................................................................4 II. Fejezet.......................................................................................................4 Az SzMSz hatálya, az ítélőtábla jogi személyisége, székhelye és szervezetére vonatkozó azonosító adatok, alapítása és illetékességi területe, tevékenységi köre, képviselete, az ítélőtábla elnökének helyettesítése............................................................................... 4 III. Fejezet..................................................................................................... 6 Az ítélőtábla munkaszervezete, a szervezeti egységek irányítása, felügyeleti rendje....................................................................... 6 1. A bírói tevékenység szakmai szervezetei................................................7 Kollégiumok................................................................................................7 Bírói tanácsok..............................................................................................8 2. A bírói tevékenységet segítő munkaszervezeti egységek, személyek.....9 Kezelőirodák................................................................................................9 Könyvtár......................................................................................................9 Informatikai Osztály....................................................................................9 Statisztikus.................................................................................................10 Bírósági titkárok, felsőfokú bírósági ügyintézők, jegyzőkönyvvezető-tisztviselők.................................................................11 3. Az igazságszolgáltatási tevékenység feltételeit biztosító munkaszervezeti egységek, személyek......................................................11 Elnöki iroda............................................................................................... 11 Az Ítélőtábla Gazdasági Hivatala.............................................................. 12 Függetlenített belső ellenőr, belső ellenőrzés, vezetői ellenőrzés, a munkafolyamatba beépített ellenőrzés....................................................................................15 Sajtószóvivő, elnöki- és sajtótitkár............................................................17 Biztonsági szolgálat...................................................................................17 Honvédelmi-polgári védelmi megbízott....................................................18 Tűzvédelmi, munkavédelmi felelős...........................................................18 Irattárak......................................................................................................19 IV. Fejezet....................................................................................................19 Az igazgatási feladatok és hatáskörök megosztása a vezetők között, a vezetés eszközei, a jelentéstételi kötelezettség és a helyettesítések rendje.......................................................................... 19 1. Vezetői szintű igazgatási tevékenységet végző személyek................... 19 Az ítélőtábla elnöke...................................................................................20 Az ítélőtábla elnökhelyettese.....................................................................21 Az ítélőtábla kollégiumvezetője................................................................21 Az ítélőtábla tanácselnöke.........................................................................22 1
2 2. Igazgatási tevékenységet ellátó személyek............................................23 Az elnöki iroda vezetője............................................................................23 Az Ítélőtábla Gazdasági Hivatalának főosztályvezetője........................... 23 A kezelőirodák vezetői.............................................................................. 23 3. Vezetői módszerek és eszközök............................................................ 24 A vezetés eszközei.....................................................................................24 Az ítélőtábla igazgatási tevékenységének tervezése, a munkaterv............................................................................................... 24 Az értekezleti rendszer.............................................................................. 25 Az összbírói értekezlet...............................................................................25 Vezetői értekezlet......................................................................................26 A Táblaelnöki Tanács ülése és a szűkebb vezetői értekezlet....................27 Igazságügyi alkalmazotti értekezlet...........................................................27 Eseti értekezlet...........................................................................................27 A bírói munka igazgatási ellenőrzése........................................................27 Jelentéstételi kötelezettség.........................................................................28 A vezetők helyettesítésének rendje............................................................28 V. Fejezet..................................................................................................... 29 Az igazságügyi alkalmazottak kinevezésére és feladataira vonatkozó alapvető szabályok................................................................... 29 VI. Fejezet....................................................................................................30 Az ítélőtábla munkarendjének általános szabályai.................................30 A munkaidő............................................................................................... 30 Jelenléti ív..................................................................................................30 A munkahelyről való eltávozás szabályai................................................. 30 Az ítélőtábla vezetőinek a munkaidejére, a munkahelyen kívüli munkavégzés engedélyezésére és az engedély visszavonására vonatkozó szabályok.........................................................31 A szabadság kiadása, a szabadságolás.......................................................32 A bírói tanácsok ügyszak szerinti beosztása, tárgyalási rendje.........................................................................................33 Az ítélőtábla vezetői és a bírák ítélkezésének ütemezése............................................................................33 Az ügyelosztási rendre vonatkozó alapvető szabályok............................. 33 Az ügyek intézésének sorrendje, a soron kívüli ügyintézés szabályai..................................................................................34 Az ügyeletre és a készenlétre vonatkozó alapvető szabályok.....................................................................................35 Az igazgatási jellegű panaszügyek intézése.............................................. 35 VII. Fejezet..................................................................................................35 Az ügyfélfogadás rendje.............................................................................35 VIII. Fejezet................................................................................................ 36 Az ítélőtábla éves költségvetésének tervezésére és a kiadási előirányzat módosítására vonatkozó alapvető szabályok......................................................................................36 IX. Fejezet....................................................................................................38 A bírói testületekkel, egyesületekkel és az érdekképviseleti szervekkel való együttműködés szabályai................................................ 38 X. Fejezet..................................................................................................... 38 Záró és átmeneti rendelkezések.................................................................38
2
3 XI. Fejezet....................................................................................................40 Egyéb rendelkezések...................................................................................40
I. Fejezet Általános rendelkezések
A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, rendeltetése, jogforrásai, hatályba lépése 1. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SzMSz.) célja: a Pécsi Ítélőtábla (a továbbiakban: ítélőtábla) szervezeti felépítésére és működési rendjére vonatkozó legfontosabb szabályok meghatározása. (2) Az SzMSz. rendeltetése: annak biztosítása, hogy az ítélőtábla struktúrája, alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyai, belső szervezeti egységei és azok munkamegosztása, munkafolyamatainak rendje és külső kapcsolatai megfelelő feltételeket teremtsenek az ítélőtábla igazságszolgáltatási feladatainak jogállami ellátásához, a bírói függetlenség elvének érvényesítéséhez, az ítélkezés egységességének és időszerűségének megteremtéséhez. (3) Az SzMSz. elsődleges jogforrásai: a)
a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bsz.);
b) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.); c) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.); d) a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM. rendelet. e) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), f) az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) g) a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kszj.). (4) Az SzMSz. fontos tartalmai elemei: 3
4 Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) szabályzatai, határozatai és ajánlásai. (5) Az SzMSz. hatályba lépése: Az SzMSz. az OIT jóváhagyásával lép hatályba.
Az ítélőtábla vezetésére és az igazgatás – felügyeletre vonatkozó szabályok 2. § (1) Az ítélőtáblát az elnök vezeti. Az elnök felel az ítélőtábla jogszabályoknak megfelelő, hatékony működéséért. Igazgatási jogkörében felügyeletet gyakorol a belső szervezeti egységek működése felett. (2) Az ítélőtábla elnöke az igazgatási jogkörébe tartozó egyes feladatait – felelőssége fennmaradása mellett – állandó jelleggel átruházza az ítélőtábla elnökhelyettesére, a kollégiumok vezetőire és az Ítélőtábla Gazdasági Hivatala (a továbbiakban: ÍGH) vezetőjére. (3) Az ítélőtábla elnöke gyakorolja a Bsz. és az Iasz. által a hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat. (4) Az ítélőtáblán az elnök tanácsadó, konzultatív testületeként ún. Táblaelnöki Tanács működik, amelynek tagjai az elnökhelyettes, a kollégiumvezetők és a Bírói Tanács elnöke. (5) A tanácsot – előzetes egyeztetés után – az elnök hívja össze jelentős súlyú igazgatási, szervezési, vezetési kérdés kötetlen formában történő megvitatása céljából. (6) A Táblaelnöki Tanács nem hoz alakszerű határozatot, csak ajánlásokat, véleményeket fogalmaz meg.
II. Fejezet Az SzMSz hatálya, az ítélőtábla jogi személyisége, székhelye és szervezetére vonatkozó azonosító adatok, alapítása és illetékességi területe, tevékenységi köre, képviselete, az ítélőtábla elnökének helyettesítése
4
5
3. § (1) Az SzMSz. hatálya kiterjed az ítélőtábla bíráira és igazságügyi alkalmazottaira, a bírói tevékenység szakmai szervezeteire, továbbá a bírói munkát segítő és annak feltételeit biztosító munkaszervezeti egységekre. (2) Az ítélőtábla jogi személyiséggel felruházott költségvetési szerv. -
a tevékenység jellege alapján: közhatalmi költségvetési szerv
-
a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv
-
előirányzat feletti rendelkezési rendelkező költségvetési szerv
jogosultsága:
teljes
jogkörrel
Az ítélőtábla gazdasági szervezettel rendelkezik. (3) Az ítélőtábla székhelyére és szervezetére vonatkozó azonosító adatok: Neve:
Pécsi Ítélőtábla
Angol elnevezése:
Regional Court of Pécs
Német elnevezése: Székhelye: Címe: Postacíme: Telefonszáma: Telefaxszáma: Honlap címe: e-mail címe:
Oberlandesgericht Pécs 7623 Pécs, Rákóczi u. 34. 7623 Pécs, Rákóczi u. 34. 7601 Pécs, Pf.: 62 72/533-400 72/533-447 www.pecsiitelotabla.hu
[email protected]
Költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszáma: 10024003-00285678-00000000 Számlavezetője:
Magyar Államkincstár
Szakágazati besorolás:
842320 Bíróságok tevékenysége
Szakfeladat: tevékenység
842321Igazságszolgáltatási
Adószáma:
15597339-1-02
KSH száma:
15597339752331202
ÁHT azonosító száma:
243534
Általános forgalmi adó alanyisága: Nem alanya TB nyilvántartószáma:
127737715
(4) Az ítélőtábla alapítása és illetékességi területe:
5
6 Alapítója: A Magyar Köztársaság Országgyűlése Az alapító okiratot kiadó irányító szerv megnevezése: Országos Igazságszolgáltatási Tanács (Budapest V, Szalay utca 16. 1055) Az alapító okirat száma: 42.009/46. OIT Hiv. Az alapítás dátuma: 2003. január 1. létesítés 2003. július 1. tényleges működés Az alapító okirat alapjául szolgáló jogszabályok: 1997. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról; 1997. évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról; 2002. évi XXII. törvény az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról. Illetékességi területe: Baranya, Somogy, Tolna megyék. (5) Állami feladatként meghatározott alaptevékenysége: igazságszolgáltatás. Kisegítő tevékenységeinek felső határa a kiadási főösszeg 25%-ában került meghatározásra, vállalkozási tevékenységet nem végez. Az ítélőtábla elbírálja – a törvényben meghatározott ügyekben – a helyi, vagy a megyei bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslatokat, illetve eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. Alaptevékenysége mellett kiegészítő és vállalkozási tevékenységet nem végez. Alaptevékenységébe, valamint az elnök felelősségi körébe tartozó feladatait az SzMSz-ben megjelölt szervezeti egységek útján teljesíti.
(6) Az ítélőtábla képviseletét teljes jogkörrel az elnök látja el. Az ítélőtábla jogi képviseletét a peres és nem peres eljárásokban – külön megbízás alapján - az OIT Hivatala és ügyvéd is elláthatja. (7) Az ítélőtábla elnökét teljes elnöki jogkörrel az elnökhelyettes helyettesíti. (8) Eseti jellegű megbízással – az elnök, illetve az elnökhelyettes által meghatározott körben és mértékben – az elnök helyettesítésére a kollégiumvezetők is jogosultak.
III. Fejezet Az ítélőtábla munkaszervezete, a szervezeti egységek irányítása, felügyeleti rendje 4. §
Az ítélőtáblán működő munkaszervezeti egységek:
(1) A bírói tevékenység szakmai szervezetei:
a) kollégiumok; b) bírói tanácsok.
6
7 (2) A bírói tevékenységet segítő munkaszervezeti egységek, személyek: a) kezelőirodák; b) könyvtár; c) Informatikai Osztály; d) statisztikus; e) bírósági titkárok, ügyintézők, tisztviselők. (3) Az igazságszolgáltatási tevékenység munkaszervezeti egységek, személyek:
felsőfokú bírósági jegyzőkönyvezetőfeltételeit
biztosító
a) elnöki iroda; b) ÍGH; c) függetlenített belső ellenőr; d) sajtószóvívő, elnöki- és sajtótitkár; e) biztonsági szolgálat; f) honvédelmi, polgári védelmi megbízott; g) tűzvédelmi, munkavédelmi felelős; h) irattárak. 1. A bírói tevékenység szakmai szervezetei Kollégiumok 5. § Az ítélőtáblán a következő kollégiumok működnek: a) polgári kollégium; b) büntető kollégium.
6. § (1) Az ügyrend alapján tevékenykedő kollégium működését a kollégiumvezető irányítja., A kollégiumvezető igazgatási tevékenységét az ítélőtábla elnökének irányítása és ellenőrzése mellett, szakmai tevékenységét pedig önállóan végzi. Az ügyrend tartalmazza: a)
a kollégium szakmai és igazgatási feladatait (a kollégium ellátja a Bsz. 90. §-ba foglalt feladatokat);
7
8 b)
a
kollégiumi
ülések
és
a
bírói
értekezletek feladatait; c)
az állásfoglalások, meghozatalának rendjét, a szavazás szabályait;
döntések
d)
a kollégiumvezető, a tanácselnökök és kollégium más tagjainak a feladatait.
A kollégium ügyrendjének a tervezetét – a kollégiumi tagok javaslataira is figyelemmel – a kollégiumvezető terjeszti elő. Az ügyrendet a kollégium fogadja el és az ítélőtábla elnöke hagyja jóvá. Az ügyrend rendelkezései nem lehetnek ellentétesek az SzMSz. előírásaival. (2) A kollégium évente legalább egy kollégiumi ülést tart. (3) A kollégium az ügyrendben meghatározott szakmai és igazgatási feladatait éves munkaterv alapján végzi. A munkaterv tartalmazza: a)
a kollégiumi ülések értekezletek időpontját, helyét, tárgyát;
és
a
bírói
b)
a bírói tevékenységi vizsgálatok, értékelések határidejét, a vizsgált bíró és a vizsgálóbiztos nevét.
A munkatervet - a kollégium tagjainak a javaslatait is figyelembevéve – a kollégiumvezető készíti el a tárgyév január 31. napjáig. (4) A kollégiumi ülésekre és a bírói értekezletekre meg kell hívni az ítélőtábla elnökét is. (5) A kollégiumok elnök által jóváhagyott ügyrendjét és munkatervét az SzMSz. Függeléke tartalmazza. Bírói tanácsok 7. § (1) Az ítélőtáblán működő bírói tanácsok: a) büntető tanácsok; b) polgári - gazdasági tanácsok. (2) A tanácsot a tanácselnök vezeti és szervezi a tevékenységét. A tanácselnök munkáját igazgatási tevékenységre vonatkozó részében a kollégiumvezető irányítja és ellenőrzi.
8
9 2. A bírói tevékenységet segítő munkaszervezeti egységek, személyek Kezelőirodák 8. § (1) Az ítélőtáblán működő kezelőirodák: a) polgári – gazdasági iroda; b) büntető iroda. (2) A kezelőirodákat az irodavezetők vezetik és szervezik az irodákhoz tartozó tisztviselők és írnokok tevékenységét. (3) A kezelőirodák ellátják az ügyiratok kezelésével kapcsolatos – jogszabályban meghatározott - teendőket és az ügyfelek fogadásával kapcsolatos feladatokat. (4) A kezelőirodák működését a kollégiumvezető irányítja, ellenőrzi és az ítélőtábla elnökhelyettese felügyeli. Könyvtár 9. § (1) Az ítélőtábla önálló könyvtárral nem rendelkezik. A Baranya Megyei Bírósággal megkötött külön megállapodás és a megyei bíróság állományában levő könyvtárossal kötött megbízási szerződés alapján és szerint a két intézmény a könyvtárat közösen használja. (2) A könyvtár használatára vonatkozó megyei bírósági elnöki szabályzatot az ítélőtábla magára nézve is irányadónak elfogadta. (3) Az ítélőtábla és a megyei bíróság alkalmazásában álló könyvtáros közötti külön megbízási szerződés szerint az ítélőtábla részére történő könyv és folyóirat állomány beszerzése, kezelése és könyvtározása külön történik. (4) Az ítélőtábla számára a szakkönyvek, folyóiratok és a közlönyök beszerzéséről az elnökhelyettes a kollégiumvezetőkkel, a tanácselnökökkel, a bírákkal és az igazságügyi alkalmazottakkal történő egyeztetés alapján előterjesztéseket készít, amelyek tárgyában az ítélőtábla elnöke dönt. (5) A könyvtáros ítélőtábla számára végzett tevékenységét az ítélőtábla részéről az elnökhelyettes felügyeli.
Informatikai Osztály
9
10 10. § (1) Az ítélőtáblán Informatikai Osztály működik. Az osztály munkáját az osztályvezető szervezi és irányítja, javaslatot tesz az osztály tisztviselői munkaköri leírásának elkészítésére, illetve módosítására. (2) Az Informatikai Osztály feladatai: a) üzemelteti az ítélőtábla informatikai és telekommunikációs rendszerét; b) gondoskodik a számítógépes rendszerben rögzített adatok védelméről; c) az adatvédelemre és biztonságra az osztály által készített, folyamatosan karbantartott és az ítélőtábla elnöke által jóváhagyott szabályzat vonatkozik; d) javaslatot tesz a fejlesztés módjaira, gondoskodik a bírák és az igazságügyi alkalmazottak informatikai oktatásáról; e) a telefonközponthoz telepített számítógépről a tárgyhót követő hónap 5. napjáig kinyomtatja az egyes állomásokról folytatott magáncélú – szükség esetén a hivatali célú – telefonbeszélgetések jegyzékét. (3) Az ítélőtáblán az informatikai rendszer vagy az informatikai eszközök meghibásodásáról, cseréjének, pótlásának vagy új eszköz telepítésének szükségességéről a felhasználók az Informatikai Osztály vezetőjét haladéktalanul írásban kötelesek tájékoztatni. Az Informatikai Osztály vezetője a bejelentésekkel összefüggésben azonnal intézkedik. Az intézkedés pénzügyi kihatásáról az ítélőtábla elnökét és az Ítélőtábla Gazdasági Hivatalának főosztályvezetőjét előzetesen tájékoztatja. (4) Amennyiben az Ítélőtábla Gazdasági Hivatalának főosztályvezetője vagy az Informatikai Osztály – akár igénybejelentés nélkül – informatikai eszközök megvásárlását, cseréjét, pótlását tartja szükségesnek, erről a főosztályvezető és az Informatikai Osztály vezetője az ítélőtábla elnökével – jóváhagyás végett - előzetesen egyeztetnek. (5) Az Informatikai Osztály tevékenysége feletti felügyeletet az ítélőtábla elnöke látja el.
Statisztikus 11. § (1) Az ítélőtábla statisztikusa végzi és koordinálja a bírói tevékenységgel kapcsolatos statisztikai adatszolgáltatást. 10
11 (2) A statisztikus feladatai különösen: a) az ítélőtábla bírói tanácsai ügyforgalmi és tevékenységi kimutatásainak az elkészítése, a bírákkal való egyeztetése, feldolgozása, összesítése és továbbítása az OIT Hivatalába; b) az ítélőtábla bírói tanácsai által kiállított statisztikai adatszolgáltató lapok feldolgozása és továbbítása a Központi Statisztikai Hivatalba; c) adatgyűjtés és adatszolgáltatás eseti megbízások alapján az ítélőtábla vezetői részére. (3) A statisztikus tevékenységének irányítását és felügyeletét az ítélőtábla elnökhelyettese látja el. (4) Az ítélőtáblán a statisztikai adatgyűjtéssel, feldolgozással és a bírói tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokat a tanácselnökök, a bírák és a kezelőirodák vezetői végzik az ítélőtábla elnökhelyettesének az irányításával és felügyeletével. Bírósági titkárok, felsőfokú bírósági ügyintézők, jegyzőkönyvvezető-tisztviselők 12. § (1) Az ítélőtáblán a kollégiumokba beosztva a kollégium fellebbezési tanácsai mellett – a jogszabályokban meghatározott, továbbá a kollégiumvezetők és a tanácselnökök által előírt feladatok ellátására – bírósági titkárok és felsőfokú bírósági ügyintézők tevékenykednek. (2) Az ítélőtáblára kinevezett és a kollégiumokba beosztott jegyzőkönyvvezető–tisztviselők a kollégiumvezetők és a bírói tanácsok mellett ellátják a jegyzőkönyvvezetéssel, a leírással, egyéb adminisztrációs és egyes igazgatási feladatokkal kapcsolatos teendőket. (3) A bírósági titkárok, felsőfokú bírósági ügyintézők és a jegyzőkönyvvezető-tisztviselők munkáját a kollégiumvezetők, továbbá a tanácselnökök irányítják és ellenőrzik.
3. Az igazságszolgáltatási tevékenység feltételeit biztosító munkaszervezeti egységek, személyek Elnöki iroda 13. §
11
12 (1) Az ítélőtábla elnöki irodájának a tevékenységét az elnöki iroda vezetője végzi, illetőleg irányítja és szervezi. (2) Az elnöki iroda feladatai különösen: a) ellátja az elnöki és a kollégiumvezetői ügyek iratainak az iktatását, kezelését és az ezekhez kapcsolódó irattározási teendőket; b) gondoskodik a jogszabályokban és az OIT határozataiban, ajánlásaiban meghatározott nyilvántartások vezetéséről, a jelentések, adatszolgáltatások határidejének nyilvántartásáról; c) figyelemmel kíséri az iroda feladatait érintő jogszabályok és OIT határozatok, iránymutatások változásait; d) végzi a titkos iratok kezelését a titkosságra vonatkozó előírások felelősségével; e) ellátja az elnök és az elnökhelyettes igazgatási tevékenységével kapcsolatos leírási, kiadási munkákat; f) közreműködik a rendezvények szervezésében; g) végzi a szabadságok nyilvántartásával és kiadásával kapcsolatos adminisztratív teendőket; h) közreműködik az elnök által szervezett értekezletek, megbeszélések, tájékoztatók előkészítésében; i) a teremőr, az elnöki hivatalsegéd, továbbá a telefonközpont kezelőjének napi tevékenységét irányítja és ellenőrzi; j) elkészíti a gépkocsik heti beosztási tervezetét, irányítja a gépkocsivezetők napi tevékenységét, az elszámolás alapjául szolgáló futásteljesítményeket igazolja, illetőleg az igazolásokat ellenőrzi; k) a tárgyaló és tanácskozóterem használatának igényeit egyezteti a megyei bírósággal; l) bevonja az elnöki- és sajtótitkárt az elnöki iroda ügyintézésébe és munkáját – az elnök feladat meghatározása útján – irányítja és ellenőrzi; m) koordinálja az elnökségi tisztviselők munkáját. (3) Az elnöki iroda tevékenységének az irányítását és felügyeletét az ítélőtábla elnöke látja el. Az Ítélőtábla Gazdasági Hivatala 14. §
12
13 (1) Az ítélőtábla gazdálkodásának megszervezését, irányítását, a vagyon használatával, védelmével, a könyvvezetéssel, az adatszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat az Ítélőtábla Gazdasági Hivatala (a továbbiakban: ÍGH) látja el: a) megtervezi és összeállítja az ítélőtábla éves költségvetését, a végrehajtásról szóló éves, illetve az előírt évközi költségvetési beszámolókat; b) elkészíti az ítélőtábla gazdálkodását meghatározó számviteli politikát, illetve a vonatkozó jogszabályok által előírt belső szabályzatokat, javaslatot tesz a szükséges módosításokra; c) elkészíti az ítélőtábla vagyongazdálkodási programját; d) ellátja az ítélőtábla illetményszámfejtésével, társadalombiztosítási ellátásaival, az adózással, az adóbevallással összefüggő feladatokat, az ezekhez kapcsolódó különböző adatszolgáltatásokat; e) folyósítja a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak havi illetményét, az egyéb járandóságokat, az ítélőtábla állományán kívüli megbízottak javadalmazását, elszámolást készít a levont adókról és egyéb járulékokról; f) végzi az ítélőtábla kezelésében, használatában levő ingatlanrészekkel kapcsolatos teendőket, a Baranya Megyei Bírósággal közös ingatlankezelésből származó feladatokat, előkészíti az e kérdésekkel összefüggő döntéseket és vezeti a vonatkozó nyilvántartásokat; g) beszerzi a munkavégzéshez szükséges berendezési tárgyakat, technikai eszközöket és felszereléseket; h) vezeti a számviteli nyilvántartásokat és teljesíti az ÍGH működésével összefüggő statisztikai és egyéb adatszolgáltatásokat; i) a pénzkezelési szabályzatban foglaltak szerint bonyolítja az ítélőtábla pénzforgalmát; j) üzemelteti a hivatali személygépkocsikat; k) kezeli a bűnjeleket, letéteket; l) nyilvántartja (leltárba veszi) a berendezési tárgyakat, eszközöket, gondoskodik ezek karbantartásáról, javításáról, illetőleg a feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításáról és selejtezéséről. (2) Az ÍGH működését az ÍGH főosztályvezetője szervezi, vezeti és irányítja. (3) Az ÍGH egyes feladatait tisztviselők, és az ÍGH-ba beosztott fizikai állományú igazságügyi alkalmazott látja el.
13
14 (4) Az ÍGH ügyrend alapján működik. Az ügyrendet az ÍGH főosztályvezetője készíti el, és az ítélőtábla elnöke hagyja jóvá. (5) Az ügyrend tartalmazza: a) az ÍGH felépítésére, szervezetére vonatkozó adatokat; b) az ÍGH vezetőjének és helyettesének személyi és pénzügyi hatáskörét; c) az ÍGH feladatait, azok munkakör szerinti leírását, a helyettesítések rendjét; d) az éves költségvetés tervezésének előirányzatok felhasználásának, szabályait;
folyamatát, az módosításának
e) az ítélőtábla eszközeinek üzemeltetésére, fenntartására, működtetésére, használatára illetve hasznosítására vonatkozó rendet; f) a pénzkezelésre szabályokat;
és
a
könyvvezetésre
vonatkozó
g) a gazdálkodás alapjául szolgáló gazdasági szabályzatok felsorolását; (6) A gazdálkodás tartalmazzák:
alapjául
szolgáló
gazdasági
szabályzatok
a) a számviteli politika rendjét, amelynek keretében az ÍGH elkészíti: - az eszközök és források értékelési szabályzatát, - az eszközök és források leltározási szabályzatát, - a pénz- és értékkezelés szabályzatát, - a számlarendet, amelynek szerves tartozéka a számlakeret, - a bizonylati rendet, amelynek tartozéka a bizonylati album; b) a gazdálkodással – így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket.; c) a gépjárművek igénybe vételének és használatának rendjét; d) a kiküldetések, a készenlétek és ügyeletek elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos szabályokat;
14
15 e) a beszerzések, közbeszerzések lebonyolításával, az anyag- és eszközgazdálkodással kapcsolatos, a számviteli politikában nem szabályozott kérdéseket; f) a szolgálati viszonyban levők részére biztosítható juttatások, az illetményelőleg folyósítás, a reprezentációs kiadások felosztására és elszámolására vonatkozó eljárásrendet; g) az ítélőtábla tulajdonában lévő és a bírák, igazságügyi alkalmazottak által használt mobiltelefonok, valamint a vezetékes telefonok használati és elszámolási rendjét.
(7) A (6) bekezdésben felsorolt szabályzatokat az ÍGH főosztályvezetője készíti el, és az ítélőtábla elnöke hagyja jóvá. (8) Az ÍGH főosztályvezetőjének további feladatai: a) a jogszabályok, OIT szabályzatok és határozatok, az ítélőtábla elnökétől kapott utasítások, iránymutatások, továbbá a (6) bekezdésben meghatározott belső szabályzatok alapján vezeti a gazdasági hivatalt, felelős az irányítása alá tartozó szervezet működéséért, a feladatok eredményes teljesítéséért; b) gondoskodik az ítélőtábla munkatervéből a gazdasági hivatalra háruló feladatok végrehajtásáról, ellenőrzi azok teljesülését; c) dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben; d) az ügyrend mellett elkészíti az ÍGH munkarendjét, ennek részeként a beosztottak munkaköri leírását, melyeket jóváhagyásra felterjeszt az ítélőtábla elnökéhez. (8) Az ÍGH főosztályvezetőjét távollétében és akadályoztatása esetén – a vezető jogkörében eljárva – az ÍGH főosztályvezető-helyettese helyettesíti. (9) Az ÍGH főosztályvezetőjének és az ÍGH tevékenységének a felügyeletét az ítélőtábla elnöke látja el.
Függetlenített belső ellenőr, belső ellenőrzés, vezetői ellenőrzés, a munkafolyamatba beépített ellenőrzés 15. § (1) Az ítélőtáblán függetlenített belső ellenőr működik.
15
16 (2) A függetlenített belső ellenőr: a) az ítélőtábla elnökének segítséget nyújt az ítélőtáblán folyó pénzügyi, költségvetési és számviteli tevékenység ellenőrzéséhez; b) figyelemmel kíséri a gazdasági szabályzatok betartását és hatályosulását, továbbá az azok alapjául szolgáló jogszabályok és OIT szabályzatok, határozatok változásait; c) a tárgyév január 31. napjáig elkészíti az éves munkatervet; d) az ítélőtábla elnökének utasítása alapján elvégzi a munkatervben nem szereplő, de a belső ellenőrzés feladatkörébe tatozó egyéb vizsgálatokat; e) tevékenységét az ítélőtábla minden dolgozójától függetlenül, önállóan végzi, utasítást kizárólag az ítélőtábla elnökétől fogadhat el. (3) A függetlenített belső ellenőr a tevékenységét – az általa készített és az ítélőtábla elnöke által jóváhagyott – belső ellenőrzési szabályzat és éves munkaterv alapján végzi. (4) A belső ellenőrzés kiterjed különösen: a) az ítélkezési munkával költségkihatás ellenőrzésére;
kapcsolatos
valamennyi
b) a költségvetési ellátmány felhasználásának tervszerinti végrehajtására; c) a gazdaságosságra, az ésszerű takarékosságra; d) az előírt nyilvántartások vezetésére; e) az érvényesítés, a kötelezettségvállalás, az utalványozás, az ellenjegyzés, a tárgyi eszközök használata, a selejtezés, a pénz és más értékek, a letétek őrzése, kezelése, az aláírási jog és irattározás szabályszerűségének a vizsgálatára; f) a bűnjelekkel kapcsolatos ügykezelési tevékenység kontrolljára; g) a technikai berendezések, az irodai eszközök használatának és az energiaforrások felhasználásának gazdaságossági szempontú vizsgálatára. 16. § A függetlenített belső ellenőr vizsgálati, ellenőrzési módszere tételes vagy szúrópróbaszerű. A vizsgálat megállapító, tényeket rögzítő vagy értékelő, illetőleg ezek bármilyen kombinációja.
16
17
17. § (1) A vezetői ellenőrzés az ítélőtáblán vezetői munkakörben dolgozók irányító-ellenőrző tevékenységének része. (2) A munkafolyamatba épített ellenőrzésnek biztosítania kell a rendszerességet, a nemkívánatos jelenségek időbeni feltárását, megakadályozását és megszüntetését.
Sajtószóvivő, elnöki- és sajtótitkár 18. § (1) A sajtószóvivői feladatokat a büntetőjogi tárgykörben a büntető kollégiumvezető, a polgári-gazdasági jogi tárgykörben a civilisztikai kollégiumvezető bevonásával az ítélőtábla elnökhelyettese látja el. (2) A sajtószóvivő az elnöki- és sajtótitkár közreműködésével gondoskodik a sajtóval való kapcsolat hatékony kialakításáról és fenntartásáról, az ítélőtáblával kapcsolatos információk rendszeres közzétételéről, vagy ezek más módon való hozzáférhetővé tételéről. (3) Az ítélőtábla tevékenységéről az ítélőtábla elnöke, a sajtószóvivő illetve az általuk esetileg megbízott kollégiumvezetők, tanácselnökök, bírák, továbbá az elnöki- és a sajtótitkár jogosultak nyilatkozni. A tájékoztatás nem terjedhet ki az ítélőtábla bírói tanácsai előtt folyamatban lévő ügyek érdemére. A sajtó tájékoztatásával esetileg megbízottak a nyilatkozataikat a lehetőségekhez képest az ítélőtábla elnökével illetve a sajtószóvivővel előzetesen egyeztetik. (4) A közérdek, így különösen az igazságszolgáltatás érdekének sérelme esetén az ítélőtábla tevékenységével összefüggő sajtó-helyreigazítási eljárás megindításáról az ítélőtábla elnöke dönt. Biztonsági szolgálat 19. § (1) Az ítélőtábla munkaszervezeti egységeinek a személy- és vagyonbiztonsággal kapcsolatos védelmi feladatait az ítélőtábla biztonsági őre, továbbá a Baranya Megyei Bíróságnak, mint az épület társkezelőjének a biztonsági csoportja és a társkezelő által megbízott külső szerv látja el. (2) A Baranya Megyei Bíróság elnöke által a biztonsági csoport működtetéséről, az épületbe történő beléptetés rendjéről, az épület nyitva tartásáról, a rendezvények szervezéséről kiadott szabályzatait, általános
17
18 intézkedéseit az ítélőtábla, mint az ingatlan társkezelője, elfogadja és alkalmazza. Az eseti, konkrét intézkedéseket a társkezelők együttesen hozzák meg és adják ki. (3) A Baranya Megyei Bíróság biztonsági csoportja és a megyei bíróság által megbízott külső vagyonvédelmi szolgálat – az ingatlankezelők közötti megállapodás értelmében – biztosítja ugyanazokat a jogokat az ítélőtábla elnöke, elnökhelyettese, bírái és minden dolgozója részére, mint amely jogokat a megyei bíróság vezetői és dolgozói tekintetében is biztosít.
Honvédelmi-polgári védelmi megbízott 20. § (1) Az ítélőtáblán a honvédelmi-polgári védelmi feladatokat a Baranya Megyei Bíróság e feladatokat ellátó munkatársával szoros együttműködésben a honvédelmi-polgári védelmi megbízott látja el. (2) A honvédelmi-polgári védelmi megbízott kiemelt feladata a jogszabályokban és a belső szabályzatban meghatározott intézkedési terv elkészítése, a szükséges módosítások végrehajtása, a honvédelmi-polgári védelmi oktatás-képzés megszervezése. (3) A honvédelmi-polgári védelmi megbízott gondoskodik az egyéni védőeszközök beszerzéséről és megfelelő elhelyezéséről, karbantartásáról, a kollektív védelem feltételeinek megszervezéséről. (4) Kapcsolatot tart a megyei, helyi védelmi közigazgatás irányítóival. (5) A honvédelmi-polgári védelmi megbízott a feladatait az ítélőtábla elnökhelyettesének az irányításával és felügyeletével látja el.
Tűzvédelmi, munkavédelmi felelős 21. § (1) Az ítélőtáblán a tűzvédelmi- és munkavédelmi tevékenységet a jogszabályok, a tűzvédelmi- és munkavédelmi szabályzat, valamint a szakhatóságok rendelkezései szerint az e feladatokkal megbízott személy látja el. (2) A tűzvédelmi- és munkavédelmi szabályzatot a megbízott készíti el, és az ítélőtábla elnöke hagyja jóvá. (3) A tűzvédelmi- és munkavédelmi felelős a tárgyév január 31. napjáig az általa elkészített és az ítélőtábla elnöke által jóváhagyott éves munkaterv alapján megszervezi a tűzvédelmi- és munkavédelmi szemléket, oktatásokat. 18
19 (4) A tűzvédelmi- és munkavédelmi megbízott tevékenységét az ítélőtábla elnökhelyettese felügyeli. Irattárak 22. § (1) Az ítélőtáblán a következő irattárak működnek: a) elnöki ügyek irattára; b) büntető és polgári ügyek irattára; c) ÍGH irattár. (2) Az irattározással kapcsolatos feladatokat az ítélőtábla elnöki irodája, kezelőirodái és az ÍGH e feladatokkal megbízott tisztviselője látja el. (3) Az irattározással és az iratok selejtezésével kapcsolatos tevékenységet az ítélőtábla elnökhelyettese irányítja, illetve felügyeli. (4) Az iratok selejtezésére az ítélőtáblán a tárgyév április 1. napja és június 20. napja között kerül sor. Az ítélőtábla elnökhelyettese e szabálytól eltérően is megállapíthatja az iratok selejtezésének időpontját. (5) A kiselejtezett iratok megsemmisítésre vagy levéltári elhelyezésre történő elszállításáról az ítélőtábla elnökhelyettesének intézkedése alapján az ÍGH gondoskodik.
IV. Fejezet Az igazgatási feladatok és hatáskörök megosztása a vezetők között, a vezetés eszközei, a jelentéstételi kötelezettség és a helyettesítések rendje 1. Vezetői szintű igazgatási tevékenységet végző személyek 23. § (1) Az ítélőtáblán a vezetői szintű igazgatási munkát végeznek: a) az ítélőtábla elnöke, elnökhelyettese; b) az ítélőtábla kollégiumvezetői és tanácselnökei. (2) Az ítélőtáblán igazgatási tevékenységet látnak el a bírói tevékenységet segítő és a bírói tevékenység feltételeit biztosító munkaszervezeti egységek vezetői.
19
20 Az ítélőtábla elnöke 24. § Az ítélőtábla elnöke: a) a költségvetési keretek között gondoskodik az ítélőtábla működéséhez szükséges személyi- és tárgyi feltételekről; b) gyakorolja törvény által a hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat; c) irányítja az ítélőtábla pénzügyi-gazdasági tevékenységét; d) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását; e) gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról; f) az OIT által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza az ítélőtábla munkarendjét és munkatervét, továbbá ellenőrzi ezek betartását; g) irányítja és ellenőrzi a bírósági vezetők igazgatási tevékenységét; h) biztosítja a bírósági testületek működési feltételeit, összehívja az összbírói értekezletet; i) biztosítja az gyakorlását;
érdekképviseleti
szervek
jogainak
j) évente egy alkalommal összbírói értekezleten illetve igazságügyi alkalmazotti értekezleten tájékoztatja a bírákat és az igazságügyi alkalmazottakat az ítélőtábla működéséről; k) felelős az ítélőtábla működésével kapcsolatban a törvényben előírt személyes adatokat tartalmazó, valamint a jogszabályokban vagy az OIT szabályzataiban, határozataiban elrendelt - személyes adatokat nem tartalmazó – nyilvántartások vezetéséért, adatok szolgáltatásáért; l) elkészíti és szükség esetén módosítja az ÍGH főosztályvezetőjének, az informatikai osztály vezetőjének és a függetlenített belső ellenőrnek, továbbá az elnöki iroda tisztviselőinek a munkaköri leírását; m) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály, az OIT szabályzata, határozata, ajánlása, vagy az SzMSz. a hatáskörébe utal.
20
21
Az ítélőtábla elnökhelyettese 25. § Az ítélőtábla elnökhelyettese az SzMSz. 3. § (7) bekezdésében foglalt teljes jogkörű helyettesítési feladatkörén, valamint az SzMSz. egyéb rendelkezéseivel a reá állandó jelleggel átruházott jogosítványokon túlmenően ellátja a következő feladatokat: a) előkészíti a személyzeti tárgyú döntéseket; b) ellátja a bírák és az igazságügyi alkalmazottak továbbképzésével összefüggő, valamint az egyéb oktatással kapcsolatos feladatokat. A tárgyév január 31. napjáig éves továbbképzési és oktatási tervet készít, amelyet az ítélőtábla elnöke hagy jóvá; c) ellátja a titkos iratok kezelésének irányításával és felügyeletével kapcsolatos teendőket; d) elkészíti az ítélőtábla titokvédelmi szabályzatát, és figyelemmel kíséri annak hatályosulását; e) elkészíti és szükség esetén módosítja a kezelőirodákba, valamint a kollégiumokba beosztott tisztviselők és írnokok, a statisztikus és a fizikai állományú dolgozók munkaköri leírását; f) intézi az igazgatási panaszokat; g) koordinálja a szakkönyv és folyóirat, továbbá közlöny beszerzéseket és felügyeli a könyvtárnak az ítélőtáblával kapcsolatos tevékenységét; h) ellátja az ítélőtábla feladatokat.
elnöke
által
rábízott
egyéb
Az ítélőtábla kollégiumvezetője 26. § (1) Az ítélőtábla kollégiumvezetője ellátja az SzMSz. 6. § (1), (3) és (4) bekezdéseiben a kollégium ügyrendjében meghatározott feladatokat, gyakorolja az SzMSz. egyéb rendelkezéseivel a reá állandó jelleggel átruházott jogosítványait. A kollégiumvezető feladata különösen: a) a kollégiumi ülés összehívása, az előterjesztések elkészítése, a kollégiumi ülés levezetése, valamint az elfogadott vélemények, ajánlások megszövegezése és kiadása;
21
22 b) a bírói tanácsok ítélkezési tevékenységének figyelemmel kísérése és elemzése;
a
c) az ítélkezés meghatározott területére nézve átfogó vizsgálat kezdeményezése és lefolytatása, a tapasztalatok megbeszélése, bírói tanácskozások összehívása és levezetése; d) a jogegységi eljárással összefüggő feladatok ellátása, elvi határozatok rendszerezése, elemzése; e) közreműködés a bírák és a hozzá tartozó igazságügyi alkalmazottak tevékenységének a vizsgálatában, értékelésében; f) részvétel a bírósági titkárok és a felsőfokú bírósági ügyintézők továbbképzésében és oktatásában; g) az ügyek szétosztása (szignálás); h) a tárgy szerinti kezelőiroda irányítása, ellenőrzése; i) a kollégiumba beosztott bírák és igazságügyi alkalmazottak szabadságának engedélyezése; j) a kollégiumba beosztott igazságügyi alkalmazottak napközben történő eltávozásának engedélyezése. (2) A kollégiumvezető a kollégium munkájáról az ítélőtábla elnökét folyamatosan tájékoztatja, a különböző vezetői értekezleteken rendszeresen beszámol a kollégium munkájáról, a saját igazgatási tevékenységéről, az ügyszak ítélkezési helyzetéről. Az ítélőtábla tanácselnöke 27. § (1) Az ítélőtábla tanácselnöke az SzMSz. 7. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenysége körében ellátja a következő feladatokat: a) felelős a tanács által intézett ügyekben az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartásáért, e körben a tanácsba beosztott bírákat irányítja és ellenőrzi; b) felhívja a kollégiumvezető figyelmét a kollégiumon belüli és a megyei bíróságok közötti eltérő ítélkezési gyakorlatra; c) részt vesz a kollégiumi ülések szakmai előkészítésében; d) megbízás alapján részt vesz a bírák ítélkezési tevékenységének, továbbá a tanácshoz beosztott igazságügyi alkalmazottak munkájának az értékelésében; e) meghatározza és szervezi a tanácshoz beosztott titkár, felsőfokú bírósági ügyintéző és a tisztviselők munkáját;
22
23 f) a felülbírált ügyek alapján vezeti az elsőfokú bírák ítélkezéséről készült feljegyzéseket. (2) A tanácselnök gyakorolja az SzMSz. egyéb rendelkezéseivel a reá állandó jelleggel átruházott jogosítványokat. (3) A tanácselnök a tanács munkájáról az ítélőtábla elnökét folyamatosan tájékoztatja. Vezetői értekezleten beszámol a tanács igazgatási helyzetéről és a saját ez irányú tevékenységéről.
2. Igazgatási tevékenységet ellátó személyek Az elnöki iroda vezetője 28. § Az ítélőtábla elnöki irodájának vezetője az elnöki iroda tevékenységének szervezése és irányítása körében ellátja mindazokat a feladatokat, illetve közreműködik mindazoknak a feladatoknak az ellátásában, amelyeket az elnöki iroda, mint munkaszervezeti egység végez az SzMSz. 13. §-ában foglaltak szerint.
Az Ítélőtábla Gazdasági Hivatalának főosztályvezetője 29. § Az ÍGH főosztályvezetője a jogszabályok, az OIT szabályzatok és határozatok, az OIT Hivatalának megkeresései, ÍGH ügyrendje, az ítélőtábla gazdasági szabályzatai, az SzMSz. rendelkezései, továbbá az ítélőtábla elnökének utasításai és iránymutatásai alapján vezeti a gazdasági hivatalt, és ellátja mindazokat a teendőket, amelyeket az SzMSz. 14.§-a a hatáskörébe utal. A kezelőirodák vezetői 30. § Az ítélőtábla kezelőirodáinak vezetői az SzMSz. 8. §-ában meghatározott szervező munkájuk körében különösen a következő feladatokat látják el, illetve a feladatok ellátásában a következők szerint működnek közre: a) a lajstromok, az átadókönyvek és az ügyiratok vezetése, illetve kezelése; b) ügyfélfogadás, felvilágosítás adás;
23
24 c) költségjegyzékek nyilvántartása, lezárása, továbbítása; d) irattározás és selejtezés; e) statisztikai adatszolgáltatás, a bírák tevékenységére vonatkozó kimutatások készítése.
3. Vezetői módszerek és eszközök A vezetés eszközei 31. § Az ítélőtábla elnöke irányító és ellenőrző munkájában jogosult és köteles felhasználni a hatékony vezetés eszközeit, így különösen: a) a tervezési és értekezleti rendszert; b) a tájékoztatást; c) a jelentéstételi kötelezettséget; d) az ellenőrzésnek különböző formáit.
az
SzMSz.-ben
meghatározott
Az ítélőtábla igazgatási tevékenységének tervezése, a munkaterv 32. § (1) Az ítélőtábla elnöke éves – 2003. évben féléves – munkatervet készít, amelyet a Bsz-ben, a Bjt-ben, az Iasz-ban, az OIT szabályzataiban, határozataiban és ajánlásaiban foglaltak, továbbá a bírói testületek és az érdekképviseleti szervek javaslatainak a figyelembevételével állít össze. A munkatervet a tárgyév január 31. napjáig – 2003. évben szeptember 30. napjáig – küldi meg az OIT Hivatalának. (2) A munkaterv különösen az alábbiakat tartalmazza: a) az összbírói és vezetői értekezletek időpontjait, előre tervezhető napirendjét; b) az igazságügyi alkalmazottak értekezletének időpontját, előre tervezhető napirendjét; c) a bírák munkája értékelésének ütemezését, felelőseit; d) az igazgatási tevékenység egyes részterületeit érintő vizsgálatok tervezését (pl. eljárási határidők, ügyviteli szabályok érvényesülése stb…); e) az ÍGH főosztályvezetője időszakonkénti jelentésének ütemezését;
24
25 f) az ügyeleti rendszer megszervezését, a szabadságok kiadásának rendjét; g) az igazságügyi alkalmazottak munkája értékelésének ütemezését; h) az informatikai osztály beszámolásának ütemezését;
vezetője
i) egyes munkaszervezeti vizsgálatának az időpontjait.
egységek
időszakonkénti működése
(3) Az SzMSz. rendelkezései szerint elkészülő egyéb munkaterveket az ítélőtábla munkatervének a mellékletei tartalmazzák.
Az értekezleti rendszer 33. § Az ítélőtábla elnöke a következő – az ítélőtábla igazgatásával összefüggő – értekezleteket tartja: a) összbírói értekezlet; b) vezetői értekezlet; c) a Táblaelnöki Tanács ülései; d) szűkebb vezetői értekezlet; e) igazságügyi alkalmazotti értekezlet; f) eseti értekezletek. Az összbírói értekezlet 34. § (1) Az ítélőtábla elnöke a munkatervben meghatározott időpontban, évente legalább egy alkalommal, összbírói értekezletet tart, amelynek időpontjáról a bírákat értesíti, az OIT elnökét, valamint az OIT Hivatalának vezetőjét pedig az értekezletre meghívja (beszámoló összbírói értekezlet). (2) Az értekezleten az ítélőtábla elnöke és a Bírói Tanács elnöke beszámol az ítélőtábla, illetve a Bírói Tanács megelőző időszakbeli munkájáról. (3) Az ítélőtábla elnöke az összbírói értekezletre szóló beszámolóját az OIT által meghatározott szempontok figyelembevételével készíti el. (4) Az összbírói értekezlet a beszámolót, tájékoztatást követően lehetőséget biztosít a bíráknak és a meghívottaknak a véleményeik kifejtésére, javaslataik előterjesztésére.
25
26 (5) Az elhangzott javaslatokra, észrevételekre, véleményekre az ítélőtábla elnöke lehetőség szerint még az értekezleten szóban, vagy 30 napon belül írásban választ ad. (6) Az ítélőtábla elnöke az összbírói értekezletre készített írásbeli tájékoztatót, illetve az összbírói értekezletről készült jegyzőkönyvet megküldi az OIT Hivatala vezetőjének. (7) Az ítélőtábla elnöke a beszámoló összbírói értekezleten túl a törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében – szükség szerint további összbírói értekezleteket hív össze. Vezetői értekezlet 35. § (1) Az ítélőtábla elnöke évente legalább négy alkalommal vezetői értekezletet tart. A vezetői értekezletet a vezetőtársai javaslatainak a figyelembevételével készíti elő. Az értekezletre készült írásbeli előterjesztéseket szükség esetén még az értekezlet előtt megküldi a résztvevőknek. (2) A vezetői értekezlet állandó résztvevői: (6) az ítélőtábla elnöke; (7) az ítélőtábla elnökhelyettese; (8) a kollégiumvezetők; (9) az ÍGH főosztályvezetője. (3) A vezetői értekezlet szükség szerinti meghívottai: a) a tanácselnökök; b) az Informatikai Osztály vezetője; c) az ítélőtábla Bírói Tanácsának elnöke. (4) Az ítélőtábla elnöke a vezetői értekezletre meghívja az OIT Hivatalának vezetőjét, valamint a tárgyalt témakörökben érdekelt és érintett érdekképviseleti szervek vezetőjét. (5) A vezetői értekezleten a (2)-(3) bekezdésben felsoroltak tájékoztatást adnak a tevékenységükről, illetve az általuk vezetett munkaszervezeti egység munkájáról. (6) A vezetői értekezlet állandó napirendi pontjai: a) az ítélőtábla személyzeti helyzetének áttekintése; b) a költségvetés helyzetének megtárgyalása; c) az ügyforgalmi helyzet és az ügyintézés időszerűségének áttekintése.
26
27 (7) Az ítélőtábla elnöke az értekezlet eredményeként meghatározza az aktuális igazgatási feladatokat, azok végrehajtásának felelőseit és teljesítésének határidőit. A Táblaelnöki Tanács ülése és a szűkebb vezetői értekezlet 36. § (1) A Táblaelnöki Tanács ülését az ítélőtábla elnöke eseti jelleggel, szükség szerint hívja össze. (2) A Táblaelnöki Tanács megtárgyalja és véleményezi az ítélőtábla elnöke döntési jogkörébe tartozó igazgatási vagy egyéb kérdést, amelynek megvitatására az ítélőtábla elnöke az ülést összehívja. (3) A Táblaelnöki Tanács véleménye, ajánlása az ítélőtábla elnökét nem köti. (4) Az ítélőtábla elnöke a hét előre meghatározott napján az elnökhelyettes és az ÍGH főosztályvezetője részvételével operatív megbeszélést tart, amelyen a résztvevők értékelik az elmúlt egyheti időszak ítélőtáblát érintő eseményeit, egyben megbeszélik és meghatározzák az előttük álló hét feladatait. Igazságügyi alkalmazotti értekezlet 37. § Az ítélőtábla elnöke évente egy alkalommal értekezletet tart az ítélőtáblán dolgozó igazságügyi alkalmazottaknak. Az értekezleten tájékoztatást ad az ítélőtábla megelőző évi tevékenységéről. Eseti értekezlet 38. § Az ítélőtábla elnöke a vezetői munka folyamatosságának biztosítása érdekében szükség szerint eseti értekezletet tart, amelyen az általa meghívott személyek vesznek részt. A bírói munka igazgatási ellenőrzése 39. § (1) Az ítélőtábla elnöke, a kollégiumvezetők és a tanácselnökök közreműködésével, folyamatosan ellenőrzi az ítélőtáblán a folyamatban lévő ügyek eljárási határidejének és ügyviteli szabályainak megtartását, az ügyek ésszerű határidőn belüli befejezését.
27
28 (2) Az ítélőtábla elnöke szükség szerint jogosult megvizsgálni különösen a következőket: a) a havi tárgyalási napok számát, kihasználtságát; b) az ügyek tárgyalásra történő kitűzésének sorrendjét; c) az elrendelt, illetve a jogszabályok által előírt soron kívüliség érvényesülését; d) a határozatok írásbafoglalásának időszerűségét; e) a hosszabb ideje folyamatban lévő ügyekben a pertartam alakulását befolyásoló okokat. Jelentéstételi kötelezettség 40. § (1) Az ítélőtábla elnöke az ítélőtábla szervezeti egységeinek működését, feltételrendszerét érintő bármely igazgatási kérdésben – az SzMSz-ben előírtakon túlmenően is, szükség szerint – jelentéstételi kötelezettséget ír elő. (2) A jelentést az ítélőtábla elnöke részére, illetőleg – az elnök rendelkezése szerint - a kollégiumvezetőnek, az elnöki iroda vezetőjének, vagy az ÍGH vezetőjének kell megadni. (3) A jelentés adására felhívott személyt jelentéstételi kötelezettség terheli. A jelentést – a bírósági vezető rendelkezése szerint - soron kívül, vagy a felhívástól számított 8 napon belül szóban, vagy írásban kell megtenni. A szóbeli jelentésről – szükség esetén – a jelentésre felhívó hivatalos feljegyzést készít. A vezetők helyettesítésének rendje 41. § (1) Az ítélőtábla elnökének és elnökhelyettesének a helyettesítésére az SzMSz. 3. §-ának (7) és (8) bekezdéseiben foglaltak az irányadók. (2) A kollégium vezetőjét – távollétében – az általa szóban megbízott tanácselnök helyettesíti. (3) Az ÍGH főosztályvezetőjét – távollétében – teljes jogkörrel a főosztályvezető-helyettes helyettesíti. (4) Az elnöki iroda és az informatikai osztály vezetőjét – távollétük esetén – az ítélőtábla elnöke által kijelölt tisztviselő, illetve az informatikai osztály másik munkatársa helyettesíti. (5) A kezelőirodák vezetőit – távollétük esetén – az ítélőtábla elnökhelyettese által kijelölt tisztviselők helyettesítik. 28
29 (6) A (2), (4) és (5) bekezdésekben írt esetekben a helyettesítők jogosítványai a helyettest kijelölő, illetve megbízó vezető által meghatározott intézkedések körére és mértékére terjednek ki. (7) A helyettesítők a helyettesített vezetőket utólag kötelesek tájékoztatni a tett intézkedésekről.
V. Fejezet Az igazságügyi alkalmazottak kinevezésére és feladataira vonatkozó alapvető szabályok 42. § (1) Az ítélőtáblán dolgozó igazságügyi alkalmazottak: a) bírósági titkárok; b) tisztviselők; c) írnokok; d) fizikai dolgozók. (2) Az igazságügyi alkalmazottakat – a fizikai dolgozók kivételével – az Iasz. 2. §-ának (2) bekezdésébe foglalt munkaköri csoportokba, illetve a bíróságokon és az OIT Hivatalában foglalkoztatott egyes igazságügyi alkalmazottak munkakörének és képesítési feltételének meghatározásáról, ügyviteli vizsgájáról szóló 5/2001. (III. 13.) IM. rendelet szerinti munkakörbe az ítélőtábla elnöke nevezi ki. (3) A fizikai dolgozók tekintetében az ítélőtábla elnöke a munkáltatói jogkörök gyakorlását az elnökhelyettesre ruházza át. (4) Az igazságügyi alkalmazottak a feladataikat a jogszabályok szerint, munkaköri leírás alapján látják el. A munkaköri leírásokat a kinevezési okirattal együtt veszik át. (5) A munkaköri leírások a végzett munka jellegének megfelelően névre szólóan, illetőleg munkakör szerint készülnek el. (6) A munkaköri leírásokat az SzMSz. rendelkezéseiben megjelölt vezetők készítik el, illetve szükség esetén módosítják.
29
30
VI. Fejezet Az ítélőtábla munkarendjének általános szabályai
A munkaidő 43. § (1) Az ítélőtábla vezetőinek, a bíráknak és az igazságügyi alkalmazottaknak a munkaideje 5 napos munkarendben heti 40 óra. A részmunkaidőben dolgozók és a fizikai dolgozók munkaidő beosztását a kinevezési okirat tartalmazza. (2) A napi munkaidő tartama 8 óra. A napi munkaidő kezdete 730 óra, a befejezése hétfőtől kezdődően csütörtökkel bezárólag 1600, pénteki napon 1330. (3) Az ítélőtábla elnöke az egyes igazságügyi alkalmazottak, vagy az igazságügyi alkalmazottak egyes csoportjai részére indokolt esetben, írásban a napi munkaidő kezdetét és végét a általános szabálytól eltérően is megállapíthatja. Az így kiadott engedély határozott és határozatlan időre is szólhat, és írásban visszavonható. (4) Az ebédidő tartama 30 perc, amelyet hétfőtől kezdődően csütörtökkel bezárólag 1130 és 1400 óra között lehet igénybe venni, míg pénteki napon 1300 óra és 13 óra 30 perc között. Az ebédidő hétfő-csütörtök között úgy vehető igénybe, hogy az adott munkaszervezeti egység folyamatos működése biztosított legyen. Jelenléti ív 44. § A számítógépes GIIR rendszer által előállított jelenléti ív vezetése az ítélőtábla minden dolgozója számára kötelező. A munkahelyről való eltávozás szabályai 45. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak részére a munkahelyről munkaidőben magáncélból való eltávozás csak családi, vagy egyéb halasztást nem tűrő okból engedélyezhető. (2) Eltávozási engedélyt a közvetlen felügyelete alá tartozó igazságügyi alkalmazottak részére az ítélőtábla elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetője, tanácselnöke és az ÍGH vezetője szóban adhat.
30
31 (3) Az ítélőtábla elnöke írásban rögzíti, míg a további munkatársak írásban kötelesek bejelenteni az ítélőtábla elnökének, amennyiben a Bjt. 23. § (1) bekezdésében illetve az Iasz. 36. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységüket megkezdik. (4) Az oktatómunkát végzők félévenként a következő félév rendszeres elfoglaltságának időpontjait, illetve időtartamait kötelesek bejelenteni írásban az ítélőtábla elnökének.
Az ítélőtábla vezetőinek a munkaidejére, a munkahelyen kívüli munkavégzés engedélyezésére és az engedély visszavonására vonatkozó szabályok 46. § (1) Az ítélőtábla vezetői, a bírák a munkájukat munkaidőben a munkahelyen kötelesek végezni. (2) Az ítélőtábla elnöke a tanácselnökök és a bírák számára kérelmük alapján engedélyezi, hogy – a tárgyalási napok és a nyilvános tanácsülésnapok, értekezletek kivételével – a munkájukat részben a munkahelyen kívül végezzék. (3) Az ítélőtábla elnökét, elnökhelyettesét és kollégiumvezetőit a munkahelyen kívüli munkavégzés kedvezménye nem illeti meg. (4) A kollégiumvezető részére az ítélőtábla elnöke esetenként az ítélkező tevékenységéhez szükséges feladatai ellátásához szükséges időtartamban engedélyezi a munkahelyen kívüli munkavégzést. (5) A munkahelyen kívüli munkavégzésre engedélyben részesült az ítélőtábla elnöki irodájában köteles bejelenteni, hogy a munkaidő alatt hol érhető el. Indokolt esetben felhívásra köteles nyomban a munkahelyen megjelenni. (6) Az értekezletek, ülések és tanácskozások időtartamára a munkahelyen kívüli munkavégzésre kiadott engedély nem érvényes és ezekre az időtartamokra tárgyalás és nyilvános tanácsülés sem tűzhető ki. (7) A munkahelyen kívüli munkavégzéssel össze nem függő hivatalos eltávozásokat, távolléteket az (5) bekezdésben foglaltak szerint ugyancsak be kell jelenteni. (8) Nem kell bejelenteni a napközben történő rövidebb időtartamú eltávozásokat, távolléteket. (9) A munkahelyen kívüli munkavégzésre kiadott engedélyt az ítélőtábla elnöke írásban visszavonja, ha az engedéllyel rendelkező a munkáját nem a kötelezettségeinek megfelelően végzi, így különösen ha:
31
32 a) indokolatlan írásbafoglalási késedelmei vannak; b) tartósan és nem objektív okok miatt a tőle várható teljesítményt nem éri el; c) önhibájából dolgozik.
hosszabb
ügyintézési
késedelmekkel
(10) Az engedély visszavonása esetén annak újabb kiadása iránti kérelem csak hat hónap eltelte után terjeszthető elő. A kérelemről az ítélőtábla elnöke dönt. A döntésnél figyelembe veszi a kollégiumvezető, illetve a tanácselnök véleményét.
A szabadság kiadása, a szabadságolás 47. § (1) Az ítélőtábla elnöke a tárgyalásmentes időszak kezdő és befejező időpontjáról – az OIT ajánlására figyelemmel – a tárgyév április 30. napjáig dönt. A döntésről tájékoztatja a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség vezetőjét és az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyék ügyvédi kamaráinak elnökeit. (2) Az ítélőtáblán a tárgyév május 31. napjáig nyári szabadságolási és ügyeleti terv készül. A terv rögzíti, hogy az ítélőtábla vezetői, a bírák és az igazságügyi alkalmazottak mikortól, mely időtartamra mennek szabadságra és mikor, kik tartózkodnak a munkahelyen. A terv tartalmazza a vezetők helyettesítési rendjét is. (3) Az ítélőtábla a tárgyalásmentes időszakban ügyeleti rendszerben működik. E rendszerben a kezelőirodák biztosítják a beadványok beérkezését, lajstromozását, szerelését, az ügyfélfogadást. (4) Az ítélőtábla vezetői, bírái és az igazságügyi alkalmazottak a tárgyalásmentes időszakban olyan létszámban dolgoznak, hogy a nem halasztható, tárgyaláson kívüli feladatok elintézése, illetve az egyes munkaszervezeti egységek működése – az ügyeleti rendszernek megfelelő mértékben – biztosított legyen. (5) A bírói tanácsok a tárgyalásmentes időszakra készített szabadságolási tervben rögzített szabadság megkezdését megelőző egy tárgyalási napon, valamint a szabadság befejezését követő ugyancsak egy tárgyalási napon nem tartanak tárgyalást, vagy nyilvános tanácsülést. 48. § (1) A szabadságolási és ügyeleti tervet az ítélőtábla elnökhelyettese készíti el, és az ítélőtábla elnöke hagyja jóvá.
32
33 (2) A szabadságot – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon történő kérvényezést követően – az ítélőtábla elnöke adja ki. A kérelmet a kérelmező közvetlen felügyeletét ellátó vezető előzetesen véleményezi. A bírói tanácsok ügyszak szerinti beosztása, tárgyalási rendje 49. § (1) Az ítélőtáblán a kollégiumvezetők a tárgyévet megelőző december hó 10. napjáig a tanácselnökökkel és a bírákkal egyeztetett javaslatot terjesztenek elő az ítélőtábla elnökéhez: a) a tanácsok személyi összetételére; b) a tárgyalási napok számára és rendjére; c) a tárgyalótermek beosztására. (2) A javaslatról az ítélőtábla elnöke dönt és meghatározza a tanácsok működésének rendjét. Az ítélőtábla vezetői és a bírák ítélkezésének ütemezése 50. § Az ítélőtábla elnöke és elnökhelyettese évente legalább 10-10 tárgyalási napon ítélkeznek, vagy arányos mértékű tárgyaláson kívüli és nemperes ügyet intéznek az ügyelosztási rendben meghatározott ügyszakban és ügycsoportban. 51. § Az ítélőtáblán a tárgyalásokat az SzMSz. 48. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint elkészített – a tanácsok működésére vonatkozó – éves rend és az éves ügyelosztási rend szerint kell megtartani. A tárgyalások kezdő időpontja 8 30 óra. Az ügyelosztási rendre vonatkozó alapvető szabályok 52. § (1) Az ügyelosztási rendet – ügyszakonként – a Bsz. 11. § (3), (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint a tárgyévet megelőző december hó 10. napjáig az ítélőtábla elnöke – a kollégiumvezetők előterjesztése alapján - határozza meg.
33
34 (2) Az ítélőtábla elnöke gondoskodik az ügyelosztási rendnek az érintettekkel való haladéktalan megismertetéséről és a felek által is hozzáférhető helyen történő kifüggesztéséről. (3) Az ügyek kiosztását a tanácsok részére az ügyelosztási rend szabályai szerint a kollégiumvezetők végzik. A kollégiumvezetők az ügy iratainak a bemutatását követően haladéktalanul intézkednek az ügyet intéző bírói tanács kijelölése tárgyában. (4) A tanácsok részére kiosztott ügy előadóját a tanács elnöke jelöli ki. (5) Az ügyek kiosztása során az ügyelosztási rend szabályaitól eltérni, a már kijelölt előadó bírótól az ügyet más bíróra átosztani a Bsz. 11. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján elsősorban a következő esetekben lehet: a) kizárás; b) elfogultság bejelentése; c) az ügyet intéző bíró szolgálati jogviszonyának megszűnése, munkavégzésének felfüggesztése, szolgálati helyének megváltozása; 30 napot meghaladó tartós távolléte; d) a tanácsok, a megszüntetése;
bírák
aránytalan
munkaterhének
e) az ügyek egyesítése. Az ügyek intézésének sorrendje, a soron kívüli ügyintézés szabályai 53. § (1) Az ügyek intézését érkezési sorrendben kell megkezdeni, a tanács elnöke az ügyeket érkezési sorrendben tűzi ki tárgyalásra. (2) Az ügyek tárgyalásra történő kitűzésekor az érkezési sorrendtől a tárgyalási napok jobb kihasználása érdekében el lehet térni. (3) A jogszabály által meghatározott, illetve az OIT határozataival elrendelt esetekben az ügyeket soron kívül kell intézni. Az ügyfél kérelmére – a tanácselnök véleményének a megismerését követően – az ítélőtábla elnöke írásban soron kívüli eljárást rendelhet el. (4) Azokat az ügyeket, amelyeket a (3) bekezdésben foglaltak szerint soron kívül kell intézni, tárgyalás tartása esetén a lehetőség szerinti legkorábbi időpontra kell tárgyalásra kitűzni. A soron kívül intézendő ügyekben valamennyi eljárási cselekményt soron kívül kell elvégezni.
34
35 Az ügyeletre és a készenlétre vonatkozó alapvető szabályok 54. § (1) A bírói feladatok ellátása céljából a bíró készenlétre az igazságügyi alkalmazott készenlét és ügyelet teljesítésére, illetve túlmunka elvégzésére is kötelezhető. (2) A bírót és az igazságügyi alkalmazottat a készenlét és az ügyelet teljesítéséért külön díjazás illeti meg. Az igazságügyi alkalmazott túlmunka végzése esetén szabadidőre, vagy díjazásra jogosult. (3) Az ügyeletre és a készenlétre vonatkozó rendelkezéseket általános érvényű elnöki rendelkezés tartalmazza.
Az igazgatási jellegű panaszügyek intézése 55. § (1) Az ítélőtáblán az igazgatási jellegű panaszügyek intézése a panaszok intézésének rendjéről szóló, az OIT 1999. évi 15 számú szabályzata szerint történik. (2) A panaszügyeket a kollégiumvezetők, a tanácselnökök és az ÍGH főosztályvezetőjének a közreműködésével az ítélőtábla elnökhelyettese intézi. (3) A panaszok elemzését és értékelését az éves beszámoló összbírói értekezletre készült írásbeli tájékoztatóban kell elvégezni.
VII. Fejezet Az ügyfélfogadás rendje 56. § (1) Az ítélőtábla elnökének ügyfélfogadási időpontja: a hónap páros heteiben csütörtök 1000-1200 óráig
(2) Az ítélőtábla kezelőirodáinak ügyfélfogadási időpontja: a) polgári iroda: hétfő, kedd, csütörtök, péntek
1000-1200 óráig
35
36 szerda és
800-1200 óráig 13 -1500 óráig 00
b) büntető iroda: hétfő, kedd, csütörtök, péntek
1000-1200 óráig
szerda és
800-1200 óráig 1300-1500 óráig
(3) Az ÍGH ügyfélfogadási időpontja: hétfőtől péntekig naponta
800-1300 óráig 1400-1500 óráig
és Az ÍGH pénztárának nyitva tartása: hétfőtől péntekig naponta
800-1300 óráig 1400-1500 óráig
és
(4) Az ítélőtábla elnöke, a kezelőirodák és az ÍGH indokolt esetben az ügyfélfogadási időtől az ügyfelek javára eltérhetnek. (5) Az ügyfélfogadás rendje az ítélőtábla épületében tájékoztató táblán van kifüggesztve. (6) A beadványok gyűjtésére gyűjtőláda áll rendelkezésre. A gyűjtőláda ürítése naponta a munkaidő befejezése előtt fél órával történik. (7) Az ügyfélfogadás rendjének változásáról a nyilvánosságot az ítélőtábla épületében kifüggesztett hirdetőtábla – a változás hatályba lépését megelőzően 15 nappal – tájékoztatja.
VIII. Fejezet Az ítélőtábla éves költségvetésének tervezésére és a kiadási előirányzat módosítására vonatkozó alapvető szabályok 57. § Az ítélőtábla éves költségvetésének tervezésére és a kiadási előirányzat módosítására a következő szabályok vonatkoznak: a) az ítélőtábla éves költségvetésének tervezése a tárgyévet megelőző évben – a PM. Tervezési köriratára, az OIT és az OIT Hivatala előírásaira figyelemmel – három ütemben (első ütem: költségvetési javaslat, második
36
37 ütem: az éves költségvetés, míg a harmadik az elemi költségvetés) történik; b) az ítélőtábla éves költségvetésének a tervjavaslatát az SzMSz. 14. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az ÍGH készíti el; c) az ÍGH által előterjesztett éves költségvetési tervjavaslatot – az ítélőtábla Bírói Tanácsa és az érdekképviseleti szervek véleményének a megismerését követően – az ítélőtábla elnöke hagyja jóvá; d) az ÍGH az éves költségvetési tervjavaslat elkészítése során folyamatosan egyeztet az OIT Hivatala Költségvetési Fejezeti Főosztályával; e) a tárgyévet megelőző év novemberében az OIT Hivatalában megtartott költségvetési tervtárgyalás keretében rögzítésre kerülnek mindazok a bevételek és kiadások, amelyek forrástól függetlenül az ítélőtáblai feladatokkal kapcsolatosak. A tervtárgyaláson az OITH és az ítélőtábla gazdasági szakemberei mellett részt vesz az OIT hivatalvezető-helyettese illetve az ítélőtábla elnöke; f) az ítélőtábla részére az OIT által megállapított éves költségvetés fő irányszámainak alapulvételével a megvalósítási- és teljesítménytervet is magában foglaló éves költségvetést az ÍGH készíti el. Az ítélőtábla elnöke által felterjesztett éves költségvetést az OIT elnöke hagyja jóvá a tárgyév február 20-áig; g) a jóváhagyott éves költségvetés alapján készíti el az ÍGH a kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezett elemi költségvetést; h) az éves költségvetés Áht. 90. §-a (2) bek. b)-d) pontja szerinti részeit év közben módosítani kell az Ámr. 45. §-a (1) bekezdése, illetve módosítható a (2) bekezdése értelmében i) az ítélőtábla elnöke saját hatáskörben – az OITH és a Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett – kiadási és bevételi előirányzatainak főösszegét, figyelemmel az Áht. vonatkozó rendelkezéseire, előirányzat-maradványból, illetve bevételi többletéből felemelheti; j) az ítélőtábla elnöke a jóváhagyott éves költségvetésben megállapított kiadási előirányzat fő összegén belül – az ÍGH javaslatát figyelembe véve – a kiadási részelőirányzatok összegét módosíthatja. Kivételt képez ez alól a működési és felhalmozási előirányzatok között végrehajtott átcsoportosítás, amelyhez az Ámr. 60. § (5)
37
38 bekezdése értelmében az irányító szerv jóváhagyását kell kérni. A kiadási előirányzat fő összegét csak jogszabály, az OIT és az OIT elnöke módosíthatja.
IX. Fejezet A bírói testületekkel, egyesületekkel és az érdekképviseleti szervekkel való együttműködés szabályai 58. § (1) A ítélőtábla elnöke a Bsz. 77-90. §-aiban meghatározott rendelkezések alapján biztosítja a bírói testületek és más érdekképviseleti szervek részére a működési feltételeket, a javaslattételi, véleményezési jogok gyakorlását és a jogszabályokban meghatározott jogosultságok érvényesülését. (2) Az ítélőtábla elnöke a bírói testületek, egyesületek és más érdekképviseleti szervek vezetőit az SzMSz. rendelkezései szerint hívja meg az általa összehívott értekezletekre és tájékoztatást ad részükre az ítélőtáblát érintő legfontosabb kérdésekről. (3) Az ítélőtábla elnöke biztosítja, hogy az ítélőtábla Bírói Tanácsának elnöke és tagjai, a bírói egyesületek és más érdekképviseleti szervek vezetői és tisztségviselői e minőségükben a tevékenységüket munkaidőben végezzék. (4) Az ítélőtábla elnöke az ítélőtábla költségvetéséből biztosítja a Bírói Tanács kiadásait. Közös feladatok végrehajtása során a bírói egyesületek és más érdekképviseleti szervek kiadásaihoz esetenként hozzájárul.
X. Fejezet Záró és átmeneti rendelkezések 59. § (1) Az SzMSz. 6. § (1) bekezdésében foglalt kollégiumi ügyrendet, az 14. §-ban foglalt ÍGH ügyrendet, illetve gazdasági szabályzatokat, továbbá az informatikai adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot, a 25. § d) 38
39 pontjában foglalt titokvédelmi szabályzatot, a 2003. június 30. napjáig kinevezett igazságügyi alkalmazottak feladat típusonkénti munkaköri leírásait 2003. szeptember 30. napjáig, az SzMSz. 13. § (2) bekezdésében foglalt belső ellenőrzési szabályzatot, 20. § (2) bekezdésében foglalt honvédelmi és polgári védelmi szabályzatot és a 21. § (2) bekezdésben foglalt tűzvédelmi és munkavédelmi szabályzatot 2003. december 31. napjáig kell elkészíteni és az SzMSz. rendelkezései szerint meghatározott esetekben jóváhagyni. (2) Az SzMSz.-ben meghatározott munkatervek és egyéb tervek közül 2003. második félévére - 2003. június 30. napjáig – a következőket kell elkészíteni: a) a kollégiumi munkaterv; b) az igazgatási munkaterv; c) a tanácsok működésének rendje; d) az ügyelosztási rend. (3) Az SzMSz. és az SzMSz-ben meghatározott szabályzatok, ügyrendek és munkaköri leírások szükség szerinti módosításáról folyamatosan kell gondoskodni. A módosításokat a hatályban lévő dokumentum megfelelő rendelkezéseinél át kell vezetni és a módosított dokumentumokat egységes szerkezetben az érintetteknek ki kell adni. (4) Az ítélőtábla elnöke 2003. december 31. napjáig a bírák, illetve az igazságügyi alkalmazottak tevékenységének az értékelésére egységes szempontrendszert és 2004. január 1. napjától 2008. december 31. napjáig terjedő időre értékelési ütemtervet készít. (5) Az SzMSz. mellékletei: a) az ítélőtábla igazgatási munkaterve; b) a kollégiumok ügyrendje; c) a kollégiumok ügyelosztási rendje; d) az ÍGH ügyrendje, valamint a 14. § (6) bekezdésben részletezett szabályzatok; e) a bírósági vezetők szakmai, pénzügyi hatásköri jegyzéke; f) tűzvédelmi szabályzat; g) munkavédelmi szabályzat h) belső ellenőrzési kézikönyv i) belső kontroll rendszer j) informatikai biztonsági szabályzat
39
40 k) közérdekű, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjéről szóló szabályzat l) helységek és berendezések használatának rendje m) a kötelezettségvállalás, részletes szabályai.
utalványozás,
érvényesítés
(6) Az ítélőtábla elnöke gondoskodik arról, hogy a bírák és az igazságügyi alkalmazottak az SzMSz-t – az OIT általi jóváhagyását követő 30 napon belül – és az SzMSz. rendelkezései szerint elkészült egyéb dokumentumokat megismerjék és alkalmazzák.
XI. Fejezet Egyéb rendelkezések 60. § Az összbírói- és kollégiumi értekezletekről kivételesen indokolt esetben lehet csak távol maradni és azt előre, az ítélőtábla elnökének, illetve az illetékes kollégiumvezetőnek be kell jelenteni. E rendelkezés vonatkozik a szakmai értekezleteken történő megjelenésre is. 61. § (1) Hivatali gépkocsit a gépjármű üzemeltetési szabályzatba foglalt eljárási rend szerint kell igényelni. (2) A hivatali személygépkocsikat az ítélőtábla bírái, az ÍGH főosztályvezetője és az Informatikai Osztály vezetője veheti igénybe egyénileg. A további igazságügyi alkalmazottak igényének elbírálásáról az ítélőtábla elnöke dönt. 62. § Az ítélőtábla csatlakozott a Baranya Megyei Bíróság elnöke által az épület nyitva tartására, a rendezvények szervezésére és a vendégszobák használatára vonatkozó szabályzatokról szóló rendelkezésekhez. 63. § Névnapok, más engedélyezett.
alkalmak megünneplése 1500 órától kezdődően
64. §
40
41 (1) A napi munkaidő befejezése és a következő munkanapi munkakezdés közötti időben a ítélőtábla dolgozói nem tarthatnak, nem tárolhatnak a hivatali munkával össze nem függő pénzt, értékpapírt, ékszert, értéktárgyat és egyéb ingóságokat a hivatali helyiségekben. (2) Amennyiben a dolgozó a munkaidő alatt valamilyen oknál fogva nagyobb összegű készpénzt, értékpapírt vagy más olyan tárgyat tart magánál, amelynek értéke az 50.000 Ft-ot meghaladja és nem tartozik a munkába járáshoz szükséges szokásos tárgyak közé, az ítélőtábla elnökhelyettesének, távolléte esetén pedig az ÍGH főosztályvezetőjének, illetőleg az elnöki iroda vezetőjének köteles azt bejelenteni. A bejelentést követően a bejelentés címzettje rendelkezik az ingóság munkaidő befejezéséig történő elhelyezéséről. 65. § (1) A Baranya Megyei Bíróság elnökével kötött megállapodás értelmében a sorompóval biztosított gépjárműparkoló igénybevételére az ítélőtábla dolgozói a parkolóhelyek 19%-ának megfelelő arányban jogosultak. (2) A sorompóval védett parkolóba történő be- és kihajtáshoz szükséges kulcs (kártya) biztosítására irányuló kérelmek tárgyában az ítélőtábla elnöke határoz. Pécs, 2003. október 8.
Dr. Lábady Tamás az ítélőtábla elnöke
41
42
A PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
(az I-IV. számú módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan)
Módosítások: I.
– 2004. december 30.
II.
– 2006. szeptember 29.
III.
– 2006. december 29.
IV. – 2010. augusztus 12. Hatályon kívül helyezett rendelkezések.
42
