Farmos Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2009. (XII.28) Önk. rendelete a helyi adókról Farmos Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. (továbbiakban: Hatv.) 1. § (1) bekezdése, a 6. §, a 43. § (3) bekezdése, a 45. § és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet (továbbiakban: Rendelet) alkotja:
ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1. § Farmos Község Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezet be. 2. § (1) A rendelet alkalmazásában adóalany: a) a magánszemély, b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. (2) Adómentes az (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv, a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény és - kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában - a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (Hatv. 3. § (2) bekezdés) (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az irányadó az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása. 3. § Az önkormányzat rendeletével: a) vagyoni típusú adók, b) kommunális jellegű adók, továbbá c) helyi iparűzési adó bevezetésére jogosult. 4. § Az önkormányzat az adómegállapítási joga az alábbiakra terjed ki:
a) vagyoni típusú, kommunális jellegű adók, továbbá helyi iparűzési adó bevezetése, b) az adó mértékének meghatározása a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez, az adóalanyok teherviselő képességéhez és a törvényben meghatározott felső határokhoz igazodóan c) a törvényben meghatározott mentességek, kedvezmények további mentességekkel, kedvezményekkel való bővítése
MÁSODIK RÉSZ AZ EGYES ADÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK II. fejezet VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK 1. Építményadó Az adókötelezettség 5. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény). (2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, az építmény rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
Az adó alanya 6. § Az adó alanya az a jogi személyiséggel és nem jogi személyiséggel bíró gazdasági társaság, amely a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Ha az építményt az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, a tulajdonos és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy megállapodása, nyilatkozata szerinti személy – megállapodás hiányában a vagyoni értékű jog jogosultja az adó alanya. 7. § Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
Az adómentesség 8. § Mentes az adó alól: a) a szükséglakás, b) a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2, c) a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, d) költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény, e) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló,
üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 9. § (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény fennállása évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (3) Az építmény használatának szünetelése az adófizetési kötelezettséget nem érinti. Az adó alapja 10. § (1) Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. Nem minősül építménynek a 3 évesnél rövidebb időtartamra létesített (ideiglenes) építmény. (2) Hasznos alapterület a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. Az adó mértéke 11. § Az adó évi mértéke: 500.-Ft/m2
III. Fejezet KOMMUNÁLIS JELLEGŰ ADÓK 1. Kommunális adó 1.1. Magánszemély kommunális adója Az adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
12. § Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki az Önkormányzat illetékességi területén lakóházzal, illetve telektulajdonnal rendelkezi, valamint azt, aki az Önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.
13. § (1) Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a 9. §-ban foglaltak az irányadók.
(2) Telektulajdonhoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség az év első napján tulajdonosként bejegyzett adóalanyt terheli.
Az adó mértéke 14. § A magánszemélyt jelen rendelet 12. §-ban meghatározott adótárgyanként, illetve lakásbérleti jogonként a.) belterületi adótárgy, illetve lakásbérleti jog után évi 8.000.-Ft, b.) Muszály, Öregszőlő településrészi adótárgy, illetve lakásbérleti jog után évi 6.000.-Ft, c.) Krizsán, Újföld, Szegedi föld, Peres, Györgyei föld és Rekettyés külterületi adótárgy, illetve lakásbérleti jog után évi 4.000.-Ft/év adófizetési kötelezettség terheli.
Adómentesség 15. § (1) Mentes az adó alól a 8. § c) és d) pontjában meghatározott adótárgy, valamint az újonnan épült lakóház a lakhatási engedélyt követő év január 01-jét követő 5 naptári évre. (2) Farmos Község Önkéntes Tűzoltó Egyesület készenlétet ellátó önkéntes tűzoltói közül -a tűzelleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltásról szóló 1996. évi XXXI. tv. 38. § -a alapján- mentesülnek a magánszemélyek kommunális adójának megfizetése alól azok a tűzoltók, akik az Egyesület által végzett tűzoltásban, műszaki mentésben és katasztrófavédelmi elhárításban éves szinten legalább hatvan óra mentési időt elérő szolgálatot teljesítenek. (3) Az adómentességre jogosító mentési időtartam igazolására, valamint az adómentesség iránti kedvezmény bejelentésére és igazolására Farmos Község Önkéntes Tűzoltó Egyesület mindenkori elnöke jogosult.
Adókedvezmény 16. § (1) Saját használatban lévő adótárgy vonatkozásában –írásbeli bejelentésrekedvezményben részesül az az adófizetésre kötelezett magánszemély, aki a 70. és 80. év közötti adóalany. Az adókedvezményben részesülő a 14. §-ban meghatározott kommunális adó 50 %-ának fizetésére kötelezett. (2) Adófizetési kötelezettség nem terheli a 80. életév feletti adóalanyt, valamint az egyedül élő 70-80 életév közötti adóalanyt. IV. Fejezet HELYI IPARŰZÉSI ADÓ Az adókötelezettség, az adó alanya 17. § (1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység)
(2) Az adó alanya: a) a vállalkozó, b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 Ft-ot meghaladja, c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak. 18. § Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység 19. § (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységeket végez az Önkormányzat illetékességi területén, ha székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az Önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b) építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel, vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. (3) Ha a tevékenység időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 20. § (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. (2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. Az adó alapja 21. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítés értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik.
(2) Ha a vállalkozó több önkormányzati illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően –a vállalkozónak kell a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény mellékletében meghatározottak szerint megosztania. (3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. Az adó mértéke 22. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 1,65 %-a. (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként 1.000.-Ft. (3) A székhely, illetőleg a telephely szerinti Önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően -a (4) bekezdésben meghatározott módonlevonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. (4) az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintéjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le. A tételes átalányadózókra vonatkozó különös adózási mód 23. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti tételes átalányadózó vállalkozót az adókötelezettség kizárólag a telephelye, ennek hiányában a székhelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adóalany az adóévben fennálló állandó jellegű iparűzési tevékenysége utáni adókötelezettségét a (3)-(5) bekezdésekben foglaltak szerint tételes adózással is teljesítheti. (3) A tételes adó éves összege 10.000.-Ft. (4) A tevékenységét év közben kezdő vállalkozó esetében, illetve ha a vállalkozó tevékenységét év közben megszünteti, akkor a fizetendő adó összege a (3) bekezdésben meghatározott tételes adó éves összegének napi időarányosítással megállapított része. (5) A tételes adózás adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévet megelőző évről szóló bevallással egyidejűleg, a tevékenységét év közben kezdő vállalkozó esetében, illetőleg ezen önkormányzati rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz.
V. Fejezet Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése 24. § (1) A vállalkozó adóelőleget köteles fizetni. (2) Az adóelőleg összege: a) az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál ideértve az idényjellegű tevékenységet is a megelőző és adójának megfelelő összeg. b) az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összege, c) a tevékenységét az adóév közben vállalkozónál az adóérve bejelentett várható adó összege. (3) Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja, vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. (4) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. alapján a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozónak a cégbírósági bejegyzése napjától számított, illetőleg ezen Rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz. (5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékén az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. (6) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdés a b) pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési maghagyás alapján fizeti. (7) A magánszemély terhére az adóhatóság által megállapított adó két részletben fizethető (március 15. és szeptember 15.). 25. § (1) Az önkormányzati adóhatóság egyedi esetekben a magánszemély kérelme alapján őt terhelő adótartozást, bírságot, pótlékot méltányossági alapon mérsékelheti, vagy elengedheti, ha megfizetése az adózó és vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. (2) Az adóhatóság a pótlék és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti. VI. fejezet Záró rendelkezések 26. § (1) Ez a Rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit 2010. január 01. napjától kell alkalmazni.
(2) E Rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 8/1999. (XII.14.) Önk. rendelet, a 11/2002. (XII.17.) Önk. rendelet, a 13/2003.(XII.02.) Önk. rendelet, a 7/2004. (XI.01.) Önk. rendelet és a 12/2008. (VIII.14.) Önk. rendelet. (3) A Rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. tv. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. rendelkezései az irányadóak. (4) A Rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. Farmos, 2009. december 21. Boros Zoltán polgármester
Kudett Magdolna jegyző
Záradék: A Rendelet a mai napon kihirdetésre került. Farmos, 2009. december 28. Kudett Magdolna jegyző
