Ordacsehi Község Önkormányzatának 4/2009. (III.30.) rendelete A szociális ellátások helyi szabályozásáról A módosításokkal egységes szerkezetben Utolsó átvezetett módosítás: 17/2011. (X. 28.) rendelet Ordacsehi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított - 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. §(3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37/D (3) bekezdésében, 38. §-ának (9) bekezdésében, 43/B § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. §ának (1) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében, 55/C § (4) bekezdésében és a 62. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET Általános rendelkezések A rendelet célja A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. A rendelet hatálya 1.§ E rendelet hatálya kiterjed: a) Az Ordacsehi Községi Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre. b) Az Szt.6.§-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Ordacsehi község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte. c) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. d) Az Szmtv. szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint az Szt. 32/B.§ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében a Szt. 3. §-a (3) bekezdésének b./ pontjában meghatározott személy körre, amennyiben az ellátás időpontjában bejelentett lakóhellyel rendelkezik. e) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az Ordacsehi Községi Önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra.
Az Önkormányzat által biztosított ellátások 2.§ (1) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások: a) lakásfenntartási támogatás b) ápolási díj c) átmeneti segély d) temetési segély (2)1 (3) Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátások Balatonboglár-Ordacsehi Települések Platán Szociális Alapszolgáltatási Központja útján: a) étkeztetés b) házi segítségnyújtás c) családsegítés d) nappali ellátás Hatásköri rendelkezés 3.§ Az e rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati szociális hatásköröket az egyes ellátásokhoz kapcsolódó rendelkezésekben meghatározottak szerint a képviselő-testület, illetőleg átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja. Eljárási rendelkezések 4.§ (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket az önkormányzat ügyfélszolgálatánál (Ordacsehi, Fő utca 54.) lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni. (2) Az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet BalatonboglárOrdacsehi Települések Platán Szociális Alapszolgáltatási Központja Balatonboglár, Dózsa György utca 45. (a továbbiakban: Alapszolgáltatási Központ) vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni. (3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére. (4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet 1.számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be. 5.§ (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia. (2) A jogosultság megállapításakor a) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, 1
Hatályon kívül helyezte a 35/2009. (XII. 18.) rendelet 1.§-a és 2.§ (1) bekezdése. Hatálytalan 2010.01.01-től.
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni. (3) A jövedelem igazolható: a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolással, b) munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással, c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal, d) vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolásával, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról. (4) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt. (5) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra. (6) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető. 6.§ (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból a döntést követő azonnali kifizetés a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet. (2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja. 7.§ (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni. (2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Polgármesteri Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 8.§ (1) A rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély, a temetési segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell. (2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.
(3) Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének legfeljebb 20 %-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben, amelyet a védelembe vett gyermek étkezési térítési díjának kifizetésére kell fordítani. 9.§ A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék. 10.§ (1) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja. II. FEJEZET Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 11.§ Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a képviselő-testület az Szt.-ben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek szerint a) lakásfenntartási támogatást, b)2 c) átmeneti segélyt, d) temetési segélyt állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). Aktív korúak ellátása Az aktív korúak ellátásának egyéb feltételei 3 11/A.§4 (1) Az aktív korúak ellátásának kérelmezője, illetve jogosultja köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozóan az Szt. 33.§ (7) bekezdésében foglaltak az irányadók. (2) A kérelmező, valamint az ellátásra jogosult az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét megszegi, ha: a) lakóház esetén az épület, lakás esetén a lakás állaga veszélyezteti az emberi életet és testi épséget; b) lakóház esetén az épület, lakás esetén a lakás környezetében jelentős mennyiségű, az általa használt – annak hiányában 60 literes - hulladékgyűjtő edény űrtartalmának kétszeresét elérő mennyiségű hulladékot halmoz fel; c) lakóház esetén az épület, lakás esetén a lakás környezetében csekély mennyiségű, de emberi egészségre ártalmas veszélyes hulladékot halmoz fel; d) lakóház esetén az udvarban, kertben található tárgyak rendben tartását elmulasztja; e) lakóház esetén a kerítéssel kívül határos területen, járdán hulladékot tárol; 2
Hatályon kívül helyezte a 35/2009. (XII. 18.) rendelet 2.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2010.01.01-től. Az alcím elnevezését megállapította a 14/2011. (IX. 26.) rendelet 1.§ (1) bekezdése. Hatályos 2011.09.27-től. 4 Szövegét megállapította a 14/2011. (IX. 26.) rendelet 1.§ (2) bekezdése. Hatályos 2011.09.27-től. 3
f) lakóház esetén az ingatlan, valamint a kerítéssel kívül határos terület takarítását, e területen a növényzet külön jogszabályban meghatározott kaszálását elmulasztja; g) lakóház esetén az épület, járda hó- és jégmentesítési kötelezettségét elmulasztja; h) az ingatlanán az egészségügyi veszélyt jelentő kártevők elszaporodása meggátolását elmulasztja. (3) A lakókörnyezet rendezettségét az Alapszolgáltatási Központ ellenőrzi. (4) A kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölését tartalmazó felhívástól számított öt napon belül köteles eleget tenni az (1) bekezdésben előírt kötelezettségnek. Rendszeres szociális segély 12.§5 (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására az Szt. 37-37/C. §-ban foglaltak irányadók. (2) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy is rendszeres szociális segélyre jogosult, a) aki három vagy több gyermeket háztartásában egyedül nevel; b) akinek orvosi szakvéleménnyel igazolt egészségkárosodása eléri a 40%-ot; c) aki orvosi szakvéleménnyel igazoltan folyamatos pszichiátriai kezelés alatt áll; d) aki a Ptk. 685.§ b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó körbe nem tartozó hozzátartozóját ápolja. (3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy a segély megállapításának, folyósításának feltételeként Ordacsehi Község Önkormányzata hivatali feladatait ellátó Balatonboglár Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalával, az illetékes munkaügyi központtal és az Alapszolgáltatási Központtal köteles együttműködni. 13.§ Az együttműködés eljárási szabályai (1)6 A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles. Az együttműködési kötelezettség kiterjed a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre b) beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére c) a programban foglaltak teljesítésére (2) Az együttműködésre kijelölt szerv az Alapszolgáltatási Központ. (3)7 A megjelenési kötelezettséget tartalmazó értesítést a Ket. idézésre vonatkozó szabályai szerint kell kézbesíteni a rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személy részére. (4)8 A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személy köteles: a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából b) együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében c) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a megállapodást megkötni d) a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervvel, és a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél havonta megjelenni. 5
Szövegét megállapította az 5/2011. (IV. 5.) rendelet 2.§-a. Hatályos 2011.04.06-tól. Felvezető szövegét megállapította a 35/2009. (XII. 18.) rendelet 4.§-a. Hatályos 2010.01.01-től. 7 Szövegét megállapította a 35/2009. (XII. 18.) rendelet 4.§-a. Hatályos 2010.01.01-től. 8 Jelölését és felvezető szövegét megállapította a 35/2009. (XII. 18.) rendelet 4.§-a. Hatályos 2010.01.01-től. 6
e) az a) és d) pontban meghatározott megjelenési kötelezettségének elmulasztása esetén mulasztását betegség esetén orvosi igazolással, más hatóság előtti eljárásban való megjelenését e hatóság által kiállított írásos igazolással igazolni az elmulasztott határidőtől számított 5 napon belül. (5)9 Az Alapszolgáltatási Központ a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében: a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor nyilvántartásba veszi, b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt az Szt. 37/D. § (2) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól, c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt, d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot. (63/2006. (III.27.) Korm.r. 17. §. (10) bek.) f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, g) a (4 ) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, h)10 az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személyt a mulasztás okának igazolására, i)11 vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e, j) a (3) bekezdés e) pontjában foglaltak figyelembe vételével elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket k)12 az igazolási kérelem elutasítását követő 5 napon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt, aki 5 napon belül írásban tájékozatja a rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személyt a mulasztásról, illetve az ismételt mulasztás következményeiről. (6)13 A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki: a) pszichológiai tanácsadás, b) munkajogi tanácsadás, c) képzési tanácsadás, d) álláskeresési technikák elsajátítását célzó tréning, e) reintegrációs csoportfoglalkozás, f) mentálhigiénés tanácsadás. (7)14 A (3) bekezdés a-d) pontjában meghatározott szolgáltatásokat a Munkaügyi Központ, az e-f) pontjában meghatározott szolgáltatásokat az Alapszolgáltatási Központ nyújtja. 9
Jelölését megállapította a 35/2009. (XII. 18.) rendelet 4.§-a. Hatályos 2010.01.01-től. Szövegét megállapította a 35/2009. (XII. 18.) rendelet 4.§-a. Hatályos 2010.01.01-től. 11 Szövegét megállapította a 35/2009. (XII. 18.) rendelet 4.§-a. Hatályos 2010.01.01-től. 12 Szövegét megállapította a 35/2009. (XII. 18.) rendelet 4.§-a. Hatályos 2010.01.01-től. 13 Jelölését megállapította a 35/2009. (XII. 18.) rendelet 4.§-a. Hatályos 2010.01.01-től. 14 Jelölését és felvezető szövegét megállapította a 35/2009. (XII. 18.) rendelet 4.§-a. Hatályos 2010.01.01-től. 10
14.§ Az együttműködési kötelezettség megszegése Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül: a) az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban az Alapszolgáltatási Központtal a megállapodás megkötésére megállapított határidő elmulasztása b) a megjelenési kötelezettség elmulasztása, c) a határozatban előírt képzésen való részvétel elmulasztása, d) előírt programban való részvétel elmulasztása. Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei 15.§ (1)15 (2)16 Az Alapszolgáltatási Központ vezetőjének értesítésére a jegyző 15 napon belül írásban felhívja a rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személyt az együttműködési kötelezettség teljesítésére, és tájékoztatja az együttműködési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeire. Lakásfenntartási támogatás 16.§17 (1) Az önkormányzat az Szt-ben és e rendeletben meghatározott jogosultaknak normatív lakásfenntartási támogatást és helyi lakásfenntartási támogatást nyújt. (2) A lakásfenntartási támogatásra jogosultak körére az Szt. 38.§ (1)-(2) bekezdésében, valamint 39.§-ban foglaltak az irányadók. (3) Normatív lakásfenntartási támogatás esetén a lakásfenntartás elismert havi költségére, az elismert lakásnagyságra, valamint a lakásfenntartási támogatás havi összegére az Szt. 38.§ (3)-(8) bekezdésében foglaltak az irányadók. (4) A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja. Helyi lakásfenntartási támogatás18 17. §19 (1) Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testülete önálló ellátásként helyi lakásfenntartási támogatásban részesíti azt a személyt, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 255 %-át, normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. (2)21 A lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó helyben elismert havi költsége (a továbbiakban: elismert havi költség) 455 forint. 20
15
Hatályon kívül helyezte az 5/2011. (IV. 5.) rendelet 6.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2011.04.06-tól. Szövegét megállapította a 35/2009. (XII. 18.) rendelet 5.§-a. Hatályos 2010.01.01-től. 17 Szövegét megállapította az 5/2011. (IV. 5.) rendelet 3.§-a. Hatályos 2011.04.06-tól. 18 Beiktatta az 5/2011. (IV. 5.) rendelet 4.§-a. Hatályos 2011.04.06-tól. 19 Beiktatta az 5/2011. (IV. 5.) rendelet 4.§-a. Hatályos 2011.04.06-tól. 20 Szövegét megállapította a 14/2011. (IX. 26.) rendelet 2.§ (1) bekezdése. Hatályos 2011.09.27-től. 21 Szövegét megállapította a 14/2011. (IX. 26.) rendelet 2.§ (2) bekezdése. Hatályos 2011.09.27-től. 16
(3)22 A helyi lakásfenntartási támogatás havi összege a normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság (a továbbiakban: elismert lakásnagyság), az egy négyzetméterre jutó elismert költség, és a helyi támogatás mértékének (a továbbiakban: HTM) szorzata, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. A HTM kiszámítása a következő módon történik: J-0,5 NYM x 0,15 HTM = 0,3───── NYM ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A HTM-et ezredre kerekítve kell meghatározni.. (4) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál lehet benyújtani minden év április 30-ig és november 30-ig. 18.§23 (1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben meghatározott nyilatkozatot, a jövedelmi és vagyoni igazolásokat, s a lakásfenntartási költségek igazolásául szolgáló számlákat, albérletben élő esetén a bérleti szerződést, pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát, a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolását. (2) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás a (4) bekezdésben foglalt kivétellel a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. (3)24 Amennyiben a lakásfenntartás gázfogyasztás és a tüzelőanyag költsége nélkül számított havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya eléri a 30%-ot, a támogatást egy évre kell megállapítani. (4)25 Amennyiben a lakásfenntartás gázfogyasztás és a tüzelőanyag költsége nélkül számított havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya nem éri el a 30%-ot, a támogatást október 1. és a következő év április 30. napja közötti időszakra, október 30. napját követően benyújtott kérelem esetén a kérelem benyújtása hónapjának első napjától április 30. napjáig terjedő időszakra kell megállapítani. (5)26 (6)27 (7) A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.
19.§28 Törölt alcím29 20.§30 Átmeneti segély 21.§ 22
Szövegét megállapította a 14/2011. (IX. 26.) rendelet 2.§ (3) bekezdése. Hatályos 2011.09.27-től. Beiktatta az 5/2011. (IV. 5.) rendelet 4.§-a. Hatályos 2011.04.06-tól. 24 Szövegét megállapította a 14/2011. (IX. 26.) rendelet 3.§-a. Hatályos 2011.09.27-től. 25 Szövegét megállapította a 17/2011. (X. 28.) rendelet 1.§-a. Hatályos 2011.10.29-től. 26 Hatályon kívül helyezte a 14/2011. (IX. 26.) rendelet 4.§ (4) bekezdése. Hatálytalan 2011.07.27-től. 27 Hatályon kívül helyezte a 17/2011. (X. 28.) rendelet 3.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2011.10.29-től. 28 Hatályon kívül helyezte a 35/2009. (XII. 18.) rendelet 6.§ (1) bekezdése. Hatálytalan 2010.01.01-től. 29 Hatályon kívül helyezte az 5/2011. (IV. 5.) rendelet 6.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2011.04.06-tól. 30 Hatályon kívül helyezte a 35/2009. (XII. 18.) rendelet 6.§ (1) bekezdése. Hatálytalan 2010.01.01-től. 23
A Képviselő-testület a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt. 22.§ (1) Átmeneti segélyben kell részesíteni kérelemre azt a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő: a) személyt, akinek 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg. b) egyedülálló személyt, akinek az 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg. c) gyermekét egyedül nevelő egyedülálló személyt, akinek az 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg. d) három, vagy több gyermekét nevelő személyt, akinek az 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg. (2) Ha a kérelem teljesítése késedelmet nem tűrő, helyrehozhatatlan következménnyel járna, a segély megállapítható a kérelmező anyagi és büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata alapján az 4.§-ban írt eljárási szabályok mellőzésével. Ez esetben - közismert, illetőleg a hivatalból ismert körülmények kivételével - a kérelem megállapítását követő 30 napon belül utólag kell az igazolásokat és egyéb bizonyítékokat pótolni. (3) Átmeneti segély egy határozattal egy alkalomra, vagy havonta rendszeresen legfeljebb hat hónapig terjedő időre állapítható meg. (4) Az átmeneti segély legkisebb összege ezer forint lehet, havonkénti egyszeri legmagasabb összege elérheti az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, azonban éves viszonylatban nem haladhatja meg annak két és félszeresét. (5) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl.: elemi csapás, hosszabb - legalább 1 hónapos - kórházi ápolással járó betegség, tartós - legalább 1 hónapos - táppénzes állomány, súlyos - többszörös töréssel vagy csonkolással járó - baleset) hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható átmeneti segély. Ebben az esetben az átmeneti segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladhatja meg. 23.§ (1) Az átmeneti segély megállapítása előtt környezettanulmányt kell készíteni, ha 12 hónapnál nem régebbi környezettanulmány nem áll rendelkezésre, vagy a környezettanulmány elkészítése óta a kérelmező szociális körülményeiben lényeges változás következett be. (2) Sürgős szükség esetén, - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget - a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján is kiutalható. 24.§ (1) A készpénzben megállapított átmeneti segélyt a jogosult a Polgármesteri Hivatal pénztárában veheti át, vagy postai úton kerül kifizetésre. (2) Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a jogosult a készpénzben folyósított segélyt nem a kérelemben írt rendeltetésének megfelelően használja fel, akkor azt az Alapszolgáltatási Központ közreműködésével kell kifizetni. (3) Az Alapszolgáltatási Központ gondozója a készpénzsegélyen a jogosult részére a kérelmében megjelöltek szerint élelmiszert, ruhaneműt, tisztítószereket, a háztartás viteléhez szükséges egyéb dolgokat,
tüzelőt vásárolhat, és kifizetheti a közüzemi díjakat. A felvett összeg felhasználásáról 15 napon belül számlákkal köteles elszámolni. 25.§31
26.§ (1) Az átmeneti segély iránti kérelmet a polgármesteri hivatalban lehet benyújtani. (2) Az átmeneti segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja. Temetési segély 27.§32 A Képviselő-testület temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy a) arra nem volt köteles, és a meghalt személy eltemettetésére köteles hozzátartozó nincs, b) a meghalt személy eltemettetésére köteles hozzátartozója volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át nem haladja meg, és aki nem részesül a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV tv. alapján temetési hozzájárulásban. 28.§ (1) A temetési segély összege az Ordacsehiben szokásos legolcsóbb temetési költség legalább 10 %-a és legfeljebb 50 %-a, amely az elhunytnak más településről Ordacsehibe történt szállítási költségeinek legalább 10 %-ával, legfeljebb 50 %-ával növelhető, de a tényleges temetési költség összegét nem haladhatja meg. (2) Az Ordacsehiben szokásos legolcsóbb temetési költség elismert összegeként a helyi képviselettel rendelkező temetési vállalkozó által évente közölt összeget – több temetési vállalkozó esetén az általuk közölt összeg átlagát – kell figyelembe venni, azt évente legkésőbb március 1-ig a rendeletek kihirdetésére meghatározott helyben szokásos módon közzé kell tenni, és e rendelet Függelékében is fel kell tűntetni. (3) Amennyiben az eltemettető családjában az egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, méltányosságból temetési költség teljes összegéig terjedő összeg is megállapítható temetési segélyként. (4) Nem állapítható meg temetési segély, ha a)33 az elhunytnak van olyan – a Ptk. öröklésre vonatkozó szabályai figyelembe vételével özvegyi, haszonélvezeti joggal várhatóan nem terhelt - kötelezően leltározandó hagyatéka, melynek értéke fedezi a temetés költségeit. E rendelkezés alkalmazásában nem vehető figyelembe a kérelmező családjának, illetőleg az elhunyt özvegyének lakhatását biztosító ingatlan. A hagyatéki vagyonra vonatkozóan a kérelmezőt az előkészítő eljárásban nyilatkoztatni kell. b) az elhunyt bárkivel eltartási vagy öröklési szerződéses kapcsolatban állt. E körülményre vonatkozóan a kérelmezőt nyilatkoztatni kell. 29.§ 31
Hatályon kívül helyezte az 5/2011. (IV. 5.) rendelet 6.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2011.04.06-tól. Felvezető szövegét megállapította az 5/2011. (IV. 5.) rendelet 5.§-a. Hatályos 2011.04.06-tól. 33 Szövegét megállapította az 5/2011. (IV. 5.) rendelet 6.§ (2) bekezdése. Hatályos 2011.04.06-tól. 32
(1) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a polgármesteri hivatalban. (2) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a temetési segélyt , valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelmére vonatkozó igazolást. (3) A temetési segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja. Köztemetés költségei alóli mentesülés 30.§ (1) Mentesül az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól a) ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 90 %-át, egyedülálló esetén az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át nem haladja meg; b) a lakhatását szolgáló lakáson kívüli ingatlannal vagy egyéb vagyonnal nem rendelkezik; c) a hagyatéki vagyon tiszta értéke nem haladja meg a köztemetés költségeit. (2) A köztemetés költségei alóli mentesítés a polgármester hatáskörébe tartozik. III. FEJEZET Természetben nyújtott szociális ellátások Törölt alcím34 31.§35 Egyéb természetbeni ellátások 32. § (1) A pénzbeli ellátások különösen a következő természetbeni ellátási formákban is nyújthatóak: a) élelmiszer kifizetése, b) tankönyv kifizetése, c) tüzelő kifizetése, biztosítása, d) közüzemi díjak átvállalása, kifizetése, e) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése. f) élelmiszerutalvány juttatása (2) A pénzbeli ellátások természetbeni ellátási formaként való nyújtása tényéről és indokáról az érintettet az ellátást megállapító határozatban tájékoztatni kell. (3) A természetben nyújtott ellátás konkrét formájáról, módjáról a Képviselő-testület dönt. IV. fejezet Szülési segély 33.§ 34 35
A közgyógyellátás alcímet hatályon kívül helyezte a 35/2009. (XII. 18.) rendelet 6.§ (1) bekezdése. Hatálytalan 2010.01.01-től. Hatályon kívül helyezte a 35/2009. (XII. 18.) rendelet 6.§ (4) bekezdése. Hatálytalan 2010.01.01-től.
(1) Szülési segély illeti meg a gyermek születését követő 60 napon belül benyújtott kérelem esetén az anyát, amennyiben a terhesség megállapításának napjától számítva az anya Ordacsehiben bejelentett állandó lakóhellyel rendelkezik, és a terhes nőt az illetékes Anya és Gyermekvédelmi Szolgálat, a szülést követően az illetékes Védőnői Szolgálat a csecsemőt nyilvántartásba vette és gondozza. A nyilvántartásba vételt és a gondozás tényét a kérelmező a kérelem benyújtásakor igazolja. (2) A szülési segély összege gyermekenként ötvenezer forint. (3) A kérelmek elbírálásáról a polgármester dönt. (4) A kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén – az egyéb feltételek fennállása mellett – a Képviselő-testület méltányosságból a (2) bekezdés szerinti összegű segélyt megállapíthatja.
Szociális szolgáltatások 34. § (1) Az önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások: - étkeztetés - házi segítségnyújtás - családsegítés - a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - nappali ellátás (2) A szociális rászorultságot, annak fennállását, az intézményvezető vizsgálja a szolgáltatás igénybevételét megelőzően, valamint az igénybevétel során legalább kétévente. Az ellátások igénybevétele 35.§ (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon. (2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt. (3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell. (4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. Étkeztetés 36.§ (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt.
(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni. (3) E rendelet alkalmazásában étkezés szempontjából szociálisan rászorultnak minősül az a személy, aki a) a hatvanötödik életévét betöltötte, b) a háziorvos igazolása szerint olyan jellegű betegségben szenved, amely miatt önmaga étkezésének megoldására más módon nem képes, c) a háziorvos – szakorvosi igazolás, vagy zárójelentés alapján kiállított - igazolása szerint olyan fogyatékkal él, vagy olyan pszichiátriai betegségben szenved, amely miatt önmaga étkezésének megoldására más módon nem képes, d) a szenvedélybetegséget gondozó intézet, orvos, igazolása szerint olyan szenvedélybetegségségben szenved, amely miatt önmaga étkezésének megoldására más módon nem képes. (4) Az ellátás iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani. (5) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt. Házi segítségnyújtás 37.§ (1) A Képviselő-testület a házi segítségnyújtásra az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza. (2) Az ellátás iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani. (3) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt. Családsegítés 38.§ (1) A Képviselő-testület családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. (2) A családsegítés keretében a Képviselő-testület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja. (3) A családsegítést a képviselő-testület az Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja (4) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez kell benyújtani. (5) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 39.§ (1) Az önkormányzat a Balatonlellei Körzeti Intézményfenntartó Társulás Szociális Alapszolgáltatási Központ (8638 Balatonlelle, Kossuth Lajos utca 85.) útján biztosítja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. (2) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező a Balatonboglár-Ordacsehi Települések Platán Szociális Alapszolgáltatási Központja vezetőjéhez, vagy a Balatonlellei Körzeti Intézményfenntartó Társulás Szociális Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez nyújthatja be. (3) Az ellátás iránti kérelemről a Balatonlellei Körzeti Intézményfenntartó Társulás Szociális Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt. Nappali ellátás 40.§ (1) A nappali ellátásra a Képviselő-testület az Szt. 65/F.§ rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.
(2) Az ellátás iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani. (3) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt. V. FEJEZET A fizetendő személyi térítési díj, és csökkentésének, elengedésének esetei 41.§ (1) Az Alapszolgáltatási Központ által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért – ha az Szt. eltérően nem rendelkezik - térítési díjat kell fizetni. (2) Az ellátásért fizetendő személyi térítési díjat az önkormányzat külön rendeletében megállapított intézményi térítési díj és a (3) bekezdésben foglalt kedvezmények figyelembe vételével az Alapszolgáltatási Központ vezetője állapítja meg. (3) A személyi térítési díj megállapítása során az ellátottat a rendszeres jövedelme alapján, ellátási formánként eltérő mértékű kedvezmény illeti meg. Az Alapszolgáltatási Központ által nyújtott ellátások kedvezménnyel csökkentett személyi térítési díja ellátási formák szerint: a) Az Idősek Klubja ellátásért étkezéssel együtt fizetendő személyi térítési díj összege legfeljebb az ellátott rendszeres havi jövedelmének 22 %-a, étkezés nélkül megegyezik az intézményi térítési díj összegével. b) Az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díj összege legfeljebb az ellátott rendszeres havi jövedelmének 22 %-a, c) A házi segítségnyújtásért fizetendő személyi térítési díj összege legfeljebb az ellátott rendszeres havi jövedelmének 15 %-a. (4)36 Házi segítségnyújtás kivételével amennyiben az Szt. 116.§ (1) bekezdése szerinti rendszeres jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át nem haladja meg, a (3) bekezdés a)-b) pontja szerint számított díj felét kell megfizetni személyi térítési díjként. (5)37 Házi segítségnyújtás kivételével amennyiben az Szt. 116.§ (1) bekezdése szerinti rendszeres jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át nem haladja meg, ingyenes ellátásban kell az ellátottat részesíteni. (5a)38 A házi segítségnyújtásért nem kell személyi térítési díjat fizetni. (6) Az Alapszolgáltatási Központ vezetője a személyi térítési díjból díjkedvezményt adhat akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben váratlanul kedvezőtlen változás következett be: a) elemi kárt szenvedett, b) bűncselekménnyel (pl.: lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították, c) lakásában rendkívüli esemény (pl. csőtörés) miatt súlyos kár keletkezett, d) egészségében jelentős állapotrosszabbodás következett be, e) egészségi állapotának hirtelen romlása miatt havi gyógyszerköltsége meghaladta az Szt. 116.§ (1) bekezdése szerinti rendszeres jövedelem 30 %-át. f) családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. hozzátartozója tartósan beteg, vagy fogyatékos lett, illetőleg meghalt), amely miatt az ellátott a térítési díjat, vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni. (7) A térítési díjkedvezmény mértéke a (6) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetben 30 %, a (6) bekezdés d)f) pontja szerinti esetben 20 %. (8) Térítési díjkedvezmény a (6) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetben 2 hónap, a (6) bekezdés d)-f) pontja szerinti esetben 4 hónap időtartamra adható. 42.§ 36
Szövegét megállapította a 17/2011. (X. 28.) rendelet 2.§ (1) bekezdése. Hatályos 2011.10.29-től. Szövegét megállapította a 17/2011. (X. 28.) rendelet 2.§ (1) bekezdése. Hatályos 2011.10.29-től. 38 Beiktatta a 17/2011. (X. 28.) rendelet 2.§ (2) bekezdése. Hatályos 2011.10.29-től. 37
(1) A személyi térítési díjat konkrét összegben, forintra kerekítve kell megállapítani. Ha a személyi térítési díj az ellátás igénybevételét követő 30 napon belül nem állapítható meg, az Alapszolgáltatási Központ vezetője térítési díj-előleg megfizetését kérheti. (2) A személyi térítési díjat az intézményi térítési díjakról szóló rendelet módosítása esetén minden alkalommal, de évente legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat alapján megállapított személyi térítési díj összegéről az intézményi térítési díj mértékét módosító rendelet hatálybalépése napjáig értesíteni kell a térítési díj fizetésére kötelezettet. (2) A személyi térítési díjat a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell befizetni az ellátást biztosító intézmény pénztárába. 43.§ Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás (1) Az Alapszolgáltatási Központ vezetője az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is: a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára; b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára; c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára; d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira; e) az ellátás megkezdésének időpontjára f) az ellátás megszűnésének módjára g) a döntések elleni jogorvoslat módjára. 44.§ Az intézményi jogviszony megszűnése (1) Az intézményi ellátás az Szt. 100.§ és 101.§-ában foglalt eseteken kívül is megszűnik, ha az ellátott a) a szolgáltatást 3 hónapon keresztül nem veszi igénybe, b) kéri az ellátás megszüntetését. (3) Az alapellátás megszüntetéséről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt, és az ellátás megszűnéséről írásban értesíti az ellátásban részesülőt. Az ellátottak érdekvédelme 45.§ (1) Az Alapszolgáltatási Központ ellátásában részesülők érdekeinek védelmére öttagú érdekképviseleti fórumot (a továbbiakban: Fórum) kell létrehozni. (2) A Fórum tagjai: a) választás alapján az intézményi ellátást igénybe vevők közül 2 fő b) választás alapján az ellátottak hozzátartozói, illetve törvényes képviselői közül 1 fő c) választás alapján az intézmény dolgozói közül 1 fő d) kijelölés alapján a fenntartó képviseletében 1 fő (3) A Fórum testületként működik. Tagjai maguk közül választják meg a vezetőjét. (3) A Fórum alkalomszerűen működik, összehívásáról bármely tagja kezdeményezésére a vezető gondoskodik.
(4) A Fórum döntéseit a tagok többségének egyetértésével hozza meg, melyhez a tagok többségének jelenléte szükséges.
VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 46. §. (1) E rendelet 2009. május 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő, határozattal jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 8/2003. (IX.25.) rendelet a szociális igazgatás és a szociális ellátások helyi szabályairól, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 8/2003. (IX. 25.) számú rendelet módosításáról szóló 10/2003. (X. 29.) rendelet, 4/2004. (IV. 1.) rendelet, 10/2004. (VI. 30.) rendelet, 3/2005. (III. 31.) rendelet, 6/2005. (IV. 28.) rendelet, 16/2005. (IX. 29.) rendelet, 3/2006. (II. 23.) rendelet és 9/2007. (VI. 28.) rendelet.
47.§ Ordacsehi Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10. /2007.(IX. 12.) számú rendelet 2. számú melléklete „- A Szociális igazgatás és szociális ellátások helyi rendszeréről szóló többször módosított 8/2003. ( X.25 ) számú önkormányzati rendelet 5.§ (3) bekezdése és 1.számú melléklete alapján: - azonnali intézkedést igénylő szociális ellátás - temetési segély - lakásfenntartási támogatás - átmeneti segély - szülési segély - beiskolázással kapcsolatos támogatás - köztemetétés - kamatmentes kölcsön” szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: (Polgármesterre átruházott hatáskörök:) „- A polgármester szociális ügyekben dönt: a) közfoglalkoztatásban való részvételt vállaló, rendszeres szociális segélyben részesülő személlyel közfoglalkoztatásban való részvételről szóló megállapodás megkötéséről, b) a normatív lakásfenntartási támogatásról, c) az ápolási díj megállapításáról, d) az átmeneti segély kérelmekről, e) a temetési segély kérelmekről, f) a köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítésről” g) a szülési segély megállapításáról.” ____________________
Kiss Miklós polgármester
Feikusné Horváth Erzsébet aljegyző
Kihirdetve: Ordacsehi, 2009. március 30. Feikusné Horváth Erzsébet aljegyző
