Kisköre Város Önkormányzat Képviselı-testületének 8/2009. (X. 01.) rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól Kisköre Város Önkormányzat Képviselı-testülete (a továbbiakban: Képviselı-testület) – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 10. § (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (1) és (3) bekezdésében, 37/D. § (3) bekezdésének, 43/B. § (1) bekezdésében, 45. §-ában, 46. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 50. §-ának (3) bekezdésében, 58/B § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1)–(2) bekezdésében kapott felhatalmazással élve az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet A rendelet célja 1. § A rendelet célja, hogy a Képviselı-testület eleget tegyen az Sztv.-ben elıírt szabályozási kötelezettségének, és a felnıtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, mértékét, az eljárás és az ellenırzés szabályait, rendjét.
A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Kisköre város közigazgatási területén élı a) magyar állampolgárokra, b) bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel rendelkezı személyekre, c) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, d) az Sztv. 7. § (1) bekezdésében maghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenıen az Európai Szociális Kartát megerısítı országoknak a külföldiek beutazásáról, és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerően Magyarországon tartózkodó polgáraira, e) az Sztv. 3.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott munkavállalók Közösségen belüli szabadság mozgásról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartózó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének idıpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (2) A rendelet hatálya kiterjed az Sztv. 6. §- ában meghatározott hajléktalan személyekre is.
1
II. fejezet A szociális rászorultságtól függı ellátások 3. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni ellátások biztosíthatók. (2) Pénzbeli ellátások: a) lakásfenntartási támogatás (helyi) b) ápolási díj (méltányossági), c) átmeneti segély , d) temetési segély. (3) Természetbeni ellátás: a) közgyógyellátás (szociális rászorultság alapján). 4. § Az egyes szociális rászorultságtól függı támogatások pénzügyi fedezetét és a felhasználható pénzügyi kereteket az éves költségvetésrıl szóló önkormányzati rendeletben kell meghatározni. III. fejezet Pénzbeli ellátások Lakásfenntartási támogatás 5. § A normatív lakásfenntartási támogatásra meghatározottakat kell alkalmazni.
és
mértékének
megállapítására
az
Sztv.-ben
6. § (1)
(2)
(3)
A Szociális és Egészségügyi Bizottság az 5. §-ban foglaltakon túl helyi lakásfenntartási támogatást állapíthat meg annak a személynek, akinek a háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, feltéve hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének a 30%-át nem haladja meg. Lakásfenntartási támogatás szempontjából költségként elismert kiadások: a) lakbér, b) albérleti díj, c) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztı részlete, d) csatorna-használati díj, e) szemétszállítási költség, f) villanyáramdíj, g) vízdíj, h) gázdíj, i) tüzelıanyag költségei. A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a lakbér, illetve az albérleti díj igazolására a lakásbérleti, illetve az albérleti szerzıdést,
2
(4) (5) (6)
(7)
(8) (9)
(10)
(11) (12)
(13)
b) a lakáscélú hitelintézeti kölcsön törlesztı részletének igazolására a pénzintézet igazolását, c) a közüzemi díjak igazolására a közüzemi szolgáltatást végzı szervek által kiállított számlákat vagy igazolást d) a szilárd tüzelıanyaggal főtött lakások esetén a főtés költségeit igazoló számlákat, e) az igénylı büntetıjogi felelıssége mellett tett nyilatkozatát az általa használt ingatlan alapterületérıl. A helyi lakásfenntartási költségek számításánál a kérelem benyújtását megelızı 6 hónap számlával igazolt költségeit kell figyelembe venni. A lakásfenntartási támogatás összege havonta 2500 Ft. A támogatás az alábbi elismert lakásnagyság és lakásminıség alapján jár: a) egy és két személyes háztartás esetén, ha a lakás komfort nélküli, vagy félkomfortos 60 m2 , b) háromszemélyes háztartás esetén, ha a lakás komfort nélküli, vagy félkomfortos 80 m2, c) négy és több személyes háztartás esetén, ha a lakás komfort nélküli vagy félkomfortos 100 m2 A helyi lakásfenntartási támogatást évente két alkalommal a tárgyév április 15. és október 15. napjáig lehet igényelni. A lakásfenntartási támogatást fél évre kell megállapítani. A főtési költségek támogatása esetén a támogatás a főtési szezonra állapítható meg. Főtési idıszak alatta az október 15.-április 15. közötti idıszakot kell érteni. A lakásfenntartási támogatás pénzbeli és természetbeni ellátásként egyaránt megállapítható. Természetbeni ellátásként kell megállapítani akkor, ha a) a kérelem erre irányul b) a kérelmezı életvitele alapján feltételezhetı, hogy a pénzbeli ellátás felhasználása nem a lakhatás megırzése érdekében történik. A természetbeni ellátás formái: közüzemi díj szolgáltató részére történı átutalása, lakáscélú törlesztı részlet pénzintézet részére történı megfizetése, tüzelıanyag vagy annak beszerzésére fordítható utalvány biztosítása. Természetben folyósítandó támogatásra kell átváltoztatni a korábban pénzben megállapított támogatást, amennyiben a lakhatás megırzése érdekében ez indokolttá válik. Ha a helyi lakásfenntartási támogatásban részesülı személy lakcíme a támogatás folyósításának idıtartama alatt megváltozik, akkor a támogatást a változást követı hónap elsı napjától meg kell szüntetni. Ha a helyi lakásfenntartási támogatásban részesülı személy meghal, akkor a támogatást a halálesetet követı hónap elsı napjától meg kell szüntetni.
Ápolási díj 7. § (1) (2)
(3)
Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Méltányosságból ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, abban az esetben, ha a családban az egy fıre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150 %-át. A méltányosságból megállapítható ápolási díj legkisebb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.
3
(4) (5) (6) (7)
A fokozott ápolást igénylı súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzı személy kérelmére ápolási díjat kell megállapítani Az ápolási díj iránti kérelmek elbírálásánál, összegének megállapításánál és egyéb tekintetben az Sztv. 40. – 43. §, 43/B. §, 44.§-aiban leírtak az irányadóak. Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a döntésre jogosult annak megállapításakor és azt követıen kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. A Polgármesteri Hivatal ügyintézıje az ápolási, gondozási kötelezettség teljesítését szükség szerint a helyszínen, környezettanulmány készítésével ellenırzi.
Átmeneti segély 8. § (1) (2)
(3)
Átmeneti segélyben részesíthetı, aki létfenntartását veszélyeztetı élethelyzetbe került, illetve idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd. Elsısorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkezı többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. Az átmeneti segély megállapítására és folyósítására az Sztv. 45. §-át kell alkalmazni.
9. § (1)
(2) (3)
(4) (5)
(6) (7)
Átmeneti segélyben részesíthetı az a kérelmezı, akinek a jövedelme: a) Egyedül élı esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, b) családban élık esetében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, c) kivételesen indokolt esetben átmeneti segélyben részesíthetı, az alkalmanként jelentkezı igazolással vagy számlával - igazolt többletkiadások (közüzemi díja, gyógyászati segédeszköz vásárlás, tartós betegség stb.) miatt anyagi segítségre szoruló igénylı, ha a háztartásban az egy fıre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. Az átmeneti segély egyszeri összege legalább 3000,- Ft, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, Tartósan nehéz anyagi helyzetben lévı személy részére - amennyiben a család rendszeres szociális vagy egyéb ellátásban nem részesül - az átmeneti segély legfeljebb 6 hónapra elıre ütemezetten, havi rendszerességgel is megállapítható. Az ilyen módon kiutalt segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át. A segély megállapításakor a kérelmezı és családja egységes elbírálás alá esik, egy családon belül - a kiskorú gyermeket kivéve - több személy részére nem állapítható meg támogatás. Rendkívüli esemény (pl.: elemi kár, váratlan haláleset, súlyos betegség) bekövetkezésekor, annak enyhítésére egy alkalommal nyújtható átmeneti segély mértéke legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa. A (5) bekezdés szerinti esemény következtében benyújtott kérelmet soron kívül el kell bírálni, és a megállapított segélyt haladéktalanul folyósítani kell. A megállapított segély folyósítása készpénzben vagy természetbeni ellátás formájában történik. A természetbeni ellátás, különösen élelmiszer csomag, közüzemi díj átvállalása lehet. 4
Temetési segély 10. § (1)
(2)
(3) (4) (5) (6)
(7)
Temetési segély nyújtható annak, aki meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját vagy családja létfenntartását veszélyezteti. Temetési segélyre az jogosult, akinek családjában az egy fıre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének háromszorosát, egyedül élı esetén annak 350 %-át. A következı évre vonatkozó helyben szokásos legolcsóbb temetés elismert költségét évente, a tárgyév december 31-ig a polgármester állapítja meg. A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeirıl a segélyt kérı nevére kiállított számlák eredeti példányát. A (4) bekezdésben meghatározott számlára a segélyt megállapító határozat számát és a segély összegét rá kell vezetni. A temetési segély odaítélésénél a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének a (3) bekezdésben meghatározott százaléka állapítható meg, de a támogatás nem lehet alacsonyabb e költség 10 %-ánál. A temetési segély mértéke 20.000 Ft összegő. Temetési segély nem állapítható meg annak, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesül.
IV. fejezet Természetben nyújtott ellátás Közgyógyellátás 11. § (1) (2)
A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megırzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. Méltányosságból közgyógyellátásra az tarthat igényt, akinek családjában az egy fıre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élı esetében 200%-át nem haladja meg feltéve, hogy az egészségbiztosítási szerv által elismert havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át eléri. 12. § Aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülı személyekre vonatkozó szabályok
(1)
(2)
Az aktív korúak ellátására, s ezzel egyidejőleg rendszeres szociális segélyre jogosult egészségkárosodottnak nem minısülı személy köteles együttmőködni a Hevesi Kistérség Többcélú Társulása Családsegítı-és Gyermekjóléti Szolgálatával (a továbbiakban: Családsegítı Szolgálat). Az együttmőködés keretében az ellátásra jogosult személy a rendszeres szociális segélyt
5
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9)
(10)
(11)
megállapító határozat jogerıre emelkedését követı 15 napon belül köteles felkeresni a Családsegítı Szolgálatot, ahol nyilvántartásba veszik. A nyilvántartásba vételtıl számított 60 napon belül a Családsegítı Szolgálat a segélyre jogosult személy bevonásával együttmőködési megállapodást köt, melynek keretében kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítı programot. A programról a segélyben részesülı személlyel külön írásbeli megállapodást köt, melyrıl értesíti a Polgármesteri Hivatalt. Az együttmőködési megállapodás tartalmazza a beilleszkedést segítı program típusait, az együttmőködési folyamat és a kapcsolattartás részletes szabályait, az együttmőködésben résztvevık vállalásait és kötelezettségeit, az együttmőködés megszegésének eseteit és annak következményeit. A rendszeres szociális segélyben részesülı személy köteles: a) folyamatosan együttmőködni a Családsegítı Szolgálattal, b) teljesíteni a megállapodásban, a beilleszkedést segítı programban foglaltakat, c) részt venni a beilleszkedést segítı program számára elıírt típusában. A Családsegítı Szolgálat beilleszkedést segítı programjainak típusai: - az ügyfél saját erıforrásainak feltárására irányuló egyéni program - egyéni és/vagy csoportos képességeket fejlesztı, életmódot formáló foglalkozás, tanácsadás, - egyéni munkavégzésre történı felkészülést segítı program, - igény szerint csoportos, munkavégzésre történı felkészülést segítı program, - iskolai végzettségnek megfelelı oktatás, képzés felkutatása, közvetítése Az együttmőködés keretében a Családsegítı Szolgálat: d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel e) a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel kötött együttmőködési megállapodásban rögzítettek szerint, de legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítı programban foglaltak betartását, f) évente írásos értékelést készít a program végrehajtásáról, melyet megküld a Jegyzı részére. Amennyiben a Családsegítı Szolgálat az együttmőködés tapasztalatai alapján szükségesnek ítéli –a segélyre jogosult bevonásával-, módosítja az együttmőködési megállapodást, s errıl értesíti a Polgármesteri Hivatalt. Megszőnik az aktív korúak ellátására jogosultsága annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a segély folyósításának idıtartama alatt a Családsegítı Szolgálattal fennálló együttmőködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi. Az együttmőködési kötelezettség megszegésének minısül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülı személy: a) az ellátást megállapító határozat jogerıre emelkedését követı 15 napon belül nem veteti magát nyilvántartásba a Családsegítı Szolgálatnál, b) nem köt írásban együttmőködési megállapodást, c) nem teljesíti a megállapodásban és a beilleszkedést segítı programban foglaltakat, d) nem jelenik meg személyes találkozás céljából a Családsegítı Szolgálatnál a számára elıírt idıpontban. Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülı személy együttmőködési kötelezettségének teljesítésében akadályozott, azt köteles – személyesen vagy képviselıje útján- szóban vagy írásban 3 munkanapon belül bejelenteni a Családsegítı Szolgálatnak. A vonatkozó részletes szabályokat az együttmőködési megállapodás tartalmazza.
6
Köztemetés 13. § (1) (2)
(3)
A köztemetésre az Sztv. 48. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. A köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személyt a polgármester különös méltánylást érdemlı körülmények fennállása esetén mentesítheti a megtérítési kötelezettség alól. Különös méltánylást érdemlı körülménynek tekintendı, ha a köztemetés költségeinek megtérítése az eltemettetésre köteles személy saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és vagyona sem neki, sem családjának nincs, illetve, ha a hagyatéki hitelezıi igény érvényesítésére irányuló eljárás költsége meghaladja a hagyatéki vagyon értékét.
V. fejezet Szociális szolgáltatások 14. § Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretén belül az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja: a) az étkeztetést, b) a házi segítségnyújtást, c) a családsegítést. Étkeztetés 15. § (1) (2) (3)
(4)
Napi egyszeri meleg étkeztetésben részesülnek az Sztv. 62. §-a alapján a szociálisan rászorultak. Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg. Az önkormányzat az étkeztetést vállalkozási szerzıdés alapján, a következık szerint biztosítja: - a vállalkozó által mőködtetett helyen közvetlenül igénybe vehetı étkezéssel, (helyben fogyasztással, vagy étel elvitellel), valamint - az étel házhoz szállításával. Az étkeztetés biztosításának konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító határozatban kell rendelkezni. Házi segítségnyújtás 16. §
(1)
A házi segítségnyújtást az önkormányzat a gondozási szükséglet vizsgálatát követıen az Sztv. 63. §-a szerint, saját házi szociális gondozó útján biztosítja.
7
(2)
A házi segítségnyújtásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.
Családsegítés 17. § (1)
(2)
(3)
A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdık számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkezı mőködési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elısegítését, d) közösségfejlesztı, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdık, a fogyatékossággal élık, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdık, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterısítést szolgáló közösségépítı, családterápiás, konfliktuskezelı mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élı családokat segítı szolgáltatásokat. Az önkormányzat a Hevesi Kistérség Többcélú Társulása útján gondoskodik a családsegítés ellátásáról.
VI. fejezet Eljárási rendelkezések 18. § (1)
(2)
(3) (4) (5) (6)
A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintı jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenırzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A szociális ellátások iránti kérelmeket a Polgármesteri Hivatalhoz az e célra rendszeresített igénylılapon kell benyújtani. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésére és megállapítására, valamint folyósítására a 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet szabályait kell alkalmazni. Az egyes szociális ellátások megállapítására vonatkozó hatásköröket az 1. sz. melléklet tartalmazza. A rendszeres pénzbeli ellátásokat havonta utólag, tárgyhó 5-éig kell átutalni/kifizetni. Az ellátásokra biztosított költségvetési keret felhasználásáról minden negyedévet követı hó 5. napjáig a Polgármesteri Hivatal pénzügyi ügyintézıje kimutatást készít a Jegyzı részére. A támogatás jogosulatlan és rosszhiszemő igénybevétele esetén az Sztv. szerint kell eljárni.
8
Értelmezı rendelkezések 19. § (1) (2)
E rendelet végrehajtása során a Sztv.-ben meghatározott fogalmakat kell alkalmazni. A jövedelem számításánál a következı igazolásokat kell figyelembe venni: - önadózó esetében az APEH által az elızı év jövedelmérıl kiadott igazolást; - munkaviszony esetén a munkáltató által kiadott utolsó havi nettó átlagkeresetet tartalmazó igazolást; - a fizetett, illetve kapott tartásdíjat a jogerıs ítélet /egyezség / másolatával, ennek hiányában büntetıjogi felelıssége mellett tett nyilatkozatát; nyugdíjnál, nyugdíjszerő ellátásnál, családi pótléknál, egyéb társadalombiztosítási juttatásnál az utolsó havi szelvényt.
Szociálpolitikai kerek-asztal 20. § (1)
(2)
(3)
A szociálpolitikai koncepciók véleményezése, a meglevı szolgáltatási típusok, formák, rendszerek értékelése, elemzése, a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának figyelemmel kísérése céljából szociálpolitikai kerek-asztal megbeszélést kell tartani évente legalább egy alkalommal. A szociálpolitikai kerek-asztal megbeszélés összehívása a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnökének a feladata.
A szociálpolitikai kerek-asztal megbeszélés résztvevıi: - Családsegítı Szolgálat képviselıje, - Szociális gondozó, - Polgármester (vagy az általa megbízott személy), - Jegyzı (vagy az általa megbízott személy), - a Szociális és Egészségügyi Bizottság tagjai, - Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, - Pedagógusok, - Vöröskereszt helyi képviselıje, - Rendırség képviselıje,
9
Záró rendelkezések 21. § (1) (2) (3)
A rendelet 2009. október 01. napján lép hatályba, de rendelkezéseit a folyamatban levı ügyekben is alkalmazni kell. E rendelet hatályba lépésével egyidejőleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 7/2006. (VII. 10.) önkormányzati rendelet, illetve azok módosításai. E rendeletet a Szervezeti-és Mőködési Szabályzatban leírtak szerint kell kihirdetni és közzétenni.
Kisköre, 2009. szeptember 28.
Szén József sk. polgármester
Oláh Jánosné sk. jegyzı
A rendelet kihirdetve: 2009. október 1.
Oláh Jánosné sk. jegyzı
10
1. számú melléklet:
A Képviselı-testület az alábbi szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköröket ruházza át a Szociális és Egészségügyi Bizottságra:
1)
- átmeneti segély megállapítása - helyi lakásfenntartási támogatás megállapítása. 2)
A képviselı-testület az alábbi szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét ruházza át a polgármesterre: -
ápolási díj Sztv. 43/B. § szerinti megállapítása temetési segély megállapítása szociális alapellátás: étkeztetés, házi szociális gondozás biztosítása
11
