Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2009.(IX.16.) rendelete a helyi állattartásról Nagyhalász Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. §-ának (2) bekezdésében és a Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartás rendjéről az alábbi rendeletet alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. § A rendelet célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintett lakosok érdekeinek érvényesülését, s egyúttal biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse. A rendelet hatálya 2. § (1) E rendeletet Nagyhalász Város Önkormányzatának közigazgatási területén kell alkalmazni. (2) A rendelet hatálya kiterjed: a) minden olyan természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, aki, illetőleg amely az állat tulajdonosa, továbbá, aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli; b) minden, Nagyhalász város közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartott állatra, tekintet nélkül annak fajtájára; c) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol állattartás folyik; d) a kóbor állatokra. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki a cirkuszra, a mutatványos tevékenységre, az állatkiállításra, állatvásárra, állatpiacra, állatversenyre, a vágóhídra, az engedéllyel működő állatfelvásárló telepre, a nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, a méhésztelepre. (4) Nem minősül állattartásnak a saját közvetlen fogyasztásra vásárolt baromfi, amelyet legfeljebb két napig a lakásban vagy a hozzá tartozó melléképületben tartanak. Az állat tartása 3. § (1) A város közigazgatási területén az állatok az 1. számú mellékletben meghatározott darabszám és védőtávolságok, továbbá az állategészségügyi, közegészségügyi, az
országos és helyi építésügyi valamint a környezetvédelmi jogszabályok betartásával a lakosság nyugalmának zavarása nélkül (zaj, bűz, stb.) tarthatók. (2) Veszélyesnek minősített eb és vadállat a város közigazgatási területén nem tartható. (3) Az állatok tartására szolgáló építmények (istálló, ól, ketrec, kifutó, stb.) és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények (takarmány előkészítő, tároló, trágya- és trágyalégyűjtő, stb.) létesítése, kialakítása, építési engedély alapján történhet.
EBEK TARTÁSA Az ebtartás általános szabályai 4. § (1) Az ebeket tulajdonosaik úgy kötelesek tartani, hogy azok elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjanak. (2) Az ingatlannak a közterület felé határoló kerítéseit olyan állapotban kell tartani, hogy a kutyák kiszabadulását és kiharapását biztos módon megakadályozza. Az eb tulajdonosának kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el, valamint a szomszédos ingatlanon tartózkodókat ne veszélyeztesse. (3) A telek, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő képpel ellátott figyelmeztető táblát szembetűnő módon kell elhelyezni. (4) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. 5. § (1) Közterületen minden ebfajtát pórázon és a 20 cm marmagasságot meghaladó ebet csak szájkosárral lehet sétáltatni. (2) Ebharapás esetén az eb tulajdonosa köteles az eb oltási könyvét a megharapott személyt kezelő orvosnak bemutatni és egyúttal a harapás tényéről az állatorvost értesíteni. Az állatorvos a jogszabályok szerint elrendelheti az eb kötelező megfigyelését. (3) Az eb tulajdonosa, illetve az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet és a lakóház közös használatú területét, helyiségeit ne szennyezze (gyalogjárda, park, lépcsőház, stb.). Az e területeken keletkezett szennyeződést köteles haladéktalanul eltávolítani. Ennek érdekében a közterületen történő tartózkodás során az eb felügyeletével megbízott személy köteles magánál tartani és használni az e célra alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) és azt az ellenőrzés során bemutatni. Az ebtartás szabályai többlakásos lakóépületben 6. § (1) Többlakásos társasházban lakásonként egy eb tartható, valamint szaporulata legfeljebb három hónapos korig.
(2) Vakvezető és jelző ebek kivételével társbérlet, albérlet, bérlőtársi jogviszony esetén az ebtartáshoz szükséges a társbérlő, albérletbe adó, bérlőtárs előzetes írásbeli hozzájárulása. (3) Egynél több lakásos épület erkélyén, folyosóján, balkonján ebet tartani tilos. (4) Közös használatú udvaron ebet csak úgy lehet tartani, ha az a szomszédokat indokolatlanul nem zavarja. (5) Közös használatú udvaron családonként legfeljebb 1 eb tartható, valamint szaporulata legfeljebb három hónapos korig. Az ebtartás szabályai családi házban és az ahhoz tartozó ingatlanon 7. § (1) Szabadon álló családi házban és az ahhoz tartozó ingatlanon legfeljebb 2 eb, valamint szaporulata legfeljebb három hónapos korig tartható. (2) A 2000 m2 - nél nagyobb területű ingatlanokon, egyedi elbírálás alapján több eb tartása is engedélyezhető. MACSKATARTÁS 8. § (1) A város közigazgatási területén kertes családi házban háztartásonként 2 macska, a szaporulata pedig három hónapos korig tartható. (2) Egynél több lakásos társasházban, vagy több lakást tartalmazó ingatlanon és ezek udvarain lakásonként 1 macska, a szaporulata pedig három hónapos korig tartható. (3) A köz- és lakóépületben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa köteles gondoskodni. (4) A macskatartásra egyebekben az ebtartásról szóló rendelkezések értelemszerűen irányadóak. KÓBOR ÁLLATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 9. § A közterületen kóborló állatok befogásáról, elszállításáról és őrzéséről az Önkormányzat a vele szerződésben álló vállalkozó által köteles gondoskodni jegyzőkönyv és fénykép készítése mellett. A vállalkozási szerződés a rendelet 1. számú függelékét képezi.
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 10. § (1)
A rendelet 7. § (2) bekezdésében, és a 9.§-ban előírt engedélyezés önkormányzati hatósági ügynek minősül, melyben átruházott hatáskörben a polgármester jár el.
(2) (3)
Az engedélyezési eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ügyfélnek a kérelmet az e célra rendszeresített, a rendelet 2. számú melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtania.
SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK 11. § Aki az e rendeletben foglaltakat megszegi és a cselekmény nem esik súlyosabb elbírálás alá, szabálysértést követ el és 30.000.-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 12. § (1) A rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba. (2) A hatálybalépéssel egyidejűleg Nagyhalász Város Önkormányzatnak az állattartás szabályairól szóló 10/1998.(VII.7.) rendelete hatályát veszti. (3) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Orosz Károly polgármester
Szoboszlainé dr. Király Andrea jegyző
1. sz. melléklet
A lakóterület övezetében tartható állatok maximális mennyisége1
kisállatok sertés, juh, kecske ló, szarvasmarha, öszvér, szamár
120 20 10
Az állattartó épületek védőtávolságai: 1. 2. 3.
Állatok Kisállatok, 30 db-ig (m) Sertés, juh, kecske 10 db-ig (m) Ló, szarvasmarha, öszvér, szamár 5 db-ig (m)
Lakóépület 6
Ásott kút 10
Fúrt kút 5
Vízvezeték Kerti csap 1 -
10
15
5
2
3
10
15
5
2
3
A védőtávolság 1-1 m-el növekszik minden további 10 db kisállat, 5-5 db 2-es és 3-as nagyságrendi kategóriájú állatszám után (pl. 20 db sertés, vagy juh, vagy kecske után: védőtávolság 10+2x1= 12 m, 120 db kisállat esetén 6+9x1=15 m) Az állattartó melléképületek elhelyezésénél is be kell tartani a HÉSZ-ben rögzített építési határvonalakat, ezért 450 m2-es telek esetén maximum kisállattartás, 500 m2 felett nagyobb állatok tartását is lehet engedélyezni. A helyszínrajzokon igazolni kell: egyrészt az előírt védőtávolságok, másrészt az építési határvonal előírás figyelembe vételét. A melléképületek a HÉSZ 4. §. (17) bekezdésében foglaltak szerint a lakóépületekhez a beépített oldalban hozzá is épülhetnek, ugyanakkor mérlegelni kell, hogy a melléképületek a lakóház esetleges későbbi bővítését ne akadályozzák, ezért a védőtávolságok megtartását lehet ajánlani. Az állattartási rendeletben foglaltak nem lehetnek ellentétesek a HÉSZ vonatkozó és egyéb előírásaival.
1
Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról és a Szabályozási tervek elfogadásáról szóló 9/2006.(III.28.) rendeletének 1. számú függeléke
2. számú melléklet 2200,- Ft illetékbélyeg helye!
ÁLLATTARTÁSI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM
A kérelmező neve:
………………………………………………………………………………………………................................ ..................
A kérelmező címe:
…………………………………………………………………………………................................................ ................
Faja:
Darabszáma:
………………………………....................................................................................................... ……………………………….......................................................................................................
…………………… …. …………………… ….
A TARTÁS INDOKA* ………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………
A kérelmezett állattartás helyszíne:
Nagyhalász………………………………….…………………………………
A állattartás időpontjának kezdete:
20 …..… év ……………………….. hónap ……….. nap
A állattartás időpontjának vége:
20 …..… év ……………………….. hónap ……….. nap
Nagyhalász, 20…… év ………………….. hónap ……nap.
……………………………. (kérelmező aláírása)
*A kérelemhez csatolni kell az állat tartásához szükséges egyéb okiratokat és igazolásokat.
