Karakószörcsök Községi Önkormányzat képviselő-testületének 5/2009.( IV.20.) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól
Karakószörcsök Község Önkormányzata képviselő- testülete a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében az Alkotmány 44/A.§-a, az 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdés és az 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szoc. tv.) 1.§ (2) bekezdése, 92.§ (1) bekezdése felhatalmazása alapján a szociális ellátások helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet Általános rendelkezések Hatály 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Karakószörcsök község közigazgatási illetékességi területén lakó vagy lakóhely hiányában tartózkodási hellyel rendelkező: a/ magyar állampolgárokra b/ bevándoroltakra és letelepedettekre, c/ hontalanokra, d/ a magyar hatóság által menekültként elismert személyre, e/ hajléktalan személyre, ha nyilatkozatában Karakószörcsök községet jelöli meg tartózkodási helyének.
(2) A rendelet hatálya a 4. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is aki Karakószörcsök község közigazgatási illetékességi területén lakó vagy lakóhely hiányában tartózkodási hellyel rendelkező. (3) A rendelet hatálya kiterjed a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint a településen bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
b) az időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint a településen bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
Hatáskörök 2.§ (11.03.29/1) (1) Az e rendeletben szabályozott feladat- és hatáskörét Karakószörcsök Községi Önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja. A képviselő-testülettől átruházott hatáskörében dönt a polgármester: a.) Átmeneti segély egyszeri max. 15.e Ft összeghatárig adható segélyek esetében b.) Temetési segély c.) Lakásfenntartási támogatás ügyében d.) szociális étkeztetés ügyében (2) A képviselő-testülettől átruházott hatáskörében dönt a Szociális és Ügyrendi bizottság: a.) rendszeres átmeneti segély, valamint a 15.e Ft összeghatárt meghaladó segélyek esetében b.) Ápolási díj
Értelmező rendelkezések 3.§ E rendelet alkalmazásához a/ jövedelem e/ egyedül élő b/ vagyon f/ háztartás c/ család g/ rendszeres pénzellátás d/ közeli hozzátartozó h/ keresőtevékenység
i/ aktív korú j/ egyedülálló k/ fogyasztási egység l/ hajléktalan
fogalmakat a Szoc. tv-ben meghatározottak szerint kell értelmezni.
Eljárási rendelkezések 4.§ A települési önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. Az ellátásról az önkormányzat értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését. (11.03.29/1): MÓDOSÍTVA 2011.03.29.
5.§ (1) Az e rendeletben szabályozott ellátások kérelemre vagy hivatalból lefolytatott eljárást követően nyújthatók. A szociális ellátás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézőjénél kell benyújtani. A szociális ellátás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi helyzetéről szóló nyilatkozatot illetve igazolást. (2) A havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét kell igazolni. A nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának napját tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell igazolni. (3) Az eljárás során a kérelmezőtől vagyonára vonatkozó nyilatkozatot kell kérni, ha azt jogszabály előírja. Egyéb esetekben is vizsgálni lehet, hogy a kérelmezőnek illetve vele egy háztartásban élő családtagjának nincs-e a Szoc. tv-ben megjelölt vagyona. (4) Ha az önkormányzat vagy annak jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja vagy a kérelmező a nyilatkozatában jövedelmet nem tüntet fel és nem igazol, a kérelmezőt fel kell hívni az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelmet a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezni kell. (5) Ha az ellátást megállapító szerv a jövedelmet vélelmezi, akkor az egy főre jutó együttes havi fenntartási költség számításánál csak a saját jövedelemmel rendelkező személyeket - ide nem értve az Szt. 4. § (1) bekezdése d) pontjának db)-dc) alpontjában meghatározott, vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket, továbbá fogyatékos gyermeket - lehet figyelembe venni azzal, hogy a családi pótlékot, árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget jövedelemként figyelembe kell venni. (6) A havi vélelmezett jövedelem a család (háztartás) által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének háromszorosa. (7) Fenntartási költségnek minősül a közüzemi díjak, a lakbér, a telefondíj, kábel tv., a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés. A jogosulatlanul igénybe vett ellátások 6.§ (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig visszafizetésre illetve megtérítésre kell kötelezni. (2) A képviselő-testület kérelemre méltányosságból a megtérítéstől teljesen vagy részlegesen eltekinthet illetve részletfizetést engedélyezhet .
Adatkezelés 7.§ A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet a Szoc. tv. 18 §-ában előírt tartalommal. Az ellátások folyósításának szabályai 8.§ (1) A megállapított pénzbeli ellátások kifizetéséről, folyósításáról, ellenőrzéséről az önkormányzat jegyzője gondoskodik. (2) A rendszeres pénzbeli ellátásokra való jogosultság fennállását – az időskorúak járadéka, és az ápolási díj kivételével - évente egy ízben felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeként az ellátásra való jogosultságot ismét meg kell állapítani, vagy az ellátást a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. (3) Az időskorúak járadéka, az aktív korúak ellátása és az ápolási díj - jogerős megállapítása esetén - a kérelem benyújtásának napjától folyósítható. II. fejezet Pénzbeli ellátások 9.§ A települési önkormányzat képviselő-testülete szociális rászorultság esetén szociális alapellátás keretében a jogosult számára lakásfenntartási támogatást, átmeneti segélyt, temetési segélyt állapíthat meg. Aktív korúak ellátása 10.§ (1) Az aktív korúak ellátását jegyző állapítja meg az arra jogosultaknak a Szoc. tv. rendelkezései alapján. (2)(11.03.29/2) Az önkormányzat a Szoc tv. 35. §-ban meghatározottak érdekében közfoglalkoztatást szervez, a közfoglalkoztatás megszervezését a települési önkormányzat társulás vagy más szervezet útján is végezheti. (3) Az aktív korúak ellátásában részesülő személy, aki rendszeres szociális segélyben részesül az ellátás folyósításának feltételeként köteles együttműködni a Devecser városi Családsegítő központ kirendeltségével. (4) Az önkormányzattal való együttműködés keretében az aktív korúak ellátásában részesülő személy köteles: a. a körjegyzőség szociális ügyintézőjénél az ellátás jogosultságának megszűnését haladéktalanul bejelenteni, adatait és adatainak megváltozását 15 napon belül közölni, b. az ellátás felülvizsgálatát elősegíteni, c. amennyiben az ellátást megállapító határozat úgy rendelkezik, az Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott családsegítő szolgálat programjában részt venni. (11.03.29/2): MÓDOSÍTVA 2011.03.29.
(5) Ha az aktív korúak ellátásában részesülő személy az ellátás folyósításának időtartama alatt az együttműködésre vonatkozóan, a Szoc tv-ben és jelen rendeletben foglalt előírásokat megszegi, akkor a a Szoc tv 37/F.§ -ban foglaltak az irányadóak. (6) (11.03.29/3) A bérpótló juttatásra jogosult személy köteles az általa életvitelszerűen lakott ingatlan állagát megóvni, kertjét gyomtalanítani, udvarát lomtalanítani, gyomtalanítani, tisztán és rendben tartani, az ingatlan előtti járdaszakaszt gyom, hó és jégmentesíteni, kerítésének állagát megóvni, karbantartani. Lakásfenntartási támogatás 11. §. (1) Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt az Szt. 38.§ (1) a) és c) pontban meghatározott esetekben. (2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott normatív lakásfenntartási támogatáson túl az Szt. 38.§.(1) bekezdése c./ pontja alapján, önálló ellátásként helyi lakásfenntartási támogatásban részesíti azt a személyt: a) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg, és b) a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át meghaladja. (3) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költségét az Szt. 38. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell figyelembe venni. (4) A helyi lakásfenntartási támogatás esetén elismert lakásnagyság: - ha a háztartásban 1-2 személy lakik 50 m2, - ha a háztartásban 3-4 személy lakik 80 m2, - ha a háztartásban ennél több személy lakik 100 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (5) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelem bármikor benyújtható, egy évre kerül megállapításra, azonban, (6) Megszüntetésre kerül a helyi lakásfenntartási támogatás ha a jogosult másik lakásba költözik, kivéve ha új lakásában is megfelel a jogosultsági feltételeknek. (7) A lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot érintő lényeges körülmények változásáról a kérelmező a változást követő 15 napon belül köteles tájékoztatni az önkormányzat hivatalát. Amennyiben a változást követően kérelmező jogosultsága megszűnik, erről polgármesteri hatáskörben hozott határozatban kell dönteni. (8) A jogosultság megszűnését előidéző változás utolsó hónapjában a támogatást teljes összegben kell folyósítani. (9) A helyi lakásfenntartási támogatás adható: - pénzbeli, és - természetbeni – közvetlenül a szolgáltató részére történő –ellátás formájában. (10) A helyi lakásfenntartási támogatás összege: 3. 000.- Ft/hó. (11.03.29/3): MÓDOSÍTVA 2011.03.29.
(11) A helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultság elbírálásánál az Szt.38. és 39.§.aiban foglaltakat, valamint „Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól” szóló 62/2006.(III.27.) Kormány rendelet, a továbbiakban (R), valamint „A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól” szóló 63/2006. (III. 27.) Kormány rendelet, továbbiakban (Re) rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. Ápolási díj 12. § (1) Ápolási díjat állapít meg a települési önkormányzat az Szt. 43/B. § alapján annak a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozó részére, a.) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a.a) 100%-át a.b) egyedülálló esetén 150%-át nem haladja meg. b.) a gondozás más módon nem oldható meg, vagy a gondozás más módja az önkormányzat számára nagyobb költséget jelentene, c.) a gondozott állapota miatt a gondozó kereső tevékenységet nem folytathat, d.) Nem állapítható meg ápolási díj, ha a családban van olyan személy, aki keresetveszteség nélkül tudja biztosítani az ápolási feladatokat. (2) (11.03.29/4) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetésben meghatározott alapösszeg mindenkori legkisebb összegének 80 %-a ha egy személyt, és 150 %-a ha több személyt ápol. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátás tekintetében nem állapítható meg ápolási díj az Szoctv. 42. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl, ha az ápolt tartását, gondozását tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződésben vállalták. (4) Az ápolási díj e rendeletben nem szabályozott kérdéseire - különösen az ellátás megszüntetésére, az ellátás megállapításához szükséges dokumentumok benyújtására, a szolgálati időre való jogosultságra - vonatkozóan az Szt. 40-44. §-okban foglaltakat kell alkalmazni. (5) Az ápolási díj iránti kérelmet a Re. 4. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell igényelni, melyhez a Re. 5. számú melléklet szerinti igazolást és szakvéleményt, valamint a Re. 9. számú melléklet III. szakasza szerinti jövedelemnyilatkozatot, és az abban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat kell csatolni. (6) Az ápolási díjra való jogosultságot kétévente kell felülvizsgálni. Átmeneti segély 13.§ (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére, átmeneti segélyt nyújt. (11.03.29/4): MÓDOSÍTVA 2011.03.29.
(2) Átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel, ha a kérelmező háztartásában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200%-át. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. (3) Átmeneti segély egy naptári évben csak 2 alkalommal adható. Havi rendszerességgel adott átmeneti segély maximálisan 4 hónap időtartamra állapítható meg és együttes összege nem haladhatja meg a 20. 000 Ft-ot, azt követően ismételten kérelmezni kell. (4) Különös méltánylást érdemlő esetben - pl. elemi kár, a létfenntartást veszélyeztető lopás, rablás, két hónapot meghaladó tartós betegség - jövedelemhatártól függetlenül átmeneti segélyt kell megállapítani, ha az igényjogosult a rendkívüli körülményt igazolja, arra vonatkozóan nyilatkozatot tesz, illetőleg, ha az köztudomású. (5) Átmeneti segély természetbeni ellátásként is nyújtható. (1) (6) Az átmeneti segély mértéke 1. 000.- Ft-tól 15.000- Ft-ig terjedhet. A (4) bekezdésében meghatározott esetben a segély mértéke 50. 000.- Ft-ig terjedhet. (2) (7) Átmeneti segély kérelmezője köteles vagyonnyilatkozatot csatolni kérelméhez.
Temetési segély (1) Az önkormányzat kérelemre temetési támogatást nyújt a jövedelmi viszonyaitól és rászorultságtól függetlenül annak a helyi lakosnak, aki hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott. (2) A temetési támogatás összege: 30. 000,- Ft. (3) Az Szt. 46. § (2) bekezdése alapján nem részesíthető temetési segélyben, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesült. (4) A kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, valamint a temetési költségek igazolásáról szóló számlát.
(1) (2)
9/2010.(XII.22.)sz. rendelet alapján módosítva 9/2010.(XII.22.)sz. rendelet alapján módosítva
III. fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások 15.§ (1) Pénzbeli ellátás helyett a képviselő-testület egészben vagy részben természetbeni szociális ellátást is nyújthat. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható: a - lakásfenntartási támogatás b - átmeneti segély c - temetési segély d. a rendszeres szociális segély (2) Rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyermekek védelméről szóló tv. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában úgy nyújtható, hogy a természetbeni ellátás a rendszeres szociális segély megállapított összegének gyermekenként 20%-a, de összesen legfeljebb 60%-a lehet. (3) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, a gyermekintézmények térítési díjainak kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló ellátások lehetnek.
Közgyógyellátás (1) (11.03.29/5) Méltányosságból megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága annak a személynek, aki szociálisan rászorult, és havi rendszeres gyógyító ellátásának a Veszprém Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve (a továbbiakban: Mep) által elismert térítési díja (a továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. (2) A szociális rászorultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a, egyedül élő esetén annak 200 %-a. (3) A gyógyszerköltséget létfenntartást veszélyeztetőnek kell tekinteni, ha a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át eléri. (4) Közgyógyellátásra való jogosultság megállapításánál a Re.-ben, és e rendeletben foglaltakat együttesen kell alkalmazni. (11.03.29/5): MÓDOSÍTVA 2011.03.29.
IV. fejezet Szociális alapszolgáltatások 17.§ (1) Az étkeztetés iránti kérelmet a szükséges mellékletekkel a körjegyzőség szociális ügyintézőjénél, a házi segítségnyújtás iránti kérelmet pedig a Az Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás (tov:társulás) kereteiben működtetett Devecseri Családsegítő és Gondozási Központhoz címezve a Kerta-Kamond-Karakószörcsök községek Körjegyzőségén kell benyújtani. (2) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. A szociális alapszolgáltatások személyi térítési díjait e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza, melyet a képviselő-testület minden év március 1-ig felülvizsgál. Ezt követően a szolgáltatási önköltség évközben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják. Ebben az esetben a személyi térítési díj összegét felül kell vizsgálni. (3) Szolgáltatási önköltség a szolgáltatás kapcsán felmerült ráfordítások egy szolgáltatási egységre (ételadag/szolgáltatási óra, nap) számított értéke. (4) Az étkeztetés térítési díjat a polgármesteri hivatal házi pénztárába kell befizetni. Étkeztetés 18.§ (1) A szociális törvény által előírt étkeztetés alapellátás térítési díj ellenében történő igénybevételére a Resti vendéglő 8460 Devecser Vasút u. 15. konyhája által biztosít lehetőséget az önkormányzat azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik napi egyszeri meleg étkezést önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, vagy szenvedélybetegségük miatt. (2) Kérelem esetén azt a rászorult személyt kell étkezésben részesíteni, aki: a.) súlyos mozgáskorlátozott, vagy b.) fogyatékossági támogatásban részesül, vagy c.) 70 év feletti vagy d.) házi segítségnyújtásban részesül és legalább napi egyszeri meleg ételéről, más módon gondoskodni nem tud. (3) Nem részesülhet étkeztetésben; a.) aki után ápolási díjat állapítottak meg, b.) aki ápolási díjban részesül, c.) aki érvényes tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződéssel rendelkezik, d.) az a szenvedélybeteg, egészségtelen, káros életmódot folytató, aki életmódjavítása vagy szinten tartása érdekében nem hajlandó együttműködni a Családsegítő és Gondozási Központtal.
Házi segítségnyújtás, időskorúak nappali intézményi ellátása és a családsegítés 20.§ (1) A házi segítségnyújtás, az időskorúak nappali intézményi ellátása és a családsegítés feladatainak ellátását az önkormányzat társulás keretében látja el a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 63. § , és 64.§ -a alapján. V. fejezet Záró rendelkezések 21.§ (1) E rendelet a 18.§- kivételével 2009. május 1-én lép hatályba. A 18.§-ba foglaltak hatályba lépése 2009. június 1. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Karakószörcsök Község Önkormányzata a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 8/2005.(III.25.) rendelete. (3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Szoc. tv. rendelkezései irányadók. (4) A rendelet kihirdetésétől az SZMSZ szabályai szerint a jegyző gondoskodik. Karakószörcsök, 2009. április 15.
Zabó Ferenc polgármester
Bali Tibor körjegyző
ZÁRADÉK: Kihirdetve: 2009. április 20.
Bali Tibor körjegyző
1. számú melléklet 1.) Étkezés térítési díj szociálisan rászorult személy esetében: 319 – Ft
2.) Házi Segítségnyújtás térítési díja:
b) A nyugdíjminimum 150%-át meg nem haladó jövedelem esetén: térítésmentes c) A nyugdíjminimum 150%-át meghaladó jövedelem esetén: térítésmentes
3.) Nappali ellátás a. nappali ellátás (étkeztetés nélkül) térítésmentes; b. nappali ellátás intézményi térítési napi díja étkeztetéssel együtt 380,-Ft/fő/nap ÁFA-val együtt.
