Sajókápolna Önkormányzat Képviselő-testületének
37/2009. (XII.11.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről
Sajókápolna Község Önkormányzati Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
I. fejezet A rendelet célja, hatálya 1. § (1) E rendelet célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. 2. § E rendelet alkalmazásában a) gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. §-a szerinti kiskorú, b) fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy a bűncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem, c) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be, d) a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők (a továbbiakban együtt: szülő), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek, e) a gyermek közeli hozzátartozói: ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek, f) a gyermek tartására köteles személy: a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 61. §-a (4) bekezdésében és 62. §-a (1) bekezdésében, a Csjt. 69/A. §-ában, valamint a 69/D. § (2) bekezdésében meghatározott személy, g) gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység: a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében - működési engedéllyel - végzett tevékenység, függetlenül a feladatellátás e rendeletben nevesített formájától és módjától; a szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása,
h) gyermeki jogok: a Magyar Köztársaság Alkotmányában, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben és más törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megillető jogok összessége, i) ellátás: jogszabályban meghatározott pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó alapellátás és szakellátás, j) természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvető szükségleteinek kielégítésében az állam (önkormányzat) anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti, k) gyámhatóság: a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal, l) gyámügy: a jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek köre, m) gyermekvédelmi gondoskodás: az e rendeletben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem, n) veszélyeztetettség: olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, o) várandós anya szociális válsághelyzete: olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését, p) tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosít, r) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározattak, s) fenntartó: sa) a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a települési kisebbségi önkormányzat és a területi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó), sb) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szerinti, magyarországi székhelyű egyház, az egyházaknak az Ltv. 14. §-a szerinti magyarországi székhelyű szövetsége, illetve az Ltv. 13. §-ának (2)(3) bekezdése szerinti magyarországi székhelyű egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó); nem minősül egyházi fenntartónak az a jogi személy, amely más típusú szervezetként jogalanyisággal rendelkezik, így különösen a társadalmi szervezet, annak alapszabályban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, az alapítvány, annak alapító okiratban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, a gazdasági társaság és a közhasznú társaság, sc) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedéllyel rendelkező természetes személy, sd) a magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - az sa)-sb) alpontokban foglaltak kivételével, se) az a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező más államban van [az sc)-se) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó], ha az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint, működési engedély alapján gondoskodik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység biztosításához szükséges feltételekről. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az egy-
2
házi fenntartóra a nem állami fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, t) természetes személyazonosító adat: az érintett személy családi és utóneve(i), születési családi és utóneve(i), neme, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve(i), állampolgársága, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállása, lakó- és tartózkodási helye (a továbbiakban együtt: személyazonosító adat), u) intézmény: az e rendeletben meghatározott gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet vagy annak szakmailag önálló szervezeti egysége, amely a rá vonatkozó külön jogszabályban foglaltak alapján jön létre, legalább három főt foglalkoztat teljes munkaidőben, és tevékenysége működési engedélyköteles. Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, az intézmény fogalmát kell megfelelően alkalmazni a helyettes szülői, illetve nevelőszülői hálózatra is, v) működtető: az a természetes személy, jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága, aki, illetve amely a fenntartó által biztosított működési feltételek között a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet szervezi, z) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem. 3. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a) a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire; b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. (2) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó gyermekeire is. (3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
II. fejezet Eljárási szabályok 4. § (1) Az e rendeletben szabályozott támogatások megállapítása: - kérelemre, illetve - hivatalból indul. (2) A kérelmet az önkormányzati hivatalban kell előterjeszteni. A kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező: - alapvető személyazonosító adatait; 3
- állampolgárságát, illetve bevándorolt vagy menekült státuszát; - belföldi lakó- illetve tartózkodási helyét, illetve azt a címet, amelyre a támogatás folyósítását kéri; - által kért támogatási forma megnevezését, indoklását. (3) Az eljáró szerv az eljárásban mindenkor vizsgálja a kérelmező állampolgárságát, jogállását, valamint személyes jogát. (4) Az eljáró szerv az ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőt kötelezheti arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. (5) A jövedelemszámításnál irányadó időszak - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg. (6) A gyermek szülője és más törvényes képviselője, gondozója kötelezhető arra, hogy saját vagy gyermeke egészségi állapotáról, munkavégzéséről, tanulói, hallgatói jogviszonyáról nyilatkozzék, azokat igazolja. (7) Ha az eljáró szerv a kérelmező vagyoni, szociális, egészségügyi, kulturális, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és a megállapításokat jegyzőkönyvben (a továbbiakban: környezettanulmány) rögzíti. (8) Az ellátásban részesülő az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül értesíti az eljáró szervet. (9) Ha a helyi önkormányzat - hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján, a kérelmező életkörülményeire tekintettel - a (4) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra.
Az ellátások megállapítása 5. § Az ellátások megállapításáról a képviselő-testület határozattal dönt.
A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása 6. § A pénzbeli ellátások - határozat alapján történő - kifizetése az önkormányzati hivatal pénzügyi gazdálkodási főelőadó házipénztárból történő kifizetése alapján történik, akinek további feladatként: a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást kell vezetni;
4
b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási feladatok végrehajtásáról.
A pénzbeli ellátások ellenőrzésének szabályai 7. § A rendszeres pénzbeli ellátások jogosultságát – ha e rendelet másként nem rendelkezik – évente, egyszer felül kell vizsgálni.
A jogosulatlanul felvett támogatás megtérítése 8. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet rendelkezéseinek megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell - a pénzbeli ellátás visszafizetésére, - természetbeni ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére, - személyes gondoskodás nyújtása esetében az intézményi térítési díj összegének megfizetésére. (2) A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb egy évre visszamenőleg lehet elrendelni. (3) Az ellátás megtérítését az eljáró szerv az igénybevétel jogosulatlanságáról való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetve az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt. 9. § (1) A 8. § (1) bekezdés szerinti megtérítést az ellátást megállapító hatáskört gyakorlója rendeli el. (2) A megtérítést méltányosságból, környezettanulmány alapján szintén az ellátást megállapító hatáskört gyakorlója engedheti el, csökkentheti, illetve engedélyezhet részletfizetést, ha a jogosulatlanul felvett támogatás visszafizetése a családban élő gyermek megélhetését veszélyezteti. (3) A méltányossági döntés alapja a környezettanulmány.
III. fejezet A gyermekek védelmének rendszere 10. § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.
5
(2) A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a vonatkozó jogszabályban meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. 11. § (1) A gyermekek védelmét a következő pénzbeli és természetbeni ellátások segítik: a) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, b) rászorultságtól függő más pénzbeli ellátás. (2) Az önkormányzat képviselő-testülete gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint e rendeletben meghatározott feltételek szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg. (3) A települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermek számára. (4) A (3) bekezdés szerinti természetbeni ellátások különösen: a) általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, b) tandíj támogatás, c) egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj átvállalás, d) egyéb ellátás kifizetésének átvállalása. 12. § A személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) gyermekjóléti szolgáltatás; b) gyermekek napközbeni ellátása; c) gyermekek átmeneti gondozása.
IV. fejezet A pénzbeli és természetbeni ellátások 13. § A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ellátás megállapítását az általános szabályokon túlmenően kezdeményezheti - a nevelési-oktatási intézmény, - a gyámhatóság, továbbá - más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy - a gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet.
Óvodáztatási támogatás 14. § (1) Az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek gyermeke részére természetbeni támogatás nyújtható. (2) A támogatást akkor kell természetben nyújtani, - ha a családban él védelembe vett gyermek,
6
- ha azt az érintett ügyintéző, illetve jegyző indokoltnak látja (pl.: ha pénzbeli támogatás gyermekóvodáztatásra történő felhasználása tekintetében kétség merül fel). (3) Az első alkalommal biztosított óvodáztatási támogatás természetben történő nyújtásáról a jegyző a határozatában rendelkezik. (4) A települési önkormányzat jegyzője az első alkalommal természetben nyújtandó óvodáztatási támogatást a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével biztosítja. (5) A természetbeni támogatást a gyermek beíratását követő hét munkanapon belül kell a szülő rendelkezésére bocsátani. (6) A természetben nyújtott óvodáztatási támogatással segíteni kell a gyermek rendszeres óvodába járását, ezért a természetbeni támogatás formája különösen: utcai ruha, utcai cipő, váltóruha, tisztasági csomag biztosítása.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 15. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket a 15. §-ban meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a továbbiakban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak. 16. § (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a tárgyév folyamán legfeljebb két alkalommal állapítható meg, összege: családonként 5000,- Ft, gyermekét egyedül nevelő igénylő esetében 7000,- Ft lehet. (2)Az ellátás természetbeni ellátás formájában is nyújtható.
Rászorultságtól függő más pénzbeli ellátások 17. § Az önkormányzat képviselő-testülete rászorultságtól függő pénzbeli ellátásként a következő jogcímeken állapíthat meg támogatást: - fogyatékkal élő gyermekek támogatása, - gyógyszertámogatás, - iskolai évet kezdő gyermekek támogatása, - tanulók közlekedési támogatása.
7
Fogyatékkal élő gyermekek támogatása 18. § (1) A fogyatékkal élő gyermekek támogatásának célja a tartósan fogyatékkal élő gyermeket nevelő, szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok támogatása. (2) A pénzellátás feltétele, hogy - a gyermek tartós fogyatékos állapotáról orvosi szakvélemény álljon rendelkezésre, - a gyermeket nevelő családban az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 100 %-át. (3) Az ellátás összege 2000 Ft/hó. (4) Az ellátást egy határozattal maximum 1 évre lehet megállapítani, de az ellátás több egymást követő évben is megítélhető – figyelembe véve az akkor hatályos jogosultsági feltételeket. (5) Az ellátás természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Gyógyszertámogatás 19. § (1) A gyógyszertámogatás célja, a folyamatos gyógyszerfogyasztásra kényszerülő gyermekeket nevelő, ezért szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok támogatása. (2) A pénzellátás feltétele, hogy - a gyermek tartós, legalább 1 évet elérő, folyamatos gyógyszerfogyasztásra kényszerülő állapotáról orvosi szakvélemény álljon rendelkezésre, - a gyermeket nevelő családban az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 100 %-át. - a gyermek havi gyógyszerköltsége elérje a 5000 Ft-ot. (3) Az ellátás összege a gyermek havi gyógyszerköltségének 50 %-a, de maximum 2500. Ft/hó. (4) Az ellátást egy határozattal maximum 1 évre lehet megállapítani, de az ellátás több egymást követő évben is megítélhető – figyelembe véve az akkor hatályos jogosultsági feltételeket. Iskolai évet kezdő gyermekek támogatása 20. § (1) Az általános iskolai és középiskolai tanévet kezdő gyermeket nevelő, a tanévkezdéskor megnövekedett kiadások miatt szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok támogatása.
8
(2) A pénzellátás feltétele, hogy - a gyermek általános iskolai, vagy középiskolai tanévre beiratkozzon, - a gyermeket nevelő családban az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 100 %-át. (3) Az ellátás összege 5000 Ft/gyermek. (4) Az ellátást egy tanévben csak egyszer lehet megállapítani. (5) Az ellátás természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Ebben az esetben a 22. §-ban leírtakat kell alkalmazni azzal, hogy a középiskolába járó tanulókra is az általános iskolába járó tanulókra vonatkozó előírást kell alkalmazni. Tanulók közlekedési támogatása 21. § (1) A tanulók közlekedési támogatása az általános iskolai és középiskolai tanévet kezdő, a tanulmányok folytatása miatt - helyi, és/vagy - távolsági tömegközlekedés igénybevételére szoruló gyermeket nevelő, szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok támogatása. (2) A pénzellátás feltétele, hogy - a gyermek általános iskolai, vagy középiskolai tanévre beiratkozzon, - a gyermeket nevelő családban az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 100 %-át. (3) Az ellátás összege 1000 Ft/gyermek/hó. (4) Az ellátást egy tanévben szeptembertől – június hónapig lehet megállapítani, de az ellátás több egymást követő évben is megítélhető – figyelembe véve az akkor hatályos jogosultsági feltételeket. (5) Az ellátás természetbeni ellátás formájában is nyújtható.
A természetben nyújtott ellátások 22. § Természetben is nyújtható - az óvodáztatási támogatás, - a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (különösen a védelembe vett gyermek számára), valamint - egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás, így: - fogyatékkal élő gyermekek támogatása, - iskolai évet kezdő gyermekek támogatása, - tanulók közlekedési támogatása.
9
Általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása 23. § (1) Természetbeni ellátásként az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása adható annak az általános iskolai tanulmányokat folytató gyermeket nevelő családnak, ahol - a családban áltanos tanulmányokat folytató gyermeket nevelnek, - az igazolt tankönyv kiadás eléri a 20.000 Ft-ot, és - a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori nyugdíjminimum 100%-át. (2) Az ellátás mellett az iskolaévet kezdő gyermekek támogatása is adható. (3) A támogatás mértéke a tankönyvkiadás 20 %-a, de maximum 5000 Ft/gyermek. (4) Az ellátást egy tanévben csak egyszer lehet megállapítani. (5) Az ellátás teljesítése természetben történik - a benyújtott számlák alapján utólag, illetve - a még ki nem fizetett számlák alapján, melyek kifizetéséről a hivatal gondoskodik. Tandíj támogatás 24. § (1) Természetbeni ellátásként általános és középiskolás gyermekek tandíj támogatása adható annak az általános és középiskolai tanulmányokat folytató gyermeket nevelő családnak, ahol - a gyermek, illetve több gyermek esetén a gyermekek együttes igazolt tandíj kiadása eléri a mindenkori nyugdíjminimum 50%-át - a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori nyugdíjminimum 100 %-át. (2) A támogatás mértéke a tandíj 10 %-a, de maximum 1500 Ft/gyermek. (3) Az ellátást egy tanévben a két félévre lehet megállapítani. (4) A támogatás nyújtása, teljesítése közvetlenül a tandíjat megállapító oktatási intézmény számára történik. Gyermekintézmények étkezési térítésének részbeni vagy teljes átvállalása 25. § (1) Természetbeni ellátásként az óvodás, általános és középiskolás gyermekek étkezési térítésének részbeni vagy teljes átvállalása támogatása adható annak a családnak, ahol - egy gyermek esetében a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori nyugdíjminimum 100 %-át
10
- két gyermek esetében a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum 130 %-át - három vagy több gyermek esetében a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum 150 %-át. (2) A támogatás mértéke a térítési díj 50 és 100 %-a között lehet. A konkrét mértéket a jövedelmi viszonyokra, és az egyéb megállapított pénzbeli és természetbeni ellátásokra figyelemmel az eljáró szerv határozza meg. (3) Az ellátást egy tanévre lehet megállapítani, de az ellátás több egymást követő évben is megítélhető – figyelembe véve az akkor hatályos jogosultsági feltételeket. (4) A támogatás nyújtása, teljesítése közvetlenül az étkezési térítési díjra jogosult számára történik.
V. fejezet Gyermekjóléti alapellátások A gyermekjóléti alapellátások célja 26. § (1) Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. (2) Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. 27. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, valamint a gyermekek átmeneti gondozását kell biztosítani.
Gyermekjóléti szolgáltatás 28. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekvédelmi szolgáltatás feladata a Gytv. 39. §-ában felsoroltakon túl a törvényben meghatározott egyéb feladatok. (2) A gyermekjóléti szolgáltatást szervezését, irányítását és összehangolását az önkormányzat a Területi Szociális Szolgálat /3770 Sajószentpéter Zrínyi út 3 szám/ Gyermekjóléti Szolgálat 11
Munkatársának bevonásával látja el fogadónapokon és időpontban a településen. / Nagy József személyében/ Az intézmény családgondozási feladatot is végez. (3) Az intézmény telephelyének címét e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 29. § A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele térítési díjmentes és önkéntes.
Gyermekek napközbeni ellátása 30. § (1) A gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni – a Gyvt. 41. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével –, amennyiben a szülők a gyermek napközbeni ellátásáról nem tudnak gondoskodni. (2) A gyermekek napközbeni ellátása: - óvodai ninicsoport - nyári játszóház, - , valamint - a közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben történhet. (3) A gyermekek napközbeni ellátásának minősül az iskolai napközis ellátásban nem részesülő, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év feletti gyermekek számára nyújtott nappali felügyelet, foglalkoztatás - sport- és egyéb klubfoglalkozás, illetve játszótér, játéktár, játszóház keretében - és az étkeztetés biztosítása is, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges - a külön jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételekkel. (4) Az önkormányzat a bölcsődés korú gyermeket amennyiben szobatiszta, és a szülő igazolja, hogy munkába áll a település községi óvodájának mini csoportjába felvételt biztosítunk.
(5) A gyermek mini csoportba történő felvételét – erre irányuló kérelem,igazolás alapján – az intézményvezető intézkedése alapozza meg. (6) Az ellátások igénybevételéért a Gyvt. térítési díjról szóló rendelkezése, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások térítési díjairól szóló 133/1997. (VII. 29.) Kormányrendelet, valamint e rendelet 35-36. §-ában foglaltak szerint kell a térítési díjat fizetni. (7)
Az óvoda és az iskolai napközi igénybevétele a vonatkozó külön jogszabályok alapján történik.
12
Gyermekek átmeneti gondozása 31. § (1) A gyermekek átmenti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, neveléséről, lakhatásáról kell gondoskodni, a Gyvt. 45-48. §-aiban foglaltaknak megfelelően. (2) A gyermek átmeneti gondozása megszervezhető a működtető által kijelölt helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti otthonában. (3) A gyermekek átmeneti házi gondozásaként - a szülő kérelmére - a gyermek saját otthonában történő ellátását gondozó útján kell biztosítani, ha testi vagy lelki betegsége miatt a gyermek ellátása elsősorban helyettes szülőnél történő elhelyezés útján vagy bentlakásos gyermekintézményben nem oldható meg és ha ez a gondozás a gyermek érdekét szolgálja. Helyettes szülő 32. § (1) A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását saját háztartásában biztosítja. (2) A helyettes szülői tevékenységre a Gyvt. 49. §-ában, valamint a helyettes szülői jogviszonyra vonatkozó külön jogszabályban foglaltak az irányadóak. Gyermekek átmeneti otthona 33. § (1) A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. (2) A gyermekek átmeneti otthona segítséget nyújt - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - a gyermek családjába történő visszatéréséhez Családok átmeneti otthona 34. § (1) Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásunk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. A családok átmeneti otthona ellátása keretében biztosítani kell a Gyvt. 51. § (3) bekezdésében foglaltakat.
13
VI. fejezet Térítési díj 35. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi ellátásért a (2) bekezdésben foglaltak kivételével térítési díjat kell fizetni. (2) Nem kell térítési díjat fizetni: - a gyermekjóléti szolgálat igénybevétele esetén; (3) A gyermekvédelmi törvényben meghatározottak szerint a személyi térítési díjat a) az ellátást igénybe vevő nagykorú jogosult, b) az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő, c) az ellátást igénybe vevő gondnokolt esetében a törvényes képviselő az intézménynek fizeti meg. (4) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés kivételével a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások személyi térítési díjának megállapításánál az ellátást igénybe vevő jogosult, gyermek esetén a szülő vagy más törvényes képviselő rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe. (5) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni - az óvodában, - a nyári napközis otthonban, napközis táborban, - az általános és középiskolai diákotthonban, kollégiumban, illetve az itt szervezett externátusi ellátásban, - az általános iskolai menzai ellátás, továbbá - ha külön jogszabály másképpen nem rendelkezik - középfokú iskolai menzai ellátás keretében, - fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben, illetve a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményben nyújtott étkeztetésre. 36.
§ A személyi térítési díjról a személyes gondoskodás iránti igényt elbíráló értesíti a kötelezettet.
Záradék 37. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 206/123/EK Irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
14
Záró rendelkezések 38. § Ezen rendelet 2009.december 11-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 8/2009.(III.11.) sz. rendelet hatályát veszti. Sajókápolna, 2009.december 11. Vass Lajos polgármester .........................
Berzyné Koterla Ildikó körjegyző
A kihirdetés megtörtént: 2009.december 11. Berzyné Koterla Ildikó körjegyző
15
1. számú melléklet A gyermekjóléti szolgáltatást végző intézmény, telephelyének címe:
Területi Szociális Szolgálat 3770 Sajószentpéter Zrínyi út 3 szám Nagy József családsegítőszolgálat munkatársa fogadónapokon és órában a településen fogadja ügyfeleit
16
