2009. (V. 28.) számú HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1129/2009. (V. 28.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Magyar RTL Televízió Zrt. műsorszolgáltatóval (1222 Budapest, Nagytétényi út 29.) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a Magyar RTL Televízió Zrt. műsorszolgáltató 2009. január 14-én sugárzott „Mónika show” című műsorszámmal megsértette az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felhatalmazás alapján vizsgálta a Műsorszolgáltató RTL Klub adójának 2009. január 14-i műsorfolyamát, amely során a következőket tapasztalta. I. A vizsgálat alkotmányos jogi alapjai: Az Rttv. 3. § (1)-(2) bekezdés alapján: „A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás – e törvény keretei között - szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató – a törvény keretei között – önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik. A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat (…)” Az Alkotmány 54. § (1) szerint: „A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az emberi méltósághoz, amelytől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.”

Az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott az emberi jogok, emberi méltóság kérdéskörével. Az „alaphatározatnak” tekinthető 8/1990. (IV. 23.) számú döntésben értelmezte az Alkotmánybíróság az emberi méltóság fogalmát: „Ezt a jogot az Alkotmány 54. § (1) bekezdése az „Alapvető jogok és kötelességek” című fejezet élén, minden ember veleszületett jogaként deklarálja. Az Alkotmánybíróság az emberi méltósághoz való jogot az ún. "általános személyiségi jog" egyik megfogalmazásának tekinti. A modern alkotmányok, illetve alkotmánybírósági gyakorlat az általános személyiségi jogot különféle aspektusaival nevezik meg: pl. a személyiség szabad kibontakoztatásához való jogként, az önrendelkezés szabadságához való jogként, általános cselekvési szabadságként, avagy a magánszférához való jogként. Az általános személyiségi jog "anyajog", azaz olyan szubszidiárius alapjog, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind a bíróságok minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható.” Az Alkotmánybíróság 23/1990. (X. 31.) sz. határozata szerint az emberi méltóságnak, mint emberi alapjognak a tartalma a következő: „Az emberi méltóság, mint a személyiség integritása az emberi élettel együtt az emberi lényeget jelenti. A méltóság ember voltunknak és értékünknek felemelő, és feltétlen tiszteletet parancsoló volta, emberi lényünk rangja. Az emberi jogok katalógusában, és a modern alkotmányokban az emberi élet, és méltóság ezért első sorban nem is mint alapjogok, hanem mint a jogok forrásai, mint jogon kívüli értékek szerepelnek, amelyek sérthetetlenek.” Az Alkotmánybíróság 2007. december 4-én hozott 1006/B/2001. határozata megerősítette azt, a korábbi (46/2007. (VI.27.) AB határozatban is kifejtett álláspontját, hogy „a Médiatörvény 3. § (2) bekezdése alapján eljárva az ORTT nem az egyes jogalanyokat ért jogsérelmekről dönt, az alanyi jogosultak igényeinek érvényesítését nem helyettesíti, és nem is akadályozza. Az ORTT e közigazgatási eljárásban annak megállapítására jogosult, hogy a műsorszolgáltató az emberi jogok tiszteletben tartásával tevékenykedik-e, és az egyes műsorainak témája, jellege, nézőpontja nem sérti-e az emberi jogokban megjelenő alapvető értéket.” Az ombudsman az OBH 2203/2004. számú jelentésében egyértelműen arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alkotmányos alapjogok intézményes védelmére a Testület nemcsak jogosult, hanem köteles is. Véleménye szerint az ORTT-nek a Médiatörvény nem azt teszi feladatává, hogy érvényesítse a személyhez fűződő jogokat az arra jogosult helyett, hanem azt, hogy a vele közjogi viszonyban álló műsorszolgáltatókkal szemben ellenőrizze és felügyelje az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglaltak érvényesülését. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.044/2004/7. számú határozatában kimondta, hogy „a Testületnek joga és kötelessége az Rttv. 3.§ (2) bekezdésében foglaltak megvalósulását felügyelni, ellenőrizni, illetve e jogszabályhelyben foglaltak sérelme esetén szankciót alkalmazni. Nem azonos ugyanis a polgári jogi és a közigazgatási jogi jogviszony. A személyhez fűződő jogok védelmét a sérelmet szenvedő jogalany érvényesítheti polgári perben.(…).” Az Rttv. a műsorszolgáltatónak tiltja meg az Rttv. rendelkezéseinek megsértését, az Rttv.-nek tehát a műsorszolgáltató, és nem a sérelmet elszenvedett az alanya. A Legfelsőbb Bíróság is kimondta már eseti döntéseiben, hogy az emberi jogok sérelme médiaügyben vizsgálható,(tette mindezt pl: Kf.IV.37.230/2002/9, valamint a Kf. VI. 38.474/2000/3. sz. határozatokban).

2

A Legfelső Bíróság Kf.IV.37.230/2002/9 számú határozata is kimondta, hogy a Testületnek joga van médiaügyben vizsgálni az emberi jogok sérelmét függetlenül attól, hogy a sérelmet szenvedett fél polgári eljárásban érvényesíti-e személyhez fűződő jogait. A Fővárosi Bíróság 2. Kf. 27. 066./2007/4. számú ítéletében egy hasonló ügyben rámutatott arra, hogy „az Rttv. 3. § (2) bekezdése azt a kötelezettséget rója a műsorszolgáltatóra – korlátozva ezzel szerkesztői szabadságában megnyilvánuló véleménynyilvánítási szabadságát -, hogy tevékenysége során tartsa tiszteletben a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, nem sértheti az emberi jogokat, műsorszolgáltatása nem lehet alkalmas a személyek, nemzetek, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház, vagy vallási csoport elleni gyűlöletkeltésre. Az Alkotmány 54. §-ának (1) bekezdésében írtak szerint a Magyar Köztársaságban minden embernek vele született joga van az élethez és az emberi méltósághoz.” II. A hatósági ellenőrzés megállapításai A Műsorszolgáltató 2009. január 14-én sugárzott „Mónika show” című műsorszámának egyik vendége ruháján több alkalommal tiltott önkényuralmi jelképek voltak láthatóak (nevezetesen ötágú vörös csillag, valamint sarló-kalapács), ezért a Testület az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés sérelmét valószínűsítette. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően 2009. április 1-én postázott levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A Műsorszolgáltató a nyilatkozattételre felhívó levelet a tértivevény szerint 2009. április 2-án átvette, amelyre a 2009. április 10-én postázott válaszlevelében az alábbi észrevételeket tette. III. A Műsorszolgáltató nyilatkozata: A Műsorszolgáltat állítása szerint megfelel a hatósági ellenőrzés azon megállapítása, miszerint Tibor 17:48:30-kor jelent meg a képernyőn. A szereplő ruházata azonban nem került hangsúlyos formában megmutatásra, a megjelölt időintervallumban, azaz 18:06:30 és 18:19:47 között mindössze 41 másodpercig volt látható Tibor közelebbi kameraállásból. A négy beszélgető fiatalról elsősorban távolabbi képek készültek, amelyeken a ruházatukon lévő feliratok és jelzések nem voltak kivehetőek. Mindez különösen vonatkozik a Tibor nevű szereplőre, akinek elsősorban csak rövid reakciói voltak a lányok által felvetett kérdésekre és problémákra. Ekként e szereplőt ritkán és csak villanásszerűen mutatta a kamera. Nem tartják helytállónak a hatósági ellenőrzés azon megállapítását, miszerint „a szereplők ruházatán jól kivehetőek voltak a tiltott önkényuralmi jelképek”. Mindezt támasztja alá azon megállapítása is, hogy „a felvételek egyike sem összpontosított Tibor ingén látható szimbólumokra, nem közelített rá egyik kamera sem, azok nem kerültek kiemelésre”, ekként ide nem illőnek tekinthető az Alkotmánybíróság idézett 1/2007. (I. 18.) AB határozata. Maga a hatósági ellenőrzés is elismeri, hogy a Műsorszolgáltató nem népszerűsítette, illetve mutogatta ezen jelképeket, hanem pusztán akaratlanul is feltűntek ezek a szimbólumok a vendég ruházatán. Úgy gondolja a Műsorszolgáltató, hogy valamely műsorszám elkészítése

3

kapcsán a vendégeknek, riportalanyoknak stb. a saját ruháikban való megjelenése nem korlátozható vagy tiltható meg a műsorszolgáltatók által, hiszen az a meghívott vendég magánszférájába való durva beavatkozás lenne. Különösen igaz ez a talk-show-kra, beszélgetős magazin műsorokra, interjúkra. Az önkényuralmi jelképek megjelenésével kapcsolatban elsősorban hivatkozik a Műsorszolgáltató az Emberi Jogok Európai Bírósága által 2008. július 8-án hozott döntésére, amely Vajnai Attila kontra Magyarország ügyben született, valamint ezen ügy kapcsán meghozott Legfelsőbb Bíróság döntésére. Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy Magyarország megsértette a nemzetközi római egyezmény véleménynyilvánításról szóló 10. cikkét, és a Btk. 269. §-a ellentétes a nemzetközi joggal (a Műsorszolgáltató nyilatkozatában beidézte az ítélet indoklásának egy részét). A nemzetközi bíróság ítéletére tekintettel a magyar bíróságok jogerős határozata ellen lényegileg azonos tartalommal nyújtottak be felülvizsgálati indítványt, melyeket a Legfelsőbb Bíróság is alaposnak talált. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint azzal, hogy nemcsak nemzetközi ítélet, hanem magyar ítélet is megállapította, hogy a hazai szabályozás ellentétes a nemzetközi szerződéssel, az önkényuralmi jelképek „használatára” vonatkozó Btk. passzus felülvizsgálatra szorul. A hatósági ellenőrzés megállapításaival szemben a Műsorszolgáltató jogi álláspontja, hogy a hivatkozott megjelenések nem sértették az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglaltakat. IV A jogsérelem: A Testület a hatósági ellenőrzés megállapításai és a Műsorszolgáltató nyilatkozata alapján a következő álláspontot alakította ki. A szóban forgó „Mónika show”-ba meghívást kapott egy Tibor névre hallgató személy, aki szürke inget viselt, amelynek bal gallérján sarló-kalapács, jobb gallérján pedig vörös csillag volt látható. Tibor meghívott szereplőként vett részt a show „Még egy utolsó esélyt adok” című részében, amiben - a műsorszámtól megszokott módon - párkapcsolati problémákról diskuráltak a vendégek a stúdió és a televízió közönsége előtt. Tibor barátnője (Betti) szerint a fiú komoly kísérletet tett arra, hogy egy másik lánnyal „szűrje össze a levet”. A fiú azt bizonygatta, hogy nem történt megcsalás, bár elismerte, hogy még, így természetesen felkeltik az érdeklődését más lányok is. Tibor 17:48:30-kor jelent meg először a képernyőn. Ruházatán jól kivehetőek voltak a fent említett tiltott önkényuralmi jelképek. Tibort kisebb megszakításokkal (a beszélgetés dinamikájának megfelelően) mutatta a kamera, feltűnésekor a jelképek is láthatóvá váltak. A reklám után a fiatalok problémája négyszereplőssé duzzadt, ily módon Tibor kevesebbszer jutott szóhoz, ennek ellenére (18:16:30-18:19:47 között) a sarló-kalapács és a vörös csillag többször is feltűnt a képernyőn. Az Rttv. 3. § (2) bekezdés értelmében: „3. § (2) A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére.”

4

A Műsorszolgáltató nyilatkozatát figyelembe véve a Testület meg kívánja jegyezni, hogy jelen eljárás tárgyát nem annak megállapítása képezi, hogy a megjelenő önkényuralmi jelképek megvalósították-e a Büntető Törvénykönyv 269/B. § (1) bekezdésében foglalt bűncselekmény törvényi tényállását (önkényuralmi jelképek használata), ugyanis ez a rendőrség hatáskörébe tartozik. A közigazgatási eljárás a Műsorszolgáltatóval szemben azért indult, mert vélhetően sérült az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés, ugyanis a műsorszámban megjelent jelképek alkalmasak voltak egyesek emberi joginak, nevezetesen az emberi méltóságuk megsértésére. Ezért a Műsorszolgáltató levelében leírtak, amely szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a Büntető Törvénykönyv 269/B. §-a ellentétes a nemzetközi joggal, jelen esetben nem minősül relevánsnak, mert a közigazgatási eljárás nem a Btk. 269/B. §-ban foglaltak, hanem az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglaltak vélelmezett megsértése miatt indult. Az Alkotmánybíróság a 14/2000. (V. 12.) AB határozatában kimondta, hogy „a XX. század szélsőséges politikai eszméi Európában és Magyarországon a hatalom erőszakos megszerzése és kizárólagos birtoklása útján olyan diktatúrákat hoztak létre, amelyek semmibe vették az emberi jogokat, és magyar állampolgárok tömeges kiirtásához vezettek. Az említett szélsőséges eszméket magukénak valló államok, szervezetek, mozgalmak jelképeinek használata fájó sebeket szaggat fel és összeegyeztethetetlen alkotmányos értékeinkkel. (…) A különböző szélsőséges (fasiszta és bolsevista) szimbólumok továbbélése, újra felhasználása felháborítja, jogos érzékenységében sérti a társadalom jelentős részét.” A fenti alkotmánybírósági határozat az önkényuralmi jelképek emberi méltóságot sértő jellegével kapcsolatban az alábbiakat mondta ki: „A törvény nem tiltja meg e jelképek előállítását, megszerzését, tartását, behozatalát, kivitelét, sőt használatát sem, ha ez nem nagy nyilvánosság előtt valósul meg. A törvény csupán három kiemelt elkövetési magatartást (terjesztés – nagy nyilvánosság előtti használat – közszemlére tétel), aktív cselekvőséget ítéli olyannak, amely a demokratikus jogállam értékeivel szemben áll, mert alkalmas arra, hogy a hallgatóságra nem egyszerűen „sértő, meghökkentő, vagy aggodalmat keltő”, hanem kifejezetten félelmet ébresztő, fenyegető hatása legyen azáltal, hogy a megvetett ideológiákkal való azonosulást, az eszmék nyilvános terjesztésének szándékát tartalmazza. Ez pedig alkalmas arra, hogy a demokratikus társadalom egészét, különösen pedig azok jelentős csoportjai, közösségei emberi méltóságát sértse, akik elszenvedői voltak a tiltott jelképekben sűrűsödő mindkét eszméhez és jelképeihez tapadó, használatuk mellett elkövetett legsúlyosabb bűncselekményeknek.” A fenti alkotmánybírósági határozatban foglaltakat figyelembe véve a Testület álláspontja szerint a műsorszámban több alkalommal megjelent vörös csillag, valamint sarló-kalapács sérthette a kommunista rezsim és az egypártrendszer áldozatait és mindazokat, akik az elnyomás kárvallottjaivá váltak az említett történelmi periódusokban. A médiában megjelenő véleményekkel kapcsolatban az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy azok a társadalom széles rétegéhez jutnak el, éppen ezért az általuk kiváltott hatás is jóval nagyobb az egyéb információs csatornán közzétett közléseknél. „Azáltal, hogy a média a legszélesebb nyilvánosságot biztosítja a legkülönfélébb vélemények számára, és napjainkban ez képezi a legfontosabb információforrást, a szólásszabadság egyéb megnyilvánulási formáihoz képest a médiában megjelenő véleményeknek sokszoros a hatása, rendkívül nagy a befolyása az emberek gondolkodására, a közvélemény formálására. Ahogyan azt az Alkotmánybíróság korábbi határozatában már megfogalmazta: „általánosan

5

elfogadott, hogy a rádiós és televíziós műsorszolgáltatás véleményformáló hatása és a mozgóképek, hangok, élő tudósítások meggyőző ereje sokszorosa az egyéb információs társadalmi szolgáltatások gondolkodásra ható erejének” (1/2007. (I. 18.) AB határozat, ABK 2007. január 3, 5./ a 1006/B/2001. sz. AB határozat). Ezért a Testület véleménye szerint a Műsorszolgáltatónak még nagyobb körültekintéssel kellett volna eljárnia annak érdekében, hogy ne sérüljön mások emberi méltósága. A Műsorszolgáltató nyilatkozatában leírja, hogy a vendégek saját ruháikban való megjelenése nem korlátozható, mert ez a meghívottak magánszférájába való durva beavatkozás lenne. Ezen nyilatkozattal kapcsolatban a Testület meg kívánja jegyezni, hogy az Rttv. 3. § (1) bekezdés értelmében a Műsorszolgáltatót objektív felelősség terheli, ezért ő tartozik felelősséggel a műsorszámban megjelentekért. Kiemelésre érdemes továbbá, hogy bár a felvételek egyike sem összpontosított a Tibor ingén látható szimbólumokra – nem közelítettek rá, nem emelték ki azokat, azonban több esetben tisztán kivehetőek voltak a jelképek. A Testület álláspontja szerint a Műsorszolgáltatónak egyéb technikai módszerek is a lehetőségére állnak annak érdekében, hogy a kifogásolt jelképek ne legyenek láthatóak a műsorban (pl. kitakarás). A fenti műsorszolgáltatói kifogás főleg annak fényében nem fogadható el, hogy szerkesztett műsorról van szó, azaz a Műsorszolgáltatónak az utómunkálatok során is lett volna lehetősége orvosolnia a problémát, kitakarni vagy felismerhetetlenné tenni a jelképeket, ez azonban nem történt meg. A fent leírtak alapján a műsorszámban több alkalommal képernyőre került önkényuralmi jelképek az elnyomó diktatúra ideológiáját és bűneit felidézve sérthették egyesek emberi jogait, nevezetesen emberi méltóságát. Történhetett mindez anélkül, hogy az említett rendszer által elkövetett tettek akár verbálisan is megemlítésre kerültek volna. Ezért a Testület álláspontja szerint sérült az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés. V. A Testület által alkalmazott jogkövetkezmény: A Testület a 2009. évben nem szankcionálta a Műsorszolgáltatót a fenti törvényi rendelkezés sérelme miatt, míg a 2008. évben egy alkalommal, az 583/2008. (III. 26.) számú határozatában felhívta a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Figyelembe véve, hogy a Műsorszolgáltató legutóbb 2008 februárjában sértette meg az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést, ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja értelmében felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, azaz arra, hogy a jövőben tartózkodjon a jogsértéstől. A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja jelenti: „112. § (1)

Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület

a) felhívja a műsorszolgáltatót sérelmezett magatartás megszüntetésére.” A Testület a határozat indokolás részében kifejtettek okán a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel.

6

Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. május 28.

az Országos Rádió és Televízió Testület nevében

Tirts Tamás ülést vezető soros elnök

7