Szentes Város Jegyzőjétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: U-12185/2009 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Tárgy: Intézményi SZMSZ-ek és a Kertvárosi Óvoda Nevelési Programjának módosítása Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentes Tisztelt Képviselő-testület! A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosítására a 32/2008. (XI.28.) OKM rendelettel került sor. A közoktatásról szóló törvény 2008. júniusi módosítása eredményeképpen a szakmai munkaközösségek szerepe lényegesen megváltozott, megnőtt. A közoktatási törvény 58. § (1) bekezdése szerint „A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható.” A szakmai munkaközösségek létrehozása, tevékenységük, alapvetően az érintett pedagógusokon múlik. A szakmai munkaközösség - amennyiben létrejött - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről. A már említett MKM rendelet adja meg a nevelési-oktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatának kötelező „témaköreit”. Valamennyi közoktatási intézményre tekintettel határoz meg olyan kérdéseket, amelyeknek meg kell jelenniük a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-ében. A rendelet e kérdéskörrel foglalkozó előírásai kiegészültek, amelyek alapján a közoktatási intézményeknek az SZMSZben meg kell határozniuk a szakmai munkaközösségek: • együttműködésének kérdéseit, • a kapcsolattartás rendjét, továbbá azt, hogy • az adott szakmai munkaközösség milyen módon vesz részt a pedagógusok munkájának segítésében. Abban az esetben, ha egy szakmai munkaközösség tevékenykedik a nevelésioktatási intézményben, a pedagógusok munkájának segítésében való közreműködés kérdését kell rendezni. A szakmai munkaközösség keretet adhat az érintett pedagógusok munkájának összehangolásához, a nevelési program, illetve a pedagógiai program előírásainak adott területen történő egységes értelmezéséhez és végrehajtásához, a pedagógiai módszerek megválasztásához, a tankönyvválasztás elveinek meghatározásához. A szakmai munkaközösség fontos feladatot láthat el a szakmai munka értékelésében és ellenőrzésében, a fiatal, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítésében, a belső intézményi dokumentumok megismertetésében. A közoktatási intézmények a szakmai munkaközösségekre vonatkozó új rendelkezéseket az intézményi SZMSZ-be beépítették és benyújtották a fenntartónak
jóváhagyásra. tartalmazza.
Az
intézményeket
érintő
változásokat
a
határozati
javaslat
A Kertvárosi Óvoda az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát teljes körűen felülvizsgálta, így nemcsak a már említett módosítást végezte el, hanem többek között az Óvodába járó gyermekek részére biztosítandó ügyeleti rend szabályozása is módosult. Így amennyiben az intézményeikben nevelés nélküli napot - (értekezlet, továbbképzés miatt), illetve a lecsökkent gyermeklétszám (iskolai tavaszi illetve őszi szünet idején), vagy nyári takarítási feladatok végzése miatt – tartanak, arra az időre ügyeleti ellátást biztosítanak, ilyen esetben a szülőnek időben tudnia kell, hogy a Kertvárosi Óvoda melyik intézménye biztosít gyermeke számára ellátást. Szabályozták a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos nevelői magatartás elvárásait. Kialakításra került - új fejezetként az SZMSZ-ben – a Kertvárosi Óvoda dolgozóinak helyettesítési rendje is. Ez a szabályozás lehetővé teszi azt, hogy rendkívüli esetekben, amikor a dolgozói létszám csökkenése egy-egy tagintézményben (pl betegség esetén) a feladatellátást veszélyezteti -, meghatározott rend szerint a dolgozók a feladatellátási helyükön kívül végezzenek munkát. Az utóbbi évek negatív tapasztalatai miatt került kiegészítésre a gyermekvédelemmel kapcsolatos fejezet, ugyanis több alkalommal is előfordult, hogy egy-egy gyermekért, vagy akár ugyanazért a gyermekért több alkalommal a szülő nem jött csak később, mint ahogyan az intézmény nyitva tartása alapján elvárt lett volna. Az érintett gyermek(ek ) érdekében tartja az intézmény szükségesnek ezt a módosítást megtenni. Kiegészítésre került a munkaközösségek működésével kapcsolatos fejezet, és miután az intézményi szakszervezet nem kezdeményezte a Kollektív Szerződés létrehozását, így a dolgozók védőruha juttatásával kapcsolatos szabályozás, és a Kertvárosi Óvodában védőruhára jogosító munkakörökre érvényes „védőeszköz jegyzék„ is az SZMSZ része lett. A Kertvárosi Óvoda SZMSZ-ét nagy terjedelme miatt nem csatoltuk az előterjesztéshez, az a Polgármesteri Hivatal Művelődési Irodájának 214. sz. szobájában tekinthető meg. A Kertvárosi Óvoda Óvoda Nevelési Programja kiegészült az SNI gyermekek nevelésével a 16. oldaltól kezdődően az alábbiak szerint: „ I. Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének szervezeti keretei I.1. Sajátos nevelési igényű gyermekek I./2. Integrált nevelés keretében vállalható sajátos nevelési igényű gyermekek I./2/1. Enyhén értelmi fogyatékos gyermek I./2/2. Beszédfogyatékos gyermek I./2/3. Pszichés fejlődési zavarral (magatartászavar, részképesség-zavar) küzdő gyermek I./2/4. Testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek I./2/5. Gyengénlátó látássérült gyermek I./2/6. Enyhébben hallássérült (nagyothalló) gyermek I./2/7. Autisztikus tünetekkel bíró gyermek I./3. Az integráció formája II./I. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének pedagógiai feltételei II./1/1. A habilitációs és rehabilitációs tevékenység közös céljai II./1/2. Az óvodai nevelés és fejlesztés elvei a sajátos nevelési igényű gyermekekre
2
II./1/3. Személyi feltételekkel kapcsolatos elvárások - elfogadó óvodapedagógus - gyógypedagógus II./1/4. Befogadó környezet II./1./5. Csoporttársak el- és befogadó képessége II./1/6. Szülő el- és befogadó képessége” Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2008. (II.22.) Kt. határozata alapján a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola 2008. július 01. naptól átszervezésre került. Ennek megfelelően az intézmény Pedagógiai-Művelődési Programja és Szervezeti és Működési Szabályzata is (továbbiakban: SZMSZ) a Képviselő-testület által jóváhagyásra került, azonban az eltelt időszak tapasztalatai alapján az SZMSZ-t módosítani szükséges. A Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont az alábbi intézményegységekkel rendelkezik az átszervezést követően: a. alapfokú művészetoktatási intézményegység: - A művészi kifejezőkészségek megalapozása. - Szakirányú továbbtanulásra történő előkészítés, felkészítés. - Művészeti alapvizsgáztatás, művészeti záróvizsgáztatás. b. közművelődési intézményegység: - Hangversenyek, koncertek szervezése, lebonyolítása. A közművelődési feladat ellátásához is biztosítani szükséges a tárgyi és személyi feltételeket a kulturális ágazati jogszabályoknak megfelelően. A közművelődési intézményegység esetén az intézményegység-vezetőjének javaslom a jelenleg is az intézmény határozatlan időre kinevezett dolgozóját, aki művészetoktatási feladatokat lát el és emellett a hangversenyek szervezését is végzi. Részére a vonatkozó ágazati jogszabály szerint, 150/1992.(XI.20.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére 3. számú mellékletében meghatározott vezetői pótlékot kell megállapítani, ami a Kjt. szerint a pótlékalap 100 %-a. Havi szinten 20.000,-Ft + járulékai, éves szinten - szept. 1-től - 60.000,-Ft + járulékai a költsége. A további közművelődési feladatokra 1 fő marketing és reklámszervező, informatikus szükséges. Ez az intézmény engedélyezett létszámkeretének 1 fővel történő megemelését jelenti szeptember 1-től. Havi szinten 91.400,-Ft + járulékai, éves szinten szeptember 1-től 274.200,-Ft + járulékai a költsége. Mivel a közművelődési intézményegység működtetésével többletfeladat került megállapításra, így az önkormányzat költségvetési rendeletének módosítása válik szükségessé. Fentiek alapján a következő határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselőtestület elé.
3
……/2009.(VI.26.) Kt. Tárgy: Intézményi SZMSZ-ek és a Kertvárosi Óvoda Nevelési Programjának módosítása HATÁROZATI JAVASLAT Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta Intézményi SZMSZek és a Kertvárosi Óvoda Nevelési Programjának módosítása tárgyú előterjesztést és az alábbiak szerint dönt: 1./ A Képviselő-testület 2009. szeptember 1-jei hatállyal jóváhagyja a jelen határozat mellékletét képező Kertvárosi Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát – melynek költségvetési vonzata nincs - és egyben a 230/2007. (X.26.) Kt. számú határozattal elfogadott SZMSZ hatályát veszti. 2./ A Képviselő-testület jóváhagyja a jelen határozat mellékletét képező Kertvárosi Óvoda Óvodai Nevelési Programjának az SNI gyermekek nevelésével kiegészült tartalmát – melynek költségvetési vonzata nincs - az alábbiak szerint: Óvodai Nevelési Program 16. oldala az alábbi részekkel egészült ki: „A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének programja (a helyi nevelési program kiegészítése) A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése során az alábbi dokumentumokat kell használni: - Oktatási Minisztérium 2/2005 (III.1.) OM rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, iskolai oktatásának irányelveiről. - A Kertvárosi Óvoda 2007. október 1-től hatályos pedagógiai programja, - Óvodai kompetencia alapú programcsomag és ajánlásai: ¾ Ajánlások az értelmileg akadályozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez ¾ Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermek (magatartászavar, részképesség zavar) kompetencia alapú fejlesztéséhez ¾ Ajánlások a beszédfogyatékos gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez ¾ Ajánlások a mozgáskorlátozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez ¾ Ajánlások a látássérült gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez ¾ Ajánlások a nagyothalló gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez ¾ Ajánlások az autizmussal élő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez A sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését elősegítő Kompetencia alapú Óvodai Programcsomag alkalmazásának szempontjai: A Kertvárosi Óvoda azon intézményeiben, amelyek a HEFOP 2.1.6 pályázatban részt vettek a pályázat fenntartásának ideje alatt ( 2008-tól számított öt nevelési év) kötelezően alkalmazzák a Kompetencia alapú Óvodai Programot minden csoportban, ahol sajátos nevelési igényű gyermek van. A Kertvárosi Óvoda további intézményeiben azokban a csoportokban ahol sajátos nevelési igényű gyermek van, a Kompetencia alapú Óvodai Programot a 4
megismerése után önkéntes vállalás alapján alkalmazhatják az óvodapedagógusok. Mindkét esetben a saját Pedagógiai Programmal ötvözve kell alkalmazni oly módon, hogy a Kompetencia Alapú Program és a helyi Pedagógiai Program 60-40% megvalósulása biztosított legyen. SNI kiegészítés tartalma Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének szervezeti keretei Sajátos nevelési igényű gyermekek Integrált nevelés keretében vállalható sajátos nevelési igényű gyermekek I./2/1. Enyhén értelmi fogyatékos gyermek I./2/2. Beszédfogyatékos gyermek I./2/3. Pszichés fejlődési zavarral (magatartászavar, részképesség-zavar) küzdő gyermek I./2/4. Testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek I./2/5. Gyengénlátó látássérült gyermek I./2/6. Enyhébben hallássérült (nagyothalló) gyermek I./2/7. Autisztikus tünetekkel bíró gyermek I./3. Az integráció formája II./I. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének pedagógiai feltételei II./1/1. A habilitációs és rehabilitációs tevékenység közös céljai II./1/2. Az óvodai nevelés és fejlesztés elvei a sajátos nevelési igényű gyermekekre II./1/3. Személyi feltételekkel kapcsolatos elvárások - elfogadó óvodapedagógus - gyógypedagógus II./1/4. Befogadó környezet II./1./5. Csoporttársak el- és befogadó II./1/6. Szülő el- és befogadó képessége
II. I.1. I./2.
I. Sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének szervezeti keretei I./1. Sajátos nevelési igényű az a gyermek, aki a szakértői- és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján : a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b.) pszichés fejlődési zavara miatt a nevelési tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott. I./2. Intézményeinkben az alább felsorolt sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztését végezzük a Kertvárosi Óvoda Alapító Okiratának megfelelően: I./2/1.
Enyhén értelmi fogyatékos gyermek (értelmileg akadályozott) együttnevelése az ép értelmű gyermekekkel történik, melynek eredményeként a spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését a csoporttársakkal megélt élmények, tapasztalatok adják. A speciális fejlesztésben együttműködik: óvónő-gyógypedagógus, szükség esetén fejlesztő pedagógus.
5
I./2/2. Beszédfogyatékos gyermek (súlyos, akadályozott beszédfejlődésű) A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex nevelési környezetben valósul meg. A speciális fejlesztésben együttműködik: óvónő-logopédus, szükség esetén gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus. I./2/3.
Pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek (magatartás-zavar, részképesség-zavar) fejlesztése is az együttnevelés keretében történik. Pszichés zavar feltárása esetén, speciális terápiák alkalmazásával, intenzív, komplex nevelési környezetben történik a fejlesztés. A speciális fejlesztésben együttműködik: óvónő-fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus.
I./2/4. Testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek közül azon gyermekeket, akik fejlesztésük során nem igénylik az akadálymentes közlekedés feltételeinek meglétét. (ilyenek: végtagredukciós fejlődési rendellenesség petyhüdt bénulást okozó korformák mozgáskorlátozottságot okozó korformák (szerzett, átmeneti) A mozgásfejlesztést az óvodai foglalkozások körébe kell beilleszteni. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmazása a napirend egészét átszövő feladat. A speciális fejlesztésben együttműködik: óvónő – gyógypedagógus I./2/5. A gyengén látó látássérült gyermek Speciális, gyermekre szabott pedagógiai feladatot meghatározza a látássérüléshez kapcsolódó egyéb rendellenesség, fogyatékosság is. Kiemelt feladat az önkiszolgálás megtanítása, a személyi higiénia és a gyermek környezetében való biztonságos tájékozódás kialakítása. Az óvodai nevelés során mindvégig figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségét. I./2/6. Az enyhébben hallássérült (nagyothalló) gyermek Központi feladat – a korai pedagógiai és audiológiai gondozásra építve – a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése az óvoda egész napi tevékenységébe ágyazva. A szocializációt segítő munkajellegű tevékenységbe is be kell vonni a hallássérült gyermeket. I./2/7. Az autisztikus tünetekkel bíró gyermek fejlesztésének fő céljai speciális terápián keresztül a kommunikációs, szociális és kognitiv habilitációs nevelés Fejlesztés során szükséges az intenzív, jól struktúrált és meglévő készségek használata, az egyéni motiváció megteremtése, a gyermekhez speciálisan alkalmazható egyéni módszeren keresztül. A fejlődési szint és a szociális alkalmazkodás követése egyéni tervekkel történik, speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetekben. A speciális fejlesztésben együttműködik óvónő – gyógypedagógus fejlesztő pedagógus-logopédus, pszichológus. I./3. Az integráció formája Óvodáinkban az integrált fejlesztés a funkcionális teljes integráció szintjén valósul meg, mivel minden gyermek a nevelés-oktatás teljes időtartamában együtt, egy csoportban tartózkodik. Az illetékes szakértői és rehabilitációs
6
bizottság szakvéleményének figyelembevételével az együttnevelés minden esetben egyéni fejlesztést is jelent. A gyermek habilitációs és rehabilitációs fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakvéleménye. A gyermek egyéni vagy csoportos fejlesztése gyógypedagógiai kompetencia, amely tevékenység team munkában valósul meg: óvodapedagógus gyógypedagógus szülő logopédus pszichológus fejlesztő pedagógus II./1. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének pedagógiai feltételei II./1/1. A habilitáció és rehabilitációs tevékenység közös céljai Rehabilitáció, habilitáció az a folyamat, melyben az SNI gyermek képessé válik arra, hogy elérje és fenntartsa a társadalmi integrációhoz (beilleszkedéshez) szükséges fizikai, érzékszervi, értelmi és pszichikai állapotát egyénre szabott, tervezett, összetett fejlesztő tevékenység révén. - A habilitációs, rehabilitációs fejlesztő terápiák a nevelési programra, valamit az egyéni fejlesztési tervekre épülnek, melyek hozzásegítik a gyermeket ahhoz, hogy: ¾ a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és egyéb fogyatékosságából, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreálljanak vagy újak alakuljanak ki, a meglévő ép funkciók bevonásával, ¾ szükséges, speciális eszközök használatát megtanulják, ¾ egyéni sikerek, tulajdonságok, funkciók kifejlődjenek, melyek alkalmassá teszik a társadalmi integrációra. II./1/2. Az óvodai nevelés és fejlesztés elvei az SNI gyermekekre vonatkozóan legyen integráló, átfogó, minden részletre kiterjedő, normalizáló, rugalmas, családra, közösségre építő. A fejlesztést csak komplex kivizsgálás után szabad elkezdeni - Amennyiben részesült korai fejlesztésben, a korai fejlesztésre kell építeni. - A sérült funkciók miatt biztosítani kell a folyamatos stimulációt, kondicionálást, a fejlesztés fokozatosságát, folyamatosságát, rendszerességét. - A fejlesztés tevékenységbe, cselekvésbe ágyazott legyen. - Kellő időt kell biztosítani a tevékenységhez. - Taktilis, mozgásos, látási, hallási ingerek változatos biztosításával történjen a tapasztalatok szerzése. - Alapmozgások kialakítása, fejlesztése folyamatos legyen. - Szociális készségek fejlesztése kiemelt feladat legyen. - Az önkiszolgálás fejlesztése, tartós önállóságra nevelés állandóan jelen legyen. - Egyéni adottsághoz alkalmazkodó bánásmód. - Az elvárások igazodjanak a gyermek fejlődési üteméhez, a fejlesztés terhelje.
7
-
Team formában történő fejlesztés. Differenciált fejlesztés egyéni fejlesztési terv keretében történik: ¾ kiindulópontja az adott gyermek állapota (óvónői megfigyelések, szakemberek véleménye, szülői tapasztalat) ¾ fejlesztés fázisai, fejlesztési célok konkrétak legyenek, ¾ tartalmazza a diagnosztikus mérések helyét, idejét, módját, ¾ a fejlesztési célok feladatok a belső tanulási (cselekvési) motiváció kialakulását, megerősítését célozzák, ¾ illeszkedjen a helyi nevelési program és a kompetencia alapú programcsomag tevékenység-rendszerébe és ezáltal fejlessze a gyermek személyes-, kognitív-, szociális és speciális kompetenciáját.
II./1/3. Személyi feltételekkel kapcsolatos elvárások - elfogadó óvodapedagógus - gyógypedagógus Az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező fogadó óvodapedagógus: - Megfelelően tájékoztatja az óvoda pedagógusait, pedagógiai munkát segítőket, a szülőket az SNI gyermekek befogadására, elfogadására. - Folyamatosan együttműködik a szülővel a segítő tanácsadás eszközével, melynek eredményeként kialakulhat a helyes szülői attitűd a gyermek elfogadásában, konfliktusainak megoldásában, saját helyzetének képviseletében. - Folyamatosan képzi magát a szükséges pszichológiai, módszertani ismeretekben. - Rendelkezik a szükséges empátiával, toleranciával, érzékenységgel. - Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat, speciális fejlesztő eszközöket alkalmaz. - Foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti a gyermek fejlesztésébe az adott szükségletekhez igazodó módszereket megválasztja. - Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedéshez, a fejlesztési folyamatot az adott gyermek egyéni szükségleteihez igazítja. - Együttműködik a különböző szakemberekkel a MIP-ben rögzített eljárásrend alapján. A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó gyógypedagógus: - Pedagógiai Szakszolgálat keretén belül utazó gyógypedagógus. - Pályázat eredményeként alkalmazott gyógypedagógus. - Gyógypedagógiai végzettséggel is rendelkező óvodapedagógus megosztott munkaidővel. Az együttműködés rendszeres konzultáció keretén belül valósul meg, mely a MIP-ben szabályozott. Feladata: - Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését. - Javaslatot tesz a gyógypedagógiai módszerek alkalmazására, egyéni szükséglethez igazított módszerek kiválasztására, a gyermek igényeihez igazított környezet kialakítására. - Speciális segédeszközök kiválasztásában segítséget ad.
8
-
Az óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit figyelembe veszi munkájában. Kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával. Rendszeresen hospitál a csoportban. Közvetlenül foglalkozik a gyermekekkel, elsősorban azon a területen, amely csak az ő kompetenciája. Koordinálja a rehabilitációs foglalkozásokban részt vevő más szakemberek munkáját (logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő)
II./1./4. Befogadó környezet biztosítása: A Kertvárosi Óvoda nevelőtestülete nyitott az integrált nevelésére, amennyiben azt a SNI gyermekek szakértői véleménye azt lehetővé teszi, mert: nevelőmunkánkban eddig is jelen voltak az SNI gyermekek, általában az óvodai nevelés során derül ki a sajátos nevelési igény, a nevelőtestületből többen részt vettek szakirányú továbbképzéseken, akik képesek az integrált nevelésre és elfogadó magatartással bírnak, Nevelési programunkban az egészséges életmódra nevelés terén a másság jelenléte és elfogadása kiemelten megjelenik a nevelési célokban: ¾ egészséges életmódra nevelés, ¾ érzelmi biztonság megteremtése, ¾ közös tevékenységre, közös élményekre épülő fejlesztés, ¾ érzelmi fejlesztés, tapasztalatszerzés, kommunikáció és kreativitás fejlesztése, ¾ differenciált fejlesztés ¾ személyes bánásmód alapelvei: - a gyermek személyiségének középpontba helyezése, - a gyermek értékeinek előtérbe helyezése, - a gyermek testi-lelki szükségleteinek elfogadása, kiépítése, - a gyermek önkibontakozásának elfogadása, elősegítése, ¾ a nevelőmunkánkat segíti gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus, tartásjavító-óvodapedagógus, ¾ rendelkezünk a fejlesztéshez szükséges eszközökkel, ¾ az óvoda-család kapcsolata partneri. II./1/5. Csoporttársak el- és befogadó képessége A HNP-ban megfogalmazott közösségi magatartást, szocializációt kialakító és fejlesztő pedagógiai feladatok megvalósítása során alakuljon ki a gyermekekben, hogy: elfogadják a sajátos bánásmódot igénylő társaikat, vegyék észre milyen erőfeszítést kell tenni a fogyatékos gyermeknek az eredmények eléréséhez, ismerjék meg mire képes a fogyatékos társuk és milyen erősségei vannak, legyen természetes számukra a segítőkészség, odafordulás.
9
II/1/6. Szülő el- és befogadó képessége A szülők fogadják el, hogy a fogyatékkal élő gyermekek integrált nevelésben részesülnek óvodánkban. a gyermekek komplex képességei fejleszthetők, érzékeljék a gyermek azon tulajdonságait, amelyek csak rá jellemzőek, saját gyermekével megtanítják értékelni a másik gyerek másságát is, a hangsúly a különböző módszerekkel történő egyéni fejlesztésen van, a szabad játék megmarad minden gyermek számára a nevelés egyik eszközének, a program figyelembe veszi a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait. professzor Dr. Székely Lajos gondolatai „A sajátos nevelési igényű gyermeknek az ép gyermekekkel együttes, integrált nevelése a személyiségfejlesztés folyamatában azért jelentős, mert csak egy világ létezik. Nincs külön világ az épek számára és más világ a sérültek számára. A humanitás mércéje az, hogy valaki mennyire hajlandó beengedni őket abba a világba, amelyben valamennyien élünk. A sérült embernek alapvető joga van az élethez, a legjobb egészséghez, az önkibontakozáshoz, személyiségének védelméhez. Hinnünk kell egy befogadó világban, ahol mindenki egyaránt szereplője a hétköznapoknak és az ünnepeknek…” 3./ A Képviselő-testület jóváhagyja a Központi Óvoda, a Deák Ferenc Általános Iskola, a Klauzál Gábor Általános Iskola, a Koszta József Általános Iskola és a Petőfi Sándor Általános Iskola a nevelési-oktatási intézményekről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4.§ (1) bekezdés k) pontja szerint a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógus munkájának segítésében című fejezetekkel kiegészített SZMSZ módosításait - mely módosításoknak költségvetési vonzata nincs - az alábbiak szerint: 3./a. A Központi Óvoda SZMSZ-ének 15. A szakmai munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje című fejezet az alábbiakra módosul: „A szakmai munkaközösségek és azok vezetőinek jogai és feladatai: Az óvoda pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre saját kezdeményezéssel. A munkaközösségek szakmai módszertani kérdésekben segítséget adnak az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A munkaközösségek számát, létrehozását a nevelőtestület határozza meg a mindenkori Szervezeti és Működési Szabályzatban. Önálló munkaközösség létrehozásához legalább öt óvodapedagógus szükséges. Óvodánkban az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: ¾ Gyermekvédelmi szakmai munkaközösség Feladata: a Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás tervezése, szervezése, megvalósítása. A HHH gyermekek korai beóvodázásának elősegítése, egyéni fejlesztésük segítése az IPR módszereinek, tevékenységeinek meghonosítása. 10
¾ Környezetvédelmi szakmai munkaközösség Feladata: az óvodák környezet-megismerésére és védelmére nevelő feladatainak szakmai koordinációja, továbbfejlesztése. ¾ Fejlesztő szakmai munkaközösség Feladata: a gyermekek fejlesztése, fejlődésük mérési feladatainak tervezése, szervezése, továbbfejlesztése. Az óvoda minőségirányítási programjának gondozása, működtetése. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztési feladatainak koordinálása. A kompetencia alapú nevelés feladatainak koordinálása. Tehetséggondozó tevékenységek szakmai felügyelete, továbbfejlesztése. A szakmai munkaközösségek feladatai a nevelési területnek megfelelően: a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az óvodai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes gyermek megismerésen, azonos elvárásokon alapuló fejlődés folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok készítése, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének segítése, szervezése a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, javaslattétel az óvoda vezetőségének a munkaközösség-vezető személyére, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések, beszámolók elkészítéséhez, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka hatékonyságának növelése. A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösségek a 11/1994. (VI.8) MKM rendelet 30. §-ában megszabottakon túl a következő tevékenységeket folytatják: - A szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásáról javaslatot tesznek az óvodavezetőnek. - Javaslatot tesznek a pedagógusok továbbképzésben való részvételére. - Megválasztják a munkaközösség vezetőjét, melyben az óvodavezető egyetértési jogot gyakorol. A szakmai munkaközösségek vezetői felelősek a munkaközösség munkatervében rögzített feladatok végrehajtásáért, irányító, koordináló tevékenységükkel elősegítik az iskolai oktató-nevelő munka hatékonyságának növelését az adott nevelési évben kitűzött konkrét célok megvalósítását. Vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A munkaközösségek munkájukat éves munkaterv alapján végzik. A munkaközösség vezetői az illető részterületeknek a felelősei és a terv végrehajtásáért személy szerint felelnek, az időarányos végrehajtásról esetenként szóban, az tanév végi értekezlet előtt írásban beszámolnak. A beszámolónak tartalmaznia kell: - az elvégzett munka értékelését, azt, hogy a munka hogyan segítette elő a munkatervi célkitűzések megvalósítását, - javaslatokat.
11
A szakmai munkaközösség vezetőjének további feladatai: - A feladattervben részletezett tevékenységek megvalósítását elősegíti. - Jelzi az óvoda vezetőségének, melyek azok a területek a választott nevelési területen belül, ahol az előbbrelépés feltétlenül indokolt, milyen speciális oktatási-nevelési feladatok kitűzése szükséges ahhoz, hogy az adott tantárgycsoportban vagy tantárgyban a munka hatásfokát növelni tudják, s ezzel kapcsolatban tevékenységi formákat ajánl. - Belső továbbképzéseket szervez. - Elősegíti, hogy a munkaközösség módszertani kosárral rendelkezzék. - Szervezi a munkaközösség tagjainak együttműködést, tapasztalatcseréjét, csoportlátogatását annak érdekében, hogy a szakmai, módszertani fejlődésük ezáltal is biztosítva legyen. - Javaslatot tesz a munkaközösség tagjainak anyagi és erkölcsi elismerésére, illetve az óvodavezetés ilyen irányú javaslataival kapcsolatban véleményt nyilvánít. - Különös figyelemmel kíséri a pályakezdő pedagógusok tevékenységét. A Gyakornoki Szabályzatban meghatározottak szerint segíti munkájukat. Számukra és mentoruk számára minden, a betanuláshoz szükséges információt, segítséget biztosít. - Az éves terv szerint részt vesz a szakmai munka belső ellenőrzésében. Speciális munkaközösség vezetői feladatok: Az óvodai minőségirányítási programnak megfelelően gondoskodik a szülői és tanulói igény – és elégedettség mérések elvégzésének megszervezéséről és értékeléséről. Az óvodai munkaközösségek kapcsolattartási rendje • Kapcsolattartás az óvodavezetéssel: A szakmai munkaközösségekkel illetve azok vezetőivel való operatív kapcsolattartásért az óvodavezetőségnek az adott nevelési területen legképzettebb tagja a felelős. A vezetőség tagjai ennek megfelelően: - részt vesznek a munkaközösségek nevelési év eleji (munkaterv megvitató és elfogadó), továbbá tanév végi (beszámoló megvitató és elfogadó) értekezletén, - jóváhagyják a munkaközösség vezető által ellenőrzött nevelési terveket, módszertani leírásokat, - az éves belső ellenőrzési tervnek megfelelően ellátják a munkaközösség vezetők és munkaközösségi tagok teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatokat a minőségirányítási programban meghatározottak szerint, - gondoskodnak arról, hogy a munkaközösség vezetőkhöz eljusson minden olyan információ, amely a folyamatos munkavégzéshez szükséges. Ezeket az információkat a munkaközösség vezetők adják át az érintett pedagógusoknak. •
A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje - az éves munka tervezésében: az egyes munkaközösségek által összeállított éves munkaterveiket a munkaközösség vezetők a nevelési évet előkészítő nevelőtestületi értekezleten ismertetik, majd
12
-
gondoskodnak arról, hogy a munkatervek felkerüljenek az óvoda honlapjára, a nevelési feladatok elvégzésének hatékonysága érdekében a munkaközösségek közötti folyamatos, operatív kapcsolattartásért a munkaközösség vezetők felelnek. Ennek érdekében a munkaközösség vezetők félévente legalább egy megbeszélést tartanak, melyen közös álláspontot alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget érintő, olyan nevelési és módszertani kérdésekről, melyeknél célszerű egységességre törekedni óvodai szinten, például a munkaközösségi munkatervek és beszámolók szempontrendszere, tartalmi elemei, a minőségbiztosítás és teljesítményértékelés elvei, az óvodai belső szabályzatok, helyi nevelési program beválásának, a gyermekek fejlődésének nyomon követése, mérési feladok tekintetében. „
3./b. A Deák Ferenc Általános Iskola SZMSZ-ének 13. oldal II. fejezete a nevelőtestület szakmai munkaközösségei című alpont az alábbiakra módosul: „A Közoktatási törvény 58. § (1) bekezdése értelmében a nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: - tanítók munkaközössége, - osztályfőnöki feladatokat ellátó pedagógusok munkaközössége, - természettudományi tantárgyakat oktató pedagógusok munkaközössége, - társadalomtudományi tantárgyakat oktató pedagógusok munkaközössége. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A szakmai munkaközösségek feladatai: - fejlesztik az adott szakterület módszertanát, új tanítási-tanulási módszerek megismerését, kipróbálását, bevezetését kezdeményezik segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját (hospitálás, oktatási módszerek kiválasztása, fegyelmezési problémák kezelése), - szervezik és lebonyolítják az iskolai tanulmányi versenyeket, a tanév rendjében meghatározott programokat, - részt vesznek az intézményi dokumentumok (Pedagógiai Program, Helyi tanterv, Házirend, SZMSZ) összeállításában, elkészítésében, - figyelemmel kísérik a kapcsolódó pályázati témaköröket, kiírásokat, kezdeményezik azok elkészítését, benyújtását, - szervezik a pedagógusok továbbképzéseken való részvételét. A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösségeket az intézmény vezetőségében és a szakmai fórumokon. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait.
13
A munkaközösség vezetők feladatai: - irányítja a munkaközösség tevékenységét, - munkaközösségi foglalkozásokat tart (tanévenként legalább 4 alkalommal), - összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, - javaslatot tesz a munkaközösségi tagok jutalmazására, - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület, az intézményvezető részére.” 3./c. A Klauzál Gábor Általános Iskola SZMSZ-ének 8. oldal 4.2. a nevelők szakmai munkaközösségei című fejezete az alábbiakra módosul: 4.2. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: • alsó tagozatos munkaközösség tagjai: az alsó tagozaton tanító nevelők, • társadalomtudományi munkaközösség tagjai: magyar nyelv-és irodalom, történelem, ének-zene, rajz és könyvtár szakos nevelők • természettudományi munkaközösség tagjai: matematika, fizika, kémia, földrajz, biológia, informatika, technika szakos nevelők, • idegen nyelvi és testnevelési munkaközösség tagjai: idegen nyelvszakos nevelők, testnevelés szakos nevelők. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai intézményen belül: ● együttműködés a többi munkaközösséggel különösen az adott műveltségterületen belül, valamint az egymáshoz kapcsolódó ismeretek feldolgozásában és közvetítésében, ● az ötödik-hatodik évfolyamon folyó nem szakrendszerű oktatás fejlesztési feladatai, ● a helyi tanterv egymáshoz kapcsolódó követelményrendszerének és ismeretanyagának közös feldolgozása, tantárggyá alakítása, tanulók részére történő közvetítése. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: • a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, • az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, • egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, • pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, • a tantárgyfelosztás elkészítésében segítés véleményezés, • részvétel a tanulói mérések tervezésében, kivitelezésében, elemzésében, • a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, • az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, • a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása,
14
• • •
a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.
A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.” 3./d. A Koszta József Általános Iskola SZMSZ-ének 3.4.2. fejezete az alábbiak szerint módosul: „3.4.2. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: - társadalomtudományi munkaközösség, - természettudományi munkaközösség, - alsós munkaközösség. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakterületen belül: - a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, - az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, - egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, - a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, - a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, - a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, - a munkaközösség vezetőjének megválasztása, - segítség nyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét az igazgató egyetértésével a munkaközösség tagjai választják. A munkaközösség-vezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. A szakmai munkaközösségek együttműködése: Éves munkatervükben meghatározott módon különösen: - a kompetencia területek fejlesztésének összhangjában, - az alsós- fölsős átmenet szakmai elősegítésében,
15
- a nem szakrendszerű oktatás gyakorlati megvalósításában, eredményeinek elemzésében, értékelésében, - az országos kompetencia-mérésekkel összefüggő feladatokban, - a tagintézménnyel való teljes körű szakmai munkában, - iskolai dokumentumok, értékelések elkészítésében, korszerűsítésében, - a tantárgyfelosztás elkészítésében, - a tanulói mérések tervezésében, kivitelezésében, elemzésében, - szakmai pályázatok írásában, megvalósításában. A kapcsolattartás rendje: - nevelőtestületi értekezletek előkészítésekor, ill. fogadó órák előtt; az aktuális feladatok megbeszélése a munkaközösség vezetők részvételével, - iskolatanács üléseinek összehívása előtt; szakmai fórumok, - az igazgató által meghatározott egyéb más esetekben.” 3./e. A Petőfi Sándor Általános Iskola SZMSZ-e kiegészül az alábbi 10. fejezettel: „10. Szakmai Munkaközösségek Munkaközösségi célok és feladatok: Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösség feladatai: • • • • • • • • • •
fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát, javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, szervezi a pedagógusok továbbképzését, támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, egységessé teszi az intézményi követelményrendszert, felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, összeállítja a különbözeti-, osztályozó-, javító-, évfolyam-, vizsgák stb. feladatait és tételsorait, kiírja a helyi pályázatokat, lebonyolítja a versenyeket, javasolja az iskolában használandó tankönyveket, taneszközöket (tantárgyak, évfolyamok, csoportok szerint), végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat.
Az intézmény szakmai munkaközösségei: I. II. III. IV. V. VI. VII.
Társadalomtudományi munkaközösség Természettudományi munkaközösség Idegen nyelvi munkaközösség Alsó tagozatos munkaközösség Matematika munkaközösség Napközi munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség
16
Munkaközösség vezetők feladatai, jogai: A szakmai munkaközösség tagjai tanévenként saját szakmai tevékenységük irányítására, koordinálására kimagasló felkészültségű és jól szervező munkaközösség vezetőt választanak. A munkaközösség vezetőt az intézményvezető bízza meg feladatainak ellátásával, aki tevékenységéért havonta fizetendő pótlékban részesül. A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, tájékoztatja őket az értekezletek szakmai napirendi pontjairól. A munkaközösség vezető feladatai: • irányítja és felelős a munkaközösség tevékenységéért, • értekezletet hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, • összeállítja a pedagógiai program alapján a munkaközösség munkaprogramját, • ellenőrzi a munkaközösség tagjainak munkáját, • beszámol a tantestületnek a munkaközösség tevékenységéről.
éves
Szakmai munkaközösség vezető jogai: • • • •
bírálja és jóváhagyásra javasolja (vagy nem javasolja) a munkaközösségi tagok tantervhez igazodó tanmeneteit, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és az eredményességet, hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezetők felé, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására,
Szakmai rendje: -
-
munkaközösségek
együttműködésének
Tanítói munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség Társadalomtudományi munkaközösség Idegen nyelvi munkaközösség Matematika munkaközösség Természettudományos munkaközösség Napközis munkaközösség
és
kapcsolattartásának
………………….. munkaközösség-vezető ………………….. munkaközösség-vezető ………………….. munkaközösség-vezető ………………….. munkaközösség-vezető ………………….. munkaközösség-vezető ………………….. munkaközösség-vezető ………………….. munkaközösség-vezető
Kapcsolattartásért felelős
Kapcsolattartás módja
Kapcsolattartás gyakorisága
Ellenőrzés, értékelés
Dokumentálás módja
Munkaközösségvezetők
Szervezett megbeszéléseke n és napi munkakapcsolatban
Havi egyszeri alkalommal munkaközösségvezetői megbeszéléseke n, napi gyakorlatban folyamatosan
Ellenőrzést végző igazgatóhelyettesek, igazgató Értékelés szóban és az éves pedagógus minősítésnél írásban
Feljegyzés, jelenléti ív
17
A Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás rendje: A kapcsolattartásért felelős: a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős A kapcsolattartás módja: intézményi jelzés írásban a szolgálatoknak. Az írásos jelzés és visszajelzés tanügy-igazgatási dokumentumok között történő iktatása. Szükség szerint eset megbeszélések az iskolában az osztályfőnökök bevonásával, szükség szerint családlátogatás a szolgálat, a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök együttes részvételével. Ellenőrzés módja: felelős: igazgató dokumentum ellenőrzéssel, konzultációkon való részvétellel. Dokumentálás módja: határozatok és levelezés tanügy-igazgatási dokumentumok között nyilvántartva. Családlátogatásokról, esetmegbeszélésekről feljegyzés, naplóbejegyzés készítése.” Hatálybalépés időpontja: 2009. szeptember 01. Felelős: intézmények igazgatói 4./ A Képviselő-testület 2009. szeptember 1-jei hatállyal jóváhagyja a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbi módosításokkal: A bevezető részben a következő szöveg kerül rögzítésre az első bekezdés után: - „Az intézmény két intézményegységgel működik: a) Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola – közoktatás b) Hangversenyközpont – közművelődés - Az intézmény szervezetei (5.1. pont) jelenlegi szövegrészek helyébe a következő szöveg és ábra lép: 5.1. Az intézmény szervezete: • • • •
Igazgatótanács Nevelőtestület Szakmai munkaközösségek – tanszakok (tanszakvezetőkkel) Titkárság
18
Az intézmény élén az igazgató áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Gyakorolja a munkáltatói jogokat, ellátja az igazgatási feladatokat, felelős az intézmény törvényes működéséért, irányítja a nevelőtestület pedagógiai tevékenységét. Az igazgató munkaköri leírását lásd az 1. számú mellékletben. Az közoktatási intézményegység-vezető (Lajtha László alapfokú Művészeti Iskola) az igazgató irányítása mellett - közreműködik az iskola vezetésében. Elsősorban az adminisztrációs feladatok (naplók, anyakönyvek, beírási naplók ellenőrzése, tantárgyfelosztás, statisztikai jelentés stb.) és a technikai dolgozók munkájának irányítása tartozik feladatkörébe. (Munkaköri leírását lásd az 2. számú mellékletben.) A közművelődési intézményegység-vezető (Hangversenyközpont) – az igazgató irányítása mellett – a hangversenyek szervezéséért, rendezéséért felel, melyet főállású oktató-nevelő munkája mellett lát el. Marketing és reklámszervező, informatikus munkatársával együtt a koncertek szervezése, reklámozása, lebonyolítása a feladatuk. (Lásd munkaköri leírásukat.) Az igazgató és az intézményegység-vezetők a hét első munkanapján operatív vezetési ügyekben megbeszélést tartanak. A nevelőtestület a törvényben meghatározott kérdésekben (57.§ (1) és (3) bekezdés) döntési joggal, egyebekben véleményezési (57.§ (2) bekezdés) joggal rendelkezik. A tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet félévi értekezlet évzáró értekezlet indokolt esetben rendkívüli értekezlet hívható össze a nevelőtestület, vagy az igazgató kezdeményezésére. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak legalább kétharmada vesz részt, döntései akkor érvényesek, ha az azonos szavazatok száma a résztvevők 50%-a +1 fő. A nyílt vagy titkos szavazásról a jelenlévők döntenek. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. Szakmai (tanszaki) munkaközösség A nevelő-oktató munka és a tanárok pedagógiai tevékenységének javítására, a módszertani kultúra fejlesztésére, az egységes követelmény kialakítására, az önképzés segítésére tanszaki munkaközösségek működnek az intézményben, melyek a következők: Zongora tanszak: zongora, orgona, szintetizátor Vonós tanszak: hegedű, brácsa, cselló, gordon, gitár, kamarazene Fúvós tanszak: furulya, fa-, illetve rézfúvós hangszerek, ütőhangszerek Szolfézs-elmélet tanszak: szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, magánének, népzene A tanszakok (tagozat) munkáját tanszakvezetők irányítják, feladataikat, munkaköri leírásukat az 5. számú melléklet tartalmazza. A szakmai munkaközösségek (tanszakok) együttműködésének színterei: - A főtárgy tanár kötelessége ellenőrizni, hogy növendékei látogatják-e a kötelező tárgyi órákat (szolfézs, zeneirodalom, kamaracsoportok, zenekarok).
19
A több tanszak növendékeit foglalkoztató órák heti beosztását a tanszakok előkészítik, megbeszélik. Ezekre a foglalkozásokra minden szaktanár kötelessége szakszerűen felkészíteni növendékeit. - A kapcsolattartást a tanszakok között semmiféle rendbe nem soroljuk. Esetenként, az éppen aktuális problémát, eseményt, eredményt az érintett pedagógusok és növendékeik megbeszélik. - Az adott tanszak (munkaközösség) a következő módokon segíti a pedagógusok munkáját: a) minden tanszak tanévenként 2-3 szakmai, módszertani foglalkozást szervez munkatervében leírtak alapján, b) a továbbképzésekre történő beiskolázáskor a tanszakok véleménye döntő módon esik latba, c) bemutató órák keretében gyakorlati segítséget adnak egymásnak a tanár kollégák, d) a tanszak eszközeinek, hangszereinek állapotáért, karbantartásáért, vásárlásáért vállal felelősséget a tanszak, e) A szakmai segítségnyújtás mellett az adminisztrációs és informatikai ismeretek megszerzésében is aktív szerepet vállal.” - Az intézmény vezetősége (5.2.) szövegrész helyébe a következő lép: „ a) Igazgatótanács – elnöke az intézményigazgató b) Tagjai: • intézményegység-vezetők • tanszakvezetők • közalkalmazotti tanács elnöke Az igazgatótanácsot negyedévenként az intézményvezető hívja össze. Rendkívüli igazgatótanácsi értekezletre kerül sor, ha a tagok több mint 50%-a az okok megjelölésével indítványozza, vagy ha az intézményigazgató szükségesnek ítéli meg. Az intézmény vezetősége szükség szerint tart megbeszélést aktuális feladatokról. Az ülések összehívása az intézményvezető feladata.” Hatálybalépés időpontja: 2009. szeptember 1. Felelős: az intézmény igazgatója 5./ Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2009. szeptember 1-től a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont (Szentes, Kiss B. u. 11. sz.) engedélyezett létszámkeretét 1 álláshellyel növeli, melynek 2009. évi költségkihatása 274.200,-Ft + járulékai, továbbá biztosítja a közművelődési intézményegység vezetőjének vezetői pótlékát, melynek 2009. évi költsége 60.000,Ft + járulékai. A többletkiadások a forráshiányt növelik. Határidő: 2009. szeptember 1. Felelős: Művelődési Iroda vezetője Számviteli és Tervezési Iroda vezetője 6./ Az 5./ pontban jóváhagyott 1 álláshely kialakításával kapcsolatos kiadások fedezete az intézmény költségvetésében kerüljön megtervezésre, melynek 2010. évre jutó költsége: 1.096.800,-Ft + járulékai, továbbá a közművelődési
20
intézményegység vezetőjének vezetői pótléka, melynek 2010. évi költsége 240.000,Ft + járulékai. Határidő: 2010. évi költségvetés tervezése Felelős: Művelődési Iroda vezetője Számviteli és Tervezési Iroda vezetője A határozatról értesítést kapnak: 1./ Szentes Város Polgármestere 2./ Szentes Város Alpolgármestere 3./ Polgármesteri Hivatal Művelődési Iroda 4./ Polgármesteri Hivatal Számviteli és Tervezési Iroda 5./ Általános iskolák igazgatói 6./ Kertvárosi Óvoda vezetője 7./ Központi Óvoda vezetője 8./ Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont igazgatója 9./ Városi Intézmények Gazdásági iroda vezetője
Szentes, 2009. június 10.
Dr. Sztantics Csaba jegyző
21
