Szentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: U-12185/2009 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Tárgy:
Önkormányzati közoktatásban Mell: 1 db ÖMIP
Minőségirányítási
Program
a
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentes Tisztelt Képviselő-testület! A Képviselő-testület a 4/2004. (I.23.) Kt. határozatával jóváhagyta Szentes Város Önkormányzati Minőségirányítási Programját. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 85.§. (7) bekezdése alapján a helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban: önkormányzati minőségirányítási program: ÖMIP). Az ÖMIP az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok - gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy - kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. A fentiek értelmében Szentes Város Önkormányzata 2004. évben elfogadott ÖMIP-ben a következő elvárásokat fogalmazta meg a település közoktatási rendszerével szemben: •
A közoktatás intézményei szisztematikus tervezéssel, racionális gazdálkodással, megfelelően javuló tárgyi feltételekkel működjenek. Az eltelt időszakban az önkormányzat kiemelt figyelmet fordított az óvodáira. Megtörtént a racionalizálás, óvodák kerültek megszüntetésre, négy óvodai körzet helyett kettő került kialakításra, így egy átlátható, hatékonyan működtethető rendszer jött létre. A költségvetés többlépcsős egyeztetésen alapuló tervezése segíti a tervezési hibák elkerülését, az erős ellenőrzési rendszer biztosítja az azonos és törvényes intézményi gyakorlatot. Az intézmények pályázati lehetőségekkel, alapítványi támogatással bővítve igyekezték a modern oktatási eszközök beszerzésének feltételeit megteremteni, ezek oktatási rendszerben való széles körű alkalmazhatóságához hozzájárulni. • A közoktatási feladatokhoz szükséges szakember-ellátottság a törvényi előírások szerint történjen. A közoktatási intézményekben alkalmazottak létszámát az indítható csoportok és osztályok száma alapján, a közoktatási törvény vonatkozó paragrafusait figyelembe véve határozza meg a fenntartó. A továbbképzési és beiskolázási programok mindig a legaktuálisabb fenntartói határozatoknak megfelelően, a hiányzó szakmai segítségek pótlására, a nevelési nehézségek helyben történő megoldására irányulnak. Az általános iskolákban valamennyi tantárgyi területen biztosított a megfelelő képesítésű szakember, továbbképzéseken való részvétellel sikerült megoldani minden érintett kollégára vonatkozóan a nem szakrendszerű oktatás feltételeinek való megfelelést, új
•
•
•
diploma megszerzésével gyógypedagógust, illetve fejlesztő pedagógust bevonni a munkába. A városi szakmai munkaközösségek folyamatosan működjenek közre a helyi nevelési és pedagógiai programok felülvizsgálati folyamataiban, a jóváhagyott célkitűzéseinek megvalósításában, a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók felzárkóztatási programjainak feladataiban. A városi munkaközösségekbe delegált pedagógusok jól együttműködve, rendszeresen tájékoztatják egymást az új követelményekről, új szakmai eljárásokról, módszerekről. Továbbra is biztosítottak legyenek, eredményesen működjenek a felvállalt, de nem kötelező közoktatási feladatok intézményei. A pedagógiai szakszolgálat körében ellátott kötelező és egyéb feladatok ellátása folyamatos és zavartalan legyen. Az önkormányzat minden eszközével támogatja a szakszolgálat feladatellátását és a közoktatáshoz kapcsolódó koncepcióiban mind szakember ellátottság, mind feladat tekintetében bővülést irányoz elő. Összességében megállapítható, hogy az önként felvállalt feladatok eredményesen működnek. Gondoskodjanak a deviancia és a mentálhigiénés problémák megelőzéséről, kezeléséről. Az óvodák Helyi Nevelési Programjában kiemelt helyet foglal el a deviáns viselkedési formák megelőzését célzó nevelés az egészséges életmódra nevelés részeként. Nagy gondot fordítanak az egyénre szabott, differenciált nevelési módszerek megerősítésére, ami a reális önkép, önismeret kialakításával biztosítja az egészséges személyiségfejlődést. Az óvodapedagógusok és pedagógusok mentálhigiénés témájú továbbképzések segítségével gazdagítják pedagógiai eszköztárukat. A deviancia sajnos egyre inkább szembetűnő és napi feladat az iskolák életében is. Csak következetes odafigyeléssel, intézkedéssel, megfelelő szakemberek kinevelésével, az adott intézményekkel való kapcsolattartással sikerül fölülkerekedni a problémákon. A felnőttoktatás keretében is megvalósuló alapfokú nevelés-oktatás egyre hatékonyabb legyen. Ezen elvárásra nem volt igény Szentesen.
A közoktatási intézmények az ÖMIP-ben megfogalmazott elvárásokat beépítették az Intézményi Minőségirányítási Programokba. Az önkormányzat fenntartásában működtetett intézmények eleget tettek a jogszabályi előírásból fakadó feladataiknak, és a fenntartó által előírt beszámolási kötelezettségeknek. Az Önkormányzati Minőségirányítási Programban foglaltakat áttekintve megállapítható, hogy tartalmát módosítani, kiegészíteni indokolt. Jelen előterjesztés mellékletét képezi az átdolgozott, aktualizált ÖMIP. Fentiek alapján a következő határozati javaslatot terjesztem a tisztelt Képviselő-testület elé:
2
……/2009. (III.27.) Kt. Tárgy: Önkormányzati Minőségirányítási Program a közoktatásban HATÁROZATI JAVASLAT Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta az Önkormányzati Minőségirányítási Program a közoktatásban tárgyú előterjesztést és a következő határozatot hozza: 1./ A Képviselő-testület az előterjesztés mellékletét képező a közoktatás területén érvényes Önkormányzati Minőségirányítási Programot jóváhagyja, mely a 4/2004. (I.23.) Kt. határozattal elfogadott ÖMIP helyébe lép. Az ÖMIP-ben foglaltak megvalósítása költségvetési többlettel nem járnak. Határidő: azonnal Felelős: Alpolgármester 2./ A Képviselő-testület felkéri az intézményeket, hogy Intézményi Minőségirányítási Programjukat az Önkormányzati Minőségirányítási Programnak megfelelően dolgozzák át, és jóváhagyásra nyújtsák be azokat a fenntartónak. Határidő: 2009. áprilisi testületi ülés Felelős: Intézményvezetők Alpolgármester Határozatot kapják: 1./ Szentes Város Polgármestere 2./ Szentes Város Alpolgármestere 3./Polgármesteri Hivatal Jegyzője 4./ Általános Iskolák igazgatói 5./ Óvodák vezetői 6./ Terney Béla Kollégium igazgatója 7./ Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont igazgatója 8./ Egységes Pedagógiai Szakszolgálat igazgatója 9./ Művelődési Iroda vezetője 10./ Számviteli és Tervezési Iroda vezetője Szentes, 2009. március 6. Szűcs Lajos alpolgármester
3
SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2009-2013. évre
Elfogadta: Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete ........./2009. (III.27.) Kt. számú határozatával. Hatálya kiterjed: Szentes Város Önkormányzata és intézményfenntartó társulásai által fenntartott közoktatási intézményekre. Hatályba lépése: 2009. március 30. Érvényessége: 2009-2013. Tervezett felülvizsgálat határideje: 2011. március 30.
Tartalomjegyzék I. Bevezetés ............................................................................................................................................. 3 1. A város rövid története...................................................................................................................... 3 2. Szentes gazdaságföldrajza............................................................................................................... 6 3. A közoktatási feladatellátás általános jellemzői ................................................................................. 6 4. Az Önkormányzati Minőségirányítási Program helye a közoktatás rendszerében.................................. 8 II. Minőségpolitika .................................................................................................................................. 10 1. Küldetés és jövőkép....................................................................................................................... 10 2. Minőségpolitikai nyilatkozat ........................................................................................................... 11 3. A közoktatási feladatellátás működését javító célok ...................................................................... 12 3.1. Hosszú és középtávú célok ............................................................................................................... 12 III. Minőségfejlesztési rendszer.............................................................................................................. 13 1. Fenntartói elvárások a helyi közoktatási rendszer egészére.......................................................... 13 2. A közoktatásban érvényesülő területek, elvárások ......................................................................... 13 3. Az egyes közoktatási intézményekkel szembeni elvárások ........................................................... 16 4. A közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok kapcsolata.............................. 18 5. Fenntartói közoktatás irányítási, tervezési folyamatok szabályai, területei .................................... 21 5.1. A fenntartói közoktatás irányítás szereplői, hatáskörök .............................................................. 21 5.2. Fenntartói döntési folyamatok előkészítésének eljárásrendje ....................................................... 23 5.3. A közoktatásra is vonatkozó rendeletalkotás................................................................................ 24 5.4. Az intézményvezetők megbízása és a munkáltatói jogok gyakorlása......................................... 25 5.5. Intézményi szabályozó dokumentumok jóváhagyása ................................................................. 25 6. Fenntartói irányítás keretében tervezett ellenőrzés rendje............................................................. 25 6.1.A fenntartói ellenőrzés, értékelés törvényi alapja......................................................................... 26 6.2. A fenntartói ellenőrzés, értékelés alapelvei................................................................................. 26 6.3. Az ellenőrzés célja, funkciója, várható hatásai............................................................................. 27 6.4. Szakmai ellenőrzés, értékelése .................................................................................................. 27 6.5.Törvényességi ellenőrzés, értékelése.......................................................................................... 28 6.6. Pénzügyi, gazdálkodási ellenőrzés............................................................................................. 29 7. Fenntartói értékelés, mérés, vizsgálódás rendje............................................................................ 30 Az intézményvezetői beszámoló lehetséges szempontjai (ajánlás) .............................................. 30 8. A fenntartói ellenőrzés eljárási és végrehajtási rendje................................................................... 32 9. Törvényességi ellenőrzés rendje a nem önkormányzati fenntartású intézményben ...................... 35 10. A Minőségirányítási Program működtetése .................................................................................. 35 Intézményi célok és feladatok ................................................................................................................ 37
2
I. Bevezetés A települési közszolgáltatások minőségfejlesztésének letéteményese a képviselő-testület. A közoktatás szabályozásban fontos, hogy a nevelési-oktatási intézmények a helyben élők igényei alapján működjenek. A felelősség a minőségirányítási eszközrendszer alkalmazásáért elsősorban a fenntartó önkormányzaté. A vonatkozó törvényi előírások alapján egyeztetjük, koordináljuk a minőségirányítás feladatait: 9 az intézményekkel, 9 a közoktatáshoz kapcsolódó más ágazatokkal, 9 a szakemberekkel, 9 a partnerekkel, valamint 9 az intézményhasználókkal. E dokumentummal ahhoz kívánunk hozzájárulni, hogy a meglévő tervek, programok minél hatékonyabban, célravezetőbben érvényesüljenek a gyakorlatban, így a helyi közoktatási rendszerünk hatékonyan és eredményesen működjön. A program a település sajátja; része a helyi közoktatási rendszer működésének. Folyamatos fejlesztése szükséges ahhoz, hogy a kialakított rendszer a változó viszonyok és körülmények között is jól működjön. A folyamatos javítás, az állandó elkötelezettség és motiválás fenntartása, a problémák észlelésének és megoldásának kultúrája végeláthatatlan fejlesztési lehetőséget ad az irányítás számára. 1. A város rövid története Szentes város az Európai Unió dél-keleti kapujának előterében, Csongrád megye északi részén, meghatározó utak kereszteződésében, a Körös folyóból eredő Kurca két partján fekszik. A megye harmadik legnagyobb városa. Tengerszint feletti magassága 78.5 - 85 méter. Közlekedés-földrajzi szempontból fekvése jó: a településen fut keresztül a 45-ös és a 451-es főút, vasúti csomópont, a közelben kanyargó Tiszán történő átkelést közúti híd biztosítja. Nyáron hajójárattal is megközelíthető, a városnak kisebb repülőtere is van. Régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkortól kezdve lakott hely. A honfoglaláskor Ond vezér törzse népesítette be a területet. A neolit kori leletek egyik legértékesebb darabja a szegvár-tűzkövesi határrészen talált ún. Sarlós Isten szobra, amely az újkőkorból szinte az egyedüli férfialakban ábrázolt istenség. A népvándorlás évszázadaiban (I–VI. sz.) különböző népcsoportok váltották egymást, ezt a vidéken talált jazig, szarmata, gepida, hun és avar sírok százai tanúsítják. Árpád magyarjainak sírjai a város határának több pontján is előkerültek. A népvándorlás és a honfoglalás korából származó régészeti leleteket az 1897-es alapítású szentesi Koszta József Múzeum őrzi. Európai hírű régészeti anyaga időszaki kiállításokon megtekinthető. A település első okleveles említésére egy birtokosztás kapcsán 1332-ben került sor Scenthus alakban. A későbbiekben írták Zenmpthesnek, Zenthesnek is; a mai írásmód 1665-től vált általánossá. Az egykor jelentős kurcai átkelőhely helyét – mely szoros összeköttetésbe állt a tiszai Böldi révvel – 1986 óta emléktábla jelöli a régi vámház falán. A szaktudósok megállapítása szerint Szentes neve bizonyosra vehetően a valódi első birtokosok, a Szente-Mágocs család nevét örökítette meg, mely família a XIII. század elejétől vált országosan is jelentőssé. A család a XV. század második felében kihalt, ettől kezdve igen gyakran váltogatták egymást Szentes birtokosai. E korai évszázadokról keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy egy 1332-ből származó oklevél templomos falunak nevezi Szentest, tehát folyamatosan lakott településnek számított. Az 1526. évi mohácsi csatavesztés után Erdély és a Tiszántúl (benne Szentös falu) Szapolyai (Zápolya) János (1526–1540), majd fia, János Zsigmond (1540–1571) fennhatósága alá került, kiknek hatalmát a 3
török szultán biztosította. Jogigényét I. Habsburg Ferdinánd (1526–1564) is fenntartotta, a gyulai várból felügyelve a térséget. Ebből következett, hogy a Tiszavidék települései három felé adóztak, aki tehette, elmenekült a területről. A tiszántúli falvak a legnagyobb pusztítást az 1566. évi török hadjárat során élték át, amely jórészt az első ízben alkalmazott tatár segédcsapatok kegyetlenkedéseinek tudható be. A gyulai végvár elesett, ezzel a Tisza–Maros közén is kiteljesedett a hódoltsági élet. Petrák Ferenc szentesi kéziratos krónikája is megörökítette az eseményt, eszerint: „Az 1566-ik esztendőben ezen várost a török és tatár végképp elpusztította. A várost felgyújtotta, lakosai közül akit elfoghatott, Tatárországba rabul elhajtotta.” Több környékbeli település ekkor tűnt el végleg a térképről, s nevük csak határnévként élt tovább (pl. Ecser). Gyula várának török kézre kerülése után ismét békésebb évek következtek, majd a „tizenötéves háború” idején (1593–1606) ismét lángba borult a vidék. 1599-ben a krimi tatárok újból felperzselték az Alföldet. Szentes lakói a környező nádasokba menekültek, de a város nem kerülhette el a kifosztását. Ekkor pusztult el szinte teljesen a szomszédos Hékéd, Tőke, Szentlászló, Királyság, Dónáttornya, Veresegyháza. E falvak lakóinak többsége Szentesen keresett menedéket. A népesség szaporodásával a város ismét igen gyorsan kiheverte a pusztítást. A váci püspökség 1628. évi dézsmajegyzéke Szentest már „jó városnak” mondja, ahol a református egyház históriája szerint – 115 ház található. Buda 1686. szeptember elején történt sikeres visszavétele után az egyesült keresztény hadak a Délvidék kulcsának tartott Szeged ostromához kezdtek. Miután a felmentéssel próbálkozó török csapatokat Veterani tábornok Zenta mellett szétverte, Szeged megadta magát, s október 23-án a török őrség elhagyta a várat és a várost. A helyi hagyomány szerint Veterani tábornok Szentes határában verte szét a Szeged felmentésére igyekvő törököket, nem pedig Zentánál. A hagyomány alapjául a Petrák-krónika feljegyzése szolgált, amelyet Sima László 1914-ben megjelent várostörténeti monográfiájában megerősített. A leírás alapján s szentesi ütközet döntötte el Szeged sorsát, a nagyvezír visszavonult hadaival, a magára hagyott szegedi török őrség pedig október 23-án letette a fegyvert. Bár Veteráni „szentesi ütközete” nyugodtan a legendák közé sorolható, bizonyosra vehető az is, hogy kellett lennie valamilyen kisebb összetűzésnek, törökfuttatásnak Szentes határában, amelyet utóbb a helyiek emlékezete némileg felnagyított. Szeged visszavételével nem értek véget a térség és benne Szentes megpróbáltatásai. Gyula sikertelen ostroma után, 1693-ban a krimi tatárok ismét kifosztották és felperzselték a vidéket, élelmiszert gyűjtve a gyulai vár szorongatott védőinek. Szentes ezt a pusztítást is átvészelte. A török hódoltság megszűnése után felgyorsult az elmenekült családok visszavándorlása, új családok betelepülése. A szentesiek ezt „negyedik megülésnek” mondták, utalva arra, hogy az elmúlt időszak alatt negyedszer kellett visszafoglalniuk és újjáépíteniük városukat. Az 1699-ben megkötött karlócai békeszerződéssel Erdély és a Bácska I. Lipót (1640–1705) uralma alá került; a Maros–Tisza köze és Temesvár a szultán fennhatósága alatt maradt. A magyar–török államhatár Csongrád megyei szakaszát a Tisza és a Maros folyók mentén jelölték ki. A korszakban konkrétan Szentesről kevés korabeli forrás szól. A csongrádi csatán kívül más jelentős ütközet nem volt a térségben, mégis mozgalmas éveket élt át a vidék lakossága. Hol a kuruc, hol a császári hadak vonultak át a területen, mindannyiszor pusztítást hagyva maguk után. A háborús időszak végén újabb veszedelem közeledett: a pestis. Az országos járvány Vásárhelyt már 1708 őszén elérte, Szentesen csak 1709-ben kezdte szedni az áldozatait, s dühöngött még az 1710. esztendőben is. A két évben Szentesen több mint 900-an estek áldozatul a félelmetes keleti nyavalyának. A hadjárások és a pestis pusztítása után kialakult népességi viszonyokra az 1715. évi országos adóösszeírás adataiból következtethetünk. Csongrád vármegyében, amely továbbra is kamarai igazgatás alatt állt, mindössze nyolc lakott települést írtak össze. Szentesen összesen 230 családot vettek jegyzékbe, ebből 121 jobbágy, 58 házas zsellér és 51 házatlan zsellér család volt. Ha családonként hat családtagot számítunk is, a település lakóinak száma nem volt több 1380 főnél. Erről az alapról indulva vált néhány évtized alatt ismét virágzó mezővárossá.
4
Szentes az 1700-as évek elején a császári hadak élelmezésének központjává vált, ez a település fejlődésére meghatározó körülményként hatott. A lakosság anyagilag gyorsan gyarapodott, s ennek – valamint a különböző kedvezmények, mint például a vallásszabadság engedélyezése, vásártartás – eredményeként a népesség jelentős gyarapodást ért el. Az 1759. évi összeírás már 794 családfőt tüntetett fel (ebből 559 jobbágy, 199 zsellér, 36 iparos), vagyis a település népessége ekkorra megközelítette az 5000 főt. A viszonylagos gazdagságot átmenetileg lerontotta az 1760. április 7-én kiütött hatalmas tűzvész, amelynek következtében a város kétharmad része megsemmisült. A középületek mellett (iskolák, az új református templom, magtárak, malmok) 211 lakóház égett hamuvá. Leégett a városháza is, benne a város régi irataival. A szorgalmukról ismert szentesiek néhány év alatt újjáépítették városukat. Visszanyerve vonzerejét, népessége tovább gyarapodott. 1773-ban már 7249 lakost írtak össze, akik közül 5283 fő a református, 1901 fő a római katolikus, 49 fő az evangélikus és 16 fő a görögkeleti egyházhoz tartozott. A hitfelekezetek száma az elkövetkező évtizedekben újabbakkal szaporodott, jelezve, hogy háttérbe szorultak a vallási alapon történő kirekesztő törekvések. Az 1828. évi országos adóöszszeírás és a megyei népösszeírás adatai szerint a város lakosainak száma már 16 134 fő (férfi 8277, nő 7857); a családok száma 2979; a házak száma 2282. A város fejlődésében fontos lépés volt, hogy az 1835-ben megkötött, majd 1837-ben megújított örökváltsági szerződés megkötése révén Szentes kiemelkedett az egyre súlyosabb válságba süllyedő hűbéri rendszerből. A város lakosságának gazdasági és társadalmi súlyra legjelentősebb - telkes gazdákból álló - rétege félig szabad paraszti birtokhoz jutott, s a közvetlen feudális szolgáltatások megszűnésével teljes gazdasági erejével birtokának fellendítéséhez láthatott. 1848 újabb mérföldkő, amennyiben Szentes nádori rendelettel elnyerte a rendezett tanácsú város jogállását, valamint az önálló országgyűlési képviselő választásának jogát. Lakóinak száma ekkor már megközelítette a 22 000 főt. A város nem esett a nagy hadjáratok útvonalába, mégis az első perctől kivette részét az ország önvédelmi küzdelméből. Megelőzve az országos és a megyei intézkedéseket, 1848 tavaszán megszervezte a nemzetőrséget, melynek létszáma néhány hónap alatt elérte a 2800 főt. A bukás után több mint 600 volt szentesi honvéd és mozgó nemzetőr került fel az összefogandók listájára, akik közül kb. 200 főt büntetésből besoroztak a császári seregekbe. A katonák kiállításán túl jelentős volt a város anyagi természetű áldozatvállalása. A kormánynak adott kölcsönök, a katonák ellátása és szállítása, a nemzetőrök és a fölkelt nép élelmezése és fuvarozása, a fegyverek és az egyenruhák, a menekültek és a hadifoglyok eltartása, a katonai kórház berendezése, a sebesültek és betegek ellátása, a különféle katonai és polgári biztosok fogadása tetemes összegbe kerültek. A város kivette részét az 1848-49-es szabadságharcból is, ezért a bukás után megfosztották státusától, amit csak a kiegyezés után kapott vissza. Fejlődésében újabb mérföldkő lett 1878., amikor Csongrád vármegye székhelye lett. Közigazgatási szerepköréből adódóan felgyorsult a városiasodás folyamata. Intézményhálózata ugrásszerű változáson ment keresztül. Ezt a folyamatot az I. világháború szakította félbe, majd a Tanácsköztársaság bukása után 1919. április végén a román csapatok elfoglalják, és csak 1920 márciusától indul meg újra a békés, polgári élet. A II. világháború emberáldozatai, majd a város körül megmerevedett frontvonal nyomán súlyos károkat szenvedett. A tanácsrendszer bevezetésekor 1950-ben elvesztette megyeszékhely státusát. Ma egy dinamikusan fejlődő város az Alföld közepén. A város híres szülöttei Bugyi István sebész-professzor, Drahos István grafikus; Hegedűs László festőművész; Farkas Antal költő, író, újságíró; Horváth Mihály történetíró, csanádi püspök, miniszter; Kiss Bálint egyházi író; ifj. Kiss Bálint festőművész; Négyesy László irodalomtörténész; Örkényi Strasszer István szobrászművész; Őze Lajos színművész; Pollák Antal feltaláló; Tóth József színész. Nem helyi születésű, de három évtizeden át a Szentes határában levő tanyáján alkotott Koszta József Kossuth-díjas festőművész.
5
2. Szentes gazdaságföldrajza A térség gazdasági élete, fejlettsége és lehetőségei szempontjából meghatározók a jó termőtalajok, a napsütés és a geotermikus energiában való bővelkedés. A mezőgazdasági jellegből adódóan a legkorábbi ipari létesítmények a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódtak, és kapcsolódnak ma is. Napjainkban szinte csak Szentesen vannak ipari létesítmények. A térség gazdaságában azonban továbbra is a mezőgazdaság a meghatározó. Az ágazat domináns szerepe a gazdasági átalakulás során is megmaradt, a termelés, a feldolgozás és az értékesítés szerkezete azonban átrendeződött. A működő jogi személyiségű vállalkozások között meghatározó a gazdasági, kereskedelmi, karbantartási szolgáltatást nyújtó vállalkozás. A térség gazdasági szerkezetében hangsúlyt érdemel a vendéglátás és a turizmus, mivel a természeti és történeti hagyományai adottak hozzá. A Szentesen létrejött ipari vállalkozások 90%-a az 1998-ban létrejött Ipari Park területén üzemel. Térségünk tőkevonzó képességét erősíti az előnyös fekvés (határok közelsége, kelet-európai piacok), a vállalkozásbarát önkormányzatok, a térség által kínált befektetési projektek, a Szentesen folyó szakképzések. Térségünket jellemzi az innovatív gondolkodásmód, amely az oktatás mellett a vállalkozások segítésében, a mezőgazdasági innovációban, az egészségügyben, az alkalmazott hydrokultúrák, a termálvízzel működő lakossági hőszolgáltatás területén is megjelenik. 3. A közoktatási feladatellátás általános jellemzői Az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatait az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§-a, valamint ezzel összhangban a közoktatásról szóló 1993. évi törvény 86.§-a határozza meg. Ezek szerint a községi, városi önkormányzatok kötelesek gondoskodni: - az óvodai nevelésről, - az általános iskolai oktatásról, továbbá - a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbségekhez tartozók óvodai neveléséről, általános iskolai neveléséről és oktatásáról. E kötelezettségek magukba foglalják a többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű (továbbiakban: SNI) gyermekek, tanulók ellátását, a hátrányos helyzetű (továbbiakban: HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (továbbiakban: HHH) gyermekek és tanulók felzárkóztatásának, fejlesztésének, esélyegyenlőségének biztosítását. Hangsúlyos, hogy mindkét törvény feladatellátásról és nem intézmény létesítéséről és fenntartásáról rendelkezik, biztosítva az önkormányzatnak annak eldöntését, hogy a helyi oktatáspolitikához igazodóan a helyi érdekeket és igényeket figyelembe véve kötelező feladataikat milyen módon és formában teljesítik. A települési önkormányzatok kötelező közoktatási feladataikat a közoktatási törvény 88.§-hoz igazodóan önálló intézményfenntartással, társulásban való részvétellel, illetve más önkormányzattal kötött megállapodás útján láthatják el. Szentes Város Önkormányzatának közoktatási feladatellátása Szentes Város Önkormányzata a közoktatási feladatok ellátását illetően kettős feladatot teljesít. A városi és a kistérségi népesség tekintetében (kötelező feladatként) gondoskodik egyrészt: - az óvodai, az alapfokú általános iskolai ellátásról (önálló működtetéssel, vagy társulásban fenntartott intézményekben), - az óvodákban és általános iskolákban a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált, illetve szegregált (egy értelmükben akadályozott gyermekek óvodai csoportjában) neveléséről, oktatásáról, ellátásáról, - az általános iskolai tanulók képesség-, és tehetség fejlesztéséről, - a beilleszkedési, tanulási zavarral küzdő gyermekek, tanulók segítéséről, ezek hátránykompenzálásával kapcsolatos szolgáltatásokról, - a HH és HHH gyermekek és tanulók esélyegyenlőségének megteremtéséről.
6
Másrészt (nem kötelező feladatként): - a szentesi, a kistérségi, a megyei, és számos, az ország más településeiről itt tanuló általános és középiskolás tanuló diákotthoni, kollégiumi ellátásáról, - az alapfokú művészeti oktatásról, - a pedagógiai szakszolgáltatásokról, az utazó gyógypedagógusi hálózat működtetéséről, - az általános iskolai felnőttoktatásról. Óvodai nevelés: 2007. augusztus 16-ig az óvodai nevelés feladatait az Önkormányzat négy, részben önállóan gazdálkodó intézményben (Apponyi Téri Óvodai Munkáltatói Körzet, Felsőpárti Óvodai Munkáltatói Körzet, Kossuth Utcai Óvodai Munkáltatói Körzet és Köztársaság utcai Óvodai Munkáltatói Körzet) és a hozzájuk tartozó 15 tagóvodában (2004-től az eperjesi tagóvodával együtt) látta el. 2007. augusztus 16-tól az intézményi átszervezéseket követően két részben önállóan gazdálkodó intézményhez, a Központi Óvodához és a Kertvárosi Óvodához tartozó, összesen 12 (eperjesivel együtt) tagóvodában biztosított a gyermekek óvodai ellátása. A Központi Óvoda Apponyi téri Tagóvodájában 1 csoportban az értelmükben akadályozott gyermekek nevelése történik. Az óvodák esetében is a fenntartói finanszírozás meghatározó eleme az óvodai csoportok száma, illetve ezekben az óvodai gyermekek létszáma. A kedvezőtlen demográfiai változások folyamatosan csökkenő gyermeklétszámot eredményeztek Szentes óvodáiban is. Ezt a fenntartó a feladat ellátási helyek (Ruhagyári Óvoda, Szarvasi Utcai Óvoda, Kajáni Óvoda) csökkentésére irányuló döntéseivel követte. Az óvodák nevelési programjaiban egyre több innovációs törekvés jelenik meg. Megfelelő helyet kap az egészséges életmódra nevelés, valamint több formában és módon beépült a személyiség és identitásfejlesztés is. Az óvodáskorban nagy odafigyelést kap a kellő önállóság biztosítása, az önérvényesítés és a korlátozás egyensúlya, kölcsönös tiszteleten alapuló társas kapcsolatokban az én központúság kezelése. Fontos az a felismerés, hogy a gyermekekben nemcsak felébreszteni kell az érdeklődést, az alkotás vágyát, hanem ébren tartani és fokozni. Valamennyi program azt a törekvést szolgálja, hogy az óvodás fő tevékenységi formája a játék. Általános iskolai nevelés-oktatás: Az általános iskolák vonatkozásában az elmúlt évek intézkedéseiben is meghatározó szereppel bír a tanulók számának csökkenése. E sajnálatos tényező hatását a tanulólétszám alapú normatív finanszírozás is erősítette. A közoktatás területén meghozott intézkedések nagyrészt a tanulólétszám csökkenésével voltak összefüggésben. A Képviselő-testület döntése szerint 2007. július 1-jétől jogutód nélkül megszűnt a Gróf Széchenyi István Általános Iskola. Jelenleg tehát 4 részben önállóan gazdálkodó iskola és egy tagiskola látja el az alapfokú nevelés-oktatás feladatait. Az alapfokú nevelési-oktatási intézmények megfelelő személyi feltételek mellett tudják megvalósítani a jóváhagyott pedagógiai programjukban felvállalt profiljukat: a Deák Ferenc Általános Iskolában emelt szintű testnevelés oktatás mellett iskolaotthonos rendszer működtetése, a Damjanich János Tagiskolában emelt szintű rajz oktatás; a Klauzál Gábor Általános Iskolában emelt szintű testnevelés oktatása, a Koszta József Általános Iskolában az emelt szintű oktatást folyamatosan felváltja a nívócsoportos oktatás, valamint a Petőfi Sándor Általános Iskolában az ének-zenei emelt szintű oktatás. Szentes város általános iskolai oktatása igyekszik mind a tehetséges, mind a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztésének feltételeit biztosítani. Az önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények magas színvonalú nevelési,- oktatási program szerint, gyermekközpontú nevelést - oktatást biztosítanak tanulóiknak. Az eredményes pedagógiai munkát bizonyítják a megyei, országos tanulmányi versenyeken elért eredmények, az intézmények külföldi partnerkapcsolatai. A város oktatási palettáját gazdagítják még a megyei és minisztériumi fenntartású középiskolák, egy megyei fenntartású gyógypedagógiai intézmény, több művészeti iskola, egy katolikus általános iskola és egy református általános iskola.
7
Mindezek mellett a településen Szentes Város Önkormányzata önként vállalt feladataként működteti a Terney Béla Kollégiumot, a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpontot, továbbá az Egységes Pedagógiai Szakszolgálatot. Ez a széles kínálat sokszínű, gazdag lehetőségeket tartalmaz, hiszen valamennyi intézmény egyéni sajátos profilt igyekszik kialakítani. Az így létrejött intézményrendszer a térség lakosainak biztosítani tudja a szabad iskolaválasztás lehetőségét gyermekeik adottságainak, képességeinek, vallási hovatartozásainak figyelembe vételével. Kistérségi összefüggések A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásról szóló 2004. évi CVII. számú törvény alapján 2004. június 29-én megalakult Szentes és Térsége Többcélú Társulása. Feladatai között kötelezően szerepel az alapfokú nevelés-oktatás és legalább két szakszolgálati feladat ellátása. A kistérségi feladatellátás szervezése terén figyelembe kell venni, hogy intézmény fenntartója: 9 települési önkormányzat, 9 intézményfenntartó társulás és 9 többcélú Kistérségi Társulás lehet. Az intézményfenntartó társulásban az önkéntességre és kölcsönösségre vonatkoztatva elvárt és teljesített alapelv, hogy a települési önkormányzat egyetértése nélkül a korábban fenntartásban működő intézményre vonatkozó lényeges társulási döntés ne születhessen. A folytonosság biztosítását jelenti, hogy a társulási feladatellátásba bevont intézményeknek továbbra is el kell látniuk mindazokat a közoktatási feladatokat, amelyeket intézményként elláttak. A szubszidiaritás azt jelenti, hogy tagintézmények rendelkezzenek a tagintézményi működéshez szükséges minden jogosítvánnyal, korábbi intézményüket, helyi hagyományaikat megőrizhessék. A színvonalas feladatellátás érdekében szükséges, hogy a tagintézmények között legyen biztosított a horizontális és vertikális szakmai-pedagógiai együttműködés feltételrendszere. A hatékony és gazdaságos működés érdekében feltétlenül fontos, hogy a társulásban résztvevő intézmények tegyenek eleget a társulásokat ösztönző normatív közoktatási támogatások igénylési feltételeiknek. Mindezen feltételek teljesítésével 2004. szeptemberétől eredményesen működnek Szentes-Eperjes Önkormányzatainak óvodai és általános iskolai (felső tagozatra vonatkozó) intézményfenntartó társulásai: (Szentesen a Kertvárosi Óvoda székhely-Eperjesi Tagóvoda, jelenleg 13 fő óvodás gyermek ellátása), Szentes Klauzál Gábor Általános Iskolához 9 fő eperjesi felső tagozatos tanuló nevelése-oktatása), Szentes-Nagytőke Önkormányzatainak általános iskolai intézményfenntartó társulása: (Szentesen a Deák Ferenc Általános Iskolában 27 fő nagytőkei illetékességű 1-4. és 5-8. évfolyamos tanulói nevelése-oktatása), 2007. szeptemberétől pedig székhely-tagintézmény szerkezetben Szentes-Derekegyház Önkormányzatainak általános iskolai intézményfenntartó társulása: (Szentesen a Koszta József Általános Iskolában 39 fő derekegyházi tanuló nevelése-oktatása, a derekegyházi tagintézményben 31 fő 1-4. évfolyamos derekegyházi tanuló tankötelezettségének teljesítése). 4. Az Önkormányzati Minőségirányítási Program helye a közoktatás rendszerében Az ÖMIP-nek az a célja, hogy helyzetértékelés alapján stratégiai irányokat és domináns értékeket határozzon meg. A város ÖMIP-je az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait, az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok közötti kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét (Kt. 85. § (7) bekezdés). Az önkormányzat minőségirányítási programja a minőségcélok meghatározásakor, valamint a célokra épülő feladatok megfogalmazása során kiemelt figyelmet fordít az önkormányzat által 2008-ban elfogadott közoktatásra vonatkozó tervek maradéktalan érvényesülésére. A közoktatási törvény 40.§-a tartalmazza a közoktatási intézményekre vonatkozó működési rendet. E paragrafus alapján a közoktatási intézmények feladataik hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározzák minőségpolitikájukat, illetve a minőségpolitika végrehajtása érdekében 8
minőségfejlesztési rendszert építenek ki és működtetnek. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézményeknek saját minőségirányítási programjukban kell rögzíteni (a továbbiakban: IMIP). (Kt. 40. §. (10)-(11) bekezdés). A Kt. 40. § (11) bekezdés értelmében az IMIP rendező elveket ad a mérés-értékelési feladatok, a magasabb vezetői értékelési szempontok és a fenntartói intézményértékelés tartalmára vonatkozóan. Az IMIP-nek összhangban kell állnia az ÖMIP-el. SWOT analízis Települési önkormányzatok egyre gyakrabban használják a SWOT analízist, amely a település kulcsfontosságú területeire irányul, és alkalmazható az egész településre vagy egyes ágazatokra, jelen esetben a közoktatásra alkalmaztuk. A SWOT rövidítés az erősségekből (strength), gyengeségekből (weakness), lehetőségekből (opportunity) és veszélyekből (threat) épül fel. Az erősségek és gyengeségek a településen működő közoktatás belső tényezői, míg a lehetőségek és veszélyek külső tényezők, amelyek a közoktatásra a környezet irányából hatnak. A jelen SWOT analízis a közoktatásban résztvevők észrevételein alapszik. Az erősségek: • Pedagógusok jó szakmai felkészültsége. • Pályázatokon való eredményes szereplés. Valamennyi oktatással kapcsolatos intézményi pályázat önerejét az önkormányzat biztosította. • Kreatív gondolkodás, az intézmények részt vesznek olyan szakmai innovációkban, amelyek az egész intézmény működésének szakmai átalakítását célozzák, befolyásolják. • Óvodákban, iskolákban jó a munkahelyi légkör. • Korszerű pedagógiai programokkal, módszerekkel dolgoznak az intézményekben. • Magas színvonalú hagyományőrzés. • Az intézmény maga alkotta meg a nevelési, pedagógiai programját. • Kistérségi együttműködés. • Tehetséggondozás. Kiemelt intézményi gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenység. • Városi, szakmai munkaközösség vezetők hatékony, innovatív munkája. • Pedagógiai szakszolgáltatás kistérségi szinten. A gyengeségek: • Épületek rossz állapota. • Az egész ágazatra érvényes alulfinanszírozottság. • Minimális eszköz és felszerelés lista nem teljesült maradéktalanul 2008-ig. • Speciális szakember hiánya, (gyógypedagógus, iskolapszichológus). • Nem fedik le a közoktatási rendszer egészét az önkormányzati nevelési- oktatási intézmények (hiányoznak a középiskolák). • Gyermekek, tanulók körében tapasztalható neveltségi szint csökkenés. • Szülői érdektelenség előfordulása, széles tanulói réteg rendelkezik gyenge, sokszor szétesett családi háttérrel. • Halmozottan hátrányos helyzetről szóló nyilatkozatok hiánya. • Óvodai tornaszobák hiánya. • Romlik a tanulók tanuláshoz való hozzáállása. Elsődleges cél az erősségek és a gyengeségek meghatározása után, hogy a közoktatásban résztvevők kihasználják az erősségeket és legyőzzék vagy legalább is csökkentsék a gyengeségek hatását. A lehetőségek: • Több városi szintű (belső) önképzés, tapasztalatcsere megszervezése. • Civil szervezetekkel való szorosabb együttműködés. 9
• • • • • • • • • • • • •
Intenzívebb kommunikáció intézményen belül és kívül a belső és külső partnerekkel. Pályázati lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése, kihasználása. Tehetséggondozásban rejlő lehetőségek teljesebb kihasználása. Gyermek és ifjúságvédelem területén kifejtett munka fokozása, adatbázis nyilvántartás létrehozása. Szülők fokozottabb bevonása az intézmények életébe, érdekeltté kell tenni őket. Egyéni bánásmód elvének érvényesítése. Iskolapszichológus alkalmazása. EU csatlakozásból adódó előnyök kihasználása. Kistérségi szerepkör bővítése, együttműködés az Uniós pályázatok megírásakor. Együttműködés más fenntartójú oktatási intézményekkel. Pénzforrás teremtése a személyi és tárgyi környezet fejlesztésére pályázatokon való eredményes részvétellel. Új, korszerű oktatási módszerek, tananyagok gyors beépülése. Korai fejlesztés, tanulási és pályaválasztási tanácsadás.
A veszélyek • Központi finanszírozás romlása. • A csökkenő tanulólétszám miatt növekvő önkormányzati finanszírozás. • Fásultság, pedagógusok „kiégése”, beletörődés a folyamatos „reformok” céltalanságába, elkötelezettség hiánya. • Demográfiai mutatók változása, gyermeklétszám további csökkenése, az ebből adódó osztályok, csoportok összevonása. • Munkahelyek megszűnése, munkahelyi légkör romlása. • Fokozódó bizalmatlanság a pedagógussal szemben. • A rossz családi háttér miatt növekvő deviancia a tanulók körében. Társadalomban meglévő veszély források megjelenése: dohányzás, drog, alkohol, erőszak, bűnözés. • A médiákból áradó helytelen magatartásminták rossz hatással vannak a gyermekek gondolkodására. • Hátrányos és veszélyeztetett gyermekek számának növekedése. • Kiéleződő feszültség alakulhat ki az iskolák között („harc” a jobb képességű tanulókért). • Több költség hárul a szülőkre anyagilag. • Pedagógus pálya presztízsének hiánya. A lehetőségek felismerése után a közoktatás szereplőinek fontossági sorrendet kell felállítania. El kell dönteni, melyek azok a lehetőségek, amelyeket végleg elszalasztana, ha nem cselekszik azonnal, és melyek azok a lehetőségek, amelyek a későbbiekben is kiaknázhatók. A lehetséges veszélyek ellen cselekedni kell, hogy el lehessen kerülni őket. Ezt követően kerülhet sor az erősségekhez kapcsolódó lehetőségek és veszélyek, valamint a gyengeségekhez kapcsolódó lehetőségek és veszélyek feltárására, amelyek a minőségpolitika alapjait adják.
II. Minőségpolitika 1. Küldetés és jövőkép A minőség fogalmát az Önkormányzat feladat- és hatáskörének gyakorlását biztosító eljárás és döntési rendszereiben, folyamataiban érvényesíti, melyben elengedhetetlennek tartjuk, hogy teljes körben megfeleljünk a közoktatás egészére vonatkozó jogi szabályrendszernek. A program megalkotásának első lépése az önkormányzat küldetésének, illetve jövőképének kialakítása a közoktatásra vonatkozóan. Meghatározásának célja, hogy a településen élők választ kapjanak a közoktatás rendszerével kapcsolatos kérdésekre. 10
Mindezek alapján küldetésünk lényege nem más a közoktatás területén, mint az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak törvényes, átlátható, hatékony és gazdaságos teljesítése most és a jövőben. Felelős tulajdonosként bánunk az előző generációk által felhalmozott közoktatási értékekkel, épületekkel, szellemi javakkal. A közoktatás közügy, a mindenkori képviselő-testület elkötelezi magát, hogy döntéseiben kizárólag törvényességi, szakmai, hatékonysági szempontokat vesz figyelembe. Döntéseinkben konszenzusra törekszünk, a különböző jogszabályokban rögzített egyeztetési kötelezettségeket betartjuk. Azt szeretnénk, hogy minden szentesi lakos úgy érezze, hogy mindaz, ami a közoktatás területén történik érte van. Így az önkormányzati rendszer működésének biztosítására hosszú távon szükség van, mivel a település fejlődése túlnyúlik egy- egy önkormányzati cikluson. Az innovatív, kooperatív együttműködés az intézményekkel, a szülőkkel, a szomszédos településekkel, különböző civil szervezetekkel, nélkülözhetetlen alapja a továbblépésnek. A város nevelési-oktatási intézményei fontos feladatot és felelősséget vállalnak a jövőben a minőségi munka iránti igény kialakításában azért, hogy a közoktatási intézmények feladatellátása a város polgárainak elvárása szerint alakuljon. Az óvodai nevelés feladata az egészséges életmód alakítása, az érzelmi,- értelmi nevelés, a szocializáció fejlesztés támogatása, irányítása. Az iskolai nevelésnek és oktatásnak elő kell segíteni a modern, demokratikus társadalmi kultúra megerősödését, képzési kínálatukkal megfeleljenek a kor aktuális társadalmi- gazdasági elvárásainak is. A közoktatási intézmények őrizzék meg saját, egyéni arculatukat. A közoktatási intézmények szerkezetei is segítsék a hatékonyságot, az intézmények gazdálkodása tervszerű és takarékos legyen. Kiemelten kezeljék a feladatellátáshoz szükséges szakember-ellátottság biztosítását. A beiratkozások alkalmával az intézmények mindinkább közelítsék meg és tartsák be a vonatkozó jogszabályokban megállapított maximális létszámhatárokat. Az óvodákban, iskolákban működjenek hátrányok leküzdését segítő programok a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében. Az általános iskolák segítsék a fiatalok társadalmi beilleszkedését és azonosságtudatuk alakítását, valamint pályaválasztásuk koordinálását. Minél szélesebb körben – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra különös tekintettel - legyen biztosított a településen tanulók alapfokú művészeti képzése. A hatékony szolgáltatás érdekében a pedagógiai szakszolgálat feladat-ellátási körét bővítse ki a korai fejlesztés és a tanulási és pályaválasztási tanácsadás szakszolgálati feladattal. Mindezek érdekében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85.§ (7) bekezdése alapján az Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézményekre vonatkozóan minőségirányítási rendszert működtetünk, melynek keretén belül komplex, összehangolt és folyamatos pénzügyi, tanügyi, munkaügyi, törvényességi ellenőrzést és értékelést végzünk, és ehhez szükség szerint szakértői közreműködést biztosítunk. 2. Minőségpolitikai nyilatkozat Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadva a közoktatási törvény előírását megalkotta Szentes Város Önkormányzati Közoktatási Intézményrendszer Működésének Minőségirányítási Programját (ÖMIP). A fenntartói minőségirányítási program kidolgozása és alkalmazása reményeink szerint kiszámítható feltételeket és együttműködő környezetet hoz létre a közoktatás intézményei számára vállalt feladataik teljesítéséhez, valamint az intézményi minőségirányítási program kidolgozásához és alkalmazásához. A hivatali munkában a Jegyző, mint az ágazati ügyekért felelős személy tevékenységében a döntés előkészítéstől a működésen, ellenőrzésen át uralkodóvá kell válnia a minőségi szemléletnek.
11
A közoktatás helyi közszolgáltatás, melynek irányítása nem képzelhető el az oktatásban érdekelt partnerekkel való párbeszéd és hatékony együttműködés nélkül. Céljaink elérése érdekében: • a partnerekkel folytatott rendszeres párbeszédre építve végezzük oktatástervezési feladatainkat; szakmailag felkészülten, rendszeresen ellenőrizzük és értékeljük az intézmények munkáját; • a lehetséges tanulási utak követésével, az intézményi szintek együttműködésének koordinálásával biztosítjuk az „átjárhatóságot” és a „folytathatóság” elvének érvényesülését az oktatási intézmények között; • az oktatási kínálat tervezését és a helyi követelmények megfogalmazását az érdekelt felek igényeinek és elvárásainak figyelembevételével végezzük; • konszenzuson alapuló, helyi minőségértelmezést figyelembe vevő feladatfinanszírozási rendszert működtetünk; • hatékony kommunikációs rendszer biztosítja az érdekelt felek számára szükséges információkat a különböző szintek között; • esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése érdekében elkészítettük a települési szintű esélyegyenlőségi helyzetelemzést, és közoktatási intézkedési tervet hagytunk jóvá önálló dokumentumként. 3. A közoktatási feladatellátás működését javító célok A fenntartónak és az intézményeknek közös a célja a közoktatás területén a lakosság, a közoktatási szolgáltatást igénybe vevők, az iskolahasználók elvárásainak megfelelő, eredményes, hatékony és minőségi közoktatási rendszer működtetése. Ez a közös cél lehet a kiindulás alapja. 3.1. Hosszú és középtávú célok Hosszú távú célok: •
Alapfokú nevelés-oktatás ellátása, minőségközpontú fejlesztése, irányítása.
Középtávú célok: • • • • • • • • •
a nevelési - oktatási intézmények működési feltételeinek biztosítása; stabil, költséghatékony intézményrendszer működtetése; minőségirányítási rendszer kialakítása és alkalmazása; a közoktatást érintő más ágazatokkal való hatékony együttműködés, információáramlás fejlesztése; az intézmények, valamint az oktatásban érdekelt további partnerek együttműködésének támogatása és koordinálása; kiszámítható feladatfinanszírozási rendszer biztosítása, esélyegyenlőségi szempontok előtérbe helyezése, prevenciós tevékenység a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek integrációs nevelése és felzárkóztatása érdekében, az óvoda-iskola egészségügy színvonalának további fejlesztése, az egészséges életmódra nevelés.
A célok megvalósítását szolgáló fenntartói feladatok: • • • • •
az alapító okiratok karbantartása, az alapító okirathoz igazodó nevelési, pedagógiai programok fenntartó általi jóváhagyása, az alapító okiratban rögzített és a pedagógiai programban jóváhagyott feladatokhoz szükséges feltételek biztosítása, valamint a jogszabályokban meghatározott módon a szükséges létszám biztosítása, a fenntartói ellenőrzés tudatos tervezése és végrehajtása, az intézményi minőségfejlesztési folyamat, valamint az intézményi önértékelési rendszer időközönkénti áttekintése és értékelése az intézmény bevonásával, 12
• • •
hatékonyság mérés, vezetői eredményesség értékelése, beiskolázással kapcsolatos jogszabályok betartatása, a közoktatás intézményei tervezéssel, racionális gazdálkodással, megfelelő tárgyi feltételekkel való működtetése.
III. Minőségfejlesztési rendszer 1. Fenntartói elvárások a helyi közoktatási rendszer egészére A közoktatással szembeni általános elvárások: ¾ A nevelési-oktatási intézmények törvényesen, költségorientáltan, hatékonyan, eredményesen, a közoktatásban érintett partnerek elégedettségét kiváltó módon működjenek. ¾ A közoktatáshoz kapcsolódó hatályos jogszabályok, valamint az intézményi belső szabályozó dokumentumokban megfogalmazott elvek figyelembevételével alakítsák mindennapi életüket. ¾ A nevelési-oktatási intézmények támogassák a tehetséggondozást folyamatosan segítő nevelést, oktatást. ¾ A közoktatási intézmények a településen élő gyermekek, tanulók számára biztosítsák a tankötelezettség teljesítését; és az “átjárhatóság” elvének érvényesítését. ¾ A tankötelezettség teljes időszaka alatt nyomon követhető legyen a gyermek, tanuló előmenetele, egyéni tanulási útja. ¾ Az intézményekben stabil, innovatív nevelő-oktató munkát végző tantestületek működjenek. ¾ A “hozzáadott pedagógiai értékek” mérhetők, értékelhetők, regisztrálhatók legyenek. ¾ Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem; hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában. ¾ Gondoskodjanak a deviancia és a mentálhigiénés problémák megelőzéséről, kezeléséről. ¾ A pedagógiai szakszolgálat körében ellátott kötelező és egyéb feladatok ellátása folyamatos és zavartalan legyen. ¾ Továbbra is biztosítottak legyenek, eredményesen működjenek a felvállalt, de nem kötelező közoktatási feladatokat ellátó intézmények (kollégiumok, alapfokú művészeti oktatási intézmény). 2. A közoktatásban érvényesülő területek, elvárások Gazdálkodás Mivel a fenntartó és az intézmény viszonylatában a tanulócsoportok száma a meghatározó, szükséges a tanulócsoportok közoktatási törvényben meghatározott paramétereinek fokozott figyelemmel kísérése, betartása és betartatása. A nevelési-oktatási intézmények gazdálkodása legyen racionális és takarékosságon alapuló. Az éves költségvetés évközi módosulása esetén az intézmény vizsgálja meg, hogyan hat a módosítás a tanév feladatainak megvalósíthatóságára, és jelezze a fenntartónak, ha a megvalósításnak akadályai merülnek fel. Rendelkezzen az intézmény demográfiai ismereteken alapuló beiskolázási és beóvodázási adatokkal. Az intézmények továbbra is éljenek a pályázati lehetőségekkel, kutassanak fel szponzorokat, lehetőség szerint növeljék saját bevételeiket. Feltételrendszer Az oktatás feltételeinek folyamatos javítása érdekében az intézmény pályázati és egyéb források bevonásával folyamatosan javítsa feltételrendszerét. Az intézmény fordítson nagy figyelmet az esztétikus, inger-gazdag környezet biztosítására. Folyamatosan meg kell oldani az épületek akadály-mentesítését. Törvényi minimum alatti létszámú tanulócsoport, csak fenntartói döntés birtokában működtethető. Nevelés • Az óvoda, iskola tevékenységében kapjon hangsúlyt a hétköznapi problémák kezelése, megoldási képessége, a viselkedéskultúra fejlesztése, és a devianciák kezelése. 13
• • • • • •
A nevelési-oktatási intézmények értékrendjében továbbra is kapjon hangsúlyos szerepet az egészséges életmódra történő nevelés. Az iskolában szükséges a tanulási problémákkal küszködő gyerekek hatékonyabb segítése. Kiemelt figyelmet kell fordítani az intézményben a házirend betartására és betartatására. Az iskolákban prevenciós programok biztosítsák a hatékony kábítószer, dohányzás és alkoholfogyasztás elleni küzdelmet. A nevelési folyamatok elfogadott nevelési programok alapján szerveződjenek. Az értéket hordozó intézményi hagyományok, helyi sajátosságok megtartása és továbbvitele, a hagyományok ápolása.
Oktatás • Az intézményekben tanulóközpontú szakmai munka folyjék. Növekedjék a differenciált tanítási módszerek alkalmazása. A pedagógusok törekedjenek az egyéni tanulási utak tudatos feltárására és menedzselésére. • Szükséges a pedagógusok módszertani kultúrájának folyamatos gazdagítása, a tanítási és értékelési módszerek bővítése. • Valósuljon meg a tanuló, gyermek elhelyezési folyamatában kooperatív együttműködő, megoldást kereső magatartás. • A pedagógiai programban és a helyi tantervben megfogalmazottak teljesítése és értékelése. • A pedagógiai programban és a helyi tantervben jóváhagyott órakeretek célszerű felhasználása. • Fordítsanak figyelmet a tehetséggondozás, felzárkóztatás eredményességének, hatékonyságának növelésére. • Legyen dokumentáció a tanulók tudását, készségeit, képességeit mérő vizsgálatok eredményeiről (az intézményben elvégzett központi mérések országos kompetenciamérések, és belső mérések mutatói). • A továbbképzési programnak, valamint az éves beiskolázási tervnek elsődleges célja legyen az intézményi nevelési/pedagógiai programban meghatározott célkitűzések megvalósulásának biztosítása. • Az iskola folyamatosan mérje fel a belépő első osztályos tanulók szociális körülményeit és készségszintjét. A szintrehozás, a tudásbeli különbségek mérséklése érdekében készítsen évfolyamonként felzárkóztatási programot. • Az intézmények profil módosítási törekvései, a programkínálat valós társadalmi igényeken alapuljanak. • A tanulók életkori sajátosságaira, egyéni haladási tempójára figyelemmel folyjék az oktató-nevelő munka. • Az intézmények legyenek nyitottak pedagógiai alternatívák és módszerek kipróbálására. • Külső források bevonásának keresése pályázatokon való részvétel. Vezetés A vezető munkájának ellenőrzése, értékelése elválaszthatatlan az intézmény pedagógiai hatékonyságának ellenőrzésétől, értékelésétől. A vezető mutasson az intézményi élet minden területén példát. Támogassa kollégái innovációs törekvéseit. Működtessen hatékony belső kommunikációs rendszert, használjon ki minden lehetséges kommunikációs csatornát a munkatársak informálására. Gondoskodjon a pedagógus teljesítményértékelési rendszer működtetéséről. A vezető személyesen vegyen részt a jövőkép, a minőségpolitika meghatározásában, a minőségfejlesztési rendszer működtetésében. Biztosítsa intézménye szegregációmentességét, az esélyegyenlőségi szempontok érvényre jutását. Szervezet A szervezet törekedjen a nevelési/pedagógiai programban megfogalmazott alapelvek, értékek, célok és a mindennapi működési gyakorlat közelítésére. Az intézményben átlátható, gyors kommunikációs rendszer és adminisztráció működjön. Legyenek az intézményben személyre szabott munkaköri leírások. Legyen 14
világos feladatmegosztás, időben megismerhető, munkatervbe építhető, rögzíthető feladatok mindenki számára. Szolgáltatás Szülői igényekre építve az intézmény működtessen napközit, iskolaotthont és tanulószobát. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységeket a törvényi előírásoknak megfelelően szervezze az intézmény. A szabadidő eltöltéséhez az intézmény nyújtson a lehetőségekhez képest széles körű kínálatot (sport, könyvtár, szakkör, Internet, kirándulás, színházlátogatás stb.). Kapcsolatrendszer A „partnerközpontú működés” jellemezze az intézmény életét. Az intézmény legalább kétévente értékelje a partnerközpontú működés megvalósítása során elért eredményeit. Az értékelés alapján meghatározott korrekciót építse be az éves munkatervébe. Erősödjön az intézmények közötti szakmai együttműködés, párbeszéd, valamint az intézmények között tervezett, tematikus tapasztalatcsere. A városi szintű szakmai munkaközösségek hangolják össze a szakmai továbbképzéseket. Tovább kell erősíteni az intézmény és a szülői ház kapcsolatát, fejleszteni kell a szülők tájékoztatását az intézmény célkitűzéseiről, eredményeiről, az ott folyó munkáról. Törekedni kell a szülők bevonására az intézmény életébe, programjaiba. Minőségirányítás Az intézmény fogalmazza meg minőségpolitikáját, valamint a minőségpolitikára épülő minőségcélokat. Az intézmény működtesse minőségfejlesztési rendszerét. Ennek keretén belül saját szabályozásának megfelelően végezzen önértékelést, az eredményeket tartalmazó írásos összefoglalót, az IMIP éves működésének értékelését küldje meg a fenntartó részére, az önértékelés eredményeit, tapasztalatait építse be korrekciós tevékenységébe. Hatékony eljárásrendet működtessenek az éves kompetenciamérés (matematika-logika, szövegértés-szövegalkotás) során nem megfelelő szintet elérő eredmények javítására. EU integráció Az intézmények nemzetközi, testvériskolai kapcsolataikat használják fel az Európai Unióról szóló ismeretek bővítésére. Tanügyigazgatás Az intézmény rendelkezzen – az intézmény működését meghatározó - előírt szabályzatokkal, fordítson figyelmet a dokumentumok megfelelősségére. Indikátor rendszer A helyi, intézményi minőségbiztosítás- minőségfejlesztés nélkülözhetetlen eleme a széles körű, pontos és megfelelő időközönként frissített információ. Az intézményi működés hatékony, törvényes és szakszerű vizsgálatához az intézmény rendelkezzen az aktuális nevelési/tanévre az alábbi mutatókkal (indikátorokkal), és azt az éves beszámolóval együtt küldje meg a fenntartónak. Terület megnevezése Gazdálkodás
9 9
Feltételrendszer
9 9 9 9 9 9 9 9 9 9
Nevelés
Indikátor A tervezett és felhasznált költségvetés aránya. A fejlesztésre fordított összeg, aránya a dologi kiadásokhoz viszonyítva. Tanulók és számítógépek aránya. Gyermek/pedagógus arány mutatószáma Átlagos osztály/csoportlétszám. Számított álláshelyek és betöltött álláshelyek aránya. Szakos ellátottság aránya. Könyvtár, médiatár éves gyarapodása (db). Felújításra fordított keretösszeg felhasználási szintje. Fegyelmező/fegyelmi intézkedések száma. Különböző szintű dicséretek száma. Elmarasztalt és megdicsért tanulók aránya.
15
Oktatás
Vezetés
9 9 9 9 9 9 9 9 9 9
Szervezet
Szolgáltatás
9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9
Kapcsolatrendszer
9 9 9
Prevenciós programok, azokban résztvevők száma. Tantárgyi átlagok. Beiskolázottak/végzettek aránya. „Bukott” tanulók száma, aránya. Tantárgyi „bukások”. Különböző szintű tanulmányi versenyeken indult tanulók száma, aránya. A központi mérések eredményei (kompetenciamérés). Tanulmányi versenyeken indult tanulók száma, aránya Igazgatói intézkedések száma, természete (munkajogi, szakmai, szervezeti, gazdasági stb.). Évente dokumentáltan ellenőrzött, értékelt pedagógusok száma, aránya. Innovációk száma. Távozó/érkező pedagógusok aránya/oka. Tervezett és megvalósított intézményi értékelések aránya. Valamilyen ok miatt elmaradt órák, foglalkozások száma. Nyert és beadott pályázatok száma. Napközisek, iskolaotthonos ellátásban részesülők, tanulószobások aránya a teljes tanulói létszámhoz képest. Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma, aránya. Ingyenes étkezésben részesülők száma, aránya. HH/HHH tanulók száma, aránya. Intézmény által kezdeményezett szociálpolitikai intézkedések száma. Működő szakköri csoportok, sportcsoportok száma. Különböző szintű megemlékezések, rendezvények száma (sport, kultúra stb.). Jelentkezettek/felvettek aránya. Továbbtanulók aránya (gimnáziumba, szakközépiskolába, szakiskolába). Beíratási körzeten belüliek/körzeten kívüliek aránya.
3. Az egyes közoktatási intézményekkel szembeni elvárások Óvodák Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. (Kt. 24. § (2).) • Az óvodai nevelés alapvető célja és feladata, hogy az érzelmi, értelmi, testi és közösségi neveléssel - a családdal együttműködve - a gyermeki személyiség egészét fejlessze. • A jogszabályban meghatározott és a fenntartó által elfogadott nevelési programok szellemében működő intézményi szolgáltatások biztosítása. • Differenciált nevelés megvalósítása a sajátos nevelési igényű, a hátrányos körülmények között élő gyermekek esetében. • A gyermekek egyéni képességeihez igazodó fejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás megvalósítása. • Gyermekvédelem, a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek megsegítése. • Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása, egészséges életmódra nevelés összehangolt érvényesítése a mindennapokban. • Legyen a játék az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége. A játék az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, a spontán tanulás színtere, a világ megismerésének leggazdagabb formája. • Érezze jól magát a gyermek az óvodában, melyben megbecsülés és szeretet övezi, s ahol jo16
ga, hogy biztonságos, egészséges környezetben neveljék, gyermeki létéhez méltó körülmények között. • Törekedjenek az óvónők arra, hogy a gyermekek olyan tapasztalatokat, ismereteket szerezzenek, melyek segítségével biztonságosan eligazodhatnak az őket körülvevő világban. • Testi, szociális és értelmi fejlődésükben olyan fejlettségi szintre juttassák a gyermekeket, hogy képessé váljanak az iskolai életre. Általános iskolák Az általános iskolában a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre /Kt. 26. § (5) /. • Az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás célja, hogy a tanuló elsajátítsa a társadalmi beilleszkedés alapvető normáit, felkészüljön az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelő középiskolai továbbtanulásra, illetve pályaválasztásra. • Törekedjen a pedagógiai programban és a helyi tantervben megfogalmazottak teljesítésére és értékelésére. • Fordítson figyelmet az értéket hordozó intézményi hagyományok, helyi sajátosságok megtartására és továbbvitelére. • Vegyen aktívan részt a város közéleti, kulturális, társadalmi életében. • Környezettudatos magatartás, környezetért felelős életvitel, a természet és a társadalom harmóniájára törekvés. • Hatékony, költségkímélő működés biztosítása. • Pályázatokon való részvétel. • A szülői, tanulói, fenntartói igények figyelembevétele. • A hagyományok ápolása. • A korosztályt fenyegető társadalmi veszélyek prevenciójára törekvés pedagógiai eszközökkel az oktató-nevelő munka során. • Hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók támogatása. • A pedagógusok fordítsanak kellő figyelmet a tanulók megfelelő motiválására. Olyan módszerekkel tanítsanak az iskolában, ami segíti a tanuló aktív részvételét az ismeretszerzésben. • Az iskola fektessen nagy hangsúlyt a személyiség- és a közösség fejlesztésére. • Osztályfőnökök kiemelt feladata legyen a közösségformálás. • Az iskola segítse a tanulók továbbtanulási szándékának megvalósulását. • Gondoskodjanak a deviancia és a mentálhigiénés problémák megelőzéséről, kezeléséről. Alapfokú művészetoktatási intézmény A zene- és a táncművészetek oktatását az önkormányzat a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont működtetésével biztosítja. Az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti nevelés és oktatás folyik. Az alapfokú művészeti oktatás célja, hogy megalapozza a művészeti kifejezőkészségeket, a tehetséges gyerekeket kiemelje, valamint, hogy zenei pályára irányítsa őket. Alapfokú művészetoktatási intézményben a tankötelezettség nem teljesíthető. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet. A művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát a jogszabályban meghatározottak szerint kell megszervezni. Kollégium Fenntartásáról, működtetéséről nem kötelező feladatként gondoskodik Szentes Város Önkormányzata. Az intézmény 2007. július 1-jétől jogutód intézményként a középiskolás és az általános iskolás diákok számára biztosítja a kollégiumi ellátást. A kollégiumi nevelés célja, hogy komplex személyiségfejlesztéssel a gyakorlati életben való eligazodást és a felelős döntéshozás képességét kialakítsa a tanulókban, valamint a konstruktív életvitelre neveléssel, a tanulók életkezdési esélyeit növelje, tehetséggondozással, tanulmányaik megsegítésével. 17
Egységes Pedagógiai Szakszolgálat A többcélú társulás keretében városi és kistérségi szinten a 2008. évben 1123 gyermek, tanuló nevelési tanácsadását, logopédiai ellátását, szűrését, iskolaérettségi vizsgálatát végezték el az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei. Az intézmény a térségi feladatok mellett Szentesen ellátja a gyógytestnevelést is. A pedagógiai szakszolgálat körében cél, hogy az ellátott kötelező és egyéb feladatok ellátása folyamatos és zavartalan legyen. Feladatainak bővítése indokolt a korai fejlesztés, illetve a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás területén. Az egyes intézménytípusokra vonatkozó célok intézményenkénti lebontását az 1. számú melléklet tartalmazza. 4. A közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok kapcsolata Az Önkormányzat a helyi közoktatási rendszer hatásos és hatékony működtetése érdekében az alábbiakban határozza meg a közoktatás és más, hozzá kapcsolódó ágazatok kapcsolatrendszerét: Terület Közoktatást érintő feladat Intézmény, és feladat-ellátásért felelős munkakör Gyermek-és ifjúságvédelem
9 9 9 9 9 9
Szociálpolitika
9 9 9
Egészségügy
9 9 9
Munkaerőgazdálkodás
9
Sport
9
Közművelődés
9 9
Az intézmények gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseinek jogszabályilag szabályozott munkája, megfelelő kapcsolat kiépítése. Veszélyeztetett gyermekek gondozása. Gyermekjóléti szolgálat, magántanulói státusz véleményezése, családlátogatás. Bűnmegelőzés Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók ellátása Beszédhibák kezelése
Jegyző Gyámhivatal, Családsegítő Központ Gyermekjóléti szolgálat Rendőrség Egységes Pedagógiai Szakszolgálat
Segélyek odaítélése. Jegyző Rendszeres gyermekvédelmi-, illetve óvodáztatási Nevelési-oktatási intézmények vezetői támogatás. Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók feltérképezése, nyilvántartása. A rendszeres egészségügyi ellátás működtetése a Gyermek és iskolaorvosi, valamint tankötelezettség végéig. védőnői hálózat Drogprevenció, szűrővizsgálatok ÁNTSZ Munkaegészségügyi feladatok Általános iskolai pályaorientáció, a pályaválasztást Intézményvezetők segítők tevékenységének összehangolása pedagógus továbbképzés, átképzés Szabadidő hasznos eltöltése, tehetséggondozás, Intézményvezetők egészségvédelem Sportegyesületek Könyvtári szolgáltatás Vetélkedők, előadások, kiállítások szervezése
Intézményvezetők Művelődési Központ, Városi Könyvtár
Gyermek és ifjúságvédelem: Az együttműködés tartalma: • A gyermek- és ifjúságvédelmi rendszer működtetése; adatbázis készítése. • Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek feltérképezése, nyilvántartása a fokozottabb gondoskodás, segítés érdekében. • Az intézmények gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseinek törvényes, jogszerű munkájának segítése, együttműködés.
18
•
A tanulási kudarcok, devianciák és anyagi nehézségek miatt ne legyen iskolarendszert elhagyó tanuló. Kapcsolódási pontok: • Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály • A segítségre, támogatásra szoruló családok, gyermekek, fiatalok életkörülményeinek javítása. Tevékenységi formák, területek: • A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa felkeresi az érintett családokat, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel együtt. • Életkori sajátosságok figyelembe vétele, társadalmi mobilitás, beilleszkedés elősegítése. Az együttműködés módja, kapcsolattartás lehetőségei: • A településen működő civil szervezetek felveszik a kapcsolatot az intézmények vezetőivel, gyermekés ifjúságvédelmi felelőseivel munkájukat segítendő szándékkal, • Munkacsoport működtetése a gyermekek, fiatalok érdekében, bevonva a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök mellett, a Gyámhivatalt, a Szociálpolitikai Osztály szakembereit, a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársát, a Rendőrség munkatársát, és a védőnőket. Az együttműködés dokumentálásának módja: • Komplex adatbázis elkészítése, amelyből folyamatosan kigyűjthető és felhasználható a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos segítség fajtája, a felelős(ök) szervezete, személye, és a nyomon követés módja. Szociálpolitika: Az együttműködés tartalma: • A gyermekek, tanulók egyenlő esélyeinek biztosítása a szociális háló kiterjesztése. • Óvodáztatási támogatás a jogszabályban előírt feltételek esetén. • Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők számának növekedése. Kapcsolódási pontok: • Az érintett szervezetek képviselői; intézményvezetők, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, a hivatal ügyintézői az érintett gyermekek, tanulók fejlődésének lehetőségét saját területükön biztosítják. Az együttműködés módja, kapcsolattartás lehetősége: • A szociális ellátórendszer működtetése - fentebb leírt személyek, szervezetek, intézményekkel állandó kapcsolattartás. • Munkacsoport működtetése: megelőzendő az iskolákból való lemorzsolódás, óvodából, való kimaradás. Az együttműködés dokumentálásának módja: • Információs rendszer kialakítása - a tervezhető kapcsolódási pontok, kapcsolattartás, eredményesség szerinti dokumentálása. • Egységes adatközlési rendszer kialakítása, így pontos nyilvántartásokkal, dokumentált nyomon követéssel nem marad ki egy olyan gyermek, fiatal sem, akit be kell vonni ebbe a rendszerbe. Egészségügy: Az együttműködés tartalma: • A rendszeres egészségügyi ellátás működtetésének segítése az óvodában, a tankötelezettség végéig az általános iskolában a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. számú melléklete. Tevékenységi formák, területek, együttműködés módja, kapcsolattartás lehetőségei: • Éves ütemterv készítése az egészségügyi vizsgálatokról (időpont, korosztály, vizsgálat célja, védőoltások; mi a feladata a védőnőnek, óvodának, iskolának). kapcsolattartók: iskolaorvos, iskola-fogorvos, védőnő, nevelési-oktatási intézmények vezetői, intézményi gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök, óvodai csoportvezetők. A dokumentálás módja: • Az együttműködésre készítendő ütemterv és annak végrehajtásáról szóló dokumentum. 19
Munkaerő-gazdálkodás: Az együttműködés tartalma: • Az önkormányzat képviselő-testülete határozza meg a közoktatási intézményekben dolgozó pedagógusok és technikai létszámát, írja ki az intézmények igazgatói pályázatát. Kapcsolódási pontok: • Racionális munkaerő-gazdálkodás a közoktatási intézményekben. • Megfelelő, pályaválasztás előkészítése, körültekintő pályaorientáció a közoktatási intézményekben. Tevékenységi formák, területek: • 8. évfolyamos osztályoknak, tanulóknak pályaválasztásért felelős tájékoztatást ad a lehetőségekről. Az együttműködés módja, a kapcsolattartás lehetőségei: • Az általános iskolák és középiskolák pályaválasztási felelőseinek kapcsolata. • Az intézmények pályaválasztási felelősei és a helyi munkaerő-piacot képviselők (vállalkozók) kapcsolata. Az együttműködés dokumentálásának módja: • Ütemterv készítése a kapcsolattartásról, az események dátumairól. • Emlékeztető készítése a felelős személyek tevékenységéről, az együttműködés eseményeiről. Sport: Az együttműködés tartalma: • A diákok számára sportolási lehetőség biztosítása az oktatási intézményben és a térség egyesületeiben; szabadidő hasznos eltöltése, versenyek szervezése. • Kapcsolattartás a testnevelő pedagógusokkal. • A tehetségek kiválasztása, gondozása és sportegyesületbe irányítása – utánpótlás nevelés. • Intézményi sportversenyek támogatása, a diáksportra fordítható sporttámogatási keret felhasználásával. Kapcsolódási pontok: • Az iskolák testnevelői és az egyesületek edzői rendszeres megbeszélései. Tevékenységi formák, területek: • Városi tömegsport- és szabadidősport rendezvények, intézményi egészségnevelési programok támogatása. Az együttműködés módja, kapcsolattartás lehetősége: • Kölcsönös tájékoztatás. • Évenkénti egyeztetés a városi és térségi testnevelőkkel az aktuális tanév sportfeladatairól. Az együttműködés dokumentálásának módja: • Versenynaptár készítése, a pontos dátumok és helyszínek megjelölésével. • A versenyek eredményeinek értékelése, sportolók elismerése, díjazása. Közművelődés: Együttműködés tartalma: • A gyermekek, fiatalok napközbeni, szünidei ellátása. • A szabadidejük hasznos eltöltésének biztosítása, szervezése – művelődési házban, könyvtárban. Cél, hogy a gyermek védett környezetben van, szakemberekkel - drog, ital, cigaretta nélkül - hasznosan tölti el szabadidejét. • A könyvtár is a szabadidő hasznos eltöltésében játszik szerepet. Kapcsolódási pontok: • A művelődési ház, könyvtár, művelődési intézmények azokat a pontokat vállalják fel, amelyeket az iskola már nem tud a gyermekek szabadidő hasznos, biztonságos eltöltésében vállalni. • Az oktatás számít a könyvtárra: tanulói gyűjtő- kutatómunkák, kötelező - ajánlott olvasmányok; tanulmányi versenyekre való felkészülés. 20
Tevékenységi formák, területek: • Rendhagyó irodalomórák a könyvtárban; más tanórák szakirodalmát segítő órákon, valamint iskolaotthonos foglalkozásokon is. • Könyvtárismertető foglalkozások a könyvtárban általános iskolásoknak. • A klubfoglalkozások, irodalmi, műsorok összeállításaihoz; szakkörök olvasmányanyagához szakember segítségével Együttműködés módja, a kapcsolattartás lehetősége: • Egymás megkeresése, a tevékenységformák, időpontok, témák megbeszélése. • Az intézmény igazgatója, a közművelődési intézmény vezetőivel a fenntartó koordinálásával tartja a kapcsolatot. Az együttműködés dokumentálásának módja: • Ütemterv készítés a tevékenységről, az együttműködés eseményeiről. Pontos, dátum szerint nyomon követhetőek legyenek a megállapodások, tevékenységek, felelős személyek, határidők. 5. Fenntartói közoktatás irányítási, tervezési folyamatok szabályai, területei Az önkormányzat kötelező és nem kötelező feladatainak ellátása Az önkormányzat az 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 8. § (4) bekezdése szerint, 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 85. §-a alapján látja el a közoktatással kapcsolatos feladatait. A Kt. 86. § szerint a települési önkormányzat köteles gondoskodni: ¾ óvodai nevelésről, ¾ az általános iskolai oktatásról, ¾ nemzeti és etnikai kisebbségi nevelésről és oktatásról igény szerint. Nem kötelezően ellátott közoktatási feladatok: ¾ alapfokú művészeti oktatás biztosítása, ¾ kollégium, ¾ logopédiai szolgáltatás, ¾ nevelési tanácsadás, ¾ gyógypedagógiai nevelés /középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek csoportja/, ¾ gyógytestnevelés. 5.1. A fenntartói közoktatás irányítás szereplői, hatáskörök Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete A város polgárainak demokratikusan választott döntéshozó szerve. A Képviselő-testület működésére vonatkozóan a Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2003. (IV.04.) Kt. rendelete az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak az irányadóak. A Képviselő-testület át nem ruházott hatáskörben valamennyi a Kt. 102.§ (1-2.) által megjelölt kérdésekben határoz az alábbiak szerint: dönt a közoktatási intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról, az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról; meghatározza a közoktatási intézmény költségvetését, továbbá a kérhető költségtérítés és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit;
21
meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, továbbá engedélyezi a maximális osztály, csoport létszámtól való eltérést, meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, napközis osztályok (csoportok) számát, továbbá engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést; működteti a minőségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen, - négyévenként legalább egy alkalommal ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, továbbá a nevelési-oktatási intézményben a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; megbízza a közoktatási intézmény vezetőjét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat; jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát, minőségirányítási programját, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét; értékeli a nevelési-oktatási intézmény nevelési/pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét. Rendeletben határozza meg az intézmények költségvetését, valamint a térítési díj és tandíj megállapításának szabályait. Határozattal bízza meg a közoktatási intézmények vezetőjét. Határozattal hagyja jóvá • A közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet. • Az intézmények alapító okiratát; házirendjét; minőségirányítási programját; pedagógiai programját; közoktatási feladatellátásának alakulását, (ellátandó órák száma, indítható óvodai csoportok, osztályok, napközis csoportok száma, az intézmény nyitva tartása, az intézmény számított álláshelyeinek meghatározása), a közoktatás-fejlesztési tervet. Ellenőrzi: • a közoktatási intézmények gazdálkodását; • az épületek, berendezések műszaki állapotát; az intézmények működésének és döntéshozatalának jogszerűségét; • a szakmai munka eredményességét; • a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet; • a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket.. Értékeli: • a nevelési, pedagógiai programban meghatározott feladatok végrehajtását; • a pedagógiai- szakmai munka eredményességét.. Művelődési és Oktatási Bizottság Az SZMSZ 2. sz. melléklete 5. pontja szerint: a.) figyelemmel kíséri az óvodai, az alapfokú és kollégiumi ellátást, továbbá az alapfokú művészeti iskolai tevékenységet és a pedagógiai szakszolgálati ellátásokat is. b.) javaslatot tesz az önkormányzati óvodák és általános iskolák igénybevételével kapcsolatos kérdésekben, c.) foglalkozik minden olyan kérdéssel, amelynek megvizsgálását, véleményezését az önkormányzat testülete vagy a bizottság fontosnak tart, továbbá a szolgáltatást igénybe vevők részéről érkezett bejelentésekkel is, d.) figyelemmel kíséri a város kulturális ellátottságát, a művelődési feladatok végrehajtását, a művészeti csoportok működését. Polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az intézmények vezetői tekintetében.
22
A jegyző dönt a jogszabályban meghatározott hatósági államigazgatási és törvényességi kérdésekben. A helyi közoktatási intézményekkel kapcsolatos feladatokat a Művelődési Iroda látja el. Művelődési Iroda Előkészíti és végrehajtja a képviselő-testület, valamint az oktatási bizottság határozatait. A törvényben meghatározott keretek között segíti és ellenőrzi a nevelési-oktatási intézmények tevékenységét. A Művelődési Iroda első sorban segítője az intézmények munkájának tiszteletben tartva azok önállóságát. Az iroda feladatkörében nem az ellenőrzés kapja a meghatározó szerepet, hanem törvényalkalmazó mivolta. Állandó, átfogó helyzetképpel rendelkezik az intézményekről. Az információgyűjtés módszerei, lehetőségei • intézményvezetői beszámolók, • tantárgyfelosztás, • tanévnyitó/záró értekezletek jegyzőkönyvei, • statisztikai adatok, • igazgatói értekezletek, szakmai megbeszélések, tapasztalatcserék jegyzőkönyvei, • iskolai munkaterv, • személyes részvétel az intézmények értekezletein, rendezvényein. A fenntartónak rendelkeznie kell a fenntartásában működő közoktatási intézményre vonatkozó minden jogszerű információval, amely a fenntartó hatáskörében történő intézkedést igényel, befolyásolhatja a fenntartó tervezési, döntés-előkészítési munkáját, illetve magát a döntést. Számviteli és Tervezési Iroda Együttműködve az intézményekkel és a Művelődési Irodával előkészíti az intézmények költségvetését, áttekinti a beszámolóit. Segíti és ellenőrzi a közoktatási intézmények gazdálkodását. Vagyongazdálkodási Iroda Ellátja az intézmények felújításával és karbantartásával kapcsolatos feladatokat. Szociálpolitikai Osztály Szociális igazgatási ügyeket lát el. 5.2. Fenntartói döntési folyamatok előkészítésének eljárásrendje Intézmény létesítése Az intézmények létesítése, tevékenységének meghatározása az alapító okirat elfogadásával lesz jogszerű. A közoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza: • az intézmény nevét, az alapító, illetve a fenntartó nevét és címét; • az intézmény típusát, alaptevékenységét, nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatait, tagintézményét, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címét, nevelési-oktatási intézmény esetén az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot, a tagozat megnevezését, iskola esetén az évfolyamok számát, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését, • a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat, • a módosításokat törvénymódosítás, illetve feladatváltozás indíthatja el. Intézmény elnevezése Az intézmények elnevezése a jogszabály szerinti típus (óvoda, általános iskola, művészetoktatási intézmény) meghatározásával történhet. A megkülönböztető név széles körben ismert személy neve vagy egyedi megjelölést szolgáló más név is lehet. Az intézmény nevére javaslatot tehetnek az állampolgárok, a településen működő állami és társadalmi szervezetek, illetve az intézmény dolgozói. Az elnevezés előtt ki kell kérni a nevelőtestület, a szülői közösség, az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ha egy közoktatási feladat ellátására hozták létre a közoktatási intézményt, akkor az intézmény hivatalos neve 23
két részből áll, az egyedi, megkülönböztetésre alkalmas és az ellátott feladatokat tükröző jogszabály szerinti megnevezésekből, amely kifejezi azt a tevékenységet, amelyre az adott intézményt létrehozták. Óvodák, általános iskolák felvételi körzetének meghatározása A beíratás az iskolák esetében a népesség-nyilvántartás, valamint az óvodai nyilvántartás alapján tervezhető gyermeklétszám és az intézmények befogadóképessége ismeretében történik. A felvételi körzet meghatározása a tervezhető gyermeklétszám és az intézmények befogadóképessége, valamint földrajzi fekvése alapján történik. A körzet szerepe a szülő azon biztonsága, hogy a körzeti intézmény a felvételi kérelmét nem tagadhatja meg. Az óvodai és iskolai beíratások intézményekkel egyeztetett időpontban a jegyző felhívása alapján történnek. Nyitva tartás rendje A képviselő-testület a közoktatási intézmények éves nyitvatartási rendjét a szülői igények ismeretében határozza meg. Indítható csoportok, osztályok meghatározása Az óvodák, iskolák, indítható osztályai, csoportjai engedélyezéséről a Képviselő-testület • a Kt.-ben meghatározott létszámhatárok figyelembe vételével; • a beiratkozási adatok figyelembevételével, • a közoktatási törvényben megadott kötelező és nem kötelező órakeret felhasználásával kiszámított pedagógus és technikai létszám ismeretében, illetve • a középtávú közoktatás-fejlesztési tervben foglaltak mérlegelésével dönt. 5.3. A közoktatásra is vonatkozó rendeletalkotás Költségvetési rendelet A közoktatási intézmények költségvetését az önkormányzat a költségvetési rendeletében határozza meg az alábbi finanszírozási elvek mentén: • biztosítottak legyenek az alapfeladatok végrehajtásához szükséges költségek, valamint • az önkormányzat által meghatározott, az intézmények által felvállalt többletfeladatok költségei. A közoktatási intézmények költségvetését a hivatal az intézményekkel közösen készíti elő. A tervezetet az intézményekkel egyezteti a hivatal, az egyeztetésről jegyzőkönyvet készít. Térítési- és a tandíj megállapítása A térítési díj és a tandíj megállapításának szabályait törvényi felhatalmazás alapján a 21/2005. (X.25.) ÖR számú rendeletben határozta meg a képviselő-testület. Főbb fejezetei: • Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások, • Térítési díj- és tandíjfizetési kötelezettség, • Térítési díj- és tandíjfizetési kötelezettség mértéke, • A befizetett tandíj és térítési díj felhasználása. Szociális juttatások rendje A szociális juttatások rendjét a Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 25/1999. (IX.18.) KT. rendelete a pénzbeli és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról szóló többször módosított rendelete szabályozza. A szociális juttatások rendjéről szóló rendelet a közoktatás résztvevőire vonatkozóan az alábbi fejezeteket tartalmazza: • rendszeres gyermekvédelmi támogatás • rendkívüli gyermekvédelmi támogatás • gyermekjóléti szolgáltatás • gyermekek napközbeni ellátása szolgáltatás.
24
5.4. Az intézményvezetők megbízása és a munkáltatói jogok gyakorlása A közoktatási intézményekben az igazgatói munkakör magasabb vezetői beosztásnak minősül. Szentes városában az intézményvezetői megbízás 5 nevelési/tanévre szól. Az intézményvezetői munkakört nyilvános pályázat útján lehet betölteni. A felhívást az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenni, a pályázat benyújtásának határidejét a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán történő közzétételtől kell számítani. A megbízás előírt feltételeit a Kt. 18. §-a, valamint a 138/1992. (X.08.) kormányrendelet vonatkozó paragrafusai szabályozzák. A kiegészítő feltételek között szerepelhet a közoktatás-vezetői szak megléte vagy más speciális feltétel. A pályázatot a jegyzőhöz kell benyújtani, de tájékoztatást a Művelődési irodától kérhetnek az érdeklődők. A munkáltatói jogokat - az igazgató felett - a képviselő-testület gyakorolja. Az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 5.5. Intézményi szabályozó dokumentumok jóváhagyása Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyása Az intézmény a nevelőtestület által elfogadott SZMSZ-t jóváhagyásra benyújtja a Művelődési Irodára. Mellékeli az elfogadásról szóló jegyzőkönyveket, illetve a támogató véleményeket, az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményét. A Művelődési Iroda munkatársa átvizsgálja, hogy tartalmazza-e az SZMSZ mindazokat a fejezeteket, amelyeket a közoktatási törvény előír, tartalmaz-e törvénysértést. Ha törvénysértést tapasztal, felhívja az intézmény vezetőjének figyelmét. Ha az együttműködés eredményeképpen a javítás megtörténik, akkor jóváhagyásra ajánlja a Képviselő-testületnek. Ha a törvénysértést nem javítja ki az intézmény, akkor a jóváhagyás megtagadását kezdeményezi. Pedagógiai Program jóváhagyása A nevelőtestület által elfogadott pedagógiai programot az intézmény jóváhagyásra megküldi a Művelődési Irodára. A Művelődési Iroda áttekinti, hogy a legitimációs rend szerinti egyeztetés megtörtént-e; a szülői szervezetek véleményt alkottak-e; az intézmény becsatolta-e az elfogadásról szóló jegyzőkönyvet; a diákönkormányzatok véleményt formáltak-e; az iskolaszék véleményezte-e. A Művelődési Iroda szakértői véleményt kér. A szakértő a Kt. 103. § (2) bekezdése szerint arra válaszol, hogy megfelel-e a pedagógiai program a törvényben előírtaknak; tartalmazza-e a fenntartó által előírt feladatokat; tartalmaz-e a fenntartó által nem finanszírozott vagy nem finanszírozható többletfeladatokat; nem sérti-e a gyermekek jogait. A szakértői vélemény ismeretében tárgyalja meg a pedagógiai programot a oktatási bizottság és javaslatot tesz a képviselő-testületnek a jóváhagyásra vagy a jóváhagyás megtagadására. A képviselő-testület jóváhagyást akkor tagadhatja meg, ha törvénysértő és/vagy nem finanszírozható feladatot tartalmaz. A jóváhagyás megtagadása esetén jogorvoslati lehetőséget biztosít. Intézményi Minőségirányítási Program jóváhagyása Az IMIP képviselő-testületi jóváhagyása előtt a Művelődési Irodának vizsgálnia kell az eljárási és törvényességi rendelkezések megtartását, a minőségirányítási program és az önkormányzati minőségirányítási program összhangját. Házirendek jóváhagyása A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az képviselő-testületi elé kerülés, illetve a döntés előtt a Művelődési Iroda megvizsgálja, hogy az elfogadás törvényes feltételeit betartotta-e az intézmény, van-e törvénysértő szabályozás, a legitimációs rend szerinti egyeztetés megtörtént-e. 6. Fenntartói irányítás keretében tervezett ellenőrzés rendje Szentes Város közoktatási feladatellátásának minőségbiztosítása keretében működtetett ellenőrzési – mérési - értékelési rendszerével a fenntartó kötelező és vállalt feladatainak maradéktalan, színvonalas ellátását kívánja biztosítani. 25
6.1.A fenntartói ellenőrzés, értékelés törvényi alapja A Kt. 102.§ (2) tartalmazza a fenntartó értékeléssel és ellenőrzéssel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. Ennek alapján a fenntartó: A minőségirányítási programban meghatározottak szerint működteti a minőségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen – ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal – ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét; nevelési- oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet; a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket. Értékeli a nevelési- oktatási intézmény foglalkoztatási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai- szakmai munka eredményességét. A közoktatási intézmény ellenőrzési módját (szakmai, törvényességi) a Kt. 107. §-a határozza meg. A fenntartói értékelés lehetséges módjait a Kt. 104. §-a szabályozza. Az iskolafenntartó törvényességi ellenőrzési jogkörét a Kt. 104. § (1) és Kt. 104. § (4) tartalmazza. A fenntartó a nevelési, illetve a pedagógiai program végrehajtását, a közoktatási intézményben folyó szakmai munka eredményességét a pedagógiai- szakmai szolgáltatást ellátó intézmény által végzett mérések, értékelések, illetőleg szakértő által készített vélemény, a közoktatási intézmény által készített beszámoló; az iskolaszék véleményezése alapján értékelheti. Kt. 104. § (5) szerint a közoktatási intézmény tanévenként, évenként egy alkalommal kötelezhető arra, hogy tevékenységéről átfogó beszámolót adjon a fenntartónak. A beszámoló szempontjait a fenntartó előre megadja az intézménynek. Kt. 104. § (1) a) pontja szerint a törvényességi ellenőrzés irányulhat: • az intézményi szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartására; • a szabályzatban foglaltak jogszerűségére; • a működés és döntéshozatal jogszerűségére; különösen a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, a nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésével összefüggő tevékenységre. Kt. 83. § (4) szerint a fenntartó képviselője jár el, és hoz másodfokú döntést:: ¾ törvényességi kérelem; illetve ¾ óvodai felvételekkel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felül bírálati kérelem tekintetében. 6.2. A fenntartói ellenőrzés, értékelés alapelvei Az önkormányzati ellenőrzési, értékelési rendszer kialakítása és működtetése három egymást kiegészítő nézőpont figyelembevételével történt: • az önkormányzati feladat- ellátási kötelezettség (kötelező, vagy önként vállalt feladat); • az önkormányzat intézményfenntartói felelőssége; • az ágazatban érdekeltek elvárásai és elégedettségük. Mindezek alapján olyan helyi minőségértékelési rendszert kívánunk működtetni, amely erősíti az esélyegyenlőséget; erősíti az élethosszig tartó tanulás megalapozását; intézményi önértékelésen alapul; igazodik a változó környezet igényeihez, elvárásaihoz; világossá teszi az értékelés céljait és feltételeit. Célunk, hogy az értékelés segítse az intézményi önértékelést, és az intézmények fejlődését. A fenntartói intézményértékelési rendszer hozzáadott érték elvű, a kapott eredményeket nem az egyes intézmények összehasonlítására (rangsorolására) használja fel, hanem az adott területen az intézmények önmagukhoz mért fejlődését értékeli, s ezáltal feltárja a fenntartó által működtetett intézményhálózat fejlesztendő területeit. Mindezeken felül a külső és belső értékelés folyamatába be kell kapcsolni az érdekelteket, támogatni kell az intézmények egymástól való tanulását; a fenntartói és az intézményi értékelést össze kell illeszteni. 26
6.3. Az ellenőrzés célja, funkciója, várható hatásai Szentes város közoktatási intézkedési tervében foglaltak megvalósulásának figyelemmel kísérése és segítése, fenntartói szakmai döntések előkészítése, és ezáltal az oktatásban megszerzett pozíció megőrzése; a minőségbiztosítás- fejlesztés intézményi támogatása. Az intézményekben folyó szakmai, pedagógiai munka minőségének növelése; az erőforrások biztosítása, az eredményesség és hatékonyság együttes javítása; az intézmények támogatása, belső fejlesztéshez szakmai alap biztosítása; belső intézményi döntések támogatása (pl. pedagógus- továbbképzések tervezése). Visszajelzés az intézményekben folyó nevelő- oktató munkáról; annak megállapítása, hogy az egyes intézmények hol tartanak céljaik megvalósításában; valamint, azt, hogy az intézményi és fenntartói szinten pozitívnak ítélt folyamatokat megerősítsük, a kedvezőtlen tendenciákat korrigáljuk, vagy megszüntessük. A közoktatási intézményben végzett ellenőrzés alapvetően kétféle dolgot vizsgál, egyrészt, hogy az intézmény működése megfelel vagy nem felel meg a hatályos jogszabálynak, másrészt, hogy az intézmény működése megfelel- e a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai programnak? Az ellenőrzés tehát minden esetben az írott szabályokhoz képest a megfelelést vizsgálja. Várható változás ¾ rendszerben való gondolkodás; ¾ javuló kommunikáció a fenntartó-intézmény, valamint az intézmény-intézmény között; ¾ kiszámíthatóság; ¾ kiépülő fenntartói adatbázis; ¾ pedagógiai hozzáadott érték mérése; ¾ partneri vélemények mérése, ¾ szakmailag megalapozott döntések. 6.4. Szakmai ellenőrzés, értékelése Az ellenőrzés célja, hogy a tapasztalatok birtokában hatékony intézkedés megtételére kerülhessen sor. A hibák, mulasztások feltárásra kerüljenek, a helyes út megtalálása, a szakmai munka eredményesebbé tételére irányuljon a cselekvés, ezáltal a hibák javításra kerülnek, az új hibák megelőzhetők. Eljárás A fenntartó az intézmények nevelési, pedagógiai programjának végrehajtását, a szakmai munka eredményességét a szakértői névjegyzékben szereplő(k) szakértők bevonásával ellenőrzi. A szakértői véleményt megkapja az érintett intézmény és a megrendelő. A megállapítások a személyiségvédelemre vonatkozó szabályok betartásával nyilvánosságra hozhatók. Az intézményvezető a megállapítások alapján köteles intézkedéseket tenni. Ha a megállapításokkal nem ért egyet, észrevételt tehet. Ha az észrevétel nem hoz eredményt, akkor másik szakértőt kérhet fel. A szakértő költségeit mindig a megrendelő köteles fizetni. Az értékelés alapja: ¾ szakértői vélemény; ¾ a központi (OH-OKÉV), vagy a területi pedagógiai szolgáltatók által végzett mérések eredményei; ¾ a közoktatási intézmény vezetője által készített beszámoló; ¾ az iskolaszék véleménye. A települési önkormányzat képviselő-testülete az intézmény nevelési/pedagógiai programjának elfogadásakor hozott határozatában előírja a nevelési, pedagógiai program felülvizsgálatának időpontját. Az ellenőrzési, értékelési jogkörét tehát ezen előző jóváhagyó döntésének tudatában, ehhez mint mértékhez igazítva végzi. Ezek ismeretében válik láthatóvá az intézményi “hozzáadott érték”. Ellenőrzés lehetséges területei: - oktató- nevelő munka feltételrendszere (személyi, tárgyi); - a szolgáltatások megfelelőssége; - a vezetés, nevelő-oktató munka eredményessége; - partnerekkel történő együttműködés; 27
-
tervezés, szervezés, belső ellenőrzés; nyitottság, nyilvánosság; értékelés helyi rendje; innovációk, fejlesztések.
Egységes ellenőrzési rendszer kialakítása a közoktatási törvény 47.§-ban megfogalmazottak figyelembe vételével történhet. 6.5.Törvényességi ellenőrzés, értékelése A szakmai ellenőrzésen kívül a fenntartó kötelessége a törvényesség biztosítása. A törvényességi ellenőrzés elrendelése jegyzői hatáskör. Törvényességi eljárás keretében vizsgálni szükséges: • A belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását. • A szabályzatokban foglaltak jogszerűségét. • A döntéshozatal és a működés jogszerűségét. • Az intézmény működésére vonatkozó jogszabályok betartását. Eljárás lefolytatása Törvényességi ellenőrzés egyik formája az intézmények folyamatosan beérkező dokumentumainak elemzése. Az oktatási és sport referens a beérkező statisztikákat elemzi. Összeveti a költségvetési rendeletben, illetve a képviselő-testületi határozatokban foglalt létszámadatokkal. Meggyőződik arról, hogy az intézmény az osztályait, csoportjait milyen létszámokkal indította. Áttekinti a személyi és tárgyi feltételeket. A beérkező tantárgyfelosztás elemzésének szempontjai: szakos ellátottság; óraadók alkalmazása; csoportbontások; kötelező és nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozások; engedélyezett túlmunka; órakedvezmények mértéke; a tanulók terhelése. Szervezeti és működési szabályzat, pedagógiai programok, házirendek, minőségirányítási program jóváhagyása előtt az oktatási referens ellenőrzi a törvényeknek, rendeleteknek való megfelelést. Az éves munkatervet, félévi és év végi értekezletek jegyzőkönyveit, illetve mindazokat a jegyzőkönyveket, amely nevelőtestületi döntéssel zárul, meg kell küldeni a fenntartónak. A Művelődési Iroda meggyőződik arról, hogy a döntéshozatal jogszerű volt-e, a törvényes működés biztosított-e, a tanév rendjének megfelelő-e a munkaterv és képet kapnak a pedagógiai munka eredményeiről. Jegyzői hatáskörben megjelenő felülbírálati kérelmek elbírálásra történő előkészítése a tanügyigazgatási munka törvényességének ellenőrzésével jár együtt. A felülbírálati kérelmek elbírálása során meg kell győződni arról, hogy a tanulóval, gyermekkel kapcsolatos döntést az intézmény írásba foglalta-e, jogorvoslati lehetőséget biztosított-e. A folyamatos dokumentumelemzés mellett ellenőrzési terv szerint törvényességi ellenőrzést a jegyző jogosult végezni, vagy végeztetni. Az ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell az intézmények körét, az ellenőrzés célját, az ellenőrzést végző nevét, tervezett időtartamot és módszert. Az ellenőrzési programot az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 7 nappal meg kell küldeni az ellenőrzött intézmény vezetőjének. Az ellenőrzést lezáró dokumentumot (jelentés, jegyzőkönyv, feljegyzés) meg kell küldeni az ellenőrzött intézménynek, és az elrendelőnek. A törvényességi ellenőrzés éves tervét a jegyző állítja össze és juttatja el az intézményeknek. Ellenőrzés területei Típusa szerint lehet külső és belső. Az intézményi dolgozók bevonásától függően résztvevői ellenőrzés, illetve részvétel nélküli ellenőrzés. Tárgya szerint: Megfelelőségi ellenőrzés (az intézményi szabályozók törvényességi vizsgálatát foglalja magába, a szabályozó dokumentumok átvizsgálását valósítja meg.) Ellenőrzendő dokumentumok: • Iratkezelési szabályzat; • Továbbképzési program; 28
• Beiskolázási terv; • Nevelési/pedagógiai program; • Helyi tanterv; • SZMSZ; • Házirend; • IMIP; • Valamint az éves munkaterv, óraterv, tantárgyfelosztás, órarend. Teljesítési ellenőrzés köre • Tanügyi nyilvántartások és nyomtatványok vezetése; • a tanügyigazgatás feltételrendszere; • adatvédelem és iratkezelés gyakorlata; • a pedagógiai tevékenység megszervezhetősége; • pedagógus továbbképzés intézményi gyakorlata; • a tanév helyi rendje; • nevelési/pedagógiai program, helyi tanterv az intézményi gyakorlatban; • gyermekek, tanulók szülők, pedagógusok jogainak érvényesülése; • SZMSZ érvényesülése az intézményi gyakorlatban; • Házirend érvényesülése; • tankötelezettség teljesülése; • osztályzatok megállapítása; • a tanulók napi terhelése; • intézményi kötelezettségek teljesülésének vizsgálata. Folyamat ellenőrzés • A folyamat végrehajtása során valamennyi vonatkozó jogszabályt, eljárásban lefektetett szabályt betartanak-e? • A folyamat lefolyása előírás szerint van-e dokumentálva? • A feljegyzések alkalmasak-e a folyamat minőségének bizonylatolására? • A vezetők kiválasztásának folyamata. • Felvételi eljárás folyamatának vizsgálata. • Tanulói fegyelmi eljárás folyamatának vizsgálata • Panaszkezelési eljárás folyamatának vizsgálata. 6.6. Pénzügyi, gazdálkodási ellenőrzés, értékelés Az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az intézmény által kialakított és rögzített szervezeti és működési rend biztosítja-e a szakmai feladatok és pénzügyi folyamatok hatékony, szervezett és szabályszerű végrehajtását. Az éves költségvetési előirányzataikat hatékonyan használták-e fel, mutatkoznak-e feszültségek a feladatellátás egyes területein. Az ellenőrzést és az értékelést gazdálkodási revizor végzi. Területei A gazdálkodás szabályozottságának ellenőrzése • Az intézmény szabályzatai megfelelnek-e a hatályos jogszabályok előírásainak, valamint az alapító okiratban foglaltaknak? • A gazdálkodás folyamatának szabályozottsága, gazdálkodási jogkörök gyakorlásának rendje (kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés). • A számviteli törvény által meghatározott szabályzatok megléte, a jogszabályi változások által meghatározottak alapján folyamatos aktualizálása. • A bizonylati rend és fegyelem betartásának ellenőrzése. • Az elszámolásra kiadott előlegekkel kapcsolatos vizsgálatok. 29
• • • • •
A költségvetés, előirányzatok és előirányzat-módosítások teljesítése. A mérleg fordulónapi leltározás és a leltár kiértékelése, selejtezések szabályosságának ellenőrzése. A követelések és kötelezettségek nyilvántartásának vizsgálata, mérleg fordulónapi leltározása. A takarékos gazdálkodás érdekében tett intézkedések és azok eredménye. Az önkormányzat központi költségvetéssel kapcsolatos bevallási, befizetési kötelezettsége teljesítéséhez az adatszolgáltatás.
7. Fenntartói értékelés, mérés, vizsgálódás rendje Az értékelés feladata Az értékelés a közoktatási intézmény által elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott dokumentumban megfogalmazott pedagógiai és minőségi célkitűzéseket hasonlítja össze a tényleges működés eredményeivel. A működés eredményeit bemutató adatokat, információkat az ellenőrzés tárja fel. Az értékelés tulajdonképpen szembesítést jelent: az elért eredményeket vetjük össze a kitűzött célokkal. Az értékelés szerepe Minősítheti az elért eredményeket, ezáltal megerősíti az eddigi tevékenység helyességét, vagy feltárhatja a hibákat, hiányosságokat, és így a fejlesztés szükségességét fogalmazhatja meg. Értékelés alapelvei Az értékelés legyen: ¾ nyilvános, ¾ konkrét, ¾ szakszerű, ¾ ösztönző, ¾ folyamatos, ¾ kiszámítható. A helyi rendszer kialakítása során az alább felsorolt alapelveket szükséges érvényesíteni, melyek minden érdekelt fél részéről történő elfogadása és betartása garantálja a rendszer működésének eredményességét. Az értékelés területei Komplex intézményértékelési rendszer Az Önkormányzat figyelemmel kíséri a fenntartásában működő közoktatási intézményben a Kt. 99. § (2) és (3) bekezdése alapján végzett országos ellenőrzéseket, méréseket és értékeléseket, valamint az intézményvezetői beszámolókat.
Az intézményvezetői beszámoló lehetséges szempontjai (ajánlás) 1. Az intézmény küldetése Az önkormányzati intézkedési terv, önkormányzati minőségirányítási program és az iskolai pedagógiai program összhangjának értékelése és a programok megvalósulása. 2. Az intézmény környezete, partnerek - Lakókörnyezet, demográfiai változások, infrastruktúra. - Személyi feltételek (nevelőtestület, nem pedagógus munkatársak). - Gyermek, illetve tanulói közösség jellemzői. - A tanulók tevékenysége (tanórai, tanórán kívüli). - A személyzet tevékenysége (együttműködés, csoportok). - A pedagógiai munka tervezése, követése (szakmai, adminisztratív). - Kapcsolat a szülőkkel, egyéb partnerekkel. - Az intézmény és környezete (nyitás, nyitottság). - Szolgáltatások (kihasználtság mutatók, könyvtár szerepe). - Pályaorientáció jellemzői. 30
- Közösségi élet. 3. Az anyagi feltételek - Költségvetési ellátottság, célok és anyagi feltételek. - Egy tanulóra jutó költségek. - Hatékonyságmutatók, egy pedagógusra jutó tanulók, tanulócsoportok száma, nagysága. - A gazdálkodás ésszerűsége. - Saját bevételek lehetőségei. - Tárgyi-technikai feltételek (épületek, eszközök állapota, hiánya). - A sport- és szabadidős foglalkozáshoz szükséges eszközök állapota és hiánya. 4. Szervezeti - vezetési jellemzők - A vezetés filozófiája, érvényesíteni szándékozott stílusa, minősége. - A belső erőforrások elosztása. - A vezetői munka és felelősség-megosztás. - A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szabályozása és gyakorlati megvalósítása. - A belső ellenőrzés tapasztalatainak következményei. - Az innováció támogatása. - A pedagógusok és a tanulók közötti kapcsolatok. - A vezetői elismerések rendszere és a tárgyidőszakra jellemző tevékenység. - A pályázati tevékenység lehetősége és eredményessége. - Önértékelés eljárásrendjének tanévi tapasztalatai, az arra foganatosított intézkedések, különös tekintettel a fenntartói minőségpolitikában meghatározott intézményi feladatok teljesítésének kvantitatív mutatóra. 5. A személyi feltételek alakulása - A pedagógusok végzettsége, szakmai felkészültsége. - A pedagógusok javadalmazása, a minőségi munka értékelése. - A pedagógusok továbbképzése, önképzésének támogatása. - Az oktatást segítő személyzet. 6. Tantervi programok, taneszközök, tevékenységek - Az alkalmazott tantervi programok jellemzői és előnyei, hátrányai. - A tantervi programok karbantartása. - Az alkalmazott tankönyvek és tanulmányi segédletek jellemzői. - A tanítást segítő eszközök használata. - A tanórán kívüli tevékenységformák és azok hatékonysága. - A hátrányos helyzetű tanulók segítésének eszközei, módszerei. - Differenciálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás a tanításban, nevelésben. - A környezetvédelmi és az egészségügyi nevelés helyzete, eredményei. - Iskolaközi programokban való részvétel és eredményesség. 7. tanulói teljesítmények, a tanulók neveltség szintje - A tanulói osztályzatok és vizsgaeredmények véleményezése. - A tantárgyi teljesítmények eredményei. - Felvételi, továbbhaladás, végzettség, továbbtanulás. - Az évismétlések, lemorzsolódások okai, adatai. - A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel és eredményesség. - A tanulmányi teljesítmények elismerése. - Fegyelmi problémák, deviancia. - A nevelési célok megközelítésének helyzete, neveltségi szintmérés eredményei. 8. A törvényes, jogszerű működés helyzete - A közoktatási törvényben előírt alapvető és kötelező belső szabályzatok megléte, jogszerűsége és összhangja a napi gyakorlattal. (SZMSZ és mellékletei, pedagógiai program, in-
31
-
tézményi minőségirányítási program, házirend, munkatervek, nyilvántartások, adatszolgáltatás, belső adminisztráció, stb.) Kapcsolat az iskolafenntartóval, az önkormányzati döntések megvalósítása.
A vezetői munka értékelése (Vezetői teljesítményértékelés) Alapelvek: • az írásban rögzített feladatok, követelmények, elvárások teljesítése alapján célszerű a vezetőt értékelni az intézmény munkájával összefüggésben, • az értékeléshez megfelelő mennyiségű és értékű adat, információ begyűjtése szükséges, • a vezető értékelése, minősítése véleményezése csak elegendő konkrét, megbízható adat birtokában történhet A vezetői értékelés célja az információszerzés, visszacsatolás és a fejlesztés lehetősége. A vezetői munka értékelésének területei lehetnek: • vezetői készségek, képességek, • az intézményi munka irányítása, • a vezető munkastílusa, • a vezetői elvárások az egyes intézményi közösségekkel szemben, • a vezetés demokratizmusa, • munkamegosztás a vezetők között, delegálás, felhatalmazás, • a belső ellenőrzés, értékelés rendszere, működtetése, • az intézményi légkör, • az intézmény menedzselése, a vezető külső kapcsolatrendszere, • racionális gazdálkodás. A Kt. 40. § (11) bekezdése értelmében „Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét.” Ennek megfelelően került kidolgozásra az intézmény élén álló magasabb vezető teljesítményértékelési eljárása. A magasabb vezetőt vezetői ciklusa alatt értékelni kell. A vizsgálatot közoktatási szakértő bevonásával kell elvégezni, a vezető fenntartó általi értékelésnek, minősítésének alapja a szakértő által készített jelentés. Az összegző értékelés megállapításait a személyiségi jogok és az adatvédelmi szabályok betartásával lehet nyilvánosságra hozni. 8. A fenntartói ellenőrzés eljárási és végrehajtási rendje A fenntartói ellenőrzési terv A fenntartói intézkedési terv felülvizsgálatához és a jogszabályok által meghatározott gazdasági ellenőrzéshez igazodva – 2, 3 és 4 éves fenntartói ellenőrzési programot készít. Ez az alapja az éves ellenőrzési tervnek, amely az ellenőrzési program időarányos megvalósulását segíti. Az ellenőrzési program eredményeit ellenőrzési jegyzőkönyv rögzíti. Éves ellenőrzési terv Az éves időszakra szóló ellenőrzési terv tervezetét az ellenőrzési szervezet készíti elő. Az ellenőrzési tervhez a polgármester, a jegyző, az intézményvezetők, a belső szervezeti egységek vezetői, az ellenőrök adhatnak javaslatot. Az elfogadott éves ellenőrzési tervet az ellenőrzési szervezet vezetője megküldi az érintett szervezeti egységek vezetőinek. Az éves ellenőrzési terv tartalmazza: • az ellenőrzési tervet megalapozó elemzéseket, • a tervezett ellenőrzések tárgyát, 32
• • • • • •
az ellenőrzések célját, az ellenőrzendő időszakot, a szükséges ellenőrzési kapacitás meghatározását, az ellenőrzések típusát és módszereit, az ellenőrzések ütemezését, az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység megnevezését.
Ellenőrzési ütemterv Az elfogadott ellenőrzési munkaterv alapján az ellenőrzési szervezet ütemtervet készít. Az ütemterv az egyes ellenőrzések időbeli ütemezését tartalmazza. Ellenőrzési program A munkatervben szereplő és soron kívüli ellenőrzést ellenőrzési program szerint kell végrehajtani. Az ellenőrzési programot - az ellenőrzési szervezet vezetője és/vagy - a vizsgálatvezető és/vagy - a felkért/kijelölt ellenőr készíti el melyet a polgármester hagy jóvá. Az ellenőrzési program tartalmazza: • az ellenőrzési szervezet megnevezését, • az ellenőrzendő szervezeti egység megnevezését, • az ellenőrzés tárgyát, • az ellenőrzés részletes feladatait, • az ellenőrzés célját, • az ellenőrzendő időszakot, • az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást, • az ellenőrzés módszerét, • az ellenőrzési kérdőíveket, • az ellenőrzésben résztvevők nevét, beosztását, megbízólevél számát, • az ellenőrzés tervezett időtartamát, a jelentések elkészítésének határidejét, • a kiállítás keltét, • jóváhagyásra jogosult aláírását, bélyegzőjét.
33
Fenntartói ellenőrzési program (összefoglaló táblázata) Ellenőrzési, értékelési terület
Paraméterek (jelentősebb konkrét területek, folyamatok, dokumentumok)
Ellenőrzés, értékelés módszere
Ütemezés, idő intervallum
Ellenőrzést, értékelést végzi
Visszacsatolás (keletkezett dokumentum)
Az ÖMIP- ben Elvárások, feladatok e megfogalmazott dokumentum adott elvárások, feladatok fejezetében találhatók teljesítése
Beszámolók elemzése Helyszíni szemle Önértékelés
4 évente
Az intézményben folyó szakmai munka, hozzáadott pedagógiai érték követése
Dokumentum elemzés Összehasonlítás Interjú Területnek megfelelő ellenőrzés Beszámolók elemzése
4 évente
Pedagógiai szakértő
Dokumentum vizsgálat Helyszíni szemle
4 évente
Jegyző Előírt végzettséggel rendelkező személy
Feljegyzés Összegzés Beszámoló Értékelés Jegyzőkönyv
-A polgármesteri hivatal revizora -Megfelelő képesítéssel rendelkező pénzügyi ellenőr
Jegyzőkönyv
- Az intézmény törvényes működése - Gyermek- és Ifjúságvédelem - Tanuló és gyermekbalesetek megelőzése
Az intézmény gazdálkodása, pénzügye
Munkarend Munkatervek A pedagógiai folyamat Szaktárgyi munka eredménye A DÖK működése Mérések, értékelések Értékelés, osztályozás Szakkörök, fakultációk Rendezvények, hagyományok ápolása A pedagógiai programban tett Alapító okirat Pedagógiai program SZMSZ Házirend Tantárgyfelosztás Órarend Naplók Tanuló nyilvántartás Anyakönyvek, törzskönyvek Bizonyítványok - Foglalkozási naplók Irattár Továbbképzési terv, Beiskolázási terv MunkaerőEszköz- és anyagnyilvántartás Költségvetés (időarányosan) Személyi kiadások -Dologi kiadások -Bevétel – kiadás -A státuszhoz tartozó bér Az óraadókra felhasznált bér Külső szerződések Túlórák elszámolása Táppénzes helyettesítések Tankönyvtámogatás nyilvántartása Étkeztetés nyilvántartása
Teljes 4 évente revízió Célvizsgálat Beszámolók elemzése Időszakos vizsgálat
Fenntartó képviselő- Összefoglaje Intézményvezető ló Beszámoló Feljegyzés Öszszegzés Beszámoló Értékelés
34
Ellenőrzési, értékelési terület
Paraméterek (jelentősebb konkrét területek, folyamatok, dokumentumok)
Vezetői teljesítmény értékelés
Vezetői képességek, személyes tulajdonságok Vezetői feladatok ellátásának színvonala Eredmények A fenntartói értékelés további szempontjai
Kérdőív Önértékelés beszámoló
Tanulók tudásának, készségeinek, képességeinek mérése A partnerek intézményekről alkotott véleményének rendszeres kikérése Az iskolát elhagyó tanulók utókövetése Középiskolák visszajelzése az alapfokú iskoláknak Minőségirá- Vezetés, stratégia, erőfornyítás terüle- rások tén elért Folyamatok, partnerek eredmények, elégedettsége, munkatárpartnerek sak elégedettsége, társaelégedettsé- dalmi hatás ge
Az intézményben folyó szakmai munka eredményességének vizsgálata
Ellenőrzés, értékelés módszere
Ütemezés, idő intervallum
Ellenőrzést, értékelést végzi
Visszacsatolás (keletkezett dokumentum)
2-3 évente
Fenntartó képviselője Szakértő
Összegző jelentés
Mérés Kérdőív Önértékelés
4 évente
Fenntartó képviselője Intézményvezető
Összefoglaló Beszámoló
Felmérés, Önértékelés
2,4 évente
Fenntartó képviselője Intézményvezető
Összefoglaló Beszámoló
9. Törvényességi ellenőrzés rendje a nem önkormányzati fenntartású intézményben A nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok a közoktatási törvény 79.§; 80.§; 81.; 82. §- ban részletesen szabályozottak. A jegyző a 79. §- ban meghatározott munkarend szerint látja el a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési- oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését. Szentes város területén működési engedéllyel rendelkező nem helyi önkormányzat által fenntartott – jegyzői törvényességi ellenőrzés alá tartozó nevelési - oktatási intézmények: ¾ Kiss Bálint Református Általános Iskola és a ¾ Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda. 10. A Minőségirányítási Program működtetése A minőségfejlesztés, minőségirányítás egy jövőbeli cél elérése, megközelítése. Sikerének feltétele a bevezetés és a működtetés folyamatának pontos tervezése és irányítása. Annak kell tudatosulni, hogy a folyamatok javítása minden résztvevőnek, partnernek, érdekeltnek közös érdeke, ezért ebben a tevékenységben mindenkinek részt kell vennie. A minőség fejlesztése csak közösen valósítható meg. A bevezetésért, működtetésért felelős közoktatási szakembernek feladata a minőségfejlesztés szempontjából fontos munkatársak, partnerek, vezetők bevonása, az együttműködéshez szükséges hatékony munkamódszerek alkalmazása, működtetése. A partnerek munkáját a konszenzusra törekvés kell, hogy jellemezze, amelynek segítségével hatékonyabbá válik a munka, és az egyének tudásának összegződésével, közösen 35
jobb megoldások születhetnek. A munkacsoportok kialakítása és működtetése a fejlesztés/fejlődés által fontos folyamatok tervszerű végrehajtásának egyik módszere. A minőségirányítási terv végrehajtása működési mechanizmust kíván. Figyelni, követni és értékelni szükséges a kijelölt útirányt, és esetlegesen módosítani is szükséges. Az értékelés arra szolgál, hogy tudjuk arra megyünk-e, amerre szerettünk volna. A folyamatos tervkövetés a minőségirányítás sarokköve. A folyamatszabályozás azt jelenti, hogy a minőségirányítási programban meghatározott elvárásokból következő intézményi feladatok megfogalmazása a tervezés - a feladatok időhöz való rendelése - ennek ellenőrzése és értékelése után milyen változás/változtatás szükséges a minőség fejlesztése szempontjából. Vizsgálni szükséges, hogy a minőség szempontjából a közoktatás egészére nézve, merre kell irányítani a fejlesztést, a feladatokat. 9 Helyesek voltak-e az irányok, az elvárások meghatározásai, a feladatok megfogalmazásai, a minőségirányítási program módszerei? 9 Melyek voltak eredményesek? 9 Melyeken kell kicsit illetve jobban változtatni? 9 Mire van szükség - feltételrendszer, kockázati tényezők számbavételével - a sikerkritériumban megfogalmazottak megközelítéséhez? 9 Az ágazatokkal való kapcsolat miben, mennyire fejlődött? 9 A partnerek elégedettsége milyen, hogyan és milyen eszközökkel történt a mérése? 9 Az ellenőrzés - információ, adatgyűjtés - hogyan szolgálta az értékelést, minőségfejlesztést? A nevelés-oktatás hosszabb folyamat, nem lehet egyik pillanatról a másikra eredményeket felmutatni, hiszen számolni kell a feltételrendszerrel, a körülményekkel is melyekre sok esetben nem tudunk hatást gyakorolni a legnemesebb szándék ellenére sem. Nagy szükség van tehát az intézmények belső ellenőrzésiértékelési rendszerének működtetésére, ennek nyomon követésére; az erre épülő vezetői beszámolókra. Összegezve megállapítható, hogy a működés akkor biztosított, ha a fenntartói elvárások teljesülnek: a közoktatás rendszerébe kerüléstől a kimenetig, biztosított a tanulási utak védelme, az átjárhatóság, a tankötelezettség teljesítésének lehetősége. Úgy kell irányítani, koordinálni, hogy az intézményhasználók igényeiknek megfelelően, a legkönnyebben elérhető helyen kapják meg a közoktatással kapcsolatos szolgáltatásokat. Záradék: Szentes város Önkormányzati Közoktatási Intézményrendszer Működésének Minőségirányítási Programját Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete ………/2009. (III.27.) Kt. számú határozatával jóváhagyta. Szentes, 2009. március 9.
Szűcs Lajos alpolgármester
36
1. számú melléklet
Intézményi célok és feladatok 1. Az intézmény megnevezése: Deák Ferenc Általános Iskola Székhelye: 6600 Szentes, Deák Ferenc utca 53-55. Tagiskola címe: 6600 Szentes, Damjanich János utca 41. Célok az általános iskolai nevelés területén: ¾ Az iskola továbbra is biztosítson a városban élő diákok számára emelt szintű képzést testnevelés tantárgyból. ¾ A tagiskolában szervezett emelt szintű művészeti oktatás révén járuljon hozzá és fejlessze a tanulók képi-, plasztikai-, ábrázoló-, kifejező-, konstruáló képességeit, bátorítson személyes alkotói utak bejárására. ¾ A kompetencia-mérés területén elért eredmények javítása matematika és szövegértés területén. ¾ A gyermekek szükségleteire, egyéni képességeire épülő, gyermekközpontú ismeretátadás és kompetencia-fejlesztés. ¾ A tanulók problémamegoldó gondolkodásra nevelése. ¾ A tanulási utak védelme, illetve az intézmények közötti átjárhatóság biztosítása. ¾ Egyenlő bánásmód elvének érvényesítése a nagytőkei tanulókkal szemben is. ¾ A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét növelő, intézményi integrációjuk, felzárkóztatásuk elősegítését szolgáló programok működtetése. ¾ A 2009/2010-es tanévtől bekapcsolódás a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítésbe. ¾ A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztése, oktatása. ¾ A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, fejlesztése. ¾ A tehetséges tanulók felkészítése a tanulmányi versenyekre. ¾ A két tanítási nyelvű oktatás bevezetése és működtetése a 2009/2010-es tanévtől kezdődően. ¾ A korábbi minőségfejlesztési rendszer eredményeinek, tapasztalatainak beépítése a jelenlegi minőségirányítási rendszerbe. ¾ Folyamatosan keressék és éljenek mindazon pályázati lehetőségekkel, mellyel erőforrásaikat fejleszteni tudják. ¾ A városi szakmai munkaközösségekbe delegált pedagógusaikon keresztül alkotó módon építsék be a feltárt és megismert, szakmai innovációt támogató információkat, eljárásokat és módszereket. ¾ Hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulását támogató programokban való részvétel segítése. (Útravaló ösztöndíj program, Arany János Tehetséggondozó Program). ¾ A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása az alapító okirat szerint. 2. Az intézmény megnevezése: Klauzál Gábor Általános Iskola Székhelye: 6600 Szentes, Klauzál Gábor utca 12-18. Célok az általános iskolai nevelés területén: ¾ Az iskola továbbra is biztosítson a városban élő diákok számára emelt szintű képzést testnevelés tantárgyból. ¾ A kompetencia-mérés területén elért eredmények javítása matematika és szövegértés területén. ¾ A gyermekek szükségleteire, egyéni képességeire épülő, gyermekközpontú ismeretátadás és kompetencia-fejlesztés. 37
¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
A tanulók problémamegoldó gondolkodásra nevelése. A tanulási utak védelme, illetve az intézmények közötti átjárhatóság biztosítása. Egyenlő bánásmód elvének érvényesítése az eperjesi tanulókkal szemben is. A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét növelő, intézményi integrációjuk, felzárkóztatásuk elősegítését szolgáló programok működtetése. A 2009/2010-es tanévtől bekapcsolódás a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítésbe. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztése, oktatása. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, fejlesztése. A tehetséges tanulók felkészítése a tanulmányi versenyekre. A korábbi minőségfejlesztési rendszer eredményeinek, tapasztalatainak beépítése a jelenlegi minőségirányítási rendszerbe. Folyamatosan keressék és éljenek mindazon pályázati lehetőségekkel, mellyel erőforrásaikat fejleszteni tudják. A városi szakmai munkaközösségekbe delegált pedagógusaikon keresztül alkotó módon építsék be a feltárt és megismert, szakmai innovációt támogató információkat, eljárásokat és módszereket. Hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulását támogató programokban való részvétel segítése. (Útravaló ösztöndíj program, Arany János Tehetséggondozó Program). A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása az alapító okirat szerint.
3. Az intézmény megnevezése: Koszta József Általános Iskola Székhelye: 6600 Szentes, Köztársaság u. 6. Tagiskola címe: 6621 Derekegyház, Rákóczi u. 16. Célok az általános iskolai nevelés területén: ¾ Az iskola továbbra is biztosítson a városban élő diákok számára emelt szintű képzést matematika, magyar irodalom tantárgyakból kifutó rendszerben. ¾ Az iskola a városban élő diákok számára biztosítsa matematika és magyar nyelv és irodalom tantárgyakból a nívócsoportos oktatást. ¾ A kompetencia-mérés területén elért eredmények megtartása. ¾ A gyermekek szükségleteire, egyéni képességeire épülő, gyermekközpontú ismeretátadás és kompetencia-fejlesztés. ¾ A tanulók problémamegoldó gondolkodásra nevelése. ¾ A tanulási utak védelme, illetve az intézmények közötti átjárhatóság biztosítása. ¾ Egyenlő bánásmód elvének érvényesítése a derekegyházi tanulókkal szemben is. ¾ A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét növelő, intézményi integrációjuk, felzárkóztatásuk elősegítését szolgáló programok működtetése. ¾ A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztése, oktatása. ¾ A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, fejlesztése. ¾ A tehetséges tanulók felkészítése a tanulmányi versenyekre. ¾ A korábbi minőségfejlesztési rendszer eredményeinek, tapasztalatainak beépítése a jelenlegi minőségirányítási rendszerbe. ¾ Folyamatosan keressék és éljenek mindazon pályázati lehetőségekkel, mellyel erőforrásaikat fejleszteni tudják. ¾ A városi szakmai munkaközösségekbe delegált pedagógusaikon keresztül alkotó módon építsék be a feltárt és megismert, szakmai innovációt támogató információkat, eljárásokat és módszereket. ¾ Hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulását támogató programokban való részvétel segítése. (Útravaló ösztöndíj program, Arany János Tehetséggondozó Program). 38
¾ A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása az alapító okirat szerint. 4. Az intézmény megnevezése: Petőfi Sándor Általános Iskola Székhelye: 6600 Szentes, Petőfi Sándor utca 15. Célok az általános iskolai nevelés területén: ¾ Az iskola továbbra is biztosítson a városban élő diákok számára emelt szintű képzést énekzene tantárgyból. ¾ A kompetencia-mérés területén elért eredmények javítása matematika és szövegértés területén. ¾ A gyermekek szükségleteire, egyéni képességeire épülő, gyermekközpontú ismeretátadás és kompetencia-fejlesztés. ¾ A tanulók problémamegoldó gondolkodásra nevelése. ¾ A tanulási utak védelme, illetve az intézmények közötti átjárhatóság biztosítása. ¾ A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét növelő, intézményi integrációjuk, felzárkóztatásuk elősegítését szolgáló programok működtetése. ¾ A 2009/2010-es tanévtől bekapcsolódás a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítésbe. ¾ A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztése, oktatása. ¾ A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, fejlesztése. ¾ A tehetséges tanulók felkészítése a tanulmányi versenyekre. ¾ A korábbi minőségfejlesztési rendszer eredményeinek, tapasztalatainak beépítése a jelenlegi minőségirányítási rendszerbe. ¾ Folyamatosan keressék és éljenek mindazon pályázati lehetőségekkel, mellyel erőforrásaikat fejleszteni tudják. ¾ A városi szakmai munkaközösségekbe delegált pedagógusaikon keresztül alkotó módon építsék be a feltárt és megismert, szakmai innovációt támogató információkat, eljárásokat és módszereket. ¾ Hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulását támogató programokban való részvétel segítése. (Útravaló ösztöndíj program, Arany János Tehetséggondozó Program). ¾ A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása az alapító okirat szerint. 5. Az intézmény megnevezése: Kertvárosi Óvoda Székhelye: 6600 Szentes, Rákóczi Ferenc utca 46-48. Tagóvodák címei: Kertvárosi Óvoda Köztársaság utcai Tagóvodája, 6600 Szentes, Köztársaság utca 2. Kertvárosi Óvoda dr. Mátéffy Ferenc utcai Tagóvodája, 6600 Szentes, dr. Mátéffy Ferenc utca 12. Kertvárosi Óvoda Damjanich utcai Tagóvodája: 6600 Szentes, Damjanich János utca 37. Kertvárosi Óvoda Eperjesi Tagóvodája, 6624 Eperjes, Béke utca 1. Célok az óvodai nevelés területén: ¾ A gyermekek szükségleteire, egyéni képességeire épülő, gyermekközpontú nevelés. ¾ A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása az alapító okirat szerint. ¾ A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének növelése. ¾ Biztosítani, hogy az óvodába jelentkező szociálisan rászoruló és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 3 éves korban bekerüljenek az óvodába. ¾ Kapjon teret az egészséges életmódra nevelés az óvodában. ¾ A korábbi minőségfejlesztési rendszer eredményeinek, tapasztalatainak beépítése a jelenlegi minőségirányítási rendszerbe. ¾ Folyamatosan keressék és éljenek mindazon pályázati lehetőségekkel, mellyel erőforrásaikat fejleszteni tudják. 39
6. Az intézmény megnevezése: Központi Óvoda Székhelye: 6600 Szentes, Klauzál utca 5-7. Tagóvodák címei: Központi Óvoda Apponyi téri Tagóvodája, 660 Szentes, Apponyi tér G épület Központi Óvoda Bocskai utcai Tagóvodája, 6600 Szentes, Bocskai utca 9. Központi Óvoda Vásárhelyi úti Tagóvodája, 6600 Szentes, Vásárhelyi út 109. Központi Óvoda Szent Anna utcai Tagóvodája, 6600 Szentes, Szent Anna utca 1. Központi Óvoda, Farkas Antal utcai Tagóvodája, 6600 Szentes, Farkas Antal utca 11. Központi Óvoda Kossuth utcai Tagóvodája, 6600 Szentes, Kossuth utca 18. Célok az óvodai nevelés területén: ¾ A gyermekek szükségleteire, egyéni képességeire épülő, gyermekközpontú nevelés. ¾ A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása az alapító okirat szerint. ¾ A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének növelése. ¾ Biztosítani, hogy az óvodába jelentkező szociálisan rászoruló, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 3 éves korban bekerüljenek az óvodába. ¾ Kapjon teret az egészséges életmódra nevelés az óvodában. ¾ A korábbi minőségfejlesztési rendszer eredményeinek, tapasztalatainak beépítése a jelenlegi minőségirányítási rendszerbe. ¾ Folyamatosan keressék és éljenek mindazon pályázati lehetőségekkel, mellyel erőforrásaikat fejleszteni tudják. 7. Az intézmény megnevezése: Terney Béla Kollégium Székhelye: 6600 Szentes, Jövendő utca 6. Célok a kollégiumi nevelés területén: ¾ Konstruktív életvitelre nevelés, a tanulók életkezdési esélyeinek növelése, tehetséggondozással, tanulmányaik megsegítésével. ¾ Komplex személyiségfejlesztéssel a gyakorlati életben való eligazodás és felelős döntéshozás képességének kialakítása a tanulókban. ¾ Folyamatosan keressék és éljenek mindazon pályázati lehetőségekkel, mellyel erőforrásaikat fejleszteni tudják. 8. Az intézmény megnevezése: Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont Székhelye: 6600 Szentes, Kiss Bálint utca 11. Telephelyek címei: 6600 Szentes, Kiss Bálint utca 3. 6600 Szentes, Rákóczi Ferenc utca 46. 6600 Szentes, Damjanich János utca 41. 6600 Szentes, Erzsébet tér 1. 6600 Szentes, Kossuth tér 2. 6600 Szentes, Ady Endre utca 36. 6600 Szentes, Petőfi Sándor utca 15. 6600 Szentes, Köztársaság utca 6. Célok az alapfokú művészetoktatás területén: ¾ A művészetoktatás a maga sajátos eszközeivel, a hangszeres- és táncoktatással, az érzelmi és esztétikai neveléssel járuljon hozzá egy sokoldalú, művészetben jártas személyiség kialakulásához. ¾ Folyamatosan keressék és éljenek mindazon pályázati lehetőségekkel, mellyel erőforrásaikat fejleszteni tudják. 40
9. Az intézmény megnevezése: Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Székhelye: 6600 Szentes, Jövendő utca 6. Telephelyek címei: Deák Ferenc Általános Iskola és Damjanich J. Tagiskolája 6600 Szentes, Deák Ferenc u. 51-55. és Damjanich u. 41. Klauzál Gábor Általános Iskola 6600 Szentes, Klauzál G. u. 12-18. Koszta József Általános Iskola 6600 Szentes, Köztársaság u. 6. és Derekegyház Tagintézmény 6621 Derekegyház, Rákóczi F. u. 16. Petőfi Sándor Általános Iskola 6600 Szentes, Petőfi S. u. 15. Hunyadi János Általános Iskola 6622 Nagymágocs, Rákóczi Ferenc u. 27. Forray Máté Általános Iskola 6635 Szegvár, Templom u. 2. Arany János Általános Művelődési Központ 6625 Fábiánsebestyén, Úttörő tér 3. Közoktatási Intézményei: Általános Iskola 6625 Fábiánsebestyén, Úttörő tér 3. Általános Iskola 6623 Árpádhalom, Árpád u. 1. Óvoda 6625 Fábiánsebestyén, Úttörő tér 3. Óvoda 6623 Árpádhalom, Árpád u. 1. Óvoda 6612 Nagytőke, Széchenyi tér 6. Központi Óvoda 6600 Szentes Klauzál u. 5-7.(székhely) és telephelyei: Kossuth u-i Óvoda, 6600 Szentes, Kossuth L. u.18. Apponyi téri Óvoda, 6600 Szentes, Apponyi tér G. ép. Bocskai u-i Óvoda, 6600 Szentes, Bocskai u. 9. sz. Vásárhelyi úti Óvoda, 6600 Szentes, Vásárhelyi út 109. Szent Anna u-i Óvoda, 6600 Szentes, Szent Anna u. 1. sz. Farkas A. u-i Óvoda, 6600 Szentes, Farkas A. u. 11. Kertvárosi Óvoda 6600 Szentes, Rákóczi F. u. 46-48.(székhely) és telephelyei: Damjanich J. u-i Óvoda, 6600 Szentes, Damjanich J. u. 37. Köztársaság u-i Óvoda, 6600 Szentes, Köztársaság u. 2. Dr. Mátéffy F. u-i Óvoda, 6600 Szentes, Dr. Mátéffy F. u. 12. Eperjesi Óvoda, 6624 Eperjes, Béke u. 1. Kurca Parti Óvoda, 6635 Szegvár, Szabadság tér 2. Napköziotthonos Óvoda, 6622 Nagymágocs, Mátyás király u. 20. Napköziotthonos Óvoda, 6621 Derekegyház, Iskola u. 10. Központi Ambulancia, 6600 Szentes Jövendő u. 6. Célok pedagógiai szakszolgáltatás területén: ¾ A nevelési tanácsadás keretében tárja fel a nevelő-oktató munkában akadályozott, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók problémáinak okait, megalapozott szakvéleményekkel segítse a megoldás, megszűntetés folyamatát. ¾ Hatékonyan és szakszerűen lássa el a gyógytestnevelést. ¾ Folyamatosan keressék és éljenek mindazon pályázati lehetőségekkel, mellyel erőforrásaikat fejleszteni tudják. ¾ Szakszolgálati feladatellátás bővítése 2010. szeptemberétől a korai fejlesztés és továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás szakszolgálati feladatokkal.
41
