BALMAZÚJVÁROS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2009. (IV.29.) számú rendelete a helyi környezet védelméről, a település tisztaságáról Balmazújváros Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §-ának (1) bekezdésében és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 48.§ (1) és (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, tekintettel a levegő védelmével kapcsolatos egyes jogszabályokról szóló 21/2001.(II. 14.) Korm. rend. 11.§ (4) bekezdésére is az alábbi rendeletet alkotja: I. Fejezet A rendelet célja és hatálya 1.§ A rendelet célja a Balmazújvároson élők valamint az itt tartózkodók és a környezet harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet valamint az emberek kölcsönös védelme egymás káros hatásaitól, a természetes és épített környezet értékeinek megőrzése, a fenntartható, harmonikus fejlődés biztosítása. 2.§ (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Balmazújváros teljes közigazgatási területére (kül- és belterületére). (2) A rendelet személyi hatálya vonatkozik a város területén lakó és tartózkodó természetes személyekre, valamint a városban székhellyel, telephellyel, vagy ingatlannal rendelkező jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre és a városban ideiglenesen munkát végző, illetve bármilyen tevékenységet folytató szervezetekre. (3) Tárgyi hatálya kiterjed a település természetes és épített környezetére és annak elemeire. Alapfogalmak 3.§ (1) E rendelet alkalmazásában: - avar: a fák, cserjék lehullott lombja, - kerti hulladék: minden további hasznosításra alkalmatlan növényi maradvány (fű, gyom, gally, levél, nyesedék, gyökérmaradvány, elszáradt növényi rész, termés, gyümölcs). - gyenge szél: szélsebesség < 12 km/óra, a fák levelei gyengén rezegnek, a füst ingadozik. - ingatlan előtti közterület: A telekhatár és az út széle közötti terület a szomszédos ingatlanok vonaláig. II. Fejezet A település tisztasága 4. § (1) Balmazújváros belterületén és a belterületi határ mentén az Önkormányzati tulajdonú területek (parkok, beépítetlen építési telkek, roncsolt területek, utak, belvízelvezető főgyűjtőcsatornák, kerékpárutak) folyamatos tisztán tartásáról, a szemét és a hulladék rendszeres gyűjtéséről, elszállításáról az Önkormányzat a Városgazdálkodási Kht. útján gondoskodik. (2) A város közigazgatási területén (a nem önkormányzati tulajdonban levő területeken): - belterületen a lakó, intézmény, kereskedelmi, szolgáltató, üzemi (ipari), egyéb rendeltetésű területek használói (tulajdonosai),
- külterületen a mezőgazdasági, erdő, egyéb rendeltetésű területek használói (tulajdonosai) kötelesek folyamatosan gondoskodni a tisztán tartásáról. (3) Az ingatlanok előtti közterületszakasz rendszeres tisztán tartásáról, környezetének megóvásáról (hulladék összegyűjtése, kaszálás, zöldsáv gondozása, téli időjárás esetén járda síktalanítása) az érintett ingatlanhasználó (tulajdonos) gondoskodik. Amennyiben az ingatlan több közterülettel érintkezik (pl.: saroktelek, átnyúló telek) akkor minden érintett közterületszakasz gondozása az ingatlanhasználó (tulajdonos) feladata. (4) Társasházak esetén a társasházhoz tartozó közterületen felül a közparkok, játszóterek és egyéb zöldfelületek gondozásáról is a társasháznak kell gondoskodnia. Több társasház esetén a feladatot meg kell osztani lakásszámarányosan. (5) Az önkormányzati ingatlanok, intézmények, városüzemeltetési feladatokat ellátó közüzemek (3) bekezdésben meghatározott környezetvédelmi feladatairól az intézmény (közüzem) vezetője, bérlője, használója köteles gondoskodni. (6) A közterületek mindenkori kezelője, térítési díj ellenében a közterületek, zöldfelületek gyommentesítését a kötelezett kérésére elvégzi. A térítési díj mértékét a Mezőgazdasági, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság minden év januárjában – a közterületek kezelőjének javaslata alapján – felülvizsgálja és szükség esetén módosítja. 5. § (1) Az önkormányzati utak, járdák, parkolók, kerékpárutak, belterületi csapadék- és belvízcsatornák környezetvédelmét a Városgazdálkodási KHT. biztosítja, amennyiben az nincs bérbe adva. Bérbeadás esetén ez a bérlő kötelessége. Ennek során kötelesek gondoskodni: − az utak közlekedési területek, csatornák rendszeres karbantartásáról, a hulladék összegyűjtéséről, − az útpadkák rendezéséről, − csatornák, zöld sávok kaszálásáról, karbantartásáról, − közlekedési területek téli síktalanításáról. (2) A nem önkormányzati tulajdonú lakó- intézményi- vállalkozói- (üzemi, kereskedelmi, ipari) területek, ingatlanok csapadékvíz elvezetését szolgáló – főgyűjtőnek nem minősülő – csatornák, árkok rendszeres karbantartását, tisztán tartását az érintett ingatlan használója (tulajdonosa) biztosítja. Amennyiben az ingatlan több közterülettel érintkezik (pl.: saroktelek, átnyúló telek) és a közterületen van csapadékvíz elvezetését szolgáló árok, csatorna, akkor azok gondozása az ingatlanhasználó (tulajdonos) feladata. (4) Társasházak esetén a társasházhoz tartozó közterületen a csapadékvíz elvezető árok, csatorna gondozásáról a társasháznak kell gondoskodnia. Több társasház esetén a feladatot meg kell osztani lakásszámarányosan. III. Fejezet Zöldfelületek kezelése 6.§ (1) A mezőgazdaságilag nem hasznosított területeket, annak használója (tulajdonosa) köteles rendszeres kaszálással – esetlegesen vegyszeres gyomirtással – rendezett, szép esztétikus városképnek megfelelően rendben tartani. Átlagos időjárás esetén évente legalább 5 alkalommal a kaszálást elvégezni. (2) Fákat, bokrokat, egyéb növényzetet abban az esetben lehet ültetni, ha azok a közlekedést kifejlett korukban sem zavarják. Az utak mentén álló, a közlekedési területbe benyúló, a kereszteződésekben a belátást akadályozó növényzetet máshova kell ültetni, meg kell gallyazni vagy ki kell vágni. Az elöregedett, kiszáradó növényzetet meg kell gallyazni vagy ki kell vágni. (3) A fák, bokrok kivágása során a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendeletben leírtak szerint kell eljárni az alábbi kiegészítéssel: − Belterületen a magántulajdonú ingatlanokon levő fás szárú növények kivágásához – a gyümölcsfák kivételével – az ingatlan használójának (tulajdonosának) engedélyt kell kérni a jegyzőtől a kivágás előtt 30 nappal. 2
−
−
−
Jelentős számú – legalább 10 – fa, továbbá a település környezete, látképe szempontjából vagy egyéb ok miatt fontosnak minősülő fa kivágását a jegyző hirdetmény útján közhírré teszi. Pótlási kötelezettség esetén közterület kivágott fák helyett e rendelet mellékletében meghatározott egyenérték számítás szerint kell eljárni. Az engedélyt kérő a kivágott fa helyett újat ültet és az arra szerződött faiskolában az egyenértéknek megfelelő számú fa vételárát kifizeti. Amennyiben a fapótlás nem indokolt csak a fák vételárát kell kifizetni. Ha lehetőség van rá a kivágott fa helyett többet is el lehet ültetni. Az egyenértéknek megfelelő mennyiségű fa elültetése esetén több fa vételárát nem kell kifizetni a faiskolában. Ültetési időben – jellemzően ősszel és tavasszal – a közterület kezelője a fákat a város közterületein elülteti. Magánterületen kivágott fák helyett, ugyan annyit kell ültetni. (4) Az élőfák megrongálásával, elpusztításával kapcsolatos eljárásokban a kivágott vagy megcsonkított fák értékét a Mellékletben foglaltak szerint kell figyelembe venni. (5) Építkezés tervezése során figyelemmel kell lenni az építési területen álló, fás szárú növényekre és amennyiben lehetséges azokat meg kell hagyni. (6) Fás szárú növényeket csak úgy és olyan mértékben szabad meggallyazni, hogy azok életképessége, esztétikus megjelenése megmaradjon. (7) A közlekedési és egyéb burkolatok kialakításánál a fák törzse körül a kifejlett korának megfelelő méretű helyet kell szabadon hagyni. (8) Közműfektetés tervezése, kivitelezése során a fák gyökerétől megfelelő távolságban kell a nyomvonalnak haladnia, amennyiben ez nem lehetséges a gyökérzónát át kell fúrni. Megfelelő a távolság, ha a gyökérzóna sérülése nem veszélyezteti a fa életképességét, esztétikus megjelenését. (9) Az Önkormányzat a költségvetésében minden évben elkülönít fásítás céljára szolgáló összeget. A közterület kezelője minden év decemberében elszámol ennek, valamint a szerződött faiskolából elhozott fák felhasználásával a Képviselőtestületnek. IV. Fejezet Avar égetés
7. § (1) Az avart, a kerti hulladékokat (növényi maradványokat), egyéb a háztartásban keletkezett szerves anyagokat – ha a környezetre veszélyt nem jelentenek – elsősorban komposztálással kell kezelni. Égetéssel azon anyagok semmisíthetők meg, melyek komposztálásra, újrafelhasználásra alkalmatlanok, illetve ha a komposztálásra nincs mód vagy lehetőség. (2) Az égetés során a helyben (telken belül, illetve azt határoló közterületen) keletkezett avar és kerti hulladék semmisíthető meg. Az égés folyamatának gyorsítására légszennyező vagy bűzös segédanyag nem alkalmazható. (3) Az avar és kerti hulladék égetése között más egyéb hulladék égetése tilos. (4) Az égetést csak szélcsendben, vagy gyenge szélben, és kellően száraz avar és kerti hulladék esetén szabad végezni. (5) Az égetést telken belül kell végrehajtani, közterületet e célra igénybe venni tilos. (Kivétel: közparkokban a parkfenntartással megbízott, a helyben keletkezett avart és kerti hulladékot - amennyiben a növény egészségügyi okokból szükséges - kellő őrizet mellett elégetheti). (6) Az égetés helyének és idejének megválasztásával a szomszédokra és környezetre figyelemmel kell lenni. Az égetés során az általános tűzvédelmi szabályokat be kell tartani. (7) Tilos az égetés szociális, egészségügyi intézmények (rendelő), gyermek-, ifjúsági-, kultúr-, sportlétesítmények 100 méteres körzetében, azok működési ideje alatt. (8) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. 3
(9) A helyszínen olyan eszközöket és felszereléseket (vízzel telt vödör, kerti slag, lapát stb.) kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható. Az égetés befejeztével a tüzet el kell oltani, a parázslást meg kell szüntetni. A szunnyadó parázslás miatti újragyulladás megakadályozására a tűz helyét ellenőrizni kell. 8. § (1) A lakosság egészségének és a környezet tisztaságának védelme érdekében az avar és kerti hulladék égetése évente két időszakban megengedett: a./ tavasszal március 15. és május 15. között, b./ ősszel szeptember 15. és november 30. között. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt időpontokon kívül, valamint vasárnap és ünnepnapokon avart és kerti hulladékot égetni tilos. (3) Az (1) bekezdésében megjelölt időszakban sem végezhető égetés, amennyiben azt az arra jogosult hatóságok tiltják. V. Fejezet Szabálysértés 9. § (1) „Település tisztaságával kapcsolatos” szabálysértést követ el és 30 000 Ft-ig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújtható, aki megszegi vagy elmulasztja e rendelet 4 – 8.§-aiban foglaltakat, amennyiben az más jogszabályok szerint nem minősül bűncselekménynek, vagy nem tartozik más szabálysértési rendelkezés alá. (2) A közterület felügyelő az (1) bekezdésben meghatározott esetekben – jogszabályban meghatározott mértékű – helyszíni bírságot szabhat ki. (3) A „ Település tisztaságával kapcsolatos” szabálysértés elkövetése vagy elmulasztása miatt kiszabott szabálysértési bírság adók módjára behajtható. VI. Fejezet Záró rendelkezések 12. § (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Jelen rendelet 2009. április 29-én lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg „a helyi környezet védelméről, a közterületek védelméről és a település tisztaságáról” szóló 13/1996.(VI.28.) B.újv. Ör. számú rendelet, valamint az ezt módosító 20/2005. (IX.20.) B.újv. Ör. számú rendelet hatályát veszti. Balmazújváros, 2009. április 29.
Dr. Tiba István polgármester
Dr. Veres Margit jegyző
Záradék: Kihirdetve: 2009. április 29-én.
dr. Veres Margit 4
jegyző Melléklet a
/2009. (IV.29.) számú Önk. rendelethez
A fák értékének naprakész meghatározásakor a számítások kiinduló alapja a leszerződött faiskola kínálatában levő, 4 éves, szabad gyökerű, faiskolai szabványfa, kármeghatározáskor érvényes, átlagos, faiskolai ára. A fa értékének kiszámítása úgy történik, hogy ezt az árat kell megszorozni az 1., 2. és 3. táblázat vonatkozó szorzószámával és együtthatóival. 1. táblázat: A fa kora szerinti szorzó A fa kora (év)
Szorzószám
10
1
20
3
30
8
40
16
50
32
60
50
70
75
70 évesnél idősebb vagy egyedi szépségű fa
100
2. táblázat: A lombkorona állapota szerinti együttható A lombkorona állapota
Együttható
egészséges
1,0
csonkult
0,7
erősen csonkult
0,4
3. táblázat: A fa elhelyezkedésétől (telepítési helyétől) függő együttható A terület jellege
Együttható
sűrűn beépített (fában szegény) terület
1,0
település belső (fában közepesen ellátott) terület
0,7
kertes (fában átlagosan ellátott) beépítésű terület
0,4
5
