Karancsalja Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2009. (IV.23.) rendelete a szociális ellátások rendjéről A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Sztv.) helyi alkalmazása érdekében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi. LXV. Tv. 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Karancsalja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az alábbi rendeletet alkotja: I.
Fejezet
Általános rendelkezések A rendelet célja 1.§ A rendelet célja, hogy meghatározza az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátás helyi rendszerét, az egyes ellátási formák igénybevételének feltételeit, eljárási szabályait, valamint a jogosultság érvényesítésének garanciáit. A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Karancsalja község Önkormányzat közigazgatási területén élő, az Sztv 3.§ (1) – (7) bekezdésében meghatározott személyekre . (2) A rendelet hatálya nem terjed ki azokra a személyekre , akik lakóhelyüktől legalább 6 hónapja távol tartózkodnak – a Sztv. által szabályozott esetek kivételével. (3) A szociális ellátásokra való jogosultságot - a testület felhatalmazása alapján átruházott hatáskörben e rendelet keretei között – a Polgármester állapítja meg , a Polgármesteri Hivatal közreműködésével . Jogszabály rendelkezése esetén a jogosultság megállapítására a Jegyző is jogosult. II.
Fejezet
Értelmező rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában:
a) jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett a. aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is,
b. ab) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. c. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. d. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. e. Nem minősül jövedelemnek 1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, 2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, 3. az anyasági támogatás, 4. a tizenharmadik havi nyugdíj, 5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, 6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, 7. annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg, 8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, 9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás;
b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek f. ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy g. bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát h. meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;
c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége; d) közeli hozzátartozó: da) a házastárs, az élettárs, db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa;
e) egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; f) háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége;
g) szociális szolgáltató: az a személy vagy szervezet, amely kizárólag a 60-65/E. §-ban meghatározott szociális alapszolgáltatásokat nyújtja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szociális szolgáltatókra a szociális intézményekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni;
h) szociális intézmény: az e törvényben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást nyújtó szervezet;
i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló
1408/7l/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;
j) keresőtevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás;
k) aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy;
l) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van; m) tartósan beteg: e rendelet értelmében az a személy, aki önmagát ellátni nem képes, ezért előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. III.
Fejezet
Eljárási szabályok 4. § (1) Az e rendeletben szabályozott támogatási formák kérelemmel igényelhetők. A kérelmeket formanyomtatványon, Karancsalja Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalához kell benyújtani. A kérelmező köteles: a.) saját valamint a vele közös háztartásban élő hozzátartozók személyi adatait igazolni, b.) a Sztv. 4.§-a szerinti jövedelmi, vagyoni viszonyait, valamint a tartásra köteles és képes hozzátartozókra vonatkozó nyilatkozatokat kitölteni , c.) a jogosultság megállapításhoz, illetve a kérelem elbírálásához szükséges igazolásokat, iratokat a kérelemhez- annak benyújtásakor – csatolni vagy az igazolások Polgármesteri Hivatal által történő beszerzését kérni. d.) az azonos lakcímmel rendelkező, de nyilatkozatuk alapján különélő házastársak esetén a különélés tényét a bírósági eljárás megindítását igazoló okirattal bizonyítani . (2) Amennyiben a kérelem elbírálásához, a tényállás tisztázásához szükséges a Polgármesteri Hivatal környezettanulmányt készíthet. Különösen indokolt a környezettanulmány, ha a család nem rendelkezik jövedelemmel. Nem kell környezettanulmányt készíteni abban az esetben , ha az igénylő életkörülményeit a Polgármesteri Hivatal más ügy kapcsán már vizsgálta és nincs hivatalos tudomás arról , hogy azokban változás állott be . (3) Sürgős szükség esetén – az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható a bizonyítékok utólagos csatolása mellett.
(4) A benyújtott kérelem elbírálásánál a.) a havi rendszerességgel mérhető jövedelmek esetén az Sztv. 10.§ (2) bekezdésének a) pontjában, b.) a havi rendszerességgel nem mérhető jövedelmek esetén a Sztv. 10.§ (2) bekezdésének b) pontjában és 10.§ (3) bekezdésében szereplő jövedelmet kell figyelembe venni. (5) A döntésről a kérelmezőt határozatban kell értesíteni, amely ellen jogorvoslatnak van helye. (6) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását ( lakcímváltozás, jövedelemváltozás, munkavállalás) a változás beálltától számított 15 napon belül köteles a Polgármesteri Hivatalban bejelenteni. (7) A jogosulatlanul felvett ellátás megtérítésére, elengedésére, részletfizetés engedélyezésére az Sztv. 17. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni. (8) A szociális igazgatási eljárásra a Közigazgatási Hatósági Eljárás és Szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit és az Sztv-ben és az e rendeletben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni. (9) Az adatfelvétel, adatkezelés során figyelemmel kell lenni az Sztv. 18 -24. §-aiban, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény előírásaira. IV.
Fejezet
Pénzbeli ellátások 5.§ (1) A rendszeres pénzbeli ellátások kifizetése – minden hónap 3. és 5. napján történik a Polgármesteri Hivatalban . (2) A pénzbeli ellátás felvételére a határozatban megjelölt személy, illetve meghatalmazottja jogosult. Amennyiben az ügy összes körülményére tekintettel feltehető, hogy a készpénz támogatást a jogosult nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, akkor azt a családsegítő szolgálat családgondozója részére kell kifizetni, aki az összeg felhasználásáról 15 napon belül számlákkal köteles elszámolni. (3) A Polgármester azok számára akik rendkívüli élethelyzetbe kerültek , mérlegelési jogkörében maximum 50.000 Ft vissza nem térítendő támogatást nyújthat . Rendkívüli élethelyzetnek, a Rendelet 14. § (2) bekezdésben foglaltak minősülnek. 6.§ Az Sztv. rendelkezései és az e rendeletben meghatározott feltételek alapján az Önkormányzat az alábbi szociális ellátásokat biztosítja:
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások: - időskorúak járadéka - aktív korúak ellátása - lakásfenntartási támogatás - ápolási díj - átmeneti segély - temetési segély Természetben nyújtott szociális ellátások:
-
köztemetés közgyógyellátás
Szociális rászorultságtól függő pénzellátások Időskorúak járadéka 7.§ (1) Az időskorúak járadékának megállapítására, felülvizsgálatára és megszüntetésére a Sztv. 32/B- 32/E § - t kell alkalmazni. (2) Az időskorúak járadékának havi összege az Sztv. 32/C. §. (1) bekezdésében meghatározott összeg. Aktív korúak ellátása 8. § (1) A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg a Sztv. 33. § (1) bekezdésében meghatározott személyek számára. Rendszeres szociális segély 9. § (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában – az egészségkárosodott személyek kivételével – az együttműködésre kijelölt szerv a Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulása Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálata (továbbiakban Családsegítő Szolgálat). (2) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Családsegítő Szolgálattal. (3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében a.)a Családsegítő Szolgálatnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,
b.)írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedési programról c.)teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat, köteles a Családsegítő Szolgálattal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni, d.)az Sztv-ben előírt kötelezettségeinek eleget tenni. 10.§ (1) A Családsegítő Szolgálat kötelezettségei: a.)figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján – a Szolgálatnál történő megjelenéskor – nyilvántartásba veszi, b.)tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködési eljárás szabályairól, c.)a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt. d.)folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább három havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, e.)legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával – módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról f.)jelzi a jegyzőnek, ha rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, h.)a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet. (2.) A jegyző kötelezettségei: a.)a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében (kivéve az egészségkárosodottat) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatot megküldi a Családsegítő Szolgálatnak, b.)tájékoztatja a Családsegítő Szolgálatot
-
az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről
-
a rendszeres szociális segélyre jogosult személy, ha a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét és az álláskeresési megállapodás megkötését a Munkaügyi Központtal, az Önkormányzattal kötött megállapodásról.
a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és a szociális törvény 35. §-ának (1) bekezdése szerinti együttműködési előírásáról,
11. §
(1) A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed a a.)a Családsegítő Szolgálattal való kapcsolattartásra b.)az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre, c.)a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésre. (2) A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei: a.)a foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszichoszociális megerősítés, egyéni tanácsadás – esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/ esetkezelés, b.) szinten – tartás – karbantartás- társadalmi integráció erősítése: egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító, reszociálizáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, tanácsadás a.) más ellátásba juttatás segítése b.) nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési támogatások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és a munkaerő - piaci kapcsolódásokról (3) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból: a.) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál. b.) A Családsegítő Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg, és távolmaradását nem igazolja, c.) A számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt d.) A beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre, Lakásfenntartási támogatás 12. § (1) A Polgármester az Sztv. 38.§ (6)-(8) bekezdései alapján meghatározott összegű normatív lakásfenntartási támogatást nyújt annak, aki az Sztv. 38.§ (2)-(4) bekezdéseiben foglalt feltételeknek megfelel . (2) Helyi lakásfenntartási támogatás annak nyújtható, aki: a) normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult és b. ) a normatív támogatás összege a 3.000 Ft-ot nem éri el . (3) A helyi lakásfenntartási támogatás összege azzal az összeggel egyezik meg , mellyel a normatív támogatás összege 3.000 Ft – ra kiegészül. A helyi lakásfenntartási támogatás a normatív lakásfenntartási támogatással együttesen kerül megállapításra és folyósításra .
(4) A lakásfenntartási támogatás részben vagy egészben természetbeni szociális ellátás formájában ( tüzelő segély , közüzemi díjak kifizetése ) is nyújtható . (5) Ugyanazon lakásra vonatkozóan több jogosult esetében a lakásfenntartási támogatást a lakás tulajdonosa vagy bérlője vagy tényleges használója részére kell megállapítani. (6) A támogatás megszűnik , ha a támogatásra jogosult: a) elhunyt, b) elköltözött, c) jövedelmi viszonyai oly módon változtak meg, hogy a támogatás feltételeinek a továbbiakban már nem felel meg, d) kérelemre. Ápolási díj 13.§ (1) A Jegyző ápolási díjat állapít meg annak a kérelmezőnek, aki az Sztv. 41. §-ban, 43/A §ban foglalt jogosultsági feltételeknek megfelel, továbbá a Polgármester - átruházott hatáskörben az Sztv. 43/B § -ban foglaltak alapján. (2) A kérelemhez az Sztv. 43.§-ban rögzített igazolásokat csatolni kell. (3) Az ápolási díj havi összegét az Sztv. 44. § (1) – (3) bekezdésében rögzítettek szerint kell megállapítani. (4) A folyósítás kezdete a kérelem benyújtásának napja. (5) Háztartásában 18. évet betöltött , tartós beteg ápolását végző személy , amennyiben az ápolt hozzátartozója és egészségi állapota , életvitele alapján alkalmas az ápolásra, akkor részesíthető ápolási díjban , ha : a ) a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, b) egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg . (6) Az ápolási díj folyósítását meg kell szüntetni az Sztv. 42. § -ában rögzített esetekben. (7) Az ápolást végző személy akkor nem teljesíti ápolási, gondozási kötelezettségét, amennyiben a gondozott személy szükség szerinti napi étkeztetéséről, tisztán tartásáról, öltöztetéséről nem gondoskodik, az illemhely használatát, lakáson belüli közlekedtetését nem biztosítja. Az ápolást végző személy fenti kötelezettségének teljesítését a házi segítségnyújtást ellátó személy/családsegítő szolgálat rendszeresen, legalább negyedévente, szükség esetén gyakrabban ellenőrzi helyszíni szemle során . Átmeneti segély
14. § (1) A Polgármester – átruházott hatáskörben - alkalmanként átmeneti segélyben részesítheti azt a személyt, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és akinek családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150 %-át, illetve egyedül élők esetén annak 200%-át nem haladja meg. (2) Az (1) bekezdés szempontjából létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen: a) bekövetkezett elemi kár, vagy műszaki hiba elhárítása miatt felmerült rendkívüli anyagi kiadások a lakhatást, illetve a normális életvitelt veszélyeztető kár elhárításának mértékéig (pl.: elektromos, fűtési rendszer meghibásodása, épület megrongálódása stb.) b)alkalmanként jelentkező nem rendszeres többletkiadás (pl.: egyszeri gyógyszerköltség, gyógyászati segédeszköz beszerzése) (3) Az átmeneti segély a kérelmező részére egy éven belül legfeljebb 3 alkalommal állapítható meg, melynek összege alkalmanként maximum 6.000 Ft-ig terjedhet . (4) Az átmeneti segély megállapítható vissza nem térítendő támogatás, illetve visszatérítendő, kamatmentes kölcsön formájában. A vissza nem térítendő támogatás összege az 50.000 Ftot, a visszatérítendő kamatmentes kölcsön összege pedig a 60.000 Ft-ot nem haladhatja meg. A visszatérítendő kamatmentes kölcsön kérelmező részére évente 1 alkalommal adható, és 6 havi egyenlő részletben törlesztendő. (5) A támogatást elsősorban természetbeni ellátás formájában kell nyújtani, élelmiszersegély, gyógyszer kiváltás, illetve a hiba-, kár-elhárítás számlával igazolt költségének, valamint közüzemi díj (vagy egy részüknek) közvetlen megfizetése útján . (6) Az a személy, aki visszafizetési kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, átmeneti segélyben 2 évig nem részesíthető. Temetési segély 15.§ (1) Polgármester temetési segélyben részesítheti azt az eltemettetőt, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott . (2) A temetési segély összege: 10.000 Ft. (3) Az eltemettető a segélyre való jogosultságot a halott anyakönyvi kivonattal és a temetési számla benyújtásával igazolja. V.
Fejezet
Természetben nyújtott szociális ellátások Köztemetés 16.§
Az Önkormányzat költségvetésének terhére a Polgármester a Sztv. 48.§ -ában foglaltaknak megfelelően köztemetést rendelhet el.
Közgyógyellátás 17.§ (1) A jegyző a közgyógyellátással kapcsolatos jogköreit az e cím alatt meghatározottak figyelembe vételével gyakorolja. (2) Az Sztv. 50. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon kívül az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a képviselő-testület által itt meghatározott feltételek fennállnak: - az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj 150 %-át egyedül élő esetén 200 %-át nem haladja meg, továbbá - a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri, vagy meghaladja. (3) A közgyógyellátás iránti kérelem elbírálásához a havi rendszeres gyógyító ellátásokról a 63/2006. (III. 27.) Kormány rendelet 10. számú melléklet alapján kiállított háziorvosi igazoláson túl szükséges az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti igény esetén az önkormányzat rendeletében foglalt feltételek fennállását igazoló irat. (4) A közgyógyellátási igazolvány érvényességi ideje 1 év. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 18. § Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság az Sztv. tv. 54. §-ában foglaltaknak megfelelően kell
megállapítani. VI.
Fejezet
Szociális szolgáltatások Étkeztetés 19.§ (1) Az étkeztetésre való jogosultság megállapítása, felülvizsgálata és megszüntetése a Polgármester hatáskörébe tartozik. (2) Az Önkormányzat az étkeztetést vállalkozóval kötött szerződés útján biztosítja, valamint – szükséges esetben – az étel házhozszállításáról maga gondoskodik.
(3) Az ellátásért tárgyévben fizetendő térítési díjat az Önkormányzat a szociális ellátások térítési díjáról szóló rendeletében határozza meg. Házi segítségnyújtás 20.§ A házi segítségnyújtást a Sztv. 63.§ -a alapján az Önkormányzat a Dobroda – és Ménes –völgyi Mikrotérségi Egyesülettel kötött ellátási szerződés alapján térítés ellenében biztosítja. Az ellátásért tárgyévben fizetendő térítési díjat az Önkormányzat a szociális ellátások térítési díjáról szóló rendeletében határozza meg. Családsegítés 21.§ Az önkormányzat a családsegítést a Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulása Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltató Központ útján biztosítja.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 22.§ (1) Az önkormányzat a Dobroda-és Ménes-völgyi Mikrotérségi Egyesülettel kötött ellátási szerződés alapján 2006. szeptember 1-jétől a Szoc tv. 65. §.-a alapján - térítés ellenében – jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosít. Az ellátásért tárgyévben fizetendő térítdíjat az Önkormányzat a szociális ellátások térítési díjáról szóló rendeletében határozza meg.
VII. fejezet Záró rendelkezések 23.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályukat vesztik a Karancsalja Község Önkormányzat Képviselő – testületének 9/2006. (V.03.) rendelete a szociális ellátások rendjéről, valamint az ezt módosító 17/2007. (XII.19.) és 6/2008. (V.22.) rendeletek. Karancsalja, 2009. április 23. Lantos Sándor polgármester
Fábián Diána jegyző
Kihirdetési záradék: Karancsalja község Önkormányzat Képviselő – testülete a 9/ 2008. ( VI.24 ) Ör. rendeletét 2009. április 24-én kihirdette . Karancsalja, 2009. április 24. Fábián Diána Jegyző
