Hagyárosbörönd község Önkormányzati Képviselőtestületének 6/2009. (III.25.) számú rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről Hagyárosbörönd község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.-ben (továbbiakban: Gyvt.) foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, a gyermekvédelem helyi rendszeréről az alábbi rendeletet alkotja. A rendelet célja 1. § E rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén - a Gyvt-ben, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII.29.) Korm. rendeletben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Gyvt. 4. §-ában meghatározott természetes személyekre. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás, a kollégiumi nevelés keretében biztosított napközbeni ellátásra, ha az oktatásról szóló többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény 114. §-a alapján ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások, illetőleg a 115. §-a alapján terítési díj fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások körébe tartozik. A gyermekek védelmének rendszere 3. § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. (2) A képviselő-testület e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, továbbá szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájárulást.
1
(3) A gyermekek védelmét a képviselő-testület a következő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja: a.) Pénzbeni és természetbeni ellátások: - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, - kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, - óvodáztatási támogatás b.) Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: - gyermekjóléti szolgáltatás, - gyermekek napközbeni ellátása, Eljárási rendelkezések 4. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Körjegyzőségnél (továbbiakban:hivatal) terjesztheti elő. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény (természetes személy), illetve a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti. (3) E rendelet 8. §-ában szabályozott ellátás megállapítását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át. 5. § (1) A jogosultsági feltételek közül a gyermeket gondozó családban közös háztartásban élő közeli hozzátartozók személyi adatairól, jövedelmi és vagyoni viszonyairól a szülő (törvényes képviselő) a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében foglalt nyilatkozatokat köteles benyújtani, továbbá köteles a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat, illetve az egy főre jutó jövedelem számításánál figyelembe vett körülmények bizonyítására az alábbi igazolásokat becsatolni: a.) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozat, b.) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó jegyzőkönyvet, c.) tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást, d.) középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról. (2) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével. (3) A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.
2
(4) A jövedelemszámításnál közös háztartásban élő közeli hozzátartozók a Gyvt.-ben foglaltak szerint kell figyelembe venni. (5) A Gyvt.-ben szabályozott rendszeres támogatási ügyekben környezettanulmányt csak akkor kell készíteni, ha kétség merül fel a kérelmezők által becsatolt nyilatkozat, illetve igazolások valóságtartalma tekintetében. A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 6. § (1) A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a család jövedelmi és vagyona helyzete alapján arra jogosult. (2) A család jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata során a Gyvt.-ben foglalt előírások az irányadók. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 7. § A települési önkormányzat jegyzője a Gyvt.-ben meghatározott feltételek szerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozót kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesíti. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 8. § (1) Az önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti a gyermeket, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Időszakos létfenntartási gondnak, valamint létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni azt az állapotot, ha a gyermek közeli hozzátartozóinak alkalmanként váratlan többletkiadása jelentkezik, különösen a) az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás elősegítése, b) a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, c) a gyermek betegsége, iskoláztatása, vagy élelmezésének biztosítása miatt.
3
Óvodáztatási támogatás 9. § A jegyző a Gyvt.-ben és annak végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint óvodáztatási támogatásra való jogosultságot állapít meg és gondoskodik annak folyósításáról. A természetben nyújtott pénzbeli ellátások 10. § (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és az óvodáztatási támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható. (2) Akkor lehet a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást és az óvodáztatási támogatást természetbeni ellátás formájában megállapítani, ha a.) a kérelem a gyermek felszerelésének, tanszerellátásának megállapítására, illetve térítési díj támogatásra irányul, b.) a kérelem benyújtását megelőzően nevelési-oktatási intézménynél térítési díj, illetve egyéb, a taníttatással-neveléssel kapcsolatban felmerült költségek tekintetében hátraléka keletkezett. c.) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gondozó a pénzbeli támogatást nem a gyermekre fordítja. (3) Térítési díj hátralék esetén a támogatást közvetlenül a térítési díj beszedőjének kell átutalni. Egyéb esetben a támogatást a gyermekjóléti szolgálat munkatársának kell kifizetni aki a szülővel közösen gondoskodik a gyermek részére az óvodába és iskolába járáshoz szükséges ruházati termékek, cipők, egyéb felszerelések és eszközök beszerzéséről. A támogatás előírásszerű felhasználásáról a gyermekjóléti szolgálat munkatársa számlákkal köteles elszámolni a támogatást folyósító részére. A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYUJTÓ ELLÁTÁSOK A gyermekjóléti alapellátások 11. § (1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához. (2) Az önkormányzat az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosija: - Gyermekjóléti szolgálat - Gyermekek napközbeni ellátása keretében: óvoda, iskolai napközis foglalkozás, - Gyermekek átmeneti gondozása
4
(3) A közigazgatási területen élő ellátásra jogosultak részére a gyermekjóléti alapellátásokat az önkormányzat az alábbiak szerint biztosítja: - Az önkormányzat által fenntartott saját intézményei közreműködésével, más önkormányzattal kötött szerződés alapján illetve feladat-ellátási szerződés alapján. A gyermekjóléti szolgálat 12. § (1) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a védőnői szolgálattal együttműködve. (2) A gyermekjóléti szolgálat a feladatait a mindenkor hatályos törvényi előírásoknak megfelelően végzi. (3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A gyermekek napközbeni ellátása 13. § (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését (foglalkoztatását) és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek napközbeni ellátásáról a szüleik, gondozóik munkavégzésük, egészségi állapotuk, vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni. (2) A gyermekek napközbeni ellátását elsősorban az olyan gyermekek számára kell biztosítani, akiknek testi, szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szükséges, akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel, akivel együtt a családban három, vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesül, akiről a szülője, gondozója szociális helyzete miatt nem tud gondoskodni. (3) A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái: óvoda, általános iskolai napközi. A gyermekek átmeneti gondozása 14. § (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében az önkormányzat a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő gondozásáról, neveléséről és lakhatásáról, életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról gondoskodik. (2) A gyermekek átmeneti gondozása a szülő kérelmére, vagy beleegyezésével történhet. (3) Az átmeneti gondozást elsősorban akkor kell teljes körű ellátással biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelése a családban nem megoldható. (4) A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb hat hónapig tart.
5
(5) A gondozást meg kell szüntetni, ha a megszüntetést a szülő kéri, annak okai már nem állnak fenn. A térítési díjak 15. § (1) (2)
(3)
(4)
(5)
(6)
Az óvodai ellátás, illetve az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni. Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente, rendeletben határozza meg. Az intézményi térítési díjról az ellátási területen élő lakosságot a jegyző a helyben szokásos módon tájékoztatja. Az intézményi térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A megállapított intézményi térítési díj alapján a személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg, s erről az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet. A képviselőtestület egyéni rászorultság alapján, az intézményvezető által megállapított személyi térítési díjat legfeljebb 50%-kal csökkentheti, ha térítési díj fizetésére kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, és a teljes összegű személyi térítési díj megfizetése a család létfenntartását veszélyeztetné. A képviselőtestület a személyi térítési díj megfizetése alól mentesítheti a kötelezettet (elengedheti a díjat), amennyiben a gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére védelembe vételi eljárás során kötelezték a szülőt vagy más törvényes képviselőt, s a (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak. A (4) bekezdésben foglalt esetben a jövedelem számításánál irányadó időszak a havonta mérhető jövedelmeknél 3 hónap, egyéb jövedelmeknél 1 év. Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 19. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A térítési díjak megfizetése 16. §
(1)
(2)
A személyi térítési díjat a.) gyermekétkeztetés esetén egy havi időtartamra előre, b.) átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetén havonta utólag kell megfizetni. A személyi térítési díjat havonta kell megfizetni. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztja, az intézményvezető 15 napos határidővel felszólítja az elmaradt térítési díj befizetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén az intézményvezető a hátralékot nyilvántartásba veszi, s erről negyedévenként tájékoztatja a képviselő-testületet. A térítési díjhátralék behajtásáról a képviselőtestület intézkedik.
6
Záró rendelkezések 17. § (1) E rendelet 2009. április 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 5/2006. (III.21.) számú rendelet hatályát veszti. (3) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik
Hagyárosbörönd, 2009. március 25.
Miszori Andrea polgármester
Kovács Gyula körjegyző
A községi hirdetőtáblára történt kifüggesztéssel kihirdetve. Hagyárosbörönd, 2009. március 25.
Kovács Gyula körjegyző
7
